A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ BELSŐ SZABÁLYZAT

A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ BELSŐ SZABÁLYZAT

Kiadta:

……………………………………….

Kelt:……………………………

Jóváhagyta:

………………………………… Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság Budapest Kelt: ………………………………………

1

A NEMESFÉMMEL VAGY AZ EZEKBŐL KÉSZÜLT TÁRGYAKKAL KERESKEDŐK MINTASZABÁLYZATA (Az útmutató hatálya arra a szolgáltatóra terjed ki, aki a Magyarország területén nemesfémmel, vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik, azokat árverésen vagy bizományosként értékesíti.) A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ I. A MINTASZABÁLYZAT CÉLJA A mintaszabályzat célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó szolgáltatók közül a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők, azokat árverésen vagy bizományosként értékesítők (továbbiakban: szolgáltató) egységes elvek szerint alkalmazzák a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó normákat (lásd a mintaszabályzat 1. számú mellékletét). A mintaszabályzat célja továbbá az is, hogy a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló korábban hatályban volt 2003. évi XV. törvény szerint már meglévő belső szabályzatukat a mintaszabályzat megjelenése után a Pmt. hatálybalépését követő 90 napon belül átdolgozzák annak érdekében, hogy alkalmazottaik a Pmt.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, képesek legyenek felismerni a nemesfém tárgyak és termékek kereskedelme során a pénzmosásra, illetve a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt, valamint megfelelő belső szabályzatot (továbbiakban: belső szabályzat) alkossanak. Jelen mintaszabályzat nem kötelezően alkalmazandó a szolgáltató által, azt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a pénzügyminiszter egyetértésével – ajánlásként bocsátja a szolgáltató rendelkezésére II. A MINTASZABÁLYZATBAN HASZNÁLT EGYES FOGALMAK

E mintaszabályzat alkalmazásában: Ügyfél: aki a szolgáltatóval a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad; Ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony; Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás: a) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást, b) a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások; Üzleti kapcsolat: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Tényleges tulajdonos: a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, 2

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tag, illetve részvényes és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy, • aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, • akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy • aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. Szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult. Pénzügyi szolgáltató: olyan szolgáltató, amely a Magyaország területén pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt; biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik.

Pénzügyi információs egységként működő hatóság: a NAV Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda

III. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles végezni az alábbi esetek előfordulásakor: a) üzleti kapcsolat létesítése; b) hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítése esetén, amely kiterjed azon ügyletekre is, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. azonos jogcím: adás-vétel

azonos tárgy: nemesfémtárgy Ilyen eset például, amikor az ügyfél egy időben, több, nemesfémtárgyat vásárol, vagy rendel és azok együttes összege eléri a 3,6 millió Ft-os limit határt. Ebben az esetben azonosítani kell az ügyfelet akkor is, ha azok ellenértékét egyszerre, vagy a rendelt tételek átvételekor, különböző időpontokban egyenlíti ki. Hasonló eset, amikor az ügyfél egy nagy értékű nemesfémtárgyat vásárol amelynek értéke eléri a 3,6 millió Ft-os limit határ, de nem egyszerre, hanem részletekben fizeti ki az ellenértéket a szolgáltatónak.

3

A szolgáltató meghatározhat egy olyan 3,6 millió Ft-nál alacsonyabb vásárlási összeget, amelynek elérése esetében a szolgáltatónak - figyelembe véve vásárlói körét és árukészletének összetételét gondoskodnia kell vevőjének regisztrálásáról egy későbbi azonosíthatóság érdekében.

