ELŐTERJESZTÉSEK ÉS HATÁROZATI JAVASLATOK A SYNERGON INFORMATIKA NYRT ÁPRILIS 30-ÁN

1047 Budapest, Baross utca 91-95. ■ telefon: 399-5500 ■ fax: 399-5599 ■ [email protected] ■ www.synergon.hu

ELŐTERJESZTÉSEK ÉS HATÁROZATI JAVASLATOK A SYNERGON INFORMATIKA NYRT. 2009. ÁPRILIS 30-ÁN MEGTARTANDÓ ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE Budapest, 2009. április. 14.

A Synergon Informatika Nyrt. (1047 Budapest, Baross u. 91-95., cjsz.: 01-10-044960 – a továbbiakba: Társaság) igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) 2009. április 9-én elfogadott határozatával az alábbi előterjesztéseket és határozati javaslatokat fogadta el a Társaság 2009. április 30-án megtartásra kerülő évi rendes közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés): I.

A Közgyűlés 1. sz. napirendi pontjához („Az igazgatóság jelentése a 2008. évi gazdálkodásról, a számviteli törvény szerinti éves beszámoló (anyavállalati és az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) alapján elkészített konszolidált) és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat előterjesztése”):

Az Igazgatóság az 1. sz. napirendi ponthoz tartozó előterjesztését elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az írásbeli anyaggal megegyezően.

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés az Igazgatóság 2008. évi jelentését az írásbeli előterjesztéssel mindenben megegyezően elfogadta.” II.

A Közgyűlés 2. sz. napirendi pontjához („A könyvvizsgáló jelentése a 2008. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról”):

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés a Könyvvizsgáló jelentését - a 2008. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról - elfogadta.” III.

A Közgyűlés 3. sz. napirendi pontjához („Az audit bizottság és a felügyelő bizottság jelentése a 2008. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról”):

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés az Audit Bizottság és a Felügyelő Bizottság jelentését - a 2008. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról elfogadta.”

Rendszeres tájékoztatás

IV.

2009. április 14.

A Közgyűlés 4. sz. napirendi pontjához („Döntés a 2008. évi beszámolónak (anyavállalati és IFRS alapján elkészített konszolidált) elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról”):

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés a közzétett előterjesztésben foglaltakkal megegyezően elfogadta a Synergon Informatika Nyrt. anyavállalati és IFRS alapján elkészített konszolidált 2008. évi beszámolóját.” V.

A Közgyűlés 5. sz. napirendi pontjához („Döntés a felelős vállalatirányítási jelentés elfogadásáról”):

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés az Igazgatóság 2008. évi felelős vállalatirányítási jelentését az írásbeli előterjesztéssel mindenben megegyezően elfogadta.” VI.

A Közgyűlés 6. sz. napirendi pontjához („A Synergon Informatika Nyrt. Alapszabályának módosítása”):

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Synergon Informatika Nyrt. Alapszabálya az alábbiak szerint módosul: VI/1. Az Alapszabály szövegében az „Igazgatóság” szövegrész helyébe mindenhol az „Igazgatótanács” szövegrész lép, továbbá a „Felügyelő Bizottság” szövegrész törlésre kerül. VI/2. Az Alapszabály 30. pontja az alábbiak szerint módosul: „30. A Társaságnál az igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító Igazgatótanács működik, mely ellátja az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait. Az Igazgatótanács a Társaság ügyvezető szerve, intézi a Társaság ügyeit, képviseli a Társaságot bíróság és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben, a Társaság alkalmazottaival szemben gyakorolja a munkáltatói jogokat.” VI/3. Az Alapszabály 30.1. pontja az alábbiak szerint módosul: „30.1. A Társaság ügyeit a legalább öt és – ha az Alapszabály a munkavállalói részvétel érvényesítése érdekében másként nem rendelkezik - legfeljebb tizenegy fős Igazgatótanács intézi, akiket esetenként legfeljebb a megválasztásukat követő harmadik naptári éven belül megtartásra kerülő rendes Közgyűlésig terjedő 2/4


2009. április 14.

időtartamra választhat meg a Közgyűlés. Az Igazgatótanács tagjainak többsége független tag kell, hogy legyen. Tagvállalatnak minősül jelen Alapszabály vonatkozásában minden olyan bel – vagy külföldi gazdasági társaság, amelyben a Társaság a Tpt. mindenkor hatályos rendelkezései szerint legalább 10 %-os közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik. VI/4. Az Alapszabály az alábbi 31.4. ponttal egészül ki: „31.4. Az Igazgatótanács ellátja a felügyelőbizottság törvényben előírt feladatait, valamint mindazon feladatokat, melyek ellátására jogszabály kötelezi.” VI/5. Az Alapszabály 33. és 33.1. pontja az alábbiak szerint módosul: „Audit Bizottság 33. A Társaságnál legalább háromtagú audit bizottság működik, amelynek tagjait a közgyűlés az igazgatótanács független tagjai közül választja. 33.1. Az audit bizottság hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése; b) javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására; c) a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése,; d) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint - szükség esetén az igazgatótanács számára intézkedések megtételére való javaslattétel; e) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére; valamint f) az igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében.” VI/6. Az Alapszabály 25.5., 30.9., 33.2., 33.3., 33.4.,33.5., 33.6., 33.7., 33.8., pontjai hatályukat vesztik.” VII.

A Közgyűlés 7. sz. napirendi pontjához („Könyvvizsgáló választása és díjazásának megállapítása”): Az Igazgatóság az Audit Bizottság javaslatának megfelelően a Társaság könyvvizsgálójává javasolja választani a 2011-es gazdasági évet lezáró évi rendes közgyűlés időpontjáig, de legkésőbb 2012. április 30-ig terjedő időszakra az UNIKONTO Számvitelkutatási Kft-t (1092 Budapest, Fővám tér 8. 3.em 317; cjsz.: 01-09-073167; a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős kijelölt könyvvizsgáló: dr. Adorján Csaba), a könyvvizsgáló díjazását a 2009. évi könyvvizsgálatra a magyar számviteli szabályok szerinti beszámoló vonatkozásában 4.500.000,-Ft + ÁFA összegben, az IFRS szerinti konszolidált 3/4


2009. április 14.

beszámoló vonatkozásában pedig 4.500.000,-Ft +ÁFA összegben javasolja megállapítani.

HATÁROZATI JAVASLAT: „A Közgyűlés a Társaság könyvvizsgálójává választja a 2011-es gazdasági évet lezáró évi rendes közgyűlés időpontjáig, de legkésőbb 2012. április 30-ig terjedő időszakra az UNIKONTO Számvitelkutatási Kft-t (1092 Budapest, Fővám tér 8. 3.em 317; cjsz.: 01-09-073167; a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős kijelölt könyvvizsgáló: dr. Adorján Csaba). „A Közgyűlés a könyvvizsgáló díjazását a 2009. évi könyvvizsgálatra a magyar számviteli szabályok szerinti beszámoló vonatkozásában 4.500.000,-Ft + ÁFA összegben, az IFRS szerinti konszolidált beszámoló vonatkozásában pedig 4.500.000,-Ft +ÁFA összegben állapítja meg.”

....

4/4

Mellékletek jegyzéke

1. 2008. évi gazdálkodási adatok, a számviteli törvény szerinti anyavállalati éves beszámoló

2. 2008. évi gazdálkodási adatok, az Európai Unió által elfogadott IFRS-ek szerinti konszolidált éves beszámoló

3. Audit bizottság jelentése a 2008. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról

4. Felügyelő bizottság jelentése a 2008. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról

5. Felelős vállalatirányítási jelentés 2008.

6. Felelős vállalatirányítási nyilatkozat 2008.

A SYNERGON INFORMATIKA NYRT. 2008. DECEMBER 31-i ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Budapest, 2009. február 13.

I.

Általános rész

1.

A társaság bemutatása A cég neve:

Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyrt.

A cég székhelye:

1047 Budapest, Baross u. 91 – 95.

Az alapítás időpontja:

1995. október 01.

Működési forma:

Nyilvánvosan működő részvénytársaság

Cégbírósági száma:

01-10-044960

bejegyzés

A társaság 1995. október 01-jén, az Optorans Kommunikációs Rt. jogutódjaként jött létre. 1997. február 14-től a cég neve Synergon Informatika Rt. A Synergon Informatika Nyrt. 1999. április 08-án nyilvános tőzsdei részvénykibocsátást hajtott végre. A részvényeket a Budapesti Értéktőzsde „A” kategóriájában jegyzik. A társaság jegyzett tőkéjének összege 1.910.926 e Ft, amely 9.554.630 db, egyenként 200 Ft névértékű részvényből tevődik össze. A jegyzett tőke tulajdonosok szerinti megoszlása: Adatok eFt-ban

Tulajdonoi struktúra 5% feletti 2007.12.31. 2008.12.31. Százalékban Értékben Százalékban Értékben nevesítéssel: Cashline Befektetési Holding Zrt 13,36% 255 300 14,74% 281 611 11,26% 215 170 10,09% 192 880 Pannonplast Nyrt AEGON Magyarország 5,49% 104 910 0,00% 0 Befektetési Alapkezelő Zrt ERSTE ARBITRAGE 0,00% 0 6,74% 128 800 RÉSZVÉNY Pénzügyi befektetők, egyenként 5 %.-os tulajdonrész alatt 65,34% 1 248 599 60,48% 1 155 775 4,55% 86 947 7,95% 151 860 Saját részvény Összesen 100% 1 910 926 100% 1 910 926 Változás a 2007. december 31-i tulajdonosi struktúrához képest, hogy új befektetőként megjelent az ERSTE Arbitrage részvény, 6,74 % tulajdonrésszel. Az Aegon Zrt. a 2008-as év folyamán értékesítette részvényeit. Ezzel együtt kismértékben növekedett a Cash Line Zrt. részesedése, és kismértékben csökkent a Pannonplast Nyrt. részesedése. 4,55 %-ról 7,95 %-ra növekedett a társaság által visszavásárolt saját részvények aránya.

2

Társaság tevékenységi körei:

3210-92 Híradástechnikai és elektronikai alkatrészgyártás 3221-92 Ipari híradástechnikai termékek gyártása 3312-92 Mérõmûszergyártás 3313-92 Ipari folyamatirányító berendezések gyártása 4532-92 Építési és épületgépészeti szerelõipar 5140-92 Vegyes cikk nagykereskedelem 5170-92 Termelõgépek és berendezések nagykereskedelme 5180-92 Közvetítõ nagykereskedelem 5190-92 Külkereskedelem 7210-92 Hardver szaktanácsadás 7220-92 Szoftverkészítés, szaktanácsadás és ellátás 7290-92 Egyéb számítástechnikai tevékenység 7310-92 Mûszaki, természettudományi kutatás és kísérleti fejlesztés 7423-92 Mûszaki tesztelés és elemzés 7499-92 Máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítõ szolgáltatás 8040-92 Felnõtt és egyéb oktatás 3170-92 Villamosipari gépek és készülékek javítása 3320-92 Látszerészeti, optikai és fényképészeti eszközök gyártása 4540-92 Épületfenntartás és korszerûsítés 7422-92 Szakmai, tervezési tanácsadás 7421-92 Építészeti, mérnöki tevékenység és ehhez kapcsolódó mûszaki tanácsadás 7492-92 Nyomozási és biztonsági tevékenység 6420-92 Távközlés 3002-03 Számítógép, készülék gyártása 3120-03 Áramelosztó, szabályozó készülék gyártása 3130-03 Szigetelt vezeték, kábel gyártása 3210-03 Elektronikai alkatrész gyártása 3220-03 Ipari híradástechnikai termék gyártása 3230-03 Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása 3320-03 Mérõmûszer gyártása 3320-08 Ipari gép, berendezés üzembe helyezése 3340-03 Optikai, fényképészeti eszköz gyártása 4521-03 Épület, híd, alagút, közmû, vezeték építése 4531-03 Villanyszerelés

3

4329-08 Egyéb épületgépészeti szerelés 4534-03 Egyéb épületgépészeti szerelés 5143-03 Elektromos háztartási cikk nagykereskedelme 5147-03 Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme 5164-98 Irodagép, berendezés nagykereskedelme 5165-98 Egyéb gép, szállítóeszköz nagykereskedelme 4690-08 Vegyestermékkörû nagykereskedelem 5245-03 Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme 5248-03 Egyéb máshová nem sorolt iparcikkkiskereskedelem 6420-03 Távközlés 7733-08 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép) 7739-08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 6202-08 Információtechnológiai szaktanácsadás 7220-98 Szoftverkészítés, szaktanácsadás 7230-03 Adatfeldolgozás 7240-03 Adatbázis szolgáltatás, online kiadás 7250-03 Iroda, számítógépjavítás 6209-08 Egyéb információtechnológiai szolgáltatás 7310-03 Mûszaki kutatás, fejlesztés 7414-03 Üzletviteli tanácsadás 7420-03 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 7120-08 Mûszaki vizsgálat, elemzés 7460-03 Nyomozási, biztonsági tevékenység 7487-03 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás 8042-03 Máshova nem sorolt felnõtt és egyéb oktatás 4614-08 Gép, hajó, repülõgép ügynöki nagykereskedelme 4618-08 Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme 7320-08 Piac, közvéleménykutatás 7450-03 Munkaerõközvetítés 7221-03 Szoftverkiadás 7222-03 Egyéb szoftver szaktanácsadás, ellátás Főtevékenység 6820-08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7711-08 Személygépjármû kölcsönzése 6920-08 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértõi tevékenység 4651-08 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme 5185-03 Egyéb irodagép, bútor nagykereskedelme 4669-08 Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme 7440-03 Hirdetés

4

A részesedési viszonyban állók jellemző adatai 2008. december 31-én Belföldi székhelyű leányvállalatok

Adatok eFt-ban

Megnevezés Székhely Saját tőke Jegyzett tőke Tartalékok Részesedés aránya Üzemi eredménye Pénzügyi eredmény

Synergon Rendszerintegrátor Kft

Fibex Kft

SRS Kft

8000 Székesfehérvár, 1047 Budapest, 1047 Budapest, Seregélyesi u. 96. Baross u. 91 – 95. Baross u. 91 – 95. 499 333 35 749 97 460 67 760 60 000 40 000 329 296 124 768 27 309 100% 100% 100% 108 414 -149 703 36 186 26 373 684 2 365

Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény

-9 000

0

0

125 787

-149 019

38 551

102 277

-149 019

30 151

2007.02.27-én a Synergon Nyrt. új leányvállalatot alapított, 40.000.000,- Ft alaptőkével, 100 % tulajdonosi részesedéssel. A cég neve: Synergon Retail Systems Kft (SRS Kft). 2008. december 03-án a Sao-Synergon Kft. leányvállalat tekintetében névváltozás történt. A vállalat új neve: Synergon Rendszerintegrátor Kft. A névváltozást a Cégbíróság 2009. január 05-én bejegyezte. A Synergon Informatika Nyrt. 2008. december 15-i közgyűlése egy új vállalat kiválással történő létrehozásával kapcsolatos első döntését meghozta. Majd a 2009. január 30-i közgyűlésen határozat született a Synergon IT Invest Zrt., a Synergon Informatika Nyrt. 99,5%-os tulajdonú leányvállalatának megalakulásáról. Az új Zrt-be a Synergon support és outsourcing jellegű tevékenysége került kiszervezésre, tovább örökítve ezzel a tevékenységekhez kapcsolódó referenciákat is, amelyek a sikeres pályázások elengedhetetlen kellékei. Az új Zrt. cégbírósági bejegyzéssel jön létre, ami előre láthatólag 2009. április 30.

Külföldi székhelyű leányvállalatok 2007.07.12-i dátummal a Span d.o.o.-ban lévő részesedés teljes mértékben értékesítésre került. Az értékesítési tranzakcióval társaságunk 26.690 eFt árfolyam nyereséget realizált. 2007.09.04-i dátummal a Infinity a.s.-ben újabb részesedés vásárlás történt, összesen 40.819 eCZK értékben. Ezzel részesedésünk aránya 98,59 %-ra nőtt.

5

Adatok eFt-ban

Megnevezés

Infinity a.s. Csehország, Starocernská Ul.1799, Pardubice 634 665 448 847 153 520 98,59% 62 400

Székhely Saját tőke Jegyzett tőke Tartalékok Részesedés aránya Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény

32 298

A devizában lévő befektetés értékének megfizetése a leányvállalat székhelyétől, illetve a részesedés megvásárlására irányuló szerződéstől függően a szerződésben meghatározott devizanemekben történt. A Ft-ra történő átszámításnál az MNB által jegyzett devizaárfolyamot használtuk. Egyéb részesedések 2007.05.29-én a Synergon Nyrt. értékesítette a Hunedu Kft-ben lévő, 150.000,- Ft névértékű üzletrészét. Az értékesítés névértéken történt, az értékesítésen sem veszteség, sem nyereség nem keletkezett. Az Integra ZRt-ben való részesedés tekintetében a 2008-as évben változás nem történt.

Székhely: Részesedés aránya:

Integra RT 1034 Budapest, Bécsi út 126 – 128 2%

A 2000. évi C. törvény változásával összhangban, hivatkozva az 1606/2002/EK rendelet 4. cikkelyére, a Synergon Informatika Nyrt-nek 2005-től a konszolidált éves beszámolóját az Európai Unióban elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) figyelembevételével kell, hogy összeállítsa. A Synergon csoport összevont (konszolidált) éves beszámolója közzétételre kerül az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatánál, illetve megtekinthető a Synergon Nyrt. telephelyén (Budapest, IV. Baross u. 91- 95. szám alatt). 2. A számviteli politika főbb vonásai A könyvvezetés módja Az éves beszámolóhoz szükséges számviteli adatokat a kettős könyvvitel rendszerében rögzítjük a számviteli törvény 15-16. §-ban meghatározott alapelveket alapul véve. A főkönyvi és az analitikus nyilvántartás rendjét és kapcsolatát a társaság számviteli politikája tartalmazza. Az önköltség számítás rendje A saját vállalkozásban megvalósított beruházások aktiválása során a közvetlen önköltséget vesszük figyelembe. A beszámoló készítés rendje Az éves beszámoló elkészítésének időpontja a számviteli politikában foglaltak szerint a tárgyévet követő január hó 10. napja. A beszámoló a mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet tartalmazza. Az éves beszámolóval együtt az üzleti jelentés is elkészül.

6

Az eredménykimutatás választott formája A felmerült költségeket az 5. számlaosztályban, költségnemek szerinti gyűjtésben könyveljük. Társaságunk a tevékenység eredményét „A” típusú összköltség eljárással állapítja meg. A mérlegkészítés választott formája Társaságunk 2008. évben “A” típusú mérleget és eredménykimutatást készít. Értékelési eljárások Amortizációs politika a) Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés elszámolása Az értékcsökkenés elszámolása a társaság üzletpolitikájára épülve a várható használati időnek megfelelően történik. A 30 000,- Ft alatti kis értékű tárgyi eszközök beszerzési árát a használatba vételkor egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszközök értékcsökkenését lineáris leírással állapítjuk meg havi gyakorisággal (a részletes adatokat a 2-es számú melléklet tartalmazza). Az értékcsökkenést az üzembe helyezés első napjától, kivezetéskor pedig a használat utolsó napjáig számoljuk el. A tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét annyi évre osztjuk fel, ahány évig ezen eszközöket előreláthatólag használni fogjuk. b) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Terven felüli értékcsökkenés elszámolása a számviteli törvénynek megfelelő esetekben történik. Amennyiben ilyen esemény előfordul, eredményre gyakorolt hatása a kiegészítő mellékletben minden esetben kimutatásra kerül

Értékvesztés elszámolása A számviteli törvény előírásaival összhangban értékvesztés kerül elszámolásra azokban az esetekben, amikor valamely eszköz értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb annak piaci értékénél. a) Részesedések Külföldi leányvállalataink cégértékének megállapításához 2008. december 31-re a vállalat menedzsmentje készített becslést. A vállalat értékét használati érték módszerrel készítettük el. A cégértékelésre használt modell a jövőbeni hozamok diszkontált értéke. A diszkont kamatlábban az aktuális gazdasági helyzetet és a vállalat kockázatait értékelő tényezőket figyelembe vettük. A számítás szerinti CZK-ban teljesülő cégérték meghaladja az Infinity a.s CZK-ban kifejezett befektetés értékét, amely alapján értékvesztés elszámolására nem került sor. b) Egyéb befektetések A számviteli törvény 57. §-a szerint járunk el, a tételeket bekerülési értéken tartjuk nyilván, csökkentve azt az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírással.

c.) Vásárolt készletek, szerviz készlet A nyilvántartási értékünk a tényleges beszerzési ár, ezt csökkenti az adóévre elszámolt értékvesztés összege. Az értékvesztés mértékét a készlet piaci értéke határozza meg. A számviteli politikában rögzítettük, hogy a szervizeléshez használt eszközökre az avulást, elhasználódást, illetve szerződésben rögzített kötelezettségek időtartamának figyelembe vételével évi 20 % értékvesztést számolunk el, illetve az 5 éven belüli elhasználódás, vagy szerződés megszűnés esetén a szerviz készletet kiselejtezzük, ezzel biztosítva, hogy ezen készletelemek az elhasználódásuknak megfelelő értéken szerepeljenek az éves beszámolóban.

7

d.) Készlet értékvesztés elszámolása 2008-ban A készletekre egyrészt a szervizkészlettel kapcsolatban számoltunk el értékvesztést a számviteli politikában rögzítettel összhangban, másrészt a raktárunkban meglévő készletet értékeltük át az aktuális piaci értékre. Eszközök és források értékelése A mérlegben szereplő eszközök és források értékelésénél a hatályos számviteli törvény előírásainak megfelelően járunk el. Az értékelési elvekben a 2008-as évben változások nem történtek. Az év során figyelembe vettünk minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, mely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érintette és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Társaságunk a 2008-as évben nem élt a valós értéken történő értékelés lehetőségével. A devizás tételek forintra történő átszámításánál az MNB hivatalos devizaárfolyamát alkalmazzuk. A határidőn túli követeléseket egyedileg – a számviteli politikában rögzített módon – értékeljük, és számolunk el rá értékvesztést. Céltartalék képzés Társaságunk a számviteli törvény adta előírások alapján a jövőben várható kötelezettségek fedezetére, amennyiben ilyen tételek felmerülését valószínűsítjük, céltartalékot képzünk. Árbevétel elismerése Árbevételként azokat a befejezett projekteket és rész-projekteket ismerjük el, melyek szerződésen alapulnak, ahol a teljesítés megtörtént, a vevő elismerte a projekt vagy rész-projekt teljesítését. Befejezetlen projektek elszámolása A befejezetlen projektekhez kapcsolódó alvállalkozói számlákat készletre vesszük és áruként mutatjuk be a beszámolóban, a saját munkaráfordítást pedig belső munkaóra kimutatások alapján kalkuláljuk, és befejezetlen termelésként szerepel a mérlegben. A lényeges és jelentős tételek elkülönítésének szempontjai A számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek, jelentősnek tekintjük az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt olyan hibákat, amelyek az egyes évek vonatkozásában a már közzétett beszámoló adatait – és ezen keresztül vállalkozásunk vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének megítélését – jelentősen megváltoztatják. Jelentős hibák a vállalkozásnál, amelyek az ellenőrzés, önellenőrzés következtében az előző év mérleg főösszegét 2 %-kal, vagy 500 millió Ft-tal meghaladóan módosítják (növelik, vagy csökkentik). A 2008. év során lényeges, jelentős hibát sem az ellenőrzés, sem az önellenőrzés nem tárt fel.

8

2. A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásának értékelése

A vagyoni helyzet alakulása „A” típusú mérlegünk adatai Adatok eFt-ban

A tétel megnevezése A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPIROK IV. PÉNZESZKÖZÖK C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK (AKTIVÁK) ÖSSZESEN

Előző év Tárgy év Változás %-ban 2 827 578 2 788 145 98,61% 296 790 265 753 89,54% 987 611 1 024 243 103,71% 1 543 177 1 498 149 97,08% 7 553 836 7 259 113 96,10% 286 332 588 538 205,54% 5 071 071 6 010 109 118,52% 1 356 563 371 298 27,37% 839 870 289 168 34,43% 474 938 499 699 105,21% 10 856 352 10 546 957 97,15%

D. Saját tőke 7 351 433 5 590 996 I. JEGYZETT TÔKE 1 910 926 1 910 926 II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TOKE (-) 0 0 III. TŐKETARTALÉK 6 205 289 6 205 289 IV. EREDMÉNYTARTALÉK -1 859 654 -1 136 080 V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 731 022 371 297 VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 0 0 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 363 850 -1 760 436 E. Céltartalékok 99 334 81 364 F. Kötelezettségek 2 800 383 4 312 621 II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 0 164 113 III. RÖVID LEJÁRAÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2 800 383 4 148 508 G. Passzív időbeli elhatárolások 605 202 561 976 FORRÁSOK (PASSZIVÁK) ÖSSZESEN 10 856 352 10 546 957

9

76,05% 100,00% 0,00% 100,00% 61,09% 50,79% 0,00% -483,84% 81,91% 154,00% 148,14% 92,86% 97,15%

Főbb mutatók Mutató Befektetett eszközök aránya

Forgóeszközök aránya

Mutató tartalma Befektetett eszköz *100 Összes eszköz Forgeszk. + aktív időbeli *100 Összes eszköz

Előző év Tárgyév Változás 26,05%

26,44%

101%

73,95%

73,56%

99%

67,72%

53,01%

78%

Tőkeerősség

Saját tőke *100 Mérleg főösszeg

Céltartalékok aránya

Céltartalékok *100 Mérleg főösszeg

0,91%

0,77%

85%

Befektetett eszk.k fedezete I.

Saját tőke Befektetett eszközök

2,5999

2,0053

77%

Sajáttőke növekedési mutató

Saját tőke Jegyzett tőke

3,8471

2,9258

76%

A saját tőke jegyzett tőkéhez viszonyított aránya 2,9, mely az mutatja, hogy a cég saját tőkéje csaknem háromszorosa a jegyzett tőkének, az arány a 2007-ben kimutatotthoz képest csökkent, melynek oka a 2008-ban elszámolt, a pénzügyi műveleveletek eredményeként kimutatott 1,7 milliárd forint veszteség. A saját tőkében lévő tartalékok (tőketartalék eredménytartalék és lekötött tartalék) közel 5 milliárd forintot tesznek ki. A 2007-es évhez képest csökkent a céltartalékok aránya, a 2008-as évben összességében mintegy 18 mFt–tal csökkentek a céltartalékok. A saját tőke növekedését kifejező mutató, a 2007-es évhez képest csökkent, melynek oka a 2008. évi mérleg szerinti eredmény saját tőkét csökkentő hatása. Pénzügyi helyzet értékelése Az adósságállománnyal és a likviditás alakulásával kapcsolatos mutatók:

Mutató Hitelfedezeti mutató

Mutató tartalma Követelések *100 Rövid lejáratú kötel.

Vevő-szállító állomány összemérés

Előző év

Tárgyév

Változás %ban

181,08

144,87

80%

Vevőállomány *100 Szállítóállomány

215,74

186,98

87%

Likviditási gyorsráta mutató

Likvid pénzeszközök Rövid lejáratú kötel.

0,2999

0,0697

23%

Likviditási mutató

Forgóeszközök Rövid lejáratú kötel.

2,6974

1,7498

65%

A cég likviditási helyzete jónak mondható, annak ellenére, hogy a likviditási mutatók a 2008-as évben csökkentek. Mind a szállítóállomány, mind pedig a rövid lejáratú kötelezettségek a megfelelő likviditású eszközcsoporttal kellően le vannak fedezve, így nem várható, hogy likviditási gondok merülnek fel a közeljövőben. 10

Cash flow kimutatás tagolása Adatok eFt-ban

I. Működési cash flow 1 Adózás előtti eredmény 2 Elszámolt amortizáció 3 Értékvesztés 4 Befektetés elszámolt értékvesztése 5 Saját részvény elszámolt értékvesztése 6 Céltartalékképzés és felhasználás különbözete 7 Befeketetett eszközök értékesítésének nyeresége

2007 716 384

2008 (45 200)

379 433 310 882 100 689 0 0 17 840 (21 919)

(1 760 436) 338 103 216 516 67 851 710 186 (17 970) (623) 1 102 778 (15 862) 164 113 (43 226)

8 9 10 11

Szállítói kötelezettség változása Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása Hosszú lejáratú kötelezettség változása Passzív időbeli elhatárolás változása

(200 618) 180 250

12 13 14 15 16

Vevőkövetelés változása Forgóeszközök változása ( vevő és pénzeszköz nélkül) Aktív időbeli elhatárolások változása Fizetett adó (nyereség után) Fizetett osztalék, részesedés

8 127 113 625 (264 357) (15 583)

(1 100 323) 268 104 (24 761) 0 0

17 Korábbi évekkel kapcsolatban ténylegesen megkapott osztalék 18 Árfolyam különbözet 19 TE csökkenések (selejtezés, átminősítés) II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás 20 Befektetett eszközök beszerzése 21 Befektetett eszközök eladása 22 Kapott osztalék III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás 23 Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) 24 Kötvénykibocsátás bevétele 25 Hitelfelvétel 26 Véglegesen kapott pénzeszköz 27 Részvénybevonás (tőkeleszállítás) 28 Kötvényvisszafizetés 29 Hiteltörlesztés, - visszafizetés 30 Véglegesen átadott pénzeszköz 31 Értékpapír állomány változása IV. Pénzeszközök változása

(130 000) 45 635 1 903 (467 038) (733 389) 136 351 130 000 203 585 0 0 0 0 0 0 0 0 203 585 452 931

0 46 533 3 817 (416 248) (438 291) 22 043 0 (89 254) 0 0 261 208 0 0 0 0 0 (350 462) (550 702)

Nyitó pénzeszköz állomány Záró pénzeszköz állomány Pénzeszköz állomány változás a mérlegből

386 939 839 870 452 931

839 870 289 168 (550 702)

190 477

11

Jövedelmi helyzet alakulása

Mutató Árbevétel arányos üzleti eredmény Árbevétel arányos adózás előtti eredmény

Mutató tartalma Üzemi (üzleti) tev.eredménye Értékesítés netto árbevétele

Előző év

Tárgyév

Változás %ban

0,0292

0,0008

2,71%

0,0301

-0,1245

-413,33%

Adózás előtti eredmény Összes árbev. + összes bevétel

Bérköltség arányos jövedelmezőség

Üzemi (üzleti) tev.eredménye Bérköltség

0,2724

0,0091

3,36%

Élőmunka ráfordítás-arányos jövedelmezőség

Üzemi (üzleti) tev.eredménye Személyi jellegű ráfordítások

0,1830

0,0059

3,20%

Eszközarányos jövedelmezőség

Adózás előtti eredmény Eszközök összesen

0,0350

-0,1669

-477,58%

Tárgyi eszköz arányos jövedelem

Értékesítés netto árbevétele Tárgyi eszközök

12,3479

13,5650

109,86%

Az üzemi – üzleti tevékenység eredménye 2008-ban nyereséget mutat, ezért a kapcsolódó mutatók, mint az árbevétel arányos üzleti nyereség, élőmunka ráfordítás arányos jövedelmezőség javultak a 2007-es évhez képest. Az adózás előtti erdményhez kapcsolódó mutatókban, a negatív pénzügyi eredmény miatt, negatív változás látható.

II.

A mérleghez és eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések

1.

Kiegészítő adatok a mérlegsorokhoz

A vállalkozás a 2008. évi számviteli politikája alapján a 2008-as beszámolóban szereplő adatok a 2007. éves adatokkal összehasonlíthatók, tételek mérlegen belüli átrendezése a két év között nem történt.

Az immateriális javak és tárgyi eszközök változásainak bemutatása A tárgyévi értékcsökkenési leírás bemutatása és a tárgyévi, valamint a halmozott értékcsökkenés eszközcsoportonkénti változása: Az adatok részletes bemutatása az 1. és a 2. sz. mellékletben található. A befektetett pénzügyi eszközök változásainak bemutatása

Adatok eFt-ban

Megnevezés Részesedések értéke

Előző év Tárgy év 1 519 467 1 498 149

12

A 2008-as évben, a 2007-eshez képest, sem további részesedés vásárlások, sem értékesítések nem voltak. A részesedések értékében bekövetkező változás az árfolyamváltozás hatásának, valamint a FIBEX Kft-re elszámolt értékvesztésnek együttes hatása. A részesedések nyilvántartási értéke 2008. december 31-én Részesedéseink nyilvántartási értékét a 2008-as évben az Infinityvel kapcsolatban elszámolt árfolyamkülönbözet, valamint a FIBEX Kft-vel kapcsolatban elszámolt értékvesztés módosította. Egyéb leányvállalatokkal kapcsolatban sem értékvesztés, sem árfolyamkülönbözet elszámolása nem történt. Adatok eFt-ban

Leányvállalat megnevezése FIBEX KFT Infinity Integra RT SAO - Synergon Kft Retail Kft Részesedések összesen:

Részesedés beszerzési értéke 103 600 1 901 100 2 693 318 423 40 000 2 365 816

Árfolyam különbözet 0 270 050 0 0 0 270 050

Értékvesztés 67 851 1 069 866 0 0 0 1 137 717

Nyilvántartási érték 35 749 1 101 284 2 693 318 423 40 000 1 498 149

A vállalkozás befektetéseivel kapcsolatosan elszámolt értékvesztés tárgyévi alakulása Értékvesztés elszámolására a 2008-as évben a FIBEX Kft-vel kapcsolatban került sor. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan elszámolt értékvesztések mérlegben látható értéke csökkent. Ennek oka az, hogy az év közben a Span-ban lévő részesedés értékesítésre került. A részesedés értékének könyvekből történő kivezetése során az addig elszámolt értékvesztés is kivezetésre került.

Adatok eFt-ban

Nyitó állomány 2008.01.01.-én 1 069 866

Értékvesztés kivezetés

Értékvesztés visszaírás 0

0

Tárgyévben elszámolt Záró állomány értékvesztés 2008.12.31.én 67 851 1 137 717

Készletek Készleteinkkel kapcsolatban, ahol a piaci érték a készletek nyilvántartási értékénél tartósan és jelentősen alacsonyabb, a szükséges értékvesztéseket elszámoltuk. A 2003-as évben először a szervizkészletekkel kapcsolatban is számoltunk el értékvesztést, melynek mértékét és módját a számviteli politikában rögzítettük. Az elszámolt értékvesztés társaságunk eredményét a 2008-as üzleti évben összességében 72.323 eFt-tal rontotta.

