s á t z s a l á v n a v g i d n Mi A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - TÁMOP 2.2.2. Összefoglaló a program zárókonferenciáján rendezett workshopokról (2010. szeptember 14-15.)
ÖSSZEFOGLALÓ A TÁMOP 2.2.2. „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” C. PROGRAM ZÁRÓKONFERENCIÁJÁN RENDEZETT WORKSHOPOKRÓL
2010. SZEPTEMBER 14-15.
A zárókonferencia fő célja volt a TÁMOP 2.2.2. program elmúlt két évében történt elméleti fejlemények és gyakorlati-módszertani eredmények prezentálása. Az elméleti fejlemények bemutatása előadások formájában történt. Tekintettel arra, hogy e program egy komplex módszertani fejlesztő program, számos olyan gyakorlati eredmény felmutatható így az első kétéves időszak végén, amelyek prezentálása a workshop műfaját tartottuk legcélravezetőbbnek. A workshopok olyan (átlagosan 20 fős) összejövetelek voltak, amelyek keretein belül a résztvevőknek lehetőségük nyílt a program gyakorlati fejleményeit megismerni, kipróbálni, az eredményekhez hozzászólni, azokkal kapcsolatban kérdezni. A workshop egy interaktív műfaj, minden témához felkértünk egy-egy olyan kompetens szakembert, aki a program képviseletében bemutatta az adott témát. Felkértünk továbbá témánként egy-egy diszkusszánst is, aki (nem feltétlenül a program keretein belül) nap mint nap foglalkozik az adott témával, szakmai hétköznapjai kapcsolódnak a témához, ezért releváns hozzászólásokkal segíteni tudta a beszélgetés folyamatának előre haladását. Így minden workshopnak két főszereplője volt: a téma előadója, aki bemutatta a témát és a diszkusszáns, aki a témával kapcsolatos beszélgetést kérdésekkel, hozzászólásokkal facilitálta az adott csoportban. A workshopok négy blokkban kerültek megszervezésre, párhuzamosan több workshop futott, melyeken a vendégek előzetes jelentkezés alapján vehettek részt.
1. ÚJ KÉRDŐÍVEK FELNŐTTEKNEK C. WORKSHOP Időpont: 2010. 09. 14. 15:00-16:30 Előadó: Kukla Mária Diszkusszáns: Zétényi Ákos A műhelymegbeszélés bevezető előadását a felnőtteknek szóló kérdőívek kidolgozásában résztvevő Kukla Mária és Zétényi Ákos közösen tartotta. A prezentációban azon kérdőíveket mutatták be, amelyek specifikusan a felnőtt korosztály részére lettek kialakítva, így Kukla Mária részéről a 1. Foglalkoztathatósági Skála (FSf) 2. Munkavállalást Akadályozó tényezők Ellenőrző Listája (MATf) 3. Munkanélküliségi Deficit Skála (MDSf) 4. Szakmai Identitás Kérdőív (SZIKf) 5. Sikeres Álláskeresési és-megtartási Skála (SÁSf) 6. Kezdő Vállalkozók Tesztje (KVTf) Zétényi Ákos részéről a 1. Kompetencia Leltár 2. Vezetői Képességek Kérdőív 3. Munkamotivációs és Értékpreferencia Kérdőív 4. Mobilitási Kérdőív
lett bemutatva. Ezeken kívül a képességek és az érdeklődés vizsgálatára kidolgozott kérdőívek rendelkeznek felnőtteknek szóló változattal is. A prezentációk során a hallgatóság megismerhette a kérdőívek felépítését, kialakításuk szempontjait, a vizsgált változókat, a feladattípust és néhány példát láthattak a kérdőívek tételeire. Az előadókon kívül a kérdőívfejlesztő csoport munkájában részt vett Kiss István, Harkányi Adrienne és Kaszás Judit. Az előadók a prezentációt megelőzően arra kérték a résztvevőket, hogy az általuk kiosztott kártyákra írják fel, melyek azok a felnőtteknek szóló kérdőívek, amelyeket a tanácsadói munkájuk során a leggyakrabban alkalmaznak. Az eredmény jelezte, hogy a projekt keretében megvalósított fejlesztés hiánypótló: a résztvevők többsége olyan kérdőíveket használ, amelyek nem specifikusan a felnőtt korosztály számára, nem a csoport jellemzőinek a figyelembevételével lettek kidolgozva (például a Bognár-féle érdeklődést vizsgáló kérdőív, Super féle munka-érték kérdőív), vagy régi, a világbanki program keretében megvalósított fejlesztés során adaptált kérdőívek, amelyek aktualizálása elmaradt (Choices, ÁKVK). A kártyákra felírt kérdőívek jellemzően az érdeklődés, a képességek és az értékek vizsgálatára szolgálnak, a most kifejlesztett kérdőívek újabb szempontok, területek értékelését teszik lehetővé. A prezentációk utáni megbeszélésre a résztvevők fokozott aktivitása volt jellemző. Felvetődött, hogy a kérdőívek mennyire tudják kiszűrni a konform válaszokat. Mivel önjellemző, önismereti kérdőívekről van szó, feltételezhető, hogy a felhasználó arra motivált, hogy a válaszokat a valóságnak megfelelően adja meg, amivel önmaga jobb megismerését érheti el. Egyébként a kérdőívek nem tartalmaznak a pszichológiai tesztekre jellemző validitás-skálákat. A hallgatóság köréből felvetődött, hogy szükség lenne papír-ceruza változatokra is, hiszen az internet nem mindenhol elérhető. Az előadók ezzel egyetértettek, a projekt első, most záruló szakaszában viszont csak az online verziók kidolgozására volt lehetőség. A projekt esetleges további szakaszaiban lehetne a papír-ceruza változatokat kiadni. (Egy papír ceruza változat nem pusztán a kérdőív kinyomtatását jelenti, szükséges a módszertant, elméleti hátteret bemutató füzet kidolgozása, válaszlap, értékelő sablonra kialakítása is.) Terjedelmüket tekintve „rövid”, vagy „hosszú” kérdőívekről beszélhetünk a projektben. A rövid kérdőív maximum 50 kérdést tartalmazhat, tehát 15-20 percnek elegendőnek kell lennie a kitöltéséhez, a hosszú változatok 100-150 tételt tartalmaznak, tehát ezek kitöltése időigényesebb, viszont pontosabb becslésre alkalmasak, vagy több változó vizsgálatát teszik lehetővé. A résztvevők érdeklődtek, hogy mikortól válnak a kérdőívek a felhasználók széles köre számára elérhetővé. A kérdőívek egy része már elérhető a Nemzeti Pályaorientációs Portálon, azonban a fejlesztők részéről a tesztelésük még nem történt meg. Tehát a jelenleg elérhető változatok egyelőre „próba-verzióknak” tekinthetőek, a kezdeti tapasztalatok alapján szükségesek lesznek korrekciók, javítások. Amennyiben kellő adatmennyiség gyűlik össze, lehetővé válik standard kategóriák kidolgozása, illetve megtörténhet a kérdőívek „bemérése”. Bár nem pszichológiai tesztekről, hanem önjellemző eljárásokról van szó, a fejlesztők törekednek arra, hogy a matematikai statisztika által is megalapozott módszertan álljon a kérdőívek hátterében. A műhelymegbeszélés elérte azt a célt, hogy kellően felkeltette a hallgatóság érdeklődését a TÁMOP 2.2.2. projekt során kidolgozott felnőtteknek szóló kérdőívek iránt, és lehetőséget teremtett a prezentációk nyomán felmerülő kérdések megvitatására.
