A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - TÁMOP

s á t z s a l á v n a v g i d n Mi A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - TÁMOP 2.2.2. Összesítés a Regionális Szakmai Hálózat (RSzH) humán szakembereinek főbb jellemzőiről - 1. negyedév

Összesítés A regionális Szakmai hálózat (RSZH) humán szakembereinek főbb jellemzőiről

AZ ELSŐ NEGYEDÉVES HÁLÓZATÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE 2009. JÚLIUS - SZEPTEMBER

Budapest, 2009

1

Tartalomjegyzék

Bevezető 1. táblázat: Nemek szerinti megoszlás .................................................................................. 12 1. ábra: A szakemberek régiók szerinti megoszlása.......................................................................... 13

2. táblázat: Kor szerinti megoszlás regionálisan ................................................................. 14 2. ábra: 25 év alatti szakemberek aránya a régiókban ....................................................................... 15 3. ábra: 26-35 éves szakemberek aránya a régiókban ....................................................................... 15 4. ábra: 36-45 éves szakemberek aránya a régiókban ....................................................................... 16 5. ábra: 46-55 éves szakemberek aránya a régiókban ....................................................................... 16 6. ábra: 56-62 éves szakemberek aránya a régiókban ....................................................................... 17 7. ábra: 62 év feletti szakemberek aránya a régiókban ..................................................................... 17

3. táblázat: A szakemberek iskolai végzettség szerinti megoszlása, régiónként ............... 19 8. ábra: Az iskolai végzettség szerinti megoszlás ............................................................................. 20

4. táblázat: A szakemberek szakirányú végzettség szerinti megoszlása ........................... 21 9. ábra: Szakirányú végzettség szerinti megoszlás ........................................................................... 22

5. táblázat: A gyakorlottság szerinti megoszlás, régiónként .............................................. 23 10. ábra: A gyakorlottság szerinti megoszlás .................................................................................... 24

6. táblázat: Státusz szerinti megoszlás, régiónként ............................................................. 26 11. ábra: Alkalmazottak aránya ........................................................................................................ 27 12. ábra: Státusz szerinti megoszlás .................................................................................................. 28

7. táblázat: Munkahely-típus szerinti megoszlás, régiónként ............................................ 29 13. ábra: Munkahely szerinti megoszlás ........................................................................................... 30

8. táblázat: E-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlása ........................................... 32 14. ábra: E-pálya szakemberek aránya a régiókban .......................................................................... 33

9. táblázat: Szolgáltatások megoszlás országosan és regionálisan (fő) .............................. 34 10. táblázat: Szolgáltatások megoszlása a régiók között (%) ............................................. 35 11. táblázat: Szolgáltatások megoszlása a régiókon belül (%) ........................................... 36 15. ábra: A szolgáltatások régiók szerinti megoszlása ...................................................................... 37 16. ábra: A „tájékoztatás” szolgáltatás eloszlása a régiók között (%) .............................................. 38 17. ábra: Az „egyéni tanácsadás” szolgáltatás eloszlása a régiók között (%) .................................. 39 18. ábra: A „csoportos tanácsadás” szolgáltatás eloszlása a régiók között (%) ................................ 40 19. ábra: A „csoportos fejlesztés” szolgáltatás eloszlása a régiók között (%) .................................. 41 20. ábra: A „távtanácsadás” szolgáltatás eloszlása a régiók között (%) ........................................... 42

2

21. ábra: Az „elérő programok” szolgáltatás eloszlása a régiók között (%) .................................... 43

12. táblázat: Szolgáltatások tartalma szerinti megoszlás (fő) ............................................ 45 13. táblázat: Szolgáltatások tartalma szerinti megoszlás, régiónként (%) ....................... 46 22. ábra: Az egyes szolgáltatási tartalmak aránya régiókon belül .................................................... 47

14. táblázat: A szolgáltatások jellege szerinti megoszlás .................................................... 48 23. ábra: A szolgáltatások jellege szerinti megoszlás ....................................................................... 49

15. táblázat: A szolgáltatások nyelve szerinti megoszlás (fő) ............................................. 50 24. ábra: Nyelvtudás és régiók szerinti megoszlás............................................................................ 51

16. táblázat: A szolgáltatások nyelve szerinti megoszlás (%)............................................. 52 25. ábra: Az angol nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint ............................................... 53 26. ábra: A német nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint ................................................ 54 27. ábra: A francia nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint ............................................... 55 28. ábra: A lovári nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint ................................................. 56 29. ábra: A jelnyelvű nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint ........................................... 56

17. táblázat: Szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás (fő) ....................................... 58 18. táblázat: A szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás (%) ................................... 59 30. ábra: A szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás............................................................... 60

19. táblázat: Tanácsadási díjak szerinti megoszlás ............................................................. 61 31. ábra: Díjazás szerinti megoszlás ................................................................................................. 62

20. táblázat: Módszertani orientáció szerinti megoszlás .................................................... 63 32. ábra: Módszertani orientáció szerinti megoszlás ........................................................................ 64

3

Összefoglaló – a hálózatépítés célja, szakmai alapjai

A TÁMOP 2.2.2 – ’A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése’ c. projekt egyik alprogramja egy olyan regionális szakmai hálózat kiépítésére irányul (RSZH), melyben a bejelentkezett szakemberek különböző életpálya-építési szaktémákban adnak tanácsokat, illetve állnak az érdeklődők rendelkezésére. A regionális szakmai hálózat (RSZH) kiépítésének céljai a (szakképzett) pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek (tanítók, tanárok, szociális munkások,

vállalati

HR

szakemberek,

üzleti

leépítési

tanácsadók,

közművelődési

szakemberek, munkaközvetítők, a felnőttképzésben és szakképzésben dolgozók, stb.) hálózatba szervezése. Az RSZH megszületésével és működésével könnyebbé és hatékonyabbá válik a szakmai érdekvédelem, közösen kialakításra kerül az egységes módszertan, szélesebb körben elérhetővé válnak a szupervíziós szolgáltatások, továbbképzések. Fontos célkitűzés a pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek (például tanárok, orvosok, szociális munkások, andragógusok) érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre. E cél érdekében a TÁMOP 2.2.2. program első szerződéses időszakában 2000 fő részére ingyenes, 2x3 napos (30 órás, bentlakásos) akkreditált képzéseket szervezünk 10+1 témakörben. A képzési témák, valamint a jelentkezés módja megismerhető az ÁFSZ weboldalán. Mindezek mellett az RSZH működésének fontos eredménye lehet, hogy mind a TÁMOP 2.2.2 projekt, mind pedig az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN- European Lifelong Guidance Policy Network) aktuális fejlesztései, eredményei hatékonyabban tudnak eljutni a programon kívül dolgozó pályaorientációs szakemberekhez. A regionális szakmai hálózatba bevont szakemberek 2010 első negyedévében automatikusan be tudnak kapcsolódni az új Nemzeti Pályaorientációs Portál keretében létrejövő Tanácsadók Virtuális Közösségébe (TVK). A TVK amellett, hogy felületet biztosít a hálózat tagjainak egymással történő szakmai kapcsolattartására, azt is lehetővé teszi, hogy a pályaorientációs tanácsadást igénylők, hatékonyan meg tudják találni az igényeiknek és lehetőségeiknek leginkább megfelelő tanácsadó szakembert. A RSZH keretében feltárt szakmai kapacitást az EU-OECD (2004) három illetékességi és kompetencia szintje alapján soroljuk be. A három szint az alábbiakat jelenti: 4

