A pénzügyi kimutatások módosított változatait az Igazgatótanács a közgyűlés felé elfogadásra javasolta. Synergon Informatika Nyrt

Synergon Informatika Nyrt. ■ 1047 Budapest, Baross utca 91-95. ■ [email protected] ■ www.synergon.hu ■ Telefon: 399-5500 ■ Fax: 399-5599

A Synergon Informatika Nyrt. 2011. április 29-én megtartandó évi rendes közgyűléséhez a pénzügyi kimutatások közzétételre való engedélyezése (2011. 04. 07.) és a közgyűlés időpontja között ismertté vált jelentős események miatti változások közzététele A 2011. április 7.-i közzétételt követően, jelentős események váltak ismertté, ezért a pénzügyi kimutatások közzétételeit az Igazgatótanács 2011. április 20-án módosította. A Synergon Informatika Nyrt. 2010. december 31-gyel végződő üzleti évre a 2010. április 7.-én közzétett magyar számviteli elvek szerint elkészített beszámolójában a 26. oldal megjegyzésein kívül módosításra nem került sor. A Synergon Csoport 2010. december 31-gyel végződő üzleti évre a 2011. április 7.-én közzétett IFRS szerint elkészített konszolidált beszámolójában a 41. és 42. pontok megjegyzésein kívül módosításra nem került sor. A pénzügyi kimutatások módosított változatait az Igazgatótanács a közgyűlés felé elfogadásra javasolta. Budapest, 2011. április 21. Synergon Informatika Nyrt.

Mellékletek: -

Független könnyvizsgáló jelentése a Synergon Informatika Nyrt. konszolidált beszámolójáról

-

Synergon Informatika Nyrt. 41. és 42. pontban módosított konszolidált beszámolója

-

Független könnyvizsgáló jelentése a Synergon Informatika Nyrt. egyedi éves beszámolójáról

-

Synergon Informatika Nyrt. egyedi eves beszámolója, amely módosult a mérlegkészítés időpontját követően bekövetkezett jelentős gazdasági események (26. oldal) melléklettel 1/1 oldal

Synergon Informatika Nyrt. és konszolidált vállalatai Konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint 2010. december 31-ével végződő üzleti évre A könyvvizsgáló jelentése az 55 oldalas pénzügyi kimutatásokra vonatkozik.

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00

Synergon Informatika Nyrt. Konszolidált pénzügyi kimutatások 2010. december 31-ével végződő üzleti évre Tartalomjegyzék:

Konszolidált Konszolidált Konszolidált Konszolidált

Oldal:

eredménykimutatás .................................................................... 3 mérleg ....................................................................................... 5 saját tőke változása kimutatás ................................................... 6 cash-flow kimutatás ................................................................... 7

Kiegészítő megjegyzések és mellékletek a konszolidált beszámolóhoz .............. 8

Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

2/55


Konszolidált pénzügyi beszámoló mellékleteinek jegyzéke 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Oldal:

Általános információk ..................................................................................................... 10 Beszámoló készítés alapja ............................................................................................. 10 Számviteli politika és az alkalmazott beszámolási elvek változásai ........................ 11 Számviteli politikák összefoglalója ............................................................................... 11 Üzleti kombinációk ..................................................................................... 11 Goodwill .................................................................................................... 11 Idegen devizás tételek átváltása a beszámoló készítés pénznemére............... 12 Ingatlanok, gépek berendezések ................................................................. 12 Immateriális javak véges használati idővel ................................................... 13 Hitel felvételköltségei ................................................................................. 14 Befektetett eszközök megtérülő értéke ........................................................ 14 Befektetések .............................................................................................. 14 Készletek ................................................................................................... 14 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból ........................................... 15 Egyéb eszközök ...................................................................................... 15 Pénz és pénz egyenértékesek .................................................................. 15 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból ...................................... 15 Kamatozó hitelek és kölcsönök ................................................................ 15 Céltartalékok .......................................................................................... 15 Lízingelt eszközök ................................................................................... 16 Bevételek ............................................................................................... 16 Osztalék ................................................................................................. 17 Szegmensjelentés ................................................................................... 17 Jegyzett tőke .......................................................................................... 17 Saját részvények ..................................................................................... 17 Adózás ................................................................................................... 17 Részvényenkénti eredmény ..................................................................... 18 Pénzügyi instrumentumok ....................................................................... 18 Részvény alapú juttatások ....................................................................... 22 Mérlegen kívüli tételek ............................................................................ 22 Fordulónap utáni események ................................................................... 22 Összehasonlító adatok ............................................................................. 22 Jelentős számviteli becslések......................................................................... 23 Bevételek ..................................................................................................... 24 Anyagok és igénybevett szolgáltatások .......................................................... 24 Munkavállalókkal kapcsolatos ráfordítások ...................................................... 25 Általános és adminisztratív ráfordítások.......................................................... 25 Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások .......................................................... 25 Pénzügyi tevékenység bevétele, ráfordítása ................................................... 26 Adók ............................................................................................................ 27 Konszolidált leányvállalatokban lévő kisebbségi érdekeltség ............................ 29 Részvény alapú juttatások ............................................................................. 30 Részvényekre jutó (veszteség) nyereség ........................................................ 31 Ingatlanok, gépek, berendezések .................................................................. 32 Pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök ................................... 34 Goodwill....................................................................................................... 35


8/55


19. Egyéb immateriális eszközök ......................................................................... 36 20. Befektetések ................................................................................................ 37 21. Hosszú lejáratú követelések áruszállításból és szolgáltatások nyújtásából ......... 37 22. Lízing érdekeltségek ..................................................................................... 37 23. Készletek ..................................................................................................... 38 24. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból.............................................. 39 25. Folyamatban lévő szerződéses munka............................................................ 40 26. Egyéb forgóeszközök .................................................................................... 40 27. Diszkont kincstárjegyek................................................................................. 40 28. Pénzeszközök és rövid lejáratú betétek .......................................................... 41 29. Jegyzett tőke és tartalékok ............................................................................ 41 30. Lízing kötelezettségek ................................................................................... 43 31. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból ........................................... 43 32. Rövid lejáratú hitelkeretek ............................................................................ 43 33. Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások ................................... 44 34. Céltartalékok ................................................................................................ 44 35. Szegmensek szerinti információk ................................................................... 45 36. Mérlegen kívüli kötelezettségek ..................................................................... 47 37. Kapcsolt felek ............................................................................................... 48 38. Osztalék ....................................................................................................... 49 39. Pénzügyi instrumentumok ............................................................................. 49 40. Könyvvizsgáló díjazása .................................................................................. 54 41. A pénzügyi kimutatások közzétételre való engedélyezése (2011. 04. 07.) és a közgyűlés időpontja között ismertté vált jelentős események .................................... 55 42. Pénzügyi kimutatás elfogadása ...................................................................... 55


9/55


A 2010. december 31-ével végződő évről készült konszolidált pénzügyi kimutatások mellékletei 1.

Általános információk

A Synergon Informatika Nyrt. - az anyavállalat (későbbiekben „a Társaság” vagy „Synergon”) Magyarországon bejegyzett részvénytársaság. A vállalatcsoport felett nem rendelkezik másik vállalat kontrollal. A Synergon Informatika Nyrt. székhelye: 1047 Budapest, Baross utca 91–95. Az anyavállalatot a magyar szabályok szerint magyarországi alapítási hellyel hozták létre. A Synergon vállalatok informatikai rendszereinek tervezésével, megvalósításával, valamint azok karbantartásával foglalkozik. A Csoport anyavállalatának a vezérigazgatói pozícióját 2010. szeptember 1-ig Lazarovits Márk, ezt követően Litausztki Róbert tölti be. A Vállalatnál a pénzügyi munka irányításáért Imre Zsuzsanna, gazdasági igazgató felel.

2.

Beszámoló készítés alapja

A Synergon Informatika Nyrt. egyedi éves beszámolója a magyar számviteli törvénnyel (a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény) összhangban készül. Az egyedi beszámoló elveire alkalmazott törvény egyes rendelkezései a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoktól (IFRS) eltérnek. A pénzügyi év 2010. december 31-én zárult. Jelen pénzügyi jelentés a vállalkozás folytatásának elve alapján készült. A Csoport konszolidált beszámolójában megadott adatok ezer forintban (így is jelölve: HUF 000) értendők. Valamennyi összeg a legközelebbi ezer forintra kerekítve szerepel a beszámolóban.

Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről A Synergon Informatika Nyrt. és leányvállalatai konszolidált éves beszámolója a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (IFRS) összhangban készült (ahogyan azokat az Európai Unió befogadta). Az IFRS a Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASB), valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardértelmező Bizottság (IFRIC) által elfogadott standardokat és értelmezéseket foglalja magában. Konszolidáció alapjai A konszolidált éves beszámoló a Synergon Informatika Nyrt. (anyavállalat) és azon leányvállalatainak beszámolóit tartalmazza, amelyekben a Csoport ellenőrzési joggal, és közvetlen vagy közvetett befolyásolási képességgel rendelkezik. A Csoport az ellenőrzési joggal képes meghatározni a konszolidált Társaság pénzügyi és működési politikáját, így a befolyásolt Társaságból hozamra tehet szert. A befolyás mértékének meghatározásakor azokat a jelenleg gyakorolható vagy szavazati joggá alakítható jogokat vettük figyelembe, melyek 2010. december 31-ével léteztek. A bemutatottakon kívül nincsenek további kapcsolt felek, amelyekben a Csoportnak befolyásolási lehetősége állna fenn. A leányvállalatok beszámolóinak fordulónapja azonos volt az anyavállalat fordulónapjával, illetve a leányvállalatnál alkalmazott számviteli politika megegyezett az anyavállalat számviteli politikájával. A konszolidált éves beszámolóban az úgynevezett felvásárlási (akvizíciós) módszert alkalmazunk. A bevont vállalatok körét a kiegészítő melléklet 37. pontjában részletesen bemutatjuk. A konszolidáció során, valamennyi Csoporton belüli egyenleget és tranzakciót kiszűrtünk. A kisebbségi érdekeltség változásainak megjelenítéséhez is az akvizíciós módszert alkalmazzuk. Ennek értelmében, a leányvállalatban szerzett újabb részesedés bekerülési értéke és a konszolidált mérlegben kimutatott eszközökben és kötelezettségekben a kisebbségi érdekeltség megszerzésekor az újonnan megszerzett kisebbségi érdekeltség értéke közötti különbözetet goodwill-ként jelenítjük meg. A kisebbségi érdekeltség a konszolidált leányvállalatok nettó eszközéből az egyéb tulajdonosok részesedését mutatja, amely a konszolidált mérlegben a saját tőkén belül az anyavállalat saját tőkéjétől Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

10/55


elkülönítve, valamint a konszolidált eredmény-kimutatásban ugyancsak külön mutatjuk be (az eredmény kapcsán). A kisebbségi érdekeltség értékelésekor a kisebbségre jutó nettó eszközérték arányos részét vesszük figyelembe (nem határozzuk meg és osztjuk a kisebbségre a reá jutó goodwillt).

3.

Számviteli politika és az alkalmazott beszámolási elvek változásai

Új standardok alkalmazása 2010-ben a Csoport alkalmazza az összes, 2010. január 1-jével hatályos IFRS szabványt, módosításokat és értelmezéseket, melyek a Csoport működése szempontjából relevánsak. A következő standardok kapcsán változások következnek be a fordulónapot követően. IFRS 9 Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard fogja felváltani a jelenlegi IAS 39-es standardot, amely megjelenítést és az étékelést tartalmazza jelenleg. Ezt a standardot 2013. január 1-jével kell először alkalmazni. A Csoport megítélése szerint – mivel komplex pénzügyi instrumentumokkal nem rendelkezik – jelentős tennivaló, illetve lényeges hatás nem keletkezik majd az első alkalmazáskor. IFRS 1 módosítása, Első alkalmazók. A közzétételi követelményekkel kapcsolatban fogalmaz meg könnyítéseket az áttérés előtti időszakra. A Csoport szempontjából a szabályozás irreleváns (nem volt vonatkozó tétele). IFRS 7 módosítása A módosítás a pénzügyi eszközök kivezetésével kapcsolatban tartalmaz új közzétételi követelményeket, mely 2011. július 1-éjén vagy azután kezdődő üzleti évekre alkalmazandó. A Csoportra jelentős hatása a módosításnak nincs. IAS 12 módosítása A halasztott adó eszköz7ökkel kapcsolatban tisztázza ez a 2012-től kezdődően alkalmazandó módosítás, hogy miként kell a mögöttes eszközök megtérülését kezelni. A Csoport nem várja, hogy a módosításból jelentős hatás származna. A Csoport az IAS 24 előírásait úgy alkalmazza, ahogyan azt a 2011. január 1-jétől hatályos standard kívánja meg. A standard ezt megengedi.

4.

Számviteli politikák összefoglalója

1. Üzleti kombinációk Leányvállalatokban szerzett részesedések értékelése az IFRS 3 standard szerint történik. A bekerülési érték számítása az átadott eszközök, átvállalt kötelezettségek és függő kötelezettségek, valamint a Csoport által kibocsátott és az akvizícióban a kontroll megszerzéséért adott tőke instrumentumok valós értékeinek az összege (az átváltás pillanatában érvényes). A felvásárolt vállalat mindazon eszközei, kötelezettségei és függő kötelezettségei, melyek megfelelnek az IFRS 3 Üzleti Kombinációk standard megjelenítési feltételeinek, valós értéken, az akvizíció pillanatában kerülnek rögzítésre, kivéve azokat az eszközöket, melyek értékesítésre szánt eszközként az IFRS 5 Hosszú lejáratú, értékesítésre szánt eszközök és megszűnő tevékenységek standard szerint vannak értékelve és nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az elszámolás az értékesítési költségekkel csökkentett valós értékükön történik. 2. Goodwill Az akvizíción keletkező goodwillt (azaz a befektetésben megszerzett meghatározó eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek nettó valós értéke és a fizetett vételár pozitív különbözete) bekerülési értéken mutatjuk ki. A goodwillt a mérlegben a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken mutatjuk be. Az esetleges értékvesztés megállapítására legalább évente – illetve értékvesztésre utaló körülmények esetén hamarabb – kerül sor. Az akvizíció során megszerzett goodwillt azokhoz a pénztermelő egységekhez rendeljük, melyek az eredmény-termelésben részt vesznek. Az értékvesztés mértéke, a goodwillhez allokált pénztermelő egység megtérülési értékének megállapításával kerül meghatározásra. Ha az egység megtérülő értéke Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

11/55


elmarad a könyv szerinti értéktől, értékvesztés kerül elszámolásra. Amennyiben a goodwill olyan pénztermelő egység részét képezi, amelynek tevékenységét részben értékesítik – az értékesítés eredményhatásának kiszámítása szempontjából –, az értékesített tevékenységhez kapcsolódó goodwill beleszámít az értékesített tevékenység könyv szerinti értékébe. Az ilyen típusú ügyletek esetében az értékesített goodwill értékét az értékesített tevékenység és megtartott egység arányaiban határozzuk meg. 3. Idegen devizás tételek átváltása a beszámoló készítés pénznemére A Synergon Informatika Nyrt. és magyar leányvállalatai által könyvviteli és beszámolási célra alkalmazott devizaneme a magyar forint. A külföldi devizában keletkezett és a mérleg fordulónapján meglévő, illetve fennálló, nem pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a tranzakció napján érvényes árfolyamon váltják át forintra. A külföldi devizában keletkezett pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapi árfolyamon váltják át forintra. A keletkező árfolyam-különbözet az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A bekerülési értéken értékelt, külföldi devizában keletkezett nem pénzügyi eszközök a tranzakció fordulónapján érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A valós értéken értékelt, külföldi devizában keletkezett nem pénzügyi eszközök a valós érték meghatározásakor érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A Csehországban és Szlovákiában működő befektetések funkcionális devizaneme a Cseh korona (CZK) és az Euro (EUR). A Csoport a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon a leányvállalatok külföldi devizanemben készült éves beszámolóiban szereplő mérlegadatokat a Synergon Informatika Nyrt. által alkalmazott devizanemre váltja át. Az eredménykimutatás adatait a beszámolási időszak alatti átlagárfolyamon váljuk át. A külföldi leányvállalatok beszámolóinak forintra történő átváltásából eredő árfolyam-különbözet a tőkén belül az átváltási különbözetben szerepel. A külföldi befektetések értékesítésekor, a saját tőkén belül a befektetésre jutó halmozott átváltási különbözetet az eredménnyel szemben számoljuk el. Működési pénznemek (funkcionális): Cseh Köztársaság Cseh Korona (CZK) Szlovák Köztársaság

Euro (EUR)

Magyar Köztársaság

Magyar Forint (HUF)