13

A 2007-ben elszámolt értékvesztés alakulása: Adatok eFt-ban

Nyitó állomány 2007.01.01. 395 852


Tárgyévben elszámolt Záró állomány értékvesztés 2007.12.31. 85 526 481 378

A 2008-ban elszámolt értékvesztés alakulása: Adatok eFt-ban

Nyitó állomány 2008.01.01. 481 378


Tárgyévben elszámolt Záró állomány értékvesztés 2008.12.31. 72 323 553 701

Követelések állományváltozásával kapcsolatos adatok Követelések állományváltozása A követelések állománya mintegy 1 milliárd forintos növekedést mutat a 2007. évhez képest. Az áruszállításból és szolgáltatások értékesítéséből adódó követelések értéke a 2007-es évhez képest jelentős, mintegy 1 milliárd forintos növekedést mutat. Ennek oka néhány nagy összegű kiszámlázás, ahol a fizetés a 2008. évben esedékes. A hatékony pénzgazdálkodás ellenére 2008. december 31-én voltak határidőn túli kintlévőségeink is. Ezekkel kapcsolatosan, egyedi minősítés alapján, az értékvesztéseket az eredmény terhére elszámoltuk. Az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból eredő követelésekkel kapcsolatosan elszámolt értékvesztés értékének tárgyévi alakulása: Adatok eFt-ban

Behajthatatlan Tárgyévben Nyitó állomány követelésként Értékvesztés elszámolt Záró állomány 2008.01.01. nyitó korrekció leírva visszaírás értékvesztés 2008.12.31. 99 340 528 60 017 3 703 24 193 59 285 A 2008-as üzleti évben az eredmény terhére összesen 24.193 eFt követelésekkel kapcsolatos értékvesztést számoltunk el, míg a korábbi évek eredménye terhére képzett értékvesztésből a követelések kiegyenlítése miatt 3.703 eFt értékvesztés visszaírása történt meg. Korábban már értékvesztésként az eredmény terhére elszámolt tételeink közül 60.017 eFt értékű követelést leírtunk, mert ezen tételeket behajthatatlannak minősítettük.

14

A 2008-as üzleti évben sor került a FIBEX Kft-vel szemben fennálló 120.000 eFt-os osztalékköveteléssel kapcsolatosan 100 %-os mértékű értékveszés elszámolására. Az anyavállalat vezetése úgy ítélte meg, hogy a Kft. veszteséges működése és alacsony készpénzállománya nem teszi lehetővé, hogy az osztalékkövetelés a Kft. által megfizetésre kerüljön. adatok eFt-ban

Tárgyévben elszámolt értékvesztés 120 000

Nyitó állomány Résztörlesztés 20082008.01.01. ban 170 000 50 000

Záró állomány 2008.12.31. 0

Kapcsolt vállalkozásokkal, leányvállalatokkal kapcsolatos követelések, kötelezettségek 2008-ban: Leányvállalatainkkal kapcsolatos követelések, kötelezettségek a szokásos üzletmenettel kapcsolatos tételekből, valamint a Synergon Rendszerintegrátor Kft. által az anyavállalatnak nyújtott rövid lejáratú hitelből adódnak. A táblázatban szereplő tételek mindegyike rövid lejáratú követelés illetve kötelezettség. Leányvállalatainkkal szemben hosszú lejáratú, illetve hátrasorolt kötelezettségünk nincsen.

Adatok eFt-ban

Kapcsolt vállalkozás/Leányvállalat

Követelés 2007 Követelés 2008

Fibex Kft Infinity a.s. Synergon Rendszerintegrátor Kft Retail Kft Cash Line /tulajdonos Összesen:

174 768 1 115 50 326 3 087 631 229 927

0 0 38 274 0 0 38 274

Kötelezettség Kötelezettség 2007 2008 3 354 65 406 0 0 33 738 267 952 3 000 99 588 0 21 960 40 092 454 906

A Synergon Rendszerintegrátor Kft-től felvett kölcsön részletezése:

Kölcsön devizaneme HUF EUR összesen:

Kölcsön összege devizában 0 420 000 -

Kölcsön összege (eFt ) 150 000 111 208 261 208

Záró állomány 2008.12.31. (eFt) 150 000 111 208 261 208

A kölcsönnel kapcsolatos feltételek: Forintban meghatározott kölcsön tekintetében a visszafizetés határideje 2009.07.16. A kölcsönt az MNB által jegyzett 3 havi BUBOR + 1 % p.a. kamatfelár mértékű ügyleti kamat terheli. Az EUR – ban meghatározott kölcsön tekintetében a visszafizetés határideje 2009.11.04. A kölcsönt a Reuters honlapján jegyzett 3 havi LIBOR + 1 % p.a. kamatfelár mértékű ügyleti kamat terheli.

15

Az egyéb rövid lejáratú követelések részletezése Adatok eFt-ban

Megnevezés Egyéb előlegek Fizetési előlegek Elszámolási előleg Étkezési jegyek Rövidlejáratú kölcsön magánszemélyeknek Letétek (bérleti díjakkal kapcsolatos) Egyéb követelés dolgozókkal szemben Utólagos jóváíráshoz kapcsolódó követelés Különféle egyéb követelések Kölcsönnel kapcsolatos adókövetelés dolgozóval szemben Adóhatósággal szembeni túlfizetés Tartozik egyenlegű szállító Társasági adó túlfizetés Innovációs járulék túlfizetés Gépjármű adó túlfizetés Összesen:

2008.01.01. 2 084 986 0 0

2008.12.31. 399 506 16 18

10 771

21 935

75 377 823

75 347 164

40 288 0

0 1 094

0 6 102 0 0 0 0 136 431

2 904 0 1 780 7 792 7 378 6 119 339

Az egyéb rövid lejáratú követelések tételeinek struktúrájában, mérlegben való értékelésében a 2008-as évben változás nem volt, ezen tételek értéke a 2007-es évhez képest csökkent. Visszavásárolt saját részvények A 2008-as üzleti év végén társaságunk 759.300 db, egyenként 200 Ft névértékű visszavásárolt saját részvénnyel rendelkezett. A részvények tőzsdei záró árfolyama 489 Ft/db volt az üzleti év végén, így a visszavásárolt saját részvények névértéke 151.860 eFt, könyv szerinti értéke 371 298 eFt. Mivel a részvények átlagos bekerülési értéke 1.424 Ft volt, és a részvényár csökkenése a tőzsdén tartós és jelentős, a nyilvántartási és a piaci érték közti különbséget (710.187 eFt – ot), az óvatosság elve figyelembe vételével társaságunk 2008-ban az üzleti év eredménye terhére elszámolta. A tulajdonunkban lévő részvények száma alapján a társaság tulajdonában lévő saját részvények aránya 7,95 %. A Közgyűlés 2006. december 18-án részvényopciós programot hagyott jóvá, melynek kedvezményezettjei az igazgatóság tagjai és néhány kiemelt felsővezető. A részvényopciós program 2007. március 1-jétől 2009. december 18-áig tartó időszakra szól. 2007. december 17-én a társaság Közgyűlése újabb részvényopciós programot hagyott jóvá (Vezetői részvényopciós program II.), melynek kedvezményezettjei az Igazgatóság tagjai. A Program 2007. december 17-én lépett hatályba és 2010. december 17. napjáig marad hatályban. Részvényekre szóló határidős megbízási szerződés 2007. december 19-én 610.000 db Synergon részvényre irányuló határidős megbízási szerződés került megkötésre a Cashline Zrt-vel. A szerződés lejárata: 2008. december. A nyitott pozícióval kapcsolatban társaságunk a 2008. december 31-én végződő üzleti évben 883.890 eFt veszteséget könyvelt le. 2008. December 20-án a 610.000 db részvényre újabb határidős szerződés került megkötésre a Cashline Zrt-vel, melynek lejárata 2009. december 20. Ennek tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 38.735 eFt veszteség. 16

Aktív, passzív időbeli elhatárolások Társaságunk jelentős mértékben értékesít olyan szolgáltatásokat, melyeket a mindenkor hatályos ÁFA törvény időszaki elszámoláshoz kötött szolgáltatásnak nevez. Egy-egy ilyen szerződés alapján gyakran 1 hónapnál hosszabb időszak teljesítéseit számoljuk el, melyekre jutó árbevételt és költséget a számviteli törvény előírásai szerint aktív és passzív elhatárolásként kell könyveinkben kimutatni. Ez a magyarázata annak, hogy éves beszámolónkban magas az aktív illetve passzív időbeli elhatárolások aránya. Aktív időbeli elhatárolások részletezése Adatok eFt-ban

Megnevezés Járó, de nem realizált kamatok (banki és értékpapír után járó) Egyéb bevételek (bérleti díjak) közül időarányosan járó összegek

Elhatárolt összeg 2007

Cégcsoporton belül végzett szolgáltasásokért járó, időarányos bevétel Más vállalkozónak adott hitelek után járó, időarányos kamat Bevételek elhatárolása Folyamatosnak minősülő szolgáltatásnyújtások időarányosan elszámolt költsége Tárgyidőszakban felmerült, de nem az időszakot érintő költség Költségek, ráfordítások elhatárolása

17


7 132

48 748

75 451

0

0

33 983

926 83 509

0 82 731

383 388

416 968

8 041 391 429

416 968

Passzív időbeli elhatárolások részletezése Adatok eFt-ban

Megnevezés Folyamatosnak minősített, szolgáltatás értékesítéséből származó, nem tárgyévet érintő bevételek



479 824

524 261

Bevételek passzív időbeli elhatárolása Működési költségek elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek

479 824 92 073

524 261 32 098

92 073 33 305

32 098 5 617

Passzív időbeli elhatárolások összesen

605 202

561 976

A 2007-es évhez képest növekedett a bevételek aktív és a kapcsolódó költségek passzív elhatárolásának mértéke. Ennek oka a szerződések állományának változásában van: 2007- hez képest több olyan tételt számláztunk ki a 2008-as üzleti évben, mely időszakhoz kötött szolgáltatásokat tartalmaz, és a szolgáltatás időtartama átnyúlik az üzleti év fordulónapján. A működési költségek passzív időbeli elhatárolásait olyan tételek képezik, ahol a szállító általi teljesítést társaságunk elismerte, azonban a szállító számlája a 2008-as év könyveinek lezárásáig társaságunkhoz nem érkezett meg. A halasztott bevétel közül teljes egészében tényleges bevételként elszámolásra került a Synergon – Atos Origin Kft. 2003-ban történt megvásárlása során keletkezett negatív goodwill értéke, melyet, a számviteli politikában meghatározott 5 év alatt számoltunk el, mint egyéb bevételt. A halasztott bevételként még nyilvántartott 5.600 eFt egy Európai Uniós pályázaton nyert támogatás (e-Ten Village Projekt) 2007-ben bankszámlánkon jóváírt értéke, mellyel szemben az elszámolást a pályázatot kiíró részére 2008-ban társaságunk elküldte, de a mérleg zárási határidőre ennek elfogadása még nem érkezett meg. Saját tőke üzleti éven belüli változása A 2008-as évben a saját tőke elemei közül a változások az eredménytartalékot, és a lekötött tartalékot érintették. Az eredménytartalék javára átvezettük a 2007. év mérleg szerinti eredményét, terhére pedig a lekötött tartalékot. Lekötött tartalék képzésére a visszavásárolt saját részvényállomány változása, valamint a visszavásárolt részvény értékvesztésének elszámolása miatt volt szükség. A 3. sz. melléklet mutatja a saját tőke elemeinek üzleti éven belüli változását. Adatok eFt-ban

Megnevezés Saját tőke Jegyzett tőke Tőke tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény

Összeg Változás Előző év Tárgyév E Ft-ban %-ban 7 351 433 5 590 996 -1 760 437 76,05% 1 910 926 1 910 926 0 100,00% 6 205 289 6 205 289 0 100,00% -1 859 654 -1 136 080 723 574 61,09% 731 022 371 297 -359 725 50,79% 363 850 -1 760 436 -2 124 286 -483,84%

18

Lekötött tartalék jogcímenkénti részletezése A 2008-as évben meglévő lekötött tartalék teljes összege az eredménytartalék terhére lett elkülönítve. Mivel a társaság saját tőkéjének értéke magasabb, mint a jegyzett tőke, ezért pótbefizetésre a 2008-as évben nem volt szükség. A 2008-as üzleti évben lekötött tartalékot a társaság tulajdonában lévő, visszavásárolt saját részvények nyilvántartási értékére kellett elkülöníteni. Egyéb jogcímen lekötött tartalékképzési kötelezettségünk nem volt. Adatok eFt-ban

Jogcím Visszavásárolt saját részvények visszavásárlási értéke Összesen:

növekedés

2008.01.01. 731 022 731 022

csökkenés

350 462 350 462

710 187 710 187

2008.12.31. 371 297 371 297

Mérleg szerinti eredmény levezetése Adatok eFt-ban

Megnevezés

2008

Adózás előtti eredmény Adóalapot növelő tételek Adóalapot csökkentő tételek Ebből: előző évek elhatárolt veszteségének feloldása Adóalap Számított különadó Számított társasági adó Adókedvezmények Fizetendő társasági adó Adózott eredmény Fizetendő osztalék Mérleg szerinti eredmény

-1 760 436 590 460 499 682 0 -1 669 658 0 0 0 0 -1 760 436 0 -1 760 436

Céltartalék képzés A 2008-as üzleti évben a korábban megképzett céltartalékok egy részének visszaírása vált lehetővé, mert a céltartalékképzés alapjául szolgáló költség a tárgyévben költségként elszámolásra került. Újabbb céltartalékok képzése is szükségessé vált, várható késedelmi kamat terhelésre való tekintettel. A céltartalékok záró állománya a 2007. évihez képest csökkent. Adatok eFt-ban

Megnevezés Céltartalék várható kötelezettségekre Összesen:

Előző évi

Növekedés

Csökkenés

Tárgyévi

99 334

51 343

69 313

81 364

99 334

51 343

69 313

81 364

19

Kötelezettségek Kötelezettségek változása A kötelezettségek értékelése, mérlegben való szerepeltetése a 2008-as évben nem változott. Hátrasorolt kötelezettsége társaságunknak nincsen. 2008-ban változás következett be a tárgyi eszközök, ezen belül is a gépjárművek beszerzéséhez kapcsolódó cégpolitikában. Az új gépjárműveket pénzügyi lízing keretében szerezzük be, melyek 4 éves futamidejű szerződések, így a cég kötelezettségei között megjelentek a hosszú lejáratú kötelezettségek. A lízingszerződésekből eredő rövid lejáratú kötelezettségeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között szerepeltetjük az éves beszámoló mérlegében. Lízingkötelezettségek részletezése: Adatok eFt-ban

2008.12.31.-én fennálló összes lízingdíj fizetési kötelezettség 193 297

Ebből éven belül esedékes rövid lejáratú kötelezettség

Ebből éven túl esedékes hosszú lejáratú kötelezettség

29 183

164 113

Hosszú lejáratú illetve jelzáloggal terhelt kötelezettségek A társaságnak 2008-ban nincs 5 évnél hosszabb lejáratú kötelezettsége, illetve nincs jelzáloggal terhelt kötelezettsége sem. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Társaságunk rövid lejáratú kötelezettségei a 2008. decemberi tételekkel kapcsolatban az adóhivatallal elszámolandó adókból, melyek a tárgyévet követő év januárjában pénzügyileg rendezésre kerülnek, valamint lízingdíj fizetési kötelezettségből, melyek a 2009-es év során kerülnek pénzügyi rendezésre.

Adatok eFt-ban

Megnevezés Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Kereset elszámolás Társadalombiztosítási járulék Pénzeszközök K egyenleg Egyéb rövid lej. kötelezettség Lízingdíj fizetési kötelezettség rövid lejáratú része Helyi iparűazési adó Kommunális adó Rehabilitációs hozzájárulás Munkaadói járulék Munkavállalói járulék Egészségügyi hozzájárulás Magánszemély különadója Összesen:

2008.01.01. 38 817 475 995 0 44 185 0 2 812

2008.12.31. 50 516 408 541 405 38 299 4 1 326

0 10 424 123 380 3 292 1 520 1 052 921 579 521

29 183 26 448 0 494 2 926 1 314 3 831 374 563 660

20

A környezetvédelemmel kapcsolatos megállapítások A jelenlegi bérelt telephelyen gáznemű- illetve hangszennyezést kibocsátó forrás nem található. A szennyvízen kívül káros anyag kibocsátásunk nincs, környezetterhelő tevékenységet nem folytatunk. Az üzemi konyha üzemelése során kommunális hulladék keletkezik, továbbá az itt keletkező szennyvíz kezeléséhez előtisztító berendezéssel (zsírfogóval) rendelkezünk. Ennek karbantartását félévente elvégezzük. A zsírfogóból kikerült anyagot szerződéses partner szállítja el a jogszabályoknak megfelelő feltételekkel. A telephelyen szelektív papírhulladék gyűjtést és hulladéktömörítést valósítottunk meg. 2005-ben kiépítettük az ISO 14001 szabvány szerinti környezetirányítási rendszert, melyet az Első Magyar Tanúsító Kft. / NQA Hungary akkreditált tanúsító évente felülvizsgál. Legközeleb 2009 februárjában kerül sor auditra. Elvégezzük a tevékenységekhez kapcsolódó környezeti tényezők azonosítását és értékelését, valamint meghatározzuk azokat az intézkedéséket, amelyek az esetleges környezeti hatásokat csökkentik. A Synergon Nyrt. által forgalmazott informatikai termékek egy része környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség alá esik. A keletkező elektronikus hulladék elszállítására és újrahasznosítására, valamint az egyéb kötelezettségek teljesítésére a társaság szerződést kötött erre jogosult szervezettel. A szerződés alapján a Synergon Informatika Nyrt. valamint az azonos telephelyen működő leányvállalatai a termékdíj fizetési kötelezettség alól mentesülnek. Az egyéb hulladékok elszállítása (papír, fa) szintén szerződéses partneren kersztül történik az aktuális jogszabályok nyújtotta keretek között.

2.

Kiegészítés a mérlegben nem szereplő tételekhez

A 0 – ás számlaosztályba átvezetett, de még használatban lévő tárgyi eszközök bruttó értéke: 341.645 eFt Fennálló garanciális kötelezettségeink 564.911 eFt értékűek, melyek mögött nincsen jelzálog. Ebből 5.000 eFt a Fibex Kft. halasztott vámfizetési engedélyéért vállalt kezesség.

3. Kiegészítő adatok az eredménykimutatáshoz

Árbevétel megoszlása feladat-típusonként Adatok eFt-ban

Megnevezés

2007

Hardver, szoftver eladásából származó bevétel Hardverrel, szoftverrel kapcsolatos szolgáltatások Oktatási tevékenység bevétele Bérleti díj Exportértékesítés Egyéb értékesítési bevétel

6 784 917 5 184 510 0 33 783 88 479 103 274

8 613 755 4 748 957 1 286 41 044 330 837 157 993

12 194 963

13 893 871

Értékesítés nettó árbevétele:

2008

Az árbevétel az előző évhez képest növekedést mutat, ezen belül a termékeladásokból származó bevétel növekedett nagyobbb mértékben, míg a szolgáltatások árbevételében kismértékű csökkenés látható.

21

Exportértékesítés megoszlása devizanemenként és forintban Az értékesítés nettó árbevételéből jelentéktelen hányadot képvisel az export értékesítés. Célországok az Európai Unio országai. A 2008-as évben az Egyesült Államok, illetve Ázsia (Kína) felé is történt értékesítés.

Devizanem EUR USD összesen:

Devizás Devizás HUF összeg HUF összeg összeg 2007 összeg 2008 2007 (eFt) 2008 (eFt) 167 103 48 858 46 524 17 730 264 059 1 936 833 41 955 313 107 88 479 330 837

Az exportértékesítés megoszlása földrajzi területenként Adatok eFt-ban

Földrajzi terület Egyesült Államok Európai Unió tagállamok Ázsia Összesen:

2007

2008 107 322 464 8 265 330 837

0 88 393 86 88 479

A kutatás kísérleti fejlesztés tárgyévi költségei Kutatás – kísérleti fejlesztés címen 2008-ben 10.000 eFt költséget könyvelt el a társaság. A 2008. évben igénybevett szolgáltatások részletezése Adatok eFt-ban

Megnevezés

2007

Bérleti és lízingdíjak Reklám és hirdetési költségek Számítástechnikai és szakértői díjak Oktatási, utazási költségek Tagsági díjak Épületfenntartás Javítási és karbantartási költségek Szállítási és rakodási költségek Telefon és postaköltségek Alvállalkozói, számítástechnikai szolgáltatások Kutatás, fejlesztés költségei Munkaerőkölcsönzés Ügyviteli, üzletviteli tanácsadás Egyéb, az előzőekben fel nem sorolt költségek Összesen:

156 831 329 087 109 996 67 463 11 339 41 485 19 205 11 841 55 757 2 735 230 10 500 25 997 224 173 204 230 4 003 133

2008 145 747 700 771 59 279 87 069 1 838 52 715 34 308 16 148 50 050 2 727 331 10 000 4 965 137 882 78 659 4 106 762

Társaságunk könyvvizsgáló cége, a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft, a 2008 – as üzleti év során 21.200 eFt könyvvizsgálói díjat számított fel az általa végzett könyvvizsgálati szolgáltatásért. Egyéb, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokat, adótanácsadói szolgáltatásokat, és egyéb, nem a könyvvizsgálat körébe tartozó szolgáltatásokat társaságunk számára nem végeztek. 22

Kapott támogatások A 2008-as évben bevételeink illetve halasztott bevételeink között új kapott támogatásokat nem mutattunk ki.

Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások részletezése

Az egyéb bevételek és ráfordítások között 2007 – hez képest jelentősen csökkent a befektetett eszközök értékesítéséből származó bevétel és ráfordítás. 2007 – ben a viszonylag magas értéket személygépkocsik értékesítéséből származó bevétel és ráfordítás okozta, mely nem a szokásos üzletmenettel összefüggő gazdasági esemény társaságunk életében. A 2007 - es évhez képest jelentősen megnőtt az értékvesztésből elszámolt veszteség, melynek oka a FIBEX Kft – vel szemben fennálló osztalékkövetelés leírása, mely 120.000 eFt veszteséget eredményezett társaságunknak. Egyéb bevételek Adatok eFt-ban

Megnevezés Befektetett eszközök értékesítéséből származó bevételek

Előző év

Káreseményekkel kapcsolatban kapott bevételek Kapott bírságok, késedelmi pótlékok Utólag kapott, pénzügyileg rendezett engedmények Céltartalék visszaírása Követelések visszaírt értékvesztése Badwill Egyéb Összesen:

23

Tárgyév

136 351

22 043

10 858 0

16 206 549

136 995 46 494 12 459 33 527 22 062 398 746

94 104 55 008 3 703 27 939 23 101 242 653

Egyéb ráfordítások Adatok eFt-ban

Megnevezés Befektetett eszközök értékesítéséből származó ráfordítások Céltartalék Bírság, kötbér, késedelmi kamat Készletek és követelések értékvesztése, terven felüli értékcsökkenés Adójellegű ráfordítások (iparűzési adó, vissza nem igényelhető ÁFA) Tárgyi eszközök és készletek selejtezése Behajthatatlan követelés miatti leírások Egyéb Összesen:

Előző év

Tárgyév

114 432 66 634 13 392

21 420 37 037 62 499

106 256

217 249

78 192 3 100 195 9 753 391 954

80 417 3 817 0 3 601 426 040

4. Kiegészítés az üzemi eredménykimutatásban nem szereplő tételekhez Eszközök és források év végi átértékelése A mérleg fordulónapján devizában fennálló követelések és kötelezettségek fordulónapi árfolyammal történő értékeléséből adódó, nem realizált árfolyam különbözetek

Adatok eFt-ban

Megnevezés Pénzeszközök Szállítóállomány Vevőállomány Befektetések Devizában nyilvántartott hitel visszafizetési kötelezettség Halasztott bevételként nyilvántartott támogatás Összesen:

Árfolyamkülönbözet Árfolyamkülönbözet 2007 2008 -2 970 -8 2 411 27 902 -933 -982 38 593 46 533 0

-1 403

0 37 101

-242 71 800

Rendkívüli bevételek és ráfordítások részletezése Rendkívüli bevételek Rendkívüli bevételeket társaságunk a 2008-as évben nem könyvelt. 24

Rendkívüli ráfordítások Adatok eFt-ban

Megnevezés

2007

Térítés nélküli eszközátadásra felszámított ÁFA Térítés nélküli eszköz és szolgáltatás átadás Elengedett követelés Véglegesen átadott pénzeszköz Összesen:

737 5 603 0 3 813 10 153

2008 260 3 11 208 5 995 17 466

Kapott osztalék részletezése Osztalékot a 2008-as üzleti évben nem kaptunk.

III.

Tájékoztató rész

Kapcsolt vállalkozások felé kiszámlázott 2008. évi árbevétel, egyéb bevétel A társaság életében nem jelentős a leányvállalatok felé történő értékesítés, mely részben a szokásos üzletmenet része, részben a Synergon, mint anyavállalat által nyújtott bérleti, back office és egyéb szolgáltatások alkotják. Egyéb bevételt társaságunk a leányvállalatokkal kapcsolatban sem 2007-ben, sem 2008-ban nem számolt el: Adatok eFt-ban

Értékesítés árbevétele 2007 21 837 43 093

Megnevezés Infinity Fibex Kft Synergon Rendszerintegrátor Kft Synergon Retail Systems Kft Összesen:

Egyéb bevétel 2007

Értékesítés árbevétele 2008 0 6 898 0 45 265

Egyéb bevétel 2008 0 0

151 983

0

110 066

0

16 254 233 167

0 0

60 021 222 250

0 0

A munkavállalók létszámának és jövedelmének részletezése: (A táblázatok adatai a közterheket nem tartalmazzák.) A 2007-es évre vonatkozó adatok Adatok eFt-ban

Munkavállalók besorolása Vezető beosztású Szellemi foglalkozású Adminisztratív Fizikai Összesen:

Átlagos statisztikai állományi létszám 30 118 97 5 250

25

Munkaviszonyból Egyéb személyi származó kereset jellegű kifizetések 305 343 25 468 551 456 70 774 440 151 57 881 10 131 2 893 1 307 081 157 017

A 2008 – as évre vonatkozó adatok Adatok eFt-ban

Munkavállalók besorolása

Átlagos statisztikai állományi létszám

Vezető beosztású Szellemi foglalkozású Adminisztratív Fizikai Összesen:

Munkaviszonyból származó kereset

32 108 90 4

279 478 526 863 389 710 7 991

234

1 204 042

Egyéb személyi jellegű kifizetések 36 139 100 764 83 178 3 547 223 628

Az egyéb személyi jellegű kifizetések eredménykimutatásban szereplő összege 233.228 eFt, ez a fenti táblázatban szereplő összegtől 9.600 eFt-tal tér el. Ez a választott tisztségviselők részére kifizetett összeg, melynek felosztását a táblázat nem tartalmazza. A választott tisztségviselők részére kifizetett tiszteletdíjak összege Adatok eFt-ban

Megnevezés Igazgatósági tagok részére Felügyelő bizottsági tagok részére Tiszteletdíj összesen:

2007 1 286 10 217 11 503

2008 0 9 600 9 600

A társaság korábbi tisztségviselőivel, korábbi felügyelő bizottsági tagjaival szemben nyugdíjfizetési kötelezettségünk nincsen. A vezető tisztségviselők, vezető munkavállalók részére a 2008-ban hitelnyújtás nem történt, tőlük hitelt a társaság nem vett igénybe. A tulajdonos által nyújtott hitelek Tulajdonostól származó hitelfelvétel, illetve a tulajdonosok részére hitelnyújtás a 2008-as évben nem volt. Részvények száma, névértéke részvénytípusonként A társaság 1999-ben történt tőzsdére való bevezetése során 2.300.000 db egyenként 200 Ft névértékű részvény jegyzése történt meg, 6.210.000 e Ft értékben.

26

A 2008. évi társasági adót módosító tételek ismertetése

Adatok eFt-ban

Adózás előtti eredmény 2008 Adózás előtti eredmény Adóalap csökkentő tételek Céltartalék felhasználás Értékcsökkenési leírás Értékvesztés visszaírás Adóalap csökkentő tételek összesen Adóalap növelő tételek Céltartalékképzés Értékcsökkenési leírás Bírság Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség Értékvesztés Adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz Adóellenőrzés, önellenőrzés hatása Egyéb Adóalap növelő tételek összesen Társasági adó alapja Adófizetési kötelezettség:

-1 760 436 69 313 426 648 3 721 499 682 51 343 340 970 35 370 823 144 193 17 466 57 238 590 460 -1 669 658 0

Előző évek elhatárolt veszteségének levezetése Adatok eFt-ban

Megnevezés Adóalap elhatárolt veszteség levonása nélkül (eFt) Felhasználás Adóalap (eFt)

2007

2008

-208 613 -1 669 659 0 0 0 0

A korábbi időszakról (2003) hozott halmozott negatív adóalap, - 1.177.170 eFt, mint pozitív adóalapot csökkentő tétel, elszámolásának lehetősége 2008-ban megszűnt.

27

1. számú melléklet: Befektetett eszközök bruttó értékének változása Telekomm csatl. díj Vagyon értékű jogok Szoftverhasználati jog Bérbe adott szoftverhasználati jog Vagyon értékű jogok Szellemi termékek 4 év Szellemi termék beruházás Immateriális javak TF écs Szellemi termékek Immateriális javak Épületek Építmények Ingatlanhoz kapcs. vagyoni értékű jogok Ingatlanok Termelőgépek Egyéb gépek Képzőművészet Járművek Irodai berendezés Irodatechnika Irodatechnika Számítógépek Bérbe adott számtech Telekomm. Mobiltelefonok Terven felüli écs TE 30 eFt alatt Egyéb berendezések Beruházások Befektetett eszközök össz.

Nyitó 2008.01.01. Növekedés Csökkenés Átsorolás Záró 2008.12.31. 746 0 188 0 558 1 797 0 170 0 1 627 224 040 46 625 10 648 0 260 017 22 004 0 0 22 004 248 587 46 625 11 006 0 284 206 380 996 56 786 0 437 782 0 58 694 57 076 (1 617) 1 0 0 0 0 380 996 115 480 57 076 (1 617) 437 783 629 583 162 105 68 082 (1 617) 721 989 1 035 202 0 0 0 1 035 202 18 002 18 002 0 0 0 2 016 0 0 0 2 016 1 055 220 0 0 0 1 055 220 13 630 13 630 0 0 0 43 453 3 194 0 0 46 647 5 591 1 800 0 0 7 391 365 238 225 920 67 750 0 523 408 62 014 65 851 154 3 991 0 2 749 0 0 0 2 749 1 666 1 102 564 0 0 382 136 23 286 25 835 0 379 587 65 287 5 820 794 0 70 313 77 470 77 013 457 0 0 8 163 681 328 0 8 516 0 0 0 0 0 14 084 10 030 4 630 576 0 1 193 845 1 026 613 266 506 99 274 0 217 1 356 0 1 139 0 2 984 901 2 726 402 428 611 168 495 -1 617

29

2. sz. melléklet: Befektetett eszközök értékcsökkenésének alakulása Telekomm csatl. díj Vagyon értékű jogok Szoftverhasználati jog Bérbe adott szoftverhasználati jog Vagyon értékű jogok Szellemi termékek 4 év Szellemi termék beruházás Immateriális javak TF écs Szellemi termékek Immateriális javak Épületek Építmények Ingatlanhoz kapcs. vagyoni értékű jogok Ingatlanok Termelőgépek Egyéb gépek Képzőművészet Járművek Irodai berendezés Irodatechnika Irodatechnika Számítógépek Bérbe adott számtech Telekomm. Mobiltelefonok Terven felüli écs TE 30 eFt alatt Egyéb berendezések Beruházások Befektetett eszközök össz.

Nyitó 2008.01.01. Növekedés Csökkenés Záró 2008.12.31. Nettó 703 15 187 531 27 535 379 147 767 860 115 525 65 858 10 631 170 752 89 265 1 543 5 846 0 7 389 14 615 118 306 72 098 10 965 179 439 104 767 214 487 62 301 0 276 788 160 994 0 0 0 0 1 0 9 0 9 (9) 214 487 62 310 0 276 797 160 986 332 793 134 408 10 965 456 236 265 753 457 875 42 823 0 500 698 534 504 4 660 3 707 953 0 13 342 1 414 285 0 1 699 317 462 996 44 061 0 507 057 548 163 12 143 11 452 691 0 1 487 32 060 3 295 0 35 355 11 292 0 0 0 0 7 391 159 149 68 874 44 530 183 493 339 915 57 290 59 599 1 658 3 967 4 724 1 729 581 0 2 310 439 0 0 0 0 1 666 288 812 49 923 24 144 314 591 64 996 12 266 23 773 109 35 930 34 383 70 709 67 383 3 326 0 6 761 3 730 2 150 173 5 707 2 809 0 0 0 0 0 14 084 10 030 4 630 576 0 719 469 634 758 158 210 73 499 474 376 0 0 0 0 217 1 694 905 1 441 999 337 370 84 464 1 289 996

30

3. sz. melléklet: Saját tőke mozgástábla

2007.évi nyitó 2007.évi mérleg szerinti eredmény átvezetés Visszavásárolt saját részvény vásárlás névértéken Visszavásárolt saját részvény vásárlás árfolyam értéken Visszavásárolt saját részvény vásárlás értékvesztés elszámolás 2008.évi mérleg szerinti eredmény 2008.évi záró

Jegyzett tőke 1 910 926

Visszavásárolt Eredménytart Mérleg szerinti saját részvény Tőketartalék alék Lekötött tartalék eredmény 86 980 6 205 289 -1 859 654 731 021 363 850

0

0

0

0

64 880

0

0

0

0

0 0 1 910 926

0 0 151 860

0 0 6 205 289

31

363 850

saját tőke 7 351 432

0

-363 850

0

0

0

0

-350 463

350 463

0

0

710 187 0 -1 136 080

-710 187 0 371 297

0 -1 760 436 -1 760 436

0 -1 760 436 5 590 996

A SYNERGON INFORMATIKA NYRT. 2008. DECEMBER 31-i ÜZLETI JELENTÉSE

Budapest, 2009. február 13.