a) a legnépesebb szint a pályainformációs tanácsadó az információs terület (munkaerőpiac, szakképzés, felnőttképzés, stb.) megjelölésével – ezt a feladatot önálló pályatanácsadó diploma nélkül is el lehet látni, ide értendőek a 30-120 órás tanfolyam továbbképzések (pl. pályaorientációs konzulens, felnőttképzési konzulens stb.); b) a második szint a szakképzett pályatanácsadó / pályaorientációs tanácsadóké. E szinten dolgozó szakemberek 3-6 üléses egyéni tanácsadási beszélgetéseket vezetnek, amelyek elején problémadefiníciót alkotnak a klienssel, a beszélgetéssorozat végét egyéni cselekvési terv zárja. Az egyéni beszélgetés mellett az e szinten tevékenykedő pályatanácsadók három vagy több napos csoportos strukturált foglalkozásokat vagy csoportos fejlesztéseket tartanak, amely csoportok középpontjában a tanácskérő képzéssel, szakképzéssel, felnőttképzéssel és a munkaerő-piaci kimenetekkel összekötött – nondirektív technikákon alapuló – felderítése áll. A csoportos tanácsadás, tehát nem önismereti tréning, de nem is oktatás. E szinthez kapcsolódó diplomák: munkavállalási tanácsadó, pályaorientációs tanár, diáktanácsadó, tanácsadó szakpszichológus -munka- és pályatanácsadás specializáció, vagy munka és szervezetpszichológus, emberi erőforrás tanácsadó (MA), andragógus- munkavállalási tanácsadó szakirány (BA); c) a harmadik szinten tevékenykedő pályatanácsadók pszichológus mesterdiplomával és lehetőség szerint munka vagy tanácsadó szakpszichológus szakdiplomával rendelkeznek. A tanácskérők 2-5 %-át látják csak el olyan esetekben, amikor a pedagógiai- andragógiai alapokra építkező, a kliens önfeltárására épített segítő stratégia nem hatékony. Az egyes szinteken dolgozók szakmai kompetenciája jellemzően az alsóbb szinteken is alkalmazható, de egyes speciális esetekben lehetnek kivételek (pl. beiskolázás esetében konkrét intézményi ismeretek); d) Az RSZH kiszélesítése és a pályatanácsadást körülvevő humán szolgáltató közeg megteremtése érdekében bevezetünk egy negyedik kategóriát is azon humán szakemberek számára, akik a felsorolt három szint egyikét sem képviselik, de érzékenyítésük és folyamatos informálásuk a pályaorientáció területén meghatározó. Többségükben ők alkotják a program jelen szakaszában megvalósuló 2000 fő képzés elsődleges célcsoportját.

5

Pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek hálózatba szervezése - magyarországi szakképzett pályatanácsadók összegyűjtése - szakmai érdekvédelem, - egységes módszertan, - továbbképzés, szupervízió - elérhetővé válás a tanácskérők felé - létszám: ??? ~ 1500 fő A tanácskérő (felhasználó) védelme!

Pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre (háziorvosok, tanárok, szociális munkások…) Létszámuk: ??? 42.000 fő – 5000 fő első 24 hónap alatt 2000 fő képzése

Borbély-Pecze Tibor Bors [email protected]

A szakmai hálózat kialakításának végső célja a tanácskérők védelme, a korszerű és minőségi pálya-tanácsadási/ életpálya-tanácsadási szolgáltatások minden állampolgár és vállalat számára történő elérhetővé tétele. (ld. ábra) Az RSZH felépítése szektor és ágazat semleges. A feltárható szakemberek számának nincsen felső határa. A szakmai hálózat kiépülését a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mint TÁMOP 2.2.2 projektgazda irányítja. A megvalósítást a LightHouse Training Kft. (mint a feladatra kiírt közbeszerzés nyertese) és a regionális képző központok bevont szakemberei végzik. Az RSZH alapját az alábbi intézmények és ezen intézményekben tevékenykedő szakemberek alkotják; o oktatási intézmények (alapfokú, középfokú, felsőfokú, valamint felnőttképző intézmények egyaránt) o közművelődési intézmények o munkaügyi központok o magán munkaerő-kölcsönzők, - közvetítők o szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projektszervezetek o szociális és egészségügyi intézmények 6

Az RSZH munkavégzés folyamata Szakmai koncepció SZMM, HEPIH FSZH TÁMOP 2.2.2. LH+RKK az RSZH megvalósítók

felsőoktatás

felnőttképzők munkaügyi központok általános iskolák

középiskolák

közművelődési intézmények

szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projekt szervezetek

szociális intézmények

egészségügy

magán munkaerő kölcsönzők, közvetítők

Borbély-Pecze Tibor Bors [email protected]

A hálózat kiépítése – negyedéves látogatási tervek alapján – 2009. júliusa és 2010 júniusa között történik. A program, illetve az alprogram irányítója a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mely a hálózatépítés első lépéseként adatszolgáltatást kért a bejelentkező szakemberektől. A 2009. szeptember 30-ig jelentkezett 1132 szakember adatainak feldolgozása alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők. 1. A szakemberek megoszlása az egyes régiók között viszonylag egyenletes, kb. 130-190 fő között mozog. Feltűnő ugyanakkor, hogy a Közép-magyarországi régióból jelentkeztek a legkevesebben - 129 fő! Tekintettel arra, hogy a régiós felderítettségi értékek a hálózatépítést végző szervezetek tevékenységének honorálásával erősen összefüggnek ezen adatokból még korai bármiféle következetését levonni. Fontos lenne a program még hátralévő 9 hónapja során, hogy a megadott telefonszám, weblap és a hálózatépítést végző majd 20 szakember megkeresésével a pályatanácsadók – pályainformációt nyújtó szakemberek most már maguk is jelentkezzenek a hálózatba, ill. egymást ajánlják. Amennyiben a TVK 2010 január - februárjában megkezdi működését az on-line szakmai közösségépítő felület komoly segítséget jelenthet e feltáró munka maradéktalan