Idegen devizás tranzakciók és külföldi ügyletek Amennyiben a tranzakció idegen devizában elszámolandó, akkor a tranzakciót a tranzakció napján az elszámoláskor érvényes árfolyamon mutatjuk be. A beszámolási időszak végére minden monetáris eszközt átértékelünk, az időszak végi árfolyamra. A nem monetáris eszközöket nem értékeljük át. A konszolidáció céljára a nem forint funkcionális pénznemű vállalatok nettó eszköz értéke és az átfogó eredmény tételeit átszámítjuk. Az eszközöket és kötelezettségeket az időszak végi árfolyamon értékeljük át. A tőke tételei historikus árfolyamon maradnak. Az egyéb átfogó eredmény tételeit a beszámolási időszak átlagos árfolyamán számítjuk át. A Goodwillt minden periódus végével átértékeljük, a különbséget a saját tőkén belül mutatjuk be. 4. Ingatlanok, gépek berendezések Az ingatlanokat, gépeket és berendezéseket halmozott értékcsökkenéssel, lineárisan csökkentett bekerülési értéken mutatjuk be. Az értékcsökkenés kulcsát az eszköz becsült hasznos élettartama, valamint a maradványértéke alapján állapítjuk meg. A Csoport által alkalmazott leírási kulcsok: a műszaki berendezések, járművek és gépek esetében 15-20%, illetve a szoftverek esetében 25%. Az épületekre aktivált felújítási költségek értékcsökkenését az adott épület bérletének futamideje alatt számoljuk el. A földterületre a Csoport nem számol el értékcsökkenést. A saját előállítású tárgyi eszközök előállítási költsége az anyagköltséget és a közvetlen munkaköltséget tartalmazza. A tárgyi eszközök jövőbeni gazdasági célú karbantartásának és javításának költségét a költség felmerülésekor ráfordításként számoljuk el. Ha a körülmények arra utalnak, hogy egy eszköz könyvszerinti értéke nem térül meg és az érék változása szükségszerű, akkor a tárgyi eszközök könyvszerinti értékét az esetleges értékvesztés szempontjából felülvizsgáljuk. A mennyiben az eszköz könyvszerinti értéke meghaladja a megtérülési értéket, az eszköz, Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

12/55


illetve pénztermelő egység a megtérülési értékre kerül leírásra. A tárgyi eszközök megtérülési értéke a nettó eladási ár, illetve a használati érték közül a magasabb. Az eszköz használati értékének megállapításához az eszköz által generált becsült jövőbeni pénzáramokat használunk, amelyeket – a pénz időértékét és az adott eszközre vonatkozó egyedi kockázatot kifejező – piaci adózás előtti diszkontráta alkalmazásával jelenértékre diszkontálunk. Az önálló pénzáramot nem termelő eszközök megtérülési értéke a vonatkozó pénztermelő egység függvényében kerül meghatározásra. Az eszközök értékvesztését az eredménykimutatáson belül az értékesítési, általános és igazgatási ráfordítások soron mutatjuk ki. A tárgyi eszközöket értékesítéskor vezetjük ki, illetve akkor is, ha annak további folyamatos működéséből gazdasági előny már nem várható. A tárgyi eszközök kivezetésének eredményhatását (az értékesítésből befolyó haszon és az eszköz könyv szerinti értékének különbözete) a kivezetés évének eredményével szemben számoljuk el. Azon összetevőknél, amelyek egy komplex tárgyi eszközhöz kapcsolódnak, de eltérő hasznos élettartammal bírnak, az eltérő hasznos időtartamot képviselő elemeket a Csoport külön tárgyi eszközként tarja nyilván. A tárgyi eszközök részegységének cseréje során felmerülő költségeket akkor aktiváljuk, ha a költség felmerült és megbízhatóan mérhető, továbbá valószínű, hogy az eszköz a jövőben pozitív pénzáramok formájában realizálódik és hasznokat hajt. Az értékcsökkenés elszámolásának módját és a hasznos élettartamát évente felülvizsgáljuk. 5. Immateriális javak véges használati idővel Egyedileg beszerzett immateriális javak Az egyedileg beszerzett eszközöket kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron tartjuk nyilván. Az amortizációt lineáris módszerrel az eszköz becsült hasznos élettartama alatt számoljuk el. Az eszköz becsült hasznos élettartamát és az amortizációs módszert minden év beszámoló-készítésekor felülvizsgáljuk, amennyiben a becslésekben változás következik be, akkor annak hatásait a következő periódusokban mutatjuk be. Saját előállítású immateriális javak, kutatási és fejlesztési költségek A kutatási kiadásokat felmerülésükkor ráfordításként számoljuk el. Belső fejlesztésű immateriális eszközök (vagy belső projekt fejlesztési szakaszát) kizárólag akkor aktiváljuk, ha a következők alátámasztottan teljesülnek: •

az immateriális eszköz technikailag megvalósítható és így értékesíthető vagy használatba állítható

•

az eszköz befejezése és az eszköz használata vagy értékesítése szándékolt

•

az eszköz használatának vagy értékesítésének képessége adott

•

felmérhető, hogy az eszköz alkalmas jövőbeni hasznok képzésére

•

rendelkezésre áll a képesség, megfelelő technikai, pénzügyi és egyéb forrás a fejlesztés befejezéséhez és az eszköz eladásához vagy használatához

•

az eszköz fejlesztése alatt felmerült költségei megbízhatóan mérhetőek és az eszközhöz rendelhetőek

A belső fejlesztésű eszközökhöz rendelt költségek azzal az idővel válnak az eszköz bekerülési értékéhez számíthatóvá, amellyel teljesítik az összes fent írt kritériumot. Amely esetekben nem lehet az eszközt aktiválhatónak minősíteni, akkor a fejlesztés költségeit eredmény terhére azok felmerülésekor kell elszámolni.


13/55


Az első nyilvántartásba vétel után a belső előállítású eszköz, hasonlóan a vásárolt immateriális eszközökhöz, kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartjuk nyilván. Üzleti kombinációkkal megszerzett immateriális javak Amennyiben az üzleti kombinációk során megszerzett immateriális eszközök teljesítik az eszközminősítési kritériumokat és a valós értékük megbízhatóan mérhető, akkor ezeknek a nyilvántartása a goodwilltől elkülönítve egyéb immateriális eszközökként történik. Az ilyen immateriális eszköz bekerülési értéke az akvizíciókori valós érték. Az első nyilvántartásba vétel után az üzleti kombinációkkal megszerzett immateriális eszközt, hasonlóan a vásárolt immateriális eszközökhöz, kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartjuk nyilván. 6. Hitel felvételköltségei Amennyiben a hitelezési költségek közvetlenül köthetők minősített eszközök beszerzéséhez vagy létesítéséhez, akkor ezen esetekben a hitelezési költség mindazon időre, amely az eszköz használatba vételéig tart, növeli az eszköz értékét. Minősített eszközök azok, amelyek végleges használati vagy értékesítési állapotának eléréséig jelentősebb időráfordításra van szükség. A minősített eszközökhöz rendelt hitelek hozamait levonjuk az eszköz használatba helyezésekor az aktiválás költségeiből. Minden egyéb hitelezési költséget a felmerülés időszakában ráfordításként számolunk el. 7. Befektetett eszközök megtérülő értéke Az eszközök esetleges értékvesztését minden fordulónapon ellenőrizzük. Értékvesztésre utaló körülmény esetén az adott eszköz megtérülését kiszámítjuk. Amennyiben az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülő értékét, értékvesztést számolunk el, és az eszköz értékét a megtérülési értékre írjuk le. Az értékvesztéseket az eredmény terhére számoljuk el. A megtérülési érték az eszköz, illetve pénztermelő egység értékesítési költséggel csökkentett valós értéke, illetve használati érték közül a magasabb, amelyet egyedileg határozunk meg, kivéve, ha az eszköz önálló – más eszközöktől, illetve eszköz csoportoktól független – pénztermelésre nem képes. A goodwillt érintően elszámolt értékvesztést később nem lehet visszaírni. 8. Befektetések A befektetéseket (ha azok nem minősülnek társult vállalkozásnak vagy nem kell őket konszolidálni) valós értéken – a befektetéshez kapcsolódó akvizíciós költségeket is magában foglaló, fizetett ellenértéken – mutatjuk ki. E bekerülés után a kereskedési célú és értékesíthető befektetéseket valós értéken értékeljük. A kereskedési célú befektetések nyereségeit és veszteségeit az eredménnyel szemben számoljuk el. Azon befektetések esetében, ahol piaci ár nem áll rendelkezésre, illetve az nem megbízható mutató, a valós érték megállapítását hasonló befektetések piaci értékének összehasonlításával, illetve a jövőbeni várható pénzáramok figyelembevételével végezzük. Amennyiben a valós érték nem mérhető megbízhatóan, a befektetést értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken mutatjuk ki. A befektetés értékében bekövetkezett tartós értékvesztést a tárgyidőszakban ráfordításként számoljuk el. A pénzügyi eszközök szabályozott vétele vagy értékesítése azon a napon kerül elszámolásra, amikor a Csoport az eszköz megvétele mellett elkötelezi magát. Szabályozott értékesítésnek, illetve vételnek minősülnek azon tranzakciók, amelyek keretében az adott eszköz átadásának jogszabály vagy piaci gyakorlat által előírt idő alatt meg kell történnie. 9. Készletek A készleteket egyedi bekerülési vagy a nettó realizálható értéken tartjuk nyilván, attól függően, melyik az alacsonyabb. Készlet értékesítésekor a Csoport gyakorlatilag az egyedi bekerülési költséggel terheli az eredményt, ugyanis rendelkezésre áll a cikkszám és gyári szám, mint információ, amelyek segítségével a készletek egyedileg azonosíthatók. A Csoport minden időszak végén teszteli, hogy a készletek nettó realizálható értéke eléri-e azok bekerülési költségét, és ha szükséges az eredmény terhelésével leírja a készleteket a nettó realizálható értékre. E folyamat során a Csoport egyedi értékelést alkalmaz. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

14/55


A nettó realizálható érték a teljesítés és értékesítés költségével csökkentett várható eladási ár. A félkész termékeket előállítási költségen, a fordulónapi készültségi fok figyelembevételével mutatjuk ki. 10. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból A vevőket és egyéb követeléseket a behajthatatlan követelésekre képzett értékvesztés összegével csökkentett bekerülési értéken mutatjuk ki. Kétes követelésekre értékvesztést akkor képzünk, ha a teljes összeg behajtása már nem valószínűsíthető. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések bekerülési értéken vannak nyilvántartva. A behajthatatlan követeléseket folyamatosan leírjuk. A követeléseket folyamatosan vizsgáljuk, a követelés értékvesztést negyedévente elszámoljuk. 11. Egyéb eszközök Az egyéb eszközök között a Csoport azokat az aktívákat mutatja ki, amelyeket az IAS 1 szerint a mérlegben nem szükséges vagy nem indokolt külön sorban bemutatni. Az egyéb eszközökre elszámolt értékvesztéseket kizárólag akkor írjuk vissza, ha az értékvesztésre okot adó jel többé már nem áll fenn, illetve amikor a megtérülő érték becslésekben történik a változás, ugyanakkor mindezek hatása nem lehet magasabb annál az értéknél (amortizáció és értékcsökkenés hatásai), amelyet az előző időszakokban elszámolt értékvesztés nélkül jelentene az eszköz. 12. Pénz és pénz egyenértékesek A mérlegben kimutatott pénzeszközök és rövid lejáratú betétek soron a pénztár, a bankszámlák és a rövid lejáratú – maximum három hónapos lejáratú – bankbetétek összege szerepel. A pénzeszközök között a definíció szerint a pénztár, a látra szóló betétek, valamint előre ismert összegű készpénzre azonnal átváltható rövid lejáratú, igen alacsony kockázatú likvid befektetések szerepelhetnek. A cash-flow kimutatásban a pénzeszközök között a házipénztár, valamint a folyószámlahitelek összegével csökkentett bankbetétek összege szerepel. 13. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból A szállítók és egyéb kötelezettségek bekerülési értéken szerepelnek. Ez a kapott árukért és szolgáltatásokért fizetendő valós érték, függetlenül attól, hogy azt kiszámlázták-e a Csoportnak. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek bekerülési értéken szerepelnek. 14. Kamatozó hitelek és kölcsönök A hitelek és kölcsönök bekerülési értéke azok költsége, azaz a hitel/kölcsön folyósítási költségével csökkentett ellenérték valós értéke. A bekerülést követően a kamatozó hiteleket és kölcsönöket a névleges kamatláb figyelembevételével amortizált bekerülési értéken jelenítjük meg. Az amortizált bekerülési érték tartalmazza a folyósítás költségét, az esetleges kedvezményeket és rendezéskori térítés értékét. A kötelezettség kivezetésekor, illetve leírásakor a keletkezett árfolyam-különbözetet az eredményben számoljuk el. 15. Céltartalékok Céltartalék képzésre kerül sor, amennyiben a Csoportnak egy korábbi esemény folytán – törvényből eredő vagy szerződéses alapon adódó – kötelezettsége keletkezik és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség teljesítéséhez gazdasági hasznot jelentő eszközök kiáramlására lesz szükség, továbbá, ha megbízható becslés készíthető a kötelezettség összegéről. A Csoport bírságokra és büntetőkamatokra minden olyan esetben céltartalékot képez, ha ezek jogilag követelhetőek, illetve a Csoport részéről hatóságok felé fizetési kötelezettségeket jelentenek. A Csoport a kilépő munkavállalókkal kapcsolatban várható költségekre képez céltartalékot minden olyan esetben, ahol a kapcsolódó döntés már a beszámoló készítésekor megszületett. A Csoport a kulcs munkavállalóknak motivációs céllal, valamint a lojalitást elősegítő szándékkal nyújtott kölcsönökkel összefüggésben felmerülő ráfordításokra céltartalékot képez. A Csoport a peres ügyek miatt képez céltartalékot, az olyan esetekre, amelyek harmadik felek által támasztott követelések és már folyamatban lévő bírósági eljárási szakaszban vannak, továbbá már elegendő információval rendelkezik a megbízható becslés elvégzéséhez, amit a jogtanácsos alátámaszt, hogy ebből várhatóan fizetési kötelezettség keletkezik. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

15/55


A Csoport céltartalékot képez a tevékenysége kapcsán vevőinek nyújtott garanciák fedezetére. A céltartalék összegét az árbevétel alakulása és a garanciákkal kapcsolatban korábban felmerült kötelezettségek nagysága alapján egyedileg állapítjuk meg. 16. Lízingelt eszközök A tulajdonjoggal járó kockázatokat és előnyöket átruházó pénzügyi lízingszerződések keretében szerzett eszközöket a lízingdíj futamidő megkezdéskor meghatározott jelenértékén aktiváljuk és a lízingelt tárgyi eszközök között mutatjuk ki. A lízingdíj a törlesztések és a lízingkötelezettség között kerül felosztásra, úgy, hogy a fennmaradó lízingdíj kamattartalma állandósul. A lízingkötelezettség jelenértékét a hosszú, illetve rövid lejáratú kötelezettségek között megbontva mutatjuk ki. A fizetett lízingdíjat közvetlenül az eredménnyel szemben számoljuk el. A lízing szerződéssel megszerzett és aktivált eszközöket a becsült hasznos élettartam vagy a lízing futamideje alatt írjuk le, attól függően, melyik rövidebb. Operatív lízingnek minősülnek azon lízingügyletek, ahol a lízingelt eszköz tulajdonjogával járó kockázatok és előnyök a lízingbeadót illetik, az eszközök a lízingbe adó tulajdonában maradnak. Az ilyen lízing tárgyalásaival kapcsolatban felmerült kezdeti költségek a lízingelt eszköz könyv szerinti értékét növelik, ami a lízingből származó bevételekhez hasonlóan a lízing futamideje alatt kerül elszámolásra. Az operatív lízinget lineárisan az eredménnyel szemben a lízing futamideje alatt számoljuk el. 17. Bevételek A Csoport bevételeit az eladott áruk és szolgáltatások, beruházási szerződések és a kamatok alkotják. A bevételeket – a realizálódó gazdasági haszon mértékéig - akkor számoljuk el, ha a bevétel nagysága megbízhatóan mérhető. A bevételek elszámolásával kapcsolatban meghatározott kritériumok az alábbiak: Áruértékesítés Bevételeit a Csoport abban az időpontban ismeri el, amikor az áru tulajdonjogával járó kockázatok és előnyök átszállnak a megrendelőre, továbbá az árbevétel mértéke megbízhatóan megállapítható. Szolgáltatási szerződések A szolgáltatási szerződések esetében, amennyiben a teljesítés több, határozatlan számú teljesítéssel egy meghatározott időszak alatt történik, akkor az ilyen szerződések bevétele a megállapodásban rögzített időszakon keresztül kerül elszámolásra. Az árbevétel minden periódusban egyenlő összegben kerül realizálásra mindaddig, amíg bármilyen más módszer nem alkalmas a teljesítés helyesebb meghatározására. Amennyiben a teljesítés szempontjából egy esemény meghatározó, akkor a teljesítést ezen esemény bekövetkeztével kell elszámolni bevételként. Beruházási szerződések Beruházási szerződések esetében a bevételt a tranzakció mérlegfordulónapon meghatározott teljesítési fok arányában ismerjük el. A Csoportnál alkalmazott módszer alapján a már átadott teljesítmények az összes nyújtandó teljesítmény – és ennek megfelelően várható összbevétel – arányában kerülnek százalékosan meghatározásra. Amennyiben a szerződés kimenetele megbízhatóan nem mérhető, a bevétel elszámolására csak a megtérülő költségek mértékéig kerül sor. Kamatok A kamatbevételeket az effektív kamat módszer alapján számoljuk el, amelyre a kamatelhatárolással párhuzamosan kerül sor. E módszerben alkalmazott kamatláb az, amely az adott pénzügyi instrumentum hasznos élettartama alatt várható jövőbeni becsült pénzáramot a pénzügyi eszköz nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Szolgáltatások nyújtását és lízing megállapodásokat tartalmazó szerződések A szolgáltatásokat és lízing megállapodásokat egyaránt tartalmazó szerződések esetében a lízing megállapodás keretében átadott eszközök nettó könyv szerinti eszköz értékét levonjuk, így az átadás időszakában ez a tétel sem profitot sem bevételt nem generál, ugyanakkor eszközként bemutatjuk (mint lízing érdekeltség). Az így keletkezett levonás utáni értékből számítandó és attól függő érték a szerződésből eredő profit. A profitot a projekt (szerződés) teljes futamidejére vetített készenléti fok (POC) módszerrel állapítjuk meg. Minden periódus végével a profitot újrabecsüljük, így a halmozott profit Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

