Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt április 26-án megtartandó évi rendes közgyűlésére

Synergon Informatika Nyrt. ■ 1047 Budapest, Baross utca 91-95. ■ [email protected] ■ www.synergon.hu ■ Telefon: 399-5500 ■ Fax: 399-5599

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. 2010. április 26-án megtartandó évi rendes közgyűlésére A Synergon Informatika Nyrt. (1047 Budapest, Baross u. 91-95., cjsz.: 01-10-044960 – a továbbiakba: Társaság) igazgatótanácsa (a továbbiakban: Igazgatótanács) az alábbi előterjesztéseket és határozati javaslatokat fogadta el a Társaság 2010. április 26-án megtartásra kerülő évi rendes közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés): I.

A Közgyűlés 1. sz. napirendi pontjához („Az Igazgatótanács jelentése a 2009. évi gazdálkodásról, a számviteli törvény szerinti éves beszámoló (anyavállalati és az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) alapján elkészített konszolidált) és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat előterjesztése”):

Az Igazgatótanács az 1. sz. napirendi ponthoz tartozó előterjesztését elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az írásbeli anyaggal megegyezően.

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés az Igazgatótanács 2009. évi jelentését az írásbeli előterjesztéssel mindenben megegyezően elfogadta.” II.

A Közgyűlés 2. sz. napirendi pontjához („A könyvvizsgáló jelentése a 2009. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról”):

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés a Könyvvizsgáló jelentését - a 2009. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról - elfogadta.” III.

A Közgyűlés 3. sz. napirendi pontjához („Az audit bizottság jelentése a 2009. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról”):

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés az Audit Bizottság jelentését - a 2009. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról - elfogadta.” IV.

A Közgyűlés 4. sz. napirendi pontjához („Döntés a 2009. évi beszámolónak (anyavállalati és IFRS alapján elkészített konszolidált) elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról”):

1/3 oldal

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés a közzétett előterjesztésben foglaltakkal megegyezően elfogadta a Synergon Informatika Nyrt. anyavállalati és IFRS alapján elkészített konszolidált 2009. évi beszámolóját. A Közgyűlés a közzétett előterjesztésben foglaltakkal megegyezően elfogadta, hogy osztalék kifizetésére nem kerül sor, az eredmény eredménytartalékba kerül.” V.

A Közgyűlés 5. sz. napirendi pontjához („Döntés a felelős vállalatirányítási jelentés elfogadásáról”):

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés az Igazgatótanács 2009. évi felelős vállalatirányítási jelentését az írásbeli előterjesztéssel mindenben megegyezően elfogadta.” VI.

A Közgyűlés 6. sz. napirendi pontjához („Döntés az Igazgatótanács tagjainak adandó felmentvény megadásáról”):

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés elfogadta az Igazgatótanács 2009. üzleti évben végzett munkáját és az Igazgatótanács tagjai részére - a Gt. 30.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint a felmentvényt megadja.” VII.

A Közgyűlés 7. sz. napirendi pontjához („Igazgatótanácsi tagok választása és tagjai díjazásának megállapítása”):

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés a mai naptól a megválasztását követő második naptári éven belül megtartásra kerülő rendes Közgyűlésig (de legfeljebb 2012. április 30. napjáig) terjedő időszakra az Igazgatótanács tagjává választja Vida Szabolcsot. A Közgyűlés úgy határoz, hogy az Igazgatótanács tagjai a 2010. évben tiszteletdíj nélkül lássák el feladatukat.”

2/3 oldal

Mellékletek:

-

Független könnyvizsgáló jelentése a Synergon Informatika Nyrt. konszolidált beszámolójáról

-

Synergon Informatika Nyrt. konszolidált beszámolója

-

Független könnyvizsgáló jelentése a Synergon Informatika Nyrt. egyedi éves beszámolójáról

-

Synergon Informatika Nyrt. egyedi eves beszámolója

-

Audit Bizottság jelentése

-

Felelős Társaságirányítási Jelentés és nyilatkozat a társaságirányítási gyakorlatról

3/3 oldal

Synergon Informatika Nyrt. és konszolidált vállalatai Konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint 2009. december 31-el végződő üzleti évre

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00

Synergon Informatika Nyrt. Konszolidált pénzügyi kimutatások 2009. december 31-el végződő üzleti évre Tartalomjegyzék:

Konszolidált Konszolidált Konszolidált Konszolidált

Oldal:

eredménykimutatás .................................................................... 3 mérleg ....................................................................................... 4 saját tőke változása kimutatás ................................................... 5 cash-flow kimutatás ................................................................... 6

Mellékletek a konszolidált beszámolóhoz ........................................................ 8

Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

2/56


Konszolidált pénzügyi beszámoló mellékleteinek jegyzéke 1. 2. 3. 4.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Oldal:

Általános információk .................................................................................... 10 Beszámoló készítés alapja ............................................................................. 10 Számviteli politika és az alkalmazott beszámolási elvek változásai .................... 11 Számviteli politika összefoglalója ................................................................... 12 Üzleti kombinációk ..................................................................................... 12 Goodwill .................................................................................................... 13 Idegen devizás tételek átváltása a beszámoló készítés pénznemére............... 13 Ingatlanok, gépek berendezések ................................................................. 14 Immateriális javak véges használati idővel ................................................... 14 Hitel költségei ............................................................................................ 15 Befektetett eszközök megtérülő értéke ........................................................ 15 Befektetések .............................................................................................. 15 Készletek ................................................................................................... 16 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból ........................................... 16 Egyéb eszközök ...................................................................................... 16 Pénz és pénz egyenértékesek .................................................................. 16 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból ...................................... 16 Kamatozó hitelek és kölcsönök ................................................................ 16 Céltartalékok .......................................................................................... 16 Nyugdíjak ............................................................................................... 17 Lízingelt eszközök ................................................................................... 17 Bevételek ............................................................................................... 17 Osztalék ................................................................................................. 18 Szegmensjelentés ................................................................................... 18 Jegyzett tőke .......................................................................................... 19 Saját részvények ..................................................................................... 19 Adózás ................................................................................................... 19 Részvényenkénti eredmény ..................................................................... 19 Pénzügyi instrumentumok ....................................................................... 19 Pénzügyi garanciák ................................................................................. 23 Részvény alapú juttatások ....................................................................... 23 Mérlegen kívüli tételek ............................................................................ 24 Fordulónap utáni események ................................................................... 24 Összehasonlító adatok ............................................................................. 24 Jelentős számviteli becslések ........................................................................................ 24 Bevételek .......................................................................................................................... 26 Anyagok és igénybevett szolgáltatások ....................................................................... 26 Munkavállalókkal kapcsolatos ráfordítások ................................................................. 27 Általános és adminisztratív ráfordítások ...................................................................... 27 Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások ....................................................................... 27 Pénzügyi tevékenység bevétele, ráfordítása .............................................................. 28 Adók .................................................................................................................................. 29 Konszolidált leányvállalatokban lévő kisebbségi érdekeltség ................................... 31 Részvény alapú juttatások ............................................................................................. 32 Részvényekre jutó (veszteség) nyereség .................................................................... 33 Ingatlanok, gépek, berendezések ................................................................................ 34


8/56


17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök ........................................... 36 Goodwill ............................................................................................................................ 37 Egyéb immateriális eszközök ........................................................................................ 38 Befektetések .................................................................................................................... 40 Hosszú lejáratú követelések áruszállításból és szolgáltatások nyújtásából ........... 40 Lízing érdekeltségek ....................................................................................................... 40 Készletek .......................................................................................................................... 41 Követelések ...................................................................................................................... 42 Folyamatban lévő szerződéses munka ........................................................................ 42 Egyéb forgóeszközök ...................................................................................................... 43 Pénzeszközök és rövid lejáratú betétek ...................................................................... 43 Jegyzett tőke és tartalékok ........................................................................................... 44 Lízing kötelezettségek .................................................................................................... 45 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból ..................................................... 46 Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások ........................................... 46 Céltartalékok .................................................................................................................... 46 Szegmensek szerinti információk ................................................................................. 47 Mérlegen kívüli kötelezettségek .................................................................................... 49 Kapcsolt felek .................................................................................................................. 50 Osztalék ............................................................................................................................ 50 Pénzügyi instrumentumok ............................................................................................. 51 Könyvvizsgáló díjazása ................................................................................................... 56 Mérlegkészítés utáni események .................................................................................. 56 Pénzügyi kimutatás elfogadása .................................................................................... 56


9/56


A 2009. december 31-gyel végződő évről készült konszolidált pénzügyi kimutatások mellékletei 1.

Általános információk

A Synergon Informatika Nyrt. az anyavállat (későbbiekben „a Társaság” vagy Magyarországon bejegyzett részvénytársaság. A vállalatcsoport felett nem áll anyavállalat.

„Synergon”)

A Synergon Informatika Nyrt. székhelye: 1047 Budapest, Baross utca 91–95. Az anyavállalatot a magyar szabályok szerint magyarországi alapítási hellyel hozták létre. A Synergon vállalatok informatikai rendszereinek tervezésével, megvalósításával, valamint azok karbantartásával foglalkozik.

2.

Beszámoló készítés alapja

A Synergon Informatika Nyrt. egyedi éves beszámolója a magyar számviteli törvénnyel (a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény) összhangban készül. Az egyedi beszámoló elveire alkalmazott törvény egyes rendelkezései a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoktól (IFRS) eltérnek. A pénzügyi év 2009. december 31-én zárult. Jelen pénzügyi jelentés a vállalkozás folytatásának elve alapján készült. A Csoport konszolidált beszámolójában megadott adatok ezer forintban (HUF 000) értendők. Valamennyi összeg a legközelebbi ezres értékre kerekítve szerepel a beszámolóban.

Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről A Synergon Informatika Nyrt. és leányvállalatai konszolidált éves beszámolója az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (IFRS) összhangban készült. Az IFRS a Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASB), valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardértelmező Bizottság (IFRIC) által elfogadott standardokat és értelmezéseket foglalja magában. Az EU által átvett IFRS-ek nem különböznek a Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASB) által kibocsátott IFRS-ektől, kivéve az IAS 39 egyes szabályait (portfolió fedezek), amelyeket nem hagyott jóvá EU. Mivel a Csoportnak nincsen portfólió fedezeti tétele, amely az IAS 39 hatókörébe tartozna, ezért e pénzügyi beszámolóban minden elem megfelel a mérlegkészítés idejével az EU által elfogadott szabályoknak. Konszolidáció alapjai A konszolidált éves beszámoló a Synergon Informatika Nyrt. (anyavállalat) és azon leányvállalatainak beszámolóit tartalmazza, amelyekben a Csoport ellenőrzési joggal, és közvetlen vagy közvetett befolyásolási képességgel rendelkezik. A Csoport az ellenőrzési joggal képes meghatározni a konszolidált Társaság pénzügyi és működését politikáját, így a befolyásolt Társaságból hozamra tehet szert. A befolyás mértékének meghatározásakor azokat a jelenleg gyakorolható vagy szavazati joggá alakítható jogokat vettük figyelembe, melyek 2009. december 31-gyel léteztek. Ezeken kívül nincsenek további kapcsolt felek, amelyekben a Csoportnak befolyásolási lehetősége állna fenn. A befolyásolási képesség felmérésekor a leányvállalatok beszámolóinak fordulónapja azonos volt az anyavállalat fordulónapjával, illetve a leányvállalatnál alkalmazott számviteli politika megegyezett az anyavállalat számviteli politikájával. A konszolidált éves beszámolóban teljes konszolidációs módszert alkalmazunk. A bevont vállalatok körét a kiegészítő melléklet 35. pontjában részletesen bemutatjuk. A konszolidáció során valamennyi Csoporton belüli tranzakciót kiszűrtünk. Az év során megszerzett leányvállalatok azon naptól kerülnek konszolidálásra, amikor a megvásárolt befektetés eszközei és működése feletti irányítási jog átszáll a Csoportra. Az értékesített leányvállalatok az értékesítés napjáig kerülnek konszolidálásra, azaz addig az időpontig, amíg a Csoportnak az adott Társaság eszközei és működése feletti irányítási joga meg nem szűnik. A kisebbségi érdekeltség változásainak megjelenítéséhez az akvizíciós módszert alkalmazzuk. Ennek értelmében, a leányvállalatban szerzett újabb részesedés bekerülési értéke és a konszolidált mérlegben kimutatott eszközökben és forrásokban a kisebbségi érdekeltség megszerzésekor az újonnan megszerzett Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

10/56


kisebbségi érdekeltség értéke közötti különbözetet goodwill-ként számoljuk el. A kisebbségi érdekeltség a konszolidált leányvállalatok nettó eszközéből az egyéb tulajdonosok részesedését mutatja, amely a konszolidált mérlegben a saját tőkén belül az anyavállalat saját tőkéjétől elkülönítve, valamint a konszolidált eredménykimutatásban ugyancsak külön mutatjuk be (az eredmény kapcsán). A kisebbségi érdekeltség értékelésekor a kisebbségre jutó nettó eszközérték arányos részét vesszük figyelembe (nem határozzuk meg és osztjuk a kisebbségre a reá jutó goodwillt).

3.

Számviteli politika és az alkalmazott beszámolási elvek változásai

Új standardok alkalmazása 2009. január 1-vel kezdődően a Csoport a következő új, módosított IFRS-eket alkalmazza: IFRS 7 „Pénzügyi instrumentumok – Közzétételek” (2009. július 1-től hatályos). A módosítás a valós értéken történő értékelés és a pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó likviditási kockázat részletesebb közzétételét írja elő. Ezen belül, a módosítás előírja, hogy a valós értéken történő értékeléseket valós érték hierarchia alkalmazásával kell besorolni. Mivel a számviteli politika változása csupán további közzétételeket tesz szükségessé, így nincs kihatással az egy részvényre jutó eredményre (EPS). IAS 1 (átdolgozott). „A pénzügyi kimutatások prezentálása” (2009. július 1-től hatályos). Az átdolgozott standard nem engedélyezi a megjelenített bevételek és ráfordítások különálló komponenseinek („a saját tőkének a nem a tulajdonosokkal kapcsolatos változásait”) bemutatását a saját tőke változásairól szóló kimutatásban, előírva, hogy a saját tőkének a nem a tulajdonosokkal kapcsolatos változásait egy átfogó jövedelemről szóló beszámolóban - a saját tőke tulajdonosokkal kapcsolatos változásaitól külön - kell prezentálni. Ennek eredményeképp a csoport a saját tőke összes tulajdonosokkal kapcsolatos változását a saját tőke változásának konszolidált kimutatásában mutatja be, amíg a saját tőkének a nem a tulajdonosokkal kapcsolatos változásait az átfogó jövedelemre vonatkozó konszolidált kimutatásban mutatja be. Az összehasonlító adatok átsorolása megtörtént, annak érdekében, hogy a prezentáció összhangban legyen az átdolgozott standarddal. Mivel a számviteli politika változása csupán a prezentálás szempontjaira van kihatással, az egy részvényre jutó eredmény nem változik. Az IFRS 2 (módosítás) „Részvényalapú kifizetés” (2009. július 1-től hatályos) a megszolgálási feltételekkel és törlésekkel foglalkozik. Tisztázza, hogy a megszolgálási feltételek csak szolgálati feltételek vagy teljesítmény feltételek lehetnek. A részvényalapú kifizetés egyéb jellemzői nem tartoznak a megszolgálási feltételek közé. Ezeket a jellemzőket a munkavállalókkal vagy hasonló szolgáltatást nyújtókkal létrejött ügyeleteknek a nyújtás időpontjában érvényes valós értékében kell elszámolni; nem befolyásolják a várhatóan megszolgált juttatások számát vagy azok becsült értékét a nyújtás időpontját követően. Minden törlést, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó egység vagy másik fél által történik, számvitelileg ugyanúgy kell kezelni. A csoport és a vállalat az IFRS 2 módosított standardot 2009. január 1-vel alkalmazza. A módosítás nincs jelentős kihatással sem a csoport, sem a cég pénzügyi beszámolóira. Az alábbi, már kiadott, de még nem hatályos standardok és hatályban levő standardokhoz kapcsolódó módosítások a csoport 2010. január elsején vagy azután kezdődő vagy későbbi üzleti évére nézve lesznek kötelező érvényűek, de a csoport nem alkalmazza őket előzetesen: IFRIC 17 „Nem-pénzbeli eszközök tulajdonosok közötti felosztásai” (2009. július 1. vagy ezután kezdődő üzleti évtől hatályos). Az értelmezés az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része. Ez az értelmezés útmutatót nyújt azon megállapodások elszámolásához, amelyek értelmében a gazdálkodó egység nempénzbeli eszközöket oszt szét tulajdonosok között, a tartalékok szétosztásaként vagy osztalék gyanánt. Az IFRS 5 standardot szintén módosították, azzal a céllal, hogy az eszközöket csakis akkor lehessen tulajdonosok közötti felosztásra tartott eszközként besorolni, amennyiben az eszközöknek jelenlegi állapotukban alkalmasak a felosztásra, és a felosztás nagyon valószínű. A csoport és a cég 2010. január 1-től alkalmazza az IFRIC 17-et. A várakozások szerint nem lesz jelentős kihatása a csoport vagy a cég pénzügyi beszámolójára. IAS 27 (átdolgozott) „Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások” (2009. július 1-től hatályos). Az átdolgozott standard előírja, hogy a nem ellenőrző részesedést a saját tőkében kell feltüntetni, amennyiben nincs változás az ellenőrzésben és ezek a tranzakciók nem eredményeznek goodwillt, vagy nyereséget és veszteséget. A standard szintén meghatározza az ellenőrzés elvesztése esetén történő elszámolás módját. A gazdálkodó egységben fennmaradó részesedéseket valós értéken Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

11/56


kell újraértékelni, és a nyereséget és a veszteséget az eredménybe kell átsorolni. A csoport az átdolgozott IAS 27 standardot 2010. január 1-től előretekintően alkalmazza a nem ellenőrző részesedéseket érintő tranzakciók esetében. IFRS 3 (átdolgozott), „Üzleti kombinációk” (2009. július 1-től hatályos). Az átdolgozott standard az üzleti kombinációk elszámolásához szükséges akvizíciós módszert tartalmazza, néhány jelentős változással. Például, egy üzlet akvizíciójakor az ellenérték minden tételét az akvizíció időpontja szerinti valós értéken kell értékelni, és a hitelként kategorizált függő kifizetéseket következésképpen újra kell értékelni az eredménykimutatásban. Ügyletenként lehetőség van a felvásároltban levő nem ellenőrző részesedés valós értéken vagy a felvásárolt nettó eszközeiben levő érdekeltség arányos részén történő értékelésére. Az akvizíciókkal kapcsolatos költségek ráfordításként számolhatóak el. A csoport az átdolgozott IFRS 3 standardot 2010. január 1-től előretekintően alkalmazza. & IAS 38 (módosítás), „Immateriális javak”. A módosítás az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része; a csoport és a cég a módosított IAS 38-at az átdolgozott IFRS3 alkalmazásának kezdőnapjától fogják alkalmazni. A módosítás tisztázza az üzleti kombinációkból szerzett immateriális eszközök valós értéken való értékelésének irányvonalait és lehetővé teszi az immateriális eszközök összevonását egy eszközzé, amennyiben mindegyik eszköznek hasonló a hasznos gazdasági élettartama. A módosításnak nem fog jelentős kihatást gyakorolni a csoport vagy a cég pénzügyi beszámolóira. IFRS 5 (módosítás), „Az értékesítésre tartott befektetett eszközök (és megszűnt tevékenységek) értékelése”. A módosítás az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része. A módosítás tisztázza, hogy az IFRS 5 standard rendelkezik az értékesítésre tartott befektetett eszközökkel (és megszűnt tevékenységekkel) kapcsolatosan megkövetelt közzétételekről. Szintén tisztázza, hogy az IAS 1 általános követelményei a továbbiakban is alkalmazandóak, különös tekintettel a 15. bekezdésre (a valós bemutatás megvalósítása) és a 125. bekezdésre (a becslési bizonytalanságok forrásai). A csoport és a cég 2010. január 1-jével alkalmazza a módosított IFRS 5 standardot. A standard várhatóan nem lesz jelentős kihatással sem a csoport, sem a cég pénzügyi beszámolóira. IAS 1 (módosítás), „A pénzügyi beszámoló prezentálása”. A módosítás az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része. A módosítás tisztázza, hogy a kötelezettségek tőkekibocsátás általi lehetséges kiegyenlítése nincs kihatással azok rövid vagy hosszú lejáratúként való besorolására. A rövid lejáratú kötelezettségek definíciójának módosításával a módosított standard engedélyezi egy kötelezettség hosszú lejáratúként való besorolását (amennyiben a gazdálkodó egységnek feltétel nélküli joga van a kötelezettség kiegyenlítését a beszámolási időszakot követő legalább 12 hónapon túlra elhalasztani) abban az esetben is, ha a másik fél igényelheti, hogy a gazdálkodó egység részvényekben egyenlítse ki a kötelezettséget. A csoport és a cég 2010. január 1-vel alkalmazza a módosított IAS 1 standardot. A standard várhatóan nem lesz jelentős kihatással sem a csoport, sem a cég pénzügyi beszámolóira. IFRS 2 (módosítás), „Csoporton belüli pénzeszközben teljesített és részvény-alapú kifizetési ügyletek”. Azon túl, hogy figyelembe veszik IFRIC 8 „Az IFRS 2 hatóköre” és az IFRIC 11 „Az IFRS 2 – Részvényügyletek saját és konszernrészvényekkel” értelmezéseket, a módosítások az IFRIC11 értelmezés tartalmát bővíti tovább, tárgyalva a csoporton belüli megállapodások besorolását, amelyeket az értelmezés tartalmazott. Az új irányvonal várhatóan nem lesz jelentős kihatással a csoport pénzügyi beszámolóira.

4.

Számviteli politika összefoglalója

1. Üzleti kombinációk Leányvállalatokban szerzett részesedések értékelése bekerülési értéken történik. A bekerülési érték számítása az átadott eszközök, felmerült kötelezettségek és függő kötelezettségek, valamint a Csoport által kibocsátott és az akvizícióban a kontroll megszerzéséért adott tőke instrumentumok valós értékeinek az összege (az átváltás pillanatában érvényes). A felvásárolt vállalat mindazon eszközei, kötelezettségei és függő kötelezettségei, melyek megfelelnek az IFRS 3 Üzleti Kombinációk standard megjelenítési feltételeinek, valós értéken, az akvizíció pillanatában kerülnek rögzítésre, kivéve azokat az eszközöket, melyek értékesítésre szánt eszközként az IFRS 5 Hosszú lejáratú, értékesítésre szánt eszközök és megszűnő tevékenységek standard szerint vannak értékelve és nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az elszámolás az értékesítési költségekkel csökkentett valós értékükön történik. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

12/56


2. Goodwill Az akvizíción keletkező goodwill (azaz a befektetésben megszerzett meghatározó eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek nettó valós értéke és a fizetett vételár pozitív különbözete) bekerülési értéken mutatjuk ki. A goodwill a mérlegben a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken mutatjuk be. Az esetleges értékvesztés megállapítására legalább évente – illetve értékvesztésre utaló körülmények esetén hamarabb – kerül sor. Az akvizíció során megszerzett goodwillt azokhoz a pénztermelő egységekhez rendeljük melyik az eredmény termelésben részt vesznek. Az értékvesztés mértéke, a goodwillhez allokált pénztermelő egység megtérülési értékének megállapításával kerül meghatározásra. Ha az egység megtérülő értéke elmarad a könyv szerinti értéktől, értékvesztés kerül elszámolásra. Amennyiben a goodwill olyan pénztermelő egység részét képezi, amelynek tevékenységét részben értékesítik – az értékesítés eredményhatásának kiszámítása szempontjából –, az értékesített tevékenységhez kapcsolódó goodwill beleszámít az értékesített tevékenység könyv szerinti értékébe. Az ilyen típusú ügyletek esetében az értékesített goodwill értéke az értékesített tevékenység és megtartott egység arányaiban határozzuk meg. 3. Idegen devizás tételek átváltása a beszámoló készítés pénznemére A Synergon Informatika Nyrt. és magyar leányvállalatai által könyvviteli és beszámolási célra alkalmazott devizanem a magyar forint. A külföldi devizában keletkezett, nem pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a tranzakció napján érvényes árfolyamon váltják át forintra. A külföldi devizában keletkezett pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapi árfolyamon váltják át forintra. A keletkező árfolyam-különbözet az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A bekerülési értéken értékelt, külföldi devizában keletkezett nem pénzügyi eszközök a tranzakció fordulónapján érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A valós értéken értékelt, külföldi devizában keletkezett nem pénzügyi eszközök a valós érték meghatározásakor érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A Csehországban és Szlovákiában működő befektetések funkcionális devizaneme a Cseh korona (CZK) és az Euro (EUR). A Csoport a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon a leányvállalatok külföldi devizanemben készült éves beszámolóiban szereplő mérlegadatokat a Synergon Informatika Nyrt. által alkalmazott devizanemre váltja át. Az eredménykimutatás adatait a beszámolási időszak alatti átlagárfolyamon váljuk át. A külföldi leányvállalatok beszámolóinak forintra történő átváltásából eredő árfolyam-különbözet a tőkén belül az átváltási különbözetben szerepel. A külföldi befektetések értékesítésekor, a saját tőkén belül a befektetésre jutó halmozott átváltási különbözetet az eredménnyel szemben számoljuk el. Működési pénznemek (funkcionális): Cseh Köztársaság

Cseh Korona (CZK)

Szlovák Köztársaság

Euro (EUR)

Magyar Köztársaság

Magyar Forint (HUF)

Idegen devizás tranzakciók és külföldi ügyletek Amennyiben a tranzakció idegen devizában elszámolandó, akkor a tranzakciót a tranzakció napján az elszámoláskor érvényes árfolyamon mutatjuk be. A beszámolási periódus végére minden monetáris eszközt átértékelünk, a periódus végi árfolyamra. A nem monetáris eszközöket nem értékeljük át. A konszolidáció céljára a nem forint funkcionális pénznemű vállalatok nettó eszköz értéke és az átfogó eredmény tételeit átszámítjuk. Az eszközök és kötelezettségek a periódus végi árfolyamon értékeljük át. A tőke tételei historikus árfolyamon maradnak. Az egyéb átfogó eredmény tételeit a beszámolási periódus átlagos árfolyamán számítjuk át. A Goodwillt minden periódus végével átértékeljük, a különbséget a saját tőkén belül mutatjuk be.