7

végrehajtásában. A TVK működésével a két ajánlásos rendszer kialakításával szakemberek már megkezdhetik az önszerveződést. Az összes szakember 73%-a nő, a legnagyobb arányban – 76% – Dél-Alföldről, a legkisebb arányban Dél-Dunántúlról (69%) jelentkeztek be. 2. A szakemberek 81%-a a 26-55 éves korcsoportba tartozik, a 25 év alattiak aránya 8%, a 62 év felettiek aránya mindössze 2%. A 26-35, a 36-45, illetve a 46-55 korosztályok aránya a régiók között – relatíve viszonylag jelentős eltéréseket mutat: 26-37, 18-35, illetve 19-31 százalék között mozog. 3. A szakemberek 60% rendelkezik felsőfokú végzettséggel; az egyes régiókban 28-75 % között mozog. Érdekes, hogy a hét régióból ötben az országos átlag feletti arányban van a felsőfokú végzettségű szakemberek száma, ugyanakkor a Közép-Magyarországi régióban a legalacsonyabb (28%). 4. A szakirányú végzettséget vizsgálva szembetűnő, hogy a regisztrációba jelentkezett szakemberek 15%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel, 1132 főből 168 fő. Az országos átlagot csak Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl haladja meg, majdnem kétszeresen (28% és 29%). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányú a szakirányú végzettségűek száma Dél-Alföldön (mindössze 5 fő a 194 regisztrált szakemberből). Ide tartozóan lehet megemlíteni az E-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlását, melynek alapproblémája, hogy rendkívül kevesen dolgoznak ezen a szakterületen (összesen 15 fő ). 5. A gyakorlottság szerint vizsgálva a szakemberek régiók szerinti megoszlását, megállapítható, hogy az egyes gyakorlottsági kategóriák (1-5, 5-10, és 10 év felett) aránya - országos átlagban - viszonylag egyenletes, 28-35 százalék között szóródik, az eltérések az egyes régiók között azonban nagyok. (Például: az 1-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők aránya Közép-Magyarországon az átlagnál jóval magasabb, 52%; az 5-10 év gyakorlottal rendelkezők aránya ÉszakMagyarországon csak 13%; ugyanakkor a 10 év feletti gyakorlattal rendelkezők aránya viszont 49% ).

8

6. A szakemberek státusz szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az egész országban az alkalmazotti státusz dominál (81%), a nyugdíjasok (2%) és a vállalkozók (9%) aránya is elenyésző az alkalmazottakéhoz képest. E jellemző vonatkozásában is vannak jelentős eltérések, például a szakemberek alkalmazotti státuszban a legmagasabb arányban Közép-Dunántúlon találhatók (93%); Közép-Magyarországon viszont a legmagasabb a vállalkozók aránya (22%). 7. A szakemberek munkahely-típus szerinti megoszlása – központi költségvetési szerv, önkormányzatok, non-profit szervezetek, illetve vállalkozások –, azt mutatja, hogy a versenyszférában működők aránya (12%) jóval elmarad a másik három kategóriától, melyek aránya 25-33% között mozog. Régiónként vizsgálva jelentősek az eltérések, így például: az önkormányzatok alkalmazásában a legnagyobb arányban Dél-Alföldön dolgoznak (52%); a non-profit szervezetek alkalmazásában a legnagyobb arányban Nyugat-Dunántúlon (47%); a versenyszférában viszont a legnagyobb arányt képviselő Közép-Magyarországon is csupán a szakemberek 29%-a dolgozik. 8.

A szakemberek tevékenységének szolgáltatások szerinti régión belüli megoszlása azt mutatja, hogy legnagyobb arányban egyéni tanácsadást nyújtanak (29%), de jelentős a csoportos tanácsadás (18%), és az elérő programok aránya is (21%). A régiók között a szolgáltatások vonatkozásában is nagyok az eltérések, így például: az egyéni és a csoportos tanácsadást legnagyobb arányban Észak-Magyarországon nyújtják (34%, illetve 26%); Nyugat-Dunántúlon azonban ennek a szolgáltatásnak az aránya csupán 21, illetve 13 %. Lényeges jellemző, hogy a távtanácsadás legmagasabb aránya csupán 14% (ÉszakAlföld), míg ez a szolgáltatás Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb arányú (8%).

9. A szakemberek tevékenységének a szolgáltatások tartalma szerinti megoszlása azt mutatja, hogy munka világára, illetve a képzésekre vonatkozó információgyűjtés aránya körülbelül azonos mértékben – 40-45 százalékban – oszlik meg a szakemberek tevékenységében. Ugyanakkor mindkét területen belül a felnőttképzési tevékenység a domináns, ennek aránya. relatíve kb 50 százalékkal nagyobb, mint az ifjúsági képzéseké. E vonatkozásban is nagyok a régiók közötti eltérések, például a munka világában a felnőttképzésről információt nyújtók aránya Észak-Magyarországon a legmagasabb (80%), Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (47%); vagy: a képzések világában 9

felnőttképzésekről információt nyújtók aránya Észak-Alföldön a legmagasabb (77%), a legalacsonyabb viszont Közép-Magyarországon (34%). 10. A szolgáltatások jellege - a munka-, pálya-, karriertanácsadás (I. csoport), illetve a munka-,pálya-,és szakpszichológiai tanácsadás (II. csoport) - szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy e két szolgáltatáscsoportot a bejelentkezett szakemberek csupán 38 százaléka jelölte meg (431 fő). Országos szinten vizsgálva a kétféle szolgáltatás-csoport arányát, látható, hogy az I. csoportba tartozó szolgáltatások dominálnak, e szolgáltatás-csoport aránya 81%, amely körül nem nagy eltéréssel szóródnak a régiók arányai (77-86 % közötti értékek). A régiók közötti különbségeket vizsgálva jól látható, hogy mindkét szolgáltatási csoportban a szakemberek kb. egyötöde a fővárosban működik (23, ill. 22 %), a többi régió „részesedése” a szakemberek köréből kb. 10-21 százalék között mozog. Ki lehet emelni a régiók köréből Dél-Dunántúlt, amely mindkét szolgáltatási csoportban a főváros után a legnagyobb létszámú szakember-állományt jelezte (17, ill. 21 %). 12.

A szolgáltatások nyelve szerinti kérdéskörre sem érkezett teljes körű válasz (összes válaszadó 1084 fő). Általános észrevételként elmondható, hogy az idegen nyelvű szolgáltatás igen alacsony arányban érhető el, az összes megjelölt nyelven szolgáltatást nyújtók aránya összesen 10 százalék. A legmagasabb arányú - angol nyelven történő - szolgáltatások átlagos aránya is csupán 5%, ezt jóval meghaladó mértékű Közép-Magyarországon (14%), a többi régióban max. az országos átlagot éri el ez a jellemző; a legalacsonyabb Közép-Dunántúlon (1%). A német nyelven történő szolgáltatás aránya 1-4 % között mozog, a francia nyelvű szolgáltatás aránya az országban mindenhol elenyésző (0-1%). A jelnyelvet beszélők száma mindössze 6 fő.

13. A szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlásban kilenc célcsoportra vonatkozóan kaptunk adatokat, a kb. 1130 szakember összesen 3455 db szolgáltatást kíván nyújtani. A regisztrált álláskeresők és a felnőttképzésben résztvevők az a két kategória, amely a legmagasabb arányú célcsoportja a szolgáltatásoknak (18, illetve 15 %). A felnőttképzésben résztvevők aránya Észak-Magyarországon mutatja a legmagasabb célcsoport-arányt (61%). A szülőket Dél-Alföldön jelölték meg legmagasabb arányban (39%) célcsoportként, a tanulókat Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon (51%).

10

14. A tanácsadói díjakra vonatkozó adatok azt mutatták, hogy az országban elenyésző a költségtérítéses díjazásúak aránya (mindössze 8%), a régiók több mint felében a szakemberek díjazás nélkül nyújtják a szolgáltatásokat. (A kérdésre mindössze 353 fő válaszolt, az összes bejelentkezett szakember 31 százaléka.) 15.

A módszertani orientáció szerinti megoszlás adatai alapján látható, hogy a legtöbb válaszadó az eklektikus válaszlehetőséget jelölte meg (67%), ezt követi az affektív (11 százalék). A behaviorista és a pszichoanalitikus módszer megjelölése az összes módszer-válasz 2%-át teszik ki. Az „eklektikus” módszert megjelölők aránya legnagyobb a Közép-Magyarországi régióban (81%).