A Synergon Nyrt. magyar számviteli standardok alapján összeállított üzleti jelentése A társaság 2008. évi gazdálkodásának legfontosabb mérőszámai a bázis évvel összehasonlítva Adatok eFt-ban Árbevétel és egyéb bevétel Anyagjell. Ráfordítások Fedezet Adózott eredmény Mérleg főösszeg

1

2008

2007

14 136 524 11 524 635 2 611 889 -1 760 436 10 546 957

12 593 709 9 695 700 2 898 009 363 850 10 856 352

2008/2007

112% 119% 90% -484% 97%

A Makrogazdasági folyamatok hatása a Társaság tevékenységére

2008. harmadik negyedében negatív fordulat következett be a globális konjunktúrában, így az USA-ban és az EU-ban is csökkent a gazdaság teljesítménye, de az egyre súlyosabbnak ígérkező reálgazdasági hatásai csak az utolsó negyedévben – s még inkább 2009-ben – fognak kibontakozni. A drámaian romló külső környezetben minden bizonnyal ismét lefékeződik a magyar gazdaság – a pénzügyi egyensúly erősítését célzó intézkedések következtében már korábban visszaeső – lendülete. Az exportpiacok stagnálása, illetve visszaesése következtében a magyar gazdaságnak várhatóan a gazdasági átalakulás óta nem tapasztalt mértékű külső keresleti sokkot kell elszenvednie. Az ezzel összefüggésben romló munkaerő-piaci helyzet és a bizonytalan kilátások következtében a lakossági fogyasztás valószínűsíthetően igen mérsékelt marad és a piaci kereslet mérséklődése miatt a beruházások mérséklődésével is számolni kell. A jövő évi folyamatokat alapvetően a második félévre remélt nyugat-európai élénkülés bekövetkezte (vagy elmaradása), illetve a belső felhasználáshoz kapcsolódó importkereslet visszaesésének mértéke fogja meghatározni. Pénzügyi oldalon az állam finanszírozási igényének további jelentős mérséklődésére lehet számítani, a súlyosnak ígérkező világgazdasági dekonjunktúra és a világpiaci nyersanyagárak ezzel összefüggő zuhanása pedig igen visszafogott inflációs környezetet vetít előre globális szinten és így Magyarországon is. Az informatikai beruházásokra fordítható összegek a vevők részéről egyre jelentősebb befektetésnek minősülnek, miközben a döntéshozatali folyamat lassulhat, elhúzódhat. A beruházásra kerülő megoldásokhoz rendelhető összeg a pénzügyi válság gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása miatt rövidtávon várhatóan szűkül. A beruházások megvalósítási fázisaiban egyre több környezeti hatás generálta változást kell figyelembe venni, miközben az informatika, mint iparág és technológia hónapról hónapra fejlődik. Ennek következménye, hogy a szolgáltatás tartalom értékesítése a vevők részéről is intenzív konzultatív tevékenységet jelent, mely roppant fontos a folyamatos sikeres projektekhez, 2 ___________________________________________________________________________

továbbá a szakemberek napra kész ismereteinek fenntarthatósága is komoly befektetést igényel.

2

A Synergon Nyrt. rövid története

A Synergon Informatika Nyrt. vezető hazai tulajdonú informatikai megoldásszállító vállalat, mely külföldi leányvállalatai révén, regionális szinten tevékenykedik. Az Optotrans és a Rolitron egyesüléséből 1997-ben létrejött társaság az elmúlt néhány évben tapasztalható rohamos fejlődését erős nemzetközi mezőnyben, magyar cégként érte el. Ennek a fejlődésnek jelentős fejezete volt az 1999 áprilisában végrehajtott nyilvános részvénykibocsátás, amelynek eredményeképpen a Synergon részvényei megjelentek a Budapesti Értéktőzsde nyílt kereskedési rendszerében, valamint a londoni SEAQ-on is. Az „A” kategóriás Synergon részvények jelenleg a BUMIX-kosárban szerepelnek. A részvénykibocsátás megteremtette a további növekedés feltételeit: a Synergon a nyilvános részvénykibocsátás révén befolyt friss tőkét akvizícióra, a regionális terjeszkedés megvalósítására, valamint üzletfejlesztési tevékenységre fordítja. A Synergon nemzetközi vállalathálózatát kialakítva – 2000-ben kötött akvizíciós szerződései révén – 2001 februárjában 50%+1 db részvényrészesedést szerzett a Pardubice-i székhelyű Infinity a.s. cseh részvénytársaságban, valamint 51%-os részesedést vásárolt a Zágráb-i székhelyű Span d.o.o. horvát vállalatban. A 2002-ben az Infinity a.s.-ben további 16,7%, a Span d.o.o. vállalatban pedig további 17,1%-os részesedés vásárlásra került. 2003-ban az Infinity létrehozta Pozsonyban képviseleti irodáját – Infinity Slovakia – a szlovákiai projektek kiszolgálása érdekében, illetve 2004-ben ERP portfolió bővítés céljából megvásárolta a BrnoData s.r.o.-t, mely Infinity Data néven működik tovább. 2006 áprilisában az anyavállalat tovább növelte részesedését a cseh leányvállalatában, melynek hatására a tulajdonhányad 91,7%-ra emelkedett. 2003-ban az Atos Origin International B.V. és a Synergon Informatika Nyrt. között megállapodás jött létre, amely alapján az Atos Origin Information Technology Kft. a Synergon tulajdonába került 2003. október 30-ával és neve Synergon Atos Origin Information Technology Kft. lett. A Synergon Atos Origin neve a Cégbíróság 2005. február 11-i hatályú bejegyzése nyomán SAO-Synergon Informatikai Rendszereket Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaságra (Rövidnév: SAO-Synergon Kft.) változott. A Synergon Officium Kft. és a Synergon Systems UK Ltd., melyek üzletrészének 100%-át a Synergon Nyrt. birtokolja, 2004. október 31-én a UK-t, 2005. január 15-én az Officim Kft-t végelszámolás alá helyezte, mely az előbbi cég esetében 2005. szeptember 29-vel, az utóbbi tagvállalatnál pedig 2005. december 27-vel zárult le. 2002.02.27. – én a Synergon Nyrt új leányvállalatot alapított, 40.000.000,- Ft alaptőkével, 100 % tulajdonosi részesedéssel. A cég neve: Synergon Retail Systems Kft. 2007.06.04. – én a Synergon Nyrt értékesítette a Hunedu Kft-ben lévő, 150 000,- Ft névértékű üzletrészét. Az értékesítés névértéken történt, az értékesítésen sem veszteség, sem nyereség nem keletkezett 2007.07.12.-i dátummal a Span d.o.o.-ban lévő részesedés teljes mértékben értékesítésre került. Az értékesítési tranzakcióval társaságunk 26 690 eFt árfolyam nyereséget realizált. 2007.09.04.-i dátummal a Infinity a.s.-ben újabb részesedés vásárlás történt, összesen 40 819 eCZK értékben. Ezzel részesedésünk aránya 98,59 %-ra nőtt.

3 ___________________________________________________________________________

2008. december 03-án a Sao-Synergon Kft. leányvállalat tekintetében névváltozás történt. A vállalat új neve: Synergon Rendszerintegrátor Kft. A névváltozást a Cégbíróság 2009. január 05-én bejegyezte. A Synergon Informatika Nyrt. 2008. december 15-i közgyűlése egy új vállalat kiválással történő létrehozásával kapcsolatos első döntését meghozta. Majd a 2009. január 30-i közgyűlésen határozat született a Synergon IT Invest Zrt., a Synergon Informatika Nyrt. 99,5%-os tulajdonú leányvállalatának megalakulásáról. Az új Zrt-be a Synergon support és outsourcing jellegű tevékenysége került kiszervezésre, tovább örökítve ezzel a tevékenységekhez kapcsolódó referenciákat is, amelyek a sikeres pályázások elengedhetetlen kellékei. Az új Zrt. cégbírósági bejegyzéssel jön létre, ami előre láthatólag 2009. április 30.

3 3.1

Működési eredmények Árbevételek

Az alábbi táblázat bemutatja a Társaság értékesítéséből származó bevételeit a 2008. december 31-én illetve a 2007. december 31-én végződött évekre vonatkozóan, valamint a jelzett időszakok közötti százalékos változást.

2008

Adatok ezer forintban 2008/2007

2007

13 893 871

12 194 963

114%

2008. évben a Synergon Nyrt. árbevétele (a Magyar Számviteli Szabályok szerinti társasági számadatok) 14%-kal magasabb, mint az előző évben volt.

3.1.1 Negyedéves összehasonlítás Az alábbi grafikon is mutatja, hogy a Társaság az árbevételének 38 %-át az utolsó negyedévben realizálta. Ez a szezonalitás megfigyelhető volt az előző évek viszonylatában is.

4 ___________________________________________________________________________

3.1.2 Divíziónkénti összehasonlítás Az alábbi táblázat bemutatja a Társaság divíziók szerinti bevételeit a 2007. és 2008. évre vonatkozóan. Az összes árbevétel 14 %-kal nőtt, ebből jelentős részt képvisel az infrastruktúra divízió árbevételeiben bekövetkezett növekedés, míg az outsourcing divízió árbevételében csökkenés mutatkozik a 2007-es évhez képest. Divízió Infrastruktúra Üzleti Megoldások Outsourcing Egyéb összesen:

2007 9 405 721 2 569 659 87 045 132 538 12 194 963

2008 10 934 068 2 784 702 5 886 169 215 13 893 871

5 ___________________________________________________________________________

Az Infrastruktúra divízió 2008. évi értékesítését, mely az összes értékesítés 78,7 % - át teszi ki, a pénzintézetek, az államigazgatás, a telekommunikációs szektor, valamint a szolgáltatóipar beruházásai befolyásolták negyedévenként változó intenzitással. Ebből adódóan az Infrastruktúra divízió teljesítménye szezonális hatásoktól nem volt mentes, ezt mutatja az erős negyedik negyedév is. Az év egészét tekintve az Infrastruktúra divízió a várakozásoknak megfelelő mértékben fejlődött, és az éves tervét magabiztosan teljesítette. Külön említést érdemel az a tény, hogy a tudatos rákészülésnek és erőforrás koncentrálásnak köszönhetően a negyedik negyedéves projekteket a divízió sikeresen lezárta a 2008. év folyamán, ezzel teremtve meg a lehetőséget arra, hogy erőforrásait a 2009. évi projektek végrehajtására tudja összpontosítani. Az Üzleti Megoldások Divízió az összes árbevétel 20% - át realizálta 2008-ban. Ez megfelel a 2007-es bevételi aránynak is. Tehát az mondható, hogy a divízió teljesítménye megbízható, a külső változások, romló viszonyok ellenére is hozza az elvárt eredményeket. Jót tett és beváltotta a hozzá fűzött reményt az előző évben végrehajtott portfólió tisztítás is, amely lehetővé tette a koncentráltabb, jól fókuszált portfolió elemek marketing és kereskedelmi pozicionálását. A 2009-re vonatkozó terveinket is megalapozza a 2008-ban végzett tevékenység, amelynek eredményeként, most az év elején már leszerződött állományban van a divízió éves árbevételének szinte a fele. A 2008-as évben elvégzett projektjeink árbevétel ütemezése adódik a tevékenységből, amely általában a negyedik negyedévi teljesítést erősebben érinti. Valójában az első negyedévben inkább a rendszeres szupport tevékenység bevétele jellemző, és a továbbiakban – a projektnagyságának függvényében – az új bevezetések, fejlesztések jelentik a fő bevételi forrást. Az outsourcing divízió informatikai üzemeltetési szolgáltatásokat, üzemeletetési támogatást, informatikai outsourcing megoldásokat kínál. 2008-ban az összes árbevétel 0,04 %-át szolgáltatta. Az egyéb, divíziókhoz nem köthető bevételek az összes bevétel 1,22 %-át adta 2008-ban. A 2007-es évhez csökkent az árbevétel szolgáltatás tartalma, 51%-ról 41 %-ra, ugyanakkor nőtt a hardver és a szoftver értékesítések részaránya.

6 ___________________________________________________________________________

Árbevétel megoszlása 2007

hardver 26%

szolgáltatás 51%

szoftver 23%

3.1.3 Szektoronkénti összehasonlítás elért eredmények, és jövőbeli várható eredmények Az értékesítésben a telekommunikációs szektor 22 %-kal, a pénzügyi szektor 13 %-kal, iparvállalatok, közmű, közlekedés 31 %-kal, és az állami szektor 31 %-kal képviseltették magukat az időszak során. Az egyéb, szektorba nem sorolt értékesítés 3 %-ot tett ki. Az ipar és kereskedelem szektor területén 2008-ban jelentős tételben kerültek értékesítésre szoftverek a vegyipar, autóipar, valamint közmű szolgáltatói szféra részére. Emellett eszközértékesítés szempontjából is jó évet zárt a szektor. 2008-ban tovább erősítettük jelenlétünket az infrastruktúra területén. Számos ügyfélnél befejeztük a teljes hálózatrekonstrukciót, emellett előrelépéseket tettünk a hálózatbiztonság minőségének javítása érdekében is. A közigazgatás szektor területén is jelentős eredményeket tudhat maga mögött a cég. A negyedik negyedévben az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiemelt célként megfogalmazott szélessávú infrastruktúra fejlesztések körében négy jelentős szerződést nyert az üzletág. Ennek megfelelően a 2009-es év során négy hátrányos helyzetű kistérségben építjük ki az internet hozzáférést biztosító gerinc és lefedő hálózatokat. A BKV Zrt. „Informatikai szolgáltatások nyújtása” témában kiírt pályázatát 17 cég közül a Synergon Informatika Nyrt. nyerte el.

7 ___________________________________________________________________________

Az árbevétel szektoronkénti megbontását tartalmazza az alábbi két táblázat:

8 ___________________________________________________________________________

3.2

Értékesítés költségei (anyagköltség) – fedezet

A Társaság értékesítéséhez kapcsolódó költségei 8 558 millió forintról 11 525 millió forintra növekedtek a 2007-2008 évek viszonylatában, amely értékben 2 967 millió forintos, százalékban 34 %-os növekedést jelent. Az alábbi grafikonok tartalmazzák a Társaság divíziók szerinti fedezet megoszlását 2007. és 2008. évre vonatkozóan (egyéb bevételek nélkül).

Fedezet I. megoszlása divíziónként 2007

Üzleti Megoldások 31,30%

Outsourcing 0,21%

Infrastruktúra 68,49%

Az Infrastruktúra divízió a 78 %-os forgalmi részarányhoz képest kisebb, 71,5 %-os részarányt képvisel a fedezetből, míg az üzleti megoldások divízió a fogalomban elért 20 %os részarányhoz képest a fedezetből 23 %-ot képvisel. Ennek oka, hogy a infrastruktúra divízió termékportfoliója nagy részarányban tartalmaz hardver elemeket, és a hardver termékeken alacsonyabb fedezet érhető el.

9 __________________________________________________________________________

3.3

Egyéb működési költség

Adatok ezer forintban

Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Egyéb műk ödési k öltségek összesen:

2007 1 945 369 305 314 391 954 2 642 637

2008 1 880 062 337 370 426 040 2 643 472

2008/2007 96,64% 110,50% 108,70% 100,03%

A személyi jellegű költségek 2008-ben 3,36 %-kal csökkentek a 2007. évhez képest. A csökkenést indokolja az átlagos statisztikai állományi létszám csökkenése (a 2007-es 250 főről 2008-ra 234 főre). A létszámcsökkentésre a 2008-as évben bekövetkezett gazdasági válság miatt volt szükség. A 2009-es évre további létszámleépítést a társaság nem tervez. Az értékcsökkenési leírás 10 %-os növekedésének oka a tárgyi eszközök, ezen belül a személygépjárművek számának növekedése volt. Az egyéb ráfordítások 9 %-kal növekedtek a bázis időszakhoz viszonyítva. Ennek oka jórészt a FIBEX Kft-vel szemben fennálló 120 mFtos osztalékkövetelésre képzett értékvesztés elszámolása volt.

10 __________________________________________________________________________

3.4

Üzemi eredmény

A Társaság üzemi eredménye 11 millió forint nyereséget mutatott az év egészét figyelembe véve. A veszteséget mutató első három negyedév után a negyedik negyedévben elért 555 millió forintos eredmény kiemelkedő teljesítményt mutat. 3.5

Pénzügyi műveletek eredményei

A pénzügyi műveletek nettó eredménye a 2007-es 33 millió forint pozitív eredmény után 2008-ban 1.754 mFt veszteséget mutatott A pénzügyi műveletek ráfordításai között két jelentős tétel okozza az elszámolt veszteséget. Egyrészt a visszavásárolt saját részvények nyilvántartási és piaci értéke közötti különbség hatására, és mert a piacon a részvényár csökkenését a társaság tartósnak és jelentősnek ítélte meg, 710 mFt értékvesztés került elszámolásra. Másrészt a 2007. december 19-én 610.000 db Synergon részvényre irányuló határidős megbízási szerződés került megkötésre a Cashline Zrt-vel. A szerződés lejárata: 2008. december. A nyitott pozícióval kapcsolatban társaságunk a 2008. december 31-én végződő üzleti évben 883.890 eFt veszteséget könyvelt le. 2008. december 20-án a 610.000 db részvényre újabb határidős szerződés került megkötésre a Cashline Zrt-vel, melynek lejárata 2009. december 20. Ennek tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 38 735 eFt veszteség. A Synergon Nyrt. devizafedezeti politikájának alapelvei és célja: a spekuláció elkerülése és megszüntetése, a nyitott árfolyam pozíciók lezárása - természetesen az aktuális piaci 11 __________________________________________________________________________

információk, árfolyamok és kamatok, valamint a pénzügyi racionalitás alapján - részben természetes fedezéssel, részben fedezeti ügyletekkel és ezen keresztül a kockázatmentes megbízható és kiszámítható operatív működés biztosítása. A Synergon Nyrt. mint a piac egyik vezető információ-technológiai rendszerintegrációs társasága, a gazdálkodása során megtermelt fedezet tömeget nem kívánja deviza spekulációs céloknak alárendelni, ezért deviza pozícióit rendszeresen fedezi. 3.5.1 Saját részvény változása 2007-ben 434 900 db, egyenként 200 forint névértékű saját részvény volt a társaság tulajdonában. 2008 – ban a visszavásárolt saját részvények száma 324 400 db-bal, 759 300 db-ra nőtt. Ezzel a cég tulajdonában lévő saját részvények aránya 7,95 %. A visszavásárolt részvények könyv szerinti értéke 2008. december 31.-én 371 298 ezer forint.

3.6

Rendkívüli eredmény

A Synergon Nyrt. 2007-ben kimutatott 10,1millió forint rendkívüli veszteséghez képest 2008ben 17,4 millió forint rendkívüli veszteséget könyvelt el. A veszteség a térítés nélkül átadott eszközök és szolgáltatások és ezek ÁFA-jának elszámolásából valamint alapítványok részére juttatott végleges pénzeszköz átadásból származik.

3.7

Adózott eredmény

Az adózás utáni eredmény 2007-ben 364 millió forint volt, ezzel szemben 2008-ban az adózott eredmény 1 760 millió forint veszteség volt.

4

Mérleg

A Társaság december 31-i mérleg főösszege (10 546 millió forint) az előző év hasonló időszak záró értékéhez képest kismértékben (3 %-kal) csökkent, amit az alábbi tételek magyaráznak:

12 __________________________________________________________________________

4.1

Eszközök Adatok eFt-ban

Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolás Mérleg főösszeg

2007 2 827 578 7 553 836 474 938 10 856 352

2008 2 788 145 7 259 113 499 699 10 546 957

Az előző évhez viszonyított eszközérték csökkenés a forgóeszközök és a befektetett eszközök értékben bekövetkezett csökkenés eredménye, melyet részben ellensúlyozott az aktív időbeli elhatárolások értékében bekövetkezett növekedés. A befektetett eszközök között növekedett a tárgyi eszközök értéke, melyet a 2008. év elején pénzügyi lízingkonstrukcióban beszerzett személygépkocsik értékének növekedése okozott. A kapcsolt vállalkozásokban való 13 __________________________________________________________________________

részesedések értéke csökkent, mely a FIBEX Kft-ben lévő részesedéssel kapcsolatos értékvesztés befektetett eszközértéket csökkentő, illetve a devizában nyilvántartott befektetéssel (Infinity a.s.) kapcsolatosan elszámolt árfolyamnyereség együttes hatása. Ezen együttes hatások figyelembe vételével az eszközállományon belül a befektetett eszközök aránya 2007 és 2008 között nem változott. A forgóeszközök között a készletek értéke mintegy duplájára nőtt. Ennek oka, hogy a 2008-as év végén már megvásárlásra kerültek olyan árukészletek, melyek a 2009. év eleji projektekben kerülnek értékesítésre. A 2008-as évben a készletekre elszámolt értékvesztés 72 millió forinttal rontotta a Társaság eredményét; ez 8%-kal alacsonyabb a bázis időszakban elszámolt értékvesztéshez képest. A követelések értéke a 2007. évi 5 071 millió forintról 6 010 millió forintra nőtt. A növekedés oka a 2008. negyedik negyedévben a korábbi negyedévekhez képest kiugróan magas értékesítés, melynek ellenértéke csak a 2009. üzleti év első negyedévében fog befolyni a társaság bankszámlájára. A követeléseken belül jelentős csökkenést mutat a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés. 50 millió forint osztalék a FIBEX Kft. által megfizetésre került, míg a fennmaradó 120 millió forint osztalékkövetelés, tekintettel a Kft. 2008. évben elszámolt veszteségére, értékvesztésként leírásra került. Jelentős mértékben, 72 %-kal csökkent az értékpapírok állománya, melyet a visszavásárolt saját részvényre elszámolt értékvesztés, illetve a 2007. év végén meglévő 625 mFt diszkont kincstárjegy visszaváltása okozott. Az eszközoldalon továbbá 65 %-kal csökkent a pénzeszközök aránya.

4.2

Források Adatok eFt-ban

Források Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Mérleg főösszeg

2007 7 351 433 99 334 2 800 383 605 202 10 856 352

2008 5 590 996 81 364 4 312 621 561 976 10 546 957

14 __________________________________________________________________________

A forrás oldal változását a saját tőke 1 760 millió forintos, a céltartalékok 18 millió forintos, a passzív időbeli elhatárolások 43 millió forintos csökkenése, illetve a kötelezettségek 1 512 millió forintos növekedése okozta. A saját tőkén belül változás az eredményben, eredménytartalékban és a lekötött tartalékban volt. A Synergon Nyrt-nek nincs hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettsége. A rövid lejáratú kötelezettségek záró állománya 1 348 millió forinttal magasabb, mint a bázisidőszaki állomány. Ebben szerepet játszik, hogy személygépkocsik vásárlására pénzügyi lízingkonstrukcióban került sor, mely 3 éves kötelezettséget jelent a társaságnak. Leányvállaltunktól, a Synergon Rendszerintegrátor Kft.–től rövid lejáratú hitelt vettünk fel, melynek állománya az üzleti év végén 261 millió forint. A szokásos üzletmenetből adódó szállítói kötelezettség is magasabb, mint az előző évi, mert a 2008-as év végén jelentős készletbeszerzések történtek, melyekkel kapcsolatos kötelezettség a 2009-es év elején kerül a szállítók részére kifizetésre. 4.3

Kutatás – fejlesztés

Kutatás-kísérleti fejlesztés címen 2008-ban 10 000 eFt költséget könyvelt el a társaság.

15 __________________________________________________________________________

5

Likviditási helyzet

A Társaság pénzeszközállománya a rövid lejáratú értékpapírokkal együtt 2008. december 31én 289 millió forint volt. Az operatív tevékenységéből eredő cash flow 45 millió forint pénzfelhasználás. A befektetési tevékenységből származó pénzeszköz csökkenés 416 millió forint volt, mely a tárgyévi eszközbeszerzésekből adódik. A pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás a 2007. évi 203 millió forintos növekedéshez képest 2008-ban 89 millió forintos csökkenést mutat. Csökkentette a pénzeszköz állományt az értékpapír állomány változása, ezt a hatást csak részben tudta ellensúlyozni a leányvállalattól történt 261 mFt hitelfelvétel.

6

Környezetvédelem

A jelenlegi bérelt telephelyen gáznemű- illetve hangszennyezést kibocsátó forrás nem található. A szennyvízen kívül káros anyag kibocsátásunk nincs, környezetterhelő tevékenységet nem folytatunk. Az üzemi konyha üzemelése során kommunális hulladék keletkezik, továbbá az itt keletkező szennyvíz kezeléséhez előtisztító berendezéssel (zsírfogóval) rendelkezünk. Ennek karbantartását félévente elvégezzük. A zsírfogóból kikerült anyagot szerződéses partner szállítja el a jogszabályoknak megfelelő feltételekkel. A telephelyen szelektív papírhulladék gyűjtést és hulladéktömörítést valósítottunk meg. 2005ben kiépítettük az ISO 14001 szabvány szerinti környezetirányítási rendszert, melyet az Első Magyar Tanúsító Kft. / NQA Hungary akkreditált tanúsító évente felülvizsgál. Legközeleb 2009 februárjában kerül sor auditra. Elvégezzük a tevékenységekhez kapcsolódó környezeti tényezők azonosítását és értékelését, valamint meghatározzuk azokat az intézkedéséket, amelyek az esetleges környezeti hatásokat csökkentik. A Synergon Nyrt. által forgalmazott informatikai termékek egy része környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség alá esik. A keletkező elektronikus hulladék elszállítására és újrahasznosítására, valamint az egyéb kötelezettségek teljesítésére a társaság szerződést kötött erre jogosult szervezettel. A szerződés alapján a Synergon Informatika Nyrt., valamint az azonos telephelyen működő leányvállalatai a termékdíj fizetési kötelezettség alól mentesülnek. Az egyéb hulladékok elszállítása (papír, fa) szintén szerződéses partneren kersztül történik az aktuális jogszabályok nyújtotta keretek között

7

A Synergon Nyrt. stratégiája

A Synergon Magyarország legnagyobb hazai tulajdonú IT vállalkozása, nyílt részvénytársaság. A vállalat elsődlegesen a magyar piacra koncentrál, de stratégiai célkitűzése a regionális pozícióinak további erősítése is. Az IT piac innovatív és proaktív szereplője, amihez a szaktudás és a rendelkezésre álló erőforrások biztos hátteret nyújtanak számára. A vállalat a jövőben a magasabb hozzáadott értéket képviselő, közepes és nagy projektekre összpontosít. A meglévő termék és szolgáltatásportfoliója mellett fokozott hangsúlyt fektet az

16 __________________________________________________________________________

Synergon Informatika Nyrt. Konszolidált pénzügyi kimutatások 2008. december 31.

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00

Synergon Informatika Nyrt. Konszolidált pénzügyi kimutatások 2008. december 31. Tartalomjegyzék:

Konszolidált Konszolidált Konszolidált Konszolidált

Oldal:

mérleg ....................................................................................... 3 eredménykimutatás .................................................................... 4 saját tőke változása kimutatás ................................................... 5 cash-flow kimutatás ................................................................... 6

Mellékletek a konszolidált beszámolóhoz ........................................................ 7

Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban)

2/54


Konszolidált pénzügyi beszámoló mellékleteinek jegyzéke 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.

Oldal:

Általános információk ....................................................................................................... 8 Új standardok alkalmazása .............................................................................................. 8 A számviteli politika összefoglalása................................................................................ 9 Jelentős számviteli becslések ........................................................................................ 22 Ingatlanok, gépek, berendezések ................................................................................ 24 Goodwill ............................................................................................................................ 27 Egyéb immateriális eszközök ........................................................................................ 28 Befektetések .................................................................................................................... 29 Adók .................................................................................................................................. 30 Hosszú lejáratú követelések, lízing követelések ........................................................ 31 Készletek .......................................................................................................................... 32 Követelések ...................................................................................................................... 33 Folyamatban lévő szerződéses munka ........................................................................ 34 Egyéb forgóeszközök ...................................................................................................... 34 Értékesíthető pénzügyi eszközök .................................................................................. 34 Pénzeszközök és rövid lejáratú betétek ...................................................................... 34 Jegyzett tőke és tartalékok ........................................................................................... 35 Konszolidált leányvállalatokban lévő kisebbségi részesedés .................................... 36 Lízing kötelezettségek .................................................................................................... 37 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból ..................................................... 38 Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások ........................................... 38 Céltartalékok .................................................................................................................... 38 Szegmensek szerinti információk ................................................................................. 39 Árbevétel .......................................................................................................................... 41 Anyagok és igénybevett szolgáltatások ....................................................................... 42 Általános és adminisztratív ráfordítások ...................................................................... 42 Pénzügyi tevékenység bevétele, ráfordítása .............................................................. 43 Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások ....................................................................... 43 Részvényekre jutó (veszteség) hozam ........................................................................ 44 Befektetések értékesítése .............................................................................................. 44 Mérlegen kívüli kötelezettségek .................................................................................... 47 Részvény alapú juttatások ............................................................................................. 47 Kapcsolt felek .................................................................................................................. 49 Osztalék ............................................................................................................................ 50 Pénzügyi instrumentumok ............................................................................................. 50 Cash-flow egyeztetés ..................................................................................................... 54 Mérlegkészítés utáni események .................................................................................. 54 Pénzügyi kimutatás elfogadása .................................................................................... 54


7/54


A 2008. december 31-gyel végződő évről készült konszolidál pénzügyi beszámoló mellékletei 1.

Általános információk

A Synergon Informatika Nyrt. (későbbiekben „a Társaság” vagy „Synergon”) Magyarországon bejegyzett részvénytársaság. A Synergon Informatika Nyrt. székhelye: 1047 Budapest, Baross utca 91–95. A Synergon vállalatok informatikai rendszereinek tervezésével, megvalósításával, valamint azok karbantartásával foglalkozik.

2.

Új standardok alkalmazása

Az új IFRS Standardok illetve az IAS Standardok 2008. január 1-jétől érvényes változásainak hatása a beszámolóra Az IASB és az IFRIC négy standardja és értelmezése lépett hatályba a tárgyidőszakban. Ezek: IAS 39 (módosítás): Pénzügyi instrumentumok: Elszámolás és értékelés és IFRS 7: Pénzügyi eszközök átsorolása (hatályba lép a 2008. július 1-jével) IFRIC 11: IFRS 2 – A Csoport és visszavásárolt saját részvényekkel folytatott tranzakciók (hatályba lép a 2007. március 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra) IFRIC 12: Koncessziós Szerződések (hatályba lép a 2008. január 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra) IFRIC 14: IAS 19 – Meghatározott juttatási eszközök limitje, Minimális hozzájárulási kötelezettség és ezek kölcsönhatása (hatályba lép a 2008. január 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra) továbbá a módosított IAS 16, 28, 31 és 39-es standardok Ezen módosítás és új értelmezések alkalmazása nem volt jelentős hatással a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira. Az IFRIC 12 még nem került befogadásra az EU által, a Csoport azt a jelen pénzügyi kimutatás tekintetében nem alkalmazta.

Az új IFRS Standardok illetve az IAS Standardok 2009. január 1-jétől érvényes változásainak hatása a számviteli politikára Jelen pénzügyi kimutatások fordulónapján, a Csoport által alkalmazott standardokon értelmezéseken kívül a következő értelmezések voltak kibocsátás alatt, de még nem hatályosak:

és

IAS 1 (átdolgozott) Pénzügyi Kimutatások Prezentációja (hatályba lép a 2009. január 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra); IAS 23 (átdolgozott) Hitelfelvételi Költségek (hatályba lép a 2009. január 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra); IAS 27 (módosítás) Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások (hatályba lép a 2009. január 1-jével) IAS 32 (módosítás) Pénzügyi Instrumentumok: Bemutatás (hatályba lép a 2009. január 1jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra); IFRS 2 (módosítás) Saját Részvény Tranzakciók (hatályba lép a 2009. január 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra); IFRS 3 (átdolgozott) Üzleti kombinációk (hatályba lép a 2009. július 1-jével)*


8/54


IFRS 5 (módosítás) Eladási célú befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek (és ennek következményeként módosítás az IFRS 1: Első alkalmazás standardban) (hatályba lép a 2009. július 1-jével) * IFRIC 13 Vevői Hűségprogramok (hatályba lép a 2008. július 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra); IFRIC 15 Ingatlan beruházási szerződések (hatályba lép a 2009. január 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra); * IFRIC 16 Külföldi érdekeltségekben lévő nettó befektetés fedezése (hatályba lép a 2008. október 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra). * IFRIC 17 Természetbeni osztalékfizetés a tulajdonosoknak (hatályba lép a 2009. július 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra) * IFRIC 18 Ügyfelektől kapott eszközátruházások (hatályba lép a 2009. Január 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra) * A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok javításai (hatályba lép a 2009. Január 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra) * EU által még nem befogadott Az újonnan kibocsátott standardok alkalmazása nincs lényeges hatással Csoport pénzügyi beszámolójára.

Megjelent standardok és értelmezések előzetes alkalmazása Az előzőeken túl, a Csoport választása szerint, előzetesen alkalmazta a következő, megjelent de még nem hatályos standardokat és értelmezéseket: IFRS 8 a Csoport beszámolási szegmenseinek újra értelmezését írta elő (ld. 23. pont), aminek nincs a Csoport eredményre gyakorolt hatása. IFRS 7 (módosítás) Pénzügyi Instrumentumok: Közzététel (hatályba lép a 2009. január 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra) IFRS 8 Működési Szegmensek (hatályba lép a 2009. január 1-jével illetve azután kezdődő beszámolási periódusra) A kibocsátott standardoknak nem felbecsülhető a hatása a Csoport pénzügyi beszámolójára.

3.

