Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A OM azonosító: 031242
Pedagógiai program B) Helyi tanterv A nevelőtestület véleményezte: 2014. 08. 29. Érvénybe lépésének ideje: 2014. 09. 01.
Debrecen 2014.
1
TARTALOMJEGYZÉK ba) A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezése ......................3 bb) A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ..................................4 bc) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét .............................................................................................................................4 bd) A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ...........................................................................................6 be) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha azt nem az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg ...........................................................7 bf) A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .....................................................................................................................................8 bg) Középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát .........................................................................................................................................9 bh) Középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................................................................................. 10 bi) A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei .................................................................................................................... 11 bj) A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ......................................... 13 bk) A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ................................................................................................ 14 bl) Az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................................................................................................................. 15 bm) Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................................. 17 bn) A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................ 28 bo) A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................................................. 30 bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek....................................................... 34 2013. SZEPTEMBER 1-TŐL FELMENŐ RENDSZERBEN BEVEZETÉSRE KERÜLŐ ÓRATERVEK ........ 36 KIFUTÓ RENDSZERBEN OKTATOTT TANTÁRGYAK ÓRATERVEI .................................................. 38
2
ba) A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklete tartalmazza az intézményünkben alkalmazott kerettanterveket.
bb) A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Szakközépiskola:
Tantárgyak Idegen nyelvek Matematika Informatika Földrajz Vizuális kultúra Fizika Rendelkezésre álló szabadon tervezhető órakeret
9. évf. 1 1 1
10. évf. 1 1 1 1
11. évf. 1 1 1
12. évf. 1 1
1
2
4
4
1
4
4
Szakiskola: Tantárgyak Matematika Rendelkezésre álló szabadon tervezhető órakeret
9. évf. 1 óra
10. évf. -
11. évf. 1,5 óra
1 óra
-
1,5 óra
A kerettantervben meghatározottakon felül nem kötelező tanórai foglalkozások intézményünkben nincsenek.
4
bc) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának általános elvei: a tananyag feldolgozásához (kivételes esetektől eltekintve) olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket (az iskola helyi tanterve alapján) a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A tankönyvek, taneszközök és tanítási segédletek kiválasztásánál elsődleges szempontnak tartjuk, hogy az eszközök segítsék elő: - az iskola, a tantárgycsoport nevelési-oktatási céljainak teljesítését, - tanítási tartalmakat, készségek, képességek kialakítását, fejlesztését, - a tanulás megszerettetését, a tanulási módszerek fejlesztését, legyenek: - szemléletesek, könnyen használhatók, ízlésfejlesztők, - tartósak, - mérsékelt árúak. A tankönyvek kiválasztásának további szempontjai: - feleljenek meg a NAT-nak, helyi tantervünknek, a tantárgyi struktúrának és a didaktikai szempontoknak, - szerepeljenek a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben, - biztosítsák az osztályok és az iskolák közötti átjárhatóságot, - esetleg több éven át is lehessen használni őket. Az intézmény a jogszabályok által meghatározott berendezéssel, felszerelésekkel és a minimális taneszközállománnyal rendelkezik. Az eszközök és felszerelések jegyzékét a helyi tantervben szerepeltetjük.
5
bd) A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai bd1) A szakközépiskolának négy általános műveltséget megalapozó évfolyama van. A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára. Az érettségi vizsgát követően vagy a felsőfokú iskolai továbbtanulást választja, vagy munkába áll, vagy szakképzési évfolyamon, illetve évfolyamokon folytatja tanulmányait az OKJ-ban előírt, általa választott szakképzés megszerzésére. bd2) 9-11. évfolyamon a szakképzési évfolyamokon csakis az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzése történhet. Ezeken az évfolyamokon a kötelező szakmai tárgyak oktatása és a gyakorlati képzés biztosítja a szakmai és vizsgáztatási követelmények teljesítését. bd3) A szorosan vett szakmai specializáció (szakképzés) a sikeresen befejezett 12. évfolyam vagy a sikeres érettségi vizsga utáni szakképzési évfolyamokon történik központi programok, kerettantervek, követelmények alapján. bd4) Az érettségi vizsgának kettős funkcióját tartjuk szem előtt a felkészítés során: o Egyrészt tanúsítja azt, hogy a jelölt középiskolai tanulmányai során mit és milyen szinten sajátított el. Ezt azok hasznosítják, akik az érettségi után a szakképzésbe kívánnak bekapcsolódni, vagy közvetlenül munkába állnak, és alkalmazásukat érettségi bizonyítvány meglétéhez kötik a munkaadók. o Másrészt tanúsítja azt, hogy kik alkalmasak az egyetemeken vagy főiskolákon való továbbtanulásra. bd5) A fenti folyamatban megjelenő célok, eszközök, eljárások alapján a szakképző iskolai nevelő-oktató munka feladata, hogy: o Építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános iskolai tantárgyi követelményeket, o A nevelés, a képességek fejlesztése, valamint a közismereti oktatás szerves egységet alkosson, o A nevelés és oktatás rendjébe beépítünk fejlesztő célú problémakezelési módokat is.
6
be) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha azt nem az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg Az Nkt. 97.§ (6) és 27.§ (11) bekezdései értelmében a mindennapos testnevelést 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben – kezdve az 1.,5.,9. évfolyamokon – kell megszervezni, azokon az évfolyamokon, ahol közismereti tárgy oktatása folyik, heti öt testnevelés óra keretében. Tehát a 9. évfolyamos tanulóknak heti 5 testnevelés órája van. Ebből két tanítási óra „kiváltható”olyan esetben, ha a tanuló az iskolai sportegyesületben vagy valamely egyesületben versenyszerűen sportol vagy amatőr sportolói szerződés alapján jár edzésekre. Ezt a DSE ill. az egyesület igazolja. Ezt az igazolást, valamint a 2 testnevelés óra alóli mentesítésre vonatkozó szülői kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani. A két „kiváltható” óra kizárólag az órarendben délután szereplő tömegsport órákra vonatkozhat. A heti 5 testnevelésóra szervezése az iskolában: 3 óra (délelőtti) – a testnevelés tantárgy tantervi tematikájának és követelményeinek megfelelően + 2 óra (délutáni, az órarendbe illesztett) –szabadidősportjellegű foglalkozás (tömegsport) azokon a napokon, ahol nincs testnevelés óra.
