A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

s á t z s a l á v n a v g i d n Mi A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

Pályaismeret megalapozását és bővítését célzó kiadványok készítésének történeti áttekintése

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY, FŐIGAZGATÓ

PROJEKTVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

KÖZREMŰKÖDŐK: HARKÁNYI ADRIENNE BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS KOVÁCS TIBOR

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL www.afsz.hu www.epalya.hu www.npk.hu

2009

Pályaismeretet megalapozó és bővítését célzó kiadványok készítésének történeti áttekintése

Pályaismeretet megalapozó és bővítését célzó kiadványok készítésének történeti áttekintése Vezetői összefoglaló......................................................................................................................................2 Munka és pályatanácsadás története az 1990-es évek végén Magyarországon.............................................3 Pályainformációs és -tanácsadási rendszer fejlesztése a magyar munkaügyi szervezetben..........................3 A pályaismeret és a pályainformációk megjelenése, jelentősége..................................................................5 A pályaismeret alapfogalmai.................................................................................................................... 6 A munkakör- és foglalkozáselemzés alkalmazási területei ...................................................................... 8 A pálya-, foglalkozás és munkakörelemzés alapjai.................................................................................. 9 Pályainformációk hazai és néhány mintául szolgáló nemzetközi rendszere ...............................................12 1. Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) - FEOR-75............................................ 12 2. Dictionary of Occupational Titles (DOT) - Az Amerikai Egyesült Államok Osztályozási rendszere ................................................................................................................................................................ 13 3. Canadian Classification and Dictionary of Occupations (CCDO) - Foglalkozások Kanadai Osztályozása és Szótára ......................................................................................................................... 13 4. The National Occupational Classification (NOC) - Nemzeti Foglalkozási Osztályozás ................... 14 5. International Standard Classification of Occupations (ISCO-88) - Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása a foglalkozások osztályozására, mint az új FEOR kialakításának alapja....................... 14 6. FEOR-93 ............................................................................................................................................ 14 7. FEOR-93 felülvizsgálata, FEOR-08 bevezetése ................................................................................ 15 Hazai pályaismereti kiadványok, segédanyagok bemutatása ......................................................................16 1. Foglalkozási Információk Kézikönyve .............................................................................................. 16 2. FEOR – 93 Foglalkozásainak tartalmi leírása .................................................................................... 21 3. Pályakalauz......................................................................................................................................... 21 4. Tájékoztató az egyes szakmák foglalkoztatottsági, kereseti és munkanélküliségi adatairól.............. 21 5. CHOICES – 96 és CHOICES – 2000 verziói..................................................................................... 22 6. Foglalkozások egészségi tényezői című kézikönyv ........................................................................... 22 A Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) bemutatása..........................................................................27 A FIT megvalósításának kezdete ................................................................................................................27 Szakmaismertető Információs mappák struktúrája: ............................................................................... 28 Szakmabemutató videofilmek ................................................................................................................ 29 FIT intézmények (1994-2002)................................................................................................................ 29 További pálya-információszerzést segítő intézmények fejlesztése .............................................................34 Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) szolgáltatásai ..................................................................... 34 EUROFIT fejlesztés az EU csatlakozás Nemzeti Programjában ........................................................... 34 NEMZETI PÁLYAINFORMÁCIÓS KÖZPONT (NPK)...................................................................... 35 A Humán ErőForrás Operatív program (HEF OP) nyújtotta fejlesztési lehetőségek..................................36 Pályainformációs kiadványok fejlesztésének szempontjai..........................................................................37 A korszerű pályainformációs anyagok: szakmaismertető mappák és pályabemutató filmek elkészítésének szempontja és követelményei......................................................................................................................40 Szakmaismertető Információs mappák struktúrája: ............................................................................... 40 Szakmabemutató filmek készítésénél kiemelendő szempontok............................................................. 43 Hivatkozások és további szakirodalmi tájékozódási lehetőségek a téma iránt érdeklődőknek...................45 Hivatkozott és ajánlott fontosabb honlapcímek a téma iránt érdeklődőknek ..............................................47 Mellékletek..................................................................................................................................................48

1


Pályaismeretet megalapozó és bővítését célzó kiadványok készítésének történeti áttekintése Pályainformációs mappák és szakmabemutató filmek szakaszai

Vezetői összefoglaló Az utóbbi közel 20 évben a munkaügyi szervezet - törekedve a munkanélküliség hosszú távú, ügyfélközpontú kezelésére - a leghatékonyabb nemzetközi módszerek adaptálásával és hazai források felhasználásával, kifejlesztette pályainformációs és -tanácsadási országos rendszerét, valamint a humán szolgáltatások széles körét elsősorban a felnőtt munkavállalók számára. A fejlesztések során mind fontosabbá vált a munkavállalás előtti, még tanuló, képzésben lévő fiatalabb korosztály számára prevenciós céllal történő információk nyújtása és az ún. pályaorientációs szolgáltatások (pl. rendhagyó osztályfőnöki órák, pályaválasztási kiállítások rendezvénysorozata) kialakítása. Az utóbbi időben a munkavállalás – képzés időszakai között az éles határvonalak elmosódtak, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának egyén és társadalom számára egyaránt ésszerűen, gazdaságosan történő megvalósulásához elengedhetetlenül szükségessé válik a pályatervezés és pályaépítés szemléletének elfogadtatása. E szemléleti váltás csak akkor honosítható meg ha az egyént a felelős (pálya)döntések meghozásában naprakész és széleskörűen elérhető pályainformációkkal támogatjuk. Közel 15 éve Magyarországon a Foglalkozási Információs Tanácsadó volt az első olyan komplex szolgáltatási forma, amely intézményes formában segítette a pályaválasztást, illetve pályaváltást. A FIT hálózat kiépítése nemcsak a munkaügyi szervezet számára vált fontossá, hanem társadalmi igényt elégített ki. Az az álláskereső, aki önállóan tud tájékozódni a szakmák világában, információt szerezni a munkaerő-piacról, foglalkozásokról, a képzési lehetőségekről, az álláskereséshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkaügyi szolgáltatásokról, s nem utolsósorban mind reálisabb képet kap önmaga és a munka-tanulás viszonyáról, nagyobb eséllyel tud megfelelő képzést választani, illetve hatékonyabban tudja megoldani elhelyezkedési problémáját, ezáltal képessé válik hosszabb távú pályatervezésre és pályaépítésre. A FIT, mint komplex, korszerű, információnyújtó szolgáltatási forma csak széleskörű információs bázis létrehozásával és folyamatos frissítésével, bővítésével valósítható meg és tartható fenn. A Foglalkozási Információs Tanácsadó hálózat működtetése során kiemelt jelentőségű a pályainformációs anyagok mennyiségének növelése a foglalkozások, szakmák aktuális népszerűségi - keresleti pozíciójának figyelembevételével; természetesen a kibocsátott „termékek” tartalmi, formai és technikai szempontból a lehető legkorszerűbb minőségének elérésére is törekedve. TÁMOP 2.2.2 – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” elnevezésű program jelentős szakmai, módszertani fejlesztésekkel kívánja továbbfejleszteni az egész életutat támogató pályaorientációs/karrier-tanácsadói rendszer szolgáltatás- és eszközkészletét. A projekt nagy hangsúlyt fektet a HEF OP 1. 1. 2. 7 program keretében megkezdett pályaismeretet segítő korszerű nyomtatott, elektronikus és audiovizuális kiadványok további kidolgozására és megjelentetésére, valamint széles körben történő elérhetővé tételére. A szakmaismertető információs mappák és filmek előállítási folyamatának több, mint 10 éves tapasztalata alapján a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal koordinálásával 2009-ben induló fejlesztési projekt keretében 50 felújításra szoruló mappa frissítésével, 100 új mappa és 40 új

2


szakmabemutató film készítésével e törekvés folytatódik. E tanulmány célja, hogy a pályakutatás és pályainformációs anyagok fejlesztése területén az elmúlt 20 évben lezajlott módszertani fejlesztések tapasztalatairól átfogó képet nyújtson. Az összefoglaló részletesen bemutatja a jelentősebb nemzetközi és hazai pályainformációs kiadványokat, amelyek kiindulási alapul szolgálnak a jelenlegi és közeljövőben tervezett pályaismeret megszerzését széleskörűen támogató eszközrendszer létrehozásához. Ismertetésre kerülnek a pályainformációs (FIT) mappák és szakmabemutató filmek készítésének eddigi szakaszai, a szakaszok során végbement koncepcionális változások. A projekt szakmai előkészítéseként a tanulmány javaslatokat tesz a lehetséges új fejlesztési irányokra, a szükségessé váló tartalmi változtatásokra, figyelembe véve az elmúlt évek pályakutatásainak megállapításait.

Munka és pályatanácsadás története az 1990-es évek végén Magyarországon Magyarországon a pályaválasztási tanácsadás mintegy 30 éves múltra tekint vissza. Az 1970-es évek elején az ifjúság számára nyújtott pályatanácsadásnak egy európai szinten működő rendszere jött létre Magyarországon a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésével és irányításával; érvényesült a közgazdasági szemlélet: az ország gazdasági előrejelzéseit figyelembe vevő, a munkanélküliség szempontjából preventív jellegű tevékenységek. Elméleti megalapozottság és metodikai felkészültség szempontjából egyaránt magas színvonalú munka folyt a munkaügyi irányítás alatt működő pályaválasztási tanácsadó intézetek országosan kiépített hálózatában - és a velük kapcsolatban lévő általános és középfokú iskolákban valamint számos munkahelyen. A pályatanácsadás ebben az időszakban nem rendelkezett érvényes, átfogó pályainformációkkal, ami csökkentette a tevékenység hatásfokát. Ez a jól kiépített intézményrendszer, az eszközökkel és a létszámmal a 70-80-as évek fordulóján átkerült a művelődésügy kezelésébe. A ’80-as évtizedre a pályaválasztási intézményrendszer fokozatosan leépült, a szakemberek egy részét (pl. a pszichológusokat) a munkaügyi szervezet fogadta be.

Pályainformációs és -tanácsadási rendszer fejlesztése a magyar munkaügyi szervezetben Az 1970-es években megteremtett metodikai-kultúra és szakértelem hagyományaira épülve az 1990-es évek elejétől megindult egy korszerűbb pályatanácsadási rendszer kialakítása. Szükségessé tették ezt a felnőtt munkavállalók életében, a gazdasági szerkezetben bekövetkezett óriási változások, a munkanélküliség drámai gyorsaságú növekedése. 1989-ben a gazdasági szerkezetváltással járó foglalkoztatási feszültségek következményeinek kezelésére a 3. Ipari Szerkezet-átalakítási Program keretében a Munkaügyi Minisztérium világbanki hitel igénybevételével - sok évtizedes lemaradást behozva - az 1990-es évek végéig a munkaügyi tárca kidolgozott és adaptált egy nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek nevezhető komplex pályainformációs rendszert. Az utóbbi közel 20 évben a munkaügyi irányítás - törekedve a munkanélküliség hosszú távú, ügyfélközpontú kezelésére - a leghatékonyabb nemzetközi módszerek adaptálásával és hazai

3


források felhasználásával, kifejlesztette a felnőttek munkavállalási, pályainformációs és tanácsadási országos rendszerét, valamint a humán szolgáltatások széles körét. A 3. Ipari Szerkezetátalakítási program Foglakoztatási komponensének fő elemei: • a munkaügyi statisztikai rendszer korszerűsítése o vállalati mintavételen alapuló bérmegfigyelési rendszer kidolgozása, o a foglalkozási osztályozási rendszer (FEOR) korszerűsítése • a munkaerő-piaci előrejelzések módszerei o rövidtávú prognózis készítése • a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése o pályákról, foglalkozásokról információs anyagok készítése o számítógéppel támogatott érdeklődés- és képességvizsgáló rendszerek adaptálása, kidolgozása o Humán szolgáltatások kiépítése • rövidtávú munkaügyi szakemberképzés o graduális és posztgraduális tanácsadó és tanácsadó tanárképzés o posztgraduális tanácsadó szakpszichológusok képzése o Álláskereső klubvezetők képzése, Álláskeresési technikák oktatásának kialakítása o a tömeges elbocsátások kezelésére specializálódott szakértői szolgáltatás létrehozása E program Ifjúsági komponensében 62 szakközépiskola vállalta, hogy kísérleti céllal kidolgozza az iskolai keretek közötti pályaválasztási tanácsadást, és órakeretben működteti a pályaorientációs foglalkozásokat. E szakközépiskolák - az új szakképzési modell szerint - nem egy szakmára képezik diákjaikat, hanem az első négy évben a szakmacsoportokban széles szakmai alapozást nyújtanak. Így a tanulók tényleges pályaválasztása a szakközépiskola negyedik évének végére tolódik. Ez a modell a tanároktól új pályaorientációs szemlélet elsajátítását és a frontális tanítástól eltérő résztvevői oktatás módszertanának alkalmazását igényli. A Felnőttképzési komponens keretében az országban 11 átképzőközpont kialakítását tervezték, amely a felnőttek számára új, piacképes szakmák elsajátításához nyújt képzéseket. A 90-évek végéig megvalósult legjelentősebb Világbanki fejlesztések • • • • • •

Rövid távú munkaerő-piaci prognózis készítése évente két alkalommal egy évben minden megyében 20 Pszichológiai Szakszolgálat létrehozása és eszközös felszerelése– minden megyeszékhelyen (tesztek: Kanadából adaptált Általános Képesség Vizsgáló tesztbatéria (GATB), Bognár-féle MunkaÉrdeklődés Kérdőív (MÉK), képességvizsgáló eszközök, stb.) A Szakszolgálat szakembereit az 1994-től indult posztgraduális munka-pálya szakpszichológusi képzés (ELTE) keretében készítik fel az adaptálási-fejlesztési eredmények használatára. 30 Álláskereső Klub működtetése – klubonként két kiképzett klubvezetővel, Álláskeresési technikák oktatása a kirendeltségeken Munkatanácsadás szolgáltatásának kiépítése 1995-től (1992-ben a GATE-n megindult főiskolai szintű, graduális és posztgraduális munkavállalási tanácsadó képzésben végzett szakemberek integrálása a munkaügyi szervezetbe)

4


•

•

• •

•

Az újonnan képzett munka- pályatanácsadók számára egyéni és csoportos tanácsadást segítő metodikák és eszközök kidolgozása (az érdeklődés és képességvizsgáló pszichológiai eszközök kérdőíves változatainak kimunkálása: ÁKVK; számítógéppel segített tanácsadási módszerek: TÁJOLÓ; csoportos orientációs és reintegráló foglalkozások tematikái) 1994-ben elkészült a Foglalkozási Információk Kézikönyve (FIK), amely a további pályainformációs kiadványok (mint: FEOR- 93 Foglalkozásainak tartalmi leírása a KSH kiadásában, A foglalkozások egészségi tényezői, Pályakalauz, Tájékoztató az egyes szakmák foglalkoztatottsági, kereseti és munkanélküliségi adatairól, pályainformációs mappák és filmek készítése, stb.) alapjául szolgál. 1994 – 95 között 3 Foglalkozási Információs Tanácsadó megnyitása A FIT látogatói számára kezdetben a német adaptációk alapján 60 pályainformációs mappa, 83 szakmabemutató film áll a rendelkezésére a pályák világával való ismerkedéshez, valamint a Tájoló érdeklődés és képességbecslő számítógépes program indíthatja el az egyén és pályák kapcsolatának vizsgálatát. 1995–2000 között került sor a CHOICES (Választás) elnevezésű Kanadából adaptált komplex pályainformációs- és tanácsadó számítógépes interaktív szoftver első kiadásra (1996), majd 2000-ben a felújított változat elterjesztésére.

Magyarországon 1989 óta - széles nemzetközi támogatottság táptalaján - a Foglalkoztatási és szociális Hivatal koordinálásával folyik pályakutatási, pályaelemzési és pályaleírási szakmai tevékenység, amely folyamatos kutatást, a közölt információk karbantartását, bővítését igényli.

