A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA

A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA

Készítette: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Készült az FKA-KT-68/2008 NSZFT támogatási szerződés keretében 2009. december

TARTALOM JEGYZÉK

1

BEVEZETÉS ...............................................................................................................................................................3

2

KUTATÁSUNK CÉLJA .............................................................................................................................................6

3

KUTATÁSI EREDMÉNYEK ...................................................................................................................................11 3.1 KÉPZÉS ................................................................................................................................................................11 3.2 EREDMÉNYEK ......................................................................................................................................................12 3.3 TANÁCSADÓ PROFIL .............................................................................................................................................13 3.3.1 A tanácsadás célkitűzései .............................................................................................................................13 3.3.2 A fentiek jegyében, a tanácsadók küldetése az alábbiakban adható meg: ........................................................13 3.3.3 A tanácsadás etikai szabályozása ..................................................................................................................14 3.3.4 Etikai szabályok ...........................................................................................................................................15 3.3.4.1 3.3.4.2 3.3.4.3

Etikai kötelezettségek az kliensek irányában .............................................................................................................. 15 A pályaválasztási tanácsadók kollégákhoz és a szakmai partnerekhez való viszonyulás ............................................... 17 A kormányhoz és a Közösségi Ügynökségekhez való viszonyulás .............................................................................. 18

3.4 AJÁNLÁS ..............................................................................................................................................................18 3.4.1 Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) szintjeit meghatározó jellemzők ............................................. 22 4

KOMPETENCIÁK SZAKOK SZERINT.................................................................................................................37 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8

5

PSZICHOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA) ...............................................................................................................37 PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK ....................................................................................................................40 DIÁKTANÁCSADÁS ...............................................................................................................................................49 ISKOLAI TANÁCSADÓ ÉS KONZULTÁNS PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK ......................................... 50 TANÁCSADÓ SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYE ......... 52 DIÁKTANÁCSADÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK .........................................................................................55 AZ ANDRAGÓGIA BA SZAK ...................................................................................................................................59 A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK ÁTTEKINTÉSE .........................................................................................70

FELHASZNÁLT IRODALOM.................................................................................................................................88

2

1 Bevezetés

A tanácsadás egy nagyon széles ívű tevékenységkör, ebből kifolyólag sokféle jelentéssel is felruházható, különböző típusai és szintje léteznek, és természetesen számos definíciója elfogadott a szakirodalomban, ezek közül kiemelnék néhányat:

A Pedagógiai Lexikon szerint egy viszonylag rövid távú, interperszonális, elméleti alapú, etikai és jogi normák által irányított szakmai tevékenység, melynek fő célja az alapvetően egészséges, személyeknek segíteni fejlődési és szituációs problémáik megoldásában, életszerepeik optimalizálásában és kibontakozásában, segítséget nyújt a döntésekben, változásokban, problémahelyzetekben, krízisekben.

Az

Európai

Tanácsadási

Társaság

(European

Association

for

Counselling)

megfogalmazásában egy interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó(k) és kliens(ek) közt jön létre, és amely a szociális, kulturális, gazdasági és /vagy érzelmi kérdésekben holisztikus megközelítést alkalmaz.

Amíg a köznyelv a tanácsadást a „tanácsot adni” kifejezéssel azonosítja, illetve mindenfajta emberek közti, segítő szándékú interakciót magába foglal, addig a szakmai felfogás szerint a konzultáció egy olyan strukturált szakmai tevékenység, amely a módszerek egy jól körülhatárolt rendszerével rendelkezik, és kifejezetten tartózkodik a direkt tanácsok adásától, ehelyett a döntési képességet fejleszti, információt ad, támaszt nyújt, lehetővé teszi, hogy mindkét fél aktívan, és egyenrangú félként vegyen részt az interakcióban. A tanácsadó szakma formáit, szintjeit és működésmódját rendszerezi Wiegersma (1976), és jelöli ki egyúttal a határait. A tanácsadás öt szintjét írja le, minden szinthez rendel egy probléma nehézségi fokot, és kijelöli a beavatkozás módját és módszerét is. Elképzelése szerint ezeket a szinteket piramisként kell elképzelni, érzékeltetve ezzel a kliensek, az igénybe vevők egyre szűkülő körét is. A széles körben alkalmazandó információszolgáltatástól, a tanácsadáson keresztül jut el a pszichoterápiáig.

3

A tanácsadás keretein belül alakult ki a pszichológiai tanácsadás fogalma, mely kizárólag pszichológusok által végezhető tevékenység a tanácsadás különböző területein, mivel folytatása különleges felkészültséget igényel, melyet Magyarországon csakúgy, mint a világ más tájain, a pszichológusképzésen (a kétszintű képzés esetében a mesterképzésben) belül meglévő specializáció biztosítja. Ezt a különbséget, szintbeli ugrást szemlélteti az előző táblázat utolsó oszlopa: míg a tanácsadás 1. és 2. szintjén bármilyen segítő foglalkozású, tanácsadási képzésben részesült szakember tevékenykedhet, a 3. szinttől felfelé csak pszichológusok folytathatnak konzultációt, hiszen itt már olyan mérvű problémamegoldásán dolgoznak, ahol az egyszerű tájékoztatásnál többre van szükség, mivel a döntés nem egyszerű racionális mérlegelés alapján történik. Jelen témában e különbség a „pályaorientáló tanácsadás” (orientáló tanácsadó végzi) és „pályaválasztási szaktanácsadás” (tanácsadó pszichológus végzi) elkülönítésén érhető tetten. A tanácsadásra, mint foglalkozásra, avagy szakmára jellemző az alkalmazási területek nagy száma, az egész élet hosszára kiterjedő figyelem, a társadalmi, gazdasági változások okozta problémák, igényekre való gyors reakció. Fontos megjegyezni, hogy a tanácsadás célkitűzéseinek megvalósítása különböző szakterületek szakembereinek együttműködésével lehetséges, hiszen a tanácsadás egyik fő jellegzetessége annak interdiszciplinaritása és komplexitása.

Super szerint az életpálya azoknak a szerepeknek az együttese, amiket az egyén az élete folyamán

betölt.

Ezeket

a

különböző

életszerepeket

rendszerben

mutatja

be,

életútszivárványban ábrázolja azokat, minden életszerephez (gyermek, szülő, tanuló, házastárs, nyugdíjas stb.) társít valamilyen jellemző feladatot (növekedés, exploráció, megállapodás, fenntartás stb.), illetve tanácsadási területet. A pszichológiai tanácsadáson belül számos speciális terület jött létre, e fő működési területek a következők: •

életvezetési tanácsadás

•

krízis tanácsadás

•

párkapcsolati tanácsadás

•

családsegítő tanácsadás

•

szervezetfejlesztési és emberi erőforrás tanácsadás

•

rehabilitációs tanácsadás

4

•

felsőoktatási tanácsadás

•

munka- és pályatanácsadás

Országonként más ágak bírnak nagyobb súllyal, Magyarországon (Kanadához és USA-hoz hasonlóan) a felsőoktatási tanácsadás jelentette az intézményesülésének egyik jelentős területét. Az alkalmazási területek tovább finomodtak, diverzifikálódtak, számos alrendszer és specializáció jött létre

5

2 Kutatásunk célja

A pályaválasztási folyamatok speciális komplexitást mutatnak mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. A személyes életvitelben a komplexitás az interdiszciplináris ismeretek feldolgozásában jelentkezik, amelyek magukba foglalják az önismeret minőségén kívül a pályák meghatározott körének tartalmi ismeretét, valamint azokat a lehetőségeket, amelyeket a társadalom biztosítani képes. Ezek az ismeretek, információk részben kívül estek az iskola diszciplináris ismeretanyagán, ezért személyes erőfeszítéseket követelt az egyénektől ennek megszerzése. Tekintve, hogy ezek a személyes ambíciók nem jellemzik a teljes korosztályokat, így ezeknek az információknak az eljuttatásához szükség volt „tanácsadásra” vagy/és iskolai pályaválasztási döntés-előkészítő munkára. A társadalom szempontjából a komplexitás elsősorban az irányítás együttműködésére vonatkozna, amely sem a rendszerváltozás előtt sem utána, nem valósult meg. A Munkaügyi Minisztérium irányítása alá eső szakaszokban a pályaválasztási folyamatokat társadalmi méretekben a munkaerő-piaci igények befolyásolták. Az Oktatási Minisztérium által irányított periódusokban nagyobb hangsúly tevődött a diákok tanulási képességének kibontakoztatására, mint a tényleges gazdasági lehetőségek figyelembevételére. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy a pálya-szakmaválasztást elsősorban a családok hatása determinálja, amelyben természetesen beleértendő a szociokulturális háttér mellett a családok értékrendje is. Az önállóan irányító Munkaügyi, illetve Oktatási Minisztérium nehezen talált utat a családok információval történő ellátásához és különösen fontossá vált ez azokban a családokban, ahol a gyermekek egészségi állapota szűkítette a pályaválasztási lehetőségeket. Az elmúlt 50 évben hazánkban az irányítási periódusok váltakoztak a munkaügyi és oktatási irányítás között, a koordinálás és a komplexitás igen kis mértékben volt jelen, közben az állam magatartása érvényesült.

Új szempontként jelentkezett a rendszerváltozás után a munkanélküliség és a pályaválasztás kapcsolata. Ez átértékelte mind a szakiskolák, mind az általánosan képző iskolák pályamunkaválasztáshoz való viszonyát. Minden iskolatípusnak célkitűzései között szerepelt a prevenció kérdésköre, amelyben a munkanélküliség elkerülésére kívánták felkészíteni a

6

fiatalokat. Az ifjúsági munkanélküliség azonban, részarányát tekintve, jelentősen nem csökkent a munkanélküliek körében, így ezt a célkitűzést is újra kell értelmezni. Érdemes néhány gondolatban megfogalmazni a pályaválasztási tanácsadás, pályaválasztási szaktanácsadás és pályaorientáció fogalomkörének tartalmát az új gazdasági és társadalmi követelmények tükrében. A pályaválasztási tanácsadás és a pályaválasztási szaktanácsadás individuális támogatást sugall. A szaktanácsadást elsősorban a pszichológiai tanácsadási munkára vonatkoztatjuk és 1995-ig ez hazánkban is így volt, hogy tanácsot csak pszichológusok adhattak. A pályaválasztási tanácsadás vagy pályaválasztási pedagógiai tanácsadás már az 1967-es kormányhatározat óta sokszínűbb tevékenységet takar (ez adja természetesen megítélésének nehézségét is). E tevékenység-sorozatba a pedagógusok beleértették a felvilágosítást, az osztályfőnöki órákat, a tanórákat, az üzemlátogatást, valamint a tanulók és szüleik számára nyújtott egyéni támogatást, konkrét tanácsadást, amely azonban többnyire iskolaválasztásra korlátozódott (vagy a felvételi lapok kitöltésében nyújtott segítséget).

Az

1995-ben

bevezetett

közgondolkodásba

a

NAT,

mint

pályaorientációt.

műveltségterületet A

pályaorientáció

emeli

be

a

pedagógiai

nemzetközileg

elfogadott

szakterminológia, amelynek magyarra fordítása sikertelennek bizonyult és így évekbe tellett míg tartalmát definiálni lehetett. Az ellentmondásos folyamat eredménye volt, hogy a szakközépiskolák az új típusú szakképzési modell kialakítása során eltávolodtak e műveltségterülettől és a 2000-es kerettantervek csak a szakiskolák számára írták elő kötelezően a pályaorientáció, mint műveltségterület oktatását (A és B kerettanterv). A rendszerváltozás óta eltelt 18 év tapasztalatait összegezve azt fogalmazhatjuk meg, hogy a hazai pedagógiai kultúrától idegen maradt a pályaorientáció, mint műveltségterület. A megváltozott iskolaszerkezet lehetővé tette az általánosan képző intézmények számára, hogy feladatuknak elsősorban az iskolaválasztás tekintsék, míg a szakképzésben oktató tanárok a szakmai információkban látták a döntés befolyásolásának lehetőségét. Az Oktatási Minisztérium 2000-ben kiadott egy kézikönyvet pedagógusoknak, mely Életpálya-építés címet viselte. Összeállították „a Karrier és Elhelyezkedési Tanácsadó Munkabizottság” tagjai, akik e könyvben mindvégig a középiskolai tanácsadásról beszélnek (Hámoriné Váczy Zsuzsa, 2000.).

7

Az életpálya-építési kompetenciák mátrixa összegzi az önálló pályaalakításhoz szükséges képességeket, ismereteket, attitűdöket, törekvéseket, és jelöli ki egyben a fejlesztés útját.

Kompetenciák

Részkompetenciák

Szükséges ismeretek

összetevői

Attitűdök, motivációk, viselkedés

önmeghatározás

Önellenőrzés Helyzetelemzés

standardok helyzetelemek

Önkontroll igénye A másokhoz való odafordulás igénye

Szerep- és

szerepismeret

Pozíció meghatározás

A szereppel való viszony deklarálása

Kooperáció

Cél- és feladatismeret

Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési

Saját

A követelmények

ké é Kudarctűrés

teljesítménybecslése

eléréséhez szükséges

Kitartás

tt d t

kompetenciák, tudások Próbálkozási ismerete hajlandóság Normakövetés

normaismeret

Normatudatos magatartás: a normaés helyzetismereten

Alkalmazkodás

A körülményekhez

alapuló Szolidaritás, segítő-

és/vagy a partnerekhez készség,

információkezelés

való igazodás

együttműködési

következményeinek

készség, csoporttudat,

ismerete adott

saját szükségletek és

Adatgyűjtés

Önállóság igénye

(tapasztalatgyűjtés)

Kíváncsiság

Adatkezelés: adatok

Okkeresés igénye

rendszerezése, adatok közötti viszonyok

8

megteremtése és/vagy elemzése Feltételek és viszonyok összefüggése Információalkotás és átadás Szöveges információ esetén: lényegkiemelés, Koherenciateremtés Az információszerzés és átadás elektronikus eszköztárának alkalmazása önbemutatás

Szóbeli és írásbeli

Önismeret

Önérdek-érvényesítés

szövegalkotás: közlő,

Az elbeszélő, leíró,

Megnyilvánulási

elbeszélő, leíró,

kapcsolatápoló

igény

kapcsolatápoló

szövegtípusok ismerete

szövegtípusokban

Adott helyzet normáinak ismerete Adott helyzetben a saját pozíció ismerete Önbemutatás céljának ismerete

Stratégia alkotás

Tervezés:

A tervkészítés

Céltudatosság

célmeghatározás,

elemei,módja

Pontosság Időérzék

útkeresés az utak közötti választás és a haladás módjának meghatározása a tevékenységek tartalmának tervezése a tevékenységek ütemezése

9

Stratégia

A terveknek megfelelő

A tervben szereplő

Céltudatosság

megvalósítás

haladás

célok, utak, eljárások

Pontosság

Szükség esetén

ismerete

Időérzék

tervmódosítás

Kontrolligény

Elemzés, értékelés

Az életpálya-építés további specifikus kompetenciái Pályaorientáció

pályaismeret önismeret

Munkaerő-piaci ismeretek

álláskeresési technikák munkaerő-piaci intézményrendszer munkajog

Célunk egy olyan egy kompetenciamátrix megalkotása, amit megismerve a képzőszervezetek a megfelelő ismeretek oktatásával olyan szakembereket bocsátanak a munkaerőpiacra, akik a munkáltatók által támasztott igényeknek leginkább megfelelnek, és aminek a segítségével a munkaadók a szakterületnek megfelelő kompetenciákkal rendelkező tanácsadókat tudják alkalmazni a klienseknek legjobb minőségű kiszolgálásának érdekében.

10

3 Kutatási eredmények 3.1 Képzés

1990 óta a hagyományoknak megfelelően a pszichológusok folyamatosan részt vettek a pályaválasztási

tanácsadás

Tudományegyetemen

újragondolásában,

pálya-munkatanácsadó

ennek

kapcsán

szakpszichológus

az képzés

Eötvös indult,

Loránd majd

szakirányú továbbképzés keretében felsőoktatási tanácsadó képzés is. (Jelenleg a képzések elnevezése már korszerűsödött.) 1992-ben indult meg Gödöllőn a munkavállalási tanácsadó képzés. 1999-ben megindult a pályaorientációs tanárképzés, amely pedagógus szakvizsgával kiegészített képzési forma, 60 hallgató végzett, két kurzusban, a szak iránt nem jelentős az érdeklődés. Az andragógia szakon és a különböző szakirányokban végző hallgatóknak átfogó képpel kell rendelkezniük a személyiség fejlődéséről – ehhez járulnak hozzá a pedagógia és a pszichológia különböző, a tantárgyi rendszerben megjelenő szakterületei. A felnőttkori tanulás-tanítás és az azt megalapozó támogató rendszer működésének megértését a pedagógiai modulban történő alapozás után a szakmai törzsanyagban található andragógiai és emberi erőforrás-fejlesztési modulokban, illetve a felnőttképzés intézményrendszerével és a munkaerőpiaci képzésekkel foglalkozó stúdiumokban szereplő elméleti és gyakorlati tudás elsajátítása segíti. A társadalom-ismereti modul, ezen belül a szociológiai, a közgazdaságtani, jogi ismeretek teszik alkalmassá a végzett hallgatókat a gazdasági-társadalmi folyamatok megértésére és elemzésére, a művelődéstörténet pedig a kultúra jelenségvilágát, annak fejlődését, változást segít elemezni. Tanárképző

főiskolákon

szociálpedagógus-képzésben

lehet

tanácsadáshoz

szükséges

ismeretet szerezni, valamint szakirányú továbbképzések és pedagógus-továbbképzés keretében lehet pályaorientációhoz, tanulási technikákhoz stb. kapcsolódó ismeretekhez jutni. Úgy tűnik a képzési paletta szélesebb, mint a pedagógusok igénye, míg a konkrét tanácsadói megnevezést adó képzések iránt igen jelentős és állandónak tűnő érdeklődés van. A képzett

11

szakemberek kis része dolgozik a rendszerben, akár a munkaügyi, akár az oktatási területet elemezzük, többségük szakértelmére nem tartott igényt a társadalom.

A Pécsi Tudományegyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Szent István Egyetemmel együttműködve alakítják ki a CEDEFOP (európai egyetemeken oktatott tanácsadó szakok képzési követelményeinek vizsgálata) és a IAVEG (terepen dolgozó tanácsadó kompetenciáinak vizsgálata interjú módszerével) kompetencia jegyzékeivel összhangban a hazai pályaorientációs szakemberek kompetencia-mátrixát. Fontosnak tartottuk a munkacsoporttal, hogy nem csak az európai standardokat vegyük figyelembe, így a vizsgálat során Canadian Standards for Career Development Practitoners kompetencia jegyzékét is összehangoltuk a magyar tanácsadó képzéssel.