Összességében megállapítható, hogy az életpálya-építési (pályainformációs/ pályaorientációs) szakemberek személyes felkészültségének és szolgáltatási tevékenységének adatbázisának elemzése változatos képet mutat, az egyes régiókban élő, tevékenykedő szakemberek száma is eltérő értékelést kap, ha például a régiók népességére, területére, stb. vetítjük. Az adatbázis segítségével ugyanakkor meg lehet határozni az egyes területek szakember-fejlesztési, illetve képzési feladatait.

11

1. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása nemek szerint

összes összes férfi szakember szakember (fő) (fő) (%) KözépMagyarország ÉszakMagyarország

férfi (%)

nő (fő)

nő (%)

129

11

36

28

93

72

155

14

40

26

115

74

Észak-Alföld

183

16

52

28

131

72

Dél-Alföld

194

17

47

24

146

77

KözépDunántúl

154

14

44

29

110

71

Dél-Dunántúl

166

15

52

31

114

69

NyugatDunántúl

151

13

39

26

112

74

Mindösszesen

1132

100

310

27

821

73

12

1. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása nemek szerint

Közép-Magyarország

129

151

155

154

Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl

183

166 194

Közép-Dunántúl Nyugat- Dunántúl

Elemzés A nemek régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. Az összesen 1132 szakember közül 310 férfi (27%), és 821 nő (73%), a nők száma, illetve aránya a férfiakhoz képest több mint két és félszeres. 2. A nők aránya a régiókban 69-76%, a) a legalacsonyabb arányú Dél-Dunántúlon (69%), b) a legmagasabb arányú Dél-Alföldön (76%). 3. A férfiak aránya a régiók között 24-31 %, a) legmagasabb arányú Dél-Dunántúlon (31%), b) legalacsonyabb arányú Dél-Alföldön (24%).

13

2. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása korév szerint

fő összesen (%)

fő

fő összesen (%)

fő

fő összesen (%)

fő

fő összesen (%)

62> év

fő

56-62 év

fő összesen (%)

46-55 év

fő

36-45 év

fő összesen (%)

KözépMagyarország ÉszakMagyarország

26-35 év

fő

>25 év

4

3

32

27

21

18

30

25

26

22

7

6

20

14

mind összesen (fő)

120

39

28

29

21

43

31

7

5

0

0

138

Észak-Alföld

9

6

42

26

50

31

36

22

21

13

5

3

163

Dél-Alföld

8

5

54

31

62

35

46

26

6

3

0

0

176

Dél-Dunántúl

11

7

56

37

39

25

39

25

6

4

2

1

153

Közép-Dunántúl

13

37

27

30

22

40

29

14

10

2

1

136

NyugatDunántúl Mindösszesen (fő)

10

12

9

40

30

42

31

26

19

13

10

2

1

135

77

8

300

29

273

27

260

25

93

9

18

2

1021

14

2. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 25 év alatti kor szerint

16% 14% 12% 10% 8% 6% 4%

KözépMagyarország

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

NyugatDunántúl

ÉszakMagyarország

0%

KözépDunántúl

2%

3. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 26-35 éves kor szerint

40% 35% 30% 25% 20% 15% 10%

Észak-Alföld


KözépDunántúl

ÉszakMagyarország

NyugatDunántúl

Dél-Alföld

0%

Dél-Dunántúl

5%

15


40% 35% 30% 25% 20% 15% 10%


ÉszakMagyarország

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

NyugatDunántúl

0%

Dél-Alföld

5%


35% 30% 25% 20% 15% 10%

NyugatDunántúl

Észak-Alföld


Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

ÉszakMagyarország

0%

KözépDunántúl

5%

16


25% 20% 15% 10%

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

ÉszakMagyarország

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Észak-Alföld

0%


5%

7. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 62 éves kor felett

6% 5% 4% 3% 2%

Dél-Alföld

ÉszakMagyarország

Dél-Dunántúl

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

Észak-Alföld

0%


1%

17

Elemzés A kor-megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy ilyen adatot 1021 fő szolgáltatott: 1. A szakemberek 81%-a a 26-55 éves korcsoportba tartozik. 2. A legnagyobb arányú a 26-35 éves korcsoport (29%), az utána következő két korcsoport – 36-45; ill. 46-55 év – aránya két-két százalékkal kisebb (27, illetve 25 százalék). A legkisebb arányban a 62 év felettiek vannak(2%). 3. A 25 év alattiak aránya 8%, azonban nagy az eltérés a két szélső érték között (KözépMagyarország - 3%, Észak-Magyarország - 14%). 4. A 26-35 évesek aránya 26-37 % között mozog; a legalacsonyabb Észak-Alföldön (26%), a legmagasabb arányú Dél-Dunántúlon (37%). 5. A 36-45 évesek aránya 18-35 % között mozog; a legalacsonyabb arányú KözépMagyarországon (18%), a legnagyobb Dél-Alföldön (35%). 6. A 46-55 éves korcsoport aránya 19-31 % között mozog; a legalacsonyabb arányú NyugatDunántúlon (19%), a legmagasabb Észak-Magyarországon (31%). 7. Az 56-62 éves korcsoport aránya 3-22 % között mozog; a legalacsonyabb Dél-Alföldön (3%), a legmagasabb Közép-Magyarországon (22%). 8. A 62 év felettiek aránya a régiókban 0-6% között mozog. Hasonlóan az 56-62 éves korosztályéhoz, ebben a kategóriában is a legalacsonyabb arány Dél-Alföldön mérhető (0), a legmagasabb Közép-Magyarországon (6%).

18

3. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása iskolai végzettség szerint

Régiók KözépMagyarország ÉszakMagyarország

Középfokú Középfokú Felsőfokú Felsőfokú Középfokú Felsőfokú végzettségű végzettségű végzettségű végzettségű Szakember Végzettségű Végzettségű összesen mindösszesen összesen mindösszesen összesen (fő) (fő) (%) (%) (%) (%) 129

93

72

21

36

28

5

155

50

32

11

105

68

15

Észak-Alföld

183

68

37

15

115

63

17

Dél-Alföld

194

49

25

11

145

75

21

Dél-Dunántúl

166

49

30

11

117

70

17

154

89

58

20

65

42

10

151

53

35

12

98

65

14

1132

451

40

100

681

60

100

KözépDunántúl NyugatDunántúl Mindösszesen (fő)

19

8. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az iskolai végzettség szerint

100% 90% 80% 70% 60%

középfokú

50%

felsőfokú

40% 30% 20%

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

ÉszakMagyarország

NyugatDunántúl

Észak-Alföld

Mindösszesen

KözépDunántúl

0%


10%

Elemzés A iskolai végzettség régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. Országosan tekintve, a szakemberek 60% rendelkezik felsőfokú végzettséggel; az egyes régiókban ez 28-75 % között van, a) a legalacsonyabb a Közép-Magyarországi régióban (28%), b) a legmagasabb Dél-Alföldön (75%). A hét régióból ötben az országos átlag feletti van a felsőfokú végzettségű szakemberek száma. 2. .A középfokú végzettségűek aránya 40 %, – 100%-ra egészíti ki az országos átlagot –, és az egyes régiókban 25-72 % között van a) a legalacsonyabb értékű Dél-Alföldön (25%), b) a legmagasabb Közép-Magyarországon (72%). 3. Az összes felsőfokú képzettségű szakember régiók közötti megoszlását tekintve látható, hogy a) a legnagyobb arányú ez a mutató Dél-Alföldön (21 %), b) a legkisebb arányú Közép-Magyarországon1 (5 %). 4. Az összes középfokú végzettségű szakember régiók közötti megoszlását tekintve látható, hogy a) a legnagyobb arányú ez a mutató Közép-Magyarországon (21 %), b) a legkisebb arányú Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön, és Dél-Dunántúlon (11 %).

