A. OM azonosító: Pedagógiai program

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242

Pedagógiai program Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás a közlekedés szakmacsoportra A nevelőtestület véleményezte: 2014. 08. 29. Érvénybe lépésének ideje: 2014. 09. 01.

Debrecen 2014.

1

MŰSZAKI SZAKTERÜLET, KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORT (A 2009/2010-ES TANÉVTŐL) A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában érettségire felkészítő, az általános műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozás folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést és emellett elősegítik a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A szakmai orientáció és a szakmai alapozó oktatás lehetőséget nyújt a közlekedés szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás tartalmát, követelményeit az alábbiak együttes figyelembevételével határozzuk meg: a) az érettségi vizsgakövetelmények, b) az OKJ szakképesítések központi programjai, c) a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei. A szakmai orientáció és a szakmai alapozó oktatás tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetőséget ad a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával próbálja felkelteni a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, próbálja bebizonyítani számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. Felkelti az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, bemutatja az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, hozzájárul a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Kialakítja a közlekedési szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejleszti, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. Fejleszti a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos közlekedési feladatmegoldó képességét. Képessé teszi a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Kialakítja a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. 2

Az általános természeti és gazdasági földrajzi ismeretekre alapozva megismerteti a közlekedés folyamatainak térbeli eloszlását, a közlekedési alágazatok és a természeti-gazdasági földrajzi tényezők kölcsönhatását, a különböző szállítási módok kapcsolódási pontjait, a belföldi és nemzetközi szállítási útvonalakat. Felhívja a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira és próbálja felkelteni irántuk az érdeklődésüket. Bemutatja a közlekedési pályák szépségeit, hasznosságát, nehézségeit és a fejlődés irányát. Hozzájárul a szakmai tantárgyak megalapozásához és az általános műveltség szélesítéséhez. Segíti a tanulókat saját érdeklődési körük felismerésében és a leendő szakmájuk helyes, egyéniségüknek megfelelő kiválasztásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. A tanulók elsajátítják az alapvető szakmai nyelvet, a szakmai idegen nyelvet, és felismerik az idegen nyelv használatának jelentőségét szakmájukban. A szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra nevel, kialakítja a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, segít felismerni a környezet védelmének fontosságát. A tanulókban tudatosítja a közlekedés ,,veszélyes üzem” voltát, hogy azzal alakuljon ki bennük felelősségteljes magatartás. Felkelti a tanulók érdeklődését a közlekedési problémák iránt, bemutatja, hogy mivel foglalkoznak a közlekedési szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Hozzájáruljon a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejleszti, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. Képessé teszi a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Bemutatja a közlekedési pálya szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, a közlekedés jellemzőit, hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének irányát. Lehetőséget biztosít a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására.

Műszaki szakterület, közlekedés szakmacsoport 3

Óraszámok Tantárgyak

Szakmai orientáció a közlekedés szakmacsoportra

Közlekedési szakmacsoportos alapozó oktatás

Modulok

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

Heti

Összes

Heti

Összes

Heti

Összes

Heti

Összes

Közlekedési ismeretek

3

111

3

111

-

-

-

-

Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat*

2

74

2

74

-

-

-

-

Közlekedési földrajz

-

-

-

-

2

74

2

64

Szakmai idegen nyelv*

-

-

-

-

4

148

4

128

-

-

-

-

2

74

2

64

5

185

5

185

8

296

8

256

Általános jogi ismeretek

Összes óraszám

A szakképesítés gyakorlása során a különböző hálózatokat (helyi, internet, intranet) információk gyűjtésére és továbbítására használják. A gyakorlati munkájuk során alkalmaznak szövegszerkesztő, táblázatkezelő, grafikus és előadás-tervező programot. a *-gal jelölt modulok csoportbontásban kerülnek oktatásra.

4

SZAKMAI ORIENTÁCIÓ ÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA

9. évfolyam Szakmai orientáció a közlekedés szakmacsoportra elmélet és gyakorlat

185 óra

10. évfolyam Szakmai orientáció a közlekedés szakmacsoportra elmélet és gyakorlat

185 óra

11. évfolyam

Közlekedési szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet és gyakorlat

296 óra

12. évfolyam

Közlekedési szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet és gyakorlat

256 óra

5

SZAKMAI ORIENTÁCIÓ A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA

9–10. évfolyam

Célok és feladatok A Szakmai orientációs oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Közlekedési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a közlekedési szakmacsoportban tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklődését a közlekedési problémák iránt, mutassa be, mivel foglalkoznak a közlekedési szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Mutassa be a közlekedési pálya szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, a közlekedés jellemzőit, hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének irányát. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. A szakképesítés gyakorlása során tudják a hálózatokat (helyi, internet, intranet) információk gyűjtésére és továbbítására használni. A gyakorlati munkájuk során tudjanak alkalmazni egy szövegszerkesztő, táblázatkezelő, grafikus és előadás-tervező programot.

Fejlesztési követelmények Fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos, eredményes. Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az előírások, szabályok betartását.

6

Alakítsa ki a tanulók felelősségérzetét egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal való együttműködés, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képességét, az önismeretet. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá megfigyeléseik jegyzőkönyvben vagy naplóban való rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom használatához, a munkavégzéshez szükséges eszközök, berendezések balesetmentes kezeléséhez. Fejlessze, formálja a tanulók műszaki nyelvezetét (a műszaki kifejezések használatának elsajátítását), műszaki szemléletét, műszaki műveltségét, kreativitását, absztraháló képességét, döntési képességének kialakítását.

7

9. évfolyam (éves óraszám: 185 óra)

Belépő tevékenységformák Közlekedési ismeretek (éves óraszám: 111 óra) A mindennapi tapasztalatok alapján gyűjtött közlekedési ismeretek, információk szóbeli, írásbeli feldolgozása egyéni és csoportos tevékenység révén. A közlekedés technikai elemei, a vasúti, közúti és a vízi közlekedés eszközei, jellegzetességei, a pálya, a jármű, a vonóerő (vagy gép), a felhasznált energia, a közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak megtekintése és a látottak megbeszélése és elemzése kiselőadás és dolgozat formájában. Témakörök

Tartalmak

A közlekedésről általában

Közlekedési alapfogalmak: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. A közlekedés jelentősége, sajátosságai, felbontása, rendszerezése (szárazföldi, vízi, légi, csővezetékes szállítás, hírközlés). A közlekedés történeti áttekintése alágazatonként. A közlekedés és környezete (a szükségletek és igények felmerülési helye, keletkezése, megszűnése, áruáramlatok). A közlekedés és a környezet kapcsolata (helyzetértékelés, prognózisok, feladatok). A közlekedés termelőmunkájának értékelése.