3.2 Eredmények A kutatás során az alábbi eredményeket kaptuk: az Emberi Erőforrás Tanácsadó szakos képzés (SZIE GTK Pályatervezési és Tanárképző Intézet) kevés figyelmet szentel az IKT ismeretek elsajátítására, az irodai adminisztráció elsajátítására, ellenben mélyebb tudást nyújt a tanácsadás munkaerőpiac vonatkozásairól, több elméleti ismertet ad a pályák világáról, szakképzési és továbbképzési lehetőségekről. Az Andragógia alapszak, Munkavállalási Tanácsadó szakirányon (SZIE GTK Pályatervezési és Tanárképző Intézet) végzettek rendelkeznek munkaerőpiaci ismeretekkel, a másokhoz való alkalmazkodás és a másokkal való együttműködés képességével. Alkalmasak a tanácsadásra jelentkezők öndefiníciójának kialakításában segítséget nyújtani, a munkavállalási lehetőségekről tájékoztatni; az individuális igények támogatására, egyéni és csoportos formában történő fejlesztő tevékenységek vezetésére, komplex munkaerő-piaci programok szervezésére. Ismerik a pályaorientáció és a pályaválasztás interdiszciplináris összefüggéseit, elméleti és gyakorlati alapjait, de nem rendelkeznek elegendő a munkavállaláshoz kapcsolódó komolyabb belső konfliktusok, karrierkérdések tisztázásához szükséges ismerettel, valamint a munkájukhoz kapcsolódó irodai adminisztrációs és IKT ismerettel sem. A PTE FEEK-en kialakított taniroda az irodai adminisztráció megismerésében nagy segítség a hallgatóknak. A Pályaorientációs

Tanár

(SZIE

GTK

Pályatervezési

és

Tanárképző

Intézet)

az

interdiszciplináris szemlélet birtokában, megfelelő szociális kompetenciákkal rendelkezve, az iskolaválasztás, a pályaválasztás, valamint a későbbi munkavállalás hátterében álló döntési 12

mechanizmusok birtokában segítik a tanulókat. Rendelkeznek az oktatási rendszer, a továbbtanulási lehetőségek, a munkaerő- piac, valamint a különböző speciális igényekkel bíró célcsoportokról szóló ismeretekkel, szociális kapcsolatrendszerük működtetésére kiválóan alkalmasak, elkötelezettek a pályaorientáció, valamint az élethosszig tartó tanulás filozófiájának és módszertanának átadásában. A szociálpedagógus szak – tanácsadó szakirányon (Eszterházy Károly Főiskola) végzettek rendelkeznek a szükséges munkaerőpiaci ismeretekkel és a pályák világához kapcsolódó szakképzési és továbbképzési lehetőségekről. Elsajátították a tanácsadás, pályaválasztás, életúttervezés módszertanához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. A képzés keretein belül összefüggő tanácsadási gyakorlat és szupervízió állt a hallgató rendelkezésére. A pszichológia szakon (ELTE) végzettek, és a diáktanácsadók nem rendelkeznek pályaismerettel és a munkaerőpiachoz szükséges tudással.

3.3 Tanácsadó profil

3.3.1 A tanácsadás célkitűzései Annak érdekében, hogy az egyén olyan választásokat tegyen és olyan döntéseket hozzon, amelyek számára értelmes tevékenységek és foglalkozás lehetőségét biztosítják a képzési és pályaválasztási tanácsadás célja annak elősegítése, hogy: •

a tanulók és a felnőttek megértsék és értékeljék egymást

•

a tanulók és a felnőttek másokhoz való kapcsolódása hatékony legyen

•

a tanulók és a felnőttek megfelelő oktatási és szakképzési terveket készítsenek

•

a tanulók és a felnőttek felmérjék a pályaválasztási lehetőségeket

•

az egyének sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integrációja életkortól függetlenül megvalósuljon.

3.3.2 A fentiek jegyében, a tanácsadók küldetése az alábbiakban adható meg: •

annak előmozdítása, hogy minden olyan állampolgár, aki önmaga számára oktatási és képzési tanácsadást, útmutatást igényel, egy hozzáértő, elismert szakember segítségével mindezt megkaphassa

•

egy olyan szolgáltatás alapstruktúráját és minőségét ajánlani, amely a tanulóknak és a felnőtteknek biztosítandó szolgáltatást kell, hogy jellemezze 13

•

olyan alapvető képzést és egyéb képesítési lehetőségeket ajánlani, amelyekkel minden egyes oktatási és szakképzési tanácsadónak rendelkeznie kell

•

arra ösztökélni a kormányokat, hogy egy olyan intézményt, hivatalt hozzanak létre vagy erősítsenek meg, amely a következők fenntartásáért és fejlesztéséért felelős: 

irányelvek, amelyek meghatározzák az oktatási és szakképzési tanácsadással kapcsolatos szolgáltatásokat



biztosítania kell a képzési és továbbtanulási programokat a gyakorló pályaválasztási tanácsadóknak



a tanácsadáshoz szükséges, megfelelő és hatékony módszerek és anyagok kidolgozása és rendelkezésre bocsátása



kutatások és fejlesztések végzése annak érdekében, hogy megtaláljuk az oktatási és képzési útmutatás korszerűbb, átfogóbb és megalapozottabb módszereit



megfelelő módszerek kifejlesztése a tanácsadás és az útmutatás értékeléséhez



a lakosság tudatosságának fokozása az egyéni integritás megőrzésével kapcsolatban, amikor az oktatási és pályaválasztási tanácsadók által nyújtott szolgáltatásokat igénybe veszik: olyan szakemberekkel találkoznak, akik egy nyilvánosan elismert etikai kódrendszert követnek egy független és megtámadhatatlan testülethez kapcsolódva, amelyhez a lakosság bármikor panasszal fordulhat.

3.3.3 A tanácsadás etikai szabályozása A pályaválasztási tanácsadó elkötelezett a globális képzési és pályaválasztási útmutatás olyan folyamatai iránt, amelyek magas színvonalon, hozzáértő és elismert szakemberek bevonásával történnek. Annak jegyében jöttek létre, hogy életkortól függetlenül segítsék az egyén választásait és döntéseit, miközben a munkahely és a munkaerőpiac dinamikáját felméri, felkészül rá és belép, majd szembenéz és megbirkózik vele. Hasonlóképpen felelősséget vállal olyan módszerek és anyagok kidolgozása, közzé tétele iránt, amelyek alkalmasak arra, hogy életkortól és lakóhelytől függetlenül tanácsot adjanak oktatási és szakképzési kérdésekben. Ezen túlmenően felelősséget vállal kutatások és fejlesztések lefolytatásáért, továbbá azért, hogy a kormányok és az illetékes intézmények felé tolmácsolja az ügyfél igényeit az oktatási és szakképzési útmutatásra.

14

Küldetésének jegyében, a tagok által vállalt kötelezettségek megkívánják egy olyan nyilvános etikai kódex követését, amely a tevékenységet gyakorlók cselekedeteit vezérli. Egy olyan kritériumrendszert biztosít, amely mind az egyén önértékelését, mind a kollégák megfelelő értékelését lehetővé teszi, figyelembe véve a szerepkör által megszabott kvalitásokat, továbbá tájékoztatja a lakosságot a professzionális gyakorlat és magatartás által megkívánt sztenderdekről. Ezek az etikai kívánalmak lényegében megfelelnek azoknak az erkölcsi szabályoknak, amelyeket a hasonló szakmai területen dolgozó kollégák magukénak vallanak, miközben szintén azon fáradoznak, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik valamilyen képzésben, oktatásban vagy munkában való részvételre készülnek vagy már részesei a folyamatnak. Így az etikai szabályok - csakúgy, mint azok, amelyeket az oktatási, a tudományos és a szakmai szervezetek magukénak vallanak – a támogatott személyek értékességét, méltóságát, lehetőségeit és egyediségét hangsúlyozzák. Az alábbiakban felsorolt etikai kívánalmak olyan alapkövetelmények, amelyek a megfelelő erkölcsi magatartás követését célozzák meg. Ezért az Etikai Szabályok inkább arra szolgálnak, hogy a szervezet tagjainak személyes fejlődését az erkölcsi magatartást illetően ösztönözzék, továbbá, hogy elősegítsék az etikai sztenderdek mint fő irányvonalak regionális és helyi szinten történő elterjedését. 3.3.4 Etikai szabályok 3.3.4.1 Etikai kötelezettségek az kliensek irányában 1. A pályaválasztási tanácsadók elsőrendű kötelezettségként fogadják el azt, hogy az oktatási és szakképzési tanácsadást, mint szolgáltatást igénylő, minden egyes személy emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. Ez a kívánalom magában foglalja az egyén jogainak elismerését arra vonatkozóan, hogy önálló döntéseket hozhasson, a meghozott döntésekért felelősséget vállaljon, hogy saját személyiségének fejlődésére, alakulására törekedjen, és mindezeket bizalmasan kezelhesse. A szabályok értelmében a tanácsadók felelősek azért, hogy az ügyfelek jogainak tekintetében a vonatkozó törvényekkel és szabályokkal tisztában legyenek. 2. Társadalmi helyzettől, iskolázottsági szinttől, nemtől, származástól, etnikai helyzettől, vallási felfogástól, szexuális beállítódástól és a fogyatékosság tényétől függetlenül, mindenféle előítélettől mentesen, egyenlő esélyt és hozzáférést biztosítsanak az oktatási és szakképzési tanácsadáshoz.

15

3. Az egyén igényeit egészében, minden részletre kiterjedően (oktatási, szakképzési, személyes, társadalmi vonatkozások) kell, hogy lássák, miközben segítő módon hatást gyakorolnak

arra

a

tervezési,

„illeszkedési”

folyamatra,

amely

az

egyén

karrierépítésére, képzésére, oktatására, munkavállalására irányul. Abban az esetben, ha a szervezet tagjai úgy látják, az ügyfelek igényei meghaladják személyes kompetenciájukat, a megfelelő szakemberekhez fordulnak. 4. Tájékoztatják

ügyfeleiket

azokról

a

célkitűzésekről,

elvekről,

eljárásokról,

irányvonalakról és erkölcsi normákról, amelyek keretében magát az oktatási és szakképzési

tanácsadást

végzik.

Ismertetik

továbbá

azokat

a

feltételeket,

körülményeket, amelyek a további szakemberekkel való konzultáció során adódnak. A szolgáltatás biztosításához kapcsolódó jogi és politikai háttérről is tájékoztatást adnak. Minden olyan tényezőt egyeztetés tárgyává kell tenni, amely adott esetben akadályozza az ügyfél információinak bizalmasan történő kezelését. A kliens ennek fényében hoz döntést az adott korlátozásokkal kapcsolatban. Bármilyen bizalmas információ közzé tétele szükségessé teszi, hogy az ügyfél kinyilvánítsa beleegyezését. 5. Az ügyfelek önálló döntéseit szorgalmazzák, ezért tartózkodnak attól, hogy szándékosan korlátozzák, behatárolják választásaikat, megváltoztassák értékrendjüket, életmódjukat, terveiket vagy meggyőződésüket (pl. a gazdasági élettel kapcsolatos általános felfogás), mert ezek nem az ügyfél, csupán a tanácsadó személy vagy más emberek látásmódját tükrözik. Ugyanakkor, abban az esetben, ha az ügyfelek olyan antiszociális értékeket vallanak magukénak, amelyek önmaga vagy mások számára veszélyesek lehetnek, szükséges, hogy a tanácsadó felfedje az általa képviselt szakmai értékeket, valamint a társadalmi konvenciók követéséről vallott nézeteit. 6. Olyan nyelven ismertetik, magyarázzák el a tesztek tartalmát, céljait, eredményeit, amelyet az ügyfelek képesek megérteni.

A tesztelési eljárások kiválasztásához,

alkalmazásához és értelmezéséhez megfelelő szabványokat használnak.

Tisztában

vannak vele, hogy az új technikák, mint például a számítógép-alapú tesztelés vagy a pályaorientációs programok folyamatos felkészülést igényelnek, ahogy a pontozás, az értelmezés és az alkalmazás szakirodalmában is folyamatos tájékozódás szükséges. 7. Az ügyfelek érdekében hasznosítják az új technikák és a megfelelő számítógépes alkalmazások által felkínált lehetőségeket, amennyiben a kutatások vagy az értékelés

16

maga ennek szükségességét igazolják vissza. A tanácsadónak biztosan kell tudnia, hogy a számítógép vagy egyéb technikák alkalmazása pontosan az ügyfél egyéni igényeinek megfelelő-e. Arról is meg kell győződnie, hogy az ügyfél tudja, hogyan kell az adott technikát használni valamint, hogy utólagos tanácsadást, segítségnyújtást igényelhet. 8. Szakmai kompetenciájuk, képzettségük és tanácsadást igénylő személyekhez vagy egész szervezetekhez kapcsolódó tapasztalataik birtokában csakis olyan információkat biztosítanak, amelyek pontosak, érthetőek, egyértelműek, relevánsak és nem tartalmaznak félrevezető, megtévesztő anyagokat. 9. Kerülik azokat az érdekkonfliktusokat, amelyek veszélyeztetik az ügyfelek érdekeit. Ez akkor jellemző, amikor a tagok egyidejűleg folytatnak pályaorientációs tevékenységet és munkaerő-toborzást vagy képzési lehetőségek közvetítését. Az esetlegesen kialakult érdekellentétekről tájékoztatni kell az ügyfelet. 10. Megfelelő módon biztosítják a szakember pótlását, amennyiben a szakmai segítségnyújtást nem tudják vállalni vagy a továbbiakban nem tudják folytatni. 3.3.4.2 A pályaválasztási tanácsadók kollégákhoz és a szakmai partnerekhez való viszonyulás 1. Arra törekszenek, hogy fenntartsák és fejlesszék a kollégákkal való együttműködésen alapuló

kapcsolatrendszert, legyen szó

professzionális szakemberekről vagy

ügyintézőkről. Ezzel az oktatási és képzési tanácsadás optimális színvonalát kívánják biztosítani. 2. Felelősek azért, hogy kollégáikat tájékoztassák a megfelelő képzési és pályaválasztási tanácsadás biztosításának aspektusairól, mint például a bizalmas ügykezelés, a titoktartás irányelveit illetően. 3. Értékelési vagy egyéb célokból, mind professzionális, mind ügyintéző kollégáik számára pontos, tömör, lényegre törő, objektív és releváns információkat adnak a szakmai tanácsadás nehézségeiről, kimeneteléről, eredményeiről. 4. Együttműködnek kollegáikkal abban, hogy az Etikai Szabályok megszilárduljanak a munkahelyi folyamatok és gyakorlat során. Amint megbízható információ birtokában valaki arra jut, hogy kollegája viselkedése etikailag kifogásolható, alapvető elvárás,

17

hogy azonnal megbeszélje az esetet az adott kollégával, szükség esetén az intézményi csatornákat vegye igénybe az ügy rendezése érdekében. 3.3.4.3 A kormányhoz és a Közösségi Ügynökségekhez való viszonyulás 1. Ha szükséges, vezető politikusokkal, törvényhozókkal és a kormány tagjaival együttműködésben támogatják és elősegítik azoknak az oktatási és képzési tanácsadói szolgáltatásoknak a fejlesztését, amelyek mind etikai szempontból, mind az ügyfél igényeit tekintve megfelelőek. 2. Tájékozottak a tanácsadói szolgálatot ellátó, kompetens szakemberektől elvárható, elfogadott minősítések, képzési elvárások tekintetében és ezekről törvényhozókat, ügyintézőket és másokat is tájékoztatnak. 3. Együttműködnek ügynökségekkel, szervezetekkel és más intézmények vagy a közösség tagjaival, annak érdekében, hogy az ügyfelek igényeit kielégítsék és számukra megfelelő szolgáltatást biztosítsanak.

3.4 Ajánlás Az elemzés alapján a munkacsoport a következő ajánlást teszi. A tanácsadási tevékenységre felkészítésének folyamatában a Wiegersma féle koncepcionális modellt fogadjuk el, amely a tanácsadási tevékenységben öt szintet határoz meg. A hazai graduális képzés az első három szintre jogosít: I. szint

informáló tanácsadás

II. szint

összetett döntési helyzet (nagyobb mennyiségű információ átadás

III. szint

komoly belső konfliktussal járó döntés

A következő szintekhez már a posztgraduális képzésekben elsajátítható ismeretek szükségesek. IV. szint

fokális tanácsadás

V. szint

Pszichoterápia

18

A nemzetközi összehasonlítás alapján megfogalmazhatjuk, hogy az adminisztrációs tevékenységre történő felkészítés és az IKT kompetenciák kialakítása kevésbé hangsúlyozott a hazai felsőoktatási képzésben. A tanulási eredményekben való gondolkodás és szabályozás Európa egyre több országában kezd terjedni. Számos oktatási és képzési rendszerben e tanulási eredmények teljesítése alapján döntenek a képesítések kiadásáról. Az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére a Tanács és az Európai Parlament több éves európai szintű előkészítő munka után 2008 áprilisában ajánlást fogadott el . Az ajánlás az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítései Keretrendszeréről (EKKR). Az ajánlás célja, hogy a legkülönbözőbb nemzeti és ágazati képesítési rendszerek, illetve képesítési keretrendszerek közötti jobb átjárhatóság, átválthatóság és hordozhatóság megteremtése révén ösztönzőleg hasson az egész életen át tartó tanulásra, továbbá biztosítsa a tanuló és munkavállaló egyén Unión belüli jobb mobilitását. Az EKKR (EQF) tulajdonképpen egy ún. meta-keretrendszer, amelynek révén lehetővé válik a nemzeti keretrendszerek s a rendszerekben keletkezett képesítések összehasonlítása, egymásnak való megfeleltetése. Az oktatási és képzési rendszer teljes vertikumában a formális és nem-formális tanulás keretei között megszerezhető képesítéseket - függetlenül azok konkrét tartalmától - tanulási eredmény alapú kimenetek alapján összesen nyolc hierarchikus un. referencia szintbe sorolja. Tanulási eredmények azon ismeretek, készségek, képességek és kompetenciák összessége, amelyeket az egyén egy meghatározott tanulási folyamat végére elsajátít.

Ily módon a nemzeti képesítési rendszerekben született képesítések ténylegesen egymással is összehasonlíthatóvá válnak. Az objektív alapokon történő összehasonlításnak elengedhetetlen előfeltétele, hogy az oktatás és a képzés különböző szintjein hatékony és megbízható minőségbiztosítási rendszerek létezzenek és működjenek. Csakis ez kínál megfelelő garanciát arra nézve, hogy a szóban forgó képesítés valóban biztosítja az adott szintre definiált ismeretet, kompetenciákat és készségeket.

19

Az EKKR-hez történő csatlakozás leginkább abban az esetben lehet akadálymentes és sikeres, ha az egyes oktatási szinteken és ágakban megszerezhető képesítések meghatározása egységesen definiált tanulási eredmények (ún. deskriptorok) formájában történik. Néhány európai országban (Írország, Skócia, stb.) több éve tanulási eredmény alapú kimenetekre építő nemzeti képesítési keretrendszer működik. Az EKKR a képesítések egyes szintjeihez rendelt tanulási eredményeket három szempontból írja le: •

ismeretek,

•

készségek és képességek,

•

tágabb értelemben vett - személyes és szakmai tanulási eredményként leírt kompetenciák.