20

4. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint tanácsadói tanácsadói „van” „van” „nincs” „nincs” végzettség végzettség szakember összesen mindösszesen összesen mindösszesen „van” „nincs” összesen (%) (%) (%) (%) (fő) (fő) KözépMagyarország

129

36

28

21

93

72

10

ÉszakMagyarország

155

26

17

15

129

83

13

Észak-Alföld

183

20

11

12

163

89

17

Dél-Alföld

194

5

3

3

189

97

20

Dél-Dunántúl

166

22

13

13

144

87

15

154

45

29

27

109

71

11

151

14

9

8

137

91

14

1132

168

15

100

964

85

100


21

9. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint

100% 90% 80% 70% 60%

nincs

50%

van

40% 30% 20%

KözépDunántúl


ÉszakMagyarország

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

NyugatDunántúl

0%

Dél-Alföld

10%

Elemzés A szakirányú végzettség régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. Országos szinten tekintve, a regisztrációba jelentkezett szakemberek 15%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel, 1132 főből 168 fő. a) Az országos átlagot Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl haladja csak meg, majdnem kétszeresen (28% és 29%); b) Az országos átlag alatt van a szakirányú végzettségű szakemberek aránya 4 régióban (3-13 százalék között). ba) A legalacsonyabb arányú a szakirányú végzettségűek száma Dél-Alföldön (3%), amely mindössze 5 főt jelent a 194 regisztrált szakemberből. 2. Az összes szakirányú végzettségű szakembert tekintve, a) a legnagyobb arányban Közép-Dunántúlon vannak (29%), b) a legkisebb arányban Dél-Alföldön (3%).

22

5. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása gyakorlottság szerint

max. 1 év fő

8

48

3

4

Észak-Alföld

7

Dél-Alföld Dél-Dunántúl KözépDunántúl NyugatDunántúl Mindösszesen (fő)

7

5-10 év

fő összes (%)


fő

fő összes (%)

1-5 év

10 év felett régió fő összes összes (fő) (%)

fő

fő összes (%)

fő

52

26

28

31

34

92

24

34

9

13

35

49

71

4

48

29

44

27

66

40

165

9

6

52

34

57

38

34

22

152

7

5

59

42

42

30

31

22

139

1

1

26

26

29

29

44

44

100

13

10

47

38

37

30

28

22

125

47

5

304

35

244

28

269

31

864

23

10. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a gyakorlottság szerint

100% 90% 80% 70% 60% 50%

10 év felett

40%

5-10 év

30%

1-5 év Max 1 év

20%

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0%


10%

24

Elemzés A gyakorlottság régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi megállapítások tehetők: 1. Magyarországon az 1-5 év közötti gyakorlat a legdominánsabb (35%), de körülbelül ilyen szinten van az 5-10 (28%), illetve a 10 év feletti (31%) szakmai gyakorlattal rendelkezők aránya is. 2. A maximum 1 év gyakorlattal rendelkezők aránya 1-10 százalék között mozog, az országos átlag 5%, ezen belül a) a legkisebb arányú Közép-Dunántúlon, mindössze 1%, b) a legmagasabb arányú Nyugat-Dunántúlon 10%. 3. Az 1-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők aránya 38-52 százalék között mozog, az országos átlag 35%, ezen belül a) a legkisebb arányú Dél-Alföldön (38%), b) a legnagyobb arányú Közép-Magyarországon (52%). 4. Az 5-10 év gyakorlottal rendelkezők aránya 13-38 százalék között mozog, az országos átlag 28%, ezen belül a) a legkisebb arányú Észak-Magyarországon (13%), b) a legmagasabb arányú Dél-Alföldön (38%). 5. A 10 év feletti gyakorlattal rendelkezők aránya 13-38 százalék között mozog, az országos átlag 31%, ezen belül a) a legkisebb arányban Dél-Alföldön, Dél-, és Nyugat-Dunántúlon (22%), b) a legmagasabb arányú Észak-Magyarország vannak (49%).

25

6. táblázat

nyugdíjas (fő)

nyugdíjas összesen (%)

vállalkozó (fő)

vállalkozó összesen (%)

72%

7

6%

28

22%

126

129

125

88%

2

1%

15

11%

142

155

Észak-Alföld

129

81%

11

7%

19

12%

159

183

Dél-Alföld

161

88%

3

2%

18

10%

182

194

Dél-Dunántúl

152

96%

0

0%

6

4%

158

166

143

97%

0

0%

5

3%

148

154

114

92%

1

1%

9

7%

124

151

915

88%

24

2%

100

10%

1039

1132


szakember összesen

alkalmazott összesen (%)

91


régió összesen (fő)

alkalmazott (fő)

A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása státusz szerint

26

11. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az alkalmazottak aránya szerint

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0%


10%

27

12. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása státusz szerint

100%

80%

60%

vállalkozó (fő)

40%

nyugdíjas (fő) alkalmazott (fő)

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0%


20%

Elemzés A szakemberek státusz szerinti megoszlása - régiónként - az alábbi fő jellemzőket mutatja, figyelembe véve, hogy ilyen adatot összesen 1039 fő szolgáltatott: 1. Az alkalmazotti státusz dominál az egész országban (88 %), míg a nyugdíjasok 2 %, a vállalkozók 9 % arányt képviselnek. 2. Közép-Dunántúlon vannak a legmagasabb arányban alkalmazotti státuszban (97%), a legalacsonyabb arányban Közép-Magyarországon (72 %). 3. A vállalkozók aránya a legmagasabb Közép-Magyarországon (22%), a legalacsonyabb Dél-Dunántúlon (4%). 4. Nyugdíjas szakemberek legmagasabb arányban Észak-Alföldön dolgoznak (7 %), két régióban pedig egyáltalán nincsenek ilyen státusszal rendelkezők (Dél- és KözépDunántúl).

28

7. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely-típus szerint központi költségvetés szerv

fő

fő régió összes

önkormányzat versenyszféra

fő

(%) KözépMagyarország ÉszakMagyarország

fő régió összes

fő

(%)

fő régió összes

non-profit szervezet

fő

(%)

fő régió összes

régió összes (fő)

szakember mindösszesen (fő)

(%)

29

24

25

21

34

29

31

26

119

129

55

49

37

34

5

4

15

13

112

155

Észak-Alföld

35

27

53

41

16

12

26

20

130

183

Dél-Alföld

47

28

89

52

15

9

19

11

170

194

Dél-Dunántúl

30

27

26

23

6

5

51

45

113

166

Közép-Dunántúl

42

47

11

13

12

14

23

26

88

154

10

13

22

29

8

11

36

47

76

151

248

30

263

33

96

12

201

25

808

1132


29

13. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely szerint

100%

80%

60% non-profit szervezet 40%

versenyszféra önkormányzat központi ktsgv. szerv.