16/55


módosulhat. A Csoport arra a következtetésre jutott, hogy némely ügyletei pénzügyi lízinget is tartalmaznak. Az ilyen ügyleteket az IFRC 4-nek meglelően mutatjuk be. Ezek a szerződések általában több éves időszakra szólnak, néhol az időtáv a tíz évet is eléri. A profit újrabecslése során az aktuális helyzettől függően jelentős módosulások fordulhatnak elő. A változások a pénzügyi kimutatások kapcsán jelentős bizonytalansági tényezőt alkotnak, és közvetlenül a becslés időszaki eredményre hatnak. Amennyiben szolgáltatások úgy kerülnek vevő részére átadásra, hogy a Csoportnak nincs közvetlen kapcsolata a teljesítménnyel, akkor sem bevételt sem profitot nem mutatunk be. Az ügyletet nettó módon mutatjuk be. 18. Osztalék Osztalékbevétel elszámolására akkor kerül sor, amikor a tulajdonos az osztalékfizetésre jogosulttá válik. 19. Szegmensjelentés A szegmensjelentésben bemutatott egységeket a döntéshozó tájékoztatására szolgáló beszámoló struktúrájának megfelelőek, az IFRS 8 előírásai szerint alakítottuk ki. A szegmens jelentés egységeit a szegmens által nyújtott szolgáltatás jellegének eltérései miatt kezeljük külön. A szegmensek stratégiailag különböző piacokra különböző szolgáltatásokat nyújtó tevékenységeket jelölnek. Az üzletfejlesztési megoldások (BSD) részleg üzleti megoldást támogató komplex rendszerek telepítését, testre szabását és folyamatos frissítését végzi. Az informatikai rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatások részleg (ISS) az informatikai infrastruktúra fejlesztését és telepítését végzi. A szegmensek eredménye a közvetlenül hozzájuk rendelhető bevételből és ráfordításokból, valamint a cég teljes eredményéből a szegmenshez rendelhető (akár külső, akár a Csoport más szegmenseivel folytatott tranzakciókból származó) eredménytételekből állnak. A szegmensek eszközei és kötelezettségei a szegmenshez közvetlenül hozzárendelt, illetve beazonosíthatóan általuk hasznosított eszközökből és kötelezettségekből állnak. A szegmens eszközök és kötelezettségek jövedelemadó tételeket nem tartalmaznak. A fel nem osztott tételek a Csoport egészére vonatkozó általános költségeket, valamint a szegmensek működéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető eszközöket (mint pl. finanszírozási tevékenységből és nem a rendes üzletmenetből eredő rövid és hosszú lejáratú befektetések) tartalmaznak. A szegmensek eredménye a kisebbségi érdekeltség levonása előtt, bruttó módon kerül meghatározásra. A beruházások összege az időszak során tartósan használatba került szegmenseszközök megszerzésére fordított összes költséget jelöli. A földrajzi szegmensek bevétele az adott földrajzi szegmenshez tartozó ügyfeleket összegzi, illetve az eszközök a földrajzi szegmenshez tartozó eszközöket és beruházásokat tartalmazzák. 20. Jegyzett tőke A jegyzett tőkét a kibocsátott részvények fordulónapi névértékén mutatjuk be. A tőkekibocsátásból származó névérték feletti többlethozam ázsióként kerül elszámolásra. 21. Saját részvények A visszavásárolt saját részvényeket megszerzéskori értéken, a saját tőkét csökkentő elemként mutatjuk be. A visszavásárláskor keletkezett nyereséget, veszteséget valamint az újraértékesítést közvetlenül a megfelelő tőke elemmel szemben számoljuk el. 22. Adózás A tárgyévi és az előző évekre vonatkozó adókövetelést és adókötelezettséget az adóhatóságtól visszaigényelt, illetve a befizetendő adó mértékében állapítottuk meg. Halasztott adó követelés és kötelezettség meghatározására a mérleg módszert alkalmaztuk. Halasztott adókötelezettségként mutatunk ki minden adóköteles átmeneti különbözet: (I) kivéve, ha az goodwill amortizációból ered, vagy olyan eszköz, ill. forrás bekerüléséből, mely nem üzleti kombináció során létrejövő tranzakció kapcsán merült fel, és a tranzakciókor nem érinti sem a számvitelileg megállapított, sem az adóköteles eredményt; és


17/55


(II) a leányvállalati befektetésekkel és közösen vezetett vállalati érdekeltségekkel kapcsolatos adóköteles átmeneti különbözetekre, kivéve akkor, ha az átmeneti különbözet visszavezetésének ütemezése befolyásolható, és valószínűsíthető, hogy ezen különbözet a közeljövőben nem fordul vissza. Halasztott adókövetelésként mutatunk ki minden levonható átmeneti különbözet, illetve átvitt, fel nem használt adókövetelést és veszteséget, olyan mértékig, ameddig valószínűsíthető, hogy a Csoport rendelkezni fog ezen halasztott adókövetelés ellentételezésére fordítható adóköteles nyereséggel: (III) kivéve, ha a levonható különbözet olyan eszköz, ill. forrás eredeti bekerüléséből ered, mely nem üzleti kombináció során létrejövő tranzakció kapcsán merült fel, és a tranzakciókor nem érinti sem a számvitelileg megállapított, sem az adóköteles eredményt; és (IV) a leányvállalati befektetésekkel és közösen vezetett vállalati érdekeltségekkel kapcsolatos levonható átmeneti különbözetek tekintetében a halasztott adókövetelés csak olyan mértékig vehető figyelembe, ameddig valószínűsíthető, hogy a közeljövőben az átmeneti különbözet visszafordítható lesz, és a Csoport rendelkezni fog akkora adóztatható nyereséggel, mellyel szemben a különbözet felhasználható. A halasztott adókövetelés nagyságát minden mérlegidőszakban felülvizsgáljuk, és olyan mértékben csökkentjük, ameddig már nem valószínű, hogy elég adóköteles nyereség áll majd rendelkezésre az adókövetelés ellentételezésére. Az elhatárolt adóköveteléseket és kötelezettségeket azon időszakra érvényes adókulcs, illetve adószabályozás alapján határozzuk meg, amely időszakban a követelés, illetve kötelezettség várhatóan megfordul. 23. Részvényenkénti eredmény A részvényenkénti hozamot a felosztható adózott eredmény és az év során forgalomban lévő törzsrészvények (kivéve a saját részvényként visszavásárolt részvények) súlyozott átlagának hányadosa adja. A teljesen higított részvényenkénti hozam számítása, hasonlóan az alapvető egy részvényre jutó hozam számításához, a forgalomban lévő részvények átlagos darabszámán (súlyozott időszaki átlag) alapszik, korrigálva az összes hígító hatású részvény feltételezett kibocsátásának vagy átváltásának darabszámával. A teljesen hígított részvényenkénti hozam számítása során a nettó eredményt a potenciálisan átváltható értékpapírok várható eredményével módosítjuk. 24. Pénzügyi instrumentumok A befektetések első bemutatása és kivezetése azon a kereskedési napon történik, amikor a Csoport befektetést megvásárolja vagy eladja egy olyan szerződés keretében, amelynek a feltételei rögzítik a befektetés teljesítését egy meghatározott, szabályozott piac által irányított- időn belül. Kezdeti bemutatásukkor értékük részét képezi a felmért valós piaci érték és ügyleti költség, kivéve azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket nyereség illetve veszteség révén mérnek valós értékükön. A pénzügyi eszközök besorolása a következő meghatározott kategóriák segítségével történik: pénzügyi eszközök ’valós értéken, az eredményen keresztül (FVTPL)’, ’lejáratig tartott’ befektetések, ’értékesítési céllal tartott’ (AFS) pénzügyi eszközök, illetve ’kölcsönök és követelések’. A besorolás a pénzügyi eszközök jellegétől és céljától függ, és a kezdeti számbavételkor határozandó meg. Azon eszközök, amelyek egyik kategóriába sem sorolhatók az értékesítésre tartott eszköz (AFS) kategóriához tartoznak.

Az effektív kamat módszer Az effektív kamat módszer segítségével lehet kiszámítani egy pénzügyi eszköz amortizált költségét és azt, hogyan kell a kamatbevételt allokálni a futamidőre. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely pontosan diszkontálja a becsült jövőbeni pénzbevételeket (beleértve a kapott vagy fizetett, vagy fizetendő díjakat is, amelyek az effektív kamatláb, az ügyleti költségek, illetve más prémiumok vagy diszkontok szerves részét képezik) a pénzügyi eszköz várható élettartama során, vagy ha rövidebb időszakról van szó, a rövidebb időszak során. A bevételt effektív kamat alapján kell számba venni minden hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra vonatkozóan, kivéve azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket FVTPL módszerrel kezelnek.

Pénzügyi eszközök FVTPL értéken A pénzügyi eszközöket a Csoport FVTPL-ként sorolja be, amennyiben a pénzügyi eszközöket vagy kereskedés céljából tartjuk, vagy pedig FVTPL-ként kezeljük.


18/55


Egy pénzügyi eszközt akkor tekintünk kereskedési céllal tartottnak, ha: elsősorban azért szereztük be, hogy a közeljövőben kereskedjünk vele; vagy részét képezi olyan pénzügyi instrumentumok azonosított portfóliójának, amelyeket a Csoport együttesen kezel, és amelyek a közelmúltban ténylegesen rövid távon nyereséget tudtak termelni; vagy olyan származékos eszköz, amelyet nem jelöltünk meg fedezeti instrumentumként. Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök, kezdeti számbavételkor a következő esetekben lehet FVTPL-ként kezelni: ez a besorolás megszüntet vagy jelentős mértékben csökkent egy olyan mérési vagy számbavételi rendellenességet, amely máskülönben fellépne; vagy a pénzügyi eszköz részét képezi pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek (vagy mindkettő) egy olyan Csoportjának, amelyeket kezelnek, vagy amelyek teljesítményét valós érték alapján értékelik, a Csoport dokumentált kockázat-kezelési vagy befektetési stratégiájának megfelelően, és a Csoportba sorolásról szóló információkat a vállalaton belül ezen az alapon adják meg; vagy olyan szerződés részét képezi, amely egy vagy több beágyazott származékos eszközt tartalmaz, és az IAS 39 Pénzügyi Instrumentumok: Megjelenítés és mérés megengedi, hogy a teljes összevont szerződés (eszköz vagy forrás) FVTPL-ként legyen elszámolva. Az FVTPL-ként nyilvántartott pénzügyi eszközök valós értéken szerepelnek, a belőlük származó bármilyen nyereséget vagy veszteséget pedig a nyereség, illetve veszteség kategóriákban kell számba venni. Az eredményben számba vett nettó nyereség, illetve veszteség magában foglal minden olyan osztalékot vagy kamatot, amely a pénzügyi eszköz hozamának tekintendő.

Lejáratig tartott befektetések Azokat a fix vagy meghatározható pénzmozgással járó és rögzített lejáratú váltókat és járadékkötvényeket, amelyekkel kapcsolatban a vállalatvezetésnek a lejáratig történő tartás határozott szándéka, és erre a lehetősége is megvan, lejáratig tartandó befektetésekként vesszük számba. A lejáratig tartandó befektetéseket amortizált költségértéken kell lekönyvelni, az effektív kamat módszer alkalmazásával, levonva az értékvesztést, a bevételt pedig effektív hozam alapon kell számba venni.

Értékesítésre tartott pénzügyi eszközök (AFS) A tőzsdén nem jegyzett részvényeket és azokat a Csoport tulajdonában lévő beváltható utalványokat, amelyekkel egy aktív piacon kereskedés folyik, AFS-ként kell besorolni, és valós értéken kell kimutatni. A valós értékben bekövetkezett változások miatt felmerülő nyereséget, illetve veszteséget közvetlenül a saját tőkében kell számba venni, a befektetések átértékelési tartalékában, kivéve az értékvesztés miatti veszteségeket, az effektív kamat módszer segítségével kiszámított kamatokat, valamint a pénzeszközön realizált árfolyamnyereséget, illetve veszteséget, melyeket közvetlenül az eredményben kell számba venni. Amennyiben a befektetést elidegenítjük vagy megállapítjuk, hogy értékvesztést szenvedett, a befektetések átértékelési tartalékában korábban már számba vett halmozott nyereséget vagy veszteséget a tárgyidőszakra jutó eredményben szerepeltetjük. A külföldi valutában meghatározott AFS pénzeszközök valós értékét az adott külföldi valutában kell megállapítani, és át kell váltani a mérleg fordulónapján érvényes spot árfolyammal számolva. Azokat az átváltási különbözetnek tulajdonítható változásokat a valós értékben, amelyek oka az eszköz amortizált költségében bekövetkezett változás, az eredményben kell számba venni, a többi változást pedig a saját tőkében.

Kölcsönök és követelések Azokat az áruszállításból és szolgáltatás-nyújtásból fakadó követeléseket, kölcsönöket és más olyan követeléseket, amelyek fix vagy meghatározható összegekkel egyenlítendők ki, és amelyeket egyetlen aktív piacon sem jegyeznek, a kölcsönök és követelések soron kell szerepeltetni. A kölcsönöket és követeléseket amortizált költségértéken kell kimutatni, az effektív kamat módszer alkalmazásával, levonva az esetleges értékvesztést. A kamatbevétel számbavétele az effektív kamatláb módszerével történik,


19/55


kivéve azokat a rövid távú követeléseket, ahol az ilyen elszámolás hatása jelentéktelen lenne.

Pénzügyi eszközök értékvesztése Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek nem FVTPL-ként vannak kimutatva, minden egyes mérleg fordulónapon meg kell vizsgálni annak eldöntése végett, hogy érte-e őket értékvesztés. A pénzügyi eszközökre akkor számolunk el értékvesztést, amikor objektív bizonyítékkal igazolható, hogy egy vagy több olyan esemény, amelyek a pénzügyi eszköz kezdeti számbavétele után történt, érinti a beruházásból származó becsült jövőbeni pénzáramlást. Az IFRS 7.B5(f) szerint azoknak a tőzsdén nem jegyzett, AFSként besorolt részvényeknek az esetében, ahol az értékpapír valós értéke jelentős mértékben vagy tartósan lecsökken az IFRS 7.37(b) szerinti költségük alá, úgy kell tekinteni, hogy objektív bizonyíték van az értékvesztésre. Minden egyéb pénzügyi eszköz esetében, beleértve az AFS-ként besorolt beváltható utalványokat és a pénzügyi lízing alapján fennálló követeléseket is, az értékvesztés objektív bizonyítéka a következőket jelentheti: jelentős pénzügyi nehézségek a kibocsátó vagy valamelyik érintett fél részéről; vagy a kamat- vagy tőketörlesztések késedelme vagy elmulasztása; vagy valószínűvé vált, hogy az adós vagy csődöt jelent, vagy pénzügyi reorganizációt kér. A pénzügyi eszközök bizonyos kategóriáiban, mint például a követelések áruszállításból és szolgáltatásból kategóriában, azokat az eszközöket, amelyeket egyénileg úgy értékeltünk, hogy nem szenvedtek el értékvesztést, a későbbiekben együttesen is értékelhetjük ezen a módon. Egy követelés-portfólió esetében az értékvesztés objektív bizonyítéka lehet a Csoport korábbi tapasztalata a fizetések beszedését illetően, az, hogy a portfólióban szereplő késedelmes teljesítések száma meghaladja a 60 napos átlagos hitelidőszakot, vagy pedig olyan változások észlelhetők a nemzeti vagy helyi gazdasági feltételekben, amelyek korrelációt mutatnak a követelések késedelmes teljesítésével. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztésének összegét úgy kell kiszámítani, hogy venni kell az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jövőbeni becsült pénzáramlások jelenértéke közötti különbözetet. A pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét minden pénzügyi eszköz esetében közvetlenül kell az értékvesztés miatti veszteség értékével csökkenteni, kivéve a követelések áruszállításból és szolgáltatásból esetében, ahol a könyv szerinti értéket egy értékelési különbözet számlán keresztül kell csökkenteni. Amennyiben egy áruszállításból vagy szolgáltatásból származó követelést behajthatatlannak minősítenek, ennek értékét az értékelési különbözet számla ellenében kell leírni. A korábban már leírt összegeket későbbi megtérülés esetén az értékelési különbözet számla ellenében kell elszámolni. Az értékelési különbözet számla könyv szerinti értékének változásait az eredményben kell számba venni. Az AFS tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kivételével, ha egy később időszakban az értékvesztés miatti veszteség összege csökken, és a csökkenés objektív módon egy olyan eseménynek tulajdonítható, amely az értékvesztés számbavételét követően történt, a korábban számba vett értékvesztési veszteséget vissza kell fordítani az eredményen keresztül olyan mértékben, hogy a befektetés könyv szerinti értéke azon a napon, amikor az értékvesztést visszafordítjuk, ne haladja meg azt a mértéket, amennyi az amortizált költség összege lett volna abban az esetben, ha az értékvesztést nem számoltuk volna el. AFS tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírt illetően az eredményen keresztül korábban számba vett értékvesztés miatt veszteségeket nem szabad az eredményen keresztül visszafordítani. Ha értékvesztés miatti veszteség számbavételét követően megnő a valós érték, azt közvetlenül a saját tőkében kell számba venni.