Az EKKR három fő elemből áll: •

Központi elemét a tanulási eredmények nyolc hierarchikus szintjéhez rendelt közös referenciapontok/deskriptorok képezik. E szinteket az EKKR kellő rugalmassággal állapítja meg, ami biztosítja a képesítések megfeleltetését - bármilyen, bárhol megvalósított oktatási program, vagy önálló tanulás keretei között szerezte meg azokat az egyén.

•

A referenciaszinteket az egyén (tanuló, munkavállaló, munkáltató) igényeihez igazodó európai eszköztárak támogatják: az egész életen át tartó tanulást elősegítő európai kreditátváltás/beszámítási rendszerek (ECTS, ECVET), az Europass portfolió, a tanulási lehetőségeket tartalmazó Ploteus adatbázis.

•

Az EKKR magában foglalja azokat a közös elveket és eljárásokat is, amelyek iránymutatást

adnak

a

különböző

szinteken

működő

partnerek

közötti

együttműködéshez - különösen a minőségbiztosításra (ENQA, ENQA-VET, a nem formális tanulás beszámítására, a pályaorientációra és a kulcskompetenciákra összpontosítva. A képesítések tanulási eredmény alapú megközelítése gyakorlatilag azt vizsgálja, hogy a tanuló egy meghatározott képzési/tanulási szakasz befejezésekor milyen szintű ismeretekkel rendelkezik, mennyire érti, s milyen mértékben képes értelmezni ezeket az ismereteket, miként tudja a megszerzett tudást alkalmazni, illetve, hogy szert tett-e egy adott szakterület eredményes és autonóm műveléséhez szükséges általános kompetenciákra.

20

A tanulási eredményekben való gondolkodás és szabályozás Európa egyre több országában kezd terjedni. Számos oktatási és képzési rendszerben e tanulási eredmények teljesítése alapján döntenek a képesítések kiadásáról. Az EKKR-hez történő csatlakozás leginkább abban az esetben lehet akadálymentes és sikeres, ha az egyes oktatási szinteken és ágakban megszerezhető képesítések meghatározása egységesen definiált tanulási eredmények (ún. deskriptorok) formájában történik. Néhány európai országban (Írország, Skócia, stb.) több éve tanulási eredmény alapú kimenetekre építő nemzeti képesítési keretrendszer működik. A tanulási eredményekre vonatkozó nyolc szint

Az EKKR a képesítések egyes szintjeihez rendelt tanulási eredményeket három szempontból írja le: •

ismeretek,

•

készségek és képességek,

•

tágabb értelemben vett - személyes és szakmai tanulási eredményként leírt kompetenciák.

Az egyes szintekhez rendelt tanulási eredmények leírása olyan jellegzetes deskriptorok alapján történik, amelyek révén lehetővé válik egy-egy adott képesítésnek az európai képesítésekhez, képesítési rendszerekhez és képesítési keretrendszerekhez való viszonyítása.

Az EKKR szerint definiált tanulási eredmények nem tartalmazzák az egyedi szakképesítések tartalmi leírását, s nem érintik a szakképesítések egyenértékűségének a kérdését. Ez a szakképesítések elismerésével, illetve kölcsönös elismerésével foglalkozó nemzeti vagy közösségi szabályozás körébe tartozik. A fent említett ajánlás a következőképpen definiálja a jelen tanulmány szempontjából releváns fogalmakat:

21

•

„tanulási eredmény”: tudás, készségek és kompetencia szempontjából meghatározott megállapítások arra vonatkozóan, hogy a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni;

•

„tudás”: az információk tanulással történő feldolgozásának eredménye. A tudás egy munkaterülethez vagy tanulmányi területhez kapcsolódó tények, elvek, elméletek és gyakorlatok összessége. Az Európai Képesítési Keretrendszer a tudást elméleti és/vagy tárgyi (tényszerű) szempontból írja le;

•

„készségek”: a tudás alkalmazásának és a know-how használatának a képessége feladatok elvégzése és problémamegoldás céljából. Az Európai Képesítési Keretrendszer a készségeket kognitív (logikai, intuitív és kreatív gondolkodás használata) és gyakorlati (kézügyesség és módszerek, anyagok, eszközök és műszerek használata) szempontból írja le;

•

„kompetencia”: a tudás, készségek és személyes, szociális és/vagy módszertani képességek

használatának

bizonyított

képessége

munkahelyi

vagy

tanulási

helyzetekben a szakmai és személyes fejlődés érdekében. Az Európai Képesítési Keretrendszer a kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából írja le.

3.4.1 Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) szintjeit meghatározó jellemzők

Mind a 8 szintet egy-egy jellemzőcsoport határoz meg, amely az adott szintű képesítésekre vonatkozó tanulási eredményeket jelzi valamennyi képesítési rendszerben

Tudás

Készségek

Kompetencia

Az EKKR-ben a tudást

Az EKKR-ben a

Az EKKR a

elméleti és/vagy tárgyi

készségeket kognitív

kompetenciát a

(faktuális) szempontból (logikai,

felelősség és az

írja le

intuitív és kreatív

autonómia

gondolkodás

szempontjából írja le

használata) és gyakorlati (kézügyesség valamint módszerek, anyagok, eszközök és

22

műszerek használata) szempontból írja le 1. szint

alapvető általános tudás egyszerű feladatok

közvetlen felügyelet

Az 1. szintre vonatkozó

elvégzéséhez szükséges mellett, szervezett

tanulási eredmények

alapvető

körülmények

készségek

között végzett tanulás vagy munka

2. szint

alapvető tárgyi tudás

egyszerű szabályok és

A 2. szintre vonatkozó

valamely munka- vagy

eszközök használatával korlátozott mértékű


tanulmányi

történő

autonómiával

területen

feladatvégzéshez és

végzett tanulás vagy

rutin probléma

munka

felügyelet mellett

megoldáshoz, releváns információk alkalmazását igénylő alapvető kognitív és gyakorlati készségek 3. szint

tények, elvek,

egy sor kognitív és

felelősség vállalása


folyamatok és általános gyakorlati készség

feladatok elvégzéséért a


fogalmak

alapvető

munka

ismerete valamely

módszerek, eszközök,

vagy tanulás során

munka- vagy

anyagok és információk a saját viselkedés

tanulmányi területen

kiválasztásával és

körülményekhez való

alkalmazásával járó

igazítása

feladatok

problémamegoldáskor

elvégzéséhez és problémák megoldásához 4. szint

tárgyi és elméleti tudás

egy sor kognitív és

önálló


széles

gyakorlati készség egy

tevékenységszervezés az


összefüggésekben,

munkavágy

általában előre

23


tanulmányi terület

látható, ám adott esetben


specifikus problémáinak változó munka- vagy

belül

megoldásához

tanulmányi környezet iránymutatása szerint mások rutinmunkájának felügyelete korlátozott felelősségvállalással a munka- vagy tanulmányi tevékenységek értékeléséért és javításáért

5 (*) szint

átfogó, specializált

egy sor olyan átfogó

vezetés és felügyelet

Az 5. szintre vonatkozó tárgyi és elméleti tudás

kognitív és gyakorlati

gyakorlása olyan


valamely

készség, amely elvont

munka- vagy

munka- vagy

problémák kreatív

tanulmányi

tanulmányi területen,

megoldásainak

tevékenységek

illetve e

kidolgozásához

kontextusában, ahol

tudás határainak

szükséges

előre

ismerete

nem látható változások lépnek fel önmaga és mások teljesítményének értékelése és fejlesztése

6 (**) szint


szakmai

összetett technikai vagy



magabiztosságot és az

szakmai tevékenységek


magas

innovációt bizonyító

vagy

szintű ismerete,

magas szintű készségek, projektek vezetése,

elméletek és elvek

amelyek egy

felelősség vállalása a

kritikai megértésével

specializálódott

döntéshozatalért

munka- vagy

előre nem látható


munka- vagy

összetett és előre nem

tanulmányi

látható problémák

helyzetekben

24

megoldásához

felelősség vállalása

szükségesek

egyének vagy csoportok szakmai fejlődésének irányításáért

7 (***) szint

kiemelten szakosodott

a kutatásban és/vagy az összetett, előre nem


tudás, részben valamely innovációban új tudás

látható és új stratégiai


munka- vagy

és

megközelítéseket


eljárások

igénylő munka- vagy

legfrissebb

kifejlesztéséhez,

tanulási kontextusok

fejleményeinek

valamint a különböző

vezetése és átalakítása

ismeretével, amely

területekhez tartozó

felelősség vállalása a

eredeti megközelítések

tudás integrálásához

csoport szakmai

és/vagy kutatások

szükséges,

tudásához

alapjául szolgálhat

szakosodott

vagy gyakorlatához való

kritikus tudatosság a

problémamegoldási

hozzájárulásért és/vagy

tudáshoz kapcsolódó

készségek

stratégiai

kérdésekben

teljesítményének


értékeléséért

tanulmányi területen, valamint különböző területek kapcsolódásainál 8 (****) szint

a tudás jelenlegi határait a kutatás és/vagy az

a munka- vagy


feszegető ismeretek

innováció kritikus

tanulmányi kontextus –


valamely

problémáinak

beleértve a

munka- vagy

megoldásához, valamint kutatást – élvonalában

tanulmányi területen és a létező tudás

új elképzelések vagy

a területek

vagy szakmai gyakorlat folyamatok

kapcsolódásainál

kiterjesztéséhez és

kifejlesztésénél mutatott

újradefiniálásához

kiemelkedő tekintély,

szükséges legmagasabb innovációs képesség, szintű és

25

autonómia, tudományos

legspecializáltabb

és szakmai

készségek és technikák, feddhetetlenség és többek

folyamatos

között a szintetizálás és elkötelezettség az értékelés képessége Az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszerének való megfelelés

Az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszere ciklusokra (képzési szintekre) szolgál szintleírással. Valamennyi ciklus jellemzője egy általános állítást tesz az adott ciklus végét jelentő képesítéshez kötődő eredmények és képességek tipikus követelményeiről. (*) A rövid (az első ciklus részét képező vagy ahhoz kötődő) felsőoktatási ciklus leírása – amelyet a bolognai folyamat részeként a Közös Minőségi Kezdeményezés (Joint Quality Initiative) alakított ki – az EKK 5. szintű tanulási eredményeinek felel meg. (**) Az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerében az első ciklus jellemzése – amelyet a bolognai folyamat keretében a felsőoktatásért felelős miniszterek 2005. májusi bergeni ülésükön elfogadtak – az EKK 6. szintű tanulási eredményeinek felel meg. (***) Az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerében a második ciklus jellemzése – amelyet a bolognai folyamat keretében a felsőoktatásért felelős miniszterek 2005. májusi bergeni ülésükön elfogadtak – az EKK 7. szintű tanulási eredményeinek felel meg. (****) Az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerében a harmadik ciklus jellemzése – amelyet a bolognai folyamat keretében a felsőoktatásért felelős miniszterek 2005. májusi bergeni ülésükön elfogadtak – az EKK 8. szintű tanulási eredményeinek felel meg.

26

Az alábbi táblázat összefoglalja a pályatanácsadó képzések kompetencia alapú besorolását, ami megmutatja, hogy milyen végzettséggel, munkahelyen és munkakörben milyen szintű pálya-tanácsadási folyamatban vehet részt a tanácsadó. Az elrendezés hierarchikus, tehát a magasabb végzettségű szakember kompetens módon képes nemcsak a saját szintjének megfelelő tevékenység végzésére, hanem az alacsonyabb szintű tanácsadási folyamatokban is részt tud venni. A tanácsadási folyamatok klasszifikációjához a Wiegersma modell (1976) nyújtja a keretet. Wiegersma

Probléma jellege

Végzettség

Munkahely - munkakör

tanácsadás szintjei I.

szint

Információs tanácsadás

Ba_andragógus_MVTA szakirány

Munkaügyi Központ – tanácsadó, Támop programok, Alapítványok

Pályaorientációs tanár

Iskola - tanár

Szociálpedagógus TA szakirány

Iskola, Gyermekjóléti Szolgálat, CSSK (csg)

Iskolai tanácsadás és konzultáns pedagógus

Iskola – szakszolgálati munkatárs

Iskolai tanácsadás és konzultáns pedagógus 120 órás akkreditált képzés pályaorientációs konzulens: pedagógusoknak, szociális területen dolgozóknak II.

szint

Bonyolultabb döntési helyzet

Ba_andragógus_MVTA szakirány

Nagyobb mennyiségű információs hiány

M.K - tanácsadó, Támop programok, Alapítványok

Pályaorientációs tanár

Iskola, Gyermekjóléti Szolgálat, CSSK (csg)

Szociálpedagógus TA szakirány

Iskola – szakszolgálati munkatárs


Egyetem, Főiskola – diáktanácsadó,


középiskola (szakképzés, közoktatás,

Diáktanácsadó szakirányú továbbképzés

felsőoktatás)

Ma_Emberi Erőforrás Tanácsadó 27

III.

szint

Komoly belső konfliktus

Ma_ Pszichológus Tanácsadó szakirány

Karrierirodák,

Ma_Emberi Erőforrás Tanácsadó

Állami szervezetek, Multicégek - HR

Ma_Pszichológus Tanácsadó szakirány Diáktanácsadó szakirányú továbbképzés IV.

szint

Fokális tanácsadás

Tanácsadó szakpszichológus, munka-pálya

probléma fókuszba helyezése és

szakirány (specializáció)

Közigazgatás (rendészet, tűzoltóság, katonaság)

a pszichológiai tanácsadás V. szint

Pszichoterápia

Nevelőotthon, Kórház, Rehabilitációs Intézet

Pszichoterapeuta

28

A továbbiakban bemutatunk néhány pályatanácsadó-kompetenciarendszert, melyek közül több megjelenik a mátrixban is.

Hiebert

a

karrierfejlesztő

szakemberek

kompetenciáival

kapcsolatos

vizsgálatában

megalkotott egy modellt, melyben koncentrikus körökként ábrázolta a kulcskompetenciákat, a speciális területeket és a közös kompetenciákat. A modellben az összes kompetencia három ugyanolyan fontos részből áll: a tudásból, a képességekből és az attitűdökből.

SZAKTERÜLETEK (AREAS OF SPECIALIZATION) - álláskeresési stratégiák - közösségépítés - munkakörfejlesztés - információ- és erőforrás menedzsment - karriertanácsadás

tudás

Kulcskompetenciák

képességek

attitűdök

KÖZÖS KÉPESSÉGEK ÉS TUDÁSOK - álláskeresési stratégiák - csoport facilitáció

KULCSKOMPETENCIÁK - szakmai hozzáállás - interperszonális kompetencia - karrierfejlesztéssel kapcsolatos tudás - szükségletek megítélése

29

Watts (1992) 19 feladatot (task) 7 csoportra osztva szerepeltetett. A hét csoport az alábbi volt: •

információk menedzselése a munkaerőpiac, oktatási rendszer, foglalkozások vonatkozásában,

•

egyéni tanácsadás (individual counselling)

•

csoportos tanácsadás (valamint önsegítő csoportok támogatása)

•

munkába (képzésbe) helyezés (tartás) támogatása (pl. coaching, mentorálás) utánkövetés

•

kapcsolat- és hálózatépítés: visszajelzés nyújtása a felhasználóknak, karrier információs források feltöltése,

•

menedzsment, a szolgáltatás tervezése, értékelése, fejlesztése

A CEDEFOP-NICEC kézirat jelenlegi változatában három kompetencia körre épít. A kompetenciák egymást feltételezik és támogatják meg, amelyben az egyes területeken az adott gyakorlati szakember különböző szinteket érhet el.

30

1. 1. karriermenedzseléshez kapcsolódó tanácskérői készségek (skills) fejlesztése egyéni, csoportos és telefonos, vagy on-line 1. a tanácskérővel folytatott interakcióhoz/ kommunikációhoz kapcsolódó

1. 2. a tanácskérő képessé tétele az információkhoz való 1. 3. a tanácskérő korábbi kompetenciáinak feltárása, az én-leltár elkészítésének támogatása

kompetenciák (client-interaction competences)

1. 4. karrier-, pálya-, munka tanácsadási programok kialakítása és 1. 5. a tanácskérő támogatása 1. 6. a tanulás és munka világába történő belépések facilitálása 2. 1. a tanácskérőket lehetőségeikről tájékoztató információs rendszerek működtetése (munkapiac, vállalkozás, képzés, utazás, hozzájutás az ellátásokhoz, önkéntes munkák…) 2. 2. hálózatban tevékenykedés és saját hálózat kialakítása

2. támogató kompetenciák (supporting competences)

2. 3. a saját esetmunkák dokumentálása (tanácsadó napló) a saját esetmunka beosztása 2. 4. a tanácskérők karrier kompetenciáinak fejlesztését szolgáló saját stratégiák kialakítása 2. 5. kapcsolat kiépítése az érintettekkel 2. 6. kapcsolat kiépítése a tanácsadás kutatói irodalmával, feladataival (Önálló kutatások indítása MA szinten és felette.), a 2. 7. önképzés (szupervízió és folyamatos szakképzés) 3. 1. IKT készség szintű használata a tanácsadási folyamat és a dokumentálás, önképzés során 3. 2. Kommunikációs készségek

3. alapvető kompetenciák (foundation competences)

3. 3. A saját tanácsadói képességek és terhelhetőség meg- és felismerése és elfogadása 3. 4. A tanácsadási elmélet(ek) gyakorlatba történő integrálása 3. 5. A tanácskérők egyéni igényeinek felismerése és annak megfelelő tanácsadási folyamat kialakítása (megfelelő módszer és 3. 6. Etikus gyakorlat/ praxisvezetés

31

A nemzetközi szervezetek között az IAVEG (International Competencies for Educational and Vocational Guidance Practitioners) volt az első, amely 2003-ban az átfogó és elterjedt kompetencia definíciók megjelenése előtt elkészítette több száz gyakorló szakember által véleményezett karrier tanácsadó kompetencia rendszerét. Az IAVEG 2003. szeptember 4.-én berni ülésén fogadta el a karrier tanácsadók minősítését szolgáló nemzetközi kompetencia rendszerét, amelyet azonban a mai napig sem használnak a tagok, leginkább más nemzeti szintű rendszerek kialakításához szolgál alapul. Az International Counsellor Qualification Standards kialakítása 1999-től 2003-ig tartott és több száz gyakorló szakember véleményén alapul az eredmény. Az ICQS megkülönbözteti a tanácsadó alap, vagy kulcskompetenciáit és összesen tíz speciális területet ír le, amelynek következtében a gyakorlatban nehezen kezelhető és hosszú lista jött létre. Az alap/ kulcs kompetenciák az alábbiak:

C1

Megfelelően etikus és szakmai hozzáállás tanúsítása a gyakorlati munka során

C2

Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, amely lehetővé teszi a kliens önálló tanulását karrierje és személyes életútja tekintetében egyaránt

C3

Képesség a kliens miliőjének, kulturális környezetének a megértésére és a tanácsadási

folyamat

során

a

kliensnek

leginkább

megfelelő

módszer

kiválasztására való képesség C4

A tanácsadási elméletek és kutatások felhasználásának a képessége a gyakorlati munkában

C5

Képesség a tanácsadási programok kialakítására, kivitelezésére és értékelésére

C6

Képesség a tanácsadói énhatárok, személyes stílus és kapacitás felismerésére és tiszteletben tartásuk

C7

Képesség a hatékony kommunikációra a kliensekkel és munkatársakkal, a befogadónak megfelelő nyelvezett, kommunikációs szint kiválasztása

C8

Folyamatos önképzésre való képesség a munkaerőpiac, képzési rendszerek, társadalmi kérdések vonatkozásában

C9

Társadalmi és kultúrák közötti megértés, érzékenység

C10

Hatékony csapatmunkára való képesség

C11

Az LLG folyamatának megértése

32

Ezen felül ez a felosztás számos további kompetenciát köt a megállapított tíz területhez. A tíz terület a következő: •

kiválasztási terület (kompetenciamérések, toborzások – kiválasztások támogatása)

•

oktatási tanácsadás

•

karrierfejlesztés

•

tanácsadás (counselling) /második szintű professzionális tanácsadás/

•

információk menedzselése, karbantartása az oktatási rendszerekről és a munkapiacról

•

konzultáció és koordináció a tanácsadás másodlagos csoportjai felé (szülők, tanárok, közösségek, érintett további intézmények)

•

kutatás és értékékelés

•

tanácsadási szolgáltatások menedzselése

•

közösségfejlesztés

•

elhelyezés támogatása a munkapiacra

Az Európai Karriertanácsadó Bizonyítvány (European Career Guidance Certificate, ECGC) projekt 2007. november elején indult, a következő célkitűzésekkel: A projekt partnerországokban kevés továbbképzési- és tréninglehetőség létezik a pályatanácsadók számára, és ezek sem egységesek és átjárhatóak, nincsenek nemzetközi standardok lefektetve a képzéseket és a bizonyítványok tekintetében. Az összes létező bizonyítvány, illetve képesítés valamilyen formális kurzus vagy képzés elvégzését tűzi ki feltételként. Sok pályatanácsadónak nincs módja (idői, földrajzi, anyagi vagy egyéb okból) részt venni egy ilyenen.

