A OM Pedagógiai program

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 7754, BÓLY RÁKÓCZI U.2/A OM. 027445

Hatálybalépés ideje:

Pedagógiai program PEDAGÓGIAI PROGRAM

Módosítás dátuma:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Tartalom A Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium képzési rendszere, szakmai programja .................................................................................................................. 3 A szakiskola környezete ....................................................................................................... 3 Az iskola szakképzési alapelvei ........................................................................................... 3 Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása ................................................. 4 1.

Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 8 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .. 8 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 12 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 15 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 17 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................ 21 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........ 23 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 31 1.8 Kapcsolattartás a tanulókkal, szülőkkel, az iskola partnereivel ............................. 32 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata, hatálya ......................................... 42 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................... 43 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ......................................................................... 44

2. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................. 44 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 44 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................... 44 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ... 44 2.4 Mindennapos testnevelés ............................................................................................. 45 2.5 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 45 2.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .............................................................................................................................................. 46 2.7 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása......... 47 2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................. 48 2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ..... 48 2.10 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ........................................... 48 2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .... 49

2


A Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium képzési rendszere, szakmai programja A szakiskola környezete A szakiskolák így a Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működését, alapvető céljait és feladatait az őket körülvevő gazdasági, társadalmi környezet elvárásai határozzák meg. Társadalmi környezet

Szülői munkaközösség jkjhhjkhjkh Szülők

Iskolafenntartó

Szakiskola

Gazdasági környezet

Gazdálkodó szervezetek

Munkaközösségek Tanárok, oktatók Diákönkormányzat Tanulók

Az iskola pedagógiai programja, melynek része a szakmai program, így kettős funkciót lát el: - szabályozza az iskola belső működési rendjét, munkamegosztását - információval szolgál a környezet számára az iskolában folyó tevékenységről

Az iskola szakképzési alapelvei Az iskola alapvető feladata, célja most és a jövőben is a szakképzés. Alapelv az olyan színvonalú szakképzés folyatása, mely növeli a falai közül kikerülő tanulók elhelyezkedési esélyeit. Társadalmi kötelezettség, hogy a tanulók életpályájuk során ne a

3

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak. Ennek keretében szoros együttműködésre törekszik olyan partnerekkel, akik segítséget tudnak nyújtani a munkaerő-piaci elvárások feltárásában, az elvárások meghatározásában. Ilyen partnerek illetve érdekképviseletek: KLIK Önkormányzat Munkaügyi Központ Kereskedelmi és Iparkamara Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók Iskolánk igyekszik tanulóit olyan szakmai ismeretek birtokába juttatni, amelyek megkönnyítik az elhelyezkedést, vagy az esetleges pályamódosítást. Olyan örök érvényű erkölcsi értékek közvetítésére törekszik, mint a szakmai tisztesség és szakmai önbecsülés. Az iskola saját eszközeivel igyekszik a tanulókban erősíteni a szakmunkás-tudatot, elérni azt, hogy a tanulók megbecsültsége, munkájuk elismertsége az eddiginél magasabb legyen.

Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas- és módszerkompetenciák). A szakképzés terén is átalakulási folyamatot élünk meg: - demográfiai viszonyok változásai (csökkenő tanulólétszám) - szakképzésre egyre inkább csak gyenge képességű tanulók jelentkezése - gazdasági szervezet változásából adódó helyi és regionális foglalkoztatási viszonyok átalakulása - a szakképzés szabályozó rendszereinek átalakulása - a szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek változása - finanszírozási rendszer átalakulása - egyre erősödő igény a felnőttek, az ifjúsági munkanélküliek át- és továbbképzésére. A szakképzési célok meghatározásánál mindezek meghatározó tényezők. Az iskolai szakképzés céljai több szinten valósulnak meg. Feladat-ellátási hely szerint: I. szakközépiskolai képzés II. szakiskolai képzés I. Szakközépiskolai képzés A képzés célja az általános műveltséget megalapozó 4 középiskolai évfolyamon felkészíteni a tanulókat az érettségi vizsgára, majd azt követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyamon felkészítés a szakmai vizsgára. Képzési idő: 4 év + OKJ szerinti szakképzési évfolyam

4


Érettségi utáni szakképzés Az iskolánkban és a más iskolákban érettségizett tanulók számára is biztosítjuk a szakmatanulás lehetőségét bármely szakmában, amelyet az iskolánkban oktatunk. Képzési idő az OKJ-ban meghatározottak szerint. II. Szakiskolai képzés A szakiskola 9-11. évfolyamán közismeret és szakmai ismeretek oktatását végezzünk. A korábbi általános műveltséget megalapozó 9-10 évfolyamra épülő 11-12. évfolyamon csak szakmai elméleti és gyakorlati oktatás történik. Szakképző évfolyamok A szakképzés megszervezésénél figyelembe vett törvények, rendeletek: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről valamint: - a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről - 37/2013.(V.28) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről - a 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet módosításáról - a 1/2010. (II. 5.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet módosításáról - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet - 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről Iskolánk a normál szakiskolai képzés szakképző évfolyamaira csak az alapszakmákra és azok elágazásaira iskolázhat be. Rész-szakképesítés megszerzésére akkor van lehetőség, ha a tanuló az adott szakma összes követelménymodulját nem tudja elsajátítani, így szakmunkás-bizonyítványt nem szerezhet. Meglévő ismeretei alapján azonban a rész-szakképesítések követelménymoduljait, ha teljesíti, akkor rész-szakképesítést szerezhet. Az új típusú modul rendszerű, kompetencia alapú szakképzésben a szakmák követelményei követelménymodulokból épülnek fel. A követelménymodulokhoz egy vagy több tananyagegység van rendelve, melyek tananyagelemekből épülnek fel. Iskolánk a tananyagegységekből – akár több összevont tananyagegységből egy tantárgyat – tantárgyakat alakított ki melyek elmélet, gyakorlat, elméletigényes-gyakorlat illetve ezek kombinációiból álló tananyagelemek alkotnak. Év közben ennek megfelelően tantárgyak értékelése folyik, félévkor és tanév végén egy-egy tantárgy záró osztályzata kerül a bizonyítványba.

5

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM A központi programok az SZVK-k és a helyi tanterveink a mellékletben találhatóak. A szakmai képzés évfolyamain a heti óraszám 32-35 óra. Ez az óraszám magában foglalja az elméleti és a gyakorlati óraszámokat is. A modulrendszerű szakképzés óraterve lehetőséget biztosít arra, hogy a heti óraszám 20 %-át, a legújabb OKJ szerinti képzésre vonatkozó szakmai kerettantervek pedig arra, hogy a heti óraszám 10%-át SZABADSÁV-ként hasznosítsuk. Ezek az órák a központi program ajánlása alapján kerülnek felhasználásra úgy, hogy a programban meghatározott elméleti-gyakorlati képzés aránya ne változzon. A szakmai képzésnél az elmélet-gyakorlat arányát a szakmák jóváhagyott központi programjai, kerettantervei tartalmazzák. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány. Iskolánk modulzáró vizsgákat nem szervez. A modulok – tananyagegységek egy-egy illetve összevont (tantárgyak) – teljesítését az év végén kapott osztályzat igazolja, minősíti. A sikertelen év (bukás, kimaradás stb.) esetén a tananyagegységek egy-egy illetve összevont (tantárgyak) újbóli ismétlése szükséges, felmentés nem adható. A modul rendszerű szakképzés lehetőséget biztosít a beszámíthatóság alkalmazására. A másodszakmás képzésben részt vevő tanulók az első szakma megszerzésekor már sikeresen teljesített modulokat – bizonyítvánnyal tanúsítva, más iskolából érkezőknek is! – a második szakma elsajátítása folyamán még egyszer nem kell, hogy tanulják illetve vizsgázzanak azokból, amennyiben a két szakképesítésben azonos modulok találhatóak. Másodszakmás képzés A nálunk tanuló diákoknak az első sikeres szakmai vizsga után lehetősége van második szakképesítés megszerzésére. A modul rendszerű szakképzés lehetőséget biztosít a beszámíthatóság alkalmazására. A másodszakmás képzésben részt vevő tanulók az első szakma megszerzésekor már sikeresen teljesített modulokat, a második szakma elsajátítása folyamán még egyszer nem kell, hogy tanulják, illetve vizsgázzanak belőle, amennyiben a két szakképesítésben azonos modulok találhatóak. A másodszakmát tanulóknak térítési díjat kell fizetnie. A térítési díj kifizetése történhet egy összegben a tanév kezdetén, illetve kérvény esetén engedélyezhető a részletekben történő fizetés az igazgató által meghatározott ütemezés szerint. Gyakorlati képzés A gyakorlati képzés szinterei: a.) iskolai tanműhely, tankonyha, oktatóterem b.) külső gyakorlati képzőhely – vállalkozók, vállalkozások, intézmények Mindkét típusú helyszínen a képzést a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről alapján kell megszervezni.

6

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM A külső gyakorlati képzőhelyen a tanulókat tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással lehet foglalkoztatni. A gyakorlati képzőhely ellenőrzését a Kereskedelmi és Iparkamara és a magyar Agrárkamara végzi az iskola képviselőjével közösen. Az iskolai tanműhelyben, tankonyhán a szakképzésben résztvevő 9. évfolyamos tanulók első tanév végéig vesznek részt alapképzésben. A második és harmadik évben általában külső gyakorlati helyen folytatódik a gyakorlati képzés. A külső gyakorlat mellett havonta részt vesznek (1-2 nap) benti gyakorlaton is a diákok. A képzés csoportbontásban történik. Az iskolai tanműhely feladatai: Az egyes szakmák központi programjainak, kerettanterveinek megfelelően az előírt gyakorlati ismeretek elsajátíttatása a szakmai és vizsgáztatási követelmények szerint.