A közlekedés technikai elemeiről általában

A közlekedés technikai elemei: a pálya és a jármű kapcsolata. A közúti közlekedés járműveinek jellemző paraméterei, a személyszállító járművek fajtái (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár stb.), a teherszállító járművek fajtái, típusai, azok jellemzői és alkalmazásuk, (nyitott, fedett, különleges gépkocsik, vontatók, pótkocsik stb.), egyéb gépjárművek (darus- kocsik, rakodógépek stb.). A gépjárművek főbb részei és működésük. A belső égésű két- és négyütemű motorok működési elve és működése, üzemés kenőanyagai. A gépjárművek vonóerő-igénye, a motorok fő méretei és teljesítménye, a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás. A pálya és a gépjármű kapcsolata. A vonóerő-igény, teljesítményszükséglet. A fékezéssel kapcsolatos fogalmak és azok meghatározása. A fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi előírások. A gépjármű stabilitását befolyásoló tényezők ívmenetben és fékezéskor. A közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak fogalma, csoportosítása, jellemzői.

8

Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat (éves óraszám: 74 óra) A tanulók a gyakorlati munkájuk során tudjanak alkalmazni egy szövegszerkesztő, táblázatkezelő programot.

Témakörök Szövegszerkesztés

Táblázatkezelés

Tartalmak Formátum beállítások. Helyesírás-kezelő alkalmazása. Sablonfájl készítése a szövegszerkesztő mintapéldáinak felhasználásával. Körlevél készítése. Objektumok csatolása. Konkrét feladatok kapcsán a tanulók készítenek: függvényekhez adatsorokat, kereső feltételeket, grafikonokat.

A továbbhaladás feltételei

Közlekedési ismeretek A tanulók alkalmazzák a közlekedési alapfogalmakat, jellemezzék azok ismérveit. Mutassák be az egyes alágazatok kialakulásának történetét, fejlődésének legfontosabb állomásait, a közlekedés és a környezet kölcsönhatásait, a szükségletek keletkezésének okait, az áruáramlatok irányait, szükségességét. Tudják érvekkel bizonyítani a közlekedés mint szállítóipar fontosságát, jellemzőit, értéknövelő tevékenységének lényegét. Példákon keresztül mutassák be a közlekedési létesítményeket, tartozékaikat, technikai elemeiket, a kiegészítő berendezéseket, a technológiai folyamatokat. Helyesen alkalmazzák a tanult fogalmakat alágazatonként a legfontosabb technikai jellemzőkről a gyakorlatból vett példák elemzése során.

Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat Tudjanak különböző célú dokumentumokat készíteni (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, hivatali beszámoló, üzleti megállapodás, szerződés stb.). Egyszerűbb feladat kapcsán tudják alkalmazni a táblázatkezelő programok szolgáltatásait.

9

10. évfolyam (éves óraszám: 185 óra) Belépő tevékenységformák

Közlekedési ismeretek (éves óraszám: 111 óra) A mindennapi tapasztalatok alapján gyűjtött közlekedési ismeretek, információk szóbeli, írásbeli feldolgozása egyéni és csoportos tevékenység révén. A közlekedés technikai elemei, a vasúti, közúti és a vízi közlekedés eszközei, jellegzetességei, a pálya, a jármű, a vonóerő (vagy gép), a felhasznált energia, a közlekedés kiegészítő berendezései és létesítményei, raktárak megtekintése, a látottak megbeszélése és elemzése kiselőadás és dolgozat formájában. Témakörök

Tartalmak

Vasúti közlekedés

A vasúti pálya (alépítmény, felépítmény, műtárgyak, biztonsági berendezések). Vasúti magasépítmények (vasútüzemi épületek, áruforgalmi épületek és berendezéseik, kiszolgáló üzemi létesítmények). A magyar és európai vasúti hálózatról általában. A vasúti járművek fajtái, csoportosítása.

Közúti közlekedés

A közúti közlekedés pályája: az út (alépítmény), útburkolat, forgalmi berendezések, kiegészítő létesítmények, üzemanyagtöltő állomások, javítóbázisok, pihenők stb.). Magyarország és az európai kontinens közúthálózatáról általában. A közutak csoportosítása forgalmi, építési és fenntartási szempontból, a közúti járművek fajtái, csoportosítása, környezeti hatások.

Vízi közlekedés

Pályája, járműveinek fajtái, csoportosítása. berendezések. A magyar hajózás szervezete.

Légi közlekedés

A légi közlekedés eszközei: a repülőgépek típusai, használata, felhasználásuk szerinti felosztása, utasforgalmi létesítmények, helikopterek, azok használat szerinti csoportosítása, léghajók és egyéb légi közlekedési eszközök. A magyar légi közlekedés személy- és áruforgalma.

Városi közlekedés

Járművek felhasználása a városi közlekedésben. A városi közúti tömegközlekedési járművek (villamos, városi autóbusz, trolibusz, különleges járművek). A gyorsvasúti járművek. A vízi közlekedés a városokban. Városi közlekedés állóberendezései: állomások, pálya, peronok, le- és kijáratok, átjárók, üzemi berendezések, azok felhasználása, üzemeltetése. A városi közúti tömegközlekedés berendezései. A helyi (városi) gyorsvasúti berendezések. A helyi közúti személyközlekedés berendezései.

Kikötők,

kikötői

10

Csővezetékes szállítás

A csővezetékes szállítás sajátos területei (kőolaj és származékai, földgázszállítás, egyéb anyagok szállítása). A csővezetékes szállítás technikai berendezései és technológiája.

Távközlés és hírközlés

Távközlés és hírközlés feladatai, szolgáltatásai. A távközlés és a postai szolgáltatás szervezete, sajátos távközlési rendszerek.

Közlekedési informatika és számítástechnika gyakorlat (éves óraszám: 74 óra) A tanulók tudják a hálózatokat (helyi, internet, intranet) információgyűjtésre használni. A tanulók a gyakorlati munkájuk során tudjanak alkalmazni grafikus és előadás-tervező programot. Témakörök Hálózati ismeretek

Grafikus szerkesztő programok, képfeldolgozás

Előadás-tervező használata

Tartalmak Belépési folyamat, jelszó megváltoztatása. Internetes beállítási gyakorlatok. A közös könyvtár használata és parancsai. Levelezés az interneten. Levelek, üzenetek továbbítása, internethívás lebonyolítása cím és címszó szerint. Távoli szerver erőforrásainak elérése, programok indítása. Adatvétel és -küldés a távoli szerverre. Képfeldolgozó programok használata, főbb szolgáltatásaik. A különböző képformátumok, felbontások, színtartalmak lényege és felhasználási területei. Képek, ábrák megnyitása, konvertálása és mentése különböző formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztő-program segítségével. Képek digitalizálása, digitalizálók kezelése. A CAD-program célja, szolgáltatásai és főbb jellemzői. Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok kiválasztása (áttűnés, képváltás, hanghatások, színváltások). Vetítési beállítások, animáció, slideshow.