Nem létezik egy olyan képesítési rendszer azon pályatanácsadó szakemberek számára, akik nem kívánnak oktatásban részt venni, mivel sokéves munkatapasztalatuk van, és rendelkeznek az elvárt és kívánt tudással, képességekkel, kompetenciákkal, és akik szeretnének egy bizonyítványt (vagyis a nem formális képzés során szerzett tudásukat, készségeiket, kompetenciáikat szeretnék hivatalosan, formálisan elismertetni.

33

A projekt fő célja, hogy kidolgozzon egy standardizált és nemzetközileg átjárható bizonyítványrendszert („ECGC bizonyítvány”), amely a pályatanácsadók formálisan vagy informálisan megszerzett tudásának, készségeinek, kompetenciáinak elismerésére szolgál, és ami kompatibilis az aktuális tréning és oktatási kínálattal. Az ECGC vizsga, illetve bizonyítvány megszerzéséhez nem szükséges semmilyen kurzus látogatása – a vizsgázó maga döntheti el, hogyan készül a vizsgára, a meglévő tudásának, készségeinek és kompetenciáinak függvényében. Az ECGC-t a MEVOC pályatanácsadók kompetencia-standardjai alapján dolgozták ki. (A MEVOC egy hároméves Leonardo da Vinci projekt, mely 2003. októberében indult, és amelyet az IBW, az Osztrák Gazdasági Képzési Kutatóintézete kezdeményezett és koordinált.)

Az ECGC egy lépést tesz az Európai Unió élethosszig tartó tanulás (LLL) stratégiájának szellemében és elősegíti a pályatanácsadó szektor nemzeti és nemzetközi szintjén a professzionalizációt.

A pályatanácsadás végigkíséri az élethosszig tartó tanulást és támogatja az erre vonatkozó döntési folyamatokat személyes beszélgetés keretében történő információnyújtással. Az informálisan szerzett kompetenciák elismerése és certifikálása az Európai Bizottság Life Long Learning politikájának fontos célkitűzése. Ennek sikeres megvalósulására példa az Európai Számítógépes Vizsga (ECDL - European Computer Driving Licence) és az Európai Gazdasági Kompetencia Bizonyítvány/Jogosítvány (EBCL - European Business Competence Licence).

Az ECGC az Európa szerte elismert bizonyítvány lesz képzési- és pályatanácsadók részére.

A képesítési rendszer 3 modulból áll, melyek mindegyikét egy ECGC vizsga zárja. •

On-line teszt: szak- és módszertani tudás felmérése

•

Assessment Center: személyiség felmérése, szociális és személyes kompetenciák

•

Írásos munka: elméleti tudás feltérképezése

Mindhárom modul sikeres teljesítése után egy 60 ECTS pont értékű ECGC-t (Európa Pályatanácsadó Bizonyítványt) kap a vizsgázó.

34

Az ECGC 4 fő-kompetenciát határoz meg, ezek részletes bemutatása a következő:

Az aktuális továbbképzési és szakképzési lehetőségek naprakész ismerete A kliens egyéni továbbképzési szükségleteinek ismerete, mely a szakmai fejlődéséhez szükséges

Szakképzés és továbbtanulás

Képesség, hogy a releváns információt a kliens továbbképzésével kapcsolatban átadjunk

Képzési és karrierbeli ismeretek

A munkaerő-piaci fejlemények és trendek ismerete és folyamatos figyelemmel követése, a releváns információ források ismerete és Munkaerő-piaci ismeretek

A szakmák és szereplőinek, követelményeinek, kilátásainak és továbbképzési lehetőségeinek ismerete, és a releváns információ források Betölthető, szabad álláshelyek, illetve ezek keresési lehetőségeinek ismerete A különböző célcsoportok jellegzetességeinek ismerete, és az ezekhez szabott megfelelő tanácsadói stratégia kialakítása Alapvető szociális képességek és speciális képességek a különböző, esetlegesen nehéz célcsoportok kezelésének képessége

Klienssel való kommunikáció

Képesség az olyan nehéz helyzetben lévő kliensek azonosítására, akiknek csökkent a karrier-döntési képességük, (pl. egészséggel, anyagiakkal kapcsolatos problémák, szerhasználók) és ezek továbbküldésére Képesség a kliens önálló kezdeményezésének és felelősségvállalásának az előmozdítására a karriermenedzsment területén

Tanácsadási gyakorlat

Képesség az információ tiszta és érthető módon történő bemutatására Képesség a kliens motiválására

Coaching készségek

Képesség a segítségre, de a szakmai távolság Kérdező- és interjútechnikák alkalmazásának képessége Alapvető telefonos kommunikáció és tanácsadói képességek Assessment

Képesség a kliens szükségleteinek elemzésére Képesség a kliens kompetenciáinak azonosítására, melyek az önfoglalkoztatáshoz és a vállalkozáshoz szükségesek, és ehhez releváns

35

A pályatanácsadásban használatos érdeklődésiés képességtesztek ismerete Képesség a teszteredmények értelmezésére és ezek integrálására a tanácsadási folyamatba Képesség a kliens egyéni igényeiről és lehetőségeiről szóló információnak az a munkaerő-piac aktuális keresletével való Az állásjelentkezés formális és infomális Munkahelykeresés és közvetítés, elhelyezkedés módjainak ismerete Az állásajánlatok közti szűrés képessége a kliens azonosított kompetenciái és erőforrásai alapján, és ennek átadása a kliensnek, hogy ezt önállóan A szakma etikai kódexének, normáinak ismerete és tiszteletben tartása

Etika

Pozitív attitűd és motiváció a munkában Pozitív gondolkodás Személyes skillek, tanácsadói profil

Nyitottság az új tapasztalatokra, változásokra Aktív figyelés képessége Éntudatos testkommunikáció, a metakommunikációjának tudatosítása Kulturális tolerancia

Személyiség

Tevékenységek tervezésének (management of activities)

Időgazdálkodás

képessége

Prioritások felállítása, fókuszálás, sürgősség felismerése, és ha szükséges, idő-terv

Stressz és frusztráció

Stresszel való megküzdés képessége

személyes továbbfejlődés ICT - skillek

kliens

ICT használat és információmenedzsment

36

Saját határok ismerete, önreflexió Élethosszig tartó továbbképzések Alapvető ICT készségek (Word, Internet keresők, e-mail

4 Kompetenciák szakok szerint

4.1 Pszichológia alapképzési szak (BA)

Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a pszichológia tudomány elméleti alapismereteinek és alapvető módszereinek birtokában – szakmai vezetés mellett – alkalmasak a pszichológia alkalmazott ágaiban feladatok ellátására. A képzés során olyan készségeket és technikákat sajátítanak el, amelyek révén alapfokon képessé válnak az egyének, a csoportok és szervezetek megismerésére, illetve fejlesztésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a pszichológia alapképzési szakot végzettek képesek: •

szakmai célok megértésére és megfogalmazására a viselkedéselemzés terén;

•

egyének, csoportok, szervezetek és helyzetek lényeges jellemzőinek szakszerű megítélésére (felmérések, interjúk készítésére, speciális tesztek használatára);

•

a megfelelő mérési technikák kiválasztására és eredményeinek értelmezésére;

•

a mérési, megfigyelési és interjú adatok rendszerezésére, az adatok alapján a vezető pszichológus számára összegző beszámolók készítésére;

•

szakmai szolgáltatások terén csoportfoglalkozások, speciális tréningek vezetésére;

•

vezető pszichológusok felügyeletével fejlesztő célú beavatkozások végrehajtására;

•

pszichológiai alkalmasság-, működés- és viselkedéselemzés során a vizsgálati eszközök használatára;

alkalmasak: •

minden olyan szervezetben, intézményben, létesítményben munkakör betöltésére, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, vezetés, újranevelés, korrekció, gyógyítás, illetve rehabilitációs tevékenység folyik;

•

pszichológiai laboratóriumban, a munkalélektan területén az alkalmasság–vizsgálatok és standard vizsgálóprogramok lebonyolítására;

37

•

egyéni, csoportos és szervezeti szintű pszichológiai alkalmassági, működés- és viselkedéselemző vizsgálat elvégzésére.

Rendelkeznek

nyitottsággal,

toleranciával,

közvetlenséggel,

elfogadó

attitűddel,

jó

kapcsolatteremtő és kommunikációs képességekkel. Alkalmazkodásra és együttműködésre képesek és reális önismeretük mellett motiváltak szakmai látókörük bővítésére. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): •

alapozó ismeretek: 25-35 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a pszichológiába, a pszichológia főbb területei; a pszichológia biológiai alapjai); a szakterület gyakorlati készséget fejlesztő ismeretei (általános és pszichológiai statisztika); •

szakmai törzsanyag: 135-145 kredit, ebből

a) általános szakterületi ismeretek: 85-95 kredit •

alaptudományi tanulmányok: 80-85 kredit

•

kísérleti/általános lélektan (észlelési folyamatok, a figyelem kognitív és aktivációs vonatkozásai, a tanulás elméletei, az emlékezet kognitív modelljei, a képzelet, a gondolkodás törvényszerűségei, motiváció és emóció);

•

evolúciós fejlődéslélektan (evolúciós modellek, fejlődéslélektan: a kognitív, a szenzomotoros,

a

beszédfejlődés

törvényszerűségei;

szocializáció:

kötődés,

éntudatalakítás, nemi indíttatás, érzelmi és morális fejlődés, szociális kogníció, szociális

kompetencia);

•

személyiséglélektan (személyiségelméletek, diagnosztikai eszközök és alkalmazásuk);

•

társadalomlélektan (szociális megismerés, attitűdszerveződés, kognitív stílus, egyéni és társadalmi nézetrendszerek, társas viselkedés, segítő és agresszív viselkedés, szociális szerep, társadalmi identitás);

•

a pszichológia alkalmazása és története: 5-10 kredit

38

•

a pszichológia alkalmazott ágainak (vezetéspszichológia, iskolapszichológia, a tanácsadás

pszichológiája, egészségpszichológia) rendszere, módszertana, terápiás

és diagnosztikai

eszköztára; pszichológiatörténet; pszichológia, etika és jogi

ismeretek; b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit •

határtudományok és differenciált kutatásmódszertan (pszichofiziológia, neurológia, egyéb társadalmi és bölcsészettudományi tanulmányok, differenciált tudományági

•

kutatásmódszertan);

•

a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 5 kredit.

39

4.2 Pszichológia mesterképzési szak

A mesterképzési szak megnevezése: pszichológia A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: •

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

•

– szakképzettség: okleveles pszichológus

•

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Psychologist

•

–

választható

szakirányok:

szervezetpszichológia,

munka-

kognitív és

pszichológia,

társadalom-

és

klinikai

és

szervezetpszichológia,

egészségpszichológia, tanácsadás- és iskolapszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia •

– szakirányok angol nyelvű megnevezése: Cognitive Psychology, Social and Organizational Psychology, Work and Organizatonal Psychology, Clinical and Health Psychology, Counselling and Educational Psychology, Developmental and Clinical Child Psychology, Interpersonal and Intercultural Psychology

Képzési terület: bölcsészettudomány A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a pszichológia alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű pszichológia szak. A képzési idő félévekben: 4 félév A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 16–24 kredit; A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 6–16 kredit; A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 60–70 kredit; A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A

képzés

célja

olyan

pszichológus

szakemberek

képzése,

akik

megszerzett

pszichológiatudományi ismereteik birtokában tájékozottak a pszichológia több ágában.

40

Ismerik a pszichológus szakma módszereit és eszközeit, és képesek ezeket az egyének, csoportok vagy szervezetek megismerése és fejlesztése érdekében használni. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: •

– a pszichológiatudomány történetét és meghatározó elméleti nézőpontjait,

•

– az alkalmazott pszichológiai területek és a társtudományok alapismereteit,

•

– a pszichológiatudomány módszereit, az adatok feldolgozásának, kezelésének szakmai-etikai szabályait,

•

– a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit,

•

a választott szakirány speciális ismereteit és módszertanát;

továbbá a tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon végzettek ismerik: •

–

a

tanácsadás

különféle

elméleti

irányzatait,

az

életvezetési,

pálya

és

munkatanácsadás elméleteit, a krízis-elméleteket, •

– a tanácsadás és az iskolapszichológia különböző területein használt diagnosztikai eljárásokat,

•

– az iskolapszichológia elméleti irányzatait, feladatát és munkamódszereit, az oktatónevelő intézmények szervezeti sajátosságait,

•

– a pedagógia, a gyermekvédelem, a gyermek és serdülő pszichiátria tanácsadásban és iskolapszichológiában hasznosítható eredményeit;

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: •

– szakterületükön kutató-fejlesztő munka végzésére,

•

– a pszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára,

•

– a pszichológusi tevékenység gyakorlására – megfelelő szakmai szupervízió mellett – olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol szakirányuknak megfelelő munka folyik,

•

– szakmájuk interdiszciplináris és multidisziplináris elméleti és gyakorlati művelésére,

•

– az alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására,

41

•

–

a

természettudományi

és

társadalomtudományi

partnertudományok

új

eredményeinek követésére; továbbá

a tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon végzettek alkalmasak: •

diagnosztikai és tanácsadási módszerek alkalmazására a gyakorlatban, a különböző életkorú kliensekkel való foglalkozás keretében,

•

az egyéni-, csoport - és családi tanácsadásra, a fejlődés és a változás elősegítésére,

•

a prevenció különböző szintjein pszichológiai ellátás nyújtására;

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: •

– magas szintű szakmai motiváltság, elkötelezettség, felelősségtudat és etikai érzék,

•

– fejlett elemzőképesség a magatartás és a pszichés működés különböző területein,

•

– nyitottságra, együttműködésre törekvés, tolerancia,

•

– reális önismeret, kreativitás és kezdeményezőkészség az emberi kapcsolatokban,

•

– önreflexió a szakmai tevékenységek során, a folyamatos szakmai megújulás képessége,

•

érzések és gondolatok világos kifejezésének képessége.

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: Az alapképzési ismereteket bővítő, a mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök: 16–24 kredit fejlődéslélektani, kognitív pszichológiai, személyiséglélektani, szociálpszichológiai alapozó mesterkurzusok. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 6–16 kredit pályaszocializáció, pszichológus etika, módszertani készségfejlesztés, kommunikációs készségfejlesztés. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: Tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon: a tanácsadás elméleti irányzatai, életvezetési tanácsadás, krízis-elméletek, diagnosztikai módszerek az egyéni tanácsadásban, pálya- és munkatanácsadás elmélete, diagnosztikai módszerek a pálya- és munkatanácsadásban, az iskolapszichológia elméleti irányzatai, feladatai, munkamódszerei, preventív iskolai programok, az oktatató-nevelő intézmények szervezeti sajátosságai, diagnosztikai módszerek

42

az iskolapszichológiában, társtudományi alapozás, szakmai gyakorlati tevékenység terepen ill. intézményen belül (iskolai konzultáció, életvezetési és pályatanácsadás, pszichológus identitás

és

pályaszocializáció

és

jövőképtervezés,

tanácsadás

a

felsőoktatásban,

egészségpszichológia, fejlődés-és kognitív pszichodiagnosztika, családi tanácsadás), vezetett kutatómunka

(nevelés-

és

oktatáspszichológiai

vizsgálatok,

tanulás

tanítása,

személyiségfejlesztő csoportmunka az iskolában, iskolai szervezet vizsgálatai, kutatások a tanácsadás területén).

A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat a képzőhelyen vagy külső intézményben, megfelelő tudományos fokozattal, illetve gyakorlati szakképesítéssel rendelkező pszichológus irányításával végzett gyakorlat. A terepgyakorlat formájában végzett szakmai gyakorlat és kutatómunka legalább 120 óra és kreditértéke minimum 10 kredit, melyet a felsőoktatási intézmény tantervében határoz meg.