A pályaismeret és a pályainformációk megjelenése, jelentősége A pályaismeret fogalmának megjelenése a szervezett pályaválasztási tanácsadás és munkaközvetítés kialakulásához kapcsolódik, a pálya- és munkatanácsadók, munkaközvetítők számára a tanácsadáshoz és közvetítéshez szükséges háttértudást jelenti. Magában foglalja a foglalkozásokkal kapcsolatos adatok, szakmai, képzési lehetőségek, szakmai követelmények, az egyes foglalkozásokban bekövetkezett változások ismeretét. A pálya szó jelenti a foglalkozások csoportját, de használjuk az életút eseményeinek értelmezéseként is, ilyenkor beszélünk életpályáról. Akárhogyan formálódik az ember életútja, a folyamat egyik meghatározója a munka. A társadalom fejlődése során a munka jellege, tartalma változik ugyan, de jelentősége nem. A társadalmi munkamegosztásban a munkalehetőségek arányának változásával egyre több foglalkozás alakult ki. Az egyes foglalkozásokban lényeges szerepet játszó tényezők tudományos leírása és csoportosítása, a foglalkozások közötti hasonlóságok és különbségek megtalálása a pályalélektani kutatások egyik legfontosabb feladata. A XX. század elején a munka racionalizálásának és a pályaválasztási tanácsadás eredményességének igénye egyre erőteljesebbé vált. Ezen igények kielégítéséhez nyújtottak segítséget a pszichológiai szempontokat is figyelembe vevő foglalkozás-leírások, az ún. pályatükrök. Az első foglalkozás-leírást 1912-ben Lipmann készítette el, körkérdéses módszerrel tárta fel a munkafeladatok jellegzetességeit, a fizikai és szellemi munkakövetelményeket, a képzési

5


formákat, a foglalkozás gazdasági és szociális viszonyait. Az 1920-as évek végétől az egyes szakmákra való alkalmasság megítéléséhez felhasználták a foglalkozások leírását, amelyek leginkább a pályán való sikeres működéshez szükséges képességeket emelték ki. A kizárólag a képességkövetelményekre koncentráló foglalkozásleírások azonban túlhaladottá váltak. Helyüket az egész embert és a munkakörnyezetet figyelembe vevő, személyiségközpontú leírások vették át. A foglalkozások elemzésének és leírásának egyik célja, hogy a pályaválasztó fiatalokat és a pályaváltás előtt álló felnőtteket eligazítsuk a munka világában. A megalapozott pályaválasztási döntéshez ugyanis a pontos önismeret mellett a foglalkozások alapos ismerete is szükséges, ez utóbbit nevezzük a pályaválasztás szakirodalmában pályaismeretnek. Naprakész pályaismeretre a tanácsadó szakembereknek is szükségük van, akik munkájuk színvonalas ellátása érdekében aktívan közreműködnek az információk felderítésében és a friss adatok közreadásában. A foglalkozások elemzésének másik lényeges célja, hogy a szakképző intézmények tanterveinek elkészítéséhez információt adjon a foglalkozások jelenlegi és jövőbeli várható helyzetéről. Hollandiában és Kanadában közel húsz éve kimunkált metodikája alakult ki annak, hogy a tantervkészítést foglalkozáselemzés előzi meg. A Kanadában kidolgozott DACUM módszer (Developing A Curriculum) célja egy adott foglalkozás profiljának kialakítása, amelyet a szakma képviselői facilitátor közreműködésével hoznak létre. Hollandiában kifejlesztett ún. Mantel módszer alkalmazása során a vizsgált foglakozások (pl. szakmacsoport szakmái) összetett profilja alakul ki, nem pedig egy egyedi pályaprofil, mint a DACUM módszernél. Ez az összetett profil szemléletesen megmutatja a pályák közötti kapcsolódási pontokat, ezáltal nagyon jól felhasználható a moduláris jellegű tantervek készítéséhez, mivel segít meghatározni azokat a tanegységeket, amelyekre a különböző szakmákat tanulók közösen oktathatók. Magyarországon a Szakképzés-fejlesztési Stratégia (2005-2013) kormányhatározat fekteti le azokat az alapköveket, amelyek alapján a Nemzeti Szakképzési Intézet (később Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) szakmai irányításával a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.2.1 intézkedése keretében megindult "A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezet" című Központi Program. E programon belül az Országos Képzési Jegyzék 1 (OKJ) korszerűsítése során a szakmacsoportok egyes foglalkozásainak kompetencia alapú munkakörelemzése alapján kialakult egy egységes definíciórendszer a kompetenciákat illetően. Továbbá kialakult a szakképesítések modularizációja, korszerű, moduláris képzési rendszerű tananyagok készülnek, valamint ezzel összhangban álló szakmai és vizsgakövetelmény rendszer kidolgozására kerül sor. A pályaismeret alapfogalmai A pályaelemzés fogalma olyan tág kategória, amely számos, módszerében és céljában is különböző tevékenységet takar. A pályaismeret alapfogalmai közül a munka, foglalkozás, pálya 1

1993-ban került kialakításra ez az akkreditált szakmák jegyzékét tartalmazó nyilvántartó rendszer a következő szabályozások alapján: 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (rövidítve: Szt.); és 7/1993. (XII.30) MÜM rendelet 2001. évtől az OKJ szakmacsoportos rendszerű.

6


kifejezéseket a hétköznapi használatban a szokásosnál kissé pontosabban szükséges körülhatárolni. A munka olyan, az egyén és a társadalom számára fontos tevékenység, amely szellemi és fizikai energiát igényel, erőfeszítést kíván, eredménye valamilyen szellemi vagy tárgyi érték. Foglalkozásoknak nevezzük a képzési igényük, tevékenységtípusuk és felelősségszintjük szerint hasonló munkakörök csoportját. A foglalkozás különböző célirányos tevékenységek összessége, amelyeknek végrehajtása megfelelő képzettséget igényel. Ez a tudás a munkaerőpiacon eladható, tehát a foglalkozás betöltője számára kereseti lehetőséget jelent. A foglalkozás elsajátításához szükséges képzés időben, térben sokféleképpen tagolható. Megkülönböztethetünk olyan foglalkozásokat, amelyek • hosszabb, összetettebb általános és szakmai ismeretek, képességek, készségek megszerzését követelik meg. (pl. felsőfokú tanulmányok végzésével felsőfokú szakképzést, főiskolai, egyetemi végzettséget igénylő foglalkozások) • rövidebb felkészülési idejű, viszont nagyobb fizikai erőt, állóképességet, kéz- és / vagy ujjügyességet, monotóniatűrést, stb. igényelnek. Elterjedt a foglalkozások szinonimájaként használt szakma kifejezés is, amelyet korábban a rövidebb felkészülési idejű és alacsonyabb képzettséget igénylő, jobbára kétkezi, fizikai tevékenységet végző pályák körének megnevezését szolgálta. Szakmacsoport a szakmák azon körét vonja egybe, amely közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteken, képességeken, elsajátított készségeken alapulnak. Ennek alapján a szakképesítéseket csoportosítani lehet. Az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolja. A szakképesítések megszerzése során a képzőintézményekben a szakmai orientációs, alapozó és előkészítő képzés a szakmacsoportokban folyik. Hivatás kifejezést akkor használjuk, ha szeretnénk azt jelezni, hogy a foglalkozási tevékenység megfelel a foglalkozás képviselőjének személyes választásával, életcéljával, életfeladatával. Ezáltal érzelmi, motivációs szükségletekre és erkölcsi értékekre is utalva. Minden foglalkozási tevékenységet lehet hivatásszerűen, nagy elkötelezettséggel gyakorolni. A foglalkozások / szakmák a különböző megítélésük, presztízsük alapján a társadalomban betöltött helyet is meghatározzák. A legmagasabb presztízsűek a nagyvállalkozók, bankárok, a kutatás-oktatás területén az egyetemi tanárok; középen helyezkednek el a hierarchikus sorban pl. a menedzserek, oktatás területén a középfokú oktatási intézményekben tanító tanárok, ezt követi az alapfokú oktatási intézményekben tanító tanárok, tanítók. Elismertség tekintetében a sort a segédmunkások, alkalmi betanított munkások zárják. A pálya a foglalkozások olyan csoportja, amelyeknek betöltéséhez meghatározott szintű és tartalmú, általános és speciális szakmai ismeretek elsajátítása és alkalmazása szükséges. Ezen belül a pályakör a pályák olyan csoportja, amelyekhez azonos szintű, de eltérő tartalmú szakmai ismeretekre van szükség. pl. felsőfokú műszaki pályák körébe tartozik a vegyészmérnök, építészmérnök, stb. A pályakörökön belül különböző képzettségi szinteket jelölhetünk meg: pl. felsőfokú nem fizikai, középfokú nem fizikai, középfokú fizikai pályák a mezőgazdaságban. Az egyén életútjában bekövetkező fordulópontok egyike a pályához kötődő önkéntes vagy kényszerdöntésen alapuló váltás.

7


Pályaváltoztatás, pályakorrekció, ha az egyén képzettségi szintjét és/vagy szakirányát, illetve pályaszintjét és/vagy szakirányát, esetleg mindkettőt megváltoztatja. Pályakorrekció esetén az egyén nagyobb szakmai tudást szerez, vagy foglalkozást változtat. Ennek révén a foglalkozás és munkakör ellátásához szükséges általános és szakmai ismeretekkel, illetve bizonyítványokkal rendelkezik, a korrekció által létrejön a korábban hiányzó összhang az ismeretei és foglalkozása között. A pályaváltoztatás és pályakorrekció történhet az eredeti pályasáv mentén, ekkor egyenes pályafejlődésről beszélünk, vagy másik pályára kerüléssel, ezt módosított pályafejlődésnek nevezzük. A pályaváltoztatás, -módosítás fogalmát azokra az esetekre használjuk, amelyekben a változtatással az egyén ismeretei és foglalkozása összhangba kerül. Azon változtatást, amelynek következtében ez az összhang felbomlik, pályaelhagyásnak nevezzük. A foglalkozás és a képzés összhangja nemcsak az egyén számára fontos, hanem a gazdaság számára is. A pályaválasztási és munkatanácsadási hálózat hatékony működésével jelentősen csökkenteni lehet a képzetlenségből, túlképzésből, pályaelhagyásból adódó gazdasági veszteséget.

A munkakör- és foglalkozáselemzés alkalmazási területei A munkakörök és a foglalkozások megismerésének, elemzésének és leírásának céljai és a módszerei is eltérnek egymástól. A munkakörök elemzése és leírása az emberi erőforrás-gazdálkodási tevékenység egyik alap eleme. A munkakörelemzés segítségével valós kép nyújtható pl. egy betöltendő állásról. Meg tudjuk fogalmazni a munkáltató igényeit és követelményeit az állás betöltőjével szemben. A munkaerő toborzásához, a megfelelő személy kiválasztásához, a teljesítmény értékeléséhez, a munkavállalók képzési programjának megtervezéséhez és az egyéni karriertervek elkészítéséhez is fontos pontosan tisztában lennünk azzal, hogy az egyes munkaköröknek mi a tartalmuk. A munkakörelemzés módszeres információgyűjtés az adott munkakörben elvégzendő feladatokról és a munkakör betöltésének előfeltételeiről. A munkakörelemzés terméke a munkaköri leírás és a munkaköri követelményprofil. A munkaköri leírás az adott munkakör jellemző feladatainak és kötelezettségeinek írásbeli összefoglalója. A munkaköri követelmény azoknak a fizikai és szellemi tulajdonságoknak a meghatározása, melyek a munka hatékony elvégzéséhez és így a munkakör betöltéséhez szükségesek. Kitér a fizikai megterhelés mértékére, a szellemi igénybevételre, a várható környezeti viszonyokra, az egészségre ártalmas tényezőkre, illetve azok megelőzését célzó tevékenységekre, intézkedések megtételére és betartására. További felhasználási területei A munkakörelemzés alapul szolgál • a képzés, továbbképzés konkrét tartalmának megtervezéséhez, • a munkakör értékeléséhez, azaz a munkakörök egymáshoz viszonyított relatív fontosságának megállapításához, • a reális és számonkérhető teljesítmény-elvárások meghatározásához, • pályafutás, karrier-tervezés – előmeneteli folyamtok, áthelyezések tervezése A foglalkozáselemzés során az adott foglalkozáshoz tartozó jellemző munkakörök elemzését

8


végezzük el. A foglalkozás-leírás az adott foglalkozás lényeges feladatait, tevékenységeit tartalmazza. A foglalkozásprofil a feladatok ellátásához szükséges képesség, érdeklődés és egyéb személyi jellemzőket foglalja össze. Magyarországon 1994-ben jelent meg a Foglalkozások Információs Kézikönyve, majd 1995-ben a FEOR - 93 amely arra törekedett, hogy bemutassa a hazánkban létező főbb foglalkozásokat. A következőkben áttekintjük a foglalkozás-leírások készítését és a leírások felhasználási lehetőségeit. A pálya-, foglalkozás és munkakörelemzés alapjai A pályaelemzés szempontjai

♦ tevékenység

A pályaelemzés modern irányzata nagy hangsúlyt helyez az adott foglalkozás során végzett cselekvések egzakt, szemléletes és aprólékos bemutatására. Ez képezi a pálya bemutatásának vázát. A pályaleírások során a tevékenységre jellemző igék gazdag választékával képszerűbb és mozgalmasabbá tehetjük az adott szakma bemutatását.

♦ munkaeszköz

A leírások természetesen csak akkor válnak igazán élővé és tartalmassá, ha feltüntetjük, hogy a tevékenység során milyen eszközöket, szerszámokat, gépeket használnak. Az ismertetők színesíthetők, ha az eszközök bemutatásakor az adott szakmára jellemző elnevezéseket, ún. szakmai zsargont is használjuk.

♦ felhasznált anyagok

Az anyagok csoportjába beleértjük a nyersanyagokat, a további megmunkálásra szoruló közbülső termékeket, és végül az egész tevékenység eredményének tekinthető kész termékeket.

♦ feladat

A tevékenységeket kisebb egységekre bonthatjuk, amely során pontosan meghatározzuk a cselekvés kezdetét, végét és a kívánt eredményét. A feladatok megjelölése által mérhetőbb lesz egy-egy foglalkozásban nyújtott teljesítmény. Továbbá a hasonló foglalkozások, valamint azok alegységeinek, a munkaköröknek az összevetésére is bővebb lehetőség nyílik. A FEOR-93-nak a KSH számára 1995-ben átdolgozott kiadásában találjuk meg az egyes foglalkozások részletesen leírt feladatait.

♦ a feladat elvégzéséhez szükséges végzettség

A képzettségi szint egy foglalkozáshoz szükséges hivatalos iskolázottság mértékét jelenti. Nem foglalja magában a munka közben történő képzést. A pályaelemzés során alkalmazott képzettségi szintek a következők: • középfoknál alacsonyabb végzettség • szakmunkás, szakiskolai végzettség • gimnáziumi, szakközépiskolai, technikumi végzettség • felsőfokú végzettség.

9


♦ képesség

A pályaelemzés során több, különböző szempontrendszert is használhatunk, amely alapulhat pszichológiai képességtesztek (pl. Általános Képességvizsgáló eljárás vagy más néven GATB) mérési skáláin vagy az önértékelés módszerét alkalmazó kérdőívek (pl. ÁKVK) faktorain. Egy példa a munka világában elterjedt képességfaktorokra: • Általános tanulási képesség, • Nyelvi képesség, • Számolási képesség, • Térbeli tájékozódási képesség, • Formaérzékelés, • Hibák felfedezése írott szövegben, • Szem-kéz koordináció, • Kézügyesség, • Ujjügyesség. A pályaelemzés akkor közérthető igazán, ha a képességkövetelményeket részletesen, példákkal illusztrálva fogalmazzuk meg, megjelölve azt is, hogy milyen szinten (magas, átlagos, alacsony) van szükség az adott képességre.

♦ érdeklődés

A munkatevékenységek iránti érdeklődési irányok megjelölésére a magyar pályakutatók az utóbbi tíz évben adaptált ún. Bognár-féle Munkaérdeklődés Kérdőív típusait (MÉK) alkalmazzák leggyakrabban. A kérdőív a munka világában általánosan jellemző 5 érdeklődési típust különböztet meg: • irányító • újító • módszeres • tárgyias • szociális Természetesen ezek a típusok soha nem jelennek meg tisztán, hanem többféle érdeklődéskombinációban, amely a foglalkozás képviselőjét sikeressé és elkötelezetté teheti az adott pályán. Általában két típust különböztetünk meg: egy vezető (domináns) és egy meghatározó típust.

♦ személyes jellemzők

A munka világában használatos „temperamentum” olyan személyiségjellemző, amely meghatározza a munkatevékenységekhez vagy munkahelyzetekhez való viszonyunkat. Különböző feladatok a dolgozók más-más személyiségjegyeit aktiválják. Azok az emberek, akik munkájukat temperamentumukhoz illeszkedőnek tartják, sokkal elégedettebbek. A Temperamentum következőkben felsorolt faktorai bizonyos előnyben részesített, egyéni kívánságokat jelenítenek meg a munkavégzéssel kapcsolatban, és egyúttal utalnak az egyén értékválasztására és személyiségére: • sokféle, változatos feladat • előírt feladatok ismétlése • felelősségvállalás

10


• • • • • • •

emberekkel való foglalkozás emberek irányítása, befolyásolása stressz-hatás alatti munka egyéni megítélésen alapuló döntések tényeken alapuló döntések művészi elképzelések, érzések kifejezése szabályok, technológiai eljárások szerinti munka

Ha egy Temperamentum jellemzőt nem vonatkoztatnak egy foglalkozásra, az nem jelenti azt, hogy az egyáltalán nem játszik szerepet a foglalkozásban. Valójában, bizonyos mértékben minden jellemzőt meg lehet találni az összes foglalkozásban. Inkább arra utal, hogy a foglalkozás elemzőinek a véleménye szerint a faktor olyan mértékben nem meghatározó, hogy indokolná ennek kihangsúlyozását.