c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A fenti b) pontban meghatározott átvilágítási kötelezettség esetében az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillióhatszázezer forintot. IV. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 1/A. A szolgáltatónak az ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetén az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítania kell és személyazonosságának igazoló ellenőrzését el kell végeznie. Ha az azonosítást végző nem tudja végrehajtani az előzőekben részletezett ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni. A szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változások szolgáltató részére történő – öt napon belüli – bejelentési kötelezettségére. Az azonosítást végző vagy az azért felelős alkalmazott(ak) (a továbbiakban: azonosítást végző) köteles(ek) az azonosítás során az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Az azonosítást végző az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy aa) családi és utónevét (születési nevét), ab) lakcímét, ac) állampolgárságát, ad) azonosító okmányának típusát és számát, ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. 1/B. Az azonosítást végző az azonosítás során a fent meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján, valamint a belső szabályzat 2. számú mellékletében 4

meghatározott esetekben és ha a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az alábbi adatokat is rögzítheti: a) természetes személy aa) születési helyét, idejét, ab) anyja nevét; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ba) főtevékenységét, bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását, bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. Az ügyfelek adatait a mintaszabályzat 4. számú mellékletében található Azonosítási adatlap alkalmazásával kell rögzíteni. 1/C. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az azonosítást végző személy köteles megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását: a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, ac) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta, bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). Az ügyfél a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül köteles okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az azonosítást végző köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét. Érvénytelen okirat esetében a hiányosság pótlásáig az ügylet végrehajtását, vagy az üzleti kapcsolat létesítését meg kell tagadni. 2. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetén az ügyféltől a mintaszabályzat 5. számú mellékletében szereplő írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.

5

Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 1/A. pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell. Az azonosítást végző ezeken kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján, valamint a belső szabályzat 2. számú mellékletében meghatározott esetekben és ha a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az ügyféltől a tényleges tulajdonos 1/A. pont ad)-ae) alpontjában és a 1/B. pontban meghatározott adatai megadását is kérheti. Az azonosítást végző az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. 3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetében az azonosítást végző az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. Az azonosítást végző az 3. pontban meghatározott adatokon kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzat 2. számú mellékletében meghatározott esetekben és ha a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti. 4. A szolgáltató vagy megbízott alkalmazottja – a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is –, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. Az azonosítást végző szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. 5. Az azonosítást végző az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését, kivéve ha a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében és a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának csekély valószínűsége esetén a szolgáltató úgy dönt, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során folytatja le. A személyazonosság igazoló ellenőrzését azonban ebben az esetben is be kell fejezni az első ügyleti megbízás teljesítéséig. 6. Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha

6

a) a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában a rájuk vonatkozó ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte, valamint b) az aktuális ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát az előírtak alapján megállapította, és nem történt a megadott adatokban változás. Amennyiben a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, úgy az ügyfél-átvilágítást ismételten el kell végezni. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén az ügyfél azonosítása kötelező, amennyiben ez korábban még nem történt meg. 2009. január 1-jét követően a szolgáltató megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a Pmt. hatályba lépése (2007. december 15.) előtt lépett üzleti kapcsolatba, és az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselő útján nem jelent meg, és az ügyfél, illetve a tényleges tulajdonos – Pmt. által meghatározott – ügyfél-átvilágítási eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére.

V. EGYSZERŰSÍTETT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK Ügyfél-átvilágítási kötelezettség fennállása esetében az azonosítást végző kizárólag a IV. fejezet 6. pontban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfél: a) olyan pénzügyi szolgáltató, amely tevékenységét az Európai Unió területén végzi, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltató, amelyre a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása érdekében felügyelet alatt áll; b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak; c) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, területi ügyvédi kamara, területi közjegyzői kamara, d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben meghatározott központi államigazgatási szerv vagy helyi önkormányzat; e) az Európai Közösség intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank. Ha harmadik ország teljesíti az a)-b) pontban megállapított feltételeket, a szolgáltató köteles erről tájékoztatni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt. Amennyiben egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény merül fel úgy a belső szabályzat IV. pontja szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell elvégezni. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése azonban minden esetben kötelező.