7
bf) A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Intézményünkben nem releváns.
8
bg) Középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát Megszűnik az előrehozott érettségi is - a 2013/2014-es tanév májusi-júniusi vizsgaidőszakától már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből lehet majd előrehozott vizsgát tenni. Választható közismereti tárgyak: élő idegen nyelv, fizika, földrajz, informatika, testnevelés, A tanulók akkor tehetnek a választott tantárgyból érettségi vizsgát, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit teljesítik.
9
bh) Középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit a helyi tanterv tartalmazza.
10
bi) A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az értékelést célszerű az ellenőrzéssel együtt tekinteni, mivel a kettő szorosan összefügg: az ellenőrzés során szerezzük ugyanis a tanuló teljesítményéről, képességeiről azokat az adatokat, amelyeket az értékelésnél felhasználunk. Az értékeléssel közvetve azokról a célokról és folyamatokról mondunk értékítéletet, amelyek révén a teljesítmény megvalósul. Az ellenőrzés az értékelés része, mely általában megelőzi az értékelést. Az értékelés fajtái a célját tekintve: a) diagnosztizáló vagy előzetes értékelés, melynek célja, hogy egy-egy témakör tanítása előtt meg tudjuk állapítani a tanulók tudását, képességeiket, amelyekre a téma tanítása során építhetünk, vagy amelyeket pótolnunk kell; b) formatív vagy közbülső értékelés, melyet egy-egy témakör tanítása közben végzünk, hogy visszajelzést kaphassunk a tanulók eddigi teljesítményéről, és ez alapján tervezhessük a további munkát; c) szummatív vagy összegző értékelésre egy-egy témakör tanításának befejezéseként kerülhet sor. A téma részletes kifejtése iskolánkra vonatkozóan: bi1) Az ismeretek számonkérésének követelményeit a helyi tantervben meghatározták a munkaközösségek az egyes tantárgyakra vonatkozóan. bi2) A számonkérések formái: tanév eleji felmérő dolgozatok íratása, amelynek eredménye az előzetes (diagnosztizáló) értékelés. Ennek különösen a 9. évfolyamra belépő tanulók esetében van jelentősége, mert ez alapján tudja objektíven felmérni a pedagógus, hogy milyen tudásszinttel rendelkezik az osztály az adott tantárgyból, kik a leggyengébbek, valamint mely anyagrész tanításánál lesz szükség a felzárkóztatás érdekében differenciált tanórai foglalkoztatásra. A felmérő dolgozat feladatlapját a munkaközösség tagjai együtt állítják össze, és egységes a javítókulcs is. A dolgozatra adott érdemjegyet akkor tekintjük teljes értékűnek a félévi osztályzat megállapításánál, ha a tanuló a félév során is ilyen szinten teljesítette az újonnan tanult témakörök követelményeit. Ha a felmérő dolgozat érdemjegye gyenge, de a tanuló a félév során pótolni tudta a hiányosságait és a félév során e tárgyból szerzett többi érdemjegye ennél lényegesen jobb, félévi osztályzatát a félév során szerzett érdemjegyek alapján állapítjuk meg. A felmérő dolgozatot az érdemjegyen kívül szóban is értékelni kell, segítő szándékkal. Tanév közben rendszeres a közbülső (formatív) értékelés, amelyhez a szóbeli és az írásbeli számonkérést egyaránt alkalmazzák szaktanáraink. A tantárgyak 11
sajátosságait figyelembe véve az egyik vagy a másik forma előtérbe kerülhet. Pl. a történelem tantárgynál a szóbeli számonkérés dominálhat, a műszaki ábrázolásnál pedig az írásbeli kerülhet előtérbe. Ezek a számonkérési formák is tervezettek, nem lehetnek véletlenszerűek, és nem használhatók fel fegyelmezésre! Az írásbeli számonkérésnél a tanulóval tudatjuk, hogy mely anyagrész ismereteiből kell tudásáról számot adnia. Mind a szóbeli, mind az írásbeli számonkérést az adott érdemjegyen túl szintén szóbeli értékelés is követ. Az írásbeli feleletet („röpdolgozat”) akkor alkalmazzák pedagógusaink, ha arról akarnak meggyőződni, hogy az osztály tanulóinak egészét tekintve az előző órán tanult ismereteket milyen mélységig sajátították el a tanulók. Ez a számonkérési forma a tanítási órának csak egy részét veszi igénybe, szemben az előbb említett írásbeli számonkéréssel (dolgozattal), amely az egész tanítási órán át tarthat. Az összegző értékelést segítik a témazáró dolgozatok, amelyek egy-egy nagyobb tanítási egység befejezéseként jelentik a számonkérés formáját. A témazáró dolgozat érdemjegyét a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításánál súlyozottabban vesszük figyelembe, mint a többi érdemjegyet. Szakképzési évfolyamon a szakmai gyakorlat követelményeinek számonkérése és értékelése folyamatos. A számonkérés gyakorlati, szóbeli, írásbeli formában egyaránt történik.
12
bj) A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A felzárkóztatás színtere elsősorban a tanítási óra, egyik lehetséges eszköze a csoportbontás. A kisebb létszámú csoportokban lehetőség nyílik differenciált foglalkoztatásra. Változatos nehézségi fokú feladatokon keresztül kívánjuk elérni, hogy a különböző képességű tanulók mindegyike sikerélményhez jusson, ami elősegíti az érdeklődés folyamatos fenntartását. Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, mert elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója (pl. idegen nyelv), a gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás feltétlenül szükséges (pl. informatika), a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott (mérőszoba), a tanulók órai aktivitása és eredményessége növelhető a gyakoribb táblai szereplésükkel (nyelvtan és matematika). Tanműhelyekben és a mérőlaborokban három csoportra osztjuk az osztályokat; a közismereti, a szakmai előkészítő elméleti és számítógéptermi tantárgyaknál kétcsoportos bontást alkalmazunk.
