A PIKÉTHY TIBOR ZENEMŰVÉSZETI TAGINTÉZMÉNY VÁC

A PIKÉTHY TIBOR ZENEMŰVÉSZETI TAGINTÉZMÉNY VÁC 2013-ban elfogadott

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2600 Vác Kossuth tér 3.

A váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Tagintézmény pedagógiai programja

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 5

1.1.

Az iskola története ................................................................................................................................. 6

1.1.1. Az iskola megszervezése ............................................................................................................... 6 1.1.2. Tárgyi feltételek ................................................................................................................................ 6 1.1.3. Személyi feltételek ........................................................................................................................... 7 1.1.4. Fenntartói és külső feltételek ....................................................................................................... 7 1.1.5. Az innováció során már megvalósult koncepció ................................................................... 8 1.2.

Az iskola hagyományai ......................................................................................................................... 8

1.3.

Az iskola jelene ....................................................................................................................................... 9

1.4.

Célkitűzéseink ........................................................................................................................................ 11

2.

NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................... 12

2.1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei........................................... 12

2.1.1. A nevelés, oktatás, képzés célja............................................................................................... 12 2.1.2. Feladataink ........................................................................................................................................ 13 2.1.2.1. Általános feladatok ................................................................................................................ 13 2.1.2.2. Általános zenepedagógiai feladatok ............................................................................... 15 2.2.

Személyiségfejlesztés ......................................................................................................................... 18

2.2.1. A fejlődés jellemzői ........................................................................................................................ 18 2.2.2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................... 25 2.2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................... 25 2.2.3.1. Az iskola közösségei ............................................................................................................. 25 2.2.3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladatok: ...................................... 26 2.2.3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos egyénre szabott konkrét feladatok: ....... 26 2.2.4. Tehetség- és képességkibontakoztatást segítő program ................................................ 26 2.2.4.1. Felfedezni a tehetséget, képességeket ......................................................................... 26 2.2.4.2. Tehetség- és képességkibontakoztatás......................................................................... 27 2.2.4.3. Sikerélményhez juttatás ..................................................................................................... 27 2.2.5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................... 27 2.2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.................................................. 28 2.2.7. Az iskolában folyó minőségirányítási, ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer ..... 29 2.2.8. A tanulói terhelés szabályozása, a beszámoltatás formái és rendje .......................... 29 2.2.9. Az otthoni felkészüléssel kapcsolatos tevékenység formái és rendje ........................ 30 2.2.10. A tanulók értékelésének általános szempontjai ............................................................. 30 2.2.10.1. A magatartás és a szorgalom értékelése: .................................................................... 31 2.2.10.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ...................................................................... 32 2.3.

A kapcsolattartás és tájékoztatás formái .................................................................................... 32

2.3.1. Kötelezően előírt taneszközökről szóló tájékoztatás......................................................... 32 2.3.2. A taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................... 33 2

A váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Tagintézmény pedagógiai programja 2.3.3. A külső és belső partnerekkel való kapcsolattartás formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ...................................................................................................................................................... 33 2.3.3.1. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése .................... 34 2.3.3.1.1.A szülőkkel való együttműködés formái .................................................................. 34 2.3.3.1.2.A továbbfejlesztés lehetőségei .................................................................................... 34 3.

HELYI TANTERV ............................................................................................................................................. 36

3.1.

A közismereti tanterv és a szakmai program tervezésének szintjei általában ............. 36

3.1.1. Európai szint ..................................................................................................................................... 36 3.1.2. Országos szint.................................................................................................................................. 36 3.1.3. Helyi szint .......................................................................................................................................... 39 3.2.

A közismereti tanterv .......................................................................................................................... 40

3.2.1. A mellékelt közismereti óraterv értelmezése....................................................................... 40 3.2.2. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2013/14-től kifutó, utoljára a 2012/13ban az iskolába belépett 9. osztály számára ..................................................................................... 41 3.2.3. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2013/14-től felmenő rendszerben ........ 42 3.3.

Képzésünk kimenete, vizsgafelkészítés ....................................................................................... 42

3.3.1. Érettségi vizsga ............................................................................................................................... 42 3.3.2. Szakmai vizsga ................................................................................................................................ 43 3.3.3. Felsőoktatási felvételi vizsga ...................................................................................................... 43 3.4.

SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................ 45

3.4.1.1. 54 212 04 0010 54 03

Magánénekes .............................................................................. 46

3.4.1.2. 54 212 05 0010 54 01

Népi énekes ................................................................................. 52

3.4.1.3. 54 212 05 0010 54 02

Népzenész – a hangszer megjelölésével .......................... 57

3.4.1.6. 54 212 03 0010 54 02 –jazz-hangszer (a szak megjelölésével) ............................. 74 3.4.1.7. 54 212 03 0010 54 01 jazz-énekes .................................................................................... 75 3.4.13. 54 212 06 Népzenész (szakmairány megjelölésével) .................................................. 82 3.4.14. 54 212 05 Klasszikus zenész (szakmairány megnevezésével) ................................ 84 3.4.15. Célok, feladatok, fejlesztési követelmények leírása ..................................................... 87 3.4.16. Kulcskompetenciák fejlesztése a szakmai oktatásban................................................. 88 3.4.16.1.

Kulcskompetenciák: .............................................................................................................. 88

3.4.16.2.

Kiemelt fejlesztési feladatok: ............................................................................................ 90

4.

Záradék ............................................................................................................................................................ 94

5.

MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................ 95

3.5.

Környezetvédelmi program .............................................................................................................. 95

3.5.1. A környezeti nevelés fogalma .................................................................................................... 95 3.5.2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér .................................................................................... 95 3.5.3. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai ..................................................... 96 3.5.4. A környezeti nevelés színterei iskolánkban .......................................................................... 96 3.5.5. Erőforrások........................................................................................................................................ 96 3.5.5.1. Nem anyagi erőforrások .......................................................................................................... 96 3.5.5.1.1. Iskolán belüli együttműködés ........................................................................................... 96 3.5.5.1.2. Iskolán kívüli együttműködés ........................................................................................... 98 3

A váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Tagintézmény pedagógiai programja 3.5.5.2. Anyagi erőforrások .................................................................................................................... 99 3.5.6. Alapelvek, jövőkép, célok ............................................................................................................ 99 3.5.6.1. Alapelvek, jövőkép .................................................................................................................... 99 3.5.6.2. Konkrét célok ............................................................................................................................. 100 3.5.7. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ................................................................................. 101 3.5.8. Módszerek ....................................................................................................................................... 101 3.5.9. Taneszközök ................................................................................................................................... 102 3.5.10. Kommunikáció ........................................................................................................................... 102 3.5.11. Minőségfejlesztés ..................................................................................................................... 103 3.5.12. Továbbképzés ............................................................................................................................ 103 3.6.

Egészségnevelési program.............................................................................................................. 104

3.6.1. Az egészségnevelés törvényi háttere ................................................................................... 104 3.6.2. Helyzetelemzés, helyzetkép ..................................................................................................... 104 3.6.3. Hagyományok az egészségnevelés területén: .................................................................. 104 3.6.4. Az egészségnevelés gyakorlati megvalósításának lehetősége .................................... 104 3.6.5. Alapelvek, jövőkép, célok .......................................................................................................... 105 3.6.6. Tanórán kívüli céljaink ................................................................................................................ 105 3.6.7. Fogyasztóvédelem iskolai feladata ........................................................................................ 106

4


1. BEVEZETÉS NÉVADÓNK 2004-ben Kisfaludy Pikéthy Tibor zeneszerző, karnagy, orgonaművész (Komárom/Újszőny 1884. március 28. - Vác, 1972. július 21.) nevét vettük fel, amely kifejezi a hagyományos értékekbe vetett hitünket. A névválasztással missziót is teljesít, mert kiáll a becsületes hétköznapi pedagógiai és művészi szolgálat mellett. Pikéthy Tibor tanítói oklevelet a győri tanítóképzőben szerzett (1904). 1902-ben adták ki első zongoraművét. Magánúton elvégezte a Zeneakadémia tanárképző szakát (1907). Előbb Pannonhalmán, Ravazdon, majd 1915-től Vácott tanító, a püspöki székesegyház karnagya és orgonistája. Itt jelent meg könyve 1916-ban Schubert (Franz) és emlékei Magyarhonban címmel. 1946-ban egyházzenei igazgató lett. Közben a Zeneművészeti Főiskolán karnagyi és zeneszerzői diplomát szerzett, tanára Herzfeld Viktor volt. Néhány évig a Nemzeti Zenedében is tanított. Nevéhez fűződik az első állami támogatású zeneiskola alapítása Vácott, ahol igazgatóként zeneelméletet és összhangzattant oktatott. Életműve 105 opus: zongora, szólóének-zongora, énekkari és orgonamű. Számos orgona-zongora és néhány énekkari műve nyomtatásban is megjelent. Béke mise című műve különösen nagy sikert aratott. Fiatal korában festőművésznek készült, fennmaradt néhány kitűnő akvarellje is, irodalomszeretete egész életében végigkísérte csakúgy, mint a magyar népzenéé. Népdalgyűjtésben és rendszerezésben is tevékenykedett. Élete utolsó szakaszában "elfelejtett" muzsikusként élt. Földi maradványait a váci Alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. ARCULATUNK A Pikéthy Tibor Zeneművészeti Tagintézmény az ország egyik legszebb részén, a Dunakanyarban, Vác városában működik 1988 óta. Intézményünk arculatát meghatározza, hogy viszonylag kis iskola, ennek ellenére gazdag a szakmai kínálata. A klasszikus zene mellett a „régizene” (ezt az elnevezést a klasszikus zenén belül egy speciális előadásmód, az úgynevezett historikus előadásmód megjelölésére használjuk) a népzene és a jazz szakok beindításával egyedülálló, komplex zenei képzést dolgoztunk ki. A zeneművészet e négy nagy területe között − indokolatlanul − hatalmas hézag volt. Iskolánk képzési rendszerében a klasszikus zene mellett a jazz, a régizene és a népzene elnyerte azt a rangot, amelyet méltán megérdemel. Fontosnak tartjuk e küldetés markáns megvalósítását és az ebből adódó lehetőségek kiaknázását. Célunk, hogy az egyes tantárgyakat hassa át ez a fajta komplex szemlélet, így például a klasszikus zeneirodalom, szolfézs-zeneelmélet oktatásában megfelelő helyet kapjon a népzene és a jazz is. 5


KÜLDETÉSÜNK

Iskolánk legfontosabb feladata és kötelessége a zenei tehetséggel megáldott növendékek felfedezése, tehetségük ápolása és olyan közegbe való segítése, ahol a leginkább megvalósulhat, kibontakozhat hivatásuk. Mivel iskolánk művészeti iskola, természetes, hogy a zene mellett a humán tudományokra helyezzük a hangsúlyt, mint a magyar, történelem, művészetek története, idegen nyelv. Arra törekszünk, hogy a nálunk végzett diákok ne csak magasan képzett zenészek, hanem az általános műveltségi alapokat is birtokló, érzékeny emberek legyenek.

1.1.

Az iskola története

1.1.1. Az iskola megszervezése Az iskola alapítását több éves, sőt évtizedes előkészítő munka előzte meg. Már a hetvenes években felmerült az az ötlet, hogy az egyik legnépesebb megyének saját zenei szakközépiskolája legyen. Ennek szorgalmazása elsősorban Cs. Nagy Tamás zeneiskolai igazgató nevéhez fűződik. Az ő kitartó munkája nélkül ez az intézmény valószínűleg soha nem jön létre. A gyakorlati munka az 1987/88-as tanév során indult meg. Ekkor állt fel az iskola első tanári kara, amely lebonyolította az első felvételi vizsgákat is, külső segítséggel, elsősorban a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola szaktanáraival. Az alapítás nem titkolt szándéka a Váci Szimfonikus Zenekar személyi gondjainak megoldása volt, ugyanis az eredeti elképzelés szerint az iskola tanárai és diákjai adták volna az együttes jelentős létszámát. Ezt a koncepciót igazolta az a tény, hogy az intézet első megbízott igazgatója, Szalay Miklós a zenekar karmestere volt. A későbbiekben ez a célkitűzés csak részben valósult meg. Az induló intézet − a fentiekből következően − az összes zenekari hangszeren indított tanszakot, ezen kívül a kitűnő helyi adottságokat kihasználva orgona és zongora szakot is. Ez a későbbiekben magánének, hárfa és szolfézs-zeneelmélet tanszakokkal bővült. A tanári kar kezdetben − az alacsony óraszámokra hivatkozással − javarészt zeneiskolai tanárokból állt, akik közül csak néhányan rendelkeztek középfokú tanításra jogosító oklevéllel is. 1.1.2. Tárgyi feltételek 6


Az első tanév 1988/89-ben indult. A közismereti oktatás a szomszédos Lővy Sándor Ipari Szakközépiskola /ma Piarista gimnázium/ épületében kezdődött el, az ott tanító tanárok közreműködésével. A zenei órák a Zeneiskolában, valamint a hozzá kapcsolódó, az előző tanév során átépített műemlék épületben zajlottak. A következő tanévben az intézmény megkapta a Mártírok úti óvoda épületét ideiglenes használatra, itt folyt tovább a közismereti tanítás, javarészt óraadó tanárokkal. Az iskola építése közben folyamatosan zajlott, időszakosan komoly anyagi nehézségekbe ütközve. Végül központi támogatással befejeződött az építkezés és az 1991/92-es tanév évnyitóján ünnepélyesen átadták az épületet. Tetőtere azonban a mai napig beépítésre vár. A növendékek kollégiumi elhelyezését városi középiskolai kollégiumok látják el.

1.1.3. Személyi feltételek Az új szárny birtokbavételével egyidejűleg kezdte meg tanulmányait a negyedik induló évfolyam, ezzel teljes lett az iskola tanulói létszáma, ami a statisztikai adatok szerint 110120 diák között mozog. Ez magában foglalja a párhuzamos képzést és az érettségi utáni szakképzést is. A párhuzamos képzés keretében a diákok közismereti tárgyakból érettségire készülnek fel. Az iskola fennállásának negyedik tanévétől lassan kialakult a főállásban itt dolgozó tantestület, valamint állandósult az óraadó tanárok köre is. A tanév folyamán az igazgató lemondásával Bokor György lett a pályázat kiírásáig a megbízott igazgató. 1992 őszétől Szabó Ede, majd 1995-ös lemondása után megbízással akkori helyettese Szabó Katalin látta el a vezetői teendőket. 1996 februárjától 2010 júliusáig Benyus Sándor volt az iskola vezetője, majd 2010. augusztustól Dr.Bednarik Anasztázia látja el az igazgatói, majd tagintézmény-vezetői teendőket. 2011. szeptemberétől intézményünk önállóságát elvesztve a Selye János Humán és Zeneművészeti Szakközépiskola Tagintézményeként működik tovább. 1.1.4. Fenntartói és külső feltételek Az iskolát Vác Város Tanácsának VB-je alapította, melynek későbbi jogutódja Vác Város Önkormányzata 1996-ban működtetésének fenntartói feladatait Pest Megye Önkormányzatának adta át. Ennek fő okaként az iskola nem helyi érdekeltségét jelölte meg, hivatkozván elsősorban Pest megyei, Nógrád megyei, sőt országos beiskolázására. Ennek költségterheit − több más iskolához hasonlóan − nem tudta tovább felvállalni. Ennek ellenére a város életében tevékenyen részt vesz az iskola, elsősorban közművelődési feladatokat lát el.

7


2009 július 1-től az iskola gazdasági vezetését a Cházár András Többcélú Közoktatási Intézmény (2600 Vác Március 15. tér 6.) látta el. 2011 januárjától a PMIK volt az iskola fenntartója egészen 2013 március végéig, amikor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz került, a Ceglédi Tankerület közvetlen irányítása alá.

1.1.5. Az innováció során már megvalósult koncepció Napjainkra kialakult és megszilárdult az iskola arculata. Megvalósult egy egységes, esztétikus és gazdag tartalmú honlap működtetése, amely nagyban hozzájárult az iskola ismertségéhez, elismertségéhez. Szép versenyeredmények, és felvételi sikerek gyarapítják dicsőség táblánkat. A felsőoktatási intézmények körében elismertséget szerzett magának intézményünk. Volt diákjainkat munkaszeretetük, hozzáállásuk és szakmai felkészültség miatt elismerés övezi. Többek közülük már vagy intézményünkben, vagy a szomszédos Bartók Béla Zeneiskolában tanítanak. Létrejött az együttműködés a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszakával a gyakorlati oktatás biztosítása érdekében. Hatékonyabb terem- és időgazdálkodást, tanítás-szervezést valósítottunk meg a heti két napon délutáni közismereti oktatás bevezetésével. Átalakítottuk a felvételik rendszerét. Bevezettük a komplex felvételt, mely időigényesebb, ugyanakkor növendék centrikussá vált, és nagyon jó visszajelzéseket kaptunk róla.

1.2. Az iskola hagyományai Iskolánkban az ünnepek meghittek, bensőségesek. A kis létszám, a családias hangulat miatt könnyebb bensőséges hangulatot teremteni, s mivel zeneművészeti szakközépiskola vagyunk, minden alkalommal felcsendül a muzsika. -

Szeptember elején ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik az év, köszöntjük az első osztályosokat. Szeptember folyamán tartjuk a tanulmányi kirándulásokat. Október 1: a Zenei Világnapja, melynek városi és iskolai megünneplésében tanulóink és tanáraink egyaránt részt vesznek. Október 6: megemlékezés az aradi vértanúkról osztályfőnöki órák keretében. 8


-

-

-

-

-

-

-

-

Az első osztályosok avatását és a Gólyabált már hagyományosan október elején rendezzük. Október 23: évek óta rendszeresen úgy ünnepeljük, hogy virágot helyezünk el dr. Brusznyai Árpád emléktáblájánál. Az adventi gyertyagyújtás ünnepe. Iskolai hagyomány, hogy advent első hetében elkészül az adventi koszorú, és minden héten közösen meggyújtunk egy gyertyát; az utolsót akkor, amikor a közös karácsonyi ünneplésre gyűlünk össze. Decemberben hagyomány, hogy tanulóink karácsonyi hangversenyeket adnak a város különböző iskoláiban, óvodáiban. Január 22: megemlékezünk a Magyar Kultúra Napjáról. Január végén a negyedikesek szalagavatója a legnagyobb esemény. Ezt a zeneiskola nagytermében szoktuk megrendezni, mindig teltház előtt. Ezután szalagavató bált tartunk a szülők, hozzátartozók és az alsóéves tanulók részvételével. Március 15: iskolai keretben ünnepeljük − műsoros összeállítással −, felcsendül az alkalomhoz illő zene, elhangzik néhány irodalmi alkotás is.Jó időjárás esetén levonulunk a Váci Ligetben található Honvéd emlékműhöz koszorúzásra. Májusban a negyedikeseket búcsúztatjuk; az elsősök adják át a tarisznyát, a harmadikosok díszítik a termet. Az első ballagó osztállyal kezdődött el az a hagyomány, hogy az iskola belső udvarán a negyedikesek elültetnek egy kis fenyőt. Június közepén zárjuk a tanévet, családias hangulatban. A kiváló tanulókat jutalomban részesítjük (könyv, lemez, pénzjutalom), átadásra kerül a Pikéthy díj, és emléklapok és közös muzsikálással veszünk búcsút egymástól. Német nyelvet tanuló diákjaink évek óta néhány napot Vác testvérvárosában, Donaueschingenben töltenek, lehetőséget kapva élő nyelvi tudásuk fejlesztésére. Az angolosok 1997 őszén voltak először Londonban egy nyelvtanfolyammal egybekötött városnéző úton, melyet azóta már több hasonló követett. Egész évben, kb. két hetenként közös iskolai növendékhangversenyeket tartunk (a tanszaki hangversenyeken kívül), melyeken a tanulók számot adnak fejlődésükről az egész iskola előtt, és rutint szereznek a nyilvános szereplésben. Hagyományteremtő céllal megindult a tanári hangversenysorozat is. Zenei ismeretterjesztést végzünk Zenei produkciókkal lépünk fel kiállítások megnyitóin és a város egyéb rendezvényein is, a Váci Egyházmegye Táncházain, a Credo házban.