A számviteli politika összefoglalása

1. Beszámoló készítés alapja A Synergon Informatika Nyrt. és leányvállalatai konszolidált éves beszámolója az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (IFRS) összhangban készült. Az IFRS a Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASB), valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardértelmező Bizottság (IFRIC) által elfogadott standardokat és értelmezéseket tartalmaz. Az EU által átvett IFRS-ek nem különböznek a Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASB) által kibocsátott IFRS-től, kivéve az IAS 39 portfolió fedezeti könyvelését, amelyet nem hagyott jóvá EU. Mivel a Csoport nem alkalmazott portfólió fedezeti könyvelést, amely az IAS 39 hatókörébe tartozna, ezért e pénzügyi beszámolóban minden elem megfelel a mérlegkészítés idejével az EU által elfogadott szabályoknak.

2. A konszolidáció alapja A Synergon Informatika Nyrt. nem konszolidált éves beszámolója a magyar számviteli törvénnyel (a A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény) összhangban készül. A törvény egyes rendelkezései a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoktól (IFRS) eltérnek.


9/54


A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. Jelen pénzügyi jelentés a vállalkozás folytatásának elve alapján készült. A Csoport konszolidált beszámolójában megadott adatok ezer forintban értendők. Valamennyi összeg a legközelebbi ezres értékre kerekítve szerepel a beszámolóban. A konszolidált éves beszámoló a Synergon Informatika Nyrt. (anyavállalat) és azon leányvállalatainak 2008. december 31-i beszámolóit tartalmazza, amelyekben a Csoport több mint 50%-os szavazati joggal rendelkezik és a Csoport olyan közvetlen vagy közvetett befolyásolási képességgel rendelkezik, amellyel befolyásolt Társaság pénzügyi és működését politikáját meghatározza, így ezek révén a befolyásolt Társaságtól hozamra tehet szert. A befolyás mértékének meghatározásakor azokat a jelenleg gyakorolható vagy szavazati joggá alakítható jogokat vettük figyelembe, melyek 2008. december 31-gyel léteztek. Mindezeken túlmenően nincsenek egyéb kapcsolt felek, amelyekben a Csoportnak befolyásolási lehetősége állna fenn. A befolyásolás felmérésekor a leányvállalatok beszámolóinak fordulónapja, valamint az általuk alkalmazott számviteli politika az anyavállalat fordulónapjával, illetve az általa alkalmazott számviteli politikával egyező. A konszolidált éves beszámolóban teljes konszolidációs módszerrel bevont vállalatok köre részletesen bemutatásra került a kiegészítő melléklet 33. pontjában. Valamennyi Csoporton belüli tranzakció – beleértve a nem realizált Csoporton belüli nyereséget is – a konszolidáció során kiszűrésre kerül Az év során megszerzett leányvállalatok azon naptól kerülnek konszolidálásra, amikor a megvásárolt befektetés eszközei és működése feletti irányítási jog a Csoportra átszáll. Az értékesített leányvállalatok az értékesítés napjáig kerülnek konszolidálásra, azaz addig az időpontig, amíg a Csoportnak az adott Társaság eszközei és működése feletti irányítási joga meg nem szűnik.

3. Kisebbségi részesedések A kisebbségi részesedés változásainak elszámolásához a Csoport az anyavállalat-bővítés módszert alkalmazza. Ennek értelmében, a leányvállalatban szerzett további részesedés bekerülési értéke és a konszolidált mérlegben kimutatott eszközökben és forrásokban a kisebbségi részesedés megszerzésekor az arra jutó kisebbségi részesedés értéke közötti különbözet goodwill-ként kerül elszámolásra. A kisebbségi részesedés a konszolidált leányvállalatok eredményéből az egyéb tulajdonosok részesedését mutatja, amely a konszolidált mérlegben a saját tőkén belül az anyavállalat saját tőkéjétől elkülönítve, valamint a konszolidált eredménykimutatásban ugyancsak külön került kimutatásra. A Csoport tőkéjén belül a kisebbségi részesedésre jutó nettó eszközállományt (goodwill kivételével) elkülönítve mutatjuk be. A kisebbségi részesedés értéke egyrészt az eredeti üzleti kombinációban meglévő kisebbségre jutó tőke részt, másrészt az akvizíciót követően felmerült kisebbségi részesedés állomány változását összegzi. A következő időszakokban minden további, a kisebbségi részesedésekre jutó, a kisebbségi részesedést összegét meghaladóan felmerülő veszteségek - a kisebbségre nézve kötelező tőke hozzájárulási kötelezettség hiányában- az anyavállalattal szemben kerülnek elszámolásra.

4. Üzleti kombinációk Leányvállalatokban szerzett részesedések értékelése bekerülési értéken történik. A bekerülési érték számítása az átadott eszközök, felmerült kötelezettségek és függő kötelezettségek, valamint a Csoport által kibocsátott és az akvizícióban a kontroll megszerzéséért adott tőke instrumentumok valós értékeinek (az átváltás pillanatában érvényes) az összege, valamint mindazok a költségek, amelyek közvetlenül az üzleti kombinációhoz kapcsolódva merültek fel. A felvásárolt vállalat mindazon eszközei, kötelezettségei és függő kötelezettségei, melyek megfelelnek az IFRS 3 Üzleti Kombinációk standard nyilvántartási feltételeinek, valós értéken, az akvizíció pillanatában kerülnek rögzítésre, kivéve azokat az eszközöket, melyek értékesítésre szánt eszközként az IFRS 5 Hosszú lejáratú, értékesítésre szánt eszközök és megszűnő tevékenységek standard szerint vannak értékelve és


10/54


nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az elszámolás az értékesítési költségekkel csökkentett valós értékükön történik.

5. Goodwill Az akvizíción keletkező goodwill (azaz a befektetésben megszerzett meghatározó eszközök kötelezettségek és függő kötelezettségek nettó valós értéke és a fizetett vételár pozitív különbözete) bekerülési értéken kerül kimutatásra. A goodwill halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül a mérlegben az immateriális javak között kimutatásra. Az esetleges értékvesztés megállapítására legalább évente – illetve értékvesztésre utaló körülmények esetén hamarabb – kerül sor. Az akvizíció során megszerzett goodwill felosztásra kerül az egyes pénztermelő egységek között, melyek részesülnek a várható eredményekből. Az értékvesztés mértéke az adott, a goodwillhez allokált pénztermelő egység megtérülési értékének megállapításával kerül meghatározásra. Ha az ilyen egység megtérülési összege elmarad a könyv szerinti értéktől, értékvesztés kerül elszámolásra. Amennyiben a goodwill olyan pénztermelő egység részét képezi, amelynek tevékenységét részben értékesítik – az értékesítés eredményhatásának kiszámítása szempontjából –, az értékesített tevékenységhez kapcsolódó goodwill beleszámít az értékesített tevékenység könyv szerinti értékébe. Az ilyen körülmények között értékesített goodwill értéke az értékesített tevékenység relatív értékei alapján, valamint a pénztermelő egység megtartott részének tükrében kerül meghatározásra.

6. Idegen devizás tételek átváltása a beszámoló készítés pénznemére A Synergon Informatika Nyrt. és leányvállalatai által könyvviteli és beszámolási célra alkalmazott devizanem a magyar forint. A külföldi devizában keletkezett, nem pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a tranzakció napján érvényes árfolyamon váltják át forintra. A külföldi devizában keletkezett pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapi árfolyamon váltják át forintra. A keletkező árfolyam-különbözet az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A bekerülési értéken értékelt, külföldi devizában keletkezett nem pénzügyi eszközök a tranzakció fordulónapján érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A valós értéken értékelt, külföldi devizában keletkezett nem pénzügyi eszközök a valós érték meghatározásakor érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A Csehországban, Szlovákiában, illetve Horvátországban működő befektetések funkcionális devizaneme a cseh korona (CZK), a szlovák korona (SK), illetve a 2007-ben értékesített leányvállalatnál a horvát kuna (HRK). A leányvállalatok külföldi devizanemben készült éves beszámolóiban szereplő mérlegadatokat a Csoport a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltja át a Synergon Informatika Nyrt. által alkalmazott devizanemre, míg az eredménykimutatás adatai a beszámolási időszak alatti átlagárfolyamon kerülnek átváltásra. A külföldi leányvállalatok beszámolóinak forintra történő átváltásából eredő árfolyam-különbözet az átváltási különbözetben szerepel a tőkén belül. A külföldi befektetések értékesítésekor, a saját tőkén belül a befektetésre jutó halmozott átváltási különbözet az eredménnyel szemben kerül elszámolásra.

7. Ingatlanok, gépek berendezések Az ingatlanok, gépek és berendezések a halmozott értékcsökkenéssel lineárisan csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés kulcsát az eszköz becsült hasznos élettartama valamint a maradványértéke alapján állapítják meg. A Csoport által alkalmazott leírási kulcsok: 1520% a műszaki berendezések, járművek és gépek esetében, 25% a szoftverek tekintetében. Az épületekre aktivált felújítási költségek értékcsökkenését az adott épület bérletének élettartama alatt számolják el. A földterületre a Csoport nem számol el értékcsökkenést. A saját előállítású tárgyi eszközök előállítási költsége az anyagköltséget és a közvetlen munkaköltséget tartalmazza. A tárgyi eszközök jövőbeni gazdasági célú karbantartásának és javításának költségét annak felmerülésekor ráfordításként számolja el a Csoport. A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke esetleges értékvesztés szempontjából felülvizsgálatra kerül, amennyiben a körülmények változása arra utal, hogy az adott eszköz könyv szerinti értéke nem térül meg. Ilyen esetben, amennyiben az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülési értéket, az eszköz, illetve pénztermelő egység a megtérülési értékre kerül leírásra. A tárgyi eszközök megtérülési értéke a nettó eladási ár, illetve az használati érték közül a magasabb.


11/54


A használati érték megállapításához az eszköz által generált becsült jövőbeni pénzáramokat egy – a pénz időértékét és az adott eszközre vonatkozó egyedi kockázatot kifejező– piaci adózás előtti diszkontráta alkalmazásával jelenértékre diszkontálják. Az önálló pénzáramot nem termelő eszközök megtérülési értéke a vonatkozó pénztermelő egység függvényében kerül meghatározásra. Az eszközök értékvesztését az eredménykimutatáson belül az értékesítési, általános és igazgatási ráfordítások soron mutatjuk ki. A tárgyi eszközök kivezetésére azok értékesítésekor, illetve akkor kerül sor, ha annak további folyamatos működéséből gazdasági előny már nem várható. A tárgyi eszközök kivezetésének eredményhatása (az értékesítésből befolyó haszon és az eszköz könyv szerinti értékének különbözete) a kivezetés évének eredményével szemben kerül elszámolásra. Azon összetevőknél, amelyek egy komplex tárgyi eszközökhöz kapcsolódnak, de eltérő hasznos élettartammal bírnak, a különféle hasznos időtartamot képviselő elemeket a Csoport külön tárgyi eszközként tarja nyilván. A tárgyi eszközök részegységének cseréje során felmerülő költségeket akkor aktiválja a Csoport, ha a költség felmerült és megbízhatóan mérhető, továbbá valószínű, hogy az eszköz a jövőben hasznokat hajt, amelyek valószínűsíthetően pozitív pénzáramok formájában realizálódnak. Az értékcsökkenés elszámolásának módja és a hasznos élettartam meghatározása évente felülvizsgálatra kerül.

8. Immateriális javak véges használati idővel Egyedileg beszerzett immateriális javak Az egyedileg beszerzett eszközöket kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron tartjuk nyilván. Az amortizációt lineáris módszerrel az eszköz becsült hasznos élettartama alatt számoljuk el. Az eszköz becsült hasznos élettartama és az amortizációs módszer minden év beszámoló-készítésekor felülvizsgálatra kerül, amennyiben a becslésekben változás következik be, akkor annak hatásait a következő periódusokban mutatjuk be. Saját előállítású immateriális javak, kutatási és fejlesztési költségek Kutatások kiadásai azok felmerülésekor ráfordításként vannak elszámolva. Belső fejlesztésű immateriális eszközök (vagy belső projekt fejlesztési szakasza) kizárólag akkor kerül aktiválásra, ha mindezek bizonyítottan teljesülnek: • • • • • •

az immateriális eszköz technikailag megvalósítható és így értékesíthető vagy használatba állítható az eszköz befejezése és az eszköz használata vagy értékesítése szándékolt az eszköz használatának vagy értékesítésének képessége adott felmérhető, hogy az eszköz alkalmas jövőbeni hasznok képzésére rendelkezésre áll a képesség, megfelelő technikai, pénzügyi és egyéb forrás a fejlesztés befejezéséhez és az eszköz eladásához vagy használatához az eszköz fejlesztése alatt felmerült költségei megbízhatóan mérhetőek és az eszközhöz rendelhetőek

A belső fejlesztésű eszközökhöz rendelt költségek azzal az idővel válnak az eszköz bekerülési értékéhez számíthatóvá, amellyel teljesítik az összes fent írt kritériumot. Amely esetekben nem lehet az eszközt aktiválhatónak minősíteni, akkor a fejlesztés költségeit eredmény terhére azok felmerülésekor kell elszámolni. Az első nyilvántartásba vétel után a belső előállítású eszköz, hasonlóan a vásárolt immateriális eszközökhöz, kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken van nyilvántartva.


12/54


Üzleti kombinációkkal megszerzett immateriális javak Amennyiben az üzleti kombinációk során megszerzett immateriális eszközök teljesítik az eszközminősítési kritériumokat és a valós értékük megbízhatóan mérhető, akkor ezeknek a nyilvántartása a goodwilltől elkülönítve egyéb immateriális eszközökként történik. Az ilyen immateriális eszköz bekerülési értéke az akvizíciókori valós érték. Az első nyilvántartásba vétel után az üzleti kombinációkkal megszerzett immateriális eszköz, hasonlóan a vásárolt immateriális eszközökhöz, kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken van nyilvántartva.

9. Hitel költségei Amennyiben a hitelezési költségek közvetlenül köthetők minősített eszközök beszerzéséhez vagy létesítéséhez, akkor ezen esetekben a hitelezési költség mindazon időre, amely az eszköz használatba vételéig tart, növeli az eszköz értékét. Minősített eszközök azok, melyek végleges használati vagy értékesítési állapotának eléréséig jelentősebb időráfordításra van szükség. A minősített eszközökhöz rendelt hitelek hozamai levonásra kerülnek az eszköz használatba helyezésekor az aktiválás költségei közül. Minden egyéb hitelezési költséget a felmerülés időszakában ráfordításként számolunk el.

10. Befektetett eszközök megtérülő értéke Az eszközök esetleges értékvesztését a Csoport minden fordulónapon ellenőrzi. Értékvesztésre mutató körülmény esetén a Csoport az adott eszköz megtérülési értékét hivatalosan felméri. Amennyiben az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülési értékét, a Csoport értékvesztést számol el, és az eszköz értékét a megtérülési értékre írja le. A Csoport az értékvesztéseket az éves eredmény terhére mutatja be. A megtérülési érték az eszköz, illetve pénztermelő egység értékesítési költséggel csökkentett valós értéke, illetve használati érték közül a magasabb, amely egyedileg kerül meghatározásra, kivéve, ha az eszköz önálló – más eszközöktől, illetve eszköz Csoportoktól független – pénztermelésre nem képes. A goodwillt érintően elszámolt értékvesztés későbbi visszaírására nem kerül sor.

11. Befektetések A befektetések bekerülési értéken – a befektetéshez kapcsolódó akvizíciós költségeket is magában foglaló, fizetett ellenértéken – kerülnek kimutatásra. E bekerülés után a kereskedési célú és értékesíthető befektetések valós értéken kerülnek értékelésre. A kereskedési célú befektetések nyereségei és veszteségei az eredménnyel szemben kerülnek elszámolásra. Azon befektetések esetében, ahol piaci ár nem áll rendelkezésre, illetve az nem megbízható mutató, a valós érték megállapítására hasonló befektetések piaci értékének összehasonlításával, illetve a jövőbeni várható pénzáramok figyelembevételével kerül sor. Amennyiben a valós érték nem mérhető megbízhatóan, a befektetés értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. A befektetés értékében bekövetkezett tartós értékvesztés a tárgyidőszakban ráfordításként kerül elszámolásra. A pénzügyi eszközök szabályozott vétele vagy értékesítése azon a napon kerül elszámolásra, amikor a Csoport az eszköz megvétele mellett elkötelezi magát. Szabályozott értékesítésnek, illetve vételnek minősülnek azon tranzakciók, amelyek keretében az adott eszköz átadásának jogszabály vagy piaci gyakorlat által előírt idő alatt meg kell történnie.

12. Készletek A készleteket egyedi bekerülési vagy a nettó realizálható értéken tartják nyilván, attól függően, melyik az alacsonyabb. A nettó realizálható érték a teljesítés és értékesítés költségével csökkentett várható eladási ár. A félkész termékek előállítási költségen, a fordulónapkori készültségi fok figyelembevételével kerülnek kimutatásra.


13/54


13. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból A vevők és egyéb követelések a behajthatatlan követelésekre képzett értékvesztés összegével csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Kétes követelésekre értékvesztés képzésére akkor kerül sor, ha a teljes összeg behajtása már nem valószínűsíthető. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések bekerülési értéken vannak nyilvántartva. A behajthatatlan követeléseket a Csoport folyamatosan leírja.

14. Egyéb eszközök Az egyéb eszközökre elszámolt értékvesztések visszaírására kizárólag akkor kerül sor, ha az értékvesztésre okot adó jel többé már nem áll fenn, illetve amikor a megtérülő érték becslésekben történik a változás, ugyanakkor mindezek hatása nem lehet magasabb annál az értéknél (amortizáció és értékcsökkenés hatásai), amelyet az előző időszakokban elszámolt értékvesztés nélkül jelentene az eszköz.

15. Pénz és pénz egyenértékesek A mérlegben kimutatott pénzeszközök és rövid lejáratú betétek soron a pénztár, a bankszámlák és a rövid lejáratú – maximum három hónapos lejáratú – bankbetétek összege szerepel. A pénzeszközök között a definíció szerint a pénztár, a látra szóló betétek, valamint előre tudott összegű készpénzre azonnal átváltható rövid lejáratú, igen alacsony kockázatú likvid befektetések szerepelhetnek. A cash-flow kimutatásban a pénzeszközök között a házipénztár, valamint a folyószámlahitelek összegével csökkentett bankbetétek összege szerepel.

16. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból A szállítók és egyéb kötelezettségek bekerülési értéken szerepelnek. Ez a kapott árukért és szolgáltatásokért fizetendő valós érték, függetlenül attól, hogy azt kiszámlázták-e a Csoportnak. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek bekerülési értéken szerepelnek.

17. Kamatozó hitelek és kölcsönök A hitelek és kölcsönök bekerülési értéke azok költsége, azaz a hitel/kölcsön folyósítási költségével csökkentett ellenérték valós értéke. A bekerülést követően a kamatozó hitelek és kölcsönök az érvényben lévő kamatláb figyelembevételével, az amortizációval csökkentett bekerülési értéken kerülnek elszámolásra. Az amortizált bekerülési érték tartalmazza a folyósítás költségét, az esetleges kedvezményeket és rendezéskori juttatás értékét. A kötelezettség kivezetésekor, illetve leírásakor a keletkezett árfolyam-különbözetet a mérleg szerinti eredményben számolja el a Csoport.

18. Céltartalékok Céltartalék képzésre kerül sor, amennyiben a Csoportnak egy korábbi esemény folytán – törvényes vagy értelemszerűen adódó – kötelezettsége keletkezik és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség teljesítéséhez gazdasági hasznot hajtó források kiáramlására lesz szükség, valamint, ha megbízható becslés készíthető a kötelezettség összegéről. A Csoport bírságokra és büntetőkamatokra minden olyan esetben céltartalékot képez, ha ezek jogilag követelhetőek, illetve a Csoport részéről hatóságok felé fizetési kötelezettségeket jelentenek. A Csoport a kilépő munkavállalókkal kapcsolatban várható költségekre képez céltartalékot minden olyan esetben, ahol a kapcsolódó döntés már a beszámoló készítésekor megszületett. A Csoport a kulcs munkavállalóknak motivációs céllal, valamint a lojalitást elősegítő szándékkal nyújtott kölcsönökkel összefüggésben felmerülő ráfordításokra céltartalékot képez. A Csoport a peres ügyek miatt képez céltartalékot, az olyan esetekre, amelyek harmadik felek által támasztott követelések és már folyamatban lévő bírósági eljárási szakaszban vannak, továbbá már elegendő információval rendelkezik a megbízható becslés elvégzéséhez, amit a jogtanácsos alátámaszt, hogy ebből várhatóan fizetési kötelezettség keletkezik. A Csoport céltartalékot képez a tevékenysége kapcsán vevőinek nyújtott garanciák fedezetére. A céltartalék összegét az árbevétel alakulása és a garanciákkal kapcsolatban korábban felmerült Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban)

14/54


kötelezettségek nagysága alapján állapították meg.

19. Nyugdíjak A nyugdíjjárulék összege a munkavállaló bruttó fizetéséből kerül levonásra, magánnyugdíjpénztárakba vagy az állami társadalombiztosítási alapba kerül befizetésre.

és

20. Lízingelt eszközök A tulajdonjoggal járó kockázatokat és előnyöket átruházó pénzügyi lízingszerződések alapján lízingelt eszközöket a lízingdíjnak a futamidő megkezdéskor meghatározott jelenértékén aktiválják és a lízingelt tárgyi eszközök között mutatják ki. A lízingdíj a törlesztések és a lízingkötelezettség között kerül arányos felosztásra, így a fennmaradó lízingdíj kamattartalma állandósul. A vonatkozó lízingkötelezettség jelenértéke a hosszú, illetve rövid lejáratú kötelezettségek között értelemszerűen kerül kimutatásra. A fizetett lízingdíjat közvetlenül az eredménnyel szemben számolja el a Csoport. Az aktivált lízingelt eszközöket a becsült hasznos élettartam vagy a lízing futamideje alatt írják le, attól függően, melyik rövidebb. Operatív lízingnek minősülnek azon lízingügyletek, ahol a lízingelt eszköz tulajdonjogával járó kockázatok és előnyök a lízingbeadót illetik, az eszközök a tulajdonában maradnak. Az ilyen lízing tárgyalásaival kapcsolatban felmerült kezdeti költségek a lízingelt eszköz könyv szerinti értékét növelik, ami a lízingből származó bevételekhez hasonlóan a lízing futamideje alatt kerül elszámolásra. Az operatív lízing törlesztését a Csoport a lízing futamideje alatt lineárisan számolja el költségként az eredménnyel szemben.

21. Bevételek A Csoport bevételeit alkotják az eladott áruk és szolgáltatások, beruházási szerződések és a kamatok, amelyek elszámolása a következők szerint történik. A bevételek a Csoport számára várhatóan realizálódó gazdasági haszon mértékéig kerülnek elszámolásra, ha a bevétel nagysága megbízhatóan meghatározható. A bevételek elszámolásával kapcsolatban meghatározott kritériumok az alábbiak: Áruértékesítés Bevételeit a Csoport abban az időpontban ismeri el, amikor az áru tulajdonjogával járó kockázatok és előnyök átszállnak a megrendelőre, és az árbevétel mértéke megbízhatóan megállapítható. Szolgáltatási szerződések A szolgáltatási szerződések esetében, amennyiben a teljesítés több, meg nem határozott számú fázisban egy bizonyos időszak alatt történik, akkor az ilyen szerződések bevétele a megállapodásban rögzített időszakon keresztül kerül elszámolásra. Az árbevétel minden periódusban egyenlő összegben kerül realizálásra mindaddig, amíg bármilyen más módszer nem alkalmas a teljesítés helyesebb meghatározására. Amennyiben egy speciális esemény meghatározó a teljesítés szempontjából, akkor a teljesítést ezen esemény bekövetkeztével kell elszámolni bevételként. Beruházási szerződések A beruházási szerződések esetében, annak bevétele a tranzakció mérlegfordulónapon meghatározott teljesítési fokának arányában kerül elismerésre. Az alkalmazott módszer alapján a nyújtott szolgáltatások az összes nyújtandó szolgáltatás – és ennek megfelelően várható összbevétel – arányában kerülnek százalékosan meghatározásra. Amennyiben a szerződés kimenetele megbízhatóan nem mérhető, a bevétel elszámolására csak a megtérülő költségek mértékéig kerül sor. Kamatok A kamatbevételek elszámolására az effektív kamat módszer alapján, a kamatelhatárolással párhuzamosan kerül sor. Az e módszer szerint alkalmazott kamatláb az, amely az adott pénzügyi instrumentum hasznos élettartama alatt várható jövőbeni becsült pénzbefolyást pontosan a pénzügyi eszköz nettó könyv szerinti értékére diszkontálja.

22. Osztalék Az osztalékbevétel elszámolására akkor kerül sor, amikor a tulajdonos az osztalékfizetésre jogosulttá válik. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban)

15/54


23. Szegmensjelentés A szegmensjelentésben bemutatott egységek a döntéshozó tájékoztatására szolgáló beszámoló struktúrájának megfelelőek, az IFRS 8 előírásai szerint vannak kialakítva. Az egyes egységeket a Csoport külön kezeli a nyújtott szolgáltatás jellegének megfelelően. Az egyes szegmensek stratégiailag különböző piacokra különböző szolgáltatásokat nyújtó tevékenységeket jelölnek. Az üzletfejlesztési megoldások (BSD) részleg elsősorban a korábban telepített rendszerek folyamatos frissítését végzi. Az informatikai rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatások (ISS) az informatikai infrastruktúra fejlesztését és telepítését foglalják magukban. A szegmensek eredménye a közvetlenül hozzájuk rendelhető bevételeket és ráfordításokat, valamint a cég teljes eredményéből a szegmenshez rendelhető (akár külső, akár a Csoport más szegmenseivel folytatott tranzakciókból származó) eredménytételeket foglalja magában. A szegmensek eszközei és forrásai a szegmenshez közvetlenül, illetve indokolhatóan hozzárendelhető működő eszközökből és forrásokból állnak. A szegmens eszközeinek meghatározására a vonatkozó, a Csoport mérlegében megképzett tartalékok levonása után kerül sor. A szegmens eszközök és kötelezettségek jövedelemadó tételeket nem tartalmaznak. A fel nem osztott tételek többnyire a Csoport egészére vonatkozó általános költségeket, valamint a szegmensek működéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető eszközöket (mint pl. finanszírozási tevékenységből és nem a rendes üzletmenetből eredő rövid és hosszú lejáratú befektetések) tartalmaznak. A szegmensek eredménye a kisebbségi részesedés levonása előtt, bruttó módon kerül meghatározásra. A beruházások összege az időszak során a hosszú távon használatos szegmenseszközök megszerzésére fordított összes költséget jelöli. A földrajzi szegmensek bevétele az adott földrajzi szegmens által kimutatott földrajzilag odatartozó ügyfeleket, valamint a földrajzi szegmenshez tartozó eszközöket és beruházásokat tartalmazza.

24. Jegyzett tőke A jegyzett tőke a kibocsátott részvények fordulónapi névértékén kerül kimutatásra. tőkekibocsátásból származó névérték feletti többlethozam ázsióként kerül elszámolásra.

A

25. Saját részvények A visszavásárolt saját részvények megszerzéskori értéken, a saját tőkét csökkentő elemként kerülnek kimutatásra. A visszavásárláskor keletkezett nyereség, veszteség valamint az újraértékesítés közvetlenül az eredménytartalékkal szemben kerül elszámolásra.

26. Adózás A tárgyévi és az előző évekre vonatkozó adókövetelés és adókötelezettség az adóhatóságtól visszaigényelt, illetve a befizetendő adó mértékében kerül megállapításra. Halasztott adó követelés és kötelezettség meghatározása a mérleg módszer segítségével történik. Halasztott adókötelezettségként van kimutatva minden adóköteles átmeneti különbözet: (I) kivéve, ha az goodwill amortizációból ered, vagy olyan eszköz, ill. forrás bekerüléséből, mely nem üzleti kombináció során létrejövő tranzakció kapcsán merült fel, és a tranzakciókor nem érinti sem a számvitelileg megállapított, sem az adóköteles eredményt; és (II) a leányvállalati befektetésekkel és közösen vezetett vállalati érdekeltségekkel kapcsolatos adóköteles átmeneti különbözetek tekintetében, kivéve akkor, ha az átmeneti különbözet visszavezetésének ütemezése irányítható, és valószínűsíthető, hogy ezen különbözet a közeljövőben nem fordul vissza az ellenkező irányba. Halasztott adókövetelésként van kimutatva minden levonható átmeneti különbözet, illetve átvitt, fel nem használt adókövetelés és veszteség, olyan mértékig, ameddig valószínűsíthető, hogy a Csoport rendelkezni fog ezen halasztott adókövetelés ellentételezésére fordítható adóköteles nyereséggel: (III) kivéve, ha a levonható különbözet olyan eszköz, ill. forrás eredeti bekerüléséből ered, mely nem üzleti kombináció során létrejövő tranzakció kapcsán merült fel, és a tranzakciókor nem érinti sem a Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban)

16/54


számvitelileg megállapított, sem az adóköteles eredményt; és (IV) a leányvállalati befektetésekkel és közösen vezetett vállalati érdekeltségekkel kapcsolatos levonható átmeneti különbözetek tekintetében a halasztott adókövetelés csak olyan mértékig vehető figyelembe, ameddig valószínűsíthető, hogy a közeljövőben az átmeneti különbözet visszafordítható lesz, és a Csoport rendelkezni fog akkora adóztatható nyereséggel, mellyel szemben a különbözet felhasználható. A halasztott adókövetelés nagysága minden mérlegidőszakban felülvizsgálandó, és olyan mértékben csökkentendő, ameddig már nem valószínű, hogy elég adóköteles nyereség lesz az adókövetelés ellentételezésére. Az elhatárolt adókövetelések és kötelezettségek azon időszakra érvényes adókulcs, illetve adószabályozás alapján kerülnek meghatározásra, amely időszakban a követelés, illetve kötelezettség várhatóan kifut.

27. Részvényenkénti eredmény A részvényenkénti hozamot a felosztható adózott eredmény és az év során forgalomban lévő törzsrészvények (kivéve a saját részvényként visszavásárolt részvények) súlyozott átlagának hányadosa adja. A teljesen higított részvényenkénti hozam számítása, hasonlóan az alapvető egy részvényre jutó hozam számításához, a forgalomban lévő részvények átlagos darabszámán (súlyozott időszaki átlag) alapszik, korrigálva az összes hígító hatású részvény feltételezett kibocsátásának vagy átváltásának darabszámával. A teljesen hígított részvényenkénti hozam számítása során a nettó eredményt a potenciálisan átváltható értékpapírok várható eredményével módosítjuk.

28. Pénzügyi instrumentumok A befektetések számbavétele és kivezetése azon a kereskedési napon történik, amikor a befektetést megveszik vagy eladják egy olyan szerződés alapján, amelynek a feltételei megkövetelik a befektetés teljesítését azon az időhatáron belül, amelyet az érintett piac megállapít. Értékük pedig a kezdetkor felmért valós piaci érték és ügyleti költségek, kivéve azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket nyereség illetve veszteség révén mérnek valós értékükön. A pénzügyi eszközök besorolása a következő meghatározott kategóriák segítségével történik: pénzügyi eszközök ’valós értéken, az eredményen keresztül (FVTPL)’, ’lejáratig tartott’ befektetések, ’értékesítési céllal tartott’ (AFS) pénzügyi eszközök, illetve ’kölcsönök és követelések’. A besorolás a pénzügyi eszközök jellegétől és céljától függ, és a kezdeti számbavételkor határozandó meg.

Az effektív kamat módszer Az effektív kamat módszer segítségével lehet kiszámítani egy pénzügyi eszköz amortizált költségét és azt, hogyan kell a kamatbevételt allokálni a vonatkozó időszakra. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely pontosan diszkontálja a becsült jövőbeni pénzbevételeket (beleértve a kapott vagy fizetett pontokért fizetendő díjakat is, amelyek az effektív kamatláb, az ügyleti költségek illetve más prémiumok vagy diszkontok szerves részét képezik) a pénzügyi eszköz várható élettartama során, vagy ha rövidebb időszakról van szó, a rövidebb időszak során. A bevételt effektív kamat alapján kell számba venni minden hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra vonatkozóan, kivéve azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket FVTPL módszerrel könyvelnek le.

Pénzügyi eszközök FVTPL értéken A pénzügyi eszközöket a Csoport FVTPL-ként sorolja be, amennyiben a pénzügyi eszközöket vagy kereskedés céljából tartják, vagy pedig FVTPL-ként könyvelik le. Egy pénzügyi eszközt akkor tekintenek kereskedési céllal tartottnak, ha: elsősorban azért szerezték be, hogy a közeljövőben kereskedjenek vele; vagy részét képezi olyan pénzügyi instrumentumok azonosított portfóliójának, amelyeket a Csoport együttesen kezel, és amelyek a közelmúltban ténylegesen rövid távon nyereséget tudtak termelni; vagy olyan származékos eszköz, amelyet nem jelöltek meg fedezeti instrumentumként, és ténylegesen sem ezt a célt szolgálja.


17/54


Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök, kezdeti számbavételkor a következő esetekben lehet FVTPL-ként lekönyvelni: ez a besorolás megszüntet vagy jelentős mértékben csökkent egy olyan mérési vagy számbavételi rendellenességet, amely máskülönben fellépne; vagy a pénzügyi eszköz részét képezi pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek (vagy mindkettő) egy olyan Csoportjának, amelyeket kezelnek, vagy amelyek teljesítményét valós érték alapján értékelik, a Csoport dokumentált kockázat-kezelési vagy befektetési stratégiájának megfelelően, és a Csoportba sorolásról szóló információkat a vállalaton belül ezen az alapon adják meg; vagy olyan szerződés részét képezi, amely egy vagy több beágyazott származékos eszközt tartalmaz, és az IAS 39 Pénzügyi Instrumentumok: Számbavétel és mérés megengedi, hogy a teljes összevont szerződés (eszköz vagy forrás) FVTPL-ként legyen lekönyvelve. Az FVTPL-ként nyilvántartott pénzügyi eszközök valós értéken szerepelnek, a belőlük származó bármilyen nyereséget vagy veszteséget pedig a nyereség illetve veszteség kategóriákban kell számba venni. Az eredményben számba vett nettó nyereség illetve veszteség magában foglal minden olyan osztalékot vagy kamatot, amely a pénzügyi eszköz hozamának tekintendő.