2. TANÁCSADÁSI ESET – CSOPORTOS TANÁCSADÁS C. WORKSHOP Időpont: 2010. 09. 15. 10:00-11:30 Előadó: Garai Zsuzsa Diszkusszáns: Sziszik Erika
E workshopon a TÁMOP 2.2.2. program egyik tanácsadója, Garai Zsuzsa ismertette egyik csoportos tanácsadás esetét. A tanácsadásban résztvevők az ÉRÁK által szervezett kompetencia-felzárkóztató csoport résztvevői voltak. A csoport tagjai 35 év alatti, aluliskolázott roma férfiak és nők voltak. A tantervbe beiktatva 4 alkalmat jelentett ez a foglalkozás készség-fejlesztés néven. Ezen kívül a 2 hónapos képzésük ideje alatt szakmai kompetenciákat és alap-kompetenciákat fejlesztettek. A foglalkozásoknak a következő célok valósultak meg: készségfejlesztés, munkaorientáció, munkamotiváció felkeltése, értékorientáció, álláskeresési technikák. Tematika fő pontjai 1. Alkalom
Bemutatkozás, szerződés, szabályok, célok
Ismerkedős játékok, motiváció felkeltése
Csapatépítő játékok
2. Alkalom a. Filmvetítés: Ütközések c. film (konfliktus-kezelés, előítéletek, kommunikáció) b. Beszélgetés a látottakról 3. Alkalom a. Érdeklődés b. Érték (Érték-kerék, Érték-licit) c. Munka szerepének felismerése az egyén életében: Munka – család – szabadidő d. Munka – Nem munka 4. Alkalom (Munkaorientáció, Álláskeresési technikák) a. Képességeim, elvárásaim a munkával kapcsolatban b. Munkáltatók elvárásai c. Munka-érték d. Álláskeresési technikák, Álláshirdetések elemzése e. Személyes kapcsolatok fontossága az álláskeresésben f.
Személyes és telefonos bemutatkozás, első benyomás hatása
g. Zárás, összefoglalás
Az esetismertetés után a beszélgetés az interaktív beszélgetés az alábbi témakörökben folyt: A résztvevők kérdéseket tettek fel a csoportos tanácsadási folyamatban résztvevőkkel kapcsolatban arra vonatkozóan, hogy melyek voltak a kiválasztás szempontjai, hogy alakult a résztvevők motivációja, mit tapasztalt az előadó a csoportos tanácsadáson, milyen nehézségek merültek föl, milyen gyakorlatok vagy feladatok keltették fel a résztvevő csoporttagok érdeklődését. Kiderült, hogy a csoport mind végzettségben, mind összetételben, mind előéletben igen heterogén volt, nehezen lehetett a nőket és a férfiakat összekovácsolni, motivációjuk alapvetően a kötelezés, ill. a RÁT összegének megőrzése volt, és nehezen értették a csoport célját, a bevitt játékokat pedig infantilisnek minősítették.
Külön foglalkoztunk a cigányság etnikai-kulturális sajátosságaival ill. hogy az alacsonyabb végzettségűek és szociokulturális helyzetűek számára (ebbe beleértve a magyar ügyfeleket is) milyen hatékonysággal bírhat egy ilyen foglalkozás-sorozat. Végigbeszéltük (egyéb segítői tapasztalatokra alapozva - pl. családsegítős), hogy ebben a rétegben az egyéni vagy a csoportos tanácsadás a hatékonyabb-e, s arra jutottunk, hogy az egyéni felkészítés és kapcsolat, bizalomépítés után hatékonyabb lehetett volna ez a foglalkozás-sorozat. Külön szakmai vita bontakozott ki a kötelezett kliens kontra önkéntes és motivált kliens közötti különbségről, valamint a kötelezett klienssel/ügyféllel való munka nehézségeiről. Beszéltek arról, hogy a kialakított programok gyakran egy meghatározott rétegre célzottak (jellemzően középosztálybeli, motivált, legalább alap, de leginkább középszinten képzett személyeknek), és hogy ezek a módszerek, eszközök alkalmasak- e egy az egyben más hátrányos helyzetű, aluliskolázott rétegre. Megfogalmazódott, hogy ki kellene alakítani ezekre a rétegekre is előadásokat, célzott feladatokat, helyzetgyakorlatokat stb., ami további módszertani fejlesztést igényelne. Szakmai-módszertani kérdéskén merült fel, hogy jó-e, hogy egyszemélyes vezetéssel szerveződnek a csoportok, hogy a létszámok magasak, hogy az óraszámok, amit ezekre fordítanak, kevesek. A szakma érdekképviselete is előkerült, hogy ezekre a szempontokra ki kellene dolgozni protokollokat, eljárásendeket, amelyben a megrendelő felé tudja a szakma képviselni a saját ill. a csoportban résztvevők érdekeit. Amennyiben ezen vagy más pályázat keretében mód nyílna a most kialakított pályaorientációs hálózat további fejlesztésére, ezek a fenti szempontok szakmai fejlesztési irányokként is szolgálhatnának. 3. A „NEMZETI PÁLYAINFORMÁCIÓS RENDSZER KIALAKÍTÁSA” CÍMŰ WORKSHOP Időpont: 2010. 09. 15., 10:00-11:30 Előadó: Juhász Ágnes Diszkusszáns: Kovács Tibor
Az előadás első felében bemutatásra kerültek a Nemzeti Pályaorientációs Portál elkészült funkciói: -
csatorna/döntési pont felépítés
-
keresők
-
kérdőívek
-
filmek/mappák elérhetősége
-
tudástár
-
tanácsadók virtuális közössége
Jellegzetes hozzászólások a) Kérdés: Mikorra készül el a nem kizárólag az NPP-hez kötődő ÁFSZ-szintű képzéskereső? Erre nagy igény mutatkozik, főként az információnyújtással foglalkozós szervezeteknél. Válasz: A támogatott képzések és a felnőttképzési nyilvántartásban szereplő jogosultságok között egyaránt kereső funkció elkészítése 2010. utolsó negyedévére tehető, az elkészítés nem kizárólagosan az NPP stáb felelősségi köre. b) Kérdés: A jelenlegi NPP verzió mely eszközei használhatók már akár a pályaválasztási kiállítások során is?