7

VI. FOKOZOTT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK Az azonosítást végző az azonosítás során a IV. fejezet 1/A. és 1/B. pontban meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyféltől meg kell követelni az IV. fejezet 1/A. és 1/B. pontban meghatározott adatot tartalmazó, a IV. fejezet 1/C. pont szerint meghatározott okirat hiteles másolatát. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyféltől a mintaszabályzat 6. számú melléklete szerinti írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy az alábbiak közül mely alapján minősül kiemelt közszereplőnek. • • • • • • • •

államfő, kormányfő, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár, országgyűlési képviselő, legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság vagy olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, számvevőszék elnöke, számvevőszék testületének tagja, központi bank igazgatóságának tagja, nagykövet, ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagja, többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, élettársa kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

Az azonosítást végző – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Külföldi kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató vezetőjének (lásd a mintaszabályzat 3. számú mellékletét) jóváhagyását követően kerülhet sor. VII. MÁS SZOLGÁLTATÓ ÁLTAL VÉGZETT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK A szolgáltató vagy az azonosítás végzésére felhatalmazott személy jogosult elfogadni az ügyfélátvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – olyan pénzügyi szolgáltató végezte el, amely tevékenységét a) a Magyarország területén folytatja, b) az Európai Unió más tagállamában folytatja, vagy 8

c) olyan harmadik országban folytatja, amelyben a pénzügyi szolgáltató: • a kötelező szakmai nyilvántartásban szerepel, és • a Pmt-ben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. Az ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt-ben meghatározottakkal. A szolgáltató köteles tájékoztatni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, ha egy harmadik országban működő szolgáltató teljesíti az ügyfél-átvilágítás fenti, c) pontban foglalt feltételeit. Az ügyfél-átvilágítás követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli. VIII. AZ ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS BELSŐ ELJÁRÁSI RENDJE A belső szabályzatnak tartalmaznia kell az ügyfél azonosításának, a személyazonosság igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának és személyazonossága igazoló ellenőrzésének, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének folyamatleírását a különböző ügyfél-átvilágítási intézkedések tekintetében. Ebben ki kell térni a szolgáltató, valamint más szolgáltató által elvégzett ügyfélátvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatok tárolási módjára, hozzáférési lehetőségére és megőrzési kötelezettségére. Rendelkezni kell arról is, hogy az ügyfél-átvilágítás elvégzéséhez milyen belső adatbázis áll rendelkezésre és az egyes ügyintézők hogyan férnek az adatokhoz.

IX. AZ ÜGYFELEKKEL KAPCSOLATBA KERÜLŐ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE MEGÁLLAPÍTOTT ELJÁRÁSI, MAGATARTÁSI NORMÁK MEGHATÁROZÁSA A szolgáltató köteles szervezeti sajátosságainak megfelelően alkalmazottai számára a követendő magatartási normákat megállapítani. A mintaszabályzat az alábbi szempontok figyelembevételét ajánlja: 1. 2.

3.

melyek a szolgáltató alkalmazottjának legfontosabb teendői az ügyfél jobb megismerése érdekében, melyek az alkalmazottak teendői, amikor eldöntik, hogy • szokványos-e vagy szokatlan-e egy ügyleti megbízás, • az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet, • az ügyfél életvitele összhangban van-e az adott ügylettel, alkalmazottak feladatai a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén teljesített azonosítás, bejelentés során,

9

X. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az azonosítást végző személy köteles haladéktalanul a bejelentésre kijelölt személynek jelentést tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell: a) az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, és b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 2008. december 15-től hatályos változásával kapcsolatosan, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldésére szolgáló PMT08 nyomtatvány, illetve a kapcsolódó Kitöltési útmutató elérhető a http://www.nav.gov.hu címen, ahol a „Letölthető nyomtatványok és kitöltési útmutatók” táblázatból a PMT08 nyomtatványt kell letölteni. A nyomtatvány az ABeV 1.0 verzió számú kitöltő program segítségével tölthető ki, valamint küldhető el a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. A kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján továbbítja. Ha a szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, annak beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. Ha a kijelölt személy megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként működő hatóság általi feldolgozásának az eredményességét, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján teljesített bejelentést megelőzően a bejelentést telefonon is teljesíteni kell. A bejelentést 2008. december 15-étől kizárólagosan védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában kell továbbítani a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A bejelentésnek a fent meghatározott továbbításáig az érintett ügyleti megbízás nem teljesíthető. A szolgáltató csak abban az esetben továbbíthatja az ügyleti megbízás végrehajtása után a bejelentést, ha az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné. Amennyiben arra az adott ügylet és az adott körülmények figyelembe vételével lehetőség van, a szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse. A felfüggesztett ügyleti megbízás esetén a kijelölt személy a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján továbbítja. Ha a kijelölt személy megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként működő hatóság általi feldolgozásának a sikerét, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján teljesített bejelentést megelőzően a bejelentést telefonon is teljesíteni kell. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt. 24. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint a) belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő egy munkanapon belül, b) nem belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő két munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést és írásban értesítést küld • a vizsgálata során a büntetőeljárásról szóló törvény alapján meghozott intézkedésről; 10