Kompetencia

Kompetencia részletes

Megszerzését biztosító Módszer

leírása

tárgyak

Ismeretbeli

Fejlődéspszichológiai

Tanácsadás elmélete és

Frontális előadások,

kompetenciák

elméletek, azon belül

gyakorlata, egyéni

esettanulmányok

(elméleti tudás)

különösen a szocializáció

tanácsadás elmélete,

prezentálása,

és az élethosszig tartó

fejlődés és

megbeszélése

fejlődés elméleteinek

szocializáció, iskolai

ismerete, alkalmazott és

szociálpszichológia,

pedagógiai

szervezetelmélet és

szociálpszichológiai

szervezetfejlődés,

ismeretek, tanácsadás

kríziselmélet, pálya- és

elméleteinek rendszerszintű munkatanácsadás ismerete, egyéni és

elmélete, életvezetési

csoportos tanácsadás

tanácsadás, speciális

iskoláinak ismerete,

kapcsolati modellek,

diagnosztikai eljárások a

társadalmi integráció,

pályatanácsadásban.

aktuális eredmények az

43

iskolapszichológiában Szakmaetikai

A tanácsadó saját

Pályaszocializáció,

Előadások,

és jogi

korlátainak ismerete,

pszichológus etika,

esettanulmányok

kompetenciák

oktatási törvények,

gyermekvédelem, segítő bemutatása és

munkajoggal kapcsolatos


alapvető ismeretek,

társadalmi integráció,

általános szakmaetikai

iskolai

kérdések, kisebbségek

szociálpszichológia

megbeszélése

helyzetének, jogainak és speciális lehetőségeinek ismerete. Szakmagyakorlati

Segítő kapcsolat, interjú,

Terepmunka a

Tanácsadás-gyakorlatok

kompetenciák

pályatanácsadás,

tanácsadás területén,

és szimulációk,

anamnézis, exploráció,

egyéni tanácsadás

terepgyakorlatok,

egyéni pályaválasztási

gyakorlat, pálya- és

tesztfelvétel,

tanácsadás.

munkatanácsadás

esetbemutatás és -

gyakorlat, iskolai

megbeszélés

konzultáció Mérési és

Papír alapú diagnosztikai

Diagnosztikai

Közvetlen mérések,

teszthasználati

módszerek alkalmazása a

módszerek az egyéni

tesztelések, eredmények

kompetenciák

pályatanácsadásban,

tanácsadásban és az

bemutatása és

alapvető képességek,

iskolapszichológiában,

értelmezése, az egyes

motivációk feltérképezése

gyermek-

tesztekből komplex

teszt segítségével.

pszichodiagnosztika,

profil felállítása.

diagnosztikai módszerek a pálya- és munkatanácsadásban. Kutatói

Nemzetközi szakirodalom

Kutatásmódszertan,

Terepvizsgálatok, önálló

kompetenciák

feldolgozásának készsége,

kutatások a tanácsadás

és csoportos kutatások

hipotézisek felállítása,

területén, nevelés- és

végzése,

kutatási terv és publikáció

oktatáspszichológiai

műhelymunkák.

készítésének képessége,

vizsgálatok és

44

jártasság a külföldön

terepmunka,

kidolgozott

tudományos

pályaorientációs

publikációk

tanácsadási módszerek

készítésének

adaptálásában, kutatás

módszertana

végzésének és új eszközök kifejlesztésének képessége Módszertani

Diagnosztikai és

Többváltozós

Előadások,

kompetenciák

prevenciós módszerek

statisztikai eljárások,

esetfeldolgozás,

ismerete, egyéni- és

módszertan,

vizsgálati eredmények


diagnosztikai

statisztikai feldolgozása,

módszereinek alkalmazás

módszerek az egyéni

értelmezése

szintű ismerete, vizsgálati

tanácsadásban és az

céloknak megfelelő

iskolapszichológiában,

módszerek kiválasztásának diagnosztikai és alkalmazásának

módszerek a pálya- és

képessége, új eszközök

munkatanácsadásban,

validálása, kutatás


eredményeinek statisztikai

gyakorlat

feldolgozása és értelmezése. Kommunikációs

Jártasság a verbális és

A tanácsadás elmélete

Személyes

kompetenciák

nonverbális

és gyakorlata, az egyéni tapasztalatszerzés a

kommunikációban ismereti tanácsadás gyakorlata,

gyakorlatok során,

és élmény/készség- szinten csoportos tanácsadás-

személyes élmények

egyaránt, tanácsadói

gyakorlat,

megosztása,

munkához való

személyiségfejlesztő

kommunikációs fogások

kommunikációs készségek csoport, segítő

alkalmazása,

megszerzése, empátia


tudatosítása és rögzítése,

kifejezése, nondirektív

iskolai konzultáció,

tudatos alkalmazása,

kommunikáció elsajátítása, krízisintervenciós

gyakorlása a

publikációk készítésének

módszerek, tudományos kiscsoportos

képessége.

publikációk

45

foglakozások során.

készítésének módszertana, szakdolgozati konzultáció Szakmaközi

Kitekintés a rokon

Alkalmazott

Különféle kapcsolódó

együttműködést

tudományágak felé, a

fejlődéspszichológia,

tudományterületek

biztosító

pályaorientációs tanácsadás affektív

kompetenciák

elhelyezése más

fejlődéspszichológia,

tudományok között, jogi,

iskolai

(inter-

pedagógiai,

szociálpszichológia,

diszciplinaritás)

fejlődéspszichológiai,

pedagógia,

szociálpszichológiai és

szervezetelmélet és

szociológiai ismeretek.

szervezetfejlesztés.

Személyi

Empátia, hitelesség,

Egyéni tanácsadás

Gyakorlatok,

kompetenciák,

elfogadás készsége,

gyakorlat,

szimulációk,

szakmai attitűdök

kapcsolatteremtő és

személyiségfejlesztő

esettanulmányok

kommunikációs készség.

csoport,

megvitatása.

megvitatása, integrálása.

csoportostanácsadásgyakorlat, személyiségfejlesztő csoportmunka az iskolában.

A kompetenciák egy másik felosztását a következőkben mutatom be: a segítő folyamatok pszichológiai tartalmához kapcsolódóak az elsődleges kompetenciák, ezek azok, melyek konkrétan a pszichológusi praxis folytatásához szükségesek, tehát terület specifikusak

46

CÉLMEGHATÁROZÁS

Klienssel

együttműködve

szolgáltatás célját 1. Szükségletek elemzése 2. Célmeghatározás FELMÉRÉS 3. Egyének felmérése 4. Csoportok felmérése 5. Szervezet felmérése 6. Helyzet felmérése FEJLESZTÉS 7. Szolgáltatás meghatározása, követelmények elemzése 8. Szolgáltatás tervezés 9. Szolgáltatás tesztelése 10. Szolgáltatás értékelése BEAVATKOZÁS 11. Intervenció megtervezése 12. Közvetlen személyorientált intervenció 13. Közvetlen helyzetorientált intervenció 14. Közvetett beavatkozás 15. Szolgáltatás alkalmazása KIÉRTÉKELÉS 16. Kiértékelés megtervezése 17. Mérési eljárások 18. Elemzési eljárások

47

meghatározni

a

TÁJÉKOZTATÁS 19. Visszajelzés nyújtása 20. Beszámoló írása

a másodlagos kompetenciák pedig a megszerzett tudás (azaz az elsődleges jártasságok) alkalmazásával, az általános hivatásgyakorlással összefüggő jártasságok. SZOLGÁLTATÁS elérhetővé tétele a kliens számára 1. Üzleti menedzsment 2. Szolgáltatásfejlesztés 3. Marketing és eladás PRAXIS vitele, megszervezése 4. Menedzsment 5. Minőségbiztosítás 6. Szakmai kapcsolatok 7. Továbbképzés

A szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményei

A felsőoktatásról szóló – többször módosított – 2005. évi CXXXIX. törvény értelmében a felsőoktatási

intézményben

megszerezhető

végzettség,

illetőleg

a

szakképzettség

követelményeit a képesítési követelmények határozzák meg. A felsőoktatásban az alapképzésben, vagy mesterképzésben megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, oklevéllel záruló továbbképzési forma a szakirányú továbbképzés. A szakirányú továbbképzés olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely további, speciális szakirányú szakképzettséget biztosít. A szakirányú

továbbképzési szakok

a Felsőoktatási Regisztrációs Központ

nyilvántartásba vett képzési és kimeneti követelményekkel rendelkező programok.

48

által

4.3 Diáktanácsadás

pedagógus szakvizsga, választáson alapuló tanulmányterület

A képzési program célja: Olyan szakemberek képzése, akik az oktatási rendszerben való előrehaladás minden kritikus alkalmazkodási pontján - az iskolába lépéstől a kötelező iskolai tanulmányok befejezéséig — és a munkaerőpiacra történő belépésig segítséget tudunk nyújtani a tanulóknak és szüleiknek az új tanulási és beilleszkedési feladatokhoz való sikeres alkalmazkodáshoz.

A képzés során olyan ismeretek és kompetenciák elsajátítására kerül sor, amelyek segítségével a program résztvevői: alkalmassá válnak a közoktatásban és a szakképzésben tanuló diákok körében – egyéni és csoportos formában – végzendő információs tanácsadási feladatok ellátására, személyes kompetenciájuk, képességeik és készségeik kifejlesztésére révén alkalmasak és képesek a tanulók és szülők körében mentálhigiénés segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására, segítséget, tanácsot tudnak nyújtani a közoktatási és a szakképzési intézményekbe való jelentkezéshez, a beilleszkedéshez, a tanulási nehézségek, valamint a képzés időszakában jelentkező életvezetési, magánéleti problémák megoldásához; ennek során képesek megítélni, mely problémák esetén szükséges más szakemberek bevonása és ezen lehetőségek igénybevételéhez megfelelő információkkal rendelkeznek.

A diáktanácsadó óra – és vizsgaterve a mellékletben található.

49

4.4 Iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus szakirányú továbbképzési szak

A képzés szakmai felelőse: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételi száma: OH-FHF/1192-7/2009 A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus

A szakirányú továbbképzés képzési területe: pedagógusképzés

A felvétel feltétele: pedagógus szakképzettséget igazoló oklevél

A képzés során elsajátítandó kompetenciák

A szakirányú továbbképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak és képesek a közoktatásban tanuló diákok körében – egyéni és csoportos formában – végzendő információs és mentálhigiénés tanácsadási feladatok ellátására.

A képzés során elsajátítandó kompetenciák •

segíteni tudják a diákok tájékozódását a közoktatás, a szakképzés rendszerében, az oktatás, illetve képzés során és a befejezés után elérhető tanulási és munkavállalási lehetőségekben, beleértve a tájékoztatás fenti témákra vonatkozó nemzetközi információit is;

•

segítséget, tanácsot tudnak nyújtani a közoktatási, a szakképzési intézményekbe való jelentkezéshez, a beilleszkedéshez, a tanulmányi, tanulási, valamint az oktatás vagy képzés időszakában jelentkező életvezetési, magánéleti, karriertervezési problémák megoldásához, ennek során képesek megítélni, mely problémák esetén szükséges más szakemberek (pszichológus, orvos, jogász, szociális munkás, munkavállalási

50

tanácsadó

stb.)

bevonása,

ezen

lehetőségek

igénybevételéhez

megfelelő

információkkal rendelkeznek; •

képesek

hozzájárulni

a

tanulók

pályaválasztásához,

személyes

lehetőségeik

kibontakoztatásához, a szakképzésbe, a felsőoktatásba vagy munka világába való belépéshez

szükséges

döntési,

alkalmazkodási és

karriertervezési

stratégiák

kialakításához; •

személyes kompetenciájuk, képességeik és készségeik kifejlesztése révén alkalmasak és képesek a tanulók körében mentálhigiénés segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására.

•

A tanulóknak

az

oktatási rendszerben történő

eligazodása,

továbbhaladási

lehetőségeinek a kiválasztása, illetve az adott oktatási intézmény speciális jellegzetességeihez, céljaihoz való sikeres alkalmazkodása érdekében képesek a diáktanácsadás területén lehetséges átfogó fejlesztési megoldások kezdeményezésére a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási, illetve a munkavállalási információs szervezeti rendszerekben.

Alkalmazási területek: A képzésben résztvevők szakértelmét mindenek előtt a közoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, valamint az ifjúsági tanácsadók, a pályaválasztási tanácsadó intézmények,

a

munkaügyi

központok,

a

családsegítő

központok,

a

speciális

nevelőintézmények, a különféle lelki segélyszolgálatok és a drogambulanciák igénylik.

A képzési idő: 2 félév

A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60

A szakdolgozat kreditértéke: 5

Az iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus szakirányú továbbképzési szak óra – és vizsgaterve a mellékletben található.

51

4.5 Tanácsadó szakpszichológus szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelménye

A képzés szakmai felelőse: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételi száma: OH-FRKP/1587-10/2007 A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Tanácsadó szakpszichológus az alábbi szakági specializáció megjelölésével: munka- és pályatanácsadás specializáció, családi és párkapcsolati tanácsadás specializáció, krízis-tanácsadás specializáció.

A szakirányú továbbképzés képzési területe: bölcsészettudomány

A felvétel feltétele Pedagógia pszichológia képzési ágban egyetemi szintű pszichológia szakon, illetve pszichológia mesterképzési szakon szerzett szakképzettség.

A szakirányú továbbképzési szak célja a pszichológusok felkészítése arra, hogy a pszichológia sajátos lehetőségeire támaszkodva segítséget tudjanak nyújtani az életvezetési és pályakrízisek,

valamint

a

családi

és

párkapcsolati

problémák

megelőzéséhez

és

megoldásához.

A képzés során elsajátítandó kompetenciák: a tanácsadó szakpszichológus a tanácsadás eszközeivel a pszichológia sajátos lehetőségeire támaszkodva segítséget tud nyújtani egyéni életvezetési problémák megoldásához, az életszerepek optimalizálásához, az emberi tanulás, kommunikáció, viselkedésváltozás, fejlődés elősegítéséhez. Alkalmas a hagyományos tanácsadási módszerek alkalmazása mellett egy új szemléletű, az egyének és csoportok döntéseit, problémakezelési kompetenciáját, konfliktusmegoldó önállóságát és önfejlesztő képességeit is felszínre hozó tanácsadási feladatkör ellátására, az életvezetés egészét átfogó, illetve

specializációjának

megfelelő

területeken:

a

pályaválasztási

és

pályaváltási

döntésekben, a pályafejlődés támogatásában, a különféle életvezetési krízisek, valamint a családi és párkapcsolati problémák megelőzésében és megoldásában.

52

Alkalmazási területek: a képzésben részt vevők szakértelmét mindenekelőtt az ifjúsági tanácsadók, a pályaválasztási tanácsadó intézmények, a családsegítő központok, a speciális nevelőintézmények, a felsőoktatási tanácsadók, a munkaügyi központok, a területi átképző központok, az idős emberekkel foglalkozó intézmények, a menekültügyi központok, a különféle lelki segélyszolgálatok és a drogambulanciák, a katasztrófa, a és veszélyhelyzetek megoldásában a pszichológus szakemberek segítségét igénylő intézmények használják fel, valamint a munkaügyi szervezetekben dolgozó munkavállalási tanácsadók képzésével, továbbképzésével és az iskolai tanácsadó tanárok képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmények.

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök (szakmai gyakorlat) és az ezekhez rendelt kreditérték

Alapozó képzési szakasz: 60 kredit Elméleti

ismeretek:

egészségpszichológia,

mentálhigiéné;

szakmai

etikai

és

jogi

alapismeretek; a tanácsadás elméleti alapjai; a tanácsadás és pszichoterápia; pszichopatológia.

Szakmai gyakorlati képzés: a személyiség alkalmasságának fejlesztése (megfigyelés, tesztvizsgálatok), pszichológiai intervenció és önfejlesztés, a pszichodiagnosztikai módszerek alkalmazása a tanácsadásban, a tanácsadás szupervíziója, esetfeldolgozás, az egyéni és csoportos tanácsadás módszerei. Tanácsadás gyakorlat szakirányú gyakorlóhelyen, továbbá szabadon választható tantervi egységek: pl. TA, drogprevenció, videotréning, coaching, NLP

Specializációs szakasz: 50 kredit

a) Munka- és pályatanácsadás Elméleti ismeretek: pályalélektan, pályafejlődés-elméletek, pályakutatás, pályaelemzés, pályaválasztási tanácsadás fiataloknak, életpálya-építési tanácsadás, a munkanélküliség kezelésének módszerei. Szakmai gyakorlati képzés: pszichodiagnosztika a munka- és pályatanácsadásban, az egyéni és csoportos munka- és pályatanácsadás módszerei. Szakmai gyakorlat szakirányú intézményekben.

53

A tanácsadó szakpszichológus szakirányú továbbképzési szak óra – és vizsgaterve a mellékletben megtekinthető.

54

4.6 Diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szak

A képzés szakmai felelőse: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételi száma: OH-FRKP/17522-5/2007. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: diáktanácsadó, megjelölve a kötelezően választott szakági területet (felsőoktatási diáktanácsadó, közoktatási diáktanácsadó vagy szakképzési diáktanácsadó)

A szakirányú továbbképzés képzési területe: bölcsészettudomány

A felvétel feltétele: a bölcsészettudomány, társadalomtudomány, jog és igazgatás, gazdaságtudomány, orvos és egészségtudomány, pedagógusképzés, természettudomány és sporttudomány

képzési

területeken

BA/BSc,

illetve

főiskolai

végzettség

bármely

szakképzettséggel.

A szakirányú továbbképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak és képesek a közoktatásban, a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban tanuló diákok körében – egyéni és csoportos formában – végzendő információs és mentálhigiénés tanácsadási feladatok ellátására.

A képzés során elsajátítandó kompetenciák: •

segíteni tudják a diákok tájékozódását a közoktatás, a szakképzés, illetve a felsőoktatás rendszerében, az oktatás, illetve képzés során és a befejezés után elérhető tanulási és munkavállalási lehetőségekben, beleértve a tájékoztatás fenti témákra vonatkozó nemzetközi információit is;

•

segítséget, tanácsot tudnak nyújtani a közoktatási, a szakképzési, illetve a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéshez, a beilleszkedéshez, a tanulmányi, tanulási, valamint az oktatás vagy képzés időszakában jelentkező életvezetési, magánéleti, karriertervezési problémák megoldásához, ennek során képesek megítélni, mely problémák esetén szükséges más szakemberek (pszichológus, orvos, jogász, szociális

55

munkás, munkavállalási tanácsadó stb.) bevonása, ezen lehetőségek igénybevételéhez megfelelő információkkal rendelkeznek; •

képesek hozzájárulni a tanulók vagy hallgatók pályafejlődéséhez, személyes lehetőségeik kibontakoztatásához, a szakképzésbe, a felsőoktatásba vagy munka világába való belépéshez szükséges döntési, alkalmazkodási és karriertervezési stratégiák kialakításához;

•

személyes kompetenciájuk, képességeik és készségeik kifejlesztése révén alkalmasak és képesek a tanulók vagy hallgatók körében mentálhigiénés segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására.

•

A tanulóknak vagy hallgatóknak az oktatási rendszerben történő eligazodása, továbbhaladási lehetőségeinek a kiválasztása, illetve az adott oktatási intézmény speciális jellegzetességeihez, céljaihoz való sikeres alkalmazkodása érdekében képesek a diáktanácsadás területén lehetséges átfogó fejlesztési megoldások kezdeményezésére a közoktatási, a szakképzési,

a felsőoktatási,

illetve

a

munkavállalási információs szervezeti rendszerekben.

Alkalmazási területek: A képzésben résztvevők szakértelmét mindenek előtt a közoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, a felsőoktatási intézmények, valamint az ifjúsági tanácsadók, a pályaválasztási tanácsadó intézmények, a felsőoktatási tanácsadók, a munkaügyi központok, a családsegítő központok, a speciális nevelőintézmények, a különféle lelki segélyszolgálatok és a drogambulanciák igénylik.