Válasz: A teljes publikált verzió használható, figyelembe véve, hogy jelenleg tesztüzem zajlik. A készítők szívesen fogadják a rendszer használatát megkezdők véleményét, erre a honlapon publikált e-mailcím ad lehetőséget. Az ilyen jellegű eseményeken különösen haszonnal forgathatók az új, FEOR08-hoz készített foglalkozás-bemutató mappák és filmek. Későbbi feladatnak tekinthető a korábbi készítésű mappák új FEOR-hoz sorolhatóságának megvizsgálása. c) Kérdés: Milyen módon lehet bekerülni a TVK-ba azoknak, akiket nem mértek fel az RSZH építés során. Válasz: Valószínűleg két megoldás között tudunk választani: meghívás alapján történő bekerülés, a tanácsadási kompetenciákat igazoló dokumentumok feltöltésével összekapcsolt bekerülés. Mindkét megoldás célja, hogy megőrizzük a közösség integritását, valóban olyanok kerüljenek be a közösségbe, akik tanácsadással foglalkoznak. d) Kérdés: A TVK tagok csoportokba lesznek-e sorolva? Válasz: Az EU-OECD besorolási szinteket alkalmazva a következő szinteket tervezzük használni: információnyújtás, szakképzett munka- és pályatanácsadás, szakpszichológiai tanácsadás. Negyedik szintnek tekinthető a pártoló tagok köre (például tanárok, szociális munkások), akik sok TVK tartalomhoz és funkcióhoz hozzáférnek, de természetesen nem kereshető tanácsadók. e) Kérdés: Milyen alapokra épül a tanácsadó keresés? Válasz: Fontos pontosítani, hogy aki TVK-tag, annak nem kell kötelezően kereshető tanácsadónak is lenni. A tanácsadókereső lehetővé teszi a hely (település és/vagy megye), valamint a problématípus szerinti keresést. f) Kérdés: Milyen ütemben fogja felváltani az új portál az epályát? Válasz: Az epálya funkciókat folyamatosan kívánjuk kiváltani az NPP funkciókkal. Amikor elérjük a teljes epálya kiváltásának lehetőségét, akkortól valószínűleg a teljes epálya kiváltása lehetséges. g) Kérdés: Hogyan lesz megoldva a rendszer frissen-tartása? Válasz: Ez részben a projekt folytatódásától is függ, de a legtöbb funkciónál (lásd KIR és középiskolakereső) törekszünk egy önfenntartó megoldás kialakítására. A jövőben törekszünk az NSZFI karbantartású adatok magasabb fokú szinkronizálására is. Ettől függetlenül elengedhetetlen, hogy a fenntartó FSZH valamilyen erőforrást biztosítson a portál karbantartására.
4. ÚJ PÁLYAINFORMÁCIÓS ESZKÖZÖK – FILMEK C. WORKSHOP Időpont: 2010. 09. 15., 10:00-11:30 Előadó: Czanik Gábor Diszkusszáns: Kaszás Beáta A műhely a záró-konferencia második napján zajlott, viszonylag nagy érdeklődés mellett, kb. 25 fő részvételével. Az előadó mintegy 30 perces felvezető előadásban ismertette a FIT hálózat történetét, jelenlegi működését, beleértve a módszertani jellemzőket és rendelkezésre álló eszközök sokféleségét, hasznosításuk lehetőségeit. A szakmabemutató filmek természetesen nagyobb hangsúlyt kaptak, kitérve azok felhasználásának módszertani lehetőségeire, elkészítésük szempontjaira, jellemzőire. Az előadás rövid vázlata: -
a Munkaügyi Központ és a pályaválasztás kapcsolata
-
a Foglalkozási Információs Tanácsadók kialakítása Magyarországon
-
hogyan működik egy FIT? (rendelkezésre álló eszközök, alkalmazott módszerek)
-
a FIT alapelvei
-
a sikeres pályaválasztást akadályozó tényezők
-
a pályaismertető filmek szerepe
-
a pályaismertető filmek felhasználásának módjai, módszerei
Az előadó személyes példákkal illusztrálta a tartalmi jellemzőket, időnként humorral fűszerezve, máskor elgondolkodtató példákon keresztül. Az előadást követően egy kis közvélemény-kutatás során kiderült, hogy csak 6-8 hallgató találkozott szakmaismertető filmekkel, többségük használja is azokat munkája során. Ők főként a munkaügyi szervezet tanácsadói - pl. FIT-ben tevékenykedő kollégák, illetve pályaorientációval foglalkozó civil szervezet munkatársai voltak. Az első hozzászóló ez utóbbi körből érkező résztvevő volt, aki úgy nyilatkozott, hogy az előadás kimerítően feltárta a pályaismertető filmek felhasználásának lehetőségeit, úgy gondolta, hogy nem várhatunk jelentős újításokat ez ügyben, hiszen a film egy eszköz a sok közül a pályaismeret fejlesztésében, nagyon népszerű és jól használható eszköz. Hozzátehetjük, hogy a filmek alkalmazása nyilvánvaló a szakmaismereti készségek fejlesztése tekintetében (pl. a mappák mellett), ám nem helyettesíthetik a tanácsadás további egyéb, szintén lényeges elemeit (pl. önismeret). A következő felszólaló arról érdeklődött, hogy miként lehet hozzáférni a filmekhez. A választ az előadó adta meg: eszerint a FIT-ekben és egy részük az interneten, az e-pálya honlapon is elérhető. A választ kiegészítette a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal PR-felelőse, Kaszásné Szabó Szilvia azzal, hogy várhatóan az év végére a Nemzeti pályaorientációs Portálon is hozzáférhetőek lesznek. Tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy a TÁMOP 2.2.2 program mellett – amelynek keretében 42 db új film is készült (és szintén folyamatban van hozzáférhetővé tételük) – egy másik projekt is foglalkozik szakmaismertető filmek fejlesztésével: a TÁMOP 1.3.1 program keretében a kommunikációs akadálymentesítés eszközeit felhasználva korszerűsítik a meglévő filmeket (pl. jeltolmács és szalagfeliratok alkalmazásával), sőt új filmek készítéséről is beszámolt. A munka során gondoltak a tanulásban akadályozottakra és értelmi fogyatékossággal élőkre is, számukra könnyen érthető verziókat készítenek és külön örvendetes, hogy – figyelembe véve a lehetőségeket – azokra a szakmákra koncentrálnak, amelyek e fiatalok esetében számításba vehetők a pályaorientáció során. Kaszásné Szabó Szilvia kitért arra is, hogy terveik között szerepel az e kereteken kívül készülő szakmaismertető filmek összegyűjtése, közös rendszerbe állítása és hozzáférhetővé tétele. Ez a kijelentés nagy tetszést aratott, hiszen többen kifejezték igényüket erre vonatkozóan. A megoldások között szerepelhet az is, hogy a filmekkel rendelkező szervezetek oly módon biztosítsák a nyilvánosságot, hogy egy-egy linken keresztül más honlapokról is elérhetők legyenek a felhasználók számára. Természetes elvárás lehet viszont, hogy addig is, legalább a munkaügyi kirendeltségeken rendelkezésre álljon a legkorszerűbb, jelenleg használatos filmkészlet, mint ahogy ez sajnos néhány kirendeltség esetében hiányzik. A következő kérdés arra vonatkozott, hogy van-e lehetőség a FIT-szolgáltatások kitelepítésére, mivel az iskolák technikai adottságai ezt lehetősé tennék, a hozzászóló szerint szívesen fogadnák is. Sajnos több érintett munkatárs ezt nehezen kivitelezhetőnek tekinti, illetve abban az esetben tartja csak megoldhatónak, ha a FIT-ben több munkatárs is dolgozik és a szolgáltatások – egyikük távolléte esetén – ez idő alatt is zavartalanul rendelkezésre állnak. Két hozzászóló szerint van példa arra, hogy a pálya- és munkavállalási tanácsadó ellátogat iskolákba. Talán érdemes elgondolkodni azon, hogy az iskolák pályaválasztással foglalkozó munkatársának felügyelete és felelőssége mellett az iskolák használhassák a szakmaismertető filmeket, igény szerint beszerezhessék azokat. Természetesen az on-line elérhetőséggel ez a probléma remélhetőleg hamarosan megoldódik. A kitelepülés másik módját ismertette egy résztvevő, aki pályaválasztási kiállítások szervezésében is közreműködik: a rendezvényeken külön „sarkokat” alakítanak a szakma-bemutatásra, filmvetítésre, így nagyobb tömegekhez is eljuthatnak az információk.