1.3. Az iskola jelene 1.3.1. Tárgyi feltételek

9


A magas szintű oktató-nevelő munkának elengedhetetlen része az intézményen belüli személyi és tárgyi feltételek optimális biztosítása. Iskolánkban az oktató munkát segítő tárgyi feltételek: 5 tanterem (közismereti) 2 nyelvi terem 24 gyakorló terem 1 tornaterem 1 könyvtár 1 stúdió 1 kamaraterem (koncertek rendezésére) 1 zenekari próbaterem A gyakorló- illetve tantermekben 24 pianínó, a kamara- és a koncertteremben együttvéve 8 zongora, orgona, gyakorlóorgona, digitális zongorák, hárfa és ütőhangszerek nyújtanak lehetőséget gyakorlásra és koncertezésre. A pályázaton nyert pénzből egy országosan egyedülálló minőségű FAZIOLI hangversenyzongorát szereztünk be, amely a legkifinomultabb igényeket is kielégíti. A régizene tanszak kiváló minőségű csembalóval, és blockflötékkel gazdagodott. A népzene tanszak munkáját népi hangszerek segítik (cimbalom, tamburák, bőgő, népi furulyák, citerák, ütőgardon). Az intézmény kölcsönzés céljára is rendelkezik hangszerállománnyal (pl. réz- és fafúvós, vonós hangszerek). Mindezen hangszereket folyamatosan karban kell tartani, és újakkal kell bővíteni. Erre a költségvetés és a pályázatok segítségével volt lehetőség régebben, ma ez lényegesen nehezebben finanszírozható. A zeneiskolával való kölcsönös − az épülethasználatra vonatkozó − megegyezés szerint iskolánk is használja az ottani nagytermet és az orgonát oktatásra, növendékhangversenyek és vizsgák lebonyolítására. Tantermeikben a zeneiskola házirendjének megfelelően növendékeink gyakorlási díj fejében gyakorolhatnak. A közismereti és zenei órákra való felkészülést segíti a 37oo kötetes könyvtár, amelyben a szépirodalmi könyveken kívül a zenei szakirodalom is megtalálható. Az állományt folyamatosan bővítjük és korszerűsítjük. A könyvtárban video és egyéni zenehallgatásra is alkalmas fejhallgatós berendezés, valamint a sulinet program keretében számítógépek (az informatika tárgy oktatásához) találhatók. Ezeket is folyamatosan karban kell tartani, ami a rendszergazda feladata, valamint folyamatosan korszerű új gépekre kell kicserélni pályázatok segítségével. Az audio-vizuális oktatást segíti még: 4 Hi-Fi torony (zeneirodalom órákon) 3 TV-video berendezés (tantermek, könyvtár). Az iskola rendelkezik koncertek képi és hangi rögzítésére alkalmas kölcsönözhető felszereléssel is. A felvett anyag átjátszása és archiválása az adott pedagógus feladata. 10


A prezentációt segíti a multimédiás prezentációs csomag, amit az OM pályázatán nyert az iskola. 1.3.2. Személyi feltételek Az iskola pedagógusai Az iskola az Nkt.. idevonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő létszámú és szakos tanárokat alkalmaz: a közismereti és szakmai oktatás a mellékelt közismereti valamint szakmai óratervek szerint biztosítottak (lásd. a tartalomjegyzéket). Az intézmény szervezeti felépítését, struktúráját az SZMSZ, a munkaköri leírásokat pedig annak melléklete tartalmazza. Az iskola dolgozóinak alkalmazása a Kjt. idevonatkozó rendelkezései szerint történik. Az iskola pedagógiai munkát segítő és technikai dolgozói Az iskola titkári teendőit az iskolatitkár végzi. Az iskola állományában fűtő-karbantartó, takarító személyzet és portás van. Megbízási szerződéssel alkalmazunk üzemorvost, védőnőt, iskolaorvost, valamint az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően hangszerkarbantartót és iskolapszichológust.

1.4. Célkitűzéseink Az iskola célkitűzésének alapja az intézmény fenntartója által és az alapító okirat alapján meghatározott feladat teljesítése: az iskola művelje magas szinten sajátos célkitűzéseiből fakadó vállalt feladatát, és ezáltal tegye lehetővé végzett növendékei számára, hogy lehetőségeikhez mérten mind nagyobb százalékban helyezkedhessenek el a képességeiknek megfelelő területen. Célkitűzésünk megvalósítására megfogalmaztuk a helyi pedagógiai elveket, célés feladatrendszerünket. Ennek részletes elméleti kibontását nevelési programunk tartalmazza. Amint a későbbiekben kiderül, hangsúlyosnak érezzük a neveléssel kapcsolatos feladatunkat, mert az egyén boldogulásának letéteményét elsősorban ebben látjuk. A gyakorlati kivitelezés alapját a 3. részben szereplő helyi tanterv képezi.

11


2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 2.1.1. A nevelés, oktatás, képzés célja Kodály Zoltán világhírű magyar zenepedagógussal valljuk, hogy a zenei tehetséggel, a zene iránti fogékonysággal megáldott személyisége akkor bontakozhat ki igazán ha: - kiműveli értelemét - kiműveli szívét - kiműveli hallását - kiműveli kezét. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Célunk az, hogy nevelésünk, oktatásunk, képzésünk által segítsük ebben növendékeinket. Kiművelt értelem, kiművelt szív Az ember értelme által, annak fejlesztése által képes megállni a helyét az életben. Ezért az oktatás egyrészről az értelem fejlesztésének szolgálatában áll, amely által megtanul az egyén értelmesen és felelősen cselekedni, hogy képes legyen a társadalomban és a magánéletben ráháruló feladatok elvégzésére. A szociálisan kulturált, harmonikus, kiegyensúlyozott ember kialakításán túl célunk, hogy olyan személyiség formálódjék általunk, aki képes szeretni, másokért élni, önállóan gondolkozni, és meggyőződése szerint szabadon azt tenni, ami összhangban van kiművelt lelkiismeretével. Tudja megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, az értékest az értéktelentől. Lásson a dolgok mélyére, ismerje föl azok belső lényegét és valódi értékét. Kiművelt hallás, kiművelt kéz Zeneoktatásunk általános célja: − a zenekultúra szintjének emelése saját körzetünkben, − a világszínvonalú magyar zenekultúra ápolása, értékeinek továbbadása. Zeneoktatásunk konkrét célja, hogy a tanulók zenei adottságait kiműveljük, és olyan eszközöket adjunk a kezükbe, amelyek által megismerik és megértik a muzsikát. Elsőrendű fontosságú az olyan hallás képzése, amely a zene legkifinomultabb árnyalatait (harmónia, hangszín, kifejezés, polifónia stb.) is képes felismerni és értékelni. Ezáltal, még ha nem is lesz belőlük zenész, olyan világ nyílik meg előttük, amely semmilyen más eszközzel, módszerrel nem közelíthető meg. A hangszerjátékhoz szükséges technika kiművelésével pedig lehetőséget teremtünk számukra, hogy a zeneirodalom értékes kincseit maguk szólaltassák meg. 12


Minél fejlettebb a növendék hallása, képzelete, értelme, technikai képessége, annál elérhetőbb cél a művészi értelmezés, felfogás kialakítása. Tanítványainkat éppen ezért értelmileg, érzelmileg, intellektuálisan és művészi tekintetben is állandóan fejlesztenünk kell. Csak így érhetjük el, hogy a tanult zenemű tartalma − tehát mindaz, amit belső hallás, képzelet, érzelem, esztétikai és értelmi felfogás előre meghatároz − megvalósuljon. 2.1.2. Feladataink 2.1.2.1.

Általános feladatok

A nevelés és oktatás a pedagógus tudatosan tervezett, szervezett tevékenysége, amely során fejleszti a gyermek személyiségét, motiválja őt az emberi értékek belsővé tételére. A növendék személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. A művészetpedagógiában ennek még nagyobb jelentősége van, ezért különleges felelősség hárul szakmailag és morálisan is a pedagógusra. A személyiségformálás során figyelembe kell vennünk a személyiségalakulás folyamatát meghatározó tényezőket: - a szociális magatartásformák elsajátítását (utánzás, empátia és azonosulás által) - a kompetencia (un. hatékonyság) késztetéséből fakadó aktivitást - az önszabályozó funkciók kialakulását. A személyiségfejlődés akkor kedvező, ha a normák követése az értékes célokért belső szükségletté válik. A nevelő feladata az értékes célok láttatásán túl, hogy az ellenőrzés és értékelés, a jutalmazás és büntetés által segítse az önszabályozó funkciók megfelelő alakulását. Feladata továbbá az optimális terhelés mértékének megtalálása (amikor a személyiség a leghatékonyabban tud fejlődni). Túlterhelés és alulterhelés egyaránt károsítja a személyiséget. A feladatok egyes összetevői Kötelesség és jog Feladatunk, hogy az oktatás során kialakítsuk neveltjeinkben a kötelességek és jogok közötti egyensúlyt, hogy minden diák érezze, tiszteletben tartják, tekintettel vannak rá, de ő is képes legyen mások jogainak tiszteletben tartására. „Tedd azt, amit szeretnél, hogy veled tegyenek, és kerüld azt, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek!” Értékrend A nevelés és oktatás során a pedagógus a saját meggyőződéséből, világnézetéből fakadó értékrendjét mutatja a diáknak. A tanárnak vállalnia kell értékrendi döntéseit anélkül, hogy neveltjét szabad döntésében korlátozná. Érzelmi stabilitás 13


Az ember belső békéjének, boldogságának feltétele az érzelmi stabilitás, harmónia, kiegyensúlyozottság. Az önmagával megbékélt, derűs ember képes társaival is harmonikus kapcsolatot létesíteni. Feladatunk, hogy azokat a tanulókat, akik sérültek, kisebb-nagyobb problémákkal küszködnek, lehetőségeinkhez mérten segítsük problémáik kezelésében, megoldásában. Az értelem és akarat művelése A képzés egyik legfontosabb feladata az értelem és az akarat művelése, mert ezáltal lesz képes az ember intelligensen élni és viselkedni. Akaratunkra a legnagyobb hatással a képzeletünk van. A képzelet, a fantázia fejlesztése a zenészek nevelésében különösen fontos, hiszen ennek megléte a zeneművészetben nélkülözhetetlen. A szemléletes cselekvő, és a szemléletes képszerű gondolkodás után az ember egy magasabb fejlettségi szintre jut, kialakul a nyelvi, fogalmi gondolkodás. Az iskola feladata, hogy ennek fejlődését segítse. Hagyománytisztelet Fontos feladat továbbá, hogy az évszázadok alatt felhalmozódott értékeket megismertessük, megszerettessük növendékeinkkel. Az új generáció hagyománytisztelete abban áll, hogy mi pedagógusok miként teljesítjük hivatásunkat. A hagyomány és a tapasztalatok átszármaztatásával az alapvető emberi értékek továbbadását is lehetővé tesszük. Ezek az értékek a következők: - igazság - jóság - remény és bizalom - szépség - tisztesség és becsületesség. Ezek tartalmáról néhány mondatban: Igazság és igazságosság Az igazság valaminek az igaz volta, a valóságot hűen tükröző, neki megfelelő tényállás. Az igazság a jelenségek sokoldalú, elmélyült vizsgálatát feltételezi. A teljes igazságot el nem érhetjük, csak törekszünk felé. Valaminek a megismerése annak további megismerését követeli. Az igazság jelenti az eddigi ismereteink felfedését a maga valóságában. A személyiségfejlődésben az igazság, a belső őszinteség kialakítását jelenti, amelyben nekünk is feladatunk van. Az igazságot követő tanár az igazság érvényesülését, érvényesítését kívánja, ezáltal lesz igazságos. Jóság A jóság szeretetből fakadó jóindulat, emberséges viselkedés. Ha valaki a jót választja, akkor helyesen tud élni szabadságával, ha a rosszat, beszűkül a szabadsága. Feladatunk, hogy az iskolai házirend betartatásával és példamutatásunkkal diákjainkat a jóra ösztönözzük. -

14


Remény és bizalom A remény a körülmények kedvező alakulásába vetett hit, a bizalom az olyan személyre irányuló érzés, akiben megbízunk. Nevelésünk alapfeltétele a bizalom. A gyermek fegyelmezhetősége gyakran attól függ, mennyire érzi szeretetünket, elfogadásunkat és bizalmunkat. - Szépség „A szépség a belső igazság és jóság napfényre jutása.” (Sík Sándor) A művészet segít feltárni létünk titkait, mert a művészi alkotás a tökéletesség utáni vágyból jön létre. A művészet erősíti a reményt, hogy majd elérjük a tökéletességet, ezért a művészet segíti a lélek fejlődését, finomodását. A művészet által szabaddá lesz az ember, mert segít az önmagunkra találásban és abban, hogy felülkerekedjünk önmagunkon. - Tisztesség, becsületesség A tisztesség és becsületesség jelenti az élet, az ember megbecsülését és az aszerint való viselkedést. -

Feladatunk, hogy erőnk szerint, őszinte törekvéssel ezeket az értékeket követésre alkalmasan, belső meggyőződéssel, mintaszerűen képviseljük.

2.1.2.2.

Általános zenepedagógiai feladatok

Nevelési feladat Zenei oktatásunk nem öncélú, hanem az egész személyiséget formáló tevékenység. Senkit sem taníthatunk zenére anélkül, hogy egész jellemét ne alakítanánk. A zenetörténet maradandó alkotásaival való foglalkozás kihat a növendék egész szellemi világára, ízlésére, eszmei meggyőződésére, erkölcsi eszményeire. Fő nevelési feladatunknak a tanulók lelkének formálását tartjuk a zene − mint eszköz − által. Hisszük, hogy a zene az ember belső világának jobb megismerését és kiteljesítését teszi lehetővé érzéki benyomások, élmények alapján. Oktatási feladat Legfőbb feladatunk a zenét befogadó, alkotó és újraalkotó zenészek képzése, az alkotó jellegű, értő műélvezői, befogadói magatartás elsajátíttatása. Erre, mint bázisra épülhet a tényleges alkotó tevékenységhez szükséges képességek fejlesztése. Fontos feladat a zenei ízlés kiművelése. Komolyan kell vennünk a gyermekeket, csakis művészi értékeket szabad mutatni nekik. A zenei ízlést csak kifogástalan remekművekkel formálhatjuk. „A művészetben a rossz ízlés valóságos lelki betegség, amely kiéget a lélekből minden fogékonyságot. Elzárja a remekművekkel való érintkezéstől, s így a belőle áradó éltető fluidumtól, amely nélkül a lélek sorvad, zsugorodik” − olvashatjuk Balázs Bélától. Zenepedagógiai alapelvek és abból kiinduló feladatok

15


Minden pedagógiai gyakorlat azoknak az értékeknek mentén szerveződik, amelyeknek megőrzését, átörökítését, gazdagítását céljául tűzi ki. Ezért a pedagógiai program megfogalmazásakor is ezeknek az értékeknek a számbavételéből kell kiindulni. -

Hagyomány elve

Magában foglalja az alapvető emberi értékek átszármaztatását, amelyről korábban már szóltunk. Részét képezi az emberi társadalmak kultúrájának átörökítése, kiemelten gondolunk iskolánkban a zenei kultúrára. Ez utóbbi magában foglalja nemzeti-népi zenekincsünk továbbadását a felnövekvő nemzedéknek. Fontos feladatunk a magyar zenei élet kiemelkedő személyiségeinek és azok alkotásainak áthagyományozása, hiszen ezáltal is gyarapítjuk a növendékek zenei műveltségét. -

Konkrétság elve

A kreatív tevékenység a megismerés és alkalmazás során mindig az adott műalkotás vagy feladat konkrétságából indul ki, ezért nagy jelentősége van a fogalmi tisztánlátásnak, a lényeg világos megfogalmazásának és kiemelésének. Azért is fontos ez, mert a zenepedagógia a zenemű gyakorlásából indul ki, és tapasztalatok által jut az elméleti általánosításokhoz, amelyeket utána már tudatosan használ fel a művészi gyakorlatban. -

Következetesség elve

A művészeti nevelésben igen nagy szerepe van a helyes szokások kialakításának és automatizálásának (pl. gyakorlás, szereplés során). A nevelésben és képzésben egyaránt fontos még a pontosság, koncentráltság, munkafegyelem és önfegyelem begyakoroltatása, az igényesség kialakítása. Feladatunk mindezek következetes betartása és betartatása. -

Közösségi nevelés elve

Az iskolai nevelés, oktatás során feltárul, hogy az ember közösségi lény, és a közösségben a másikra van utalva. Meg kell tanulnia a közösségben kapcsolatok létesítését és ápolását, mindeközben megőrizve önmagát, saját önállóságát. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szakmai moralitásnak. Az emberi morált magasabb rendű követelménynek tartjuk a szakmai érdeknél, a személyiség harmóniáját magasabb rendűnek a karriernél. Feladatunk ennek az elméletnek az átadása. Az iskolai oktatás, képzés egy része közösségben valósul meg. A közösségben nagy szerepe van az együttes tevékenységnek is. Feladatunk az egymásra figyelés, együtt dolgozni tudás begyakoroltatása a zenekari, énekkari, kamaraegyüttesi tevékenységek során is. Ehhez nélkülözhetetlen a másik elfogadására nevelés és az empátiás képesség fejlesztése. 16


Képessé kell tenni őket az alá-fölérendeltségi viszonyok elfogadására és az eszerint való viselkedésre. A közösségben is szükség van önállóságra. Igényesség és eredményesség csak az önállóság és felelősség illetve a szabadság és fegyelem egyensúlyában valósulhat meg. Bármelyik fogalom túlsúlya torz szemlélethez ill. gyakorlathoz vezet. A tanár feladata, hogy teret engedjen a tanulók önálló próbálkozásainak. Becsülje meg elképzeléseiket, vegye komolyan szándékaikat, de kívánja meg a felelősséget is. -

Aktivitás elve

Ez azt jelenti, hogy a tanuló aktívan, cselekvően vegyen részt saját személyisége alakításában, képességei fejlesztésében. A tanár feladata ebben a vonatkozásban a motiválás. -

Rendszeresség, folyamatosság, tervszerűség elve

Csak megfelelő rendszerbe ágyazott tervszerű és folyamatos tanulással és gyakorlással lehet színvonalas, eredményes munkát elérni. Ezt mind a pedagógusnak, mind a tanulónak szem előtt kell tartania, és ennek megfelelően kell cselekednie. -

Életkori és egyéni sajátosságok elve

Nevelésünk és oktatásunk során a diáknak életkorának és tanulmányi előrehaladásának megfelelően meghatározott követelményszinteknek kell megfelelnie. Feladatunk, hogy a növendékeket megismertessük a követelményszinttel, hogy tudják magukat mihez viszonyítani, és lássák a célt, amely felé haladniuk kell. Ezen túl feladatunk egyéni fejlettségükhöz mérten fejleszteni őket.

17


2.2. Személyiségfejlesztés 2.2.1. A fejlődés jellemzői Az ideális tanár-diák viszony kialakítása érdekében különösen fontos az egyes életszakaszok jellemzőinek megismerése, hogy a pedagógus megfelelő módon tudjon segíteni növendékének. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra, mindkét oldalról vizsgálva az egyes jelenségeket, jellegzetes megnyilvánulásokat. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI A 13-16 ÉVESEK FEJLŐDÉSI JELLEMZŐI

A FEJLESZTÉS, NEVELÉS TARTALMA ÉS MÓDSZEREI ( Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek)

Ez az időszak az ember kibontakozásának legdöntőbb szakasza. Formálódásának alapja: milyen határokat fogad el és tart be az egyén.

I. LEBONTÁS

A felnőttek is szenvednek ugyanettől. Tudatosítani kell bennük, hogy a másik fél is töpreng, elhatározásokat tesz, próbálkozik a kapcsolat javításán. Már ezzel egyfajta kölcsönös tisztelethez és ebből fakadóan sajátos megértéshez tudjuk őket elvezetni.

Tudatosan, illetve ösztönösen elutasítja gyermeki önmagát. Minden kamasz szenved attól, hogy nem képes normális, kiegyensúlyozott kapcsolatot fenntartani szüleivel és tanáraival. Hihetetlen nagy vágy van bennük a bensőséges, egyenjogú viszonyra, de ezt képtelenek megfelelő formában megjeleníteni.

A lebontás egységei: I/a Rohamos testi fejlődés Piknikus alkatúak tovább híznak, aszténiás alkatúak tovább nőnek. Egyre fáradékonyabbá, sutábbá válnak, lusták. Legszívesebben abbahagynák a sportolást és minden testnevelési óra alól felmentetnék magukat.

Épp a sportolás, a rendszeres testedzés tudja lerövidíteni ügyetlen korszakukat kellő terheléssel. A testnevelő tanár felelőssége, hogy túllendítse őket a holtponton úgy, hogy ez ne okozzon betegséget.