7


1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Az iskolában, kollégiumban folyó nevelő-oktató munka alapelvei Intézményünk nevelői és oktatói hisznek a nevelés lehetőségében, munkájuk fontosságában, tisztában vannak felelősségükkel. Az alábbi pedagógiai elveket tartjuk munkánk során alapvető jelentőségűnek:  A klasszikus emberi értékeken alapuló általános és szakmai műveltséget megalapozó ismeretek közvetítése.  A partnereink igényeinek és a társadalom elvárásainak megfelelő sikerorientált, szakszerű, tanulócentrikus nevelés és oktatás.  Az életkori sajátosságok figyelembevétele.  A képességek differenciált, egyénre szabott fejlesztése.  Ellenőrizhetőség biztosítása az iskolai élet minden területén.  Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulók, szülők, és tanárok jól érezhetik magukat, nyugodt körülmények között dolgozhatnak, tanulhatnak. Ennek érdekében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,  bevonjuk neveltjeinket az iskolai és kollégiumi életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit a tanítás- tanulás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  minden gyermek számíthat a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, A kollégiumi nevelés fontosabb alapelvei:  az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;  a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;  intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében;  az alapvető erkölcsi normák betartása;  az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;  a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;  építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;  a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés 1.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés Célok, feladatok „A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen,

8

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.”( 2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről) 1.1.2.1. A nevelő-oktatómunkánk céljai, feladatai:  Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.  Differenciált személyiségfejlesztés, gyermekközpontúság.  Korszerű, a XXI. század igényeinek megfelelő természet- és társadalomtudományos alapműveltség kialakítása.  A keresztény értékek közvetítése, a világvallások megismerése.  Tanulóink egészséges életmódjának megalapozása, nevelése.  Erkölcsi nevelés.  A logikus gondolkodás fejlesztése.  Modernizációs műveltség fejlesztése.  Környezeti nevelés. A természeti környezet értékeinek megbecsülése a velük való együttélés képességének kialakítása.  Esztétikai nevelés, igényesség a környezetkultúrában.  Az önálló életkezdés ismereteinek, készségeinek megalapozása.  Reális nemzettudat kialakítása. Tanulóink legyenek nyitottak a hazánkban és Európában élő más népek, népcsoportok megismerésében és megbecsülésében.  A szülőföld, a lakóhely értékeinek megismerése, megbecsülése és ezekhez való kötődés kialakítása.  Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra, a többszöri szakmaváltásra  Feladatunk a Nemzeti Alaptantervnek (NAT-nak) megfelelő általános ismereteket nyújtó oktatás és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés. A kitűzött célok differenciált, az egyéni adottságokra alapozott sikerkritériumok elérése érdekében fejlesztjük diákjaink:       

kulcskompetenciáit, kiemelten: szövegértés, szövegalkotás, matematikai eszköztudás gondolkodását kommunikációs képességét döntési képességét érdeklődését a világ dolgai iránt egészséges életmódra törekvését önismeretét , önfegyelmét.

A kimeneti eredményesség kritériuma, hogy sikeres érettségi, és szakmai vizsgát tegyen minden diákunk.

9

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 1.1.2.2. A nevelési – oktatási munka pedagógiai eszközei, eljárásai: A célokat és a feladatokat a tanórai és a tanórán kívüli nevelőmunka során a személyi, a tárgyi feltételek optimális (költséghatékony) és változatos pedagógiai, módszertani eszközökkel valósítjuk meg. A módszerek megválasztásának szempontjai:  a nevelés – oktatás célja,  a tanulók életkori sajátosságai, képességei, egyénisége,  a didaktikai feladatok jellege,  a tanítási tartalom,  a tantárgyak sajátosságai,  a pedagógus személyisége,  az iskola tárgyi feltételei. Nevelési céljaink megvalósítását segítik a nevelőtestület személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

által

alkalmazott

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen, példamutatás, stb. révén érvényesül. Iskolánk nevelői által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását elősegítő módszerek

magatartási modellek bemutatása, közvetítése

tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

Közvetlen módszerek - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés

- elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása - magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemző munkája

Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita

A szakközépiskolában a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A képzési sikerkritériuma, hogy a tanulók alkalmassá váljanak a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

10

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM A szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítani a kulcskompetenciák fejlesztésére, a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. A szakiskola alapvető küldetése, hogy elősegítse a neveltek társadalmi-gazdasági beilleszkedését, munkaerő piaci kompetenciáinak kifejlesztését. A képzés sikerkritériuma, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra és önálló életkezdésre képes fiatalokká váljanak. Lehetővé kell tenni a korábban szerzett hátrányok ledolgozását, piacképes szakképesítés megszerzését. Legyenek képesek sikeres szakmai vizsgát tenni, esetenként leérettségizni, újabb szakmát megtanulni. 1.1.3. Kollégiumunk az alábbi célok elérésére törekszik a tanulók nevelése során: A tanulási kultúra fejlesztése terén:  A folyamatos tanulás szükségességének tudatosítása.  A folyamatos tanuláshoz szükséges tanulástechnikai ismeretek elsajátítatása.  Tanulási kedv fejlesztése.  Adottságoknak megfelelő tanulmányi eredmények elérése.  A kultúra iránti igényesség kialakulásának elősegítése. Felzárkóztatás, tehetséggondozás és pályaorientáció terén:  Társadalmi munkamegosztásra való felkészítés.  Családpótlás.  A társadalmi mobilitás egyéni lehetőségeinek biztosítása.  A társadalmi egyenlőtlenségek káros hatásainak enyhítése.  Szocializáció.  A tanulók személyiségének és képességeinek sokoldalú fejlesztése. Közösségi életrend és normarendszer fejlesztése terén:  A szociális értékek megismerése, pozitív értékrendek elfogadása és ez szerinti viselkedés elősegítése.  Alapvető etikai és illemtani ismeretek elsajátítása.  Az együttműködéshez szükséges szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, szervezőképesség, kommunikációs kultúra) fejlesztése.  Családi életre nevelés segítése. Egészséges és a kulturált életmódra nevelés terén:  Az egészséges életmódra és a kultúra iránti igényességre nevelés a személyes kompetencia motívum- és képességrendszerének fejlesztését szolgálja.  Cél az önpusztító, hátrányos komponensek kialakulásának megelőzése, az előnyös komponensek gyarapítása.  A szabadidős tevékenység kultúrájának fejlesztése. Önismeret fejlesztése terén:  Az önálló életvitelhez szükséges ismeretek bővítése, képességek kialakítása.  Szenvedélybetegségek elkerülésének segítése.  Az önismeret és önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása

11

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM  

A korszerű világkép elemeinek tudatosítása. Az önálló életvezetéshez szükséges ismeretek gyakoroltatása.

megszerzése,

tevékenységek

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat permanens feladata. A NAT-ban képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Az intézmény arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. Szülők, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer működtetésében az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról. 1.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az iskolai nevelőmunkában: A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával a tanulókban alakítsa ki  az érdeklődés igényét,  a tájékozottságot, találékonyságot,  a rugalmasságot, aktivitást,  nyitottságot, problémaérzékenységet. Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában  magabiztosságot,  határozottságot,  kreativitást feltételez,  az ismeretszerzés, a tudás megújítása váljon számukra magától értetődő igénnyé. A személyiségfejlesztés főbb területei:  a tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése  a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása.  a tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok  a magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása  az intézmény szakmai képzésének, elvárásainak megfelelő készségek megalapozása A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése:  Tanulóink érzelmileg legyenek kiegyensúlyozottak, rendelkezzenek empatikus készségekkel, tudjanak tolerálni, legyenek megfontoltak a párválasztásban.  Akarati tulajdonságaikat tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, megbízhatóságra, rendszerességre törekvők.  Ismerjék önmaguk pozitív és kevésbé jó tulajdonságait, tudják, mire képesek.  Legyenek kreatívak, rendelkezzenek konvertálható alapokkal, az önképzés és az életen át tartó tanulás igényével, s legyenek képesek önmaguk menedzselésére.

12


1.2.2. Tanulóink személyiségfejlesztésének fontosabb feladatai nevelési területenként: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladatok:  az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és  a keresztyén erkölcsi értékek elfogadása. A tanulók értelmi nevelése. Feladatok: Az értelmi képességek, fejlesztése A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladatok: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladatok: A környező természettel, a társadalommal kapcsolatos viselkedés, szokásrendszer kialakítása. A közösséggel, a családdal kapcsolatos attitűdök, szereptanulás kiteljesítésének segítése. A tanulók akarati nevelése. Feladatok: Az önismeret, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, a kötelességtudat fejlesztése. A tanulók nemzeti nevelése. Feladatok: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladatok: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladatok: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A szakmai gyakorlaton végzett kitartó igényes munka. A tanulók testi nevelése. Feladatok: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A káros szenvedélyek hatásainak megismerése, életmód torzító magatartások, szokások elkerülésének megismerése.

