A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Z Á R T K Ö R Ű R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G

A PLANINVEST BRÓKER ZÁRTKÖRŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ÜZLETSZABÁLYZATA ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A Társaság Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott tevékenységi engedélyének száma: III/73.028-5/2002. (2002. december 13.) és a III/71.021/2003 (2003. december 22.)

Hatályos: 2015. július 24-től Az 1. számú melléklet hatályos 2015. szeptember 09-től. A 3. számú melléklet hatályos 2015. szeptember 02-től. A 4. számú melléklet hatályos 2015. július 28-tól. A 6. számú melléklet hatályos 2014. augusztus 1-től. A 7. számú melléklet hatályos 2013. december A 8. számú melléklet hatályos 2013. december

A PLANINVEST Bróker Zrt. Üzletszabályzata és Általános Szerződési Feltételei

I. 1.a) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások a) befektetési szolgáltatási tevékenység 1. 5.§ (1) a) megbízás felvétele és továbbítása, b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára b) kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység 1. 5.§ (2) a) pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése 2. 5.§ (2) b) letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és ügyfélszámla vezetése 1.b) A Felügyelet által kiadott, az a) pontban foglalt tevékenységek végzésére jogosító határozat száma és kelte, valamint a Felügyelet elnevezése és levelezési és honlapcíme A határozat száma: 70.095/1995 A Felügyelet elnevezése: Magyar Nemzeti Bank (MNB) A Felügyelet levelezési címe: 1535 Bp. 114., Pf.: 777 A felügyelet honlapcíme: http://www.mnb.hu 1.c) Az ügyfél által a vállalkozással való kapcsolattartás nyelve A Pláninvest Bróker Zrt. (továbbiakban Társaság) és az Ügyfél közötti kapcsolattartás hivatalos nyelve - kivéve, ha a felek kifejezetten elérően nem állapodnak meg – a magyar. Az Ügyfél kérése esetén - az erre vonatkozó megállapodásban meghatározott esetekben és körben - a Társaság jogosult egyes értesítéseket, tájékoztatásokat más nyelven is megadni azzal, hogy az eltérő nyelven küldött értesítések esetén is – eltérés felmerülése esetében - a Társaság által magyar nyelven kiállított értesítések minősülnek hivatalosnak. Az idegen nyelvű tájékoztatásokban, értesítésekben használt fogalmakat az Üzletszabályzat rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni. 1.d) A vállalkozás ügyféllel történő kapcsolattartásának módja, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módját, eszközét Az ügyfél csak személyesen vagy meghatalmazottja útján köthet számlavezetési vagy adásvételi szerződést a társaság székhelyén, illetve valamelyik vele szerződéses kapcsolatban lévő ügynök irodájában. Az ügynökök felsorolását és címét az üzletszabályzat 4. sz. melléklete tartalmazza. Az ügynök által az ügyfeleknek az ügynöki tevékenysége körében okozott esetleges károkért a Társaság köteles helytállni. Bizományosi megbízás megkötésére kizárólag a központi épületben, a Társaság székhelyén van lehetőség. (8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21.)


2 A szerződés megkötésével, teljesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos szabályok 2.a) Az ügyfél azonosításának részletes szabályai Az azonosításhoz a Társaság rendelkezésére bocsátandó adatok, dokumentációk körét, a számlatulajdonos azonosításának szabályait a mindenkor hatályos pénzmosási jogszabályok határozzák meg. Ezeken kívül a Társaság ügyfeleinek egyéb adatait is rögzítheti, amennyiben arra adatszolgáltatásaihoz vagy feladatainak ellátásához szüksége lehet. A Társaság nemcsak az ügyfél személyét azonosítja, hanem feladata az üzleti kapcsolat illetve az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ügyfél-átvilágítás természetes személy esetén A Társaság az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor (figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is), illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfélátvilágításra még nem került sor, valamint ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, - köteles azonosítani az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá köteles a képviselőt és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Természetes személy esetén a befektetési szolgáltató átvilágítást végző munkatársa legalább a következő adatokat köteles írásban rögzíteni (minimum adatkör):  családi és utónevét (születéskori nevét)  állampolgárságát  lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor „lakcím nélküli” megjelölést)  és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait) Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni. A Társaság érintett munkatársa kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy a minimum adatokon túlmenően további adatokat is rögzít. Ebben az esetben természetes személy esetén a következő adatokat is rögzíti:  születési hely, idő  anyja neve A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyintéző köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását: Természetes személy esetén:  magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa  külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya  14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa


Az azonosítást végző munkatárs köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is, valamint köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):  üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát  ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét A befektetési szolgáltató munkatársa ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is:  a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. Az ellenőrző tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. A befektetési szolgáltató fenti adatokon túlmenően egyéb ügyféladatokat is rögzíthet (pl.: adóazonító jel), ha erre adatszolgáltatásaihoz, vagy feladatainak ellátásához szüksége lehet. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében a Társaság szolgáltatást nyújthat olyan magánszemélyeknek is, akiknek nincs otthonuk. Lakcím nélküli ügyfelek esetében különös gondossággal kell eljárni. Amennyiben nagyobb összeg van az ügyfél számláján, illetve az ügyfél nagyobb mennyiségű befektetéssel rendelkezik, azt a Társaság bejelenti az erre illetékes hatóságnak. Ügyfél-átvilágítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén A Társaság azonosításért felelős munkatársa az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):  a neve és rövidített neve  székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe  cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma Ezeken túlmenően kockázatérzékenységi alapon, a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti:  a főtevékenység  képviseletre jogosultak neve és beosztása  kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) az előző pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően – a befektetési szolgáltató az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy 1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta


2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént 3. külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént 4. cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges. Az igazolást a Társaság csak az Országos Fordító és Fordítás Hiteleső Iroda által készített és hitelesített fordítással együtt fogadja el. A 4. pontban meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, és a befektetési szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően a Társaság elvégezi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. A személyazonosságot igazoló okirat ellenőrzésénél köteles ellenőrizni az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét is. Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt az ügyintézőnek dokumentálni kell. A befektetési szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):  üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát  ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét A Társaság munkatársa ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon rögzítheti az alábbi adatokat is:  a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) A Társaság az ügyfeleivel fennálló üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. A Társaság a fenti adatokon túlmenően egyéb ügyféladatokat is rögzíthet, ha erre adatszolgáltatásaihoz, vagy feladatainak ellátásához szüksége lehet. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül értesíteni a Társaságot az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkezett változásról.


A tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése. A Társaság arra kijelölt alkalmazottja az ügyfél-átvilágítás során köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e. Amennyiben az ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia (minimum adatkör):  tényleges tulajdonos neve  lakcíme  állampolgársága A Társaság a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosának ezen három adatát elkérheti abban az esetben, amennyiben az adatok a bemutatott dokumentumokból nem állapíthatók meg. A Társaság kockázatérzékenységi alapon az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):  az azonosító okmány típusa és száma  külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely  születési hely és idő  anyja neve. A nyilatkozat szerepelhet a szerződésben, illetve arról készült külön formanyomtatványon is, melynek során az ügyfél minden esetben büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozik. Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a Társaság nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a Társaság az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, illetve ha a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Társaságot értesíteni. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás. A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie. A befektetési szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben ügyfele befektetési szolgáltatási tevékenységét az Európai Unió területén végzi. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat abban az esetben is, ha olyan harmadik országban székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató,


befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalványfelvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet folytató szolgáltatónak minősül, amelyre a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a Pmt-ben) meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll. A befektetési szolgáltató egyszerűsített átvilágítási eljárást folytathat, amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak. Továbbá amennyiben az ügyfél a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szervnek minősül, így a Magyar Nemzeti Bank, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság, ügyvédek esetében az a kamara, melynek az ügyvéd a tagja, közjegyzők esetében az a kamara, melynek a közjegyző a tagja. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazza a Társaság, ha ügyfele központi államigazgatási szerv, valamint helyi önkormányzat, továbbá az Európai Közösség intézménye, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank. Fokozott ügyfél-átvilágítás: A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetén a Társaság köteles fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazni. A Társaság illetékes munkatársa a következő két esetben köteles elvégezni a fokozott ügyfél-átvilágítást: 1. Az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából 2. Más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő személyekkel üzleti kapcsolat létesítése, részükre ügyleti megbízás teljesítése 1. Az ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában A Társaság illetékes munkatársa az azonosítás során, mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában az ügyfél-azonosítás esetére meghatározott maximum adatkört köteles rögzíteni. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére átnyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az


okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. 2. Más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő azonosítása Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles minden esetben a befektetési szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben. (Pénzmosási szabályzat szerint) Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a Társaság elnök-igazgatójának jóváhagyása szükséges. Amennyiben a Társaság a nyilatkozat valódiságát kétségesnek tartja köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Külföldi kiemelt közszereplő esetén a Társaság valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést elvégzi, azaz a bemutatott azonosító okmány alapján a minimum adatkört rögzíti és kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy további adatokat is rögzít, elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja, rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések elfogadása A Társaság a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményét nem fogadja el. 2. b) Azon okiratok és nyilatkozatok felsorolása, amelyek alkalmasak a vállalkozás számára az előírt megfelelési teszt elvégzéséhez valamint az ügyfélminősítés szabályai b.1) Azon okiratok és nyilatkozatok felsorolása, amelyek alkalmasak a vállalkozás számára az előírt megfelelési teszt elvégzéséhez A Társaság a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon. Mivel a Társaság befektetési tanácsadási és portfólió kezelési szolgáltatási tevékenységet nem végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően a leendő szerződő féltől, illetőleg az ügyféltől nyilatkozatot kér a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével, b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és c) különösen ezek kockázataival kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valóban a számára megfelelő ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánlja. Az (1) bekezdésben foglalt ismeret és tapasztalat értékelése (a továbbiakban: megfelelési teszt) során a társaság


a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket, b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását. A megfelelést teszt eredményének következménye: Amennyiben a Társaság nem tudja a teszt alapján megállapítani, hogy az eszköz, amire az ügyfél ügyletet kíván kötni megfelel-e az ügyfél ismereteinek, illetve kockázatvállalásának, erre a Társaság felhívja az ügyfél figyelmét, és az ügyfélnek kifejezetten rendelkeznie kell arról, hogy továbbra is szeretné az ügyletet megkötni. A teszteket a szolgáltatás nyújtása illetve az ügyletkötés előtt kell elvégezni és értékelni. A Társaság által alkalmazott megfelelési tesztet az üzletszabályzat 4. sz. melléklete tartalmazza. b.2) Az ügyfélminősítés szabályai A Társaság - a Befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv. (Bszt.) rendelkezései alapján - az alábbiak szerint határozza meg, hogy az Ügyfeleket milyen ügyfélkategóriákba sorolja, valamint az alábbiak rendelkeznek a kategóriák közötti átjárás szabályairól. 1. A Társaság által alkalmazott ügyfélkategóriák: − Elfogadható partner (eligible counterparty) − Szakmai ügyfél (professional client) − Lakossági ügyfél (retail client) 1.1. Elfogadható partner: Azon ügyfelek tartoznak e kategóriába, amelyek esetében a szakmai és piaci ismeret, jártasság, tapasztalat és ebből következően a kockázatviselő képesség egyes pénzügyi eszközök, ügyletek tekintetében alappal feltételezhető. Elfogadható partner az a vállalkozás, amellyel a Társaság az ügyfelek nevében a megbízások teljesítésére és továbbítására anélkül hozhat létre vagy köthet ügyleteket, hogy be kellene tartania az ilyen ügyletek vagy az ilyen ügyletekhez közvetlenül kötődő kiegészítő szolgáltatások tekintetében a tájékoztatási, ügyletkötési (pl.: legjobb végrehajtás elve, ügyfélminősítés) kötelezettségeket. Elfogadható partner: a) a befektetési vállalkozás, b) az árutőzsdei szolgáltató, c) a hitelintézet, d) a pénzügyi vállalkozás, e) a biztosító, f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság, g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő, h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, j) a központi értéktár, k) tőzsde l) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,


m) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam szakmai ügyfélnek ismer el, n) ún. kiemelt vállalkozás o) Kiemelt intézmények, és p) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam ilyenként ismer el. Ezen belül: Kiemelt vállalkozás: Kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró, b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró, c) saját tőkéje legalább kétmillió euró. Kiemelt intézmény a) valamely EGT-állam kormánya, b) valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata, c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete, d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank, e) a Világbank, f) a Nemzetközi Valutaalap, g) az Európai Beruházási Bank, és h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény, vagy államközi szerződés hozott létre. 1.2. Szakmai ügyfél: Valamennyi elfogadható partner, amennyiben a Társaság az ügyfelek nevében a megbízások teljesítésére vonatkozó tevékenységeken kívüli tevékenységei keretében nyújt befektetési szolgáltatást. 1.3. Lakossági ügyfél Azon ügyfelek tartoznak ebbe a körbe, akik/amelyek nem minősülnek elfogadható partnernek vagy szakmai ügyfélnek. 2. Ügyfelek minősítésére vonatkozó szabályok 2.1. A Társaság valamennyi ügyfelet minősíti az 1. pont szerinti ügyfélkategóriák szerint. Amennyiben az Ügyfél nem felel meg az 1.1. és 1.2. pontban meghatározott kritériumoknak, alapértelmezett minősítésként lakossági ügyfélnek minősül. A Társaság az ügyfélminősítésről tartós adathordozón értesíti az ügyfelet. A Társaság, speciális tevékenyégénél fogva valamennyi ügyfelét, akivel értékpapír adásvételi szerződést köt, illetve kíván kötni, alapértelmezettként lakossági ügyfélnek sorolja be és eszerint kezeli, mivel a lakossági ügyfél az, akire a legnagyobb figyelmet szükséges szentelni, számára a legrészletesebb tájékoztatást kell adni. Az ő esetében a legkifinomultabbak legrészletesebbek a tájékoztatási elvárások. 2.2. Minden Ügyfélnek lehetősége van arra, hogy az alapértelmezett ügyfélkategóriájának változtatását kérje. Erre a 3. pont szerinti körben és feltételekkel nyílik lehetősége azzal, hogy az átminősítésének alapfeltétele a Társasággal erre vonatkozó megállapodás kötése. Az átminősítés hatályba lépésének az időpontja a Társaság központi nyilvántartási rendszerében történő átvezetés időpontja függetlenül attól, hogy az Ügyfél a módosítást a Társaság székhelyén vagy azon kívül (pl. ügynökhálózatában) kezdeményezi.


2.3. A Társaság fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben hivatalos tudomására jut, hogy: - a szakmaivá átsorolt ügyfél esetében az átsorolás alapjául szolgáló körülmények nem állnak fenn - azon szakmai ügyfél esetében, amelynek a törvényben meghatározott mutatószámai nem állnak fenn, - azon szakmai ügyfél és elfogadható partner esetében, amelyek ilyen státuszú besorolásához szükséges törvényben meghatározott kritériumoknak nem felelnek meg (pl. tevékenységi engedély visszavonása) a Bszt-ben meghatározott feltételek szerinti ügyfélkategóriába sorolja át az ügyfél előzetes hozzájárulása nélkül, amelynek hatályba lépése ezen automatikus átsorolás időpontja. 2.4. A Társaság fenntartja a jogot az ügyfelek fentiektől eltérő besorolására is, de az eltérés csakis olyan irányban történhet, hogy azáltal az ügyfél védelme magasabb fokú, az ügyfél a tájékoztatás tágabb körét élvezi: − Az elfogadható partnert - a törvényi előírások keretein belül - szakmai vagy lakossági ügyfélként kezeli − A szakmainak tekintett ügyfelet lakosságiként kezeli. 2.5. A Társaság fenntartja a jogot továbbá arra, hogy a besorolás változatlanul hagyásával a szakmai ügyfelek/elfogadható partnerek esetében is a lakossági ügyfelekre vonatkozó egyes szabályokat alkalmazza. 3. Ügyfél kérésére történő átminősítés feltétele: 3.1. A Társaság lehetőséget biztosít az ügyfélkategóriák közötti átjárhatóságra az alábbiak szerint: 3.1.1. Szakmai ügyfél lakossági ügyféllé történő átminősítésére sor kerülhet általánosan és ügylettípusonként azzal, hogy. az átminősítés történhet általánosan és ügylettípusonként és az átminősítés megtörténtével ezen ügyfélre a szakmai/lakossági ügyfélre vonatkozó jogok és kötelezettségek válnak irányadóvá 3.1.2. Elfogadható partner szakmai és lakossági ügyféllé történő átminősítésére kizárólag kiemelt intézmények és kiemelt vállalkozások esetében kerülhet sor, azzal, hogy az átminősítés történhet általánosan és ügylettípusonként és az átminősítés megtörténtével ezen ügyfélre a szakmai/lakossági ügyfélre vonatkozó jogok és kötelezettségek válnak irányadóvá 3.1.3. Lakossági ügyfél szakmai ügyféllé történő átminősítésére sor kerülhet általánosan vagy ügylettípusonként, azonban kizárólag az alábbi feltételek fennállása esetén: 3.1.3.1. A lakossági ügyfelek elfogadható partneri minősítést nem szerezhetnek 3.1.3.2. A következő kritériumok közül legalább kettő teljesül: 3.1.3.2.1. a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű, vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le, 3.1.3.2.2. pénzügyi eszközökből álló portfoliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót,


3.1.3.2.3. legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be a) befektetési vállalkozásnál, b) árutőzsdei szolgáltatónál, c) hitelintézetnél, d) pénzügyi vállalkozásnál, e) biztosítónál, f) befektetési alapkezelőnél, g) kollektív befektetési társaságnál, h) kockázati tőkealap-kezelőnél, i) magánnyugdíjpénztárnál, j) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, k) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, l) központi értéktárnál, vagy m) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél. 3.1.3.3. írásban nyilatkozik a Társaság felé az átminősítési igényéről, beleértve azt a nyilatkozatot is, hogy elfogadja, hogy ezáltal a lakossági ügyfeleket megillető magatartási szabályok előnyeiről lemond, ismeri az ilyen védelem elveszítésének következményeit és köteles tájékoztatni a Társaságot minden olyan változásról, amely érintheti a jelen nyilatkozata alapján elvégzett szakmai ügyfél besorolását, ennek elmulasztásából eredő következményekért a Társaság nem tehető fellelőssé 3.1.3.4. írásbeli megállapodást köt a Társasággal az átminősítéssel kapcsolatosan 2c) Az egyes befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások keretében köthető ügyletek részletes szabályai, ideérve ügyletenként az ügyfélnek a vállalkozás által kezelt pénzügyi eszköze és pénzeszköze feletti rendelkezésének módját és részletes szabályit is. 1. Megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az ügyfél javára 1.1.