13/56


4. Ingatlanok, gépek berendezések Az ingatlanok, gépek és berendezéseket halmozott értékcsökkenéssel, lineárisan csökkentett bekerülési értéken mutatjuk be. Az értékcsökkenés kulcsát az eszköz becsült hasznos élettartama valamint a maradványértéke alapján állapítjuk meg. A Csoport által alkalmazott leírási kulcsok: a műszaki berendezések, járművek és gépek esetében 15-20%, illetve a szoftverek esetében 25%. Az épületekre aktivált felújítási költségek értékcsökkenését az adott épület bérletének élettartama alatt számoljuk el. A földterületre a Csoport nem számol el értékcsökkenést. A saját előállítású tárgyi eszközök előállítási költsége az anyagköltséget és a közvetlen munkaköltséget tartalmazza. A tárgyi eszközök jövőbeni gazdasági célú karbantartásának és javításának költségét a költség felmerülésekor ráfordításként számoljuk el. Ha a körülmények arra utalnak, hogy egy eszköz könyv szerinti értéke nem térül meg és az érék változása szükségszerű, akkor a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét az esetleges értékvesztés szempontjából felülvizsgáljuk. A mennyiben az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülési értéket, az eszköz, illetve pénztermelő egység a megtérülési értékre kerül leírásra. A tárgyi eszközök megtérülési értéke a nettó eladási ár, illetve az használati érték közül a magasabb. Az eszköz használati értékének megállapításához az eszköz által generált becsült jövőbeni pénzáramokat használunk, amelyeket– a pénz időértékét és az adott eszközre vonatkozó egyedi kockázatot kifejező– piaci adózás előtti diszkontráta alkalmazásával jelenértékre diszkontálunk. Az önálló pénzáramot nem termelő eszközök megtérülési értéke a vonatkozó pénztermelő egység függvényében kerül meghatározásra. Az eszközök értékvesztését az eredménykimutatáson belül az értékesítési, általános és igazgatási ráfordítások soron mutatjuk ki. A tárgyi eszközöket értékesítéskor vezetjük ki, illetve akkor is, ha annak további folyamatos működéséből gazdasági előny már nem várható. A tárgyi eszközök kivezetésének eredményhatását (az értékesítésből befolyó haszon és az eszköz könyv szerinti értékének különbözete) a kivezetés évének eredményével szemben számoljuk el. Azon összetevőknél, amelyek egy komplex tárgyi eszközökhöz kapcsolódnak, de eltérő hasznos élettartammal bírnak, az eltérő hasznos időtartamot képviselő elemeket a Csoport külön tárgyi eszközként tarja nyilván. A tárgyi eszközök részegységének cseréje során felmerülő költségeket akkor aktiváljuk, ha a költség felmerült és megbízhatóan mérhető, továbbá valószínű, hogy az eszköz a jövőben pozitív pénzáramok formájában realizálódik és hasznokat hajt. Az értékcsökkenés elszámolásának módját és a hasznos élettartamát évente felülvizsgáljuk. 5. Immateriális javak véges használati idővel Egyedileg beszerzett immateriális javak Az egyedileg beszerzett eszközöket kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron tartjuk nyilván. Az amortizációt lineáris módszerrel az eszköz becsült hasznos élettartama alatt számoljuk el. Az eszköz becsült hasznos élettartamát és az amortizációs módszert minden év beszámoló-készítésekor felülvizsgáljuk, amennyiben a becslésekben változás következik be, akkor annak hatásait a következő periódusokban mutatjuk be. Saját előállítású immateriális javak, kutatási és fejlesztési költségek A kutatási kiadásokat felmerülésükkor ráfordításként számoljuk el. Belső fejlesztésű immateriális eszközök (vagy belső projekt fejlesztési szakaszát) kizárólag akkor aktiváljuk, ha a következők alátámasztottan teljesülnek: • • • •

az immateriális eszköz technikailag megvalósítható és így értékesíthető vagy használatba állítható az eszköz befejezése és az eszköz használata vagy értékesítése szándékolt az eszköz használatának vagy értékesítésének képessége adott felmérhető, hogy az eszköz alkalmas jövőbeni hasznok képzésére


14/56


• •

rendelkezésre áll a képesség, megfelelő technikai, pénzügyi és egyéb forrás a fejlesztés befejezéséhez és az eszköz eladásához vagy használatához az eszköz fejlesztése alatt felmerült költségei megbízhatóan mérhetőek és az eszközhöz rendelhetőek

A belső fejlesztésű eszközökhöz rendelt költségek azzal az idővel válnak az eszköz bekerülési értékéhez számíthatóvá, amellyel teljesítik az összes fent írt kritériumot. Amely esetekben nem lehet az eszközt aktiválhatónak minősíteni, akkor a fejlesztés költségeit eredmény terhére azok felmerülésekor kell elszámolni. Az első nyilvántartásba vétel után a belső előállítású eszköz, hasonlóan a vásárolt immateriális eszközökhöz, kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartjuk nyilván. Üzleti kombinációkkal megszerzett immateriális javak Amennyiben az üzleti kombinációk során megszerzett immateriális eszközök teljesítik az eszközminősítési kritériumokat és a valós értékük megbízhatóan mérhető, akkor ezeknek a nyilvántartása a goodwilltől elkülönítve egyéb immateriális eszközökként történik. Az ilyen immateriális eszköz bekerülési értéke az akvizíciókori valós érték. Az első nyilvántartásba vétel után az üzleti kombinációkkal megszerzett immateriális eszköz, hasonlóan a vásárolt immateriális eszközökhöz, kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartjuk nyilván. 6. Hitel költségei Amennyiben a hitelezési költségek közvetlenül köthetők minősített eszközök beszerzéséhez vagy létesítéséhez, akkor ezen esetekben a hitelezési költség mindazon időre, amely az eszköz használatba vételéig tart, növeli az eszköz értékét. Minősített eszközök azok, melyek végleges használati vagy értékesítési állapotának eléréséig jelentősebb időráfordításra van szükség. A minősített eszközökhöz rendelt hitelek hozamait levonjuk az eszköz használatba helyezésekor az aktiválás költségeiből. Minden egyéb hitelezési költséget a felmerülés időszakában ráfordításként számolunk el. 7. Befektetett eszközök megtérülő értéke Az eszközök esetleges értékvesztését minden fordulónapon ellenőrizzük. Értékvesztésre mutató örülmény esetén az adott eszköz megtérülési értékét hivatalosan felmérjük. Amennyiben az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülési értékét, értékvesztést számolunk el, és az eszköz értékét a megtérülési értékre írjuk le. Az értékvesztéseket az éves eredmény terhére mutatjuk be. A megtérülési érték az eszköz, illetve pénztermelő egység értékesítési költséggel csökkentett valós értéke, illetve használati érték közül a magasabb, amelyet egyedileg határozunk meg, kivéve, ha az eszköz önálló – más eszközöktől, illetve eszköz csoportoktól független – pénztermelésre nem képes. A goodwillt érintően elszámolt értékvesztést később nem lehet visszaírni. 8. Befektetések A befektetéseket bekerülési értéken – a befektetéshez kapcsolódó akvizíciós költségeket is magában foglaló, fizetett ellenértéken – mutatjuk ki. E bekerülés után a kereskedési célú és értékesíthető befektetéseket valós értéken értékeljük. A kereskedési célú befektetések nyereségeit és veszteségeit az eredménnyel szemben számoljuk el. Azon befektetések esetében, ahol piaci ár nem áll rendelkezésre, illetve az nem megbízható mutató, a valós érték megállapítását hasonló befektetések piaci értékének összehasonlításával, illetve a jövőbeni várható pénzáramok figyelembevételével végezzük. Amennyiben a valós érték nem mérhető megbízhatóan, a befektetést értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken mutatjuk ki. A befektetés értékében bekövetkezett tartós értékvesztést a tárgyidőszakban ráfordításként számoljuk el. A pénzügyi eszközök szabályozott vétele vagy értékesítése azon a napon kerül elszámolásra, amikor a Csoport az eszköz megvétele mellett elkötelezi magát. Szabályozott értékesítésnek, illetve vételnek minősülnek azon tranzakciók, amelyek keretében az adott eszköz átadásának jogszabály vagy piaci gyakorlat által előírt idő alatt meg kell történnie. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

15/56


9. Készletek A készleteket egyedi bekerülési vagy a nettó realizálható értéken tartjuk nyilván, attól függően, melyik az alacsonyabb. Készlet értékesítésekor a Csoport gyakorlatilag az egyedi bekerülési költséggel terheli az eredményt, ugyanis rendelkezésre áll a gyári szám, mint információ, amely segítségével a készletek túlnyomó többsége egyedileg azonosítható. A Csoport minden időszak végén teszteli, hogy a készletek nettó realizálható értéke eléri-e azok bekerülési költségét és ha szükséges az eredmény terhelésével leírja a készleteket a nettó realizálható értékre. E folyamat során a Csoport egyedi értékelést alkalmaz. A nettó realizálható érték a teljesítés és értékesítés költségével csökkentett várható eladási ár. A félkész termékek előállítási költségen, a fordulónapi készültségi fok figyelembevételével mutatjuk ki. 10. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból A vevőket és egyéb követeléseket a behajthatatlan követelésekre képzett értékvesztés összegével csökkentett bekerülési értéken mutatjuk ki. Kétes követelésekre értékvesztést akkor képzünk, ha a teljes összeg behajtása már nem valószínűsíthető. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések bekerülési értéken vannak nyilvántartva. A behajthatatlan követeléseket folyamatosan leírjuk. A követeléseket folyamatosan vizsgáljuk, a követelés értékvesztést negyedévente elszámoljuk. 11. Egyéb eszközök Az egyéb eszközökre elszámolt értékvesztéseket kizárólag akkor írjuk vissza, ha az értékvesztésre okot adó jel többé már nem áll fenn, illetve amikor a megtérülő érték becslésekben történik a változás, ugyanakkor mindezek hatása nem lehet magasabb annál az értéknél (amortizáció és értékcsökkenés hatásai), amelyet az előző időszakokban elszámolt értékvesztés nélkül jelentene az eszköz. 12. Pénz és pénz egyenértékesek A mérlegben kimutatott pénzeszközök és rövid lejáratú betétek soron a pénztár, a bankszámlák és a rövid lejáratú – maximum három hónapos lejáratú – bankbetétek összege szerepel. A pénzeszközök között a definíció szerint a pénztár, a látra szóló betétek, valamint előre tudott összegű készpénzre azonnal átváltható rövid lejáratú, igen alacsony kockázatú likvid befektetések szerepelhetnek. A cash-flow kimutatásban a pénzeszközök között a házipénztár, valamint a folyószámlahitelek összegével csökkentett bankbetétek összege szerepel. 13. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból A szállítók és egyéb kötelezettségek bekerülési értéken szerepelnek. Ez a kapott árukért és szolgáltatásokért fizetendő valós érték, függetlenül attól, hogy azt kiszámlázták-e a Csoportnak. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek bekerülési értéken szerepelnek. 14. Kamatozó hitelek és kölcsönök A hitelek és kölcsönök bekerülési értéke azok költsége, azaz a hitel/kölcsön folyósítási költségével csökkentett ellenérték valós értéke. A bekerülést követően a kamatozó hiteleket és kölcsönöket a hatályos kamatláb figyelembevételével, az amortizációval csökkentett bekerülési értéken számoljuk el. Az amortizált bekerülési érték tartalmazza a folyósítás költségét, az esetleges kedvezményeket és rendezéskori térítés értékét. A kötelezettség kivezetésekor, illetve leírásakor a keletkezett árfolyam-különbözetet a mérleg szerinti eredményben számoljuk el. 15. Céltartalékok Céltartalék képzésre kerül sor, amennyiben a Csoportnak egy korábbi esemény folytán – törvényből eredő vagy szerződéses alapon adódó – kötelezettsége keletkezik és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség teljesítéséhez gazdasági hasznot jelentő eszközök kiáramlására lesz szükség, továbbá, ha megbízható becslés készíthető a kötelezettség összegéről. A Csoport bírságokra és büntetőkamatokra minden olyan esetben céltartalékot képez, ha ezek jogilag követelhetőek, illetve a Csoport részéről hatóságok felé fizetési kötelezettségeket jelentenek. A Csoport a kilépő munkavállalókkal kapcsolatban várható költségekre képez céltartalékot minden olyan esetben, ahol a kapcsolódó döntés már a beszámoló készítésekor megszületett. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

16/56


A Csoport a kulcs munkavállalóknak motivációs céllal, valamint a lojalitást elősegítő szándékkal nyújtott kölcsönökkel összefüggésben felmerülő ráfordításokra céltartalékot képez. A Csoport a peres ügyek miatt képez céltartalékot, az olyan esetekre, amelyek harmadik felek által támasztott követelések és már folyamatban lévő bírósági eljárási szakaszban vannak, továbbá már elegendő információval rendelkezik a megbízható becslés elvégzéséhez, amit a jogtanácsos alátámaszt, hogy ebből várhatóan fizetési kötelezettség keletkezik. A Csoport céltartalékot képez a tevékenysége kapcsán vevőinek nyújtott garanciák fedezetére. A céltartalék összegét az árbevétel alakulása és a garanciákkal kapcsolatban korábban felmerült kötelezettségek nagysága alapján egyedileg állapítjuk meg. 16. Nyugdíjak A nyugdíjjárulék összege a munkavállaló bruttó fizetéséből kerül levonásra, és magánnyugdíjpénztárakba vagy az állami társadalombiztosítási alapba kerül befizetésre. A Csoportnak további kötelezettsége nyugdíjjal kapcsolatban nincs. 17. Lízingelt eszközök A tulajdonjoggal járó kockázatokat és előnyöket átruházó pénzügyi lízingszerződések keretében szerzett eszközöket a lízingdíj futamidő megkezdéskor meghatározott jelenértékén aktiváljuk és a lízingelt tárgyi eszközök között mutatjuk ki. A lízingdíj a törlesztések és a lízingkötelezettség között kerül felosztásra, úgy, hogy a fennmaradó lízingdíj kamattartalma állandósul. A lízingkötelezettség jelenértékét a hosszú, illetve rövid lejáratú kötelezettségek között megbontva mutatjuk ki. A fizetett lízingdíjat közvetlenül az eredménnyel szemben számoljuk el. A lízing szerződéssel megszerzett és aktivált eszközöket a becsült hasznos élettartam vagy a lízing futamideje alatt írjuk le, attól függően, melyik rövidebb. Operatív lízingnek minősülnek azon lízingügyletek, ahol a lízingelt eszköz tulajdonjogával járó kockázatok és előnyök a lízingbeadót illetik, az eszközök a lízingbe adó tulajdonában maradnak. Az ilyen lízing tárgyalásaival kapcsolatban felmerült kezdeti költségek a lízingelt eszköz könyv szerinti értékét növelik, ami a lízingből származó bevételekhez hasonlóan a lízing futamideje alatt kerül elszámolásra. Az operatív lízinget lineárisan az eredménnyel szemben a lízing futamideje alatt számoljuk el. 18. Bevételek A Csoport bevételeit az eladott áruk és szolgáltatások, beruházási szerződések és a kamatok alkotják. A bevételeket – a realizálódó gazdasági haszon mértékéig- akkor számoljuk el, ha a bevétel nagysága megbízhatóan mérhető. A bevételek elszámolásával kapcsolatban meghatározott kritériumok az alábbiak: Áruértékesítés Bevételeit a Csoport abban az időpontban ismeri el, amikor az áru tulajdonjogával járó kockázatok és előnyök átszállnak a megrendelőre, továbbá az árbevétel mértéke megbízhatóan megállapítható. Szolgáltatási szerződések A szolgáltatási szerződések esetében, amennyiben a teljesítés több, határozatlan számú teljesítéssel egy meghatározott időszak alatt történik, akkor az ilyen szerződések bevétele a megállapodásban rögzített időszakon keresztül kerül elszámolásra. Az árbevétel minden periódusban egyenlő összegben kerül realizálásra mindaddig, amíg bármilyen más módszer nem alkalmas a teljesítés helyesebb meghatározására. Amennyiben a teljesítés szempontjából egy esemény meghatározó, akkor a teljesítést ezen esemény bekövetkeztével kell elszámolni bevételként. Beruházási szerződések Beruházási szerződések esetében a bevételt a tranzakció mérlegfordulónapon meghatározott teljesítési fok arányában ismerjük el. A Csoportnál alkalmazott módszer alapján a már átadott teljesítmények az összes nyújtandó teljesítmény – és ennek megfelelően várható összbevétel – arányában kerülnek százalékosan meghatározásra. Amennyiben a szerződés kimenetele megbízhatóan nem mérhető, a bevétel elszámolására csak a megtérülő költségek mértékéig kerül sor.


17/56


Kamatok A kamatbevételeket az effektív kamat módszer alapján számoljuk el, amelyre a kamatelhatárolással párhuzamosan kerül sor. E módszerben alkalmazott kamatláb az, amely az adott pénzügyi instrumentum hasznos élettartama alatt várható jövőbeni becsült pénzáramot a pénzügyi eszköz nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Szolgáltatások nyújtását és lízing megállapodásokat tartalmazó szerződések A szolgáltatásokat és lízing megállapodásokat egyaránt tartalmazó szerződések esetében a lízing megállapodás keretében átadott eszközök nettó könyv szerinti eszköz értékét levonjuk, így az átadás időszakában ez a tétel sem profitot sem bevételt nem generál, ugyanakkor eszközként bemutatjuk (mint lízing érdekeltség). Az így keletkezett levonás utáni értékből számítandó és attól függő érték a szerződésből eredő profit. A profitot a projekt (szerződés) teljes futamidejére vetített készenléti fok (POC) módszerrel állapítjuk meg. Minden periódus végével a profitot újrabecsüljük, így a halmozott profit módosulhat. A Csoport arra a következtetésre jutott, hogy némely ügyletei pénzügyi lízinget is tartalmaznak. Az ilyen ügyleteket az IFRC 4-nek meglelően mutatjuk be. Ezek a szerződések általában több éves időszakra szólnak, néhol az időtáv a tíz évet is eléri. A profit újrabecslése során az aktuális helyzettől függően jelentős módosulások fordulhatnak elő. A változások a pénzügyi kimutatások kapcsán jelentős bizonytalansági tényezőt alkotnak, és közvetlenül a becslés időszaki eredményre hat. Amennyiben szolgáltatások úgy kerülnek vevő részére átadásra, hogy a Csoportnak nincs közvetlen kapcsolata a teljesítménnyel, akkor sem bevételt sem profitot nem mutatunk be. Az ügyletet nettó módon mutatjuk be. 19. Osztalék Az osztalékbevétel elszámolására akkor kerül sor, amikor a tulajdonos az osztalékfizetésre jogosulttá válik. 20. Szegmensjelentés A szegmensjelentésben bemutatott egységek a döntéshozó tájékoztatására szolgáló beszámoló struktúrájának megfelelőek, az IFRS 8 előírásai szerint alakítottuk ki. A szegmens jelentés egységeit a szegmens által nyújtott szolgáltatás jellegének eltérései miatt kezeljük külön. A szegmensek stratégiailag különböző piacokra különböző szolgáltatásokat nyújtó tevékenységeket jelölnek. Az üzletfejlesztési megoldások (BSD) részleg üzleti megoldást támogató komplex rendszerek telepítését, testre szabását és folyamatos frissítését végzi. Az informatikai rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatások részleg (ISS) az informatikai infrastruktúra fejlesztését és telepítését végzi. A szegmensek eredménye a közvetlenül hozzájuk rendelhető bevételből és ráfordításokból, valamint a cég teljes eredményéből a szegmenshez rendelhető (akár külső, akár a Csoport más szegmenseivel folytatott tranzakciókból származó) eredménytételekből állnak. A szegmensek eszközei és forrásai a szegmenshez közvetlenül hozzájuk rendelt, illetve beazonosíthatóan általuk hasznosított eszközökből és forrásokból állnak. A szegmens eszközök és kötelezettségek jövedelemadó tételeket nem tartalmaznak. A fel nem osztott tételek többnyire a Csoport egészére vonatkozó általános költségeket, valamint a szegmensek működéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető eszközöket (mint pl. finanszírozási tevékenységből és nem a rendes üzletmenetből eredő rövid és hosszú lejáratú befektetések) tartalmaznak. A szegmensek eredménye a kisebbségi érdekekeltség levonása előtt, bruttó módon kerül meghatározásra. A beruházások összege az időszak során tartósan használatba került szegmenseszközök megszerzésére fordított összes költséget jelöli. A földrajzi szegmensek bevétele az adott földrajzi szegmenshez tartozó ügyfeleket összegzi, illetve az eszközök a földrajzi szegmenshez tartozó eszközöket és beruházásokat tartalmazzák.