Pénzügyi eszközök kivezetése A Csoport csak akkor vezet ki egy pénzügyi eszközt, ha az adott eszközből származó pénzáramlásra vonatkozó szerződéses jogok lejártak; vagy ha egy másik félnek adja át a pénzügyi eszközt, vele együtt pedig lényegében minden, az eszköz tulajdonlásából származó kockázatot és hasznot. Ha a Csoport nem adja át és nem is tartja meg lényegében az összes, a tulajdonlással összefüggő kockázatot és hasznot, és továbbra is irányítása alatt tartja az átadott eszközt, a Csoport számba veszi az eszközben megtartott érdekeltségét, és az általa esetlegesen fizetendő összegekkel kapcsolatos kötelezettségét. Amennyiben a Csoport megtartja egy átadott pénzügyi eszközzel kapcsolatosan lényegében a tulajdonlással járó összes kockázatot és hasznot, a Csoport a továbbiakban is számba veszi ezt a pénzügyi eszközt, valamint számba veszi a biztosítékkal fedezett kölcsönfelvételt a kapott hozamokra vonatkozóan.

A Csoport által kibocsátott pénzügyi kötelezettségek és tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok


20/55


Hitel- illetve tulajdonviszonyként történő besorolás A hitel- illetve tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat pénzügyi kötelezettségként vagy saját tőke elemként kell besorolni, a szerződéses megállapodás tartalma szerint.

Tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok Egy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentum bármely olyan szerződés lehet, amely bizonyítja, hogy egy adott fél eszközeiben érdekeltség marad fenn azok után, hogy levonták az összes hozzájuk kapcsolódó kötelezettséget. A Csoport által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat a realizált hozamon kell lekönyvelni, levonva a kibocsátáshoz közvetlenül kapcsolódó költségeket.

Összetett instrumentumok A Csoport által kibocsátott összetett instrumentumokat külön kell besorolni pénzügyi kötelezettségként vagy tulajdonviszonyként, a szerződéses megállapodás tartalma szerint. A kibocsátás napján a kötelezettség valós értékét fel kell becsülni azon aktuális piaci kamatláb alapján, amely egy hasonló, át nem váltható instrumentumra vonatkozik. Ezt az összeget amortizált költségalapon kell lekönyvelni kötelezettségként az effektív kamat módszer alkalmazásával, egészen a beváltással történő megszűnésig, illetve az instrumentum lejáratának napjáig. A tulajdonlást megtestesítő alkotórészt úgy kell meghatározni, hogy le kell vonni a teljes összetett instrumentum valós értékéből a kötelezettséget megtestesítő alkotórészt. Ezt a saját tőkében kell számba venni és kimutatni, levonva a bevételhez kapcsolódó adóhatásokat, és a későbbiekben az értéke nem kerül újra meghatározásra.

Pénzügyi garancia szerződéses kötelezettségek A pénzügyi garancia szerződéses kötelezettségeket kezdetben a valós értékükön kell felmérni, a későbbiekben pedig a következők közül a magasabbat kell alkalmazni: a szerződéses kötelezettség összege, amelyet az IAS 37 Céltartalékok, kötelezettségek és feltételes eszközök alapján kell meghatározni; illetve

feltételes

a kezdetben számba vett összeg, és amennyiben volt ilyen, az elszámolt halmozott amortizáció.

Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségeket vagy pénzügyi kötelezettségekként ’FVTPL-ként’, vagy pedig ’egyéb pénzügyi kötelezettségekként’ kell besorolni.

Pénzügyi kötelezettségek FVTPL-ként A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport FVTPL-ként sorolja be, amennyiben a pénzügyi eszközöket vagy kereskedés céljából tartjuk, vagy pedig FVTPL-ként kezeljük. Egy pénzügyi kötelezettséget akkor tekintenek kereskedési céllal tartottnak, ha: elsősorban azért vették igénybe, hogy a közeljövőben visszavásároljuk; vagy részét képezi olyan pénzügyi instrumentumok azonosított portfóliójának, amelyeket a Csoport együttesen kezel, és amelyek a közelmúltban ténylegesen rövid távon nyereséget tudtak termelni; vagy olyan származékos eszköz, amelyet nem jelöltek meg fedezeti instrumentumként, és ténylegesen sem ezt a célt szolgálja. Azokat a pénzügyi kötelezettségeket, amelyek nem kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek, kezdeti számbavételkor a következő esetekben lehet FVTPL-ként besorolni: ez a besorolás megszüntet vagy jelentős mértékben csökkent egy olyan mérési vagy számbavételi rendellenességet, amely máskülönben fellépne; vagy a pénzügyi kötelezettség részét képezi pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek, vagy mindkettő egy olyan csoportjának, amelyeket kezelnek, vagy amelyek teljesítményét valós érték alapján értékelik, a Csoport dokumentált kockázat-kezelési vagy befektetési stratégiájának megfelelően, és a csoportba sorolásról szóló információkat a vállalaton belül ezen az alapon adjuk meg; vagy olyan szerződés részét képezi, amely egy vagy több beágyazott származékos eszközt


21/55


tartalmaz, és az IAS 39 Pénzügyi Instrumentumok: Számbavétel és mérés megengedi, hogy a teljes összevont szerződés (eszköz vagy forrás) FVTPL-ként legyen kezelve. Az FVTPL-ként nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek valós értéken szerepelnek, a belőlük származó bármilyen nyereséget vagy veszteséget pedig a nyereség illetve veszteség kategóriákban kell elszámolni. Az eredményben számba vett nettó nyereség illetve veszteség magában foglal minden olyan kamatot, amelyet a pénzügyi kötelezettségre fizettünk ki.

Egyéb pénzügyi kötelezettségek Az egyéb pénzügyi kötelezettségeket, beleértve a kölcsönfelvételeket is, kezdetben valós értéken kell értékelni, ügyleti költségek nélkül. Az egyéb pénzügyi kötelezettségeket a következőkben amortizált költségértéken kell értékelni, az effektív kamat módszer alkalmazásával, a kamatköltséget pedig effektív hozam alapon kell számba venni. Az effektív kamat módszer segítségével lehet kiszámítani egy pénzügyi kötelezettség amortizált költségét és azt, hogyan lehet a kamatköltséget allokálni a vonatkozó időszakra. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a becsült jövőbeni kifizetéseket pontosan a pénzügyi kötelezettség várható élettartama során diszkontálja, vagy ha rövidebb időszakról van szó, a rövidebb időszak során.

Pénzügyi kötelezettségek kivezetése A Csoport a pénzügyi kötelezettségeket akkor és csak akkor vezeti ki, amikor a Csoport kötelezettségeit feloldják, törlik, vagy lejárnak.

Fedezeti ügyletek könyvelése A fedezeti ügylet és az alapügylet - ha kötött a Csoport ilyen ügyletet - nem egyértelműen megfeleltethető. Ezért a Csoport a fedezeti elszámolást (hedge accounting) nem alkalmazza. 25. Részvény alapú juttatások A pénzzel rendezendő részvényalapú kifizetésekhez kapcsolódó szolgáltatások, kötelezettségek minden beszámolási periódusban valós értéken szerepelnek. A kötelezettségek a megszolgálási periódus alatt kerülnek elszámolásra. Minden beszámoló készítéskor és a végső teljesítéskor a kötelezettség valós értékét Monte Carlo-szimulációval újraértékeljük. Az értékelések között jelentkező eltérések az időszak eredményében jelennek meg. A tranzakció összes nettó ráfordítása a kötelezettség teljesítésére felhasznált összeg lesz. Tőkeinstrumentummal és egyéb szolgáltatásokkal megváltott, munkavállalók részére teljesített részvényalapú kivezetések a nyújtás idejekor valós értéken szerepelnek. A valós értéket a Monte Carloszimulációval határoztuk meg. A szimulációban használt futamidőt a valószínűsített lehívásnak, a lehívási korlátoknak és az elvárt magatartásoknak megfelelően a menedzsment legjobb becslése alapján módosította. További részletek a részvényalapú kifizetésekről a 14. pontban találhatók. 26. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek a beszámolóban meg nem jelenő tételek, és csak abban az esetben nem kerülnek bemutatásra, ha gazdasági előnyöket megtestesítő eszközök kiáramlása időben távoli. A mérlegen kívüli eszközök nem jelennek meg a beszámolóban, ha viszont azokkal kapcsolatban gazdasági előny beáramlása valószínű, bemutatásra kerülnek. 27. Fordulónap utáni események A Csoport pozíciójáról információt adó fordulónap utáni események (korrekciós események) bemutatásra kerülnek a pénzügyi kimutatásban. A nem korrekciós hatású fordulónap utáni események – amennyiben jelentősek – a mellékletekben kerülnek bemutatásra. 28. Összehasonlító adatok Ahhoz, hogy a tárgyév és az előző év adatai összehasonlíthatóak legyenek, néhány esetben az összehasonlító egyenlegek között átsorolásra volt szükség.


22/55


5.

Jelentős számviteli becslések

Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások készítéséhez olyan becslésekre és feltételezésekre van szükség, amelyek befolyásolják a beszámolóban szereplő adatokat. Bár az ilyen becslések a vezetésnek az aktuális eseményekkel és ügyekkel kapcsolatos legjobb ismereteit tükrözik, a későbbi tényadatok a becsült adatoktól eltérhetnek. Az alábbiakban ismertetjük azokat a jövőre vonatkozó feltételezéseket és a mérlegfordulónapon fennálló, a becslések alapjául szolgáló olyan egyéb lényeges bizonytalansági forrásokat, amelyek esetében jelentős a kockázata annak, hogy az eszközök és források könyv szerinti értéke a következő pénzügyi év folyamán módosulni fog.

Goodwill értékvesztése A Csoport legalább éves szinten felméri, hogy a goodwill-re kell-e értékvesztést elszámolni. Ehhez a goodwill-hez allokált pénztermelő egységek használati értékének becslésére van szükség. A használati érték megítéléséhez a Csoportnak meg kell becsülnie az egyes pénztermelő egységek várható jövőbeni pénzáramát, és ki kell választania a jelenérték-számításhoz szükséges megfelelő diszkontlábat. További részletek a 18. pontban találhatók.

Tárgyi eszközök és immateriális eszközök hasznos élettartam becslése A Csoport minden év végével felméri a tárgyi eszközök és immateriális javak hasznos élettartamát, figyelembe véve a megtérülő értéket, amely az értékesítésre tartott eszközök tekintetében az értékesítésekből származó pénzáramot jelenti. A Csoport felülvizsgálta az immateriális eszközök hasznos élettartamát, és a jelen környezeti hatásokra tekintettel megállapítjuk, hogy nincs olyan tényező, amely miatt gyorsított leírást kellene alkalmazni. A korábban már használatban lévő eszközök esetében az eddig használt hasznos élettartam megfelelő, mivel a hasznos élettartam növelése nem alátámasztható. Az időszak során az idegen ingatlanon végzett beruházás hasznos élettartam újra becslésre került sor. Az újra-becslés eredményeképpen a beruházás hasznos élettartama 2010-ben 2022. évről 2011. szeptemberre változott. A lízingszerződés bevételeinek elszámolása során a Csoport feltételezéseket alkalmazott, amely az eszközök élettartamára vonatkozott. Ezek a feltételezések jelentős hatással vannak az elszámolt bevétel nagyságrendjére (időszakok közötti megoszlására).

Halasztott adó elszámolása A Csoport évente vizsgálja felül a halasztott adó elszámolását, amely eredményeképpen a Fibex Kft.-nél és a Synergon Informatika Nyrt.-nél nem került sor halasztott adó elszámolására, mivel a közeljövőben a bizonytalan várakozások miatt az adó eszköz valószínűleg nem válik felhasználhatóvá.

Követelések behajtása A Csoport felülvizsgálta a hitelezési politikáját, amely során figyelembe vette a gazdasági környezet hatásait, így a hosszú távú kapcsolatok során tapasztalt ügyfélfizetési képesség és hajlandóság szerint a vevőknek nyújtható kereteket újra megállapítottuk. A Csoport elvégezte a vevők értékvesztés kalkulációját, amelyet minden vevőre a lejáratokat és a kintlévőség méretét alapul véve, elkülönülten végzett. A megképzett értékvesztések a kétes kintlévőségek miatti kockázatra jelentenek fedezetet.

Vállalkozási szerződésekből származó kintlévőségek A Csoport felmérte és értékelte a vállalkozási szerződésekből eredő kintlévőségeit, melyeket az azokra elszámolt idő ráfordítás segítségével értékelt. Az idő ráfordítás rögzítése egyesíti az informatikai munka ráfordítás felügyeleti és tervezési rendszereit, így ebből következik, hogy e rendszer használatával végzett kalkuláció minimalizálja a kalkuláció során keletkező becslési hibát. A norma költségek meghatározására a megelőző tizenkét havi felmerült tényleges költségeket használjuk, amely időszak elegendő hosszú, hogy a becslésben maradó hibát minimálisra csökkentse. Az idő ráfordítás elszámolása és a norma költség használata mellett sem hárítható el az ügyfél elvárás megváltoztatásából eredő bizonytalanság, amelyből eredően az ügyfelek előre nem rögzített teljesítendő igényeket fogalmazhatnak meg.

Határidős ügyletek Az Igazgatótanács határozata alapján a Csoport határidős ügyletet kötött. A határidős kontraktus valós értékelését az éves eredményen keresztül mutatjuk be mindaddig, amíg a közgyűlés vagy az Igazgatótanács (aki teljes joggal rendelkezik a döntés meghozatalára) az ügylet megszüntetéséről nem Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

23/55


dönt. A határidős kontraktusok szerződéses partnere naponta készít kalkulációt a részvény napi árfolyam ingadozása és a szerződéses feltételek alapján, így számítja ki az eredményeket, amelyek a Csoport számláján azonnali határidővel elszámolásra, illetve a szerződéses feltételeknek megfelelően pénzügyileg rendezésre kerülnek. Hulladékgazdálkodás A Társaság csatlakozott a hulladék gazdálkodásra szakosodott szövetséghez. A hozzájárulást ennek a szövetségnek teljesíti, aki ez ellenében a hulladékról a megfelelő módszerrel gondoskodik. A Csoport nem tartott meg kötelezettséget ezekkel az eszközökkel kapcsolatosan.

6.

Bevételek

A Csoport árbevételének összetevői a infrastruktúra berendezések mint a LAN, biztonsági berendezések, IP telefon, számítógépek, szerverek, tárolók, MS és Cisco termékek és installációk, valamint a kapcsolódó hálózat integráció szolgáltatások és fenntartási szolgáltatások, továbbá komplex ERP, CRM, SAP szoftverek eladása és vevőre szabott megoldás szállítása, amelyet a kapcsolódó kiegészítő fenntartó szolgáltatások követnek. Ezeken túlmenően komplex kereskedelmi nyilvántartási rendszerek installálása, outsoursing szolgáltatás nyújtása, valamint infrastrukturális kábelezési munkálatok kivitelezése a fő tevékenység. 2010. december 31. Anyagok értékesítése Szolgáltatások értékesítése Nem számlázott teljesített bevétel

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

7 491 545

5 366 434

7 536 670

12 192 341

325 501 15 353 716

154 211 17 712 986

A bevételekben szerepel egy olyan tétel (BKV tíz éves szupport szerződés), amelynek a tárgyidőszakra jutó értékét a százalékos teljesítés (POC) módszerrel határoztunk meg. Ez a módszer megkövetelte, hogy kb. 10 éves előrejelzéssel rendelkezzünk. A 10 éves előrejelzést a rendelkezésünkre álló információk alapján készítettük el, mint legjobb becslést, de ezek a becslések - természetükből fakadóan - később változhatnak. A becslések változásait - az IAS 8-nak megfelelően - abban az időszakban fogjuk figyelembe venni, amely időszakban ismertté váltak. A szóban forgó 10 éves előrejelzés a pénzügyi kimutatások szempontjából jelentős becslésnek minősül és jelentős bizonytalanság forrása.

7.

Anyagok és igénybevett szolgáltatások 2010. december 31. Értékesített termékek bekerülési értéken Közvetített szolgáltatások

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

5 866 092

4 277 450

4 908 643 10 774 735

6 892 328 11 169 778

A Csoport 5-10 meghatározó beszállítói kapcsolattal rendelkezik. A beszámolási periódusban a vásárolt anyagok és igénybevett szolgáltatásokon belüli jelentős szállítók a következők voltak: Microsoft Subscription Centre Bluebird International Zrt. Servodata a.s. Avnet Technology Solutions Kft

átlagosan 30% egyenként átlagosan 6%-8%

KFKI Rendszerintegrációs Zrt. RRC Hungary Kft. Cisco International Limited SCI-Network Zrt.

egyenként átlagosan 4%-5%

eD system Czech, a.s

Az IQSYS Zrt-től vásárolt szolgáltatások a csoporton átmenő tételként kezeltek, ezért ezek a tételek nem szerepelnek a jelentős szállítók közt. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

24/55


8.

Munkavállalókkal kapcsolatos ráfordítások Megj. 2010. december 31.

2009. december 31.

ezer HUF Bérek

ezer HUF

1 839 612

1 837 590

Adó és járulékok

548 295

609 400

Egyéb juttatások

111 429

69 944

2 499 336

103 932 2 620 866

Opció (IFRS 2)

14

A Csoport szinten foglalkoztatott dolgozók létszáma 2010-ben 348 fő (2009: 355 fő) volt.

9.

Általános és adminisztratív ráfordítások 2010. december 31.