Általános rendelkezések

1.1.1 Az értékpapír bizományosi tevékenység során a Társaság az Ügyfél megbízása alapján saját nevében, de az Ügyfél javára (számlájára), a megbízásban rögzített feltételek mellett köt értékpapír adásvételi szerződést. A Társaság kizárólag dematerializált, nyilvános kibocsátású és szabályozott piacra nem bevezetett részvények esetében köt bizományosi szerződést. 1.1.2.

Az értékpapír bizományi szerződés kiterjed legalább: a) b) c) d) e) f)

a szerződő felek megnevezésére és lakcímére (székhelyére), az ügylet fajtájának megjelölésére, az ügylet tárgyának pontos megjelölésére (az eladni vagy venni kívánt értékpapír megnevezésére, mennyiségére és címletére), a megbízás időtartamára, amely lehet eseti, vagy szólhat meghatározott időtartamra, az ár megjelölésére, az Üzletfelet terhelő díj, jutalék és költségek megjelölésére, illetve azok számítási módjára, továbbá az Ügyféllel való elszámolás módjára.


1.1.3.

A Társaság értékpapír adásvételre vonatkozó megbízást akkor fogad el és teljesít, ha az Ügyfél legkésőbb a megbízással egyidejűleg a megbízás fedezetét (az értékpapírt vagy az értékpapír letéti bizonylatának eredeti példányát, illetve a vételárat) és a bizományosi díjat a Társaságnál letétbe helyezi. A letétbe helyezett vételár összegnek fedezetet kell nyújtania az Ügyfél által még elfogadható legmagasabb áron történő vásárláshoz.

1.1.3.

Az értékpapír fedezet elhelyezése a megbízással érintett értékpapírnak a Társaság számlájára történő transzferálásával lehetséges.

1.1.4

A bizományosi üzlet keretében átvett értékpapírt illetve a készpénzt a Társaság saját eszközeitől és vagyonától elkülönítetten tartja nyilván, azok az adásvétel tényleges megkötéséig az Ügyfél tulajdonában maradnak.

1.1.5.

Egy megbízás csak egynemű értékpapírokra vonatkozhat, különböző értékpapírokra a Társaság egyedi megbízásokat fogad el.

1.1.9

Az Ügyfél a korábban adott megbízást minden munkanapon az üzleti órák alatt írásban módosíthatja. A mennyiség vagy a limitár változtatása új megbízásnak, míg a teljesítési határidő módosítása az eredeti szerződés módosításának minősül. Mindkét esetben a módosítás elfogadása az új megbízásokra vonatkozó szabályok szerint történik.

1.1.10 A megbízás visszavonása illetőleg módosítása legkorábban a következő munkanapra tőzsdei megbízás esetén a következő tőzsdei napra - vonatkozik, de a Társaság amennyiben lehetősége van rá, jogosult a módosítást korábban is végrehajtani. 1.1.11. Az Ügyfél az értékpapír bizományosi szerződést annak teljesítése és lejárta előtt felmondhatja a kikötött kezelési költség, továbbá a Társaság kellő körültekintés melletti eljárásával felmerült, igazolt teljes kárának a megfizetése ellenében. A Társaság e követelését a letétbe helyezett bizományosi díj/értékpapírok terhére jogosult érvényesíteni. 1.1.12. A letétbe helyezett értékpapírokat illetve a vételárat, valamint a bizományosi díj esetlegesen visszajáró részét a Társaság lehetetlenülés esetén visszaszolgáltatja az Ügyfél részére. 1.1.14. Ügyfél halála (megszűnése) esetén, természetes személy esetén annak jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy bírósági ítélettel igazolt örököse, illetve nem természetes személy esetén annak egyéb módon igazolt jogutódja válik a megbízás, illetve a megkötött ügylet jogosultjává vagy kötelezettjévé. 1.1.15. A Társaság a bizományosi megbízások teljesítése során igénybe veszi a vele szerződéses kapcsolatban lévő ügynöki hálózatot is. A befizetések könyvelése a Társaság központi irodájában (8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21.) történik. Az ügynökök az ügyfelek pénzét és értékpapírjait nem kezelik. (A Társaság ügynökeinek felsorolását az Üzletszabályzat 4.sz. melléklete tartalmazza.) A Társaság e tevékenységi körben is az ügynök eljárásáért úgy felel, mintha saját maga járt volna el.


1.2.

TELJESÍTÉS

1.2.1 A Társaság az ügyfél megbízását az ügyfél számára a lehető legkedvezőbb módon hajtja végre. Az legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a társaság a következő szempontokat vizsgálja: a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát, b) a megbízás tárgyát képező befektetési eszköz tulajdonságait, c) a megbízás költségét, d) a megbízás végrehajtásának időigényét, e) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét, f) a megbízás nagyságrendjét, g) a megbízás természetét, h) az ügyfél minősítését, és ha a Társaság lakossági ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor. Az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több, a befektetési vállalkozás több helyszínen is teljesíthető, a Társaság az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költséget. Az ügyfél kérésére a Társaság írásban igazolja, hogy az ügyfél a megbízását a legkedvezőbb módon hajtotta végre.. 1.2.2.

A Társaság értékpapír-bizományosi megbízásokat a szükséges fedezet (értékpapír, megbízási díj, kezelési költség, vételár) letétbe helyezésével együtt minden munkanapon a Társaság által meghirdetett üzleti órák alatt fogad el, központi irodájában. Az ezen idő alatt beérkezett és rendben talált megbízások teljesítését hacsak az Ügyfél másképp nem rendelkezik - a Társaság a megbízási szerződés megkötésének napját követő 1. (első) munkanaptól kísérli meg teljesíteni.

1.2.3. A megbízás tartama alatt a Társaság változatlan feltételek mellett kísérli meg az ügylet megkötését. 1.2.4.

A Társaság a részére nyújtott megbízásokat időrendben nyilvántartásba veszi, és az azonos tartalmúakat ebben a sorrendben teljesíti.

1.2.5.

Az azonos időpontban érvényes, azonos értékpapírra, azonos ügylettípusra és azonos limitárra vonatkozó megbízásokat a Társaság együtt kísérli meg teljesíteni. A különböző feltételű megbízásoknál a teljesíthetőség, az azonos feltételű megbízásoknál a megbízások benyújtási sorrendje a teljesítés rendező elve.

1.2.6.

Különböző feltételű megbízások esetén a vételi megbízások közül a Társaság azt a megbízást teljesíti először, amely a legmagasabb vételi limitárhoz, az eladási megbízások közül pedig azt, amelyik a legalacsonyabb eladási limitárhoz kötötte az ügylet megkötését.

1.3.

A z ügylet elszámolása

1.3.1.

Az értékpapír-bizományosi megbízás alapján létrejött ügylet megkötését követően a társaság gondoskodik az ügylet elszámolásáról.


1.3.2.

A szerződés teljesítéséről az ügyfél jogosult a társaságtól telefax, illetve telefon útján érdeklődni. A Társaság az ügyfelet a megbízás teljesítéséről (részteljesítéséről) külön tájékoztatja.

1.3.3.

A szerződés megkötését követő munkanapon

1.3.4.

a)

az ügyfélnek járó pénzösszeget átutalja az ügyfél által megadott bankszámlára, illetve pénztáron keresztül kifizeti a megjelenő ügyfélnek, vagy az összeg az ügyfélnek a társaságnál vezetett ügyfélszámláján jóváírásra kerül.

b)

az értékpapírt az Ügyfél értékpapírszámláján jóváírja.

A Társaság az elszámolás mellett az ügyfél részére a szolgáltatásról számlát állít ki.

2. Pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése 2.1 Igény esetén a nyomdai úton előállított értékpapírokat a Társaság letéti szerződés alapján értéktárában őrzi az ügyfél javára. 2.2 Nyomtatott értékpapírok letéti őrzése során a Társaság az értékpapír valódiságát nem vizsgálja. 2.3 Az értékpapírt a Társaság sorszám szerint veszi át, és átadáskor ugyanazokat a sorszámú (és címletű) értékpapírokat adja vissza. 2.4 Az értékpapírok átadása illetve átvétele átadás-átvételi bizonylattal történik. 2.5 A letétbe helyezett értékpapírok társasági eseményekkel kapcsolatos kezelése csak külön megállapodás alapján történhet. 3. Letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és ügyfélszámla vezetése 3.1 Értékpapír-számla vezetése 3.1.1 A dematerializált értékpapírokról a Társaság az értékpapír tulajdonos az ügyfél javára értékpapír-számlát vezet. Az értékpapír-számla az értékpapír-számla szerződés megkötésével jön létre. Ebben a számlavezető Társaság kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő ügyfél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a Társaságnál megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos ügyfél szabályszerű rendelkezéseit teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonos ügyfelet értesíti. 3.1.2 Az értékpapír-számla tartalmazza: - a számla számát és elnevezését, - a számlatulajdonos ügyfél nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), illetve a jogszabályban az azonosításra előírt adatokat, - az értékpapír ISIN azonosítóját, megnevezését és mennyiségét,


- az értékpapír esetleges zárolására való utasítást. 3.1.3 Az értékpapír-számlán végrehajtott műveletet a Társaság a művelet napján kiállított visszaigazolásban rögzíti, és azt eltérő megállapodás hiányában a kivonatot évente, a pénzügyi számlával együtt megküldi az ügyfélnek. 3.1.4 A Társaság az értékpapír-számla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos ügyfél kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki. A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem minősül értékpapírnak, nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya. Az értékpapír-számla feletti rendelkezésre a számlatulajdonos ügyfél illetve az általa meghatalmazott személy jogosult. A Társaság felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt a társasággal az ügyfél a Társaság által rendszeresített formában és tartalommal írásban közölte. 3.1.5 Az értékpapír-számla feletti rendelkezésre jogosult személyek aláírását a számla megnyitásakor a számlatulajdonos ügyfél közli a Társasággal, ez az értékpapír-számla megnyitásának feltétele. A Társaság mindaddig a nála bejelentett aláírókat fogadja el az értékpapír-számla felett rendelkezni jogosult személyekként, amíg az arra jogosult személytől új, az értékpapír-számla felett rendelkezésre jogosult személyek megjelölését meg nem kapja. 3.1.6 Az Ügyfél írásbeli utasítására a Társaság az értékpapírokat harmadik személynek a KELER Rt.-nél, más befektetési szolgáltatónál vagy a társaságnál vezetett értékpapír nyilvántartási számlájára átvezetteti (értékpapír transzfer). Az értékpapír transzfer teljesítési határideje legkésőbb a megbízó írásbeli utasításától számított 1.(első) munkanap (a továbbiakban értéknap). 3.1.7 Az ügyfél jogosult bejelenteni a Társaságnak, hogy az értékpapír-számlán elhelyezett értékpapírokat vagy azok egy részét harmadik személy javára szóló jog terheli. A Társaság kedvezményezetti zárolást kizárólag abban az esetben teljesít, ha abban a KELER Rt. közreműködik. A Társaság az így meghatározott, illetve a jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető joggal terhelt értékpapírokat ún. zárolt értékpapír-számlára vezeti át, megjelölve a zárolás jogcímét (különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás, stb.) és azt a személyt, akinek a javára a zárolás szól. A zárolt alszámláról a Társaság számlakivonatot állít ki, amelyet megküld a számlatulajdonos ügyfélnek és a zárolás jogosultjának, illetve az érintett bíróságnak, hatóságnak, vagy végrehajtónak. Ugyanígy jár el a Társaság a jogosultság bejegyzésének törlése esetén. A Társaság a jogosultságot kizárólag a jogosult írásbeli nyilatkozata alapján törli. Amennyiben a számlatulajdonos Ügyfél a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníti, a Társaság gondoskodik arról, hogy a zárolás tényének és jogcímének feltüntetésével kerüljön az értékpapír átvezetésre az új értékpapír-számlán. 3.1.8 Az értékpapír-számlaszerződést a számlatulajdonos ügyfél írásban bármikor felmondhatja, a felmondás azonban - a számla kimerülése kivételével - csak akkor érvényes, ha az Ügyfél egyidejűleg más számlavezetőt jelöl meg. A számla kimerülése a számlát nem szünteti meg. 3.1.9 - A Társaság az értékpapírszámla szerződést - harminc nap felmondási idővel felmondással akkor szűntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos ügyfél a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét


-

-

-

-

ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A Társaság a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Amennyiben a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti, új számlavezető kijelölése hiányában a Társaság jogosult az értékpapírszámlát megszűntetni, és annak egyenlegét az általa vezetett gyűjtőszámlán - saját számlájától elkülönítetten azonosítható módon nyilvántartani, a jogosult költségére és veszélyére. A gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában a Társaságot kizárólag őrzési kötelezettség terheli, az új számlavezető bejelentéséig. Új számlavezető bejelentéséig a Társaság által gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában az értékpapírt kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján elrendelt tulajdonosi megfeleltetési kötelezettsége a jogosult adatainak átadása tekintetében a Társaságnak szünetel, valamint tulajdonosi igazolás kiállítására a Társaság nem kötelezhető. Amennyiben a Társaság a tevékenységével felhagy és a számlatulajdonos ismételt felhívás ellenére nem gondoskodik új számlavezető kijelöléséről, a tevékenységével felhagyó Társaság gondoskodik új számlavezető kijelöléséről, a számlatulajdonos költségére azzal, hogy az új számlavezető a számlatulajdonossal történő szerződéskötésig annak megfelelően jár el, ahogy a Társaság jár el az esetben, amikor a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. Az értékpapírszámla szerződés felmondása minden esetben csak írásban lehetséges, és önmagában az értékpapírszámla kimerülése a számlaszerződést nem szűnteti meg. 3.1.10 Amennyiben a számlatulajdonos részvényes részvényesi jogait személyesen kívánja gyakorolni, a dematerializált értékpapírról a Társaság tulajdonosi igazolást állít ki. A tulajdonosi igazolás tartalmazza a kibocsátó és a részvényfajta megnevezését, a részvény darabszámát, az értékpapír-számlavezető megnevezését és cégszerű aláírását, a részvényes nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét). E tulajdonosi igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes. A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapír-számlán az adott értékpapírra vonatkozóan a Társaság változást nem vezet át, a számla feletti rendelkezés a közgyűlés befejezéséig nem lehetséges, kivéve, ha a tulajdonosi igazolás egyidejűleg bevonásra kerül. A közgyűlési jogok gyakorlására kiállított tulajdonosi igazolásokról a Társaság a közgyűlést (megismételt közgyűlést) megelőzően írásban tájékoztatja a részvénytársaságot. 3.1.11 Az értékpapír-számla nem lehet "tartozik" egyenlegű, azaz az Ügyfél nem adhat érvényes megbízást, vagy rendelkezést, nem idézhet elő olyan helyzetet, amelynek eredményeként az értékpapír-számlát terhelő esedékes értékpapír szállítási, teljesítési kötelezettségei fedezetlenek és teljesíthetetlenek legyenek. 3.1.12 A Társaság az értékpapír-számla egyenlegéről legalább évente tájékoztatja az ügyfelet, mely tájékoztatást írásban vagy más tartós adathordozón bocsát az ügyfél rendelkezésére. 3.1.13 A Társaság munkanapokon az üzleti órái alatt fogad el az értékpapír-számlához kapcsolódó terhelési megbízásokat. A Társaság az üzleti órái alatt 8 órától 14 óráig beérkezett illetve elfogadott terhelési megbízásokat a tárgynapon, az ezt követően beérkezett illetve elfogadott terhelési megbízásokat pedig a megbízásban megjelölt időpontban, ennek hiányában a következő munkanapon hajtja végre.


3.2 Ügyfélszámla vezetése 3.2.1

A Társaság az ügyfél javára olyan, korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számlát vezet, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál.

3.2.2

Az ügyfélszámlán a társaság jóváírja az ügyfél javára befolyt jövedelmi jellegű tételeket is, valamint az ügyfélszámlára terheli az esetlegesen fizetendő forrásadó tételeket, valamint a társaságot illető esedékessé vált díjakat, költségeket.

3.2.3

Az ügyfélszámla nem lehet "tartozik" egyenlegű, azaz az ügyfél nem adhat olyan érvényes megbízást vagy rendelkezést, nem idézhet elő olyan helyzetet, amelynek eredményeként az ügyfélszámlát terhelő esedékes fizetési kötelezettségei fedezetlenek és teljesíthetetlenek legyenek.

3.2.4

A Társaság az ügyfélszámlán lévő pénzeszközt kizárólag hitelintézetnél vezetett letéti, illetve - a pénztári kifizetések érdekében a pénztárában tarthatja, és azt kizárólag az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel. az ügyfélszámlával kapcsolatban a fizetési módok közül kizárólag - átutalási megbízás, illetve - pénztári készpénz fizetés alkalmazható. A kettőszázezer forint összeghatárt meghaladó készpénzfelvételi igényét az Ügyfél köteles 1 munkanappal megelőzően előzetesen bejelenteni.