•

arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján nem hozott intézkedést.

A felfüggesztett ügyleti megbízás akkor teljesíthető, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról küldött értesítést, hogy nem hozott intézkedést, vagy ha a felfüggesztést követően a bejelentés vizsgálatára meghatározott időtartam a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt. A Pmt. alapján a bejelentőt – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb teljesíthető. XI. BEJELENTÉS BELSŐ ELJÁRÁSI RENDJE A szolgáltatónak a Pmt. alapján meg kell határoznia a bejelentések belső eljárási rendjét. A mintaszabályzat ehhez az alábbiak figyelembevételét ajánlja: 1. a pénzügyi információs egységként működő hatósághoz történő bejelentések igazolásának módja, 2. a bejelentések nyilvántartási módja és a titokvédelmi szabályok, 3. az okmányok őrzési kötelezettségére vonatkozó, a törvény által előírt nyolc éves időtartam, Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények végrehajtásáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben meghatározott bejelentés belső eljárási rendjét is javasolt meghatározni.

XII. KIJELÖLT SZEMÉLY A szolgáltató köteles kijelölni egy vagy több személyt (lásd a mintaszabályzat 3. számú mellékletét), akinek feladata elsődlegesen a bejelentések továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A kijelölt személyt egyéb feladatok ellátásával is meg lehet bízni, mint pl. az alkalmazottak képzésének megszervezése, a pénzmosás elleni küzdelem vezetése, stb., ezeket azonban a Pmt. kifejezetten nem írja elő. A kijelölt személy személyéről, beosztásáról, valamint ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató öt munkanapon belül tájékoztatást küld a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak a mintaszabályzat 3/A számú mellékletének alkalmazásával. (A bejelentésre kijelölt személy indokolt esetben azonos lehet az azonosítást végző személlyel.) 1.) A kijelölt személy kötelezettségei: a.) a hozzá érkezett bejelentések eljuttatása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, 2.) A kijelölt személy további ajánlott kötelezettségei: a.) amennyiben szokatlan ügyleti megbízásra egyéb úton információi keletkeznek, ezekről felvilágosítás kérése, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése, b.) az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával, c.) kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatóság kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás a bejelentett ügyleti megbízásokról, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, ügyleti megbízásokról, d.) a pénzmosással és terrorizmus finanszírozással kapcsolatos ellenőrzés céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása.