A továbbhaladás feltételei

Közlekedési ismeretek Fuvarozási feladatok tervezésénél a tanulók szóban és írásban is tudják ismertetni:  a légi közlekedés, a légi áruszállítás eszközeit,  az utasforgalmi létesítményeket és azok szolgáltatásait, jellemzőit,  a városi közlekedés eszközeit, azok igénybevételi módját,  a tömegközlekedés szerepét, fontosságát, igénybevételének előnyét, környezeti hatását, 11

 a csővezetékes szállítás előnyeit, alkalmazhatóságának területeit,  az információáramlás gyorsaságának fontosságát, a hírközlés korszerű módozatait, azok technikai elemeit (telefon, fax, internet), a hagyományos hírközlési és távközlési elemeket (levél, távirat stb.). Közlekedési informatika és számítástechnika gyakorlat A tanulók tudják használni a helyi (lokális) és a kiterjedt területű hálózatok főbb szolgáltatásait. Tudjanak különböző célú dokumentumokat készíteni (önéletrajz, hivatalos levél, jelentés, kérelem, kérvény, hivatali beszámoló, üzleti megállapodás, szerződés stb.). Egyszerűbb feladat kapcsán a táblázatkezelő, grafikus és előadás-tervező programok szolgáltatásait tudják alkalmazni. Tudjanak egyszerűbb – tematikus – előadást készíteni, kép- és szöveganyagot összeállítani, animációkat elhelyezni.

12

KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS

9–12. évfolyam Célok és feladatok

A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Közlekedési szakmacsoportos alapozó oktatás tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a közlekedési szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos közlekedési feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Az általános természeti és gazdasági földrajzi ismeretekre alapozva ismertesse meg a közlekedés folyamatainak térbeli eloszlását, a közlekedési alágazatok és a természeti-gazdasági földrajzi tényezők kölcsönhatását, a különböző szállítási módok kapcsolódási pontjait, a belföldi és nemzetközi szállítási útvonalakat. Hívja fel a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira és keltse fel irántuk az érdeklődésüket. Mutassa be a közlekedési pályák szépségeit, hasznosságát, nehézségeit és a fejlődés irányát. Járuljon hozzá a szakmai tantárgyak megalapozásához és az általános műveltség szélesítéséhez. Segítse a tanulókat saját érdeklődési körük felismerésében és a leendő szakmájuk helyes, egyéniségüknek megfelelő kiválasztásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. A tanulók sajátítsák el az alapvető szakmai nyelvet, a szakmai idegen nyelvet, és ismerjék fel az idegen nyelv használatának jelentőségét szakmájukban. 13

Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, segítsen felismerni a környezet védelmének fontosságát. A tanulókban tudatosítsa a közlekedés ,,veszélyes üzem” voltát, alakuljon ki bennük felelősségteljes magatartás. Fejlesztési követelmények

A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, valamint az ismeretek alkalmazásának képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket. A tanulók a szóbeli kommunikációban törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmacsoporthoz való kötődés. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. A tananyag tanulása során a tanulók váljanak képessé az aktuális fuvarozási útvonalak felismerésére és megtervezésére, a közlekedéssel kapcsolatos jogi problémák felismerésére és jogszerű megoldására, az információk helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására. Használják helyesen a feladatok megoldásában a választott szakma ismereteit. A tanult idegen nyelven szóban és írásban nyelvtanilag is helyesen tudják alkalmazni a tanult szavakat és kifejezéseket.

14

11. évfolyam (éves óraszám: 296 óra)

Belépő tevékenységformák Közlekedési földrajzról szóbeli, írásbeli és rajzi feldolgozás, egyéni és csoportos tevékenység révén az elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása a szállítás tervezése során. Egyéni és csoportos foglalkozás keretében sajátítsák el a közlekedési szakmai idegen nyelvet szaktanári útmutatás, nyelvi oktatóprogramok és idegen nyelvű szakirodalom használatával. A tanult idegen nyelven a megtanult szavak és kifejezések alkalmazása a vasúti, közúti közlekedéssel kapcsolatosan. Jogszabályokra vonatkozó ismeretek gyűjtése szóbeli közlésekből, írott szakmai szövegekből, elektronikus információhordozókból, ezek rendszerezése, a következtetések levonása. Közlekedési földrajz (éves óraszám: 74 óra) Témakörök

Tartalmak

Általános ismeretek

A földrajz, az általános természeti földrajz, az általános gazdasági földrajz és a közlekedési földrajz fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A térkép. A Föld felszínének ábrázolása. A méretarány és a vonalas arányméretek. A térkép jelrendszere, fajtái. Mérések a térképen. A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és gazdaságföldrajzi tényezők. A közlekedés technikai elemei. A földrajzi munkamegosztás kialakulása, kölcsönhatása a közlekedés fejlődésével. Általános közlekedésföldrajzi fogalmak. A szállítások forrásai és térbeli elhelyezkedésük. A közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai. Közlekedési izokronvonalak. Időszámítási módok. Magyarország földrajzi helye és természetföldrajzi környezetének hatása a közlekedésre. Magyarország gazdasági körzetei, jelentősebb települései.

Vasúti közlekedés

Magyarország vasúthálózata. A vasúthálózat kialakulása, szerkezete, jellemzői és fejlődésének rövid története. A budapesti bal és jobb parti körvasút. Budapest fővonalai és elágazó vonalai. Átlós fővonalak. A MÁV Rt. kezelésében álló keskeny nyomközű vonalak. A vasútvonalak számozása. Nemzetközi vasúti összeköttetés. A Magyarországot érintő nemzetközi személyforgalom legfontosabb vasútvonalai. A Magyarországot érintő nemzetközi teherforgalom fontosabb tranzit útvonalai. A MÁV vonalain közlekedő nemzetközi 15

személyszállító vonatok. A nemzetközi forgalom szempontjából fontos európai vasutak nevei, cégjelei és vonalainak hosszúsága. Magyarország és a szomszédos államok vasútjainak határállomásai. A közúti közlekedés kialakulása

A közúti közlekedés kialakulása, technikai elemei. Magyarország közúthálózatának fejlődése.

A közúti közlekedés jellemzői, úthálózatok

A közúti közlekedés jellemzői. A közutak csoportosítása, műszaki jellemzői. Hálózatsűrűség. Útellátottság, leterheltség. Hazánk és Európa közúthálózata. A magyarországi közutak számozási rendszere. Magyarország elsőrendű és másodrendű főútjai. Közúti határátkelőhelyek. Körgyűrűk szerepe, környezetvédelem. Közúthálózatunk helyzete, várható fejlődése. Európai közúti fővonalai: ,,E” utak. Magyarországot érintő ,,E” utak.