18/56


21. Jegyzett tőke A jegyzett tőke a kibocsátott részvények fordulónapi névértékén mutatjuk be. A tőkekibocsátásból származó névérték feletti többlethozam ázsióként kerül elszámolásra. 22. Saját részvények A visszavásárolt saját részvények megszerzéskori értéken, a saját tőkét csökkentő elemként mutatjuk be. A visszavásárláskor keletkezett nyereséget, veszteséget valamint az újraértékesítést közvetlenül a megfelelő tőke elemmel szemben számoljuk el. 23. Adózás A tárgyévi és az előző évekre vonatkozó adókövetelést és adókötelezettséget az adóhatóságtól visszaigényelt, illetve a befizetendő adó mértékében állapítottuk meg. Halasztott adó követelés és kötelezettség meghatározása a mérleg módszert alkalmaztuk. Halasztott adókötelezettségként mutattunk ki minden adóköteles átmeneti különbözet: (I) kivéve, ha az goodwill amortizációból ered, vagy olyan eszköz, ill. forrás bekerüléséből, mely nem üzleti kombináció során létrejövő tranzakció kapcsán merült fel, és a tranzakciókor nem érinti sem a számvitelileg megállapított, sem az adóköteles eredményt; és (II) a leányvállalati befektetésekkel és közösen vezetett vállalati érdekeltségekkel kapcsolatos adóköteles átmeneti különbözetekre, kivéve akkor, ha az átmeneti különbözet visszavezetésének ütemezése befolyásolható, és valószínűsíthető, hogy ezen különbözet a közeljövőben nem fordul vissza. Halasztott adókövetelésként mutattunk ki minden levonható átmeneti különbözet, illetve átvitt, fel nem használt adókövetelést és veszteséget, olyan mértékig, ameddig valószínűsíthető, hogy a Csoport rendelkezni fog ezen halasztott adókövetelés ellentételezésére fordítható adóköteles nyereséggel: (III) kivéve, ha a levonható különbözet olyan eszköz, ill. forrás eredeti bekerüléséből ered, mely nem üzleti kombináció során létrejövő tranzakció kapcsán merült fel, és a tranzakciókor nem érinti sem a számvitelileg megállapított, sem az adóköteles eredményt; és (IV) a leányvállalati befektetésekkel és közösen vezetett vállalati érdekeltségekkel kapcsolatos levonható átmeneti különbözetek tekintetében a halasztott adókövetelés csak olyan mértékig vehető figyelembe, ameddig valószínűsíthető, hogy a közeljövőben az átmeneti különbözet visszafordítható lesz, és a Csoport rendelkezni fog akkora adóztatható nyereséggel, mellyel szemben a különbözet felhasználható. A halasztott adókövetelés nagyságát minden mérlegidőszakban felülvizsgáljuk, és olyan mértékben csökkentjük, ameddig már nem valószínű, hogy elég adóköteles nyereség áll majd rendelkezésre az adókövetelés ellentételezésére. Az elhatárolt adóköveteléseket és kötelezettségeket azon időszakra érvényes adókulcs, illetve adószabályozás alapján határozzuk meg, amely időszakban a követelés, illetve kötelezettség várhatóan megfordul. 24. Részvényenkénti eredmény A részvényenkénti hozamot a felosztható adózott eredmény és az év során forgalomban lévő törzsrészvények (kivéve a saját részvényként visszavásárolt részvények) súlyozott átlagának hányadosa adja. A teljesen higított részvényenkénti hozam számítása, hasonlóan az alapvető egy részvényre jutó hozam számításához, a forgalomban lévő részvények átlagos darabszámán (súlyozott időszaki átlag) alapszik, korrigálva az összes hígító hatású részvény feltételezett kibocsátásának vagy átváltásának darabszámával. A teljesen hígított részvényenkénti hozam számítása során a nettó eredményt a potenciálisan átváltható értékpapírok várható eredményével módosítjuk. 25. Pénzügyi instrumentumok A befektetések első bemutatása és kivezetése azon a kereskedési napon történik, amikor a Csoport befektetést megvásárolja vagy eladja egy olyan szerződés keretében, amelynek a feltételei rögzítik a befektetés teljesítését egy meghatározott, szabályozott piac által irányított- időn belül. Kezdeti bemutatásukkor értékük részét képezi a felmért valós piaci érték és ügyleti költség, kivéve azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket nyereség illetve veszteség révén mérnek valós értékükön. A pénzügyi eszközök besorolása a következő meghatározott kategóriák segítségével történik: pénzügyi eszközök ’valós értéken, az eredményen keresztül (FVTPL)’, ’lejáratig tartott’ befektetések, ’értékesítési céllal tartott’ (AFS) pénzügyi eszközök, illetve ’kölcsönök és követelések’. A besorolás a pénzügyi eszközök Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

19/56


jellegétől és céljától függ, és a kezdeti számbavételkor határozandó meg. Azon eszközök amelyek egyik kategóriába sem sorolhatók az értékesítésre tartott eszköz (AFS) kategóriához tartoznak.

Az effektív kamat módszer

Az effektív kamat módszer segítségével lehet kiszámítani egy pénzügyi eszköz amortizált költségét és azt, hogyan kell a kamatbevételt allokálni a futamidőre. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely pontosan diszkontálja a becsült jövőbeni pénzbevételeket (beleértve a kapott vagy fizetett, vagy fizetendő díjakat is, amelyek az effektív kamatláb, az ügyleti költségek illetve más prémiumok vagy diszkontok szerves részét képezik) a pénzügyi eszköz várható élettartama során, vagy ha rövidebb időszakról van szó, a rövidebb időszak során. A bevételt effektív kamat alapján kell számba venni minden hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra vonatkozóan, kivéve azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket FVTPL módszerrel kezelnek.

Pénzügyi eszközök FVTPL értéken

A pénzügyi eszközöket a Csoport FVTPL-ként sorolja be, amennyiben a pénzügyi eszközöket vagy kereskedés céljából tartjuk, vagy pedig FVTPL-ként kezeljük. Egy pénzügyi eszközt akkor tekintünk kereskedési céllal tartottnak, ha: elsősorban azért szereztük be, hogy a közeljövőben kereskedjünk vele; vagy részét képezi olyan pénzügyi instrumentumok azonosított portfóliójának, amelyeket a Csoport együttesen kezel, és amelyek a közelmúltban ténylegesen rövid távon nyereséget tudtak termelni; vagy olyan származékos eszköz, amelyet nem jelöltünk meg fedezeti instrumentumként. Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök, kezdeti számbavételkor a következő esetekben lehet FVTPL-ként kezelni: ez a besorolás megszüntet vagy jelentős mértékben csökkent egy olyan mérési vagy számbavételi rendellenességet, amely máskülönben fellépne; vagy a pénzügyi eszköz részét képezi pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek (vagy mindkettő) egy olyan Csoportjának, amelyeket kezelnek, vagy amelyek teljesítményét valós érték alapján értékelik, a Csoport dokumentált kockázat-kezelési vagy befektetési stratégiájának megfelelően, és a Csoportba sorolásról szóló információkat a vállalaton belül ezen az alapon adják meg; vagy olyan szerződés részét képezi, amely egy vagy több beágyazott származékos eszközt tartalmaz, és az IAS 39 Pénzügyi Instrumentumok: Megjelenítés és mérés megengedi, hogy a teljes összevont szerződés (eszköz vagy forrás) FVTPL-ként legyen elszámolva. Az FVTPL-ként nyilvántartott pénzügyi eszközök valós értéken szerepelnek, a belőlük származó bármilyen nyereséget vagy veszteséget pedig a nyereség illetve veszteség kategóriákban kell számba venni. Az eredményben számba vett nettó nyereség illetve veszteség magában foglal minden olyan osztalékot vagy kamatot, amely a pénzügyi eszköz hozamának tekintendő.

Lejáratig tartott befektetések

Azokat a fix vagy meghatározható pénzmozgással járó és rögzített lejáratú váltókat és járadékkötvényeket, amelyekkel kapcsolatban a vállalatvezetésnek a lejáratig történő tartás határozott szándéka, és erre a lehetősége is megvan, lejáratig tartandó befektetésekként vesszük számba. A lejáratig tartandó befektetéseket amortizált költségértéken kell lekönyvelni, az effektív kamat módszer alkalmazásával, levonva az értékvesztést, a bevételt pedig effektív hozam alapon kell számba venni.

Értékesítésre tartott pénzügyi eszközök (AFS)

A tőzsdén nem jegyzett részvényeket és azokat a Csoport tulajdonában lévő beváltható utalványokat, amelyekkel egy aktív piacon kereskedés folyik, AFS-ként kell besorolni, és valós értéken kell kimutatni. A valós értékben bekövetkezett változások miatt felmerülő nyereséget illetve veszteséget közvetlenül a saját tőkében kell számba venni, a befektetések átértékelési tartalékában, kivéve az értékvesztés miatti veszteségeket, az effektív kamat módszer segítségével kiszámított kamatokat, valamint a pénzeszközön


20/56


realizált árfolyamnyereséget illetve - veszteséget, melyeket közvetlenül az eredményben kell számba venni. Amennyiben a befektetést elidegenítjük vagy megállapítjuk, hogy értékvesztést szenvedett, a befektetések átértékelési tartalékában korábban már számba vett halmozott nyereséget vagy veszteséget a tárgyidőszakra jutó eredményben szerepeltetjük. A külföldi valutában meghatározott AFS pénzeszközök valós értékét az adott külföldi valutában kell megállapítani, és át kell váltani a mérleg fordulónapján érvényes spot árfolyammal számolva. Azokat az átváltási különbözetnek tulajdonítható változásokat a valós értékben, amelyek oka az eszköz amortizált költségében bekövetkezett változás, az eredményben kell számba venni, a többi változást pedig a saját tőkében.

Kölcsönök és követelések

Azokat az áruszállításból és szolgáltatás-nyújtásból fakadó követeléseket, kölcsönöket és más olyan követeléseket, amelyek fix vagy meghatározható összegekkel egyenlítendők ki, és amelyeket egyetlen aktív piacon sem jegyeznek, a kölcsönök és követelések soron kell szerepeltetni. A kölcsönöket és követeléseket amortizált költségértéken kell kimutatni, az effektív kamat módszer alkalmazásával, levonva az esetleges értékvesztést. A kamatbevétel számbavétele az effektív kamatláb módszerével történik, kivéve azokat a rövid távú követeléseket, ahol az ilyen elszámolás hatása jelentéktelen lenne.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek nem FVTPL-ként vannak kimutatva, minden egyes mérleg fordulónapon meg kell vizsgálni annak eldöntése végett, hogy érte-e őket értékvesztés. A pénzügyi eszközökre akkor számolunk el értékvesztést, amikor objektív bizonyítékkal igazolható, hogy egy vagy több olyan esemény, amelyek a pénzügyi eszköz kezdeti számbavétele után történt érinti a beruházásból származó becsült jövőbeni pénzáramlást. Az IFRS 7.B5(f) szerint azoknak a tőzsdén nem jegyzett, AFSként besorolt részvényeknek az esetében, ahol az értékpapír valós értéke jelentős mértékben vagy tartósan lecsökken az IFRS 7.37(b) szerinti költségük alá, úgy kell tekinteni, hogy objektív bizonyíték van az értékvesztésre. Minden egyéb pénzügyi eszköz esetében, beleértve az AFS-ként besorolt beváltható utalványokat és a pénzügyi lízing alapján fennálló követeléseket is, az értékvesztés objektív bizonyítéka a következőket jelentheti: jelentős pénzügyi nehézségek a kibocsátó vagy valamelyik érintett fél részéről; vagy a kamat- vagy tőketörlesztések késedelme vagy elmulasztása; vagy valószínűvé vált, hogy az adós vagy csődöt jelent, vagy pénzügyi reorganizációt kér. A pénzügyi eszközök bizonyos kategóriáiban, mint például a követelések áruszállításból és szolgáltatásból kategóriában, azokat az eszközöket, amelyeket egyénileg úgy értékeltünk, hogy nem szenvedtek el értékvesztést, a későbbiekben együttesen is értékelhetjük ezen a módon. Egy követelés-portfólió esetében az értékvesztés objektív bizonyítéka lehet a Csoport korábbi tapasztalata a fizetések beszedését illetően, az, hogy a portfólióban szereplő késedelmes teljesítések száma meghaladja a 60 napos átlagos hitelidőszakot, vagy pedig olyan változások észlelhetők a nemzeti vagy helyi gazdasági feltételekben, amelyek korrelációt mutatnak a követelések késedelmes teljesítésével. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztésének összegét úgy kell kiszámítani, hogy venni kell az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jövőbeni becsült pénzáramlások jelenértéke közötti különbözetet. A pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét minden pénzügyi eszköz esetében közvetlenül kell az értékvesztés miatti veszteség értékével csökkenteni, kivéve a követelések áruszállításból és szolgáltatásból esetében, ahol a könyv szerinti értéket egy értékelési különbözet számlán keresztül kell csökkenteni. Amennyiben egy áruszállításból vagy szolgáltatásból származó követelést behajthatatlannak minősítenek, ennek értékét az értékelési különbözet számla ellenében kell leírni. A korábban már leírt összegeket későbbi megtérülés esetén az értékelési különbözet számla ellenében kell elszámolni. Az értékelési különbözet számla könyv szerinti értékének változásait az eredményben kell számba venni. Az AFS tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kivételével, ha egy később időszakban az értékvesztés miatti veszteség összege csökken, és a csökkenés objektív módon egy olyan eseménynek tulajdonítható, amely az értékvesztés számbavételét követően történt, a korábban számba vett értékvesztési veszteséget vissza kell fordítani az eredményen keresztül olyan mértékben, hogy a befektetés könyv szerinti értéke azon a napon, amikor az értékvesztést visszafordítjuk, ne haladja meg azt a mértéket, amennyi az amortizált költség összege lett volna abban az esetben, ha az értékvesztést nem számolttunk volna el. AFS tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírt illetően az eredményen keresztül korábban számba vett értékvesztés miatt veszteségeket nem szabad az eredményen keresztül visszafordítani. Ha értékvesztés miatti veszteség számbavételét követően megnő a


21/56


valós érték, azt közvetlenül a saját tőkében kell számba venni.

Pénzügyi eszközök kivezetése

A Csoport csak akkor vezet ki egy pénzügyi eszközt, ha az adott eszközből származó pénzáramlásra vonatkozó szerződéses jogok lejártak; vagy ha egy másik félnek adja át a pénzügyi eszközt, vele együtt pedig lényegében minden, az eszköz tulajdonlásából származó kockázatot és hasznot. Ha a Csoport nem adja át és nem is tartja meg lényegében az összes, a tulajdonlással összefüggő kockázatot és hasznot, és továbbra is irányítása alatt tartja az átadott eszközt, a Csoport számba veszi az eszközben megtartott érdekeltségét, és az általa esetlegesen fizetendő összegekkel kapcsolatos kötelezettségét. Amennyiben a Csoport megtartja egy átadott pénzügyi eszközzel kapcsolatosan lényegében a tulajdonlással járó összes kockázatot és hasznot, a Csoport a továbbiakban is számba veszi ezt a pénzügyi eszközt, valamint számba veszi a biztosítékkal fedezett kölcsönfelvételt a kapott hozamokra vonatkozóan.

A Csoport által kibocsátott pénzügyi kötelezettségek és tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok Hitel- illetve tulajdonviszonyként történő besorolás

A hitel- illetve tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat pénzügyi kötelezettségként vagy saját tőke elemként kell besorolni, a szerződéses megállapodás tartalma szerint.

Tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok

Egy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentum bármely olyan szerződés lehet, amely bizonyítja, hogy egy adott fél eszközeiben érdekeltség marad fenn azok után, hogy levonták az összes hozzájuk kapcsolódó kötelezettséget. A Csoport által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat a realizált hozamon kell lekönyvelni, levonva a kibocsátáshoz közvetlenül kapcsolódó költségeket.

Összetett instrumentumok

A Csoport által kibocsátott összetett instrumentumokat külön kell besorolni pénzügyi kötelezettségként vagy tulajdonviszonyként, a szerződéses megállapodás tartalma szerint. A kibocsátás napján a kötelezettség valós értékét fel kell becsülni azon aktuális piaci kamatláb alapján, amely egy hasonló, át nem váltható instrumentumra vonatkozik. Ezt az összeget amortizált költségalapon kell lekönyvelni kötelezettségként az effektív kamat módszer alkalmazásával, egészen a beváltással történő megszűnésig illetve az instrumentum lejáratának napjáig. A tulajdonlást megtestesítő alkotórészt úgy kell meghatározni, hogy le kell vonni a teljes összetett instrumentum valós értékéből a kötelezettséget megtestesítő alkotórészt. Ezt a saját tőkében kell számba venni és kimutatni, levonva a bevételhez kapcsolódó adóhatásokat, és a későbbiekben az értéke nem kerül újra meghatározásra.

Pénzügyi garancia szerződéses kötelezettségek

A pénzügyi garancia szerződéses kötelezettségeket kezdetben a valós értékükön kell felmérni, a későbbiekben pedig a következők közül a magasabbat kell alkalmazni: a szerződéses kötelezettség összege, amelyet az IAS 37 Céltartalékok, kötelezettségek és feltételes eszközök alapján kell meghatározni; illetve

feltételes

a kezdetben számba vett összeg, és amennyiben volt ilyen, az elszámolt halmozott amortizáció.

Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket vagy pénzügyi kötelezettségekként ’FVTPL-ként’, vagy pedig ’egyéb pénzügyi kötelezettségekként’ kell besorolni.

Pénzügyi kötelezettségek FVTPL-ként

A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport FVTPL-ként sorolja be, amennyiben a pénzügyi eszközöket vagy kereskedés céljából tartjuk, vagy pedig FVTPL-ként kezeljük. Egy pénzügyi kötelezettséget akkor tekintenek kereskedési céllal tartottnak, ha: elsősorban azért vették igénybe, hogy a közeljövőben visszavásároljuk; vagy részét képezi olyan pénzügyi instrumentumok azonosított portfóliójának, amelyeket a Csoport együttesen kezel, és amelyek a közelmúltban ténylegesen rövid távon nyereséget tudtak termelni; vagy olyan származékos eszköz, amelyet nem jelöltek meg fedezeti instrumentumként, és ténylegesen sem ezt a célt szolgálja.


22/56


Azokat a pénzügyi kötelezettségeket, amelyek nem kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek, kezdeti számbavételkor a következő esetekben lehet FVTPL-ként besorolni: ez a besorolás megszüntet vagy jelentős mértékben csökkent egy olyan mérési vagy számbavételi rendellenességet, amely máskülönben fellépne; vagy a pénzügyi kötelezettség részét képezi pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek, vagy mindkettő egy olyan csoportjának, amelyeket kezelnek, vagy amelyek teljesítményét valós érték alapján értékelik, a Csoport dokumentált kockázat-kezelési vagy befektetési stratégiájának megfelelően, és a csoportba sorolásról szóló információkat a vállalaton belül ezen az alapon adjük meg; vagy olyan szerződés részét képezi, amely egy vagy több beágyazott származékos eszközt tartalmaz, és az IAS 39 Pénzügyi Instrumentumok: Számbavétel és mérés megengedi, hogy a teljes összevont szerződés (eszköz vagy forrás) FVTPL-ként legyen kezelve. Az FVTPL-ként nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek valós értéken szerepelnek, a belőlük származó bármilyen nyereséget vagy veszteséget pedig a nyereség illetve veszteség kategóriákban kell elszámolni. Az eredményben számba vett nettó nyereség illetve veszteség magában foglal minden olyan kamatot, amelyet a pénzügyi kötelezettségre fizettünk ki.

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

Az egyéb pénzügyi kötelezettségeket, beleértve a kölcsönfelvételeket is, kezdetben valós értéken kell értékelni, ügyleti költségek nélkül. Az egyéb pénzügyi kötelezettségeket a következőkben amortizált költségértéken kell értékelni, az effektív kamat módszer alkalmazásával, a kamatköltséget pedig effektív hozam alapon kell számba venni. Az effektív kamat módszer segítségével lehet kiszámítani egy pénzügyi kötelezettség amortizált költségét és azt, hogyan lehet a kamatköltséget allokálni a vonatkozó időszakra. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a becsült jövőbeni kifizetéseket pontosan a pénzügyi kötelezettség várható élettartama során diszkontálja, vagy ha rövidebb időszakról van szó, a rövidebb időszak során.

Pénzügyi kötelezettségek kivezetése

A Csoport a pénzügyi kötelezettségeket akkor és csak akkor vezeti ki, amikor a Csoport kötelezettségeit feloldják, törlik, vagy lejárnak.

Fedezeti ügyletek könyvelése A fedezeti ügylet és az alapügylet - ha kötött a Csoport ilyen ügyletet - nem egyértelműen megfeleltethető. Ezért a Csoport a fedezeti elszámolást (hedge accounting) nem alkalmazza. 26. Pénzügyi garanciák A pénzügyi garanciák olyan szerződések amelyek alatt a garancia nyújtójára olyan kötelezettséget vállal, hogy amennyiben egy kötelezett az eredeti vagy a módosított feltételek szerint időben nem teljesít akkor a garancia nyújtója helytáll. A Csoport ezen típusú pénzügyi garanciális szerződést nem kötött 27. Részvény alapú juttatások A pénzzel rendezendő részvényalapú kifizetésekhez kapcsolódó szolgáltatások, kötelezettségek minden beszámolási periódusban valós értéken szerepelnek. A kötelezettségek a megszolgálási periódus alatt kerülnek elszámolásra. Minden beszámoló készítéskor és a végső teljesítéskor a kötelezettség valós értékét Monte Carlo-szimulációval újraértékeljük. Az értékelések között jelentkező eltérések az időszak eredményében jelennek meg. A tranzakció összes nettó ráfordítása a kötelezettség teljesítésére felhasznált összeg lesz. Tőkeinstrumentummal és egyéb szolgáltatásokkal megváltott, munkavállalók részére teljesített részvényalapú kivezetések a nyújtás idejekor valós értéken szerepelnek. A valós értéket a Monte Carloszimulációval határoztuk meg. A szimulációban használt futamidőt a valószínűsített lehívásnak, a lehívási korlátoknak és az elvárt magatartásoknak megfelelően a menedzsment legjobb becslése alapján módosította.


23/56


További részletek a részvényalapú kifizetésekről a 14. pontban találhatók. 28. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek a beszámolóban meg nem jelenő tételek, és csak abban az esetben nem kerülnek kimutatásra, ha gazdasági előnyöket megtestesítő eszközök kiáramlása időben távoli. A mérlegen kívüli eszközök nem jelennek meg a beszámolóban, ha viszont azokkal kapcsolatban gazdasági előny beáramlása valószínű, bemutatásra kerülnek. 29. Fordulónap utáni események A Csoport pozíciójáról információt adó fordulónap utáni események (korrekciós események) bemutatásra kerülnek a pénzügyi kimutatásban. A nem korrekciós hatású fordulónap utáni események – amennyiben jelentősek – a mellékletekben kerülnek bemutatásra. 30. Összehasonlító adatok Ahhoz, hogy a tárgyév és az előző év adatai összehasonlíthatók legyenek néhány esetben az összehasonlító egyenlegek között átsorolásra volt szükség.

5.

Jelentős számviteli becslések

Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások készítéséhez olyan becslésekre és feltételezésekre van szükség, amelyek befolyásolják a beszámolóban szereplő adatokat. Bár az ilyen becslések a vezetésnek az aktuális eseményekkel és ügyekkel kapcsolatos legjobb ismereteit tükrözik, a későbbi tényadatok a becsült adatoktól eltérhetnek. Az alábbiakban ismertetjük azokat a jövőre vonatkozó feltételezéseket és a mérlegfordulónapon fennálló, a becslések alapjául szolgáló olyan egyéb lényeges bizonytalansági forrásokat, amelyek esetében jelentős a kockázata annak, hogy az eszközök és források könyv szerinti értéke a következő pénzügyi év folyamán módosulni fog.

Goodwill értékvesztése

A Csoport legalább éves szinten felméri, hogy a goodwill-re kell-e értékvesztést elszámolni. Ehhez a goodwill-hez allokált pénztermelő egységek használati értékének becslésére van szükség. A használati érték megítéléséhez a Csoportnak meg kell becsülnie az egyes pénztermelő egységek várható jövőbeni pénzáramát, és ki kell választania a jelenérték-számításhoz szükséges megfelelő diszkontlábat. További részletek a 18. pontban találhatók.

Tárgyi eszközök és immateriális eszközök hasznos élettartam becslése

A Csoport minden év végével felméri a tárgyi eszközök és immateriális javak hasznos élettartamát, figyelembe véve a megtérülő értéket, amely az értékesítésre tartott eszközök tekintetében az értékesítésekből származó pénzáramot jelenti. A Csoport felülvizsgálta az immateriális eszközök hasznos élettartamát, és a jelen környezeti hatásokra tekintettel megállapítjuk, hogy nincs olyan tényező, amely miatt gyorsított leírást kellene alkalmazni. A korábban már használatban lévő eszközök esetében az eddig használt hasznos élettartam megfelelő, mivel a hasznos élettartam növelése nem alátámasztható.

Halasztott adó elszámolása

A Csoport évente vizsgálja felül a halasztott adó elszámolását, amely eredményeképpen a Fibex Kft-nél és a Synergon Informatika Nyrt-nél nem került sor halasztott adó elszámolására, mivel a közeljövőben a bizonytalan várakozások miatt az adó eszköz valószínűleg nem válik majd felhasználhatóvá.