3.2.5

A Társaság munkanapokon az üzleti órái alatt fogad el az ügyfélszámlához kapcsolódó terhelési megbízásokat. A Társaság az üzleti órák alatt 8 órától 14 óráig beérkezett illetve elfogadott terhelési megbízásokat a tárgynapon, az ezt követően beérkezett illetve elfogadott terhelési megbízásokat pedig a megbízásban megjelölt időpontban, ennek hiányában a következő munkanapon hajtja végre.

3.2.6

Az ügyfélszámla nyitására, a számlakivonatokra, a számla feletti rendelkezésre és a számla megszűnésére az értékpapír-számlával kapcsolatban leírtakat kell megfelelően alkalmazni.

3.2.7

A Társaság az ügyfélszámla szerződés felmondása esetén a felmondás közlésével értesíti az Ügyfelet a számla megszűnésének jogkövetkezményeiről, és egyidejűleg felhívja az ügyfelet, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Ennek hiányában a Társaság a számlán elhelyezett pénzt legkésőbb a számlaszerződés megszűnését követő munkanapon készpénzben vagy postai úton kifizeti az ügyfélnek.

3.2.8

Mivel az ügyfélszámla nem kamatozik, emiatt a Társaság valamennyi pénzeszközt mely a társasághoz befolyik és ügyfeleit illeti, haladéktalanul, vagy legkésőbb másnap átutalja az ügyfél által megadott hitelintézeti bankszámlára.

2. d) Az ügyféllel történő szerződéskötés megtagadásának törvényben meghatározott okai A Társaság a szerződés megkötését köteles megtagadni a Bszt. alapján, ha 1

azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg – a megtagadási kötelezettség ez esetben akkor áll fenn, ha a Társaságnak tudomása van arról - vagy a megbízás körülményeit összességében értékelve alappal feltételezhető -


, hogy a megbízás teljesítése bennfentes kereskedést vagy piac-befolyásolást eredményez, 2

jogszabályba, a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,

3

az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt, vagy Az ügyféllel történő elszámolás módja, határideje

2. e) 1.

A teljesítés elszámolása

1.1.

Az értékpapír-bizományosi megbízás alapján létrejött ügylet teljesítését illetve részteljesítését követően a társaság gondoskodik az ügylet elszámolásáról.

1.2.

A szerződés teljesítéséről az ügyfél jogosult a társaságtól telefax, illetve telefon útján érdeklődni. A Társaság az ügyfelet a szerződés teljesítéséről (részteljesítéséről) külön tájékoztatja.

1.3.

A szerződés teljesítését követő munkanapon a) az ügyfélnek járó pénzösszeget átutalja az Ügyfél által megadott bankszámlára, illetve pénztáron keresztül kifizeti a megjelenő ügyfélnek, vagy az ügyfélnek a társaságnál vezetett ügyfélszámláján jóváírásra kerül. b) az értékpapírt az ügyfél értékpapírszámláján jóváírja, illetve a nyomdai úton előállított értékpapírt letéti őrzésbe veszi, vagy az ügyfél külön, írásbeli értékpapír kiadási kérelmére az értékpapírt az ügyfélnek átadja.

1.4.

Nyomdai úton előállított értékpapír esetén, amennyiben az ügyfél kiköti, hogy a megbízása alapján megvételre kerülő értékpapírt fizikailag át kívánja venni, úgy az értékpapírt a vételi ügylet megkötésétől számított 10. munkanaptól kezdődően veheti át a megbízás felvételének helyén.

1.5.

A Társaság nem vállal felelősséget az 1.3. és az 1.4. pontbeli határidő teljesítéséért, amennyiben a teljesítés a Társaság hibáján kívüli okból későn következik be. A Társaság nem vállal felelősséget azért sem, ha az ügyfél megbízásából vásárolt értékpapír az ügyfél által megkívánt címletben nem áll rendelkezésre. Az ügyfél által igényelt címletváltoztatás miatti késedelemért és felmerülő költségekért a Társaságot felelősség nem terheli.

1.6.

A Társaság az ügyféltől vagy az ügyfél javára átvett értékpapírokat az általa az ügyfél javára megnyitott értékpapírszámlán írja jóvá, és az értékpapírokat letétként kezeli. Az értékpapíroknak az ügyfél javára történő kiadására kizárólag az ügyfél írásbeli értékpapír-kiadási kérelmére kerül sor.

1.7.

Amennyiben a nyomdai úton előállított értékpapír fizikai átvételét igényli az ügyfél, úgy az értékpapír kiszolgáltatása átadás-átvételi bizonylat kitöltésével történik.

1.8.

A Társaság az elszámolás mellett az ügyfél részére a szolgáltatásról számlát állít ki.


2. f ) A szerződés módosításának, illetve magszüntetésének részletes szabályai, ideértve az elállási és felmondási határidőket 1. A Társaság és az ügyfél közötti egyedi ügyletek megszűnése: 1.1. A Társaság és az ügyfél közötti egyedi ügyletek megszűnhetnek: 1.1.1. közös megegyezéssel 1.1.2. teljesítéssel 1.1.3. rendes vagy azonnali hatályú felmondással 1.1.4. elállással 1.1.5. bármely fél jogutód nélküli megszűnésével, természetes személy megbízó esetén az Ügyfél halálával. 1.2. Bármely ügylet megszüntethető a felek közös megegyezésével. 1.3. Az ügyletek a teljesítéssel is megszűnhetnek. A szerződések megszűnése keretében teljesítésnek nevezzük az ügylethez kapcsolódó valamennyi kötelezettség valamennyi fél által való teljesítését. 1.4. Az egyedi ügyletek rendes felmondással csak abban az esetben mondhatóak fel, ha a rendes felmondás jogát jogszabály biztosítja, vagy a felek kifejezett megállapodás alapján arra lehetőség van. 1.5. A feleket az elállás joga akkor illeti meg, ha ezt a felek előzetesen szerződésben kikötötték, illetve ha jogszabály elállási jogot biztosít. 1.6. Az elállást vagy a felmondást az ügyfél írásban köteles közölni, hacsak jelen üzletszabályzat vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik. 2. Közös szabályok 2.1. Amennyiben az ügyfél a Társasággal kötött bármely szerződését felmondja, köteles helytállni a társaság által már elvállalt kötelezettségekért. 2.2. Az ügyfél tudomásul veszi, hogy elvállalt kötelezettségnek egyben teljesítésnek minősül, amennyiben megbízása alapján az ügyletet már megkötötték. 2.3. A Társaság azonnali hatállyal jogosult bármely és/vagy valamennyi felek között létrejött keretszerződés és/vagy egyedi szerződés felmondására az alábbi fontos okokból: 2.3.1. az ügyfél helytelen adatokat szolgáltat, vagy olyan magatartást tanúsít, illetve olyan adatokat szolgáltat, illetve nyilatkozatokat ad, amelyek tévedésre, megtévesztésre irányulnak, illetve a Társaságot valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy egyéb módon megtéveszti, 2.3.2. olyan körülmény áll be, mely alapján a Társaság a Bszt. alapján a szerződéskötés megtagadására lenne köteles 2.3.3. vagyoni helyzetét, illetve gazdasági viszonyait érintő olyan változás állt be, amely lényeges rosszabbodást idézett elő, vagy ennek a veszélye fennáll, 2.3.4. az ügyfél nem tesz eleget a jelen üzletszabályzatban meghatározott értesítési kötelezettségének, 2.3.5. az ügyfél más súlyos szerződésszegést követett el. 2.6. Az üzletszabályzat feltételei a szerződéses kapcsolatok megszűnése után is, azok teljes elintézésig érvényesek és hatályosak.


3. Számlavezetési szerződés megszűnése 3.1. A Számlaszerződés határozatlan időtartamra szól. A számla kimerülése a Számlaszerződést nem szünteti meg, eltérő megállapodás hiányában azonban amennyiben az ügyfélszámla egyenlege hat egymást követő naptári hónapon át nulla, ezen időtartam elteltével a Számlaszerződés megszűnhet és a Társaság jogosult az Ügyfél számláját lezárni. 3.2. Felmondás a Számlatulajdonos részéről: A Számlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül, írásban felmondhatja tartozásai egyidejű megfizetésével. A felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban csak akkor érvényes, ha az értékpapírszámla tekintetében a számlatulajdonos egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl. 3.3. -

-

-

-

A Társaság az értékpapírszámla szerződést - harminc nap felmondási idővel felmondással akkor szűntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos ügyfél a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A Társaság a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Amennyiben a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti, új számlavezető kijelölése hiányában a Társaság jogosult az értékpapírszámlát megszűntetni, és annak egyenlegét az általa vezetett gyűjtőszámláján - saját számlájától elkülönítetten azonosítható módon nyilvántartani, a jogosult költségére és veszélyére. A gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában a Társaságot kizárólag őrzési kötelezettség terheli, az új számlavezető bejelentéséig. Új számlavezető bejelentéséig a Társaság által gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában az értékpapírt kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján elrendelt tulajdonosi megfeleltetési kötelezettsége a jogosult adatainak átadása tekintetében a Társaságnak szünetel, valamint tulajdonosi igazolás kiállítására a Társaság nem kötelezhető. Amennyiben a Társaság a tevékenységével felhagy és a számlatulajdonos ismételt felhívás ellenére nem gondoskodik új számlavezető kijelöléséről, a tevékenységével felhagyó Társaság gondoskodik új számlavezető kijelöléséről, a számlatulajdonos költségére azzal, hogy az új számlavezető a számlatulajdonossal történő szerződéskötésig annak megfelelően jár el, ahogy a Társaság jár el az esetben, amikor a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti.

3.4. Az ügyfélszámla megszűnése esetén, ha a számlatulajdonos hitelintézetnél vezetett, nevére szóló bankszámlát nem jelöl meg, a számlán lévő pénzt a Társaság az Ügyfél részére legkésőbb a megszűnést követően kifizeti. 3.5. Az Ügyfél a szerződés megszűnéséig köteles a hátralékos díjakat és költségeket, a Társasággal szemben fennálló egyéb kötelezettségeket továbbá a számla megszűnéséhez kapcsolódó költségeket megfizetni. A számlaszerződés megszűnése esetén valamennyi – bármely a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységgel összefüggő, pénz- illetve értékpapír szolgáltatásához kapcsolódó – ügyféltartozás a megszűnéssel lejárttá válik.


3.6. A Társaság a számla megszüntetése esetén – amennyiben az Ügyfélnek vele szemben még tartozása van - a tartozás kiegyenlítéséig és azzal arányosan - az átutalási és transzfermegbízásokat nem teljesíteni, illetve szolgáltatásit korlátozni. 4. Bizományosi megbízás módosítása 4.1

Az ügyfél a korábban adott megbízást minden munkanapon az üzleti órák alatt módosíthatja. A mennyiség vagy a limitár változtatása új megbízásnak, míg a teljesítési határidő módosítása az eredeti szerződés módosításának minősül. Mindkét esetben a módosítás elfogadása az új megbízásokra vonatkozó szabályok szerint történik.

4.2

A megbízás visszavonása illetőleg módosítása legkorábban a következő munkanapra tőzsdei megbízás esetén a következő tőzsdei napra - vonatkozik, de a Társaság amennyiben lehetősége van rá, jogosult a módosítást korábban is végrehajtani.

4.3

Az ügyfél az értékpapír bizományosi szerződést annak teljesítése és lejárta előtt felmondhatja a kikötött kezelési költség, továbbá a társaság kellő körültekintés melletti eljárásával felmerült, igazolt teljes kárának a megfizetése ellenében. A Társaság e követelését a letétbe helyezett bizományosi díj/értékpapírok terhére jogosult érvényesíteni.

2. g) Az üzletszabályzat részét képező mellékletek felsorolása: a) b) c) d)

e) f) g) h) i) j)

a vállalkozásnak az ügyféllel kötendő szerződéseire vonatkozó formanyomtatványok (3.sz. melléklet) a kisszervezett tevékenységek köre és a kiszervezett tevékenységet végzők jegyzéke (A társaságnak nincs kiszervezett tevékenysége) a vállalkozás által igénybe vett közvetítők (ügynökök) jegyzéke (4. sz. melléklet) A vállalkozás által alkalmazott díjtételek jegyzéke, amely tartalmazza a szerződéskötéshez, valamint – egy korábban hatályban lévő szerződés (keretszerződés)és az egyes ügyletekhez kapcsolódó, az egyes ügyfelet terhelő költséget és díjat is ( 1.sz. melléklet) üzleti órák megjelölése (2.sz. melléklet) általános üzleti feltételek (Az általános üzleti feltételek a társaság üzletszabályzatának szerves része.) panaszkezelési szabályzat (6. sz. melléklet) a vállalkozás végrehajtási politikája (8. sz. melléklet) a vállalkozás összeférhetetlenségi politikájának összefoglaló leírása (7. sz. melléklet) A vállalkozás által alkalmazott megfelelőségi teszt (5. sz. melléklet)

2. h) adatvédelmi tájékoztatás módja 1. A Társaság az ügyfél személyes adatait a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezeli. 2. Az ügyfél személyes adatai kezelésének, felhasználásának célja a Társaság és az ügyfél között fennálló jogviszony alapján a Társaság és ügyfél között létrejött szerződések teljesítése és az, hogy az ügyfelet a Társaság az általa nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosan – beleértve a felek jogait és kötelezettségeit is - legmesszebbkörűen tájékoztassa. Az adatkezelés, adatfelhasználás célja így különösen a Társaság által befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások ügyfél részére történő nyújtása, ezen szolgáltatásokkal kapcsolatos pénz- és befektetési eszközkövetelések teljesítése.


3. A Társaság által kezelt adatok meghatározása: Valamennyi, az ügyfél értékpapír-titoknak és személyes adatnak minősülő adatai, amelyeket az ügyfél bocsát a társaság rendelkezésére, valamint valamennyi, a Társaság tudomására jutott, a vonatkozó jogszabályok alapján értékpapír-titoknak és/vagy személyes adatnak minősülő tény, adat, körülmény, egyéb információ. 4. Az adatkezelés időtartama: A Társaság és az ügyfél között fennálló jogviszony időtartama, valamint a jogviszony megszűnését követően az az időszak, ameddig a felek egymással követelést érvényesíthetnek, továbbá ameddig a jogszabály a Társaság részére kötelezően előírja bármely adat megőrzését, kezelését, felhasználását. 5. A Társaság jogosult az ügyfél személyes adatait a jogszabályi előírások betartásával továbbítani, illetve adatfeldolgozót igénybe venni. 6. Adatkezelésnek minősül: a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése is. 7. Adatfeldolgozásnak minősül az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. 8. Az ügyfél tudomással bír arról, hogy a pénzmosással kapcsolatos jogszabályi előírások alapján a Társaság olyan szolgáltatónak minősül, aki a mindenkor hatályos jogszabályok által előírt azonosítási (egyben adatgyűjtési) és egyéb kapcsolódó kötelezettségek alanya. Az ügyfél köteles tájékozódni a mindenkor hatályos pénzmosási jogszabályok által az ügyfél számára előírt kötelezettségekről és köteles ezen kötelezettségeinek eleget tenni a társaság vonatkozásában is. A Társaság ezúton felhívja az ügyfél figyelmét arra a körülményre is, hogyha a hatályos pénzmosási jogszabályban ügyletkötési tilalmat írnak elő a Társaság vonatkozásában, azt a Társaság köteles betartani. Az ebből fakadó károkért a Társaság felelősségét kizárja. 9. Adatvédelemmel kapcsolatos tájékoztatást a Társaság ügyfelei számlanyitáskor kapnak szóban, illetve az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a Társaság üzletszabályzata tartalmazza. 3)

Állomány átruházással, tevékenységi engedély visszavonásával illetve a tevékenység korlátozásával kapcsolatos információk, illetve a számlanyitás részletes feltételei. A számla jóváírásáról és egyenlegéről történő értesítés gyakorisága és módja,

3.a ) Állomány átruházásra vonatkozó általános szabályok 1. A Társaság a szerződéses kötelezettségei állományát - a 2. pontban írt kivétellel - a Felügyelet előzetes engedélye alapján más befektetési vállalkozásra vagy árutőzsdei szolgáltatóra átruházhatja, figyelemmel a 4. pontban foglaltakra. 2. A Társaság a szerződéses kötelezettségei állományát árutőzsdei szolgáltatóra nem ruházhatja át.


3. A Társaság más befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek állományát veheti át. 4. A Felügyelet 1. pont szerinti engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét. 5. A Társaság szerződéses kötelezettségei állományának tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

átruházására

a

Ptk.

6. A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során az átruházó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az ügyfeleket a) az átruházás szándékáról, és b) a 7-10. pontokban foglaltakról, az értesítésben pedig az ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg. 7. Ha az ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak elküldendő írásbeli nyilatkozatában a) más befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót jelöl meg, és b) feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát. 8. Az ügyfél részére az átadó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató legalább harminc napot biztosít a 7. pontban meghatározott nyilatkozat megtételére. 9. Ha az ügyfél a) a 8. pontban meghatározott határidőn belül nem, vagy b) a 6. pont b) pontjában foglaltakhoz képest hiányosan küldi meg nyilatkozatát az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elfogadta. 10. Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze a 6. pontban meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak. 11. Az átadó befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót az ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 12. Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át. 3.b)

A Társaság ügyféllel szembeni kötelezettségei - ideérve az ügyfél rendkívüli tájékoztatását is - a Társaság tevékenységi engedélyének, egyes tevékenységei végzésének részleges vagy teljes felfüggesztése, korlátozása és a tevékenység végzésére jogosító engedély visszavonása esetén


1. A Társaság köteles hirdetményi helyein való közzététellel haladéktalanul értesíteni ügyfeleit tevékenységi engedélyének, egyes tevékenységének részleges vagy teljes Felügyelet általi felfüggesztése, korlátozása, engedélyének részleges vagy teljes visszavonása esetén. 2. A Társaság tevékenységének a Felügyelet részéről történő korlátozása, felfüggesztése, illetve az Elszámolóháznak az Ügyfél megbízását érintő intézkedése esetén - valamennyi korlátozással érintett ügyletfajtát érintően - a Társaság az ügyfelek érdekében az adott helyzetnek megfelelően jár el. A Társaság a folyamatban lévő megbízásaival kapcsolatban a határozatnak illetve az intézkedésnek megfelelően jár el, minden tőle elvárható lépést megtesz a határozat illetve az intézkedések keretein belül. Az ügyfelek esetleges káraik enyhítése érdekében kötelesek a Társasággal együttműködni. 4.)