Lejáratig tartott befektetések Azokat a fix vagy meghatározható kifizetésekkel járó és rögzített lejáratú váltókat és járadékkötvényeket, amelyekkel kapcsolatban a vállalatvezetésnek a lejáratig történő tartás a határozott szándéka, és erre a képessége is megvan, lejáratig tartandó befektetésekként kell számba venni. A lejáratig tartandó befektetéseket amortizált költségértéken kell lekönyvelni, az effektív kamat módszer alkalmazásával, levonva az értékvesztést, a bevételt pedig effektív hozam alapon kell számba venni.

Értékesítésre tartott pénzügyi eszközök (AFS) A tőzsdén nem jegyzett részvényeket és azokat a Csoport tulajdonában lévő beváltható utalványokat, amelyekkel kereskedés folyik egy aktív piacon, AFS-ként kell besorolni, és valós értéken kell kimutatni. A valós értékben bekövetkezett változások miatt felmerülő nyereséget illetve veszteséget közvetlenül a saját tőkében kell számba venni, a befektetések átértékelési tartalékában, kivéve az értékvesztés miatti veszteségeket, az effektív kamat módszer segítségével kiszámított kamatokat, valamint a pénzeszközön realizált árfolyamnyereséget illetve -veszteséget, melyeket közvetlenül az eredményben kell számba venni. Amennyiben a befektetést elidegenítik vagy megállapítják, hogy értékvesztést szenvedett, a befektetések átértékelési tartalékában korábban már számba vett halmozott nyereséget vagy veszteséget a tárgyidőszakra jutó eredményben kell szerepeltetni. A külföldi valutában meghatározott AFS pénzeszközök valós értékét az adott külföldi valutában kell megállapítani, és át kell váltani a mérleg fordulónapján érvényes spot árfolyammal számolva. Azokat az átváltási különbözetnek tulajdonítható változásokat a valós értékben, amelyek oka az eszköz amortizált költségében bekövetkezett változás, az eredményben kell számba venni, a többi változást pedig a saját tőkében.

Kölcsönök és követelések Azokat az áruszállításból és szolgáltatás-nyújtásból fakadó követeléseket, kölcsönöket és más olyan követeléseket, amelyek fix vagy meghatározható összegekkel egyenlítendők ki, és amelyeket egyetlen aktív piacon sem jegyeznek, a kölcsönök és követelések soron kell szerepeltetni. A kölcsönöket és követeléseket amortizált költségértéken kell kimutatni, az effektív kamat módszer alkalmazásával, levonva az esetleges értékvesztést. A kamatbevétel számbavétele az effektív kamatláb módszerével történik, kivéve azokat a rövid távú követeléseket, ahol a kamat számbavétele jelentéktelen lenne.

Pénzügyi eszközök értékvesztése Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek nem FVTPL-ként vannak kimutatva, minden egyes mérleg fordulónapon meg kell vizsgálni annak eldöntése végett, hogy érte-e őket értékvesztés. A pénzügyi eszközökre akkor számolnak el értékvesztést, amikor objektív bizonyítékkal igazolható, hogy egy vagy Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban)

18/54


több olyan esemény, amelyek a pénzügyi eszköz kezdeti számbavétele után történt érinti a beruházásból származó becsült jövőbeni pénzáramlást. Az IFRS 7.B5(f) szerint azoknak a tőzsdén nem jegyzett, AFS-ként besorolt részvényeknek az esetében, ahol az értékpapír valós értéke jelentős mértékben vagy tartósan lecsökken az IFRS 7.37(b) szerinti költségük alá, úgy kell tekinteni, hogy objektív bizonyíték van az értékvesztésre. Minden egyéb pénzügyi eszköz esetében, beleértve az AFSként besorolt beváltható utalványokat és a pénzügyi lízing alapján fennálló követeléseket is, az értékvesztés objektív bizonyítéka a következőket jelentheti: jelentős pénzügyi nehézségek a kibocsátó vagy valamelyik érintett fél részéről; vagy a kamat- vagy tőketörlesztések késedelme vagy elmulasztása; vagy valószínűvé vált, hogy az adós vagy csődöt jelent, vagy pénzügyi reorganizációt kér. A pénzügyi eszközök bizonyos kategóriáiban, mint például a követelések áruszállításból és szolgáltatásból kategóriában, azokat az eszközöket, amelyeket egyénileg úgy értékeltek, hogy nem szenvedtek el értékvesztést, a későbbiekben együttesen is értékelhetik ezen a módon. Egy követelésportfólió esetében az értékvesztés objektív bizonyítéka lehet a Csoport korábbi tapasztalata a fizetések beszedését illetően, az, hogy a portfólióban szereplő késedelmes teljesítések száma meghaladja a 60 napos átlagos hitelidőszakot, vagy pedig olyan változások észlelhetők a nemzeti vagy helyi gazdasági feltételekben, amelyek korrelációt mutatnak a követelések késedelmes teljesítésével. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztésének összegét úgy kell kiszámítani, hogy venni kell az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jövőbeni becsült pénzáramlások jelenértéke közötti különbözetet. A pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét minden pénzügyi eszköz esetében közvetlenül kell az értékvesztés miatti veszteség értékével csökkenteni, kivéve a követelések áruszállításból és szolgáltatásból esetében, ahol a könyv szerinti értéket egy átértékelési különbözet számlán keresztül kell csökkenteni. Amennyiben egy áruszállításból vagy szolgáltatásból származó követelést behajthatatlannak minősítenek, ennek értékét az átértékelési különbözet számla ellenében kell leírni. A korábban már leírt összegeket későbbi térülés esetén az átértékelési számla ellenében kell követel tételként lekönyvelni. Az átértékelési különbözet számla könyv szerinti értékének változásait az eredményben kell számba venni. Az AFS tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kivételével, ha egy később időszakban az értékvesztés miatti veszteség összege csökken, és a csökkenés objektív módon egy olyan eseménynek tulajdonítható, amely az értékvesztés számbavételét követően történt, a korábban számba vett értékvesztési veszteséget vissza kell fordítani az eredményen keresztül olyan mértékben, hogy a befektetés könyv szerinti értéke azon a napon, amikor az értékvesztést visszafordítják, ne haladja meg azt a mértéket, amennyi az amortizált költség összege lett volna abban az esetben, ha az értékvesztést nem könyvelték volna le. AFS tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírt illetően az eredményen keresztül korábban számba vett értékvesztés miatt veszteségeket nem szabad az eredményen keresztül visszafordítani. Ha értékvesztés miatti veszteség számbavételét követően megnő a valós érték, azt közvetlenül a saját tőkében kell számba venni.

Pénzügyi eszközök kivezetése A Csoport csak akkor vezet ki egy pénzügyi eszközt, ha az adott eszközből származó pénzáramlásra vonatkozó szerződéses jogok lejártak; vagy ha egy másik félnek adja át a pénzügyi eszközt, vele együtt pedig lényegében minden, az eszköz tulajdonlásából származó kockázatot és hasznot. Ha a Csoport nem adja át és nem is tartja meg lényegében az összes, a tulajdonlással összefüggő kockázatot és hasznot, és továbbra is irányítása alatt tartja az átadott eszközt, a Csoport számba veszi az eszközben megtartott érdekeltségét, és az általa esetlegesen fizetendő összegekkel kapcsolatos kötelezettségét. Amennyiben a Csoport megtartja egy átadott pénzügyi eszközzel kapcsolatosan lényegében a tulajdonlással járó összes kockázatot és hasznot, a Csoport a továbbiakban is számba veszi ezt a pénzügyi eszközt, valamint számba veszi a biztosítékkal fedezett kölcsönfelvételt a kapott hozamokra vonatkozóan.

A Csoport által kibocsátott pénzügyi kötelezettségek és tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok Hitel- illetve tulajdonviszonyként történő besorolás A hitel- illetve tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat pénzügyi kötelezettségként vagy saját


19/54


tőke elemként kell besorolni, a szerződéses megállapodás tartalma szerint.

Tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok Egy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentum bármely olyan szerződés lehet, amely bizonyítja, hogy egy adott fél eszközeiben érdekeltség marad fenn azok után, hogy levonták az összes hozzájuk kapcsolódó kötelezettséget. A Csoport által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat a realizált hozamon kell lekönyvelni, levonva a kibocsátáshoz közvetlenül kapcsolódó költségeket.

Összetett instrumentumok A Csoport által kibocsátott összetett instrumentumokat külön kell besorolni pénzügyi kötelezettségként vagy tulajdonviszonyként, a szerződéses megállapodás tartalma szerint. A kibocsátás napján a kötelezettség valós értékét fel kell becsülni azon aktuális piaci kamatláb alapján, amely egy hasonló, át nem váltható instrumentumra vonatkozik. Ezt az összeget amortizált költségalapon kell lekönyvelni kötelezettségként az effektív kamat módszer alkalmazásával, egészen a beváltással történő megszűnésig illetve az instrumentum lejáratának napjáig. A tulajdonlást megtestesítő alkotórészt úgy kell meghatározni, hogy le kell vonni a teljes összetett instrumentum valós értékéből a kötelezettséget megtestesítő alkotórészt. Ezt a saját tőkében kell számba venni és kimutatni, levonva a bevételhez kapcsolódó adóhatásokat, és a későbbiekben az értéke nem kerül újra meghatározásra.

Pénzügyi garancia szerződéses kötelezettségek A pénzügyi garancia szerződéses kötelezettségeket kezdetben a valós értékükön kell felmérni, a későbbiekben pedig a következők közül a magasabbat kell alkalmazni: a szerződéses kötelezettség összege, amelyet az IAS 37 Céltartalékok, feltételes kötelezettségek és feltételes eszközök alapján kell meghatározni; illetve a kezdetben számba vett összeg, és amennyiben volt ilyen, az elszámolt halmozott amortizáció.

Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségeket vagy pénzügyi kötelezettségekként ’FVTPL-ként’, vagy pedig ’egyéb pénzügyi kötelezettségekként’ kell besorolni.

Pénzügyi kötelezettségek FVTPL-ként A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport FVTPL-ként sorolja be, amennyiben a pénzügyi eszközöket vagy kereskedés céljából tartják, vagy pedig FVTPL-ként könyvelik le. Egy pénzügyi kötelezettséget akkor tekintenek kereskedési céllal tartottnak, ha: elsősorban azért vették igénybe, hogy a közeljövőben visszavásárolják; vagy részét képezi olyan pénzügyi instrumentumok azonosított portfóliójának, amelyeket a Csoport együttesen kezel, és amelyek a közelmúltban ténylegesen rövid távon nyereséget tudtak termelni; vagy olyan származékos eszköz, amelyet nem jelöltek meg fedezeti instrumentumként, és ténylegesen sem ezt a célt szolgálja. Azokat a pénzügyi kötelezettségeket, amelyek nem kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek, kezdeti számbavételkor a következő esetekben lehet FVTPL-ként besorolni: ez a besorolás megszüntet vagy jelentős mértékben csökkent egy olyan mérési vagy számbavételi rendellenességet, amely máskülönben fellépne; vagy a pénzügyi kötelezettség részét képezi pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek, vagy mindkettő egy olyan Csoportjának, amelyeket kezelnek, vagy amelyek teljesítményét valós érték alapján értékelik, a Csoport dokumentált kockázat-kezelési vagy befektetési stratégiájának megfelelően, és a Csoportba sorolásról szóló információkat a vállalaton belül ezen az alapon adják meg; vagy olyan szerződés részét képezi, amely egy vagy több beágyazott származékos eszközt


20/54


tartalmaz, és az IAS 39 Pénzügyi Instrumentumok: Számbavétel és mérés megengedi, hogy a teljes összevont szerződés (eszköz vagy forrás) FVTPL-ként legyen lekönyvelve. Az FVTPL-ként nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek valós értéken szerepelnek, a belőlük származó bármilyen nyereséget vagy veszteséget pedig a nyereség illetve veszteség kategóriákban kell elszámolni. Az eredményben számba vett nettó nyereség illetve veszteség magában foglal minden olyan kamatot, amelyet a pénzügyi kötelezettségre fizettek ki.

Egyéb pénzügyi kötelezettségek Az egyéb pénzügyi kötelezettségeket, beleértve a kölcsönfelvételeket is, kezdetben valós értéken kell értékelni, ügyleti költségek nélkül. Az egyéb pénzügyi kötelezettségeket a következőkben amortizált költségértéken kell értékelni, az effektív kamat módszer alkalmazásával, a kamatköltséget pedig effektív hozam alapon kell számba venni. Az effektív kamat módszer segítségével lehet kiszámítani egy pénzügyi kötelezettség amortizált költségét és azt, hogyan lehet a kamatköltséget allokálni a vonatkozó időszakra. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a becsült jövőbeni kifizetéseket pontosan a pénzügyi kötelezettség várható élettartama során diszkontálja, vagy ha rövidebb időszakról van szó, a rövidebb időszak során.

Pénzügyi kötelezettségek kivezetése A Csoport a pénzügyi kötelezettségeket akkor és csak akkor vezeti ki, amikor a Csoport kötelezettségeit feloldják, törlik, vagy lejárnak.

Fedezeti ügyletek könyvelése A Csoport bizonyos fedezeti ügylet instrumentumokat, amelyek közé tartozhatnak a származékos eszközök, a beágyazott származékos eszközök és olyan nem-származékos eszközök, amelyek külföldi valutához kapcsolódnak, vagy valós értékű fedezeti ügyletekként, vagy külföldi működésbe tett nettó befektetések fedezeti ügyleteként könyvel le. A visszavonhatatlan kötelezettség-vállalásokkal kapcsolatos valutakockázatokra vonatkozó fedezeti ügyleteket cash flow fedezeti ügyletekként kell lekönyvelni. A fedezeti ügyleti kapcsolat kezdetén a gazdálkodó dokumentálja a kapcsolatot a fedezetet nyújtó instrumentum és a fedezett tétel között, saját kockázatkezelési céljaival és azzal a stratégiával együtt, amelyet a különféle fedezeti ügyletekbe való belépés során követ. A fentiek mellett, a fedezeti ügylet kezdetétől és utána folyamatosan a Csoport dokumentálja, hogy a fedezeti ügyleti kapcsolatban alkalmazott fedezeti eszköz magas hatékonyságot biztosít abban, hogy kivédjék a fedezett tétel valós értékének vagy az abból származó pénzáramlásoknak a változásait.

Valós értékre vonatkozó fedezeti ügyletek Azokat a változásokat, amelyek a valós értékre kötött fedezeti ügyleteknek tekintett és az ezekre vonatkozó követelményeket teljesítő származékos eszközök értékében következnek be, azonnal le kell könyvelni az eredményben, azokkal a változásokkal együtt, amelyek a fedezett tétel értékében következnek be, és amelyek a fedezett kockázatoknak tulajdoníthatók. A fedezeti instrumentum és a fedezett tétel valós értékében bekövetkezett, a fedezett kockázatnak tulajdonítható változást a fedezett eszközre vonatkozó eredménykimutatás sorában kell számbavenni. A fedezeti ügyletre vonatkozó könyvelést be kell fejezni akkor, amikor a Csoport visszavonja a fedezeti ügyletre vonatkozó jogviszonyt, a fedezeti instrumentum lejár, eladják vagy lehívják, vagy a továbbiakban már nem képezheti fedezeti könyvelés alapját. A fedezett tétel könyv szerinti értékének a fedezett kockázat változásából adódó korrekcióját az eredménynél kell amortizálni az adott naptól kezdve.

Cash flow fedezeti ügyletek A származékos eszközök valós értéke megváltozásának azon effektív hányadát, amelyet cash flow fedezeti ügyletként jelölnek meg és ténylegesen is annak minősül, a saját tőkében kell elhatárolni. A nem-effektív hányadra vonatkozó nyereséget illetve veszteséget azonnal el kell ismerni az eredményben, és szerepeltetni kell az eredménykimutatás „egyéb nyereségek és veszteségek” című sorában.


21/54


A saját tőkében elhatárolt tételeket azokban az időszakokban kell visszavezetni az eredménybe, amikor a fedezett tételt nyereségként vagy veszteségként elismerik, az eredmény-kimutatásnak ugyanabba a sorába, mint a számba vett fedezett tételt. Amikor azonban a fedezett előre jelzett ügylet egy nem-pénzügyi eszköz vagy nem-pénzügyi kötelezettség számbavételét eredményezi, a korábban a saját tőkében elhatárolt nyereségeket vagy veszteségeket át kell tenni a saját tőkéből, és az adott eszköz vagy kötelezettség árának a kezdeti megállapításában kell szerepeltetni. A fedezeti ügyletre vonatkozó könyvelést be kell fejezni akkor, amikor a Csoport visszavonja a fedezeti ügyletre vonatkozó jogviszonyt, a fedezeti instrumentum lejár, eladják vagy lehívják, vagy a továbbiakban már nem képezheti fedezeti könyvelés alapját. Minden olyan halmozott nyereség vagy veszteség, amelyet az adott időben a saját tőkében határoltak el, a saját tőkében marad, és akkor kell számba venni, amikor az előre jelzett ügyletet véglegesen számba veszik az eredményben. Amikor az előre jelzett ügyletre várhatóan nem fog a jövőben sor kerülni, a saját tőkében elhatárolt halmozott nyereséget illetve veszteséget azonnal számba kell venni az eredménynél.

29. Részvény alapú juttatások A pénzzel rendezendő részvényalapú kifizetésekhez kapcsolódó szolgáltatások, kötelezettségek minden beszámolási periódusban valós értéken szerepelnek. A kötelezettségek a megszolgálási periódus alatt kerülnek elszámolásra. Minden beszámoló készítéskor és a végső teljesítéskor a kötelezettség valós értéke Monte Carlo-szimulációval újraértékelésre kerül. Az értékelések között jelentkező eltérések az időszak eredményében jelennek meg. A tranzakció összes nettó ráfordítása a kötelezettség teljesítésére felhasznált összeg lesz. Tőkeinstrumentummal és egyéb szolgáltatásokkal megváltott, munkavállalók részére teljesített részvényalapú kivezetések a nyújtás idejekor valós értéken szerepelnek. A valós érték a Monte Carloszimulációval került meghatározásra. A szimulációban használt futamidőt a valószínűsített lehívásnak, a lehívási korlátoknak és az elvárt magatartásoknak megfelelően a menedzsment legjobb becslése alapján módosította. További részletek a részvényalapú kifizetésekről a 32-es pontban találhatók.

30. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek a beszámolóban meg nem jelenő tételek, és csak abban az esetben nem kerülnek kimutatásra, ha gazdasági előnyöket megtestesítő források kiáramlása időben igen távoli. A mérlegen kívüli eszközök szintén nem jelennek meg a beszámolóban, ha viszont azokkal kapcsolatban gazdasági előny beáramlása valószínű, kimutatásra kerülnek.

31. Fordulónap utáni események A Csoport pozíciójáról információt adó fordulónap utáni események (korrekciós események) bemutatásra kerülnek a pénzügyi kimutatásban. A nem korrekciós hatású fordulónap utáni események – amennyiben jelentősek – a mellékletekben kerülnek bemutatásra.

32. Összehasonlító adatok Néhány esetben a bázisegyenlegek közötti átsorolásra volt szükség ahhoz, hogy a tárgyév és a bázis adatai összehasonlíthatók legyenek.

4.

Jelentős számviteli becslések

Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások készítéséhez becslésekre és feltételezésekre van szükség, amelyek befolyásolják a beszámolóban szereplő adatokat. Bár az ilyen becslések a vezetésnek az aktuális eseményekkel és ügyekkel kapcsolatos legjobb ismereteit tükrözik, a későbbi tényadatok a becsült adatoktól eltérhetnek. Az alábbiakban ismertetjük azokat a jövőre vonatkozó feltételezéseket és a mérlegfordulónapon fennálló, a becslések alapjául szolgáló olyan más fő bizonytalansági forrásokat, amelyek esetében jelentős a kockázata annak, hogy az eszközök és források könyv szerinti értéke a következő pénzügyi év folyamán módosulni fog.


22/54


Goodwill értékvesztése

A Csoport legalább éves szinten felméri, hogy a goodwill-re kell-e értékvesztést elszámolni. Ehhez a goodwill-hez allokált pénztermelő egységek használati értékének becslésére van szükség. A használati érték megítéléséhez a Csoportnak meg kell becsülnie az egyes pénztermelő egységek várható jövőbeni pénzáramát, és ki kell választania a jelenérték-számításhoz szükséges megfelelő diszkontlábat. A goodwill 2008. december 31-i értéke 162 267 ezer forint (2007: 162 267 ezer forint). További részletek a 6. pontban találhatók.

Tárgyi eszközök és immateriális eszközök hasznos élettartam becslése

A Csoport minden év végével felméri a tárgyi eszközök becsült hasznos élettartamát. A beszámolási időszak alatt a vezetés némely eszközök tekintetében a korábbinál hosszabb hasznos időtartamot határozott meg, mivel ezek hosszú lejáratú szolgáltatási szerződések kiszolgálására tartott eszközök. Ezen változtatás értéke kevesebb, mint 1 000 ezer forint 2008-ban. A Csoport minden év végével felméri az immateriális javak hasznos élettartamát, figyelembe véve a megtérülő értéket, amely az értékesítésre tartott eszközök tekintetében az értékesítésekből származó pénz áramot jelenti. A Csoport felülvizsgálta az immateriális eszközök hasznos élettartamát, és a jelen környezeti hatásokra tekintettel megállapítja, hogy nincs olyan tényező, amely miatt gyorsított leírást kellene alkalmazni, ugyanis a gazdasági lehetőségek az új fejlesztéseket nem támogatják. A már meglévő termékeknek esetében az eddig használt hasznos élettartam megfelelő, mivel a hasznos élettartam növelése nem alátámasztható.

Halasztott adó elszámolása

A Csoport évente vizsgálja felül a halasztott adó elszámolását, amely eredményeképpen a magyar vállalatoknál nem került sor halasztott adó eszköz elszámolására, mivel a közeljövőben a bizonytalan várakozások miatt az adó eszköz valószínűleg nem válik majd felhasználhatóvá.

Követelések behajtása

A Csoport felülvizsgálta a hitelezési politikáját, amely során figyelembe vette a gazdasági környezet hatásait így a hosszú távú kapcsolatok során tapasztaltalt ügyfélfizetési képesség és hajlandóság szerint újra megállapításra kerültek a vevőknek nyújtható keretek. A Csoport elvégezte a vevők értékvesztés kalkulációját, amelyet minden vevőre a lejáratokat és a kintlévőség méretét alapul véve, elkülönülten végzett. A megképzett értékvesztések a kétes kintlévőségek miatti kockázatra jelentenek fedezetet.

Vállalkozási szerződésekből származó kintlévőségek A Csoport felmérte és értékelte a vállalkozási szerződésekből eredő kintlévőségeit, melyeket az azokra elszámolt idő ráfordítás segítségével értékelt. Az idő ráfordítás rögzítése egyesíti az informatikai munka ráfordítás felügyeleti és tervezési rendszereit, így ebből következik, hogy e rendszer használatával végzett kalkuláció minimalizálja a kalkuláció során keletkező becslési hibát. A norma költségek meghatározására a megelőző tizenkét havi felmerült tényleges költségeket használja a Csoport, amely időszakot tekintve elegendő hosszú, hogy a becslésben maradó hibát minimálisra csökkentse. Az idő ráfordítás elszámolása és a norma költség használata mellett sem hárítható el az ügyfelek elvárásainak megváltozásából eredő bizonytalanság, amelyből eredően az ügyfelek igényeket fogalmazhatnak meg.

Határidős ügyletek

Az Igazgatóság határozata alapján a Csoport határidős ügyletet kötött. A Csoport a határidős kontraktus valós értékelését az éves eredményen keresztül mutatja be, amíg a közgyűlés vagy az Igazgatóság (aki teljes joggal rendelkezik a döntés meghozatalára) az ügylet megszüntetéséről nem dönt. A határidős kontraktusok szerződéses partnere (Cashline Értékpapír Zrt.) naponta készít kalkulációt a részvény napi árfolyam ingadozása és a szerződéses feltételek alapján, így számítja ki az eredményeket, amelyek a Csoport számláján azonnali határidővel elszámolása illetve a szerződéses feltételeknek megfelelően pénzügyileg rendezésre kerülnek.


23/54


5.

Ingatlanok, gépek, berendezések

A tárgyi eszközök 2008. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Irodai berendezések

Ingatlanok

Számítógépek

Járművek

Beruházások

Összesen

Beszerzések és értékelések

2008. január 1-jei egyenleg

1 264 366

1 052 808

1 677 372

466 176

1 826

4 462 549

Növekedések

99

47 969

58 780

256 589

64 152

427 589

Átsorolás

95

20 981

(10 013)

66

(11 129)

-

Készletekből átminősítés

-

-

-

-

(48 734)

(48 734)

Értékesítések

-

(1 891)

(5 869)

(97 661)

-

(105 422)

Értékvesztések

-

(8 145)

(21 759)

(3 410)

-

(33 314)

7 734

27 895

9 491

46

-

45 166

1 272 294

1 139 617

1 708 002

621 806

6 115

4 747 834

(527 925)

(859 885)

(1 531 675)

(202 661)

-

(3 122 147)

Eszközök eladása

-

580

5 066

64 930

-

70 576

Átsorolás

-

-

-

-

-

-

Értékvesztés visszaforgatása

-

7 618

20 894

676

-

29 188

(51 274)

(93 132)

(80 885)

(82 778)

-

(308 068)

(2 387)

(24 623)

(9 430)

(46)

-

(36 487)

(581 586)

(969 442)

(1 596 030)

(219 879)

-

(3 366 937)

2007. december 31-i egyenleg

736 441

192 923

145 697

263 515

1 826

1 340 402


690 708

170 175

111 972

401 927

6 115

1 380 897

Árfolyamkülönbség 2008. december 31-i egyenleg

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2008. január 1-jei egyenleg

Értékcsökkenés Árfolyamkülönbség, nettó 2008. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték

Nullára leírt használatban lévő eszközök A tárgyi eszközök 2008. december 31-i egyenlege bruttó bekerülési és halmozott értékcsökkenése 742 501 ezer forint (2007: 1 105 482 ezer forint) értékben tartalmaz nullára leírt, de továbbra is használatban lévő műszaki berendezéseket.

Átminősítések Beruházásként nyilvántartott eszközök a saját felhasználási célra készült eszközöknél a használatba vétellel kerülnek át a megfelelő eszköz Csoportba, a vevőnek fejlesztett és értékesíthető szakaszba került eszközök a készletek közé kerülnek átsorolásra.


24/54


A tárgyi eszközök 2007. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Irodai berendezések

Ingatlanok

Számítógépek

Járművek

Beruházások

Összesen

Beszerzések és értékelések 2007. január 1-jei egyenleg Növekedések Átsorolás Készletekből átminősítés Értékesített tevékenység

1 279 203

903 264

4 129 (1) (24 426)

1 804 658

532 812

89 184

112 765

95 182

(94 602) -

55 297 (103 641)

(130 581)

9 681

4 529 618

62 942

1 825

270 845

7 059

(9 681)

(2 043)

-

-

(18 447)

-

(277 095)

(113 711)

-

(137 674) (35 282)

55 297

Értékesítések

-

Értékvesztések

-

(19 732)

(11 039)

(4 511)

-

Értékvesztések és visszaírás

-

28 980

-

-

-

28 980

5 461

17 359

7 049

32

1

29 903

1 264 366

1 052 808

1 677 372

466 176

1 826

4 462 549

(494 057)

(793 038)

(1 596 003)

(214 664)

-

(3 097 762)

0

9 110

7 987

60 717

24 426 -

78 049 (51 639) 18 254

81 638 51 640 9 221

14 947 2 765

-

199 060 1 30 240

(56 791)

(102 619)

(78 863)

(66 390)

-

(304 663)

(1 503)

(18 002)

(7 295)

(36)

(527 925)

(859 885)

(1 531 675)

(202 661)

785 146 736 441

110 226 192 923

208 655 145 697

318 148 263 515


(13 085)

(10 878)

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2007. január 1-jei egyenleg Eszközök eladása Értékesített tevékenység Átsorolás Értékvesztés visszaforgatása Értékcsökkenés Árfolyamkülönbség, nettó 2007. december 31-i egyenleg

-

-

77 814

(26 837) (3 122 147)

Nettó könyv szerinti érték 2006. december 31-i egyenleg 2007. december 31-i egyenleg

9 681 1 826

1 431 856 1 340 402

Készletekből átminősítés A Csoport által értékesített informatikai berendezések egyben felhasználhatóak bizonyos informatikai szolgáltatásokhoz is. A Csoport némely esetben beszerez késztermékeket, amelyek közvetlen vevő felé történő értékesítése helyett saját használatba veszi azokat, majd a vevő felé már szolgáltatás részeként értékesíti (pl. fenntartás). Az ilyen szolgáltatások komplex megoldások, amelyek bizonyos háttérben működő berendezéseket igényelnek, mindeközben az ügyfél értelmezésében mindez egy megfelelő biztonsági szint, vagy archiválási, illetve fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási színvonalat jelent és mindezen korábban a vevő igényére és megrendelésére beszerzett készletre vásárolt eszközök, amelyeken a szolgáltatás nyújtása zajlik, a Csoport eszközei között maradnak.


25/54


Pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök A lízing fedezetéül maga a lízingelt eszköz szolgál, ld. a 12 pontban. A pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök 2008. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Beszerzések és értékelések


Számítógépek

Járművek

Összesen

14 170

-

14 170

Növekedések

33 138

210 722

243 860

Értékesítések

(23 334)

(9 742)

(33 076)

23 974

200 980

224 954

4 870

-

4 870

-

1 193

1 193

4 250

26 769

31 019

9 120

27 962

37 082

9 300 14 854

173 018

9 300 187 872


Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2008. január 1-jei egyenleg Eszközök eladása Értékcsökkenés 2008. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték 2007. december 31-i egyenleg 2008. december 31-i egyenleg

A pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök 2007. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Nettó könyv szerinti érték

2007. január 1-jei egyenleg Növekedések 2007. december 31-i egyenleg

Számítógépek

Járművek

Összesen

4 147 10 023 14 170

-

4 147 10 023 14 170

1 927 2 943 4 870

-

1 927 2 943 4 870

2 220 9 300

-

2 220 9 300

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2007. január 1-jei egyenleg Értékcsökkenés 2007. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték 2006. december 31-i egyenleg 2007. december 31-i egyenleg


26/54


6.

Goodwill

A Goodwill (üzleti kombinációk során képzett eszköz) változásait az alábbi tábla mutatja be. 2008. december 31. Nyitó érték, nettó

2007. december 31.

162 267

162 267

Üzleti kombinációk kapcsán az év során elszámolt növekedés

-

-

Értékvesztés

-

-

Záró érték, nettó

162 267

162 267

1 778 439

1 778 439

Halmozott értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

(1 616 172) 162 267

(1 616 172) 162 267

Záró érték Bekerülési érték Halmozott értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

1 778 439 (1 616 172) 162 267

1 778 439 (1 616 172) 162 267

Nyitó érték Bekerülési érték

Ebből:

2008. december 31.

Infinity a.s Infinity Data s.r.o

2007. december 31.

117 546

117 546

44 721 162 267

44 721 162 267

A goodwill értékvesztés - vizsgálata A Csoport elkészítette az Infinity a.s. valós értékének és a vonatkozó megvásárolt goodwill értékének meghatározásához szolgáló kalkulációkat és dokumentációt. Az értékvesztés-vizsgálat szempontjából az üzleti kombináció során szerzett goodwillt a jövedelemtermelő egységhez rendelte a Csoport. A jövedelemtermelő egység megtérülési értékét a használati érték alapján határozták meg a felső vezetés által jóváhagyott ötéves költségvetés cash-flow előrejelzései alapján. A vizsgálat eredményeként az éves beszámolóban nem került sor további értékvesztés elszámolására 2008 során.

A 2007. és 2008. év december 31-i használati értéke számításához felhasznált fő feltételezések A cash-flow előrejelzéshez a használati érték módszert (VIU) alkalmazza a Csoport, amelyekhez a következő évek adózás előtti szabad pénzáramát használjuk, valamint az adózás előtti diszkontrátát amely, 2008-ban 17,29% volt. A módszertanok és alkalmazott diszkontráták táblázata:

Év / módszertan

2008

2007

VIU

17,29%

-

FVLCS

14,2%

10,98%

A goodwill értékvesztésének kiszámításához használt cash-flow előrejelzések alapjául szolgáló fő feltételezéseket az alábbiakban ismertetjük.


27/54


követő időszak

Éves változások:

2009

2010

2011

2012

2013

Értékesítés árbevétele EBIT Működőtőke

2,03% 3,70% 7,60%

3,00% 4,00% 7,50%

5,00% 4,30% 7,25%

4,00% 4,60% 7,00%

3,00% 4,70% 7,00%

7.