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0%


20%

30

Elemzés A régiók és munkahely-típus szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, figyelembe véve, hogy ennek a szempontrendszernek az elemzéséhez 808 választ vehettünk figyelembe, mert a többi szakember nem sorolta be magát a megadott munkáltatói kategóriákba. 1. Országos szinten szembetűnő, a versenyszférában működők aránya (12%) jóval elmarad a másik három kategóriától, melyek aránya 25-33% között mozog. Ezen belül a) a legnagyobb arányban dolgoznak az önkormányzatoknál (33%), b) valamivel kisebb arányban a központi költségvetési szerveknél (31%), c) a legkisebb arányban a non-profit szervezeteknél (25%). 2. Régiónként tekintve az egyes munkáltatói kategóriákat megállapítható, hogy a) az önkormányzatok alkalmazásában a szakemberek 13-52 százaléka dolgozik, ezen belül ba) a legnagyobb arányban Dél-Alföldön (52%), bb) a legkisebb arányban Közép-Dunántúlon (13%) dolgoznak; b) központi költségvetési szerv alkalmazásában a szakemberek 13-49 százaléka dolgozik, ezen belül aa) a legnagyobb arányban Észak-Magyarországon (49%), ab) a legkisebb arányban Nyugat-Dunántúlon (13%) dolgoznak; c) a non-profit szervezetek alkalmazásában a szakemberek 13-47 százaléka dolgozik, ezen belül aa) a legnagyobb arányban Nyugat-Dunántúlon (47%), ab) a legkisebb arányban Észak-Magyarországon (13%) dolgoznak; d) a régiókon belül a versenyszférában dolgozik a legkevesebb szakember, az összesnek 4-29 százaléka, ezen belül aa) a legnagyobb arányban Közép-Magyarországon (29%), ab) a legkisebb arányban Észak-Magyarországon (4%) dolgoznak;

31

8. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek epálya szakértelem szerint

E-pálya szakember? "igen" (fő)

"igen" szakember összesen (%)

szakember összesen (fő)

régió-"igen" összesen „igen” (%)


1

1

129

7

Észak-Magyarország

0

0

155

0

Észak-Alföld

4

2

183

27

Dél-Alföld

7

4

194

46

Dél-Dunántúl

2

1

166

13

Közép-Dunántúl

1

1

154

7

Nyugat- Dunántúl

0

0

151

0

Összesen (fő)

15

1

1132

100

32

14. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása E-pálya szakértés szerint

50%

46%

45% 40% 35% 26%

30% 25%

13%

20% 15% 6% 0%

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

0%

Észak-Alföld


5% 0%

6%

ÉszakMagyarország

10%

Elemzés Az E-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlási adatai alapján (8.táblázat) az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1.

Az E-pálya szakemberek aránya országosan elenyésző (kerekítve 1%). a) A legmagasabb az arány Dél-Alföldön, de itt is csak 4%, b) a legalacsonyabb az Észak-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban, ahol egyáltalán nincs ilyen felkészültségű szakember.

2. Az összes szakember majdnem fele (7 fő) Dél-Alföldön működik (46%).

33

9. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint (fő)

régió KözépMagyarország ÉszakMagyarország

szolg. egyéni csoportos csoportos távelérő nyújtás tájékoztatás tanácsadás tanácsadás fejlesztés tanácsadás programok összesen (db)


20

91

57

38

40

49

295

129

8

100

78

36

25

47

294

155

Észak-Alföld

38

71

61

28

41

61

300

183

Dél-Alföld

51

131

76

36

49

87

430

194

Dél-Dunántúl

39

96

47

35

31

58

306

166

24

77

28

19

76

232

154

31

55

35

19

58

75

273

151

211

621

382

200

263

453

2130

1132


8

34

10. táblázat

egyéni tanácsadás

csoportos tanácsadás

csoportos fejlesztés

távtanácsadás

elérő programok

10

15

15

19

15

11

24

295

4

16

20

18

10

10

14

294

Észak-Alföld

18

11

16

14

15

13

14

300

Dél-Alföld

24

22

20

18

19

19

20

430

Dél-Dunántúl

18

15

13

17

12

13

14

306

11

12

7

4

7

17

11

232

15

9

9

10

22

17

13

273

100

100

100

100

100

100

100

2130

régió


KözépDunántúl NyugatDunántúl Mindösszesen (%)

összesen (%)

tájékoztatás

szolg. nyújtás összesen (db)

A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint (%)

35

11. táblázat

tájékoztatás

egyéni tanácsadás



távtanácsadás

elérő programok

összesen (%)

szolg. nyújtás összesen (db)

A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint, régión belül (%)

7

31

19

13

13

17

100

295

3

34

26

12

9

16

100

294

Észak-Alföld

13

24

20

9

14

20

100

300

Dél-Alföld

12

30

18

8

12

20

100

430

Dél-Dunántúl

13

32

15

11

10

19

100

306

10

33

12

3

8

34

100

232

11

21

13

7

21

27

100

273

10

29

18

9

13

21

100

2130

régió


KözépDunántúl NyugatDunántúl Mindösszesen (%)

36

15. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások szerint

100% 90% 80% 70% 60% elérő programok

50%

távtanácsadás

40%


30%


20%

egyéni tanácsadás tájékoztatás

NyugatDunántúl

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0%


10%

37

16. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a „tájékoztatás” szolgáltatás szerint (%)

25 20 15 10

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0


5

38

17. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az „egyéni tanácsadás” szolgáltatás szerint (%)

25 20 15 10

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0


5

39

18. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a „csoportos tanácsadás” szolgáltatás szerint (%)

20 18 16 14 12 10 8 6

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

2 0


4

40

19. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a „csoportos fejlesztés” szolgáltatás szerint (%)

20 18 16 14 12 10 8 6

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

2 0


4

41

20. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a „távtanácsadás” szolgáltatás szerint

25 20 15 10

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0


5

42

21. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az „elérő programok” szolgáltatás szerint

20 18 16 14 12 10 8 6

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

2 0


4

43

Elemzés A szolgáltatások régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy összesen 2130 db szolgáltatást jelölt meg az 1132 szakember. 1. Tájékoztatást legnagyobb arányban (13%) Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon, legkisebb arányban (3%) Észak-Magyarországon végeznek. 2. Az egyéni tanácsadás szélsőértékei között jelentős differencia figyelhető meg: ÉszakMagyarországon 34%, Nyugat-Dunántúlon 21% az arányuk. 3. A csoportos tanácsadás szélsőértékei között szintén jelentős különbségek mutatkoznak:: Észak-Magyarországon 26%, Közép-Dunántúlon 12% az arányuk. 4. Csoportos fejlesztést legmagasabb arányban Közép-Magyarországon kínálnak, itt ez az érték 139%, míg Közép-Dunántúlon csupán 3%. 5. Távtanácsadással a legmagasabb arányban (14%) Észak-Alföldön, legalacsonyabb arányban Közép-Dunántúlon (8%) foglalkoznak. 6. Az elérő programok nyújtását az összes válasz 34%-ban jelölték meg a szakemberek Közép-Dunántúlon, 16%-uk (és ezzel legkevesebb) Észak-Magyarországon.