13

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 1.2.3. A kollégium szerepe: A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje; szervezésének pedagógiai elvei a kollégiumban A kollégium alapvető funkciója otthont biztosítani a családjuktól távol tanuló diákok számára. Általános céljai és feladatai a társadalmi szükségletek, illetve a diákok szükségletei felől közelíthetők meg, mely utóbbi a (családi) szocializációval, illetve az iskolai felkészítéssel van legszorosabb összefüggésben: értékek és tudás (kulturális, magatartásbeli és praktikus ismeretek) átadásával és közvetítésével, a műveltségbeli és szociális hátrányok csökkentésével, szocializációval, személyiségfejlesztéssel, a tehetség kibontakoztatásával segíteni, megalapozni az életben való eligazodást, helytállást. Szocializáció: A közösségi együttélés elemi szokásrendjének kialakítása, mely megalapozza a kortárs csoportokon belüli kooperációt, a team-munkát. A tanuláshoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez való jog rendeltetésszerű gyakorlása, a társak jogainak tiszteletben tartása. A személyi tulajdon védelme. A saját és a társak egészségének védelme. Értékközvetítés, motiválás: A közvetlen környezet alakításában a kollégiumi életrend és környezetkultúra biztosításával a kollégiumi nevelés olyan értékeket közvetít, amelyeket a tanulók a későbbiekben is fel tudnak használni. A környezet épített és természeti értékeinek megbecsülése, rendben tartása. A közösségi élet szabályainak betartása egy társadalmilag hasznos, egyénileg pedig értékes életmódmodell megalapozása. Önállóság, önmaguk és a társaik iránti felelősség kialakítása. Felzárkóztatás és tehetséggondozás: A felzárkóztató funkció a tanulmányi eredményektől függően szervezett keretben kötelező szilenciumi foglalkozások formájában és az iskolával közösen szervezett felzárkóztató illetve tehetséggondozó foglakozások révén valósul meg.  A megfelelő, hatékony tanulási módszer elsajátítása. A jó képességű és szorgalmú tanulók szabad szilenciumon vesznek részt.  A tanulási zavarok leküzdése egyéni vagy csoportos segítségadással a feladatok elvégzésének ellenőrzésével.  Szabadidő hasznos, igényes felhasználása.  A kollégium kortársi közössége lehetőséget teremt a differenciált személyiségfejlesztésre, a különböző területeken jelentkező adottságok, tehetségek megjelenítésére, kibontakoztatására. 1.2.4. A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei:  A társadalmi szerepekből fakadó együttélési szabályok megtanulása, alkalmazása: bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség  Csoportszabályok kialakítása, csoportszokások, hagyományok  Értékelési rend, a tevékenység jutalmazása, büntetése  Beszélgetések, didaktikus játékok  Túrák, séták

14

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM        

Iskolán kívüli szervezett programok (mozi, színház, kiállítás, stb.) Komplex foglalkozások (képzőművészeti, zenei, irodalmi) Sportvetélkedők, sportfoglalkozások Felelősi rendszer működtetése során Versenyek, pályázatok Ünnepségek, megemlékezések Osztályünnepségek Kollégiumi rendezvények

Az iskola és a kollégium közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az intézmény közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában, kollégiumban szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A mindenkori felnövekvő nemzedék egészség-magatartásának formálása, a jövő egészséges felnőtt társadalmának nevelése stratégiai fontosságú feladat. Az egészséges életmód és magatartásformák kialakítását az oktatás valamennyi szintjén érvényesíteni kell. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszára az önpusztító életmód a jellemző. Társadalmi szinten csak akkor tudunk változtatni a már-már kritikussá váló egészségi helyzeten, ha a meglévő betegségek gyógyítása mellett, vagy részben helyette a kiváltó okok (ti. a dohányzás, a mértéktelen italozás, az egészségtelen táplálkozási szokások és a vészes mozgásszegénység stb.) megszüntetése, illetve kialakulásának a megelőzése kerül előtérbe. Az egészséges fiatal generáció felnevelése az egyén, a család és az egész nemzet közös érdeke. Bizonyított tény, hogy minél korábban találkoznak a diákok az egészséges életmód (helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás stb.) alapjaival, annál egészségesebben kerülhetnek ki az iskolapadból. Nagyon fontos tehát, hogy a tanulóifjúság időben ismerje fel az egészség értékjellegét, hiszen ebben az életkorban még érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre. Ez pedig nagyban meghatározza az életmódjukat, szokásaikat – végső soron az életideálokat, a preferenciák kialakulását. 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés. Célja, hogy az egészség kulturális szint növelésével, az életmód javításával elősegítse az egészség megtartását, a betegségek megelőzését. A hiányos egészségkultúra, az egészségtelen életmód, a környezeti tényezők, a hiányzó prevenciós tevékenységek közvetlenül befolyásolják a mai ember egészségi állapotát. Az iskolai és a kollégiumi egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a fiatalokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészségnevelés feladatai: Osztályfőnöki órán és a kollégiumban: -

állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek;

15

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM -

ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait;

-

legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával;

-

tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatását;

-

legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni;

-

ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását;

-

érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát

-

sajátítsák el a felelősségteljes döntés képességét, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladat vállalásához szükséges.

Közismereti órákon: Szinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez: a biológiai tantervekben a táplálkozás, a betegségek felismerésével, kezelésével és megelőzésével foglalkozó tananyagok szerepelnek; kémiaórákon a tanulók a nikotin, az alkohol, a kábítószer élettani hatásaival és egészségkárosító tulajdonságaival foglalkoznak. A testnevelés óra és a mindennapos testedzés kiemelt jelentőségű az egészségmegőrzés szempontjából. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a csapatmunka, valamint a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető. A mozgásélmény öröme és az egyénhez mért követelményszintek ösztönzik a tanulókat képességeik és akaratuk fejlesztésére. Az állóképesség, az edzettség kifejlesztése, a jellemépítés, a jellemformálás a továbbtanulás szempontjából igen fontos. A rendszeres testmozgás kedvezően befolyásolja a fiatalok testfelépítését, erősíti a gerincet, növeli az izmuk tömegét, szabályozza annak működését, valamint a szervezet zsírtartalmát. Biztosítja az egyenletesebb, harmonikusabb testi fejlődést, ami különösen fiatalkorban fontos, mert ebben az időszakban fokozott a kiegyensúlyozatlanság veszélye. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása osztályfőnöki, biológia, testnevelés és szakmai órákon és egészségnapon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Iskolánk minden tanulója ismerje fel az alábbi sérüléseket, betegségeket, állapotokat, mérgezéseket és alapszinten elsősegélyt tudjon nyújtani, a szakszerű segítségnyújtás megkezdéséig. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: tanórai előadások egészségnap gyakorlati oktatás munkavédelmi oktatás kollégiumi csoportfoglalkozás

16

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Az alapismeretek elsajátítása során a következő sérülések, betegségek, állapotok felismerése és a szakszerű ellátásukig az elsősegélynyújtás ismerete elengedhetetlen. -Mechanikai sérülések: törés, ficam, rándulás, vágás, metszés, szúrás, agyrázkódás, sebek ellátása. -Mérgezések: alkohol-, gyógyszermérgezés, kábítószer túladagolás, kávé, cigaretta, energiaital túlzott fogyasztása, CO mérgezés, CO2 mérgezés. -Betegségek:- epilepszia, cukorbetegség. -Egyéb: ájulás, égés, folyadékhiány, helytelen táplálkozás, hányás, félrenyelés, vízbe fulladás, hasi görcsök. Minden tanuló ismerje meg a BLS eszköz nélküli újraélesztés lépéseit. Tanulóinknak ismerniük kell a mentő hívásának módját.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola és a kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, team-munka, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumokban nagyobb közösségegységet jelenthet egy-egy csoport, tanulószoba közössége. Itt már lehetnek együtt heterogén, különböző életkorú tanulók is. Így a homogén és heterogén összetétel előnyei egyaránt hatni tudnak. A kollégiumok nevelő jelentősége éppen a közvetlen együttélésből fakadó pszichológiai előnyök miatt igen nagy. Sok, a fiatalokat igazán megragadó, közösségmozgósító pedagógiai kezdeményezésre és ötletre van szükség. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: A beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell a visszahúzódó, csendes diákokra fordítanunk az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely tanuló a perifériára kerüljön, elmagányosodjon. Ezért erősíteni kell a csoportban is a toleranciát, a felelősségérzetet, az egymásra figyelés érzését, másfelől pedig a nevelő indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra

17

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM A közösségfejlesztés szervezeti formái: Osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó és a közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. A tanulók – a csoportbontásos tanítási órák kivételével – a tanórák többségét az órarend szerint közösen töltik. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, amely önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Kollégiumi csoport: A kollégiumi közösség legkisebb, általában évfolyam szinten szerveződő formája. A közösséghez tartozás különböző, egymásra épülő szinteken valósul meg. A legkisebb egység az egy szobában lakók közössége. E fölött áll a tanulói csoporthoz tartozás, a kollégiumhoz való tartozás, a nemzethez tartozás és az európaiság. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés is. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer. Foglalkozások, tevékenységek szervezése: A közösség és az egyén jogait tiszteletben tartó, következetesen szabályozott, ugyanakkor barátságos kollégiumi légkört a nevelők a magasabb évfolyamon tanuló kollégistákkal együtt alakítják és ellenőrzik. 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Kooperatív tanítási-tanulási módszerek A tanítás-tanulás során a nevelők a kooperatív tanítási-tanulási módszerek, a csoportos foglalkoztatás és a team-munka révén elősegítik a tanulócsoporton belüli szocializációt, a közösség belső fejlődést, a valóságos csoport kialakulását. Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel A lakóhely, az intézményi környezet kulturális hagyományainak megismerése, ápolása révén:  tanulmányi kirándulások  színház-, hangverseny-látogatások  különböző szabadidős tevékenységek A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a német nemzetiségi nyelvoktatás és más művészeti (ének, rajz stb.) tantárgyban a kiemelkedő írók, költők műveivel, népünk és a nemzetiségi csoport történelmi múltjának megismerésével, hagyományainak bemutatásával fejleszteni kell a nemzeti múltunk, hagyományaink megbecsülését, megőrzésének igényét, a lokálpatriotizmust, a nemzeti értékek erősítését. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: A világtörténelmi események bemutatásával, a világirodalom kiemelkedő alkotóinak, nagy gondolkodóinak, tudományos vívmányainak ismertetésével a szélesítjük tanulóink tájékozottságát, mutatjuk be országunk kötődését Európához és a nagyvilághoz. Az idegen nyelvek tanulása más népek szokásaival, életmódjával, kultúrájával is megismerteti a