3,00% 4,70% 7,00%

Egyéb immateriális eszközök

Az egyéb immateriális eszközök 2008. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Saját előállítású immateriális eszközök

Vásárolt immateriális eszközök

Összesen

Bekerülési érték 2008. január 1-jei egyenleg Növekedések Saját fejlesztés Értékesítések Értékvesztések és visszaírás Árfolyamkülönbség 2008. december 31-i egyenleg

Halmozott amortizáció és értékvesztés


468 914

156 086

625 000

-

9 586

9 586

56 786

-

56 786

2 808

263

3 071

-

(7 162)

(7 162)

3 927

-

3 927

532 435

158 773

691 208

Saját előállítású immateriális eszközök


Összesen

(283 479)

(81 734)

(365 213)

-

7 158

7 158

(72 782)

(38 495)

(111 277)

(2 956)

(12)

(2 968)

(359 217)

(113 083)

(472 300)


185 435

74 352

259 787


173 218

45 690

218 908

Értékvesztés visszaforgatása Amortizáció Árfolyamkülönbség 2008. december 31-i egyenleg Nettó könyv szerinti érték

Immateriális eszközök készletek közé illetve eszközök közé történő átcsoportosítása Az immateriális eszközök fejlesztést követően a készletek közé átvezetésre, majd értékesítésre kerülnek. Egyes immateriális eszközök olyan szoftverek lesznek, amelyek a hardwer-rel együtt alkotnak egységes elemet, így ezeket vagy a Csoport saját felhasználású tárgyi eszközei közé, illetve ha eladási célúak, akkor a készletek közé, Csoportosítja át. A Csoport 2008-ban belső erőforrásokat használt és aktivált 44 788 ezer forintértékben immateriális Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban)

28/54


eszközt, amelyhez további szolgáltatásokat vásárolt 11 998 ezer forintértékben. A Csoport nettó értékben 2008. december 31-én 148 987 ezer forint összegben rendelkezik értékesítésre szánt saját előállítású immateriális eszközökkel. A Csoport az immateriális javak jövőbeni értékesítéséből eredő pénz termelő képesség alapján évente becslést végez a immateriális eszközök értékvesztésére. A becsült pénzáramok alapján az amortizációt meghaladóan nem volt szükség értékvesztés elszámolására. Az egyéb immateriális eszközök 2007. évi változásait az alábbi táblázat mutatja be: Saját előállítású immateriális eszközök


Összesen

Bekerülési érték 2007. január 1-jei egyenleg

558 094

143 482

701 576

Növekedések

75 336

13 374

88 710

Saját fejlesztés

44 788

-

44 788

Átsorolás

43 500

Értékesített tevékenység Értékesítések Értékvesztések Árfolyamkülönbség 2007. december 31-i egyenleg

Halmozott amortizáció és értékvesztés 2007. január 1-jei egyenleg Eszközök eladása Értékesített tevékenység Átsorolás

(28 241)

(2) -

43 498 (28 241)

(71 087)

(668)

(71 755)

(155 926)

(100)

(156 026)

2 450 468 914

Saját előállítású immateriális

(320 344) -

156 086

Vásárolt immateriális

2 450 625 000

Összesen

(47 857)

(368 201)

557

557

8 881

-

8 881

(43 500)

-

(43 500)

Értékvesztés visszaforgatása

151 038

100

151 138

Amortizáció

(77 617)

(34 534)

(112 151)

(1 937)

-


(1 937)

(283 479)

(81 734)

(365 213)

237 750 185 435

95 625 74 352

333 375 259 787

Nettó könyv szerinti érték 2006. december 31-i egyenleg 2007. december 31-i egyenleg

A Csoport 2007-ben belső erőforrásokat használt és aktivált 30 132 ezer forintértékben immateriális eszközként, amelyekhez további szolgáltatásokat vásárolt 66 504 ezer forintértékben és anyagokat vásárolt 23 488 ezer forint értékben. A Csoport nettó értékben 2007. december 31-én 166 509 ezer forint összegben rendelkezik értékesítésre szánt saját előállítású immateriális eszközökkel.

8.

Befektetések

A befektetések egy informatikai cégben lévő (Integra Zrt.) kisebbségi részt képviselő eszközök. A Csoport a befektetés tőkéjéhez viszonyítva végezte el a befektetés könyv szerinti értékének tesztjét, amely nem adott okot tárgyévi értékvesztés elszámolására. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban)

29/54


9.

Adók

A Csoport adókötelezettségét az alábbi táblázat mutatja: 2008. december 31.

Tárgyévi adófizetési kötelezettség

32 957

45 258

-

-

29 054

(14 217)

62 011

31 041

Ebből előző évi adó korrekciója a tárgyévi adóban Halasztott adó A konszolidált éves beszámolóban kimutatott adófizetési kötelezettség

2007. december 31.

A Synergon Informatika Nyrt-re és a legtöbb jelentős leányvállalatára vonatkozó jövedelemadó kulcsa 16% amit növel a szolidaritási adó 4%-kal, (2007: 16% és 4%). A csehországi Infinity a.s-re vonatkozó jövedelemadó kulcs 20% (2007: 20%). A helyi adótörvények szerinti adó alap módosító tételeket a következő táblázat tartalmazza: Adózás előtti (veszteség) nyereség Adó alap módosító tételek Céltartalékok Értékcsökkenés Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség Bírságokra képzett céltartalékok Értékvesztések Adott, kapott támogatások Követelések értékvesztése Adóellenőrzés Iparűzési adó Egyéb

2008 (1 647 151)

2007 466 645

(13 590) (88 703) (8 140) 35 420 61 777 17 466 15 947 58 (15 177) 238

37 642 1 547 (129 456) 4 982 (14 496) 10 253 (21) 431 (94 863) 199

5 297 1 890 460

(183 782) 1 397 971

Elhatárolt, felhasznált veszteség

(43 934)

0

Adó alap Adó (16%) Adó (20%) Adó

204 672 31 910 1 047 32 957

1 680 834 45 258 45 258

Elhatárolt, fel nem használt veszteség

A Csoport tagjait az adóhatóságok rendszeresen ellenőrzik. Mivel az egyes tranzakciókra vonatkozó adótörvények és előírások többféleképpen értelmezhetők, a beszámolóban kimutatott adóegyenlegek a későbbiekben az adóhatóság végső döntésének tükrében változhatnak. A Csoport magyar tagvállalatainál 2005-tel bezárólag az APEH valamennyi évet ellenőrizte és az ellenőrzéseket lezárta. A halasztott adókövetelések elszámolására (Magyarországon 16%-os és ezt növelő 4% szolidaritási adókulcs szerint, Csehországban 20%) abban az időszakban kerül sor, amikor valószínűsíthetően a vonatkozó jövedelmek megjelennek. A Synergon Informatika Nyrt. 1 890 460 ezer forint összegű elhatárolható adóveszteséggel rendelkezik. A Synergon Informatika Nyrt. 2008-ban 0 összegben (2007: 208 613 ezer forint) használt Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban)

30/54


fel korábbi időszakból származó adóveszteséget. 2008-ban a Synergon Informatika Nyrt. nem képzett halasztott adó eszközt, mivel bizonytalannak látja azok jövőbeni megtérülését. A fennálló elhatárolt adóveszteség lejárat szerint: 2008. december 31.

2007. december 31.

Lejárat 2008 lejárat nélkül

1 890 460

1 177 170 220 801

1 890 460

1 397 971

Az Infinity a.s 20 357 ezer forint összegű, a következő évekre elhatárolható veszteséggel rendelkezik. A veszteséggel kapcsolatban halasztott adókövetelés elszámolására került sor, mivel a Társaság szerint bizonyos, hogy a jövőbeni nyereséggel szemben felhasználható lesz az elhatárolt veszteség. Az Infinity a.s 2008. évi adó évében 22 258 ezer forintot (2007: 71 144 ezer forint) összegben használt fel elhatárolt veszteséget nyereség ellentételezésére. 2008. december 31.

Lejárat lejárat nélkül

2007. december 31.

20 357 20 357

A halasztott adó december 31-i egyenlege az alábbiakat tartalmazza:

Konszolidált eredménykimutatás

Konszolidált mérleg 2008 Jövőbeni adóköteles nyereséggel szemben felhasználható veszteség Értékcsökkenés Céltartalékok Lizingek Saját előállítású szoftverek Folyamatban lévő szolgáltatások

37 406 37 406

2007

2008

(1 882)

7 481

830 10 556

830 34 080

2007

(23 524)

14 217 -

106

(462)

(568)

-

(1 838)

(3 691)

(1 853)

-

(5 208) 2 564

(8 317) 29 921

(3 109) (29 054)

14 217

A Csoportnak jelentős halasztott adófizetési kötelezettsége nincs.

10. Hosszú lejáratú követelések, lízing követelések Lízingszerződések bemutatása Az Infinity a.s –ben lízingbe adott, CZK-ban megállapított értékű számítástechnikai eszközök képezik a lízing megállapodás tárgyát. A lízing futamidő 60 hónap.


31/54


Pénzügyi lízing követelések bemutatása Mimimális lízing fizetések

Minimális lízing fizetések jelenértéke

Megj. 2008 Egy éven belüli Második és ötödik években

2007

2008

5 969 23 224 29 193

-

Levonva a nem megtérülő pénzügyi bevételt

(6 263)

-


22 930

-

22 930

Meg nem térülő fizetésekre adott engedmények

2007

3 912 19 018 22 930

-

-

-

-

-

22 930

-

Pénzügyi teljesítményen belül bemutatva: Rövid lejáratú pénzügyi lízing követelések

3 912

12

Hosszú lejáratú pénzügyi lízing

19 018 22 930

-

A lízingbe adott eszközökre maradvány érték nem lett figyelembe véve. A lízing teljes futamidejére rögzített éves kamatláb 10,27%. A lízing követelések biztosítékául a lízingbe adott eszközök szolgálnak. A Csoport a lízingbe vevő szerződésszerű teljesítése mellett nem jogosult az eszközök feletti rendelkezésre. Valós érték A lízing követelések értékelése során meg kell becsülni a vevő nem fizetések valószínűségét, valamint a lízingbe adott eszköz értékesítéséből vagy használatából származó eredmény nettó jelenértékét. A vevő nem fizetésének esélye kis valószínűségű, mivel az a vevő kiadásai között felmerülő, alacsony érték, valamint az eszközök alapvető kellékei az informatikai rendszerének. A vevő fizetésképtelensége esetére az eszköz jövőbeni könyv szerinti és a piaci értéke közti különbséget kell becsülni, amelyre nincs belső vagy külső módszerünk.

11. Készletek A Csoport készletei nettó realizálható értéken vannak nyilvántartva, amely megfelel az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéknek. A Csoport készleteinek elszámolt értékvesztését a készlet korosítása és a készlet típus, valamint a készlettel rendelkező üzleti egység határozzák meg. Ezen három tényező eredőjeként előállított érték adja az értékvesztést, amely 2008. december 31-gyel elszámolásra került. A Csoport készlet állományának típusok szerinti bemutatása nettó könyv szerinti értéken történik. Az összehasonlító időszaki bemutatás korábbi bruttó könyv szerinti értéke nettó könyv szerinti értékre változott. A bemutatás elvén kívül nem történt egyéb változás. 2008. december 31. Eladásra szánt készlet

2007. december 31.

522 200

235 564

7 239

12 164

Közvetített szolgáltatások

89 560

58 870

Bemutató készlet

34 706

47 775

81 413 735 118

86 095 440 468

Folyamatban lévő szolgáltatások

Karbantartási készlet


32/54


A készletek értékvesztés bemutatása az értékvesztések halmozott értékének 2007-ben történő visszamenőleges megállapításával az összehasonító időszakban a bemutatás sorait tekintve változott. 2008. december 31.

Értékvesztések nyitóértéke Értékvesztett eladott áruk miatti kivezetés Értékvesztések visszaforgatása Tárgyidőszaki értékvesztések Elfekvő készletekre képzett értékvesztések

2007. december 31.

(354 433)

(566 184)

235 400

328 423

-

32 579

(110 017)

(149 251)

(229 050)

(354 433)

12. Követelések 2008. december 31. Követelések értékesítésből és áruszállításból Lízing követelések Beruházási szerződésekből származó bruttó követelés

2007. december 31.

6 624 065

5 794 880

3 912

-

91 037

88 348

6 719 014

5 883 228

Követelések összesen, nettó

A követelések kamatmentesek és többnyire 60 napon belül megtérülnek. A korosított követelések bemutatása a 35. pontban található. Az értékesítésből származó és egyéb követelések bemutatása amortizált bekerülési értéken történik. A Csoport áruszállításból és egyéb értékesítésből eredő követelései rövid lejáratúak így az amortizált berekülési érték megközelíti a valós értéket. Követelésekre képzett értékvesztések 2008. december 31. Értékvesztések nyitó értéke

2007. december 31.

221 779

113 834

Értékvesztések

(68 057)

(25 554)

Értékvesztések visszaforgatása

132 648

133 499

1 165

-

64 591

107 945

287 535

221 779

Árfolyam differencia Érékvesztés eredmény terhére, nettó Kétes követelésekre képzett értékvesztések

A megtérülő érték megfelel az eszközök könyv szerinti értékének, ezért további, a már elszámolt egyedileg megállapított értékvesztésen túli, értékvesztés elszámolására nem került sor.


33/54


13. Folyamatban lévő szerződéses munka Az alábbi összegek hosszú lejáratú, folyamatban lévő szerződéses munkákra vonatkoznak, az adott év végének állapota szerint. A projektek értékelésére méretük és szolgáltatás tartalmuk figyelembe vételével kerül sor, mely alapján azon projektek kerülnek értékelésre, amelyek összetételüket illetően többségében szolgáltatást tartalmaznak. 2008. december 31.

2007. december 31.

Az év során beruházási szerződésből származó árbevétel

5 379 257

4 106 108

A fordulónapig felmerült költségek és elismert (veszteséggel csökkentett) nyereség

1 331 377

728 416

(1 240 340)

(640 068)

91 037

88 348

Vevő részére számlázott árbevétel

Beruházási projektekkel kapcsolatos szerződés szerinti követelés Projektekkel kapcsolatos szerződés szerinti kötelezettség

-

-

14. Egyéb forgóeszközök 2008. december 31.

2007. december 31.

-

351 802

Dolgozóknak fizetett előlegek

23 559

26 586

Egyéb működési költségekre adott előlegek

78 552

80 544

261

9 605

50 975

52 905

348 816

387 369

Határidős ügylet alapletét

Közvetített szolgáltatásokra nyújtott előlegek Egyéb adókövetelések Elhatárolt nem számlázott szerződéses munka, anyagok és szolgáltatások

-

7 339

Elhatárolt rebate

47 752

88 412

Bevételek elhatárolása

27 444

20 320

7 685 585 044

43 212 1 068 094

Elhatárolt kamat követelés

Egyebek

15. Értékesíthető pénzügyi eszközök Az értékesíthető pénzügyi eszközök 2008. évközi egyenlege éves kamatozású lejáratkor fizetendő kincstárjegyeket tartalmaz, amelyek 2008. évi átlagos hozama 8,5% volt (2007. évi átlagos hozama 7,458% volt). Az értékesíthető pénzügyi eszközök év közbeni értékesítése miatt 2008. december 31én egyenlegük nincs.

16. Pénzeszközök és rövid lejáratú betétek A konszolidált cash-flow kimutatás szempontjából a pénzeszközök december 31-i egyenlege az alábbiak szerint alakul:


34/54


2008. december 31. Pénzeszközök Rövid lejáratú bankbetétek

2007. december 31.

634 771

1 331 654

52 683 687 454

1 331 654

A bankbetétek napi, változó kamatozásúak. A rövid lejáratú betétek futamideje – a Csoport készpénzigényének függvényében – egy nap és egy hónap között változik. A betétek többsége forintbetét, és az adott bank napi betétkamatainak megfelelően kamatozik. A pénzeszközök valós értéke 687 454 ezer forint (2007: 1 331 654 ezer forint).

17. Jegyzett tőke és tartalékok Jegyzett tőke

2008. december 31-én a Csoport által kibocsátott és teljes egészében befizetett jegyzett tőke 9 554 630 db, egyenként 200 Ft névértékű részvényből állt.

Saját részvény

2008. december 31-én a Társaság birtokában 759 300 db (2007: 434 900) db egyenként 200 forint névértékű saját részvényként tartott törzsrészvény volt. A Társaság tárgyidőszak végére saját részvény állományát 324 400 db részvény beszerzéssel növelte. 2007-ben a Társaság saját részvényeiből értékesített majd visszavásárolt összesen 342 900 db-ot, amely tranzakción 111 800 ezer forint nyeresége keletkezett, valamint 610 000 db saját részvényt értékesített a részvény alapú juttatásoknak megfelelően (részletek a 32. pontban), amiből 121 800 ezer forint vesztesége keletkezett. A tárgyév elején és végén forgalomban lévő részvények mennyiségét az alábbiakban mutatjuk be: Törzsrészvény

2008. január 1.

(434 900)

9 119 730

-

-

-

-

(324 400)

(324 400)

9 554 630

(759 300)

8 795 330

Vásárolt saját részvény

Visszavásárolt részvények éves átlagos (napi átlag alapján számított) darabszáma Törzsrészvény

2007. január 1.

Összesen

9 554 630

Saját részvény értékesítés

2008. december 31.

Saját részvény

480 575 Saját részvény

Összesen

9 554 630

(832 900)

8 721 730

Saját részvény értékesítés

-

342 900

342 900

Részvény opciós program keretében értékesített saját részvény Vásárolt saját részvény

-

610 000

610 000

-

(554 900)

(554 900)

9 554 630

(434 900)

9 119 730

2007. december 31. Visszavásárolt részvények éves átlagos (napi átlag alapján számított) darabszáma

757 700


35/54


Részvény opciós program keretében nyújtott opciók

2008. december 31-gyel a vezetők és a kulcs munkavállalók 764 000 darab törzsrészvényre szóló (nem megszolgáltak), összességében, mindebből 154 000 darab 2009. december 18-án, és a továbbiak 2010. december 17-én járnak le (ld. 32-es pont).

Eredménytartalék

2007-ben az Infinity a.s két leányvállalatát beolvasztotta, amely esemény kapcsán az egyedi beszámolójában, a tőkében ázsióként és tartalékként felhalmozott összeget átvezethette az eredménytartalékra. Ezen egyedi beszámolóban átvezetett tételekhez kapcsolódó konszolidációs tételeket a Csoport beszámolóban vezette át a Csoport, mivel a korábbi ázsió és tőke tartalék konszolidációs összegeket a továbbiakban az eredménytartalékkal szemben kell felhasználni, mint korábbi időszak módosító tételei. 2008. december 31.

2007. december 31.

Megj. Nyitó érték

(663 294)

(1 106 613)

(1 099 889)

454 862

Részvény visszavásárlás

-

111 800

Részvény értékesítés

-

(121 800)

Infinity a.s ázsió átcsoportosítása

-

(127 000)

Kisebbségre jutó tőke korrekció Span d.o.o

-

(1 564)

165 742

127 021

(1 597 441)

(663 294)

Anyavállalat tulajdonosaira jutó nettó (veszteség) nyereség

06-os sorozatú részvény opciós program időarányos költség elszámolása Záró érték

32

Tőketartalék

A tőketartalék a korábbi időszakban tulajdonosok által teljesített jegyzett tőkétől és ázsiótól elkülönülő tőkeelem, amelyből a Synergon Informatika Nyrt-ben nyilvántartott 23 777 ezer forint, a Fibex Kft-ben nyilvántartott 4 703 ezer forint.

Halmozott deviza átváltási különbözet

A halmozott átváltási tartalék a külföldi leányvállalatok beszámolóinak átváltásából eredő árfolyamkülönbözet rögzítésére szolgál.

18. Konszolidált leányvállalatokban lévő kisebbségi részesedés A kisebbségi részesedés a kisebbségi tulajdonosoknak a Csoport leányvállalatainak saját tőkéjében lévő részesedését mutatja. 2008. december 31. Nyitó érték

2007. december 31.

40 860

57 477

456

3 781

Leányvállalat értékesítése

-

(21 962)

Kisebbségre jutó tőke korrekció Span d.o.o

-

1 564

41 316

40 860

41 316

40 860

41 316

40 860

Kisebbségi tulajdonosokra jutó eredmény

Kisebbségi részesedés záró értéke

Ebből: Infinity a.s.


36/54


19. Lízing kötelezettségek Lízingszerződések bemutatása A pénzügyi lízingbe vett eszközök egyrészt számítástechnikai eszközök 5 éves futamidőre az Infinity a.s-nél, másrészt járművek 3 éves futamidőre a magyar Társaságoknál. A lízingbe adónak biztosítékul szolgálnak a lízingbe vett eszközök. Pénzügyi lízing kötelezettségek bemutatása Pénzügyi lízing kötelezettségek Lízingelt számítástechnikai eszközök Mimimális lízing fizetések


Megj. 2008 Egy éven belüli Egy éven túli és öt évet meg nem haladó

Levonva a jövőbeni pénzügyi ráfordításokat Minimális lízing fizetések jelenértéke

Pénzügyi kimutatásban bemutatva: Rövid lejárató kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek

2007

2008

2007

12 894 30 174 43 068

3 850 5 776 9 626

9 902 25 525 35 427

4 721 4 247 8 968

(1 377) 41 691

(658) 8 968

35 427

-

9 902 25 525 35 427

4 721 4 247 8 968

21

Pénzügyi lízing kötelezettségek Lízingelt járművek Mimimális lízing fizetések


Megj. 2008 Egy éven belüli Egy éven túli és öt évet meg nem haladó

Levonva a jövőbeni pénzügyi ráfordításokat Minimális lízing fizetések jelenértéke

Pénzügyi kimutatásban bemutatva: Rövid lejárató kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek

2007

2008

2007

64 007 193 280 257 287

-

61 545 185 846 247 391

-

(9 896) 247 391

0

-

-

61 545 185 846 247 391

-

21

Valós érték bemutatása A lízing tárgyát képező eszközök valós értéke nagyságrendileg nem tér el a nettó könyv szerinti értéktől.


37/54


20. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból 2008. december 31. Szállítói tartozások

2007. december 31.

3 502 455 3 502 455

2 741 006 2 741 006

A szállítói kötelezettségek kamatmentesek, és átlagban 60 napon belül rendezésre kerülnek. Az áruszállításból és szolgáltatások beszerzéséből adódó kötelezettségek nyilvántartása amortizált bekerülési értéken történik. A Csoport áruszállításból és szolgáltatások beszerzéséből adódó kötelezettségei rövid lejáratúak, így ezek valós értékét megközelíti az amortizált bekerülési érték.

21. Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások 2008. december 31.

2007. december 31.

60

145

Fizetendő általános forgalmi adó

444 789

549 753

Egyéb adófizetési kötelezettségek

63 755

52 853

152 182

150 973

71 447

-

Vevőktől kapott előlegek

Munkavállalók után fizetendő adók, járulékok Lízing kötelezettségek Elhatárolt működési ráfordítások lizinggel Szolgáltatások elhatárolt bevételei Egyéb bevételek elhatárolása

81 777

179 347

519 013

493 817

115 598 1 448 621

68 969 1 495 857

A Csoport eszközei nem szolgálnak a fenti kötelezettségek biztosítékául. A szolgáltatások elhatárolt bevételét olyan szolgáltatások teszik ki, melyek költségei 2009-ban merülnek majd fel.

22. Céltartalékok A céltartalékok 2008. december 31-i egyenlege az alábbiak szerint alakult:

Bírság, kamat

2008. január 1-jei egyenleg Kumulált átváltási Tárgyévben képzett Tárgyévben felhasznált 2008. december 31-i egyenleg

Nyújtott kölcsönökön várható veszteség

Kilépők várható költségei

Peres ügyek

Garanciális céltartalék

Összesen

45 456

7 500

13 898

25 647

5 784

98 285 0

24 918

-

19 981

42 791

13 402

101 092

(39 567)

(6 486)

(7 223)

-

(12 784)

(66 061)

30 807

1 014

26 656

68 438

6 401

133 316


38/54


Bírságok A Synergon Informatika Nyrt. céltartalékot oldott fel egy 2006-ban kezdődött peres ügye kapcsán 35 000 ezer forintértékben kiszabott, a tárgyidőszakban megfizetett, korábban céltartalékként bemutatott rendbírság kapcsán. A Synergon Informatika Nyrt. késedelmes fizetés miatt képzett céltartalékot, melynek jogosságát vitatja a Társaság, viszont óvatosságból a céltartalékot mérlegkészítéskor fenntartottuk. A Fibex Kft. céltartalékot használt fel a tárgyidőszakban megfizetett adó bírságra. A Fibex Kft. céltartalékot képzett egy dolgozó munkaügyi perében várható bírságra.

Kilépők várható költségei A Synergon Rendszerintegrátor Kft. céltartalékot használt fel mindazon munkavállalókkal kapcsolatos költségekre, akik a korábbi időszakban, a beszámolási év végével jelezték a cégtől való távozásukat.

Nyújtott kölcsönökön várható veszteség A Synergon Informatika Nyrt. céltartalékot használt fel és képzett a kulcs munkavállalóknak nyújtott hitelekkel kapcsolatban várható veszteségekre.

Peres ügyekre képzett céltartalék A Synergon Informatika Nyrt. parkolási bírságok miatt veszteséggel számolt. Ezen bírság a beszámoló elfogadásakor még nem jogerős, nincs folyamban lévő peres ügy, ugyanakkor a Társaság az összegre megképezte a céltartalékot a valószínűsíthető kifizetések miatt. 2004-től az Infinity a.s. jogvitában áll a Getronics (Csehország) s.r.o-val amit ma a jogutód Társaság, a Kapsch s.r.o. képvisel. Az Infinity-től 31 416 ezer forint összegű (3 300 ezer cseh korona) „jogosulatlan gazdagodás címén” javak visszaszolgáltatását követelik. Figyelembe véve a tárgyalások beszámoló készítés napjáig történt fejleményeit valamint a fellelhető dokumentumokat és információkat a Csoport vezetése és a Csoport jogi tanácsadója szerint a jogvitából valószínű, hogy 2009 vagy a követő években esedékes térítési kötelezettség keletkezik.

Garanciális céltartalék A Synergon Informatika Nyrt. a várható garanciális költségre képzett céltartalékot. A garanciális kötelezettség korábban üzembe állított és a vevő által átvett egy konkrét szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban várható, általános céltartalék képzés nincs.

23. Szegmensek szerinti információk IFRS 8 korai alkalmazása miatt a 2007-es adatokat nem kellett újra megállapítani, mivel a standardot a Csoport már 2007-ben alkalmazta.

Termékek és szolgáltatások, amelyből a szegmensek árbevétele származik A nyilvános szegmens információk a Csoport divíziói által értékesített termékek- és nyújtott szolgáltatások elemzésén alapszik (pl. infrastrukturális szolgáltatások és üzleti megoldások). A Csoport fő döntéshozó szerve az erőforrások allokálása és az eredményességek megítélése érdekében ezen értékesítési kategóriák vevőiről tájékoztatást kap. Az IFRS 8 szerint képzett bemutatásra kerülő szegmensek a következők: -

Infrastrukturális megoldások üzletág (ISS), amely hálózati megoldások egészét nyújtja, beleértve az informatikai eszközöket, tervezést és kábelezést Üzleti megoldások üzletág (BSS), amely a vevő tevékenységéhez szabott intelligens rendszerek megoldás szállítója


39/54


Szegmensek szerinti bevételek és eredmények A következőkben bemutatjuk a Csoport árbevételének és eredmények szegmensek szerinti alakulását: Külső felektől származó bevételek

Szegmens eredmény

2008. december 31.

2007. december 31.

14 221 843

10 753 146

1 588 862

1 588 862

3 637 069

6 213 804

1 081 077

1 081 077

17 858 912 16 966 950

2 669 939 (2 646 023)

2 669 939 (2 416 734)

Pénzügyi (veszteség) nyereség, nettó

(1 015 600)

24 135

Egyéb (ráfordítások) bevételek nettó

(45 738)

202 425

Folyamatos tevékenységekből származó adózás előtti (veszteség)

(1 037 422)

479 765

-

9 919

-

9 919

(62 011)

(31 041)

(1 099 433)

458 643

FOLYAMATOS TEVÉKENYSÉGEK Infrastrukturális megoldások (ISS) Üzleti megoldások (BSS) Folyamatos tevékenységek összesen Adminisztráció és általános költségek

2008. december 31.

2007. december 31.

MEGSZŰNT TEVÉKENYSÉG Üzleti megoldások divízió az értékesített leányvállalatban Span d.o.o

-

1 001 504

Megszűnt tevékenység adózeás előtti eredménye Jövedelemadó (folyamatos és megszűnt tevékenység) Konszolidált bevétel és adózás utáni (veszteség) nyereség Szegmensközi értékesítés

17 858 912

17 968 454

673 294

453 129

A bemutatás alapjául használt számviteli elvek a szegmens információ tekintetében azonosak a 3. pontban ismertetett Csoport számviteli politikájával. A szegmensenkénti nyereség a szegmens által elért eredményt tartalmazza. A szegmensenkénti eredmény nem tartalmazza az allokálandó központi adminisztráció és vezetés költségeit, a közös vezetésű vállalatoktól származó profitot, a befektetések bevételeit, a pénzügyi eredményt és a nyereségadót. A szegmensenkénti eredmény az a mutató, amelyet a fő döntéshozó szerv erőforrások elosztásánál és a teljesítmény mérésénél használ. Szegmens eszközök 2008. december 31. Infrastrukturális megoldások (ISS) Üzleti megoldások (BSS) Szegmens eszközök összesen Nem allokált eszközök Konszolidált eszközök összesen

2007. december 31.

7 173 680

5 955 646

2 190 485 9 364 165

3 884 433 9 840 079

1 148 816

975 888

10 512 981 10 815 967


40/54


A döntéshozó a szegmensek teljesítményének monitorozására és a szegmensekhez történő erőforrás allokálásokhoz az egyes szegmensekhez tartozó rövid és hosszú lejáratú eszközöket folyamatosan figyeli. A Csoport háttér kiszolgáló egységei és a vezetés által használt eszközei kivételével minden eszköz beszámolási szegmensekhez tartozik.

Egyéb szegmens információ

Infrastrukturális megoldások (ISS) Üzleti megoldások (BSS) Fel nem osztott

Értékcsökkenés és amortizáció 2008. 2007. december december 31. 31. 52 649 58 095

Befektetett eszközök növekedése 2008. december 31.

2007. december 31. 50 864 54 571

97 012

135 073

93 723

126 879

269 684 419 345

223 646 416 814

260 540 405 127

210 079 391 529

Földrajzi információ A Csoport két alapvetően elkülönülő földrajzi egységben működik – Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság. A megszűnt tevékenység Horvátország területén volt, amelyet 2007-ben az egyéb kategóriába soroltunk. A földrajzilag Csoportosított, külső felektől származó bevétel, és ezzel kapcsolatos eszközök (befektetett eszközök) bemutatása:

Földrajzi információk

Külső felektől származó bevételek 2008. december 31.

Magyarország Csehország és Szlovákia Horvátország (2007-ben megszűnt tevékenység)

2007. december 31.

14 985 994 13 826 387

Befektetett eszközök 2008. december 31.

2007. december 31.

1 527 114

1 379 462

2 872 918

3 140 563

259 237

439 322

-

1 001 504

-

-

17 858 912 17 968 454

1 786 351

1 818 784

24. Árbevétel A Csoport árbevételének összetevői a infrastruktúra berendezések mint a LAN, biztonsági berendezések, IP telefon, számítógépek, szerverek, tárolók, MS és Cisco termékek és installációk, valamint a kapcsolódó hálózat integráció szolgáltatások és fenntartási szolgáltatások, továbbá komplex ERP, CRM, SAP szoftverek eladása és vevőre szabott megoldás szállítása, amelyet a kapcsolódó kiegészítő fenntartó szolgáltatások követnek. Ezeken túlmenően komplex kereskedelmi nyilvántartási rendszerek installálása és infrastrukturális kábelezési munkálatok kivitelezése a fő tevékenység.


41/54


2008. december 31. Anyagok értékesítése Szolgáltatások értékesítése

2007. december 31.

9 847 251

8 671 808

8 011 661

8 295 142

17 858 912

16 966 950

A külső féltől származó árbevételeket tekintve a Csoport árbevétele nem tekinthető a nagy vevőktől függőnek.

25. Anyagok és igénybevett szolgáltatások 2008. december 31.

2007. december 31.

Értékesített termékek bekerülési értéken

8 776 152

7 732 930

Közvetített szolgáltatások

3 328 838

3 462 077

12 104 990

11 195 007

26. Általános és adminisztratív ráfordítások 2008. december 31.

Ingatlan bérlet és fenntartás

2007. december 31.

238 978

250 141

Kommunikációs költségek

81 535

96 181

Vám és szállítás

22 019

24 349

Utazás

76 602

88 599

Járművek költségei

168 890

186 498

Üzemanyag költségek

114 055

103 434

Jogi és szakértői díjak

340 070

436 758

Marketing és PR költségek

783 598

427 599

Bérleti díjak

66 990

25 500

Bankköltség

22 133

21 938

Képzés és tanfolyam díjak

78 244

43 935

Irodaszerek

21 407

15 323

Bírságokra képzett céltartalékok

34 804

16 791

4 126

(19 050)

Vevők értékvesztése

64 591

107 945

Adóbírságok

46 792

1 824

Befektetett eszközök érkvesztése (visszaforgatása)

Egyéb

20 302

20 461

2 185 136

1 848 226

A Csoport szinten foglalkoztatott dolgozók létszáma 2008-ban 421 fő (2007: 474 fő) volt.


42/54


27. Pénzügyi tevékenység bevétele, ráfordítása 2008. december 31.

2007. december 31.

Kapott kamatok

99 427

94 373

Forgatási célú pénzügyi eszközök kamatbevétele

65 972

51 471

5 105

42 902

28 350

-

99 427

94 373

2 841

2 276

Határdős ügylettel kapcsolatban elszámolt veszteség

922 625

-

Árfolyamveszteség, nettó

189 561

67 961

1 115 027

70 237

Kapott bankkamat Nem banki kamatok Pénzügyi tevékenységek bevétele

Fizetett kamatok

Pénzügyi tevékenység ráfordítása

Határidős ügyletek vesztesége A Synergon Informatika Nyrt. 2008-as üzleti év során, a Budapesti Értéktőzsdén, a Cashline Értékpapír Zrt. közreműködésével a következő határidős szerződéseket kötötte, amelyekhez kapcsolódóan a Csoport az eredményben elszámolt veszteséget realizált. Instrumentum

Értéknap

Típus

Kontrakutusok száma

Kisebbségi részesedés

nn.hh.éé SYN0812

19 12 2008

Vétel

610

530

SYN0906

19 12 2008

Eladás

305

564

SYN0906

19 12 2008

Eladás

305

563

28. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások 2008. december 31. Tárgyi eszköz értékesítés nyeresége, nettó Leányvállalat végelszámolásának nyeresége Adóvisszatérítés Egyéb bevételek

2007. december 31.

165 -

20 529 168 714 31 167

165

220 410

Egyéb, harmadik félnek teljesített térítések

19 437

7 832

Véglegesen átadott eszközök

26 466

10 153

45 903

17 985

Egyéb költségek

A véglegesen átadott eszközökről történő döntés a legfőbb döntéshozó hatáskörébe tartozik, akinek Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban)

43/54


mindenkori egyedi mérlegelése határozza meg, hogy milyen okkal és mikor ad át alkalmanként egy-egy berendezést adományozási céllal.

29. Részvényekre jutó (veszteség) hozam Az egy részvényre jutó hozam: az éves nettó felosztható eredménynek, az év folyamán forgalomban lévő részvények (levonva a saját részvényként visszavásárolt részvényeket) súlyozott átlagával történő elosztása révén számítható ki. A következő táblázat bemutatja a jövedelmeket és részvényeket, amelyek a hozamok számításánál alapul szolgáltak:

Az anyavállalat által kibocsátott részvényekre felosztható nettó (veszteség) nyereség Megszűnt tevékenység tárgyidőszaki nyeresége

2008. december 31.