A filmek témájától kissé elkanyarodva afelől érdeklődött egy résztvevő, hogy hogyan tudja a FIT kezelni a beteg vagy egészségkárosodott fiatalok pályaválasztási problémáit. Az előadó válaszát, miszerint rendelkezésre áll a foglalkozás-egészségügyi orvosok adatbázisa, akik ilyen esetekben bevonhatók a pályaválasztás folyamatába, a hallgatóság meglepően fogadta és egy eddig ismeretlen szolgáltatásként üdvözölte. Ekkor történt utalás a szintén a munkaügyi központok keretében működő RIC-hálózat (Rehabilitációs Információs Centrum) szolgáltatásaira. Egy TISZK-ben tevékenykedő munkatárs kiegészítette a választ azzal, hogy elméletileg minden konkrét szakiskolai vagy egyéb szakmaválasztás előtt kötelező átesni orvosi vizsgálaton a szakmai és vizsgakövetelmények alapján. A hozzászóló szerint az ő intézményeik esetében folyamatos az együttműködés a munkaügyi szervezet kirendeltségeivel és egy HEFOP fejlesztő program keretében a legújabb szakmaismertető filmekhez is hozzájutottak, amelyeket pályaorientációs órák keretében rendszeresen vetítenek. Összefoglalva elmondható, hogy a rendezvény résztvevői aktívak, érdeklődők voltak, valós problémákra hívták fel a figyelmet, nyitottak voltak egymás javaslataira, igazi szakmai műhelymunka folyt. A legfontosabb igény a filmek minél szélesebb körű hozzáférésére vonatkozott. E lehetőség sokak számára teszi elérhetővé és alkalmazhatóvá a filmeket és ezáltal a szakmaismeretek bővítését, mely a pályaválasztás egyik sarkalatos eleme.
5. ELÉRŐ SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE C. WORKSHOP Időpont: 2010. szeptember 15. 12:30-14:00 Előadó: Petromán Anikó Diszkusszáns: Kisné Koczka Tünde Az elérő szolgáltatás egy nagyobb tanácskérői csoport egyidejű informálását jelenti, mely új kifejezésként jelent meg, de ismert tevékenységekkel (tájékoztatás, játék, kvíz stb.). A workshopokat megelőző előadások alkalmával már szóba került, hogy a pályaorientációt nem lehet elég korán kezdeni. Az érdeklődő arra kereste a választ, hogy az elérő szolgáltatásokkal milyen korán lehet elkezdeni a fiatalok tájékoztatását a pályaválasztás területén. Az előadás jól tükrözte, hogy az elérő szolgáltatások szükségesek, segítséget, támogatást nyújtanak az információk eléréséhez, a rendezvényeken nem lehet elég korán információkat nyújtani a fiatalok számára, játékos formában. A hallgatóság egyöntetű véleménye volt, hogy 5. osztálytól érdemes a fiatalok pályaismertét bővíteni. A szolgáltatások hatékonyságát jelzi, hogy az érdeklődők, ha nem is vesznek igénybe további szolgáltatást, más csatornákon keresztül is informálódnak, melyről az elérő szolgáltatásokon hallhatnak. További hozama, hogy egy újabb probléma esetén az érdeklődőnek könnyebb a megoldást megtalálnia, mert találkozott már a szolgáltatással és tudja, milyen további lépést kell tennie egy újabb információ elérése érdekében. A szolgáltatások egymásra épültségét jelzi, hogy a téma iránt érdeklődők további szolgáltatásokat vehetnek igénybe egyéni igényeiknek megfelelően. A statisztikai adatok jól tükrözik, hogy a szolgáltatásban részt vevő ügyfelek kb. 70%-a vesz részt elérő szolgáltatásokban, a további 30%-ban a tanácsadó 3-6 üléses egyéni és/vagy csoportos foglalkozást tart. Az előadáson egy hallgató a programban részt vevőket és a kapcsolódó szolgáltatásokat egy tölcsérhez hasonlította, mely az ügyfél problémájától függően folyamatosan szűkül. Az elején többen vesznek részt olyan programokon, melyek informálisan segítik a problémájuk megoldásában, majd később csak azok keresik fel újra a tanácsadót, akiknek problémája összetett, nehezen megoldható. Az elérő szolgáltatások hatékonysága nem mérhető, mert az információnyújtás csak rövid ideig tart, és ehhez adatszolgáltatás nem történik. Az, hogy ez a fajta szolgáltatás mennyire hatékony, csak abból követhető, hogy egyéni és csoportfoglalkozásokra hány fő jelentkezik be az elérő szolgáltatást követően. Ilyen jellegű adatgyűjtés azonban nem történik. A fenti arányt a hallgatók elfogadhatónak és megfelelőnek tartották.
A program keretében történt képzés is nevezhető elérő szolgáltatásnak a hallgatók véleménye szerint, mert a 2x3 napos foglalkozás alatt sok tapasztalat cserélődött ki, és olyan információ mennyiségre tettek szert, ami elősegíti a pályatanácsadáshoz kapcsolódó tevékenységüket. A hallgatók fontosnak tartják a szakemberek közötti kommunikációt, amit a szakmai munkájuk során is folyamatosan biztosítani kellene. Ez vonatkozik valamennyi elérő szolgáltatásra is, ugyanis a különböző rendezvényeken megjelenő szakemberek hasznos segítséget, útmutatást nyújtanak az érdeklődőknek. Mivel a pályatanácsadás egy élethosszig tartó folyamat, ezért elérését permanensen biztosítani szükséges az érdeklődők számára. Összességében megállapítható, hogy az elérő szolgáltatások hatékonysága csak közvetetten kimutatható ugyan, de egyrészt egy kapcsolat, másrészt egy szűrő a tanácskérő és a tanácsadó között. Az ilyen alkalmak lehetővé teszik a szolgáltatások megismertetését, illetve szakmai együttműködés kialakítását. Az elérő szolgáltatások hatékonysága nem mérhető, de komoly minőségi és szakmai feladatot és kihívást jelent a tanácsadó részéről.
6. A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK NÉPSZERŰSÍTÉSE WORKSHOP Időpont: 2010. szeptember 15. 12:30-14:00 Előadó: Andrássi Monika Diszkusszáns: Klein Mariann A Pályaorientációs szolgáltatások népszerűsítése című szakmai műhely a zárókonferencia második napjának programjai között szerepelt, tehát az egyébként egymást nem feltétlenül ismerő résztvevők már „ismerősként” jelentek meg a műhelyen. Az a tény, hogy az előtte megtartott műhelymunkák során volt alkalmuk „dolgozni”, beszélgetni egymással”, kialakított egyfajta kapcsolatot, kötetlenebb kommunikációt a résztvevők között. A műhelymunka előadója és diszkusszánsa eltérő „munkaközegből”, területről érkezett, ez lehetővé tette a téma szélesebb kibontását, holisztikusabb megközelítését. A cél a tudásmegosztás, „best practice” – legjobb gyakorlatok összegyűjtése volt. Az előadó (Andrási Monika, Budapesti Corvinus Egyetem Karrier Iroda vezetője) a bemutatkozása után fontosnak tartotta a következők tisztázását: Egy nyelven beszélünk, amikor pályaorientációt említünk? A résztvevőktől érkező válaszok egyértelműen azt jelezték, hogy nem minden esetben. A célcsoport meghatározásánál is különböző vélemények voltak. Volt, aki elsősorban a diákok, iskolaválasztás előtt álló fiatalok számára nyújtott segítséget tartotta annak, volt, aki kiemelte, hogy a felnőttek számára nyújtott szolgáltatás esetében is igény van ilyesfajta segítségnyújtásra, pályaorientációra. Az előadó véleménye: a tanácsadás oldaláról nézve, bárhogy nevezzük, egy paradigmában gondolkodunk. A Corvinus Egyetemen működő karrier iroda tevékenységének részletes bemutatásán keresztül ismertetésre kerültek azok az eszközök, felületek, amelyek támogatják az egyetem hallgatóinak sikeres elérését. Azokon az alapvető eszközökön kívül (plakát, szórólap, molinó) melyeket általában használunk népszerűsítéskor, kiemelendők a hallgatók számára szervezett rendezvények (KarrierExpo, Gólyatábor), személyes beszélgetések, idegen nyelven történő megjelenés, mely még jobban felkeltheti az érdeklődést. Fontos terepe a népszerűsítésnek az internet nyújtotta lehetőségek, speciálisan a mai generációnak pl. a Youtube. Az előadó egyedi népszerűsítő eszközként az általa viselt kitűzőt is említette, mellyel az egyetemet jelenítette meg. Az előadó saját maga által feltett kérdésére: „Bárhol-bármikor?”, a válasza: „Mindig-mindenhol” történhet a népszerűsítés. További ötletként sorolta a kommunikáció erősítését, a munkaadói kapcsolatok szélesítését, a rendezvények kínálatának bővítését.