Követelések behajtása

A Csoport felülvizsgálta a hitelezési politikáját, amely során figyelembe vette a gazdasági környezet hatásait így a hosszú távú kapcsolatok során tapasztaltalt ügyfélfizetési képesség és hajlandóság szerint a vevőknek nyújtható kereteket újra megállapítottuk. A Csoport elvégezte a vevők értékvesztés kalkulációját, amelyet minden vevőre a lejáratokat és a kintlévőség méretét alapul véve, elkülönülten végzett. A megképzett értékvesztések a kétes kintlévőségek miatti kockázatra jelentenek fedezetet.

Vállalkozási szerződésekből származó kintlévőségek Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

24/56


A Csoport felmérte és értékelte a vállalkozási szerződésekből eredő kintlévőségeit, melyeket az azokra elszámolt idő ráfordítás segítségével értékelt. Az idő ráfordítás rögzítése egyesíti az informatikai munka ráfordítás felügyeleti és tervezési rendszereit, így ebből következik, hogy e rendszer használatával végzett kalkuláció minimalizálja a kalkuláció során keletkező becslési hibát. A norma költségek meghatározására a megelőző tizenkét havi felmerült tényleges költségeket használjuk, amely időszak elegendő hosszú, hogy a becslésben maradó hibát minimálisra csökkentse. Az idő ráfordítás elszámolása és a norma költség használata mellett sem hárítható el az ügyfél elvárás megváltoztatásából eredő bizonytalanság, amelyből eredően az ügyfelek előre nem rögzített teljesítendő igényeket fogalmazhatnak meg.

Határidős ügyletek

Az Igazgatótanács határozata alapján a Csoport határidős ügyletet kötött. A határidős kontraktus valós értékelését az éves eredményen keresztül mutatjuk be mindaddig, amíg a közgyűlés vagy az Igazgatótanács (aki teljes joggal rendelkezik a döntés meghozatalára) az ügylet megszüntetéséről nem dönt. A határidős kontraktusok szerződéses partnere (Cashline Értékpapír Zrt.) naponta készít kalkulációt a részvény napi árfolyam ingadozása és a szerződéses feltételek alapján, így számítja ki az eredményeket, amelyek a Csoport számláján azonnali határidővel elszámolása illetve a szerződéses feltételeknek megfelelően pénzügyileg rendezésre kerülnek. Újraértékelt részvény alapú kifizetések A’07-es sorozatú opciós szerződéseket a közgyűlés 2009. július 24-én módosította. A közgyűlés új lejárati dátumot állapított meg: 2012. augusztus 1-et, emellett egy az egész opcióra vonatkozó átlagos lehívási árat határozott meg és a Társaságnak jogot biztosított a "kifizetés" (tőkében rendezett vagy pénzben rendezett) módjának megválasztására. A változásokat a modell változóiba beleépítettük, az opció valós értékét számviteli becslés változásaként újraérétkeltük. Hulladékgazdálkodás A Társaság csatlakozott a hulladék gazdálkodásra szakosodott szövetséghez. A hozzájárulást ennek a szövetségnek teljesíti, aki ez ellenében a hulladékról a megfelelő módszerrel gondoskodik. A Csoport nem tartott meg kötelezettséget ezekkel az eszközökkel kapcsolatosan.


25/56


6.

Bevételek

A Csoport árbevételének összetevői a infrastruktúra berendezések mint a LAN, biztonsági berendezések, IP telefon, számítógépek, szerverek, tárolók, MS és Cisco termékek és installációk, valamint a kapcsolódó hálózat integráció szolgáltatások és fenntartási szolgáltatások, továbbá komplex ERP, CRM, SAP szoftverek eladása és vevőre szabott megoldás szállítása, amelyet a kapcsolódó kiegészítő fenntartó szolgáltatások követnek. Ezeken túlmenően komplex kereskedelmi nyilvántartási rendszerek installálása és infrastrukturális kábelezési munkálatok kivitelezése a fő tevékenység. 2009. december 31. Anyagok értékesítése Szolgáltatások értékesítése Nem számlázott teljesített bevétel

2008. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

5 366 434

9 832 934

12 192 341

8 011 661

154 211 17 712 986

14 317 17 858 912

A bevételekben szerepel egy olyan tétel (BKV), amelynek a tárgyidőszakra jutó értékét a százalékos teljesítés (POC) módszerrel határoztunk meg. Ez a módszer megkövetelte, hogy kb. 10 éves előrejelzéssel rendelkezzünk. A 10 éves előrejelzést a rendelkezésünkre álló információk alapján készítettük el, mint legjobb becslést, de ezek a becslések - természetükből fakadóan - később változhatnak. A becslések változásait - az IAS 8-nak megfelelően - abban az időszakban fogjuk figyelembe venni, amely időszakban ismertté váltak. A szóban forgó 10 éves előrejelzés a pénzügyi kimutatások szempontjából jelentős becslésnek minősül és jelentős bizonytalanság forrása.

7.

Anyagok és igénybevett szolgáltatások 2009. december 31. Értékesített termékek bekerülési értéken Közvetített szolgáltatások

2008. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

4 277 450

8 776 152

6 892 328 11 169 778

3 329 456 12 105 608

A Csoport 5-10 meghatározó beszállítói kapcsolattal rendelkezik. A beszámolási periódusban a vásárolt anyagok és igénybevett szolgáltatásokon belüli domináns szállítók a következők:

Microsoft Subscription Centre Cisco Systems International BV SCI-Network Zrt.

egyenként átlagosan 10%-15%

összesen átlagosan 20%-25%





KFKI Rendszerintegrációs Zrt. Avnet Technology Solutions Kft BSC Kft. Techplus Kft.


26/56


8.

Munkavállalókkal kapcsolatos ráfordítások Megj. 2009. december 31.

2008. december 31.

ezer HUF Bérek

ezer HUF

1 837 590

2 168 709

Adó és járulékok

609 400

764 041

Egyéb juttatások

69 944

78 092

103 932 2 620 866

165 742 3 176 585

Opció (IFRS 2)

14

A Csoport szinten foglalkoztatott dolgozók létszáma 2009-ben 355 fő (2008: 421 fő) volt.

9.

Általános és adminisztratív ráfordítások 2009. december 31. ezer HUF

ezer HUF

270 295

238 978

Kommunikációs költségek

77 356

81 535

Vámkezelés és szállítás

13 560

22 019

Utazás

65 094

76 602

172 656

168 890

Üzemanyag költségek

87 573

114 055

Jogi és szakértői díjak

520 638

340 070

1 517 737

716 062

Üzleti vendéglátás

45 509

67 536

Bérleti díjak

36 614

66 990

Bankköltség

33 914

22 133

Képzés és tanfolyam díjak

64 322

78 244

Irodaszerek

24 468

21 407

Ingatlan bérlet és fenntartás

Járművek költségei

Marketing és PR költségek

Befektetett eszközök érkvesztése (kivezetése)

166 963

4 126

Vevők értékvesztése

15 794

64 591

Bírságok

22 113

74 706

24 901 3 159 507

20 302 2 178 246

Egyéb

10.

2008. december 31.

Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások

Tárgyi eszköz értékesítés nyeresége, nettó Adóvisszatérítés Kárrendezés Egyéb bevételek Tárgyi eszköz értkesítés vesztesége, nettó Egyéb, harmadik félnek teljesített térítések Véglegesen átadott eszközök Egyéb költségek Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó

2009. december 31. ezer HUF 25 426

2008. december 31. ezer HUF 165 -

30 005

-

55 431 (12 011) (18 763)

165 (19 437) (26 466)

(30 774)

(45 903)

24 657

(45 738)

A véglegesen átadott eszközökről történő döntés a legfőbb döntéshozó hatáskörébe tartozik, akinek mindenkori egyedi mérlegelése határozza meg, hogy milyen céllal és mikor ad át eszközt adományozási céllal. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

27/56


11.

Pénzügyi tevékenység bevétele, ráfordítása 2009. december 31.

2008. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

65 190

33 455

Kapott bankkamat

30 819

5 105

Diszkontált bevétel kamatai

26 918

-

7 453

28 350

-

65 972

122 100

-

187 290

99 427

(38 514)

(2 841)

Pénzügyi lízing fiezetett kamata

(21 471)

-

Fizetett kamatok

(17 043)

(2 841)

-

(922 625)

Deviza határidős ügylet vesztesége

(88 046)

-

Árfolyamveszteség, nettó

(75 019)

(189 561)

(201 579)

(1 115 027)

(14 289)

(1 015 600)

Kapott kamatok

Nem banki kamatok Forgatási célú pénzügyi eszközök kamatbevétele Határdős ügylettel kapcsolatban elszámolt nyereség Pénzügyi tevékenységek bevétele Fizetett kamatok

Határdős ügylettel kapcsolatban elszámolt veszteség

Pénzügyi tevékenység ráfordítása Pénzügyi eredmény, nettó

Kamat ráfordítások A Csoport minősített eszközök finanszírozására nem használt hiteleket. A kamat költségek a vevő részéről határidő előtti fizetésből, a Társaság határidőn túli teljesítésből valamint igénybevett banki hitel utáni kamatfizetési kötelezettségekből erednek. Határidős ügyletek nyeresége és vesztesége A Synergon Informatika Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén, a Cashline Értékpapír Zrt. közreműködésével határidős szerződéseket kötött és zárt le, amelyekhez kapcsolódóan a Csoport az eredményben elszámolt nyereséget realizált. A Csoport a határidős ügyleteken realizált eredményt a pénzügyi eredményben mutatja be. A Csoport 2009-ben 122 100 ezer forintot nyereséget realizált (2008: 922 625 ezer forint veszteséget). A Synergon Informatika Nyrt. 2009. december 21-én a Budapesti Értéktőzsdén, a Cashline Értékpapír Zrt. közreműködésével a következő határidős szerződéseket kötötte, amelyekhez kapcsolódóan a Csoport az eredményben sem nyereség sem veszteséget nem kellett elszámolnia (azonosak voltak a határidős árfolyamok). Instrumentum

Értéknap

Típus

Kontrakutusok száma

Kötésár

nn.hh.éé SYN1006

21 12 2009

Eladás

300

796

A Synergon Informatika Nyrt. 2008-as üzleti év során, a Budapesti Értéktőzsdén, a Cashline Értékpapír Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

28/56


Zrt. közreműködésével a következő határidős szerződéseket kötötte, amelyekhez kapcsolódóan a Csoport az eredményben elszámolt veszteséget realizált. Instrumentum

Értéknap

Típus

Kontrakutusok száma

Kötésár

nn.hh.éé SYN0812

19 12 2008

Vétel

610

530

SYN0906

19 12 2008

Eladás

305

564

SYN0906

19 12 2008

Eladás

305

563

12.

Adók

A Csoport adókötelezettségét az alábbi táblázat mutatja: ezer HUF

2009. december 31.

Tárgyévi adófizetési kötelezettség

2008. december 31.

126 965

Halasztott adó Előző időszaki halasztott adó követelés csökkenése Halasztott adó követelés Halasztott adó kötelezettség A konszolidált éves beszámolóban kimutatott adófizetési kötelezettség

9 733 (20 152) 37 741

32 957 29 054 -

154 287

62 011

2009. December 31-el a Csoportnak 52 221 ezer forint adó fizetési kötelezettsége volt. A Synergon Informatika Nyrt-re és a legtöbb jelentős leányvállalatára vonatkozó jövedelemadó kulcsa 16%, amit kiegészít a szolidaritási adó 4%-kal (2008: 16% és 4%). A csehországi Infinity a.s-re vonatkozó jövedelemadó kulcs 20% (2008: 20%). 2010-ben az anyavállalt és a leányvállalatok adója 19%-ra módosul. A helyi adótörvények szerinti adó alap módosító tételeket a következő táblázat tartalmazza: ezer HUF Adózás előtti (veszteség) nyereség Adó alap módosító tételek Céltartalékok Értékcsökkenés Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség Bírságokra képzett céltartalékok Értékvesztések Adott, kapott támogatások Követelések értékvesztése Adóellenőrzés Iparűzési adó Osztalék

2009 988 974

2008 (1 647 151)

2 242 121 356 21 691 2 (109 786) 9 028 3 926 (165) (119 842) 33 914

(13 590) (88 703) (8 140) 35 420 61 777 17 466 15 947 58 (15 177) -

(60 000) (97 633)

238 5 297

21 215

1 890 460

(382 519)

(43 934)

530 037 73 514 14 232 39 219 126 965

204 672 25 336 1 047 6 574 32 957

Egyéb Elhatárolt, fel nem használt veszteség Elhatárolt, felhasznált veszteség Adó alap Adó (16%) Adó (20%) Szolidalitási adó (4%) Adó


29/56


A Csoport tagjait az adóhatóságok rendszeresen ellenőrzik. Mivel az egyes tranzakciókra vonatkozó adótörvények és előírások többféleképpen értelmezhetők, a beszámolóban kimutatott adóegyenlegek a későbbiekben az adóhatóság végső döntésének tükrében változhatnak. A Csoport magyar tagvállalatainál 2005-tel bezárólag az APEH valamennyi évet ellenőrizte és az ellenőrzéseket lezárta. A halasztott adókövetelések és kötelezettségek elszámolására 19%-os adókulcs szerint abban az időszakban kerül sor, amikor valószínűsíthetően a vonatkozó jövedelmek megjelennek. Synergon Retail Systems Kft. és az Infinity a.s (Csehország) előző évi pozitív adózás előtti eredményei valamint a következő évekre becsült, pozitív eredmény alapján a halasztott adó követelést számoltunk el. A halasztott adó december 31-i egyenlege az alábbiakat tartalmazza:

Konszolidált mérleg

Halasztott adó követelés Jövőbeni adóköteles nyereséggel szemben felhasználható veszteség Értékcsökkenés Céltartalékok Lizingek

Konszolidált eredménykimutatás

2009 ezer HUF

2008 ezer HUF

2009 ezer HUF

-

(1 882)

-

4 860 2 006

830 10 556

2008 ezer HUF (23 524)

(2 498)

106

4 860 (973) (1 930)

-

(1 838)

-

(1 853)

Követelések értékvesztése

(304)

-

(304)

-

Fel nem használt szabadságok

1 021

-

1 021

-

7 746 12 831

(5 208) 2 564

7 746 10 420

(3 109) (29 054)

2009 ezer HUF (26 348) 87 825 (52 268) 28 791 (259) 37 741

2008 ezer HUF -

2009 ezer HUF 26 348 (87 825) 52 268 (28 791) 259 (37 741)

2008 ezer HUF -

Saját előállítású szoftverek

Folyamatban lévő szolgáltatások

Halasztott adó kötelezettség Értékcsökkenés Követelések értékvesztése Folyamatban lévő szolgáltatások Lizingek Fel nem használt szabadságok

(568)

A Synergon Informatika Nyrt. 1 528 298 ezer forint összegű elhatárolható adóveszteséggel rendelkezik. A Synergon Informatika Nyrt. 2009-ben 362 162 ezer forint összegben használt fel korábbi időszakból származó adóveszteséget. 2009-ben a Synergon Informatika Nyrt. nem képzett halasztott adó eszközt, mivel bizonytalannak látja azok jövőbeni megtérülését. Az Infinity a.s elhatárolható veszteséggel rendelkezik. A veszteséggel kapcsolatban halasztott adókövetelés elszámolására került sor, mivel a Társaság szerint bizonyos, hogy a jövőbeni nyereséggel szemben felhasználható lesz az elhatárolt veszteség. Az Infinity a.s 2009. évi adó évében 20 357 ezer forint összegben használt fel elhatárolt veszteséget nyereség ellentételezésére. A Fibex Kft. elhatárolható adó veszteséggel rendelkezik amelyet 2009-ben nem könyveltünk, mivel a jövőbeni megtérülésére nem számít a Társaság. A fennálló elhatárolt adóveszteség lejárat nélküli tételeket tartalmaz: 2009. december 31.

2008. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

Synergon Informatika Nyrt. Infinity a.s Fibex Kft.


1 528 298

1 890 460

102 426

20 357 81 211

30/56


ezer HUF Befektetett eszközök Tárgyi eszközök Lízingelt eszközök Goodwill Egyéb immateriális eszközök Befektetések Hosszú lejáratú követelések értékesítésből Hosszú lejáratú követelések lízing érdekeltségekből Forgóeszközök Készletek Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Követelések lízing érdekeltségből Egyéb forgóeszközök Adott kölcsönök, hitelek Pénztár és rövid lejáratú bankbetétek

Mérleg szerinti érték

Adó szerinti érték (átmeneti különbségekkel)

Átmeneti különbség

1 168 908 299 089 186 396 382 616 2 697 337 252 157 437

1 333 164 299 089 186 396 382 616 2 697 337 252 5 512

(164 255) 151 925

592 406 5 950 824 53 480 570 699 2 400 400 513 7 570 322

908 266 5 486 990 40 728 570 699 2 400 400 513 7 570 322

10 550 (247 497) (295 788)

10 550 (247 497) (295 788)

(82 681) (3 187 182)

(82 681) (3 187 182)

(315 860) 463 834 12 752 -

Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások

(1 180 865)

(1 187 598)

(6 733)

Fizetendő nyereségadó Céltartalék várható kötelezettségekre és költségekre

(52 221) (95 256) (4 598 205)

(52 221) (105 816) (4 598 205)

(10 560)

Hosszú lejáratú kötelezettségek Részvény alapú juttatások (IFRS 2) Lízing kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettségek Lízing kötelezettség Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból

131 103

19% 19%

Kalkulált halasztott adó követelés Kalkulált halasztott adó kötelezettség Nyitó érték Árfolyamkülönbség Éves eredményben elszámolt halasztott adó Halasztott adó követelés Halasztott adó kötelezettség

13.

(94 760) 119 670 24 910

magyar vállalatok (82 306) 116 571 34 265 34 265 3 476 (37 741)

Infintiy a.s (12 455) 3 099 (9 356) 2 564 (152) (6 944)

Összesen (94 760) 119 670 24 910 2 564 (152) 27 322

9 356

12 831 (37 741)

Konszolidált leányvállalatokban lévő kisebbségi érdekeltség

A kisebbségi érdekeltség a kisebbségi tulajdonosoknak a Csoport leányvállalatainak saját tőkéjében lévő részesedését mutatja. 2009. december 31. Nyitó érték Kisebbségi tulajdonosokra jutó eredmény Külföldi befektetések átváltási különbözete

2008. december 31.

ezer HUF 41 316

ezer HUF 40 860

1 407

456

538

-

43 261

41 316

43 261 43 261

41 316 41 316

Ebből: Infinity a.s.


31/56


14.

Részvény alapú juttatások

A Társaság a vezető tisztségviselők és a kulcs munkavállalók kompenzálásánál alkalmazza a részvény tulajdon szerzéssel járó juttatási rendszert. A részvény alapú juttatási tervet a tulajdonosok a 2006 és 2009. évi közgyűlések során elfogadták (2007-es részvény opciós programot a 2009-es közgyűlés módosította), amelyben kifejezésre juttatták, hogy bizonyos szolgálati idő elteltével a vezető tisztségviselők és kulcs munkavállalók részére lehetőséget biztosíthatnak opcióra, mely keretében megvásárolhatják a Társaság törzsrészvényeit darabonként 1 056 forintért (a 2006-os opciós programon belül) illetve 1 800 forintért (a 2009-es opciós programon belül). A részvényopció gyakorlásával minden opció a Synergon Nyrt. egy darab törzsrészvényének megvásárlására adhat lehetőséget. A kedvezményezettek térítésmentesen juthatnak az opciós lehetőséghez. Az opciók sem osztalékra sem szavazatra nem biztosítanak jogot. Az opciók gyakorlására a megszolgálástól az opciók lejártáig korlátozás nélkül lehetőség van. A beszámolási periódusban a következő részvény opciós programok voltak érvényben:

Nyújtás napja

Opció Sorozatok

megjegyzés:

Mmennyiség (db)

Megszolgálási periódus

(1)

06/a 06/b

minimum "25%" minimum "50%"

áron áron

2006.12.18 2006.12.18

06/c

minimum "75%"

áron

2006.12.18

310 000 2007 március 1310 000 jétől 2009 december 18-ig 332 000

2007.12.17

2007. december 17-től 2012. 610 000 augusztus 1.

07 (2009)

Súlyozott Opció valós Hátralévő Kifizetési átlagos értéke (HUF futamidő ár ( Ft) valós érték / db) (nap) (Ft/db)

(2) 1 056 1 056

480 430

1 056

380

1 800

0,01

429

-

942

(1) A kiosztható opciók számát a közgyűlés határozta meg (2) A megszolgálási periódust megelőző 180 tőzsdei nap forgalommal súlyozott záró

’06-os sorozat A részvényesek döntése alapján a lehívható részvények számát a részvények tőzsdei árfolyamának pozitív irányú változásával összekötött számítás határozza meg. A számítás az összes opció kedvezményezett számára azonos. Az opció feltételei szerint kizárólag a részvény ár növekménye esetében lehet az opciót érvényesíteni. Az opciós programnak három különböző szériája van. A részvények darabszáma szériánként maximalizálva van, amelyek gyakorlására a megszolgálttá válás idejétől a lejáratig tartó időben akkor van lehetőség, ha ez alatt a részvény tőkepiaci ára meghaladja az opciós árat 25%-50% és 75%-kal. Az opciót a Társaság részvény alapú juttatásként értékeli. ’07-es sorozat (2009-ben módosítva) A részvényesek döntése szerinti árnál az opció gyakorolhatóvá válik. A lehívási ár minden opciót gyakorlóra azonos. Az opciót a társaság döntése szerint pénzben vagy részvényben lehet kiadni. Az opciók árazására Monte Carlo szimulációt használva került sor. A modellhez a Társaság szükség szerint becsléseket alkalmazott. A ’06-os opció sorozat a nyújtás napjával beárazott részvénnyel megszolgáltként lett árazva, a ’07(2009)-es opció sorozatot minden záráskor aktuális modell változókkal értékeljük pénzben kiadható opcióként bemutatva.


32/56


Monte Carlo modellben alkalmazott változók 2 009 "07(2009)-es sorozat 861 1 800

"06-os sorozatok Értékeléskori részvény árfolyam (Ft) 1 259 Kifizetési ár (Ft) 1 056 Elvárt Volatilitás (Bet) 30% Lehívási ár (Ft) Opció futamidő (nap) Osztalék Kockázatmentes kamat

12,04%

1 056 1 007 0% 8%

1 800 1 685 0% 7,41%

A beszámolási időszak alatt érvényben lévő részvény alapú juttatások:

"06-os sorozatok Súlyozott átlagos valós érték (Ft/db)

Mennyiség (db)

Opció valós értéke (HUF / db)

154 000

429

610 000

0,01

(21 000) (133 000)

429 -

Mennyiség (db)

Időszak elején meglévő Tárgyidőszakban Tárgyidőszakban Tárgyidőszakban Tárgyidőszakban

nyújtott jogvesztetté vált lehívott lejárt

"07(2009)-es sorozat

Időszak végén meglévő

-

429

Időszak végén lehívható

-

-

610 000

-

-

-

A tőke instrumentummal teljesített részvény alapú juttatások tárgyidőszakban elszámolt vesztesége 103 931 ezer forint (2008: 165 742 ezer forint). A 06-os sorozatokból a tárgyidőszakban jogvesztetté vált minden opció. Így azokat a jogosultak a - a feltételek teljesítésének hiányában - nem tudták érvényesíteni. Mivel a ’07-es sorozat valós értéke 2009 év végével közelítőleg nulla, ezért a kötelezettségekben nem számoltuk el újabb értéket. A kötelezettségkén bemutatott opció érétke változatlanul 10 550 ezer forint.

15.

Részvényekre jutó (veszteség) nyereség

Az egy részvényre jutó nyereség az éves nettó felosztható eredménynek és az év folyamán forgalomban lévő részvények (levonva a saját részvényként visszavásárolt részvényeket) hányadosa.


33/56


A következő táblázat bemutatja a jövedelmeket és részvényeket, amelyek a hozamok számításánál alapul szolgáltak: 2009. december 31.

2008. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

222 038

(1 099 889)

8 548 154

9 074 055

857 222

480 575

9 405 376

9 554 630

2009. december 31.

2008. december 31.