A számlanyitás részletes feltételei, és a számla jóváírásáról, terheléséről és egyenlegéről történő ügyfélértesítés gyakorisága és módja. 4.a) A számlanyitás részletes feltételei 1. A számlaszerződés írásos szerződés. 2. Természetes személyek esetében a „Számlaszerződés” megkötésének elengedhetetlen feltétele a személyes megjelenés. 3. A számlaszerződés megkötéséhez elengedhetetlenül szükséges, a társaság rendelkezésére bocsátandó adatok, dokumentációk körét, a számlatulajdonos azonosításának szabályait a mindenkor hatályos pénzmosási jogszabályok határozzák meg. 4. A Társaság megtagadja a számlaszerződés megkötését, ha az ügyfél a kötelező ügyfélazonosításhoz szükséges adatokat, okiratokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy a számla felett rendelkezni jogosultakat szabályszerűen nem jelenti be, illetve az adatokat hitelt érdemlően nem igazolja. 4. b) A számla jóváírásáról terheléséről és egyenlegéről történő ügyfélértesítés gyakorisága és módja. A Társaság a végrehajtott megbízást követően haladéktalanul, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról, illetve lakossági ügyfél esetén írásban vagy más tartós adathordozón haladéktalanul, de legkésőbb a megbízás végrehajtásának napját követő kereskedési napon. Amennyiben a megbízást a Táraság harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon ad tájékoztatást a megbízás végrehajtásáról. Utóbbi esetben a tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul is megkapja. A tájékoztatást a társaság az alábbi tartalommal adja meg: a) a befektetési vállalkozás neve vagy más azonosítója, b) az ügyfél neve vagy más azonosítója, c) a kereskedési nap, d) a megbízás végrehajtásának időpontja, e) a megbízás típusa, f) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója, g) a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója, h) az eladás/vétel megjelölés, i) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető, j) a pénzügyi eszköz mennyisége,


k) a pénzügyi eszköz kereskedési egységének ára, megjelölve a kereskedési egységet is, l) a teljes költség, m) a befektetési vállalkozás által az ügyfél felé felszámított jutalékának, díjának és egyéb költségeinek teljes összege, és - a lakossági ügyfél kifejezett kérésére - ennek jogcímenkénti lebontása, n) az ügyfél kötelezettségei az ügylet teljesítésével kapcsolatosan, ideértve a pénzügyi teljesítés vagy a fizikai leszállítással történő teljesítés határideje, és a teljesítéshez szükséges számlaszámok és egyéb információk, és o) ha az ügylet során az ügyféllel szemben álló partner a befektetési vállalkozás maga, a befektetési vállalkozással azonos vállalatcsoportba tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele volt, akkor ennek ténye, kivéve, ha a megbízás végrehajtására olyan kereskedési rendszeren keresztül került sor, amelyben a kereskedési szabályok ezt nem teszik lehetővé. A Társaság az értékpapír-számla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos ügyfél kérésére bármikor és haladéktalanul számlakivonatot állít ki. A számlakivonatot az ügyfél személyesen átveheti, vagy a társaság az ügyfél által megadott levelezési címre elküldi. II.

A Társaság ügyfeleitől megbízást telefonon, telefaxon vagy egyéb elektronikus úton nem fogad el.

III.

A felek felelőssége 1. A Társaság tevékenysége során az ügyfél érdekeinek figyelembevételével, befektetési szolgáltatótól általában elvárható gondossággal jár el. A Társaság a szerződések teljesítéséért felelős. A jogszabályban meghatározott esetek, valamint az ügyfél súlyos és felszólítás ellenére sem rendezett szerződésszegése kivételével a társaság a fennálló felelősségét nem korlátozza és nem zárja ki. 2. A Társaság nem felel erőhatalom, illetve üzletvitelének – közvetlen vagy közvetett megzavarásából származó károkért. 3. A Társaság nem vállal olyan megbízást, amely jogszabályba ütközik. Amennyiben ezt a Társaság nem tudja egyértelműen megállapítani, a szerződés megkötése előtt jogosult a Felügyelet vagy a megfelelő hatóság véleményét kikérni: a Társaság a megbízás/ügyletkötés függőben tartása, visszautasítása miatti károkért felelősségét kizárja. 4. A Társaság nem felel az általa vállalt szolgáltatás teljesítésének elmaradásáért, ha az eljárását az ügyfél és harmadik személy közt fennálló jogvita vagy harmadik személy felróható magatartása akadályozza. 5. A Társaság nem felel olyan károkért, melyek jogszabály vagy – tőle független – szabályzat változásokból fakadnak, továbbá külföldi vagy belföldi hatósági rendelkezések vagy azok változása miatt a szükséges hatósági engedélyek megtagadása vagy késedelmes megadása következtében merültek fel. 6. Amennyiben valamely értékpapír a Társaság teljesítésekor – a Társaságon kívülálló okból érvénytelenné válik, az ügyfél köteles a teljesítéshez ugyanolyan és ugyanannyi értékpapírt átadni az érvénytelenek helyett és/vagy – amennyiben erre nincs mód – a Társaság kárát megtéríteni.


7. Az ügyfél tudomásul veszi azt a tényt, hogy a Társaság tájékoztatási kötelezettsége nem terjed ki az egyes értékpapírok kibocsátóinak közleményeiről, a meghirdetett és /vagy lezajlott Társasági eseményekről, felvásárlási vagy hasonló ajánlatokról való értesítésre: az ügyfél maga köteles figyelemmel kísérni a kibocsátó mindenkor hatályos Társasági dokumentumainak és cégadatainak a változását, a megjelentetett közleményeket, értesítéséket. 8. A külföldi befektetési eszközök jogi szabályozása, a befektetési eszközök által megtestesített jogok és kötelezettségek, azok gyakorlásának és érvényesítésének módja lényegesen eltérhetnek attól, amelyek egy Magyarországon bevezetett befektetési eszközhöz kapcsolódnak. A külföldi befektetési eszközök által megtestesített jogok és kötelezettségek, azok gyakorlásának és érvényesítésének eltérő volta a befektető számára számottevően megnehezítheti, vagy számottevő költségekkel növelheti a külföldi befektetési eszközökkel kapcsolatos joggyakorlást. A külföldi befektetési eszközökre irányadó jogok tartalmazhatnak olyan társasági eseményeket, vagy olyan kibocsátói jogokat, melyeket a befektető nem ismer, melyekről a befektető nem kap teljes körű tájékoztatást és amelyekkel kapcsolatban esetleges joggyakorlása kizárt, vagy számottevően elnehezül. A hivatkozott jogok gyakorlásának, nyilatkozatok megtételének elmulasztása a külföldi befektetési eszközök feletti tulajdonjog elvesztését is eredményezheti. A Társaság ez ebből fakadó károkért felelősségét kizárja. 9. A Társaság nem vállal felelősséget az egyedi megbízások/ügyletek teljesíthetőségéért sem azért, hogy az értékpapírok ügyfél által meghatározott kondíciók szerint eladhatók, illetve megvásárolhatók. A Társaság az információt legjobb tudomása szerint nyújtja, de nem vállal felelősséget azért, hogy az egyes befektetési instrumentumok árfolyamváltozása nem az információnak megfelelő mértékű, vagy egyáltalán nem következik be. 10. A Társaság nem felel a tőzsdei termék forgalmazására bevezetett korlátozásokból fakadóan az ügyfelet ért veszteségekért/kárért. 11. A Társaság nem felel a téves adatszolgáltatásból, az ügyfél mulasztásából vagy késedelmes adatszolgáltatásból eredő károkért. Ha a Társaság felismeri a téves adatszolgáltatást, haladéktalanul felhívja az ügyfelet a helyes adatok közlésére. A Társaság ebben az esetben jogosult a megbízások/ügyletek teljesítését/megkötését függőben tartani. A teljesítés függőben tartásával kapcsolatos késedelemből fakadó károkért a Társaság felelősségét ezúton kizárja. 11. Az ügyfél viseli mindazon károkat, melyek abból származnak, hogy nem bocsátja a Társaság rendelkezésére a szükséges információkat, adatokat vagy azokat nem a valóságnak megfelelően közli a Társasággal, illetve az ezekben beálló változásokat, különös tekintettel azokra az adatokra, amelyek az ügyfél vagy a rendelkezésre jogosultak üzletkötési, cselekvési, jogi vagy kockázatviselő képességét befolyásolják. 12. Az ügyfél viseli mindazon károkat, amelyek abból adódnak, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról, az adózás rendjéről szóló, illetve a devizajogszabályokban, pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról rendelkező, valamint egyéb irányadó jogszabályokban foglalt mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő adatokat, okiratokat nem, hiányosan vagy késedelmesen bocsátja a társaság rendelkezésére. 13. A Társaság nem köteles arra, hogy a neki bemutatott, gyám, gondnok stb. vagy egyéb kijelölő bel- és külföldi okiratok, dokumentumok eredetiségét, teljességét vagy érvényességét megvizsgálja. Az ügyfél viseli azonban mindazon károkat, melyek ezen okiratok hamisításával, hiányosságával, hatálytalanságával vagy hamis kiállításával ill. fordításával kapcsolatban keletkeznek.


14. A jogszabályi kereteken belül a társaság nem felel a hamisított vagy hamis igazoló okmányokon, dokumentumokon alapuló megbízások teljesítéséből/ügyletek megkötéséből származó károkért. 15. A Társaság nem vállal felelősséget az átutalást vagy transzfert végző hitelintézet vagy más szervezet hibájából – ideértve az átutalási késedelemből adódó árfolyamveszteséget is – az ügyfélnél esetlegesen keletkezett veszteségért. 16. A Társaság nem felel az értesítések késedelméből, meghiúsulásából fakadó azon károkért, melyek a társaságnak nem felróhatóak. Amennyiben valamely Társaság által teendő értesítés, figyelmeztetés, felszólítás, tájékoztatás, közlés a Társaságnak felróható okból szenvedne késedelmet, az ügyfél elfogadja, hogy a Társaság értesítési kötelezettségének szerződésszerűen eleget tesz, amennyiben a Társaság a hiba kijavítása után – mely kijavítás érdekében a Társaság minden tőle elvárhatót megtesz - az értesítést haladéktalanul megküldi az ügyfél által megjelölt értesítési címre. Az ügyfél az értesítési késedelméből fakadóan nem érvényesíthet kárigényt, ha a Társaság bizonyítja, hogy a fentiek szerint minden tőle elvárhatót megtett a hiba kijavítása érdekében. 17. A Társaság nem felel azokért a károkért, melyek a postai úton történő kézbesítés hibáiból erednek. 18. A Társaságot nem terheli felelősség akkor sem, amennyiben a megküldésre kerülő értesítéseket az ügyfél azért nem tudja kézhez venni, vagy csak azért tudja késedelmesen kézhez venni, mert az ügyfél a társaságnak nem felróható okból nem tudja az értesítést átvenni. 19. A Társaság által az ügyfél részére küldött értesítések értékpapír titoknak minősülő információkat tartalmazhatnak. A küldött értesítések, így az értékpapír-titoknak minősülő adatok címzettje kizárólag az ügyfél, aki köteles arról gondoskodni, hogy az értesítés az általa megadott címen ne kerülhessen máshoz. 20. A Társaság nem felel az ügyfél esetleges, a társaság részére be nem jelentett postai cím-, fax-, telefon-, illetőleg e-mail cím változásból fakadó kárért. 21. A Társaság nem köteles az ügyfélre vonatkozó adózási optimumot és egyéb személyes körülményeket az ügyletkötéseknél és azok teljesítésénél figyelembe venni. 22. Az ügyfél szavatol azért, hogy a Társaság rendelkezésére bocsátott értékpapírok – ideértve az eladási megbízással érintetett befektetési eszközeit is – per-, teher- hiány és igénymentesek, továbbá valódiak. IV. Értesítés, tájékoztatás 1. A Társaság értesítései 1.1 Amennyiben jogszabály vagy az ügyféllel kötött hatályos szerződés kifejezetten eltérően nem rendelkezik, úgy a társaság jogosult meghatározni, hogy egyes értesítési, felhívási, tájékoztatási, figyelmeztetési és egyéb közlési kötelezettségének milyen értesítési módon tesz eleget. 1.2. A Társaság minden esetben postai úton küldi értesítéseit az ügyfél megadott címére.


1.3. A bizományosi szerződések megbontva történő teljesítése esetén a Társaság jogosult az ügyfelet kizárólag akkor értesíteni, ha a bizományosi megbízás egésze teljesült. 1.4 A Társaság írásos értesítései postai úton akkor számítanak kézbesítettnek, ha azokat az ügyfél legutoljára megadott címére elküldték. Ilyen cím hiányában az értesítést a Társaság az ügyfél általa ismert lakcímére, székhelyére megküldheti, de az ügyfél megváltozott címének felderítésére nem kötelezhető. A postai úton való elküldés megtörténtnek minősül abban az esetben, amennyiben az elküldés tényét a társaság (vagy megbízottja) iktatókönyve rögzíti, vagy azt postai feladójegyzék igazolja. 1.5 Amennyiben valamely postai küldemény „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „nem vette át”, „nem kereste” vagy más hasonló jelzéssel érkezik vissza a Társasághoz, úgy a Társaság ismételten megkísérli a címzést a megadott címre. Ennek megtörténte esetén az újabb szokásos postai idő elteltével a Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az értesítést az ügyfél megkapta, függetlenül attól, hogy az értesítés sikerült-e vagy sem. Ha a Társaság két egymást követő értesítés esetén a kézhezvétel meghiúsulásáról szerez ily módon kifejezett tudomást, úgy az ügyfél intézkedéséig az értesítések küldését felfüggeszti. Az ebből fakadó károkért a Társaság a felelősségét kizárja. A megküldés időpontjának a szokásos postai idő eltelte minősül. Szokásos postai időn belföldre 5 napot, külföldre 10 napot értünk 1.6. A Társaság, amennyiben az értesítéshez postai utat vesz igénybe, az ügyfélnek szóló iratokat és értesítéseket nem köteles ajánlottan vagy tértivevényesen postázni. 1.7. Amennyiben bármely értesítésre (értve ezen bármely felszólítást, figyelmeztetést tájékoztatást vagy egyéb közlést) annak kézhezvételétől számított 2 munkanapos jogvesztő határidőn, vagy a szerződésben meghatározott egyéb határidőn belül nem érkezik észrevétel vagy kifogás, azt a Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az értesítésben foglaltakat az ügyfél tudomásul vette és elfogadta és ebben a körben további vitának helye nincs. A jelen üzletszabályzatban vagy szerződésekben rögzített kifogásolási határidőn túli kifogás esetén az ügyfél köteles a Társaság számára hiteles igazolással késedelmét kimenteni. 1.8. Amennyiben az ügyfél valamely olyan értesítést nem kapott meg, amely értesítéssel a helyzetből kifolyólag vagy az értesítés meghatározott rendszeressége folytán számítania kellett, az értesítés tényéről és tartalmáról haladéktalanul köteles a Társaságnál érdeklődni. 1.9. Amennyiben a Társaság – a vonatkozó számviteli és adózási jogszabályok alapján – külön számla kiállítására köteles, azt a Társaság a jogszabályokban meghatározott határidőre kiállítja. A kiállított számlát a Társaság székhelyén megőrzi és azt az ügyfél részére kérésére átadja, illetőleg az ügyfél erre vonatkozó kifejezett külön kérése esetén az ügyfél által megjelölt címre megküldi postai úton. 1.10 Az ügyfeleknek küldött rendszeres és rendkívüli tájékoztatások költségét minden esetben a Társaság viseli. 1.11 Az ügyfél az általa adott megbízás teljesítéséről és a vállalkozás által vezetett számlájának egyenlegéről az üzletszabályzatban foglaltaktól eltérő módon is felvilágosítást kérhet. 2. Az ügyfél értesítései: 2.1. Az ügyfél a Társaságot írásban köteles értesíteni.


2.2. Az ügyfélnek a Társaság részére szóló írásos küldeményeit arra a címre kell küldenie, melyet a Társaság megadott részére, ilyen cím hiányában a szerződésben szereplő címre. 2.3. Az ügyfél értesítése megküldöttnek tekintendő, ha a kézhezvételt a Társaság iktatókönyve rögzíti, vagy ha a megküldést ajánlott küldemény feladóvevénye vagy tértivevény igazolja. V.

5. 1

A Társaság üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségben kifüggeszti, így az ügyfelek rendelkezésére áll. Az ügyfél pénzügyi eszközeinek és befektetési eszközeinek megóvását biztosító intézkedések összefoglalása és az ügyfél rendelkezésére álló befektetővédelmi rendszer bemutatása 1. Az ügyész a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért, továbbá bennfentes kereskedelem miatt pert indíthat a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetőleg a bennfentes személy ellen a félrevezető tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed. E per a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik. 2. A kibocsátó és a forgalmazó a nyilvános forgalomba-hozatal, a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megismertetése érdekében csak olyan hirdetést, reklámot tehet közzé, amely mind tartalmában, mind megjelenési formájában a megalapozott befektetői vélekedés kialakulását segíti elő. 3. Tilos az ismertető, tájékoztató tartalmától eltérő, azzal ellentétes adatok közlése, a szédelgő feldicsérés és a jegyzés vagy vásárlás tényéhez kapcsolt sorsolás vagy más véletlenszerű nyereményígéret. Tilos olyan hirdetmény közzététele, amely azt a megtévesztő látszatot keltheti, hogy értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához kapcsolódó nyilvános ajánlattételt tettek közzé. 4. A nyilvános ajánlattétel közzététele előtt, a nyilvános forgalomba-hozatallal összefüggő hirdetésben, reklámban közölni kell, hogy a nyilvános forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztató elkészítése és jóváhagyása folyamatban van és azt várhatóan mikor hozzák nyilvánosságra. 5. A kibocsátó vagy a forgalmazó által közzétett hirdetésben kizárólag a ténylegesen elérhető kamatot, átlagkamatot, hozamot vagy egyéb jövedelmet lehet közölni. Ha a kamat, átlagkamat, hozam vagy egyéb jövedelem mértéke előre nem látható körülménytől függ, tilos azt biztosan elérhető jövedelemként feltüntetni. 6. A Társaság tevékenységére, gazdálkodására vonatkozó adatainak nyilvánosságra hozatala érdekében köteles közzétenni a könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóját (mérleg-, eredmény-kimutatását és kiegészítő melléklet) és e beszámoló megtekinthetőségének helyét és időpontját. A Befektető-védelmi Alap 1. A Társaság tagja a Befektetőtő-védelmi Alapnak.