Az előadáshoz kapcsolódóan a diszkusszáns másik célcsoportot (elsősorban a közoktatásból kikerült fiatalok és felnőttek) célzó terepet, a közművelődési intézményeket említette, mint lehetséges szolgáltatási helyszínt. Emellett egy másik területen, a közoktatásban zajló pályaorientáció népszerűsítésére tett erőfeszítéseiket, tapasztalataikat foglalta össze, és egyértelműen nehéznek és problémásnak minősítette azt. A résztvevők között volt olyan szakember, aki iskolákkal, iskolában dolgozik, és megerősítette ezt a megállapítást. Abban közösen megállapodtak a résztvevők, hogy ennek számtalan oka van, többek között a tanárok leterheltsége, felkészületlensége a pályaválasztás, orientáció segítésében. A siker egyik legfőbb záloga a pedagógusok és elsősorban az intézmények vezetőinek elhivatottsága, felismerése, elfogadása ennek szükségességére, munkaidejükbe, feladataik közé történő beillesztése. Igen fontos feladatuk lenne a pályaorientáció segítésébe való bekapcsolódásuk. A szülők szerepe szintén nem kevés. Az egyik hivatalos szerv PR-marketinges munkatársa a maguk részéről is szükségesnek tartotta saját intézményük munkájának megismertetését, közelebb vitelét a lakossághoz, szakemberekhez, és kiemelte a kapcsolatok kialakításának, működtetésének fontosságát. Példaként említette: közös hírlevél, linkelhelyezés egymás honlapjain, közösségi portálok, közös szlogen bevezetését. A kapcsolatrendszer jelentősége több alkalommal is felvetődött a műhelymunka során. A következő pont a felnőtteknek nyújtandó pályaorientációs szolgáltatások szükségességének felvetése volt. A közoktatásban, felsőoktatásban tanuló diákok számára vannak olyan szolgáltatások, intézmények, melyek segítik őket a pályaorientációban, de a munkaerő-piacról kikerülő álláskeresők, vagy szakmát váltó felnőttek számára is szükség van pályaorientációs szolgáltatások nyújtására. Az említett célcsoportot akkor lehet sikeresen elérni, megszólítani, ha egyértelmű, világos, bárki számára érthető és elérhető, lehetőleg ingyenes (alacsonyküszöbű) szolgáltatások segítik őket. Minden célcsoport esetében elmondható, hogy akkor sikeres az elérés, a népszerűsítés, ha a célok, eszközök hatékonyak, az adott célcsoportra szabottak. Az előadó javaslatára 5 kérdés köré csoportosították a résztvevők a pályaorientáció népszerűsítésére adandó válaszokat. Ezek a kérdések a következők:
Ki? (különböző szinten dolgozó segítőkről, tanácsadókról beszélünk)
Kinek? (5-67 éves korig bárkinek: gyerek, diák, hallgató, hátrányos és nem hátrányos helyzetű felnőttnek, szakembereknek, iskoláknak, szülőknek, munkaadóknak, NGO-knak, intézményeknek)
Mit? (pályaválasztásban, pályaorientációban, munkaerő-piaci különböző élethelyzetekben lévőknek nyújtandó segítség)
Mikor? (tanácskérés esetén, változás/változtatás idején, bármikor, az élet különböző szakaszaiban, ha szükséges)
Hogyan? (kiadványokon keresztül, hirdetésekben, médiában, interneten, rendezvényeken, tematikus napokon, diákok bevonásával, és a korábban említett formákban és eszközökkel). A hitelesség, „jó híre” a tanácsadó irodának, vagy személynek szintén a könnyíti a népszerűsítést.
kérdésekben,
A szakmai műhely munkájának összegzésekor a következő észrevételek, gondolatok fogalmazódtak meg a résztvevőkben: - a különbség a professzionális tanácsadók és a különböző végzettséggel információszolgáltató vagy nem gyakorló tanácsadók munkája között jelentős
dolgozó
- különbség az egyes célcsoportok körében történő népszerűsítő eszközöket illetően, de a média szerepe minden esetben fontos
- egy résztvevő ötlete: nagymamán keresztül könnyebb elérni sokszor a fiatalokat, mint szülők által, érdemes kihasználni - különböző területen, eszközökkel dolgoznak a tanácsadók, de a cél azonos, - sok lehetőség még nincs kihasználva, hálózatosodás, kapcsolatrendszer bővítése, ágazatok közötti együttműködés, stb. - szektorok közötti együttműködés szükségessége, - holisztikus szemléletmód hiánya. A résztvevők végezetül egy mondatban megfogalmazták, mi az a számukra fontos gondolat, amellyel távoznak. Néhány ezek közül: a távtanácsadás sikeresebbé tétele, a sokféleség a pályaorientációval foglalkozó szakemberek körében, a kommunikáció, a kapcsolatrendszer fontossága, tanulás egymástól, tudásmegosztás szükségessége, lájkolni az ÁFSZ-t.
7. HOGYAN MŰKÖDNEK EGYÜTT AZ LLG ÉS LLL STRATÉGIÁK? Időpont: 2010. szeptember 15. 10:00-11:30 Előadó: Pákozdi Mária Diszkusszáns: Csesztregi Eszter A 2005-ben elfogadott nemzeti egész életen át tartó tanulás stratégiájának kialakulását, valamint a stratégia rövid bemutatását követően rendkívül aktív beszélgetés alakult ki a műhelymunka résztvevői között. Megállapításra került, hogy sajnos az LLL stratégia csak egy "papír", nincs egy igazi felelőse, a több felelős minisztérium nem működik együtt a kérdésben. Az egész életen át tartó tanulás tekintetében hazánk a formális felnőttképzésben résztvevők arányát tekintve sajnos a sereghajtó országok között található. A résztvevők szerint ez arra vezethető vissza, hogy a képzési kínálat nem megfelelő, sok a haszontalan képzés. Fontos lenne a munkaerőpiaci és személyes igények felmérése is, ebben lenne szükség egy jól működő pályaorientációs rendszerre. Ahhoz, hogy az LLL stratégia működni tudjon itthon, hatalmas szemléletváltásra lenne szükség minden szinten. Probléma, hogy a munkáltatók sok esetben nem együttműködőek saját munkavállalóik továbbképzését illetően. Fontos lenne a finanszírozási rendszer megváltoztatása, mivel jelenleg a mennyiségi szempontok fontosak, nem pedig a minőségiek. A résztvevők megállapították, hogy mindennek a közoktatás az alapja, először ezt kellene rendbe tenni, hiszen alapok nélkül nem lehet építkezni.