18

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM tanulókat. E tevékenységek megvalósulása a más országokban történő eligazodást, kommunikáció lehetőségét is szolgálja. Nemzetközi (elsősorban német nyelvterületen élőkkel) kapcsolatok felvétele Az iskola törekszik nemzetközi (elsősorban német nyelvterületen élőkkel) kapcsolatok felvételére, mely csereprogramokkal, pályázatokkal segíti a tanulók nyelvi fejlődését, más országok, népek szokásainak, életmódjának megismerését. Az egységesedő Európában nagyon fontos a szakmát tanulók számára a külföldi szakmai gyakorlatokon való részvétel. Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezettel, a környezeti értékek megőrzése: A közösségek fontos kérdése a környezeti konfliktusok megoldása, a környezeti ártalmak kezelése. E téma fontosságára tekintettel a természettudományok csoportjába tartozó földrajz, biológia, kémia, fizika, és a társadalomismereti körhöz és a szakmai oktatáshoz tartozó tantárgyak szemléletformáló hatása meghatározó. A tanulóknak tudniuk kell arról, hogy melyek a környezetet károsító anyagok. Magatartásukkal tudatosan védeniük kell környezetük tisztaságát, tudniuk kell a környezetet károsító anyagok megfelelő helyen történő tárolásáról. Ki kell alakítani bennük az igényt a környezetbarát termékek használatára. Az osztályközösség fejlesztése: Az osztályközösség – mint elsődleges közösség – folyamatos fejlesztésének biztosítéka, hogy szakközépiskolában 9-12. évfolyamig szakiskolában 9-11. évfolyamon az osztályfőnök személye változatlan. A tanulók közösségben elfoglalt helyének megismerése szociometriai mérésekkel. A nevelési módszerek változatos alkalmazása annak érdekében, hogy a „peremhelyzetű” tanulók osztályközösségben elfoglalt helye pozitív irányba változzék. 9. évfolyam Az induló évfolyamba lépve a különböző településekről, iskolákból, osztályokból érkező tanulók ismerjék meg egymást és az iskola elvárásait, a velük szemben támasztott követelményeket. Ismerkedő nap szervezése. Az osztályt képviselő DÖK tagjainak megválasztása. A közösség szerveződésének elindulása. Az osztályközösség kialakítása, csoportszabályok kialakítása, együttélési szabályok megtanulása, alkalmazása, az osztályközösség hagyományainak kialakítása. 10. évfolyam Az DÖK tagjainak újra választásával, esetleges cseréjével kialakul a közösség központi magja, akik fokozottan bekapcsolódnak az iskolaközösség munkájába. A diákönkormányzat egyik fontos célja a diákhagyományok ápolása, fejlesztése, gyarapítása. Ebben az életkorban jelentkezik intenzíven az egyéni és közösségi érdek ütközése. Az osztály tagjainak meg kell találniuk, ki kell alakítaniuk a helyes magatartást. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek és a felsőbb évesek példamutatásának. 11. évfolyamtól a záró évfolyamig A közösség érésének és kiteljesedésének időszaka. Felelősen dönthetnek az osztály egészét érintő kérdésekben. Közülük kerülhetnek ki az iskola diákvezetőségének tagjai, a közösségi programok kezdeményezői. A tanulók felnőttként tudják képviselni saját és közösségük érdekeit. Az osztály tagjai őszinte, reális értékelésükkel segítsék egymást a helyes, megfelelő életpálya kiválasztásában.

19

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Az iskola közéletében felkészülnek az állampolgári jogok gyakorlására. Felelősséggel döntenek fontos, életpályájuk, karrierjük szempontjából döntő kérdésekben. Átadják az iskola hagyományait az alsóbb éveseknek. A közösségépítésben kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a közös osztályprogramoknak, kirándulásoknak. 1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Iskolai sportkör: A diákok tagságán alapuló közösség, melynek fontos szerepe van a mindennapi testedzés, a délutáni tömegsport foglalkozások szervezésében. Hatáskörébe tartoznak a házi sportversenyek, túrák szervezése, fizikai állóképességet követelő erőpróbák, Montenuovonap, egészségnap sportprogramjainak lebonyolítása. Segítői a testnevelő tanárok. Szakkörök, tanfolyamok: A szakköröket a pedagógusok szervezik. Önkéntes jelentkezés alapján szerveződnek. Létszámukat a köznevelési törvény szerint az intézményi SZMSZ szabályozza:  Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások: matematika, német, magyar (szövegértés)  Tehetséggondozás  Kézműves  Dráma  Sulisok(k) A kollégiumi és iskolai közösségi nevelés céljainak megvalósítását segítik a hagyományőrző tevékenységek: Fontos feladat az iskola névadójának, Montenuovo Nándor emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés februárban. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:  Október 6. Az aradi vértanúk emléknapja  Október 23. Nemzeti ünnep  Advent - Karácsony  Február 25. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja  Március 15. Nemzeti ünnep  Húsvét  Április 11. Költészet napja  Április 16. A holocaust áldozatainak emléknapja  Pünkösd  Június - Pedagógus nap  Június 4. A nemzeti összetartozás napja  Öt évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra.  Folyamatosan frissül az iskola honlapja. 1.4.3. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Diákönkormányzat: Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat a tanulók érdekének képviseletére önként szerveződött. Gazdag hagyományokkal rendelkezik. Működését az 2011. évi CXC. törvény a

20

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM nemzeti köznevelésről 48.§ és a saját működési szabályzata rögzíti Segítője: a megbízott DÖK –patronáló tanár. A diákönkormányzat (DÖK) 3 tagú testület, melyet a diákság az osztályképviselők útján választ meg. Tanácskozását belső szabályzata szerint tartja. Munkáját patronáló tanár segíti. A diákönkormányzat tevékenységének területei, feladatai:  a tanulók véleményének, javaslatainak, igényeinek megfogalmazása, kifejezésre juttatása  önkiszolgáló tevékenység szervezése (ügyeleti tevékenység, körletrendezés)  közhasznú munkák szervezése (felújító, javító tevékenység, stb.)  érdekképviselet  iskolai és kollégiumi rendezvények szervezése, irányítása, aktív részvétel  közösségi hagyományápolás (színházlátogatás, házi bajnokságok, stb.)  honismereti kirándulások szervezése (városnézés, múzeumlátogatás, kirándulás, stb.)  külső kapcsolatok (más középiskolai, kollégiumi diákönkormányzatokkal)  városi szintű rendezvényekbe való bekapcsolódás ( pl. iskolák, kollégiumok közötti sport- és kulturális találkozók, stb.) 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Intézményünkben az érdeklődésnek és lehetőségeinknek megfelelően szervezünk a tanulók számára a szabadidő hasznos eltöltésére szolgáló foglakozásokat. A kollégium nevelői és az iskola tanárai által szervezett foglakozások mellett külső szakemberek is szívesen tarthatnak foglalkozásokat a tanulók részére. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások a kötelezően választott és fakultatív foglalkozások keretei között kerülnek megszervezésre. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások feladatai:  a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása;  a foglalkozások során hangsúlyt kap a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése;  a szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket;  a különböző rendezvények erősítik az iskolai és kollégiumi közösségeket; A kollégiumnak a rekreáció, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében széleskörű és folyamatos szabadidős tevékenységet kell biztosítani. A tanuló tevékenységének ilyetén korlátozása csak szervezési vagy pedagógiai megfontolások miatt történhet. Ezt a tanulóval minden esetben megfelelő módon közölni kell.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

21

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, szakmai, különbözeti, évközi, osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

22

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM      

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére,. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességkört értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzői: Az átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását  serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése,  gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás módszerei:  Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  Csoportbontás  Szakkörök, érdeklődési körök szervezése  Választható tanórai foglalkozások,  Tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások  Felvételi előkészítők, továbbtanulás  Kulturális rendezvények látogatása  Sportversenyek  Kapcsolat a városban működő művészeti iskolával  Kapcsolat a városi közművelődési intézményekkel (Kolpingház, Erzsébet Vigadó, városi könyvtár és múzeum, stb.)  Kapcsolat a városi sportegyesületekkel (labdarúgás, kézilabda, atlétika)

23

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM  

Iskolai könyvtár Egyéb szabadidős tevékenységek

Természet- és társadalomtudományok terén A tehetséggondozást a tanítási órákon a differenciált foglalkozások, a részleges vagy teljes csoportbontás, és az igény szerint érettségire, felvételire előkészítő foglalkozások szolgálják. A tehetség kiválasztásának egyik legfontosabb területe a versenyeken való szereplés. Az iskolai versenyeket a tanév elején a munkaközösségek hirdetik meg. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését segítő tevékenységek A tanulási kultúra fejlesztése: Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében az iskola és a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Az „egész életen át tartó tanulás” készségeit kell megalapoznunk, hiszen folyamatos kompetenciafejlesztésre, kényszerű szakmaváltásra is fel kell készülnie tanítványainknak. Kiemeljük a tanulási motívumok - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztését, hangsúlyt helyezve a tanulás eredményessége mellett a hasznosíthatóságra, a pragmatikus alkalmazhatóságra törekvésre. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése: A intézményünk olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket közelíteni lehet az elvárásokhoz. Feladatunk a tehetségígéretű tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése is. Támogatjuk a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozzuk a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszert, segítjük a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégium és az iskola együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Tehetséggondozás: Intézményünk érzelmi biztonságot, ösztönzést ad a tehetséges tanulónak, ingergazdag környezetével segíti adottságainak kibontakozásában. Széleskörű tevékenység biztosításával minden tanulónk találja meg az adottságainak legmegfelelőbb tevékenységeket. A tehetséggondozásban a kollégium tárgyi és személyi feltételrendszerének függvényében vesz részt, a kollégiumon kívüli lehetőségeket a legteljesebb mértékben ki kell használnunk. A foglalkozások kötelező jellegét - figyelembe véve a szituációt, a tanuló képességeit, az elérendő hatás fontosságát- elsősorban a csoportvezető nevelő határozza meg. Továbbtanulás, pályaorientáció: Az iskola a tanulást segítő tevékenységével a diák továbbtanulási felvételi esélyeit segíti.

