A polgári célú pilóta nélküli repülés aktuális nemzeti és európai uniós szabályozási kérdései Ságodi Béla légiközlekedési referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légi- és Víziközlekedési Főosztály
[email protected]
Bevezetés Miért igényel a repülés részletes szabályozást? Dinamikus fejlődés a pilóta nélküli légijárművek területén: -
- Sokféleség Biztonsági kockázat
2
3
4
5
6
7
Fogalmak meghatározása
UAV: Unmanned Aerial Vehicle: felélzeten tartózkodó személyzet nélküli légijármű (= drón). UAS: Unmanned Aircraft System: a légijárművön kívül a működést biztosító egyéb berendezést is magában foglaló rendszer. Ilyen berendezés lehet pl.: földi irányító állomás, kommunikációs rendszer, műszaki felkészítő és karbantartó rendszer, valamint magában foglalja a rendszert irányító személyzetet is.
8
Fogalmak meghatározása
RPV/RPA: Remotely Piloted Vehicle/Aircraft: pilóta által távirányított légijármű. RPAS: Remotely Piloted Aircraft System: RPV/RPA-t magában foglaló rendszer. Az európai polgári szabályozási környezetben ez a kifejezés terjedt el, megkülönböztetve a katonai UCAV-tól. UCAV/UCAS: Unmanned Combat Air Vehicle/System: fegyverrel rendelkező, pilóta nélküli harcászati célú légijármű és rendszer.
9
A légiközlekedés szabályozásának sajátossága a többszintűség: - nemzetközi - európai uniós - nemzeti
10
Nemzetközi szabályozás Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization – ICAO) - a nemzetközi légiközlekedés biztonságosabbá és könnyebbé tétele A Chicagoi Egyezmény és függelékei képezik a globális légiközlekedési jog alapját. - minimumkövetelmények - nemzetközi szabványok és ajánlások - a tagállamokra nézve jelent kötelezettséget
11
Nemzetközi szabályozás Az ICAO meghatározó szerepet játszik az RPAS-ekre vonatkozó szabványok és ajánlások kidolgozásában. Chicagoi Egyezmény 8. cikk: „Olyan légi jármű, amely pilóta nélküli repülésre alkalmas, a Szerződő Államok területe fölött pilóta nélkül az illető Állam külön engedélyével és az engedély feltételeinek megfelelően repülhet. A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak a pilóta nélküli légijárműveknek a polgári légijárművek számára nyitva álló körzetekben történő olyan ellenőrzésére, amely a polgári légijárművek zavartalan közlekedését biztosítja.”
ICAO Cir 328 – Unmanned Aircraft Systems (UAS) dokumentum 12
Európai uniós szabályozás Liberalizált légiközlekedési belső piac, szabad verseny Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (European Aviation Safety Agency EASA) Alap: ICAO előírások Alaprendelet: a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 216/2008/EK (2008. február 20.) európai parlamenti és tanácsi rendelet 13
EU szabályozás Uniós és nemzeti hatáskörök Nemzeti hatáskörbe jelenleg a 150 kg maximális felszállósúly alatti pilóta nélküli légijárművek szabályozása tartozik. Ennek felülvizsgálata várható a közeljövőben. A legtöbb polgári RPAS nemzeti hatáskörbe tartozik.
14
EU szabályozás Jelenleg nincs egységes szabályozás. Az Európai Bizottság közleménye: Új korszak a légiközlekedésben
- Vitaindító dokumentum - Kijelöli az irányt - Intézkedésekre tesz javaslatot - Az EASA-t jelöli ki jogalkotói munkára
15
EU szabályozás Területek: repülésbiztonság légiközlekedés-védelem adatvédelem felelősség biztosítás Kutatás-fejlesztés hiányzó technológia
16
EU szabályozás Az Európai RPAS Stratégia Az európai piacot meg kell nyitni az RPAS-ek megfelelően szabályozott polgári célú felhasználása előtt. Célja: - egységes piac létrehozása - az RPAS-ek integrálásra a légterekbe A célok érdekében egységes szabályok szükségesek, amelyek megfelelően kezelik a repülésbiztonsággal, légiközlekedés- és adatvédelemmel, valamint az állampolgárok jogaival kapcsolatos kockázatokat. 17
EU szabályozás Várható hatások Az RPAS-tevékenységek bővülése lényegében egy új iparág megjelenését jelenti és így jelentős számú új munkahelyet eredményez majd.
18
Nemzeti szabályozás A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) Végrehajtási rendeletek: Korm. rendelet, miniszteri rendelet
19
Nemzeti szabályozás Az Lt. által felölelt területek: -állami feldatok, hatósági jogkör -légtér -légijármű lajstrom és nyilvántartás -engedélyek (pl. üzemben tartási engedély) -légijármű gyártás, javítás, karbantartás -légijármű műszaki alkalmassága (típus- és légialkalmasság) -légiközlekedési szakszemélyzet engedélyezése, képzése -szakszolgálati engedély, felelősségi kérdések -repülőtér, leszállóhely
20
Nemzeti szabályozás -légiközlekedés szabályai -légiforgalmi szolgálatok -repülőesemények, balesetek -repülésbiztonság -légiközlekedésvédelem -biztosítás -fogalommeghatározások -felhatalmazások
21
Nemzeti szabályozás Repülési szabályokkal kapcsolatos végrehajtási rendeletek: 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet a magyar légtér igénybevételéről 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairől 16/2000. (VI. 26.) KöViM rendelet a légiforgalom irányításának szabályairól
22
Nemzeti szabályozás Az Lt. a pilóta nélküli légijárművek repüléséről a következők szerint rendelkezik (2009 óta): Lt. 6. (5): „A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélyével repülhet a magyar légtérben az a légi jármű, amely vezető nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülőmodell, illetve repülőeszköz. Lakott terület felett a modellrepültetés a légiközlekedési hatóság engedélyén túlmenően csak a helyi önkormányzat által feladatkörében kiadott rendeletben kijelölt területen és feltételek mellett hajtható végre.”