8. TANÁCSADÁSI ESET - EGYÉNI TANÁCSADÁS (ISKOLÁS) Időpont: 2010. 09. 13:15-14:45 Előadó: Gyovainé Ancsin Katalin Diszkusszáns: Suhajda Csilla Judit A résztvevők köszöntése és rövid bemutatkozás után a 18 éves középiskolás Vivien pályaválasztási döntését feldolgozó eset került bemutatásra. Minthogy az eset pontos, részletes ismertetését követően a műhelyen résztvevőknek nem volt kérdése, a műhelyen – a moderátor felvetésére – az eset szintenként történő átbeszélésére került sor, kiemelve az egyes szinteken előforduló lehetséges problémákat, elakadásokat.
Az eset közös átbeszélése során kérdésként merült fel a tanácskérő helyzetével kapcsolatos sajátosságok számbavétele (család, és más szereplők, tényezők szerepe, hatása a döntésekre), illetve az adott helyzet specializáltsága. (Sport, mint jövedelemforrás). Külön kitértünk a kérdőívek használatára a tanácsadás folyamán (pl.: mire jó, miben tudjuk hasznosítani, miért használunk önértékelő kérdőíveket), valamint a számítógép és az életkori sajátosságok kapcsolatára. A műhely egyik résztvevőjének felvetése kapcsán kiemelten foglalkoztunk a műhelyen a pályaorientáció helyével, szerepével az iskolai életben. A téma fontosságát jól mutatja, hogy műhelyen résztvevőket leginkább ez a terület foglalkoztatta és számtalan tapasztalatot, példát, jó gyakorlatot osztottak meg egymással a teremben ülők. Általános tapasztalatként minden hozzászóló azt emelte ki, hogy jobbára csak iskola, illetve iskolai vezetéstől függő a pályaorientáció megjelenése az osztályfőnöki órákon. Mióta pedig a NAT-ban sem kap kiemelt szerepet, csak a tanárok lelkiismeretességén múlik, hogy a tanulók találkoznak-e, és ha igen, milyen formában a pályaorientációval. Egyik hozzászóló problémaként fogalmazta meg, hogy a pedagógusképzésben nem jelenik meg a pályaorientáció, mint elsajátítandó ismeret, emiatt a tanároknak kevés ismeretük van mind a témáról, mind pedig a lehetőségekről (pl.: kihez küldje, küldheti a fiatalt). A résztvevők számos példát hoztak arra, hogy más szervezetek hogyan működnek együtt az iskolákkal és miként tudják megvalósítani a pályaorientációs foglalkozásokat a tanórákon, vagy egyéni tanácsadás formájában saját intézetükben. Jó gyakorlatként hallhattuk, hogy számos családsegítő és gyermekjóléti szolgálatban dolgozó vesz részt a pályaorientációs munkákban, sőt a FIT (Foglalkozási Információs Tanácsadó) helyeket az iskolai együttműködés kapcsán egész osztályok és tanuló csoportok keresik fel. A résztvevők elmondták, hogy sajnos még mindig nem egy hosszabb folyamatként kezelik és ismerik el a pályaorientációt: általában „kampányszerűen” (november-február) keresik fel a diákok a szakembereket segítségért, támogatásért pályaválasztási döntésük meghozatalakor. A jelenlévők a legfőbb problémát az ismeretek hiányában és a bizalmatlanságban látták a pályaorientációs foglalkozásokkal kapcsolatban. Azonban a zuglói példa azt mutatja, hogy a személyes (pl.: szülői értekezleteken való) megjelenés sikeresebb és hatékonyabb, mint a szórólapok vagy az Internetes hirdetés. A létező pályaorientáció tanártovábbképzésekkel kapcsolatban (pl.: pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzés, pályaorientációs konzulens tanfolyami képzés) a résztvevők kettős problémára hívták fel a figyelmet: egyrészt maguk a pedagógusok nem szívesen vágnak bele új, időigényes elfoglaltságokba, ha nem látják biztosítva, hogy tudják-e majd a tanultakat kamatoztatni, ad-e az iskola vezetősége lehetőséget arra, hogy pályaorientációs foglalkozásoknak helyet szorítsanak a szigorú tantervben/éves munkatervben. Másrészt a munkáltató sem igazán támogatja a továbbképzéseken való részvételt az anyagi vonzaton túl a helyettesítés nehézkes megoldása miatt. Azonban, szerencsére ennek megoldására is hallhattunk a műhelyen jó példát, jó gyakorlatot: a Nyugat-Dunántúli Régióban a FIT rendszeresen tart havonta a tanárok számára továbbképzést, melyhez az iskola munkaidő-kedvezményt is biztosít. A műhely utolsó részében a pályaismeret fejlesztésének lehetőségeiről is szót ejtettünk az iskolai pályaorientációs munkában, mellyel kapcsolatban ismét számtalan jó ötletet, gyakorlatot ismerhettünk meg: -
Gyárlátogatás
-
Pályaválasztási kiállítások
-
Szakmák Színháza (Szombathely)
-
Szülők szakmája – iskolai bemutató, bemutatkozó órák (szülők mesélnek munkájukról)
-
IX. kerület: szakmák napja (ünnepe) – egy teljes napos rendezvény, kipróbálható szakmák, ember-közeli élmények
-
Helyszín lehetőségek: pl. munkaügyi központ, művelődési házakon kívül plázákban megtartott szakmai bemutatók, pályaválasztási kiállítások
Külön foglalkoztak még az utánkövetés lehetőségeiről a XXI. században: a jelenlévők elmondták, hogy a személyes találkozásokon túl a fiatalok a telekommunikációs eszközök használatát (pl: e-mail, skype, facebook, iwiw) előnyben részesítik. Összességében elmondható, hogy a bemutatott eset kapcsán, valamint a résztvevők aktív részvételével az iskolai pályaorientáció minden fontos szegmenséről sikerült tapasztalatot, véleményt cserélni, a jó gyakorlatok megosztásával pedig olyan új, megvalósítható ötletekkel távozhattak a résztvevők, amelyeket munkájuk során remélhetőleg hasonló sikerrel alkalmaz(hat)nak majd.