13
bk) A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A nemzeti, etnikai kisebbségséghez nem tartozó tanulók részére alapvetően integrált oktatást biztosítunk. A tantárgyi keretek között megjelenő etnikai kisebbség kultúrájának, képzőművészetének, zenei világának, népviseletének és életmódjának megismerése nem elkülönítetten, hanem az évfolyamok tantervi követelményeiben beépítve, az egyes témakörök részterületeiként megjelennek, és azok a Magyarországon élő többi népcsoporttal együtt tárgyalásra kerülnek. A településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését az alábbi tevékenységek szolgálják: - tanórák - osztályfőnöki órák - tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök, hagyományőrző rendezvények, kiállítások szervezése, rendezése, szabadidős tevékenységek, táborozások, színház- és múzeumlátogatás, hangverseny látogatás, iskolai fellépések. A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára való nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására.
14
bl) Az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A hazánkban kifejlesztett „Hungarofit” elnevezésű motorikus próbarendszer – sportorvosi szakvéleményezés szerint is – kiválóan alkalmas a fizikai fittség megbízható, műszerek nélküli objektív mérésre, ezért gyakorlati alkalmazása közvetlenül hozzájárul az egészségvédelemhez. A módszer kifejlesztése, a nemzetközi és hazai kutatási eredmények ismeretében, terheléses műszeres vizsgálattal alátámasztva – több mit 15 évig tartott. A különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer olyan egyszerű, hogy bárhol – az első néhány alkalommal, szakértő segítségével – majd akár önállóan is elvégezhető. A „Hungarofit”, illetve a „Mini Hungarofit” tesztrendszer méri, értékeli és elemzi a törvény által előírt, adatszolgáltatási kötelezettséget jelentő, egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: a). az aerob kapacitást , amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, b). azon izomcsoportok erejét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. A kiegészítő mérésként módszert kínál: – optimális testtömeget, illetve az attól való eltérést mértékének meghatározásához, – a csípő hajlékonyságának méréséhez, – bemutatja az aerob állóképesség területén elért teljesítmény és a próba megkezdése előtt és elvégzése után mért pulzusértékek értelmezését. Egyszerű vizsgálati módszerek az általános fizikai teherbíró-képesség műszerek nélküli méréséhez Mini Hungarofit (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) I. Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás, vagy Cooper-teszt, futással/kocogással II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére.) 3. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére.)
15
Megjegyzés: a próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy (jelen esetben a dinamikus dobóerőt mérő tömött labda dobások elhagyásával) csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgálat személy izomerejének állapotát: "Mini Hungarofit". Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési, és minősítési rendszer nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhető maximális pontérték: 140 pont I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerő-állóképesség: maximálisan 63 pont MINI HUNGAROFIT (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan II. Izomerő-állóképesség:
77 pont 21+3*14 pont = maximálisan 63 pont
Minősítési rendszer Kategóriák az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez 0 – 20. 21 – 40. 41 – 60. 61 – 80. 81 – 100. 101 – 120 121 – 140.
5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 5 pont 10 pont
IGEN GYENGE GYENGE KIFOGÁSOLHATÓ KÖZEPES JÓ KIVÁLÓ EXTRA
16
bm) Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az iskolai egészségnevelés céljai, alapelvei A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez szükség van arra, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmaguk és egészségi állapotuk ismerete (osztályfőnöki, biológia óra); az egészséges testtartás, a mozgás fontossága (testnevelés, osztályfőnöki, biológia óra); az értékek ismerete (történelem, magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki óra); az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe (biológia, osztályfőnöki óra); a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat (biológia óra); a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben (biológia és osztályfőnöki óra); a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete (osztályfőnöki óra); a tanulás és a tanulás technikái (osztályfőnöki óra); az idővel való gazdálkodás szerepe (osztályfőnöki óra); a rizikóvállalás és határai (osztályfőnöki óra); a szenvedélybetegségek elkerülése (osztályfőnöki és biológia óra); a tanulási környezet alakítása (iskolai vezetés, minden kollega, tanulók); a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége; testi higiénia; iskolai étkeztetés (iskolai büfé, ill. kollégium, ebédlő, higiénés viszonyok, ill. egészséges ételek). Környezeti nevelési elvek: Legyen az egész életen át (élethosszig) tartó Intézményes és nem-intézményes formában egyaránt fontos. 17
Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi megközelítés) Legyen „lokális” és „globális” egyszerre felelősség a helyi környezetért, felelősség a Földért. Komplementáris jelleg • egyszerre lehet lokális és globális • minden problémát két irányból kell vizsgálni, a helyi mozgalmak szerepe jelentős • sok lokális kezdeményezés, globális változást eredményezhet (pl. faültetés) Legyen „aktuális” és „jövő orientált” egyszerre. Legyen rendszerszemléletű. A világ egy rendszer, amiben minden mindennel összefügg nincsenek egymástól független folyamatok. Minden kérdés soktényezős, túl bonyolult az egyszerű megoldáshoz. Neveljen együttműködésre. A környezeti munka tipikusan csapat-munka komplex gondok megoldásához több ember komplex gondolkodása szükséges. A Föld nem az enyém, a Föld a miénk. Neveljen problémamegoldásra. Neveljen új értékrendszerre. Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint a pedagógiai programoknak nagy hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programokban a személyiség-és közösségfejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. „A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.” (NAT 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet) A környezeti nevelés céljai: Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.