♦ munkakörülmények

Olyan fizikai jellemzők összessége, amelyek befolyásolják a munka körülményeit, és az erre vonatkozó biztonsági feltételeket. Ez a téma segíti meghatározni a munka körülményeinek azon elemeit, amelyeket egy ügyfél szeretne elkerülni, valamint azokat a foglalkozásokat, amelyek megfelelnek a körülményekkel kapcsolatos kívánalmainak. A legtöbb foglalkozás az ún. „átlagos munkakörnyezetű foglalkozás"-nak tekinthető, ahol a munka végzését nem befolyásolja valamilyen környezeti ártalom. Viszont egyes foglalkozásoknál tartósan és fokozott mértékben számolnunk kell bizonyos emberi szervezetet igénybevevő, károsító környezeti hatásokra. A pályaelemzés során a következő károsító környezeti tényezőket vehetjük számba: • szabadban végzett munka, • (zárttéri) nagyon hideg - nagyon meleg környezet, • nedves és / vagy nyirkos környezet, • zaj és / vagy vibráció, • balesetveszély, • poros, füstös, gőzös, gázos munkakörnyezet, • ionizáló sugárveszélynek kitett munkakörnyezet, • olyan munkahely, ahol másokat megfertőzhetek, • allergizáló és /vagy vegyi anyagokkal történő munkavégzés, • zárt, szűk térben és / vagy földalatti munkahelyen történő munkavégzés. E téma kidolgozásához ajánlatos tanulmányozni és figyelembe venni „A foglalkozások egészségi tényezői" című foglalkozási kézikönyv fogalmait és leírásait.

♦ fizetés

A bér- és kereseti adatok lekérdezhetők az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról. Elérési útvonal: www.afsz.hu/Statisztika/ Adattár Az adatok a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai, Elemzési és Tájékoztatási Főosztálya évenkénti egyéni bér-kereset adatfelvételének statisztikai feldolgozásából származnak, amely a költségvetési és a vállalkozói szférára kiterjedően reprezentatív módon gyűjt adatokat. A kereseti szinteket országos átlag alapján kaphatjuk meg, amelyek területenként, iparáganként és szektorok szerint is igen jelentős eltéréseket mutatnak. Egy adott foglalkozás keresete a következő szempontok szerint is felbontható: • állami - vállalkozói szféra;

11


• •

budapesti - vidéki kereseti különbségek, pályakezdők, azaz 25 év alattiak kereseti jellemzői.

Az "állandó", és "rendszeres" munkaviszony mellett elterjedőben vannak az ún. nem hagyományos foglalkoztatási formák: • időleges munkaviszony (határozott időre szóló szerződéssel dolgozók, alkalmi munkások, szezonális munkások), • részmunkaidőben foglalkoztatottak, • távmunkát végzők, • ön-foglalkoztatók (egyéni vállalkozók, alvállalkozói jogviszonyban vagy bedolgozók), • ügynökségen keresztül célfeladatra időlegesen kiközvetített, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatottak, • a fekete gazdaságban illegálisan dolgozók. E foglalkoztatási formák kereseti viszonyairól csak bizonytalan, közvetett adatok állnak rendelkezésre.

♦ jövőbeni kilátások

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai, Elemzési és Tájékoztatási Főosztályán folyik a Rövid távú Munkaerő-piaci Prognózis adatfelvétel elemzése, amely egyes szakmák aktuális keresettségére, népszerűségére vonatkozóan közöl információkat. Az adatok megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. Elérési útvonal: www.afsz.hu/Statisztika/ Prognózisok vagy Munkaerő-piaci barométer E témában további tájékozódási lehetőség: • vállalatok, cégek humánpolitikai osztálya által kiadott általános tájékoztató a munkaerő-felvételről vagy egy adott foglalkozásra vonatkozó munkaerő felvételi adatok, • munkaerő-közvetítők, tanácsadó irodák hírportáljai, • internetes álláskeresést segítő, humánerő-forrás témáival foglalkozó weboldalak felkeresése.

♦ előmeneteli lehetőségek

Ez a téma az adott szakma specifikus jellemzői közé sorolható. Egyes foglalkozásoknál jól megjelölhető, míg másoknál csak nagyon halványan körvonalazható, illetve nem megjósolható.

Pályainformációk hazai és néhány mintául szolgáló nemzetközi rendszere

1. Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) - FEOR-75 A FEOR-t 1975-ben dolgozták ki hazánkban azzal a céllal, hogy lehetőséget nyújtson az aktív és inaktív keresők teljes körének foglalkozás, munkakör, állománycsoport, ill. beosztás szerinti osztályozására. A FEOR kódrendszere 8 számjegyből állt: ♦ az első szám a fizikai és szellemi foglalkozásúakat különítette el,

12


♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

az első-második a foglalkozási főcsoportot, az első-harmadik a foglalkozási csoportot, az első-negyedik a foglalkozást jelentette. az első hat számjegy a munkakör jelölésére szolgált, a hetedik szám a képzettséget, illetve beosztást, a nyolcadik szám fizikai dolgozóknál a munkafeltételeket, szellemi foglalkozásúaknál a felelősség mértékét jelentette.

Ez az osztályozási rendszer - amelynek alapja a fizikai és szellemi munka elkülönítése, jellemzője a merev hierarchia és strukturáltság – elavulttá vált a piacgazdaság kialakulásával. 2. Dictionary of Occupational Titles (DOT) - Az Amerikai Egyesült Államok Osztályozási rendszere 1965-ben dolgozták ki, 21747 foglalkozást tartalmaz, amelyek hat számjegyű kóddal vannak ellátva. A kategóriák kialakításának kritériumai: Egy osztályozási csoportban hasonló anyagokat dolgozzanak fel, az azonos kategóriában dolgozók hasonló feladatokat lássanak el. Az első 3 helyi értékű szám azt a kategóriát, amelybe a foglalkozás besorolható. Pl. szolgáltatás, irodai foglalkozások, stb. A második 3 helyi értékű szám azt mutatja meg, hogy az adott pályán dolgozónak milyen mértékben kell adatokkal, dolgokkal vagy emberekkel foglalkoznia. A DOT újdonsága, hogy a csoportosítás alapja a tevékenységcentrikus foglalkozás-elemzés, amelyet a DOT után kialakított osztályozási rendszereknél is fő elvként alkalmaztak. Azonban a rendszer közvetlen felhasználása, adaptálása a kulturális különbségek miatt Európában nem terjedt el. 3. Canadian Classification and Dictionary of Occupations (CCDO) - Foglalkozások Kanadai Osztályozása és Szótára A kanadai Emberi-erőforrás és Bevándorlási Hivatal a Statisztikai Hivatallal együttműködve 1971-ben két kötetben jelentették meg Foglalkozási Kézikönyv formájában. A közel 7000 foglalkozást tartalmazó kiadványt eredetileg a foglalkozások olyan osztályozástanának szánták, amely a munkavállalók és munkakörök megfeleltetésének statisztikai alapjaként szolgál. Ezáltal a CCDO előnye, hogy ugyanaz a rendszer többféle célra használható. A CCDO első kötete olyan rendszerezett osztályozási struktúrát tartalmaz, amelybe az összes foglalkozás besorolható. A rendszer 4 szintű és 14 300 foglalkozási címszót foglal magában, ebből 6700 foglalkozás alapcímszóban van megadva, 3000 alternatív elnevezésként szerepel, 4600 a hasonló foglalkozásoknál jelenik meg példaként. Az osztályozási rendszer alapja a ténylegesen végzett tevékenység, amely mellett a leírások tartalmazzák az elvárásokra, felhasznált anyagokra, termékekre, képzettségi szintre, munkaeszközökre, munkakörnyezetre vonatkozó információkat. A foglalkozás-leírások struktúrája az ISCO ajánlásait követi. A rendszer jelentős újdonsága még a foglalkozások nagyobb homogenitása a főcsoportokban. (23 főcsoport, szemben a DOT 9 főcsoportjával) A CCDO 1971-es bevezetése óta többször került átdolgozásra, korszerűsítésre. A foglalkozásleírások strukturális és tartalmi felépítése követendő mintául szolgáltak a magyar Foglalkozási

13


Információk Kézikönyve pályaleírásainál. 4. The National Occupational Classification (NOC) - Nemzeti Foglalkozási Osztályozás Az NOC kifejlesztésére azután került sor, miután a CCDO újabb modernizációja már nem volt kivitelezhető, technikailag és szerkezetileg is elavulttá vált. Az új rendszerrel szembeni fő elvárás az volt, hogy ne csak egy hatékony, empirikusan megbízható osztályozási rendszer legyen, hanem tükrözze és kövesse a munka világának mozgását. Az új rendszer kidolgozásakor a foglalkozások csoportba sorolásának alapja a készségszint, készségtípus, a foglalkozások közötti mobilitás és az iparág. Ez a rendszer 3 szintű: 25 főcsoport (ez a szint 2-jegyű CCDO-nak felel meg), 117 alcsoport (3jegyű CCDO) és 499 foglalkozási egység csoportot (4-jegyű CCDO) tartalmaz. Az osztályozás kritériumai különböző súllyal szerepelnek a 3 szinten: főcsoport szinten a készségszint, alcsoport szinten a készségtípus a domináns, a foglalkozási egység csoport szintjén egyforma szerepet kapnak. 5. International Standard Classification of Occupations (ISCO-88) - Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása a foglalkozások osztályozására, mint az új FEOR kialakításának alapja Az ISCO olyan nemzetközi munkaügyi szabvány, mely a foglalkozási adatok osztályozásához és csoportosításához nyújt segítséget. Az ISCO első változatát 1968-ban fejlesztették ki a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban. Ezt 1982-ben, majd 1987-ben a Nemzetközi Statisztikai Konferencia ajánlásainak és határozatainak megfelelően módosították.

Az ISCO-88 három fő célja: ♦ Nemzetközi információcsere elősegítése a foglalkozásokról azáltal, hogy az egyes országok statisztikusainak olyan eszközt biztosít, amivel a nemzeti adatokat nemzetközi szinten használhatóvá teszi. ♦ Nemzetközi foglalkozási adatok egységes formában való előállításának és felhasználásának lehetővé tétele kutatásokhoz és különböző cél-orientált tevékenységekhez, mint pl. a nemzetközi munkaerő-vándorlás figyelése, vagy nemzetközi munkahely telepítése. ♦ Modellként szolgáljon az országok nemzeti foglalkozási osztályozási rendszereinek kialakításánál vagy azok módosításánál.

6. FEOR-93 Az 1992-1993. években kidolgozásra került új osztályozási rendszer a foglalkozások besorolásánál figyelembe vette az egy-egy foglalkozásnál végezett főbb tevékenység-elemeket. Az új osztályozási rendszer alapelveiben és felépítésében követi az érvényes nemzetközi

14


foglalkozási osztályozás, az ISCO ajánlásait, emellett figyelembe veszi az Országos Munkaügyi Központ a Foglalkozások Információs Kézikönyve (FIK) fejlesztése során szerzett tapasztalatait. Az ISCO-88 elvének megfelelően a foglalkozás megnevezés alatt a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki. Emellett lényeges csoportképző ismérvként kezeli az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakértelem, tudás, ismeret szintjét. Az új rendszer négy osztályozási szintet tartalmaz és 560 konkrét foglalkozást különböztet meg.

7. FEOR-93 felülvizsgálata, FEOR-08 bevezetése 2008-ban a KSH a „FEOR felülvizsgálata, FEOR-08 bevezetése (S10302)” című projekt keretében – az ILO ISCO-08 modernizációja alapján – megkezdte a magyar foglalkozási osztályozási rendszer 1993-as változatának aktualizálását. A projekt munkálatai szervesen kapcsolódnak a magyarországi szakképzés rendszerének megreformálásához. 2005-től az NSZFI (korábban NSZI) szakmai irányításával az NFT HEFOP 3.2.1. intézkedése keretében "A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezet" elnevezésű Központi Programon belül lezajlott az OKJ korszerűsítése. A fejlesztés eredményeképpen az 1/2006. OM rendelettel létrejött egy – mind tartalmában, mind szerkezetében – radikálisan új Országos Képzési Jegyzék, amelyben szereplő szakképesítések véges számú, egymástól jól megkülönböztethető követelménymodulból állnak. A 2006. április elsején hatályba lépett OKJ legfőbb jellemzője, hogy a korábbi 812 szakképesítéssel szemben 416 szakképesítést tartalmaz. A szakképesítésekhez 436 részszakképesítés, 307 elágazó, és 107 ráépülő szakképesítés tartozik, melyek teljesen új elemei az OKJ -nek. A fejlesztés alapja a modulrendszer. A modul/követelménymodul a szakképesítési követelmények olyan egysége, amely a szakképesítéseknek megfelelő foglalkozás/munkakör tevékenységeinek részeként határozható meg. Az új jegyzék tehát átjárható, átlátható, mivel a szakképesítések jelentős része magában foglalja a ráépülés, elágazás lehetőségét. Rugalmas abban a tekintetben, hogy az országos modultérképben definiált követelménymodulokból újabb szakképesítést lehet alkotni, amennyiben azt a munkaadói oldal igényli. Ha pl. egy munkavállaló rendelkezik egy adott szakképesítéssel, de azzal nem tud elhelyezkedni, csak egy más típusúval, akkor a modulrendszer lehetőséget ad arra, hogy csak a különbséget kell elsajátítania. A KSH által koordinált felülvizsgálati és aktualizációs munkafázisok közül nagy hangsúly került arra, hogy a 2001. évi népszámlálás során közel 17400 bejegyzést tartalmazó munkaköri listából a tartalmi leírásokat készítő szakértők kiválogassák az adott foglalkozásba tartozókat. Továbbá a kialakuló FEOR-08 foglalkozásainak és az új OKJ szakképzettségei megfeleltetése megtörténjen. Majd a több körös belső és külső szakmai egyeztetés-sorozat után elkészült a FEOR-08 négyszámjegyes rendszerének harmadik változata. A véglegesnek mondható FEOR-08 verzió akkor alakulhat ki, ha • a FEOR-08 foglalkozásainak tartalmi leírása befejeződik, • az egyes foglalkozások megnevezése, illetve rendszerbeni helyük stabillá válik, • lezárul az esetlegesen még újabb foglalkozások felvétele, foglalkozások összevonása, szétválasztása. • az ISCO-08 foglalkozások tartalmi leírásának megismerése után a magyar rendszeren kisebb változtatásai lezajlanak. • A FEOR-08 közigazgatási egyeztetése során adott javaslatok alapján tett korrekciók is megtörténnek.

15


A KSH tervei szerint a FEOR-08 rendszerének hatályba léptetésére reálisan 2009. július 1.-jével lehet számítani, 2010. január 1.-től válik megismerhetővé és alkalmazhatóvá a felhasználók számára az új rendszer. A 2011. évtől kezdődően a munkaerő-felmérésnél, és ebben az évben végrehajtandó népszámlálásnál is ezt az új rendszert kell alkalmazni.