Szakmai idegen nyelv (éves óraszám: 148 óra)

Témakörök

Tartalmak

A járművek alkatrészei, adatai

A járműalkatrészek megnevezése, azok fontosabb paraméterei, adatai. A motor főbb szerkezeti elemei, segédberendezései. Karosszéria, alváz, kocsiszekrény, futómű és főbb szerkezeti elemeik. Erőátviteli berendezések. Elektromos berendezések és azok alkatrészei.

A járművek meghibásodása és a személyi sérülés

A meghibásodás leírása, segítségkérés úton és telefonon, autószerelő műhelyben, balesetnél, egyéb váratlan helyzetekben.

Útbaigazítás kérése, tájékozódás

Útbaigazítás kérése közúton, vasúton, hajón, vízi és légi kikötőben, városon belül személyesen és telefonon. Autópályadíjak fizetése, fuvarozási akadály, kiszolgáltatási akadály, indítóhely értesítése, segítség- és utasításkérés. A leggyakoribb jelzőtáblák jelentése főcsoportonként, az útburkolati jelek és a rendőri karjelzések jelentése. Közúti jelzőlámpák jelentése. Útviszonyok és az időjárás leírása. A közúti járműtípusok megnevezése és paraméterei, műszaki szempontból. A nemzetközi közúti fuvarozás főbb jellemzői, sajátosságai, fuvarokmányai.

Közúti közlekedési ismeretek

Vasúti közlekedési ismeretek

A vasutak szerepe a nemzetközi személy- és áruforgalomban. A vasutak működésével kapcsolatos alapfogalmak.

16

Általános jogi ismeretek (éves óraszám: 74 óra) Témakörök

Tartalmak

Az államra vonatkozó alapvető ismeretek

Az állam fogalma, kialakulása. Az államtípus és az államforma. Az állam szuverenitása. Az államhatalmi ágak. A Magyar Köztársaság állami szervei, államhatalmi, közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervei, egymáshoz való viszonyuk.

Az alkotmányra vonatkozó ismeretek

Az alkotmány fogalma, típusai. Az alkotmányosság fogalma és érvényesülése. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek.

Jogi alapfogalmak

A jog fogalma, kialakulása. Az állam és a jog. A politika és a jog. A gazdaság és a jog. Jogrendszer, jogág, jogforrás, jogszabály. Írott jog és szokásjog. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogértelmezés. A jogszabályok hierarchiája. A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei.

Igazgatási ismeretek

Az igazgatás fogalma, kialakulása. Az igazgatásra vonatkozó főbb elméletek. Igazgatás – vezetés – irányítás. Igazgatás – közigazgatás.

A Magyar Köztársaság jogrendszerének főbb jogágai

A közigazgatási jog. A közigazgatási szervek és működésük. A kormány és a miniszterek (minisztériumok). Az önkormányzatok közigazgatási feladatai. A közigazgatási eljárás főbb szabályai. A büntetőjog és a büntető eljárásjog. A polgári jog és a polgári eljárásjog. A társasági jog és a cégjog. A cégbírósági eljárás. A pénzügyi jog. Az állam gazdálkodására vonatkozó főbb szabályok, államháztartás. Adók, illetékek, vámok. A munkajog. A nemzetközi jog. Az állam mint a nemzetközi jog alanya. A főbb nemzetközi szervezetek. A nemzetközi szerződések. A nemzetközi magánjog főbb szabályai.

A továbbhaladás feltételei Közlekedési földrajz A tanulók helyesen értelmezzék szóban és írásban a természeti, a gazdasági és a közlekedési földrajz fogalmát, egymáshoz való viszonyát, a közlekedés és a földrajzi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, a hazai településhálózat és a közlekedés kapcsolatát. A tanulók helyesen olvassák a térképet, alkalmazzák gyakorlófeladatok megoldásában a térképek jelölését, a méretarányokat. Konkrét szállítási feladatok megtervezésében célszerűen vegyék figyelembe a hazai és nemzetközi jellemzőket. 17

Szakmai idegen nyelv A tanulóknak a tanult idegen nyelven meg kell érteniük, el kell tudniuk mondani, helyesen le kell írniuk a járművek fontosabb alkatrészeinek megnevezését. Szóban és írásban tudniuk kell ismertetni a járművek azon adatait, amelyek lényegesek a fuvarozási feladatok tervezéséhez. Meg kell érteniük, és helyes választ kell adniuk a szóban feltett kérdésekre a járművek meghibásodásával és a személyi sérüléssel kapcsolatos eseményekről, valamint útbaigazítást kell adniuk a szóban feltett kérdésekre a közúti és a vasúti fuvarozással kapcsolatosan. Általános jogi ismeretek A tanulók tudjanak eligazodni az államra és az állami szervek működésére vonatkozó legfontosabb szabályok között. Magyarázzák meg a jog lényegét és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb jogintézményeket és jogfogalmakat, az Alkotmány mint alaptörvény jelentőségét.

12. évfolyam (éves óraszám: 256 óra)

Belépő tevékenységformák A mindennapi tapasztalatok alapján gyűjtött információk szóbeli, írásbeli feldolgozása egyéni és csoportos tevékenység révén. Közlekedési földrajzról szóbeli, írásbeli és rajzi feldolgozás, egyéni és csoportos tevékenység révén az elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása a szállítás tervezése során. Jogszabályokra vonatkozó ismeretek gyűjtése szóbeli közlésekből, írott szakmai szövegekből, elektronikus információhordozókból, ezek rendszerezése, a következtetések levonása. Gyakorlófeladatok megoldásakor a jogszabályok értelmezése, alkalmazása. A tanult idegen nyelven a megtanult szavak és kifejezések alkalmazása a vízi, a légi közlekedéssel kapcsolatosan. A postai és hírközlési feladatok megoldása idegen nyelven.

18

Közlekedési földrajz (éves óraszám: 64 óra)

Témakörök

Tartalmak

Városi közlekedés

A városi közlekedés kialakulása, fejlődése. Városi közlekedési hálózatok. Helyi (városi) közlekedési hálózat. Városi tömegközlekedési hálózat, gyorsvasúti hálózat. A légi és a vízi közlekedés város területére eső hálózati elemei. Az elővárosi közlekedés város területére eső hálózatai. A nagyvasúti közlekedés város területére eső hálózatai. A Budapesti Közlekedési Vállalat helyi érdekű vasútjainak vonathálózata.

Vízi közlekedés

A vízi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A vízi közlekedés sajátosságai. Előnyei, hátrányai, fő feladata, szerepe a hazai és nemzetközi szállításokban. A vízi közlekedést befolyásoló természeti, gazdasági, társadalmi tényezők. A vízi közlekedés fajtái. Európai vízi közlekedés. Európa belvízi közlekedése. Hajózható csatornák Európában. Európa tengeri hajózása, főbb kikötői. Az európai hajózás szerepe és jelentősége az országok közötti kereskedelemben. Magyarország vízi közlekedése, a hajózható vízi utak. A vízi áruforgalom földrajzi jellemzői. A vízi személyszállítás hazánkban.