18
Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt. Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása. Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség: o az emberiség közös öröksége, a környezet minőségének fenntartása és javítása; o az általános emberi egészségvédelem; o a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása; o minden egyes ember hozzájárulás a környezet védelméhez. A globális összefüggések megértése. Korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős szakemberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkezzenek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjává válnak. A helyi értékek és problémák megértetése. Lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktívan vegyenek részt. Képesek legyenek hagyományaink őrzésére. Konkrét célok az iskola környezeti nevelésében A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széles körű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. Szakmai képzésünk során tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz.
Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink: Életkornak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé. A közvetlen és tágabb környezetünk élő és élettelen elemeinek, azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése. A szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése. Az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban. 19
Megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben korunknak megfelelően aktív részeink lehetnek. Legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan. Ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba. Tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait. A szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. Kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkatervezést összekapcsoló szemléletmódot. Szakmacsoportnak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismerkedni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit. Legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás. Képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére. A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra. Ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat. Törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására. Környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakításra és megszilárdítása. Az iskolai környezeti nevelés tevékenységi formái A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Hagyományos tanórai lehetőségek Magyar nyelv és irodalom: A tanulók: ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolataikat; fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységüket; legyenek képesek a lényeges és lényegtelen információk között különbséget tenni; legyenek érzékenyek és kerüljék a „nyelvi” környezetszennyezést; tudjanak hivatalos iratokat készíteni!
20
Történelem és társadalmi ismeretek: A tanulók: értsék és tudják hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljanak ki bennük a hagyományok tisztelete; értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és élvezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében! Idegen nyelv: A tanulók: váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével az idegen országok ilyen irányú tevékenységét; állampolgári felelősségtudatunk fejlődjön; alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben! Matematika: A tanulók: váljanak képessé a tantárgyakban tanított környezeti összefüggések matematikai módszerekkel történő demonstrálására; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; tudjanak táblázatokat készíteni és elemezni; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és tételei viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; ismerjenek a valós életből vett konkrét példákat és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; legyenek képesek reális becslésre kapják meg a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket és a rendszerben való gondolkodást! Fizika: A tanulók: váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;
21
ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (hő, zaj, rezgés, rugózás) egészségkárosítását, és tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségét; ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóságot, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek ismeretében legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat csak felelősséggel szabad felhasználni! Földrajz: A tanulók: szervezzenek tapasztalatokon alapuló élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségét; értékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ismerjék meg gazdasági helyzetünket, lehetőségeinket és a világ globális problémáit! Biológia: A tanulók: ismerjék és szeressék a természetet; ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; ismerjék a helyi természeti értékeket és legyenek képesek tenni megóvásuk érdekében; ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzésének, mérséklésének lehetőségeit; ismerjék a környezet-egészségügyi problémákat, és legyenek képesek azok elhárítására, megelőzésére és csökkentésére; sajátítsák el a testi-lelki egészséget megelőző életviteli technikákat! A tanulókban alakuljon ki az ökológiai szemléletmód! Kémia: A tanulók: rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait!
22
Testnevelés: A tanulók: fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; ismerjék fel a szakma gyakorlása során kialakuló egészségi problémák (tartás, állóképesség) elhárításának lehetőségét a rendszeres mozgásban! A tanulókban tudatosítsa az egészséges és a környezet komplexitását, hívják fel a figyelmet a higiénés normák betartására! Ének-zene: A tanulók: ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát; fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni! Rajz és vizuális kultúra: A tanulók: ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; ismerjék a természetes alapanyagok használatát; tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket! Informatika (számítástechnika): A tanulók: használják a világhálót ismeretszerzésre; ismerjék az informatikában rejlő lehetőségeket; ismerjék meg az informatikai berendezések környezetkárosító hatásait! Osztályfőnöki munka: A tanulók: legyenek képesek környezetük megóvására, szépítésére, otthonossá tételére és igényes kialakítására; 23
ismerjék fel a mindennapi problémákat; legyenek képesek a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére! Szakmai orientáció, szakmai alapozás, szakmacsoportos alapozó oktatás: A tanulók: ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják a környezetterhelő hatások egyszerű vizsgálati és mérési lehetőségeit; ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni; tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére; ismerjék a szakmában alkalmazható takarékosság lehetőségeit; közösségépítő, segítőkész magatartása alakuljon ki; ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni! Szakképzés Szakmai elmélet és gyakorlat: A tanulók: erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni; sajátítsák el a szakmaspecifikus környezetvédelmi ismereteket; tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, újrahasznosítás, stb.); ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat; sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban; tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel! A tanulókkal: alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem; alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során; vállalják az ismereteik birtokában a tetteik következményeit! Elméleti tantárgyak: 24
anyag- és gyártásismeret, műszaki alapismeretek, anyagvizsgálatok, szakmaismeret, technológia, gépelemek.