- higított részvényenkénti nyereség (veszeség) (Ft/részvény)

24

(121)

- kibocsátott részvényekre jutó nyereség (veszteség) (Ft/részvény)

26

(121)

Az anyavállalat által kibocsátott részvényekre felosztható nettó (veszteség) nyereség Részvények száma (db) Az év során forgalomban levő részvények száma, napi átlagos érték alapján számítva Visszavásárolt saját részévények éves átlagos száma

Összesen a kibocsátott részvények száma

Részvényekre jutó (veszteség) nyereség

A Csoport esetében a 14. pontban bemutatott részvény opciós programnak lehet hígító hatása az egy részvényre jutó eredmény tekintetében. A részvény opciós program keretében nyújtott opciók hígítási hatását akkor kell figyelembe venni, ha a részvény átlagos piaci ára a beszámolási időszakban meghaladja az opció lehívási árát, ezért a fenti részvény opciós programnak nincs hígító hatása a 2009. évi egy részvényre jutó hozamra.

16. Ingatlanok, gépek, berendezések A tárgyi eszközök 2009. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Irodai berendezések

Ingatlanok

Számítógépek

Járművek

Beruházások

Összesen

Beszerzések

2009. január 1-jei egyenleg

1 272 294

1 139 617

1 684 028

420 826

6 115

4 522 880

Növekedések

-

Készletekből átminősítés *

-

56 963

91 264

41 590

98 165

287 982

-

(8 126)

-

33 687

25 561

406

(523 447)

(92 282)

(28 492)

-

(643 815)

Értékesítések

-

(30 012)

(7 552)

(203 354)

-

(240 918)

Leltár eltérés, megsemmisülés miatt kivezetés

-

(69 305)

(21 549)

(189)

-

(91 043)

(2 903)

3 374

(840)

-

-

(369)

1 269 797

577 190

1 644 943

230 381

137 967

3 860 278

Átsorolás

Átváltási különbözet, nettó 2009. december 31-i egyenleg

* Átminősítések A Csoport által értékesített informatikai berendezések egyben felhasználhatóak bizonyos informatikai szolgáltatásokhoz is. A Csoport némely esetben beszerez késztermékeket, amelyek közvetlen vevő felé történő értékesítése helyett saját használatba veszi azokat, majd a vevő felé már szolgáltatás részeként értékesíti (pl. fenntartás). Az ilyen szolgáltatások komplex megoldások, amelyek bizonyos háttérben működő berendezéseket igényelnek, mindeközben az ügyfél értelmezésében mindez egy megfelelő biztonsági szint, vagy archiválási, illetve fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási színvonalat jelent és Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

34/56


mindezen korábban a vevő igényére és megrendelésére beszerzett készletre vásárolt eszközök, amelyeken a szolgáltatás nyújtása zajlik, a Csoport eszközei között maradnak. Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés Irodai berendezések

Ingatlanok

2009. január 1-jei egyenleg Értékcsökkenés

(581 586) (48 706)

Eszközök eladása Átsorolás

Járművek

(969 442) (1 586 910) (80 681)

Beruházások

Összesen

(194 303)

-

(3 332 242)

(95 604)

(49 153)

-

(274 144)

-

41 179

6 162

150 195

-

197 536

6 614

509 117

114 904

1 201

-

631 836

-

65 464

20 030

150

-

85 644

(434 363) (1 541 418)

(91 910)

-

(2 691 370)

Leltár eltérés, megsemmisülés miatt kivezetés 2009. december 31-i egyenleg

Számítógépek

(623 678)

Nettó könyv szerinti érték 2008. december 31-i egyenleg

690 708

170 175

97 118

226 523

-

1 190 638

2009. december 31-i egyenleg

646 119

142 827

103 525

138 471

137 967

1 168 908

Nullára leírt használatban lévő eszközök A tárgyi eszközök 2009. december 31-i egyenlege bruttó bekerülési és halmozott értékcsökkenése 934 689 501 ezer forint (2008: 742 501 ezer forint) értékben tartalmaz nullára leírt, de továbbra is használatban lévő műszaki berendezéseket. A Társaság nem tud olyan eszközről, amely környezeti kárt okoz. A tárgyi eszközök 2008. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Irodai berendezések

Ingatlanok

Számítógépek

Járművek

Beruházások

Összesen

Beszerzések 2008. január 1-jei egyenleg

1 264 366

1 052 808

Növekedések

99

Átsorolás

95 -

Készletekből átminősítés *

1 663 202

466 176

1 826

4 448 379

47 969

48 976

20 981

(10 013)

45 867

64 152

207 063

66

(11 129)

-

-

-

-

(48 734)

(48 734) (95 679) (33 314)

Értékesítések

-

(1 891)

(5 869)

(87 919)

-

Értékvesztések

-

(8 145)

(21 759)

(3 410)

-

7 734

27 895

9 491

46

1 272 294

1 139 617

1 684 028

420 826

Árfolyamkülönbség 2008. december 31-i egyenleg


-

6 115

45 166 4 522 881

35/56


Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés

Irodai berendezések

Ingatlanok

2008. január 1-jei egyenleg Eszközök eladása Értékvesztés kivezetése értékesítéskor Értékcsökkenés Átváltási különbözet, nettó 2008. december 31-i egyenleg

(527 925)

Számítógépek

Járművek

(859 885) (1 526 805)

-

Beruházások

(202 661)

580

5 066

63 737

7 618

20 894

675

(51 274)

(93 132)

(76 635)

(56 008)

(2 387)

(24 623)

(9 430)

(46)

(581 586)

(969 442) (1 586 910)

Összesen

-

(3 117 277)

-

69 383

-

29 187

-

(277 049)

-

(36 486)

(194 303)

-

(3 332 242)

263 515 226 523

1 826 6 115

1 331 102 1 190 639

Nettó könyv szerinti érték 2007. december 31-i egyenleg 2008. december 31-i egyenleg

736 441 690 708

192 923 170 175

136 397 97 118

17. Pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök A lízing fedezetéül maga a lízingelt eszköz szolgál. A pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök 2009. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Nettó könyv szerinti érték

2009. január 1-jei egyenleg Növekedések Átváltási különbözet, nettó 2009. december 31-i egyenleg

Számítógépek

Járművek

Total

23 974

200 980

224 954

-

151 327

151 327

878

-

878

24 852

352 307

377 159

(9 120)

(25 576)

(34 696)

(5 551)

(37 823)

(43 374)

(14 671)

(63 399)

(78 070)

14 854 10 181

175 404 288 908

190 258 299 089

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2009. január 1-jei egyenleg Értékcsökkenés 2009. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték 2008. december 31-i egyenleg 2009. december 31-i egyenleg


36/56


A pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök 2008. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Beszerzések SzámítóJárművek

gépek


Total

14 170

-

14 170

Növekedések

33 138

210 722

243 860

Értékesítések

(23 334)

(9 742)

(33 076)

23 974

200 980

224 954

(4 870)

-

(4 870)

-

1 193

1 193

(4 250)

(26 769)

(31 019)

(9 120)

(25 576)

(34 696)

9 300 14 854

175 404

9 300 190 258


Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2008. január 1-jei egyenleg Eszközök eladása Értékcsökkenés 2008. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték 2007. december 31-i egyenleg 2008. december 31-i egyenleg

18. Goodwill A Goodwill (üzleti kombinációk során képzett eszköz) változásait az alábbi tábla mutatja be. 2009. december 31. Nyitó érték, nettó Árfolyamkülönbözet Záró érték, nettó

162 267 24 129 186 396

2008. december 31. 162 267 162 267

Nyitó érték Bekerülési érték

1 778 439

1 778 439

Halmozott értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

(1 616 172) 162 267

(1 616 172) 162 267

Záró érték Bekerülési érték Halmozott értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

1 778 439 (1 616 172) 162 267

1 778 439 (1 616 172) 162 267

Ebből: Infinity a.s Infinity Data s.r.o

2009. december 31.

2008. december 31.

131 119

117 546

55 277 186 396

44 721 162 267


37/56


Az Infinity Data s.r.o megvásárlásával az Infinity a.s goodwillt realizált amelyet az Infinity a.s Synergon Informatika Nyrt. által realizált goodwill-el összevontunk. A goodwill így keletkezett együttes értéke az Infinity a.s kombinált vállalat, - mint önálló egység- alapján kerül értékelésre. A goodwill értékvesztés - vizsgálata A Csoport elkészítette az Infinity a.s. konszolidált valós értékének és a hozzá tartozó megvásárolt goodwill értékének vizsgálathoz szolgáló kalkulációkat és dokumentációt. Az értékvesztés-vizsgálat szempontjából az üzleti kombináció során szerzett goodwillt a jövedelemtermelő egységhez rendeltük. A felső vezetés által jóváhagyott ötéves költségvetés cash-flow előrejelzéseit alapul véve határoztuk meg a jövedelemtermelő egység megtérülési értékét. A vizsgálat eredményeként 2009. évi beszámolóban nem további értékvesztést nem számoltunk el. A cash-flow előrejelzéshez a használati érték módszert (VIU) alkalmazzuk, amelyekhez a következő évek adózás előtti szabad pénzáramát használjuk, valamint az adózás előtti diszkontrátát amely, 2009-ben 18,09% (2008: 17,29%) volt. A módszertanok és alkalmazott diszkontráták táblázata: Alkalmazott módszertan

2009

2008

VIU

18,09%

17,29%

FVLCS

15,43%

14,2%

A goodwill értékvesztésének kiszámításához használt cash-flow előrejelzések alapjául szolgáló fő feltételezéseket az alábbiakban ismertetjük. Menedzsment becslések: Árbevétel (ezer Czk)

2 010

2010

2011

2012

2013

Követő időszak

290 000

298 700

313 635

326 180

335 966

3,00%

NOPLAT %

3,70%

4,00%

4,30%

4,60%

4,70%

4,70%

Működőtőke (árbevétel %-ban)

8,00%

7,50%

7,25%

7,00%

7,00%

7,00%

19. Egyéb immateriális eszközök Az egyéb immateriális eszközök 2009. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Saját előállítású immateriális eszközk

Vásárolt immateriális eszközök

Összesen

Bekerülési érték 2009. január 1-jei egyenleg Növekedések Saját fejlesztés Értékesítések Átsorolás Értékvesztések Árfolyamkülönbség 2009. december 31-i egyenleg

532 435

158 773

691 208

419 230

11 031

430 261

7 056

-

7 056

-

(325)

(325)

(2 808)

(7 590)

(10 398)

(160 724)

(840)

(161 564)

632

-

632

795 821

161 049

956 870


38/56


Halmozott amortizáció és értékvesztés


Saját előállítású immateriális eszközk


Összesen

(359 217)

(113 083)

(472 300)

-

7 589

7 589

(70 801)

(37 432)

(108 233)

(1 654)

344

(1 310)

(431 672)

(142 582)

(574 254)


173 218

45 690

218 908


364 149

18 467

382 616

Értékvesztés kivezetése értékesítéskor Amortizáció Eszközök eladása 2009. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték

A Csoport az immateriális javak jövőbeni értékesítéséből eredő pénztermelő-képesség alapján évente becslést végez a immateriális eszközök értékvesztésére. A becsült pénzáramok alapján az amortizációt meghaladóan szükség volt további értékvesztés elszámolására. A Csoport 2009-ben új szoftverfejlesztésébe kezdett. A szoftver piaci lehetőségét a jelen és jövőbeni gazdasági lehetőségek tekintetében vizsgáltuk, amely eredményeként a menedzsment úgy határozott, hogy a szoftver megtérülő értékéig értékvesztés elszámolására van szükség. A szoftver megtérülő érték számítás eredményét a banki és energetikai szektor Magyarországon várható fejlődési iránya határozta meg. Minden további beszámoló készítéskor, amennyiben a piaci lehetőségek változnak és újabb információhoz jutunk értékelést készítünk, amely alapján ha szükségessé válik további értékvesztést számolunk el. Az egyéb immateriális eszközök 2008. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Saját előállítású immateriális eszközk


Összesen

Bekerülési érték 2008. január 1-jei egyenleg

468 914

156 086

625 000

-

9 586

9 586

Növekedések Saját fejlesztés Értékesítések

56 786

-

56 786

263

3 071

Értékvesztés kivezetése értékesítéskor

2 808 -

(7 162)

(7 162)

Árfolyamkülönbség

3 927

-


532 435


158 773

3 927 691 208

39/56


Halmozott amortizáció és értékvesztés Saját előállítású immateriális eszközk



Összesen

(283 479)

(81 734)

(365 213)

-

7 158

7 158

(72 782)

(38 495)

(111 277)

(2 956)

(12)

(2 968)

(359 217)

(113 083)

(472 300)


185 435

74 352

259 787


173 218

45 690

218 908

Értékvesztés kivezetése értékesítéskor Amortizáció Árfolyamkülönbség 2008. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték

Immateriális eszközök készletek közé illetve eszközök közé történő átcsoportosítása Az immateriális eszközök fejlesztést követően a készletek közé átvezetésre, majd értékesítésre kerülnek. Egyes immateriális eszközök olyan szoftverek lesznek, amelyek a hardwer-rel együtt alkotnak egységes elemet, így ezeket vagy a Csoport saját felhasználású tárgyi eszközei közé, illetve ha eladási célúak, akkor a készletek közé, csoportosítja át.

20. Befektetések A befektetések egy informatikai cégben lévő kisebbségi érdekeltséget testesítik meg (Integra Zrt.).

21. Hosszú lejáratú követelések áruszállításból és szolgáltatások nyújtásából

Követelések értékesítésből és áruszállításból Követelések diszkontja

2009. december 31. ezer HUF 347 373 (10 121)

2008. december 31. ezer HUF 223 828 (12 179)

337 252

211 649

22. Lízing érdekeltségek Lízingszerződések bemutatása A Synergon Informatika Nyrt. és Infinity a.s számítástechnikai eszközöket ad át pénzügyi lízing. A lízing átlagos futamideje 60 hónap.


40/56


Pénzügyi lízing követelések bemutatása

Mimimális lízing fizetések 2009

Minimális lízing fizetések jelenértéke

2008

2009

Egy éven belüli Második és ötödik években

241 572 658 242 899 814

5 969 23 224 29 193

Levonva: nem esedékes pénzügyi bevétel

(48 450)

(6 263)

Minimális lízing fizetések jelenértéke

851 363

22 930

851 363

Meg nem térülő fizetésekre adott engedmények

2008

53 480 157 437 210 916

3 912 19 018 22 930

-

-

-

22 930

210 916

22 930

53 480

3 912

157 437

19 018

210 916

22 930

Pénzügyi teljesítményen belül bemutatva: Rövid lejáratú pénzügyi lízing követelések Hosszú lejáratú pénzügyi lízing követelések

A lízingbe adott eszközökre maradvány értéket nem vettünk figyelembe. A lízing teljes futamidejére rögzített éves kamatláb 9%. A lízing követelések biztosítékául a lízingbe adott eszközök szolgálnak. Valós érték A lízing követelések értékelése során meg kell becsülni a vevő nem fizetések valószínűségét, valamint a lízingbe adott eszköz értékesítéséből vagy használatából származó eredmény nettó jelenértékét. A Csoport által nyújtott pénzügyi lízingek esetében a vevő nem fizetésének esélye kis valószínűségű, mivel a lízing szerződéses összege a vevő kiadásai között kis értéknek tekinthető, továbbá a lízingbe adott eszközök alapvető kellékei a vevők informatikai rendszerének, amelyek nélkül a vevő üzleti működése nem folytatható.

23. Készletek A Csoprot készleteit a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbon tartjuk a könyvekben. A Csoport készleteinek leírását a készlet korosítása és a készlet típus, valamint a készlettel rendelkező üzleti egység határozzák meg. Ezen három tényező együttes hatásaként előállított érték adja a leírást, amely 2009. december 31-gyel elszámolásra került. A Csoport készlet állományának típusok szerinti bemutatása nettó könyv szerinti értéken történik. 2009. december 31. ezer HUF

2008. december 31. ezer HUF

485 617

522 200

Eladásra szánt készlet Egyéb készletek Közvetített szolgáltatások Bemutató készlet Lassan forgó készletek


6 941

7 239

8 033

89 560

32 134

34 706

59 681 592 406

81 413 735 118

41/56


A készlet leírása az alábbiak szerint alakult: 2009. december 31.

Értékvesztések nyitóértéke Leírás eladott áruk miatti kivezetése Tárgyidőszaki leírások Elfekvő készletekre képzett értékvesztések

2008. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

(255 971)

(354 433)

44 438

208 479

(94 623)

(110 017)

(306 156)

(255 971)

A készletek mérleg szerinti érétkében 94 623 ezer forint értékvesztés elszámolás van. A beszámolási periódus eredmény terhére elszámolt értékvesztés 50 185 ezer forint. Értékvesztés visszaforgatására nem került sor.

24. Követelések Követelések értékesítésből és áruszállításból Követelések diszkontja Kétes követelésekre képzett értékvesztések Beruházási szerződésekből származó bruttó követelés Követelések összesen, nettó

ezer HUF

ezer HUF

5 816 665

6 716 679

(34 580)

(16 728)

(82 637) 5 699 448

(287 535) 6 412 416

251 376

91 037

5 950 824

6 503 453

A követelések kamatmentesek és többnyire 60 napon belül megtérülnek. A korosított követelések bemutatása a 37. pontban található. Az értékesítésből származó és egyéb követelések bemutatása amortizált bekerülési értéken történik. A Csoport áruszállításból és egyéb értékesítésből eredő követelései rövid lejáratúak így az amortizált berekülési érték megközelíti a valós értéket. Követelésekre képzett értékvesztések 2009. december 31. ezer HUF


287 535

221 779

(76)

(68 057)

15 870

132 648

228

1 165

15 794

64 591

Értékvesztések nyitó értéke Értékvesztések kivezetése Értékvesztések Árfolyam differencia Érékvesztés eredmény terhére, nettó Értékvesztések összesen Lejárt követelésekre elszámolt értékvesztés Érékvesztések időszaki eredmény hatása

303 329

286 370

82 637

287 535

(15 794)

(64 591)

A megtérülő érték megfelel az eszközök könyv szerinti értékének, ezért további, a már elszámolt egyedileg megállapított értékvesztésen túli, értékvesztés elszámolására nem került sor.

25. Folyamatban lévő szerződéses munka Az alábbi összegek az adott év végi adatok szerinti hosszú lejáratú, folyamatban lévő szerződéses munkákra vonatkoznak. A projektek értékelését méretük és szolgáltatás tartalmuk figyelembe vételével végeztük, mely alapján azon projekteket értékeltünk, amelyek összetételüket illetően többségében szolgáltatást tartalmaznak.


42/56




Az év során beruházási szerződésből származó árbevétel

3 030 018

5 379 257

A fordulónapig felmerült költségek és elismert (veszteséggel csökkentett) nyereség

1 109 475

1 331 377

(858 099)

(1 240 340)

251 376

91 037

Vevő részére számlázott árbevétel

Beruházási projektekkel kapcsolatos szerződés szerinti követelés Projektekkel kapcsolatos szerződés szerinti kötelezettség

-

-

26. Egyéb forgóeszközök 2009. december 31.

2008. december 31.

ezer HUF 77 423

ezer HUF 77 423

1 273

23 559

36 318

1 129

Előlegek, letétek Dolgozóknak fizetett előlegek Egyéb működési költségekre adott előlegek Közvetített szolgáltatásokra nyújtott előlegek Egyéb adókövetelések Elhatárolt nem számlázott szerződéses munka, anyagok és szolgáltatások

261

54 260

50 975

340 187

348 816

-

47 752

48 672

27 444

12 297 570 699

7 685 585 044

Elhatárolt rabatt Bevételek elhatárolása Egyebek

269

27. Pénzeszközök és rövid lejáratú betétek A pénzeszközök december 31-i egyenlege az alábbiak szerint alakul: 2009. december 31.

2008. december 31.

Pénztár HUF

ezer HUF 4 021

ezer HUF 4 272

Pénztár CZK

618

0

Pénztár EUR

180

240

Pénztár USD

8

8

Pénztár CHF

110

108

Pénztár GBP

130

120

Pénztár HRK

8

8

Bankbetét EUR

108 802

18 378

Bankbetét USD

19 545

5 570

Bankbetét CZK

189 104

122 411

Bankbetét HUF

77 988

483 656

-

52 683

400 513

687 454

Rövid lejáratú bankbetétek C ZK

A bankbetétek napi, változó kamatozásúak. A rövid lejáratú betétek futamideje – a Csoport készpénzigényének függvényében – egy nap és egy hónap között változik. A betétek többsége forintbetét, és az adott bank napi betétkamatainak megfelelően kamatozik. A pénzeszközök valós értéke 400 513 ezer forint (2008: 687 454 ezer forint).


43/56


28. Jegyzett tőke és tartalékok A Csoport tőkeként a kötelezettségekkel csökkentett eszköz értéket kezeli, amellyel az előző időszaki politikát folytatva változatlanul a tulajdonosi érték maximalizálása a cél. A Synergon Informatika Nyrt. megfelel a Gazdasági Társaságokról szóló Tv.-ben (2006. IV) rögzített 20 000 ezer forint minimum tőke követelménynek. A Synergon Informatika Nyrt. tőkéje azonos jogokat képviselő T sorozatú törzs részvényből áll.

Jegyzett tőke

2009. december 31-én a Csoport által kibocsátott és teljes egészében befizetett jegyzett tőke 9 304 733 db (2008: 9 554 630 db), egyenként 200 Ft névértékű részvényből állt. A jegyzett tőke csökkenése 249 897 db egyenként 200 Ft névértékű törzsrészvény amelyből 50 000 db részvény új leányvállalat kiválással létrehozott alapítására használtunk fel, és 249 847 db részvényt a kiválásban részt venni nem kívánó tulajdonosoktól vontunk be.

Saját részvény

A saját részvények nem szavazó részvények. 2009. december 31-én a Társaság birtokában 1 113 610 db (2008: 759 300) db egyenként 200 forint névértékű saját részvényként tartott törzsrészvény volt. 2009-ben a Társaság saját részvényt vásárolt, 429 250 darabot (2008: 324 310 darabot). A Társaság 2009 során 74 940 darab saját részvényt értékesített, amelyen 65 722 ezer forint veszteséget realizált. A Társaság a beszámolási periódusban összesen 354 310 darabbal növelte saját részvény állományát. A tárgyév elején és végén forgalomban lévő részvények mennyiségét az alábbiakban mutatjuk be:

Törzsrészvé ny darab

Saját részvény

Összesen

darab

darab

2009. január 1. 9 554 630 Saját részvény értékesítés

(759 300)

8 795 330

-

74 940

74 940

-

(429 250)

(429 250)

(50 000) (199 897)

-

(50 000) (199 897)

2009. december 31.

9 304 733

(1 113 610)

8 191 123

Visszavásárolt részvények éves átlagos (napi átlag alapján számított) darabszáma

9 405 376

857 222

Vásárolt saját részvény Tőke leszállítás leányvállalat alapításával kapcsolatban Tőke leszállítás vagyon kiadás miatt

Törzsrészvény

Saját részvény

Összesen

darab 9 554 630

darab (434 900)

-

(324 400)

(324 400)

2008. december 31.

9 554 630

(759 300)

8 795 330

Visszavásárolt részvények éves átlagos (napi átlag alapján számított) darabszáma

9 554 630

480 575

2008. január 1. Vásárolt saját részvény


darab 9 119 730

44/56


Ázsió Az ázsiót az előző időszakokban a jegyzett tőkét meghaladóan teljesített tulajdonosi befizetések képezik. Tőketartalék A tőketartaléknak nincs speciális célja, a magyar szabályok szerint lehet felhasználni, osztalék nem fizethető belőle.

Eredménytartalék ezer HUF

ezer HUF

(1 597 441)

(663 294)

0

-

27 980

-

Anyavállalat tulajdonosaira jutó nettó (veszteség) nyereség

222 038

(1 099 889)

Részvény értékesítés

(65 722)

-

Tőke leszállítás leányvállalat alapításával kapcsolatban

(42 102)

-

75 252

-

103 931

165 742

(1 276 064)

(1 597 441)

Nyitó érték Átalakuláskori tőke szerkezet átalakítás Átsorolás

Tőke leszállítás vagyon kiadás miatt Részvény opciós program időarányos költség elszámolása

14

Záró érték

Halmozott deviza átváltási különbözet

A halmozott átváltási tartalék a külföldi leányvállalatok beszámolóinak átváltásából eredő árfolyamkülönbözet rögzítésére szolgál.