44

12. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (fő)

Régió

Információ gyűjtés a munka világáról

Információ gyűjtés a képzésekről

Információ nyújtás mindről

válaszok összesen


felnőtt képzés

ifjúsági képzés

felnőtt képzés

ifjúsági képzés


61

28

44

28

18

179

129

ÉszakMagyarország

124

68

83

55

62

392

155

Észak-Alföld

114

69

140

87

58

468

183

Dél-Alföld

130

81

98

56

59

424

194

Dél-Dunántúl

114

84

118

81

69

466

166

Közép-Dunántúl

94

66

89

63

41

353

154

Nyugat- Dunántúl

109

44

102

46

38

339

151

Mindösszesen (fő)

746

440

674

416

345

2621

1132

45

13. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (%) Információ gyűjtés a munka világáról régió

Információ gyűjtés a képzésekről

információ nyújtás mindről (%)

összesen (%)

válaszok mindösszesen

felnőtt képzés (%)

ifjúsági képzés (%)

felnőtt képzés (%)

ifjúsági képzés (%)

34

16

25

15

10

100

179

32

17

21

14

16

100

392

Észak-Alföld

24

15

30

19

12

100

468

Dél-Alföld

31

19

23

13

14

100

424

Dél-Dunántúl

24

18

25

17

16

100

466

Közép-Dunántúl

26

19

25

18

12

100

353


32

13

30

14

11

100

339

28

17

26

16

13

100

2621


46

22. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az egyes szolgáltatási tartalmak szerint

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30%

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

10% 0%


20%

információnyújtás mindről információnyújtás a képzésekről - ifjúsági képzés információnyújtás a képzésekről - felnőtt képzés információnyújtás a munka világáról - ifjúsági képzés információnyújtás a munka világáról - felnőtt képzés

Elemzés A szolgáltatások tartalma szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy összesen 2621 db szolgáltatást jelölt meg az 1132 szakember. 1. A munka világában a felnőttképzésről információt gyűjtők aránya Közép-Magyarországon a legmagasabb (34%), Észak-Alföldön a legalacsonyabb (24%). 2. Az ifjúsági képzéssel kapcsolatban információt gyűjtők aránya Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (13%), a legmagasabb pedig Dél-Alföldön illetve Közép-Dunántúlon (19%). 3. A képzéseken belül a felnőttképzésekről információt gyűjtők aránya Észak-Alföldön a legmagasabb (30%), legalacsonyabb Észak-Magyarországon (21%). 4. A képzéseken belül az ifjúsági képzésekről információt gyűjtők arányainak szélsőértékei: 13% Dél-Alföld, 19% Észak-Alföld.

47

14. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások jellege szerint (fő és %)

Régió

szakképzett munka-,pálya-, munka-,pálya-, szakpszichológiai I.csoport II.csoport karriertanácsadás, régió régió tanácsadás pszichológiai válaszadók összesen összesen szakember tanácsadás összesen (350 fő) (81 fő) mindösszesen (fő) (fő) I. csoport II. csoport (%) (%) fő fő fő összesen fő összesen (%) (%)

Közép82 Magyarország Észak38 Magyarország

82

18

18

100

23

22

129

83

8

17

46

11

10

155

Észak-Alföld

36

80

9

20

45

10

11

183

Dél-Alföld

51

78

14

22

65

15

17

194

Dél-Dunántúl

43

86

7

14

50

12

9

166

77

17

23

75

17

21

154

84

8

16

50

12

10

151

81

81

19

431

100

100

1132

Közép58 Dunántúl Nyugat42 Dunántúl Összesen (fő) 350

48

23. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások jellege szerint

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0%


10%

munka-,pálya-, szakpszichológiai tanácsadás, pszichológiai tanácsadás szakképzett munka-,pálya-, karrier-tanácsadás

Elemzés A régiók és a szolgáltatások jellege szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy e két szolgáltatás-csoportot a bejelentkezett szakemberek csupán 38 százaléka jelölte meg (431 fő): 1. Országos szinten vizsgálva a kétféle szolgáltatás-csoport arányát, látható, hogy a munka-, pálya-, karriertanácsadás dominál, e szolgáltatás aránya 81%, amely körül nem nagy eltéréssel szóródnak a régiók arányai (77-86 % közötti értékek). 2. Hasonlóan egyenletes arányú a munka-,pálya-,és szakpszichológiai tanácsadás megoszlása (14-23 %). 3.

A régiók közötti különbségeket vizsgálva jól látható, hogy mindkét szolgáltatási csoportban a szakemberek kb. egyötöde a fővárosban működik (23, ill. 22 %), a többi régió „részesedése” a szakemberek köréből kb. 10-21 százalék között mozog. Ki lehet emelni a régiók köréből Dél-Dunántúlt, amely mindkét szolgáltatási csoportban a főváros után a legnagyobb létszámú szakember-állományt jelezte (17, ill. 21 %).

49

15. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások nyelve szerint (fő)

régió

összes Szakember magyar angol német francia lovári egyéb idegen jelnyelv összesen nyelv (fő)


129

18

3

2

0

7

ÉszakMagyarország

149

4

3

2

0

0

Észak-Alföld

181

5

1

1

2

Dél-Alföld

183

9

5

0

Dél-Dunántúl

155

6

3

KözépDunántúl

152

2

NyugatDunántúl

135

Összesen (fő)

1084

30

1

129

9

0

155

0

9

1

183

2

2

18

2

194

0

3

4

16

1

166

1

1

1

2

7

1

154

6

6

0

2

1

15

0

151

50

22

6

10

16

104

6

1132

50

24. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása nyelvtudás szolgáltatás szerint

100%

80% Nyugat- Dunántúl Közép-Dunántúl

60%

Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld

40%

Észak-Magyarország Közép-Magyarország 20%

0% magyar

angol

német

francia

lovári

jelnyelv egyéb

51

16. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások nyelve szerint (%) magyar angol német francia lovári jelnyelv egyéb szakember összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen mindösszesen (%) (%) (%) (%) (%) (%) (%) (fő) KözépMagyarország

-

14

2

1

0

1

5

129

ÉszakMagyarország

-

2

2

1

0

0

0

155

Észak-Alföld

-

3

1

1

1

1

0

183

Dél-Alföld

-

5

3

0

1

1

1

194

Dél-Dunántúl

-

4

2

0

2

1

2

166

KözépDunántúl

-

1

1

1

1

1

1

154

NyugatDunántúl

-

4

4

0

1

0

1

151

Mindösszesen (fő)

-

5

2

1

0,5

1,5

10

1132

52

25. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az angol nyelvű szolgáltatás szerint

14% 12% 10% 8% 6% 4%

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0%


2%

53

26. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a német nyelvű szolgáltatás szerint

4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0,0%


0,5%

54

27. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a francia nyelvű szolgáltatás szerint

1,0% 0,9% 0,8% 0,7% 0,6% 0,5% 0,4% 0,3% 0,2%

NyugatDunántúl

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0,0%


0,1%

55

28. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a lovári nyelvű szolgáltatás szerint

2,0% 1,8% 1,6% 1,4% 1,2% 1,0% 0,8% 0,6% 0,4%

NyugatDunántúl

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0,0%


0,2%

29. ábra

56

A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a jelnyelvi szolgáltatás szerint