9. AZ ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍV BEMUTATÁSA C. WORKSHOP Időpont: 2010. 09. 14. 13:15-14:45 Előadó: Juhász Márta Diszkusszáns: Takács Ildikó
A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése (Támop 2.2.2.) című kutatási programjának 2010. szeptember 14-15-i zárókonferenciáján az elégedettség vizsgálatát végző Dr. Juhász Márta mutatta be a kérdőívet, annak validálási folyamatát és a véglegesen kialakított kérdőívet. A téma: a pályaorientációs programok felhasználói, a tanácskérők elégedettek-e a tanácsadási szolgáltatással, illetve az elégedettségük az egyes területeken mérve milyen mértékű, mekkora érdeklődést váltott ki a résztvevőkből. A workshopon közel húsz kolléga vett részt, a munkaügyi központok, tanácsadással, pályaorientációval foglalkozó civil szervezetek munkatársai és oktatási intézmények oktatói és hallgatói is, akik figyelemmel hallgatták az elégedettséggel kapcsolatos elméleti megközelítéséket és a kérdőív kialakításának folyamatát. A kérdőív bemutatása és a megbízhatóságának vizsgálata, valamint a kérdőív egyes részleteinek változása és végleges formájának bemutatása a résztvevők számára is szakmai kérdéseket vetett fel. Ezek a kérdések segítették, hogy további beszélgetés alakuljon ki a kliensek elégedettségének tényezőiről, és lehetőséget teremtett a kialakított kérdőív és a különböző szervezeteknél meglévő elégedettségi vizsgálat összehasonlítására Minden résztvevő elmondta a véleményét, kommentárjait. A beszélgetés során az is megfogalmazódott, hogy a pályaorientációs program nagyon hatékony volt, kialakított egy szükségletet a felhasználókban, s ez is megerősíti a folytatás igényét.
10. NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓ C. WORKSHOP Időpont: 2010. 09. 15. 12:30-14:00 Előadó: Borbély-Pecze Tibor Bors Diszkusszáns: Kenderfi Miklós A műhely során a pályaorientáció különböző területein működő szakemberek osztották meg egymással tapasztalataikat az együttműködéssel kapcsolatban. A felvezető előadásban Borbély-Pecze Tibor Bors többek között az együttműködés három aspektusára, azaz a 3K-ra (kommunikáció,
kooperáció, koordináció) hívta fel a figyelmet. A workshop során az ezzel kapcsolatos pozitív, sikeres, praktikumból szerzett tapasztalatokra (jó gyakorlatok) helyeztük a hangsúlyt. A hozzászólók többnyire a civil szférából érkeztek, ami a non-profit szervezetek partnerségben való működésre vonatkozó nyitottságát mutatja. A tapasztalatok leginkább a hagyományos értelmezésbe vett pályaorientáció területéről érkeztek (pl. fiatalok pályaválasztási döntésének, továbbtanulásának előkészítése, szakmai orientációjának támogatása). A célcsoportok között gyakran a hátrányos helyzetű fiatalok (tartós nevelésbe vett fiatalok, lemorzsolódottak) szerepeltek, ami a civilek hiányt pótló, rugalmas működését szemlélteti. PALLÓ Program egyik vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a formális együttműködések akkor mélyülnek valódi kooperációvá, ha nem csupán vezetői, hanem végrehajtói szinten is van rendszeres kommunikáció. Kiemelte a helyi kirendeltséggel kialakított példaértékű kapcsolatot, mely hosszú múltra tekint vissza. Ez minden valószínűség szerint azért van, mert mindkét fél igényét egyaránt kielégíti a közös munka során elérni kívánt cél. A Dobbantó Program képviselője a szakiskolákkal kialakított együttműködést hozta jó példának. Az iskolából lemorzsolódás megelőzését célzó munka során az igazgatókat és a pedagógusokat egyaránt bevonva végzik fejlesztő tevékenységüket, nem figyelmen kívül hagyva a helyi társadalommal történő kapcsolattartást. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Andersen Munkaerő-piaci Képzési és Támogató Programjának képviselője az önkéntes munka során szerzett pozitív tapasztalatairól számolt be. A főváros gyermekvédelmi rendszerének egyes intézményei nagy nyitottsággal fogadták önálló kezdeményezését a fiatalok pályaorientációjának támogatására. Az együttműködés szintjét jól mintázza, hogy az előkészítő munka eredményeképpen a nevelők készségesen biztosították a csoportmunka feltételeit (fiatalok, fizikai körülmények). II. Rákóczi Ferenc Gimnázium pályaorientációval foglalkozó szakembere elmondta, hogy a tanár és a pszichológus együttműködésének a fejleménye a gimnázium életében innovációnak számító tudatos pályaorientációs munka. Kiemelte a szülőkkel folytatott párbeszéd jelentőségét. A Kontakt Alapítvány munkavállalási tanácsadója a Gödöllő és térségének kistelepülésein folytatott integrált együttműködés tapasztalatait részletezte. Hosszú évek kooperációjának eredménye a készségszintű egymásra figyelés. Az önkormányzatokkal, valamint a kirendeltséggel kialakított kapcsolat a folyamatosság és a projektek folytathatóságának záloga. Az ÁFSz munkatársa a professzionális tanácsadói munkavégzés szükségességére hívta fel a figyelmet, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségre.
11. ÚJ PÁLYAINFORMÁCIÓS ESZKÖZÖK – SZAKMAISMERTETŐ MAPPÁK Időpont: 2010. 09. 14 15:00-16:30 Előadó: Vass Dóra Diszkusszáns: Borsos Ágnes Modern világunkban az élethosszig tartó tanulás kulcsfontosságú kérdés. Képzések, továbbképzések sorozatán kell részt vennünk, hogy felfrissítsük szakmai ismeretünket vagy új ismeretre tegyünk szert. Ehhez természetesen szükségünk van olyan eszközre, intézményekre és szolgáltatásokra, akik segítenek a gyorsan változó ismerethalmazban eligazodni. Az ÁFSZ keretein belül már több mint egy évtizede működő FIT hálózatban megtalálható a jól képzett, sok tapasztalattal rendelkező szakembergárda és azok a pályaismeretet, önismeretet, iskolarendszer szerkezetét stb. ismertető tájékoztatók, filmek, mappák, melyek segítségével részletesebb
információk birtokában hozhatja meg döntését a fiatal, pályakezdő, álláskereső. Ezt a munkát segíti a www.epalya.hu internetes portál és több – szakmai és civil szervezet által működtetett – honlap is. A TÁMOP 2.2.2. „ A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” c. program célja a pályatanácsadás elérhetővé tétele minden állampolgár és gazdálkodó szervezet számára. E munka keretében többféle eszköz fejlesztése valósult meg. Ezek egyike a 100 új és az 50 aktualizált pályaleírást tartalmazó mappák gyűjteménye. A program zárókonferenciájának egyik műhelye az „Új pályaorientációs eszközök – mappák” témában került megrendezésre. A résztvevők a munkaügyi szervezetek, TISZK-ek, karrierirodák, ifjúsági szervezetek, FIT-ek, stb. munkatársai. A workshop résztvevői hasznosnak, jól használhatónak, információ-gazdagnak találták a mappákat. Fontos szerintük a mappák rendszeres bővítése és aktualizálása. Szerkezetét, nyelvezetét a fiatalok igényeinek megfelelően javasolják átalakítani. Ugyanakkor azt javasolták, hogy gondolni kellene a pályakorrekcióra illetve pályainformációt gyűjtő felnőttekre is – a mappák szerkezetének, nyelvezetének kialakításakor. Az új mappákban olvasható bővítéseket (a keresetről, az elhelyezkedési lehetőségekről, a munkanélküliségről, a felhasznált kiadványokról és a honlapcímekről) jó segítségnek tartották a résztvevők, azzal, hogy szükséges az adatok frissítése. Mindennapi munkájukban többségük használja ezt az eszközt. Az általános iskoláktól kezdve egészen az egyetemeken zajló karrier-tanácsadásig, minden szinten használható. Önálló információszerzésre is, de a résztvevők egyetértettek abban, hogy egy-egy pálya megismerése nem lehet teljes a mappa pályaleírásának elolvasásával. Szükségesnek tartják a tanácsadói háttér működését a sikeres pályainformációs folyamatban. Jó gyakorlatként hangzott el az olyan beszélgetések szervezése, ahol valamilyen pályán dolgozó szakember számol be munkájáról illetve őt lehet kérdezni a munkavégzéssel kapcsolatos tudnivalókról. Gondolni kellene a felnőttek tanulási sajátosságaira is a mappák szerkesztésénél. A 100 aktualizált és 50 új szakmaleírás további segítséget jelent a tanácsadással foglalkozó szakemberek számára.