24

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Tanulástechnikai, kommunikációs, matematikai, informatikai, idegen nyelvi ismeretei, vizuális kultúra, testi és mentálhigiénés kultúra, valamint önismeretének fejlesztésére vonatkozó tevékenységgel támogatjuk a diákok továbbtanulását, pályaorientációját. A kollégium segít a pályaismeretek elsajátításában, és a jövőkép hiányainak pótlására vonatkozó tevékenységet folytat. Alkalmazkodóképesség, élethosszig tartó tanulás, a piacgazdaság körülményeihez való alkalmazkodás, az egészség és a környezethez való pozitív viszonyulás kialakítását célzó tevékenységeket szervezünk. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Elsősorban szakmai versenyek. Tanulmányi kirándulások, túrák. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást, egy alkalommal sportdélutánt szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A megváltozott, egyre romló gazdasági körülmények, a szülők szociális, egzisztenciális elbizonytalanodása évről-évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében az ifjúságvédelmi munka a fiatalok életvitelével – életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. A tankötelezettség kiterjesztése óta az iskolai kudarc egyre inkább szociális problémaként van jelen. Az tanuláshoz való jog a társadalmi integráció hatékony eszköze. A tanulási kudarc okainak feltárása:  családi válsághelyzet (szülő halála, válás),  deviancia a családban (alkoholizmus, agresszivitás, börtön),  két inaktív szülő (munkanélküliség nő),  szülők alacsony iskolázottsága, szakképzetlensége,  hátrányos térségben lévő lakóhely,  ingerszegény környezet,

25

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM   

tartós betegség, alacsony jövedelemszint, szegénység, érzelmi hiány, szeretettelenség, a szülő nemtörődömsége. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a fiatalok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberre háruló igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és őszinte bizalmat feltételezve és egymás személyiségi jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva.

Az iskola által szervezett segítő tevékenységek:  osztálybontás,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a felzárkóztató órák,  a tanulószoba tanulásmódszertan,  mentor-tanári segítség,  a diákétkeztetés,  a felzárkóztató foglalkozások,  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,  a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,  a továbbtanulás irányítása, segítése,  az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A jelenségről, diagnosztizálásáról: A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha a tanuló nem tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata működik rosszul. A probléma a nevelés folyamatában keletkezett, pedagógiai jelenség, a magatartási zavarokkal küzdő gyermekekkel való foglalkozás módszereinek is ehhez kell alkalmazkodnia. Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okait, melyek akut személyiségfejlődési zavarokat okozhatnak. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. Pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a másság elfogadására, a közösség helyes érték – és normarendszerének kialakítására. Az ilyen jellegű problémák általában meghaladják az iskola kereteit, lehetőségeit. Kapcsolatot tartunk a Családsegítő és a Nevelési Tanácsadó Szolgálattal, a gyámhatósággal. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok:  A lehetséges okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban környezettanulmány  az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába  a szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába

26

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 

súlyosabb esetben szakember segítségének kérése /ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.  a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása,  mentor-tanári rendszer kiépítése  a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók  különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére  a baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása)  szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás  tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával)  kortársképzés támogatása  a nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések) A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Fontos célkitűzésünk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, esetleg kitaszított helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát az állami gondozott, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlődését. Elsődleges feladatnak tekintjük ezen tanulók kiszűrését, melynek módja lehet bemutatkozó fogalmazás íratása, az egyéni törődés során kötetlen beszélgetés kialakítása, a tanuló családjával, kollégiumi nevelőtanárával való kapcsolattartás, a veszélyeztetettségre utaló jelek megfigyelése, felismerése. A veszélyeztetettség külső megjelenési formái az alábbiak lehetnek:  szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben,  italozás, dohányzás,  szélsőséges politikai nézetek hangoztatása,  szélsőséges csoportokhoz való csapódás,  drogfogyasztás. Az ifjúságvédelmi munkát meghatározó elveink:  minden diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, hallgatunk meg, kérdezünk;  tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát;  mindenkihez tapintattal közelítünk;  a tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel; Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket.

27

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai:  Pedagógusainknak szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szülői házzal vagy a nevelőszülőkkel, illetve a nevelőintézettel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal. Mindez fokozottan érvényes a kollégiumi nevelők munkájára.  Közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén).  Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.  A pedagógus feladata a szülők és a gyerekek tájékoztatása a számba vehető konkrét lehetőségekről (például világosítsa fel őket az igénybe vehető szociális juttatásokról).  A pedagógusnak tájékoztatnia kell a tanulót és szüleit arról is, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja: a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére ifjúságvédelmi felelős működik, aki tanácsadással segíti az osztályfőnököket munkájukban. A feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, melyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.  Drog-prevenciós feladatokat is ellát,  Hosszabb hiányzás esetén felveszi a kapcsolatot a családdal, a település jegyzőjével,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,  gyermekorvossal,  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal,  a területileg illetékes kormányhivatallal. Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,

28

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM             

a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, mentor-tanári egyéni, kiscsoportos fejlesztő foglalkozások a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre nevelés, kollégiumi elhelyezés lehetősége, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök és a kollégiumi nevelők összehangolt feladata, felelőssége. A szélsőségesen hátrányos illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri. Helyzetfeltárás:  tájékozódás a 9. évfolyamon fiatalok családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről,  a fiatalok káros szenvedélyeiről,  önértékelési gondokról, a kudarcról, az önmegvalósítási nehézségekről, példaképekről, célokról,  tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről stb. Szervezési feladatok:  Előadások szervezése a fiatalokat érintő témakörökben  Szabadidős tevékenységek ajánlása  Rendhagyó osztályfőnöki órák tartásához szakemberek meghívása  Egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése  Kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal  Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel  Kapcsolattartás az illetékes gyámhivatallal, a családsegítő szolgálattal Segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék  Iskolai rendezvények: egészségnap

29

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Prevenciós munka:  Pedagógusok, szülők és diákok számára előadások szervezése /helyes táplálkozás, dohányzás, drog, AIDS, alkohol/  Tájékoztató kiadványok terjesztése  Felmérés az osztályokban a káros szenvedélyekről  Személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás Szociális jellegű feladatok:  Kapcsolattartás az egy osztályban tanító tanárokkal, kollégiumi nevelőkkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében  Krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása,  a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb. segítségnyújtásával kapcsolatban Továbbképzési lehetőségek:  speciális ifjúságvédelmi továbbképzési lehetőségek, pályázatok kihasználása,  pedagógiai szakirodalom, a pedagógiai szakkönyvtár tematikus kiegészítése,  módszertani továbbképzések, pályázati lehetőségek kihasználása Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére:  felzárkóztató, tehetséggondozó programok (matematika, idegen nyelv, stb.), mentortanár  Együttműködés a szolgáltató intézményekkel (családsegítő szolgálat, jogsegélyszolgálat, gyámügyi hivatal, stb.).  Pályaorientációs tevékenység – végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése, kapcsolattartás a munkaügyi központtal.  Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről.  Pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak (Útravaló stb.) elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése. A szociális hátrányok ellensúlyozása: A kollégiumba kerülő tanulók közül többen szociálisan hátrányos helyzetűek, csonka családban élnek, munkanélküli szülők gyermekei, vagy más ok miatt a létminimum alatt élő családokból kerülnek ki. Kötelességünk, hogy segítsük e tanulók társadalmi beilleszkedését és gondoskodjunk alapellátottságukról. Ennek érdekében a következőket kell tennünk:  Felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehetőségekre és jogokra (ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, egyéb juttatások).  Segítjük őket a szükséges kérelmek megírásában.  Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk.  Pályaorientációs tevékenységet folytatunk.  Személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk.  Szükség esetén igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálatokat.  A feladatok elvégzésének irányítója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pedagógus.

30


1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulóközösség választott képviseleti szerve, a diákönkormányzat által kapcsolódik be az intézményi döntéshozatal folyamatába. Kompetenciái  Dönt belső önkormányzati ügyekben  az alapszabály elfogadásában  munkatervének összeállításában, elfogadásában  tisztségviselők megválasztása, feladataik meghatározása; helyettesítésük  a közösség céljait szolgáló, bevételt eredményező rendezvény szervezése 1. Egyetértési jogot gyakorol a) A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, módosításakor -az iskola, a kollégium munkarendjében a tanulókat érintő rendelkezések -a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje, időbeosztása -a kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásának elvei -az iskolai, kollégiumi közösségek, a diákképviselők, valamint az iskolai, kollégiumi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje -a tanulók szervezett véleménynyilvánítási formái -a tanulók jutalmazásának elvei -a fegyelmező intézkedések -az iskolai, kollégiumi feladatok -az iskola, a kollégium létesítményeinek, helyiségeinek rendje -a kollégium tagjainak jogai és kötelességei -a kollégiumi fegyelmi eljárás szabályai megállapítása tekintetében b) A tanulók kitüntetésében, jutalmazásában c) Társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében d) A tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásában e) A szociális intézkedésekre, a sporttevékenységre vonatkozó valamennyi , a tanulókat érintő döntések tekintetében f) A diákönkormányzati szerv részére helyiség biztosításában g) A diákönkormányzati szervet illető pénzeszközök felosztásában g) A diákmozgalmat segítő pedagógus személyét illetően i) A házirend megállapításában 2. Véleményezési jogot gyakorol a) Az intézmény munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, beszámolók elfogadásában b) Pályázatok, versenyek meghirdetésében, megszervezésében c) Az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása tekintetében d) Az intézmény külső kapcsolatrendszerének kialakításában