⇓

kötelező sportorvosi vizsgálat (ugyanis a test tömege felével gyarapszik, a szív térfogata megduplázódik, de a légzőszervek, véredények nem fejlődnek úgy ⇒ vérnyomásemelkedést válthat ki)

⇓ 18


El kell fogadnia megváltozott önmagát. Önelfogadási harc.

Segíteni kell őket helyes önértékelés kialakításában.

A helyes önértékelés összetevői:

1. BEFOGADOTTSÁG

Az a tudat, hogy befogadnak, elfogadnak a szüleim, a tanáraim, az osztály.

2. ÉRTÉKESSÉG

Az a tudat, hogy helyes döntéseket hozok, fontos és értékes a munkám, a jelenlétem.

3. ALKALMASSÁG

Az a tudat, hogy képes vagyok úrrá lenni a problémákon.

Azt üzenjük feléjük: „ bármilyen vagy is, hozzánk tartozol.”

Objektív mértékhez kell eljuttatnunk.

Azt üzenjük feléjük, hogy megállod a helyed a világban. Fontos felismertetni velük, hogy képesek voltak a múltban is a sikereket, kudarcokat átélni. Érdemes időszakonként a 15 év körüli korosztályt ütköztetni valódi szenvedésekkel, valódi problémákkal ⇒ elvinni őket mozgássérült intézetbe vagy halmozottan károsult fiatalok otthonába.

I/b Intenzív befelé fordulás Meg akarja érteni önmagát. Jelei: - felértékelődik a ruha, a hajviselet szerepe - nem érti, mi történik vele - pszichológiai könyveket olvas - egyedül akar lenni - nagy, filozófiai kérdésekről töpreng (élet, halál) - tele van tettvággyal, hősiességgel - tele van szeretetvággyal - úgy érzi, senki nem érti meg ⇓ fantáziál naplót ír ⇒

- szexuális ingerei vannak ↓ - biológiai szinten is tele van bizonytalansággal, nem tudja megfogalmazni - állhatatlan, rapszodikus kedélyállapot jellemzi, ami a gyengédségtől a brutalitásig szélsőségesen képes befolyásolni őt

Jó nevelési eszköz lehet - ha nem olvasunk bele egy év után elolvastatni írójával. Láthatja önnön fejlődését. Olyan könyvekhez kell hozzájuttatnunk a fiúkat, melyek nem csak a szexuális és biológiai tudnivalókat tartalmazzák, hanem az egész vonzalmat belehelyezik a házasságeszmény távlatába. Lényeg a távlat. Nagyon fontos a jó barát, barátnő szerepe, aki nálánál pár évvel idősebb, vagy megértő felnőtt, 19


- magányosnak érzi magát - állandó ingerlékenység és indulatosság jellemzi a kamaszt.

aki ugyanezt átélte és tanácsot tud adni, akinek ad a szavára.

I/c Önállósodás igénye Már biztonsággal átlátja szülei, nevelői Nem szabad, hogy megmaradjon a lázadásban, gyengéit → lázad. Kihull az ún. első naivitásból (tudniillik, hogy mert nem lesz képes kiegyensúlyozott felnőtt életre. Lassan szükségessé válik az ún. második mindenben rábízhatja magát a felnőttekre). naivitás kiküzdése, ami azt jelenti: Az önállósodás igénye szembeállítja szüleivel tudom, hogy sok a hazugság a felnőttek világában, és tanáraival, ugyanis mást jelent számára az én mégis esélyt adok a jónak, az igaznak. Nem fogok gyanakodva élni, a jó pártjára állok. önállósodás, mint a felnőttek számára. A serdülő szerint az önállóság = másként élek, másként töltöm az időmet, másként gondolkozom, mint eddig. A szülők, tanárok szerint az önállóság = egyedül tudok helyes, jó döntést hozni, akaraterővel azt el tudom érni. ⇓

Feladatok: 1. Mindenáron fenn kell tartani és meg kell őrizni az élő kapcsolatot a tanulóval.

↓

Sűrű, akár napi praktikus beszélgetések során alapvető betekintést ad a fiatal saját életébe annak ellenére, hogy elzárkózik attól, hogy bárki is belelásson benső énjébe. Ezek a bizalmas beszélgetések érzelmileg feltöltik, és némi vigasztalást nyújtanak.

Ebből az ellentétből az következik, hogy minden követelést és utasítást úgy él át, mint 2. Az alapvető tiszteletet ne csak megköveteljük, szabadságának korlátozását, és lázad ellene. hanem mi is adjuk meg. Ne gúnyolódjunk, ne lovagoljunk dolgokon. Azt akarja tenni, amihez kedve van, amihez nincs, azt nem. 3. Markánsan különbséget kell tennünk, mi az, Szerinte az önállóság egyenlő a tagadással. ami a tanuló számára valóban káros, és mi az, ami minket idegesít vele kapcsolatban. (idegesítő például a hajviselete, furcsa öltözködése, lehúzó pl. ha anyagiakban megbízhatatlan, lop, csal stb.) II. A FELÉPÍTÉS A lebontás időszakát követi az egyensúly keresésének időszaka. Ez a szakasz vezeti el majd a fiatalt önmaga megtalálásához. A felépítés szakaszai: II/a Felnőttek utánzása és eredetieskedés A fiúknál az eszményképiség képekhez való ragaszkodásban is megjelenik.

A képek arról árulkodnak, milyen életvitelt, életformát, világnézetet tart jónak, követendőnek az illető. Nem csak külsőségekben, hanem életvitelükben is követni akarják azokat. Rá kell döbbentenünk őket arra, hogy sokszor mennyire a birtoklás, a könnyű élet tartja fogva 20


eszményképeit. Azt is fontos tudatni velük, hogy a képek formálnak bennünket. Aki emberileg megragadja, azért lelkesedni tud. A kamasz eredetiségre törekszik (például öltözkö- désben), mégis úgy akar egyéniség lenni, hogy pont úgy néz ki, mint kortársai. ⇓ Ez bizonyos határok között mozogva önmagában nem veszélyes, de ezen a szinten túl kell nőni.

Ha a tekintélyként elfogadott felnőtt nem gyerekszámba veszi, akkor teljes szívvel kötődik hozzá. Tapintatos, megértő irányításra van szükség, mert vágynak arra, hogy határozott, biztos ítéletű felnőtt igazítsa el őket a világban, és segítse hozzá önmaguk megismeréséhez. A megértést már nem azonosítják az engedékenységgel. Igazságos, de szigorú felnőttre vágynak.

II/b Önérzeteskedés és feltűnő viselkedés - túlértékeli önmagát (többé-kevésbé vannak saját igazságai, de szüksége van még Érdemes felhívni figyelmüket arra, hogy a kijózanító kudarcokra, hogy reálisan értékelje személyes szimpátia-antipátia mennyire torzítja önmagát és teljesítményét) igazságérzékünket. (Ha pl. egy adott témáról valaki olyan véleményt mond, amit mi - nagy vitatkozásokba fognak mondanánk, ám az illető nem szimpatikus nekünk, vitába szállunk személyével.) Nehéz őket meggyőzni, de nem érdemes kitérni a vita elől, mert a vita formálja gondolkodásukat, és - romantikára, szokatlanra, rendkívülire egyszer csak megdöbbenve veszik észre, hogy vágynak. olyan véleményt mondanak ki, ami ellen pár éve Feltűnően viselkednek, mert még undorral hadakoztak. elbizonytalanodásukat ezzel kompenzálják. Segíteni kell, hogy a torzult viselkedésbe menekülő Vagy a nyeglét, vagy a túl magabiztost, a diák felfedezze valóságos értékeit, tényleges fölényeskedőt játsszák meg a fiúk, mintegy adottságait, és valóságos erőfeszítéseket tegyen a túlkiáltva igazi énjüket, vagy fantáziálásba megvalósulás érdekében. merülnek. Ilyenkor nagy tettekről álmodnak. A reális, a megvalósítható célok felé kell irányítani. II/c A szexuális szerep tanulása Biológiailag az egyik ill. másik nem tagjai. A szexuális feszültségek belső megtapasztalása tanácstalanná teszi őket. - Sodródnak. Ha otthon nem tapasztalják a megértést, elfogadást, akkor menekülnek. - A másik nemről alkotott elképzelésüket és vágyaikat átruházzák az épp aktuális szerelmesre. ↓ csalódás, amikor kiderül a másikról valódi tulajdonságvilága - Veszély még, ha a másik nemű szerelmest úgy tekinti, mint vágyai tárgyát. Nem a

“ Tűzszerész” magatartás. Sokat segíthet az a szülő, idősebb barát, barátnő, akiben megbízik, aki hasonló nézőpontból néz a gondra, s mivel idősebb, saját tapasztalatát is át tudja adni. Tudatosítani kell önmagunkban, hogy a gyerekek ilyenkor nehéz gondokkal küzdenek. A 13 éves korban bekövetkező biológiai érettség és a társadalmi érettség között 10 év különbség van. Egy évtizedig küzdenek gondjaikkal. - Segítőkészen álljunk rendelkezésükre, amennyiben bizalmasabb kérdéssel fordul hozzánk. 21


személyt szereti, hanem ösztönös vágyai kielégítésére tárgyként kezeli. - Rossz az is, ha letagadják, és önmaguknak is azt hazudják, hogy nincs problémájuk, nincsenek fantázia nehézségeik. Előbb-utóbb robban a bomba.

- Tartsuk szem előtt a kollégisták szabadidő eltöltését, baráti körét. - Szükség van megfelelő irányításra, szabályok betartására, ellenőrzésre. - Alapvető bizalommal kell lenni irántuk. - A lányokat az anyaságra, a fiúkat a felelős apaságra kell felkészíteni. Kell, hogy érezzék: bízunk tisztességességükben.

II/d A barátság lehengerlő ereje Nem csak a másik nem felé, saját neme felé is A nevelőnek joga van betekinteni a kamasz át akarja élni az elfogadás, a teljes bizalom, a barátságokba mind a személyek, mind az időtöltés vonatkozásában, teljes önközlés élményvilágát. hogy lássa, milyen hatással vannak egymásra. Amennyiben szükséges a beavatkozás, vállalnia Nagyon pozitív, de nagyon negatív hatással kell a konfliktust. is lehet egy barát. Tudatosítania kell a fiatalokban, hogy a barátnak nem az a feladata, hogy megjavítsa, jó útra térítse barátját. Aki meg akar javítani egy másik embert, nem teheti meg, hogy bensőséges viszonyt létesít vele. Az igazi barátságban a barátok kölcsönösen hatnak egymásra, ezért a barátok között kevés mód nyílik rá, hogy javítgassanak.

III. A SERDÜLŐKORI ÉRTELMI FEJLŐDÉS JELLEMZŐI

A FEJLESZTÉS TARTALMA, MÓDSZEREI

1. önmagára figyel A figyelem feltétele a helyes napirend, a 2. nem csökken a külvilág iránti érdeklődése koncentráló készség fejlesztése, hogy ne csak egysem.

A szándékos figyelemben a serdülő jó eredményre képes. Szórakozottságának, dekoncentráltságának okai: - fáradtság, kialvatlanság. - érzelmi konfliktusai - ábrándozás - nem tudja jól beosztani az idejét.

egy feladatot lásson és próbáljon megoldani, hanem akár többet is, egy adott időn belül.

A szándékos figyelmet gyakorlással fejleszteni lehet. Az időráfordítás → akarati tényező következménye. Emlékezetük fejlesztése a megfelelő tanulási módszerek elsajátításától függ. A bevésés és felidézés gyakorlás által válik megbízhatóvá. Fontos, hogy érzelmileg azonosuljon az anyaggal A gyorsaság miatt gyakran lesz felületes, vagy egy-egy részdologból rögtön általánosít. ill. a tanárral. A gondolkodás minősége nagymértékben függ attól, hogy milyenek a vele szemben támasztott követelmények. Viharosan fejlődnek azok, akik meg tudják vitatni gondolataikat, élményeiket a felnőttekkel.

Fontos tudatnunk velük, hogy az agynak a terhelése két dolog miatt szükséges: 1. Egyrészt azért kell memorizálni bizonyos képletet, vagy szabályt, mert ezekre valóban szükségük lesz életpályájuk során vagy a mindennapi életben. 2. Másrészt azért szükséges az erőfeszítés, mert amit bevésünk, azt ugyan elfelejthetjük, de az 22


erőfeszítés készsége kialakul bennünk, és képessé tesz más jellegű erőfeszítésekre (tanulásokra) a későbbiekben. A környezet adta igényszint alapvetően meghatározza a serdülő szellemi életét. Az egészséges fejlődés alapja a környezet adta ösztönzés és a követelés. Ez azt feltételezi, hogy a kamasz pozitív érzéseket táplál önmagáról, azzal az öntudattal lát neki a feladatok teljesítésének, hogy képes azokat megoldani. Nemcsak korrigálni szükséges a serdülőt, hanem értékelni és elismerni is. Egy-egy értékelés és elismerés nyomán alakul ki benne az a tudat, hogy képes a problémát helyesen szemlélni, s képes annak a megoldására is, csak még fejlődnie kell. Mindig meg kell hallgatni ill. végighallgatni, hadd indokolja meg egy-egy cselekedetét. Úgynevezett baráti attitűddel kell végighallgatni, mert ezt értékelni fogja akkor is, ha bíráló megjegyzést teszünk. Így alakul ki benne az a tudat, hogy tiszteletben tartják, értékesnek tartják gondolatait. Ha azonosulni tudunk az aktív-odafigyelő hallgatással ővele, hosszú távon mindenképpen azonosulni fog a mi végső ítéletünkkel. A 17-20 ÉVESEK FEJLŐDÉSI JELLEMZŐI A 17-20 év közöttiek feladata az, hogy megtanulják és begyakorolják a felnőttekre jellemző viselkedést, és felvértezzék magukat a szükséges jellembeli tulajdonságokkal. Az átmenet folyamatos a serdülőkor és az ifjúkor között. Az ifjúnál alapkövetelmény - a kiegyensúlyozottság - uralkodnia kell belső hangulati változásai fölött - önfegyelmezés, higgadtság, megfontoltság kell, hogy jellemezze, de úgy, hogy közben megőrizze kritikai élességét. - El kell tudnia fogadni a más véleményen lévőt. Testi fejlettségére jellemző: állandó erőfelesleg állapotában él. Gyors regenerálódás jellemzi. Rövid idő alatt kipiheni magát. Úszik az időben. Csoportban versenyszellemben él.

Fontos fizikálisan fárasztani, terhelni, mert ha nem fárasztja ki önmagát, akkor sokszor ún. strukturális fáradtság ( izgágaság, ingerlékenység) jellemzi. Biztatni kell őket mozgásra (torna, úszás...). Rendszeres, koncentrált tanulásra van szükség. Vigyázni kell a túlerőltetés miatt. 23


20 év körül aktív ösztönkiélő szándék jellemzi. (Nagy evő, nagy ivó, a mennyiség fontosabb, mint a minőség.) Nemi téren is ösztönvezérelve kielégülésre törekszenek.

Erkölcsi elvekre, komoly önfegyelemre van szükségük, nehogy elveszítsék önmagukat és jövőjüket.

Az ingerekre gyorsan reagálnak, már nem suták, gyorsak, de mozgásuk még nem kimért. Forradalmi korosztály. Lázasan lelkes, valódi társadalmi feladatokért és célokért képes áldozatot hozni.

Mozgáscentrikus életmódot kell begyakoroltatni velük, amelyben egészségükre, kondíciójukra ügyelnek. De ez se legyen öncélú, arra szolgáljon, hogy lelkük, - szellemük, -akaratuk munkatársaként értelmezzék saját testüket.

Az egész későbbi életüket meghatározzák az ekkor kialakított tudatos szokások (dohányzás, alkohol).

Legyen egy speciális tudása, de más felé is legyen nyitott.

Az érettségi értelmi érettséget bizonyít. Ambíciójukat közelíteni kell a valósághoz. Az egészséges gondolkozású ifjút nem elégíti ki egyetlen szakterület. Az értelmileg érzékeny ifjak általában nagyon ambiciózusak: saját jövőjükről nem a középszerűséget képzelik el, hanem az élteljesítményt. Igen nagyvonalúak. Nem értik, miért baj az, ha pár percet késnek. Sok gondjuk van a renddel, a pedáns viselkedéssel. Oka, hogy mindenben az ésszerűsé-get keresik, és fölöslegesnek ítélik meg a társadalmi konvenciókat. Szellemi életüket nagyon meghatározza egyegy általuk tekintélynek elfogadott tanár. Átveszik értékítéletüket is. Ez a pályaválasztás ideje. Erős bennük az önérvényesítő hajlam. Szeretnek mindig középpontban lenni. Azt akarják, hogy az ő akaratuk valósuljon meg. Egy-egy életre szóló, hatalmas felfedezésre tesznek szert.

Segítenünk kell őket adottságaik reális felmérésében (szellembeli és jellembeli tulajdonságokat is). A gyerekes dicséret nagyon idegesíti őket, a szellemibb méltánylásra vágynak. Örülni kell, ha gondolkodásfejlesztő viták közegében élnek, hadd csiszolódjon a véleményük, s legyen egyre árnyaltabb a gondolkodásmódjuk.

Kezdi átlátni szülei áldozatos szeretetét, kezdi újra megszeretni, elfogadni őket gyengeségeikkel együtt, sőt viszontsegítséget nyújt. Kifejezésre is tudja juttatni szüleivel kapcsolatos felismeréseit, érzelmeit. 24


2.2.2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátrány: - félárva vagy árva gyermek - létminimum alatt élők - sokgyermekes családban élők - betegség, leszázalékolás - ingerszegény kulturális háttér A hátrány leküzdését célzó tevékenységek: 1. Felderítés felmérés 2. Elfogadó, befogadó attitűd - „megértjük a helyzetedet” - „melletted vagyunk, számíthatsz ránk” - az iskolai közösségekben, osztályközösségekben a sorsközösség és szolidaritás érzésének kialakítása és életben tartása. 3. Támogatás - Elsősorban abban segíteni, hogy saját erőit mozgósítva vegye föl a küzdelmet a nehézségekkel A saját erőfeszítés megléte után, ha szükséges, további támogatások: - Váci Zeneművészeti Szakközépiskoláért Alapítvány - pályázatok - Gyermekjóléti Szolgálat - szociális támogatások felkutatása A hátrányok enyhítését végző munkatársak: - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - gazdasági segítő - osztályfőnök - személyes kapcsolatot tartó főtárgytanárok - DÖK 2.2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.2.3.1.

Az iskola közösségei

iskolaközösség:

mindazok, akik az iskolával jogviszonyban vannak (tanárok, technikai dolgozók, diákok) tanulók az iskolával jogviszonyban álló tanulók közössége osztályközösség: egy osztályba járó tanulók közössége tanszakok: az adott tanszakon tanító tanárok és diákok közössége

25


2.2.3.2.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladatok:

- Az iskolaközösséget építő tevékenységek szervezése (ünnepélyek, megemlékezések, kirándulások, iskolanapok, sportnapok, koncert-, színház-, operalátogatások szervezése) Felelőse, koordinálója mindig a programra jelentkező tanár. - A tanulók közösségét építő tevékenységek szervezése (ld. mint fenn, azon felül az iskolai kórus, zenekar, kamaraegyüttesek) Fontos fórum az iskolagyűlés, ahol az iskola diákjai megvitatják ügyeiket, közösen fogalmazzák meg állásfoglalásaikat, valamint a DÖK, melynek felelősei, koordinátorai a DÖK képviselői, valamint az őket segítő pedagógusok. - Az osztályközösséget építő tevékenységek rendszere Osztályfőnöki órákon, osztálykirándulások és egyéb programok (pl. múzeumlátogatás) szervezésekor, iskolai rendezvényeken részfeladatok vállalása (pl. gólyabál, márc. 15-i rendezvény, irodalmi-zenés megemlékezés stb.) erősíti a csapatszellemet, az összetartást. Felelőse, koordinálója az osztályfőnök és az ő megbízottjai. - Tanszakokat építő tevékenységek rendszere Tanszaki koncertek, közös órák, megbeszélések, tanszaki koncertlátogatás, kirándulás, zenei tábor szervezése. Felelősei a tanszakvezetők, koordinálójuk az igazgató. 2.2.3.3.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos egyénre szabott konkrét feladatok:

A tanulók:

- váljanak képessé megtalálni helyüket a közösségben - legyenek készek áldozatot hozni a közösségért - érezzék magukénak a közösséget - törekedjenek arra, hogy képességeiket (legyen az a legszerényebb vagy messze a legkitűnőbb) a közösség szolgálatába állítsák - élményszerűen éljék meg a közösséghez tartozás örömét (közös sikerek, eredmények, dicséretek, stb.)