29. Lízing kötelezettségek Lízingszerződések bemutatása A pénzügyi lízingbe vett eszközök egyrészt az Infinity a.s-nél számítástechnikai eszközök 60 hónapos futamidőre, másrészt a magyar Társaságoknál járművek 36 hónapos futamidőre. A lízingbe adónak biztosítékul szolgálnak a lízingbe vett eszközök. Pénzügyi lízing kötelezettségek bemutatása Mimimális lízing fizetések 2009 Egy éven belüli Egy éven túli és öt évet meg nem haladó

Levonva a jövőbeni pénzügyi ráfordításokat Minimális lízing fizetések jelenértéke

2008

Minimális lízing fizetések jelenértéke 2009 2008

89 736 267 144 356 880

76 901 233 832 310 733

82 681 247 497 330 178

71 447 211 371 282 818

(26 702) 330 178

(21 651) 289 082

55 097

35 427

82 681 247 497 330 178

71 447 211 371 282 818

Pénzügyi kimutatásban bemutatva: Rövid lejárató kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek

Valós érték bemutatása A lízing tárgyát képező eszközök valós értéke nagyságrendileg nem tér el a nettó könyv szerinti értéktől.


45/56


30. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból A kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból tételei a szállítókat tartalmazzák. A szállítói kötelezettségek kamatmentesek, és átlagban 60 napon belül rendezésre kerülnek. Az áruszállításból és szolgáltatások beszerzéséből adódó kötelezettségek nyilvántartása amortizált bekerülési értéken történik. A Csoport áruszállításból és szolgáltatások beszerzéséből adódó kötelezettségei rövid lejáratúak, így ezek valós értékét megközelíti az amortizált bekerülési érték.

31. Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások 2009. december 31.

2008. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

Vevőktől kapott előlegek Fizetendő általános forgalmi adó Egyéb adófizetési kötelezettségek

12 134

60

500 507

444 789

21 003

63 755

Munkavállalók után fizetendő adók, járulékok

169 760

141 632

Elhatárolt működési ráfordítások

153 360 313 278

519 013

10 823 1 180 865

115 598 1 366 624

Szolgáltatások elhatárolt bevételei Egyéb bevételek elhatárolása

81 777

A Csoport eszközei nem szolgálnak a fenti kötelezettségek biztosítékául. A szolgáltatások elhatárolt bevételét olyan szolgáltatások teszik ki, melyek költségei 2010-ban merülnek majd fel.

32. Céltartalékok A céltartalékok 2009. december 31-i egyenlege az alábbiak szerint alakult:

Bírság

Nyújtott kölcsönökön várható veszteség

Peres ügyek

Garanciális céltartalék

Összesen

ezer HUF 2009. január 1-jei egyenleg Kumulált átváltási különbözet Tárgyévben képzett Tárgyévben felhasznált 2009. december 31-i egyenleg

30 889

27 670

65 077

9 680

3 186

133 316 3 186

22 864 (4 407)

836 (24 143)

6 773 (44 049)

880

31 353 (72 599)

49 346

4 363

30 987

10 560

95 256

Bírságok

A Synergon Informatika Nyrt. késedelmes fizetés miatt képzett céltartalékot, melynek jogosságát vitatja a Társaság, viszont óvatosságból a céltartalékot mérlegkészítéskor fenntartottuk. A költségeket az általános és adminisztratív költségek közt, bírságként mutatjuk be.

Nyújtott kölcsönökön várható veszteség A Synergon Informatika Nyrt. céltartalékot használt fel és képzett a kulcs munkavállalóknak nyújtott hitelekkel kapcsolatban várható veszteségekre. A költségeket a munkavállalókkal kapcsolatos költségek részeként mutatjuk be.

Peres ügyekre képzett céltartalék A Synergon Informatika Nyrt. parkolási bírságok miatt veszteséggel számolt. Ezen bírság a beszámoló elfogadásakor még nem jogerős, nincs folyamban lévő peres ügy, ugyanakkor a Társaság az összegre megképezte a céltartalékot a valószínűsíthető kifizetések miatt.


46/56


A Fibex Kft. céltartalékot képzett egy dolgozó munkaügyi perében várható bírságra. A Synergon Informatika Nyrt. folyamatban lévő munkaügyi per miatt veszteséggel számolt. A beszámoló elfogadáskor még nem volt jogerős határozat, ugyanakkor a Társaság az összegre megképezte a céltartalékot a valószínűsíthető kifizetések miatt veszteséggel számolt. Ezen bírság a beszámoló elfogadásakor még nem jogerős, nincs folyamban lévő peres ügy, ugyanakkor a Társaság az összegre megképezte a céltartalékot a valószínűsíthető kifizetések miatt. 2004-től az Infinity a.s. jogvitában állt a Getronics (Csehország) s.r.o-val amit ma a jogutód Társaság, a Kapsch s.r.o. képviselt. Az Infinity-től 31 416 ezer forint összegű (3 300 ezer cseh korona) „jogosulatlan gazdagodás címén” javak visszaszolgáltatását követelték, amelyet a kapcsolódóan megítélt járulékos költségekkel együtt a Társaság 2009-ben megfizetett. A költségeket az általános és adminisztratív költségek közt, bírságként mutatjuk be.

Garanciális céltartalék A Synergon Informatika Nyrt. a várható garanciális költségre képzett céltartalékot. A garanciális kötelezettség korábban üzembe állított és a vevő által átvett egy konkrét szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban várható, általános céltartalék képzés nincs. A költségeket a közvetített szolgáltatások költségei közt mutatjuk be.

33. Szegmensek szerinti információk Termékek és szolgáltatások, amelyből a szegmensek árbevétele származik A nyilvános szegmens információk a Csoport divíziói által értékesített termékek- és nyújtott szolgáltatások elemzésén alapszik (pl. infrastrukturális szolgáltatások és üzleti megoldások). A Csoport fő döntéshozó szerve az erőforrások allokálása és az eredmény megítélése érdekében ezen értékesítési kategóriák vevőiről tájékoztatást kap. Az IFRS 8 szerint képzett bemutatásra kerülő szegmensek a következők: -

Infrastrukturális megoldások üzletág (ISS), amely hálózati megoldások egészét nyújtja, beleértve az informatikai eszközöket, tervezést és kábelezést Üzleti megoldások üzletág (BSS), amely a vevő tevékenységéhez szabott intelligens rendszerek megoldás szállítója


47/56


Szegmensek szerinti bevételek és eredmények A következőkben bemutatjuk a Csoport árbevételének és eredmények szegmensek szerinti alakulását: Külső felektől származó bevételek 2009. december 31. Infrastrukturális megoldások (ISS)

2008. december 31.

Szegmens eredmény 2009. december 2008. december 31. 31.

15 392 495

14 221 843

2 593 212

1 934 906

2 320 491

3 637 069

(260 866)

398 501

17 712 986

17 858 912

2 332 346

2 333 407

Adminisztráció és általános költségek

(1 964 982)

(2 309 491)

Pénzügyi (veszteség) nyereség, nettó

(14 289)

(1 015 600)

Egyéb (ráfordítások) bevételek nettó

24 657

(45 738)

Adózás előtti nyereség (veszteség)

377 732

(1 037 422)

(154 287)

(62 011)

223 445

(1 099 433)

Üzleti megoldások (BSS) Összes árbevétel

Adó Tárgyévi nyereség (veszteség)

A bemutatás alapjául használt számviteli elvek a szegmens információ tekintetében azonosak a 3. pontban ismertetett Csoport számviteli politikájával. A szegmensenkénti nyereség a szegmens által elért eredményt tartalmazza. A szegmensenkénti eredmény nem tartalmazza az allokálandó központi adminisztráció és vezetés költségeit, a közös vezetésű vállalatoktól származó profitot, a befektetések bevételeit, a pénzügyi eredményt és a nyereségadót. A szegmensenkénti eredmény az a mutató, amelyet a fő döntéshozó szerv erőforrások elosztásánál és a teljesítmény mérésénél használ. Szegmens eszközök 2009. december 31.

2008. december 31.

Infrastrukturális megoldások (ISS) ebből befektetett eszköz ebből forgóeszköz

7 891 879 6 872 606 1 019 273

7 173 680 6 780 857 392 823

Üzleti megoldások (BSS) ebből befektetett eszköz ebből forgóeszköz

1 132 648 1 034 967 97 680

2 190 485 1 734 124 456 361

Szegmens eszközök összesen Nem allokált eszközök

9 024 527 1 093 021

9 364 165 1 148 816

10 117 548

10 512 981

Konszolidált eszközök összesen

A döntéshozó a szegmensek teljesítményének követésére és a szegmensekhez történő erőforrás allokálásokhoz az egyes szegmensekhez tartozó rövid és hosszú lejáratú eszközöket folyamatosan figyeli. A Csoport háttér kiszolgáló egységei és a vezetés által használt eszközei kivételével minden eszköz beszámolási szegmensekhez tartozik. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

48/56


Egyéb szegmens információ

Értékcsökkenés és amortizáció 2009. december 31.

Infrastrukturális megoldások (ISS)

2009. december 2008. december 31. 31.

123 249

52 649

257 949

50 864

79 507

97 012

166 401

93 723

222 995

269 684

466 708

260 540

425 751

419 345

891 059

405 127

Üzleti megoldások (BSS) Fel nem osztott

2008. december 31.

Befektetett eszközök növekedése

Földrajzi információ A Csoport két alapvetően elkülönülő földrajzi egységben működik – Magyar Köztársaság és a Cseh és Szlovák Köztársaságok. A földrajzilag Csoportosított, külső felektől származó bevétel, és ezzel kapcsolatos eszközök (befektetett eszközök) bemutatása: Külső felektől származó bevételek

Magyarország Csehország és Szlovákia

Befektetett eszközök

2009. 2008. 2009. december 2008. december december 31. december 31. 31. 31. 15 481 796 14 985 994 2 253 157 1 527 114 2 231 190

2 872 918

294 069

259 237

17 712 986

17 858 912

2 547 226

1 998 000

A külső felektől származó árbevételben két meghatározó ügyfélt azonosítottunk, akik a Csoport árbevételéből 10% -ot meghaladó értéket képviselnek. A Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. 27%-ot, a Honvédelmi Minisztérium 10%-ot jelentett.

34. Mérlegen kívüli kötelezettségek Operatív lízingek A Csoport ingatlanbérleti szerződéseket kötött olyan esetekben, ahol az ingatlan megvétele nem szolgálná a Csoport érdekét. A bérleti szerződések 3-10 évre szólnak és meghosszabbíthatóak. A hosszabbítás nem kötelező, és a bérbeadó szándékaitól függ. 2009. december 31-én a Csoport bérleti szerződésekkel kapcsolatos alap díjkötelezettségei az alábbiak szerint alakultak: ezer HUF

Ingatlanok 2009

Egyéb 2008

2009

2008

Bérleti szerződés lejárata: egy évben belül

96 384

120 160

53 465

51 951

egy- öt év között

481 922

480 640

33 255

84 265

öt éven túl

674 691

1 081 441

1 252 997

1 682 241

86 720

136 216

Bankgaranciák 2009. december 31-én a Csoport több bankgaranciával is rendelkezett összesen: 2009 Garanciák

503 093


2008 564 912

49/56


Függő kötelezettségek A Csoportnak nincs információja függő kötelezettségről, minden olyan esemény amely pénz kiáramlással járhat értékelésre került és a megfelelő összegben céltartalék képzésére vagy eszköz csökkentésére sor került.

35. Kapcsolt felek A konszolidált éves beszámoló a Synergon Nyrt. és az alábbi leányvállalatok éves beszámolói foglalja magában: Társaság:

Megj.

Bejegyzés helye

Synergon Rendszerintegrátor Kft. Synergon Retail Systems Kft. Fibex Kft.

Magyar Köztársaság Magyar Köztársaság Magyar Köztársaság

Tulajdon hányad/ szavazati jog % 2009 2008 100% 100% 100% 100% 100% 100%

Infinity a.s Infinity Data s.r.o Infinity Slovakia s.r.o

Cseh Köztársaság Cseh Köztársaság Szlovák Köztársaság

99% 99% 99%

99% 99% 99%

Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók kondíciói A kapcsolt felek felé történő tranzakciók a szokásos piaci árakon történnek. A Csoporton belüli év végén fennálló pénzügyileg nem rendezett tételekre nem történt értékvesztés elszámolása, ugyanis a fizetési gyakorlat szerint ezek rendezése biztosított. A kapcsolt felek pénzügyi teljesítő képességét és a működési-, piaci feltételeket a Csoport évente értékeli.

A vezető tisztségviselők díjazása 2009. december 31.

2008. december 31.

Vezetőségnek fizetett összes jutattás

109 059

230 911

Igazgatóság összes juttatása

405

1 434

4 553

12 470

Felügyelő Bizottság rövid lejáratú juttatásai Juttatások szerződés megszüntetés esetére

Az Igazgatóság és a felügyelő bizottság részére nincs szerződés megszüntetésekor járó juttatás. A kulcs menedzsmentet a Társaság részéről kezdeményezett szerződés bontás esetére 41 917 ezer forint juttatás illeti meg. A Csoportnak két munkavállaló elbocsátása kapcsán folyó peres ügye van. Jubileumi juttatások munkavállalók részére A Csoportnak nincs jelentőséggel bíró jubileumi juttatási rendszere.

36. Osztalék A felosztható eredménytartalék a Társaság magyar számviteli törvény szerint összeállított éves beszámolójában került meghatározásra, amely eltér a mellékelt, nemzetközi beszámolási standardok Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

50/56


(IFRS) szerint készített beszámolótól. A magyar törvénynek megfelelően, a Synergon Informatika Nyrt. 2009. december 31-én felosztható eredménytartaléka 375 942 ezer forint (2008: 0 ezer forint). Az Igazgatótanács törzsrészvényenként 0 forint osztalékra tesz javaslatot, amely összeget az éves rendes közgyűlés jóváhagyhatja vagy módosíthatja.

37. Pénzügyi instrumentumok Finanszírozási és tőke kockázat

A Csoport a megfelelő tőke és hitel egyensúly megválasztásával a részvényesi hozam maximalizálására törekszik, ugyanakkor biztosítja a Csoport folyamatos működéséhez szükséges pénzeszközöket. A Synergon Csoport, a járműflotta pénzügyi lízingfinanszírozásán kívül, rendelkezik 350 000 ezer forint folyószámla hitel kerettel, amelyet esetenként és nem folyamatosan részben használt.

Releváns számviteli politika

A számviteli politika lényeges elemei és alkalmazott módszerei a pénzügyi kimutatások a 3-as pontjában találhatóak, úgy, mint a bemutatás elvei, értékelés elvei, amely alapján a bevételek és ráfordítások rögzítésre kerülnek a különféle pénzügyi eszközök és kötelezettségek valamint tőke instrumentumra vonatkozóan.

Pénzügyi instrumentum kategóriák 2009. december 31.

2008. december 31.

Pénzügyi eszközök Valós értékeléssel éves eredményben Lejáratig tartott befektetések Értékesíthető pénzügyi eszközök Hitelek és követelések

2 697 7 082 523

2 697 7 325 640

Pénzügyi kötelezettségek valós értékeléssel eredményben Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott Pénzügyi kötelezettségek valós értékeléssel eredményben

4 735 966 10 550

5 151 897 10 550

További információk: Nincsenek valós értéken eredményben bemutatott pénzügyi instrumentumok (FVTPL). A pénzügyi instrumentum kategóriái belül nem történt átsorolás. A pénzügyi instrumentumokban nem voltak olyanok, amelyeket azért nem vezetett ki a Csoport,mert ezekkel kapcsolatban kockázatok maradnának a Csoportnál. A Csoportnak a forward és saját részvény határidős ügyleten kívül nincs FVTPL eszköze illetve kötelezettsége.

Maximális kockázatok 2009. december 31.

2008. december 31.

Maximális követelés kitettség Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Egyéb követelések

6 288 076 781 616

6 715 102 607 974

Maximális hitel kitettség Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Egyéb kötelezettségek

3 187 182 1 563 264

3 502 455 1 649 442

Pénzügyi kockázatok Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve)

51/56


A Csoport treasury funkciója az üzleti érdekeknek megfelelően koordinálja a hazai és nemzetközi pénzügyi piacokon való részvételt. A Csoport tevékenysége során felmerülő pénzügyi kockázatokat üzletenként elemezzük és jelentjük a kockázatok lényegességét és mértékét. A vizsgált kockázatok közt vannak a piaci kockázatok (deviza kockázat, valós érték kamat kockázat és árkockázat), hitel kockázat, fizetési kockázat és cash-flow kamat kockázat. A Csoport törekvése, hogy minimalizálja ezen kockázatok hatását. A Csoport derivatív ügyleteket használ ezen kockázat kitettségek fedezésére. A Csoport spekulációs céllal nem bocsátkozik semmiféle pénzügyi konstrukcióba.

Piaci kockázatok

A Csoport komplex projekteket értékesít amelyek egyedi árazásúak, így a beszerzések nem befolyásolják az árazási modellt. A Csoport a beszámolási évben gazdasági lassulást tapasztalt, amely a világgazdasági változások és a helyi kormányzati választások okoztak. Az állami megrendelések csúsztak és az üzleti szféra megrendelései részben a fenntartási és üzemeltetési megbízásokra korlátozódtak. Azonban az infrastrukturális és szoftver fejlesztések elhalaszthatósága csak korlátozott ideig tarthat, mivel mind az állami mind az üzleti szektor alap tevékenységéhez alapvetően szükségesek e rendszerek, ezért a Csoport nem számolt és nem tapasztalt lényeges visszaesést az árbevételben. A Csoport tevékenységéből elsősorban deviza árfolyamok változásából eredő és kamat kockázatok következnek. A meghatározó kamatláb a magyar forint kamata, amely a beszámolási periódusban csökkent, a meghatározó deviza árfolyam az USD és EUR árfolyamok, amelyek a Cisco és Microsoft-tól vásárolt informatikai eszközök beszerzési deviza neme. A piaci kockázatoknak való kitettség változatlan, továbbá a kockázatok kezelése és mérlegelése sem különbözik a korábbiaktól.

Külföldi valuta kockázat kezelése

A Csoport idegen devizához kötött ügyletekkel rendelkezik, így az árfolyam változásával járó kockázatnak is kitett. A napi gyakorlatban az árfolyam ingadozás kockázatát határidős kontraktusokkal kezeljük. A következő tábla az év végén idegen devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományát mutatja: Eszközök 2009 USD-ben nyilvántartott EUR-ban nyilvántartott CZK-ban nyilvántartott SKK-ban nyilvántartott CHF-ban nyilvántartott GBP-ben nyilvántartott

256 394 941 327 56 707 578 -

Kötelezettségek 2008

965 559 888 566 51 168 801 735 127 -

2009

2008

2 257 123 2 298 163 3 403 751 4 315 198 15 574 541 17 034 392 1 128 818 1 821 -

Idegen deviza érzékenységi vizsgálata

A Csoport legnagyobb mértékben az USD és EURO változás kockázatának van kitéve. A következő táblázat részletezi, hogy a magyar forinthoz mért 10%-os árfolyam növekedés vagy csökkenés milyen eredmény hatással járna. A 10%-os korlátot használjuk belső riportokra, amely értékű változást reálisnak tart a Csoport. Az érzékenységi vizsgálat csak az idegen devizában fennálló pénzügyi eszközeire vonatkozik, azok beszámolókészítéskori értékét mutatja 10%-os és 2%-os árfolyam változások esetére. A következő táblázatban szerepelnek devizánként az elméleti 10%-os és 2%-os változás okozta hatások. Az összes nettó hatás pozitív értéke a nyereség vagy tőke növekedését jelentett ezer forintban. A 10%-os és 2%-os csökkenés (forint gyengülés) a bemutatottal ellentétes előjelű azonos összegű eredményt jelentene. A táblázatban csak a kedvezőtlen forgatókönyv (forint gyengülése) került bemutatásra. Az ellenkező eset pontosan ellenkező eredménnyel járna.


52/56


10% USD változás hatása EUR változás hatása CZK változás hatása SKK változás hatása GBP változás hatása

2% USD változás hatása EUR változás hatása CZK változás hatása SKK változás hatása GBP változás hatása

Eszközök 2009 25 639 94 133 5 670 758 -

Kötelezettségek

összes nettó hatás

2008 96 556 88 857 5 116 880 73 513 -

2009 2008 (225 712) (229 816) (340 375) (431 520) (1 557 454) (1 703 439) (112 882) -

Eszközök 2009 2008 5 128 19 311 18 827 17 771 1 134 152 1 023 376 14 703 -

Kötelezettségek 2009 2008 (45 142) (45 963) (68 075) (86 304) (311 491) (340 688) (22 576) -

2009 (200 073) (246 242) 4 113 304 (112 882)

2008 (133 260) (342 663) 3 413 441 73 513 -

összes nettó hatás 2009 2008 (40 015) (26 652) (49 248) (68 533) 822 661 682 688 14 703 (22 576) -

A vezetés véleménye szerint a bemutatott érzékenység nem általános, ugyanis az év végi kitettség nem jellemzi az évközben fennálló kitettséget. Az euróban meghatározott árbevételek szezonálisan magasabbak az év utolsó negyedévében, így az EUR-ban rögzített követelés állomány magas volt az év végén.

Kamat kockázat kezelés A Csoport kamat kockázatnak való kitettsége a rögzített kamatozású betétek és értékpapírok miatt áll fenn. A Csoport politikája az, hogy a pénz és pénz egyenértékesek (rögzített vagy változó) szabadon felhasználható összegeit rövid lejáratú befektetésekben kell tartani. A tőzsde és pénzpiacok változásából eredő kockázatok kezelésére és elkerülésére a Csoport a befektetéseit kétféle instrumentumban hajtja végre, 3 havi államkötvényben és bankbetétekben. Ezek a konstrukciók fix kamatozású kötvények vagy bankbetétek. A futamidőt (3 hónap) a cash-flow és üzleti előrejelzésnek, valamint a szezonalítás hatásának figyelembe vételével határozta meg a Csoport. Ezen mérlegelések és a magyar hozamok rövid távú magasabb volta miatt a Csoport a rövid távú befektetési lehetőségeket részesíti előnyben. Kamat bevételek és ráfordítások 2009. december 31.

2008. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

Kapott bankkamat

30 819

5 105

Diszkontált bevétel kamatai

26 918

-

7 453

28 350

65 190

33 455

Kapott kamatok

Nem banki kamatok

Fizetett kamatok Pénzügyi lízing fiezetett kamata

21 471

-

Fizetett kamatok

17 043

2 841

38 514

2 841

Likviditási kockázat kezelés A Csoport a likviditási kockázat kezelésére a megfelelő tartalékok, banki források és hitel lehetőség fenntartását, valamint a folyamatos cash-flow előrejelzés figyelést úgy használja, hogy a követelések és kötelezettségek lejárati és teljesítési idejét és szerkezetét egyezteti. A következő tábla a Csoport nem derivatív pénzügyi követeléseit lejárat szerinti bontásban mutatja be. A táblázat tételei nem diszkontált lejárati értékeket tartalmaz, amely ugyanekkor tartalmaz kamatokat is, kivéve, ha a kamat befolyása más időben várható.