A képzés főbb tanulmányi területei Általános szakmai elméleti képzés •

A tanácsadással és a mentálhigiénével összefüggő, elméleti megalapozást szolgáló területek: pszichológia, pedagógia, andragógia, szociológia, kultúrantropológia, szociálpolitika, életkori jellegzetességek és pszichológiai problémák a serdülő-, ifjú-és felnőttkorban,

krízisprevencióés-intervenció,

egészségvédelem,

párkapcsolati és konfliktuskezelési tanácsadás,

életpálya-építési,

a tanulmányi teljesítmények

optimalizálásának lehetőségei, szabadidő, deviancia, foglalkoztatáspolitika, jog.

56

•

A szakág megválasztását megalapozó területek: közoktatás-, szakképzés- és felsőoktatás-politika, az oktatás (a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás) szervezeti, működésbeli, ügyviteli és a pedagógiai szakszolgálati intézményi rendszerének, az oktatási, illetve képzési rendszer szerkezetének, a képzés szakmai és szakosodási struktúrájának, illetve felvételi lehetőségeinek átfogó ismeretei.

E képzési terület a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább a 25%-át alkotja. Általános szakmai gyakorlati képzés •

Önismeret fejlesztése és az erre épülő probléma felismerési és problémakezelési készségek elsajátítása.

•

Az egyéni és csoportos tanácsadáshoz szükséges kapcsolatkezelési és segítő kapcsolati készségek elsajátítása.

•

A diákok beilleszkedési, életvezetési, kapcsolati, szociális, szabadidős és iskolai tanulási problémái, illetve kezelésének stratégiái a különböző típusú oktatási intézményekben

és

formákban,

a

munkavállalással,

pályakezdéssel,

munkanélküliséggel összefüggő problémák kezelése. E képzési terület a tanórákban kifejezett képzési idő legalább 25%-át alkotja. Szabadon választható elméleti és gyakorlati területek •

Például számítógéppel támogatott tanácsadás, az addiktológiai tanácsadás speciális feladatai, tanár-diák, gyermek-szülő, kortárs- és párkapcsolati problémák kezelése, szabadidős, karrierépítési, munkavállalási stb. tanácsadás, speciális szükségletű csoportok.

E terület a tanórákban kifejezett képzési idő legfeljebb 15%-át alkotja. A szakági specializációs képzés elméleti és gyakorlati ismeretei •

A közoktatási szakágban

•

A közoktatás intézményrendszere és működése; a gyermekkor, a serdülőkor és a tanulói szerep sajátosságai; az iskolai légkör; a diákönkormányzás; a szülő-gyermek, a

57

tanár-diák és a kortárskapcsolatok konfliktusai és kezelése; a tanulás és továbbtanulás pedagógiai támogatása. •

A szakképzési szakágban

•

A szakképzés intézményrendszere és működése; a közoktatással, a felsőoktatással és a munka világával való kapcsolódásai; a tanulói és a felnőttszerep, a serdülő-, ifjú-és felnőttkor

életkori

követelményei,

és

iskolai

tanulási rendszerű

sajátosságai; és

szakmák-foglalkozások

iskolarendszeren

kívüli

képzési

szakképzési,

felnőttoktatási lehetőségek; munkavállalási, karrierépítési, párkapcsolati tanácsadás; szülői, családi szerepek. •

A felsőoktatási szakágban

•

A felsőoktatás intézményrendszere és működése; átmenetek, kapcsolatok a közoktatás, a szakképzés és a munka világával; a diák- és a felnőttszerep, az ifjú- és felnőttkor életkori és tanulási sajátosságai; képzési, továbbképzési és felnőttoktatási lehetőségek; szakmai

szocializáció,

értelmiségivé

válás;

munkavállalási,

karrierépítési,

párkapcsolati tanácsadás, szülői, családi szerepek. E képzési terület a képzési idő legalább 25%-át alkotja. Az elméleti és a gyakorlati képzés összességében a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 50-50%-át alkotja.

A gyakorlati képzés egyéni és csoportos formában, a gyakorlati órán, illetve a diáktanácsadás különböző, majd a szakági specializációnak megfelelő területein és helyszínein, szupervízió mellett folyó terepmunka során valósul meg. A képzési idő: 4 félév

A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 A szakdolgozat kreditértéke: 10

A diáktanácsadó szakirányú továbbképzési szak óra – és vizsgaterve a mellékletben megtekinthető.

58

4.7 Az andragógia BA szak Az andragógia korábban önálló szakként hazánkban nem létezett, de előzményei egyrészt a felnőttképzési szervező, a munkavállalási tanácsadó, a művelődésszervező és a személyügyi szervező

szakok

működésében,

másrészt

a

felnőttoktatási

szakértő

szakirányú

továbbképzésben (2001-től), harmadrészt a specializációként megjelenő képzési területeken mutathatók be. Az egységes Európai Felsőoktatási Térség, a Bologna–Prága egyezményhez kapcsolódó országos előkészítő munkálatok részeredményeként alakult ki az a koncepció, amely a munkavállalási tanácsadó, a művelődésszervező és a személyügyi szervező-humán szervező szakok számos közös vonást mutató tartalmára építve e szakok egységes bemeneteként az andragógia szakot jelölte meg, és amelynek következményeként az andragógia szak az új szakstruktúrába építetten – a bölcsész képzési területen, a pedagógiapszichológia képzési ágon belül –, ma már alapszakként definiálható.

Az andragógus annak az európai oktatásfejlesztési dokumentumokban sokszor hangoztatott hiátusnak a betöltésére hivatott szakember, aki képes a képzési rendszer és a munka világa között a szervezett, oktatási, szakképzési intézményen kívüli területeken is a humán szempontokat érvényesítő közvetítő feladatok ellátására, és segítséget tud nyújtani nemcsak az ember és munka, az ember és szakma, a szakmaválasztás, hanem az önálló életvezetés, az ember élhető élete feltételeinek a megteremtésében is. A gazdasági igényekre adaptált képzési és szakképzési szerkezettel, a szakmai kínálatot és az egyéni aspirációkat figyelembe vevő szakmaválasztással, szakmaváltással, a képzés menetében lehetővé váló pályakorrekcióval az egész életen át tartó folyamat eredményeként a gazdaság, az egyén és a munkaerőpiac rendszere között a jelenleginél harmonikusabb és kezelhetőbb struktúra jöhet létre, amely segíti a regionális egyenlőtlenségek nivellálódását. Ebből az aspektusból a képzés, felnőttképzés, szakképzés nem csupán oktatásügyi kérdés, hanem gazdasági, szociálpolitikai (népjóléti) és területfejlesztési kérdés is. Ezt az igényt a magyar felsőoktatás felismerte az olyan szakok létrehozásával, amelyek a munkaerőt, mint humán erőforrást valóban munkaerőpiaci szempontok szerint igyekeztek kezelni (a tanácsadás különféle

rendszerében

tevékenykedő

szakemberek,

munkavállalói

tanácsadók,

a

területfejlesztés tanácsadó szakemberei, szaktanácsadói, illetve a közoktatás pályaorientációs tanárképzése) és létrehozott ezekkel adekvát képzési formákat, amelyek a szerkezetátalakítás

59

folyamatában helyet találtak maguknak. Ennek ellenére jól érzékelhető az igény az olyan szakemberek képzése iránt, akik átfogóan és totalitásában képesek megragadni ezt a területet, valóban képesek összeegyeztetni a gyakran értékrendszerbeli különbségekben gyökerező ellentmondásokat, és a szűkebb közösség, egy-egy régió társadalmi beágyazottságú intézményrendszerében hatékony társadalomszervező tevékenységre is alkalmasak. A képzés alapvető célja ennek az igénynek a kielégítése az andragógia szak létrehozásával, illetve indításával.

Az andragógus

Az andragógus szakemberek segíthetik a munkavállalókat abban, hogy megszerezhessék és folyamatosan megújíthassák a munkaerőpiacon való részvételhez szükséges készségeiket és ismereteiket, képesek legyenek az egész életen át tartó tanulás folyamatosan változó követelményrendszeréhez igazodni. Az andragógusok közreműködésével javulhat a munkaerőpiac igényeihez igazodó képzési, továbbképzési és átképzési programok hatékonysága, erősödhet a formális, nem-formális és informális tanulási folyamatok transzferhatása. Az andragógia szak művelődésszervező szakirányának indítását a „történelmi” előzmények, a felnövekvő nemzedék előtt álló kihívások, a szabadidő növekedésével együttjáró jövőbeli kulturális

feladatok

indokolják.

A

népművelés–művelődésszervező,

művelődési

és

felnőttképzési menedzser szak formalizált képzési tradíciói közel fél évszázadosak. Ez idő alatt a népművelés és az utódjaként szereplő szakképzés bebizonyította, hogy minden értékteremtő, felhalmozó, közvetítő és elsajátító folyamatban nélkülözhetetlen szerepet betöltő sajátos szakmai csoportot, réteget képzett, amelynek tevékenysége a változó társadalomban egyszerre identifikáló, képességfejlesztő, dinamizáló, ezzel együtt stabilizáló erőként működött. A művelődésszervező szak tartalma az elmúlt időszakban lépést tartott a társadalmi folyamatokkal, képes volt folyamatosan megújulni, a változásokban az átalakulást segíteni. Társadalmunk működésére a sokszínűség jellemző – a plurális társadalmi-kulturális szükségletek feltérképezésében és kielégítésében a „művelődésszervező” szakmai csoport, felkészültsége

révén,

hatékonyan

közreműködhet.

A

művelődésszervezőket

képző

intézmények széles köre (15 intézmény) jelzi, hogy a képzési irányra társadalmi megrendelés

60

van. A nappali tagozaton tanulók száma – de különösen a levelező és távoktatásban tanulók száma – is legitimálja a szakot. Ez a szakirány a kutatás szempontjából irreleváns. Az andragógia szak munkavállalási tanácsadó és személyügyi szervező szakirányának létét a fentieken kívül az indokolja, hogy az emberi erőforrással foglalkozó szakemberek iránt a munkaerőpiaci igény a kilencvenes évek közepén robbanásszerűen jelentkezett. A tudás- és információalapú társadalom nélkülözhetetlen eleme az emberi erőforrás-gazdálkodás. A szervezeti stratégiához, annak kultúrájának, illetve filozófiájának megteremtéséhez értő szakemberek képzése iránti szükséglet a felsőoktatásban is megjelent. A nemzetközi trendeket követve a globálissá váló emberi erőforrás-ismeretek elméleti és gyakorlati követelménye figyelembe veszi olyan társadalmi-gazdasági igények markáns megjelenését, mint a tanácsadás iránti szükségletek felerősödése, az integratív szemlélet és tudás, az informatikai ismeretek birtoklása és térhódítása, a humán erőforrással való gazdálkodás. Az emberi erőforrás-gazdálkodás nemzetközi tendenciáinak elméleti ismereteit a Magyarországon működő külföldi vagy vegyes tulajdonú vállalatok élő gyakorlatának megismerése alapozta meg, ugyanakkor ők lettek az ilyen szakon végzett hallgatók kompetenciáinak legfontosabb felhasználói. Az okleveles andragógus (felnőttképzési módszertani szakértő szakirányon) a végzettséget azok kaphatják, akik a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy •

az andragógia, különösen pedig a felnőttképzés módszertana területén ismereteik és a felnőttképzés területén szerzett tapasztalataik rendszerezett megértését és elsajátítását;

•

képesek új információk gyűjtésére, a felnőttképzés területén felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására;

•

ismerik és alkalmazni tudják az andragógia kutatásmódszertanát, önálló tudományos munkák létrehozására képesek;

•

a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosításában a felnőttképzések területén megfelelő kreativitással és önállósággal rendelkeznek, képesek az andragógia mélyebb

összefüggésének

megértéséhez

szükséges

információk

forrásainak

felkutatására, a társtudományok eredményeinek értelmezésére és felhasználására; •

a fogalmi gondolkodást magas szinten elsajátították, aminek birtokában képesek az andragógia területén az aktuális kutatások és tudományos munkák kritikus elemzésére,

61

a módszertanok adekvátságának a megállapítására, szükség esetén alternatív megoldások felvetésére;

Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az alapszak célja olyan andragógusok képzése, akik a neveléstudományi, a pszichológiai, a jogi, a közgazdasági és a szociológiai tudásuk, valamint az állami, önkormányzati, a vállalkozói, a civil és a nonprofit szervezetekről és intézményekről, a munkaerőpiac és a munkavállalás kapcsolatáról szerzett ismereteik alapján – szakirányú felkészültségüknek megfelelően – képesek a közművelődés, a közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, szervezetekben és közösségekben, a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, tanácsadói munkakörök ellátására, és a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

Ismeret

Az andragógusok – figyelemmel a választható szakirányokra is – az alapfokozat birtokában ismerik: •

az andragógia területéhez és a választott szakirányhoz kapcsolódó ismeretrendszert, a személyiségfejlődés törvényszerűségeit, különös tekintettel a felnőttkorra;

•

az oktatási rendszer alapvető összefüggéseit, a felnőttek tanulásának, tanításának didaktikai elveit;

•

a vonatkozó ismeretszerzési módokat és az ismeretforrásokat, szakterületükön a problémák több szempontú megközelítésének, a megoldások értékelésének elveit és módszereit;

•

az állami, önkormányzati, vállalkozói, a civil és nonprofit szervezetek, intézmények működésének elveit;

•

a szervezetek, intézmények működése, illetve képzések iránti szükségletek felmérésének és működésük értékelésének, elemzésének elemi módszereit;

62

•

a

változó

igényekhez

igazodó

tananyag-fejlesztés,

tanulásszervezés,

személyiségfejlesztés, tanácsadás, csoportszervezés, továbbá a hatékony szervezetirányítás, a kommunikáció, a konfliktuskezelés elemi módszereit; •

az idegen nyelven és az informatika eszközeivel történő hatékony kommunikálás formáit, az információk, elemzések mások számára történő prezentálásának elveit, eljárását, eszközeit;

Alkalmasság

Az andragógusok – figyelemmel a választható szakirányokra is – az alapfokozat birtokában alkalmasak: •

a gazdasági-társadalmi folyamatok és a kultúra jelenségvilága közötti összefüggések differenciált és rendszerszemléletű értelmezésére;

•

megfelelő technikák birtokában információk összegyűjtésére és kritikus elemzésére;

•

a közművelődés, közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, civil szervezetekben, a felnőttképzés különböző színterein tervezői, szervezői, irányítói feladatok, ezekhez kapcsolódó munkakörök ellátására;

•

az emberi viselkedés differenciált észlelésére és befolyásolására;

•

a felnőtt ember megújulási, fejlődési törekvéseit

•

figyelembe véve a személyes életutat és az elért életminőséget

•

segítésére és megvalósításukat támogatására;

•

a felnőttképzés különböző területein a képzési irányok és célok meghatározására, felnőttképzési programok összeállítására, megszervezésére;

•

a megismerési alapfolyamatok önreflektív elemzésére és fejlesztésére.

Képességek

Az andragógusok – figyelemmel a választható szakirányokra is – az alapfokozat birtokában rendelkeznek személyes és szociális kompetenciákkal: a másokhoz való alkalmazkodás és a másokkal való együttműködés képességével; emberek és csoportok valamely cél érdekében történő befolyásolásának és mozgósításának képességével; emberi kapcsolataikban humánus

63

és

etikus

viszonyulással;

ismereteik

alkalmazása

során

empátiával,

toleranciával,

rugalmassággal, kreativitással; egyéni munkájukban reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal; a minőség iránti elkötelezettséggel.

Ismeretek alkalmazása Az andragógusok ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak arra, hogy •

rendszerszerűen és kreatívan foglalkozzanak az andragógia új és összetett témaköreivel (pl. a tudás alapú társadalom és az élethosszig tartó tanulás kapcsolata, a munkaerőpiac és a képzés egymásra hatása), önálló véleményt, szükség esetén kritikát fogalmazzanak meg, döntéseket hozzanak, következtetéseiket és döntéseiket szakmai és nem szakmai közönségnek be tudják mutatni;

•

eredeti ötletekkel és önálló tevékenységgel járulnak hozzá a felnőttképzéssel kapcsolatos, különböző szinteken (társadalom, munkahely, egyén) jelentkező problémák megoldásához;

•

szakmailag

magas

szinten

tudjanak

a

felnőttképzésben

adekvát

célokat

megfogalmazni, a célok elérését szolgáló andragógiai folyamatokat tervezni és ezek végrehajtását kivitelezni, felügyelni; •

önműveléssel és folyamatos önfejlesztéssel ismereteiket magasabb szintre emeljék, elmélyítsék, új képességeket alakítsanak ki;

Szakmai attitűdök Az andragógusok a szakmai attitűdök és a magatartás terén rendelkeznek •

az andragógus feladatainak ellátásához szükséges tulajdonságokkal, így a felnőtt differenciált

fejlesztésének elősegítéséhez szükséges alkalmazkodóképességgel,

előítélet mentességgel, empátiával, toleranciával, rugalmassággal, objektivitással; •

képességgel

új

feladatok

megoldásának

kezdeményezésére,

és

személyes

felelősségvállalással a feladatok végrehajtásában; •

a felnőttképzés sajátosságaiból adódó összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben a döntéshozás képességével;

64

•

saját tevékenységük kritikus értékelésének, egyéni értékrendszerük kialakításának és megőrzésének képességével.

Felnőttképzési szervező szakirány A felnőttképzési szervező szakirányon végzettek képesek a tanítás–tanulás teljes folyamatát tervezni, szervezni és irányítani. Alkalmasak a felnőttképzés iránti szükségletek felmérésére, a változó igényekhez igazodó tananyag-fejlesztésre, a tanulásszervezés különböző módjainak alkalmazására és magas szintű felnőttoktatás-módszertani kultúrával rendelkeznek. Képesek a képzési folyamat értékelésére, a képzési folyamat működtetésére értékálló minőségbiztosítási rendszerben. Az andragógusok a felnőttképzési szervező szakirányon ismerik •

a hazai és nemzetközi felnőttoktatás történetét, a felnőttoktatás hazai és nemzetközi változásainak tendenciáit;

•

a

felnőttoktatás

jogi

szabályozását,

valamint

a

felnőttoktatási

programok

akkreditációját; •

a felnőttoktatás formális, nem formális és informális kereteit, jellemző sajátosságait, a felnőttoktatási piac tendenciáit;

•

a felnőttoktatás területi, életkori, nemek szerinti és a szociokulturális háttér szerint eltérő sajátosságait;

•

az oktatás, a tanulás és a tanulásirányítás alapvető összefüggéseit, a tanulással kapcsolatos elméleteket;

•

a felnőttek tanulási igényei feltárásának és motiválásának módszereit;

•

a felnőttoktatási programok eredményességének értékelési eljárásait; alkalmasak:

•

felnőttképzési szervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére; tanácsadói, mentori szerepek ellátására;

•

a

hazai

felnőttképzési

folyamatok,

valamint

a

felnőttoktatási

rendszerek

összehasonlító elemzésére és értékelésére; •

intézmények és települések felnőttoktatási igényeinek feltárására, illetve a rejtett igények artikulálására;

65

•

felnőttoktatási programok tervezésére, azok akkreditációra történő előkészítésére, szervezésére, lebonyolítására és az eredmények értékelésére; a kész felnőttoktatási programok marketingjének irányítására.