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

315 178

270 295

Kommunikációs költségek

65 254

77 356

Vámkezelés és szállítás

13 504

13 560

Utazás

64 360

65 094

175 588

172 656

Ingatlan bérlet és fenntartás

Járművek költségei Üzemanyag költségek

97 721

87 573

Jogi és szakértői díjak

259 013

520 638

Marketing és PR költségek

613 582

1 517 737

Üzleti vendéglátás

62 732

45 509

Képzés és tanfolyam díjak

29 459

64 322

Bérleti díjak

40 399

36 614

Bankköltség

31 576

33 914

Irodaszerek

15 613

24 468

280 198

166 963

65 467

15 794

2 129 644

24 901 3 137 394

Befektetett eszközök értékvesztése Vevők értékvesztése Egyéb

10.

Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások 2010. december 31.

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

Tárgyi eszköz értékesítés nyeresége, nettó

6 348

-

Elengedett kötelezettség

3 492

-

Kapott támogatás

6 650

-

Követelés értékesítés nettó eredménye Adóvisszatérítés Kárrendezés Egyéb bevételek

20 188

-

-

25 426

27 170

30 005

63 848

55 431

-

(12 011)

Bírság, kötbér

(98 414)

(22 113)

Véglegesen átadott pénzeszköz

(12 486)

-

Alapítványi támogatás

(29 062)

-

(500)

(18 763)

(5 836)

-

(146 298)

(52 887)

(82 450)

2 544

Tárgyi eszköz értkesítés vesztesége, nettó

Véglegesen átadott eszközök Elenegedett követelés ráfordítása Egyéb ráfordítások Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó

A véglegesen átadott eszközökről történő döntés a legfőbb döntéshozó hatáskörébe tartozik, akinek Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

25/55


mindenkori egyedi mérlegelése határozza meg, hogy milyen céllal és mikor ad át eszközt adományozási céllal. Követelés értékesítés nettó eredményeként a faktorált követelés állományon keletkezett eredményt mutatjuk be. Kötbér képzés a Fővárosi Tűzoltóparancsnoksággal kötött erőgazdálkodási projekt miatt és a BME-vel kötött ügyviteli rendszer késedelmes szállítása miatt történt.

11.

Pénzügyi tevékenység bevétele, ráfordítása 2010. december 31.

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

45 590

65 190

9 600

30 819

Diszkontált bevétel kamatai

16 066

26 918

Nem banki kamatok

19 924

7 453

21 273

-

-

122 100

66 863

187 290

(39 335)

(38 514)

Pénzügyi lízing fiezetett kamata

(21 582)

(21 471)

Fizetett kamatok

(17 753)

(17 043)

Pénzügyi tevékenységek bevétele Kapott kamatok Kapott bankkamat

Deviza határidős ügylet nyeresége Határdős ügylettel kapcsolatban elszámolt nyereség

Pénzügyi tevékenység ráfordítása Fizetett kamatok

Határdős ügylettel kapcsolatban elszámolt veszteség

(99 750)

-

-

(88 046)

(77 524)

(75 019)

(216 609)

(201 579)

(149 746)

(14 289)

Deviza határidős ügylet vesztesége Árfolyamveszteség, nettó

Pénzügyi eredmény, nettó

Kamat ráfordítások A Csoport minősített eszközök finanszírozására nem használt hiteleket. A kamat a Társaság határidőn túli teljesítésből valamint igénybevett banki hitel utáni kamatfizetési kötelezettségekből erednek. Határidős ügyletek nyeresége és vesztesége A Synergon Informatika Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén, a Cashline Értékpapír Zrt. közreműködésével határidős szerződéseket kötött és zárt le, amelyekhez kapcsolódóan a Csoport az eredményben elszámolt veszteséget realizált. A Csoport a határidős ügyleteken realizált eredményt a pénzügyi eredményben mutatja be. A Csoport 2010-ben 99 750 ezer forintot veszteséget realizált (2009: 122 100 ezer forint nyereséget). A Synergon Rendszerintegrátor Kft. 2010. december 17-én a Budapesti Értéktőzsdén, a Cashline Értékpapír Zrt. közreműködésével a következő határidős szerződéseket kötötte, amelyekhez kapcsolódóan a Csoport az eredményben 3 600 ezer forint veszteséget kellett elszámolnia. instrumentum

kötés napja

típus

kontraktus ezer db

kötésár HUF/db

SYN 11 06

2010. 12. 17

vétel

300

521


26/55


12.

Adók

A Csoport halasztott adó követelés és kötelezettségének változását a következő táblázat mutatja: 2010. december 31.

Nyitó halasztott adó követelés

12 831

Adó változással érintett adó követelés

3 476

Adókulcs változás miatti halasztott adó követelés csökkenés

(1 647)

Új nyitó halasztott adó követelés Előző időszaki halasztott adó követelés csökkenése

11 184 (1 829)

Halasztott adó követelés

2 998

Záró halasztott adó követelés

12 353

Nyitó halasztott adó kötelezettség

37 741

Adókulcs változás miatti halasztott adó kötelezettség csökkenés

(17 877)

Új nyitó halasztott adó kötelezettség

19 864

Előző időszaki halasztott adó kötelezettség csökkenése Halasztott adó kötelezettség elszámolása Záró halasztott adó kötelezettség

(1 140) 564 19 288

2010. december 31-ével a Csoportnak 23 050 ezer forint tényleges adó fizetési kötelezettsége volt. 2010 első félévében a Synergon Informatika Nyrt-re és a magyar leányvállalataira vonatkozó jövedelemadó kulcsa 19%, a második félévben 10%. (2009: 16% és további kiegészítő adó 4%). A csehországi Infinity a.s-re vonatkozó jövedelemadó kulcs 19% (2009: 20%). A Csoport adókötelezettségét az alábbi táblázat mutatja: ezer HUF Tárgyévi adófizetési kötelezettség

2010. december 31.

2009. december 31.

43 783

126 965

Adókulcs változás miatti halasztott adó követelés csökkenés

1 647

-

Előző időszaki halasztott adó követelés csökkenése

1 829

9 733

(2 998)

(20 152)

(17 877)

-

(1 140)

-

564

37 741

Halasztott adó

Halasztott adó követelés Adókulcs változás miatti halasztott adó kötelezettség csökkenés Előző időszaki halasztott adó kötelezettség csökkenése Halasztott adó kötelezettség elszámolása Átváltási különbség A konszolidált éves beszámolóban kimutatott adófizetési kötelezettség

848 26 656


154 287

27/55


A magyar és cseh adótörvények szerinti adó alap módosító tételeket a következő táblázat tartalmazza: ezer HUF Adózás előtti (veszteség) nyereség Adó alap módosító tételek Céltartalékok Értékcsökkenés Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség Bírságokra képzett céltartalékok Értékvesztések Adott, kapott támogatások Követelések értékvesztése Adóellenőrzés Iparűzési adó Osztalék Fel nem használt szabadságok Lejárt kötelezettségek Díjak, biztosítások Elhatráolt ráfordítások Reprezentáció, ajandek Fejlesztési tartalék Elhatárolt, fel nem használt veszteség

2010

2009 (952 816)

988 974

(77 025) 238 963 20 519 23 349 26 458 271 436 5 884 (14 661) (2 356) (2 762) 1 114 8 299 45 368

2 242 121 356 21 691 2 (109 786) 9 028 3 926 (165) (119 842) 33 914 -

544 586

(60 000) (97 634)

660 388

21 215

-

(382 519)

252 158

530 036

4 586 39 197 43 783

73 514 14 232 39 219 126 965

Elhatárolt, felhasznált veszteség Adó alap Adó (10%) Adó (19%) Adó (16%) Adó (20%) Szolidaritási adó (4%) Nyereségadó

A Csoport tagjait az adóhatóságok rendszeresen ellenőrzik. Mivel az egyes tranzakciókra vonatkozó adótörvények és előírások többféleképpen értelmezhetők, a beszámolóban kimutatott adóegyenlegek a későbbiekben az adóhatóság végső döntésének tükrében változhatnak. A Synergon Informatika Nyrt-nek 2005-tel, a Synergon Rendszerintegrátor Kft-nek 2008-cal, a Fibex Kft-nek 2005-tel bezárólag az APEH valamennyi évet ellenőrizte és az ellenőrzéseket lezárta. Az Infinity a.s (Csehország) előző évi pozitív adózás előtti eredményei valamint a következő évekre becsült, pozitív eredmény alapján a halasztott adó követelést számoltunk el. A halasztott adókövetelések elszámolására 19%-os adókulccsal abban az időszakban kerül sor, amikor valószínűsíthetően a vonatkozó jövedelmek megjelennek. A Synergon Informatika Nyrt. 2 187 298 ezer forint összegű elhatárolható adóveszteséggel rendelkezik. 2010-ben a Synergon Informatika Nyrt. nem képzett halasztott adó eszközt, mivel bizonytalannak látja azok jövőbeni megtérülését. A Fibex Kft. elhatárolható adó veszteséggel rendelkezik, amelyet 2009-ben nem könyveltünk, mivel a jövőbeni megtérülésére nem számít a Társaság.

A fennálló elhatárolt adóveszteség lejárat nélküli tételeket tartalmaz: 2010. december 31.

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

Synergon Informatika Nyrt. Fibex Kft.


2 187 298

1 528 298

105 513

102 426

28/55


ezer HUF Befektetett eszközök Tárgyi eszközök Lízingelt eszközök Goodwill Egyéb immateriális eszközök Befektetések Hosszú lejáratú követelések értékesítésből Hosszú lejáratú követelések lízing érdekeltségekből Forgóeszközök Készletek Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Követelések lízing érdekeltségből Egyéb forgóeszközök Dolgozóknak adott kölcsönök, hitelek Diszkont kincstárjegyek Pénztár és rövid lejáratú bankbetétek Hosszú lejáratú kötelezettségek Részvény alapú juttatások (IFRS 2) Lízing kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Lízing kötelezettség Rövid lejáratú hitelek Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások Fizetendő nyereségadó Céltartalék várható kötelezettségekre és költségekre

Mérleg szerinti érték

Adó szerinti érték (átmeneti különbségekkel)

Átmeneti különbség

984 512 271 771 202 413 144 890 2 697 90 612 414 723

526 533 271 771 202 413 156 290 2 697 90 612 797 774

457 979 (11 400) (383 051)

880 469 4 830 097 113 818 660 410 6 800 43 635 331 846

430 477 5 380 453 212 603 673 220 6 800 43 635 331 846

449 992 (550 356) (98 785) (12 810) -

(10 550) (113 573)

(10 550) (113 573)

-

(2 748 975) (234 104) (326 313)

(2 748 975) (234 104) (326 313)

-

(1 288 626)

(1 280 003)

8 623

(23 050) (17 664)

(23 050) (5 726)

11 938 (127 870)

19% 19% 10% 10%

81 930 (16 915) 860 035 (1 052 920) (127 870)

Kalkulált halasztott adó követelés Kalkulált halasztott adó kötelezettség

Nyitó érték Adó változás miatti eredmény hatás Árfolyamkülönbség Éves kalkuláció alapján adó hatás Éves eredményben elszámolt halasztott adó Halasztott adó követelés Halasztott adó kötelezettség

13.

magyar vállalatok 86 004 (105 292) (19 288)

Infintiy a.s (3 214) 15 567 12 353

Összesen 82 790 (89 725) (6 935)

(34 265) 16 230 3 058 (14 977)

9 356 (848) (1 302) (2 150)

(24 909) 16 230 (848) 908 (17 127)

(19 288)

12 353 -

12 353 (19 288)

Konszolidált leányvállalatokban lévő kisebbségi érdekeltség

A kisebbségi érdekeltség a kisebbségi tulajdonosoknak a Csoport leányvállalatainak saját tőkéjében lévő részesedését mutatja.


29/55


2010. december 31.

2009. december 31.

ezer HUF 43 261

Nyitó érték Osztalék fizetés

ezer HUF 41 316 -

(1 275)

Kisebbségi tulajdonosokra jutó eredmény

1 831

1 407

Külföldi befektetések átváltási különbözete

1 052

538

44 869

43 261

44 869

43 261

Infinity a.s.

14.

Részvény alapú juttatások

A Társaság a vezető tisztségviselők és a kulcs munkavállalók kompenzálásánál alkalmazza a részvény tulajdon szerzéssel járó juttatási rendszert. A tulajdonosok a részvény alapú juttatási tervet 2009. évi közgyűlésen fogadták el (2007-es részvény opciós programot a 2009-es közgyűlés módosította), amelyben kifejezésre juttatták, hogy bizonyos szolgálati idő elteltével a vezető tisztségviselők részére lehetőséget biztosíthatnak opcióra, mely keretében megvásárolhatják a Társaság törzsrészvényeit darabonként 1 800 forintért. A részvényopció gyakorlásával minden opció a Synergon Nyrt. egy darab törzsrészvényének megvásárlására adhat lehetőséget. A kedvezményezettek térítésmentesen juthatnak az opciós lehetőséghez. Az opciók sem osztalékra sem szavazatra nem biztosítanak jogot. Az opciók gyakorlására a megszolgálástól az opciók lejártáig korlátozás nélkül lehetőség van. A beszámolási periódusban a következő részvény opciós programok voltak érvényben: Nyújtás napja

Opció Sorozatok

Mennyiség (db)

Megszolgálási periódus

megjegyzés:

(1)

07 (2009)

2007. december 17-től 2012. 610 000 augusztus 1.

2007.12.17

Kifizetési ár ( Ft)

Opció valós Hátralévő értéke (HUF futamidő / db) (nap)

(2)

1 800

0,01

580

(1) A kiosztható opciók számát a közgyűlés határozta meg (2) A megszolgálási periódust megelőző 180 tőzsdei nap forgalommal súlyozott záró

A részvényesek döntése szerinti árnál az opció gyakorolhatóvá válik. A lehívási ár minden opciót gyakorlóra azonos. Az opciót a társaság döntése szerint pénzben vagy részvényben is ki lehet adni. Az opciók árazására Monte Carlo szimulációt használtunk. A modellhez a Társaság szükség szerint becsléseket alkalmazott. Az opció sorozatot minden záráskor aktuális modell változókkal értékeljük pénzben kiadható opcióként bemutatva. Monte Carlo modellben alkalmazott változók Értékeléskori részvény árfolyam (Ft) Kifizetési ár (Ft) Elvárt Volatilitás (Budapesti Értéktőzsde) Lehívási ár (Ft) Opció futamidő (nap) Osztalék Kockázatmentes kamat


476 1 800 16,00% 1 800 1 685 0% 7,41%

30/55


A beszámolási időszak alatt érvényben lévő részvény alapú juttatások:

Mennyiség (db)

Időszak elején meglévő Tárgyidőszakban Tárgyidőszakban Tárgyidőszakban Tárgyidőszakban

610 000

0,01

-

nyújtott jogvesztetté vált lehívott lejárt

Időszak végén meglévő

Opció valós értéke (HUF / db)

610 000

Időszak végén lehívható

-

-

Mivel az opció sorozat valós értéke 2010 év végével közelítőleg nulla, ezért a kötelezettségekben nem számoltuk el újabb értéket. A kötelezettségként bemutatott opció értéke változatlanul 10 550 ezer forint (2009: 10 550 ezer forint).

15.

Részvényekre jutó (veszteség) nyereség

Az egy részvényre jutó nyereség az éves nettó felosztható eredménynek és az év folyamán forgalomban lévő részvények (levonva a saját részvényként visszavásárolt részvényeket) hányadosa. A következő táblázat bemutatja a jövedelmeket és részvényeket, amelyek a hozamok számításánál alapul szolgáltak: 2010. december 31.

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

(802 361)

222 038

Az év során forgalomban levő részvények száma, napi átlagos érték alapján számítva

7 975 779

8 548 154

Visszavásárolt saját részévények éves átlagos száma

1 328 954

857 222

Összesen a kibocsátott részvények száma

9 304 733

9 405 376

2010. december 31.

2009. december 31.

(86)

24

(101)

26

Az anyavállalat által kibocsátott részvényekre felosztható nettó (veszteség) nyereség Részvények száma (db)

Részvényekre jutó (veszteség) nyereség

Higított részvényenkénti nyereség (veszeség) (Ft/részvény) Egy részvényre jutó nyereség (veszteség) (Ft/részvény)

A Csoport esetében a 14. pontban bemutatott részvény opciós programnak lehet hígító hatása az egy részvényre jutó eredmény tekintetében. A részvény opciós program keretében nyújtott opciók hígítási Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

31/55


hatását akkor kell figyelembe venni, ha a részvény átlagos piaci ára a beszámolási időszakban meghaladja az opció lehívási árát, ezért a fenti részvény opciós programnak a 2010. évi egy részvényre jutó hozamra nincs hígító hatása.