53/56


Nem lejárt tételek: 2009

Súlyozott átlagos kamatláb

Nem kamatozó Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Egyéb forgóeszközök

<1 hónap

2008

Nem kamatozó Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Egyéb forgóeszközök Fix kamatozású

3,60%

Összesen

Összesen

500 967

-

6 471 771

3 324 343

1 839 723

338 282

433 723

-

5 936 072

199 803

67 244

-

535 699

35 653,33

157 437,00

-

210 917

35 653

157 437

-

210 917

573 739

658 404

-

6 682 688

247 437

4 457

13 370

4 457

13 370

<1 hónap

2 100 530

1-3 hónap

3-12 hónap

1-5 év

5 év <

Összesen

4 479 483

1 844 785

267 639

295 634

-

6 887 541

3 929 439

1 844 785

267 639

295 634

-

6 337 497

550 044

-

-

-

-

550 044

54 267

3 178

14 256

-

-

71 701

1 584

3 178

14 256

-

-

19 018

-

-

-

52 683

-

6 959 242

Hosszú lejáratú követelések lízing érdekeltségekből 10,27% Összesen

5 év <

538 086

3 350 015 Súlyozott átlagos kamatláb

1-5 év

2 087 160

Fix kamatozású 9,00%

3-12 hónap

3 345 559

21 215

Hosszú lejáratú követelések lízing érdekeltségekből Összesen

1-3 hónap

52 683 4 533 750

1 847 963

281 895

295 634

Lejárt tételek: 2009


Nem kamatozó Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Egyéb forgóeszközök Fix kamatozású Hosszú lejáratú követelések lízing érdekeltségekből Összesen

2008

<1 hónap

1-3 hónap

Nem kamatozó Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Egyéb forgóeszközök Fix kamatozású Hosszú lejáratú követelések lízing érdekeltségekből

Összesen

1-5 év

5 év <

Összesen

178 566

100 917

63 735

8 786

35 000

387 004

178 566

100 917

63 735

8 786

0

352 004

-

-

-

-

35 000

35 000

-

-

-

-

-

-

-


3-12 hónap

-

-

-

178 566

100 917

-

63 735

8 786

35 000

<1 hónap

1-3 hónap

3-12 hónap

1-5 év

387 004

5 év <

Összesen

202 553

81 917

71 326

56 809

-

412 605

202 553

81 917

71 326

21 809

-

377 605

-

-

-

35 000

-

35 000

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

81 917

71 326

56 809

-

202 553

412 605

A Csoport egyedileg elszámolt értékvesztést a lejárt tételekre, a még le nem járt tételekre pedig nem volt szükséges értékvesztés elszámolása. Lejárt pénzügyi eszközök bemutatása


54/56




Nem értékvesztett lejárt követelések

320 760

313 921

Értékvesztett lejárt követelések

110 839

339 692

431 599

653 613

Bruttó értékek:

A követelések értékelése egyedileg történik, valamint egyedileg kerül megállapításra a beszámolási időszak végi értékvesztés is. A lejárt, de nem értékvesztett követelések értékelésekor a vevő fizetési hajlandóságának és képességének felméréséhez figyelembe vettük a múltban gyűjtött információkat és a jövőbeni fizetési képességet és valószínűséget. 2009. december 31.

2008. december 31.

ezer HUF

ezer HUF

Értékvesztett lejárt követelések

110 839

339 692

Lejárt követelésekre elszámolt értékvesztés

(82 637)

(287 535)

28 202

52 157

A következő táblázatok bemutatják, hogy a Csoport pénzügyi kötelezettségei, amelyeket lejáratig tartott és nem derivatívak hogyan alakultak az év végével. A táblázatban nem diszkontált pénzügyi kötelezettségek látszanak, melyeket a felmerülés szerint mindig a legkorábbi, vélhető időponthoz soroltuk be. Nem lejárt tételek: 2009


Nem kamatozó Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások Fix kamatozású Lízing kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettségek Összesen

2008

4,00%

<1 hónap

1-3 hónap

3-12 hónap

Nem kamatozó

5 év <

Összesen

2 046 035

1 761 412

176 729

3 604

-

3 987 780

1 238 179

1 567 413

125

1 198

-

2 806 915

807 856

193 999

176 604

2 406

-

1 180 865

6 890

20 670

55 121

247 497

-

330 178

6 890

20 670

55 121

4,00%


1-5 év

2 052 925

1 782 082

<1 hónap

1-3 hónap

231 850

3-12 hónap

247 497 251 101

1-5 év

-

82 681

-

247 497 4 317 958

5 év <

Összesen

3 461 652

445 532

392 226

187 187

-

4 486 597

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból

2 155 925

445 532

392 226

187 187

-

3 180 870

Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások

1 305 727

-

-

-

-

1 305 727

-

-

-

-

-

Hosszú lejáratú kötelezettségek Fix kamatozású Lízing kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettségek Összesen

5 954

11 908

53 585

4,00%

5 954

11 908

53 585

4,00%

3 467 606

457 440

445 811


211 371 211 371 398 558

-

282 818

-

71 447

-

211 371 4 769 415

55/56

Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvános Részvénytársaság (Synergon Informatika Nyrt.) és leányvállalatai

Felelős Társaságirányítási Jelentés 2010 04 09

Synergon Informatika Nyrt. vezérigazgató

Synergon Rendszerintegrátor Kft. ügyvezető

Synergon Retail Systems Kft. ügyvezető

FIBEX Kft. ügyvezető

FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI JELENTÉS 2010. 04 08

OLDAL:

2/9

A Synergon Informatika Nyrt. Igazgatósága először 2004. március 26-án határozatában nyilatkozott arról, hogy megismerte egyetért a Budapesti Értéktőzsde 2004. év elején kibocsátott Felelős Vállalatirányítási Ajánlásaiban megfogalmazott irányelvekkel; A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, (továbbiakban Gt.) kiegészítő szabályozásaként megfogalmazott és a BÉT által 2007. októberében közzétett ajánlásban foglaltakat a Társaság megimerte és a korábbiakhoz hasonlóan működése során törekszik azokat betartani. A kiterjesztett szabályozásoknak megfelelő részletes jelentés készül a mindenkor aktuális üzleti évről. A Synergon Informatika Nyrt. a Felelős Társaságirányítás (továbbiakban FT) elveit a Synergon Informatika Nyrt. 100% -os tulajdonában álló magyarországi székhelyű leányvállalatok körére is kiterjesztette. A továbbiakban Synergon Informatika Nyrt.megnevezés alatt a leányvállalatokat is értjük. A Synergon Informatika Nyrt. a Felelős Társaságirányítással összefüggő szabályozásokat saját honlapjain közzéteszi. A Felelős Társaságirányítási Elvek megfogalmazásával a Synergon Informatika Nyrt. célja egy olyan szabályrendszer létehozása e nyilvános tőzsdei társaság irányításában, mely a társaság tulajdonosai, befektetői, illetve minden egyéb piaci szereplő számára érthető és átlátható működést biztosít. A Synergon Informatika Nyrt. a felelős társaságirányítás vonatkozásában az alábbi összefoglaló jelentést és nyilatkozatot teszi közzé:

Az igazgatótanács működésének rövid ismertetése 2009. április 30. napjától öt tagból álló Igazgatótanács látja el a Synergon csoportszintű irányítását, valamint a Társaság irányítását. Az igazgatótanácsi tagokat a Közgyűlés választja legfeljebb a megválasztásukat követő harmadik naptári éven belül megtartásra kerülő rendes közgyűlésig terjedő időtartamra. Az Igazgatótanács tagjai megbízásuk lejárta után újraválaszthatók. Az Igazgatótanács az általa elfogadott ügyrend szerint működik. Az Igazgatótanács saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választja meg elnökét. Az Igazgatótanács naptári évenként legalább négy rendes ülést tart. Az Igazgatótanácsi ülések között nem telhet el több, mint százhúsz nap. Az Igazgatótanács ülését az Igazgatótanács elnöke hívja össze, rendkívüli ülés összehívását az elnök vagy az Igazgatótanács két tagja az ok és cél megjelölésével kezdeményezheti. Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, napirendjét, a jelenlévőket, a hozzászólások érdemi tartalmát, a határozatokat, és erre irányuló kérelem esetén az azok meghozatalában részt vett illetve azok ellen szavazó Igazgatótanácsi tagok név szerinti meghatározását..


OLDAL:

3/9

Az Igazgatótanács ülése határozatképes, ha szabályszerűen hívták össze, és azon az Igazgatótanács mindenkori tagjainak többsége személyesen vagy telefon útján jelen van. Az Igazgatótanács ülésén az Igazgatótanács bármely tagja telefon útján is részt vehet. Az Igazgatótanács határozatait a szavazatok egyszerű többségével hozza; szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat – többségi álláspont hiányában – elvetettnek tekintendő. Az Igazgatótanács rendes ülésén kívül az Igazgatótanács tagjainak írásbeli szavazatával is hozhat határozatot. Ebben az esetben a határozatképességet az Igazgatótanács teljes létszámának figyelembevételével kell megállapítani. Írásos szavaztatás esetén az Elnök a határozat tervezetét írásban – ide értve a fax, vagy ajánlott levél útján történő továbbítást juttatja el az Igazgatótanács valamennyi tagja részére, akik számára a határozat-tervezet elküldésétől számítottan öt nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy írásbeli szavazatukat, akár fax útján is, a határozat aláírásával eljuttassák az Elnök részére. A határozat elfogadottnak tekintendő, ha a szavazásra rendelkezésre álló határidőn belül az Igazgatótanács teljes taglétszámának többsége „igen” szavazattal szavazott. A határozat elfogadásához vagy elutasításához szükséges számú szavazat beérkezésének napján a határozat hatályossá illetve elutasítottá válik. A határozatok összesítése, a szavazás dokumentálása az Elnök kötelezettsége. Az Igazgatótanács ügyrendje részletesen tartalmazza az Igazgatótanács hatáskörébe tartozó feladatokat.

AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A MENEDZSMENT FELADATMEGOSZTÁS BEMUTATÁSA

KÖZTI

FELELŐSSÉG

ÉS

Az Igazgatótanács az Igazgatótanács Elnökének a javaslata alapján kinevezi a Synergon Informatika Nyrt. vezérigazgatóját. A vezérigazgató feletti munkáltatói jogok vonatkozásában a kinevezésre illetve a munkaviszony megszüntetésére, valamint a javadalmazás megállapítására vonatkozó jogokat az Igazgatótanács, ez egyéb munkáltatói jogokat (beszámoltatás, irányítás, utasítás) az Igazgatótanács elnöke gyakorolja. A vezérigazgató hatás- és feladatkörét valamint munkaköri feladatait az Igazgatótanács határozza meg. A Társaság operatív tevékenységének irányítását, valamint az Igazgatótanács és a közgyűlés által hozott határozatok végrehajtását a vezérigazgató végzi. A vezérigazgató az ügyek intézését a jogszabályok, az Alapszabály, az Igazgatótanács ügyrendje, a közgyűlés és az Igazgatótanács határozatai által meghatározott keretek között egyéni felelősséggel végzi. A vezérigazgató saját hatáskörébe tartozó feladatokat a menedzsment tagjaira, vagy a társaság munkavállalóira munkaköri leírással általánosan vagy eseti rendelkezéssel átruházhatja, azonban igazgatótanácsi tagságából eredő jogkörének korlátozása harmadik személyekkel szemben joghatállyal nem bír. A vezérigazgató jogosult a Társaság dolgozóit cégjegyzési joggal felruházni.


OLDAL:

4/9

A vezérigazgatót illeti meg a döntési jog minden olyan ügyben, amely nem tartozik közgyűlés vagy az Igazgatótanács hatáskörébe. A vezérigazgató munkaszerződést köt Társasággal, melyet az Igazgatótanács elnöke ír alá. A vezérigazgató gyakorolja a Társasággal munkaviszonyban álló dolgozók fölött munkáltatói jogokat, míg a leányvállalatok esetében ezt az ügyvezetők gyakorolják. A vezérigazgató a Társaság feladatainak teljesítése érdekében szerződéseket köt, képviseli céget harmadik személyekkel szemben, valamint a hatóságok és bíróságok előtt.

a a a a

AZ IGAZGATÓTANÁCS ÉS A MENEDZSMENT TAGJAINAK BEMUTATÁSA Az Igazgatótanács tagjai 2009. április 30. napjától: Dr. Jeszenszky Zoltán elnök Deák Klára tag Bokorovics Balázs Benedek tag Major Csaba tag Lazarovits Márk tag, vezérigazgató Az Igazgatótanács tagjainak megbízatása a megválasztásukat követő harmadik naptári éven belül megtartásra kerülő rendes Közgyűlésig (de legfeljebb 2012. április 30. napjáig) szól. Az Igazgatótanács tagjainak önéletrajza a Társaság honlapján megtekinthető. A Társaságnál Felügyelő Bizottság 2009. április 30. napja óta nem működik, az Igazgatótanács látja el egységesen a Társaság ügyvezetési és ellenőrzési feladatait is (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 21.§ (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

A menedzsment tagjai 2010. április 9-én: Lazarovits Márk vezérigazgató Imre Zsuzsanna gazdasági igazgató Dr. Fóti Gábor operatív igazgató Vida Szabolcs infrastruktúra divízió vezető, egyúttal a Synergon Rendszerintegrátor Kft. ügyvezetője


AZ

IGAZGATÓTANÁCS ADOTT SZÁMÁNAK ISMERTETÉSE

IDŐSZAKBAN

OLDAL:

MEGTARTOTT

5/9

ÜLÉSEI

A tárgyidőszakban (2009. január 1. és 2009. december 31.) az Igazgatótanács X alkalommal ülésezett az alábbi részvételi arányok mellett: 2009. 2009. 2009. 2009.

január 31-én március 18-án július 31-én október 31-én

valamennyi valamennyi valamennyi valamennyi

igazgatótanácsi igazgatótanácsi igazgatótanácsi igazgatótanácsi

tag tag tag tag

jelen jelen jelen jelen

volt, volt, volt, volt.


OLDAL:

6/9

AZ IGAZGATÓTANÁCS ÉS A MENEDZSMENT MUNKÁJÁNAK, VALAMINT AZ EGYES TAGOK ÉRTÉKELÉSEKOR FIGYELEMBE VETT SZEMPONTOK BEMUTATÁSA Az Igazgatótanács a menedzsment munkáját folyamatosan értékeli, ezen túlmenően évente egy alkalommal átfogó értékelést is végez. A menedzsment tagjai javadalmazásának kialakult rendszere van. Az alapfizetésen felül a menedzsment tagjai bónuszra jogosultak, ha a Társaság tárgyévi és hosszabb távú fejlődése megfelel a céloknak. A bónusz az árbevétel fejlődéséhez, az üzleti eredmény alakulásához és az adott üzleti év legfontosabb egyedi feladatainak teljesítéséhez kötődik A Társaság közgyűlése 2006. december 18-án elfogadta vezetői részvényopciós programot, melyet a 2007. április 10-i közgyűlés határozatával módosított, majd a 2007. december 17-i közgyűlésen elfogadásra került a vezetői részvényopciós program II is, melyet a 2008. június 27-i rendkívüli közgyűlés határozatával és a 2009. július 24-i rendkívüli közgyűlés határozatával módosított. A vezetői részvényopciós programok részletei a Társaság honlapján megtekinthetők. Az Igazgatótanács úgy ítéli meg, hogy az alkalmazott juttatási rendszer hosszú távon érdekeltté teszi a menedzsment tagjait a részvények árfolyamának javításában is.

BESZÁMOLÓ AZ AUDIT BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉRŐL A Társaságnál három tagú Audit Bizottság működik, aminek tagjait a közgyűlés választotta meg. Az Audit Bizottság tagjai 2009. április 30. napjától: -

Bokorovics Balázs Benedek Major Csaba elnök Deák Klára

Az Audit Bizottság tagjainak megbízatása a megválasztásukat követő harmadik naptári éven belül megtartásra kerülő rendes Közgyűlésig (de legfeljebb 2012. április 30. napjáig) terjedő időszakra szól. Az audit bizottság hatáskörébe tartozik a pénzügyi jelentések, a számviteli és a kontrolling rendszer, a független könyvvizsgálói jelentések, a jogi és etikai megfelelés ellenőrzése. Az audit bizottság a jogszabályban meghatározott feladatokon túlmenően felügyeli a kockázatkezelés hatékonyságát, a belső kontroll rendszer működését és a belső ellenőrzés tevékenységét.


OLDAL:

7/9

Az audit bizottság előzetesen véleményt nyilvánít az Igazgatótanács felé a könyvvizsgáló személyéről. Új könyvvizsgáló jelölése előtt az audit bizottság írásos nyilatkozatot kér a jelölttől, melyben a könyvvizsgáló feltárja a közte (illetve közeli hozzátartozója) és a társaság (és a társaság leányvállalata) Igazgatótanácsának tagja, valamint a menedzsment tagjai közti esetleges kapcsolatot.. Az audit bizottság tagjai kinevezésük után teljes körűen tájékoztatást kapnak a társaság számviteli, pénzügyi és működési sajátosságairól. Az audit bizottság tagjai rendelkeznek a feladatok ellátásához szükséges szakértelemmel, az aktuális és a tárgyhoz kapcsolódó pénzügyi és számviteli háttérrel és tapasztalattal bírnak. Feladatainak elvégzése érdekében az audit bizottság pontos és részletes tájékoztatást kap a belső ellenőrzés és a független könyvvizsgáló munkaprogramjáról; és megkapja a könyvvizsgáló könyvvizsgálat során feltárt problémákra vonatkozó beszámolóját. A tárgyidőszakban (2009. január 1. és 2009. december 31.) az Audit Bizottság négy alkalommal ülésezett az alábbi részvételi arányok mellett: 2009. 2009. 2009. 2009.

január 31-én március 18-án július 31-én október 31-én

valamennyi valamennyi valamennyi valamennyi

audit audit audit audit

bizottsági bizottsági bizottsági bizottsági

tag tag tag tag

jelen jelen jelen jelen

volt, volt, volt, volt.

A Társaságnál nem működik jelölőbizottság és javadalmazási bizottság. A vonatkozó funkciókat az Igazgatótanács tagjai látják el anélkül, hogy formális testületet alkotnának.

A BELSŐ KONTROLLOK RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA A Társaságnál 2007-ben a felelős vállalatirányítási alapelveknek megfelelően - a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénnyel (Gt.) összhangban - kiépítésre került a belső kontroll rendszere. A Közgyűlés határozata alapján a Társaságnál 2009. április 30. napja óta Igazgatótanács működik, mely egységesen látja el a Társaság ügyvezetési és ellenőrzési feladatait is (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 21.§ (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A Társaságnál működik továbbá  

vezetői és folyamatba épített ellenőrzés, az Audit Bizottság

A gyorsjelentést követően negyedévente az Igazgatótanács meghallgatta a Társaság vezérigazgatójának beszámolóját a negyedév során elért eredményekről, valamint az Igazgatótanács elnöke részéről tett beszámolót.


OLDAL:

8/9

A kockázatok értékelése szakmai tapasztalatra épült. Az irányítási rendszerek működését a belső felülvizsgálatokon túl partnereink által végzett un. második fél általi auditok keretében is kontrolláltuk (pl. Paksi Atomerőmű Zrt.). Az irányítási rendszerek nemzetközi akkreditációval rendelkező külső, un. harmadik fél által végzett auditokon is felülvizsgálatra kerültek, ezek tanúsítványai a társaság honlapján megtalálhatók. Egymástól független több auditor társaság végzett felülvizsgálatot, így az SGS Hungary Kft. (UKAS), az EMT / NQA (szintén UKAS) valamint a Katonai Minőségirányítási Rendszer esetében a HM FLÜ TH (NATO AQAP 2110 és 160). A társaság által megbízott könyvvizsgáló 2009. évben nem végzett olyan tevékenységet, mely nem az auditálással kapcsolatos. A társaság a közzététellel valamint a bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatosan önálló szabályozásokat tart fenn, melyeket honlapján közzétesz. A részvényesi jogok gyakorlása módjával és a közgyűlés lebonyolításával összefüggő szabályok ugyancsak a társaság honlapján tekinthetők meg.


OLDAL:

9/9

A Társaság honlapján megtekinthetők még a felelős társaságirányítással kapcsolatos alábbi dokumentumok: Felelős Vállalatirányítási elvek 4. kiadás 2008. 04. 08. Nyilatkozatok a vállalatirányítási gyakorlatról 2008.04.08. – Felelős Társaságirányítási jelentés 2007.03.06. - részletes nyilatkozat 2006.04.28. - részletes nyilatkozat 2004.06.23. - részletes nyilatkozat 2004.03.26. - önkéntes nyilatkozat Alapszabály Etikai kódex Közgyűlési eljárások Bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvek Javadalmazási irányelvek Kockázatkezelési irányelvek

Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvános Részvénytársaság (Synergon Informatika Nyrt.) és leányvállalatai

Felelős Társaságirányítási Nyilatkozat 2010 04 09

Synergon Informatika Nyrt. vezérigazgató

Synergon Rendszerintegrátor Kft. ügyvezető

Synergon Retail Systems Kft. ügyvezető

FIBEX Kft. ügyvezető

FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI NYILATKOZAT 2010 04 08

OLDAL:

2 / 15

A Synergon Informatika Nyrt. a Felelős Társaságirányítási Jelentés részeként az alábbi táblázatok kitöltésével nyilatkozik arról, hogy a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlások (”FTA”) meghatározott pontjaiban megfogalmazott ajánlásokat, javaslatokat saját társaságirányítási gyakorlata során milyen mértékben alkalmazta. Az Ajánlásoknak való megfelelés szintje A társaság megjelöli, hogy a vonatkozó ajánlást alkalmazza-e, avagy sem, illetve nemleges válasz esetén rövid tájékoztatást ad arról, hogy milyen okok miatt nem alkalmazta az adott ajánlást. A 1.1.1

Az igazgatóság gondoskodott arról, hogy a részvényesek a megfelelő időben hozzájussanak a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz. Igen

A 1.1.2

A társaság az "egy részvény - egy szavazat" elvet alkalmazza. Igen

A 1.2.8

A társaság biztosítja, hogy a tulajdonosok azonos feltételek teljesítésével vehetnek részt a társaság közgyűlésén. Igen

A 1.2.9

A társaság közgyűlési napirendi pontjai között csak olyan témák szerepelnek, melynek témáját pontosan meghatározták, leírták. Igen A határozati javaslatokban kitértek az igazgatóság, felügyelő bizottság, az audit biztottság, 2009. április 30-át követően pedig az igazgatótanács és az audit bizottságjavaslatára, valamint a döntés hatásainak részletes magyarázatára. A Társaságnál 2009. április 30. napja óta Igazgatótanács működik, mely ellátja az ügyvezetési és ellenőrzési feladatokat is (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 21.§ (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően

A 1.2.10

A napirendi pontokhoz készített részvényesi észrevételeket, kiegészítéseket legkésőbb a közgyűlést két nappal megelőzően közzétették. Igen

A 1.3.8

A közgyűlés napirendi pontjaira tett észrevételeket a részvényesek legkésőbb a regisztrációval egyidejűleg megismerhették. Igen A napirendi pontokra vonatkozóan megtett írásos észrevételeket a közgyűlést két munkanappal megelőzően közzétették. Igen


A 1.3.10

OLDAL:

3 / 15

A vezető tisztségviselők megválasztása és visszahívása személyenként külön határozattal történt. Igen

A 2.1.1

Az igazgatóság feladatai kiterjednek a 2.1.1. pontban foglaltakra. Igen

A 2.3.1

Az igazgatóság előre meghatározott rendszeres gyakorisággal ülést tartott. Igen A felügyelő bizottság előre meghatározott rendszeres gyakorisággal ülést tartott. Lásd az 1.2.9. pontban foglaltakat. Az igazgatóság ügyrendje rendelkezik az előre nem tervezhető ülések lebonyolításáról, az elektronikus hírközlő eszközök útján történő döntéshozatalról. Igen A felügyelő bizottság ügyrendje rendelkezik az előre nem tervezhető lebonyolításáról, az elektronikus hírközlő eszközök útján történő döntéshozatalról.

ülések

Lásd az 1.2.9. pontban foglaltakat.

A 2.5.1

A társaság igazgatóságában elegendő számú független tag van az igazgatóság pártatlanságának biztosításához. Igen

A 2.5.4

Az igazgatóság rendszeres időközönként (az éves FT jelentés kapcsán) a függetlenség megerősítését kérte függetlennek tartott tagjaitól. Igen

A 2.5.5

A felügyelő bizottság szerv rendszeres időközönként (az éves FT jelentés kapcsán) a függetlenség megerősítését kérte függetlennek tartott tagjaitól. Lásd az 1.2.9. pontban foglaltakat.

A 2.5.7

A társaság honlapján nyilvánosságra hozta az igazgatóság és a felügyelő bizottság függetlenségével kapcsolatos irányelveit, az alkalmazott függetlenségi kritériumokat. Igen, azzla, hogy a társasgánál felügyelő bizottság nem működik 2009. április 30. napja óta, lásd az 1.2.9. pontban foglaltakat.

FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI NYILATKOZAT 2010 04 08 A 2.6.1

OLDAL:

4 / 15

Az igazgatóság tagja tájékoztatta az igazgatóságot (felügyelő bizottságot / audit bizottságot), ha a társaság (vagy bármely leányvállalata) ügyletével kapcsolatban neki (vagy más közeli kapcsolatban álló személynek) jelentős személyes érdeke állt fenn. Nem volt ilyen tájékoztatásra szükség, mivel a 2.6.1. pontban leírt típusú ügyletre nem került sor.

A 2.6.2

A testületi és menedzsment tagok (és a velük kapcsolatban álló személyek), valamint a társaság (illetve leányvállalata) között létrejött ügyleteket a társaság általános üzleti gyakorlata szerint, de az általános üzleti gyakorlathoz képest szigorúbb átláthatósági szabályok alapján bonyolították le. 2.6.2. pontban leírt típusú ügyletre nem került sor. A 2.6.2 szerinti, az általános üzleti gyakorlattól eltérő ügyleteket és azok feltételeit elfogadtatták a felügyelő bizottsággal (audit bizottsággal). 2.6.2. pontban leírt típusú ügyletre nem került sor.

A 2.6.3

A testületi tag tájékoztatta a felügyelő bizottságot / audit bizottságot (jelölőbizottságot), ha nem a cégcsoporthoz tartozó társaságnál kapott testületi tagságra, menedzsment tagságra vonatkozó felkérést. 2.6.3. pontban leírt típusú felkérésre nem került sor.

A 2.6.4

Az igazgatóság kialakította a társaságon belüli információáramlásra, a bennfentes információk kezelésére vonatkozó irányelveit, és felügyelte ezek betartását. Igen Az igazgatóság kialakította a bennfentes személyek értékpapír kereskedésére vonatkozó irányelveit, és felügyelte ezek betartását. Igen

A 2.7.1

Az igazgatóság javadalmazási irányelveket fogalmazott meg a felügyelő bizottság és a menedzsment munkájának értékelésére és javadalmazására vonatkozóan. Igen A felügyelő bizottság véleményezte a javadalmazási irányelveket. Lásd az 1.2.9. pontban foglaltakat. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság javadalmazására vonatkozó elveket és azok változásait a közgyűlés külön napirendi pontban hagyta jóvá. Igen, azzal, hogy 2009. április 30. napja óta felügyelő bizottság nem működik.

A 2.7.2.

Az igazgatóság az adott üzleti év vonatkozásában értékelte saját munkáját. Igen


OLDAL:

5 / 15

A felügyelő bizottság az adott üzleti év vonatkozásában értékelte saját munkáját. Lásd az 1.2.9. pontot.

A 2.7.3

Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a menedzsment teljesítményének ellenőrzése és javadalmazásának megállapítása. Igen A menedzsment tagokat illető, a szokásostól eltérő juttatások kereteit és ezek változásait a közgyűlés külön napirendi pontban hagyta jóvá. Igen

A 2.7.4

A részvény alapú javadalmazási konstrukciók elveit a közgyűlés jóváhagyta. Igen A részvény alapú javadalmazási konstrukciókkal kapcsolatos közgyűlési döntést megelőzően a részvényesek részletes tájékoztatást kaptak (legalább a 2.7.4 pontban foglaltak szerint) Igen

A 2.7.7

A társaság a Javadalmazási nyilatkozatot elkészítette, és a közgyűlés elé terjesztette. Igen A Javadalmazási nyilatkozat tartalmazza az igazgatóság, a felügyelő bizottság, és a menedzsment egyes tagjainak díjazását. Igen, azzal, hogy Felügyelő Bizottság 2009. 04. 30. napja óta nem működik.

A 2.8.1

Az igazgatóság, vagy az általa működtetett bizottság felelős a társaság teljes kockázatkezelésének felügyeletéért és irányításáért. Igen Az igazgatóság meghatározott rendszerességgel tájékozódik a kockázatkezelési eljárások hatékonyságáról. Igen Az igazgatóság megtette a szükséges lépéseket a főbb kockázati területek azonosítása érdekében. Igen

A 2.8.3

Az igazgatóság megfogalmazta a belső kontrollok rendszerével kapcsolatos elveket.


OLDAL:

6 / 15

Igen A belső kontrollok menedzsment által kialakított rendszere biztosítja a társaság tevékenységét érintő kockázatok kezelését, a társaság célkitűzéseinek elérését. Igen

A 2.8.4

A belső kontrollok rendszerének kialakításánál az igazgatóság figyelembe vette a 2.8.4 pontokban szereplő szempontokat. Igen

A 2.8.5

A menedzsment feladata és felelőssége a belső kontrollok rendszerének kialakítása és fenntartása Igen

A 2.8.6

A társaság kialakított egy független belső ellenőrzési funkciót, mely az audit bizottságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel. A független belső ellenőrzés szerepét az Igazgatótanács vette át 2009. 04. 30-tól, az 1.2.9. pontban foglaltak szerint. A belső audit csoport legalább egyszer beszámolt az audit bizottságnak a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről. A független belső ellenőrzés szerepét az IT vette át, a fentiek szerint.

A 2.8.7

A belső ellenőrzési tevékenységet az audit bizottság megbízása alapján a belső ellenőrzés hajtja végre. A független belső ellenőrzés szerepét az IT vette át, a fentiek szerint. A belső ellenőrzés szervezetileg elkülönül az operatív vezetést végző menedzsmenttől. Nem

A 2.8.8

A belső audit tervet az audit bizottság javaslata alapján a felügyelő bizottság hagyta jóvá. Nem, lásd az 1.2. 9. pontban foglaltakat.

A 2.8.9

Az igazgatóság elkészítette jelentését a részvényesek számára a belső kontrollok működéséről. Igen Az igazgatóság kidolgozta a belső kontrollok működéséről készített jelentések fogadásával, feldolgozásával, és saját jelentésének elkészítésével kapcsolatos eljárásait.


OLDAL:

7 / 15

Igen

A 2.8.11

Az igazgatóság beazonosította a belső kontrollok rendszerének lényeges hiányosságát, s felülvizsgálta és átértékelte az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Igen

A 2.9.2

Az igazgatóság , a felügyelő bizottság és az audit bizottság minden esetben értesítést kapott arról, ha a könyvvizsgálónak adott megbízás jellegénél fogva jelentős ráfordítást jelenthet, érdekütközést idézhet elő, vagy bármilyen más módon lényeges hatással lehet az üzletmenetre. Igen, azzal, hogy FB 2009. 04. 30. napja óta nem működik.

A 2.9.3

Az igazgatóság tájékoztatta a felügyelő bizottságot arról, hogy a társaság működését lényegesen befolyásoló eseménnyel kapcsolatban bízta meg a könyvvizsgálatot ellátó gazdálkodó szervezetet, illetve külső szakértőt. Nem, FB 2009. 04. 30. napja óta nem működik Az igazgatóság határozatában előzetesen rögzítette, hogy milyen események tekinthetőek olyannak, mely jelentősen befolyásolják a táraság működését. Igen

A 3.1.6

A társaság honlapján nyilvánosságra hozta az audit bizottságra, jelölőbizottságra, javadalmazási bizottságra delegált feladatokat, a bizottságok célkitűzéseit, ügyrendjét, összetételét (a tagok nevének, rövid életrajzának és kinevezése idejének feltüntetésével). Igen

A 3.2.1

Az audit bizottság felügyelte a belső kontroll rendszer működését és a belső ellenőrzés tevékenységét is. Igen

A 3.2.3

Az audit bizottság pontos és részletes tájékoztatást kapott a és a független könyvvizsgáló munkaprogramjáról; s megkapta a könyvvizsgáló könyvvizsgálat során feltárt problémákra vonatkozó beszámolóját. Igen, azzal, hogy a belső ellenőrzési feladatokat 2009. 04. 30-tól az igazgatótanács látja el.

A 3.2.4

Az audit bizottság az új könyvvizsgáló jelölttől bekérte a 3.2.4 szerinti feltáró nyilatkozatot. Igen

A 3.3.1

A társaságnál jelölőbizottság működik. Az igazgatótanács maga látja el e bizottság funkcióját.

FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI NYILATKOZAT 2010 04 08 A 3.3.2

OLDAL:

8 / 15

A jelölőbizottság gondoskodott a személyi változások előkészítéséről. Igen A jelölőbizottság áttekintette a menedzsment tagok kiválasztására és kinevezésére vonatkozó eljárásokat. Igen A jelölőbizottság értékelte a testületi és menedzsment tagok tevékenységét. Igen A jelölőbizottság megvizsgálta a testületi tagok jelölésére vonatkozó összes olyan javaslatot, melyet a részvényesek, vagy az igazgatóság terjesztett elő. Igen

A 3.4.1

A társaságnál javadalmazási bizottság működik. Az igazgatótanács maga látja el e bizottság funkcióját.

A 3.4.2

A javadalmazási bizottság a testületek és a menedzsment javadalmazásának rendszerére (díjazás egyéni szintje, struktúrája) tett javaslatot, illetve végzi ennek ellenőrzését. Igen

A 3.4.3

A menedzsment javadalmazását az igazgatóság hagyta jóvá. Igen Az igazgatóság javadalmazását a közgyűlés hagyta jóvá. Igen A javadalmazási bizottság a részvényopciók, költségtérítések, egyéb juttatások rendszerét is ellenőrizte. Igen

A 3.4.4

A javadalmazási bizottság javaslatokat fogalmazott meg a javadalmazási elvek, és az egyes személyek javadalmazására vonatkozóan. Igen A javadalmazási bizottság áttekintette a menedzsment tagokkal kötött szerződések feltételeit. Igen


OLDAL:

9 / 15

A javadalmazási bizottság ellenőrizte, hogy a társaság eleget tett-e a javadalmazási kérdéseket érintő tájékoztatási kötelezettségeknek. Igen

A 3.4.7

A javadalmazási bizottsági tagok többsége független. Igen

A 3.5.1

Az igazgatóság nyilvánosságra hozta indokait a javadalmazási és a jelölőbizottság összevonásával kapcsolatban. Igen

A 3.5.2

Az igazgatóság végezte el a jelölő és javadalmazási bizottság feladatait, s ennek indokairól tájékoztatást adott ki. Igen

A 4.1.1

Az igazgatóság a társaság nyilvánosságra hozatali irányelveiben meghatározta azokat az alapelveket és eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy minden, a társaságot érintő, illetve a társaság értékpapírjainak árfolyamára hatást gyakorló jelentős információ pontosan, hiánytalanul és időben közzétételre kerüljön, hozzáférhető legyen. Igen

A 4.1.2

Az információ szolgáltatás során a társaság biztosította, hogy minden részvényes, piaci szereplő azonos elbánás alá esik. Igen

A 4.1.3

A társaság nyilvánosságra hozatali irányelveiben kitér az elektronikus, internetes közzététel eljárásaira. Igen A társaság honlapját a nyilvánosságra hozatali szempontok, és a befektetők tájékoztatását szem előtt tartva alakítja ki. Igen

A 4.1.4

Az igazgatóság felmérte a nyilvánosságra hozatali folyamatok hatékonyságát. Igen

A 4.1.5

A társaság honlapján közzétette társasági eseménynaptárát. Igen


OLDAL:

10 /

15 A 4.1.6

A társaság az éves jelentésében és honlapján tájékoztatta a nyilvánosságot stratégiai céljairól, a fő tevékenységével, üzleti etikával, az egyéb érintett felekkel kapcsolatos irányelveiről is. Igen

A 4.1.8

Az igazgatóság az éves jelentésben nyilatkozott arról, hogy az éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló gazdasági szervezet milyen jellegű, és nagyságrendű egyéb megbízást kapott a társaságtól, illetve annak leányvállalatától. Igen

A 4.1.9

A társaság honlapján nyilvánosságra hozza az igazgatóság , felügyelő bizottság és a menedzsment tagjainak szakmai pályafutásáról szóló információkat. Igen

A 4.1.10

A társaság tájékoztatást adott az igazgatóság, felügyelő bizottság belső szervezetéről, működéséről, és az igazgatóság , menedzsment munkájának, valamint az egyes tagok értékelésekor figyelembe vett szempontokról. Igen, azzal, hogy FB 2009. 04. 30. napja óta nem működik.

A 4.1.11

A társaság az éves jelentésében, illetve honlapján a javadalmazási nyilatkozatban tájékoztatta a nyilvánosságot az alkalmazott javadalmazási irányelvekről, azon belül az igazgatóság , felügyelő bizottság és a menedzsment tagjainak díjazásáról, javadalmazásáról. Igen, azzal, hogy FB 2009. 04. 30. napja óta nem működik.

A 4.1.12

Az igazgatóság közzétette a kockázatkezelési irányelveit, melyben kitért a belső kontrollok rendszerére, az alkalmazott kockázatkezelési alapelvekre és alapvető szabályokra, illetve a főbb kockázatok áttekintő ismertetésére. Igen

A 4.1.13

A piaci szereplők tájékoztatása érdekében a társaság évente, az éves jelentés közzétételekor, nyilvánosságra hozza felelős társaságirányítással kapcsolatos jelentését. Igen

A 4.1.14

A társaság honlapján nyilvánosságra hozza a bennfentes személyeknek a társaság részvényei értékpapír kereskedelmével kapcsolatos irányelveit. Igen A társaság az igazgatóság , felügyelő bizottság, és a menedzsment tagok a társaság értékpapírjaiban fennálló részesedését, illetve a részvény-alapú ösztönzési rendszerben fennálló érdekeltségét az éves jelentésben és a társaság honlapján feltüntette. Igen


OLDAL:

11 /

15

A 4.1.15

A társaság az éves jelentésben és a társaság honlapján közzétette az igazgatóság tagjainak és a menedzsment bármilyen harmadik féllel való kapcsolatát, amely a társaság működését befolyásolhatja. Nem volt ilyen kapcsolat, és az önéletrajzok nyilvánosan hozzáférhetők.

Javaslatoknak való megfelelés szintje J 1.1.3

A társaságnál befektetői kapcsolattartással foglalkozó szervezeti egység működik.

Igen

J 1.2.1

A társaság közzétette honlapján a közgyűlésének lebonyolítására és a részvényes szavazati jogának gyakorlására (kitérve a meghatalmazott útján történő szavazásra) vonatkozó összefoglaló dokumentumát.

Igen

J 1.2.2

A társaság alapszabálya a társaság honlapján megtekinthető

Igen

J 1.2.3

A társaság honlapján a 1.2.3 pontnak megfelelő (a társasági események fordulónapjára vonatkozó) információkat közzétették.

Igen

J 1.2.4

A 1.2.4 pont szerinti közgyűlésekkel kapcsolatos információkat, dokumentumokat (meghívó, előterjesztések, határozati javaslatok, határozatok, jegyzőkönyv) a társaság honlapján nyilvánosságra hozta.

Igen

J 1.2.5

A társaság közgyűlését úgy tartotta meg, hogy azzal lehetővé tette a részvényesek minél nagyobb számban való megjelenését.

Igen

J 1.2.6

A társaság a kézhezvételt követő öt napon belül, az eredeti közgyűlési meghívó közzétételével megegyező módon közzétette a napirendi pontok kiegészítését.

Igen

J 1.2.7

A társaság által alkalmazott szavazási eljárás biztosította a tulajdonosok döntésének egyértelmű, világos és gyors meghatározását-

Igen

J 1.2.11

A társaság a részvényesek kérésére elektronikusan is továbbította a közgyűléshez kapcsolódó információkat.

Igen

J 1.3.1

A közgyűlés elnökének személyét a társaság közgyűlése a napirendi pontok érdemi tárgyalása előtt elfogadta.

Igen

J 1.3.2

Az igazgatóság és a felügyelő bizottság a közgyűlésen képviseltette magát. A Társaságnál 2009. 04. 30. óta nem működik FB.

Igen

J 1.3.3

A társaság alapszabálya lehetőséget ad arra, hogy a társaság közgyűlésein az igazgatóság elnökének, vagy a társaság

Igen


OLDAL:

15 részvényeseinek kezdeményezésére harmadik személy is meghívást kapjon, s a közgyűlésen a kapcsolódó napirend megtárgyalásakor hozzászólási és véleményezési jogot kapjon. J 1.3.3

A társaság nem korlátozta a közgyűlésen résztvevő tulajdonosok felvilágosítást kérő, észrevétel tételi és indítványozási jogát, és ahhoz semmilyen előfeltételt nem támasztott.

Igen

J 1.3.5

A társaság honlapján három napon belül közzétette azokra a kérdésekre vonatkozó válaszait, melyeket a közgyűlésen nem tudott kielégítően megválaszolni. A társaság közzétette magyarázatát a válaszok megtagadására vonatkozóan. E pontban foglalt eseményre nem került sor.

Nem

J 1.3.6

A közgyűlés elnöke és a társaság biztosította, hogy a közgyűlésen felmerülő kérdésekre történő válaszadással a törvényi, valamint tőzsdei előírásokban megfogalmazott tájékoztatási, nyilvánosságra hozatali elvek ne sérüljenek, illetve azok betartásra kerüljenek.

Igen

J 1.3.7

A közgyűlési döntésekről a társaság sajtóközleményt jelentetett meg, illetve sajtótájékoztatót tartott.

Igen

J 1.3.11

Az egyes alapszabály módosításokról a társaság közgyűlése külön határozatokkal döntött.

Igen

J 1.3.12

A társaság a határozatokat, valamint a határozati javaslatok ismertetését, illetve a határozati javaslatokkal kapcsolatos lényeges kérdéseket és válaszokat is tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvét a közgyűlést követő 30 napon belül közzétette.

Igen

J 1.4.1

A társaság 10 munkanapon belül kifizette azon részvényesei számára az osztalékot, akik ehhez minden szükséges információt, illetve dokumentumot megadtak. E pontban foglalt esemény nem történt.

Nem

J 1.4.2

A társaság nyilvánosságra hozta az ellene irányuló felvásárlást megakadályozó megoldásokkal kapcsolatos irányelveit.

Igen

J 2.1.2

Az igazgatóság ügyrendje tartalmazza az igazgatóság felépítését, az ülések előkészítésével, lebonyolításával és a határozatok megfogalmazásával kapcsolatos teendőket és egyéb, az igazgatóság működését érintő kérdéseket.

Igen

J 2.2.1

A felügyelő bizottság ügyrendjében és munkatervében részletezi a bizottság működését és feladatait, valamint azokat az ügyintézési szabályokat és folyamatokat is, amelyek szerint a felügyelő bizottság eljárt. A Társaságnál 2009. 04. 30. óta nem működik FB.

Nem

J 2.3.2

A testületi tagok az adott testületi ülést legalább öt nappal

Igen

12 /


OLDAL:

15 megelőzően hozzáfértek az adott ülés előterjesztéseihez. J 2.3.3

Az ügyrendben szabályozásra kerül a nem testületi tagok testületi ülésen való rendszeres, illetve eseti részvétele.

Igen

J 2.4.1

Az igazgatóság tagjainak megválasztása átlátható módon történt, a jelöltekre vonatkozó információk legalább öt nappal a közgyűlést megelőzően nyilvánosságra kerültek.

Igen

J 2.4.2

A testületek összetétele, létszáma megfelel a 2.4.2 pontban meghatározott elveknek.

Igen

J 2.4.3

A társaság bevezető programjában az újonnan választott nemoperatív testületi tagok megismerhették a társaság felépítését, működését, illetve a testületi tagként jelentkező feladataikat.

Igen

J 2.5.2

Az elnöki és vezérigazgatói hatáskörök megosztását a társaság alapdokumentumaiban rögzítették.

Igen

J 2.5.3

A társaság tájékoztatást tett közzé arról, hogy az elnöki és vezérigazgatói tisztség kombinálása esetén milyen eszközökkel biztosítja azt, hogy az igazgatóság objektívan értékeli a menedzsment tevékenységét. E pontban foglalt összevonás nem áll fenn.

Nem

J 2.5.6

A társaság felügyelő bizottságának nincs olyan tagja, aki a jelölését megelőző három évben a társaság igazgatóságában, illetve menedzsmentjében tisztséget töltött fel.

Igen

A Társaságnál 2009. 04. 30. óta nem működik FB. J 2.7.5

Az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a menedzsment javadalmazási rendszerének kialakítása a társaság, és ezen keresztül a részvényesek stratégiai érdekeit szolgálja.

Igen

J 2.7.6

A társaság felügyelő bizottsági tagok esetében fix összegű javadalmazást alkalmaz, s nem alkalmaz részvényárfolyamhoz kötött javadalmazási elemet. A Társaságnál 2009. 04. 30. óta nem működik FB, szerepét az IT vette át.

Nem

J 2.8.2

Az igazgatóság a kockázatkezelési alapelveket és alapvető szabályokat a menedzsment azon tagjaival együttműködve dolgozta ki, akik a kockázatkezelési folyamatok megtervezéséért, működtetéséért, ellenőrzéséért, valamint a társaság napi működésébe történő beépítéséért felelősek.

Igen

J 2.8.10

A belső kontrollok rendszerének értékelésénél az igazgatóság figyelembe vette a 2.8.10 pontban foglalt szempontokat.

Igen

13 /


OLDAL:

15 J 2.8.12

A társaság könyvvizsgálója felmérte és értékelte a társaság kockázatkezelési rendszereit, valamint a menedzsment kockázatkezelési tevékenységét, s erre vonatkozó jelentését benyújtotta az audit bizottságnak.

Igen

J 2.9.1

Az igazgatóság , a felügyelő bizottság és a bizottságok ügyrendje kitér a külső tanácsadó szolgáltatásainak igénybevétele esetén követendő eljárásra.

Igen

A Társaságnál 2009. 04. 30. óta nem működik FB J 2.9.4

Az igazgatóság a közgyűlési napirendi pontokat megtárgyaló üléseire tanácskozási joggal meghívhatja a társaság könyvvizsgálóját.

Igen

J 2.9.5

A társaság belső ellenőrzése együttműködött a könyvvizsgálóval a könyvvizsgálat eredményes végrehajtása érdekében.

Igen

J 3.1.2

Az audit bizottság, jelölőbizottság, javadalmazási bizottság (illetve a társaságnál működő egyéb bizottságok) elnöke rendszeresen tájékoztatja az igazgatóságot a vonatkozó bizottságok egyes üléseiről, és a bizottságok legalább egy jelentést készítettek az ügyvezető testületnek, illetve a felügyelő bizottságnak az adott üzleti évben.

Igen

J 3.1.4

A társaság bizottságai olyan tagokból állnak fel, akik megfelelő képességgel, szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek feladataik ellátásához.

Igen

J 3.1.5

A társaságnál működő bizottságok ügyrendje tartalmazza a 3.1.5 pontba foglaltakat.

Igen

J 3.2.2

Az audit bizottság tagjai teljes körű tájékoztatást kaptak a társaság számviteli, pénzügyi és működési sajátosságairól.

Igen

J 3.3.3

A jelölőbizottság legalább egy értékelést készített az igazgatóság elnöke számára az igazgatóság működéséről, illetve az igazgatóság egyes tagjainak munkájáról, megfeleléséről az adott üzleti évben.

Igen

J 3.3.3

A jelölőbizottság tagjainak többsége független.

Igen

J 3.3.5

A jelölőbizottság ügyrendje kitér a 3.3.5 pontban foglaltakra.

Igen

J 3.4.5

A javadalmazási bizottság gondoskodott a javadalmazási nyilatkozat elkészítéséről.

Igen

J 3.4.6

A javadalmazási bizottság kizárólagosan az igazgatóság nemoperatív tagjaiból áll.

Igen

J 4.1.4

A társaság nyilvánosságra hozatali irányelvei legalább az J 4.1.4

Igen

14 /


OLDAL:

15 pontban foglaltakra kiterjednek. Az igazgatóság a nyilvánossági folyamatok hatékonyságára vonatkozó vizsgálatának eredményéről az éves jelentésben tájékoztatta a részvényeseket.

Igen

J 4.1.7

A társaság pénzügyi kimutatásait az IFRS elveknek megfelelően készíti el.

Igen

J 4.1.16

A társaság angol nyelven is elkészíti és nyilvánosságra hozza tájékoztatásait.

Igen

15 /

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt április 26-án megtartandó évi rendes közgyűlésére

Recommend Documents