31

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM e) A könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének megállapításában f) A pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való jutalmazásában, kitüntetésében g) Az iskolai, kollégiumi ünnepségek szervezésében, a hagyományok építésében h) A tanulókat érintő tanítási időn túli vagy iskolán kívüli kulturális rendezvények, társadalmi munkaakciók, kirándulások, sport-és egyéb szabadidős rendezvények megszervezésével, tartalmával kapcsolatban, i) Külföldi tanulmányúton vagy szakmai gyakorlaton résztvevők kijelöléséről j) A tanórán kívüli tevékenységre fordítható pénzeszközök felhasználásában k) A diákok fegyelmi ügyeiben l) Egyéni szociális ügyekben Javaslattételi joga van az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben és ügyben

1.8 Kapcsolattartás a tanulókkal, szülőkkel, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen személyes, és a tanórák keretében történik. Rendkívüli esetben a tanuló tanórán kívül is megkeresheti osztályfőnökét, szaktanárát. A tanulókkal való személyes kapcsolat kiépítését szolgálják a szakkörök, sportkörök, és az iskolánk által kínált egyéb szabadidős tevékenységek (színház, kirándulás) stb. A tanulók választott képviselőik útján (DÖK) gyakorolhatják jogaikat. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülőkkel való kapcsolattartás elsődleges eszköze az ellenőrző. A tanév során az éves munkatervben meghatározott számú, de legalább két szülői értekezletet tartunk. Évente két alkalommal a szülői munkaközösség (SZM) választott képviselőivel megbeszélést tartunk. A tanév során az éves munkatervben meghatározott számú, de legalább két fogadó órát tartunk. Az osztályfőnök figyelemmel kíséri, hogy a diák minden osztályzata szerepel-e az ellenőrzőben. Félévenként egyszer az osztályfőnök írásban értesíti a bukásra álló tanulók szüleit. Rendkívüli esetekben az osztályfőnök telefonon keresi meg a szülőt. Ha a szülő nem elérhető, igénybe vesszük a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat segítségét. A szülők telefonon vagy személyesen gyermekük ügyében olyan időpontban érdeklődhetnek, amikor az adott pedagógusnak nincs órája. Iskolánk honlapján tájékozódhatnak a szülők az aktuális eseményekről.

32


1.8.3 Partneri adatbázis IGAZGATÁS A partner megnevezése

Cím

NSZFI Nemzeti Szakképzési és 1087 Budapest, Felnőttképzési Intézet Berzsenyi Dániel u. 6-8.

Elérhetőség

E-mail

Kapcsolattartó neve

06-1 210-1065

www.nive.hu

Nagy László főigazgató

Fax: 06-1 210- 1063 MKIK Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.

06-1 474-5100 Fax: 06-1 474-5105

33

www.mkik.hu


OKTATÁS, NEVELÉS

A partner megnevezése

Cím

Elérhetőség

Baranyai Pedagógiai 7626 Pécs, Egyetem utca 6 Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja

06-72-518-580 Fax: 06-72-336-989

Bóly Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

7754 Bóly, Rákóczi u.5

06-69-568-139

Cím

Elérhetőség

Pécs, Színház tér 2.

06-72-514-600

E-mail


Kovácsné Bathó Beáta

FENNTARTÓ A partner megnevezése

E-mail


Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ( KLIK ) Pécsi Tankerülete

34

Dallmann Krisztina


KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK A partner megnevezése

Cím

Elérhetőség

E-mail


Kolping Család Bólyi Katolikus Egyesülete

7754 Bóly, Hősök tere 10

06-69-368-665 06-30-650-0227

[email protected]

Beckné Kresz Ágnes

Erzsébet Vigadó

7754 Bóly, Erzsébet tér 1

[email protected]

Rafa-Gyovai Dániel

Városi televízió Bóly

7754 Bóly, Ady Endre u. 9

06-69-368-100 06-30- 630-7463 06-69-368-162

[email protected]

Sághy Gábor

Helytörténeti Múzeum Bóly 7754 Bóly, Széchenyi tér 10 69-368-305

[email protected]

Lantosné Berkics Anna

Városi Könyvtár Bóly

7754 Bóly, Széchenyi tér 10 69-368-305

[email protected]

Lantosné Berkics Anna

Pécsi Nemzeti Színház

7621 Pécs, Színház tér 1

szervezé[email protected]

Művészetek és Irodalom Háza Pécs

7621 Pécs, Széchenyi tér 7- 06-72-522-834 8 Fax: 06-72-336128 7754 Bóly, Erzsébet tér 1. 06-30-560-2667

Német Kisebbségi Önkormányzat

06-72-512-675 06-72-211-965

35

[email protected]

Krémer Imre

[email protected]

Győriné Meiszter Katalin


ASZTALOS - KŐMŰVES A partner megnevezése HVS BAU KFT

A kapcsolattartó neve Mosnitzka József (20-911-4645)

Cím

Elérhetőség

Isk. kapcs. tartó

7754 Bóly, Hősők tere 11.

69-369-506

Hári Erika

Kapcs.t módja személyes személyes

Központi Mühely

Horváth Attila

7754 Bóly, Hunyadi u. 3.

69-568-109

Szabó László

Czinege-Huba Kft.

Czinege Gábor

7754 Bóly, Szabadság u. 19

69/368-429

Hári Erika

1035 Budapest, Raktár u. 39-417630 Landan Invest Kft.

Horváth Laura

Pécs Basamalom út 27. telephely

72/ 514 892

Neu Tóth Schäffer Kft

Tóth József

Szajk

20/9613 466

36


KERTÉSZEK

A partner megnevezése

A kapcsolattartó neve

HÁRS PINCÉSZET KFT.

Hárs József

7753 Szajk Kossuth u. 17.

SZABÓ BOGLÁRKA

Szabó András

7754 Bóly, Szent István u. 7.

Tárnokyné Laszli Klára

Tárnokyné Laszli Klára

7751 Szederkény, Kiss K. u. 5.

Balogh Kertészet

Balogh Béla

7785 Töttös Kossuth 17

69-376-033

Farkas Kertészeti és Díszfaiskola bt.

Farkas Béla

7754 Bóly István u.14.

20-946-6338

Kolping Családi Hotel Alsópáhok

Szabó László kertész

Alsópáhok

83-344-142

Cím

37

Elérhetőség

Iskolai kapcs. tartó Kapcs.t. módja

69-868-405

Személyes Hári Erika

Személyes Személyes


SZAKÁCSOK, PINCÉREK A partner megnevezése

A kapcs. tartó neve

Cím

Elérhetőség

Erzsébet Étterem

Szentmártoni Tamás

7754 Bóly, Erzsébet tér 1

69-368-106

Hári Erika

személyes

Szentmártoni BT

Szentmártoni Tamás

7754 Bóly, Ady E. u. 21.

69-570-013

Hári Erika

személyes

7754 Bóly, Hősők tere 5.

69-368-600

Hári Erika

személyes

BMÖ Fogyatékos Szem. Otthona

Isk. kapcs. tartó Kapcs.t. módja

Bólyi Gondozási Központ

Krauszné Morvai Éva 7754 Bóly, Hősők tere 4

30-348-7062

Hári Erika

személyes

Kollégium

Balog Ferencné

7754 Bóly,

06-30-560-2667

Hári Erika

személyes

Trón Étterem és Kávéház.

György Szilvia

7700 Mohács, Jókai u. 2

69-322-541

Hári Erika

személyes

5- ÍZ Kereskedelmi és Szolgáltató Havasi István Kft.

7700 Mohács, Szentháromság u.7

70-320-0116

Hári Erika

személyes

Rózsahegyi Kft. Autós Vendéglő

Rózsahegyi Ferencné

7753 Szajk, Kossuth L. u. 1

69-361-107

Hári Erika

személyes

Halászcsárda

Jaksics Dániel

7700 Mohács, Szent Mihály tér 5.

69-322-542

Hári Erika

személyes

38

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Bigi's Pizza Bár Szent János Hotel

Kern Attila Schmidt Ferenc

Lánycsók, Béke tér 35. 20/669-8290 7700 Mohács, 69-511-010 Szent Mihály tér 6-7.

Vasúti Vendéglő

Tankó Ferenc

7800 Siklós, Vasút út 9.

72/579-053

Fülemüle Csárda

Ledő Balázs

7772 Villánykövesd, hrsz.: 0141

72/592-056

39

Hári Erika Hári Erika

személyes személyes


SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ A partner megnevezése

A kapcs. tartó neve

Cím

Bólyi Gondozási Központ E-m: [email protected]

Krauszné M. Éva 7754 Bóly, Hősök tere 4 int. vez. 30-3487062

69-568-073 Kovácsné B. Tünde

szem.telef.

Hotel Béda Idősök Lakóotthona E-m: [email protected]

Fehér László int. vez. 20-918-3055

7717 Kölked-Béda


szem.telef.

BMÖ Fogyatékos Személyek Otthona E-mail: [email protected]

Ramszauer Ferencné int. v. főnőv. 20456-0557

7754 Bóly, Hősök tere 5.


szem.telef.

"Fogadj el"Alapítvány Napközi Otthon E-mail: [email protected]

Antal Ágnes Napközi Otthon vezető

7753 Szajk, Petőfi u. 47


szem.telef.

Egyesített Szociális Intézmény E-m.: [email protected]

Valkai Lászlóné részlegv. főnőv.

7700 Mohács, Gólya u. 42. 69-301-171 Kovácsné B. Tünde

szem.telef.

Bóly Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat [email protected]

Kovácsné Bathó Beáta int.vez 30-560-2676

7754 Bóly, Rákóczi u.5.

szem.telef.

40

Elérhetőség

Isk. kapcs.tartó Kapcs.t. módja


MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat csalá[email protected] Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ

Majláthné Repity 7700 Mohács, Eötvös u. 6. 69-302-562 Kovácsné B. Tünde Szilvia családgondozó Szántóné Májer Edit 7818 Siklós-Máriagyűd, 72-579-180 Volkné Világos igazgató Járó P. u. 42 Anita

szem.telef.

Időskorúak Otthona

Kollárné Both Gyöngyi

7751 Szederkény, Pécsi út 69-354-158 Volkné Világos 23. Anita

szem.telef.