Munkavállalási tanácsadó szakirány A munkavállalási tanácsadó szakirányban diplomát szerzők felkészültek a munkaerő-piac helyzetének folyamatos követésére, a pályakorrekció, a pályamódosítás vagy a munkavállalás általános összefüggés-rendszerében felmerülő személyes problémák kezelésére. Az andragógusok a munkavállalási tanácsadó szakirányon ismerik: •

a gazdálkodás makro- és mikrokörnyezetére ható leglényegesebb közgazdasági tényezőket;

•

az alapvető gazdálkodási struktúrákat;

•

a hazai és az Európai Unió munkaerő-piacának főbb jellemzőit, alapvető struktúráit és változási tendenciáit;

•

a munkavállalás elméleti és gyakorlati kérdéseit, a tanácsadással kapcsolatos jogszabályokat;

•

a pályaorientáció és a pályaválasztás interdiszciplináris összefüggéseit, elméleti és gyakorlati alapjait;

•

a tanácsadás elméleti és módszertani alapjait, a tanácsadás intézményes rendszerét, helyszíneit és fórumait;

•

a tanácsadás egyéni és csoportos formáit, telekommunikációs eszköztárát; alkalmasak:

•

munkavállalási tanácsadó képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;

•

a tanácsadásra jelentkezők öndefiníciójának kialakításában segítséget nyújtani, a munkavállalási lehetőségekről tájékoztatni;

•

az individuális igények támogatására, egyéni és csoportos formában történő fejlesztő tevékenységek vezetésére, komplex munkaerő-piaci programok szervezésére;

66

Művelődésszervező szakirány A művelődésszervező szakirányon végzettek speciális tudásuk révén képesek kistelepülések, településrészek, intézmények, szervezetek és közösségek művelődési folyamatait tervezni, szervezni, koordinálni és továbbfejleszteni. az andragógusok a művelődésszervező szakirányon ismerik: •

a kultúra mikro- és mezotereit, illetve azok közösségi használatát;

•

a kultúra intézményrendszerének főbb történeti és funkcionális változásait;

•

a kulturális

szervezetek

rendszerét,

működési

mechanizmusát,

a szervezet

rendszerkörnyezettel való összefüggéseit, illetve a szervezeti kommunikáció szabályait; •

a magyar és az egyetemes művészet, illetve az esztétikai és művészeti értékközvetítés történetének alapvonalait;

•

a művelődési szervezetekkel kapcsolatos gazdaságtan és a kulturális marketing alapvető kérdéseit; – alapvonalaiban a közösségszervezés és -fejlesztés történetét és módszertanát;

•

a kulturális intézményrendszer szerkezetének és funkcióinak szinkronszemléletű vizsgálatának elveit, módszereit, a működés jogi és szervezeti aspektusait; alkalmasak:

•

művelődésszervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;

•

település-

és

kistérségi

szintű

közösségfejlesztő

projektek

tervezésére,

megszervezésére és lebonyolítására; •

kulturális fejlesztési célok elemzésére és a feltételéhez igazodó tervek készítésére;

•

a kulturális szervezetek funkcióit a lokális és magasabb térszerkezetben megjelenő közösségi szükségletekhez alakítani;

•

segíteni

a

kulturális,

művészi

és

tudományos

értékek

közvetítésének

hatásmechanizmusait, szervezeti formáit;

Személyügyi szervező szakirány A személyügyi szervező szakirányon végzők alkalmasak a szervezetek humánerőforrásgazdálkodásának fejlesztő, koordináló és irányító feladatai szakszerű ellátására, valamint

67

elsősorban a személyes kapcsolatteremtésre épülő tanácsadási folyamatok megtervezésére és fenntartására, a munkavállalói problémákkal küzdők szakmai szocializációjának elősegítésére. Az andragógusok a személyügyi szervező szakirányon ismerik: •

a gazdálkodás makro- és mikro-környezetére ható alapvető közgazdasági tényezőket;

•

az alapvető gazdálkodási struktúrákat;

•

a hazai és a globális gazdaság alakulásának főbb tendenciáit;

•

az emberi erőforrás-gazdálkodás és erőforrás-fejlesztés legátfogóbb elméleti és módszertani kérdéseit;

•

a személyügyi feladatok jogszabályi környezetét;

•

a képzési és továbbképzési igények feltérképezésének és meghatározásának módszereit;

•

a

munkavállalók

továbbképzéssel

munkavállalással, kapcsolatos

teljesítményértékeléssel,

attitűdjeinek

befolyásolására

innovációval szolgáló

és

elemi

módszereket; •

a képzések tervezésével, szervezésével, lebonyolításával és értékelésével kapcsolatos eljárásokat;

•

a különböző szervezetek személyügyi feladatainak elméleti és gyakorlati kérdéseit; alkalmasak:

•

személyügyi szervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;

•

a személyügyi feladatok

•

toborzás, kiválasztás, képzés, ösztönzés, teljesítményértékelés, munkaerő-tervezés

•

önálló lebonyolítására és értékelésére;

•

képzések és továbbképzések közvetlen tervezésére, szervezésére, lebonyolítására, értékelésére és korrekciójára;

•

szervezeti egységek közvetlen irányítására.

Az andragógus képzés összefoglalása Az andragógus alapképzésben elvárt főbb speciális kompetenciák, amelyek kifejlesztéshez a bemutatandó tantárgyi struktúra hozzájárul, a következők:

68

A szakon és a különböző szakirányokban végző hallgatóknak átfogó képpel kell rendelkezniük a személyiség fejlődéséről – ehhez járulnak hozzá a pedagógia és a pszichológia különböző, a tantárgyi rendszerben megjelenő szakterületei. A felnőttkori tanulás-tanítás és az azt megalapozó támogató rendszer működésének megértését a pedagógiai modulban történő alapozás után a szakmai törzsanyagban található andragógiai és emberi erőforrás-fejlesztési modulokban, illetve a felnőttképzés intézményrendszerével és a munkaerőpiaci képzésekkel foglalkozó stúdiumokban szereplő elméleti és gyakorlati tudás elsajátítása segíti. A társadalom-ismereti modul, ezen belül a szociológiai, a közgazdaságtani, jogi ismeretek teszik alkalmassá a végzett hallgatókat a gazdasági-társadalmi folyamatok megértésére és elemzésére, a művelődéstörténet pedig a kultúra jelenségvilágát, annak fejlődését, változást segít elemezni. A filozófiai gondolkodás szerepe a tantárgyi rendszerben többek között az önreflexió segítése, a kommunikáció pedig a csoportokban való szerepvállalás megkönnyítését szolgálja. A felnőttképzési szervező szakirányban végzők számára a képzési piac megismeréséhez, a képzések tervezéséhez és szervezéséhez szükséges kompetenciák megszerzését segítik a specializációs tantárgyak és gyakorlatok. A munkavállalási tanácsadó kompetenciái közt jelentős szerepe van a munkaerő-piaci igények felismerésének, az egyén-pálya közti kapcsolat megtalálásának. A speciális pedagógiaipszichológiai-tanácsadási tanulmányok segítenek az adekvát kompetenciák kifejlesztésében. A személyügyi szervező szakirány elsősorban a foglalkoztatáspolitika, munkaerőgazdálkodás, humánerőforrás fejlesztés, a vezetés és a szervezés tanulmányozásával kívánja a társadalmi-gazdasági folyamatok rendszerszemléletű értelmezéséhez, a humán erőforrás fejlesztéséhez kapcsolódó kompetenciákat kialakítani.

69

4.8 A szakirányú továbbképzési szakok áttekintése Mint látható, az előbbiekben tárgyalt és bemutatott szakirányú továbbképzési szakok sok közös elemmel rendelkeznek, de különböző végzettséghez kötöttek, és eltérő a képzési hosszuk is.

A tanácsadó szakpszichológus szakirányú továbbképzési szak kizárólag pszichológus diplomával, az iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus szakirányú továbbképzési szak pedagógus szakképzettséggel végezhető, míg a négy féléves diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szak nem köti speciális végzettséghez a felvételt, a két féléves diáktanácsadó képzés pedig a pedagógus szakvizsgához választható tanulmányterület. Fontos különbség, hogy míg az előbb említett négy féléves diáktanácsadó képzés hossza megengedi a specializációt (felsőoktatási, közoktatási és szakképzési), addig az utóbb említett rövidebb, azonos nevű képzés nem teszi azt lehetővé, így főként a közoktatásra fókuszál. Az iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus szakirányú továbbképzési szak lényegében megfeleltethető a két féléves diáktanácsadó képzésnek, mind a tematikát, képzési és kimeneti célt tekintve, a fő különbség köztük mindössze az, hogy előbbi bárm

70

Andragógia – Munkavállalási Tanácsadó BA kompetencia mátrix Kompetencia

CEDEFOP-NICEC

Ismeretszint – 3.4 A tanácsadási elmélet(ek) gyakorlatba gyakorlati történő integrálása készségek és szellemi értéke

IAVEG C8 Az oktatással, a tréninggel, a foglalkozási irányvonalakkal, a munkaerőpiaccal, és a szociális problémákkal kapcsolatos naprakész információk ismerete

Kompetencia részletes leírása

Megszerzését biztosító tárgyak

Módszer Előadás, prezentáció

a gazdálkodás makro- és mikrokörnyezetére ható leglényegesebb közgazdasági tényezőket

3.4 A tanácsadási elmélet(ek) gyakorlatba történő integrálása

C8 Az oktatással, a tréninggel, a foglalkozási irányvonalakkal, a az alapvető gazdálkodási munkaerőpiaccal, és a struktúrákat szociális problémákkal kapcsolatos naprakész információk ismerete


C8 Az oktatással, a tréninggel, a foglalkozási irányvonalakkal, a munkaerőpiaccal, és a szociális problémákkal kapcsolatos naprakész információk ismerete

munkaerőpiac mikro és makro környezete

munkaerőpiaci politikák, munka és társadalombiztosítási jog

Előadás, szeminárium, empirikus elemzések írásbeli bemutatása, szemináriumi dolgozat

Előadás, szeminárium, összefüggő komplex munkaerőpiaci politikák, feladatok önálló a hazai és az Európai Unió munkaerőpiac mikro és makro kidolgozása, tantárgyi munkaerő-piacának főbb környezete, tanácsadási gyakorlaton jellemzőit, alapvető struktúráit és rendszerek nemzetközi elektronikus oktatási változási tendenciáit összehasonlítása segédlet használata, páros munka

71

Előadás, szeminárium, összefüggő komplex feladatok önálló kidolgozása, tantárgyi gyakorlaton elektronikus oktatási segédlet használata, páros munka

1.6 a tanulás és munka világába történő belépések facilitálása 1.1 karriermenedzseléshez kapcsolódó tanácskérői készségek (skills) fejlesztése egyéni, csoportos és telefonos, vagy on-line csatornákon

C2 Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, amely lehetővé teszi a kliens önálló tanulását karrierje és személyes életútja tekintetében egyaránt




C4 A tanácsadási elméletek és kutatások felhasználásának a képessége a gyakorlati munkában

Előadás, szeminárium, összefüggő komplex a tanácsadás elméleti és Tanácsadás általános feladatok önálló kidolgozása, tantárgyi módszertani alapjait, a tanácsadás módszertana intézményes rendszerét, Egyéi és csoportos tanácsadás gyakorlaton helyszíneit és fórumait módszertana elektronikus oktatási segédlet használata, páros munka



Előadás, szeminárium, összefüggő komplex Tanácsadás általános feladatok önálló módszertana kidolgozása, tantárgyi Egyéi és csoportos tanácsadás gyakorlaton módszertana elektronikus oktatási segédlet használata,

a munkavállalás elméleti és gyakorlati kérdéseit, a tanácsadással kapcsolatos jogszabályokat

Tanácsadás általános módszertana, Életúttervezésmunka és társadalombiztosítási jog

a pályaorientáció és a pályaválasztás interdiszciplináris Pályaorientáció elmélete és összefüggéseit, elméleti és gyakorlata gyakorlati alapjait

a tanácsadás egyéni és csoportos formáit, telekommunikációs eszköztárát

72

Előadás, szeminárium, kiadott feladat megoldása, szakirodalmi feldolgozás, intézmény látogatás, csoportmunka

páros munka Alkalmaz – ügyfelekkel folytatott munka

Személyes készségek – rendszerek és hálózatok

3. 2. kommunikációs készségek 1.4 karrier-, pálya-, munka tanácsadási programok kialakítása és kivitelezése

C7 Képesség a hatékony kommunikációra a kliensekkel és munkavállalási tanácsadó Szakmai gyakorlat, munkatársakkal, a képzettséget igénylő munkakörök Egyéni tanácsadási készségek befogadónak fejlesztése megfelelő nyelvezett, betöltésére kommunikációs szint kiválasztása

1.4 karrier-, pálya-, munka tanácsadási programok kialakítása és kivitelezése 3.5 kapcsolat kiépítése az érintettekkel 1.5 a tanácskérő egyéni igényeinek felismerése és annak megfelelő tanácsadási folyamat kialakítása


a tanácsadásra jelentkezők öndefiníciójának kialakításában segítséget nyújtani, a munkavállalási lehetőségekről tájékoztatni; az individuális igények támogatására, egyéni és csoportos formában történő fejlesztő tevékenységek vezetésére, komplex munkaerőpiaci programok szervezésére

Projekt munka, beszámoló tartása a Szakmai gyakorlat, gyakorlatokon, Egyéni tanácsadási készségek szemináriumokon, fejlesztése saját élményben feldolgozás csoport Egyéni és csoportos tanácsadás módszertana, feladatatok tervezése, Pályaorientáció elmélete és alternatív megoldások gyakorlata bemutatása, önértékelés, csoportértékelés

3.2 Hálózatban való együttműködés 3.5 kapcsolat kiépítése az érintettekkel

C7 Képesség a hatékony kommunikációra a kliensekkel és munkatársakkal, a a másokhoz való alkalmazkodás befogadónak és a másokkal való megfelelő nyelvezett, együttműködés képességével kommunikációs szint kiválasztása C10 Egy szakemberekből álló csoportban való

Előadás, szeminárium, szakmai gyakorlatról prezentáció, eset bemutatás egyéni és csoportos tanácsadási helyzetelemzések

73

Egyéni és csoportos tanácsadás módszertana, a tanácsadás etikája, Egyéni tanácsadási készségek fejlesztése

Projekt munka, beszámoló tartása a gyakorlatokon, szemináriumokon, saját élményben feldolgozás csoport feladatatok tervezése, alternatív megoldások bemutatása, önértékelés, csoportértékelés

hatékony együttműködéshez szükséges készségek 1.1 karriermenedzseléshez kapcsolódó tanácskérői készségek (skills) fejlesztése egyéni, csoportos és telefonos, vagy on-line csatornákon

C3 Ismerni kell, és tiszteletben kell tartani a kliensek kulturális különbözőségeit ahhoz, hogy miden populációval emberek és csoportok valamely interakciókat lehessen cél érdekében történő folytatni befolyásolásának és mozgósításának képességével

3.6 Etikus gyakorlat/ praxisvezetés

C1 Megfelelően etikus és szakmai hozzáállás tanúsítása a gyakorlati munka során

2.5 a tanácskérő támogatása 2.6 a tanulás és munka világába történő belépések facilitálása 2.2 a tanácskérő képessé tétele az információkhoz való hozzájutáshoz

C2 Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, egyaránt

Egyéni és csoportos tanácsadás módszertana tanácsadás etikája, Egyéni tanácsadási készségek fejlesztése, gyakorlat

Szemináriumi dolgozatokhoz kapcsolódó tanári értékelés, önértékelés, speciális csoportokkal történő esetkezelés, csoportfoglalkozás gyakorlata és prezentációja Önértékelő eljárások alkalmazása, esetbemutatás, szakmai kapcsolatok építése információgyűjtésen keresztül Előadás, prezentáció

emberi kapcsolataikban humánus Tanácsadás etikája és etikus viszonyulással

ismereteik alkalmazása során empátiával, toleranciával, rugalmassággal, kreativitással

74

Egyéni és csoportos tanácsadás módszertana, egyéni tanácsadási készségek fejlesztése, pályaorientáció elmélete és gyakorlata


1.6 a tanulás és munka világába történő belépések facilitálása

2.1 a tanácskérőket lehetőségeikről tájékoztató információs rendszerek működtetése (munkapiac, vállalkozás, képzés, utazás, hozzájutás az ellátásokhoz, önkéntes munkák…) 2.2 hálózatban tevékenykedés és saját hálózat kialakítása

C6 Képesség a tanácsadói énhatárok, személyes stílus és kapacitás felismerésére és tiszteletben tartásuk

C6 Képesség a tanácsadói énhatárok, személyes stílus és kapacitás felismerésére és tiszteletben tartásuk

egyéni munkájukban reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal

a minőség iránti elkötelezettséggel

75

Egyéni és csoportos tanácsadás módszertana, egyéni tanácsadási készségek fejlesztése, pályaorientáció elmélete és gyakorlata

Egyéni és csoportos tanácsadás módszertana, egyéni tanácsadási készségek fejlesztése, pályaorientáció elmélete és gyakorlata, a tanácsadás etikája

Projekt munka, beszámoló tartása a gyakorlatokon, szemináriumokon, saját élményben feldolgozás csoport feladatatok tervezése, alternatív megoldások bemutatása, önértékelés, csoportértékelés Önértékelő eljárások alkalmazása, esetbemutatás, szakmai kapcsolatok építése információgyűjtésen keresztül

Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési szak kompetencia mátrix Kompetencia

CEDEFOP-NICEC

IAVEG


Ismeretszint 3.4 A tanácsadási elmélet(ek) – gyakorlati gyakorlatba történő integrálása készségek és szellemi értéke 3.4 A tanácsadási elmélet(ek) gyakorlatba történő integrálása




1.6 a tanulás és munka világába történő belépések facilitálása 1.1 karriermenedzseléshez kapcsolódó tanácskérői készségek (skills) fejlesztése egyéni, csoportos és telefonos, vagy on-line csatornákon 1.6 a tanulás és munka világába történő belépések facilitálása 1.1 karriermenedzseléshez kapcsolódó tanácskérői készségek (skills) fejlesztése egyéni, csoportos és telefonos, vagy on-line csatornákon




76

Megszerzését biztosító tárgyak

az andragógia elméletének rendszerébe Tanácsadás illeszkedő pszichológiai megalapozottságú szociálpszichológiája szociálpszichológiai összefüggéseket a munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai folyamatokat, a munkatudományokat, a pályák osztályozási rendszereit, a képzés és a munkavállalás jogi szabályrendszerét, a pálya-munka világához kapcsolódó rétegspecifikus, regionális, térségi összefüggéseket, illetve az ezekhez kapcsolódó támogató informatikai rendszereket a tanácsadási és pályatervezési tevékenységet megalapozó alkalmazott pszichológiai, andragógiai ismereteket, azok gyakorlati alkalmazását, a tervező munka stratégiáit, az önellenőrzés módszereit