2. A Tpt. Befektetővédelmi Alapra vonatkozó rendelkezései az alábbiak: “210. § (1) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektetővédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen gazdálkodó szervezetek elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet. (2) Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet. (3) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme. (4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot. 211. § (1) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben. (2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel. (3) A befektetővédelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen: a) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések körét; b) a befektetővédelemmel érintett ügyfélkört; c) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések összegét; d) a befektetővédelmi-rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét; e) az ügyfélkövetelés érvényesítésének lehetőségét; f) a Befektetővédelmi Alap véleményét. (4) Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. (5) Az Alap külföldi befektetővédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetővédelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektetővédelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg. (6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK


irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében. (7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216-220. § előírásait kell alkalmazni. (8) Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetővédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető. Az Alap jogállása 212. § (1) Az Alap jogi személy. (2) Az Alap székhelye: Budapest. (3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető. (4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel. (5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel. (6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli. Az Alap feladata 213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. (2) Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki. (3) A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. (4) 214. § (1) Az Alap a tagok nyilvántartása céljából indokolt mértékben adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet és az MNB az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. (2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során. (3) Az Alap tagjai - magyar nyelven - közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.


(4) Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat hirdetés útján, a befektetések növelése céljából felhasználni. 215. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) az állam, b) a költségvetési szerv, c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, d) a helyi önkormányzat, e) az intézményi befektető, f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, g) az elkülönített állami pénzalap, h) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény, j) az MNB, k) az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire. (2) Az (1) bekezdés k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor. (3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott. (4) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn. Az Alapból történő kifizetés 216. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. (2) Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges. (3) Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap. 217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.


(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. (3) (4) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani. (5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna. (6) Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint a (2) bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni. (7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani. (8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. (9) Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez. 218. § Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás. 219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét. (2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a Felügyelet előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez. (3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.


(4) Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez - az Áht. 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel - készfizető kezességet vállal. A kifizetett követelések átszállása 220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt. (2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át. (3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg. Csatlakozás az Alaphoz 221. § (1) Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő gazdálkodó szervezet a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék). (2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő. (3) A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatályba lépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé. Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége 222. § (1) A csatlakozó gazdálkodó szervezet - a tagsági viszony keletkezésének feltételeként - csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot. (2) Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg. (3) Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. A befektetők tulajdonát képező pénz- és értékpapír-állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles. (4) Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a biztosított befektetők számát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektetővédelmi rendszere által nyújtott biztosítást. (5) Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető. A különböző tagok esetében - a minimumdíj fizetésének esetét kivéve - azonos mértékű díjalaphoz azonos mértékű díj tartozik. (6) Az Alap igazgatósága az éves díjat a tag kérelmére mérsékelheti, ha a tag által végzett biztosított tevékenység az Alap számára az átlagosnál kisebb kockázatot jelent. A díjmérséklés részletes szabályait az igazgatóság szabályzatban határozza meg.


(7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetőleg annak kamatait nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét. (8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell. (9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el. (10) Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését. Az Alap szervezete 223. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja. (2) Az igazgatóság tagja: a) a tőzsde, a központi értéktár és az MNB által kijelölt egy-egy személy; b) az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője; c) a Felügyelet által kinevezett személy; d) az Alap ügyvezető igazgatója. (3) A kinevezés vagy kijelölés három évre szól. (4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját. (5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre, illetve kinevezésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről. (6) Megszűnik az igazgatósági tagság: a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével; b) a kijelölés visszavonásával, visszahívással, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás megszűnésével; c) a tag halálával; vagy d) az ügyvezető igazgató kivételével lemondással. (7) Az igazgatóság a tagjai közül kétévente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek. (8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze. (9) A Felügyelet képviselője az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (10) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az igazgatóság feladata 224. § (1) Az igazgatóság a) elfogadja az Alap szabályzatait; b) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, meghatározza feladatait és díjazását; c) meghatározza a munkaszervezet feladatait;


d) meghatározza a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát; e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját; f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét; g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról; h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek; i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat. (2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat - az (1) bekezdés b) pontban írottak kivételével - az igazgatóság elnöke gyakorolja. 225. § (1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg: a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését; b) az Alap kezelésének szabályait; c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és d) az igazgatóság ügyrendjét. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elő kötelezettséget. A szabályzat az Alap egyes tagjaira vonatkozóan nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését. (3) Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet. Az Alap forrásai 226. § Az Alap forrásai a) a csatlakozási díj, b) az éves díj, c) a rendkívüli befizetés, d) az Alap vagyonának hozama, e) az Alap által felvett kölcsön, f) a Felügyelet által kiszabott bírság e törvényben meghatározott része, és g) egyéb bevétel. Az Alap számlavezetése és pénzkezelése 227. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját az MNB vezeti. (2) Az Alap szabad pénzeszközeit kizárólag pénzben vagy állampapírban tarthatja. (3) Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (4) Az Alap kölcsönt vehet fel. (5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves működési költségekkel csökkentett összege. A tagsági viszony megszűnése 228. § (1) Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé. (2) A tagsági viszony megszűnése nem érinti a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett ügyletekre vonatkozó biztosítást.


(3) A tagsági viszony megszűnése nem érinti a gazdálkodó szervezetnek a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza. A Társaság kifejezetten felhívja ügyfelei figyelmét a pénzmosás elleni jogszabályokban foglalt előírásokra és a társaság ezzel kapcsolatos szabályzatára. 5.2 Jogviták rendezése, irányadó jog 1. A felek jogvitáikban a jelen Üzletszabályzat rendelkezéseinek szem előtt tartásával békés úton való egyeztetésre törekednek. 2. A Társaság külföldi Ügyféllel kötött szerződéseire a magyar anyagi és eljárásjog alkalmazandó. 6.1 A Társaság Üzletszabályzatának, illetve Általános Szerződési Feltételeinek módosítása A Társaság jogosult az Üzletszabályzatot, illetve az Általános Szerződési Feltételeket (különösen ide értve az 1-es számú mellékletet képező díjjegyzéket) egyoldalúan módosítani. A Társaság az ügyfeleit az Üzletszabályzat módosításáról hirdetmény útján (mely hirdetményeket a MNB által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlapon tesz közzé), az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében való felfüggesztéssel és honlapján történő közzététellel értesíti. Az Üzletszabályzat, illetve az Általános Szerződési Feltételek módosításai a már teljesített ügyletekre nem vonatkoznak. A módosítást tartalmazó hirdetmény közzétételére legkésőbb a módosítás hatályba lépését megelőző 15 nappal kerülhet sor. Amennyiben az ügyfél az Üzletszabályzat és az Általános Szerződési Feltételek módosított rendelkezéseit magára nézve nem fogadja el, úgy jogosult a Társasággal megkötött, és a módosítással érintett szerződését a módosított Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek hatálybalépésnek napjára írásban felmondani. Amennyiben az ügyfél e határidőn belül felmondás jogával nem él, a módosított Üzletszabályzat az ügyfél részéről elfogadottnak tekintendő. A fenti rendelkezéseket a társaság nem köteles az Üzletszabályzat, illetve az Általános Szerződési Feltételeinek azon módosításaira alkalmazni, amikor a módosítás felügyeleti intézkedés jogszabályváltozás folytán válik szükségessé.

Mellékletek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Díjjegyzék Üzleti órák A Társaság által alkalmazott szerződésminták A Társasággal ügynöki kapcsolatban álló vállalkozások listája A Társaság által alkalmazott megfelelési teszt Panaszkezelési szabályzat Összeférhetetlenségi politika Végrehajtási politika

A Planinvest Bróker Zrt. Általános Üzleti Feltételeinek Mellékletei

A PLANINVEST Bróker Zrt. Általános Üzleti Feltételei 1. sz. Melléklete DÍJJEGYZÉK érvényes 2015. szeptember 09-től Jogcím Kötelezett Díjalap I. Bizományosi ügyletek 10 millió forint összárfolyam értékig a. részvény, kötvény, befektetési jegy esetén - Bizományi díj Megbízó Teljesítési árfolyam - Kezelési költség Megbízó Névérték b. aukciós diszkontkincstárjegy vétel magánszemély esetében Megbízó Névérték c. aukciós diszkontkincstárjegy vétel jogi személy esetében Megállapodás szerint III. Letéthez kapcsolódó díjak -

Letéti őrzés

Letevő

Névérték

Díj

Fizetési határidő

1 %, de min. 1.000 Ft 0,3 %, de min. 12.000 Ft*

Teljesítéskor Szerződéskötéskor

0,2 %, de min. 2.000 Ft

Teljesítéskor

1 % / naptári év, de min. 1.000 Ft

Évente, december 31-én

Szerződéskötéskor (függetlenül attól, hogy töredékévről van-e szó), ill. ezt követően évente, január 31-én

Egyedi megállapodás szerint - Letétkezelés IV. Számlavezetéssel kapcsolatos díjak

-

Számlavezetési díj

Megbízó

Beszerzési ár**

0,3 % / naptári év, de min. 4.000 Ft/év, max. 80.000 Ft/év

-

Értékpapír transzfer azonnali

Megbízó

Transzferenként

8.000 Ft

Megbízáskor

-

Értékpapír transzfer másnapi

Megbízó

Transzferenként

8.000 Ft

Megbízáskor

-

Átutalás

Megbízó

Az összeg

0,6 ezreléke

Megbízáskor

-

KELER alszámlán együttes zárolás

Megbízó

Papíronként

12.000 Ft

Megbízáskor

-

Értékpapír zárolással járó társasági esemény

Megbízó

2.000 Ft

Megbízáskor

-

Számla nyitása

Megbízó

0 Ft

Szerződéskötéskor

5.000 Ft/hó

A részvények gyűjtőszámláról történő kivezetése napján egy összegben azzal, hogy a fizetés szempontjából minden megkezdett hónap teljes hónapnak tekintendő

V. Gyűjtőszámlán elhelyezett értékpapírokhoz kapcsolódó díj

-

Őrzési díj

Megbízó

Nincs

Megjegyzés: * Olyan értékpapírok esetében, melyekhez üdülési jog kapcsolódik, a kezelési költség bizományosi eladási megbízás esetén 500.000 Ft. ** Beszerzési árnak azon értékpapírok esetében, amelyek vásárlására üdülőbérleti (üdülőhasználati) jog megszerzésének feltételeként kerül sor, az a vételi ár tekintendő, amelyen a részvények – üdülőbérleti (üdülőhasználati) jog megszerzéséhez kapcsolódó – első vásárlása történt. Fenti díjakból a Részvénytársaság üzleti érdekeinek megfelelően kedvezményeket nyújthat. Horváth Tibor elnök-igazgató

1

Molnár Tibor Igazgatósági tag


Általános Üzleti Feltételek 2. sz. Melléklete

A Planinvest Bróker Zrt. ÜZLETI ÓRÁI

Munkanapokon: A Társaság székhelyén (8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21.)

Hétfőtől - péntekig: 8.00 ̶ 16.00

1


Általános Üzleti Feltételek 3 sz. Melléklete (szerződésminták) Sorszám:........... BIZOMÁNYI SZERZŐDÉS ELADÁSRA amely létrejött a ..........................., [székhely/lakcím:.................................................; ügyfél számlaszám (tőke/forgalmazási számla): .................., személyi szám: ......................, személyi ig. szám: ......................] mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) és a PLANINVEST Bróker Zrt. (amelynek székhelye: 8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21., bankszámlaszám: .........................................) (a továbbiakban: Planinvest Bróker Zrt.), mint bizományos között az alábbi feltételekkel:

1.

A Megbízó a megadott feltételek szerint megbízza a Planinvest Bróker Zrt.-t a következő értékpapírok eladásával: értékpapír neve: címlete: darabszáma: sorozat- és sorszáma: nettó névértéke: nettó össznévértéke:

................................ ................................ ................................ ................................ ............................... Ft ............................... Ft

2.

A Megbízó az értékpapírokat fizikailag átadja a Planinvest Bróker Zrt.-nek és igényt tart az értékpapírok további fizikai nyilvántartására és kiadására / Az értékpapírokat a Megbízó értékpapírtranszferrel juttatja el a Planinvest Bróker Zrt.-nél vezetett értékpapírszámlájára (a továbbiakban: Számlás értékpapír).

3.

Az eladás limitára: ................... Ft / db, azaz ......................................... Ft / db (min.) vagy napi ár

4.

A megbízás határideje: .............................

5.

A Megbízó részteljesítést elfogad/ nem fogad el.

6.*

A Megbízó igazolja, hogy az értékpapírt ........ időpontban .......... áron vásárolta (az igazolás alapja - bizonylatszám: ............................).

7.

A Planinvest Bróker Zrt.-t az alábbi díjazás illeti meg: a) bizományi díj: b) kezelési díj:

1


8.

A jelen Szerződés az alábbi mellékletekkel együtt érvényes: fedezetigazolás módosítások teljesítés, ill. részteljesítés átvételi igazolás elszámolás

9.

A Megbízó az értékpapírpiaci tájékoztatást a jelen Szerződés aláírása előtt a Planinvest Bróker Zrt.-től megkapta.

10.

A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Planinvest Bróker Zrt. Általános Üzleti Feltételei az irányadóak.

Keszthely, ......év ……..hónap……nap

_______________________ Megbízó

______________________ PLANINVEST Bróker Zrt.

*Tanúk: ……………………………….(név) ……………………………….(lakcím)

…………………………….(név) ….........................................(lakcím)

*Magánszemély megbízó esetén

2


Általános Üzleti Feltételek Sorszám:........... BIZOMÁNYI SZERZŐDÉS VÉTELRE amely létrejött a ..........................., [székhely/lakcím:.................................................; ügyfél számlaszám (tőke/forgalmazási számla): .................., személyi szám: ......................, személyi ig. szám: ......................] mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) és a Planinvest Bróker Zrt. (amelynek székhelye: 8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21., bankszámlaszám: .........................................) (a továbbiakban: Planinvest Bróker Zrt.), mint bizományos között az alábbi feltételekkel: 1.

A Megbízó a megadott feltételek szerint megbízza a Planinvest Bróker Zrt.-t a következő értékpapírok vételével : értékpapír neve: címlete: darabszáma: sorozat- és sorszáma: nettó névértéke: nettó össznévértéke:

......................................... .......................................... .......................................... .......................................... .......................................... Ft .......................................... Ft

2.

A vétel limitára: ................... Ft / db, azaz ............................................. Ft / db (max.) vagy napi ár

3.

A megbízás határideje: ............................

4.

A Megbízó részteljesítést elfogad / nem fogad el.

5.

A Megbízó a megvásárolt értékpapírokat az értékpapírszámláján kéri jóváírni / A Megbízó az értékpapírok fizikai kiadására tart igényt. A Megbízó tudomásul veszi, hogy az értékpapírok fizikai kiadása díjköteles.

6.

A Planinvest Bróker Zrt.-t az alábbi díjazás illeti meg: a) bizományi díj: b) kezelési díj:

7.

A jelen Szerződés az alábbi mellékletekkel együtt érvényes: fedezet igazolás módosítások (esetleges) teljesítés, ill részteljesítés átvételi igazolás elszámolás

8.

A Megbízó az értékpapírpiaci tájékoztatást a jelen Szerződés aláírása előtt a Planinvest Bróker Zrt.-től megkapta.

9.

A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Planinvest Bróker Zrt. Általános Üzleti Feltételei az irányadóak.

1


Keszthely, ..... év…………hónap ……nap

_______________________ Megbízó

______________________ Planinvest Bróker Zrt.

*Tanúk: …………………………………(név) ....................................................(lakcím)

……………………………(név) ……………………………(lakcím)

*Magánszemély megbízó esetén

2


Általános Üzleti Feltételek

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS (Bizományosi szerződés alapján) Ügyletszám:……………… amely létrejött egyrészről a Pláninvest Bróker Zrt. (8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21.), mint bizományos (továbbiakban: Bizományos) másrészről név: ………………………………………….…leánykori név……………………… született:……………, ……….év ……………………..hónap …………………..nap anyja neve:……………………………. állampolgársága: …………………………….. lakcím:……………………………………………………………………………...… azonosító okmány száma és típusa:…………………………………………………… kiállító hatóság megnevezése, betűjele:……………………………………………… adóazonosító szám:……………………… Amennyiben a fenti személy jogi személy nevében jár el: Cégnév, rövidített név:…………………………………………………………………. Székhely: ………………………………………………………………………………. Telephely:……………………………………………………………………… Fő tevékenységi kör:……………………………………………………………….… Azonosító okirat száma: ……………………………………………………………….. Kiadó ország:…………………………………………………………………………… Képviseletre jogosult neve, beosztása:…………………………………………………. Kézbesítési megbízott adatai:…………………………………………………………... mint vevő (továbbiakban: Vevő) között az alábbi feltételekkel: 1. A Bizományos eladja a Vevő megveszi az alábbiakban részletezett dematerializált értékpapírokat: Értékpapír megnevezése: ………………………………………………………………. Névértéke: …………………… Ft azaz………………..……………………………Ft Címlete: .…………………... Ft Mennyisége: ….……………………………...db Árfolyam: ………………… Ft/db Teljes vételár: …………………………………..Ft azaz………………………………………………………………………00/100 Ft egyéb megjegyzés: ……………………………………………………………………... A Vevő vállalja, hogy e szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem teljesítése esetén a vételár 25 %-ának megfelelő azaz …………………………………… Ft kötbért fizet a Bizományosnak. Esedékesség: Összeg (Ft): 2. A Vevő a vételárat a megjelölt időpontban a Bizományos részére kifizeti.