Hazai pályaismereti kiadványok, segédanyagok bemutatása 1. Foglalkozási Információk Kézikönyve Az 1994-ben megjelent Foglalkozási Információk Kézikönyve hiányt pótolt, hiszen az 1970-es évek óta nem jelent meg foglalkozásokat leíró könyv. A magyarországi foglalkozási információk új rendszerét az Országos Munkaügyi Központ és a Központi Statisztikai Hivatal szakemberei együtt alakították ki. A Foglalkozási Információk Kézikönyve egy foglalkozási információs rendszer első megalapozó része. Ennek anyagára támaszkodnak azok a kiadványok, amelyek az iskolák, a pályaválasztó fiatalok, és a pályaváltó felnőttek számára készültek és készülnek a jövőben. A foglalkozási kézikönyv célja a munka világának (foglalkozások, munkakörök és azok tágabb környezetének) leírása és bemutatása. Felépítése a FEOR-93 rendszerét követi, a foglalkozási információk országos érvényű felhasználása érdekében. A pályaleírások a kanadai CCDO tartalmi szempontjait követik. Ugyanis a hagyományos képességkövetelményekre koncentráló foglalkozás-leírások egysíkúságuk miatt túlhaladottá váltak. Helyüket az egész embert, munkakörnyezetet figyelembe vevő, személyiségközpontú leírások vették át. Csoportképző ismérv a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalma és az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakértelem, tudás, ismeret szintje. Az osztályozási rendszer 10 főcsoportot, 28 alcsoportot, 116 csoportot és 627 foglalkozást tartalmaz. A foglalkozások leírásában fontos szempont volt, hogy az ismertetők minél szemléletesebben mutassák be a pályákat, ezért a leírások tevékenység-centrikusak, és tartalmazzák a jellemző munkafeladatokat. A foglalkozás-leírások készítésének munkafázisai A foglalkozás-leírások készítése külföldi tapasztalatok feltérképezésével indult, a metodológiát kanadai szakértők mutatták be. Az első próba-leírások elkészítése után fokozatosan alakult ki, hogy milyen tartalmú információk szolgálhatnák átalakuló gazdaságunkban legjobban a munkaügyi szolgáltatásban dolgozók és az ügyfelek érdekeit. Ezt követően a magyar hagyományok összegyűjtéséhez az adott szakterületen dolgozó munkapszichológusok szakértelmét hívtuk segítségül. E szakemberek készítették el azokat az adott szempontú ún. „ötoldalas” leírásokat, amelyek a munka információs bázisául szolgáltak. Mivel az új foglalkozási osztályozási struktúrába olyan foglalkozások is bekerültek, amelyek korábban nem léteztek, illetve a tartalmuk a korábbiakhoz képest megváltozott, szükséges volt interjúk készítése az adott területen dolgozókkal. Az „ötoldalas” leírások alapján készültek el az ún. „egyoldalas” leírások első verziói.

16


A leírások ellenőrzésének fázisai: a.) szupervízió, az elkészült leírások tartalmi, stilisztikai ellenőrzése, korrekciója, b.) validizálása, az elkészült leírás tartalmi ellenőrzése az illető szakterületen dolgozó szakemberek és a terület szakoktatóinak bevonásával. A tartalmi, stilisztikai és szakmai lektorálás után jött létre a végleges verzió. A munkaügyi irányítás a foglalkozási információk létrehozott rendszerével - melynek alapja a Foglalkozási Információk Kézikönyve - megteremtette a munkaerő-piaci szolgáltatások továbbfejlesztésének legfontosabb feltételét.

A foglalkozás-leírások három forrás alapján készültek: ♦ A CCDO – NOC – FEOR foglalkozással egyeztetett leírásai ♦ a magyar munkapszichológusok kézikönyvhöz készített foglalkozás-elemzései, ♦ az ISCO - 88, mint járulékos forrás. Az írásos forrásokon kívül interjúk, munkahelyi környezetben történt megfigyelések is kiegészítették az anyaggyűjtést. Felhasználási területek: ♦ munkaerő-közvetítés, ♦ képzés, átképzés, ♦ pályaválasztási, pályaépítési illetve munkavállalási tanácsadás, ♦ állásajánlatok, illetve igények megfogalmazása, munkavállalók alkalmaztatása, ♦ kutatás, ♦ statisztika. A folyamatos és sokrétű elemző tevékenység a pályákról összegyűjtött információhalmaz rendszerbe szervezésének, ami elvezet a pályaismeret fogalomköréhez. A leírások szerkezete A pályaleírások készítésének vezérlőelve: olvasásakor mind több és minél szemléletesebb információt adjon a felhasználónak a munkatevékenység során elvégzendő feladatokról, a tevékenység során felhasznált tárgyak köréről és a munkaeszközökről. A foglalkozások leírása az alábbi struktúrát követi: I. FEOR-kód A FEOR-94. a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere korszerűsített jegyzék négyszámjegyes foglalkozási kódjai. II. FEOR megnevezés

17


A FEOR kódhoz tartozó foglalkozás megnevezése. III. A foglalkozások tartalmának leírása Egy foglalkozás leírása két részből áll. Az első rész globális összefoglaló gondolat a foglalkozásról. Gyakorlati jelentősége, hogy átfogó, tömör információt nyújtson a felhasználónak, lehetővé téve ezzel az előzetes szelektálást. A leírás másik része tartalmazza a pálya alapos informatív, tevékenység- és eszközcentrikus leírását. A munkatevékenység során elvégzendő feladatok fontossági, vagy időrendi sorrendben jelennek meg. A szemléletességet a cselekvést kifejező szavak, az igék biztosítják. A második rész arra ad választ, hogy mit, hogyan és miért kell elvégezni. IV. Példák az ide sorolt foglalkozásokra Ez a rész bemutatja a gyakran előforduló munkaköri megnevezéseket, ezáltal szemléltetve az adott csoportba tartozó munkakörök jellegét. V. Néhány kapcsolódó, de máshova sorolt foglalkozás Segíti a csoport tartalmának és határainak megértését az olyan foglalkozások bemutatásával, amelyek más foglalkozási csoportba tartoznak a FEOR rendszerében. VI. Minimális iskolázottsági előfeltételek A munkakör betöltéséhez szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség. Ahol a foglalkozáshoz több munkakör tartozhat, ott az iskolázottsági szint jelzi a legkevesebb igényt támasztó munkakört. A meghatározáshoz az alábbi osztályozást használjuk: 01 iskolai végzettséghez nem kötött 02 általános iskolai végzettség 03 szakma érettségi nélkül 04 érettségi 05 érettségi és szakma vagy technikum 06 felsőfokú végzettség Újdonság, hogy a fizikai megterhelés, a fizikai tevékenység, a munkavégzés helyszíne és a munkakörnyezet megfogalmazásánál egységes és jól körülhatárolt kategóriák jelennek meg. VII. Fizikai megterhelés A fizikai megterhelés a munkafeladatok ellátásához szükséges fizikai erőfeszítés mértékét jelenti: 1. ülő munka 2. könnyű munka 3. közepesen nehéz munka

18


4. nehéz munka 5. nagyon nehéz munka 1. Ülő munka: a munkaidő legnagyobb részében ülni kell. A feladatok teljesítéséhez bizonyos esetekben gyaloglás és állás szükséges. A dolgozók időnként felemelnek és visznek, bizonyos tárgyakat és eszközöket, (pl. könyveket, papírt) melyek súlya nem haladja meg az 5 kg-ot. 2. Könnyű munka: gyakran emelnek és cipelnek 5 kg súlyig terjedő tárgyakat, alkalmanként pedig felemelnek, visznek, cipelnek vagy húznak 12 kg súlyú tárgyakat, eszközöket. Egy része sokat áll vagy járkál. Mások ülnek, de a kezükkel, vagy a lábukkal gépeket, berendezéseket, vagy eszközöket irányítanak. 3. Közepesen nehéz munka: ebben az esetben gyakran előfordul a 12 kg-ig, ritkábban 25 kg-ig terjedő súlyú terhek kezelése. Az emelés, a cipelés, a tolás, a húzás gyakori munkafolyamatok ezen a szinten. 4. Nehéz munka: időnként 50, gyakran 25 kg súlyú terhek mozgatását, utóbbiak emelését, cipelését jelenti. Nagy erő kifejtésére van szükség az ilyen jellegű munkát végzőknek. 5. Nagyon nehéz munka: alkalmanként több, mint 50 kg-os terhek emelését, gyakran több, mint 25 kg-os terhek emelését és cipelését jelenti. (Rendszeresen nagyon nagy fizikai erőkifejtést igénylő munkák.) VIII. Fizikai tevékenységek A feladatok elvégzése során gyakran előforduló tevékenységek, mozdulatok felsorolása: 1. Emelés: különböző tárgyak felemelése vagy leengedése. Tartalmazza a felfelé húzást is. 2. Cipelés: tárgyak mozgatása kézben, karban esetleg vállon. 3. Tolás és/vagy húzás: tartalmazza az ütés, csapás és rugdosás mozdulatait, valamint a rázást okozó tevékenységeket. 4. Mászás és/vagy egyensúlyozás: magában foglalja a létrán, lépcsőn, állványzaton, rámpán, oszlopon való mozgást is a kezek és a lábak segítségével. 5. Görnyedés, térdelés, guggolás, mászás: a derékból előre hajlást, letérdelést, négykézláb mászást jelenti. 6. Huzamos ülés: órákon át tartó ülés mozgási lehetőség nélkül. 7. Huzamos állás: órákon át tartó állás leülési lehetőség nélkül. 8. A karok, a kéz és az ujjak használata: gyakran jelenti a kar és a kéz kinyújtását, tárgyak tartását és mozgatását a kéz és az ujjak segítségével. 9. Beszéd: információ továbbítása szóban ügyfeleknek vagy közönség előtt, illetve más dolgozók utasítása. 10. Hallgatás/hallás: részletes szóbeli információ befogadása, illetve finom hangzásbeli

19


különbségek figyelése. 11. Látás: szemünk segítségével tárgyak formájának, méretének, távolságának és mozgásának megállapítása. Világos tárgyfelismerés közelre és távolra egyaránt, távolság és tér érzékelése. Tárgyak apró részleteiben való látása, leírása. 12. Gyaloglás: órákon át tartó rendszeres gyaloglás. 13. Futás: gyakori futás. 14. Színek közötti különbség megállapítása: színek vagy ugyanazon szín árnyalatai közötti különbség felismerése. IX. A munkavégzés helyszíne 1. Belső munkahely: az ott dolgozók munkaidejük legalább 75 %-át "belső" munkahelyen töltik az időjárástól védve. Ez nemcsak épületeket jelent, hanem zárt teret, pl. autót, vonatot kamiont, stb. 2. Külső munka: a munkaidő legalább 75 %-át szabad ég alatt kell tölteni, mindenfajta időjárási körülmények között. 3. Részben belső, részben külső munka: ezen a munkahelyen körülbelül egyforma arányban folyik a tevékenység külső, illetve belső helyszíneken. X. Munkakörnyezet A foglalkozást kellemetlenné tevő munkakörülményeket soroljuk itt fel. 1. Nagyon hideg: olyan alacsony hőmérsékletet jelent, ami fizikai kellemetlenséget okoz, ha a dolgozó nem védekezik ellene. Jelentősek és váratlanok a hőmérsékleti változások is, amik szintén fizikai következményekkel járnak. 2. Nagyon meleg: olyan magas hőmérséklet, ami fizikai kellemetlenséget okoz, ha a dolgozó nem védekezik ellene. Itt is jelentősek és váratlanok a hőmérsékleti változások, amelyek szintén fizikai következményekkel járhatnak. 3. Nedvesség, nyirkosság: vízzel és más folyadékokkal való kapcsolatot jelent vagy olyan atmoszférikus körülményeket (magas páratartalom), amelyek kifejezett fizikai kellemetlenséggel járnak. 4. Zaj és rázkódás: olyan zaj - akár megszakítottan, akár folyamatosan - amely halláskárosodást, esetleg a hallás elvesztését okozhatja; vagy olyan vibráció (rázkódó mozgás, a test megfeszülése, ismételt mozdulattól vagy ütéstől bekövetkező kilendülés), ami fizikai károsodáshoz vezethet. 5. Balesetveszély: ha az egyén olyan helyzetbe kerül, ahol határozott baleseti kockázattal kell szembenéznie. 6. Por, füst, gázok, rossz ventiláció:

20


Por alatt azt értjük, hogy a levegő apró részecskékkel telített, ami származhat textil anyagokból, lisztből, tollból, szervetlen por esetén szilikonból, azbesztből, ami a munkahelyeket kellemetlenné teszi és foglalkozási ártalmak forrása lehet. Füst alatt olyan füstös, páraszerű kigőzölgéseket értünk, amelyek rendszerint kellemetlen szagúak, és égésnek vagy kémiai reakciónak a következtében állnak elő. Gázok alatt ártalmas szagokat értünk, amelyek mérgezőek vagy nem. A rossz ventilláció azt jelenti, hogy az ott dolgozó ki van téve a mérgező füstök, por, gázok, párák vagy folyadékok behatásának, ami általános vagy helyi károsodáshoz vezethet belégzés vagy a bőrrel való érintkezés következtében. 2. FEOR – 93 Foglalkozásainak tartalmi leírása A statisztikai célú foglalkozási kézikönyv 1995-ben jelent meg a KSH gondozásában. Ez a kiadvány jól egészíti ki a Foglalkozások Információs Kézikönyvét (FIK), mert feladatorientált szemlélettel készült a munkakörök kategorizálásának segítésére munkaadók, vállalatok részére, míg a közvetítőknek, tanácsadóknak és tanároknak szánt FIK a tevékenység és az alkalmazott munkaeszközök bemutatására koncentrál. 3. Pályakalauz A Pályakalauz a foglalkozások megismerését, a személyes pályatervek készítését és a középiskolai tanulmányok megtervezését segítő pályainformációs kiadvány. Elsősorban a pályákkal ismerkedő, illetve a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára készült segédanyag, de jól hasznosítható a pálya, illetve a munkatanácsadással foglalkozó szakemberek számára is. A Pályakalauz olyan foglalkozásokat sorol fel, amelyek országosan a leggyakoribb elhelyezkedési lehetőségeket kínálják, hozzájárulva ezzel a fiatalok pályafeltárási és döntési folyamatainak segítéséhez. A Pályakalauz 12 pályaterületet és 55 alterületet magába foglaló pályacsoportosítási rendszer, amelyet az OMK adaptált 2 és továbbfejlesztett. A Pályakalauz információi a Foglalkozási Információk Kézikönyve alapján készültek. A kiadvány szerkesztői arra törekedtek, hogy a foglalkozások struktúrája könnyebben áttekinthetővé váljon és a pályákhoz kapcsolódó tevékenységeket jobban meg lehessen ismerni. 4. Tájékoztató az egyes szakmák foglalkoztatottsági, kereseti és munkanélküliségi adatairól A kötet módszertani segédlet és információs anyag elsősorban tanácsadók és fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára. A kiadvány 120 foglalkozásra vonatkozóan ad információt a foglalkozások és a foglalkoztatottság, a foglalkozások és a bérek, a foglalkozások és a munkanélküliség kapcsolatáról, illetve tájékoztat a foglalkozások jövőjéről. Az egyes foglalkozások információi megyei bontásban is rendelkezésre állnak.

2

A magyar változat a kanadai Worker Trait Group Guide 1988. alapján készült a kiadó engedélyével.

21


5. CHOICES – 96 és CHOICES – 2000 verziói A CHOICES strukturált pályainformációs forrás. A Choices foglalkozási adatbázisa közel 600 foglalkozást tartalmaz. Az egyes foglalkozásokról kérhető jelentés röviden bemutatja a foglalkozás lényegét. Továbbá az adott foglalkozás főbb jellemzőit 12 ún. keresési téma, illetve annak faktorai szerint kódolja. A 12 téma a következő: ♦ képzettségi szint ♦ pályakörök (érdeklődés) ♦ átvihető szakmai készség kategóriák ♦ fizikai megterhelés ♦ temperamentum ♦ keresetek ♦ munkaterületek ♦ fizikai tevékenységek ♦ munkakörnyezet ♦ érdeklődési típusok ♦ pályaérdeklődés ♦ tantárgyak A Choices Kanadából adaptált pályainformációs- és tanácsadó interaktív szoftver 1996-ban CD hordozón került először kiadásra, a 2000-ben felújított változat (Choices 2000) a jogdíj lejárta után 2004-ben már nem került felújításra. Szerepét újabb fejlesztésű, már interneten is elérhető, ún. on-line pályainformációs- és tanácsadási portálok vették át. (pl. EPALYA) Azonban struktúrája, az adaptációnál és továbbfejlesztésnél szerzett tapasztalatok jó alapul szolgáltak az új pályainformációs rendszerek létrehozásánál. 6. Foglalkozások egészségi tényezői című kézikönyv A Kormány 1996. decemberi határozata alapján a megváltozott és korlátozott munkaképességűek foglalkoztatását, szakmai rehabilitációját segítő tevékenység beépítése indult meg a munkaügyi szervezet szolgáltatásai közé. A foglalkozások egészségi tényezői című kézikönyv a megváltozott munkaképességű álláskeresők foglalkoztatási rehabilitációját elősegítő központi kísérleti program keretében készült 1997-ben. Alapvető fontosságú információs elemét nyújtva ezáltal a foglalkozási, foglalkoztatási rehabilitáció új koncepciójához. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ munkatársainak ötlete, és az OMK hazai és nemzetközi pályakutatási tapasztalatai jelentették a kiadvány szemléleti hátterét. A kiadvány alapinformációit az OMK (későbbi jogutódja Foglalkoztatási és Szociális Hivatal) 7 tagú szerzőcsoportja dolgozta ki az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet (OMÜI) 5 tagú szakértői team-jének közreműködésével. A kézikönyv elkészítésének célja: a megváltozott munkaképességű munkavállalók állásközvetítésével és pályatanácsadásával foglalkozó szakemberek számára korszerű ismeretek nyújtása a foglalkozások egészségi állapottal kapcsolatos követelményeiről. A foglalkozások

22


egészséget érintő - a foglalkozás ellátását korlátozó vagy kizáró - jellemzőinek bemutatása Minden foglalkozásnál felmerülhetnek ezek a szempontok, bár a korlátozó vagy kizáró tényezők figyelembe vétele nagyobb jelentőséget kap a fizikai tevékenységet igénylő szakmáknál, míg kevésbé érvényesül az adminisztratív, ügyintézői és irányító foglalkozásoknál. A kiadványunkat egyaránt haszonnal forgathatják az oktatásban és az egészségügyben dolgozók (foglalkozás-egészségügyi orvosok) is. A kézikönyv struktúrája A kézikönyv a FEOR-93 (az 1997. január 1.-jei módosítás utáni verzió) szerkezetét követve 478 foglalkozás leírását tartalmazza. A tevékenységében és munkakörülményeiben nagyon hasonló foglalkozásokról sok esetben közös leírás készült. Így például a kereskedő (5111) és az eladó (5112) foglalkozásokról vagy a növénytermesztő (6111) és gyógynövény-termesztő (6121) foglalkozásokról azonos leírás készült. (Azonos oldalon találhatók.) A kézikönyvben összesen 22 összevonást találunk: ♦ a 2-es főcsoporton belül: 6 esetben, ♦ a 4-es főcsoporton belül: 4 esetben, ♦ a 5-ös főcsoporton belül: 2 esetben, ♦ a 6-os főcsoporton belül: 3 esetben, ♦ a 8-as főcsoporton belül: 2 esetben, ♦ a 9-es főcsoporton belül: 5 esetben.