2007. december 31.

(1 099 889)

454 862

-

9 919

9 074 055

8 796 930

480 575

757 700

9 554 630

9 554 630

2008. december 31.

2007. december 31.

(121)

52

(121)

48

(121) (121)

51 47

Részvények száma (db) Az év során forgalomban levő részvények száma, napi átlagos érték alapján számítva Visszavásárolt saját részévények éves átlagos száma

Összesen a kibocsátott részvények száma

Részvényekre jutó (veszteség) hozam Folyamatos és megszűnt tevékenységekből : - higított részvényenkénti (veszeség) hozam (Ft/részvény) - kibocsátott részvényekre jutó (Ft/részvény) Folyamatos tevékenységekből : - higított részvényenkénti (veszeség) hozam (Ft/részvény) - kibocsátott részvényekre jutó (Ft/részvény)

A Csoport esetében a 32. pontban bemutatott részvény opciós programnak lehet hígító hatása az egy részvényre jutó hozam tekintetében. A részvény opciós program keretében nyújtott opciók hígítási hatását akkor kell figyelembe venni, ha a részvény átlagos piaci ára a beszámolási időszakban meghaladja az opció lehívási árát, ezért a fenti részvény opciós programnak nincs hígító hatása a 2008. évi egy részvényre jutó hozamra.

30. Befektetések értékesítése A Synergon Informatika Nyrt. Igazgatósága 2007. július 7-én megállapodást kötött a Csoport horvát tagvállalatának (Span d.o.o) értékesítésére. A leányvállalat értékesítésének eredménye meghaladta a tranzakció tárgyát képező eszközök könyv szerinti értékét, ezért az átadás előtti átsorolással együtt nem került sor értékvesztés elszámolására. Az értékesítés 2007. július 7-tel megtörtént, amikor a Span d.o.o-ban lévő kontroll átszállt a vevőre. A tranzakcióban szereplő eszközök és kötelezettségek részleteit alább mutatjuk be.


44/54


A megszűnt tevékenységből származó eredmények bemutatása A következő táblázatok bemutatják a megszűnt tevékenységből származó 2007. évi eredményeket. Az összehasonlító adatok 2007-ben az eredménykimutatásban és a cash-flow kimutatásban újra meg lettek állapítva, hogy mutassák a megszűnt tevékenység eredményét az adott időszakban. A megszűnt tevékenységből származó eredmények 2007. december 31. Értékesítés árbevétele Saját előállítású eszközök aktivált értéke Anyagok és igénybevett szolgáltatások Munkavállalókkal kapcsolatos ráfordítások Értékcsökkenés és amortizáció Befektetések és goodwill értékvesztése Általános és adminisztratív ráfordítások Pénzügyi eredmény, nettó Egyéb ráfordítások és nyereségek, nettó Adózás előtti nyereség (veszteség) Adó Megszűnt tevékenység nyeresége (vesztesége)

2006. december 31.

1 001 504 (709 707) (173 047) (20 343) (124 735) 13 739 22 507 9 919

2 094 467 9 901 (1 511 810) (409 095) (59 713) (12 429) (247 365) (16 551) (918) (153 514)

-

21 345

9 919

(132 168)


45/54


A megszűnt tevékenységből származó cash-flow 2007. december 31.

Működésből származó cash-flow Befektetési tevékenységből származó cash-flow Pénzügyi tevékenységhez felhasznált nettó cash-flow Nettó cash-flow

2006. december 31.

104 307 (779) 30 989

(64 928) (19 170) (38 450)

134 517

(122 548)

A Csoport 2007 során értékesítette a horvát leányvállalatában lévő részesedését. A tranzakció tárgyát a következő eszközök és források jelentették: 2007. december 31.

Értékesített nettó eszközérték Forgóeszközök Készletek Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Egyéb forgóeszközök Pénztár és rövid lejáratú bankbetétek Forgóeszközök összesen Befektetett eszközök Tárgyi eszközök Egyéb immateriális eszközök Halasztott adó Adott kölcsönök, hitelek Befektetett eszközök összesen Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú hitelek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások Rövid lejáratú kötelezettségek összesen

25 813 529 677 9 873 166 373 731 736 64 285 10 782 28 499 15 259 118 825

Hosszú lejáratú kötelezettségek Halmozott deviza átváltási különbözet

176 124 493 899 111 670 781 693 48 939 (1 586)

Nettó értékesített eszköz Kisebbségi részesedés Teljesített pénzeszközök Befektetés értékesítésének eredménye

21 515 (21 962) 168 267 168 714

Teljesített pénzeszközök Tranzakcióért fizetett pénzeszközök Beszámított értékesítések és hitelek

Befektetés értékesítésével nyert cash-flow Ellenértékként megfizetett pénzösszeg csökkentve a befektetés rendelkezésre álló pénzeszközeivel

2007. december 31. 168 267 168 267 2007. december 31. 168 267 (166 373) 1 894


46/54


31. Mérlegen kívüli kötelezettségek Operatív lízingek A Csoport ingatlanbérleti szerződéseket kötött olyan esetekben, ahol az ingatlan megvétele nem szolgálná a Csoport érdekét. A bérleti szerződések 5-10 évre szólnak és meghosszabbíthatóak. A hosszabbítás nem kötelező, és a bérbeadó szándékaitól függ. A bérleti jogviszonyból a bérlőre nézve semminemű korlátozás nem fakad. 2008. december 31-én a Csoport bérleti szerződésekkel kapcsolatos alap díjkötelezettségei az alábbiak szerint alakultak: Ingatlanok 2008

Egyéb 2007

2008

2007

Bérleti szerződés lejárata: egy évben belül

120 160

80 619

51 951

133 457

egy- öt év között

480 640

322 476

84 265

181 891

1 081 441

806 189

-

-

1 682 241

1 209 284

136 216

315 348

öt éven túl

Garanciák 2008. december 31-én a Csoport több bankgaranciával is rendelkezett összesen:

2008 Garanciák

564 912

2007 318 465

32. Részvény alapú juttatások A Társaság a vezető tisztségviselők és a kulcs munkavállalók kompenzálásánál alkalmazza a részvény tulajdon szerzéssel járó juttatási rendszert. A részvény alapú juttatási tervet a tulajdonosok a 20062007. évi közgyűlések során elfogadták, amelyben kifejezésre juttatták, hogy bizonyos szolgálati idő elteltével a vezető tisztségviselők és kulcs munkavállalók részére lehetőséget biztosíthatnak opcióra, mely keretében megvásárolhatják a Társaság törzsrészvényeit darabonként 1 056 forintért (a 2006-os opciós programon belül) illetve 1 900 forintért (a 2007-es opciós programon belül). A részvényopció gyakorlásával minden opció a Synergon Nyrt. egy darab törzsrészvényének megvásárlására ad lehetőséget. A kedvezményezettek térítésmentesen juthatnak az opciós lehetőséghez. Az opciók sem osztalékra sem szavazatra nem biztosítanak jogot. Az opciók gyakorlására a megszolgálástól az opciók lejártáig korlátozás nélkül lehetőség van.


47/54


A beszámolási időszak alatt érvényben lévő részvény alapú juttatások:

Nyújtás napja

Opció Sorozatok

megjegyzés:

Mmennyiség (db)

Megszolgálási periódus

(1)

06/a 06/b

minimum "25%" minimum "50%"

áron áron

2006.12.18 2006.12.18

310 000 310 000

06/c 07/a 07/b

minimum "75%" minimum "15%" minimum "30%"

áron áron áron

2006.12.18 2007.12.17 2007.12.17

332 000 200 000 200 000

07/c

minimum "45%"

áron

2007.12.17

210 000

Kifizetési ár ( Ft)

Súlyozott Hátralévő Opció valós átlagos futamidő értéke valós érték (nap) (Ft/db)

(2) 2007 március 1jétől 2009 december 182007 december 17től 2010 december 17-

1 056 1 056

480 430

1 056 1 900 1 900

380 430 370

1 900

310

429

348

369

707

(1) A kiosztható opciók számát a közgyűlés határozta meg (2) A megszolgálási periódust megelőző 180 tőzsdei nap forgalommal súlyozott záró ára.

A részvényesek döntése alapján a részvények tőzsdei árfolyamának növekedésével összekötött számítás határozza meg a lehívható részvények számát. A számítás az összes opció kedvezményezett számára azonos, olyan módon, hogy kizárólag a részvény ár növekménye esetére jelent juttatást. Mindként opciós programnak három különböző szériája van. A részvények darabszáma szériánként maximalizálva lett, amelyek gyakorlására a megszolgálttá válás idejétől a lejáratig tartó időben akkor van lehetőség, ha ez alatt a részvény tőkepiaci ára meghaladja az opciós árat minimum 25%-75% az első, és 15%-45%-kal a második opciós programban. Az opciók árazására Monte Carlo szimulációt használva került sor. A modellhez a Társaság szükség szerint becsléseket alkalmazott.

Monte Carlo modellben alkalmazott változók

"06-os sorozatok Nyújtáskor a részvény árfolyam (Ft) 1 259 Kifizetési ár (Ft) 1 056 Elvárt Volatilitás 30% Lehívási ár (Ft) 1 056 Opció futamidő (nap) 1 007 Osztalék 0% Kockázatmentes kamat 8%

"07-es sorozatok 1 830 1 900 22% 1 900 1 080 0% 7,52%


48/54


"06-os sorozatok Súlyozott átlagos valós érték (Ft/db)

Mmennyiség (db)

Időszak elején meglévő Tárgyidőszakban Tárgyidőszakban Tárgyidőszakban Tárgyidőszakban

nyújtott jogvesztetté vált lehívott lejárt

Időszak végén meglévő

342 342

429

(188 342) -

429 -

154 000

429

Időszak végén lehívható

-

"07-es sorozatok Súlyozott Mmennyiség átlagos valós (db) érték (Ft/db)

610 000 610 000

-

-

369 369 -

A 06-os sorozat lehívott opcióira az Igazgatósági tagok voltak jogosultak. A levíhott opció egésze a Társaság saját részvényeiből lett kielégítve. Az opció lehívásakor a részvények piaci ára 1800 Ft/db volt.

A 06-os sorozatokból a tárgyidőszakban jogvesztetté vált opciókra vonatkozóan 2008. december 31én, az opció lejártáig nem áll rendelkezésre elegendő idő a szolgálati idő teljesítésére, így azon opciók, amelyekhez nem tartozik kedvezményezett már nem tud érvényesítésre kerülni. A 2007 év során lehívott opció sorozatokat a Társaság visszavásárolt saját részvényeiből biztosította. A részvény opciók lehívásakor a tőkepiaci részvény árfolyam részvényenkénti 1 800 forint volt. A tőke instrumentummal teljesített részvény alapú juttatások tárgyidőszakban elszámolt vesztesége 165 742 ezer forint (2007: 127 021 ezer forint). A Társaság a részvény alapú juttatásokat tőke instrumentummal történő teljesítésnek megfelelő elvek szerint kezeli.

33. Kapcsolt felek A konszolidált éves beszámoló a Synergon Nyrt. és az alábbi leányvállalatok éves beszámolói foglalja magában: Társaság:

Megj .

Bejegyzés helye

Tulajdon hányad/ szavazati jog % 2008

2007

Fibex Kft.

Magyar Köztársaság

100%

100%

Synergon Rendszerintegrátor Kft.

Magyar Köztársaság

100%

100%

Magyar Köztársaság Cseh Köztársaság

100%

100%

99%

99%

Cseh Köztársaság

99%

99%

Szlovák Köztársaság

99%

99%

Synergon Retail Systems Kft. Infinity a.s Infinity Data s.r.o Infinity Slovakia s.r.o

Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók kondíciói A kapcsolt felek felé történő tranzakciók a szokásos piaci árakon történnek. A Csoporton belüli év végén fennálló pénzügyileg nem rendezett tételekre nem történt értékvesztés elszámolása, ugyanis a fizetési gyakorlat szerint ezek rendezése biztosított. A kapcsolt felek pénzügyi teljesítő képességét és a működési-, piaci feltételeket a Csoport évente értékeli.


49/54


A vezető tisztségviselők díjazása 2008. december 31.

2007. december 31.

Rövid lejáratú dolgozói juttatások Részvény opció

230 911 -

362 876 44 584

Vezetőségnek fizetett összes jutattás

230 911

407 460

Rövid lejáratú dolgozói juttatások

1 434

2 726

1 434

82 438 85 164

12 470

11 657

Részvény opció Igazgatóság összes juttatása Felügyelő Bizottság rövid lejáratú juttatásai

34. Osztalék A felosztható eredménytartalék a Társaság magyar számviteli törvény szerint összeállított éves beszámolójában került meghatározásra, amely eltér a mellékelt, nemzetközi beszámolási standardok (IFRS) szerint készített beszámolótól. A magyar törvénynek megfelelően, a Synergon Informatika Nyrt. 2008. december 31-én felosztható eredménytartaléka 0 ezer forint (2007: 0 ezer forint).

35. Pénzügyi instrumentumok Finanszírozási és tőke kockázat

A Csoport a részvényesi hozam maximalizálására törekszenek a megfelelő tőke és hitel egyensúly megválasztásával, ugyanakkor biztosítja a Csoport folyamatos működéséhez szükséges pénzeszközöket. A Csoport pénzeszköz stratégiája a 2007-ben gyakorolttól nem különbözött. A Csoportnak továbbra is megfelelő, a működést biztosító szabad pénzkészlete van. Tekintettel arra, hogy a Synergon Csoport, a járműflotta pénzügyi lízingfinanszírozásán kívül, nem rendelkezik Csoporton kívüli forrásból származó hitellel, a jelenlegi körülmények között, egy nyugodt és kiszámítható működést tud biztosítani a Csoport számára. A szabad eszközöket rövid távú államkötvénybe fekteti, így szükség esetén ezekből - kamat teherrel ellátott hitelek bevonása nélkül - működő tőkét és beruházásokat finanszírozhat.

Releváns számviteli politika

A számviteli politika lényeges elemei és alkalmazott módszerei a pénzügyi kimutatások 3-as pontjában találhatóak, úgy, mint a bemutatás elvei, értékelés elvei, amely alapján a bevételek és ráfordítások rögzítésre kerülnek a különféle pénzügyi eszközök és kötelezettségek valamint tőke instrumentumra vonatkozóan.


50/54


Pénzügyi instrumentum kategóriák Pénzügyi eszközök Valós értékeléssel éves eredményben Lejáratig tartott befektetések Értékesíthető pénzügyi eszközök Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

2008. december 31. 7 996 360 -

Pénzügyi kötelezettségek valós értékeléssel eredményben Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott Pénzügyi kötelezettségek valós értékeléssel eredményben

5 162 447

2007. december 31. 8 306 686 273 739 -

4 241 110

Pénzügyi kockázatok

A Csoport treasury funkciója az üzleti érdekeknek megfelelően koordinálja a hazai és nemzetközi pénzügyi piacokon való részvételt. A Csoport a pénzügyi kockázatokat üzletenként elemzi és jelenti a kockázatok lényegességét és mértékét, amelyek a Csoport tevékenysége során felmerülnek. A vizsgált kockázatok közt vannak a piaci kockázatok (deviza kockázat, valós érték kamat kockázat és árkockázat), hitel kockázat, fizetési kockázat és cash-flow kamat kockázat. A Csoport törekvése, hogy minimalizálja ezen kockázatok hatását azzal, hogy derivatív ügyleteket használ ezen kockázat kitettségek fedezésére. A Csoport spekulációs céllal nem bocsátkozik semmiféle pénzügyi konstrukcióba.

Piaci kockázatok A Csoport tevékenységéből elsősorban deviza árfolyamok változásából eredő és kamat kockázatok következnek. A piaci kockázatoknak való kitettség változatlan továbbá a kockázatok kezelése és mérlegelése sem különbözik a korábbiaktól.

Külföldi valuta kockázat kezelése

A Csoport idegen devizához kötött ügyletekkel rendelkezik, így az árfolyam változásával járó kockázatnak is kitett. Az árfolyam változás kockázatát a napi gyakorlatban határidős kontraktusokkal kezeli. A következő tábla az év végén idegen devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományát mutatja: Eszközök 2008 USD -ben nyilvántartott EUR-ban nyilvántartott CZK-ban nyilvántartott SKK-ban nyilvántartott

965 559 888 566 51 168 801 735 127

Kötelezettségek 2007 21 732 308 332 903 582 -

2008 2 298 163 4 315 198 17 034 392 -

2007 446 015 788 803 598 925 -

Idegen deviza érzékenységi vizsgálata

A Csoport legnagyobb mértékben az USD és EURO változás kockázatának van kitéve. A következő táblázat részletezi, hogy a magyar forinthoz mért 10%-os árfolyam növekedés vagy csökkenés milyen eredmény hatással járna. A 10%-os korlátot használja a Csoport a belső riportokra, amely értékű változást reálisnak tart a Csoport. Az érzékenységi vizsgálat csak az idegen devizában fennálló pénzügyi eszközeire vonatkozik, azok beszámolókészítéskori értékét mutatja 10%-os árfolyam változás esetére. A következő táblázatban szerepelnek devizánként az elméleti 10%-os változás okozta hatások. Az összes nettó hatás pozitív értéke a nyereség vagy tőke növekedését jelentett ezer forintban. A 10%-os csökkenés (forint gyengülés) a bemutatottal ellentétes előjelű azonos összegű eredményt jelentene.


51/54


Eszközök USD változás hatása EUR változás hatása CZK változás hatása SKK változás hatása

2008 96 556 88 857 5 116 880 73 513

Kötelezettségek 2007 2 173 30 833 90 358 -

2008 (229 816) (431 520) (1 703 439) -

összes nettó hatás

2007 (44 601) (78 880) (59 892) -

2008 (133 260) (342 663) 3 413 441 73 513

2007 (42 428) (48 047) 30 466 -

A vezetés véleménye szerint a bemutatott érzékenység nem általános, ugyanis az év végi kitettség nem jellemzi az évközben fennálló kitettséget. Az euróban meghatározott árbevételek szezonálisan magasabbak az év utolsó negyedévében, így az EUR-ban rögzített követelés állomány magas volt az év végén.

Kamat kockázat kezelés A Csoport kamat kockázatnak való kitettsége a rögzített kamatozású betétek és értékpapírok miatt áll fenn. A Csoport politikája az, hogy a pénz és pénz egyenértékesek (rögzített vagy változó) szabadon felhasználható összegeit rövid lejáratú befektetésekben kell tartani. A tőzsde és pénzpiacok változásából eredő kockázatok kezelésére és elkerülésére a Csoport a befektetéseit kétféle instrumentumban hajtja végre, 3 havi államkötvényben és bankbetétekben. Ezek a konstrukciók fix kamatozású kötvények vagy bankbetétek. A futamidőt (3 hónap) a cash-flow és üzleti előrejelzésnek, valamint a szezonalítás hatásának figyelembe vételével határozta meg a Csoport. Ezen mérlegelések és a magyar hozamok rövid távú magasabb volta miatt a Csoport a rövid távú befektetési lehetőségeket részesíti előnyben.

Likviditási kockázat kezelés A Csoport a likviditási kockázat kezelésére a megfelelő tartalékok, banki források és hitel lehetőség fenntartását, valamint a folyamatos cash-flow előrejelzés figyelést használja, úgy hogy a követelések és kötelezettségek lejárati és teljesítési idejét és szerkezetét egyezteti. A következő tábla a Csoport nem derivatív pénzügyi követeléseit lejárat szerinti bontásban mutatja be. A táblázat tételei nem diszkontált lejárati értékeket tartalmaz, amely ugyanekkor tartalmaz kamatokat is, kivéve, ha a kamat befolyása más időben várható. 2008

Súlyozott átlagos kamatláb

Nem kamatozó

4 278 449

Egyéb forgóeszközök

Összesen

3-12 hónap

1-5 év

1 845 085 267 939 327 541

>5 év Összesen

-

7 304 058

-

6 719 014

585 044

-

-

-

-

585 044

54 267

3 178

14 256

-

-

71 701

10,27%

1 584

3 178

14 256

-

-

19 018

3,60%

52 683

-

-

-

52 683

-

7 375 759

Fix kamatozású

Rövid lejáratú lekötött bankbetétek

1-3 hónap

4 863 493 1 845 085 267 939 327 541

Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból

Adott kölcsönök, hitelek

<1 hónap

-

4 917 760 1 848 263 282 195 327 541


52/54


2007

Súlyozott átlagos kamatláb

Nem kamatozó

1-3 hónap

3-12 hónap

1-5 év

4 136 075 1 903 620 257 483 326 052

Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból

3 419 783

Egyéb forgóeszközök Adott kölcsönök, hitelek

<1 hónap

10,27%

Fix kamatozású

1 903 620 233 773 326 052

>5 év Összesen -

6 623 230

-

5 883 228

716 292

-

-

-

-

716 292

-

-

23 710

-

-

23 710

625 541

-

-

-

1 341 082

715 541

Egyéb forgóeszközök

7,10%

-

351 802

-

-

-

351 802

Értékesíthető pénzügyi eszközök

7,10%

-

273 739

-

-

-

273 739

Rövid lejáratú lekötött bankbetétek

6,13%

715 541

-

-

-

-

715 541

-

7 964 312

Összesen

4 851 616 2 529 161 257 483 326 052

A fenti táblázatban a lejárt követelések egyenlege az egy hónapon belül esedékes kategóriában került bemutatásra. A Csoport egyedileg elszámolt értékvesztést a lejárt tételekre, a még le nem járt tételekre pedig nem volt szükséges értékvesztés elszámolása. Lejárt pénzügyi eszközök bemutatása 2008. december 31.

2007. december 31.

Bruttó értékek: Nem értékvesztett lejárt követelések

313 921

464 854

Értékvesztett lejárt követelések

339 692

591 951

653 613

1 056 805

A követelések értékelése egyedileg történik, valamint egyedileg kerül megállapításra a beszámolási időszak végi értékvesztés is. A Csoport lejárt, de nem értékvesztett követeléseinek értékelésekor a vevő fizetési hajlandóságának és képességének felméréséhez figyelembe vette a múltban gyűjtött információkat és a jövőbeni fizetési képességet és valószínűséget. 2008. december 31. Értékvesztett lejárt követelések Lejárt követelésekre elszámolt értékvesztés

2007. december 31.

339 692

591 951

(287 535)

(221 779)

52 157

370 172

A következő táblázatok bemutatják, hogy a Csoport pénzügyi kötelezettségei, amelyek lejáratig tartottak és nem derivatívak hogyan alakultak az év végével. A táblázatban nem diszkontált pénzügyi kötelezettségek látszanak, melyeket a felmerülés szerint mindig a legkorábbi, vélhető időponthoz soroltuk be.


53/54

Felelősségvállalási nyilatkozat A Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvánosan Működő részvénytársaság jelen, a Társaság 2008. január 1-jétől december 31-ig tartó 12 hónapra vonatkozó gazdálkodását bemutató éves adatait a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénynek és a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Bevezetési és Forgalomban tartási Szabályokról szóló szabályzatnak megfelelően készítette el. Ezen kimutatások a Synergon Informatika Nyrt. egyedi beszámolója tekintetében a Magyar Számviteli törvénynek megfelelően, a Synergon Informatika Nyrt. konszolidált beszámolója tekintetében a Nemzetközi Számviteli Elveknek megfelelően a legjobb tudásunk alapján elkészített, auditált adatokat és állításokat tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényt, amely a Társaság helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A jelentés valós és megbízható képet ad a konszolidált vállalat eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről, teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a Társaság, mint kibocsátó felel. Budapest, 2009. április 14.

Imre Zsuzsanna Lazarovits Márk Gazdasági Igazgató Vezérigazgató Synergon Informatika Nyrt.

További információk: Lénárt Anita ([email protected]) befektetési kapcsolattartó Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: (1) 399-5500 Fax: (1) 399-5599 [email protected] www.synergon.hu

Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvános Részvénytársaság (Synergon Informatika Nyrt.) és leányvállalatai

Felelős Társaságirányítási Jelentés 2009 04 08

Synergon Informatika Nyrt. vezérigazgató

Synergon Rendszerintegrátor Kft. ügyvezető

Synergon Retail Systems Kft. ügyvezető

FIBEX Kft. ügyvezető

FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI JELENTÉS 2009. 04 08

OLDAL:

2/9

A Synergon Informatika Nyrt. Igazgatósága először 2004. március 26-án határozatában nyilatkozott arról, hogy megismerte egyetért a Budapesti Értéktőzsde 2004. év elején kibocsátott Felelős Vállalatirányítási Ajánlásaiban megfogalmazott irányelvekkel; A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, (továbbiakban Gt.) kiegészítő szabályozásaként megfogalmazott és a BÉT által 2007. októberében közzétett ajánlásban foglaltakat a Társaság megimerte és a korábbiakhoz hasonlóan működése során törekszik azokat betartani. A kiterjesztett szabályozásoknak megfelelő részletes jelentés készül a mindenkor aktuális üzleti évről. A Synergon Informatika Nyrt. a Felelős Társaságirányítás (továbbiakban FT) elveit a Synergon Informatika Nyrt. 100% -os tulajdonában álló magyarországi székhelyű leányvállalatok körére is kiterjesztette. A továbbiakban Synergon Informatika Nyrt.megnevezés alatt a leányvállalatokat is értjük. A Synergon Informatika Nyrt. a Felelős Társaságirányítással összefüggő szabályozásokat saját honlapjain közzéteszi. A Felelős Társaságirányítási Elvek megfogalmazásával a Synergon Informatika Nyrt. célja egy olyan szabályrendszer létehozása e nyilvános tőzsdei társaság irányításában, mely a társaság tulajdonosai, befektetői, illetve minden egyéb piaci szereplő számára érthető és átlátható működést biztosít. A Synergon Informatika Nyrt. a felelős társaságirányítás vonatkozásában az alábbi összefoglaló jelentést és nyilatkozatot teszi közzé:

Az igazgatóság működésének rövid ismertetése A négy tagból álló Igazgatóság látja el a Synergon csoportszintű irányítását, valamint a Társaság irányítását. A tagokat a Közgyűlés választja legfeljebb a megválasztásukat követő harmadik naptári éven belül megtartásra kerülő rendes közgyűlésig terjedő időtartamra. Az Igazgatóság tagjai megbízásuk lejárta után újraválaszthatók. Az Igazgatóság az általa elfogadott ügyrend szerint működik. Az Igazgatóság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választja meg elnökét. Az Igazgatóság naptári évenként legalább négy rendes ülést tart. Az Igazgatósági ülések között nem telhet el több, mint százhúsz nap. Az Igazgatóság ülését az Igazgatóság elnöke hívja össze, rendkívüli ülés összehívását az elnök vagy azigazgatóság két tagja az ok és cél megjelölésével kezdeményezheti. Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, napirendjét, a jelenlévőket, a hozzászólások érdemi tartalmát, a határozatokat, és erre irányuló kérelem esetén az azok meghozatalában részt vett illetve azok ellen szavazó Igazgatók név szerinti meghatározását.


OLDAL:

3/9

Az Igazgatóság ülése határozatképes, ha szabályszerűen hívták össze, és azon az Igazgatóság mindenkori tagjainak többsége személyesen vagy telefon útján jelen van. Az Igazgatóság ülésén az Igazgatóság bármely tagja telefon útján is részt vehet. Az Igazgatóság határozatait a szavazatok egyszerű többségével hozza; szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat – többségi álláspont hiányában – elvetettnek tekintendő. Az Igazgatóság rendes ülésén kívül az Igazgatóság tagjainak írásbeli szavazatával is hozhat határozatot. Ebben az esetben a határozatképességet az Igazgatóság teljes létszámának figyelembevételével kell megállapítani. Írásos szavaztatás esetén az Elnök a határozat tervezetét írásban – ide értve a fax, vagy ajánlott levél útján történő továbbítást - juttatja el az Igazgatóság valamennyi tagja részére, akik számára a határozat-tervezet elküldésétől számítottan öt nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy írásbeli szavazatukat, akár fax útján is, a határozat aláírásával eljuttassák az Elnök részére. A határozat elfogadottnak tekintendő, ha a szavazásra rendelkezésre álló határidőn belül az Igazgatóság teljes taglétszámának többsége „igen” szavazattal szavazott. A határozat elfogadásához vagy elutasításához szükséges számú szavazat beérkezésének napján a határozat hatályossá illetve elutasítottá válik. A határozatok összesítése, a szavazás dokumentálása az Elnök kötelezettsége. Az igazgatóság ügyrendje részletesen tartalmazza az Igazgatóság hatáskörébe tartozó feladatokat.

AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A MENEDZSMENT FELADATMEGOSZTÁS BEMUTATÁSA

KÖZTI

FELELŐSSÉG

ÉS

Az Igazgatóság az Igazgatóság Elnökének a javaslata alapján kinevezi a Synergon Informatika Nyrt. vezérigazgatóját. A vezérigazgató feletti munkáltatói jogok vonatkozásában a kinevezésre illetve a munkaviszony megszüntetésére, valamint a javadalmazás megállapítására vonatkozó jogokat az Igazgatóság, ez egyéb munkáltatói jogokat (beszámoltatás, irányítás, utasítás) az Igazgatóság elnöke gyakorolja. A vezérigazgató hatásés feladatkörét valamint munkaköri feladatait az Igazgatóság határozza meg. A Társaság operatív tevékenységének irányítását, valamint az Igazgatóság és a közgyűlés által hozott határozatok végrehajtását a vezérigazgató végzi. A vezérigazgató az ügyek intézését a jogszabályok, az Alapszabály, az Igazgatóság ügyrendje, a közgyűlés és az Igazgatóság határozatai által meghatározott keretek között egyéni felelősséggel végzi. A vezérigazgató saját hatáskörébe tartozó feladatokat a menedzsment tagjaira, vagy a társaság munkavállalóira munkaköri leírással általánosan vagy eseti rendelkezéssel átruházhatja, azonban igazgatósági tagságából eredő jogkörének korlátozása harmadik személyekkel szemben joghatállyal nem bír. A vezérigazgató jogosult a Társaság dolgozóit cégjegyzési joggal felruházni.


OLDAL:

4/9

A vezérigazgatót illeti meg a döntési jog minden olyan ügyben, amely nem tartozik közgyűlés vagy az Igazgatóság hatáskörébe. A vezérigazgató munkaszerződést köt Társasággal, melyet az Igazgatóság elnöke ír alá. A vezérigazgató gyakorolja a Társasággal munkaviszonyban álló dolgozók fölött munkáltatói jogokat, míg a leányvállalatok esetében ezt az ügyvezetők gyakorolják. A vezérigazgató a Társaság feladatainak teljesítése érdekében szerződéseket köt, képviseli céget harmadik személyekkel szemben, valamint a hatóságok és bíróságok előtt.

a a a a

AZ IGAZGATÓSÁG, A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ÉS A MENEDZSMENT TAGJAINAK BEMUTATÁSA Az Igazgatóság tagjai 2009. április 8-án: Dr. Jeszenszky Zoltán elnök Bokorovics Balázs tag Major Csaba tag Lazarovits Márk tag, vezérigazgató Az Igazgatóság tagjainak megbízatása 2009. április 30. napjáig szól. Az Igazgatóság tagjainak önéletrajza a Társaság honlapján megtekinthető. A Felügyelő Bizottság tagjai 2009. április 8-án: Németh Gábor elnök Deák Klára tag Hein János Péter tag Szalma László tag, munkavállaló, Kemecsey Mária tag, munkavállaló A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása – Hein János Péter tag megbízatásának időtartamát kivéve - 2009. április 30. napjáig szól. A Felügyelő Bizottság tagjainak önéletrajza a Társaság honlapján megtekinthető. A menedzsment tagjai 2009. április 8-án: Lazarovits Márk vezérigazgató Imre Zsuzsanna gazdasági igazgató Dr. Fóti Gábor operatív igazgató Srágli Attila kereskedelmi igazgató Teravágimov Zsolt üzleti megoldások divízió megbízott vezető Vida Szabolcs infrastruktúra divízió vezető, egyúttal a Synergon Rendszerintegrátor Kft. ügyvezetője


OLDAL:

5/9

AZ IGAZGATÓSÁG, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ÉS BIZOTTSÁGOK ADOTT IDŐSZAKBAN MEGTARTOTT ÜLÉSEI SZÁMÁNAK ISMERTETÉSE A tárgyidőszakban (2008. január 1. és 2008. december 31.) az Igazgatóság 6 alkalommal ülésezett az alábbi részvételi arányok mellett: 2008. 2008. 2008. 2008. 2008. 2008.

február 13-án április 8-án július 10-én július 18-án szeptember 9-én október 17-én

4 4 4 4 4 4

tagú tagú tagú tagú tagú tagú

igazgatóságból igazgatóságból igazgatóságból igazgatóságból igazgatóságból igazgatóságból

valamennyi valamennyi valamennyi valamennyi valamennyi valamennyi

tag tag tag tag tag tag

jelen jelen jelen jelen jelen jelen

volt, volt, volt, volt, volt, volt,

A tárgyidőszakban (2008. január 1. és 2008. december 31.) a Felügyelő Bizottság öt alkalommal ülésezett az alábbi részvételi arányok mellett: 2008. 2008. 2008. 2008. 2008.

február 27-én április 7-én július 7-én szeptember 23-án november 19-én

5 5 5 5 5

tagú tagú tagú tagú tagú

felügyelő felügyelő felügyelő felügyelő felügyelő

bizottságból 5 bizottságból 5 bizottságból 3 bizottságból 5 bizottságból 4

tag volt jelen, tag volt jelen tag volt jelen tag volt jelen tag volt jelen


OLDAL:

6/9

AZ IGAZGATÓSÁG, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG, MENEDZSMENT MUNKÁJÁNAK, VALAMINT AZ EGYES TAGOK ÉRTÉKELÉSEKOR FIGYELEMBE VETT SZEMPONTOK BEMUTATÁSA Az Igazgatóság a menedzsment munkáját folyamatosan értékeli, ezen túlmenően évente egy alkalommal átfogó értékelést is végez. A menedzsment tagjai javadalmazásának kialakult rendszere van. Az alapfizetésen felül a menedzsment tagjai bónuszra jogosultak, ha a Társaság tárgyévi és hosszabb távú fejlődése megfelel a céloknak. A bónusz az árbevétel fejlődéséhez, az üzleti eredmény alakulásához és az adott üzleti év legfontosabb egyedi feladatainak teljesítéséhez kötődik A Társaság közgyűlése 2006. december 18-án elfogadta vezetői részvényopciós programot, melyet a 2007. április 10-i közgyűlés határozatával módosított, majd a 2007. december 17-i közgyűlésen elfogadásra került a vezetői részvényopciós program II is, melyet a 2008. június 27-i rendkívüli közgyűlés határozatával módosított. A vezetői részvényopciós programok részletei a Társaság honlapján megtekinthetők. Az Igazgatóság úgy ítéli meg, hogy az alkalmazott juttatási rendszer hosszú távon érdekeltté teszi a menedzsment tagjait a részvények árfolyamának javításában is.