1


3. A Bizományos szavatol az adásvétel tárgyát képező dematerializált értékpapír(ok) per-, hiányés tehermentességéért. 4. A Vevő a dematerializált részvényeket: 1.) a már meglévő értékpapírszámláján 2.) a mellékelt számlaszerződés megkötése után a Pláninvest Bróker Zrt-nél helyezi el.* A teljesítés helye: Keszthely. A teljesítés időpontja: a teljes vételár kiegyenlítésének napja. A részvények vételárának kiegyenlítése céljából foganatosított átutalásokat és a csekkes befizetéseket az alábbi számlaszámok valamelyikére kell teljesíteni: PLANINVEST BRÓKER ZRT.

11661001-07243200-61000009

PLANINVEST BRÓKER ZRT.

11600006-00000000-57096814

PLANINVEST BRÓKER ZRT.

11600006-00000000-73839462

5. A Vevő az adásvételi szerződés megkötésével nyilatkozik, hogy a jelen adásvételi szerződésben szereplő dematerializált részvényeket saját magának vásárolja, és a részvények megvásárlását követően ő lesz a részvények tulajdonosa. 6. A Vevő tudomásul veszi az Eladó azon tájékoztatását, hogy miután a 2007. évi CXXXVIII, tv. értelmében szakmai ügyfélnek nem tekinthető, ezért őt lakossági ügyfélnek tekinti, és a szerződés hatályba lépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli. 7. A Vevő tudomásul veszi az Eladó azon tájékoztatását is, hogy amennyiben ezen adásvételi szerződést üdülőhasználati szerződés hatályosulási feltételeként köti meg, úgy a jelen szerződésre is kihatnak az üdülőhasználati szerződés részét képező Tájékoztató 7. pontjában foglaltak. 8. A vevő tudomásul veszi, hogy 5 (öt) munkanapon belül köteles bejelenteni értékpapírszámla vezetőjének a fenti adatokban, vagy saját adataiban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár őt terheli. 9. Jogvita esetén a szerződő felek a hatáskörtől függően alávetik magukat a Keszthelyi Járásbíróság vagy a Zalaegerszegi Törvényszék illetékességének. Ennek kapcsán a vevő e szerződés aláírásával egyúttal elismeri, illetve meg is erősíti annak tényét, hogy az illetékességi kikötést egyedileg megtárgyalták, és a Keszthelyi Járásbíróság illetve a Zalaegerszegi Törvényszék illetékességének kikötése a jogos érdekeit nem sérti. 10. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései irányadók. Kelt: Keszthely, …………év………………hónap ………nap (**) ………………………………… Bizományos Tanúk: ………………………………….(név) ………………………………….(lakcím)

………………………………… Vevő ……………………………..(név) ……………………………..(lakcím)

*a megfelelő aláhúzandó! **amennyiben a szerződés kötése ügynök közreműködésével történik, a szerződés kötésének helye az ügynök irodájának székhelye !

2


ÖSSZEVONT SZÁMLA-SZERZŐDÉS értékpapír letéti-, értékpapír-számla és ügyfél-számla vezetésére (*) amely létrejött: név: ………………………………………………………………………………… székhely/lakcím: ………………………………………………………………………………… adóazonosító szám: ………………………………………………………………………………… székhely/lakcím:mint számlatulajdonos, (a továbbiakban: Megbízó) és a Planinvest Bróker Zrt. (amelynek székhelye: 8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21.), mint számlavezető (a továbbiakban: Számlavezető) (a továbbiakban együttesen: Felek) között az alábbi feltételekkel: 1.

A számla megnyitása és vezetése

1.1. A Megbízó megbízza a Számlavezetőt azzal, hogy nyisson részére értékpapír-, értékpapír letéti és ügyfélszámlát. A Számlavezető az összevont értékpapírszámlán tartja nyilván a Megbízó rendelkezése alatt álló valamennyi, számlákon megjelenített, a Megbízó tulajdonában álló dematerializált, és gyűjtő elven kezelt, nyomdai úton előállított értékpapírt. Az összevont értékpapírszámla vezetési szerződés egységes szerkezetben tartalmazza az értékpapírszámla vezetésére és az értékpapír letéti számla vezetésére vonatkozó szabályokat. A Számlavezető a megbízást elfogadja, és megnyitja a Megbízó értékpapír-, értékpapír letéti és ügyfél-számláját (a továbbiakban: Számla). 1.2.

Értékpapírszámla száma:

……………………………………………

Ügyfélszámla száma:

……………………………………………

1.3. A Számlavezető vállalja, a Számlán nyilvántartott, nyomdai úton előállított értékpapírok gyűjtő elvű tárolását és kezelését, a dematerializált értékpapírok és a Megbízót megillető pénzeszközök nyilvántartását, a Megbízó eseti, a számlára vonatkozó megbízásainak a teljesítését, valamint számlakivonatok kiadását. 1.4.

A Számla feletti rendelkezésre jogosultak aláírását jelen szerződés melléklete tartalmazza.

1.5.

A Számla tartalmazza: a) b) c) d)

a számla és alszámla számát és elnevezését, a számlatulajdonos Megbízó nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), az értékpapír megnevezését és mennyiségét, valamint a beszerzési árat az értékpapír esetleges zárolására való utalást.

1.6. A Számla a következő alszámlákból áll: értékpapírszámla, értékpapír letéti számla, tőkeszámla és ügyfél-számla. 1.7. A Számla nem lehet tartozik egyenlegű, azaz a Megbízó nem adhat olyan érvényes megbízást, vagy rendelkezést, nem idézhet elő olyan helyzetet, amelynek eredményeként a Számlát terhelő esedékes teljesítési kötelezettségei fedezetlenek és teljesíthetetlenek legyenek. 1.8. A Megbízó jogosult bejelenteni a Számlavezetőnek, hogy a Számlán elhelyezett értékpapírokat vagy azok egy részét harmadik személy javára szóló jog terheli. A Számlavezető az így meghatározott értékpapírokat ún. zárolt értékpapírszámlára vezeti át, megjelölve a zárolás jogcímét és azt a személyt, akinek javára a zárolás szól. A zárolt alszámláról a Számlavezető

3


számlakivonatot állít ki, amelyet megküld a Megbízónak és a zárolás jogosultjának. Ugyanígy jár el a Számlavezető a jogosultság bejegyzésének törlése esetén. A Számlavezető a jogosultságot kizárólag a jogosult írásbeli nyilatkozata alapján törli. 1.9. Amennyiben a Megbízó a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a Számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolás tényének és jogcímének feltüntetésével kerüljön az értékpapír átvezetésre az új összevont értékpapírszámlára. 1.10. Amennyiben a Megbízó részvényes részvényesi jogait személyesen kívánja gyakorolni, a dematerializált értékpapírról a Számlavezető tulajdonosi igazolást állít ki. E tulajdonosi igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes. A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapír számlán az adott értékpapírra vonatkozóan a Számlavezető változást nem vezet át, a Számla feletti rendelkezés a közgyűlés befejezéséig nem lehetséges. A közgyűlési jogok gyakorlására kiállított tulajdonosi igazolásokról a Számlavezető a közgyűlést megelőzően tájékoztatja a részvénytársaságot. 1.11. A Számlához kapcsolódó bizományi megbízások fedezetének ellenőrzése és teljesítésének elszámolása - hacsak a Felek ettől eltérően nem állapodnak meg - ügyletenként egyedileg történik. 2. Díjazás 2.1. A számlavezető az e szerződésben meghatározott tevékenységéért a mindenkor hatályos Díjjegyzékben meghatározott költséget és díjösszeget számítja fel a megbízónak. 3. Kivonatok 3.1.

A számlavezető évente számlakivonatot küld a Megbízó részére, mely tartalmazza: a) az elszámolási időszakban végzett összes, a számlát érintő értékpapír tranzakciót, b) a díj és költség elszámolást, c) a Számlán nyilvántartott értékpapírt fajtánként, d) a Számlán nyilvántartott pénzt, e) az értékpapír zárolására való utalást.

3.2. A Társaság befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről legalább évente jelentést készít, és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja. A jelentés az alábbiakat tartalmazza: a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt időszak végén, b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt időszakban, és c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja. 4. Hatály és felmondás 4.1.

A jelen szerződés az aláírásával lép hatályba és határozatlan időre szól.

4.2. A Szerződést a Megbízó bármikor felmondhatja, a felmondás azonban - a számla kimerülése kivételével - csak akkor érvényes, ha a Megbízó egyidejűleg más számlavezetőt jelöl meg. A jelen szerződés Megbízó által történő felmondásának további feltétele, hogy a Megbízó a felmondási idő végéig a Számlavezetővel szemben fennálló valamennyi kötelezettségének eleget tegyen. A Számla kimerülése a Számlát nem szünteti meg.

4


4.3. A Számlavezető jogosult a szerződést 30 (harminc) napi felmondási idővel megszüntetni akkor, ha - tevékenységével felhagy, vagy - a számlatulajdonos Megbízó a számla vezetéséhez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesítette. 4.4. A Számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a Megbízót, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. 4.5.1 Amennyiben a számlatulajdonos Megbízó a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti, új számlavezető kijelölése hiányában a Számlavezető jogosult az értékpapír számlát megszüntetni, és annak egyenlegét az általa vezetett gyűjtőszámlán saját számlájától elkülönítetten, azonosítható módon nyilvántartani a jogosult költségére és veszélyére. 4.6. A gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában a Számlavezetőt kizárólag őrzési kötelezettség terheli az új számlavezető bejelentéséig. Új számlavezető bejelentéséig a számlavezető által gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján elrendelt tulajdonosi megfeleltetési kötelezettsége a jogosult adatainak átadása tekintetében a Számlavezetőnek szünetel, valamint tulajdonosi igazolás kiállítására a Számlavezető nem kötelezhető. 4.7. Amennyiben a Számlavezető a tevékenységével felhagy és a számlatulajdonos Megbízó ismételt felhívás ellenére nem gondoskodik új számlavezető kijelöléséről, a tevékenységével felhagyó Számlavezető gondoskodik új számlavezető kijelöléséről a számlatulajdonos Megbízó költségére. Az új számlavezető a számlatulajdonossal történő szerződéskötésig a 4.5. pontban foglaltaknak megfelelően jár el. 4.8. A felmondás minden esetben csak írásban érvényes. 4.9.

A Számla megszűnésekor a Számlavezető köteles elszámolni a Megbízóval.

4.10. A Számla megszüntetését (felmondását) követő 5 (öt) munkanapon belül a Számlavezető kiadja/transzferálja a Megbízót megillető értékpapírokat, illetve - a Díjjegyzékben meghatározott költségeinek és díjainak levonását követően - kifizeti/átutalja a Megbízó részére járó pénzösszeget a Megbízónak. Amennyiben a Megbízó személyesen nem jelenik meg az elszámolás érdekében, a Számlavezető a Megbízót megillető pénzösszeget postai úton fizeti ki a Megbízónak. 4.11. A Megbízó tudomásul veszi, hogy a Számlavezetőt zálogjog illeti meg a Megbízó által elhelyezett értékpapírokra azon költség- és díjösszegek erejéig, melyekkel a Szerződés megszűnésekor neki tartozik. A Számlavezető követeléseit jogosult a Megbízó értékpapírjai zárolása illetve közvetlen értékesítése útján kielégíteni. 5.

Vegyes rendelkezések

5.1. A Megbízó tudomásul veszi, hogy eltérő írásbeli rendelkezése hiányában a Számlavezető az értékpapír letéti számlán illetve értékpapír-számlán jóváírt részvények adatait, illetőleg ha a részvény számlaterheléssel a számláról transzferálásra vagy e letétből kiadásra kerül, annak tényét 5 napon belül a részvénykönyv vezetőjének bejelenti. 5.2. A Megbízó elismeri, hogy a Tőkepiaci törvény szerinti teljes tájékoztatást a jelen Szerződés aláírása előtt a Számlavezetőtől megkapta, és a jelen Szerződést annak ismeretében köti meg.

Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 151. § (14). Hatályos: 2014. III. 15-től. 1

5


5.3 A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Számlavezető Általános Szerződési Feltételei és a Ptk. előírásai az irányadók.

Keszthely, ……év . ……………hónap ……nap (*)

Számlavezető

Megbízó

Tanúk: ………………………………….(név)

………………………………….(név)

………………………………….

………………………………….

………………………………….(lakcím) ………………………………….(lakcím)

*Amennyiben a szerződés kötése ügynök közreműködésével történik, a szerződés kötésének helye az ügynök irodájának székhelye

6


Általános Üzleti Feltételek 4. sz. melléklete A Planinvest Bróker Zrt.-vel függő ügynöki kapcsolatban álló vállalkozások listája

Név Abbázia Apartman Kft. Weekend For You Kft. Proholiday Ingatlanforgalmazó Kft.. Endless Vacation Hungary Kft. PRO-IM Invest Kft.

Székhely 8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21. 1064 Budapest, Podmaniczky út 57 2/14 1075 Budapest, Károly körút 11. V.5. 2724 Újlengyel, Határ út 12. 1115 Budapest, Bartók Béla út 86. I/6.

Keszthely, 2015. július 28.

7


Általános Üzleti Feltételek 5. sz. melléklete

megfelelési teszt Planinvest Bróker Zrt. 8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21. Kérjük, valamennyi kérdésre jelölje meg válaszát, egyébként tesztjét nem tudjuk értékelni, amely a szolgáltatásnyújtás és az ügyletkötés megtagadását eredményezheti. Kérjük, jelen kérdőívet szíveskedjen a dokumentum végén adataival kitölteni és aláírni!

I.

Befektetési tapasztalatok

1. Az alábbi eszközök közül miben/mikben tartja/tartotta befektetését, megtakarítását. – több válasz is megjelölhető a) b) c) d) e) f) g) h) i)

betétben állampapírban befektetési jegyben részvényben strukturált termékben warrantban certificate-ben egyéb tőkeáttételes ügyletet kötök/kötöttem opciós ügyletet kötök/kötöttem

2. Az alábbiak közül melyikkel/melyekkel kapcsolatosan rendelkezik ismeretekkel? – több válasz is megjelölhető a) b) c) d) e) f) g) h) i)

betétről állampapírról befektetési jegyről részvényről strukturált termékről warrantról certificate-ról egyéb tőkeáttételes ügyletről opciós ügyletekről

3. Saját pénzügyi ismereteit milyennek ítéli meg? a) alacsony b) közepes c) magas

8


4. Milyen rendszerességgel köt befektetési ügyletet? a) évente átlagosan 0-5 alkalommal b) évente átlagosan 6-20 alkalommal c) évente átlagosan 20-nál is több alkalommal 5. Átlagosan milyen nagyságrendben szokott üzletet kötni? a) b) c) d) e)

0-500.000 Ft. 500.000 - 5.000.000 Ft. 5.000.000 – 20.000.000.Ft. 20.000.000 Ft-nál nagyobb nagyságrendben változó

6. Átlagosan milyen időtávra köt ügyletet? a) b) c) d)

rövid (0-tól 1 év) közepes (1-től 3 év) hosszú (3 évnél hosszabb) változó

7. Iskolai végzettségét, és/vagy foglalkozását érintően rendelkezik-e pénzügyi ismeretekkel? (Társaság esetén a társaság képviselőjére vonatkozik a kérdés.) a) igen b) nem Ügyfél tudomásul veszi, hogy a fenti kérdések feltételét, az ügyfél általi megválaszolását és a teszt értékelését a 2007. évi CXXXVIII. tv. (Bszt.) írja elő az ügyfél megfelelőségének felmérésével kapcsolatosan – az Ügyfél által megkötendő ügyletekre vonatkozóan. Az Ügyfél hozzájárul ezen adatok Üzletszabályzat szerinti kezeléséhez és feldolgozásához a Planinvest Bróker Zrt–vel kötendő ügyletek tekintetében. Ügyfél kijelenti, hogy a kérdésekre adott válaszok a valóságnak megfelelnek és helytállóak. Ügyfél elfogadja, hogy a kérdésekre adott válaszai a Planinvest Bróker Zrt, által alkalmazott általános értékelési rendszer alapján kerülnek értékelésre, és elismeri, hogy a Planinvest Bróker Zrt-től az eredmény következményeiről megkapott minden tájékoztatást. Ügyfél vállalja, hogy amennyiben bármely kérdés esetében – körülményeiben beállt változás miatt – a megjelölt válasza már nem tükrözi a valóságot, ezt haladéktalanul jelzi a Planinvest Bróker Zrt. felé, ennek elmaradásából eredő következményekért a Planinvest Bróker Zrt. nem felelős. Ügyfél elfogadja, hogy ellenkező esetben a Planinvest Bróker Zrt. joggal feltételezi, hogy a tesztben megjelölt válaszok ellenkező ügyfélnyilatkozatig valósak és helytállóak. Ügyfél elfogadja, hogy amennyiben a Planinvest Bróker Zrt, tudomására jut, hogy bármely válasz - az ügyfél körülményeinek megváltozása folytán – nem tükrözi a valóságot, jogosult egyoldalúan átértékelni az eredményt. Hivatalos tudomásszerzés alatt elsősorban a Planinvest Bróker Zrt. által megismert jogerős bírósági ítélet, jogerős hatósági határozat értendő. Ügyfél elfogadja, hogy lehetősége van válaszai módosítására. A fentiek alapján az ügyfél kijelenti, hogy ismeri és elfogadja mind az Üzletszabályzatot, mind a Bszt. Által előírt az ügylet előtti tájékoztatásról szóló szabályokat. …………………..,, 200… év…………..…hónap…….nap

9


Aláírás: ………………………………………………………………………………. Név:………………………………………………………………………………….. Cím: ………………………………………………………………………………….. Személyi igazolvány szám: ………………………………………………………….. A teszt értékelése (megfelelő kategória megjelölendő):

Jelentése:

Példák a kategóriához tartozó eszközökre (ügyletekre):

1. kategória Ügyfél kisebb kockázattal járó befektetéseket preferálja úgy, hogy befektetett összegénél nagyobb kockázatot nem kíván vállalni és a befektetett összeget sem kívánja jelentős mértékben a rendes üzletmenet esetén elveszíteni

2. kategória Ügyfél az 1. kategóriához képest nagyobb kockázatot is vállal, de legfeljebb a befektetett összeg erejéig

3. kategória Ügyfél a befektetett összegén felüli kockázatot is hajlandó vállalni

- állampapír - befektetési jegy - részvény - kötvény - jelzáloglevél - határidős devizaügylet, amennyiben fizikai leszállításra kerül sor

- warrant - certificate - long opció

- határidős ügyletekkivéve a fizikai szállításos devizaügyleteket - short opció - befektetési hitel - egyéb tőkeáttételes ügyletek

Dátum: …………………………………………… Ügyintéző:……………………………………….. Ügyfél:…………………………………………….