11

XIII. AZONOSÍTÁST VÉGZŐ SZEMÉLY(EK) Az ügyfél-átvilágítási intézkedésekért, azonosítási adatok felvételéért / az adatlap kitöltéséért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért az az alkalmazott felel (azonosítást végző), aki a kérdéses ügyleti megbízást bonyolította, szerződést kötötte. Amennyiben az alkalmazott az ügyleti megbízást a későbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján, vagy egyébként szokatlannak ítéli, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul megküldi a bejelentésre kijelölt személynek. 1.) Kötelezettségei: a.) az azonosítási kötelezettség teljesítése (azonosító adatok felvétele / adatlap kitöltés, vagy azonosított ügyfél esetén azonosság ellenőrzése), b.) pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése, c.) bejelentésben a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása, d.) kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek, e.) a Pmt. által meghatározott felfedés tilalmának megtartása. 2.) Jogai: a.) névtelenséghez való jog, mivel a bejelentéseken nem szabad megjelölni az eljáró alkalmazott nevét, csupán a szolgáltatót, amely intézkedés tovább növeli a bejelentő kedvező helyzetét a bejelentések titkos kezelésén túlmenően. (természetesen a kijelölt személy tisztában van a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyével, ezt azonban csak akkor kell a hatóság rendelkezésére bocsátani, amikor arra kifejezett kérés érkezik, olyan információk kiadása céljából, amelyeket csak ő birtokol), b.) mentesülés a jogszabály vagy szerződés alapján fennálló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem.

XIV. BELSŐ ELLENŐRZŐ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER MŰKÖDTETÉSE

Amennyiben a szolgáltató a Pmt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő (ügyféllel kapcsolatba kerülő), azaz a nemesfém tárgyak és termékek kereskedelmével foglalkozó alkalmazottat foglalkoztat, köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az ügyfélátvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni. A belső szabályzatnak tartalmaznia kell a belső ellenőrző és információs rendszer működésére vonatkozó sajátos a szolgáltatóra vonatkozó tényleges előírásokat. • ki és hogyan ellenőrzi az átvilágítást végzők munkáját • hogy jut el az ügyfél-átvilágítási, vagy a pénzmosással kapcsolatosan megszerzett bármely más információ egyik üzletből a másikba • hogyan biztosítható, hogy a szolgáltató valamennyi azonosítást végző dolgozója ugyanazokkal az információkkal egy időben egyforma adattartalommal rendelkezhessen • az információs rendszer segítségével hogyan biztosítható, hogy a ténylegesen összetartozó ügyletek nyomon követhetőek legyenek

12

XV. KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS

A szolgáltató gondoskodik arról, hogy a nemesfém tárgyak és termékek kereskedelmével foglalkozó alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt-nek megfelelően tudjanak eljárni. A szolgáltató gondoskodik továbbá arról, hogy a nemesfém tárgyak és termékek kereskedelmével foglalkozó alkalmazottai az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni. A szolgáltató kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak kiképzéséről, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. A szolgáltatnak szervezeti sajátosságainak megfelelően alkalmazottai számára megfelelő képzési, továbbképzési rendszert kell kialakítani az alábbi szempontok figyelembe vételével: 1. ki és hogyan biztosítja az alkalmazottak rendszeres, szervezett továbbképzését, ennek regisztrálását, dokumentálását és a megszerzett ismeretek ellenőrzését, 2. ki és hogyan alakítja ki az oktatási tematikáját, valamint a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével kapcsolatos új ismeretek tananyagba történő integrálását

XVI. NYILVÁNTARTÁS, STATISZTIKA VEZETÉSE A szolgáltató az azonosítási és a tényleges tulajdonosról való nyilatkoztatási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, illetve azok másolatait valamint az ügyleti megbízás esetleges felfüggesztésére vonatkozó iratokat vagy azok másolatát az adatrögzítéstől számított nyolc évig köteles megőrizni. Az adatokat visszakereshetően kell tárolni. Az üzleti kapcsolat létesítésekor a szolgáltató birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik. XVII. TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK, FELFEDÉS TILALMA Nem büntethető jogszabály vagy szerződés alapján fennálló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértése miatt, aki pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. A kijelölt személy a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének esetleges felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek továbbá harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Köteles a gyanú, a bejelentés tényét, tartalmát a bejelentő személyét titokban tartani A szolgáltató köteles biztosítani a bejelentésekről szóló adatok oly módon történő biztonságos tárolását, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

13

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalra és a pénzügyi információs egységként működő hatóság, valamint a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóság tájékoztatására, amennyiben az jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt.