A foglalkozások a FEOR szerkezetének megfelelően nyolc csoportba rendeződnek. A FEOR első főcsoportjába tartozó foglalkozások (törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők) a kézikönyv jelenlegi kiadásában nem szerepelnek. A nyolc főcsoport a következő: 2-es: felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (6 alcsoport / 98 foglalkozás) 3-as: egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (7 alcsoport / 105 foglalkozás) 4-es: irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások (2 alcsoport / 15 foglalkozás) 5-ös: szolgáltatási jellegű foglalkozások (3 alcsoport / 51 foglalkozás) 6-os: mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások (4 alcsoport / 25 foglalkozás) 7-es: ipari és építőipari foglalkozások (6 alcsoport / 101 foglalkozás) 8-as: gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (3 alcsoport / 63 foglalkozás) 9-es: szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (2 alcsoport / 20 foglalkozás)

23


Minden főcsoport alcsoportokra oszlik, és azon belül találhatók meg az egyes foglalkozások leírásai a hozzátartozó egészségi jellemzőkkel. Minden egyes foglalkozáscsoport bemutatása előtt megtalálhatók az adott csoportba tartozó foglalkozásokhoz rendelhető jellemző munkakörök - a teljesség igénye nélkül. A teljes lista a KSH hivatalos kiadványában található meg: A FEOR-93 rendszerének és foglalkozásainak tartalmi leírása a 1997. január 1-jei módosítás szerint. Az egyes foglalkozás-leírások szerkezete A foglalkozás-leírások két részből állnak: ♦ a foglalkozás rövid bemutatásából, különös tekintettel a fizikai tevékenységekre és a munkakörülményekre, ♦ az adott foglalkozásban a munkavégzést akadályozó fizikai és lelki tényezők, illetve állapotok felsorolásából. A munkavégzést akadályozó tényezők háromféle módon befolyásolhatják egy adott foglalkozásban a munkavégzést: ♦ kizáró okai lehetnek a foglalkoztatásnak, ♦ korlátozhatják a foglalkoztatást, ♦ a foglalkozás egyes munkaköreinél kizáró okai lehetnek a foglalkoztatásnak. A következőképpen alakulhat ez a gyakorlatban: Ha pl. valaki nem dolgozhat vegyi anyagokkal, akkor ez kizáró oka a vegyészmérnöki foglalkozásban gyakorlati területen történő munkavégzésnek, korlátozhatja a munkavégzést az általános ápolónő, ápoló foglalkozásban, és a mezőgazdasági technikusi foglalkozás bizonyos munkaköreiben kizárhatja a munkavégzést.

A foglalkozási egészségügyi orvosok által használt “Foglalkoztatási korlátozások” és a munkaügyi szervezetben használt korlátozó tényezők A foglalkozás-egészségügyi orvosok által használt lista kis mértékben különbözik “A foglalkozások egészségi tényezői” c. kézikönyvben található korlátozó tényezőktől. A két lista azonban a legteljesebb mértékben átjárható, amit a következőkben bemutatunk:

Korlátozó tényezők 1.1 1.2 1.3

1.4 1.5

Foglalkoztatási korlátozások

jó látást igénylő munka végzésére nem ó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas alkalmas ép színlátást igénylő munkavégzésére nem Ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas alkalmas teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő Teljes látóteret igénylő munka végzésére nem munkavégzésére nem alkalmas alkalmas Jó mélységlátást (térlátást) igénylő munka végzésére nem alkalmas ép hallást igénylő munkavégzésére nem Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas alkalmas jó egyensúly-érzést igénylő Jó egyensúly-érzést igénylő munka végzésére

24


1.6 1.7 1.8 1.9

2.1 2.2 2.3 2.4 2.5

munkavégzésére nem alkalmas jó tapintást igénylő munkavégzésére nem alkalmas jó szaglást igénylő munkavégzésére nem alkalmas jó ízérzést igénylő munkavégzésére nem alkalmas jó beszélőképességet igénylő munkavégzésére nem alkalmas Korlátozó tényezők

nem alkalmas Jó tapintást igénylő munkavégzésére nem alkalmas Jó szaglást igénylő munkavégzésére nem alkalmas Jó ízérzést igénylő munkavégzésére nem alkalmas

kézi anyagmozgatással járó munkakörben nem foglalkoztatható nem végezhet (görnyedéssel, térdeléssel, guggolással, előrehajlott vagy egyéb) tartós kényszer-testhelyzettel járó munkát tartós ülőmunkát nem végezhet tartós állómunkát nem végezhet sok gyaloglást és/vagy járkálást igénylő munkát nem végezhet

Kézi anyagmozgatással járó munkakörben nem foglalkoztatható Térdelést, guggolást, egyéb tartós kényszertesthelyzetet igénylő munkát nem végezhet

2.6

karok, kezek, ujjak használatát igénylő munkát nem végezhet

2.7

lábak, lábfejek használatát igénylő munkát nem végezhet egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást igénylő munkát nem végezhet nehéz fizikai munkát nem végezhet közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet könnyű fizikai munkát nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet Korlátozó tényezők

2.8 3.1 3.2 3.3 4.1

4.2 4.3 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5

együttműködést kívánó munkát nem végezhet érzelmi megterhelést igénylő munkát nem végezhet zajos munkahelyen nem dolgozhat kéz és kar-vibrációval járó munkát nem végezhet egésztest-vibrációval járó munkát nem végezhet nedves, nyirkos, párás környezetben nem foglalkoztatható poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen

25

Jó beszélőképességet igénylő munkavégzésére nem alkalmas Foglalkoztatási korlátozások

Tartós ülőmunkát nem végezhet Állandó állómunkát nem végezhet Sok járást igénylő munkát nem végezhet

Az ujjak használatát igénylő munkát nem végezhet A karok használatát igénylő munkát nem végezhet A lábak, lábfejek jó funkcióját igénylő munka végzésére nem alkalmas (kivéve 15. pont) Egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást igénylő munkát nem végezhet Nehéz fizikai munkát nem végezhet Közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet Könnyű fizikai munkát nem végezhet Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet Foglalkoztatási korlátozások Együttműködést kívánó munkakörben nem foglalkoztatható Érzelmi megterheléssel járó munkakörben nem foglalkoztatható Zajos munkakörben nem foglalkoztatható Felső végtagokra ható vibrációval járó munkát nem végezhet Egész testre ható vibrációval járó munkát nem végezhet Vizes, nedves munkahelyen nem dolgozhat Poros, gázos, gőzös munkahelyen nem dolgozhat


5.6 5.7

nem dolgozhat fokozottan balesetveszélyes munkakörben nem foglalkoztatható hideg környezetben nem dolgozhat

5.8

zárt téri meleg környezetben nem dolgozhat 5.9 változó hőmérsékletű helyen nem dolgozhat 5.10 ionizáló sugárveszéllyel járó munkahelyen nem dolgozhat 5.11 mások fertőződésének veszélyével járó munkahelyen nem dolgozhat Korlátozó tényezők

Fokozottan balesetveszélyes munkakörben nem foglalkoztatható Hideg munkahelyen nem dolgozhat Jelentős hőterheléssel járó munkahelyen nem dolgozhat Változó hőmérsékletű helyen nem dolgozhat Ionizáló sugárveszéllyel járó munkahelyen nem dolgozhat Mások fertőződésének veszélyével járó munkahelyen nem dolgozhat Foglalkoztatási korlátozások

5.12 allergizáló anyagokkal nem dolgozhat 5.13 vegyi anyagokkal nem dolgozhat 5.14 szabadban való munkavégzésre nem alkalmazható 5.15 zárt, szűk térben és/vagy föld alatti munkahelyen nem dolgozhat 6.1 időkényszer keretei közötti munkavégzésre nem alkalmas (pl. futószalag) 6.2 váltakozó munkahelyeken és gyakori utazást igénylő munkahelyen nem alkalmazható 6.3 önálló közlekedést igénylő munkakörben nem foglalkoztatható 7.1 teljes munkaidőben való foglalkoztatásra nem alkalmas 7.2 túlmunkát, nyújtott műszakot igénylő munkakörre nem alkalmas 7.3 többműszakos munkarendben nem alkalmazható

26

Allergizáló anyagokkal végzett munkára nem alkalmas Vegyi anyagokkal végzett munkára nem alkalmas Szabadban végzett munkára nem alkalmas Zárt térben végzett munkára nem alkalmas Időkényszer keretei közötti munkavégzésre nem alkalmas Váltakozó munkahelyeken és gyakori utazást igénylő munkahelyen nem alkalmazható Önálló közlekedést igénylő munkakörben nem foglalkoztatható Teljes munkaidőben való foglalkoztatásra nem alkalmas Túlmunkát, nyújtott műszakot igénylő munkakörre nem alkalmas Többműszakos munkarendben nem alkalmazható


A Foglalkozási Információs Tanácsadó múltja, jelene és jövője

A Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) bemutatása Egy megalapozottabb pályadöntés egyéni és társadalmi szinten is pozitív kimenetet jelent. Társadalmi szinten költség-megtakarítást jelent, ha már az első szakképzés sikeres, s nem kell újabb és újabb átképző tanfolyamok keretében korrigálni a korábbi rossz választást. A tanulási és a munkateljesítmény is akkor hatékonyabb, ha az érdeklődésének, képességének, személyiség tulajdonságainak megfelelő pályát választ valaki. A piacgazdaságra áttérő Magyarországon a Foglalkozási Információs Tanácsadó volt az egyetlen olyan komplex szolgáltatási forma, amely intézményes formában segíthette a pályaválasztást ill. a pályaváltást. A Foglalkozási Információs Tanácsadó létesítése nemcsak a munkaügyi szervezet számára vált fontossá, hanem társadalmi igényt elégített ki. A szolgáltatásközpontú ügyintézés egyik előfeltétele az ügyfelek tájékoztatása, informálása. Az az álláskereső, aki ismeri a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, támogatási formákat, megfelelő információkkal rendelkezik a munkaerőpiacról, a foglalkozásokról, a képzési lehetőségekről, s nem utolsósorban önmagáról, nagyobb eséllyel tudja megoldani elhelyezkedési problémáját. A Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) egy korszerű, sokoldalú információt nyújtó, öntájékozódó jellegű szolgáltatási forma, amely az álláskeresők, a pályaválasztás előtt álló fiatalok és a pályaváltásra kényszerülő tanácskérők számára egyaránt lehetőséget ad: • a médiatár igénybevételére, ahol pályaismertető filmeket tekinthetnek meg, • információs mappák, ismertetők, és egyéb tájékoztató anyagok tanulmányozására, • pályaorientációt és önismereti módszereket szolgáló számítógépes programok alkalmazására. A FIT alapfunkciója tehát az információ-szolgáltatás, amely csak széleskörű információs adatbázis létrehozásával valósítható meg. A FIT azon munkaerő-piaci szolgáltatások körét bővíti, amelyek az ügyfél aktív közreműködésére építve teszi lehetővé a munkanélküliségi probléma hatékonyabb kezelését. A szakmai érvek segítették azt a folyamatot, hogy a FIT-ek országos hálózata 2002-ig kiépült.

A FIT megvalósításának kezdete 1993-94-ben a Német Szövetségi Munkaügyi Hivatal és az Országos Munkaügyi Központ közötti megállapodás alapján a német “Berufsinformationszentrum” (BIZ) mintájára a munkaügyi szervezet keretei között, 3 munkaügyi központban, Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) létesült. A Német Szövetségi Munkaügyi Hivatal állta a magyar FIT-ek bútorozásának, berendezéseinek, teljes hardver felszerelésének költségeit, valamint a személyzet kiképzését. A magyar fél vállalta a FIT ügyfélszolgálati működésének biztosítását és az információs rendszer kiépítését. A FIT információs rendszerének létrehozása a következő feladatokat foglalta magában: • Az egyes foglalkozásokat, szakmákat, szakmacsoportokat, valamint képzőhelyeket bemutató filmek előállítása, • Szakmaismertető információs mappák elkészítése,

27


• A munkaerőpiacra, képzésekre és képzőhelyekre vonatkozó információs adatbank kialakítása. A Foglalkozási Információs Tanácsadó információs szolgáltatásai közül kiemelkedik a pályaismeret bővítése, amelynek legvonzóbb és felhasználóbarát formája az, ha szakmaismertető filmek bemutatásával történik. Az egyes foglalkozásokat, szakmákat, szakmacsoportokat bemutató filmek előállítására pénzügyi fedezet hiányában a magyar munkaügyi szervezet nem gondolhatott, ezért a német fél rendelkezésünkre bocsátotta a BIZ filmeket, amelyek szinkronizálás után alkalmassá válhattak az adott pálya legfontosabb jegyeinek megismertetésére. Egy pályaelemző szakértőkből álló team kiválasztotta a magyar viszonyoknak megfelelő filmeket, s közreműködött a szövegkönyvek magyar változatának elkészítésében. A filmek átfogó képet adnak az adott foglalkozás jellemzőiről, bemutatják, hogy milyen tevékenységeket végeznek, milyen eszközökkel, anyagokkal dolgoznak, milyen fizikai és pszichés követelményeknek kell megfelelniük, és milyen perspektíva nyílik azok számára, akik az adott pályát választják. Természetesen a német környezet egyértelművé tette, hogy nem magyar munkahelyekről van szó. 1999-től az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ (OMMK) Humánszolgáltatásfejlesztés osztálya koordinációjával megindult a magyar anyagok készítése. A foglalkozások bemutatásakor, mind az írásos, mind a képi megjelenítés tekintetében a realitásra és a hitelességre törekszenek. A FIT filmekhez kapcsolódóan szakmaismertető információs mappák készültek, amelyekben az egyes szakmákra jellemző feladatok, tevékenységek, követelmények, képzési lehetőségek, kereseti és elhelyezkedési kilátások a magyar sajátosságnak megfelelően jelennek meg. A tanácskérő több mint 300 korszerű mappa és videofilm közül választhat, sok esetben az adott szakmáról mindkét féle anyag közül. E szakma- és pályaismereti segédanyagok igen jó szolgálatot tesznek a kezdeti felszínes információszerzés támogatásától egészen az elmélyült adatgyűjtésig. Szakmaismertető Információs mappák struktúrája: A szakma történetét röviden bemutató bevezető A. Feladatok, tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források Az egyes mappák elolvasása során részletes képet kaphatunk a foglalkozás mindennapos teendőiről és azokról a körülményekről, amelyek között az adott foglalkozás képviselői dolgoznak. Tájékozódhatunk a munka végzéséhez szükséges követelményekről, az érdeklődés profiljáról, amely a pályán maradást, beválást elősegítheti; a szakképzés feltételeiről, a szakma jövőjéről és az anyagi juttatásokról. A mappák a kialakított egységes struktúrát követve, a szakma sajátosságait is figyelembe vevő, egyedi módon és hangvétellel mutatják be az adott foglalkozást. A gyűrűs dossziékban elhelyezett írásos anyagokhoz a FIT-ben dolgozó tanácsadók csatolhatják a foglalkozással kapcsolatos friss információkat.