1,0% 0,9% 0,8% 0,7% 0,6% 0,5% 0,4% 0,3% 0,2%

NyugatDunántúl

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0,0%


0,1%

Elemzés A szolgáltatások nyelve szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy erre a kérdéskörre sem érkezett teljes körű válasz (összes válaszadó 1084 fő): 1. Országos szinten elmondható, hogy idegen nyelvű szolgáltatás igen alacsony arányban érhető el, az összes megjelölt nyelven szolgáltatást nyújtók aránya 10 százalék. 2. A magyar nyelv aránya vélhetően a válaszadások hiányosságából fakadóan térhet el 100%tól. 3. Az angol nyelven történő szolgáltatás átlagos aránya csupán 5% (!), ezt jóval meghaladó mértékű Közép-Magyarországon (14%), a többi régióban max. az országos átlagot éri el ez a jellemző; a legalacsonyabb Közép-Dunántúlon (1%). 4. A német nyelven történő szolgáltatás aránya 1-4 % között mozog, a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb (4%). 5. A francia nyelvű szolgáltatás aránya az országban mindenhol elenyésző: 0-1%; összesen hat fő jelzete a nyelvtudást; 6. A lovári nyelven történő szolgáltatások aránya is alacsony, 0-2 % (két régióban „0”). 7. A jelnyelvet beszélők száma mindössze 6 fő, mely a régiókban 0-1 százalékot jelent.

57

17. táblázat

tanulók

szülők

felsőoktatási hallgató

csellengők

felnőtt képzési hallgató

regisztrált álláskeresők

RÁT RSZS

foglalkoztatottak

vállalatok

válaszok összesen

szakember mindösszesen

A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint (fő)


49

37

50

18

67

69

48

50

26

414

129

ÉszakMagyarország

69

40

28

16

63

69

67

44

16

412

155

Észak-Alföld

92

70

54

29

111

102

72

66

34

630

183

Dél-Alföld

98

76

65

44

84

108

76

41

14

606

194

Dél-Dunántúl

85

56

38

50

64

96

89

40

16

534

166

KözépDunántúl

66

40

23

4

49

68

40

22

21

333

154

NyugatDunántúl

45

39

60

16

75

101

79

86

25

526

151

Mindösszesen (fő)

504

358

318

177

513

613

471

349

152

3455

1132

58

18. táblázat

Régió

tanulók (%)

szülők (%)

felsőokt. hallgató (%)

csellengők (%)

felnőtt képz. hallgató (%)

regisztrált álláskeresők (%)

RÁT RSZS (%)

foglalkoztatottak (%)

vállalatok (%)

összesen (%)

A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint (%)

Közép-Magyarország

12

9

12

4

16

17

12

12

6

100

Észak-Magyarország

17

10

7

4

15

17

16

11

4

100

Észak-Alföld

15

11

9

5

18

16

11

10

5

100

Dél-Alföld

16

13

11

7

14

18

13

7

2

100

Dél-Dunántúl

16

10

7

9

12

18

18

7

3

100

Közép-Dunántúl

20

12

7

1

15

20

12

7

6

100

Nyugat- Dunántúl

9

7

11

3

14

19

16

16

5

100

Mindösszesen (fő)

15

10

9

5

15

18

14

10

4

100

59

30. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint

100%

80% vállalatok 60%

foglalkoztatottak RÁT RSZS regisztrált álláskeresők

40%

felnőtt képz. hallgató csellengők felsőokt. hallgató

20%

szülők

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

tanulók


0%

Elemzés A régiók és a szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy összesen 3455 db szolgáltatást jelölt meg az 1132 szakember. 1. A szolgáltatások legmagasabb arányú célcsoportjai a regisztrált álláskeresők (18%), a felnőttképzésben résztvevők (15%), és a tanulók (15%). 2. A legalacsonyabb arányban a csellengőket (5%), illetve a vállalatokat (4%) jelölték meg a szolgáltatások célcsoportjaként. 3. A regisztrált álláskeresőket Közép-Dunántúlon jelölték meg legmagasabb arányban (20%) szolgáltatás célcsoportként, de a többi régióban is 16-20% közötti ez az érték. 4. A felnőttképzésben hallgatók aránya, mint a szolgáltatás célcsoportja Észak-Alföldön belül mutatja a legmagasabb arányt (18%).

60

19. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a tanácsadási díjak szerint (fő) díjazás ingyenes régió

díjazás ktg.-térítéses

válaszadók szakember összesen mindösszesen (fő)

fő

fő összesen (%)

fő

fő összesen (%)


66

79

18

20

84

129

ÉszakMagyarország

25

100

0

0

25

155

Észak-Alföld

64

100

0

0

64

183

Dél-Alföld

34

100

0

0

34

194

Dél-Dunántúl

33

97

1

3

34

166

KözépDunántúl

63

100

0

0

63

154

NyugatDunántúl

40

98

1

2

41

151

Mindösszesen 325 (fő)

92

20

8

353

1132

61

31. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a díjazás szerint

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40%

díjazás ktg.-térítéses

30%

díjazás ingyenes

20%

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

0%


10%

Elemzés A tanácsadói díjak szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, annak figyelembe vételével, hogy a kérdésre mindössze 353 fő válaszolt, az összes bejelentkezett szakember 31 százaléka:. 1.

Megállapítható, hogy az országban elenyésző a költségtérítéses díjazásúak aránya. Országos átlagban ez mindössze 8%-ot jelent.

2.

Az országos átlagot Közép-Magyarország nagymértékben befolyásolja, hiszen itt a költségtérítésesek aránya 20%, a többi régióban pedig 0-3%.

3.

A régiók több mint felében az összes szakember szolgáltatását ingyen végzi.

62

20. táblázat

affektiv

kognitiv

behaviorista

eklektikus

összes válasz



0

15

5

3

105

128

129

ÉszakMagyarország

0

8

16

1

117

142

155

Észak-Alföld

0

20

17

0

134

171

183

Dél-Alföld

2

24

14

8

125

173

194

Dél-Dunántúl

0

11

3

0

134

148

166

Közép-Dunántúl

2

15

17

3

71

108

154

NyugatDunántúl

5

32

12

0

91

140

151

Mindösszesen (fő)

9

125

84

15

777

1010

1132

régió

pszichoanalitikus

A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a módszertani orientáció szerint (fő)

63

32. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés első három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a módszertani orientáció szerint

100%

80%

60% behaviorista kognitiv

40%

affektiv pszichoanalitikus 20%

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország


0%

eklektikus

Elemzés A módszertani orientáció szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, figyelembe véve, hogy erre a kérdéscsoportra összesen 1010 szakember adott választ. 1. A legtöbb válaszadó (67%) az eklektikus válaszlehetőséget jelölte meg, ezt követi az affektív mindösszesen 11 százalékkal 2. A behaviorista és a pszichoanalitikus az összes válasz 2%-át teszik ki. 3. Az „affektív” választ megjelölők aránya a legnagyobb a Nyugat-Dunántúli régióban (21%). 4. A „kognitív” választ megjelölők aránya a legnagyobb a Közép-Dunántúli régióban (11%). 5. Az „eklektikus” választ megjelölők aránya legnagyobb a Közép-Magyarországi régióban (81%).

64

A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - TÁMOP

Recommend Documents