XVIII. PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEENDŐK

A terrorizmus, illetve egyéb, a Közösség alapelveivel ellentétes tevékenység folytatása miatt alkalmazott uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplő személyek és szervezetek számára nem nyújtható szolgáltatás. A terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülését el kell határolni a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendeletek) mellékletei által meghatározott listákon szereplő személyek, szervezetek felmerülésétől. Ez utóbbi esetben a 2007. évi CLXXX. törvény alkalmazandó. Amennyiben a szolgáltató belső ellenőrzési és információs rendszere a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos további listák (pl. OFAC lista) szűrését is előírja, ez alapján megvalósuló adategyezés esetén a Pmt. alapján (azaz terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléseként) szükséges a bejelentést megtenni, feltéve hogy nincs adategyezés az Európai Unió által elrendelt, a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek mellékletei által meghatározott listákon szereplő személyekkel, szervezetekkel. A listákkal való adategyezésen túl a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülésében nehézséget okozhat az, hogy mind legális, mind illegális forrásból eredő eszközök felhasználása felmerülhet a terrorizmus finanszírozásában. A szolgáltató illetve az azonosítást végző(k) és a kijelölt személy(ek) köteles(ek) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 10. §-ában foglalt rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek betartásáról is intézkedni.

A hatályban lévő közösségi pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyait tartalmazó konszolidált lista az Európai Unió hivatalos honlapján érhető el: http://ec.europa.eu/external_relations/cfsp/sanctions/list/consol-list.htm Az Amerikai Egyesült Államok Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatalának (Office of Foreign Assets Control, OFAC) szankciós listái elérhetők a következő címen: http//:www.ustreas.gov/offices/enforcement/ofac/

………………………………… cégszerű aláírás

14

1. számú melléklet

A PÉNZMOSÁSSAL ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEK 1. A pénzmosással kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések A pénzmosás törvényi meghatározását a Btk. 303. §-a és a 303/A. §-a tartalmazza. 303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 303/C. § (1) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja. (2) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, szolgáltatási vagy szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.

15

2. A terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések A „terrorizmus finanszírozása” nem szerepel önálló büntetőjogi tényállásként a Btk-ban. A Btk. 261. § (4) bekezdése szerint (terrorcselekmény bűntettének előkészülete miatt) büntetendő az, aki „az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt”. A terrorizmus finanszírozását (vagyis a terrorcselekmény elkövetéséhez anyagi eszközök szolgáltatását, gyűjtését) tehát a Btk. mint előkészületi cselekményt rendeli büntetni és azt hasonlóan súlyos büntetőjogi szankcióval sújtja, mint a terrorcselekmény elkövetését. A terrorcselekmény fogalmát a Btk. 261. §-a határozza meg. 261. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (9) E § alkalmazásában a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)-(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §), a közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarása [260. § (1) és (2) bek.], a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [263/A. § (1)-(3) bek.], a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés [263/B. § (1)-(3) bek.], a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)-(3) bek.], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)-(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C. §), a rablás (321. §) és a rongálás (324. §), b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése.

16

2. számú melléklet PÉNZMOSÁS MEGTÖRTÉNTÉNEK LEHETŐSÉGÉT FELVETHETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK

1.) Pénzmosás nemesfém tárgyak kereskedelmi tevékenységén keresztül a./ Az ügyfél, aki csak nagy értékű (500e Ft fölötti) nemesfém tárgyat akar vásárolni, és nem érdekli a tárgy típusa (pl.: gyűrű, nyakék, fülbevaló), a tárgy nemesfém tartalmának összetétele, valamint a tárgy kialakítása. b./ Az ügyfél, aki nagy mennyiségben kíván nemesfém tárgyat vásárolni, és nem mutat érdeklődést a vásárolni kívánt nemesfém tárgy(ak) típusai és azok kialakítása iránt c./ Az ügyfél, aki rendszeres időközönként (hetente, havonta) kínál felvásárlásra nemesfém tárgyakat, kis mennyiségben (pl.: minden hónapban megjelenik két-három darab arany ékszerrel és azokat felvásárlásra kínálja fel) d./ Az ügyfél, aki nagy mennyiségű (1 kg fölötti) nemesfém tárgyat kínál felvásárlásra e./ Az ügyfél megjelenése alapján valószínűsíthető, hogy a felvásárlásra kínált nemesfém tárgy(ak) nem az ügyfél tulajdonát képezi(k). f./ Az ügyfél nagyon ideges és viselkedése alapján gyanú merülhet fel arra, hogy pénzmosás gyanús ügyletbe keveredett. g./ Az ügyfél ruházata, vagy viselkedése nem illeszkedik a vásárolni kívánt nemesfém tárgy minőségéhez. h./ Az ügyfél az azonosítás hallatán inkább eláll az ügylettől. 2) A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek a./ Az ügyfél megkísérli, hogy pénzügyi ügyletbe bocsátkozzék egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, csökkenti a vásárolni kívánt nemesfém tárgyak mennyiségét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa. b./ Az ügyfél nemesfém tárgyat kínál felvásárlásra, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki. c./ Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell. d./ Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy nemesfém kereskedő alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat.

17

3. számú melléklet AZONOSÍTÁST VÉGZŐK, KIJELÖLT SZEMÉLYEK LISTÁJA, SZOLGÁLTATÓ VEZETŐJE I. A szolgáltató vezető tisztségviselő(i)je: Neve: < név> Beosztása: Elérhetősége: II. A kijelölt személy(ek): Neve: <> / Beosztása: Elérhetősége: III. Azonosítást végző személy(ek): Neve: < név> Beosztása: Elérhetősége: IV. A belső szabályzat átdolgozásáért felelős személy: Neve: < név> Beosztása: Elérhetősége:

18

3/A számú melléklet

Kijelölt személy bejelentése a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak Szolgáltató megnevezése: szolgáltató címe: szolgáltató adószáma:

Alulírott ………………………………………………………., mint a fent nevezett szolgáltató képviseletére jogosult a mai napon kijelöltem a fent nevezett szolgáltató esetében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) 23. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személyt. Jelen bejelentésemmel a Pmt. 23. § (2) bekezdésének utolsó mondatában előírt kötelezettségemnek teszek eleget. A Pmt. 23. § (2) bekezdése szerinti kijelölt személy neve: beosztása: elérhetősége:

………………, 20…. ………….. ………

………………………………..

Címzett: A pénzügyi információs egységként működő hatóság: NAV Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42. Telefon: 06-1-4309-466, Fax: 06-1-430-9305 E–mail: [email protected]

19

4. számú melléklet A szolgáltatást végző neve: címe: AZONOSÍTÁSI ADATLAP az 2007. évi CXXXVI. törvény 7. §-ában előírt feladat végrehajtásához valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján 1. Természetes személy ügyfél esetén rögzítendő adatok: a) családi és utóneve (születési neve) b) lakcíme c) állampolgársága d) azonosító okmányának típusa és száma e) külföldi személy esetében a magyarországi tartózkodási helye f)* születési helye, ideje g)* anyja születési neve 2. Szervezet (jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) azonosítása esetén rögzítendő adatok a) neve, rövidített neve b) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe c) cégbírósági nyilvántartásban szereplő szervezet esetén cégjegyzékszáma, egyéb szervezet esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási száma d)* főtevékenysége e)* képviseletére jogosultak neve és beosztása f)* ha külföldi szervezeti ügyfélnek van kézbesítési megbízottja, akkor a kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai 3. A tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok A tényleges tulajdonos adatai, amennyiben az ügyfél nem a saját érdekében jár el: a) családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: ..................................................... b) lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely is):.................................................................................................................................................. c) állampolgárság: .................................................................................................................................... d)* azonosító okmány száma, annak típusa: ........................................................................................... e)* születési hely, idő: ................................................................................................................ f)* anyja születési neve: ...........................................................................................................................