Bóly Város Önkormányzata E-m.: [email protected]

Dr. Kosztolányi Zsolt jegyző

7754 Bóly, Rákóczi u.3


szem.telef.

Mohács Város Kórháza

ápolási igazgató 511-178

7700 Mohács, Szepessy tér 7.

69-511-150 Volkné V. Anita

szem.telef.

sebészet főnővér

511-172

szül. nőgy. főnővér

511-161

rehab. főnővér

511-170

belgy. főnővér

511-174

pszichiát. főnővér

511-180

41

szem.telef.


1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata, hatálya Belső vizsgák A vizsgák rendjét a szaktanárok határozzák meg az osztályfőnökök koordinálásával a tanév első szülői értekezletéig. A vizsgák rendjét (a szeptemberi szülői értekezleten) az osztályfőnök ismerteti a szülőkkel, és a tanulókkal. Osztályozó vizsga Az osztályozó vizsgát a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet 64. §(1) – (4) alapján tehet a tanuló. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni, szept. 1-től következő év június 16. előtti utolsó munkanapjáig terjedő szorgalmi időben, kivéve az érettségi és szakmai vizsga éve. Az osztályozó vizsga idejét a nevelőtestület egyetértésével az igazgató határozza meg a munkatervben december 1. és a következő év január félévet záró napjáig, illetve május 15. és június 16. közötti időszakban, a végzősök számára február 1-től április évet záró napjáig. Ettől eltérni különleges esetekben igazgatói engedéllyel lehet.

Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet 64.§ (7) – (8) alapján. A vizsga idejét a nevelőtestület egyetértésével az igazgató a tanítási év végén határozza meg aug. 15. és 31. közötti időszakban. Az osztályfőnök az időpontot a tanévzárón kihirdeti, a bizonyítvánnyal együtt írásban átadja az érintett tanulóknak a szaktanár által meghatározott vizsgatételeket illetve témaköröket. Az iskola a vizsga időpontját a honlapján közzé teszi, a vizsgával kapcsolatos teendőkről a tanulókat augusztus első felében írásban értesíti. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló a nevelőtestület egyetértésével az igazgató döntése alapján tehet. Minden vizsgát a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet 65.§ - 78.§ alapján kell megszervezni. A tanulmányok alatti vizsgák írásbeli és szóbeli részből állnak. A vizsga abban az esetben sikeres, ha mind az írásbelin, mind a szóbelin a tanuló elérte a legalább 50%-os teljesítményt. A szóbeli feleletről a kérdező tanár feljegyzést, értékelő lapot készít. A tanulók teljesítményét a vizsga utáni értekezleten a vizsgabizottság tagjai és az igazgató mérlegelik aszerint, hogy elegendő tudással rendelkezik-e a tanuló tanulmányai folytatásához, majd az eredményt véglegesítik. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,

42.

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM  

különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra

vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Érettségi vizsga Az érettségi vizsga tantárgyi követelményeit az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. kormányrendelet tartalmazza. Intézményünkben középszintű érettségi vizsga letételére van lehetőség. A középszintű érettségi vizsga tantárgyai: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, német nyelv, angol nyelv, informatika, biológia, szakmai alapismeretek. Emelt szintű érettségire német nyelvből és történelemből készítünk fel.

Szintvizsgák lebonyolítására a Kereskedelmi és Iparkamara által meghatározott szakmákban és évfolyamokon kerül sor. A vizsgák szervezője a Kereskedelmi és Iparkamara. Szakmai vizsga Az OKJ-ban meghatározott egyes szakképesítések szakmai vizsgáját az adott évfolyamra hatályos szakképzési törvény, és a szakmai és vizsgáztatási követelmények ,a szakmai vizsgázatásról szóló rendeletek alapján kell lebonyolítani.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az egyes évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt az érintett igazgatóhelyettes és az érintett osztályfőnök véleményének kikérése után. Az igazgató az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát is előírhat.

43.


1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Felvétel az intézmény 9. évfolyamára  Iskolánk a beiskolázási körzetéből és máshonnan is vesz fel tanulókat jelentkezésük alapján.  A jelentkezők számára nem tesszük kötelezővé a felvételi vizsgát, a tanulók rangsorolását a tanulmányi eredmény (7., 8. évf.) alapján állapítjuk meg. Feltételek:  Szakközépiskola: készségtárgyak kivételével 3,5 –es átlag  Szakiskola: bukásmentesség

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A csatolt mellékletben található.

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A csatolt mellékletben található.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével a pedagógusok választják ki.

A kiválasztás szempontjai: 

A taneszköz feleljen meg a helyi tanterv követelményeinek, segítse elő az érettségi és szakmai vizsgákra való felkészítést.



Tegye lehetővé a pedagógiai módszerek sokféleségének használatát.



Alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságihoz.



Legyen több éven át használható, tartós esztétikus kivitelezésű.



Támogassa az önálló tanulói munkavégzést.



A tankönyv szerepeljen az hivatalos tankönyvlistán. Kivételes, indokolt esetben a pedagógus az igazgatóval egyeztetve választhat a tankönyvvé nem nyilvánított könyvekből.

44.

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Iskolánk törekszik arra, hogy egy-egy iskolatípusban az azonos tantárgyakhoz azonos tankönyveket használjanak a tanulók, ez megkönnyíti az egységes mérés-értékelést is.A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és a tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus a minőség, típus és ár megjelölése nélkül olyan ruházati és más felszerelést kérhet a tanulótól, amely nélkülözhetetlen a tananyag elsajátításához. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, kivéve, ha a szülők ezt írásban jóváhagyják. A tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettsége az SZMSZ 5.sz. mellékletében.

2.4 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Tanulóink szervezett és szabad programok igénybevételével elégíthetik ki mozgásigényüket, sportolhatnak. Mindkét lehetőség az iskolai sportlétesítmények és eszközök ingyenes használatával valósul meg. A felügyeletet illetve a különböző programok szervezését a sportoláshoz értő, testnevelői, vagy edzői képesítéssel rendelkezőkkel biztosítjuk. Igénybe vehető létesítményeink: 

tornaterem,



udvari kézi- és kosárlabdapályák,

 uszoda. Tanórai foglalkozások: A 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezettük a mindennapos testnevelést. Szakközépiskolában délelőtti órarendben rögzített formában történik, a szakiskolában szintén, de értelemszerűen csak az elméleti napokon. A felmenő szakközépiskolai és szakiskolai évfolyam számára legalább heti 2óra, A felmenő szakképző osztályok számára a képzési program szerint általában heti 1 óra. Tanórán kívüli foglalkozások: A délutáni foglalkozások a tanulók igényei szerint alakulnak: futball, kézilabda.

2.5 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolában tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból. Különösen a gyermek vagy hozzátartozói, származása, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és

45.

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt.

2.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók tudásának mérése  1 tanórai tananyag számonkérése szóbeli v. írásbeli felelet, teszt, feladatlap  Néhány tanórát átfogó tananyag szóbeli felelet, dolgozat, házi dolgozat  Egy témakör tananyaga témazáró dolgozat, projekt (pl. rajz, mozgóképismeret)  gyakorlati produktum értékelése  Kimeneti mérés: év végi felmérők  több tanév anyagából belső vizsgák a 9.,10.,11. évfolyamon  készségek, képességek vizsgálata országos kompetenciamérések  a 9-12. évfolyam helyi tantervi követelményeinek való megfelelés  érettségi vizsga  szintvizsga  szakképző évfolyamokon a szakmai követelményeknek való megfelelés  szakmai vizsga  Az előző tanórai tananyag számonkérése előzetes bejelentést nem igényel a szaktanár részéről, de a felmérő dolgozatok és témazáró dolgozatok megíratását legalább 1 héttel előbb a szaktanár köteles bejelenteni. Egy munkanapon legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható.  A mulasztással, a számonkérések pótlásával kapcsolatos követelményeket minden szaktanár a tanév elején pontosan ismerteti a tanulókkal. Az értékelés alapelvei:  legyen személyre szóló, ösztönző hatású  nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű  legyen folyamatos, kiszámítható és tárgyszerű  a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges aránya biztosított legyen. Az értékelés feltétele:  A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti a tantárgy követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és a javítási lehetőségeket.  A tanuló értékeléssel és minősítéssel kapcsolatban a szaktanárokkal szemben támasztott elvárásokat részletesen a szaktanár munkaköri leírása tartalmazza. Az értékelés formái:  személyes, szóbeli értékelés

46.

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM  tanítási órákon folyamatosan  az évközi érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor  havonta a naplók, ellenőrzők egyeztetése során az osztályfőnök által  félévente a magatartás és a szorgalom elbírálásakor az osztályfőnök által  szülő értekezleteken, fogadóórák alkalmával  szöveges értékelés írásban  a dolgozatokhoz írt rövid vélemény, tanács, bírálat  dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe  külső felkérésre készített vélemények, minősítés (rendőrség, bíróság, gyermekvédelem, pályázatok) értékelés, minősítés:  A szaktanár a tanuló teljesítményét év közben érdemjegyekkel (1-5) értékeli, félévkor és év végén osztályzattal jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősíti.  A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük.  A tanórai aktivitást és az önmagához mért fejlődést is figyeljük.  Az érdemjegyhez és az osztályzathoz szóbeli értékelés is társul.  A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

2.7 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: A nevelőtestület véleménye szerint a tanítási-tanulási folyamat csak akkor lehet eredményes, ha a pedagógus által irányított tanóra, tanórán kívüli foglalkozások és az otthoni felkészülés, gyakorlás, tanulás egészséges arányban egészítik ki egymást. Alapvető célunk, hogy a tanuló a tanórán felfogja, megértse, bizonyos mértékig begyakorolja a tananyagot, de a középiskolai követelmények olyan magasak, hogy szükség van az anyag otthoni tanulására, a rögzítésre, a begyakorlásra. Ezért iskolánkban nem tudunk eltekinteni az írásbeli és szóbeli házi feladatok és az otthoni felkészülés megkövetelésétől. Általános irányelvek: Az egy-egy tanórára való felkészülés ideje (amely magában foglalja az írásbeli feladatok elkészítését is) átlagban ne legyen több 40 percnél egy közepes tanuló képességeihez méretezve. A feladatokat mindig pontosan határozzuk meg. Az írásbeli és szóbeli feladatokat elsősorban a tankönyv és egyéb segédletek felhasználásával lehessen megoldani. Ha más forrásokat is igényel a feladatok megoldása (könyvtári munka, internet) a tanulónak azt előre jelezzük, és hagyjunk több időt a feladatok elvégzésére.