A fenti tantárgyak közös jellemzője, hogy mindegyikük a szerkezeti anyagokkal foglalkozik, vagy követik azokat a folyamatokat, amelyek által a nyersanyagból technikai anyag lesz. A nyersanyagok „élete” – mire technológiai termékként funkcionálhatnak – az alábbi folyamaton megy át: 1) Nyersanyag technológiák: A nyersanyagok nyerése a föld ásványi készletéből. Itt fel kell hívni a tanulók figyelmét a bányatechnika környezetkárosító hatásaira, ez jelentkezik függetlenül attól, hogy külszíni, vagy mélyművelésről van szó. Tudatosítani kell a környezeti rehabilitáció fontosságát, nem csak a felhagyott lelőhelyek, de működő létesítmények esetén is. 2) Szerkezeti anyagok technológiája: A nyersanyagok átalakítása szerkezeti anyagokká és féltermékekké. A munkafolyamatok során jellemző a hulladék- és szemétképződés. A hulladék egy része közvetlen visszavihető a gyártási folyamatba (recikálás), más részét rövidebb-hosszabb ideig tárolni kell. A gyártási technológiák során szilárd és folyékony károsító melléktermékek mellett gondoskodni kell a gázhalmazállapotú környezetre ártalmas hulladék kezeléséről is. 3) Konstrukciós és gyártási technológiák: Alkatrészek és műszaki termékek kifejlesztése és gyártása. Fel kell hívni a figyelmet a körültekintő tervezés fontosságára. Tudatosítani kell, hogy ilyen tervezést követő gyártás energia-, anyag- és költségkímélő. A használat során károsodott termékek sorsa a már említett hulladék és szemétével azonos. Munka- és környezetvédelem: A célok kapcsolódjanak a szakmai elmélethez, illetve azon túl. Szakoktatók tájékoztatása a tanulók munkaegészségügyi állapotáról. A tanulók: munka alkalmassági, egészségügyi feltételek betartása (pl. szemüveg viselése, stb); esetleges védőfelszerelések és azok szakszerű használata; tudjanak segítségek nyújtani embertársaiknak speciális helyzetekben; segítőkész magatartásának elmélyítése; 25
ismerjék szakmájuk veszélyes hulladékait és annak környezeti hatásait! Gazdasági (alap)ismeretek: A tanulók: ismerjék a gazdasági igényeket, lehetőségeket; tudják pontosan felmérni a munkájukhoz szükséges anyagok mennyiségét; legyen természetes a takarékosság elve neveljen a fenntarthatóságra! Szakmai etika: A tanulók: legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk; váljanak szakmájuknak elkötelezett, felelősségtudattal rendelkező állampolgárává! A tanulókban: alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért! Nem hagyományos tanórai lehetőségek: A környezeti nevelés középpontjában a valóságos, megtapasztalható környezet áll. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanulók és környezetük viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint szembesülés tetteik következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, melyek hagyományos tantermi órán nem biztosíthatók. A nem hagyományos tanórákon érvényesül a komplexitás: Tantárgyakon átívelő sokoldalú megközelítés egy adott témában. Értelem és érzelem kacsolódását biztosítja. Lehetővé teszi az ismeretek összekapcsolását a módszerek sokféleségével. Szakiskolai lehetőségek:
26
Tanulmányi kirándulások, szakiránynak megfelelő üzemlátogatások szervezése. A nyári szakmai gyakorlatokkal erősítik elméleti ismereteiket. Szakmai napok előadásainak, kiállításaink, pl. megismerhetik a környezetbarát anyagokat, technológiákat és termékeket. Múzeumlátogatáson megismerhetik a település ősi mesterségeit, népi kultúráját. Tanórán kívüli lehetőségek: A 14 – 18 – 20 éves tanulók ismeretanyaga, kommunikációs készsége már alkalmas arra, hogy a környezeti folyamatok összefüggését meglássák, környezeti problémákra keressék a megoldást. A tanórán kívüli alkalmak még nagyobb lehetőséget kínálnak az ilyen jellegű feladatok megoldására. Iskolai szintű programok: túrák, kirándulások, kiállítás, hulladékgyűjtés, környezetvédelmi vetélkedők. Városi lehetőségek: oktatótábor, parkosítás, városszépítő akciók, parlagfű elleni program, kiállítás, előadás, vetélkedő.
27
bn) A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánk Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve tartalmazza az esélyegyenlőség megteremtésével kapcsolatos helyzetelemzést az intézkedési terv megvalósításának felelőseit és kötelezettségeiket akciótervét Alapvető feladat a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség megvalósítása és az esélyegyenlőtlenség megszüntetése, tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a tanuló mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. Iskolánk biztosítja a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervben a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: 1. különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, 2. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, Intézkedések: 1. Az iskolába való felvételi rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. 2. Az iskolában tovább kell fejleszteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását. 3. A kompetencia-mérések eredményei alapján folyamatos elemző munka, intézkedési terv készítése szükséges, valamint szükség szerint a HH/HHH tanulók esetén külön intézkedési tervek elkészítése: kompetencia alapú módszertanok alkalmazása, kompetencia alapú oktatás további alkalmazása az intézményekben. 4. Az évfolyamismétlők számának csökkentése, a megfelelő szint elérése mellett. 5. A magántanulók számának csökkentése: szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása 28
6. Az igazolatlan hiányzások számának csökkentése: szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével. 7. Az iskolán kívüli segítő Útravaló programban való részvételi arány növelése: minél több HHH-s tanuló bejuttatása ezen programokba, mentortanárok kiválasztása, pályázat benyújtása.