23
Nemzeti szabályozás A pilóta nélküli légijármű fogalommeghatározásának hiánya Ugyanakkor részkérdések vonatkozásában szigorú előírások vannak hatályban.
24
Nemzeti szabályozás A légijármű fogalma Lt. 71.
5. pont:
„légijármű: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása.” (összhangban az ICAO meghatározással) Ebből következően az RPAS is légijármű!
25
Nemzeti szabályozás Műszaki alkalmasság Típusalkalmasság Légialkalmasság Hatósági engedélyezés Repülésbiztonsági követelmények
26
Nemzeti szabályozás Szakszemélyzet A személyzet tagjai szigorú szabályok alapján kapnak engedélyt tevékenységük végzéséhez. Magyarországon a következő rendeletek írják elő a légijármű vezetéséhez szükséges szakszolgálati engedélyek kibocsátásához szükséges szakmai feltételeket: 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet a hajózó személyzet képzéséről és szakszolgálati engedélyéről 27
Nemzeti szabályozás Szakszemélyzet RPAS-t üzemeltető személyek vonatkozásában nem írja elő jogszabály tevékenységre vonatkozó szakszolgálati engedély és repülőorvosi minősítés meglétének szükségességét, ugyanakkor az Lt. rendelkezik a képzésükről: Lt. 32. : „A lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetőinek képzését — a légiközlekedési hatóság engedélyével — gazdálkodó szervezet vagy repülő vagy ejtőernyős egyesület végzi, amely a képzés feltételeiről és követelményeiről is gondoskodik.”
28
Nemzeti szabályozás Tevékenységi engedély Lt. 22. : „Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység – a 71. 10. pontjának e) és h) pontjában meghatározott tevékenység kivételével, valamint a 29. -ban, és a 30. -ban foglalt eltéréssel – a légiközlekedési hatóságnak, a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.”
29
Nemzeti szabályozás Gyártás, javítás, karbantartás Lt.29. (1): „A légijármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártásához, a javítási és karbantartási tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.”
30
Nemzeti szabályozás A légtér igénybevétele A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 1. -a szerint: „(1) A magyar légteret (a továbbiakban: légtér) légiközlekedés céljára és egyéb - nem légiközlekedési - célra lehet igénybe venni. (2) A légtér egyéb - nem légiközlekedési - célú igénybevételének minősül: különböző lövedékek, rakéták, valamint olyan eszközök légtérbe juttatása, amely tömegüknél, kisugárzott energiájuknál és egyéb tulajdonságaiknál fogva a légiközlekedés biztonságára vagy az élet- és vagyonbiztonságra veszélyt jelenthetnek. (3) A légtérnek a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározottaktól eltérő légiközlekedési célú vagy egyéb nem légiközlekedési - célú igénybevételéhez légteret kell igényelni, esetenként, meghatározott időtartamra (a továbbiakban: eseti légtér).” 31
Nemzeti szabályozás Minimális repülés magasság A Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet mellékletének 2.1.2. és 3.4. pontjai szerint: 2.1.2. Minimális repülési magasságok A fel- és leszállás eseteit, valamint a légiközlekedési hatóság engedélyét kivéve a légijármű városok, települések sűrűn lakott területei, vagy szabadban tartózkodó embercsoportok felett csak olyan magasságban repülhet, amelyről kényszerhelyzet esetén a leszállás, vagy a légijármű elhagyása a földön lévő személyek és vagyontárgyaik indokolatlan veszélyeztetése nélkül végrehajtható.
32
Nemzeti szabályozás Minimális repülés magasság 3.4. Repülési magasságok 3.4.1. A fel- és leszállás eseteit, a munkarepüléseket, az állami légijárművel különleges feladatot végrehajtó, valamint a betegszállítással és életmentéssel kapcsolatos repüléseket kivéve VFR repülés nem végezhető: a) városok, települések sűrűn lakott területei és szabadban tartózkodó embercsoportok felett, a légijárműtől mint középponttól számított 600 m sugarú körön belül található legmagasabb akadály felett 1000 lábnál (300 m ) alacsonyabban
33
Nemzeti szabályozás Különleges engedélyek Lt. 20. (1): „A polgári légijárművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén – a légiközlekedési hatóság engedélyével és feltételeivel tartható üzemben.”
34
Nemzeti szabályozás A hazai jogalkotás helyzete 2014 végén Szakmai tanulmány jogszabály Nem tiltani szeretnénk, hanem biztonságossá tenni a használatot. Cél: könnyen áttekinthető, megismerhető, alkalmazható jogszabály
35
Nemzeti szabályozás A hazai jogalkotás helyzete 2014 végén általános közlekedésbiztonsági, nemzetbiztonsági, adatvédelmi, személyiségi jogi és felelősségi kérdések egyeztetések
Kapcsolat az alkalmazókkal Várhatóan 2015 első negyedévének végig kerül átadásra a tárca számára az elkészült szakmai dokumentum.
36
Összefoglalás Fejlesztést ösztönző, a repülésbiztonság magas szintjét biztosító szabályrendszer Az új, fejlődő iparág támogatása Multiplikátor hatás A jogalkotási folyamatban kerül majd sor társadalmi egyeztetésre.
37
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
38