28


Szakmabemutató videofilmek Az egyes szakmákat bemutató 6-8 perces videofilmek megtekintésével egyrészt általános képet kaphatunk a foglalkozás során végzendő tevékenységekről, másrészt a munkavégzés során kialakítandó munkatársi kapcsolatokról. Megtudhatjuk milyen követelményeket támaszt a sikeres munkavégzés, továbbá milyen érdeklődés ajánlatos. A videotárban megtalálhatók 20 perces, egy-egy szakterületet felölelő tematikus filmek is, amelyben több egymáshoz kapcsolódó szakma kerül bemutatásra. pl.: az egészségügyi, munkaügyi, szociális foglalkozások, stb. Fiatalok és pályamódosítók számára készült pályainformációs anyagok készítési ütemezése (1994 – 2002) • • • •

1995 év: 100 szakmát bemutató írott információ és 200 szakmát bemutató film 1996 év: 100 szakmát bemutató film 1999 év: a korábbi információk felújítása, 100 film és 100 új írott információ és az információk rendelkezésre bocsátása minden megyei munkaügyi központ számára 2001. évre összesen mintegy 350 foglalkozás ismertető mappa és 350 foglalkozásismertető film állt az ügyfelek rendelkezésére.

FIT intézmények (1994-2002)

Az első FIT-ek német támogatással jöttek létre 1994-1995-ben: • • •

Fővárosi Munkaügyi Központ (Békásmegyer) – (1994. 10. 24.) Csongrád megyei Munkaügyi Központ Jász-Nagykun-Szolnok megyei Munkaügyi Központ (1995. első fele)

29


Tolna megye vállalta, hogy kipróbálja, hogyan működhetnek az így kifejlesztett információk, ha nem állnak rendelkezésre a németországi körülmények. Az ún. FIT sziget Tolnán jött létre, amit az OMK az információs anyagok átadásával támogatott. 1994. évben 83 film és 60 mappa készült el, ez volt a FIT-ek induló információs állománya. 1995-ben 157 db további film és 160 mappa készült el. Ez azonban még mindig csak töredéke azoknak a foglalkozásoknak, amivel egy ügyfél-tájékoztató működhet. 1996 és 1998 között sem intézményfejlesztésre, sem információfejlesztésre nem került sor. 1999. évben több szálon újra fejlődésnek indult mind az intézményrendszer, mind az információfejlesztés: • a Munkaerőpiaci Alapból lehetővé vált az információk felülvizsgálata, továbbfejlesztése és mind a 20 megyébe való terjesztése, o ezáltal mintegy 300-ra, illetve 250-re emelkedett a foglalkozásismertető filmek és a mappák száma, • az OFA pályázatot írt ki FIT-ek létrehozására, o döntés született 4 új FIT intézmény létrehozásáról (Borsod-Abaúj-Zemplén, SzabolcsSzatmár-Bereg, Komárom-Esztergom és Nógrád megyékben), •

a FIT EUROFIT néven bekerült az Európai csatlakozás Nemzeti Akciótervébe. o 3 éven belül új intézmények jönnek létre EUROFIT néven

Az OFA pályázaton nyert megyék mindegyikében a 2000. év első felében átadásra kerülnek a FIT-ek, amelyek közül Salgótarjánban és Miskolcon 2000. május közepétől indult meg működésük.

Az EUROFIT programon belül 2000. évben az a döntés született, hogy a dél-dunántúli régióban elkezdett FIT-ek befejezése kerül támogatásra. Dunántúlon PHARE, illetve PHARE CBC pályázatok keretében indult el a FIT-ek létrehozása: Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyékben. Még ugyanezen évben Leonardo program támogatásával Szegeden létre jött a Nemzeti

30


Pályainformációs Központ (NPK), amely az EUROFIT-hez hasonló intézmény. 2001. év őszéig az utolsó dél-dunántúli FIT is átadásra kerül Pécsett, ezzel 12-re nőt a munkaügyi szervezetben működő FIT-ek száma.

Az EUROFIT 2000 program terhére 2001-ben bővült az információ-források köre: • • • •

50 foglalkozásismertető mappa 50 foglalkozásismertető film 10 speciális mappa és 2 országmappa (Dánia, Nagy-Britannia)

került átadásra a munkaügyi központok számára. 2002. évben további 8 megyei Munkaügyi Központ kapott támogatást FIT létrehozására: BácsKiskun, Békés, Hajdú-Bihar, Heves, Fejér, Győr-Sopron, Pest, Veszprém. 2002. augusztus elejéig a Bács-Kiskun és a Veszprém megyei munkaügyi központ Foglalkozási Információs Központja került átadásra.

31


2002. év végére minden megyében a munkaügyi központban vagy legalább egy kirendeltségén az érdeklődők számára felkereshető egy Foglalkoztatási Információs Tanácsadó. Újdonság, hogy a filmek digitalizálva is rendelkezésre állnak. Tovább folytatódik a Csongrád megyei Munkaügy Központtal közösen az EU tagországokról szóló ún. országmappák készítése. Az EUROFIT 2001 program terhére 2002. évben tovább bővül az információs kiadványok köre: • • • •

30 foglalkozás. ismertető mappa 70 foglalkozásismertető film 10 speciális mappa és 2 országmappa (Hollandia, Írország) került a FIT-ek és EUROFIT-ek polcaira.

A FIT számára a 1994 és 2001. között mintegy 300 film és 350 információs mappa készült. A részletes foglalkozás listát az 1. és 2. számú mellékletek mutatják be. Az FIT intézmények működtetéséhez szükséges feltételek a.) Technikai feltételek: • azonos logo, • bejáratnál jó látható helyen információs tábla, • lehetőség szerint földszinti, és utcai bejárat, • 150 m²össz-alapterület (nagyterem a hármas funkcióra információs pulttal, csoportos foglalkozásra alkalmas szoba csoportos filmvetítési lehetőséggel, tanácsadó szobák, raktár, külön WC), • a filmnézésre alkalmas egyéni helyek és a számítógépek aránya német standard szerint 10:2 (Miskolcon pl. a 6:6 arányt valósították meg), • fénymásolási lehetőség, • fogas az ügyfelek részére,

32


• • •

információs mappák könyvtárszerű elrendezéssel és olvasási lehetőséggel, 3 példányos információs anyag (film és mappa), reklámanyagok (információs leporelló A/4 3 részbe hajtva, A/3 papír félbehajtva a FIT logoval eredetileg lila színnel a fénymásolt anyagok elvitelére, tollak, ceruzák, vonalzó, asztali blokk és tolltartó, játék, pl. lufi, összerakós játék), további ötlet: esernyő, sál, stb.

b.) Személyi feltételek: • FIT vezető • információs ügyintéző • lehetőség szerint 2 tanácsadó. c.) Információs anyagok: • Központi terjesztésű anyagok: információs mappák foglalkozás-ismertető filmek Foglakozási Információk Kézikönyve Pályakalauz Foglalkozások egészségi tényezői kézikönyv Tájékoztató az egyes szakmák foglalkoztatottsági, kereseti és munkanélküliségi adatairól FEOR 93 leírásai (KSH kiadvány) •

Egyéni beszerzésre ajánlott: a beiskolázást segítő éves kiadványok a középfokú és a felsőfokú képzési intézményekről, az aktuális bejelentett üres álláshelyek az adott térségben, munkaerő-piaci képzések a megyében, a megye képzési intézményeiről megjelenő kiadványok

•

Egyéni gyűjtésre ajánlott: kiegészítő információk az egyes szakmákról (ajánlatos befűzni a mappába), a szakmák fejlődésének nyomon követése (új szakmák keletkezése, szakmák összevonása, szakmák elhalása, stb.), kiegészítő információ a megyében induló képzésekről (pl. hirdetésekből) információ gyűjtése a megye képző intézményeinek képzési és egyéb feltételeiről, beleértve a háttér-információkat.

A FIT akkor tölti be valódi funkcióját, ha naprakész és pontos információkkal rendelkezik a foglalkozásokról és a képzési lehetőségekről. A foglalkozás-ismertető filmek, mappák és a számítógépes programok központilag készültek, a működő FIT-ek tapasztalatainak és igényeinek figyelembevételével. A FIT munkatársai pedig informális vagy formális úton, közvetlen adatgyűjtés módszerével folyamatosan beszerzik a működéshez szükséges információkat, pl. helyi képzésekről, álláskereséssel kapcsolatos eseményekről stb. Helyi nyilvántartást vezetnek a hozzáférhető kiadványokról, a látogatottsági adatokról. 2005-től lehetővé vált - az anonimitás megőrzésével – a látogatottsági adatok statisztikai célból történő számítógépes rögzítése és országosan egységes nyilvántartása, amely elengedhetetlen a FIT-hálózat további eredményes munkájához

33


A FIT-ek 1994. őszén kezdték meg tevékenységüket, a statisztikailag is rögzített magas ügyfélforgalmuk bizonyítja, hogy a társadalom széles rétege (általános és középiskolás fiatalok, fiatal és felnőtt álláskeresők, megváltozott munkaképességűek, stb.) igénybe veszi ezt a szolgáltatást. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a FIT-ek ügyfeleinek 2/3-a álláskereső, többségükben fiatal.

További pálya-információszerzést segítő intézmények fejlesztése

Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) szolgáltatásai A RIC a munkaügyi szervezet speciális szolgáltatási központja, amelynek célja a megváltozott munkaképességű, egészségi problémával rendelkező személyek széleskörű információval való ellátása. Az ügyfelek a rehabilitációs tanácsadó segítségével szerezhetnek információt a rehabilitációs foglalkozásokról, a foglalkozások egészségügyi tényezőiről, rehabilitációs foglalkoztatókról, célszervezetekről, munkahelyekről, munkaerő-piaci, jogi, szociális, érdekvédelmi, stb. szabályokról.

EUROFIT fejlesztés az EU csatlakozás Nemzeti Programjában A Luxemburgi csúcson (1997. november 20-21.) megfogalmazottak szerint a fiatalokat érintő és a tartós munkanélküliség kezelése érdekében a tagállamoknak olyan megelőző, foglalkoztatás-orientált stratégiákat kellett kidolgozniuk, amelyek az egyéni szükségletek korai azonosításán alapulnak. Ennek érdekében létrejött az EUROFIT, azaz egy regionális alapon szervezett intézményrendszer, ahol a FIT szolgáltatásai mellett hozzáférhetők olyan információk, amelyek lehetővé teszik Európa országaiban történő képzési és munkavállalási lehetőségekhez való hozzáférést. Az érdeklődő megismerheti az európai képzési lehetőségeket, tájékozódhat a leggyakoribb, külföldi által is betölthető munkakörök standard leírásairól. Az ún. ország dossziék bemutatják az adott ország élet- és munkakörülményeit, a kulturális életet és szociokulturális szokásokat, hagyományokat, az ottani képzések és munkavállalás feltételeit. Az Európai Unióhoz való csatlakozás felkészülési szakaszában minden megyei munkaügyi központban létrejönnek az EUROFIT-ek. Az EURES (European Employment Service - Európai Foglalkoztatási Szolgálat) és az EUROFIT fejlesztésével olyan szakmai kapcsolattartási és technológia hálózat épült ki az országunkban, amely lehetővé teszi a naprakész információk országhatárokon átívelő gyors áramoltatását, amely által ténylegesen megvalósulhat az európai szintű foglalkozási információs tanácsadás. Az EUROFIT-ekben egységesen jelen vannak: •

a foglalkozási információk (foglalkozásismertető mappák és filmek formájában),

•

számítógéppel támogatott és más vizsgáló eljárások,

34


•

az egyes szakmákra vonatkozó képzési információk Európa-szerte,

•

ország-információk (a munka világa, képzőintézmények, tanácsadó szolgálatok, stb.).

Az EuroFIT-ek látogatói a 25 Európai Uniós tagállamról és hazánkkal együttműködő országokról újabban a folyamatosan frissített és aktualizált információkról internetes honlapokon tájékozódhatnak a következő elérési útvonalakon: •

FSZH Nemzeti Pályainformációs Központ

Pályák, képzések, EU/Eu információk / Országismertetők: http://www.npk.hu/public/palyak/eu/mappa/index.php. • Az EURES Foglalkoztatási Mobilitás Portálja EURES / Élet és munka: http://ec.europa.eu/eures/main.jsp?acro=lw&lang=hu&catId=490&parentId=0.

NEMZETI PÁLYAINFORMÁCIÓS KÖZPONT (NPK) A Nemzeti Pályainformációs Központ az Európai Uniós tanácsadó hálózatnak, az Európai Bizottság által támogatott Euroguidance (korábban: NRCVG – National Resource Centres for Vocational Guidance) magyarországi tagja, amely a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ részlegeként 2000. márciusában kezdte meg működését. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat átszervezése következtében, 2007. január 01.-től - változatlan feltételek között - a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal keretei között működik. Az NPK hozzájárul a magyarországi képzési lehetőségek európai népszerűsítéséhez, tájékoztat az európai továbbtanulás feltételeiről, a mobilitás feltételeiről, csereprogramokról, ösztöndíjakról, valamint a pályaorientáció főbb nemzetközi tendenciáiról. A EUROGUIDANCE célja az Élethosszig tartó tanácsadás és az európai állampolgárok mobilitásának elősegítése, a nemzetközi kapcsolatok erősítése elsősorban az információgyűjtés és a tájékoztatás útján, ezáltal az európai harmonizáció erősítése. Ennek keretében az Interneten (www.npk.hu) elérhetővé tették a közép- és a felsőoktatási intézmények beiskolázási adatait, és folyamatosan karbantartják az EU által működtetett PLOTEUS portált (http://ec.europa.eu/ploteus), amely valamennyi tagállam közép és felsőoktatási intézményének megismerését szolgálja. A PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities Throughout Europe) elnevezésű európai képzési portált a 2000. márciusi lisszaboni és a 2001. márciusi stockholmi Európai Tanács következtetései alapján hozták létre. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálattal (EURES), a Magyar Ekvivalencia Központtal, a Nemzeti Europass Központtal, a Europe Direct hálózattal együttműködve tájékoztatást nyújt a mobilitás feltételeiről, az egyes végzettségek kölcsönös elismeréséről, és más, az Európai Unióhoz kapcsolódó témákhoz, szem előtt tartva a pályaorientáció szektorokon átívelő jellegét. Az EURES - European Employment Services az Európai Foglalkoztatási Szolgálat egy kooperációs hálózat. Célja a munkavállalók szabad áramlásának megkönnyítése az Európai Gazdasági Térség országai között, beleértve Svájcot is. A hálózat partnerei között szerepelnek az

35


állami foglalkoztatási szolgálatok, a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek. A hálózatot az Európai Bizottság működteti. Az Europass (www.europass.hu) az Európai Bizottság által kidolgozott dokumentumcsalád, melynek célja, hogy egy adott személy képzettségének, tudásának, kompetenciáinak szabványos dokumentálásával a szakképzettség és erről az országokban kibocsátott bizonyítvány szerte Európában könnyen azonosítható, érthető és elfogadható legyen a külföldi munkavállaláskor, képzésre történő beiratkozáskor. Ez a törekvés a tagállamok közötti munkavállalási és tanulmányi célú mobilitás előmozdítását célozza, illetve a képesítési rendszerek, bizonyítványok és kompetenciák átláthatóságának javítására törekszik. Az Európai Unió tagállamaiban induló képzésekről és a hálózat többi tagjának elérhetőségéről a Nemzeti Pályainformációs Központok kiadványokat, szóróanyagokat készítenek, amelyeket a pályaválasztási rendezvényeken elérhetővé tesznek az érdeklődők számára. A magyar és idegen nyelvű kiadványokból az ügyfelek tájékozódhatnak a magyar oktatási rendszerről, képzési lehetőségekről és a Magyarországon folytatott tanulmányok feltételeiről, az EU tagországok oktatási, munkaügyi, társadalombiztosítási rendszeréről, külföldi tanácsadó szolgálatokról, internetes információforrásokról. Az unió tagállamai számára angol nyelvű kiadványokat készít a magyar egyetemek idegen nyelvű képzéseinek népszerűsítésére. Az információszolgáltatás révén hozzájárul ahhoz, hogy minél több külföldi hallgató tanulhasson Magyarországon, valamint, hogy a nemzetközi kapcsolatok révén a magyar fiatalok is egyre nagyobb számban tanulhassanak európai oktatási intézményekben. A hazai tanulás és itt tartózkodás feltételeinek megismertetése érdekében rendszeresen megjelenteti az "Információk Magyarországról" című angol nyelvű CD-t, amelyen bemutatják a magyar oktatási rendszert, a legfontosabb munkavállalással kapcsolatos tudnivalókat, és az egészség- és nyugdíjbiztosítás feltételrendszerét. A CD-t az Euroguidance hálózat valamennyi tagjának megküldi. Az élethosszig tartó tanulás és tanácsadás koncepciójának megfelelően az NPK közvetetten a társadalom szinte valamennyi rétegének szolgáltatást nyújt, közvetlenül elsősorban a képzési és pályaválasztási tanácsadással foglalkozó intézmények számára biztosít információkat. Ennek megfelelően minden évben szemináriumot tart a Foglalkozási Információs Tanácsadók és a Pedagógiai Intézetek számára, így hozzájárulva a hazai pályatanácsadói kultúra fejlesztéséhez, a tanácsadók tapasztalatainak, ismereteinek szélesítéséhez. Az Akadémia program keretében külföldi tanácsadókat fogad és tájékoztat a magyarországi tanácsadási rendszerről.