16. Ingatlanok, gépek, berendezések A tárgyi eszközök 2010. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Irodai berendezések

Ingatlanok

Számítógépek

Hasznalátba nem vett immateriális eszközök

Járművek

Összesen

Beszerzések 2010. január 1-jei egyenleg

1 269 797

577 190

1 644 943

164 941

118 717

3 775 588

Halmozott nulla értékű eszközök kivezetése

(6 201)

(35 965)

(1 056 396)

548

-

(1 098 014)

Növekedések

22 143

86 386

95 764

11 555

469 503

685 351

Átsorolás

1

(1 172)

138

7 368

(372)

5 963

Készletekre átminősítés

-

-

-

-

(348 249)

(348 249)

Értékesítések

-

(46 730)

(12 301)

(6 078)

-

(65 109)

Értékvesztések

-

(50 379)

(72 536)

(453)

(43)

(123 411)

10 264

4 383

190

(63)

-

14 774

1 296 004

533 713

599 802

177 818

239 556

2 846 893

Árfolyamkülönbség

2010. december 31-i egyenleg Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés

Irodai berendezések

Ingatlanok

2010. január 1-jei egyenleg

Számítógépek

Járművek


Összesen

(623 678)

(434 363)

(1 541 418)

(82 424)

-

(2 681 883)

6 201,00

35 965

1 056 396

(548)

-

1 098 014

-

47 086

12 006

8 939

-

68 031

(286 053)

(72 553)

(86 283)

(21 202)

-

(466 091)

Átsorolás

-

724

681

(2 544)

Értékvesztések kivezetése selejt, hiány miatt

-

48 991

71 271

425

2010. december 31-i egyenleg

(903 530)

(374 150)

(487 347)

(97 354)


646 119

142 827

103 525

82 517

118 717

1 093 705


392 474

159 563

112 455

80 464

239 556

984 512

Halmozott nulla értékű eszközök kivezetése Értékvesztés kivezetése értékesítéskor Értékcsökkenés

(1 139) -

120 687 (1 862 381)

Nettó könyv szerinti érték


32/55


A tárgyi eszközök 2009. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be:

Irodai berendezések

Ingatlanok

Számítógépek


Járművek

Összesen

Beszerzések


1 272 294

1 139 617

1 684 028

355 387

6 115

4 457 441

Növekedések

-

56 963

91 264

41 590

78 915

268 732

Készletekből átminősítés

-

-

(8 126)

-

33 687

25 561

406

(523 447)

(92 282)

(28 492)

-

(643 815)

Értékesítések

-

(30 012)

(7 552)

(203 354)

-

(240 918)

Leltár eltérés, megsemmisülés miatt kivezetés

-

(69 305)

(21 549)

(190)

-

(91 044)


(2 903)

3 374

(840)

-

-

(369)


1 269 797

577 190

1 644 943

164 941

118 717

3 775 588

Átsorolás

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés Irodai berendezések

Ingatlanok


Számítógépek

Járművek


Összesen

(581 586)

(969 442)

(1 586 910)

(184 817)

-

(3 322 755)

(48 706)

(80 681)

(95 604)

(49 153)

-

(274 144)

-

41 179

6 162

150 195

-

197 536

6 614

509 117

114 904

1 201

-

631 836

-

65 464

20 030

150

-

85 644

(623 678)

(434 363)

(1 541 418)

(82 424)

-

(2 681 883)


690 708

170 175

97 118

170 570

-

1 134 686


646 119

142 827

103 525

82 517

118 717

1 093 705

Értékcsökkenés Halmozott nulla értékű eszközök kivezetése Átsorolás Leltár eltérés, megsemmisülés miatt kivezetés 2009. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték

Átminősítések A Csoport által értékesített informatikai berendezések egyben informatikai szolgáltatásokhoz is felhasználhatóak. A Csoport némely esetben beszerez késztermékeket, amelyeket az eredetileg tervezett közvetlen értékesítés helyett saját használatba vesz. Az eszközökkel szolgáltatásokat végez. Az ilyen szolgáltatások komplex megoldások, amelyek bizonyos háttérben működő berendezéseket igényelnek. Nullára leírt használatban lévő eszközök A tárgyi eszközök 2010. december 31-i egyenlege bruttó bekerülési és halmozott értékcsökkenése 1 042 558 ezer forint (2009: 934 690 ezer forint) értékben tartalmaz nullára leírt, de továbbra is használatban lévő műszaki berendezéseket. A Társaság nem tud olyan eszközről, amely környezeti kárt okoz.


33/55


17. Pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök A lízing fedezetéül maga a lízingelt eszköz szolgál. A pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök 2010. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Beszerzések


Számítógépek

Járművek

Total

24 852

417 746

442 598

Növekedések

-

10 578

10 578

Leltár eltérés, megsemmisülés miatt kivezetés

-

(21 112)

(21 112)

Átsorolás

-

(7 368)

(7 368)

24 852

399 844

424 696


Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2010. január 1-jei egyenleg

(14 671)

(72 885)

(87 556)

Átsorolás

-

2 544

2 544


-

1 871

1 871

Értékcsökkenés 2010. december 31-i egyenleg

(5 909)

(63 875)

(69 784)

(20 580)

(132 345)

(152 925)

10 181 4 272

344 861 267 499

355 042 271 771

Nettó könyv szerinti érték 2009. december 31-i egyenleg 2010. december 31-i egyenleg

A pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök 2009. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Nettó könyv szerinti érték


Számítógépek

Járművek

Total

23 974

266 419

290 393

-

151 327

151 327


878

-

878


24 852

417 746

442 598

(9 120)

(35 062)

(44 182)

(5 551)

(37 823)

(43 374)

(14 671)

(72 885)

(87 556)

14 854

231 357

246 211

10 181

344 861

Növekedések

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2009. január 1-jei egyenleg Értékcsökkenés 2009. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték 2008. december 31-i egyenleg 2009. december 31-i egyenleg


355 042

34/55


18. Goodwill A Goodwill (üzleti kombinációk során képzett eszköz) változásait az alábbi tábla mutatja be. 2010. december 31.

Nyitó érték, nettó Árfolyamkülönbözet Záró érték, nettó Bekerülési érték Halmozott értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

Ebből:

2009. december 31.

186 396

162 267

16 018

24 129

202 414

186 396

1 778 439 (1 616 172) 162 267

1 778 439 (1 616 172) 162 267

2010. december 31.

Infinity a.s Infinity Data s.r.o

2009. december 31.

142 387

131 119

60 026 202 413

55 277 186 396

Az Infinity Data s.r.o megvásárlásával az Infinity a.s goodwillt realizált amelyet az Infinity a.s Synergon Informatika Nyrt. által realizált goodwill-el összevontunk. A goodwill így keletkezett együttes értéke az Infinity a.s kombinált vállalat, - mint önálló egység- alapján kerül értékelésre. A goodwill értékvesztés - vizsgálata A Csoport elkészítette az Infinity a.s. konszolidált valós értékének és a hozzá tartozó megvásárolt goodwill értékének vizsgálatához szolgáló kalkulációkat és dokumentációt. Az értékvesztés-vizsgálat szempontjából az üzleti kombináció során szerzett goodwillt a jövedelemtermelő egységhez rendeltük. A felső vezetés által jóváhagyott ötéves költségvetés cash-flow előrejelzéseit alapul véve határoztuk meg a jövedelemtermelő egység megtérülési értékét. A vizsgálat eredményeként 2010. évi beszámolóban értékvesztést nem számoltunk el. A cash-flow előrejelzéshez a használati érték módszert (VIU) alkalmazzuk, amelyekhez a következő évek adózás előtti szabad pénzáramát használjuk, valamint az adózás előtti diszkontrátát amely, 2010-ben 17,00% (2009: 18,09%) volt. A módszertanok és alkalmazott diszkontráták táblázata: Alkalmazott módszertan

2010

2009

VIU

17,00%

18,09%

FVLCS

14,04%

15,43%

A goodwill értékvesztésének kiszámításához használt cash-flow előrejelzések alapjául szolgáló fő feltételezéseket az alábbiakban ismertetjük. Menedzsment becslések: Árbevétel (ezer Czk) NOPLAT % Működőtőke (árbevétel %-ban)

2011

2012

2013

2014

2015

Követő időszak

278 400

286 752

301 090

313 133

322 527

3,00%

5,03%

4,00%

4,30%

4,60%

4,70%

4,70%

11,00%

11,00%

10,00%

9,00%

8,00%

8,00%


35/55


19. Egyéb immateriális eszközök Az egyéb immateriális eszközök 2010. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Saját előállítású immateriális eszközk

Vásárolt immateriális eszközök


Összesen

Bekerülési érték 2010. január 1-jei egyenleg Halmozott nulla értékű eszközök kivezetése Növekedések Saját fejlesztés

795 821 (8 702)

161 049 (993)

5 154

16 458

Nettósítás két cég közt Értékvesztések 2010. december 31-i egyenleg

Amortizáció Nettósítás két cég közt

56 576

(5)

-

(5)

(11 834)

(19 250)

(31 084)

(65 088)

-

-

(65 088)

(31 228)

-

(290 726)

524 263

133 447

-

657 710

Saját előállítású immateriális eszközk

Halmozott nulla értékű eszközök kivezetése

21 612

-

(259 498)

Halmozott amortizáció és értékvesztés


976 120 (9 695)

-

-


-

-

56 576

Értékesítések

19 250



Összesen

(431 672)

(142 582)

-

8 702

993

-

(574 254) 9 695

(37 419)

(10 435)

-

(47 854)

65 088

-

-

65 088

Értékvesztés kivezetése értékesítéskor

-

2

-

2


-

2 010

-

2 010

1 498

30 995

-

32 493

(393 803)

(119 017)

-

(512 820)


364 149

18 467

19 250

401 866


130 460

14 430

-

144 890

Értékvesztések kivezetése selejt, hiány miatt 2010. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték

Az egyéb immateriális eszközök 2009. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Saját előállítású immateriális eszközk



Összesen

Bekerülési érték 2009. január 1-jei egyenleg Növekedések Saját fejlesztés Értékesítések Átsorolás Értékvesztések Árfolyamkülönbség 2009. december 31-i egyenleg

532 435

158 773

-

691 208

419 230

11 031

19 250

449 511

7 056

-

-

7 056

-

(325)

-

(325)

(2 808)

(7 590)

-

(10 398)

(160 724)

(840)

-

(161 564)

632

-

-

632

795 821

161 049

19 250

976 120


36/55


Halmozott amortizáció és értékvesztés

2009. január 1-jei egyenleg Halmozott nulla értékű eszközök kivezetése

Saját előállítású immateriális eszközk


(359 217)


(113 083)

-

Összesen

(472 300)

-

7 589

-

7 589

(70 801)

(37 432)

-

(108 233)

(1 654)

344

-

(1 310)

(431 672)

(142 582)

-

(574 254)


173 218

45 690


364 149

18 467

Amortizáció Halmozott nulla értékű eszközök kivezetése 2009. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték

218 908 -

401 866

A Csoport az immateriális javak jövőbeni értékesítéséből eredő pénztermelő-képesség alapján évente becslést végez a immateriális eszközök értékvesztésére. A becsült pénzáramok alapján az amortizációt meghaladóan szükség volt további értékvesztés elszámolására.

Értékvesztések és értékcsökkenések A Társaság 2009-ben új szoftverfejlesztésébe kezdett. A szoftver piaci lehetőségét a jelen és jövőbeni gazdasági lehetőségek tekintetében vizsgáltuk. A szoftverértékét diszkontált cash-flow számítással modelleztük amelyben a cahs-flow értékei nullák, így az eszköz várható értéke nulla. A teljes szoftver könyvszerinti értékére -258 millió forint- 100% értékvesztést számoltunk el.

Saját előállítású eszközök A tárgyévben a Csoport a korábbi fejlesztésű elektronikus aláírás és dokumentum archiválási szoftvert fejlesztette tovább.

Immateriális eszközök átsorolása készletek illetve tárgyi eszközök közé Az immateriális eszközök fejlesztést követően a készletek közé átvezetésre, majd értékesítésre kerülnek. Egyes immateriális eszközök olyan szoftverek lesznek, amelyek a hardwer-rel együtt alkotnak egységes elemet, így ezeket vagy a Csoport saját felhasználású tárgyi eszközei közé, illetve ha eladási célúak, akkor a készletek közé, csoportosítja át.

20. Befektetések A befektetések egy informatikai cégben lévő kisebbségi érdekeltséget testesítik meg (Integra Zrt.).

21. Hosszú lejáratú követelések áruszállításból és szolgáltatások nyújtásából

Követelések értékesítésből és áruszállításból Követelések diszkontja

2010. december 31. ezer HUF 92 792 (2 180)

2009. december 31. ezer HUF 347 373 (10 121)

90 612

337 252

22. Lízing érdekeltségek Lízingszerződések bemutatása A Synergon Informatika Nyrt. és Infinity a.s számítástechnikai eszközöket értékesít pénzügyi lízing keretében. A lízingek átlagos futamideje 60 hónap. Amelytől a BKV igényeitől függően jelentős eltérések lehetnek. Ez az eltérés befolyásolja a kimutatott eszköz és kötelezettség értékét valamint az elszámolt Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

37/55


bevétel értékét is. Pénzügyi lízing követelések bemutatása

Mimimális lízing fizetések 2010 Egy éven belüli Második és ötödik években

Minimális lízing fizetések jelenértéke

2009

2010

159 381 490 040 649 421

241 572 658 242 899 814

Levonva: nem esedékes pénzügyi bevétel

(120 880)

(48 450)

Minimális lízing fizetések jelenértéke

528 541

851 363

528 541

2009

113 818 414 723 528 541

53 480 157 437 210 917

-

-

-

851 363

528 541

210 917

Rövid lejáratú pénzügyi lízing követelések

113 818

53 480

Hosszú lejáratú pénzügyi lízing követelések

414 723

157 437

528 541

210 917

Meg nem térülő fizetésekre adott engedmények

Pénzügyi teljesítményen belül bemutatva:

A lízingbe adott eszközökre maradvány értéket nem vettünk figyelembe. A lízing teljes futamidejére rögzített éves kamatláb 9%. A lízing követelések biztosítékául a lízingbe adott eszközök szolgálnak. Valós érték A lízing követelések értékelése során meg kell becsülni a vevő nem fizetések valószínűségét, valamint a lízingbe adott eszköz értékesítéséből vagy használatából származó eredmény nettó jelenértékét. A Csoport által nyújtott pénzügyi lízingek esetében a vevő nem fizetésének esélye kis valószínűségű, mivel a lízing szerződéses összege a vevő kiadásai között kis értéknek tekinthető, továbbá a lízingbe adott eszközök alapvető kellékei a vevők informatikai rendszerének, amelyek nélkül a vevő üzleti működése nem folytatható.

23. Készletek A Csoport készleteit a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbon tartjuk a könyvekben. A Csoport készleteinek leírását három összetevő határozza meg: a készlet kora, a készlet típusa, valamint a készlettel rendelkező üzleti egység tapasztalatai a készlet hasznos élettartamáról. A Csoport készlet állományának típusok szerinti bemutatása nettó könyv szerinti értéken történik. 2010. december 31. ezer HUF

2009. december 31. ezer HUF

502 406

485 617

7 379

6 941

Eladásra szánt készlet Egyéb készletek Továbbadott szolgáltatások Bemutató készlet Lassan forgó készletek

260 910

8 033

26 970

32 134

82 804 880 469

59 681 592 406

A beszámolási periódusban az anyagok és igénybevett szolgáltatások közt az eredmény terhére elszámolt Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

38/55


értékvesztés 292 403 ezer forint. Értékvesztés visszaforgatására nem került sor.

24. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból 2010. december 31. Követelések értékesítésből és áruszállításból Követelések diszkontja Kétes követelésekre képzett értékvesztések Beruházási szerződésekből származó bruttó követelés Követelések összesen, nettó

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

4 554 902

5 816 665

(7 201)

(34 580)

(62 173) 4 485 528

(82 637) 5 699 448

344 569

251 376

4 830 097

5 950 824

A követelések nem kamatozóak és többnyire 60 napon belül megtérülnek. A korosított követelések bemutatása a 39. pontban található. Az értékesítésből származó és egyéb követelések bemutatása amortizált bekerülési értéken történik. A Csoport áruszállításból és egyéb értékesítésből eredő követelései rövid lejáratúak így az amortizált berekülési érték megközelíti a valós értéket. Követelésekre képzett értékvesztések 2010. december 31. ezer HUF


Értékvesztések nyitó értéke

82 637

287 535

Értékvesztések kivezetése

(4 595)

(76)

Értékvesztések

65 467

15 870

1 301

228

65 467

15 794

148 104

303 329

62 173

82 637

Árfolyam differencia Érékvesztés eredmény terhére, nettó Értékvesztések összesen Lejárt követelésekre elszámolt értékvesztés

A megtérülő érték megfelel az eszközök könyv szerinti értékének, ezért további, a már elszámolt egyedileg megállapított értékvesztésen túli, értékvesztés elszámolására nem került sor.


39/55


25. Folyamatban lévő szerződéses munka Az alábbi összegek az adott év végi adatok szerinti hosszú lejáratú, folyamatban lévő szerződéses munkákra vonatkoznak. A projektek értékelését méretük és szolgáltatás tartalmuk figyelembe vételével végeztük, mely alapján azon projekteket értékeltünk, amelyek összetételüket illetően többségében szolgáltatást tartalmaznak. 2010. december 31. ezer HUF 2 949 095

2009. december 31. ezer HUF 3 030 018

844 602

1 109 475

(519 101)

(858 099)

Beruházási projektekkel kapcsolatos szerződés szerinti követelés

344 569

251 376

Projektekkel kapcsolatos szerződés szerinti kötelezettség

(19 068)

Az év során beruházási szerződésből származó árbevétel A fordulónapig felmerült költségek és elismert (veszteséggel csökkentett) nyereség Vevő részére számlázott árbevétel

-

26. Egyéb forgóeszközök 2010. december 31.

2009. december 31.

ezer HUF 37 324

ezer HUF 77 423

Előlegek, letétek Dolgozóknak fizetett előlegek

1 734

1 273

Egyéb működési költségekre adott előlegek

2 230

36 318

Közvetített szolgáltatásokra nyújtott előlegek

11 412

Készletekre adott előlegek

10 000

269 -

Vámbiztosíték

14 472

11 532

ÁFA követelés

203 154

42 728

Elhatárolt nem számlázott szerződéses munka, anyagok és szolgáltatások

281 706

340 187

93

-

Elhatárolt rabatt

48 217

-

Bevételek elhatárolása

28 875

Egyéb működési költségek elhatárolása

12 585

48 672 -

Elhatárolt kamat követelés

8 608

Egyebek

660 410

12 297 570 699

27. Diszkont kincstárjegyek 2010. december 31. Zálogba adott diszkont kincstárjegyek Rövid lejáratú bankbetétek

2009. december 31.