2.2.4. Tehetség- és képességkibontakoztatást segítő program Abból indulunk ki, hogy a világon minden ember meg van áldva valamilyen képességgel vagy képességekkel, csak fel kell fedezni őket. 2.2.4.1.

Felfedezni a tehetséget, képességeket

A felvételi vizsga keretében három fordulóban is felmérjük a hozzánk jelentkező tanulók képességeit, vizsgáljuk tehetségüket. Pontosan fel kell mérni hol tart az adott növendék képességeinek kibontakoztatásában. Meg kell ismerni személyiségét, szokásait, és tudatosítani kell, mire van szüksége. 26


2.2.4.2.

Tehetség- és képességkibontakoztatás

Adva van egy tehetség- és képesség kibontakoztató program, szakmai program, továbbá a hagyomány, amelyet pedagógusaink átörökítettek és átörökítenek, valamint saját tapasztalataink, módszereink, didaktikai ismereteink. A tehetséggondozás további fázisa az órai munka, amikor (különösen az egyéni órákon) ösztönös vagy tudatos tevékenységekkel, módszerekkel, eljárásokkal építjük, segítjük, begyakoroltatjuk az újabb információkat, fejlesztjük a növendék képességeit. Ennek eszköze: a tanítás során alkalmazott ismétlés, rávezetés, bemutatás, utánzás stb. 2.2.4.3.

Sikerélményhez juttatás

Olyan közeget, légkört kell teremteni a pedagógusnak, amelyben inspirálva, motiválva érzik magukat a növendékek. Legyen ingergazdag pl. egy terem díszítése, de gondosan, tudatosan, metodikusan összeválogatva az adott anyag. Legyenek kiváló előadások (lehetőleg élő koncert, de legalább minőségi felvétel meghallgatása). Közös órák, növendékhangversenyek, közös növendék-tanári szereplések, versenyekre való felkészítés, kurzusok, találkozókon való részvétel. A minőségre való törekvés abban is megmutatkozik, hogy az adott tanár a fentiek közül melyiket, milyen gyakran és módszerességgel alkalmazza növendékei érdekében. 2.2.5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Évről-évre egyre több gyermek küszködik tanulási nehézséggel. A probléma kezelését az alábbi módon végezzük: Szervezeti keretek: - Közismereti és elméleti tárgyak tanulásában elmaradt tanulóinkat tanulószobai foglalkozás keretében igyekszünk felzárkóztatni - A gyakorlati, zenei tanítási órákon a haladást az egyéni képességekhez igazítjuk. Módszerek: A probléma kezelésére tanulási módszereket tanulmányozunk (pedagógus továbbképzés keretében is). A beiskolázott tanárok beszámolnak tapasztalataikról, és átadják hatékony, bevált eljárásaikat kollégáiknak és rajtuk keresztül a diákoknak. A tanulás hatékonyságát szolgálja: - pihentség → kollégiumi nevelők érjék el, hogy a tanulók időben feküdjenek le - értelmes cél kitűzése - erőnlét - gyakorlat - nyugodt, összpontosításra alkalmas környezet 27


-

pontosan megfogalmazott feladatok meghatározása következetes számonkérés megerősítés, visszacsatolás a fenti három pont ciklikus alkalmazása.

Az osztálytársak, jobb tanulmányi eredménnyel rendelkező növendékek bevonása, meggyőzése, segítőkészség kialakítása, a segítés módszerének javaslása. Ezeket a "kis tanárokat" megbecsüléssel kell körülvenni. A tapasztalatok kicserélésére és továbbfejlesztésére havonta egyszer nevelési értekezlet tartása. 2.2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1. feladat Egészséges, biztonságos, esztétikus, nevelő hatású környezet kialakítása. -

Takarítók munkájának megbecsülése mind a tanárok, mind a növendékek részéről! A célnak megfelelő berendezések, eszközök megléte, működése (pl. illemhelyek felszerelése és folyamatos karbantartása). Biztonság a külső-belső veszélyekkel szemben. (ld. SZMSZ védő-óvó előírások)

2. feladat Szeretetteljes, empatikus légkör kialakítása a tanárok és a technikai dolgozók részéről. Ennek előmozdítója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az igazgató, bevonva a nevelőtestületet és a technikai dolgozókat. 3. feladat Párbeszéd -

Időt, alkalmat találni a növendékekkel (különösen a problémásakkal vagy bajban levőkkel) való beszélgetésre, amikor csak rájuk figyelünk (kitüntetett figyelem). Hasonlóképpen módot találni a kollégákkal (elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, utána a főtárgy tanárral, majd az osztályfőnökkel) való beszélgetésre, amikor stratégiát, módszert, eljárást fixálunk, hogy egy felé húzzuk a "szekeret" a gyermek érdekében.

4. feladat A DÖK hatékony működése Merjék elmondani véleményüket, problémájukat, és arra történjen konkrét megoldás is, amennyiben lehetséges. A DÖK munkáját segítő pedagógus és a gyermekés ifjúságvédelmi felelős segítse a diákokat, hogy problémáikat, kritikájukat segítő 28


szándékkal fogalmazzák meg, és ha lehet, a "diplomácia" útját válasszák. (Először személyesen annak mondják el a problémájukat, akivel bajuk van, és ha ez nem vezet eredményre, akkor forduljanak a feljebbvalóhoz, lehetőleg az érintettel közösen.) 5. feladat Egészségmegőrző programok szervezése Egészségvédelmi nap, sportnap szervezése, ahol a szórakozás mellett hasznos információkat, tájékoztatást kapnak az egészséges életmódra vonatkozóan és annak előnyeiről. Ezeken az alkalmakon is fel kell hívni a figyelmet azokra a jelenségekre, amik egészségük megőrzését veszélyeztetik. 6. feladat Kortárs ifjúságvédelem Be kell vonni a növendékeket a kortárs ifjúságvédelembe. Ki kell választani az erre a feladatra alkalmas személyeket, és meg kell adni nekik a szükséges segítséget. Esetenként továbbképzésre küldjük őket. 2.2.7. Az iskolában folyó minőségirányítási, ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer Iskolánk elkötelezi magát a partnerközpontú minőségbiztosítási rendszer bevezetése mellett. Szándékunkban áll évente kérdőív és személyes beszélgetés alapján felmérni az intézményünk felé megnyilvánuló elégedetlenséget, elégedettséget, elvárásokat. Érvényesíteni kívánjuk a PDCA ciklust, azaz a tervezés, végrehajtás, ellenőrzés és beavatkozás ciklikusságát. A kiinduló helyzet tisztázása után, mely egy minden partnerre kiterjedő mérés, tisztázódnak azok az erősségek illetve gyengeségek, melyeknek továbbfejlesztésére illetve kiküszöbölésére minőségi köröket alakítunk, hogy a visszacsatolás lehetőségével élve még professzionálisabbá tegyük működésünket. Az elvárásoknak való megfelelés azonban csak addig mehet el, ameddig nem jelent szakmai megalkuvást, melynek pedagógiai keretét jelen pedagógiai programunk tartalmazza. A partnerközpontú működés megvalósítását a mellékelt IMIP szerint kívánjuk megvalósítani. 2.2.8. A tanulói terhelés szabályozása, a beszámoltatás formái és rendje A beszámoltatás formái, rendje és az értékelésben betöltött súlya Hangszer főtárgy: - Formája: gyakorlati beszámoltatás. - A vizsga félévente van, amely 50-60%-ban számít bele az érdemjegybe. Az osztályzat tükrözi a felsőoktatási felvételire történő felkészülés folyamatának időarányos értékelését (hol tart, és várhatóan eljut-e a növendék az eredményes felvételi vizsga letételéhez szükséges szintre). 29


-

Ezen felül félévente két hangversenyen kötelezően szerepel a növendék, melynek értékelése a félévi illetve az év végi jegybe beszámít. Havi értékelés az óráról-órára való készülés alapján, amely 40-50%-ban számít bele az érdemjegybe.

Szakmai elmélet – szolfézs-zeneelmélet: - Dolgozat félévente 2-3 alkalommal, amely 30-35%-ban számít bele az érdemjegybe. - Feleltetés, óráról-órára, amely 30-35%-ban számít bele az érdemjegybe. Napi 30 perces felkészülés (heti 3-4 óra). - Vizsga félévente egyszer, mely 30-35%-ban számít bele az érdemjegybe. Szakmai elmélet – zeneirodalom: - Dolgozat félévente 2 alkalommal, 70%-ban számít bele az érdemjegybe. Előtte két héttel tájékoztatjuk. - Szóbeli felelés és kiselőadás félévente egy, ami 30%-ban számít bele az érdemjegybe. Közismereti tárgyak - Féléves, éves összefoglaló dolgozat (nagydolgozat) évi kettő. 50-60%-ban számít bele az érdemjegybe. Előtte két héttel tájékoztatjuk. - Témazáró dolgozat félévente 2-3, ami 30%-ban számít bele az érdemjegybe. Előtte egy-két héttel tájékoztatjuk. - Felelés vagy röpdolgozat havi egy-két alkalommal, 10-20%-ban számít bele az érdemjegybe. - Kisérettségi a 10. évfolyam végén, tájékoztató jelleggel. Egy napon kettőnél több témazáró vagy annak megfelelő súlyú dolgozat írására a tanuló nem kötelezhető. 2.2.9. Az otthoni felkészüléssel kapcsolatos tevékenység formái és rendje Az otthoni munka elrendelésének korlátai és elvei a hatályos Házirendben foglaltak betartásával az előző pont alapján történik az SZMK és a DÖK egyetértésével. 2.2.10. A tanulók értékelésének általános szempontjai Az értékelés legyen objektív, érvényes, megbízható. Funkciói: Diagnosztizálás, folyamatos haladás értékelése, összegzés. Célja: Személyiségfejlesztés, önértékelő képesség kialakítása. képességek és lehetőségek harmóniájának létrehozása. Formái: Írásbeli, szóbeli. Érdemjeggyel és anélkül.

30

Igények,


Iskolánk méretei és légköre lehetővé teszik, hogy minden tanulót majdnem minden tanár ismerjen, a konkrétan velük foglalkozók pedig jól ismerjenek. Kialakult gyakorlat a rendszeres, naprakész egyeztetés a szaktanárok és osztályfőnökök között. Döntő szerepe van nálunk az informális módszereknek. A diákok gyakori hiányzásai miatt nagyon fontos, hogy a szaktanárok figyelemmel kísérjék, ki melyik témakörből maradt le, miből nem adott még számot tudásáról. Rendszeresen pótló és javító dolgozatokat iratunk, beszámoltatunk. (Leginkább tanórán kívül.) 2.2.10.1.

A magatartás és a szorgalom értékelése:

Magatartás: Példás: - Viselkedése, munkája példamutató. - Önzetlen, altruista. Másokért is tesz. - Pozitív vezéregyéniség, kezdeményező szellemű. - Tendenciát tekintve erősen javuló magatartás. Jó: -

Fegyelmezett, problémamentes. Közös feladatokból magától nem vállal, de nem is árt senkinek. Visszahúzódó, nem vállal állásfoglalást. Javuló magaviselet, ami nem mindig sikeres. Indokolt, megbízhatóan igazolt hiányzások, késések.

Változó: - Fegyelmezetlen, udvariatlan, igénytelen beszédkultúra. - Gyakori, nem mindig indokolt késések, hiányzások. - Maximum 5 igazolatlan óra. - Szaktanári illetve osztályfőnöki intő. Rossz: -

Zavaró, a munkát gátló, a pozitív értékeket elutasító viselkedés. Negatív vezéregyéniség. 5-nél több igazolatlan óra Fegyelmi vétség. Igazgatói, nevelőtestületi elmarasztalás

Szorgalom: Példás: - Képességeihez mérten maximális teljesítmény. - Órai jelenléte aktív, eredményt segítő. - felszerelése és házi feladata hiánytalan Jó: 31


-

Nem egyenletes teljesítmény. Adottságaihoz képest romló (de még nem rossz) eredmények. Az órákon csak passzív befogadó. felszerelése és házi feladatai időnként hiányosak

Változó: - Képességeihez mért teljesítménye ritkán jó. - Mulasztásai miatt felmenti magát, ehhez keres indokokat. - Bukás 1 tantárgyból. - Romló eredmények. - felszerelése és házi feladatai gyakran hiányosak Hanyag: - Az órai munkát zavarja, megakasztja. - Teljesítményei adottságaihoz képest tartósan rosszak. - Bukás 2 vagy több tantárgyból. Negyedévenként tanulmányi konferenciát tartunk, ahol értékeljük tanulóink magatartását, munkáját, eredményeit. Ezeket fogadó óra vagy szülői értekezlet követi, ahol szóban tájékoztatjuk a szülőket. A figyelmeztetéseket az ellenőrző könyvbe is beírjuk, illetve levélben közöljük.

2.2.10.2. -

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

Minden évfolyamon a tanítási év végén osztályzattal minősítjük a tanulókat. Az év végi osztályzatot az év közben kapott érdemjegyek vagy osztályozóvizsga alapján kapják a tanulók.

Az a tanuló léphet magasabb évfolyamba, aki: - minden kötelező tantárgyból legalább elégséges osztályzatot szerzett a tanév végére - a javítóvizsgán legalább elégségesre javított, - szakmai elfoglaltságból vagy egészségügyi okokból egy-egy tantárgyból a júniusi osztályozó értekezletig nem tudott ugyan osztályzatot szerezni, de a hiányzó ismereteket pótolta, és azok tudásáról az új tanév megkezdése előtt számot adott, és legalább elégséges osztályzatot szerzett. (Ennek engedélyezéséről a nevelőtestület dönt.)

2.3. A kapcsolattartás és tájékoztatás formái 2.3.1. Kötelezően előírt taneszközökről szóló tájékoztatás

32


Iskolánk írásban tájékoztatja a szülőket a megelőző tanév végén, a bizonyítványosztás alkalmával azokról a tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Ebben a tájékoztatóban soroljuk fel azokat az eszközöket, amelyeket az iskolától kölcsönözhetnek, valamint arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülők kiadásainak csökkentéséhez. Ebben a tájékoztatóban lesz a kölcsönzési igénylőlap, amelyet beiratkozáskor kell kitöltve benyújtani. A tanévvégi elszámolás is ezen a dokumentumon történik majd. Ez a nyomtatvány az SZMSZ mellékletét képezi. A szakmai főtárgyak esetében – a drága kották folyamatos cserélődése, személyes haladásra szabottságára és kölcsönözhetőségére való tekintettel – a szülők és tanulók egyetértésével megmaradunk a személyes és folyamatos tájékoztatás mellett. A pedagógusok minden tanév május 31-ig leadják a konkrét listát. Június 5-ig megtörténik az összesítés és a sokszorosítás. Továbbra is érvényben maradnak a tankönyvek kiválasztásával kapcsolatban megfogalmazott elvek azzal a különbséggel, hogy „tankönyvek” helyett „taneszközök” kifejezés szerepel.

2.3.2. A taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógiai programban megmaradtak a már korábban megfogalmazott szempontok a tankönyvek kiválasztásánál, és ezek minden taneszközre vonatkozóan érvényesek: Tartalmi, szakmai elvárás Legyen az anyag szakmai szempontból kifogástalan. Didaktikai, módszertani felépítése ötvözze a több ezeréves hagyományokat, tapasztalatokat, valamint a mai kor kihívásait. Pozitív módón közvetítse a történelem során kikristályosodott értékeket, mutasson rá a mai kor divatos eszméinek fonákságaira. Kivitelezési elvárás A tankönyvek, taneszközök legyenek olyan minőségűek, hogy kibírják az állandó használattal járó igénybevételt (pl. ne essenek szét).

Ár Törekedni kell a fenti követelményeknek megfelelő, de a lehető legolcsóbb eszközök beszerzésére, mivel iskolánkban általában szegényebb, mostohább sorsú növendékek tanulnak.

2.3.3. A külső és belső partnerekkel való kapcsolattartás formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 33


2.3.3.1.

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése

Szülőkkel való együttműködés Mivel országosan beiskolázó intézmény vagyunk, nagy földrajzi távolságokat kell áthidalnunk. Ebből következik, hogy a szülők nagy többségével nem tudunk napi kapcsolatot fenntartani. Személyes találkozásra, előzetes időpont egyeztetéssel minden pedagógusunk nyitott. A klasszikus találkozás alkalmai az iskola munkarendjében előre kijelölt időpontokban a szülői értekezletek. Ezek azok az alkalmak, amikor a hatékony nevelés érdekében megbeszéléseket folytatunk a szülőkkel. A szülőknek lehetőségük és joguk van SZMK-t alakítani, abba maguk közül képviselőt delegálni. Az SZMK hivatott − állandó munkakapcsolatban a pedagógusokkal − a szülői észrevételeket, véleményeket képviselni, érvényre juttatni. A diákokkal való együttműködés Az iskola SZMSZ-e kimerítően tárgyalja ezt a témát. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy kis iskola vagyunk, viszonylag kis létszámmal, egyéni, valamint kiscsoportos órákkal. Számtalan lehetőség és alkalom kínálkozik, hogy növendékeinkkel közvetlen kapcsolatban legyünk, hogy problémáikra odafigyeljünk. Sok iskolától eltérően hatékonyan tudunk együttműködni növendékeinkkel a képzés személyes jellegéből és sajátos helyzetünkből kifolyólag. 2.3.3.1.1.

A szülőkkel való együttműködés formái

-

évnyitó, ünnepély ellenőrző könyv, bizonyítvány személyes találkozások, telefonok, levél szülői értekezletek SZMK

-

koncertek, szereplések

megismerkedés tájékoztatás egyéni problémák általános problémák, eredmények problémák feltárása, intézkedés kezdeményezése

szakmai eredmények és hiányosságok meghallgatása, feladatok átbeszélése. 2.3.3.1.2.

A továbbfejlesztés lehetőségei

Kívánatosnak tartjuk az alábbiakat: - a szülők teljes létszámban eljönnének az évnyitóra - ezen az alkalmon személyesen tájékozódhatnának, beszélgethetnének a pedagógusokkal, hogy milyen feladatok, célkitűzések várnak gyermekeikre 34


-

-

a pedagógus megtapasztalhatná, miben számíthat szülői segítségre. közösen, egybehangoltan alakíthatnák ki az adott gyermek számára legoptimálisabb nevelési módszert. az ellenőrző könyvön keresztül pontos és naprakész információkat kell kapnia a szülőnek gyermekéről (közismereti, szakmai előmeneteléről, magatartási és szorgalmi jegyeiről) legalább havonta. A szülő értesüljön arról is, ha valami jót tett gyermeke, ami miatt dicséretet érdemel. Aktív kapcsolatot kell kialakítani a földrajzilag sokszor messze lakó szülőkkel is. Ennek módja nehezen meghatározható, mindkét részről leleményesség és eltökéltség kell hozzá. Nekünk pedagógusoknak azonban már a kezdetektől kezdeményezőknek kell lennünk. Ilyen alkalmak lehetnek a személyes találkozások, szereplések, szülői értekezletek.

35


3. HELYI TANTERV 3.1. A közismereti tanterv és a szakmai program tervezésének szintjei általában 3.1.1. Európai szint A tervezés legfelső szintjeinek ma már az Európai Közösség különböző fórumai számítanak. Pedagógiai programunk kidolgozásánál ezeket is figyelembe vettük. -

-

-

-

-

Tudatosítjuk a fiatalokban − mint európai polgárokban − többezer éves értékek, kultúrák iránti felelősségüket, és felhívjuk figyelmüket azokra a veszélyekre, amelyek ezeket lerombolhatják. Idegen nyelvek intenzív oktatásával igyekszünk felkészíteni növendékeinket a más népekkel való kapcsolattartásra. Oktatásunk színvonalának megőrzésével illetve fejlesztésével a korábbiakhoz hasonlóan lehetőséget biztosítunk a külföldi szakirányú iskolákban való továbbtanulásra. A nemzeti hagyományok megismerésére, megbecsülésére, őrzésére való neveléssel csökkenteni kívánjuk növendékeinkben az esetlegesen meglévő kisebbrendűség érzését. Így lesznek képesek arra, hogy elfogulatlanul, öntudatosan, irigység nélkül tekintsenek európai polgártársaikra, és büszkén vállalják magyarságukat. Iskolánk ezekből következően fontosnak tartja a nemzetközi kapcsolattartást. Ennek érdekében csereprogramokat szervezünk, külföldi főiskolákra is felkészítjük az ilyen irányba érdeklődő növendékeket, nemzetközi kurzusokra próbáljuk eljuttatni mind a növendékeket, mind a tanárokat. A lehetőségekhez mérten neves hazai és határon túli előadóművészeket kérünk fel kurzus tartására. A speciális zenei szakirodalom majdnem egésze kizárólag idegen nyelvű kiadványokban férhető hozzá. Ezek megismerése elengedhetetlenül fontos a szakmai fejlődésben. Az ilyen jellegű célkitűzés megkívánja, hogy mind tanulóink, mind tanáraink jó nyelvismerettel rendelkezzenek. Ennek érdekében emelt óraszámban /heti 5/ tanítjuk az angol és a német nyelvet, és lehetőség ill. kívánság szerint nyelvvizsgára is felkészítjük őket. Tanáraink továbbképzés keretében C típusú nyelvvizsgát szereznek.