Légi közlekedés, szállítás A légi közlekedés kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A légi közlekedés szerepe, jelentősége a nemzetgazdaságban. A magyarországi repülőterek földrajzi elhelyezkedése. A légi közlekedést lebonyolító magyar vállalatok. Regionális nemzetközi forgalom, egyéb légi közlekedési tevékenységek. A MALÉV és egyéb vállalatok. A magyar légi közlekedés várható fejlődése. Repülőterek. Járművek.

Csővezetékes szállítás

A csővezetékes szállítás kialakulása, fejlődése, technikai elemei. A magyarországi csővezetékes szállítás kialakulása és a jelenlegi csővezeték-hálózat. Az európai térség nemzetközi csővezetékes hálózata.

19

Szakmai idegen nyelv (éves óraszám: 64 óra)

Témakörök

Tartalmak

Vízi közlekedési ismeretek

A vízi közlekedés szerepe, jelentősége a külkereskedelmi áruforgalomban. A kereskedelmi hajók főbb típusai, osztályozása, jellemző adatai. A vonalhajózás és a bérelt hajózás formái, jellemzése.

Légi közlekedési ismeretek

A légi fuvarozás szerepe a belföldi és főként a nemzetközi forgalomban. A légi személy- és áruszállítás eszközei, létesítményei, berendezései, azok fontosabb paraméterei.

Postai és hírközlési ismeretek

A posta és a hírközlés jelentősége a belföldi és a nemzetközi kapcsolatokban. A posta és a hírközlés feladatai, szolgáltatásai. A posta és a távközlés szervezete. Postai szolgáltatások, sajátos távközlési rendszerek és azok szolgáltatásai.

Általános jogi ismeretek (éves óraszám: 128 óra) Témakörök

Tartalmak

A közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazatra vonatkozó jogi szabályozás

A közúti és a vasúti közlekedésre vonatkozó jogi szabályozás. A fuvarozás fogalma. A fuvarozási szerződés létrejötte és teljesítése. A fuvarozó speciális felelőssége. A közúti és a vasúti közlekedésre vonatkozó díjszabás. A Magyar Államvasutak Rt. szervezete, tevékenységi körei és működésének alapelvei. A postára vonatkozó jogi szabályozás. A postai küldemények, tevékenységek és szolgáltatások. A hírközlésre vonatkozó jogi szabályozás. A távközlési törvény egyes fejezetei. A vízügyi ágazatra vonatkozó jogi szabályozás.

A továbbhaladás feltételei Közlekedési földrajz A tanulók helyesen értelmezzék szóban és írásban a természeti, a gazdasági és a közlekedési földrajz fogalmát, egymáshoz való viszonyát, a közlekedés és a földrajzi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, a hazai településhálózat és a közlekedés kapcsolatát.

20

A tanulók helyesen olvassák a térképet, alkalmazzák gyakorlófeladatok megoldásában a térképek jelölését, a méretarányokat. Konkrét szállítási feladatok megtervezésében célszerűen vegyék figyelembe a hazai és nemzetközi vasúthálózat, közúthálózat, a belvízi és tengeri vízi utak, légi járatok, kikötők, határátkelőhelyek, repülőterek és a csővezetékes szállítási rendszerek jellemzőit. Tudják elhelyezni a hazai vasúthálózatot a kontinens vasúthálózatában. Tudják kiválasztani a tervezett szállítás részére a földrajzi szempontból legalkalmasabb közlekedési alágazatokat. Legyenek képesek megtervezni a fuvarozási útvonalakat, útirányokat.

Szakmai idegen nyelv A tanulóknak a tanult idegen nyelven meg kell érteniük, tudni kell elmondaniuk és leírniuk a vízi és a légi közlekedéssel kapcsolatos fontosabb személy- és áruszállítás eszközeit, létesítményeit, berendezéseit, azok fontosabb paramétereit, a posta és a hírközlés feladatait, szolgáltatásait, a sajátos távközlési rendszereket és azok szolgáltatásait.

Általános jogi ismeretek A tanulók tudjanak eligazodni az államra és az állami szervek működésére vonatkozó legfontosabb szabályok között. Magyarázzák meg a jog lényegét és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb jogintézményeket és jogfogalmakat, az Alkotmány mint alaptörvény jelentőségét. Tudjanak szóban és írásban tájékoztatást adni az igazgatásról és a közigazgatásról. Tudják feladatmegoldásban alkalmazni a közlekedési ágazatra vonatkozó lényegesebb jogi szabályokat.

21

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I.

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

22

TÉMAKÖRÖK A) A közlekedés- üzemvitel 1. Közlekedési ismeretek

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint 1.1 1.1 Közlekedési alapfogalmak

1.2 Közúti közlekedés technikai elemei

Ismertesse a közlekedési alapfogalmakat: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. Mutassa be a közlekedés gazdasági jelentőségét, sajátosságait, a közlekedés szerepét. Ismertesse a közlekedés felosztását: szárazföldi közlekedés (közút, vasút), vízi közlekedés, légi közlekedés, csővezetékes szállítás. Ismertesse a közlekedés történetét: általános történeti áttekintés, közúti közlekedés története, (utak, járművek fejlődése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története. Mutassa be a közlekedés technikai elemeit, a pálya és a jármű kapcsolatát. Ismertesse a közúti közlekedés járműveinek jellemző paramétereit, személyszállító járművek fajtáit, teherszállító járművek fajtáit, típusait, azok jellemzőit és alkalmazásukat, egyéb gépjárműveket (darus kocsik, rakodógépek stb.).

Emelt szint Ismertesse a közlekedés és környezete közötti összefüggést: – a közlekedési szükségletek felmerülési helyét – az igények és szükségletek keletkezését, megszűnését – az áruáramlatokat – a közlekedés és a környezet kapcsolatát

Sorolja fel a gépjárművek főbb részeit és ismertesse működésüket. Ismertesse a belső égésű két- és négyütemű motorok működési elvét, üzem- és kenőanyagait. Határozza meg számítással a gépjárművek vonóerőigényét, a motorok fő méreteit és teljesítményét, a fajlagos tüzelőanyagfogyasztását. Ismertesse a fékezéssel kapcsolatos fogalmakat, a 23

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint

1.3 Vasúti közlekedés

Ismertesse a vasúti vontató és vontatott járművek jellemzőit, használatukat és az egyes típusok alkalmazási területét.

1.4 Vízi közlekedés

Ismertesse a vízi közlekedés járműveinek típusait, a hajók főbb méreteit és szerkezeti felépítését.