10

4. kategória A Társaság nem tudja megállapítani, hogy az eszköz amire ügyfele ügyletet kíván kötni megfelel-e az ügyfél ismereteinek és kockázatvállalási hajlandóságának. Az ügyfél kifejezetten rendelkezik, hogy az ügyletet mindezek ellenére meg kívánja kötni.


Általános Üzleti Feltételek

6. sz. melléklete

A PLANINVEST BRÓKER Zrt. (8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21.)

PANASZÜGYEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA

KESZTHELY 2014. augusztus 1.

11


I. A panasz bejelentésének módjai 1. Szóbeli panasz: a) személyesen: A személyes panaszügyintézés helye a Társaság 8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21. szám alatti székhelyén minden munkanap 8 órától 16 óráig. b) telefonon: A +3683/314-300 telefonszámon, munkanapokon 8 órától 16 óráig, illetve minden hét hétfőjén 8 órától 20 óráig. 2. Írásbeli panasz: a) személyesen vagy más által átadott irat útján; b) postai úton a 8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21. levelezési címre c) telefaxon a +3683/510-580 d) elektronikus levélben a [email protected] levelezési címen Az ügyfél eljárhat meghatalmazott útján. Amennyiben az ügyfél meghatalmazott útján jár el, úgy a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. II. A panasz kivizsgálása A panasz kivizsgálása térítésmentes, ezért külön díjat a Társaság nem számol fel. A panasz kivizsgálása az összes vonatkozó körülmény figyelembevételével történik. 1. Szóbeli panasz: A szóbeli - ideértve a személyesen és telefonon tett - panaszt a Társaság azonnal megvizsgálja, és lehetőség szerint orvosolja. Telefonon közölt panasz esetén a Társaság biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli (a hívás sikeres felépülését követően maximum 5 percen belüli) hívásfogadást és ügyintézést. Telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyintéző felhívja az ügyfél figyelmét, hogy panaszáról hangfelvétel készül. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, akkor a panaszról jegyzőkönyvet készít a társaság.. A szóban közölt panaszokról készült hangfelvételt a Társaság 1 évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésére bocsájtja a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. Ha az ügyfél a szóbeli panasz kezelésével nem ért egyet, a Társaság a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról, ha a panasz azonnal kivizsgálása nem lehetséges, a Társaság a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek át kell adni, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt az ügyfélnek meg kell küldeni. Ebben az esetben a panaszra adott indokolással ellátott választ a közlést követő 30 naptári napon belül kell megküldeni. A jegyzőkönyv a következők rögzítésére alkalmas: a) az ügyfél neve; b) az ügyfél lakcíme, székhelye, illetve amennyiben szükséges, levelezési címe; c) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja;

12


d) az ügyfél panaszának részletes leírása, a panasszal érintett kifogások elkülönítetten történő rögzítésével, annak érdekében, hogy az ügyfél panaszában foglalt valamennyi kifogás teljes körűen kivizsgálásra kerüljön; e) a panasszal érintett szerződés száma, ügytől függően ügyfélszám; f) az ügyfél által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke; g) amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a jegyzőkönyvet felvevő személy és az ügyfél aláírása; h) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje; i) A panasszal érintett szolgáltató neve és címe 2. Írásbeli panasz: Az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontot a panasz közlését követő 30 naptári napon belül kell megküldeni az ügyfélnek. III. A Táraság a panaszkezelés során különösen a következő adatokat kérheti az ügyféltől: a) neve; b) szerződésszám, ügyfélszám; c) lakcíme, székhelye, levelezési címe; d) telefonszáma; e) értesítés módja; f) panasszal érintett termék vagy szolgáltatás; g) panasz leírása, oka; h) panaszos igénye; i) a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő dokumentumok másolata; j) meghatalmazott útján eljáró ügyfél esetében érvényes meghatalmazás; k) a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat. A panaszt benyújtó ügyfél adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni. IV. Panaszkezeléshez fűződő tájékoztatási kötelezettség A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat: a) Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ (levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 0640-203-776, e-mail cím: [email protected] ) b) Pénzügyi Békéltető Testület (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon: 361-489-9700, e-mail: [email protected]) c) bíróság.

13


V. A panasz nyilvántartása A panaszokról, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza: a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését; b) a panasz benyújtásának időpontját; c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát; d) az intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését; e) a panasz megválaszolásának időpontját. A panaszt és az arra adott választ a Táraság három évig őrzi.

Planinvest Bróker Zrt.

14


Általános Üzleti Feltételek 7. sz. melléklete

A PLANINVEST BRÓKER ZRT. (8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

KESZTHELY 2013.

Hatályos: 2013. december

15


1. A szabályzat célja: - a Társaság alkalmazottai ügyletkötésének szabályozása - rendelkezés az összeférhetetlenségi esetekről - ügyfelek kiszolgálása jogszerűségének biztosítása A Társaság köteles a jelen szabályzatban foglaltakat minden alkalmazottjával megismertetni. Új alkalmazottak esetén a tájékoztatásra a munkaviszony-vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésével egyidejűleg kerül sor. 2. Fogalom meghatározás Bennfentes kereskedelem: a) a bennfentes személy által bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre közvetlen vagy közvetett módon ügylet kötése, illetőleg ügylet kötésére adott megbízás; b) a bennfentes személy által a bennfentes információ továbbadása más személynek; c) a bennfentes személy által javaslattétel más személynek arra, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön; d) bármely személynek az a)-c) pontban leírt cselekménye, amennyiben tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül. Bennfentes személy: a) a Társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja b) az a jogi személy, illetve jogi személyisséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, amelyben a Társaság huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik; c) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ennek ügyvezetője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, amely a Társaságban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik; d) a Társaság alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes és jog személy; e) a Társaság számlavezető hitelintézete, illetve ennek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és érdemi ügyintézője; f) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására; g) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte; az a)-g) pontban felsorolt természetes személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg közeli hozzátartozója; h) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek nevében eljáró személy, amelyben az a)-g) pontokban megjelölt bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír. Bennfentes információ: a) a pénzügyi eszközzel – ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet – kapcsolatos olyan lényeges információ, amely aa) még nem került nyilvánosságra; ab) közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik; ac) nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas;

16


b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik; c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely ca) még nem került nyilvánosságra; cb) közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatozik; cc) az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó; cd) információt a piac szereplőivel rendszeresen közölnek. Piacbefolyásolás: a) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról; b) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére való megbízásadás, amely az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti; c) olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely színlelt, illetve amelyben bármilyen más formájú megtévesztéshez, manipulációhoz folyamodnak; vagy d) megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Értékpapírtitok: minden olyan, az egyes ügyfélről a Társaság, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a Társasággal árutőzsdei szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, kockázati tőkealap-kezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. Ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki a befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől szolgáltatást vesz igénybe. Egyéb módon érintett személy: aki a Társaság alkalmazottjával olyan kapcsolatban áll, amelyből eredően a Társaság alkalmazottjának anyagi érdeke fűződik az ügylethez. Vezető állású személy: a) a Társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottság tagja; b) minden olyan személy, akit a Társaság alapszabálya, vagy szervezeti és működési szabálya ilyenként határoz meg. Bejelentési kötelezettség: A Magyar Nemzeti Banknak (Felügyelet) köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni: a) a Társaság vezető tisztségviselője és a felügyelőbizottsági tagja, illetve aa) a vele közös háztartásban élő személy, ab) a közeli hozzátartozója, és

17


ac) a bennfentes személy közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedésével működő társaság, valamint b) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, amelyben a Társaság huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik, illetve a Társaságban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és ügyvezetője, ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függ. A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a bejelentésre kötelezett személy nevét; b) a bejelentési kötelezettség indokát; c) az érintett kibocsátó nevét, d) az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, e) az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), f) az ügyletkötés időpontját és helyét, g) az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás megnevezését. A Társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja köteles a Felügyeletnek tett bejelentésében foglalt információkat a bejelentés megtételét követően haladéktalanul a Társaság közzétételi helyén nyilvánosságra hozni. A Társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja nem köteles az ügyletkötést nyilvánosságra hozni, ha az adott naptári évben az ügyletkötésnek összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni: a) a bennfentes személy, és b) a vele közös háztartásban élő személy, c) a közeli hozzátartozója, d) a közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedésével működő táraság által kötött ügyleteket. Nyilvántartás A bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenőrzés elősegítése érdekében a Társaság, illetve a javára vagy nevében eljáró személy a munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján részére tevékenységet végző és bennfentes információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást vezet, amelyet a Felügyelet kérésére a nyilvántartást vezető személy köteles átadni. A bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) természetes személy esetén aa) családi és utónevet (születési név), amennyiben van, házassági nevét, ab) lakcímet, ac) születési helyét, idejét, ad) állampolgárságát, ae) anyja születési nevét, af) külföldi természetes személy esetében az aa)-ae) pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;

18


b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, bc) azonosító okiratának számát; és ezeken felül legalább c) a nyilvántartásba vétel okát; d) a nyilvántartás összeállításának, illetve frissítésének időpontját. A nyilvántartás vezetésére kötelezett személy a bennfentes információhoz való hozzáférést követően haladéktalanul nyilvántartásba veszi az általa munkaviszony keretében vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott, bennfentes információhoz hozzáférő személyt. Amennyiben a nyilvántartásba vett személy bennfentes információhoz való hozzáférése bármilyen módon megszűnt, a hozzáférés megszűnését követően a személyt haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból. A bennfentes információhoz hozzáférő személy köteles a nyilvántartásba vezető kérésére, a nyilvántartásba vételkor a meghatározott adatokról a nyilvántartást vezetőt haladéktalanul – majd ezt követően írásban is – tájékoztatni. A nyilvántartásba kerülő személyeket tájékoztatni kell: a) a nyilvántartásba vétellel összefüggő jogi és közigazgatási kötelezettségekről; továbbá b) a bennfentes információval való visszaélések és az ilyen információ nem megfelelő továbbításának következményeiről. A jelen szabályzatot a bennfentes információhoz hozzáférő személy számára – az adatszolgáltatását megelőzően – rendelkezésre bocsátja. A nyilvántartásba vételt vagy a nyilvántartásból való törlést követően e tényről haladéktalanul értesíti a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásból törölt személyeket. A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz való hozzáférő személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja: a) természetes személy esetén aa) ha a személy belföldi, személyazonosító igazolványát és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy útlevelét és a lakcímét igazoló hatósági igazolványát, vagy a kártya formátumú vezetői engedélyét és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ab) ha a személy külföldi, útlevelét, személyi azonosító igazolványát vagy érvényes tartózkodási engedélyét; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azt a harminc napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta, bb) más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta, bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának jog a szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). Bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése

19


A Társaságra, illetve a piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a Társaság köteles azt a Felügyeletnek a tudomásszerződést követően haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés nem írásban történt, azt öt munkanapon belül írásban is meg kell ismételni. A bejelentés tartalmazza: a) az ügylet leírását, ide értve a megbízás típusát, és a kereskedés piacának megnevezését; b) a bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetését; c) megbízó és az ügylet lebonyolításában közreműködő személy azonosítására alkalmas adatokat, azaz természetes személy közreműködő esetében annak ca) családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét, cb) lakcímét, cc) születési helyét és idejét, cd) anyja születési nevét, ce) állampolgárságát; d) hogy a bejelentő személy milyen minőségben jár el; e) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek vizsgálata szempontjából fontos minden egyéb adatot. Amennyiben a fenti bekezdésben foglalt adatok a bejelentés időpontjában nem állnak rendelkezésre, a bejelentésnek tartalmaznia kell legalább azt, hogy milyen okból merült fel a bejelentőben az a gyanú, hogy az ügylet bennfentes kereskedelemnek vagy piacbefolyásolásnak minősülhet. Minden további információt- mihelyt rendelkezésére áll – haladéktalanul meg kell küldeni a Felügyeletnek. A bejelentésre kötelezett személy kijelölhet egy vagy több személyt (a továbbiakban kijelölt személy), aki az előírt bejelentést a Felügyeletnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a bejelentésre kötelezett személy a kijelöléstől számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni a Felügyelet részére. A bejelentésre kötelezett személy, ide értve a kijelölt személyt is, a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, annak tartalmáról és a kijelölt személyről – kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot és a bíróságot – harmadik személynek vagy szervezetnek, ideértve az ügyfelet is, tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. A bejelentésre kötelezett személyt, illetve a kijelölt személyt – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. A bejelentésre kötelezett személy köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazottai a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megtanulják felismerni, és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás gyanújára okot adó esetekben megfelelően tudjanak eljárni. A Felügyelet a bejelentésre kötelezett személy, illetve a kijelölt személy személyazonosságát, a bejelentés tényét, illetve annak tartalmát harmadik személynek – kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot, bíróságot, illetve törvény felhatalmazása alapján a külföldi felügyeleti hatóságot – nem adhat át. A Felügyelet bejelentések révén tudomására jutott információt kizárólag a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás elleni küzdelem céljaira, feladatainak ellátása érdekében

20


használhatja fel, és az adatokat három évig köteles megőrizni úgy, hogy azokból a változás dátuma és a változás előtti adatok is megállapíthatók legyenek. A Felügyelet a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentés átvételét követően az abban foglalt információt a bejelentés beérkezését követő két munkanapon belül továbbítja az érintett szabályozott piacok illetékes hatóságaihoz. További tájékoztatási kötelezettség Ha a Társaság a szabályozott piacra vezetett be értékpapírt, köteles haladéktalanul nyilvánosságra hozni, illetőleg internetes honlapján közzé tenni a rá vonatkozó bennfentes információkat. Ez a nyilvánosságra hozatal nem köthető össze a tevékenysége reklámozásával. A Társaság, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egy időben köteles ugyanazt az információt teljes mértékben a kibocsátó honlapján nyilvánosságra hozni. A Társaság nevében vagy a javára eljáró személy, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésére, ezzel egy időben erről köteles értesíteni a Társaságot, aki az érintett információt honlapján az értesítés követően haladéktalanul, teljes mértékben nyilvánosságra hozza. Nem kell alkalmazni az előző két bekezdésben foglaltakat, ha az információt megszerző személyt titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség jogszabályon, létesítő okirat rendelkezésén vagy szerződésbe foglalt megállapodáson alapul-e. A Társaság – jogos érdekei sérelmének megelőzése érdekében – saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát, ha a) a késleltetés nem okozza a nyilvánosság félrevezetését, b) a Társaság haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a késleltetés tényét, és c) a Társaság biztosítja a szóban forgó információ bizalmas kezelését. A 28/2005. (VIII.26.) PM rendelet 9. §-a alapján a késleltetés szempontjából jogos érdeknek minősül különösen, ha a) a bennfentes információ közzététele hátrányosan érinti a folyamatban lévő tárgyalások kimenetelét – különösen, ha a tárgyalásra a fizetésképtelenség elkerülése érdekében került sor – és az információ félrevezető következtetést eredményezne, b) a kutatás vagy fejlesztés eredményének idő előtti nyilvánosságra hozatala veszélyezteti a társaság, illetve a részvényesek érdekeit, vagy az információ félrevezető következtetést eredményezne, c) a kibocsátó igazgatósága döntésének érvényességéhez a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság jóváhagyása szükséges és az információ jóváhagyás előtti nyilvánosságra hozatala félrevezető következtetést eredményezne, d) az információ hiányos és nyilvánosságra hozatala félrevezető következtetést eredményezne. Kivételek Nem minősül bennfentes kereskedelemnek a) az az ügylet, amelyet a bennfentes információ birtokba jutásának időpontját megelőzően kötött megállapodás alapján teljesítenek; b) a bennfentes információ átadása, amennyiben azt a bennfentes személy beosztásából kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatta. Nem minősül piacbefolyásolásnak, ha a „Piacbefolyásolás” meghatározás a)-b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén:

21


a) az ügyletet kötő, illetve a megbízást adó bizonyítja, hogy az ügylet megkötéséhez, illetve a megbízás adásához méltányolható érdeke fűződött, és b) a megbízás megfelel az adott szabályozott piac elfogadott piaci gyakorlatának. Nem minősül bennfentes kereskedelemnek és piacbefolyásolásnak a részvény-visszavásárlási program keretében történő ügyletkötés, és pénzügyi eszközös árfolyamának stabilizálása érdekében kötött ügylet, ha azt a Bizottság 2273/2003/EK rendeltében szabályozott módon hajtják végre. E rész alkalmazásában elfogadott piaci gyakorlat azon eljárások és cselekmények összessége, amelyek a piaci résztvevők által ismertek és alkalmazottak, az adott piacon az általánosan elfogadott szakmai elvek alapján elvárhatóak. Az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó információnak minősül az olyan információ, amely a) a mindennapos gyakorlat szerint a piaci szereplők részére rendelkezésre áll, vagy b) a jogszabályok, piaci szabályzatok, piaci szokványok, szerződési kötelezettség szerint a szabályozott piacon közzéteendő. A Társaság alkalmazottai nem köthetnek olyan ügyletet, amely, a) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg, b) üzleti titok, értékpapírtitok, vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával és felhasználásával jár, vagy c) nem áll összhangban a Társaság törvényben meghatározott kötelezettségeivel, feltéve, ha az alkalmazott a) saját b) vele egy háztartásban élő személy c) közeli hozzátartozó, vagy d) egyéb módon érintett személy nevében és javára jár el. 3.1. Tiltott tanácsadás A Társaság alkalmazottai nem bírhatnak rá ügyfelet vagy harmadik személyt arra, hogy az olyan ügyletet kössön, melyet az alkalmazott saját nevében vagy javára kötné. 3.2. Tiltott információközlés A Társaság alkalmazottai nem közölhetnek az ügyféllel vagy harmadik személlyel olyan tartalmú információt, mely birtokában az ügyfél vagy harmadik személy nagy valószínűséggel olyan pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletbe kezd, feltéve, ha ezzel a következménnyel az alkalmazott felismeri vagy tőle elvárható módon el kéne ismernie. Ilyen információ közlése akkor is tilos, ha az egyébként nem minősül bennfentes információnak. 3.3. Kivételek: A 3.1. és a 3.2. pontok rendelkezéseit nem kell figyelembe venni a Társaság azon alkalmazottai tekintetében, akik a) nem vesznek részt és tevékenységükkel nem is kapcsolódnak a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtásához; b) kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletre adnak megbízást és nem rendelkeznek döntési jogkörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatban.