29
bo) A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek bo1) A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei Magatartás Példás (5) a tanuló magatartása, ha – életkorának megfelelően iskolai viselkedésével, munkájával kitűnik és társainak követendő példát mutat. Az iskolai házirendet betartja, viselkedése kulturált, udvarias tanáraival és a felnőttekkel segítőkész. Nem lehet példás a magatartása annak, akinek: egynél több írásbeli (osztályfőnöki) figyelmeztetése van, igazgatói figyelmeztetése van (szóbeli), háromnál több igazolatlan hiányzása van, viselkedése ellen sorozatosan kifogás merül fel, magatartása ellen, akár egy tanár is, megalapozott kifogást emel fel. Jó (4) a tanuló magatartása, ha – életkorának megfelelően iskolai viselkedése, munkája általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat betartja, viselkedése kulturált, udvarias. Nem lehet jó a magatartása annak, akinek: egynél több írásbeli intése (osztályfőnöki) van, igazgatói írásbeli figyelmeztetése van, hétnél több igazolatlan órája van, magatartása, viselkedése ellen több tanár is megalapozott kifogást emel. Változó (3) a tanuló magatartása, ha viselkedésével szemben rendszeresen kifogás merül fel, a házirend ellen ismétlően vagy súlyosan vét, rendszeretete ingadozó, felelősségérzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan, ugyanakkor igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására. Nem lehet változó a magatartása annak, akinek: több igazgatói büntetése van, nevelőtestületi büntetése van, húsznál több igazolatlan órája van Rossz (2) a tanuló magatartása, ha fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak általában rossz példát mutat, emberi megnyilvánulásai felelőtlenek, durva, agresszív. Az igazolatlan mulasztás, magatartás jegy következményei a nem tanköteles és adott esetben tanköteles tanuló esetén. (Az óraszám egy tanévre értendő!) 1-3
igazolatlan óra lehet: jeles (5) vagy jó (4) magatartás
osztályfőnöki figyelmeztetés 30
4-7
igazolatlan óra lehet: jó (4) magatartás 8-20 igazolatlan óra: változó (3) magatartás 21-29 igazolatlan óra: rossz (2) magatartás
osztályfőnöki intés igazgatói figyelmeztetés vagy intés fegyelmi eljárás
30 óra igazolatlan hiányzás után: a tanuló kizárható, ha a szülő, (ill. gondviselő) 2 alkalommal értesítést kapott a tanuló hiányzásáról. Tanköteles tanulónál: 1 tanítási óra igazolatlan hiányzásnál a szülő értesítése; Ismételt hiányzásnál gyermekjóléti szolgálat értesítése; 10 óránál több igazolatlan hiányzás esetén a helyileg illetékes jegyző értesítése. A tanuló magatartási jegyét félévkor és év végén az osztály előtt kell megbeszélni, közös egyetértéssel kialakítani. A tanuló magatartása nem befolyásolhatja a tantárgyi eredményeket. Magatartásáért a tanuló nem büntethető tantárgyi osztályzattal. Szorgalom Példás (5) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában igényes, rendszeresen megbízható és pontos. A tanítási órákra való felkészülésében, otthoni munkájában, képességeihez és körülményeihez mérten törekvést, odaadást tanúsít. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen, pontatlan. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességét rendszeresen elmulasztja. bo2) A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája 1.) A teljesítmény értékelésekor figyelembe veendő szempontok: Az értékelés objektív, megbízható, sokoldalú, változatos, a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének megfelelő legyen. A tanulók személyiségének fejlesztésére hasson, önálló tanulásra serkentsen.
31
Az értékelés dicséretet és figyelmeztetést is jelent. A fegyelmi büntetések iskolai, osztály, tanulói szinten a Házirendben szabályozottak, a tanulók számára közismertek, fejlődésüket szolgálják. A teljesítmény értékelése lehet: érdemjegy és/vagy szöveges értékelés, ami írásban és szóban is történhet. 2.) A szaktanárok és a szakoktatók a tantárgyi követelményeknek megfelelően év elején tájékoztatják a tanulókat a számonkérés formáiról, a félévi és az év végi értékelés szempontjairól. A félévi és az év végi osztályzatok kialakítása a folyamatosan szerzett érdemjegyek alapján történik. Az érdemjegyek száma havonta legalább egy jegy. Ha ez a tanuló hibájából nem teljesül, akkor a tanuló beszámol az elmaradt tananyagrészből. 3.) A tanulók teljesítményét a szaktanárok minősítik félévkor és év végén a szerzett érdemjegyek alapján. Az osztályfőnök minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát az osztály és az osztályban tanító szaktanárok, valamint szakképzési évfolyamon a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet véleménye alapján. A kiemelkedő teljesítményeket az iskola közössége előtt is értékeljük. A félévi és az év végi magatartási, szorgalmi és a tantárgyak osztályzatait a nevelőtestület az osztályozó konferencián véglegesíti. Tanév végén az egész éves teljesítményt értékeljük, figyelembe véve a fejlődési tendenciát. Ha a tantárgyi osztályzat a tanuló kárára eltér az érdemjegyekből megállapíthatótól, a nevelőtestület módosíthatja azt. 4.) A tanulók teljesítményét a következő osztályzatokkal minősítjük: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A magatartás minősítésének formái: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A szorgalom minősítésének formái: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). 5.) A tanuló érdemjegyeiről az ellenőrző könyvön keresztül a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk. Az ellenőrző könyvbe az érdemjegyeket a szaktanár írja vagy a tanulóval íratja be, a jegy valódiságát a szaktanár kézjegyével igazolja. Havonta egy alkalommal az osztályfőnök egyezteti az osztálynaplóban és az ellenőrző könyvben szereplő érdemjegyeket. Az ellenőrző könyvön kívül a szülőknek szöveges értékelést adunk a gyermekük munkájáról, teljesítményéről a szülői értekezleteken (tanévenként legalább két alkalommal), illetve a szaktanárok hetenkénti fogadóóráján folyamatosan. Törvényileg szabályozott keretek között a szülő vagy a tanuló kérheti a félévi vagy az év végi osztályzat felülvizsgálatát. 6.) A szakiskola szakképző (1/11., 2/12., 3/13.) és a szakközépiskola szakképző (1/13., 2/14) évfolyamain kompetenciaalapú, moduláris rendszerű szakképzés
32
folyik. Az intézményünkben az egyes szakképesítések Központi Programjaiban található tananyagelemek, tananyagegységek tantárgyasítva vannak. A tanuló – amennyiben a szakképző évfolyam utolsó, befejező évfolyamának elvégzése előtt marad ki az iskolából –, részére egy mellékletet állítunk ki a bizonyítványa mellé, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az adott tantárgyhoz az adott évfolyamon milyen tananyagelemek, tananyagegységek voltak rendelve, és azokat a tanuló sikeresen teljesítette vagy sem.
33
bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Intézményünkben nem releváns.