42 081

-

1 554

-

43 635


-

40/55


28. Pénzeszközök és rövid lejáratú betétek A pénzeszközök december 31-i egyenlege az alábbiak szerint alakul: 2010. december 31.

2009. december 31.

Pénztár HUF

ezer HUF 2 729

ezer HUF 4 021

Pénztár CZK

3 833

618

Pénztár EUR

48

180

Pénztár USD

9

8

Pénztár CHF

134

110

Pénztár GBP

138

130

Pénztár HRK

8

7

Bankszámlapénz EUR

66 493

108 802

Bankszámlapénz USD

18 544

19 545

Bankszámlapénz CZK

198 018

189 104

Bankszámlapénz HUF

41 892

77 988

331 846

400 513

A bankbetétek napi, változó kamatozásúak. A rövid lejáratú betétek futamideje – a Csoport készpénzigényének függvényében – egy nap és egy hónap között változik. A betétek többsége forintbetét, és az adott bank napi betétkamatainak megfelelően kamatozik. A pénzeszközök valós értéke 331 846 ezer forint (2009: 400 513 ezer forint).

29. Jegyzett tőke és tartalékok A Csoport tőkeként a kötelezettségekkel csökkentett eszköz értéket kezeli, amellyel az előző időszaki politikát folytatva változatlanul a tulajdonosi érték maximalizálása a cél. A Synergon Informatika Nyrt. megfelel a Gazdasági Társaságokról szóló Tv.-ben (2006. IV) rögzített 20 000 ezer forint minimum tőke követelménynek. A Synergon Informatika Nyrt. tőkéje azonos jogokat képviselő T sorozatú törzs részvényből áll.

Jegyzett tőke

2010. december 31-én a Csoport által kibocsátott és teljes egészében befizetett jegyzett tőke 9 304 733 db (2009: 9 304 733 db), egyenként 200 Ft névértékű részvényből állt.

Saját részvény

A saját részvények nem szavazó részvények. 2010. december 31-én a Társaság birtokában 1 522 150 db (2009: 1 113 610 db) egyenként 200 forint névértékű saját részvényként tartott törzsrészvény volt. 2010-ben a Társaság saját részvényt vásárolt, 408 540 darabot (2009: 429 250 darabot).


41/55


A tárgyév elején és végén forgalomban lévő részvények mennyiségét az alábbiakban mutatjuk be: Törzsrészvény

Saját részvény

Összesen

darab 9 304 733

darab (1 113 610)

-

(408 540)

(408 540)

2010. december 31.

9 304 733

(1 522 150)

7 782 583

Visszavásárolt részvények éves átlagos (napi átlag alapján számított) darabszáma

9 304 733

1 328 954

2010. január 1. Vásárolt saját részvény

darab 8 191 123

2009. év elején és végén forgalomban lévő részvények mennyiségét az alábbiakban mutatjuk be:

Törzsrészvén y darab 2009. január 1.

Saját részvény

Összesen

9 554 630

darab (759 300)

darab 8 795 330

-

74 940

74 940

Saját részvény értékesítés Vásárolt saját részvény

-

(429 250)

(429 250)

(50 000)

-

(50 000)

(199 897)

-

(199 897)

2009. december 31.

9 304 733

(1 113 610)

8 191 123

Visszavásárolt részvények éves átlagos (napi átlag alapján számított) darabszáma

9 405 376

857 222

Tőke leszállítás leányvállalat alapításával kapcsolatban Tőke leszállítás vagyon kiadás miatt

Ázsió Az ázsiót az előző időszakokban a jegyzett tőkét meghaladóan teljesített tulajdonosi befizetések képezik. Tőketartalék A tőketartaléknak nincs speciális célja, a magyar szabályok szerint lehet felhasználni, osztalék nem fizethető belőle.

Eredménytartalék Megj. Nyitó érték Anyavállalat tulajdonosaira jutó nettó (veszteség) nyereség

2010. december 31.

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

1 269 097

(1 597 441)

(802 361)

222 038

Átalakuláskori tőke szerkezet átalakítás

-

2 545 161

Átsorolás

-

27 980

Részvény értékesítés

-

(65 722)

Tőke leszállítás leányvállalat alapításával kapcsolatban

-

(42 102)

Tőke leszállítás vagyon kiadás miatt

-

75 252

-

103 931

466 736

1 269 097

Részvény opciós program időarányos költség elszámolása

14

Záró érték


42/55


Halmozott deviza átváltási különbözet

A halmozott átváltási tartalék a külföldi leányvállalatok beszámolóinak átváltásából eredő árfolyamkülönbözet rögzítésére szolgál.

30. Lízing kötelezettségek Lízingszerződések bemutatása A pénzügyi lízingbe vett eszközök közt az Infinity a.s-nél számítástechnikai eszközök szerepelnek, 60 hónapos futamidővel. A pénzügyi lízingbe vett eszközök közt a magyar Társaságoknál járművek szerepelnek 36 hónapos futamidőre. A lízingbe adónak biztosítékul szolgálnak a lízingbe vett eszközök. Pénzügyi lízing kötelezettségek bemutatása

Mimimális lízing fizetések 2010 Egy éven belüli Egy éven túli és öt évet meg nem haladó

Levonva a jövőbeni pénzügyi ráfordításokat Minimális lízing fizetések jelenértéke

Minimális lízing fizetések jelenértéke 2010 2009

2009

247 259 130 106 377 365

89 736 267 144 356 880

(29 688) 347 677

(26 702) 330 178

Pénzügyi kimutatásban bemutatva: Rövid lejárató kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek

234 104 113 573 347 677

82 681 247 497 330 178

234 104 113 573 347 677

82 681 247 497 330 178

Valós érték bemutatása A lízing tárgyát képező eszközök valós értéke nagyságrendileg nem tér el a nettó könyv szerinti értéktől.

31. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból A kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból tételei a szállítókat tartalmazzák. A szállítói kötelezettségek nem kamatozóak, és átlagban 60 napon belül rendezésre kerülnek. Az áruszállításból és szolgáltatások beszerzéséből adódó kötelezettségek nyilvántartása amortizált bekerülési értéken történik. A Csoport áruszállításból és szolgáltatások beszerzéséből adódó kötelezettségei rövid lejáratúak, így ezek valós értékét megközelíti az amortizált bekerülési érték.

32. Rövid lejáratú hitelkeretek A Társaság részére nyitott hitelkeretek bemutatása. A magyar tagvállalatoknak 2010. december 31-én 326 313 ezer forint összeg felhasznált hitelkerete volt. Finanszírozó

Éves díj

Szerződés lejárata

Vállalat

Raiffeisen Bank Zrt.

Keretösszeg ezer forint 350 000

BUBOR+2,5%

2011/09

MKB Bank Zrt.

200 000

BUBOR+2,1 %

2011/04

Magyarországi Volksbank Zrt

400 000

BUBOR+2,1 %

2011/09

Synergon és magyar leányvállalatok

PRIBOR +1,2%

korlátozás nélkül

CSOB

110 000

Infinity a.s

1 060 000


43/55


33. Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások 2010. december 31.

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

19 068

-

8 686

12 134

263 408

500 507

-

21 003

Folyamatban lévő szolgáltatásokra vevőktől járó bevételek Vevőktől kapott előlegek Fizetendő általános forgalmi adó Egyéb adófizetési kötelezettségek Munkavállalók után fizetendő adók, járulékok

163 188

150 094

Fel nem használt szabadságok

26 092

19 666

Kötbér kötelezettség

17 055

-

74 253 363 879

153 360

Szolgáltatások elhatárolt bevételei Szolgáltatások ÁFA tartalma

274 412 -

10 823

78 585

-

1 288 626

1 180 865

Elhatárolt működési ráfordítások

Egyéb bevételek elhatárolása Elhatárolt kötbér

313 278

A Csoport eszközei nem szolgálnak a fenti kötelezettségek biztosítékául. A szolgáltatások elhatárolt bevételét olyan szolgáltatások teszik ki, melyek költségei 2011-ben merülnek majd fel.

34. Céltartalékok A céltartalékok 2010. december 31-i egyenlege az alábbiak szerint alakult:

ezer HUF 2010. január 1-jei egyenleg Tárgyévben képzett Tárgyévben felhasznált 2010. december 31-i egyenleg

Nyújtott kölcsönökön várható veszteség

Bírság, kamat

49 346

4 363

Garanciális céltartalék

Peres ügyek

Összesen

30 987

10 560

95 256

-

1 378

-

-

1 378

(46 887)

(1 096)

(30 987)

-

(78 970)

2 459

4 645

-

-

17 664

Bírságokra felhasznált céltartalékok

A Synergon Informatika Nyrt. késedelmes fizetés miatt korábban céltartalékot képzett, amelyet a beszámolási időszakban felhasznált.

Nyújtott kölcsönökön várható veszteségre képzett és felhasznált céltartalékok A Csoport céltartalékot használt fel a kulcs munkavállalóknak elengedett kölcsönökre. A Csoport a kulcs munkavállalóknak nyújtott hitelekkel kapcsolatban várható veszteségekre céltartalékot képzett. A költségeket a munkavállalókkal kapcsolatos költségek részeként mutatjuk be.

Peres ügyekre képzett céltartalék felhasználása Az előző időszakban munkaügyi perre képzett céltartalékot a Csoport felhasználta.

Garanciális céltartalék A csoport a várható garanciális költségre képzett céltartalékot a tárgyévet megelőzően, melyből tárgyévben nem volt felhasználás. A garanciális kötelezettség korábban üzembe állított és a vevő által átvett egy konkrét szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban várható, általános céltartalék képzés nincs.


44/55


35. Szegmensek szerinti információk Termékek és szolgáltatások, amelyből a szegmensek árbevétele származik A nyilvános szegmens információk a Csoport divíziói által értékesített termékek- és nyújtott szolgáltatások elemzésén alapszik (pl. infrastrukturális szolgáltatások és üzleti megoldások). A Csoport fő döntéshozó szerve az erőforrások allokálása és az eredmény megítélése érdekében ezen értékesítési kategóriák vevőiről tájékoztatást kap. Az IFRS 8 szerint képzett bemutatásra kerülő szegmensek a következők: -

Infrastrukturális megoldások üzletág (ISS), amely hálózati megoldások egészét nyújtja, beleértve az informatikai eszközöket, tervezést és kábelezést Üzleti megoldások üzletág (BSS), amely a vevő tevékenységéhez szabott intelligens rendszerek megoldás szállítója

Szegmensek szerinti bevételek és eredmények A következőkben bemutatjuk a Csoport árbevételének és eredmények szegmensek szerinti alakulását: Külső felektől származó bevételek 2010. december 31.

Infrastrukturális megoldások (ISS)

2009. december 31.

Szegmens eredmény 2010. december 31.

2009. december 31.

13 901 106

15 392 495

1 659 670

2 593 212

1 452 610

2 320 491

(55 887)

(260 866)

15 353 716

17 712 986

1 603 783

2 332 346

Adminisztráció és általános költségek

(2 145 461)

(1 964 982)

Pénzügyi (veszteség) nyereség, nettó

(149 746)

(14 289)

Egyéb (ráfordítások) bevételek nettó

(82 450)

24 657

(773 874,0)

377 732

(26 656)

(154 287)

(800 530)

223 445

Üzleti megoldások (BSS) Összes árbevétel

Adózás előtti nyereség (veszteség) Nyereségadó Tárgyévi nyereség (veszteség)

A bemutatás alapjául használt számviteli elvek a szegmens információ tekintetében azonosak a 3. pontban ismertetett Csoport számviteli politikájával. A szegmensenkénti nyereség a szegmens által elért eredményt tartalmazza. A szegmensenkénti eredmény nem tartalmazza az allokálandó központi adminisztráció és vezetés költségeit, a közös vezetésű vállalatoktól származó profitot, a befektetések bevételeit, a pénzügyi eredményt és a nyereségadót. A szegmensenkénti eredmény az a mutató, amelyet a fő döntéshozó szerv erőforrások elosztásánál és a teljesítmény mérésénél használ.


45/55


Szegmens eszközök 2010. 2009. december 31. december 31. Infrastrukturális megoldások (ISS) ebből befektetett eszköz ebből forgóeszköz

6 327 040 1 053 699 5 273 341

7 891 879 1 019 273 6 872 606

720 450 169 407 551 043

1 132 648 97 681 1 034 967

Szegmens eszközök összesen Nem allokált eszközök

7 047 490 1 943 556

9 024 527 1 093 021

Konszolidált eszközök összesen

8 991 046

10 117 548

Üzleti megoldások (BSS) ebből befektetett eszköz ebből forgóeszköz

A döntéshozó a szegmensek teljesítményének követésére és a szegmensekhez történő erőforrás allokálásokhoz az egyes szegmensekhez tartozó rövid és hosszú lejáratú eszközöket folyamatosan figyeli. A Csoport háttér kiszolgáló egységei és a vezetés által használt eszközei kivételével minden eszköz beszámolási szegmensekhez tartozik. Egyéb szegmens információ

Infrastrukturális megoldások (ISS) Üzleti megoldások (BSS) Fel nem osztott

Értékcsökkenés és amortizáció

Befektetett eszközök változása

2010. december 31.

2010. december 31.

2009. december 31.

2009. december 31.

202 807

123 249

146 957

257 949

43 330

79 507

31 398

166 401

337 592

222 995

244 624

466 708

583 729

425 751

422 979

891 058

Földrajzi információ A Csoport két alapvetően elkülönülő földrajzi egységben működik – Magyar Köztársaság és a Cseh és Szlovák Köztársaságok. A földrajzilag Csoportosított, külső felektől származó bevétel, és ezzel kapcsolatos eszközök (befektetett eszközök) bemutatása: Külső felektől származó bevételek 2010. december 31. Magyarország Csehország és Szlovákia

2009. december 31.

Befektetett eszközök 2010. december 31.

2009. december 31.

12 552 628

15 481 796

1 811 605

2 253 157

2 801 088

2 231 190

312 366

294 069

15 353 716

17 712 986

2 123 971

2 547 226

A külső felektől származó árbevételben egy meghatározó ügyfélt azonosítottunk. A Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. részére értékesített szolgáltatások az árbevétel 24%-át jelentik.


46/55


36. Mérlegen kívüli kötelezettségek Operatív lízingek A Csoport ingatlanbérleti szerződéseket kötött olyan esetekben, ahol az ingatlan megvétele nem szolgálná a Csoport érdekét. A bérleti szerződések 3-10 évre szólnak és meghosszabbíthatóak. A hosszabbítás nem kötelező, és a bérbeadó szándékaitól függ. 2010. december 31-én a Csoport bérleti szerződésekkel kapcsolatos alap díjkötelezettségei az alábbiak szerint alakultak: ezer HUF

Ingatlanok 2010

Járművek 2009

2010

2009

Bérleti szerződés lejárata: egy évben belül

89 519

96 384

36 113

53 465

egy- öt év között

487 149

481 922

-

33 255

öt éven túl

700 277

674 691

-

-

1 276 945

1 252 997

36 113

86 720

Bankgaranciák A Csoport több bankgaranciával is rendelkezett összesen: 2010 Felhasznált bankgaranciák Bankgarancia keret

476 504

2009 503 093

793 568

227 907

1 270 072

731 000

Függő kötelezettség A Csoportnál a Fővárosi Tűzoltóparancsnoksággal kötött szerződés miatt valószínűsíthetően pénz kiáramlással járó függőben lévő ügy van. A Synergon Rendszerintegrátor Kft-nél kötött ügylet bemutatása: A társaság 2009 július 17-én vállalkozási szerződést kötött a Fővárosi Tűzoltóparancsnoksággal „ Erőgazdálkodási és Riasztási Információs Rendszer korszerűsítése és továbbfejlesztése „ tárgyban. A vállalkozási szerződésben vállalt munka ellenértéke 149 200 000 Ft + áfa , összesen 186 500 000 Ft összeg, teljesítés határideje 2010 április 30 volt. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság 2011 február 17-én benyújtotta Elállási nyilatkozatát, felelősségre és szerződésszegésre hivatkozva, melyben az addig megfizetett 166 472 477 Ft visszafizetésére és 29 840 000 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére szólította fel a társaságot, egyben nyilatkozott az addig leszállított és birtokba vett hardver és szoftver eszközök visszaszolgáltatásáról. A társaság a fenti szerződésre és teljesítésekre az alábbi tételeket számlázta (adatok ezer Forintban): Teljesítés időpontja Számla nettó Számla összege/elszámolt ÁFA tartalma árbevétel 2009. szept. 30 55 000 13 750 2009. dec. 31 55 000 13 750 összesen 110 000 27 500


és számolta el a könyvekben Számla bruttó összege/ vevő által megfizetett összeg 68 750 68 750 137 500

47/55


Az Elállási nyilatkozatban jelzett 29 840 000 Ft összegű kötbér követelésre a társaság a 2010 évi könyvekben 100% céltartalékot képzett , tekintettel a késedelmes teljesítésre. A társaság a projekt kivitelezése során, 2010 dec 31-ig az alábbi ráfordításokat számolta el (adatok ezer Forintban): Ráfordítás típusa 2009 2010 összesen Alvállalkozói teljesítmények érétke 46 500 1 500 48 000 Eszköz és licence beszerzések 20 173 36 20 209 Összesen: 66 673 1 536 68 209 Fentiek alapján, amennyiben az elállás ténye fennmarad, a társaságnak a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság részére, az általuk megfizetett összegre tekintettel legfeljebb 137 500 000 Ft visszafizetési kötelezettsége, és 110 000 000 Ft vesztesége keletkezik, mely összegeket csökkentheti a késedelmes teljesítést okozó alvállalkozóval szemben érvényesíthető alvállalkozói díj visszafizetés, érvényesíthető kártérítés és kötbér, továbbá a visszaszolgáltatásra kerülő eszközök hasznosításából származó bevétel összege.