4. Egyéb rögzítendő adatok a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama:……………………………………. b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét:……………………………………………. c)* a teljesítés körülményei (hely, idő, mód):………………………………………………………….. d) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés szerinti egyéb adat:…………………………………… a *-al jelölt adatok a szolgáltató (kockázat-érzékenységi alapon) meghozott döntése esetében rögzíthetők

20

5. számú melléklet NYILATKOZAT (A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat) Alulírott ………………………………….. (ügyfél képviselője) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdése előírásának megfelelően nyilatkozom arról, hogy a nemesfém tárgy(ak) és termékek kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban a) saját magam, illetőleg az általam képviselt ügyfél érdekében járok el, vagy b) más személy tényleges tulajdonos érdekében járok el (megfelelő szövegrész megjelölendő!) b) válasz esetén a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a következő adatokat igazolom: a) családi és utónevét (születési nevét), b) lakcímét, c) állampolgárságát, d) azonosító okmányának típusát és számát, e) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; f) születési helyét, idejét, (a)-c) pontok alatt adatok felvétele kötelező!)

Kelt.: …………………………… ügyfél képviselője

21

6. számú melléklet NYILATKOZAT (A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.) Alulírott ………………………………….. (ügyfél) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése előírásának megfelelően nyilatkozom arról, hogy saját országom………………………joga alapján az alábbiakban felsoroltak szerint kiemelt közszereplőnek vagy közeli hozzátartozójának, élettársának minősülök/ nem minősülök közszereplőnek, valamint kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban állok/nem állok. Kiemelt közszereplők. • • • • • • • •

államfő, kormányfő, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár, országgyűlési képviselő, legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság vagy olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, számvevőszék elnöke, számvevőszék testületének tagja, központi bank igazgatóságának tagja, nagykövet, ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagja, többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, élettársa kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

(A megfelelő rész aláhúzandó!)

Kelt.:

…………………………… ügyfél álírása

22


BEJELENTÉS pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről, körülményről

1. A szolgáltató adatai 1.1. A szolgáltató neve, címe 1.2. Az észlelés időpontja 1.3. A bejelentés időpontja 1.4. A kijelölt személy neve, (munkahelyi) címe, beosztása, telefonszáma

2. A bejelentésben szereplő ügyfél azonosító adatai (azonosítási adatlap másolata)

3. Az ügyleti megbízás leírása: a) az ügyleti megbízás adatai, így különösen az ügyleti megbízás időpontja, típusa, az érintett összeg és devizaneme, az érintettek (kedvezményezett, kötelezett, érintett számlák stb.), b) pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló körülmények és az alátámasztó dokumentumok részletes leírása, mellékletként lehetőleg a tapasztalatok az ügyfélről, eddigi viselkedése, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként működő hatóságot feladata ellátásában segítheti. 4. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó bejelentés részletes leírása: a) minden olyan egyéb adat, tény, körülmény, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, valamint amely arra utal, hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik, b) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz, valamint gazdasági erőforrás leírása. Címzett: A pénzügyi információs egységként működő hatóság: NAV Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42. Telefon: 06-1-4309-466, Fax: 06-1-430-9305 E–mail: [email protected]

23


A szolgáltatók által elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet alapján A Pmt-ben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által a Pmt. 33. §-a alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők: 1. a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok; 2. az ügyfél azonosításának, a személyazonosság igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belső eljárási rendje; 3. az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje; 4. azon szolgáltatóknál, amelyek élni kívánnak a Pmt. 18. §-ában foglalt jogosultsággal, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belső eljárási rendje; 5. a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendje és formája, továbbá a Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatvány; 6. a Pmt. 23. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személy neve, beosztása, elérhetősége; 7. az ügyleti megbízás felfüggesztésének belső eljárási rendje; 8. az ügyfél-átvilágítás, illetőleg a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére, illetve az érintett alkalmazottak védelmére vonatkozó belső előírások; 9. az alkalmazottak képzésére, a Pmt. 32. § (3) bekezdésében az alkalmazottak számára előírt speciális képzési programok szervezésére vonatkozó előírások; 10. az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottak részére az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák; 11. az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer ismertetése;

24

A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ BELSŐ SZABÁLYZAT

Recommend Documents