BESZÁMOLÓ AZ EGYES BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSÉRŐL Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai közé választott munkavállalói képviselő(ke)t a Társaság munkatársai jelölik, őket a közgyűlés a jelölést követő első ülésén köteles a Felügyelő Bizottság tagjává választani. A Felügyelő Bizottság tagjainak minimum egyharmada a munkavállalók képviselőiből áll. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább negyedévente ülést tart. Kötelező Felügyelő Bizottság ülés tartása a Társaság évi rendes közgyűlését megelőző 30 napon belül olyan időpontban, hogy a Gt. 304. § (1) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatal a hivatkozott jogszabályhelyen megjelölt határidőn belül megtörténhessen. A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazat dönt. Minden Felügyelő Bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a jenlévők nevét, az ülés helyét, idejét, a napirendet és a határozatokat. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni minden olyan tényt, vagy véleményt, amelyet a tagok javasolnak. Az esetleges kisebbségi vagy különvéleményt, tiltakozást minden esetben jegyzőkönyvezni kell, vagy azt írásban a


OLDAL:

7/9

jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. Rögzíteni kell a szavazás eredményét, az ellenszavazók véleményét. Audit Bizottság A Társaságnál három tagú Audit Bizottság működik, aminek tagjait a közgyűlés a Felügyelő Bizottság tagjai közül választotta meg. Az audit bizottság hatáskörébe tartozik a pénzügyi jelentések, a számviteli és a kontrolling rendszer, a független könyvvizsgálói jelentések, a jogi és etikai megfelelés ellenőrzése. Az audit bizottság a jogszabályban meghatározott feladatokon túlmenően felügyeli a kockázatkezelés hatékonyságát, a belső kontroll rendszer működését és a belső ellenőrzés tevékenységét. Az audit bizottság előzetesen véleményt nyilvánít az Igazgatóság és az FB felé a könyvvizsgáló személyéről. Új könyvvizsgáló jelölése előtt az audit bizottság írásos nyilatkozatot kér a jelölttől, melyben a könyvvizsgáló feltárja a közte (illetve közeli hozzátartozója) és a társaság (és a társaság leányvállalata) igazgatóságának tagja, valamint felügyelő bizottsági és menedzsment tagjai közti esetleges kapcsolatot.. Az audit bizottság tagjai kinevezésük után teljes körűen tájékoztatást kapnak a társaság számviteli, pénzügyi és működési sajátosságairól. Az audit bizottság tagjai rendelkeznek a feladatok ellátásához szükséges szakértelemmel, az aktuális és a tárgyhoz kapcsolódó pénzügyi és számviteli háttérrel és tapasztalattal bírnak. Feladatainak elvégzése érdekében az audit bizottság pontos és részletes tájékoztatást kap a belső ellenőrzés és a független könyvvizsgáló munkaprogramjáról; és megkapja a könyvvizsgáló könyvvizsgálat során feltárt problémákra vonatkozó beszámolóját. A tárgyidőszakban (2008. január 1. és 2008. december 31.) az Audit Bizottság négy alkalommal ülésezett az alábbi részvételi arányok mellett: 2008. február 27-én 3 tagú bizottságból valamennyi tag jelen volt, 2008. április 7-én 3 tagú bizottságból valamennyi tag jelen volt 2008. szeptember 23-án 3 tagú bizottságból valamennyi tag jelen volt 2008. november 19-én 3 tagú bizottságból 2 tag volt jelen A Társaságnál nem működik jelölőbizottság és javadalmazási bizottság. A vonatkozó funkciókat az Igazgatóság tagjai látják el anélkül, hogy formális testületet alkotnának.

A BELSŐ KONTROLLOK RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA A Társaságnál 2007-ben a felelős vállalatirányítási alapelveknek megfelelően - a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénnyel (Gt.) összhangban - kiépítésre került a belső kontroll rendszere. Ennek keretében működik a Társaságnál vezetői és folyamatba épített ellenőrzés, a Felügyelő Bizottság (FB),


OLDAL:

8/9

az Audit Bizottság a független belső ellenőrzés.

A gyorsjelentést követően negyedévente a FB meghallgatta a Társaság vezérigazgatójának beszámolóját a negyedév során elért eredményekről, valamint az FB vizsgálatok kapcsán az Igazgatóság elnöke részéről tett beszámolót. 2008-ban a független szervezetként működő Belső ellenőrzés is elkészítette adott évre vonatkozó munkatervét, amelyet a Felügyelő Bizottság jóváhagyott. Munkaterve a Társaság működését érintő kiemelt kockázatú területekre fókuszált. A Belső ellenőrzés beszámolóit szóban és írásban közvetlenül a Felügyelő Bizottság részére megtette minden ülés alkalmával, amellyel ellátta belső kontroll funkcióját. A belső ellenőrzés első vizsgálati témája az Igazgatóság megkeresésére indult, amelyre a Felügyelő Bizottság megbízást adott. Ezt követően nem került sor további munkaterven felüli vizsgálatra. A Belső ellenőrzés működésének szabályozása a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben dokumentált. A kockázatok értékelése szakmai tapasztalatra épült. A Felügyelő Bizottsági ülések rendszeres meghívottja volt a könyvvizsgáló képviselője, aki az ellenőrzések eredményeit felhasználta év végi auditja során. Az irányítási rendszerek működését a belső felülvizsgálatokon túl partnereink által végzett un. második fél általi auditok keretében is kontrolláltuk (pl. Paksi Atomerőmű Zrt.). Az irányítási rendszerek nemzetközi akkreditációval rendelkező külső, un. harmadik fél által végzett auditokon is felülvizsgálatra kerültek, ezek tanúsítványai a társaság honlapján megtalálhatók. Egymástól független több auditor társaság végzett felülvizsgálatot, így az SGS Hungary Kft. (UKAS), az EMT / NQA (szintén UKAS) valamint a Katonai Minőségirányítási Rendszer esetében a HM FLÜ TH (NATO AQAP 2110 és 160). A társaság által megbízott könyvvizsgáló 2008. évben nem végzett olyan tevékenységet, mely nem az auditálással kapcsolatos. A társaság a közzététellel valamint a bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatosan önálló szabályozásokat tart fenn, melyeket honlapján közzétesz. A részvényesi jogok gyakorlása módjával és a közgyűlés lebonyolításával összefüggő szabályok ugyancsak a társaság honlapján tekinthetők meg.


OLDAL:

9/9

A Társaság honlapján megtekinthetők még a felelős társaságirányítással kapcsolatos alábbi dokumentumok: Felelős Vállalatirányítási elvek 4. kiadás 2009. 04. 08. Nyilatkozatok a vállalatirányítási gyakorlatról 2008.04.08. – Felelős Társaságirányítási jelentés 2007.03.06. - részletes nyilatkozat 2006.04.28. - részletes nyilatkozat 2004.06.23. - részletes nyilatkozat 2004.03.26. - önkéntes nyilatkozat Alapszabály Etikai kódex Közgyűlési eljárások Bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvek Javadalmazási irányelvek Kockázatkezelési irányelvek

Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvános Részvénytársaság (Synergon Informatika Nyrt.) és leányvállalatai

Felelős Társaságirányítási Nyilatkozat 2009 04 08

Synergon Informatika Nyrt. vezérigazgató

Synergon Rendszerintegrátor Kft. ügyvezető

Synergon Retail Systems Kft. ügyvezető

FIBEX Kft. ügyvezető

FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI NYILATKOZAT 2009 04 08

OLDAL:

2 / 14

A Synergon Informatika Nyrt. a Felelős Társaságirányítási Jelentés részeként az alábbi táblázatok kitöltésével nyilatkozik arról, hogy a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlások (”FTA”) meghatározott pontjaiban megfogalmazott ajánlásokat, javaslatokat saját társaságirányítási gyakorlata során milyen mértékben alkalmazta. Az Ajánlásoknak való megfelelés szintje A társaság megjelöli, hogy a vonatkozó ajánlást alkalmazza-e, avagy sem, illetve nemleges válasz esetén rövid tájékoztatást ad arról, hogy milyen okok miatt nem alkalmazta az adott ajánlást. A 1.1.1

Az igazgatóság gondoskodott arról, hogy a részvényesek a megfelelő időben hozzájussanak a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz. Igen

A 1.1.2

A társaság az "egy részvény - egy szavazat" elvet alkalmazza. Igen

A 1.2.8

A társaság biztosítja, hogy a tulajdonosok azonos feltételek teljesítésével vehetnek részt a társaság közgyűlésén. Igen

A 1.2.9

A társaság közgyűlési napirendi pontjai között csak olyan témák szerepelnek, melynek témáját pontosan meghatározták, leírták. Igen A határozati javaslatokban kitértek a felügyelő bizottság javaslatára, valamint a döntés hatásainak részletes magyarázatára. Igen

A 1.2.10

A napirendi pontokhoz készített részvényesi észrevételeket, kiegészítéseket legkésőbb a közgyűlést két nappal megelőzően közzétették. Igen

A 1.3.8

A közgyűlés napirendi pontjaira tett észrevételeket a részvényesek legkésőbb a regisztrációval egyidejűleg megismerhették. Igen A napirendi pontokra vonatkozóan megtett írásos észrevételeket a közgyűlést két munkanappal megelőzően közzétették. Igen

A 1.3.10

A vezető tisztségviselők megválasztása és visszahívása személyenként külön határozattal történt.


OLDAL:

3 / 14

Igen

A 2.1.1

Az igazgatóság feladatai kiterjednek a 2.1.1. pontban foglaltakra. Igen

A 2.3.1

Az igazgatóság előre meghatározott rendszeres gyakorisággal ülést tartott. Igen A felügyelő bizottság előre meghatározott rendszeres gyakorisággal ülést tartott. Igen Az igazgatóság ügyrendje rendelkezik az előre nem tervezhető ülések lebonyolításáról, az elektronikus hírközlő eszközök útján történő döntéshozatalról. Igen A felügyelő bizottság ügyrendje rendelkezik az előre nem tervezhető lebonyolításáról, az elektronikus hírközlő eszközök útján történő döntéshozatalról.

ülések

Igen

A 2.5.1

A társaság igazgatóságában elegendő számú független tag van az igazgatóság pártatlanságának biztosításához. Igen

A 2.5.4

Az igazgatóság rendszeres időközönként (az éves FT jelentés kapcsán) a függetlenség megerősítését kérte függetlennek tartott tagjaitól. Igen

A 2.5.5

A felügyelő bizottság szerv rendszeres időközönként (az éves FT jelentés kapcsán) a függetlenség megerősítését kérte függetlennek tartott tagjaitól. Igen

A 2.5.7

A társaság honlapján nyilvánosságra hozta az igazgatóság és a felügyelő bizottság függetlenségével kapcsolatos irányelveit, az alkalmazott függetlenségi kritériumokat. Igen

A 2.6.1

Az igazgatóság tagja tájékoztatta az igazgatóságot (felügyelő bizottságot / audit bizottságot), ha a társaság (vagy bármely leányvállalata) ügyletével kapcsolatban neki (vagy más közeli kapcsolatban álló személynek) jelentős személyes érdeke állt fenn. Nem volt ilyen tájékoztatásra szükség, mivel a 2.6.1. pontban leírt típusú ügyletre nem került sor.


A 2.6.2

OLDAL:

4 / 14

A testületi és menedzsment tagok (és a velük kapcsolatban álló személyek), valamint a társaság (illetve leányvállalata) között létrejött ügyleteket a társaság általános üzleti gyakorlata szerint, de az általános üzleti gyakorlathoz képest szigorúbb átláthatósági szabályok alapján bonyolították le. 2.6.2. pontban leírt típusú ügyletre nem került sor. A 2.6.2 szerinti, az általános üzleti gyakorlattól eltérő ügyleteket és azok feltételeit elfogadtatták a felügyelő bizottsággal (audit bizottsággal). 2.6.2. pontban leírt típusú ügyletre nem került sor.

A 2.6.3

A testületi tag tájékoztatta a felügyelő bizottságot / audit bizottságot (jelölőbizottságot), ha nem a cégcsoporthoz tartozó társaságnál kapott testületi tagságra, menedzsment tagságra vonatkozó felkérést. 2.6.3. pontban leírt típusú felkérésre nem került sor.

A 2.6.4

Az igazgatóság kialakította a társaságon belüli információáramlásra, a bennfentes információk kezelésére vonatkozó irányelveit, és felügyelte ezek betartását. Igen Az igazgatóság kialakította a bennfentes személyek értékpapír kereskedésére vonatkozó irányelveit, és felügyelte ezek betartását. Igen

A 2.7.1

Az igazgatóság javadalmazási irányelveket fogalmazott meg a felügyelő bizottság és a menedzsment munkájának értékelésére és javadalmazására vonatkozóan. Igen A felügyelő bizottság véleményezte a javadalmazási irányelveket. Igen Az igazgatóság és a felügyelő bizottság javadalmazására vonatkozó elveket és azok változásait a közgyűlés külön napirendi pontban hagyta jóvá. Igen

A 2.7.2.

Az igazgatóság az adott üzleti év vonatkozásában értékelte saját munkáját. A felügyelő bizottság az adott üzleti év vonatkozásában értékelte saját munkáját. Igen

A 2.7.3

Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a menedzsment teljesítményének ellenőrzése és javadalmazásának megállapítása.


OLDAL:

5 / 14

Igen A menedzsment tagokat illető, a szokásostól eltérő juttatások kereteit és ezek változásait a közgyűlés külön napirendi pontban hagyta jóvá. Igen

A 2.7.4

A részvény alapú javadalmazási konstrukciók elveit a közgyűlés jóváhagyta. Igen A részvény alapú javadalmazási konstrukciókkal kapcsolatos közgyűlési döntést megelőzően a részvényesek részletes tájékoztatást kaptak (legalább a 2.7.4 pontban foglaltak szerint) Igen

A 2.7.7

A társaság a Javadalmazási nyilatkozatot elkészítette, és a közgyűlés elé terjesztette. Igen A Javadalmazási nyilatkozat tartalmazza az igazgatóság, a felügyelő bizottság, és a menedzsment egyes tagjainak díjazását. Igen

A 2.8.1

Az igazgatóság, vagy az általa működtetett bizottság felelős a társaság teljes kockázatkezelésének felügyeletéért és irányításáért. Igen Az igazgatóság meghatározott rendszerességgel tájékozódik a kockázatkezelési eljárások hatékonyságáról. Igen Az igazgatóság megtette a szükséges lépéseket a főbb kockázati területek azonosítása érdekében. Igen

A 2.8.3

Az igazgatóság megfogalmazta a belső kontrollok rendszerével kapcsolatos elveket. Igen A belső kontrollok menedzsment által kialakított rendszere biztosítja a társaság tevékenységét érintő kockázatok kezelését, a társaság célkitűzéseinek elérését. Igen

FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI NYILATKOZAT 2009 04 08 A 2.8.4

OLDAL:

6 / 14

A belső kontrollok rendszerének kialakításánál az igazgatóság figyelembe vette a 2.8.4 pontokban szereplő szempontokat. Igen

A 2.8.5

A menedzsment feladata és felelőssége a belső kontrollok rendszerének kialakítása és fenntartása Igen

A 2.8.6

A társaság kialakított egy független belső ellenőrzési funkciót, mely az audit bizottságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel. Igen A belső audit csoport legalább egyszer beszámolt az audit bizottságnak a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről. Igen

A 2.8.7

A belső ellenőrzési tevékenységet az audit bizottság megbízása alapján a belső ellenőrzés hajtja végre. Igen A belső ellenőrzés szervezetileg elkülönül az operatív vezetést végző menedzsmenttől. Igen

A 2.8.8

A belső audit tervet az audit bizottság javaslata alapján a felügyelő bizottság hagyta jóvá. Igen

A 2.8.9

Az igazgatóság elkészítette jelentését a részvényesek számára a belső kontrollok működéséről. Igen Az igazgatóság kidolgozta a belső kontrollok működéséről készített jelentések fogadásával, feldolgozásával, és saját jelentésének elkészítésével kapcsolatos eljárásait. Igen

A 2.8.11

Az igazgatóság beazonosította a belső kontrollok rendszerének lényeges hiányosságát, s felülvizsgálta és átértékelte az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Igen


OLDAL:

7 / 14

Az igazgatóság , a felügyelő bizottság és az audit bizottság minden esetben értesítést kapott arról, ha a könyvvizsgálónak adott megbízás jellegénél fogva jelentős ráfordítást jelenthet, érdekütközést idézhet elő, vagy bármilyen más módon lényeges hatással lehet az üzletmenetre. Igen

A 2.9.3

Az igazgatóság tájékoztatta a felügyelő bizottságot arról, hogy a társaság működését lényegesen befolyásoló eseménnyel kapcsolatban bízta meg a könyvvizsgálatot ellátó gazdálkodó szervezetet, illetve külső szakértőt. Igen Az igazgatóság határozatában előzetesen rögzítette, hogy milyen események tekinthetőek olyannak, mely jelentősen befolyásolják a táraság működését. Igen

A 3.1.6

A társaság honlapján nyilvánosságra hozta az audit bizottságra, jelölőbizottságra, javadalmazási bizottságra delegált feladatokat, a bizottságok célkitűzéseit, ügyrendjét, összetételét (a tagok nevének, rövid életrajzának és kinevezése idejének feltüntetésével). Igen

A 3.2.1

Az audit bizottság felügyelte a belső kontroll rendszer működését és a belső ellenőrzés tevékenységét is. Igen

A 3.2.3

Az audit bizottság pontos és részletes tájékoztatást kapott a belső ellenőr és a független könyvvizsgáló munkaprogramjáról; s megkapta a könyvvizsgáló könyvvizsgálat során feltárt problémákra vonatkozó beszámolóját. Igen

A 3.2.4

Az audit bizottság az új könyvvizsgáló jelölttől bekérte a 3.2.4 szerinti feltáró nyilatkozatot. Nem volt új jelölt.

A 3.3.1

A társaságnál jelölőbizottság működik. Az igazgatóság maga látja el e bizottság funkcióját.


OLDAL:

8 / 14

A jelölőbizottság gondoskodott a személyi változások előkészítéséről. Igen A jelölőbizottság áttekintette a menedzsment tagok kiválasztására és kinevezésére vonatkozó eljárásokat. Igen A jelölőbizottság értékelte a testületi és menedzsment tagok tevékenységét. Igen A jelölőbizottság megvizsgálta a testületi tagok jelölésére vonatkozó összes olyan javaslatot, melyet a részvényesek, vagy az igazgatóság terjesztett elő. Igen

A 3.4.1

A társaságnál javadalmazási bizottság működik. Az igazgatóság maga látja el e bizottság funkcióját.

A 3.4.2

A javadalmazási bizottság a testületek és a menedzsment javadalmazásának rendszerére (díjazás egyéni szintje, struktúrája) tett javaslatot, illetve végzi ennek ellenőrzését. Igen

A 3.4.3

A menedzsment javadalmazását az igazgatóság hagyta jóvá. Igen Az igazgatóság javadalmazását a közgyűlés hagyta jóvá. Igen A javadalmazási bizottság a részvényopciók, költségtérítések, egyéb juttatások rendszerét is ellenőrizte. Igen

A 3.4.4

A javadalmazási bizottság javaslatokat fogalmazott meg a javadalmazási elvek, és az egyes személyek javadalmazására vonatkozóan. Igen A javadalmazási bizottság áttekintette a menedzsment tagokkal kötött szerződések feltételeit. Igen


OLDAL:

9 / 14

A javadalmazási bizottság ellenőrizte, hogy a társaság eleget tett-e a javadalmazási kérdéseket érintő tájékoztatási kötelezettségeknek. Igen

A 3.4.7

A javadalmazási bizottsági tagok többsége független. Igen

A 3.5.1

Az igazgatóság nyilvánosságra hozta indokait a javadalmazási és a jelölőbizottság összevonásával kapcsolatban. Igen

A 3.5.2

Az igazgatóság végezte el a jelölő és javadalmazási bizottság feladatait, s ennek indokairól tájékoztatást adott ki. Igen

A 4.1.1

Az igazgatóság a társaság nyilvánosságra hozatali irányelveiben meghatározta azokat az alapelveket és eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy minden, a társaságot érintő, illetve a társaság értékpapírjainak árfolyamára hatást gyakorló jelentős információ pontosan, hiánytalanul és időben közzétételre kerüljön, hozzáférhető legyen. Igen

A 4.1.2

Az információ szolgáltatás során a társaság biztosította, hogy minden részvényes, piaci szereplő azonos elbánás alá esik. Igen

A 4.1.3

A társaság nyilvánosságra hozatali irányelveiben kitér az elektronikus, internetes közzététel eljárásaira. Igen A társaság honlapját a nyilvánosságra hozatali szempontok, és a befektetők tájékoztatását szem előtt tartva alakítja ki. Igen

A 4.1.4

Az igazgatóság felmérte a nyilvánosságra hozatali folyamatok hatékonyságát. Igen

A 4.1.5

A társaság honlapján közzétette társasági eseménynaptárát. Igen


OLDAL:

10 / 14

A társaság az éves jelentésében és honlapján tájékoztatta a nyilvánosságot stratégiai céljairól, a fő tevékenységével, üzleti etikával, az egyéb érintett felekkel kapcsolatos irányelveiről is. Igen

A 4.1.8

Az igazgatóság az éves jelentésben nyilatkozott arról, hogy az éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló gazdasági szervezet milyen jellegű, és nagyságrendű egyéb megbízást kapott a társaságtól, illetve annak leányvállalatától. Igen

A 4.1.9

A társaság honlapján nyilvánosságra hozza az igazgatóság , felügyelő bizottság és a menedzsment tagjainak szakmai pályafutásáról szóló információkat. Igen

A 4.1.10

A társaság tájékoztatást adott az igazgatóság, felügyelő bizottság belső szervezetéről, működéséről, és az igazgatóság , menedzsment munkájának, valamint az egyes tagok értékelésekor figyelembe vett szempontokról. Igen

A 4.1.11

A társaság az éves jelentésében, illetve honlapján a javadalmazási nyilatkozatban tájékoztatta a nyilvánosságot az alkalmazott javadalmazási irányelvekről, azon belül az igazgatóság , felügyelő bizottság és a menedzsment tagjainak díjazásáról, javadalmazásáról. Igen

A 4.1.12

Az igazgatóság közzétette a kockázatkezelési irányelveit, melyben kitért a belső kontrollok rendszerére, az alkalmazott kockázatkezelési alapelvekre és alapvető szabályokra, illetve a főbb kockázatok áttekintő ismertetésére. Igen

A 4.1.13

A piaci szereplők tájékoztatása érdekében a társaság évente, az éves jelentés közzétételekor, nyilvánosságra hozza felelős társaságirányítással kapcsolatos jelentését. Igen

A 4.1.14

A társaság honlapján nyilvánosságra hozza a bennfentes személyeknek a társaság részvényei értékpapír kereskedelmével kapcsolatos irányelveit. Igen A társaság az igazgatóság , felügyelő bizottság, és a menedzsment tagok a társaság értékpapírjaiban fennálló részesedését, illetve a részvény-alapú ösztönzési rendszerben fennálló érdekeltségét az éves jelentésben és a társaság honlapján feltüntette. Igen


OLDAL:

11 / 14

A társaság az éves jelentésben és a társaság honlapján közzétette az igazgatóság tagjainak és a menedzsment bármilyen harmadik féllel való kapcsolatát, amely a társaság működését befolyásolhatja. Nem volt ilyen kapcsolat, és az önéletrajzok nyilvánosan hozzáférhetők.

Javaslatoknak való megfelelés szintje J 1.1.3

A társaságnál befektetői kapcsolattartással foglalkozó szervezeti egység működik.

Igen

J 1.2.1

A társaság közzétette honlapján a közgyűlésének lebonyolítására és a részvényes szavazati jogának gyakorlására (kitérve a meghatalmazott útján történő szavazásra) vonatkozó összefoglaló dokumentumát.

Igen

J 1.2.2

A társaság alapszabálya a társaság honlapján megtekinthető

Igen

J 1.2.3

A társaság honlapján a 1.2.3 pontnak megfelelő (a társasági események fordulónapjára vonatkozó) információkat közzétették.

Igen

J 1.2.4

A 1.2.4 pont szerinti közgyűlésekkel kapcsolatos információkat, dokumentumokat (meghívó, előterjesztések, határozati javaslatok, határozatok, jegyzőkönyv) a társaság honlapján nyilvánosságra hozta.

Igen

J 1.2.5

A társaság közgyűlését úgy tartotta meg, hogy azzal lehetővé tette a részvényesek minél nagyobb számban való megjelenését.

Igen

J 1.2.6

A társaság a kézhezvételt követő öt napon belül, az eredeti közgyűlési meghívó közzétételével megegyező módon közzétette a napirendi pontok kiegészítését.

Igen

J 1.2.7

A társaság által alkalmazott szavazási eljárás biztosította a tulajdonosok döntésének egyértelmű, világos és gyors meghatározását-

Igen

J 1.2.11

A társaság a részvényesek kérésére elektronikusan is továbbította a közgyűléshez kapcsolódó információkat.

Igen

J 1.3.1

A közgyűlés elnökének személyét a társaság közgyűlése a napirendi pontok érdemi tárgyalása előtt elfogadta.

Igen

J 1.3.2

Az igazgatóság és a felügyelő bizottság a közgyűlésen képviseltette magát.

Igen

J 1.3.3

A társaság alapszabálya lehetőséget ad arra, hogy a társaság közgyűlésein az igazgatóság elnökének, vagy a társaság részvényeseinek kezdeményezésére harmadik személy is meghívást kapjon, s a közgyűlésen a kapcsolódó napirend megtárgyalásakor hozzászólási és véleményezési jogot kapjon.

Igen


OLDAL:

J 1.3.3

A társaság nem korlátozta a közgyűlésen résztvevő tulajdonosok felvilágosítást kérő, észrevétel tételi és indítványozási jogát, és ahhoz semmilyen előfeltételt nem támasztott.

Igen

J 1.3.5

A társaság honlapján három napon belül közzétette azokra a kérdésekre vonatkozó válaszait, melyeket a közgyűlésen nem tudott kielégítően megválaszolni. A társaság közzétette magyarázatát a válaszok megtagadására vonatkozóan. E pontban foglalt eseményre nem került sor.

Nem

J 1.3.6

A közgyűlés elnöke és a társaság biztosította, hogy a közgyűlésen felmerülő kérdésekre történő válaszadással a törvényi, valamint tőzsdei előírásokban megfogalmazott tájékoztatási, nyilvánosságra hozatali elvek ne sérüljenek, illetve azok betartásra kerüljenek.

Igen

J 1.3.7

A közgyűlési döntésekről a társaság sajtóközleményt jelentetett meg, illetve sajtótájékoztatót tartott.

Igen

J 1.3.11

Az egyes alapszabály módosításokról a társaság közgyűlése külön határozatokkal döntött.

Igen

J 1.3.12

A társaság a határozatokat, valamint a határozati javaslatok ismertetését, illetve a határozati javaslatokkal kapcsolatos lényeges kérdéseket és válaszokat is tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvét a közgyűlést követő 30 napon belül közzétette.

Igen

J 1.4.1

A társaság 10 munkanapon belül kifizette azon részvényesei számára az osztalékot, akik ehhez minden szükséges információt, illetve dokumentumot megadtak. E pontban foglalt esemény nem történt.

Nem

J 1.4.2

A társaság nyilvánosságra hozta az ellene irányuló felvásárlást megakadályozó megoldásokkal kapcsolatos irányelveit.

Igen

J 2.1.2

Az igazgatóság ügyrendje tartalmazza az igazgatóság felépítését, az ülések előkészítésével, lebonyolításával és a határozatok megfogalmazásával kapcsolatos teendőket és egyéb, az igazgatóság működését érintő kérdéseket.

Igen

J 2.2.1

A felügyelő bizottság ügyrendjében és munkatervében részletezi a bizottság működését és feladatait, valamint azokat az ügyintézési szabályokat és folyamatokat is, amelyek szerint a felügyelő bizottság eljárt.

Igen

J 2.3.2

A testületi tagok az adott testületi ülést legalább öt nappal megelőzően hozzáfértek az adott ülés előterjesztéseihez.

Igen

J 2.3.3

Az ügyrendben szabályozásra kerül a nem testületi tagok testületi ülésen való rendszeres, illetve eseti részvétele.

Igen

J 2.4.1

Az igazgatóság tagjainak megválasztása átlátható módon történt, a

Igen

12 / 14


OLDAL:

jelöltekre vonatkozó információk legalább öt nappal a közgyűlést megelőzően nyilvánosságra kerültek. J 2.4.2

A testületek összetétele, létszáma megfelel a 2.4.2 pontban meghatározott elveknek.

Igen

J 2.4.3

A társaság bevezető programjában az újonnan választott nemoperatív testületi tagok megismerhették a társaság felépítését, működését, illetve a testületi tagként jelentkező feladataikat.

Igen

J 2.5.2

Az elnöki és vezérigazgatói hatáskörök megosztását a társaság alapdokumentumaiban rögzítették.

Igen

J 2.5.3

A társaság tájékoztatást tett közzé arról, hogy az elnöki és vezérigazgatói tisztség kombinálása esetén milyen eszközökkel biztosítja azt, hogy az igazgatóság objektívan értékeli a menedzsment tevékenységét. E pontban foglalt összevonás nem áll fenn.

Nem

J 2.5.6

A társaság felügyelő bizottságának nincs olyan tagja, aki a jelölését megelőző három évben a társaság igazgatóságában, illetve menedzsmentjében tisztséget töltött fel.

Igen

J 2.7.5

Az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a menedzsment javadalmazási rendszerének kialakítása a társaság, és ezen keresztül a részvényesek stratégiai érdekeit szolgálja.

Igen

J 2.7.6

A társaság felügyelő bizottsági tagok esetében fix összegű javadalmazást alkalmaz, s nem alkalmaz részvényárfolyamhoz kötött javadalmazási elemet.

Igen

J 2.8.2

Az igazgatóság a kockázatkezelési alapelveket és alapvető szabályokat a menedzsment azon tagjaival együttműködve dolgozta ki, akik a kockázatkezelési folyamatok megtervezéséért, működtetéséért, ellenőrzéséért, valamint a társaság napi működésébe történő beépítéséért felelősek.

Igen

J 2.8.10

A belső kontrollok rendszerének értékelésénél az igazgatóság figyelembe vette a 2.8.10 pontban foglalt szempontokat.

Igen

J 2.8.12

A társaság könyvvizsgálója felmérte és értékelte a társaság kockázatkezelési rendszereit, valamint a menedzsment kockázatkezelési tevékenységét, s erre vonatkozó jelentését benyújtotta az audit bizottságnak.

Igen

J 2.9.1

Az igazgatóság , a felügyelő bizottság és a bizottságok ügyrendje kitér a külső tanácsadó szolgáltatásainak igénybevétele esetén követendő eljárásra.

Igen

J 2.9.4

Az igazgatóság a közgyűlési napirendi pontokat megtárgyaló üléseire tanácskozási joggal meghívhatja a társaság könyvvizsgálóját.

Igen

13 / 14


OLDAL:

J 2.9.5

A társaság belső ellenőrzése együttműködött a könyvvizsgálóval a könyvvizsgálat eredményes végrehajtása érdekében.

Igen

J 3.1.2

Az audit bizottság, jelölőbizottság, javadalmazási bizottság (illetve a társaságnál működő egyéb bizottságok) elnöke rendszeresen tájékoztatja az igazgatóságot a vonatkozó bizottságok egyes üléseiről, és a bizottságok legalább egy jelentést készítettek az ügyvezető testületnek, illetve a felügyelő bizottságnak az adott üzleti évben.

Igen

J 3.1.4

A társaság bizottságai olyan tagokból állnak fel, akik megfelelő képességgel, szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek feladataik ellátásához.

Igen

J 3.1.5

A társaságnál működő bizottságok ügyrendje tartalmazza a 3.1.5 pontba foglaltakat.

Igen

J 3.2.2

Az audit bizottság tagjai teljes körű tájékoztatást kaptak a társaság számviteli, pénzügyi és működési sajátosságairól.

Igen

J 3.3.3

A jelölőbizottság legalább egy értékelést készített az igazgatóság elnöke számára az igazgatóság működéséről, illetve az igazgatóság egyes tagjainak munkájáról, megfeleléséről az adott üzleti évben.

Igen

J 3.3.3

A jelölőbizottság tagjainak többsége független.

Igen

J 3.3.5

A jelölőbizottság ügyrendje kitér a 3.3.5 pontban foglaltakra.

Igen

J 3.4.5

A javadalmazási bizottság gondoskodott a javadalmazási nyilatkozat elkészítéséről.

Igen

J 3.4.6

A javadalmazási bizottság kizárólagosan az igazgatóság nemoperatív tagjaiból áll.

Igen

J 4.1.4

A társaság nyilvánosságra hozatali irányelvei legalább az J 4.1.4 pontban foglaltakra kiterjednek.

Igen

Az igazgatóság a nyilvánossági folyamatok hatékonyságára vonatkozó vizsgálatának eredményéről az éves jelentésben tájékoztatta a részvényeseket.

Igen

J 4.1.7

A társaság pénzügyi kimutatásait az IFRS elveknek megfelelően készíti el.

Igen

J 4.1.16

A társaság angol nyelven is elkészíti és nyilvánosságra hozza tájékoztatásait.

Igen

14 / 14

ELŐTERJESZTÉSEK ÉS HATÁROZATI JAVASLATOK A SYNERGON INFORMATIKA NYRT ÁPRILIS 30-ÁN

Recommend Documents