37. Kapcsolt felek A konszolidált éves beszámoló a Synergon Nyrt. és az alábbi leányvállalatok éves beszámolóit foglalja magában:

Synergon Rendszerintegrátor Kft. Synergon Retail Systems Kft. Fibex Kft.

Magyar Köztársaság Magyar Köztársaság Magyar Köztársaság

Tulajdon hányad/ szavazati jog % 2010 2009 100% 100% 100% 100% 100% 100%

Infinity a.s Infinity Data s.r.o Infinity Slovakia s.r.o

Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság Szlovák Köztársaság

99% 99% 99%

Társaság

Megj.

Bejegyzés helye

99% 99% 99%

Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók kondíciói A kapcsolt felek felé történő tranzakciók a szokásos piaci árakon történnek. A Csoporton belüli év végén fennálló pénzügyileg nem rendezett tételekre nem történt értékvesztés elszámolása, ugyanis a fizetési gyakorlat szerint ezek rendezése biztosított. A kapcsolt felek pénzügyi teljesítő képességét és a működési, piaci feltételeket a Csoport évente értékeli.

A vezető tisztségviselők díjazása 2010. december 31.

Rövid lejáratú dolgozói juttatások

2009. december 31.

210 878

109 059

Igazgatóság összes juttatása

-

405

Felügyelő Bizottság rövid lejáratú juttatásai

-

4 553

Juttatások szerződés megszüntetés esetére Az Igazgatóság és a felügyelő bizottság részére nincs szerződés megszüntetésekor járó juttatás. A kulcs menedzsmentet a Társaság részéről kezdeményezett szerződés bontás esetére 55 440 ezer forint (2009: 41 917 ezer forint) juttatás illeti meg. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

48/55


Jubileumi juttatások munkavállalók részére A Csoportnak nincs jelentőséggel bíró jubileumi juttatási rendszere.

38. Osztalék A felosztható eredménytartalék a Társaság magyar számviteli törvény szerint összeállított éves beszámolójában került meghatározásra, amely eltér a mellékelt, nemzetközi beszámolási standardok (IFRS) szerint készített beszámolótól. A magyar törvénynek megfelelően, a Synergon Informatika Nyrt.nek 2010. december 31-én felosztható eredménytartaléka nincs (2009: 375 942 ezer forint). Az Igazgatótanács törzsrészvényenként 0 forint osztalékra tesz javaslatot, amely összeget az éves rendes közgyűlés jóváhagyhatja vagy módosíthatja.

39. Pénzügyi instrumentumok Finanszírozási és tőke kockázat

A Csoport a megfelelő tőke és hitel egyensúly megválasztásával a részvényesi hozam maximalizálására törekszik, ugyanakkor biztosítja a Csoport folyamatos működéséhez szükséges pénzeszközöket. A Synergon Csoport, a járműflotta pénzügyi lízingfinanszírozásán kívül, rendelkezik 1 060 000 ezer forint folyószámla hitel kerettel, amelyet esetenként és nem folyamatosan részben használt.

Releváns számviteli politika

A számviteli politika lényeges elemei és alkalmazott módszerei a pénzügyi kimutatások a 3-as pontjában találhatóak, úgy, mint a bemutatás elvei, értékelés elvei, amely alapján a bevételek és ráfordítások rögzítésre kerülnek a különféle pénzügyi eszközök és kötelezettségek valamint tőke instrumentumra vonatkozóan.

Pénzügyi instrumentum kategóriák 2010. december 31.

2009. december 31.

Pénzügyi eszközök Valós értékeléssel éves eredményben Lejáratig tartott befektetések Értékesíthető pénzügyi eszközök Hitelek és követelések

46 332 6 128 813

2 697 7 082 523

Pénzügyi kötelezettségek valós értékeléssel eredményben Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott Pénzügyi kötelezettségek valós értékeléssel eredményben

4 730 879 10 550

4 735 966 10 550

További információk: Nincsenek valós értéken eredményben bemutatott pénzügyi instrumentumok (FVTPL). A pénzügyi instrumentum kategóriái belül nem történt átsorolás. A pénzügyi instrumentumokban nem voltak olyanok, amelyeket azért nem vezetett ki a Csoport,mert ezekkel kapcsolatban kockázatok maradnának a Csoportnál. A Csoportnak a forward és saját részvény határidős ügyleten kívül nincs FVTPL eszköze illetve kötelezettsége.

Maximális kockázatok


49/55


2010. december 31.

2009. december 31.

Maximális követelés kitettség Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Egyéb követelések

4 920 709 1 188 951

6 288 076 781 616

Maximális hitel kitettség Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Egyéb kötelezettségek Rövid lejáratú hitelek

2 748 975 1 659 353 326 313

3 187 182 1 563 264 -

Pénzügyi kockázatok

A Csoport treasury funkciója az üzleti érdekeknek megfelelően koordinálja a hazai és nemzetközi pénzügyi piacokon való részvételt. A Csoport tevékenysége során felmerülő pénzügyi kockázatokat üzletenként elemezzük és jelentjük a kockázatok lényegességét és mértékét. A vizsgált kockázatok közt vannak a piaci kockázatok (deviza kockázat, valós érték kamat kockázat és árkockázat), hitel kockázat, fizetési kockázat és cash-flow kamat kockázat. A Csoport törekvése, hogy minimalizálja ezen kockázatok hatását. A Csoport derivatív ügyleteket használ ezen kockázat kitettségek fedezésére. A Csoport spekulációs céllal nem bocsátkozik semmiféle pénzügyi konstrukcióba.

Piaci kockázatok

A Csoport komplex projekteket értékesít amelyek egyedi árazásúak, így a beszerzések nem befolyásolják az árazási modellt. A Csoport a beszámolási évben gazdasági lassulást tapasztalt, amely a világgazdasági változások és a helyi kormányzati választások okoztak. Az állami megrendelések csúsztak és az üzleti szféra megrendelései részben a fenntartási és üzemeltetési megbízásokra korlátozódtak. Azonban az infrastrukturális és szoftver fejlesztések elhalaszthatósága csak korlátozott ideig tarthat, mivel mind az állami mind az üzleti szektor alap tevékenységéhez alapvetően szükségesek e rendszerek, ezért a Csoport nem számolt és nem tapasztalt lényeges visszaesést az árbevételben. A Csoport tevékenységéből elsősorban deviza árfolyamok változásából eredő és kamat kockázatok következnek. A meghatározó kamatláb a magyar forint kamata, amely a beszámolási periódusban csökkent, a meghatározó deviza árfolyam az USD és EUR árfolyamok, amelyek a Cisco és Microsoft-tól vásárolt informatikai eszközök beszerzési deviza neme. A piaci kockázatoknak való kitettség változatlan, továbbá a kockázatok kezelése és mérlegelése sem különbözik a korábbiaktól.

Külföldi valuta kockázat kezelése

A Csoport idegen devizához kötött ügyletekkel rendelkezik, így az árfolyam változásával járó kockázatnak is kitett. A napi gyakorlatban az árfolyam ingadozás kockázatát határidős kontraktusokkal kezeljük. A következő tábla az év végén idegen devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományát mutatja: Eszközök USD-ben nyilvántartott EUR-ban nyilvántartott CZK-ban nyilvántartott CHF-ban nyilvántartott GBP-ben nyilvántartott

Kötelezettségek

2010

2009

2010

122 506 191 852 873 435 15 988 141

256 394 941 327 655 517 -

343 346 978 387 510 308 193 809 1 158

2009 2 257 123 3 403 751 367 636 1 128 818 1 821

Idegen deviza érzékenységi vizsgálata

A Csoport legnagyobb mértékben az USD és EURO változás kockázatának van kitéve. A következő táblázat részletezi, hogy a magyar forinthoz mért 10%-os árfolyam növekedés vagy csökkenés milyen eredmény hatással járna. A 10%-os korlátot használjuk belső riportokra, amely értékű változást reálisnak


50/55


tart a Csoport. Az érzékenységi vizsgálat csak az idegen devizában fennálló pénzügyi eszközeire vonatkozik, azok beszámolókészítéskori értékét mutatja 10%-os és 2%-os árfolyam változások esetére. A következő táblázatban szerepelnek devizánként az elméleti 10%-os és 2%-os változás okozta hatások. A 10%-os és 2%-os csökkenés (forint gyengülés) a bemutatottal ellentétes előjelű azonos összegű eredményt jelentene. A táblázatban csak a kedvezőtlen forgatókönyv (forint gyengülése) került bemutatásra. Az ellenkező eset pontosan ellenkező eredménnyel járna. 10% USD változás hatása EUR változás hatása CZK változás hatása GBP változás hatása

2% USD változás hatása EUR változás hatása CZK változás hatása GBP változás hatása

Eszközök 2010 12 251 19 185 87 344 Eszközök 2010 2 450 3 837 17 469 -

Kötelezettségek 2009 25 639 94 133 127 518 -

2009 5 128 18 827 25 504 -

2010 (34 335) (97 839) (51 031) (19 381)

összes nettó hatás

2009 (225 712) (340 375) (36 764) (112 882)

Kötelezettségek 2010 2009 (6 867) (45 142) (19 568) (68 075) (10 206) (7 353) (3 876) (22 576)

2010 (22 084) (78 654) 36 313 (19 381)

2009 (200 073) (246 242) 90 755 (112 882)

összes nettó 2010 (4 417) (15 731) 7 263 (3 876)

hatás 2009 (40 015) (49 248) 18 151 (22 576)

A vezetés véleménye szerint a bemutatott érzékenység nem általános, ugyanis az év végi kitettség nem jellemzi az évközben fennálló kitettséget. Az euróban meghatározott árbevételek szezonálisan magasabbak az év utolsó negyedévében, így az EUR-ban rögzített követelés állomány magas volt az év végén. Kamat bevételek és ráfordítások 2010. december 31.

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

Kapott kamatok Kapott bankkamat

9 600

30 819

Diszkontált bevétel kamatai

16 066

26 918

Nem banki kamatok

19 924

7 453

45 590

65 190

Pénzügyi lízing fiezetett kamata

21 582

21 471

Fizetett kamatok

17 753

17 043

39 335

38 514

Fizetett kamatok

Likviditási kockázat kezelés A Csoport a likviditási kockázat kezelésére banki hitel keretek állnak rendelkezésre. A Társaságnál a folyamatos cash-flow előrejelzést figyelik, követelések és kötelezettségek lejárati és teljesítési idejét folyamatosan egyeztetik. A következő tábla a Csoport nem derivatív pénzügyi követeléseit lejárat szerinti bontásban mutatja be. A táblázat tételei nem diszkontált lejárati értékeket tartalmaz, amely ugyanekkor tartalmaz kamatokat is, kivéve, ha a kamat befolyása más időben várható.


51/55


Nem lejárt tételek: 2010

Súlyozott átlagos kamatláb

Nem kamatozó

Egyéb forgóeszközök Fix kamatozású 9,00%

Összesen

2009


Nem kamatozó

2 510 029

1 618 029

104 881

148 799

Egyéb forgóeszközök

9,00%

Összesen

5 088 758

209 510

90 612

-

4 428 180

-

660 578

9 480

18 960

85 378

2 624 390 1 785 788

683 291

18 495

394 778 17 945 394 778

247 437

526 541

17 945

526 541

503 885 17 945

1-3 hónap 3-12 hónap

21 215

Fix kamatozású

-

85 378

1 839 723

Összesen

109 107

18 960

3 324 343

5 év <

597 913

9 480

<1 hónap

1-5 év

388 403

3 345 558 2 087 160

Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból

Követelések lízing érdekeltségből


2 614 910 1 766 828

Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból

Követelések lízing érdekeltségből

<1 hónap

1-5 év

5 615 299

5 év <

Összesen

538 085

500 968

-

6 471 771

338 282

433 724

-

5 936 072

199 803

67 244

-

535 699

4 457

13 370

35 653

157 437

-

4 457

13 370

35 653

157 437

-

210 917

573 738

658 405

-

6 682 688

3 350 015 2 100 530

210 917

Lejárt tételek: 2010


Nem kamatozó

234 039 177 737

Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Egyéb forgóeszközök Fix kamatozású Követelések lízing érdekeltségből Összesen

2009

Nem kamatozó Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Egyéb forgóeszközök Fix kamatozású Követelések lízing érdekeltségből Összesen

<1 hónap 1-3 hónap 3-12 hónap

5 év < Összesen

67 259

13 494

-

492 529

234 039

177 737

67 259

13 494

-

492 529

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

67 259

13 494

-

234 039 177 737


1-5 év

<1 hónap 1-3 hónap 3-12 hónap 178 566 100 917

63 735

178 566

100 917

63 735

-

-

-

-

-

-

-

178 566 100 917


1-5 év

492 529

5 év < Összesen

8 786 35 000 387 004 -

352 004

-

35 000

35 000

-

-

-

-

-

-

-

-

63 735

8 786

8 786 35 000 387 004

52/55


A Csoport egyedileg elszámolt értékvesztést a lejárt tételekre, a még le nem járt tételekre pedig nem volt szükséges értékvesztés elszámolása. Lejárt pénzügyi eszközök bemutatása 2010. december 31. ezer HUF


474 920

323 802

Bruttó értékek: Nem értékvesztett lejárt követelések Értékvesztett lejárt követelések

79 782

110 839

554 702

434 641

A követelések értékelése egyedileg történik, valamint egyedileg kerül megállapításra a beszámolási időszak végi értékvesztés is. A lejárt, de nem értékvesztett követelések értékelésekor a vevő fizetési hajlandóságának és képességének felméréséhez figyelembe vettük a múltban gyűjtött információkat és a jövőbeni fizetési képességet és valószínűséget. 2010. december 31. Értékvesztett lejárt követelések Lejárt követelésekre elszámolt értékvesztés

2009. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

79 782

110 839

(62 173)

(82 637)

17 609

28 202

A következő táblázatok bemutatják, hogy a Csoport pénzügyi kötelezettségei, amelyeket lejáratig tartott és nem derivatívak hogyan alakultak az év végével. A táblázatban nem diszkontált pénzügyi kötelezettségek látszanak, melyeket a felmerülés szerint mindig a legkorábbi, vélhető időponthoz soroltuk be. Nem lejárt tételek: 2010


Nem kamatozó

1 133 241

Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások Fix kamatozású 4,00%

Összesen

2009


Nem kamatozó

Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások Fix kamatozású Lízing kötelezettség

1 284 642

4,00%

1-5 év

5 év <

Összesen

473 780

145 214

-

3 861 012

30 750

104 455

-

2 553 088

40 759

-

1 307 924

339 389

484 746

24 933

163 616

45 555

113 573

-

347 677

24 933

163 616

45 555

113 573

-

347 677

1 497 563 1 933 004

519 335

258 787

-

4 208 689

<1 hónap

443 030


2 046 035 1 761 412

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból

Összesen


1 472 630 1 769 388

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból

Lízing kötelezettség

<1 hónap

176 729

5 év <

Összesen

3 604

-

3 987 780

1 198

-

2 806 915

1 238 179

1 567 413

807 856

193 999

176 604

2 406

-

1 180 865

6 890

20 670

55 121

247 497

-

330 178

6 890

20 670

55 121

247 497

-

330 178

231 850

251 101

-

4 317 958

2 052 925 1 782 082


125

1-5 év

53/55


Lejárt tételek: 2010


Nem kamatozó Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások Fix kamatozású Lízing kötelezettség Összesen

2009

<1 hónap 1-3 hónap 3-12 hónap 129 587

45 110

12 441

129 587

45 110

12 441

-

-

129 587


Nem kamatozó Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások Fix kamatozású Lízing kötelezettség Összesen

1-5 év

-

187 138

-

-

187 138

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

45 110

12 441

<1 hónap 1-3 hónap 3-12 hónap

237 404 115 619

-

5 év < Összesen

-

-

1-5 év

187 138

5 év < Összesen

26 181

883

180 380 267

883

180

237 404

115 619

26 181

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

883

180 380 267

237 404 115 619

26 181

380 267

Biztosítékok

A pénzügyi lízingelt eszközök a lízing fizetési kötelezettség biztosítékául szolgálnak, a lízingbe adónak szerződéses joga, hogy tulajdon jogokat gyakoroljon abban az esetben, ha a lízingbe vevő megszegi a szerződéses feltételeket, pl. a szerződésben vállalt fizetés elmaradásával.

Szerződésszegések

A Csoportnak nincs tudomása hitel szerződésszegésről vagy hibás teljesítésről.

Vagyonkezelési és hasonló szolgáltatások

A Csoport ilyen szolgáltatást más társaságok (személyek) részére nem nyújt.

40. Könyvvizsgáló díjazása 2010. december 31-el záródó üzleti évre a magyar vállalatok és a konszolidált vállalat könyvvizsgálatát az UNIKNTO Számvitelkutatási Kft. látja el. A könyvvizsgáló díjazása 16 640 ezer forint volt. Az Infintiy a.s, cseh leányvállalat helyi és konszolidált beszámolójának könyvvizsgálatát 4 100 ezer forintért a Projects & Audit s. r. o végezte. A könyvvizsgáló társaságok a cég részére egyéb, a könyvvizsgálati tevékenységgel összeférhetetlen szolgáltatást nem nyújtottak.


54/55

A pénzügyi kimutatások módosított változatait az Igazgatótanács a közgyűlés felé elfogadásra javasolta. Synergon Informatika Nyrt

Recommend Documents