3.1.2. Országos szint A művészeti szakközépiskolákban az oktatás párhuzamos képzésben keretében folyik, ami azt jelenti, hogy a többi, nem művészeti szakközépiskolákkal ellentétben a

36


közismereti tárgyak oktatása mellett nem szakmai előkészítés van, hanem a művészeti képzés specialitásából kifolyólag teljes értékű középfokú OKJ szerinti szakmai képzés. Ma Magyarországon az országos érvényű tanterv a Nemzeti Alaptanterv, amelyet jelen pedagógiai programunkban az érettségi követelményeknek megfelelően a helyi viszonyokra dolgozunk át. A NAT által hangsúlyozott fejlesztendő kulcskompetenciák leírását a tantárgyankénti tantervek tartalmazzák. A kulcskompetenciák a következők: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és a képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikációs kompetenciát főként a magyar irodalom és nyelvtan órákon fejleszthetik a diákok. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül (oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek), az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei, érdeklődése szerint. A kompetencia a választott idegen nyelvi órán fejleszthető. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A kompetencia főként a matematika órán fejleszthető.

Természettudományos kompetencia 37


A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A kompetencia a biológia, a földrajz, a fizika és kémia tantárgyak tanítása során fejleszthető. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A kompetencia az informatika óra keretében fejleszthető. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Leginkább az osztályfőnöki óra alkalmas e kompetencia fejlesztésére, emellett azonban az összes tantárggyal való kapcsolatban megjelenik. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientált, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Közös jellemzőjük a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, amely felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. Főként az 38


osztályfőnöki óra keretében fejleszthető ez a kompetencia, de megjelenik történelem, magyar irodalom és nyelvtan, idegen nyelv, földrajz, biológia órán is. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A kompetencia fejlesztésére osztályfőnöki, történelem és földrajz órán kínálkozik lehetőség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerés fontosságának elismerését csakúgy, mint különféle elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését a tradicionális művészetek nyelvein illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A kompetencia főként a művészettörténet óra keretében fejleszthető, de nagymértékben megjelenik a magyar irodalom óra során is. A kompetenciák célirányos fejlesztése és az ezzel kapcsolatos értékelési feladatok a szakmai programba is beépültek. Ennek kibontását jelen dokumentum szakmai programjában végeztük el. 3.1.3. Helyi szint Helyi célok A nevelési hatások összehangolása érdekében megállapodtunk a közös nevelési illetve metodikai alapelvekben, és nevelésünk, oktatásunk cél- és feladatrendszerében. Ez a megállapodás ugyanakkor nem vonja meg a nevelők szabadságát a megfogalmazott irányelvek keretén belül, hogy egyéniségüknek, képességeiknek megfelelően valósítsák meg feladatukat. Helyi közismereti tanterv A helyi tanterv a nevelőtestület konszenzusával elfogadott és ezáltal legitimált, iskolánkra nézve kötelező tantárgyi dokumentum. Iskolánkra vonatkozó, helyileg kialakított globális terv, amely intézményünk pedagógiai programjából, céljából, értékrendjéből kiindulva magában foglalja a tanítandó tantárgyakat, és azok óraszámát, tartalmát és a belső vizsgálatok rendjét. Szakmai program 39


A szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszban − jogszabályban meghatározott számú szakképzési évfolyamon − a nevelő oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik.

3.2. A közismereti tanterv 3.2.1. A mellékelt közismereti óraterv értelmezése A mellékelt óratervekben szereplő óraszámok magyarázatra szorulnak. A képzés specialitásából fakadóan célunk növendékeink lelkét, szellemét megnyitni a művészeti tevékenységen keresztül az igazi szépségre, az igazi jóságra. Pedagógiai tevékenységünk során a több ezer éves történelem kohójában letisztult és kikristályosodott értékeket akarjuk megismertetni, megszerettetni. -

-

-

-

-

-

A fenti elvek érvényesülését véleményünk szerint a humán műveltség megalapozásával és begyakoroltatásával tudjuk elérni. Ez a szándék az óraszámok meghatározásánál a törvényi korlátok adta lehetőségekhez igazodik. A természettudományos órákat a törvényi minimummal, a magyar, történelem, művészettörténet, idegen nyelv tantárgyakat a törvényi maximummal oktatjuk. Az iskola művészeti jellegéből adódóan elengedhetetlen a korszakok zenéje mellett azok képzőművészetének ismerete is, ezért a művészettörténet tárgyat az első két évben 1-1 órában oktatjuk a növendékeknek (művészeti alapfogalmak elsajátítása), a 11. és 12. évfolyamon pedig 2-2 órában (korstílusok bemutatása). A matematika tárgy esetében tapasztalható sok-sok hiányosság arra indított bennünket, hogy a sikeres érettségi érdekében be kell vezetnünk a nem kötelező órakeret terhére plusz matematika órákat a 9. és 10. évfolyamokon. Az informatika tárgyat a 10. évfolyamon tanítjuk, hogy ne terheljük vele a 9. évfolyamon a tanulókat. Tapasztalataink szerint a növendékek túlnyomó része elég jól ismeri a számítógépet. Úgy gondoltuk, hogy az alapok elsajátíttatása után szakmai specialitást hangsúlyozó ismereteket adunk át az érdeklődő fiataloknak (kottagrafika, kottaszerkesztés, stúdiós ismeretek). A 11. évfolyamtól a szakmai óraszám csökkentése mellett egyedi elbírálás alapján – kivételes esetekben, ha pályamódosítás miatt ez indokolt – a tanuló kérheti az emeltszintű érettségire való felkészítést. A mindenkori érettségiző osztálynak a közismereti záróvizsga mellett a szakmai szinten tartás érdekében a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak oktatása a tanév végéig folyamatos és kötelező.

40


3.2.2. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2013/14-től kifutó, utoljára a 2012/13-ban az iskolába belépett 9. osztály számára Tantárgy

Évfolyamok 9. Alap óra

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Idegen nyelv Matematika Művészetek története3 Osztályfőnöki Testnevelés és sportkör Mindennapos testnevelés 1

Fizika Érettségire Biológia Kémia Informatika Tanórák összesen:

szab szab. terv. szerv

2 1*1 2 2 1 3 2 3 1*1 1*2 1 2 2 2 2 2 4 19 22 alapóra+ 3 max. 25

10. Alap óra

szab terv.

11. szab. szerv

2 2 2 1 3 2 3 1*1 1 1 2 2 2 2 1 1* 2 4 20 23alapóra+2 max. 25

Alap óra

szab terv.

12. szab. szerv

Alap óra

szab terv.

1 4 1 3 1 2 1 3 1 2 3 2 3 2 1 3 1* 3 1*1 2 2 1 1 2 2 2 2 2** 2** 2 3 2 3 20 20 22 alapóra+ 3 max. 22 alapóra+ 4 max. 25 26

A szabadon tervezett és szabadon szervezhető órák kötelező tanórák, a helyi tantervben meghatározott tananyag csak az így megnövelt óraszámokkal sajátítható el. Kivételes képességű tanulók, az adott közismereti szaktanár egyetértésével felmentést kaphat a szabadon szervezhető órák látogatása alól, A *1-gal jelölt órák olyan „nem kötelező tanórák”, amelyek a szaktanár által megállapított növendékek részére kötelező. A *2—vel jelölt órák a növendék szabad választása szerint veheti föl, a jogszabályban meghatározott feltételekkel A **-gal jelölt órák csak azokra a növendékekre vonatkozik, akik a jelzett tárgyat 5. érettségi tárgynak választják. 3 A rajz és vizuális kultúra tárgy helyett iskolánkban művészettörténetet tanítunk, ami választható érettségi tárgy. Az iskolai sportköri foglalkozásokat (heti 4 óra) a nem kötelező tanórai kereten belül oldjuk meg.

1

2012-től felmenő rendszerben. 41

szab. szerv


3.2.3. Közismereti tantárgyak hetes óraterve 2013/14-től felmenő rendszerben

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

5

4

5

5

Idegen nyelvek

5

5

5

5

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

3

4

4

4

3

2

3

3

-

-

1

-

Biológia – egészségtan

-

2

2

1

Fizika

2

2

1

-

Kémia

2

1

-

-

Földrajz

2

1

-

-

Művészetek*

-

1

-

2

Informatika

1

-

-

-

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

KÖZISMERET ÖSSZES

29

28

27

26

Szakmai legtöbb óraszám

11,5

12,5

13,5

13,5

Összesen:

40,5

40,5

40,5

39,5

3.3. Képzésünk kimenete, vizsgafelkészítés Növendékeinket az alábbi vizsgákra készítjük fel: 1. érettségi vizsga 2. szakmai vizsga 3. felsőoktatási felvételi vizsga. 3.3.1. Érettségi vizsga A 10. évfolyam végén iskolán belüli szűrő (értékelő) úgynevezett kisérettségi vizsgát tartunk, amelyen minden tanuló megmérettetheti magát. Teljesítménye alapján a nevelőtestület javaslatot tesz arról, hogy milyen módon érdemes folytatnia tanulmányait. - Átjelentkezhet gimnáziumba, amennyiben az iskola keretei és óraterve nem teszi lehetővé az érdeklődésének megfelelő felsőoktatási intézménybe való felkészülést. 42


-

A zenei pálya mellett megmaradva a szakmai órákat kihasználva készülhet zenei felsőoktatási intézménybe.

A 12. év végén, az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelően, az alábbi tárgyakból vizsgáztatjuk növendékeinket: - magyar nyelv és irodalom - történelem - idegen nyelv - matematika - kötelezően választható tárgyakból egy tárgy: - ének - zene - művészettörténet - filozófia - etika A hatályos jogszabályokban megfogalmazott rendelkezések szerint a mi iskolánkban is lehetőség van előrehozott, ismétlő, szintemelő érettségi vizsgát tenni. A jelentkezés helyben meghatározott módjáról és feltételeiről iskolánk SZMSZ-ben rendelkezünk. A tanulók leterhelése miatt nem javasoljuk a zenei pályára készülő növendékek részére az emeltszintű érettségire való felkészülést. Az indoklás az, hogy a zeneművészeti egyetemek magas felvételi követelményeinek eléréséhez „emeltszintű” szakmai felkészítésre van szükség, ami nem teszi lehetővé egy átlagos képességű tanuló számára az emeltszintű érettségin való részvételt. Aki nem tud, vagy nem akar zenei pályán továbbtanulni, annak két lehetősége van: - Másik iskolába való átjelentkezéssel valamilyen más szakképesítés megszerzésére irányuló képzésbe kapcsolódik be. - Jó humán alapokat feltételező felsőoktatásbeli képzésre (tanító-, tanár-, óvónő-, bölcsészképzésre) jelentkezik. Akik az érettségi vizsgával lezártnak tekintik tanulmányaikat, azok az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek birtokában érettségihez kötött munkakörök betöltésére jogosultak. 3.3.2. Szakmai vizsga Az érettségi vizsgát követően a tanulók még egy évig iskolánkban maradnak, hogy a középfokú zenész szakképesítést adó, az OKJ szerinti szakmai vizsgát az 5./13. évfolyam végén letehessék. Ennek az évfolyamnak a képzési célján túl az a jelentősége, hogy a növendékeknek rendelkezésére áll egy teljes tanév, amelynek során csak szakmai tárgyakkal foglalkozhatnak. Ez nagyban segíti a szakirányú felvételi vizsgákra való felkészülést. 3.3.3. Felsőoktatási felvételi vizsga

43


Iskolánk legfontosabb feladata és kötelessége a zenei tehetséggel megáldott növendékek felfedezése, tehetségük ápolása, és olyan közegbe való segítése, ahol a leginkább megvalósulhat, kibontakozhat hivatásuk. Azok a tanulók, akik a zenei pálya mellett kötelezték el magukat, felvételizhetnek zeneművészeti felsőoktatási intézménybe, továbbá egyetemek, főiskolák zenei fakultásaira itthon és külföldön egyaránt. Ezt a lehetőséget azoknak javasoljuk, akiknek tehetsége kimagasló, és négy év alatt is megszerzik a magas felvételi követelmények teljesítéséhez szükséges tudást. Akik olyan területen kívánnak továbbtanulni, ahol a történelem, magyar nyelv-és irodalom, valamint az ének-zene tárgy alkotja a felvételi vizsga anyagát, szakirányú felsőoktatási intézményekbe (tanítóképzők, tanárképző főiskolák stb.) jelentkezhetnek. Ezekből a tárgyakból biztosítjuk a felkészítést.

44


3.4. SZAKMAI PROGRAM 3.4.1. Az iskolában oktatott OKJ szerinti szakmák és azok óratervei –kifutó képzés, utoljára a 2012/13-ban indult évfolyamokra érvényes

54 212 05 0000 00 00 54 212 05 0010 54 01

NÉPZENÉSZ Népi énekes 1436-06 Zenész alapmodul 1485-06 Népdaléneklés 1487-06 Népzene gyűjtése

54 212 05 0010 54 02

Népzenész – a hangszer megjelölésével 1436-06 Zenész alapmodul 1486-06 Népi hangszeres zenélés 1487-06 Népzene gyűjtése

54 212 03 0000 00 00 54 212 03 0010 54 01

JAZZ-ZENÉSZ Jazz-énekes 1436-06 Zenész alapmodul 1491-06 Jazz éneklés

54 212 03 0010 54 02

Jazz-zenész – a hangszer megjelölésével 1436-06 Zenész alapmodul 1490-06 Hangszeres zenélés

54 212 04 0000 00 00 54 212 04 0010 54 02

KLASSZIKUS ZENÉSZ Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) 1436-06 Zenész alapmodul 1481-06 Hangszeres zenélés

54 212 04 0010 54 03

Magánénekes 1436-06 Zenész alapmodul 1482-06 Éneklés

54 212 04 0010 54 04

Zeneelmélet-szolfézs szak 1436-06 Zenész alapmodul 1483-06 Zeneelméleti tevékenységek gyakorlása

45


3.4.1.1.

54 212 04 0010 54 03 Magánénekes

A párhuzamos, 5 éves szakmai képzés óraterve: Tantárgy Magánének * Korrepetíció * Hangegészségtan Beszédgyakorlat ** Olasz nyelv ** Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező tárgy * Zeneirodalom Népzene Színpadi gyakorlat Élet-és pályatervezés Testnevelés Előadói gyakorlat Fakultatív óra Összesen

I. év 2 1 1 2 3 0,5 1 0,5 2 13

II. év 2 1 1 2 2 2 0.5 2 1 0,5 2 16

Heti óraszám III. év IV. év 2 2 1 2 2 2 2 2 0.5 0.5 2 2 2 2 2 0,5 0,5 2 2 14 17

V. év 2 2 2 2 0.5 3 4 2 2 1 6 26,5

Az érettségi utáni, 3 éves szakmai képzés óraterve: Tantárgy Magánének* Korrepetíció* Kamara- (társas) ének ** Hangegészségtan** Beszédgyakorlat** Olasz nyelv** Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező* Zeneirodalom Népzene Előadói gyakorlat 1 ** Élet- és pályatervezés Szabadon választott kötelező tárgyak Összesen

I. évf. 2 1 1 2 4 2 0.5 3 1 1 1 3 21,5

Heti óraszám II. évf. III. évf. 2 2 1 1 1 1 1 2 4 4 3 3 0.5 0,5 3 3 1 1 1 1 3 4 23,5 19,5

Jelmagyarázat: * Egyéni foglalkozás, a Ktv 52.§ /9/ bekezdés b/pontja,valamint a /10/ bekezdés alapján. ** Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni. 1 A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére / vizsga, hangverseny, verseny stb. / illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján 3-6 tanulóból álló csoportban szervezhető.

46


47


48


49


50


51


3.4.1.2.

54 212 05 0010 54 01 Népi énekes

A párhuzamos 5 éves szakmai képzés óraterve: Tantárgy Népi ének főtárgy* Köt. kiegészítő hangszer*1 Népzeneelmélet és –történet, néprajz Népi hangszerismeret Lejegyzés Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező * Zeneirodalom Kamara 3 vagy énekkar Hangegészségtan Beszédgyakorlat Előadói gyakorlat 5 Élet- és pályatervezés Összesen

I.év 2 1 2 1 0,5 1 1-2 2 0,5 11-12

II.év 2 (1) 2 2 2 0,5 2 1-2 2 0,5 14-15

Heti óraszám III.év IV. év 2 2 (1) 1 2 2 2 2 2 2 0,5 0,5 2 2 1-2 1-2 0,5 0,5 12-14 13-14

V.év

2 (1) 2 1 2 2 0,5 3 1-2 1 2 16,5-17,5

Az érettségi utáni, 3 éves szakmai képzés óraterve

Tantárgy Hangszer/ének főtárgy* Kötelező kiegészítő hangszer *1 Népzeneelmélet és történet, néprajz Népi hangszerismeret Lejegyzés Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező * Zeneirodalom Kamara 3 vagy énekkar Hangegészségtan Beszédgyakorlat Előadói gyakorlat 6 Élet- és pályatervezés Összesen

I. 2 1 2 1 3 3 0,5 3 2 2 1 18,5

Heti óraszám II. III. 2 2 (1) (1) 2 2 1 3 3 3 3 0,5 0,5 3 3 2 2 2 2 2 1 18,5-19,5 18,5-19,5

Jelmagyarázat: * Egyéni foglalkozás, a Ktv 52.§ /9/ bekezdés b/pontja,valamint a /10/ bekezdés alapján. ** Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni. 1 Hegedűsöknek 1 év brácsa (választható tárgyként ajánlott még 1-1 év ének és nagybőgő), brácsásoknak 1-1 év nagybőgő és hegedű (választható tárgyként ajánlott még ének, tambura vagy koboz, nagybőgősöknek 1 év cselló és ütőgardon, citerásoknak 1-1 év tambura és koboz, tekerősöknek 2 év klarinét és 1 év citera, klarinétosoknak 2 év tárogató, furulya-duda szakosoknak 0.50.5 év tilinkó és nádsíp, cimbalmosoknak 4 év ének, énekeseknek 2 év tambura, citera vagy koboz 2 Csoportos óra,mely a hangszer jellegétől függően szabadon felhasználható 3 A műfajnak megfelelő létszámú csoport. 5 A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére / vizsga, hangverseny, verseny stb. / illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján 3-6 tanulóból álló csoportban kell megszervezni.