12. ÚJ KÉRDŐÍVEK – ISKOLÁSOK C. WORKSHOP Időpont: 2010. 09. 14 13:15-14:45 Előadó: Kiss István Diszkusszáns: Varga Mónika A pálya-, munkavállalási tanácsadás területén már régóta megfogalmazódott az igény arra, hogy új – a megváltozott világunkhoz igazodó – kérdőívek készüljenek. Talán éppen ezért, a műhely iránt nagy volt az érdeklődés, a regisztrált jelentkezők számánál jóval többen vettek részt rajta. A műhelyvezető előadásában bemutatta a mai középiskolások azon jellemzőit, melyek a munka világához, és a pálya-/ iskolaválasztási döntéseikhez kötődnek. Ismertette a számukra elkészített kérdőívek elméleti kereteit, annak gyakorlati megjelenését és példákat láthattunk az új önbecslő eljárások kérdéssoraiból. Az elmúlt két évtized gazdasági-társadalmi változásai nyomán hangsúlyossá váltak olyan képességek, mint a szakmai tudás és a munka világának kompetenciái. Ezek mérésére eddig nem álltak rendelkezésre megfelelő online eszközök. Ebben a projektben a szabadidős érdeklődés, a munkaérdeklődés, a munkaértékek, a tanulási erőforrások, és a vállalkozói kompetenciák felmérésére szolgáló kérdőívek (rövid és hosszú változatok) készültek el, melyek a Nemzeti Pályaorientációs Portálon mindenki számára elérhetővé válnak. Az előadás után a résztvevők nemcsak kérdéseket tettek fel, hanem ötleteket, javaslatokat is megfogalmaztak. A kérdések egy része a kérdőívek mielőbbi elérésére vonatkozott, a CD illetve papíralapú változat elkészítését is kérték.
A kérdőívcsalád rendszere, működése volt a második nagyobb témakör, amit körüljártunk. Fontosnak tartották, hogy később is hozzáférhetőek legyenek az eredmények, felvetették, hogy a kérdőívcsalád használatakor egy teljes, összesített képet kapjanak. Javaslat volt még, hogy a pályaleírásnál szerepeljen a foglalkozások munkaerő-piaci értéke is. A résztvevők egyike kitöltötte „Vállalkozói Erőforrások” online kérdőívet, ily módon a gyakorlatban való használatot is megtapasztalhattuk. Itt is hasznos ötleteket kaptunk, melyeket a műhelyvezető is megfontolandónak ítélt. Ilyen volt az „ideális diagram”, ami összegezve leírná azokat a – foglalkozásokhoz kapcsolódó – kérdőív eredményeket, melyek egy-egy szakmára való alkalmasságot jelzik. Az önismeret és az online eljárások egymáshoz való viszonyára vonatkozó kérdések nyomán az egyéni tanácsadásban való használatot is érintettük. A műhelyben a TÁMOP 2.2.2 projekt egyéb részeihez is kapcsolódtak hozzászólások, a Regionális Szakmai Hálózatba való bekerülés, a kistérségek jelenlegi ellátottsága és a 2x3 napos képzések témakörében. Ez utóbbinál kiemelték, hogy a képzésekre továbbra is szükség van, mert sokan végzik úgy a munkát, pl. az oktatás területén, hogy kevés útmutatást kapnak hozzá. A műhelyben résztvevő szakemberek a projekt keretében elkészült önjellemző eljárásokat nagyon hasznosnak tartották, várják mielőbbi megjelenésüket. Az új kérdőívek a középiskolásokkal foglalkozó szakemberek számára olyan eszközt jelentenek, melyek a pályaválasztási döntésben adekvát alternatívák megtalálását segítik.
13. ÖSSZEGZÉS A 2010. szeptember 14-15-ére szervezett TÁMOP 2.2.2. zárókonferencián szervezett workshopok igen nagy tetszést arattak, mind a műfaji sajátosságoknak, mint a beszélgetések témájának köszönhetően. A tervezett workshopok nagyrészt megvalósultak. Egy olyan workshop volt, ami az előadó egyéb elfoglaltsága miatt elmaradt, illetve két workshop diszkusszáns nélkül került megszervezésre. Az egyes workshopokon átlagosan 20-20 résztvevő volt, és az előadók rövid bevezetőjét követően többnyire intenzív beszélgetés alakult ki. A résztvevők többnyire aktívak voltak, és sokat kérdeztek a program eredményeivel, valamint a fejlesztések hasznosíthatóságával és alkalmazhatóságával kapcsolatban.
Melléklet: Workshopok
2010. szeptember 14.
Időpont 13:15-14:45
Workshop 1
Workshop 3
Workshop 4
Téma
Hogyan működnek Tanácsadási eset – Új kérdőívek – iskolás Elégedettségmérés együtt az LLG és LLL egyéni tanácsadás korosztály stratégiák? (iskolás)
Előadó
Pákozdi Mária
Gyovainé Ancsin Katalin
Kiss István
Juhász Márta
NEFMI
FSZH, TÁMOP 2.2.2.
ELTE
BME
Csesztregi Eszter
Suhajda Csilla
Varga Mónika
Takács Ildikó
TEMPUS
SZIE
FSZH, TÁMOP 2.2.2.
BME
Diszkusszáns
15:00-16:30
Workshop 2
Téma
Mobilitás pályatanácsadás
Előadó
Kalmár András
Sándorné Bogáth Margit
Kukla Maria
Vass Dóra
FSZH
FSZH, TÁMOP 2.2.2.
FSZH
KDRMK
-
Jereb Katalin
Zétényi Ákos
Borsos Ágnes
SZIE
DDRMK
NYDRMK
Diszkusszáns
és Tanácsadási eset – Új kérdőívek – felnőtt Új pályainformációs egyéni tanácsadás korosztály eszközök - mappák (felnőtt)
2010. szeptember 15.
Időpont 10:00-11:30
Workshop 1
Workshop 2
Téma
Tanácsadói kompetenciaprofil
Tanácsadási eset – Új pályainformációs A nemzeti csoportos tanácsadás eszközök - filmek pályainformációs rendszer kialakítása
Előadó
Borbély-Pecze Tibor Bors
Garai Zsuzsa
Czanik Gábor
FSZH, TÁMOP 2.2.2.
FSZH, TÁMOP 2.2.2.
DDRMK
-
Sziszik Erika
Kaszás Beáta
Kovács Tibor
Családsegítő, Zugló
DDRMK
FSZH, TÁMOP 2.2.2.
Diszkusszáns
12:30-14:00
Workshop 3
Juhász Ágnes
Téma
Tanácsadási eset Elérő programok
Előadó
Petromán Anikó
Borbély-Pecze Tibor Bors
Andrássi Monika
FSZH, TÁMOP 2.2.2.
FSZH, TÁMOP 2.2.2.
Corvinus Egyetem
Kisné Koczka Tünde
Kenderfi Miklós
Klein Mariann
ÉMRMK
SZIE
BMK
Diszkusszáns
– Nemzetközi és országos koordináció
Workshop 4
Pályaorientációs szolgáltatások népszerűsítése