34
Pedagógiai program ÓRATERVEK A helyi tantervek készítői, a munkaközösségek, szem előtt tartották a kerettanterv általános rendelkezéseit, a szakközépiskolai, szakiskolai kerettanterv szerkezeti felépítését. Az egyes tantárgyak helyi tantervének megalkotásánál figyelembe vették a szakiskola és a szakközépiskola képzési profilját, az intézmény azon szakmai módszerét, amelynél az OKJ szerinti képzés és vizsgáztatási követelményrendszerével a feltételek adottak. Már az előző pedagógiai programunkban is, de most a kerettanterv rendelkezései alapján a 9 - 10. évfolyamra, az iskolába felvett tanulók előképzettségi szintjéhez igazodva készítettük el a helyi tantervünket. A szakközépiskola 11 - 12. évfolyamra készített helyi tantervek tartalmazzák az érettségi vizsga vizsgakövetelményeiben foglaltakat is. A szabadon tervezhető órakeretből, az eddigi tapasztalataink szerint és a tantestület egyetértésével, a szakközépiskolai 9 - 12. évfolyamainak, az idegen nyelv, a magyar nyelv és irodalom, az informatika, a matematika és a fizika érettségi tantárgyak óraszámait növeltük a még sikeresebb érettségi és továbbtanulási eredmények érdekében.
35
2013. SZEPTEMBER 1-TŐL FELMENŐ RENDSZERBEN BEVEZETÉSRE KERÜLŐ ÓRATERVEK
Szakközépiskola, 9-12. évfolyam, közismereti képzés Tantárgyi struktúra és óraszámok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 4 4
4 4 4
4 4 4
4 4 4
2
2
3
3
1 2 2
1 2
1 5 1 8 4 35
5 1 11 4 35
2 2 2 1 2 5 1 6 4 35
2 2 1 2 1 1 5 1 7 4 36
36
Tantárgyi óratervek: 1.
Magyar nyelv és irodalom tantárgy helyi tanterve
2.
Angol nyelv tantárgy helyi tanterve
3.
Német nyelv tantágy helyi tanterve
4.
Matematika tantárgy helyi tanterve
5.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy helyi tanterve
6.
Etika tantárgy helyi tanterve
7.
Biológia – egészségtan tantárgy helyi tanterve
8.
Fizika tantárgy helyi tanterve
9.
Kémia tantárgy helyi tanterve
10. Földrajz tantárgy helyi tanterve 11. Művészetek, rajz – vizuális kultúra tantárgy helyi tanterve 12. Informatika tantárgy helyi tanterve 13. Testnevelés és sport tantágy helyi tanterve 14. Osztályfőnöki órák helyi tanterve
Szakmai tárgyak órakerete Műszaki szakterület: informatikai szakmacsoportos tantárgyak helyi óratervei Műszaki szakterület: közlekedés szakmacsoportos tantárgyak helyi óratervei Humán szakterület, művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos tantárgyak helyi óratervei
Szakképző évfolyamok közismereti tantárgyainak óratervei
37
A szakiskola képzés közismereti óráinak heti óraszámai Tantárgyi struktúra és óraszámok
A közismereti és szakmai órák aránya Területek Kötött órák Szabadon felhasználhaKözismeret tó órakeret Összesen Kötött órák Szakmai Szabadon felhasználhaelmélet és tó órakeret gyakorlat Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 17 óra
10. évfolyam 11 óra
11. évfolyam 8 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
-
2 óra 2 óra + 1 óra 2 óra 3 óra 5 óra
2 óra 1 óra 1 óra 5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra 18 óra
11 óra
1,5 óra 9,5 óra
2 óra 0 + 1,5 óra 5 óra
Tantárgyi óratervek: 1. Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom tantárgy helyi tanterve 2. Angol nyelv tantárgy helyi tanterve 3. Társadalomismeret tantárgy helyi tanterve 4. Osztályközösség-építés órák helyi tanterve
38
5. Testnevelés és sport tantágy helyi tanterve 6. Német nyelv tantárgy helyi tanterve 7. Matematika tantárgy helyi tanterve 8. Természetismeret
39
KIFUTÓ RENDSZERBEN OKTATOTT TANTÁRGYAK ÓRATERVEI
MŰSZAKI SZAKTERÜLET: INFORMATIKAI SZAKMACSOPORT SZAKKÖZÉPISKOLA
Közismereti tárgyak
Tantárgy
Magyar nyelv és irodalom ) Történelem és társadalomismeret Társadalomismeret Idegen nyelv (angol v. német) Matematika Ének-zene Érettségi vizsgát előkészítő tantárgyak kerettanterv Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport szerinti óraszámok Osztályfőnöki óra Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika
Szakmai orientáció az informatika szakmacsoportra
Informatikai szakmacsoportos alapozó oktatás
9.
10.
11.
12.
Érettségi
4 2 --
4 2 --
3+0,5
3+0,5
3 1
3
--
-2 1 2 1 1 1 1
4 2 1 3+ 1 3+ 1 -1 2 1 2 ---1
4 3 -3+1 3+ 1 -1 2 1 2 ---1
K K -K K --V* -V* V* -V* V*
22,5 ---
22 ---
22 ---
1
--
--
1 --
---
---
2
--
--
1 ------5 27,5
-3 --5 --8 30
--1 1 -3 3 8 30
2 1 2 1 1 1 1
Közismeret középszinten összesen: 22,5 Műszaki pályák világa 1 Anyag- és eszközismeret 1 A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás -alapjai Számítógép-programozás I. -Számítástechnikai gyakorlatok I. 3 Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás -alkalmazások Számítógép-programozási gyakorlatok I. -Számítógép programozás II. -Adatbázis-kezelés -Számítógép programozás III. -Számítógép-programozási gyakorlatok II. -Számítógép-programozási gyakorlatok III. -Hardverismeret és gyakorlat -Összesen: 5 Egy tanulóra eső heti óraszám: 27,5
1
V*
V*
K: Kötelező érettségi tantárgy V*: Választható érettségi tantárgy +: A szabadon tervezhető és a nem kötelező tanítási órakeret terhére adott órák
40
MŰSZAKI SZAKTERÜLET: KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORT SZAKKÖZÉPISKOLA Tantárgy
Közismereti tárgyak
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társ. .ismeret Társadalomismeret Idegen nyelv (angol vagy német) Érettségi vizsgát előkészítő tantárgyak kerettanterv szerinti óraszámok
9.