52


53


54


55


56


3.4.1.3. 54 212 05 0010 54 02 Népzenész – a hangszer megjelölésével A párhuzamos, 5 éves szakmai képzés óraterve: Tantárgy Hangszer főtárgy* Hangszerism.,karbantart. 2** Ének kötelező tárgy** Népzeneelmélet és –történet, néprajz Népi hangszerismeret Lejegyzés Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező * Zeneirodalom Kamara 3 vagy énekkar Előadói gyakorlat 5 Élet- és pályatervezés Összesen

I.év 2 1 2 1 0,5 1 1-2 0,5 10-11

II.év 2 2 2 2 0,5 2 1-2 0,5 12-13

Heti óraszám III.év IV. év 2 2 1 2 2 1 2 2 2 2 0,5 0,5 2 2 1-2 1-2 0,5 0,5 12-13 14-15

V.év

2 1 1 2 1 2 2 0,5 3 1-2 1 2 18,5-19,5

Az érettségi utáni, 3 éves szakmai képzés óraterve Tantárgy Hangszer főtárgy* Hangszerism.,karbantart. 2** Ének kötelező tárgy** Népzeneelmélet és –történet, néprajz Népi hangszerismeret Lejegyzés Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező * Zeneirodalom Kamara 3 vagy énekkar Előadói gyakorlat 5 Élet- és pályatervezés Összesen

I. 2 1 1 2 1 3 2 0,5 3 2 1 18,5

Heti óraszám II. 2 2 1 3 2 0,5 3 2 1 1 17,5

III. 2 2 1 3 2 0,5 3 2 1 1 17,5

Jelmagyarázat: * Egyéni foglalkozás, a Ktv 52.§ /9/ bekezdés b/pontja,valamint a /10/ bekezdés alapján. ** Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni. 1 Hegedűsöknek 1 év brácsa (választható tárgyként ajánlott még 1-1 év ének és nagybőgő), brácsásoknak 1-1 év nagybőgő és hegedű (választható tárgyként ajánlott még ének, tambura vagy koboz, nagybőgősöknek 1 év cselló és ütőgardon, citerásoknak 1-1 év tambura és koboz, tekerősöknek 2 év klarinét és 1 év citera, klarinétosoknak 2 év tárogató, furulya-duda szakosoknak 0.50.5 év tilinkó és nádsíp, cimbalmosoknak 4 év ének, énekeseknek 2 év tambura, citera vagy koboz 2 Csoportos óra,mely a hangszer jellegétől függően szabadon felhasználható 3 A műfajnak megfelelő létszámú csoport. 5 A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére / vizsga, hangverseny, verseny stb. / illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II.rész 6. pontja alapján 3-6 tanulóból álló csoportban kell megszervezni.

57


58


59


60


3.4.1.4.

54 212 04 0010 54 02 Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével)

A párhuzamos, 5 éves szakmai képzés óraterve Tantárgy

Hangszer* Korrepetíció 1* Hangszerism.,karbantart. 2** Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező 3* Zeneirodalom Népzene Zenekar vagy énekkar Kamarazene ** Második hangszer 4* Előadói gyakorlat 6 Élet- és pályatervezés Összesen

I. év 2 0,5 1 2 1 0.5 1 2 1 0,5 12

II. év 2 0,5 1 2 2 0.5 2 1 2 1 0,5 15

Heti óraszám III. év IV. év 2 2 0,5 1 1 2 2 2 2 0.5 0.5 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 0,5 0,5 17 16

V. év 2 1 2 2 0.5 3 2 1 1 1 2 17,5

Az érettségi utáni, 3 éves szakmai képzés óraterve Tantárgy Hangszer* Korrepetíció 1* Hangszerism.,karbantart. 2** Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező 3* Zeneirodalom Népzene Zenekar vagy énekkar Kamarazene ** Második hangszer 4* Előadói gyakorlat 6 Élet- és pályatervezés Összesen

I. évf. 2 1 1 3 2 0.5 3 1 2 1 1 1 1 19,5

Heti óraszám II. évf. 2 1 2 2 3 0.5 3 1 2 1 1 1 1 20,5

III. évf. 2 1 3 3 0.5 3 2 1 2 1 18,5

Jelmagyarázat: * Egyéni foglalkozás, a Ktv 52.§ /9/ bekezdés b/pontja, valamint a /10/ bekezdés alapján. ** Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni. 1 Zongora,gitár,hárfa,orgona, harmonika, cimbalom,tanszakon nincs. 2 Csoportos óra,mely a hangszer jellegétől függően szabadon felhasználható /pl. orgonistáknak orgonaismeret, fafúvósoknak nádfaragás, hangszerkarbantartás stb./ 3 Zongora tanszakon nincs. Hárfa és orgona tanszakon minden évfolyamban 1 óra. 4 A programban meghatározott tanszakok számára. 5 Az első két évben csoportos,45 perces; a III. évtől egyéni,30 perces óra. 6 A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére / vizsga, hangverseny, verseny stb. / illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján 3-6 tanulóból álló csoportban kell megszervezni. Nem kötelező szakmai órák: Főtárgy: a 12. évfolyamon a hangszeres szakokon 1 óra /felkészítés a felvételi vizsgára/ Korrepetíció: a 12. évfolyamon a hangszeres szakokon 1 óra /felvételi felkészítés/ Egyéb /fakultáció/: lásd összesítés a szakmai tárgyak óraterveiből

61


3.4.1.5.

54 212 04 0010 54 04

Zeneelmélet-szolfézs szak

A párhuzamos, 5 éves szakmai képzés óraterve: Tantárgy Zeneelmélet ** Szolfézs ** Vezénylési gyakorlat** Karvezetés 1 Hangképzés* 2 Zongora kötelező tárgy * Zeneirodalom Népzene Énekkar Előadói gyakorlat 4 Élet- és pályatervezés Testnevelés Fakultatív óra Összesen

I. év 2 3 1 1 1 1 2 2 13

Heti óraszám III. év 3 3 1 1 0.5 1 3 1 2 2 17,5

II. év 2 3 1 1 1 2 2 2 14

IV. év 3 3 1 1 0.5 1 2 1 2 2 16,5

V. év 3 3 1 1 0.5 1 2 2 4 2 2 2 23,5

Az érettségi utáni, 3 éves szakmai képzés óraterve: Tantárgy

Zeneelmélet** Szolfézs** Vezénylési gyakorlat** Karvezetés 1 Hangképzés *2 Zongora kötelező * Zeneirodalom Népzene Zenekar vagy énekkar Előadói gyakorlat 3 Élet- és pályatervezés Testnevelés Szabadon választott kötelező tárgyak Összesen

I. évf.

Heti óraszám II. évf.

III. évf.

25

29

29

4 5 2 1 1 3 1 2 1 2 3

4 5 2 1 1 2 3 1 2 2 1 2 3

5 5 1 2 1 2 3 2 2 2 4

Jelmagyarázat: * ** 1 2 3

Egyéni foglalkozás, a Ktv 52.§ /9/ bekezdés b/pontja,valamint a /10/ bekezdés alapján. Szakmai gyakorlat, melyet a Ktv.3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban kell megszervezni. A tanszak tanulóiból álló kamarakórus vezénylése. Az első két évben csoportos, 45 perces, a 3. évfolyamtól egyéni, 30 perces óra. A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére / vizsga, hangverseny, verseny stb. / illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a Ktv.3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján 3-6 tanulóból álló csoportban szervezhető.

62


63


64


65


66


67


68


69


70


71


72


73


3.4.1.6.

54 212 03 0010 54 02 –jazz-hangszer (a szak megjelölésével)

A párhuzamos, 5 éves szakmai képzés óraterve:

Tantárgy

Főtárgy Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező /jazz zongora kötelező Zeneirodalom Népzene Zenekari gyakorlat Jazz-kamara Jazz elmélet Színpadi gyakorlat 6 Élet- és pályatervezés Jazz-irodalom Összesen

I. év 2 2 1 0.5 1 2 1 1 10,5

II. év 2 2 2 0.5 2 2 1 2 1 14,5

Heti óraszám III. év IV. év 2 2 2 2 2 2 0.5 0.5 2 2 1 1 2 2 1 1 2 2 14,5 14,5

Az érettségi utáni, 3 éves szakmai képzés óraterve:

Tantárgy Főtárgy Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező /jazz zongora kötelező Zeneirodalom Népzene Kamara Zenekari gyakorlat Jazz elmélet Színpadi gyakorlat Élet- és pályatervezés Jazz-irodalom Beszédgyakorlat, hangegészségtan Összesen

I. 2 3 2 0,5 3 1 1 2 2 3 2 2 2 25,5

74

Heti óraszám II. 2 3 3 0,5 3 1 1 2 2 3 2 22,5

III. 2 3 3 1 3 1 2 2 3 2 22

V. év 2 2 2 0.5 3 2 1 2 4 2 2 22,5


3.4.1.7.

54 212 03 0010 54 01 jazz-énekes

5 éves párhuzamos képzés

Tantárgy

Főtárgy Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező /jazz zongora kötelező Zeneirodalom Népzene Zenekari gyakorlat Jazz elmélet Színpadi gyakorlat Élet- és pályatervezés Jazz-irodalom Beszédgyakorlat, hangegészségtan Összesen

I. év 2 2 1 0.5 1 2 1 2 11,5

II. év 2 2 2 0.5 2 2 2 1 13,5

Heti óraszám III. év IV. év 2 2 2 2 2 2 0.5 0.5 2 1 2 2 13,5

2 1 2 2 13,5

3 éves érettségi utáni szakképzés

Tantárgy Főtárgy Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező /jazz zongora kötelező Zeneirodalom Népzene Zenekari gyakorlat Jazz elmélet Színpadi gyakorlat Élet- és pályatervezés Jazz-irodalom Beszédgyakorlat, hangegészségtan Összesen

I. 2 3 2 0,5 3 1 2 2 3 2 2 2 24,5

75

Heti óraszám II. 2 3 3 0,5 3 1 2 2 3 2 21,5

III. 2 3 3 1 3 2 2 3 2 21

3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5. 3.4.6. 3.4.7. 3.4.8. 3.4.9. 3.4.10. 3.4.11. 3.4.12.

V. év 2 2 2 0.5 3 2 2 4 2 2 21,5


76


77


78


79


3.4.1. Az iskolában oktatott OKJ szerinti szakmák –2013/14-től felmenő rendszerben 1.1.1. 54 212 04 Jazz-zenész (szakmairány megjelölésével) Párhuzamos képzés

Szakképzés

Jazz hangszer 9. össz. 10. össz. 11. össz. 12. össz. 13. húros, vonós, ütős, fúvós 72 72 72 72 Főtárgy 2 2 2 2 3 72 36 0 0 Szolfézs 1 2 1 0 0 1 Zenetörténet 36 72 36 0 1 2 1 0 0 I. 36 36 36 36 Jazz Szolfézs 1 1 1 1 2 Jazz 0 0 72 72 0 0 2 2 2 zenetörténet 36 36 36 0 Zeneelmélet 1 1 1 0 2 0 36 36 36 Kamarazene 0 1 1 1 1 Jazz kötelező 0 0 0 0 0,5 18 0,5 18 1 zongora Klasszikus 0 0 kötelező 0,5 18 0,5 18 0 0 0 zongora 0 0 72 72 Jazz elmélet 0 0 2 2 4 36 36 36 72 Improvizáció 1 1 1 2 3 72 72 72 72 Zenekar 2 2 2 2 4 Foglalkoztatás 0 0 0 0 0,5 0 0 0 0 I. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 2 11500-12 Munkahelyi 0 0 0 0 0,5 0 0 0 0 egészség és biztonság 0 0 0 0 Nyelv 0 0 0 0 2 Összesen

össz.

tárgy össz

96 32

384 140

3 2

108 72

3 2

96 64

204 136

0

144

2

72

2

64

136

64

208

2

72

2

64

136

64

208

2,5

90

2

64

154

64 32

172 140

2,5 1

90 36

1,5 1

48 32

138 68

32

68

1

36

1

32

68

0

36

1

36

1

32

68

128 96 128

272 276 416

2,5 3 2

90 108 72

2 3 4

64 96 128

154 204 200

16

16

0,5

18

0

0

18

64

64

0

0

2

64

64

16

16

0,5

18

0

0

18

64

64

2

72

0

0

72

10,5 378 11,5 414 13,5 486 12,5 450 28 896 szakképzés összesen 2624

tárgy I/13 össz. II/14 össz. össz

27,5 990 26,5 848 1838

Párhuzamos képzés

Jazz hangszer billentyű Főtárgy Szolfézs 1 Zenetörténet I.

Szakképzés

tárgy tárgy 9. össz. 10. össz. 11. össz. 12. össz. 13. össz. össz I/13 össz. II/14 össz. össz

2 2

72 72

2 1

72 36

2 0

72 0

2 0

72 0

3 1

96 32

384 140

3 2

108 72

3 2

96 64

204 136

1

36

2

72

1

36

0

0

0

0

144

2

72

2

64

136

80


Jazz Szolfézs Jazz zenetörténet Zeneelmélet Kamarazene Köt. Zong (klasszikus) Jazz elmélet Improvizáció Zenekar Foglalkoztatás I.

1

36

1

36

1

36

1

36

2

64

208

2

72

2

64

136

0

0

0

0

2

72

2

72

2

64

208

2,5

90

2

64

154

1 0

36 0

1 1

36 36

1 1

36 36

0 1

0 36

2 1

64 32

172 140

2,5 1

90 36

1,5 1

48 32

138 68

1

36

1

36

1

36

1

36

1

32

176

2

72

1

32

104

0 1 2

0 36 72

0 1 2

0 36 72

2 1 2

72 36 72

2 2 2

72 72 72

4 3 4

128 96 128

272 276 416

2,5 3 2

90 108 72

2 3 4

64 96 128

154 204 200

0

0

0

0

0

0

0

0

0,5 16

16

0,5

18

0

0

18

Foglalkoztatás II.

0

0

0

0

0

0

0

0

64

64

0

0

2

64

64

0

0

0

0

0

0

0

0

0,5 16

16

0,5

18

0

0

18

0

0

0

0

0

0

0

0

64

2

72

0

0

72

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Nyelv Összesen

2

2

64

11 396 12 432 14 504 13 468 28 896 szakképzés összesen 2696

27,5 990 25,5 816 1806


Jazz ének

9.

öss z.

10.

öss z.

11.

öss z.

12.

Szakképzés öss z.

13.

Főtárgy 2 72 2 72 2 72 2 72 3 0 0 Szolfézs 1 2 72 1 36 0 0 1 Zenetörténe 0 0 1 36 2 72 0 0 1 t I. Jazz 1 36 1 36 1 36 1 36 2 Szolfézs Jazz 0 0 0 0 2 72 2 72 2 zenetörténet 0 Zeneelmélet 1 36 1 36 1 36 0 2 0 Jazz vokál 0 2 72 2 72 0,5 18 2 Jazz 0 0 0,5 18 0,5 18 kötelező 0 0 1 zongora Klasszikus 0 0 kötelező 0,5 18 0,5 18 0 0 0 zongora 0 0 Jazz elmélet 0 0 2 72 2 72 4 Improvizáci 1 36 1 36 1 36 2 72 3 ó Zenekar 2 72 2 72 2 72 2 72 4 Foglalkozta 0 0 0 0 0,5 0 0 0 0 tás I. 81

96 32

tárg y össz 384 140

32

140

2

72

2

64

136

64

208

2

72

2

64

136

64

208

2,5

90

2

64

154

64 64

172 226

2,5 2

90 72

1,5 2

48 64

138 136

32

68

1

36

1

32

68

0

36

1

36

1

32

68

128

272

2,5

90

2

64

154

96

276

3

108

3

96

204

128

416

2

72

4

128

200

16

16

0,5

18

0

0

18

öss z.

I/1 öss II/1 öss tárg y z. z. 3 4 össz 96 204 3 108 3 72 64 136 2 2


Foglalkozta tás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Nyelv Összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

64

64

0

0

2

64

64

0,5 18

0

0

18

0,5

18

0

0

18

2

64

64

0

0

2

64

64

0

0

10, 12, 13, 12, 29, 378 450 486 450 944 5 5 5 5 5 szakképzés összesen 2708

26, 954 29,5 944 5 1898

3.4.13. 54 212 06 Népzenész (szakmairány megjelölésével) Érettségi utáni szakképzés

Párhuzamos képzés keretében

Népi Húrostárg vonós, I/1 öss 10 öss öss össz öss y 9. z. 11. 12. 13. z. z. . z. fafúvós, . 3 össz billentyűs, ütős Főtárgy 2 72 2 72 2 72 2 72 2 64 352 3 0 0 0 144 Szolfézs 1. 2 72 2 72 0 0 0 3 Zenetörténet 0 0 144 1 36 2 72 1 36 0 0 4 I. 0 Szolfézs 2. 0 0 0 3 108 3 108 2 64 280 2 Zenetörténet 0 0 0 0 0 0 1 36 3 96 132 0 II. 0 0 Zeneelmélet 1 36 1 36 0 0 2 64 136 1 Kamarazene 2 72 2 72 2 72 2 72 2 64 352 2 Kötelező 0, 18 0,5 18 0,5 18 0,5 18 0,5 16 88 1 zongora 5 Népzeneelmé 0 0 2 72 2 72 2 72 4 128 344 4 let és történet 0 Néprajz 0 1 36 1 36 1 36 2 64 172 2 Népzenei 2 72 1 36 1 36 1 36 4 128 308 3 lejegyzés 0, 18 Társhangszer 0,5 18 1 36 1 36 1 32 140 1 5 11500-12 Munkahelyi 0 0 0,5 16 34 0,5 0,5 18 0 0 0 0 egészség és biztonság Foglalkoztatá 0 0 0 0 0 0 0 0 2 64 64 0 s I. Foglalkoztatás II..

0

0

0

0

0

0

0

0 82

0,5

0

0

0

öss z.

II/1 öss tárg y z. 4 össz

108 108

3 0

96 0

204 108

144

0

0

144

72

1

32

104

0

2

64

64

36 72

1 3

32 96

68 168

36

1

32

68

144

3

96

240

72

3

96

168

108

3

96

204

36

1

32

68

18

0

0

18

0

2

64

64

0

0,5

16

16


Nyelv Néptánc Kultúrtörténe t és esztétika Beszédgyako rlat Összesen

0 0

0

0

0

0 0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

64

64

0

2 2

0

0

0

0

72

64

2 0

64

0

0

1

0

0

2

32

32

64

64

11, 13, 13, 32, 102 414 14 504 486 486 4 5 5 5 5 szakképzés összesen 2914

0

72

0

0 2

64

64

1

36

2

64

100

1

36

1

32

68

30, 109 28, 912 8 5 5 2010


Szakképzés

10 össz össz össz 13 11. . 12. . . . .

9.

össz .

2

72

2

72

2

72

2

Szolfézs 1. 2 Zenetörténet I. 1 Szolfézs 2. 0 Zenetörténet 0 II. Zeneelmélet 1 Kamaraének 2 Kötelező 0, zongora 5 Népzeneelmél 0 et és történet Néprajz 0 Népzenei 2 lejegyzés 0, Társhangszer 5 11500-12 Munkahelyi 0 egészség és biztonság Foglalkoztatás 0 I. Foglalkoztatás 0 II. Nyelv 0 Néptánc 0 Kultúrtörténet 0 és esztétika Beszédgyakorl 0 at Hangegészségt 1 an

72 36 0

2 2 0

72 72 0

0 1 3

0 36 108

0 0 3

2, 5 0 0 0 0 108 2

0

0

0

0

0

1

36

36 72

1 2 0, 5

36 72

0 2

0 72

0 2

0 72

18

0,5

18

0,5

18

0

2

72

2

72

2

0

1

36

1

36

72

1

36

1

18

0, 5

18

0

0

0

Népi ének Főtárgy

tárg össz y . össz

I/1 össz II/1 össz tárg y . . 3 4 össz

80

368

3

108

3

96

204

0 0 64

144 144 280

3 4 2

108 144 72

0 0 1

0 0 32

108 144 104

3

96

132

0

0

2

64

64

2 2 0, 5

64 64

136 352

1 2

36 72

1 2

32 64

68 136

16

88

1

36

1

32

68

72

4 128 344

4

144

4

128

272

1

36

2

172

2

72

3

96

168

36

1

36

4 128 308

3

108

3

96

204

1

36

1

36

1

32

140

2

72

2

64

136

0

0

0

0

0

0, 5

16

16

0,5

18

0

0

18

0

0

0

0

0

0

2

64

64

2

72

0

0

72

0

0

0

0

0

0

0

16

16

0,5

18

2

64

82

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0, 5 2 2

64 64

64 64

0 0

0 0

2 2

64 64

64 64

0

0

0

0

0

0

0

1

32

32

1

36

2

64

100

0

0

0

1

36

0

0

1

32

68

1

36

1

32

68

36

0

0

0

0

0

0

0

0

36

0

0

1

32

32

18

83

72

64


Összesen

14, 13, 450 414 32 944 5 5 szakképzés összesen 2600

12 360 14 432

32

104 4

32

928

1972

3.4.14. 54 212 05 Klasszikus zenész (szakmairány megnevezésével)


Klasszikus énekes

9.

öss z.

10.

öss z.

11.

öss z.

12.

Szakképzés öss z.

13.

öss z.