1.5 Légi közlekedés

Ismertesse magyar légi közlekedés technikai eszközeit.

1.6 Csővezetékes szállítás

Ismertesse a csővezetékes szállítás technikai berendezéseit és a szállítás folyamatát.

1.7. Munka- és környezetvédelmi alapfogalmak

Ismertesse a munkahely környezeti tényezőit, egészségkárosító hatásokat, védekezési lehetőségeket.

Emelt szint fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi előírásokat. Ismertesse a gépjármű stabilitását befolyásoló tényezőket ívmenetben és fékezéskor. Ismertesse a vasúti vontató járműveket: dízelmozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok. Ismertesse a személyszállító kocsik és teherkocsik típusait, jellemzőit, alkalmazási területeit. Ismertesse a vízi közlekedés járműveit: belvízi hajók (önjáró hajók és gépnélküli uszályok), tengeri és folyam-tengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók. Ismertesse a hajók méreteit és szerkezeti felépítését. Ismertesse a repülőgépek típusait, felhasználás szerinti csoportosítását, helikoptereket és felhasználás szerinti csoportosítását. Ismertesse a merevszárnyú és a forgószárnyú légijárművek szerkezetei egységeinek feladatát. Számítással határozza meg a légellenállás értékét. Rendszerezze a repülőgép hajtóműveket. Ismertesse a csővezetékes szállítás sajátos területeit (kőolaj és származékai, földgázszállítás, egyéb anyagok szállítása). Sorolja fel az ergonómia legfontosabb fogalmait. Ismertesse a munkahellyel szemben megfogalmazható legfontosabb ergonómiai követelményeket. 24

2. Közlekedés-üzemviteli ismeretek

TÉMÁK 2.1. A közlekedés forgalmi folyamatai 2.1.1 A vasúti közlekedés forgalmi folyam

2.1.2 A közúti közlekedés forgalmi folyamatai

2.1.3 A városi közlekedés forgalmi folyamatai

2.1.4 A vízi közlekedés forgalmi folyamatai

2.1.5 A légi közlekedés forgalmi folyamatai

VIZSGASZINTEK Középszint

Ismertesse a vasúti személyszállítás folyamatát, mutassa be a befolyásoló tényezőket. Ismertesse a vasúti áruszállítási folyamatot, mutassa be a befolyásoló tényezőket. Ismertesse a közúti személyszállítás folyamatát és befolyásoló tényezőit Ismertesse a közúti áruszállítási folyamatát és befolyásoló tényezőit Ismertesse a városi közlekedés sajátosságait a személy és az áruszállításban. Mutassa be a városi közlekedés környezetre gyakorolt hatásait. Ismertesse a vízi (folyami, tavi, tengeri) személyszállítás folyamatát. Ismertesse a vízi (folyami, tavi, tengeri) áruszállítási folyamatot. Ismertesse a légi személyszállítási folyamatot Ismertesse a légi áruszállítási folyamatot

2.1.6 A csővezetékes szállítás

Ismertesse a csővezetékes szállítás módszereit.

2.1.7 Kombinált forgalom

Ismertesse a kombinált forgalom szervezésének módszereit.

Emelt szint

Elemezze a személyszállítást illetve az áruszállítást befolyásoló tényezők folyamatra gyakorolt hatását. Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a folyamatszervezésben. Elemezze a személyszállítást illetve az áruszállítást befolyásoló tényezők folyamatra gyakorolt hatását. Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a folyamatszervezésben. Elemezze a városi közlekedés logisztikai feladatait és esetleírással mutassa be a közlekedésszervezés korszerű módszereit. Elemezze a személyszállítást illetve az áruszállítást befolyásoló tényezők folyamatra gyakorolt hatását. Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a folyamatszervezésben. Elemezze a személyszállítást illetve az áruszállítást befolyásoló tényezők folyamatra gyakorolt hatását. Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a folyamatszervezésben. Elemezze a csővezetékes szállítás gazdasági jelentőségét. Mutassa be a kombinált forgalom logisztikáját, elemezze a szervezési módszereket. 25

TÉMÁK

2.2 A fuvarozási folyamat 2.2.1 A fuvarozás előkészítése (közlekedési áganként)

2.2.2 A fuvarozás végrehajtása (közlekedési áganként)

2.2.3 A fuvarozási folyamat befejezése (közlekedési áganként)

2.3 Árufuvarozás 2.3.1 Vasúti árufuvarozás

VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse a kombinált forgalom környezetre gyakorolt hatásait.

Emelt szint

Ismertesse az áruk csomagolásának célját és a csomagolás feladatait. Ismertesse a fuvareszközök megrendelését és kiállítását és a rakodás műveleteit. Ismertesse az áru- és személyfuvarozás végrehajtásának feltételeit közlekedési áganként, úgymint: − fuvarozás útvonala, − fuvarokmány kezelés, − határidő, − fuvarozási akadály, − utólagos rendelkezés. Ismertesse az áru- és személyfuvarozás befejezésének feltételeit közlekedési áganként, úgymint − kiszolgáltatás (árunál), − okmánykezelés, − kiszolgáltatási akadály, − igényérvényesítés, biztosítás.

Készítsen csomagolási illetve rakodási tervet adott fuvareszközre. Értelmezze a rakodási és árurögzítési követelményeket. Értelmezze a fuvarozás végrehajtásának jogszabályi feltételeit esetleírásokon keresztül.

Ismertesse a belföldi és a nemzetközi vasúti árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit

Mutassa be a vasúti árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a vasúti árufuvarozás logisztikai feladatai az egyes árutípusok vonatkozásában.

Értelmezze a fuvarozás végrehajtásának jogszabályi feltételeit esetleírásokon keresztül.

26

TÉMÁK 2.3.2 Közúti árufuvarozás

VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit.

2.3.3 Vízi árufuvarozás

Ismertesse a belföldi és a nemzetközi vízi árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit

2.3.4 Légi árutovábbítás

Ismertesse a belföldi és a nemzetközi légi árufuvarozás alapfogalmait és jellemzőit

2.4. Személyszállítási technológia 2.4.1 Közúti személyszállítás

2.4.2 Vasúti személyszállítás

2.4.3 Vízi személyszállítás

Ismertesse a helyi, helyközi és a távolsági autóbusz-közlekedés tervezésének folyamatát, a meghatározó tényezőket. Ismertese a nem menetrend szerinti járatok közlekedésének feltételeit. Ismertesse a belföldi vasúti személyszállítás feladatait. Ismertesse a nemzetközi vasúti személyszállítás feladatait. Ismertesse a belföldi vízi személyszállítás feltételeit.

Emelt szint Mutassa be a közúti árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a közúti árufuvarozás logisztikai feladatai az egyes árutípusok vonatkozásában. Mutassa be a vízi árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a vízi árufuvarozás logisztikai feladatai az egyes árutípusok vonatkozásában. Mutassa be a légi árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a légi árufuvarozás logisztikai feladatait az egyes árutípusok vonatkozásában.