A Humán ErőForrás Operatív program (HEF OP) nyújtotta fejlesztési lehetőségek 2004-2006 között az Európai Unió Strukturális Alapjaitól kapott támogatások felhasználására Magyarország a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részeként ún. operatív programokat alakított ki, amelyeken keresztül a célul kitűzött gazdasági és társadalmi felzárkóztatást és fejlesztést kívánta megvalósítani. Az NFT alapján Magyarország öt operatív programot dolgozott ki, amelynek egyik kiemelkedő pillére az emberek élet- és munkakörülményeinek, elhelyezkedési esélyeinek javítását, fejlesztését célzó intézkedési sorozat. A Humán-erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1.2 intézkedés keretében az ÁFSZ elindította a munka-erőpiaci szolgáltatások fejlesztését.

36


Az ÁFSZ a korszerű információtechnológia eszközeit alkalmazva igyekszik hozzáférést biztosítani a pályainformációk iránt érdeklődők, pályaválasztás előtt állók, a pályamódosításra készülők számára, hogy öninformáció révén a lehető legtöbb pályáról, foglalkozásról teljes és valós képet kapjanak. A HEFOP 1.2. intézkedés „1. Szolgáltatásfejlesztés, stratégiai tervezés, kutatás” elnevezésű komponense „1.1.2.7. A pályainformációs rendszer felülvizsgálata, továbbfejlesztése, a meglévő pályainformációk elérhetővé tétele az interneten” c. projekt keretében a korábban elkészült nyomtatott és audiovizuális anyagainak a felülvizsgálatával, a régi anyagok felújításával, valamint új pályainformációs mappák és filmek készítésével egy korszerű pályainformációs rendszer kialakítására került sor. Az új pályainformációs anyagok fejlesztései nemcsak a pályaválasztás előtt állók és pályamódosításra kényszerülők igényeit (népszerű, érdeklődést felkeltő szakmák) tartották szem előtt, hanem a munkaerő-piac keresleti igényeit is figyelembe vették, valamint az esetleges EU-s rendelkezések miatti követelmények és ennek teljesítéséhez szükséges tevékenységek bemutatására is jelentős hangsúly került. A nyomtatott anyagok és filmek szerkezete és nyelvezete arra törekszik, hogy az igényesség és szakmai színvonal megtartása mellett minden célcsoport számára érthető, könnyen befogadható legyen. Az információk a kirendeltségeken és az interneten is elérhetővé váltak. A projekt keretében 2005-2007 között a következő fejlesztések valósultak meg: 1. A 2005-ig használatban lévő pályainformációs anyagok: 326 pályainformációs mappa és 321 pályaismertető film felülvizsgálata 2. 202 db új pályainformációs mappa elkészítése, 3. 50 db új pályainformációs film elkészítése, 4. Az új mappák és filmek elérhetővé tétele az Interneten (epalya honlapján), 5. Filmek sokszorosítása és 80 kirendeltségekre való eljuttatása. Az ePálya országos szinten működő pályaorientációs és tanácsadó honlap Foglalkozások menüpontja alatt a foglalkozások rövid leírásai mellett megtalálhatók a pályainformációs mappák (közel 370 régi és új mappa érhető el pdf. formátumban), valamint a projekt keretében készült 50 db új pályaismertető film is. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel való együttműködésnek köszönhetően még 35 db szakmabemutató filmmel bővült a FIT-ek videotára. E filmek a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében készültek, érettségi nélkül betölthető szakmák korszerű bemutatására törekedve.

Pályainformációs kiadványok fejlesztésének szempontjai Magyarországon a munkaügyi szervezetben közel 20 éve folyik pályakutatási, pályaelemzési és pályaleírási szakmai tevékenység. Kezdetben a nagy múltú pályaválasztási tanácsadás szakembereinek pályainformációs tapasztalataira építve és a korábban létrehozott ún. pályatükrök formai és tartalmi struktúráját is alapul véve szerveződhetett meg a pályaismeretet megalapozó tájékoztató anyagok kimunkálása. Az 1989-ben létrejövő rendszerváltással, a gazdasági szerkezetváltással viszont olyan gazdasági és társadalmi problémák keletkeztek, melynek viszonylag gyors és hatékony megoldásához hazánk belső gazdasági és szellemi erőforrásai nem voltak elégségesek.

37


A munkaügyi szolgáltatások és ezt támogató információs eszközrendszer kiépítése a világbanki hitellel támogatott átfogó fejlesztések valójában a nemzetközi modellek, tapasztalatok és partneri szakmai kapcsolatok táptalaján indulhatott meg. A kanadai és német szakértők támogatásával elsajátított korszerű metodikai-kultúra és szakértelem alkalmazásával megindult egy korszerűbb pályainformációs és pályatanácsadási rendszer kialakítása. 1994. évben a német támogatással létrejött 3 FIT induló információs állományának 83 film és 60 mappa tekinthető, amely természetesen szintén német adaptáció, a szinkronizálás után alkalmassá válhattak az adott pálya legfontosabb jegyeinek megismertetésére. Egy pályaelemző szakértőkből álló team választotta ki a magyar viszonyoknak megfelelő filmeket, s közreműködött a szövegkönyvek magyar változatának elkészítésében. A kiválasztásban az is szerepet játszott, hogy a filmek átfogó képet adjanak az adott foglalkozás jellemzőiről, szemléletesen bemutassa a fő tevékenységek végzését, továbbá milyen eszközökkel, anyagokkal dolgoznak, milyen fizikai és pszichés követelményeknek kell megfelelniük, és milyen perspektíva nyílik azok számára, akik az adott pályát választják. Természetesen a német környezet egyértelművé tette, hogy nem magyar munkahelyekről van szó. A nemzetközi pályakutatási, pályainformáció szerzési és átadási-közvetítési módszerek adaptációját követően a ’90-es évek közepétől az újonnan képződött magyar tapasztalatok kezdenek beépülni a megindított fejlesztések második – harmadik szakaszában. 1999-től az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ (OMMK) Humánszolgáltatásfejlesztés osztálya koordinációjával megindult a magyar anyagok készítése. A foglalkozások bemutatásakor, mind az írásos, mind a képi megjelenítés tekintetében a realitásra és a hitelességre törekszenek. A FIT filmekhez kapcsolódóan részletes bemutatásra törekvő ún. szakmaismertető információs mappák készültek, amelyekben az egyes szakmákra jellemző feladatok, tevékenységek, követelmények, képzési lehetőségek, kereseti és elhelyezkedési kilátások a magyar sajátosságnak megfelelően jelennek meg. A fejlesztést irányító és koordináló pályakutatással foglalkozó munkacsoport a második – harmadik fejlesztési periódusban a bemutatásra kerülő foglalkozások, szakmák, szakmacsoportok kiválasztásánál a következő szempontok érvényesítésére törekedett: -

FEOR-93 jegyzékében és a Foglalkozási Információk Kézikönyve című pályaleírásokat tartalmazó kiadvány mindegyik főcsoportjából hazánk foglalkozási szerkezetét reprezentáló foglalkozások kijelölése a pályaismeret megalapozásához pregnáns, a fiatalok érdeklődésre számot tartó szakmák gyűjtése népszerű foglalkozások újonnan megjelenő, kevéssé ismert foglalkozások kihalóban lévő, népi, háziipari, kézműves, hagyományos szakmák A „tevékenység – eszköz – anyag” szerkezeti egység mentén könnyebben bemutatható foglalkozások A mappák – filmek projektjével más fejlesztési témák összehangolása: pl. Choices pályatervezést és választást támogató számítógépes szoftver foglalkozási adatbázisának bővítése. A munkaügyi központok képzési kínálatában szereplő tanulható szakmák megismertetése

38


-

hiány-szakmák (pl. mezőgazdasági és ipari területek)

A két fejlesztési szakasznak köszönhetően a FIT látogatói több mint 300 korszerű mappa és videofilm közül választhattak, sok esetben egy adott szakmáról mindkét féle anyag közül. A 2005-2006 fejlesztési időszakban az új anyagok sorának bővítése mellett lehetőség nyílt a régebbi pályainformációs mappák és filmek tartalmi és formai szempontú felülvizsgálatára és néhány kiadvány frissítésére. Az aktualizálás azon szakmák, foglalkozások esetében vált nagyon indokolttá, ahol a szakma munkaerő-piaci pozíciója jó vagy megtartott, de a szakma tartalmában vagy az alkalmazott technológiai változások, illetve a végbemenő technikai fejlődés nagy mértékben megváltoztatták a lényegi jellemzőit. A HEF OP 1.1.2.7 projekt keretében 2007. év harmadik félévétől a FIT-ekben digitalizálva, kissé jobb minőségben elérhetővé váltak azon korábban készült pályainformációs filmek, amelyeket egy szakmai felülvizsgáló bizottság további használatra javasolt (259 db). A projekt keretében sor került 50 db új film leforgatására. Továbbá 2004–2006. között az NSzI SZAKMA! elnevezésű Szakiskolai Fejlesztési Program keretében 35 db szakmaismertető film készült, melyet a két intézmény közötti együttműködés keretében szintén a FIT-ek filmtárát gazdagíthatja. A legutóbbi fejlesztési időszakot követően tehát 344 db DVD film közül választhatnak a FIT-ek látogatói: - 259 db korábbi film (németről szinkronizált és magyar nyelven készült filmek) digitalizált formátumban, - 50 db 2006-ban készült film, amely az FSZH tulajdonában van, - 35 db 2004–2006. között készült film, amely az NSZFI tulajdonában van. 4. számú melléklet: A szakmabemutató filmek listáját tartalmazza – ABC sorrendben A szakmabemutató anyagok kidolgozását célzó új fejlesztések előkészítése során kiemelt szempont között szerepelt az, hogy az utóbbi 2-3 évben lezajlott OKJ és FEOR modernizációs projektek keretében a szakmák be- vagy átsorolásával, vagy több szakma összevonásával alapvető változás jöhet létre a szakmák tevékenységi körében vagy követelményei - feltételei között. Természetesen figyelemmel kell lennünk a tovább folytatódó technológiai megújulásokra, az infokommunikáció hétköznapivá válása következtében új szakterületek és szakmák formálódására is.

39


A korszerű pályainformációs anyagok: szakmaismertető mappák és pályabemutató filmek elkészítésének szempontja és követelményei A Foglalkozási Információs Tanácsadó hálózat kiépítésével párhuzamosan kiemelt jelentőségű a pályainformációs anyagok mennyiségének növelése a foglalkozások, szakmák aktuális népszerűségi - keresleti pozíciójának figyelembevételével; természetesen a kibocsátott „termékek” tartalmi, formai és technikai szempontból a lehető legkorszerűbb minőség elérésére is törekedve. A szakmaismertető információs mappák és filmek előállítási folyamatának több, mint 10 éves tapasztalata alapján a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal koordinálásával 2009-ben induló fejlesztési projekt keretében 100 új és 50 felújításra szoruló mappa, valamint 40 új szakmabemutató film készítésével e törekvés folytatódik. 1999. évtől a pályainformációs mappák és foglalkozásokat bemutató filmek két nagy fejlesztési projekt keretében készültek. 1999-2001 között a mappákat és a filmeket előkészítő ún. forgatókönyveket belső szakemberek írták, akik megfelelő pályakutatási módszertani tapasztalatokkal és pályaismerettel rendelkeztek, valamint pontos információk birtokában voltak az érdeklődő ügyfelek igényeiről. A mappák egységes struktúrával készültek, és hosszú évekig csak nyomtatott formában álltak a FIT látogatók rendelkezésére. A 2005. évben kiadott 200 új mappát egy külső szakemberekből álló csoport készítette, a korábbi tartalmi-formai szerkezetet alapul vevő, de a megbízó által átdolgozott szempontrendszer alapján. Majd az elkészült leírásokat a megbízó kijelölt belső szakemberei lektorálták. A filmek esetében nem ilyen egységes a kép. Több ütemben más-más technikai lehetőségekkel és felkészültséggel rendelkező filmgyártással foglalkozó vállalkozók készítették. A FIT-ek videotárában előfordul még olyan - látogatók által szívesen nézett - film, amelynek képi világát német felvételek képezik, (pl. más ország forma- vagy egyenruháiban vannak a szereplők; a környezet, technikai felszereltség korszerűbb a hazánkban jellemzőnél, stb.), illetve a kínálat között néhány hosszabb tematikus film egy-egy pályaterület átfogóbb bemutatására törekszik. Az újonnan készült kiadványok a foglalkozások bemutatásakor, mind az írásos, mind a képi megjelenítés tekintetében a realitásra, a hitelességre és a közérthetőségre törekedjenek. Általános kívánalom, hogy a mappa szövege olvasmányos legyen, minél szélesebb körű információt adjon az adott pályaterületről és foglalkozásról: egy pályaívet formálva vezesse végig olvasóit a történeti gyökerektől kezdve a szakma jövőbeni kilátásáig. A leírás segítse a pályaválasztás előtt álló fiatalok megfelelő információhoz való jutását, illetve a pályamódosításra kényszerülő felnőtt munkavállalónak és a megváltozott munkaképességgel rendelkezőknek döntéseik meghozatalát. Szakmaismertető Információs mappák struktúrája: A szakma történetét röviden bemutató bevezető A. Feladatok, tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

40


Az egyes mappák elolvasása során részletes képet kaphatunk a foglalkozás mindennapos teendőiről és azokról a körülményekről, amelyek között az adott foglalkozás képviselői dolgoznak. Tájékozódhatunk a munka végzéséhez szükséges követelményekről, az érdeklődés profiljáról, amely a pályán maradást, beválást elősegítheti; a szakképzés feltételeiről, a szakma jövőjéről és az anyagi juttatásokról. A mappák a kialakított egységes struktúrát követve, a szakma sajátosságait is figyelembe vevő, de egyedi módon és hangvétellel mutassák be az adott foglalkozást. Nyelvezete érdeklődés felkeltő és figyelmet fenntartó, dinamikus, sok igét használó legyen, kapjon hangsúlyt az operatív szintű feladatok leírása, a konkrét tevékenységeket példákon keresztül mutassa be. A kiemelések, tagolások segítsék a jobb megértést, a tevékenység leírása értelmezhető legyen a különböző célcsoportok számára, pl. a munkatapasztalattal nem rendelkező iskolás korosztályoknak, csakúgy, mint a pályaváltásra készülő felnőtt érdeklődőknek. Emelje ki az adott szakma előnyeit, tegye vonzóvá a foglalkozást, ugyanakkor ne rejtse el az árnyoldalait sem. A kiadványok második fejlesztési periódusában új szakmabemutatási szempontjaként fogalmazódott meg a szakmai kapcsolattartás, információátadás módjainak és kommunikációs formáinak a bemutatása, amely egyes szakterületeken és szakmákban a kommunikáció technológiai változása és a munkafolyamatok szétválasztása vagy összevonása következtében is nagyfokú változáson ment keresztül. E téma a Feladatok és tevékenységek fejezetben a „Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga?” alfejezet címmel kerül kifejtésre. A Követelmények fejezetben korrekt módon szerepeljenek a foglalkozás végzésekor elvárt fizikai – szellemi megterhelések, a munkakörülmények, továbbá az egészségügyi követelmények és alkalmassági feltételek megadása is. Tartalmazza a pályaterületet / foglalkozást érintő EU előírásokkal, szabályokkal kapcsolatos aktuális információkat is. A korábbi leírásokhoz képest kiemelt jelentőséget kap a Szakképzés és az Elhelyezkedési kilátásokat ismertető fejezet. A Szakképzés fejezetében legyen kidolgozott a tevékenységekhez, feladatokhoz szükséges kompetenciák ismertetése, térjen ki a foglalkozáson, szakmán belül betölthető munkakörökre, továbbá a hasonló, kapcsolódó foglalkozások körére. A legutóbbi pályaismertető anyagok kiadása óta a szakképzés modernizációja következtében átalakításra került az Országos Képzési Jegyzék. Az új jegyzék átjárható, átlátható, mivel a szakképesítések jelentős része magában foglalja a ráépülés, elágazás lehetőségét. Az új szakképzési szerkezet kulcsfogalma a modularizáció és a kompetencialapú képzés. A modularizáció rendszere megkülönböztet tehát alap-, rész-, elágazó- és ráépülő szakképesítéseket, melyek teljesen új elemei az OKJ-nek. A felsőoktatási képzési formák is átalakuláson mentek keresztül az ún. bolognai folyamat megvalósítása következtében. E képzési reform eredményeként létrejövő egységes európai felsőoktatási képzési rendszer a hallgatók számára azt jelenti, hogy a BSc-diploma megszerzése után számos hazai és külföldi egyetemen folytathatják tanulmányaikat MSc szinten, illetve az EU-konform diplomával bővülnek elhelyezkedési esélyeik Európában és a tengerentúlon egyaránt. Így kiemelt fontosságúvá válik a foglalkozás képzési lehetőségeinek bemutatásánál az elérhető hazai és nemzetközi ekvivalenciájú képzettségek, végzettségek megnevezése. Ehhez nagy segítséget nyújt az Európai Bizottság PLOTEUS elnevezésű adatbázisa, amely a Nemzeti Pályainformációs Központok (Euroguidance)-hálózat által karbantartott képzési lehetőségeket