47.

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM -

A hétvégi pihenőidőt a tanulók számára úgy biztosítjuk, hogy nem jelölünk ki aránytalanul több házi feladatot. Az őszi, téli és tavaszi szünet a tanulók pihenését, regenerációját szolgálja, így csak indokolt esetben adjunk számukra többletfeladatot. (Pl. 12. évfolyamosok esetén az érettségi és szakmai vizsga témakörök kidolgozása, megtanulása).

2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, és szakmai tárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolákban gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A mérés során feltérképezhetőek a hiányosságok, amely alapján felzárkóztató program készíthető. Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a mérés elvégzéséről. Az iskolaorvos és a védőnő által végzett egészségügyi vizsgálatok és a tanulók életmódjának feltérképezése összegzéseképpen kialakítható a hiányosságok és az egészségügy hátrányos helyzet megszűntetésére egy edzésprogram. A testnevelő tanárok feladata a testnevelési órákon elvégezni a fizikai állapotmérést. A vizsgálatot minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és gyógytestnevelésre utalt tanulók minősítése csak – szakorvosi vélemény alapján – az orvos által nem tiltott próbák eredménye alapján végezhető el.

2.10 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.10.1 Az iskola egészségnevelési elvei A Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete nagy jelentőséget tulajdonít az egészségnevelésnek és egészségfejlesztésnek. Tudatában van annak, hogy az egészségnevelés terén a családot követően az iskola a második legjelentősebb intézmény a gyerek életében. Alapelveinket meghatározza a személyes példamutatás, a diákok teljes személyiségének arányos, sokoldalú fejlesztésének igénye és az elsődleges prevenció prioritása. Nem elégszünk meg a betegségek megelőzésével, kiküszöbölésével, hanem programunk a harmonikus lelki állapotot, a kiegyensúlyozott közösségi kapcsolatokat is szem előtt tartja. Erősségünk, hogy az iskola tanárai nyitottak, sőt többek kimondottan elkötelezettek az egészségnevelés iránt. Néhányan e téren továbbképzésben is részt vettek. Nem elhanyagolandóak az egészségnevelés terén már létező hagyományaink: kortárssegítők,

48.

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM elsősegélynyújtók, egészségsarok a könyvtárban, sportrendezvények, rendkívüli szülői értekezletek, szülőknek szóló prevenciós rendezvények. A tanárok egy része rendszeresen sportol. Több éve kidolgozott drogstratégiánk van. A nevelőtestület rendkívüli értekezleteken foglalkozik az aktuális egészségnevelési problémákkal. A dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás kérdésében nevelőtestületi állásfoglalás született, amit a diákokkal és a szülőkkel is megismertettünk. Képzett ifjúságvédelmi felelős segíti a rászoruló tanulókat. A diákok körében számos elsősegélynyújtónk, önkéntes véradónk van. 2.10.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés  az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,  természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,  a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,  a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által  s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet. Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Iskolánk környezeti nevelés hitvallása:  A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe tekintse feladatának.  Az intézmény környezeti adottságainak, természeti értékeinek minél jobb megismerése szervesen épüljön be a helyi tantervbe. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül!

2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.11.1 A magatartás értékelésének elvei példás  aktív a tanítási órákon és a társadalmi munkában, rendszerető  közösségért felelős, megbízatást önként vállal, segítőkész, önzetlen  tisztelettudó nevelőivel, tanulótársaival  a házirendet megtartja, nincs semmiféle elmarasztalása és igazolatlan órája jó  a közösségi munkában nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi  rendszeretete ellen súlyosabb kifogás nem merül fel

49.

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 

általában tisztelettudó, csak ritkán feledkezik meg a kulturált viselkedés szabályairól  osztályfőnöki vagy igazgatói dicsérete van, osztályfőnöki figyelmeztetése vagy intés ellenére magatartása pozitív általában változó  nem érez felelősséget a közösség sorsáért, passzív  órán és órán kívül gyakran fegyelmezetlen, tanáraival többször tiszteletlen  szándékosan vét a Házirend előírásai ellen  igazolatlan mulasztása 1 - 7 óra rossz  összeférhetetlen, kötekedő, hátráltatja a közösség fejlődését, a közvagyont szándékosan rongálja  tiszteletlen, goromba és erőszakoskodó, trágár kifejezéseket használ  a Házirendet gyakran és tudatosan megszegi, súlyos fegyelmi vétséget is elkövet  igazgatói vagy tantestületi büntetésben részesült, magatartásában pozitiv változás nem észlelhető  iskolán kívüli rendőrségi vagy súlyos szabálysértési ügye, vagy elmarasztalása van  igazolatlan mulasztása 8 óránál több  2.11.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei példás  rendszeres, kötelességtudó, külön feladatokat is vállal  képességeinek megfelelő teljesítményt mutat, két vagy több tantárgyból javított,  ha tantestületi vagy igazgatói dicsérete van és ez tanulmányi munkájával összefügg  tanórákon és gyakorlati foglalkozásokon képességeinek megfelelően vesz részt  aki tanulmányi versenyeken vesz részt, és intője nincs jó  teljesítménye, kötelességtudása jó, de nem minden tantárgyból kifogástalan. Nem tartja az előző évek eredményeit  többször figyelmetlenség és érdektelenség tapasztalható nála  ha valamilyen tanulmányi jellegű tevékenységéért szaktanári dicséretet kapott, és szorgalma általában egyenletes  nem romlott jelentősen az átlaga-, néha (többször helyett) figyelmetlen változó  kötelességmulasztása gyakori az iskolai és otthoni feladatok teljesítésében,  a tanítási órákon a munka elvégzésére gyakran figyelmeztetni kell,  a képességeihez képest alacsonyabb teljesítményt nyújt, ellenőrzésre szorul,  osztályzatai egyenetlenek és több tárgyból rontott,  bukás esetén hármasnál jobb minősítést nem kaphat.

50.

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM  aki bukott valamilyen tantárgyból, az ne lehessen változó félévire is hanyag  tanulmányi kötelességét rendszeresen elhanyagolja,  a tanulás nem érdekli, segítséget nem vesz igénybe, magatartásán figyelmeztetés ellenére sem változtat,  lusta, olykor megtagadja a munkát, rendszeres ellenőrzésre szorul,  képességeihez mérten jóval gyengébb teljesítményt mutat,  egy vagy több tárgyból bukott. 2.11.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Írásbeli osztályfőnöki dicséret  az osztályközösségért végzett egyszeri és folyamatos jó munkáért  az iskolai tanulmányi - szakmai versenyen elért I., II., III., helyezésért  minden, az osztály hírnevét, tekintélyét erősítő közösségi tevékenységéért Igazgatói dicséret  a közhasznú és minden társadalmi munka során elért kiemelkedő teljesítményért  megyei tanulmányi, szakmai kulturális és sportversenyeken, pályázatokon elért I III. helyezésért.  országos tanulmányi, szakmai, kulturális, sportversenyeken elért kimagasló eredményért  félévi osztályozó konferencia javaslatára egyenletes, színvonalas tanulmányi munkáért  minden iskolánk hírnevét, tekintélyét nevelő teljesítményért, közösségi munkáért. Nevelőtestületi dicséret  országos tanulmányi, szakmai versenyen az első tíz közé jutásért  folyamatosan végzett kiemelkedő iskolai szintű közösségi munkáért  A dicséretek felterjesztésére az osztályfőnök jogosult. Az év közbeni dicséreteket az ellenőrzőbe és a naplóba kell bejegyezni. Szaktanári dicséret  kiemelkedő szaktárgyi, szakköri, szertárgondozási munkáért  a tanév végén kiemelkedő tanulmányi eredményéért  kiemelkedő szaktárgyi, szakköri tevékenységért Montenuovo-díj  Tanulmányai során tanúsított kiemelkedő munkáért  Szakmai versenyen megfelelő szintet elérte, s ezáltal szakmai bizonyítványt szerzett  Nevelőtestületi határozat alapján a végzős tanulók számára a ballagási ünnepségen kell átadni.  Formája fémplakett

51.

MONTENUOVO NÁNDOR SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Montenuovo –oklevél  Egész évben tanúsított kiemelkedő munkáért, megyei versenyen elért 1-3. vagy  országos versenyen elért 1-10.helyezésért.  Nevelőtestületi határozat alapján a végzős tanulók számára a ballagási és a tanévzáró ünnepségen kell átadni.  Formája díszes oklevél Egyéb jutalmazás  Tanulmányai során tanúsított munkáért, hiányzásmentes tanévért, elért egyéb eredményekért.  Kiemelkedő kollégiumi, osztályközösségi munkáért. Formája könyvjutalom, tárgyjutalom vagy oklevél, amelyet az osztályfőnök döntése alapján a ballagási vagy a tanévzáró ünnepségen kell átadni. Zárórendelkezések A pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől a 2013/14. tanév végéig érvényes. Felülvizsgálata, módosítása ezt megelőző időpontban is lehetséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra hozzuk, bárki számára nyomtatásban megtekinthető az iskola titkárságán, és letölthető Internetes honlapunkról a www.montenuovo.hu

Jóváhagyta:

igazgató

52.

A OM Pedagógiai program

Recommend Documents