Mutassa be a tervezés lépéseit esetleírás segítségével. Mutassa be a nemzetközi menetrendszerű és nem menetrendszerű autóbusz közlekedés logisztikai feladatait. Elemezze a menetrendkészítés folyamatát. Elemezzen és értékeljen egy személyszállítási ajánlatot (nemzetközi v. belföldi). Értelmezzen egy esetleírást vízi személyszállítás esetére. 27

TÉMÁK 2.4.4 Légi személyszállítás

2.5 Személyszállítás szervezése 2.5.1 A személyszállítási szerződés 2.5.2 A személyszállítás tervezése 2.6 Díjszámítási ismeretek 2.6.1 A fuvarozás költségei 2.6.2 A díjszabások szerkezete 2.6.3 Ágazati díjszabások

VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse az utaskategóriákat, az átszállási lehetőségeket, a speciális egyezményeket. Ismertesse a különféle beszállókártyákat, a címkézés szabályait. Ismertesse a poggyászkezelés szabályait.

Emelt szint Mutassa be és esetleírásokon alkalmazza az utasterveket, a speciális utasok ültetését. Esetleírásokon keresztül mutassa be a poggyászok kezelésének szabályait.

Ismertesse a személyszállítási szerződések jogi hátterét közlekedési áganként. Ismertesse a személyszállítás tervezésének szempontjait és értelmezzen egy adott tervet.

Értelmezzen és elemezzen személyszállítási szerződéseket. Készítsen megadott adatok alapján személyszállítási tervet.

Ismertesse az áru és a személyszállítás költségeinek elemeit. Ismertesse a díjszabások készítésének alapelveit és módszereit. Ismertesse az ágazati díjszabások sajátosságait.

Értelmezzen és elemezzen egy adott költségkimutatást. Értelmezzen és elemezzen különféle díjszabásokat. Készítsen összehasonlító elemzést az egyes ágazatok díjszabások vonatkozásában.

3. Jogi és gazdasági ismeretek

TÉMÁK 3.1 Közlekedés gazdaságtani alapismeretek 3.1.1 A közlekedés teljesítőképessége

VIZSGASZINTEK Középszint

Ismertesse az áru és személyszállítási szükségletek keletkezését. Ismertesse az áru- és személyszállítási teljesítmények

Emelt szint

Elemezze a szállított mennyiség és a szállítási távolság összefüggéseit. Elemezze az utasszám és az utasok által megtett 28

TÉMÁK

3.1.2 A közlekedés gazdasági elemzése 3.1.3 A közlekedési vállalkozás

VIZSGASZINTEK Középszint mutatóit. Ismertesse a gazdasági elemzés alapvető eszközeit. Ismertesse a közlekedési vállalkozás létrehozásához szükséges alapvető feltételeket.

Emelt szint távolság összefüggéseit. Végezzen esetleírás alapján gazdasági elemzést adott közlekedési vállalkozásra vonatkozóan. Elemezzen egy közlekedési vállalkozást esetleírás alapján.

3.2 Jogi ismeretek 3.2.1 A magyar jogrendszer

Ismertesse a magyar jogrendszer felépítését.

3.2.2 Kötelmi jog

Ismertesse a kötelmi jog lényeges elemeit.

3.2.3 A szállítmányozás szabályozása 3.3 A fuvarozási szerződések 3.3.1 Belföldi szabályozások

Ismertesse a szállítmányozásra vonatkozó jogi és egyéb szabályozást.

Mutassa be az egyes jogágak szerepét a társadalom és a gazdaság működése szempontjából. Elemezze és esetleírásokkal mutassa be a kötelmi jog érvényesülését a közlekedés területén. Elemezze a szállítmányozási tevékenység jogszabályi hátterét.

Ismertesse a fuvarozás hazai szabályozásának lényeges elemeit. Ismertesse a fuvarozási szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat közlekedési ágazatok szerint. Ismertesse a fuvarozás nemzetközi szabályozásának lényeges elemeit. Ismertesse a fuvarozási szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat közlekedési ágazatok szerint.

Esetleírás segítségével elemezzen egy fuvarozási szerződést. Hasonlítsa össze az egyes közlekedési ágakban létrehozott szerződéseket. Esetleírás segítségével elemezzen egy nemzetközi fuvarozási szerződést. Hasonlítsa össze az egyes közlekedési ágakban létrehozott szerződéseket.

3.3..2 Nemzetközi szabályozások

29

4. Közlekedés földrajz

TÉMÁK 4.1 Közlekedés-földrajzi alapismeretek 4.1.1 Térképismeret

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

4.1.2 Gazdaságföldrajzi alapfogalmak

Ismertesse a térképek fajtáit, alkalmazási területeiket. Ismertesse a természeti és a gazdasági tényezők szerepét közlekedési hálózatok kialakulásában.

Számítógép segítségével mutassa be az interaktív térképek használatát. Elemezze a gazdaság változásainak a közlekedési hálózatra gyakorolt hatását interaktív térkép segítségével.

4.2 Magyarország közlekedési földrajza 4.2.1 A közlekedési hálózat kialakulása

Mutassa be a hazai közlekedési hálózat kialakulásának történetét.

Mutassa be, hogy az egyes korokban milyen tényezők alakították a közlekedési hálózatot. Mutassa be a hálózatfejlesztések lényegesebb szempontjait. Tervezzen megadott szempontok szerint útvonalat számítógépen interaktív térkép felhasználásával.

4.2.2 A közlekedési hálózatok jellemzői alágazatok szerint

4.3 Európa közlekedési földrajza 4.3.1 Közlekedési ágazatonkénti földrajzi hálózatok

4.3.2 Az Európai Unió közlekedési irányelvei

Ismertesse a hazai közút- és vasút hálózat jellemzőit és rendszerét. Ismertesse a hazai víziutakat és gazdasági jelentőségüket. Ismertesse a magyarországi légifolyosókat.

Ismertesse az európai közút- és vasút hálózat jellemzőit és rendszerét. Ismertesse az európai víziutakat és gazdasági jelentőségüket. Ismertesse az európai légi útvonalakat. Ismertesse az Európai Unió közlekedéssel kapcsolatos irányelveinek lényeges elemeit.

Mutassa be a hálózatfejlesztések lényegesebb szempontjait. Tervezzen megadott szempontok szerint útvonalat számítógépen interaktív térkép felhasználásával. Mutassa be és elemezze az irányelveknek a gazdaságra gyakorolt lehetséges kihatásait. 30

TÉMÁK 4.4 A világ közlekedési földrajza 4.4.1 A földrészek közlekedési hálózatainak jellemzése 4.4.2 Szállítási útvonalak a földrészek között

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismertesse földünk közlekedési hálózatának lényegesebb jellemzőit. Jellemezze az egyes földrészek közlekedési hálózatát. Mutassa be a földrészek közötti jelentősebb szállítási útvonalakat.