41


tartalmazza, a portál a http://ec.europa.eu/ploteus/ internetes címen érhető el. Az Elhelyezkedési kilátások bemutatása a korábbi kiadványokban rendkívül kidolgozatlan maradt. 2007. évben készült egy kiegészítő tanulmány, amely 212 Szakmaismertető Információs Mappához az adott foglalkozásra, szakmára vagy szakmacsoportra vonatkozó aktuális munkaerőpiaci információkat, valamint azok jövőbeni kilátásaira vonatkozó, tájékoztatató adatokat és összegzéseket adott közre. A témát kidolgozó munkacsoport A foglalkozás jelenlegi munkaerő-piaci helyzete, és A foglalkozás jövőbeni kilátásai című mapparész elkészítéséhez előzetesen egy egységes szempontrendszert állított össze, amelyek alapján a szöveges megfogalmazások és grafikonok készültek. A leírások az egyes szakmák jelenére, jövőjére vonatkozóan; a szakmára vonatkozó adatokat, aktuális munkaerő-piaci információkat, területi jellegzetességeket, jövőben várható tendenciákat, a területen munkát vállalóval szembeni jelenlegi és a jövőben alakuló elvárásokat foglalnak magukban. Az olvasó tájékozódásának segítése és a rendelkezésre álló adatok szemléltetése érdekében a mapparészek szövegét diagramok, szemléletes térképek egészítik ki. A téma kidolgozásához szükséges adatokat a következő intézmények bocsátották a munkacsoport rendelkezésére: - Állami Foglalkoztatási Szolgálat – kereseti adatok: ’Bértarifa felvétel’ adatai, - Központi Statisztikai Hivatal 2001-es évi Népszámlálási adatai, - munkavállalókkal történő interjúk A rendelkezésre bocsátott adatok: • a szakmára vonatkozóan létszámadat, • a szakmacsoportban foglalkoztatottak aránya szakmánként, • a foglalkoztató szervezetek méretstruktúrája, • az adott szakma ágazatában foglalkoztatottak regionális megoszlása, • 2015-re várható a szakmát érintő létszámváltozás becslése és ennek területi jellegzetességei, • a kereseti adatok (bértarifa felvétel) • a szakmában illetve szakmacsoportban dolgozók jelenlegi életkormegoszlása, • a szakmákkal szembeni követelmények változásainak ágazati szintű megfogalmazása. Némely szakma esetében a Keresleti előrejelzés adatai nem jelennek meg önállóan elkülönítve, ezekben az esetekben a leírás szakmacsoportra vonatkozó adatokat jelenít meg. A kiegészítő tanulmány közreadásával a már meglévő mappák egy olyan résszel egészülnek ki, melyek a különböző családi háttérrel, iskolai előmenetellel, továbbtanulási szándékokkal, érdeklődési körrel rendelkező pályaválasztó tanulókat, fiatalokat és szüleiket további releváns információval segíthetik a megfelelő pálya kiválasztásában.

42


A pályázatban elkészítésre javasolt foglalkozások leírásaiba már szervesen beépülve jelenjen meg az imént bemutatott fejezet. Az Egyéb információs források fejezetében a nyomtatásban megjelenő információs források: szakkönyvek, évente kiadott kiadványok, kézikönyvek és segédanyagok mellett egyre nagyobb jelentőségűvé válnak a folyamatosan frissített internetes honlapok, hírportálok elérhetőségét megadó linkek, a témában fellelhető gyűjtőlapok elektronikus webcím-gyűjteménye. A foglalkozás-leírások készítésének munkafázisai A mappák elkészítéséhez szükséges személyes interjúk készítése, a munkahelyi környezetben történő megfigyelések alkalmazása. A leírás készítőjének az elkészült leírásokat tartalmi, stilisztikai szempontból ellenőriztetnie kell egy adott szakterületen dolgozó szakemberrel (validizálás) és a szakmai szupport biztosítójával (szupervízió), aki a pályakutatás vagy pályatanácsadás területén gyakorlattal rendelkezik. A validizálási és szupervízori észrevételeiket aláírásukkal, elérhetőségükkel hitelesítve írásos vélemény formájában csatolják az átadott kézirathoz. A megjegyzések alapján a mappaíró elvégzi a szükséges módosításokat. A tartalmi, stilisztikai és szakmai lektorálás után jön létre a végleges verzió. A pályainformációs mappák terjedelme, szerkezeti felépítése igazodik a fentebb részletesen ismertetéshez és a korábban elkészült mappákéhoz.

Szakmabemutató filmek készítésénél kiemelendő szempontok Az egyes szakmákat bemutató videofilmek 6-8 percesek, amelyek általános képet nyújtanak a foglalkozás során végzendő tevékenységekről, valamint a munkavégzés során kialakítandó munkatársi kapcsolatokról. Megtudhatjuk milyen követelményeket támaszt a sikeres munkavégzés, továbbá milyen érdeklődés ajánlatos. Egy-egy szakterületet felölelő tematikus filmek kb. 20 percesek, amelyben több egymáshoz kapcsolódó szakma kerül bemutatásra. pl.: az egészségügyi, munkaügyi, szociális foglalkozások, stb. A szakmabemutató filmek előkészítéséhez szükséges munkafázisok A. Foglalkozást ismertető filmek forgatókönyvének elkészítése. A forgatókönyv terjedelme 6-8 oldal (kb. fél ívnyi). Tartalmazzon minden olyan tartalmi egységet, amely az E. pontban szerepel és a forgatáshoz elengedhetetlen. (pl.: narrátor szöveg, párbeszéd, instrukciók, stb.) A forgatókönyv fedőlapja feleljen meg az alábbiaknak: foglalja össze a foglalkozás tartalmát néhány mondatban, emelje ki a főbb tevékenységeket, határozza meg a helyszínek számát és nevesítse a környezetet, adja meg a szereplőket és a film időtartamát. B. A forgatókönyv lektoráltatása a megfelelő szakemberrel. A lektor írásban adjon véleményt a forgatókönyvről, megjelölve, hogy hol szükséges változtatni. C. A lektor által javasolt változtatások átvezetése a forgatókönyvben. D. Az elfogadott forgatókönyvek alapján a filmforgatás lebonyolítása.

43


E. Az ajánlati dokumentáció mellékletében meghatározott filmek elkészítése. Cél, olyan foglalkozásokat ismertető filmek elkészítése, amely a szakma korrekt bemutatásán túl, a figyelemfelkeltésre és az adott foglalkozás vonzóvá tételére is hangsúlyt fektet. A filmek a pályaválasztás előtt álló fiatalokat és pályamódosításra készülő felnőtt munkavállalókat célozzák meg. A film időtartama: Egy-egy szakmát bemutató film: 6-8 perc (max.: 10 perc) Szakmacsoporton belül több szakmát vagy egy egész szakterületet átfogóan bemutató tematikus film: 20 perc (max.: 30 perc) Film helyszínei: egy foglalkozás esetében ne haladja meg a három helyszint. A helyszínen belüli képváltás nincs korlátozva. A kép a narrátor szöveghez, a dialógushoz és / vagy az irányított interjúhoz igazodjon. A film elsősorban az adott foglalkozás jellegzetes tevékenységeinek bemutatásáról szóljon, de térjen ki az érdeklődésre, képességekre, egészségi követelményekre és a képzettségi szintre. Szó eshet a szakmán belüli fejlődési lehetőségéről és jövőbeni kilátásairól is. Fontos, hogy a látott tevékenység, helyszín bemutatása és a hang legteljesebb módon szinkronban legyen. A képi háttér illeszkedjen a narrátor szövegéhez, a narrátor szöveg a film teljes hosszának kb. 2/3 részét fedje le. A narrátor által elmondott szöveg minél színesebb, érdekesebb legyen, tartsa fenn a figyelmet. A lényegesebbnek tartott információk ún. „beúszó” szövegként, kiírtan is jelenjenek meg röviden a hanggal elmondott tartalommal. A film mutassa be a szakma lehetséges munkakörnyezetét és a jellemző munkakapcsolatait is. Minden filmben legyen interjú az adott foglalkozás képviselőjével, olyan riportalanyt javaslunk, aki az adott foglalkozás tevékenységeit végzi és a figyelmet fenntartva tud beszélni a munkájáról ( színészek nem alkalmasak). Az interjú irányított kb. 2-3 perces legyen. Gördülékeny, természetes beszélgetés kerüljön a filmre. Az interjú témája a következő menetet kövesse: -

Beszéljen az alany a szakmájáról a napi munkáján keresztül, Mit szeret a munkájában, milyen tevékenységeket csinál szívesen, melyek a nehézségek, mi jelent kihívást a szakmájában, Milyen képességek és készségek szükségesek és ajánlatosak a munkája sikeres végzéséhez (pl.: tudjon gyorsan és pontosan számolni, legyen kitartó figyelme, szervezőkészsége, jól tűrje a monoton munkát stb.), A riport alany mondja el pl. mit tanult, milyen érdeklődésű embereknek ajánlaná ezt a szakmát.

Ügyelni kell arra, hogy -

a filmben ne jelenjen meg konkrét cég ill. termék márka név

-

a forgatókönyvtől tartalmilag ne legyen lényeges eltérés

-

a film technikai minősége megfelelő legyen, amennyiben előfordul kép, hang hiba stb. úgy korrigálásra vagy újra forgatásra is visszaadja a megrendelő a vállalkozónak.

Az ajánlati dokumentáció mellékletében megtalálható az elkészítésre javasolt filmek listája.

44


SZAKIRODALOM Korábbi kiadványok, amelyek a szakirodalmi tájékozódást és az információszerzést segítették: − Országos Képzési Jegyzék (NSZI, Bp., 1994) − Szakmák Kézikönyve (KJK, 1993) − Szakmasoroló (Mózes Tamás - Szalai Józsefné: Az állam által elismert szakképesítések bemutatása, Taninfo, Bp., 1994) − Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó (FPT, évente megjelenő kiadvány) − Országos Pályaválasztási Útmutató (KJK, évente megjelenő kiadvány) − Mi lehet? Mi legyen? - Pályaválasztási Tájékoztató a középfokú szakképzésről (OPI, Bp., 1983) − Középiskola után...(Fővárosi Munkaügyi Központ, Okker Kiadó, Bp., évente megjelenő kiadvány) − Felsőfokú Felvételi Tájékoztató (évente megjelenő kiadvány) − Szellemi Foglalkozások (1982) − Szakképzési lehetőségek az iskolarendszerben (Nemzeti Szakképzési Intézet, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1997) − Pályaválasztásra készülünk (Dehelán Éva - Polgár Zsuzsa: Kiscsoportos személyiségfejlesztő program, OPI, Bp., 1985)

Hivatkozások és további szakirodalmi tájékozódási lehetőségek a téma iránt érdeklődőknek Csirszka J.: Foglalkozásismeret az egyéni fogalomkincs tükrében. Pszichológiai Tanulmányok XI. Akadémiai Kiadó, 1968. Csirszka J.: Pályalélektan. Gondolat, Bp., 1966. Dehelán É. - Polgár Zs.: Pályaválasztásra készülünk. Kiscsoportos személyiségfejlesztő program. OPI, Bp., 1985. Foglalkozási Kézikönyv. OMK, 1993. Rókusfalvy P.: Pályaválasztás, pályaválasztási érettség. Tankönyvkiadó, Bp., 1969. Rudas J.(szerk): Önismereti csoportok. Tömegkommunikációs Kutatóközpont (Tanfolyamok), Bp., 1984. Rudas J.: Delfi Örökösei. Gondolat, Bp., 1990. Szilágyi K.: A Pályák Világa, Középfokú pályaleírások. Budapest, 1997. Szilágyi K.: Pályaválasztási elméletek. Gödöllő, 1993. Szilágyi K.: Pszichológia és Munkanélküliség. Gödöllő, 1993.

45


Szilágyi K.: Pályaorientáció. Háttéranyag tanárok számára. Kézirat. Gödöllő, 1993. Szilágyi K.: Útmutató strukturált csoportfoglalkozások vezetéséhez. Oktatási segédanyag. Gödöllő, 1995. Völgyesy P.: A pályaválasztási döntés előkészítése. Tankönyvkiadó, Bp., 1976. Völgyesy P.: A személyiség és munkatevékenység kapcsolata. A pályákra jellemző munkatevékenység tanulmányozásának néhány általános szempontja. In: Papp - Perczel - Völgyesy: Munkapszichológia. Tankönyvkiadó, Bp., 1976. Völgyesy P.: Pályaismeret. Gödöllő 1993. Harkányi Adrienne: Pályaismereti foglalkozások vezetésének módszertani szempontjai. In: Tanárképzés és humán szolgáltatás, GATE, Gödöllő, 1996. Kukla Mária: Pályatervezés, pályadöntés Kézikönyv a “Pályaorientációs” képzés résztvevői számára Szeged, 1998. Kukla Mária: FIT Kézikönyv Szeged, 1995. Rodák Margit: Pályaismeret Belső kézirat a FIT munkatársai képzéséhez, OMKMK, 2000. CHOICES 2000 Felhasználói kézikönyv, OMKMK.

46


Hivatkozott és ajánlott fontosabb honlapcímek a téma iránt érdeklődőknek www.afsz.hu http://ec.europa.eu/eures http://ec.europa.eu/ploteus/ www.educatio.hu www.europass.hu www.epalya.hu www.felvi.hu www.fisz.hu www.kir.hu www.nive.hu www.nyak.hu www.npk.hu www.ofi.hu www.oh.gov.hu www.oki.hu www.okm.gov.hu www.scholarship.hu www.sulinet.hu www.sulinova.hu www.szakkepesites.hu www.szmm.gov.hu www.tka.hu

47


Mellékletek 1. sz. melléklet Pályainformációs anyagok listái 1999 – 2002. év között 2. sz. melléklet Pályainformációs mappák (1999 – 2002) FEOR besorolással 3. sz. melléklet HEF OP 1. 1. 2. 7. projekt keretében készült 200 db. új mappa listája (FEOR besorolással (2004 – 2005) 4. sz. melléklet HEF OP 1. 1. 2. 7. projekt keretében digitalizált régi és újonnan készült 344 db. film listája - ABC sorrendben (2004 – 2005) 5. sz. melléklet Elkészítésre javasolt 100 új FIT mappa listája 6. sz. melléklet Felújításra, kiegészítésre javasolt 50 régi FIT mappa listája 7. sz. melléklet Elkészítésre javasolt 40 új FIT film listája 8. sz. melléklet Borász szakmaismertető információs mappa (2005.) 9. sz. melléklet Intézményi kommunikátor szakmaismertető információs mappa (2005.) 10. sz. melléklet Borász foglalkozásismertető film forgatókönyve 11. sz. melléklet Borász foglalkozásismertető film forgatókönyve – a lektori vélemény csatolásával 12. sz. melléklet FIT mappák kiegészítése a foglalkoztatásra vonatkozó aktuális munkaerőpiaci információkkal és a foglalkozások jövőjére vonatkozó előrejelzések eredményeivel – Módszertani összefoglalás 3 K Konszensz Iroda, 2007.

48

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Állami Foglalkoztatási Szolgálat TÁMOP 2.2.2 projektiroda: 459-2080 [email protected] • www.afsz.hu

A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

Recommend Documents