10.
11.
12.
Érettségi
4 2 --
4 2 --
4 2 1
4 3 --
K K --
3+ 1
3+ 1
K
3+0,5 3+0,5
Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra
3 1 -2 1
3 1 -2 1
3+1 -1 2 1
3+1 -1 2 1
K --V* --
Fizika Földünk és környezetünk
2
2
2
2
V*
1
1
--
--
V*
1 1 1 22,5 3
--1 22 --
--1 22 --
-V* V*
2
--
--
---5 27,5
2 4 2 8 30
2 4 2 8 30
Biológia 1 Kémia 1 Informatika 1 Közismeret középszinten összesen: 22,5 Közlekedési ismeretek 3 Szakmai orientáció a közlekedés szakmacsoportra Közlekedés informatika és számítás-
2 technika gyakorlat Közlekedési földrajz -Közlekedési szakmacsoSzakmai idegen nyelv -portos alapozó oktatás Anyag megmunkálási gyakorlatok -Összesen: 5 Egy tanulóra eső heti óraszám középszinten: 27,5
V*
K: Kötelező érettségi tantárgy V*: Választható érettségi tantárgy +: A szabadon tervezhető és a nem kötelező tanítási órakeret terhére adott órák
41
HUMÁN SZAKTERÜLET, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORT SZAKKÖZÉPISKOLA Tantárgy
Közismereti tárgyak
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társ. .ismeret Társadalomismeret Idegen nyelv (angol vagy német) Érettségi vizsgát előkészítő tantárgyak kerettanterv szerinti óraszámok
9.
10.
11.
12.
Érettségi
4 2 --
4 2 --
4 2 1
4 3 --
K K --
3+ 1
3+ 1
K
3+0,5 3+0,5
Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra
3 1 -2 1
3 1 -2 1
3+1 -1 2 1
3+1 -1 2 1
K -----
Fizika Földünk és környezetünk
2 1
2 1
2 --
2 --
V* --
1 1 1 22,5 ---2 2
--1 22 ------
--1 22 ------
-V* V* --
1
--
--
------5 27,5
2 2 2 2 --8 30
--2 2 2 2 8 30
Biológia 1 Kémia 1 Informatika 1 Közismeret középszinten összesen: 22,5 Tanulásmódszertan 2 Kommunikáció 2 Szakmai orientáció a mű- Környezetkultúra 1 vészet, közművelődés, Egészségtan -kommunikáció szakmaÖnés társismeret -csoportra A közművelődési és a kommunikáci-ós pályák világa Pszichológiai alapismeretek -Néprajz, társadalomismeret -Művészet, közművelődés, Szakmai informatika -kommunikáció szakma-csoportos alapozó oktatás Kézműves gyakorlat Pedagógia -Szociálpszichológia, mentálhigiéné -Összesen: 5 Egy tanulóra eső heti óraszám középszinten: 27,5
V*
K : Kötelező érettségi tantárgy V*: Választható érettségi tantárgy +: A szabadon tervezhető és a nem kötelező tanítási órakeret terhére adott órák
42
Az egyes tantárgyak helyi tanterveit külön mellékletekben részletezzük, amelyek a következők:
1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem és társadalomismeret 3. Német nyelv 4. Angol nyelv 5. Matematika 6. Fizika 7. Kémia 8. Ének – zene 9. Rajz és vizuális kultúra 10. Testnevelés és sport 11. Biológia, egészségtan 12. Informatika 13. Földünk és környezetünk 14. Osztályfőnöki órák 15. Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás az közlekedés szakmacsoportra 16. Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra 17. Pályaorientáció, gyakorlati oktatás és szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra
43
18. Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatása művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportra
44
A MODERN 3 ÉVES SZAKMUNKÁSKÉPZÉS ÓRASZÁMAI A KÖZISMERETI KÉPZÉSÉHEZ 9-11. évfolyam Gépi forgácsoló, Hegesztő, Géplakatos, Szerkezetlakatos, Karosszérialakatos szakmák
9. évfolyam Tantárgyi óraszámok Heti óraszámok Éves óraszámok Civilizációs ismeretek Idegen nyelv Történelem Kémia Földünk és környezetünk Informatika Matematika Anyanyelv Testnevelés Osztályfőnöki Összesen
2 1 1 1 1,5 2,5 1,5 1 0,5 12
Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összefüggő nyári gyakorlat
72 36 36 36 54 90 54 36 18 432 216 432 140
Éves óraszám összesen
1220
45
10. évfolyam Tantárgyi óraszámok Heti óraszámok Éves óraszámok Civilizációs ismeretek Történelem Biológia Fizika Informatika Matematika Anyanyelv Testnevelés Osztályfőnöki Összesen
1 1 1 1,5 2,5 1,5 1 0,5 10
Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összefüggő nyári gyakorlat
36 36 36 54 90 54 36 18 360 252 504 160
Éves óraszám összesen
1276
11. évfolyam Tantárgyi óraszámok Heti óraszámok Éves óraszámok Civilizációs ismeretek Informatika Matematika Anyanyelv Testnevelés Osztályfőnöki Fizika Összesen
0,5 1 1 1 0,5 1 5
Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összefüggő nyári gyakorlat
16 32 32 32 16 32 160 224 672 0
Éves óraszám összesen
1056
46
A MODERN 3 ÉVES SZAKMUNKÁSKÉPZÉS KÖZISMERETI KÉPZÉSÉNEK HELYI TANTERVEI:
1.
Angol nyelv
2.
Német nyelv
3.
Matematika
4.
Történelem
5.
Magyar nyelv és irodalom
6.
Biológia
7.
Fizika
8.
Kémia
9.
Földünk és környezetünk
10. Informatika 11. Osztályfőnöki órák 12. Testnevelés
47