22


3.4. Nyilvántartás A Társaság alkalmazottai kötelesek haladéktalanul bejelenteni a Társaság felé minden olyan megállapodás, illetve ügylet megkötését, melyek nem esnek a 3.1. és a 3.2. pontok tilalma alá. A Társaság köteles nyilvántartást vezetni a bejelentett megállapodásokról, valamint az általa más módon feltárt olyan ügyletekről melyek a 3.1. és 3.2. pontok tilalma alá esnek. 3.5. A Társaság által előírt korlátozások Dolgozói tranzakciónak minősül minden olyan, a dolgozó által lebonyolított ügylet, melynek tárgya befektetési eszköz, valamint azokon a számlákon lebonyolított ügyletek is ahol a dolgozónak teljes körű meghatalmazása van, függetlenül attól, hogy a megbízást a számlatulajdonos vagy a megbízó adta. Dolgozónak minősül ebből a szempontból a Társaság alkalmazottain és vezetőin kívül, minden olyan személy, aki legalább három hónapos megbízási szerződéssel rendelkezik a Társasággal. A Társaság vezetői és dolgozói kötelesek bejelenteni az igazgatóság elnökének, ha a Társaságon kívül vezetnek értékpapír és ügyfélszámlát. A Társaság vezetői és dolgozói kötelesek az igazgatóság elnökét értesíteni, amennyiben ők vagy közeli hozzátartozóik valamilyen befektetési eszköz vonatkozásában bennfentes személynek minősülnek. A Társaság nem vezet nyilvántartást a dolgozók befolyásoló részesedésű vállalkozásairól, illetve azon társaságokról, melyekben a dolgozók vezető tisztséget töltenek be, ennek ellenére a dolgozói tranzakcióra vonatkozó előírásokat az alkalmazottak e cégek működése során is kötelesek betartani. Amennyiben dolgozói érdekeltségű cégek viszonylatában a dolgozói előírások megsértésének gyanúja merül fel, úgy a belső ellenőr jogosult e cégek tevékenységét is vizsgálni. A befektetési tevékenységet a szabályzat alá tartozó személy csak és kizárólag a Társaság, mint bizományos közreműködésével végezheti. Ez biztosítja, hogy a szabályzat hatálya alá tartozó személy bonitását, üzleti tevékenységük kockázatát a Társaság mindenkor nyomon követhesse, s egyidejűleg képes legyen teljesíteni az üzleti tevékenységből eredő jelentési kötelezettségét. A szabályzat hatálya alá tartozó személynek éppúgy, mint az egyéb ügyfeleknek megbízást kell adnia bármely befektetési eszköz eladására, illetve vételére, és egyidejűleg – vételi megbízás esetén letétbe kell helyezni a megbízásban megjelölt árfolyamértéket, alap- és változó letétet, és a megbízási díjat illetve – eladási megbízás esetén letétbe kell helyezni a megbízásban megjelölt értékpapír(oka)t, alap- és változó letétet és a megbízási díjat. A letétbe helyezett összeg az ügyfélszámlán kerül jóváírásra. A szabályzat hatálya alá tartozó személyek tudomásul veszik, hogy a Társaság mindenkori belső ellenőre eseti jelleggel, vagy a vizsgálati tervbe épített ütemben ellenőrizheti üzleti tevékenységüket. Ebben az esetben az ellenőrzött személy kérés alapján köteles az ellenőrzésben közreműködni. A szabályzat hatálya alá tartozó személyek megbízásaikat a Társaság üzleti óráiban, illetve telefonon szóban, a tőzsdei kereskedési időtartam alatt adhatják.

23


3.6. Dolgozók, vezető tisztségviselők tranzakcióinak nyilvántartása A Társaság a számlavezető és a pozíció nyilvántartó rendszerében egységes nyilvántartást vezet a szabályzat hatálya alá tartozó személyek befektetési ügyleteiről az alábbiak szerint: - a nyilvántartás tartalmazza a szabályzat hatálya alá tartozó személy nevét, a szerződés tartalmát, az alkalmazott értékpapírszámláján jóváírt értékpapírok nevét, típusát, darabszámát, névértékét, össznévértékét, bekerülési összegét, valamint a nyilvántartásból kikerülés időpontját. Tilos minden olyan tranzakció, amely egy másik fél megbízását megelőzve, illetve annak ismeretében igyekszik nyereséget elérni. A dolgozói tranzakciókra vonatkozó előírások jelentős, illetve többszöri megsértése esetén a dolgozó rendes felmondással, vagy az eset(ek) súlyától függően rendkívüli felmondással is elbocsátható. Amennyiben a dolgozó magatartásával törvényt sértett, a Társaság felügyeleti bejelentéssel, illetve büntető feljelentéssel élhet. Abban az esetben, ha a dolgozó tevékenységével kár okozott a Társaságnak, a Társaság kárigényét polgári peres úton is érvényesítheti. 3.7. Díjazás A Társaság a szabályzat hatálya alá tartozó személyek részére kedvezményes díjazást enged olyképpen, hogy bizományosi tevékenységét az általános üzletszabályzat mellékletében megjelölt díjtételek 50 %-áért végzi. 4. Összeférhetetlenség A Társaság az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából az alábbi szabályokat állapítja meg. 4.1. Szervezeti követelmények A Társaság ügyvezetését legalább két büntetlen előéletű, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni. A Társaság működésének és tevékenysége végzésének irányítására a vezető állású személyek közül első számú vezetőt nevez ki. A Társaság vezető állású személye, a vezető állású személy közeli hozzátartozója, valamint a Táraság alkalmazottja nem lehet a) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy, b) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye, c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja, d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy vagy alkalmazott. Az a személy, akivel kapcsolatosan összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul tudomására hozza az igazgatóság elnökének és ezzel egyidejűleg bejelenteni a Felügyeletnek. Az a személy, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenség felmerült, az összeférhetetlenségi okot a fenti bejelentést követő kilencven napon belül megszünteti. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki a) tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan a Felügyelet által felügyelt

24


intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak a felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásárért jogerős határozat megállapította; b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott, illetőleg akit a tőzsde vagy más szervezet etikai bizottsága, tanácsa öt éven belül súlyos etikai vétség elkövetése miatt elmarasztalt; c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzései engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja. 4.2. Ellenőrzési követelmények A Társaság gondoskodik róla, hogy tevékenysége során alkalmazottai a lehető legnagyobb fokú szakmai függetlenséggel és szakértelemmel járjanak el. Ennek érdekében az alábbiak szerint biztosítja és kezeli az ügyfelei, illetve a Társaság (alkalmazottja) között felmerülő összeférhetetlenséget. Az összeférhetetlenségi szabályok kezelése során háromlépcsős eljárást kell alkalmazni. Azonosítás: Első lépés a probléma feltárása, melyet a folyamatos és hatékony belső ellenőrzés, és a belső szabályzatok következetes betartásával. Az ellenőrzés során különös figyelmet fordítani az alábbi területekre, mivel az összeférhetetlenség leginkább ezeken nyilvánulhat meg: a) megbízás felvétele, továbbítása b) megbízás végrehajtása Kezelés: a feltárt összeférhetetlenség esetében gondoskodni kell a probléma megfelelő kezeléséről és az összeférhetetlenség megszűntetéséről. Az azonosított összeférhetetlenségre vonatkozóan: a) részletes helyzetleírást kell készíteni b) meg kell jelölni az érintett szervezeti egységet c) meg kell jelölni az érdek-összeütközés alanyait d) összeférhetetlenségi kockázatot (potenciális, fennálló) és mértékét e) el kell készíteni egy javasolt kezelési módszert f) dönteni kell a feltárás szükségességéről Feltárás: amennyiben a kezelési fázisban nyilvánvalóvá válik, hogy az összeférhetetlenség megbízható elhárítására nincs lehetőség az ügyfelet tájékoztatni kell a kialakult helyzetről. 4.2.1. Különálló ellenőrzés A megfelelési vezető különös figyelmet fordít az alkalmazottak ellenőrzésére, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végeznek befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatási tevékenységet, akik érdekei között konfliktus állhat fenn. 4.2.2. Javadalmazás A Társaság biztosítja, hogy az olyan befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő szolgáltatási tevékenység végzésében feladatot ellátó alkalmazottak javadalmazása egymástól független legyen, melyek között érdekkonfliktus merülhet fel. Jelen pontban javadalmazáson kell érteni a fix juttatásokat, a részvényjuttatás, és minden olyan egyéb juttatást, melyet az alkalmazott a tevékenysége ellátásával kapcsolatban a munkáltatótól kapott.

25


4.3. Tiltott ügyletvitelek Összeférhetetlenségnek minősül különösen, ha a Társaság, az általa foglalkoztatottak, illetve a Táraságban közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkező személyek a) az ügyféltől eltérően érdekeltek a nyújtott befektetési szolgáltatás kimenetelében b) az ügyfelek „költségén” hasznot húzhatnak; c) érdekeltek valamely ügyfél vagy csoport kedvezőbb feltételekkel való kiszolgálásban, d) olyan üzleti tevékenységet folytatnak, mint az ügyfél e) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás esetén az ügyféltől különböző más személytől javadalmazásban részesülnek. 4.4. Nyilvántartás A Társaság köteles nyilvántartást vezetni minden olyan befektetési tevékenységgel, kiegészítő befektetési tevékenységgel kapcsolatos ügyről, ahol jelen szabályzat a 4.3. pontjában foglalt összeférhetetlenség merült fel. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azokat az ügyleteket is ahol a 4.3. pontban meghatározott összeférhetetlenségi okok felmerülése valószínűsíthető. A nyilvántartásnak beazonosítható módon tartalmaznia kell a) az ügy azonosító adatait b) az érintett ügyfelek nevét c) az ügyintéző nevét d) az összeférhetetlenség felmerülésének és tudomására jutásának idejét e) az összeférhetetlenség jellegét f) a megtett intézkedéseket a A nyilvántartást folyamatosan frissíteni kell. A nyilvántartás vezetéséért a megfelelési vezető felelős. 4.5. Intézkedés A Társaság új munkavállaló alkalmazásakor ismerteti az összeférhetetlenére vonatkozó szabályokat. A munkavállaló köteles nyilatkozni, hogy vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A már alkalmazásban lévő munkavállalók a szabályzat hatályba lépésekor kötelesek nyilatkozni, hogy velük szemben kizáró ok vagy összeférhetetlenség nem áll fenn. A 4.3 pontban foglalt összeférhetetlenségi ok felmerülésekor, ezt a tényt haladéktalanul jelezni kell az igazgatóság elnöke és a Felügyelet felé, valamint intézkedni kell annak megszűntetése érdekében. Ha az okot a rendelkezésre adott határidőn belül nem szűnteti meg, olyan munkakörbe kell áthelyezni, ahol az összeférhetetlenség nem áll fenn, ha ez nem lehetséges a munkaviszonyt, vagy a munkaviszony végzésére irányuló egyéb jogviszonyt meg kell szűntetni. Egyéb összeférhetetlenségi ok felmerülésekor, ezt a tényt haladéktalanul jelezni kell a szervezeti egység vezetőjének, aki köteles intézkedni az ok megszűntetése érdekében. A bejelentései kötelezettség elmulasztása vagy hiányos, illetve a valóságnak nem megfelelő tartalommal történő megtétele rendkívüli felmondási oknak minősül. Amennyiben az összeférhetetlenség megbízható elhárítása sem a jelen, sem egyéb szabályzat alapján nem lehetséges, az összeférhetetlenség tényéről és az annak esetleges következményeiről az ügyfelet tájékoztatni kell.

26


5. Nyilvántartások kezelésére vonatkozó általános előírások Ha a jogszabály vagy a jelen szabályzat eltérően nem rendelkezik, a jelen szabályzatban említett nyilvántartásokba kizárólag az igazgatóság, illetve az igazgatóság által feljogosított személyek jogosultak betekinteni. A nyilvántartást a hivatkozott jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a Társaság nyilvántartási szabályainak megfelelően, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartásban szereplő személy a nyilvántartásban szereplő adatinak változásáról 5 munkanapon belül értesíti a nyilvántartást vezetőt. A nyilvántartásba foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő 5 évig meg kell őrizni.

Pláninvest Bróker Zrt.

27


Általános Üzleti Feltételek 8.sz. melléklete

A PLANINVEST BRÓKER ZRT. (8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21.) VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

KESZTHELY 2013.

Hatályos: 2013. szeptember 16-tól

28


Jelen szabályzat célja a megbízások, ügyfél számára következetesen legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabályok rögzítése. 1. Az ügyfél által adott megbízás lehetséges végrehajtási helyszínei A Planinvest Zrt. legalább azt a végrehajtási helyszínt szerepelteti, amely az ügyfelek megbízásainak végrehajtása során következetesen a legjobb eredményt adja, és csak olyan végrehajtási helyszínt szerepeltet, amely lehetővé teszi, hogy a Planinvest Bróker Zrt. –igény esetén - az e szabályzatban foglalt kötelezettségeinek eleget tegyen. A gyakorlatban a Planinvest Bróker Zrt. nem kereskedik olyan értékpapírokkal, melyek szabályozott piacra vannak bevezetve. Megbízásait emiatt gyakorlatilag az OTC piacon teljesíti. Végrehajtási helyszíne OTC piac (másodlagos piac) 2. A legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a Planinvest Bróker Zrt. a következő szempontokat vizsgálja: a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát b) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait, c) a megbízás költségét, d) a megbízás végrehajtásának időigényét, e) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét, f) a megbízás nagyságrendjét, g) a megbízás természetét, h) az ügyfél minősítését . Ha a Planinvest Bróker Zrt. a lakossági ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor. Az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több – jelen szabályzatban fel nem sorolt - végrehajtási helyszínen is teljesíthető, a Planinvest Bróker Zrt. az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit. A Planinvest Bróker Zrt. az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit nem határozhatja meg úgy, hogy azzal az összehasonlítás során az egyes végrehajtási helyszínek között indokolatlan és méltánytalan különbséget eredményezzen. Ha a Planinvest Bróker Zrt. a legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez foglalt szempontjai vonatkozásában az ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hatja végre, ez az ügyfélutasítás azonban megakadályozhatja a társaságot a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb módon történő végrehajtásában. Az ügyfél kérésére a Planinvest Bróker Zrt. írásban, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre. 4. Végrehajtás sorrendje, összevonás, limitáras, saját számlás megbízás Az egyes ügyfelek által adott megbízások végrehajtását a beérkezés sorrendjében kell teljesíteni. Az egyes ügyfelek megbízásainak összevonása esetén először a régebben beérkezett megbízásokat kell teljesíteni. Amennyiben a megbízásokat összevonás esetén nem sikerül maradéktalanul teljesíteni, úgy sorrendben először a legrégebben beérkezett megbízástól haladva kell az allokációt elkezdeni. Limitáras megbízása esetén a limitárnál rosszabbul nem

29


teljesíthető az ügylet, a limitárnál jobb áron történő teljesítés estén a limitár és a teljesítési ár közötti különbözet az ügyfelet illeti. 5. OTC teljesítés A Planinvest Bróker Zrt. olyan értékpapírok tekintetében melyek nincsenek szabályozott piacra bevezetve a megbízást kereskedési rendszeren kívül (OTC) teljesíti. A társaság tevékenységét figyelembe véve a Planinvest Bróker Zrt. valamennyi megbízását kereskedési rendszeren kívül teljesíti. 6. A végrehajtási politikát értékelése A Planinvest Bróker Zrt. folyamatosan figyelemmel kíséri és legalább évente egyszer értékeli a végrehajtási politikát, valamint haladéktalanul kezdeményezi az esetleg tapasztalt hibák javítását. A társaság akkor is felülvizsgálja a végrehajtási politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely befolyásolja az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtás teljesülését. Planinvest Bróker Zrt.

30

A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Z Á R T K Ö R Ű R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G

Recommend Documents