Foglalkoztatáspolitika, Speciális andragógia. Pályalélektan, Pályalélektan, Információs technológiák alkalmazása

Tanácsadási módszerek, Karriertervezés, Kutatásmódszertan

a szervezeti, intézményi humánpolitika céljaival összefüggésben tervező, fejlesztő Szervezetpszichológia és támogató tevékenységeket a , Karriertervezés, munkavállalók képzettségi szintje és Vállalatgazdaságtan karrierigénye vonatkozásában

Alkalmaz – ügyfelekkel folytatott munka

3. 2. kommunikációs készségek

C7 Képesség a hatékony kommunikációra a kliensekkel és munkatársakkal, a befogadónak hiteles írásbeli és szóbeli kommunikációra megfelelő nyelvezett, kommunikációs szint kiválasztása 1.4 karrier-, pálya-, munka C2 Támogató környezet kialakítása a tanácsadási programok kialakítása és klienssel folytatott munka során, kivitelezése amely lehetővé teszi a kliens önálló váratlan helyzetek megoldására tanulását karrierje és személyes életútja tekintetében egyaránt 1.2 a tanácskérő képessé tétele az információkhoz való hozzájutáshoz

Szakmai gyakorlat, Tanácsadási módszerek, Pályalélektan Problémamegoldás folyamata, Felnőttképzési szolgáltatások,

Pályaorientáció az EU-ban, Felnőttképzési a nemzetközi tapasztalatok, jó példák szolgáltatások, (gazdasági, szociálpszichológiai) hazai Vállalati gazdaságtan, követelményeknek megfelelő adaptálására A felsőoktatás átalakításának hatása, Kutatásmódszertan 3.5 tanácskérők egyéni igényeinek C2 Támogató környezet kialakítása a önálló és felelősségteljes munkára a Etika, Tervezési felismerése és annak megfelelő klienssel folytatott munka során, hozzájuk fordulók individuális céljainak modellek, Emberi tanácsadási folyamat kialakítása amely lehetővé teszi a kliens önálló megvalósításáért, egyéni tervezési erőforrás (megfelelő módszer és tanulását karrierje és személyes készségük fejlődésének támogatása menedzsment eszközválasztás) életútja tekintetében egyaránt érdekében 1.2 a tanácskérő képessé tétele az C3 Képesség a kliens miliőjének, Esélyegyenlőség és információkhoz való hozzájutáshoz kulturális környezetének a tanácsadás, interperszonális kapcsolatokban az Értékfeltáró megértésére és a tanácsadási folyamat érdekek és az értékek összhangjának során a kliensnek leginkább csoportfoglalkozás megteremtésére az aktuális megfelelő módszer kiválasztására módszertana, foglalkoztatáspolitikai lehetőségek való képesség Regionális gazdasági figyelembevételével fejlődés ellentmondásai 3.3 A saját tanácsadói képességek és C9 Társadalmi és kultúrák közötti a különböző szintű és tartalmú terhelhetőség meg- és felismerése és megértés, érzékenység Konfliktuskezelés konfliktusok megoldásához való elfogadása technikái hozzájárulásra

77

2.1 a tanácskérőket lehetőségeikről tájékoztató információs rendszerek működtetése

3.2 Kommunikációs készségek Személyes készségek – rendszerek és hálózatok 3.6 Etikus gyakorlat/ praxisvezetés

1.1 karriermenedzseléshez kapcsolódó tanácskérői készségek (skills) fejlesztése egyéni, csoportos és telefonos, vagy on-line csatornákon 3.6 Etikus gyakorlat/ praxisvezetés

C8 Folyamatos önképzésre való képesség a munkaerőpiac, képzési rendszerek, társadalmi kérdések vonatkozásában

C7 Képesség a hatékony kommunikációra a kliensekkel és munkatársakkal, a befogadónak megfelelő nyelvezett, kommunikációs szint kiválasztása C1 Megfelelően etikus és szakmai hozzáállás tanúsítása a gyakorlati munka során

Tanácsadási módszerek, folyamatos önképzésre, a hosszú távú Foglalkozás speciális stratégiák jelentőségének felismerésére, helyzetű csoportokkal, ennek érvényesítésére Szakmai terepgyakorlat, Tanácsadási módszerek, jó kapcsolatteremtési, együttműködési és Felnőttképzési konfliktusmegoldási képességek szolgáltatások, Szakmai gyakorlat előítélet-mentesség

C2 Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, amely lehetővé teszi a kliens önálló szociális érzékenység tanulását karrierje és személyes életútja tekintetében egyaránt C1 Megfelelően etikus és szakmai hozzáállás tanúsítása a gyakorlati az egyéni és a társadalmi érdekek munka során összeegyeztetésének igénye

Etika, Karriertervezés, Esélyegyenlőség és tanácsadás, Diplomamunka Tanácsadás szociálpszichológiája, Esélyegyenlőség és tanácsadás Tervezési modellek, Karriertervezés

Emberi erőforrás értékalapú megközelítés, amelynek fejlesztésének középpontjában a munka, a pálya, mint szervezetei, alkotó és kreatív tevékenység jelenik meg Értékfeltáró


2.1 a tanácskérőket lehetőségeikről C6 Képesség a tanácsadói énhatárok, tájékoztató információs rendszerek személyes stílus és kapacitás működtetése (munkapiac, vállalkozás, felismerésére és tiszteletben tartásuk képzés, utazás, hozzájutás az ellátásokhoz, önkéntes munkák…) 2.2 hálózatban tevékenykedés és saját hálózat kialakítása 78

öndefiníciós képesség, melynek alapján Emberi erőforrás képesek szakmai tevékenységüket és menedzsment, személyes karrier esélyeiket folyamatosan Karriertervezés értékelni, elemezni és fejleszteni

Pályaorientációs Tanár kompetencia mátrix Kompetenci

CEDEFOP-NICEC

IAVEG


a

Megszerzését biztosító

Módszer

tárgyak

3.4 A tanácsadási elmélet(ek) gyakorlatba Ismeretszint történő integrálása – gyakorlati készségek és szellemi értéke



C8 Az oktatással, a tréninggel, a foglalkozási irányvonalakkal, a munkaerőpiaccal, és a A pubertás, az ifjú felnőttkor működését, társas viszonyaik szociális sajátosságait problémákkal kapcsolatos naprakész információk ismerete

Előadás, prezentáció

Alkalmazott pszichológia

Előadás, szeminárium,

C8 Az oktatással, a tréninggel, a foglalkozási pszichológiai megalapozottságú irányvonalakkal, a munkaerőpiaccal, és a szociálpszichológiai szociális összefüggéseket problémákkal kapcsolatos naprakész információk ismerete

Alkalmazott pszichológia

C8 Az oktatással, a tréninggel, a foglalkozási az információszerzés adekvát irányvonalakkal, a technikáit munkaerőpiaccal, és a szociális problémákkal

Előadás, szeminárium, összefüggő komplex feladatok önálló Nevelési –oktatási intézmény kidolgozása, tantárgyi hatékonysága gyakorlaton elektronikus oktatási segédlet használata, páros munka

79

empirikus elemzések írásbeli bemutatása, szemináriumi dolgozat

kapcsolatos naprakész információk ismerete


C2 Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, amely lehetővé teszi a kliens a különböző szintű képzések jogi Közigazgatási és vezetési önálló tanulását szabályrendszerét ismeret karrierje és személyes életútja tekintetében egyaránt

Előadás, szeminárium, összefüggő komplex feladatok önálló kidolgozása, tantárgyi gyakorlaton elektronikus oktatási segédlet használata, páros munka


C2 Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, amely pályaválasztással, lehetővé teszi a kliens Pályaorientáció elmélete és iskolarendszerrel összefüggésben önálló tanulását módszertana álló igényeket, lehetőségeket karrierje és személyes életútja tekintetében egyaránt

Előadás, szeminárium, kiadott feladat megoldása, szakirodalmi feldolgozás, intézmény látogatás, csoportmunka


C4 A tanácsadási elméletek és kutatások felhasználásának a képessége a

Előadás, szeminárium, összefüggő komplex feladatok önálló kidolgozása

az oktatási szervezet, intézményi Intézmény és környezete működés alapelveit

80

gyakorlati munkában 3.4 A tanácsadási elmélet(ek) gyakorlatba történő integrálása

3. 2. kommunikációs készségek Alkalmaz – 1.4 karrier-, pálya-, ügyfelekkel munka tanácsadási programok kialakítása és folytatott kivitelezése munka

1.4 karrier-, pálya-, munka tanácsadási programok kialakítása és kivitelezése 3.5 kapcsolat kiépítése az érintettekkel 1.5 a tanácskérő egyéni igényeinek felismerése és annak megfelelő tanácsadási folyamat kialakítása


Előadás, prezentáció a tervező munka stratégiáit, az önellenőrzés módszereit

C7 Képesség a hatékony kommunikációra a kliensekkel és felelősségteljes és önálló munkatársakkal, a munkavégzésre a pedagógiai befogadónak pályán megfelelő nyelvezett, kommunikációs szint kiválasztása C2 Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, amely lehetővé teszi a kliens önálló tanulását karrierje és személyes életútja tekintetében egyaránt

az egyéni és csoportos pályaválasztási döntés előkészítésben, tanácsadásban aktívan támogatni a tanulót

Döntés előkészítés, operatív folyamatirányítási feladatok ellátására, összehangolására

81

Nevelési –oktatási intézmény hatékonysága

Szakmai identitás fejlesztés

Pályaorientáció elmélete és módszertana, Életúttervezés

Pályaelemzés, Munkaerőpiac



Előadás, prezentáció, összefüggő komplex feladatok önálló kidolgozása

C1 Megfelelően etikus és szakmai hozzáállás tanúsítása a gyakorlati munka során

a szakképzési rendszerre, a munka világára vonatkozó ismeretek átadására

Pályaorientáció elmélete és módszertana, Munkaerőpiac

folyamatos önképzésre, az adekvát szóbeli és írásos kommunikációra

Életúttervezés, Pályaorientáció elmélete és módszertana

C7 Képesség a hatékony kommunikációra a kliensekkel és munkatársakkal, a speciális nevelési igényű tanulók Speciális nevelési ismeretek, támogatására befogadónak Integráció és szegregáció megfelelő nyelvezett, kommunikációs szint kiválasztása

önmaguk szakmai identitásának fejlesztésére

3.2 Hálózatban való együttműködés készségek – 3.5 kapcsolat kiépítése Személyes

C10 Egy szakemberekből álló csoportban való

Szakmai identitás fejlesztés

előítélet mentesen, az egyéni Szakmai identitás fejlesztés, igényeknek megfelelően, adekvát speciális nevelési ismeretek, kommunikációval fordulnak a Integráció és szegregáció

82

Előadás, prezentáció, Projekt munka, beszámoló tartása a gyakorlatokon, szemináriumokon, saját élményben feldolgozás csoport feladatatok tervezése Előadás, prezentáció, Projekt munka, beszámoló tartása a gyakorlatokon

Előadás, prezentáció

Szeminárium, összefüggő komplex feladatok önálló kidolgozása, szakmai gyakorlatról prezentáció, csoportos tanácsadási helyzetelemzések Előadás, szeminárium, szakmai gyakorlatról prezentáció, eset bemutatás

rendszerek az érintettekkel és hálózatok

hatékony együttműködéshez szükséges készségek

célcsoport felé

1.1 karriermenedzseléshez kapcsolódó tanácskérői készségek (skills) fejlesztése egyéni, csoportos

C3 Ismerni kell, és tiszteletben kell tartani a kliensek kulturális kapcsolataikra jellemző az aktív különbözőségeit elfogadás ahhoz, hogy miden populációval interakciókat lehessen folytatni

3.6 Etikus gyakorlat/ praxisvezetés

C2 Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, egyaránt

2.5 a tanácskérő támogatása 2.6 a tanulás és munka világába történő belépések facilitálása 2.2 a tanácskérő képessé tétele az információkhoz való hozzájutáshoz

egyéni és csoportos tanácsadási helyzetelemzések és Szeminárium, összefüggő komplex feladatok önálló kidolgozása, tantárgyi gyakorlaton elektronikus oktatási segédlet használata, páros munka

Szakmai identitás fejlesztés, speciális nevelési ismeretek

Szemináriumi dolgozatokhoz kapcsolódó tanári értékelés, önértékelés, speciális csoportokkal történő esetkezelés, csoportfoglalkozás gyakorlata és prezentációja

Előadás, prezentáció szociális érzékenységgel látja el feladatait

Szakmai identitás fejlesztés, speciális nevelési ismeretek

mérések szervezését, bonyolítását Gyakorlat valósítják meg

83



C6 Képesség a tanácsadói énhatárok, személyes stílus és aktívan működnek együtt a Intézmény és környezete kapacitás társintézményekkel, fenntartókkal felismerésére és tiszteletben tartásuk

Előadás, prezentáció, alternatív megoldások bemutatása

2.1 a tanácskérőket lehetőségeikről tájékoztató információs rendszerek működtetése (munkapiac, vállalkozás, képzés, utazás, hozzájutás az ellátásokhoz, önkéntes munkák…) 2.2 hálózatban tevékenykedés és saját hálózat kialakítása

C11 Az életpálya tanácsadás (életút szemléletű tanácsadás) folyamatának megértése

Önértékelő eljárások alkalmazása, esetbemutatás, szakmai kapcsolatok építése információgyűjtésen keresztül

elkötelezettek a pályaorientáció, valamint az élethosszig tartó tanulás filozófiájának és módszertanának átadásában

84

Pályaorientáció elmélete és módszertana, Életúttervezés

1. szint

Probléma jellege Kompetencia Információs tanácsadás

magas szellemi felkészültség és megfelelő jártasság magas szintű jártasság és kliensközpontúság

szociális és pszichológiai beleérző képesség

kliensközpontúság, csapatépítés és szellemi felkészültség Kliensközpontúság és fejlesztési technikák ismerete Magas szintű tapasztalatok szerzése kutatási területen

Kompetencia részletes leírása Pszichológiai megalapozottságú összefüggések ismerete személyisséggel kapcsolatos pszichológia összefüggések el tudd dönteni, hogy az adott társadalmi, szocializációs környezetből milyen értékeket hozhatott magával az illető Szervezeti összefüggések: ember és szervezet vonatkozásában Munka világának összefüggései pszichológiai vonatkozásban hazai és nemzetközi tapasztalatok adaptálása

85

Megszerzést biztosító Módszer tárgyak pszichológia alapjai előadás

pszichológia II személyiség lélektan

előadás

pszichológia III. szociálpszichológia

előadás

szervezet és ember

előadás és prezentáció készítés

szervezetpszichológia előadás, és prezentáció munkapszichológia Kutatásmódszertan

előadás, empirikus elemzések írásbeli bemutatása

Magas szintű szellemi felkészültség Magas szintű szakmai ismeret, szellemi felkészültség 2. szint

Konzultáció

Szakmai kommunikáció

munkavállalási összefüggések ismerete a problémák megoldásához megfelelő összefüggések hiteles írásbeli és szóbeli kommunikáció

kapcsolatépítés, ápolás és mások megértése

önálló és felelősségteljes munkára a hozzájuk fordulók céljainak megvalósítása érdekében Toleranciaképesség, Konfliktus konfliktuskezelőmegoldásához való képesség és speciális hozzájárulás és módszertan módszertani különböző használata szervezetfejlesztés Egyéni tervezési tervezési módszerek készségük fejlődésének támogatása kliensközpontúság, jó kezdeményezőkészség kapcsolatteremtés, és konfliktuskezelés konfliktusmegoldási képességek kommunikáció és képességek a 86

munkavállalási ismeretek

előadás

Munka és társadalombiztosítási jog

előadás és eset tanulmányok bemutatása

Kommunikáció, szakmai gyakorlat

tanácsadás etikája

előadás, szeminárium, prezentáció a szakmai gyakorlatról gyakorlat

tanácsadás elmélete

előadás

szervezetfejlesztés

előadás

a tanácsadás módszertana

szeminárium

Intézményi gyakorlat

gyakorlat

együttműködés

kliensközpontúság és magas szintű szakmai felkészültség

hatékony kommunikációra és együttműködésre szakmai ismeretek hatékony alkalmazása, kliens szemlélet

87

pályaismeret

előadás

5 Felhasznált irodalom Busshoff, L.: Berufswahl. Theorien und ihre Bedeutung für die Praxis der Berufsberatung. Kohlhammer, Stuttgart, 1989. Borbély Tibor Bors: Az életpálya-építési tanácsadásról. Munkaügyi Szemle 2007/4, 44-47 old. Borbély-Pecze

Tibor

Bors:

Az

európai

munka-,

pálya-,

és

karrier

tanácsadók

kompetenciarendszereinek áttekintése http://www.borbelytiborbors.extra.hu/EGYEB/consellor_competences_MSZ2009aug_2.pdf Borbély-Pecze Tibor Bors: TÁMOP 1.3.1. „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként" – I. etap (TÁMOP 1.3.1) http://www.borbelytiborbors.extra.hu/EGYEB/VLM_BorbelyPTB.pdf Csirszka J.: Pályalélektan. Bp., Gondolat Kiadó, 1966. Comlpex Cd jogtár – Hatályos – 6/1996 (I.18.) Korm. Rendelet – A szociális felsőoktatás alapképzés (8. lap) Dancs I.: A pályamotivációt befolyásoló tényezők vizsgálata a szakoktatásban. Akadémiai Kiadó, 1989. Ritoók Pné: Személyiségfejlesztés és pályaválasztás. Bp., Tankönyvkiadó, 1986. Rókusfalvy P.: A pályaválasztás előkészítése. Egységes jegyzet. Bp., Tankönyvkiadó, 1982. Szilágyi K. - Völgyesy P.: A pályaválasztási döntéselőkészítés pszichológiai és pedagógiai lehetőségei. Bp., FPK, 1979. Szilágyi K.: A Tanácsadás módszerei I-II. Gödöllő, GATE, 1993. Szilágyi K.: A tanácsadási elméletek. Gödöllő, GATE, 1993. Szilágyi K.: Munka- pályatanácsadás, mint professzió. Bp. Kollégium Kft. 2007. Völgyesy P.: A pályaválasztási döntés előkészítése. Bp., Tankönyvkiadó, 1976. Watts G. A.: A karrierépítés elmélete és gyakorlata. In: Foglalkoztatási útmutatás és tanácsadás. A XXI. század elmélete és gyakorlata Szerk.: Papp Á. - Paróczayné Korányi M., Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest, 2000. Alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei: http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200911/alapkepzesi_szakok_kkk_091105.pdf Mesterszintű szakok képzési és kimeneti követelményei: http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200911/mesterkepzesi_szakok_kkk_091117.pdf Tanári szakok képzési és kimeneti követelményei http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200911/tanar_szak_kkk_091105.pdf

88

A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA

Recommend Documents