Főtárgy 2 72 2 72 2 72 2 72 3 96 0 0 0 Szolfézs 1. 2 72 2 72 0 0 0 Zenetörténet 36 72 36 0 0 I. 1 2 1 0 0 0 0 Szolfézs 2. 0 0 2 72 2 72 2 64 Zenetörténet 0 0 36 72 96 II. 0 0 1 2 3 Zeneelmélet 2 72 2 72 2 72 2 72 2 64 0 0 Kamara 0 0 1 36 1 36 1 32 Olasz nyelv 2 72 2 72 2 72 2 72 4 128 Kötelező 18 18 18 18 16 zongora 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Korrepetíció 1 36 1 36 1 36 1 36 2 64 11500-12 Munkahelyi 0 0 0 0 16 egészség és biztonság 0 0 0 0 0,5 Zenei 0 0 0 0 64 munkaképess ég megőrzése 0 0 0 0 2 0 0 0 Népzene 0 0 0 1 36 2 64 Foglalkoztatá 0 0 0 0 16 s I. 0 0 0 0 0,5 Foglalkoztatá 0 0 0 0 0 0 0 0 2 64 s II. 0 0 0 0 Nyelv 0 0 0 0 2 64 0 0 0 Dalirodalom 0 0 1 36 0 2 64 Hangegészség 36 0 0 0 0 tan 1 0 0 0 0 Beszéd-és 36 36 36 0 96 színpadi 0 gyakorlat 1 1 1 3 Összesen

12, 12, 14, 13, 31, 100 450 450 522 486 8 5 5 5 5 5 szakképzés összesen 2916 84

tárg y össz 384 144 144 208 204 352 104 416 88 208

I/1 öss II/1 öss tárg y z. 3 z. 4 össz 3 108 4 128 236 0 72 2 72 0 2 1 2 3 2 4 1 2

16

72 36 72 108 72 144 36 72

64

16

3 2 2 4 1 2

18

0,5

100

0 2

0,5

72

64

100

96

168

64 64 128

172 136 272

32

68

64

136

0

18

64

136

32

68

0

18

0 72

2 1

0

36 18

2 1 0

64

0

0

2

64

64

64 100

2 2

72 72

0 2

0 64

72 136

0

36

64

136

36

1

204

36

0

72

2 33

2 118 8

29 928 2116



Klasszikus billentyűs (orgona, csembaló) Főtárgy Szolfézs 1. Zenetörténet I. Szolfézs 2. Zenetörténet II. Zeneelmélet Kamarazene Zenekar/Kórus Kötelező zongora 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Zenei munkaképessé g megőrzése Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.

Nyelv Népzene Hangszerismer et Kreatív önfejlesztés Összesen

tárg 10 össz 11 össz 12 össz I/1 össz II/1 össz tárg össz y y 13. . . . . . . . . . 4 össz 3 össz

9.

össz .

2 2 1 0

72 72 36 0

2 2 2 0

72 72 72 0

2 0 1 0

72 0 36 0

2 0 0 2

72 0 0 72

3 0 0 3

96 0 0 96

384 144 144 168

3 2 2 1

108 72 72 36

3 0 0 3

96 0 0 96

204 72 72 132

0

0

0

0

2

72

2

72

3

96

240

1

36

3

96

132

2 72 0 0 3 108

2 1 2

72 36 72

2 1 2

72 36 72

2 1 2

72 36 72

3 1 2

96 32 64

384 140 388

3 1 2

108 36 72

3 1 2

96 32 64

204 68 136

1

36

1

36

1

36

1

36

1

32

176

1,5

54

1,5

48

102

0

0

0

0

0

0

0

0

0,5

16

16

0,5

18

0

0

18

0

0

0

0

0

0

0

0

2

64

64

2

72

2

64

136

0

0

0

0

0

0

0

0

0,5

16

16

0,5

18

0

0

18

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 1

0 0 36

2 2 1

64 64 32

64 64 68

0 2 1

0 72 36

2 0 1

64 0 32

64 72 68

0

0

0

0

0

0

0

0

1

32

32

0

0

1

32

32

0

0

0

0

0

0

0

0

6,5 208 208 9,5 342

1 31, 100 396 12 432 11 396 13 468 8 1 5 szakképzés összesen 2700


Klasszikus zongora főszak Főtárgy Szolfézs 1. Zenetörténet I. Szolfézs 2.

Szakképzés

9. 2 2 1 0

32

115 2

6,5 208 550

29

928

2080

Szakképzés

tárg 10 össz 11 össz 12 össz I/1 össz II/1 össz tárg össz y y 13. . . . . . . . . . 3 4 össz össz 72 2 72 2 72 2 72 96 204 3 96 384 3 108 3 72 2 72 0 0 0 0 144 72 0 72 0 0 2 0 36 2 72 1 36 0 0 0 144 0 72 0 2 72 0 0 96 132 0 0 2 72 2 72 3 96 240 1 36 3

össz .

85


Zenetörténet II. Zeneelmélet Kamarazene Zenekar/Kórus 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Zenei munkaképessé g megőrzése Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.

0

0

0

1

36

2

72

3

96

204

1

36

3

96

132

2 72 0 0 3 108

2 1 2

72 36 72

2 1 2

72 36 72

2 1 2

72 36 72

3 1 2

96 32 64

384 140 388

3 1 2

108 36 72

3 1 2

96 32 64

204 68 136

0

0

0

0

0

0

0

0

0,5

16

16

0,5

18

0

0

18

0

0

0

0

0

0

0

0

2

64

64

2

72

2

64

136

0

0

0

0

0

0

0

0

0,5

16

16

0,5

18

0

0

18

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 1

0 0 36

2 2 1

64 64 32

64 64 68

0 0 1

0 0 36

2 2 1

64 64 32

64 64 68

0

0

0

0

0

0

0

1

32

32

0

0

1

32

32

0

0

0

0

0

0

0

Nyelv Népzene Hangszerismer 0 et Kreatív 0 önfejlesztés Összesen

0

6,5 208 208 9,5 342

6,5 208 550

1 30, 360 11 396 11 396 12 432 976 0 5 szakképzés összesen 2560

28, 102 29,5 944 6 5 1970


Szakképzés

Klasszikus hangszer: össz 10 össz 11 össz össz 13 9. . 12. . . . fúvós, vonós, . . . ütős 2, Főtárgy 2 72 2 72 2 72 2 72 5 0 Szolfézs 1. 2 72 2 72 0 0 0 0 36 72 36 0 Zenetörténet I. 1 2 1 0 0 Szolfézs II. 0 0 0 0 2 72 2 72 3 Zenetörténet 0 0 0 0 1 36 2 72 4 II. Zeneelmélet 2 72 2 72 2 72 2 72 3 Kamarazene 0 0 1 36 1 36 1 36 1 Zenekar/Kóru 3 108 2 72 2 72 2 72 2 s Kötelező 0, 0, 0, 18 18 18 0,5 18 1 zongora 5 5 5 0, 18 0, 18 0, 18 Korrepetíció 1 36 1 5 5 5 11500-12 0, 0 0 0 0 0 0 0 0 Munkahelyi 5 86

össz .

tárg y össz

I/1 össz II/1 össz tárg y . . 3 4 össz

80

368

3

108

3

96

204

0 0 96

144 144 240

2 2 1

72 72 36

0 0 3

0 0 96

72 72 132

128

236

1

36

3

96

132

96 32

384 140

3 1

108 36

3 1

96 32

204 68

64

388

2

72

2

64

136

32

104

1

36

1

32

68

32

122

1

36

1

32

68

16

16

0,5

18

0

0

18


egészség és biztonság Zenei munkaképessé 0 g megőrzése Foglalkoztatás 0 I. Foglalkoztatás II. 0 Nyelv 0 Népzene 0 Brácsa kötelező 0 hegedűsöknek Hangszerisme 0 ret Kreatív 0 önfejlesztés Összesen

0

0

0

0

0

0

0

2

64

64

2

72

2

64

136

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 1

0 0 36

0, 5 2 2 1

16

16

0,5

18

0

0

18

64 64 32

64 64 68

0 2 1

0 72 36

2 0 1

64 0 32

64 72 68

0

1

36

0

0

0

0

0

0

36

0

0

1

32

32

0

0

0

0

0

0

0

1

32

32

0

0

1

32

32

0

0

0

0

0

0

0

6, 208 208 5

13, 105 486 33 6 5 szakképzés összesen 2838

11 396 13 468 12 432

9,5 342 6,5 208 550 32, 117 30,5 976 0 5 2146

3.4.15. Célok, feladatok, fejlesztési követelmények leírása Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait nevelési programunkban fogalmaztuk meg. Iskolánk elsőrendű célja, hogy növendékeink sikeresen tegyenek eleget - a felsőoktatási intézmények által meghatározott felvételi követelményeknek - a középfokú OKJ szakmai és vizsgakövetelményeknek. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) − a továbbiakban központi program − kiadásáról a szakképzési törvény rendelkezik. Ezekben a programokban részletes tematika, cél- és feladatrendszer van megadva, ami szükségtelenné teszi a helyi szabályozást. Iskolánk változtatás nélkül alkalmazza a lényeges meghatározásokat, de lehetőséget ad a pedagógusoknak, hogy bizonyos mértékű szabadsággal alkalmazzák azokat. Az egyéni és kiscsoportos foglalkozások megkívánják a személyre szabott, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő foglalkozást, tehetséggondozást, illetve a felzárkóztatást. Feladatainkat és küldetésünket abban határoztuk meg, hogy felkutassuk a zenei tehetséggel megáldott gyermekeket és értékálló emberi és szakmai erényekkel vértezzük fel. Új feladatként jelentkezik a különböző kompetenciák tudatos és módszeres fejlesztése, amit új elemként a következőkben fogalmaztunk meg: 87


3.4.16. Kulcskompetenciák fejlesztése a szakmai oktatásban Az iskola fő profilját szakirányú képzése határozza meg. Az intézmény elsődleges feladata a zenészképzés. Ezt szolgálja a szakmai oktatás, amely a maga komplexitásában számos területet foglal magában. Az elméleti és gyakorlati tárgyak, valamint a szakma elsajátítását elősegítő programok (szereplések, koncertlátogatások, kurzusok, versenyek, szakmai kirándulások, különböző médiák igénybevételével szakmai ismeretszerzés, számítástechnikai és informatikai oktatás, nyelvtanulás, szakmai napok) egyaránt részét képezik. Mindezek mellett a szakmai oktatás fontos eleme az élet- és pályatervezés, igazodva korunk kihívásaihoz. A mai bizonytalan munkapiaci helyzetben ugyanis a társadalom nagyfokú rugalmasságot, mobilitást vár a munkavállalótól, adott esetben akár átképzéssel is. Az erre való felkészítés, alapvető ismeretek átadása éppen ezért létfontosságú. Szakirányú intézmény lévén ezt az iskola a zenészképzés keretein belül, adott esetben speciális módon teszi meg. Végső célja azonban minden formációnál ugyanaz: olyan kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése, amelyek elősegítik az egyén kiteljesedését, beépülését és boldogulását a munka világában. A szakmai oktatás természetes módon ráépül az iskola oktató-nevelő munkájában kialakított kompetencia-rendszerre. Célja sok területen közös vele, de azzal, hogy kiemelten művészi-esztétikai irányultságú, kompetenciák tekintetében további elvárásokat támaszt a diákok felé. Előtérbe kerülnek olyan kompetenciák, amelyek a szakmai előmenetel szempontjából különösen fontosak (ld. alábbi táblázat végén). Mindezek mellett szükségesek a 3.1.2. pontban tárgyalt kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok és műveltségi területek is, melyeket az iskola magáénak vall. Ezek legfontosabb kapcsolódási pontjai a szakmai oktatásban: 3.4.16.1.

Kulcskompetenciák:

Anyanyelvi kommunikáció

Megfelelő szókincs, választékosság és fogalmazási készség a zenei formák, karakterek, folyamatok megnevezésére, elemzésére, zenei szöveg megírására (fogalmazás, elemzés, cikk, önéletrajz, pályázat, koncertkritika, reklámszöveg). Költői és képi hasonlatok alkalmazása saját fantáziájában megjelenő képzeteinek, a zene dramaturgiai történéseinek, egyénre gyakorolt hatásának leírásakor. Zenével kapcsolatos gondolatainak, kérdéseinek, problémáinak lényegre látó felvetése, megfogalmazása (pl. hangszerével, a gyakorlással, zenei kifejezési módokkal összefüggésben).

Idegen nyelvi kommunikáció

Angol, német, olasz vagy francia nyelv ismerete idegen nyelvű szakirodalom olvasásához, megértéséhez, külföldi kiadású kották jegyzeteinek, CD borítók ismertetőinek tanulmányozásához. Idegen nyelvű zenemű szövegének értése, ami a mű elemző megközelítéséhez elengedhetetlen, és nagyban segíti az interpretációt. Kottákban előforduló olasz, francia és német zenei szakszavak ismerete, illetve szótárból való kikeresése. 88


Matematikai kompetencia

Természettudományos kompetencia

Digitális kompetencia

Hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

A zenélés révén külföldiekkel érintkezve, velük kapcsolatot tartva verbális és írásos idegen nyelvű kommunikáció. A matematika logikarendszerére építve annak zenei területeken való alkalmazása (formatan, aranymetszés szabálya, összhangzattani, akusztikai, dinamikai arányosságok felismerése, összehasonlítása, számszerűsítése, zeneművek analízise). Matematikai összefüggések, arányok felismerése a hangszerek felépítésénél, akusztikai tereknél, ami meghatározó lehet a hangszerjátéknál (pl. Damengeige esetében, vagy ha túl hosszú a vonó, illetve pl. visszhangos terekben az artikuláció és tempó módosítása). A hangszerek felépítésével, működésével kapcsolatos alapvető fizikai és biológiai ismeretek, amelyek adott esetben meghatározzák a hangszerkezelést, hangszerjavítást, a hangszerrel való bánást (pl. a hangszer optimális tárolási helyének kiválasztása, párásító alkalmazása a hangszer kiszáradása ellen, megfelelő húrok, nádak kiválasztása, buller kivédésére segédeszközök alkalmazása, a hangszer épsége, frontérzékenysége és hangja közötti összefüggések tudatosítása, a hangszer egyéni sajátosságaihoz igazított hangszerkezelés). Az énekléssel és hangszerjátékkal összefüggő alapvető biológiai, anatómiai és fizikai összetevők ismerete, ezek tudatos alkalmazása (pl. a hangképzésnél, levegővételnél, a gyakorlási idők megválasztásánál, helyes testtartás kialakításakor zenélés közben, célszerű (koncert)öltözék kiválasztásánál), hiszen az emberi test a zenélés kulcsfontosságú összetevője, sőt éneklés esetében az alanya. Optimális működtetését segíti az anatómiai, pszichológiai, agykutatási eredmények ismerete és testre szabott alkalmazása (pl. az egyénre szabott pihenés-tanulás helyes arányának megállapításakor, napirend kialakításánál, fellépés előtti pihenő fázis beiktatásánál, szorongás, görcsök, lámpaláz kezelésénél, oldásánál). A helytelen gyakorlásból és a muzsikusi pálya stresszhelyzeteiből adódó testi és pszichés elváltozások lehetőség szerinti egyéni kezelése. Digitális zongora, számítógépek, kamerák, különféle hanghordozók (digitális felvevők, lejátszók, magnók, videók) kezelése, használata gyakorlásnál, koncerteken. Internethasználat ismeretbővítésre, zenehallgatásra, tárolásra, információmegosztásra. A hangszerjátékhoz szükséges alapvető technika elsajátítása, kellő hangszerismeret. Saját képességek, erősségek és hiányosságok feltérképezésével céltudatos, rendszeres és módszeres gyakorlás, tanulás jó idő- és erőbeosztással, koncentráló- és állóképességgel. A technikai eszköztár folyamatos csiszolása. A hibák meghallása és önálló javítása. Az adott zenemű önálló elemzése, memorizálása, megszólaltatása. Megfelelő zeneirodalmi- és stílusismeret. Zenészként szociális érzékenység (rászorultaknak jótékonysági koncertek, ingyenes ünnepi alkalmak szervezése, lebonyolítása aktív közreműködéssel). Állami megemlékezéseken, ünnepeken (karácsony, jubileumok, díjkiosztás), pályaválasztási fórumokon zenei szolgálatok (ünnepi, népzenei, táncos). Nyilvános közszereplések révén a zeneművészet örök értékeinek népszerűsítése, a zene megszerettetése. Élet- és pályatervezés olyan kulcskompetenciákkal, mint a kezdeményezőkészség, vállalkozói szellem, nyitott, ambiciózus hozzáállás egészséges énképpel és önmenedzseléssel párosulva.

89


Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

3.4.16.2.

Mindezek gyakorlati alkalmazása (versenyeken való megmérettetés, az iskola és a pálya népszerűsítését szolgáló koncertek, kurzusok, versenyek, rendezvények szervezése, plakátok, újságcikkek, pályázatok, önéletrajzok írása, kapcsolatfelvétel más intézményekkel, internetes portálok szerkesztése, különféle médiumokban (sajtó, tv, rádió) való megjelenés (riportok, hírek, koncertközvetítés). A magyar, az európai és az egyetemes kulturális örökség ismerete (zenei téren pl. zeneszerzők élete, munkássága, zenetörténeti korszakok és stílusok ismerete, megkülönböztetése, időben és térben való elhelyezése. Nagy előadók munkásságának tanulmányozása. Társművészetekben való jártasság.) Muzikalitás, zenei tehetség, nyitottság, fogékonyság, kreativitás, kifejezőkészség, egyéniség, művészi elhivatottság, manuális készség, csoportszellem, másikra figyelés az összecsiszolt együtt zenéléshez, érzékenység.

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Énkép, önismeret

Hon- és népismeret

Mivel a szakma speciális elvárásokat támaszt (muzikalitás, megfelelő testi és lelki adottságok megléte, stressztűrő képesség, terhelhetőség, szívósság, előadói készség), különösen fontos annak feltérképezése, alkalmas-e a diák a zenészi pályára. Az első megmérettetés e téren a felvételi eljárás, ám teljes komplexitásukban csak később derülnek ki az egyéni sajátosságok. Ezek számbavétele és tudatosítása nélkül lehetetlen helyes énkép, önismeret kialakítása. Sokan nincsenek tisztában korlátaikkal, avagy tehetségükkel, kiváló képességeikkel. A főtárgytanárok és egyes szaktanárok egyéni munkatervvel, személyre szabott követelményekkel sokat segíthetnek a lemaradók felzárkóztatásában, a tehetségek kibontakoztatásában, helyes énkép kialakításában. Adott esetben pályamódosításra kell felkészíteni egyes diákokat. A zeneoktatás speciális volta miatt számos tanóra egyéni óra, ami lehetőséget ad a tanárnak a diák személyiségének, problémáinak jobb megismeréséhez, közvetlen segítségnyújtáshoz. Ez egyben a legjobb nevelő eszköz is, hiszen célunk nem csupán szakmai ismeretek átadása, hanem a diákok személyiségének minél sokoldalúbb gazdagítása. A magyar zenekultúra ápolása és népszerűsítése minden zenét oktató intézmény feladata. Ezt a küldetést iskolánk egyedi módon is felvállalta: névadóul olyan zenészt választottunk, akit sajnos inkább csak a helyi körök tartanak számon, jóllehet Pikéthy Tibor munkássága rendkívül sokoldalú volt (zeneszerző, karnagy, orgonaművész, tanár, zeneiskola igazgató, számos cikk, tanulmány szerzője, könyvíró, Vácon zeneiskolát alapított). Nevének felvételével, darabjainak megtanításával és műsorra tűzésével, életpályáját és munkásságát bemutató előadásokkal, tanulmányokkal szeretnénk hozzájárulni honismeretünk gazdagításához, s nem csak helyi szinten. Iskolánk tanára Fehér György Miklós zeneszerző, akinek műveit rendszeresen játsszuk, sőt részben mi mutatjuk be. Jó lehetőség ez tanárainknak és diákjainknak egyaránt a kortárs zeneművészet megismerésére, népszerűsítésére, közvetlen környezetünk zenei értékeinek tudatosítására. Intézményünk azon kevés szakközépiskolák egyike hazánkban, amelyik a klasszikus zenei szakok mellett népzenei szakot is indított. Így lehetőség nyílt arra, hogy oktatásunkban a hon- és népismeret speciális területekkel bővüljön. A népzene komplex műveléséhez ugyanis elengedhetetlenül hozzátartoznak néprajzi alapismeretek, különféle népzenei stílusok, éneklésmódok, dialektusok, fonetikai alapismeretek, a néptánc elemeinek, mozgáskultúrájának, népi hangszereknek, viseleteknek, népi 90


Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra

hagyományoknak az ismerete. Az iskolánkban és másutt szervezett táncházak diákjaink bevonásával mindig nagy népszerűségnek örvendenek. Egy-egy népzenei szám beiktatása ünnepi programjaink, koncertjeink kedvelt színfoltjai. Számos országos népzenei versenyen szerzett első díj bizonyítja, hogy a népzeneoktatás magas szintű iskolánkban. Távlati célunk, hogy a Zeneakadémián két éve beindított népzenei tagozat révén az intézmény gyakorló iskolája lehessünk. A klasszikus és jazz főtárgyasok második évtől heti egy, harmadik és negyedik évben heti 2-2, szakmaisok mindhárom évben heti egy-egy órában ismerkednek „A magyar népzene alapjai” tárgy révén hagyományainkkal. Ez kötelező s egyben választható érettségi tárgy. A tanulmányok során áttekintjük a XIX. századi Magyarország nagyobb tájegységeit (nyelvjárások szerinti megosztásban), a magyar paraszti kultúra szokás- és hagyományvilágának legfontosabb pontjait társadalmi, anyagi és szellemi vonatkozásban. A tantárgy természetes módon kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom, történelem, művészettörténet és zenetörténet tárgyakhoz. Szintén a hon- és népismeret elmélyülését szolgálja az elméleti oktatáson belül az egyes zeneszerzők magyar vonatkozásainak kiemelése (pl. Haydn, Beethoven, Brahms, Liszt, Mahler esetében). Népzenével is kapcsolatos filmvetítéseket szervezünk az iskola teljes diákságának bevonásával (pl. Bartók népzenei gyűjtéseiről, ezzel kapcsolatos élményeiről, gondolatairól). A négy év során legalább egyszer igyekszünk eljutni a Néprajzi Múzeumba vagy a MTA Zenetudományi Intézetébe, esetleg a Hagyományok Házába illetve az Országos Széchenyi könyvtárba. Iskolai kirándulásaink célpontjai részben természeti szépségekben gazdag tájaink, részben pedig azon helyek, amelyek a magyar történelem, illetve egyes híres zenészek emlékezetes állomásai voltak (pl. Brassó, Fertőd, Nagycenk). Rendszeresen szervezünk koncertlátogatásokat a Zeneakadémiára, a Művészetek Palotájába, az Operaházba, színházi előadásokra. Németországi testvérvárosunk Donaueschingen, ahová kétévente jutnak ki diákjaink csereüdültetés keretében. Igyekszünk kinti koncertjeik műsorába magyar szerzők műveit is beilleszteni, tudatosítva ezzel is nemzeti önismeretüket, hazaszeretetüket, s egyben ismertté tenni zenei értékeinket. A művészeti nevelés az értékrend meghatározása és megőrzése szempontjából fontos befolyásoló tényező. Ápolja a közösségi szellemet, kihat a nevelés egészére. Fontos a főtárgytanárok pozitív példája, szellemisége. Iskolánk szellemiségében nem annyira materialista beállítottságú. Fontosabbnak tartjuk azon értékek tudatosítását és megőrzését, amelyek közösségi létünket erősítik, mintegy nagycsaláddá formálva az iskola dolgozóit és diákjait. Az egymásra figyelés, a másikkal együttműködés szakmai szigetei a közös muzsikálás alkalmai (akár koncerteken is), ahol tanáraink és diákjaink gyakran együtt zenélnek. Ugyanez figyelhető meg közösségformáló különleges alkalmainkon is, legyen az kirándulás, ünnepi megemlékezés, adventi gyertyagyújtás, szalagavató vagy közös gyászolás. Hazánk EU-hoz csatlakozása felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyek az élet minden területére kihatnak, akár az elvárások, akár a lehetőségek tekintetében. A kétszintű felsőoktatási rend bevezetése szélesebbre tárta a kapukat a diákok előtt, elősegítve szabad mozgásukat, s egyben azt is, hogy Európára mint szélesebb hazájukra tekintsenek. A külföldi követelményrendszerek megismeré-se, saját lehetőségeik feltérképezése többféle kompetenciát feltételez részükről (magasabb szakmai szint, nyelvismeret, vállalkozó szellem, önmenedzselés), így 91


Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Gazdasági nevelés

Tanulás tanítása

Testi és lelki egészség

többek között azt is, hogy ismerjék az európai és az egyetemes kultúra örökségét, azon belül főképp zeneszerzők életrajzát, életművét, a különböző stílusirányzatokat. Igyekszünk hozzásegíteni és ránevelni diákjainkat, hogy a magyar zeneélet aktív részesei legyenek, s adott esetben így képviseljék hazánkat. Fontosnak tartjuk, hogy bár demokráciában élve nagyobb a mozgásterük, ha valami nem kényszeríti őket, ne menjenek el, hanem a magyar zeneéletben találják meg helyüket. Bár a megszorítások korát éljük, fontos rávilágítanunk, hogy önmagában a pénz nem boldogít. Ha valaki zenészként megtalálja önmaga kiteljesedésének útját, legalább annyi örömben lehet része, mint másnak gazdagon. Bár a társadalom a szellemi tőkét sok esetben nem értékeli a kellő helyén, attól az még komoly érték. Ennek nem felismerése önértékelési zavarokat okozhat. Adott esetben (pl. ha a diák nem túl tehetséges, vagy lusta, vagy szociális körülményei kényszerítő erejűek) a szűkülő „felvevő piac” miatt pályamódosítás javasolható. Minél előbb, annál jobb. A zenészi pályára való felkészítés nagyon összetett képzési forma. A diákoktól számos elméleti és gyakorlati ismeret elsajátítását követeli meg. A sok tanóra miatt kevés idő jut tanulásra, gyakorlásra, pihenésre, ezért különösen fontos a céltudatos egyéni munka. Ennek elsajátításának legegyszerűbb módja, ha a tanár elmondja, megmutatja, mik a hibák, s azokat miként lehet kijavítani. Az órán való közös gyakorlás során újból és újból kijönnek hibák, ezek azonnali orvoslásával sok idő és energia spórolható meg a diák egyéni felkészülésénél. Másik tanár óráján való hospitálás is sokszor kulcs lehet a helyes gyakorláshoz. Akár más tanszakon való óralátogatás is hasznos lehet ilyen szempontból. Iskolánkban erre is van mód. A szakmai kurzusokon való részvétel szintén lehetőség arra, hogy a diák hibáival más tanár révén szembesüljön. A kapott instrukciók talán más megfogalmazásban érthetőbbé teszik a diáknak, mit kell tennie, miként kell gyakorolnia. Fontos az ilyen irányú szakirodalom megismertetése a diáksággal (pl. művészek saját szakmai tapasztalatainak a leírása, metodikai kézikönyvek). Élve a legújabb technikákkal kurzusok, koncertek felvételei is iránymutatóak lehetnek akár egyénileg, akár a tanárral közösen megnézve, átbeszélve. Tekintettel arra, hogy a zenészek mind szellemi, mind testi értelemben fokozott igénybevételnek vannak kitéve, különösen fontos feladat testi és lelki egészségük megóvása, egészséges énképük kialakítása, s a testükkel illetve szellemi erejükkel való helyes bánásmód megtanítása. Mindezekben nagy segítség a tipikusan zenészeknek kifejlesztett Kovács módszer, amelynek alapjait tanáraink kurzuson sajátították el, s mindennapi munkájukban alkalmazzák. Intézményünk az egyetlen az országban, amely ennek a módszernek bevezetését iskolai szinten felvállalta. Változatos testnevelés órákat kínálunk tornateremben, szabadtéri focipályán, uszodában, valamint gyógy-testnevelést az arra igényt tartóknak. Ez utóbbi nagy segítség a különféle hangszerhasználattal összefüggő egyoldalú megterhelések ellensúlyozásában akár megelőzésként, akár gyógymódként. Iskolánk alagsorában ping-pong asztal biztosít aktív kikapcsolódást, akár két délutáni óra között.

92

A váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Tagintézmény pedagógiai programja Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A zenészképzés e téren is speciális elvárásokat támaszt a diákok felé, hiszen a tanulóknak már iskolai éveik alatt is nyilvános fellépéseik, koncertjeik vannak, ahol szakmai tudásukról pódiumművészként adnak számot. Ez komoly előkészítő munkát, megfelelő külső megjelenést, színpadi viselkedést, mimikát, a közönséggel való aktív kommunikálást is magában foglal. Koncertek szervezésével segítünk kialakítani a megfelelő magatartásformát. Adott esetben interjúalanyként, cikkíróként, menedzserként kell megállni helyüket, megfelelően kommunikálva, magukat szabatosan és választékosan kifejezve. Ugyanez érvényes pályázatok, kérvények írásakor is. Fogalmazási készségük fejlesztésére minden félévben fogalmazást kell beadniuk egy koncertről, az ott szerzett élményeikről, tapasztalataikról.

93


4. Záradék 1. Ez a pedagógiai program az előző pedagógiai program jogszabályi változások miatti

módosított változata, elfogadásától határozatlan ideig érvényes. A program megvalósulását folyamatosan értékeljük. Az értékelés módja: - a tanulói teljesítmények figyelemmel kísérése a vizsgák és az eredménymérések alkalmával, - a munkaközösségek a mikrotantervek teljesülését kétévente felülvizsgálják, - az intézmény vezetése folyamatosan ellenőrzi a pedagógiai programban és helyi tantervben foglaltak megvalósulását, - figyelemmel kísérjük a szülőktől és a növendékektől nagyobb számban érkező tanórai foglalkozásokra vonatkozó jelzéseket.

2. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti:

-

az intézmény igazgatója a tantestület tagjainak 50 %-a. A pedagógiai programot akkor is módosítani kell, ha jogszabályi változás, vagy az iskolát érintő feladatváltozás következik be.

A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A pedagógiai programot az Iskolaszékkel, a Diákönkormányzattal egyeztettük,

bevezetését támogatják.

4. A nevelőtestület a pedagógiai programot a 2013. április ….-i értekezleten

megtárgyalta és elfogadta. (jelenléti ív mellékelve)

Vác, 2013. április

?

94

igazgató


5. MELLÉKLETEK 3.5. Környezetvédelmi program 3.5.1. A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; o összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. 3.5.2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazolódnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. -

95


3.5.3. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi körhöz. A környezeti nevelés az a része az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. 3.5.4. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatás A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keret - Minden osztály osztálykirándulást, intézmény- és múzeumlátogatást szervez. Ez a munka a tanév szerves része. Használtelem, PET palack gyűjtés - A gyerekek olyan versenyeken indulnak (történelem, EU verseny), ahol a környezetés természetvédelem fontos téma. - Idegen nyelveken fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglakozó cikkek is. 3.5.5. Erőforrások 3.5.5.1. 3.5.5.1.1.

Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés

Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, 96


illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése a kijelölt pedagógus feladata. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatának, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportoknak. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Iskolapszichológus Az iskolapszichológus felméréseivel és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. Heti rendszerességgel fogadja a gyerekeket. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezetért érzett felelős magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskola titkár 97


feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív közreműködésére is szükségünk van. 3.5.5.1.2.

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás a kijelölt pedagógus feladata. Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. 98


3.5.5.2.

Anyagi erőforrások

Saját erőforrások Alapítvány Az iskolai alapítvány rászorultsági alapon támogatja a tanulók nyári táborokban való részvételét. Minden diáknak kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Külső erőforrások Pályázat A megjelenő pályázatok figyelése a kijelölt pedagógus feladata. Ő tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szól. 3.5.6. Alapelvek, jövőkép, célok 3.5.6.1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei: - kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - biológiai és társadalmi sokféleség. Tartsuk szem előtt, hogy gyerekeket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink felelősséggel viseltessenek környezetükért. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét; - a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. Az iskola környezeti nevelési szemlélete A diákok számára olyan oktatást kell biztosítani iskolánknak, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. 99


Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását. A fenti célok csak úgy valósulhatnak meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 3.5.6.2.

Konkrét célok

- Az egészségnevelési program elkészítése. - A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához. - Tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása. - Új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése, témanap. - A kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. - Hagyományok ápolása: - Iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára. - Vác város nevezetességei. - Az iskola hírességeinek élete – kutatás. - Fordítóverseny szervezése. - Drog-prevenciós program folytatása. - Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. - Szaktárgyi célok: - A szakórákon az adott lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei). -Felkészítés a kétszintű érettségire (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik). 100


-A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre). -Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok). - Multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon. - A számítógép felhasználása a tanórákon. 3.5.7. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy egységes képet alakítsunk ki diákjainkban az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - városismereti vetélkedő, - „akciók” (pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés), - „látogatás” (múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.), - versenyek, - iskolazöldítés, - témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.), - DÖK” – nap, - „jeles napok”, - Zöld Napokon néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, fordítási verseny, kiállítás, akadályverseny szervezése, - iskolai, nemzetközi projektek. Több diákcsere valósul meg évente. Rendszeresen szervezünk cserekirándulást Donaueschingenbe. 3.5.8. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák, - játékok, - modellezés, 101


- riportmódszer, - projektmódszer, - terepgyakorlati módszerek, - kreatív tevékenység, - közösségépítés, - művészi kifejezés. 3.5.9. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD- könyvtárat. A környezeti nevelési tanórák és foglalkozások megtartásához szükséges audiovizuális ill. multimédiás eszközök tanároknak és tanulóknak egyaránt biztosítva vannak. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzésébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. 3.5.10. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott információkat kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos, hogy képesek legyenek eligazodni a szakirodalomban, meg tudják különböztetni az értékes információkat az értéktelentől. Meg kell őket tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Az iskolán belüli kommunikáció formái - Kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel. - Házi dolgozat készítése. - Poszterek készítése és bemutatása. - Drótpostán történő levelezés tanárokkal, szülőkkel, diákokkal. - Faliújságra szánt információk összeállítása. - Szórólapok készítése. Az iskolán kívüli kommunikáció formái - Környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból. - Környezeti problémákról megjelent tudományos publikációk feldolgozása. 102


- Környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése. - A környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel. - A közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. 3.5.11. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett a többi tantárgyhoz képest markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az iskolapszichológus segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérési eredményeket, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségeknek egy kerettantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési programját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra illetve elfogadásra kerül. 3.5.12. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás, a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődés egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből – évente (lehetőség szerint) legalább két tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanártovábbképzési programokon. Ezzel elérjük, hogy az öt év alatt minden munkaközösségből legalább egy kolléga részt vegyen környezeti nevelési tanártovábbképzésen.

103


3.6. Egészségnevelési program 3.6.1. Az egészségnevelés törvényi háttere -

A pedagógiai program tartalmazza azokat a törvényi kereteket illetve iskolai dokumentumokat, amelyeket az egészségnevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. /KT. 52. paragrafus (8.) (9.) (10.) és az Egészséges Nemzedékért Népegészségügyi program 2001-2010./

-

A testnevelésórák megtartásához rendelkezésre áll egy kisméretű tornaszoba. Iskolánkhoz közel található a váci uszoda, ahol minden évfolyammal heti egy alkalommal úszás oktatás folyik. Valamint a szomszédos Piarista Gimnázium udvarát és esetenként a tornatermet is használjuk.

3.6.2. Helyzetelemzés, helyzetkép -

-

Az iskolában a tantestület minden tagja eddig is intenzíven foglalkozott az egészséges életmód kialakításával kapcsolatos kérdésekkel, de a program tudatosabb és szervezettebb tevékenységet követel meg a jövőben. Ennek a munkának az összefogását egy egészségbiztosítási TEAM létrehozásával kívánjuk biztosítani. Balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatást szerveztünk a tanév első napján és első szaktárgyi órákon. Minden évfolyamon biztosítottuk a heti 2 órás testnevelést, 1 óra sportköri foglalkozást és vegyes évfolyamokkal heti 2 óra gyógytestnevelést. Osztályfőnöki órákon foglalkozunk a helyes táplálkozás, testedzés, testi higiénia fontosságával, mentálhigiénés felméréseket végzünk tanév elején. A tanulók fizikai képességeiről minden évfolyamon felmérést készítünk.

3.6.3. Hagyományok az egészségnevelés területén: 1. Iskolai szintű egészségnap szervezése: Előadások szervezése meghívott előadók közreműködésével (ÁNTSZ, iskolaorvos, védőnő, Vöröskereszt képviselője, Rendőrség képviselője) A témával kapcsolatos kibővített nevelési értekezlet az érintett partnerek bevonásával. 2. Diáknap évente sportversenyekkel egybekötve. 3. Osztálykirándulások

3.6.4. Az egészségnevelés gyakorlati megvalósításának lehetősége Iskolai étkeztetés: -

Szervezett étkeztetésben szinte az összes tanuló részt vesz. A napi háromszori étkezés megfelel az előírásoknak.

104


Iskolai büfé: Napi rendszeres nyitva tartással közös használatú büfé működik a zeneiskolában, melyet egy folyosó köt össze iskolánkkal. A büfében hideg- és melegételek is kaphatók.

Iskolai környezet: -

-

Megfelelő számú tanterem, tornaszoba és kiszolgáló helyiség áll a tanulók rendelkezésére. Az iskola környezete megfelelő, a folyosók rendezettek, az udvar méreténél fogva nem alkalmas sportolásra, szabadtéri játékokra, de lehetőséghez képest megfelelő kulturált környezetet biztosít. Az osztálytermek berendezése folyamatosan fejlődik. Az osztálytermek természetes megvilágítása megfelelő. A fényerősség az előírásoknak megfelelő. A helyes ülésrend kialakításával igyekszünk a megfelelő testtartás kialakítását elősegíteni.

3.6.5. Alapelvek, jövőkép, célok Egységes szemlélet kialakításával végezzük oktató-nevelő munkánkat minden órán és foglalkozáson. Személyes példával járnak a pedagógusok a diákok előtt az egészséges életmód kialakításában.

3.6.6. Tanórán kívüli céljaink Célul tűzzük ki, hogy minél több tanuló vegyen részt délutáni sportfoglalkozásokon, hétvégi túrákon. Tanuljon meg minden gyerek úszni. Aktívan vegyenek részt a központilag meghirdetett egészségügyi versenyeken (elsősegélynyújtó). Évfolyamok közötti sportbajnokságon mozgassunk meg minél több gyermeket. Meg kell győzni a tanulókat az ajánlott foglalkozásokon való részvétel hasznosságáról (pl. gyógytestnevelés).

Iskolai étkeztetés: -

Tanulóink az iskolánkhoz közeli kollégium menzáján étkeznek. Az étrend összeállításánál az alábbiakat kérjük figyelembe venni: zsírszegény étrend jódozott só használata kevesebb tartósítószert tartalmazó élelem felhasználása több zöldség, gyümölcs hagyományos, nehéz ételek helyett a reformkonyha elemei több fehérje.

Iskolai környezet: 105


Megfelelő legyen a táblák minősége a szaktárgy jellegének, ezért konzultáljunk a szaktanárokkal a megvalósítás előtt. -Érjük el, hogy minden évben kerüljön sor tisztasági meszelésre.

A célok megvalósításához szükséges eszközök, erőforrások -

Alapvető oktatási eszközök, szakkönyvek, CD-k számítógép, internet az új kihívásoknak megfelelően, ezek beépítése a kötelező eszközök és felszerelések jegyzékébe. Emberi forrás biztosítása (szakképzés, továbbképzés). A hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Ezt megfelelő szakirányú beiskolázással, helyi továbbképzések szervezésével lehet biztosítani.

Segítő szervezetek, munkatársak a program megvalósításában -

iskolaorvos, iskolai védőnő ÁNTSZ munkatársai egészségügyben dolgozó szülők bevonása Nevelési Tanácsadó munkatársai iskolapszichológus

Ellenőrzés, értékelés módja -

Tantárgyhoz kötötten vagy önálló keretben az értékelési rendszerben meghatározottak alapján. Tantárgyhoz nem kötötten kérdőíves felméréssel, riport készítésével (osztályfőnöki órákon, faliújságon).

3.6.7. Fogyasztóvédelem iskolai feladata A fogyasztóvédelmi oktatás célja -

A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátítása. Fogyasztói kultúra fejlesztése. A tudatos, kritikus magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulóban. A fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, és a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei -

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során. Előtérbe kell helyezni a gazdaságosságot és takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei iskolánkban

106


Tanórai keretek között: matematika fizika magyar biológia kémia informatika történelem

banki, biztosítási, üzemanyag fogyasztási számítások mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, vízmérő órák) reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikáció csapdái génmódosított élelmiszerek, táplálkozási kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, veszélyes hulladékok médiaismeret, a reklám képi nyelve és hatásai, elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia EU fogyasztói jogok, fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története.

107

A PIKÉTHY TIBOR ZENEMŰVÉSZETI TAGINTÉZMÉNY VÁC

Recommend Documents