Elemezze az egyes földrészek közlekedési hálózatának és gazdaságának egymásra gyakorolt hatásait. Elemezze a szállítási útvonalak gazdasági jelentőségét.

-B) Közlekedéstechnika 1. Közlekedési ismeretek

TÉMÁK 1.1 Közlekedési alapfogalmak

1.2 Közúti közlekedés technikai elemei

VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse a közlekedési alapfogalmakat: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. Mutassa be a közlekedés gazdasági jelentőségét, sajátosságait, a közlekedés szerepét. Ismertesse a közlekedés felosztását: szárazföldi közlekedés (közút, vasút), vízi közlekedés, légi közlekedés, csővezetékes szállítás. Ismertesse a közlekedés történetét: általános történeti áttekintés, közúti közlekedés története, (utak, járművek fejlődése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története. Mutassa be a közlekedés technikai elemeit, a pálya és a jármű kapcsolatát. Ismertesse a közúti közlekedés járműveinek

Emelt szint Ismertesse a közlekedés és környezete közötti összefüggést: – a közlekedési szükségletek felmerülési helyét – az igények és szükségletek keletkezését, megszűnését – az áruáramlatokat – a közlekedés és a környezet kapcsolatát

Sorolja fel a gépjárművek főbb részeit és ismertesse működésüket. Ismertesse a belső égésű két- és négyütemű motorok működési 31

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint jellemző paramétereit, személyszállító járművek fajtáit, teherszállító járművek fajtáit, típusait, azok jellemzőit és alkalmazásukat, egyéb gépjárműveket (darus kocsik, rakodógépek stb.).

1.3 Vasúti közlekedés

Ismertesse a vasúti vontató és vontatott járművek jellemzőit, használatukat és az egyes típusok alkalmazási területét.

1.4 Vízi közlekedés

Ismertesse a vízi közlekedés járműveinek típusait, a hajók főbb méreteit és szerkezeti felépítését.

1.5 Légi közlekedés

Ismertesse magyar légi közlekedés technikai eszközeit.

1.6 Csővezetékes szállítás

Ismertesse a csővezetékes szállítás technikai berendezéseit és a szállítás folyamatát.

Emelt szint elvét, üzem- és kenőanyagait. Határozza meg számítással a gépjárművek vonóerőigényét, a motorok fő méreteit és teljesítményét, a fajlagos tüzelőanyagfogyasztását. Ismertesse a fékezéssel kapcsolatos fogalmakat, a fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi előírásokat. Ismertesse a gépjármű stabilitását befolyásoló tényezőket ívmenetben és fékezéskor. Ismertesse a vasúti vontató járműveket: dízelmozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok. Ismertesse a személyszállító kocsik és teherkocsik típusait, jellemzőit, alkalmazási területeit. Ismertesse a vízi közlekedés járműveit: belvízi hajók (önjáró hajók és gépnélküli uszályok), tengeri és folyam-tengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók. Ismertesse a hajók méreteit és szerkezeti felépítését. Ismertesse a repülőgépek típusait, felhasználás szerinti csoportosítását, helikoptereket és felhasználás szerinti csoportosítását. Ismertesse a merevszárnyú és a forgószárnyú légijárművek szerkezetei egységeinek feladatát. Számítással határozza meg a légellenállás értékét. Rendszerezze a repülőgép hajtóműveket. Ismertesse a csővezetékes szállítás sajátos területeit (kőolaj és származékai, 32

TÉMÁK

1.7. Munka- és környezetvédelmi alapfogalmak

VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse a munkahely környezeti tényezőit, egészségkárosító hatásokat, védekezési lehetőségeket.

Emelt szint földgázszállítás, egyéb anyagok szállítása). Sorolja fel az ergonómia legfontosabb fogalmait. Ismertesse a munkahellyel szemben megfogalmazható legfontosabb ergonómiai követelményeket.

33

2. Műszaki rajz

TÉMÁK 2.1 Síkmértani alapfogalmak

2.2 Térmértani alapfogalmak

VIZSGASZINTEK Középszint Mutassa be a szerkesztő rajzolás alapjait (rajzlapméretek, vonalfajták, vonalvastagságok, feliratmező, szabványírás jellemzői). Ismertesse, és vázlattal mutassa be a méretmegadás négy alapelemét és azok jellemzőit. Ismertesse a méretszámok előtt használatos jeleket és rajzoljon példákat az alkalmazásukra. Rajzvázlatok készítése során alkalmazza helyesen a térmértani alapfogalmakat. Ismertesse a térmértan alaptételeit.

2.3 Vetületi ábrázolás

Ismertesse a merőleges vetítést. Ismertesse az egy- és kétképsíkos ábrázolást, a három képsíkos képsíkrendszer felépítését. Ábrázoljon egyszerű csonkított hasábot három képsíkban és mutassa be a nézetrendet hat nézettel. Vázolja fel egy mértani test megadott axonometrikus ábrájáról a vetületeit.

2.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás

Mutassa be a perspektivikus ábrázolást, azon belül az egypontos és a kétpontos ábrázolás lényegét alkalmazási területét. Mutasson be rajzvázlattal izometrikus,

Emelt szint Végezzen műveleteket síkelemekkel (szerkesztéssel és derékszögű vonalzók használatával). Szerkesszen szabályos sokszöget. Definiálja az ellipszist, parabolát, hiperbolát mint mértani helyet és szerkessze meg. Készítse el összetettebb, egyenesekből és ívekből álló lemeztárgy szerkesztett rajzát, lássa el mérethálózattal. Osztályozza a síklapú és görbelapú testeket, ábrázolja ezeket és nevezze meg felületelemeiket. Ismertesse a forgástesteket (egyenes körhenger, kúp, gömb, tórusz) és magyarázza el származtatásukat. Készítsen szerkesztett ábrákat. Ismertesse a vetületi ábrázolás fajtáit. Hasonlítsa össze a középpontos-, a ferde- és a merőleges vetítés lényegét. Ismertesse a térnegyedek, térnyolcadok fogalmát és mutassa be ezek értelmezését. Ábrázoljon térelemeket képsíkon: pont, különböző helyzetű egyenesek, kölcsönös helyzetű egyenesek. Szerkessze meg egy általános helyzetű egyenes valódi hosszát. Szerkesszen egyszerűbb síklapú testről egypontos és kétpontos perspektivikus képet. Szerkesszen izometrikus, dimetrikus vagy frontális axonometriában ábrázolt összetett mértani testeket. 34

TÉMÁK

6.2. 2.5 Síkmetszés

2.6 Áthatások

2.7 Metszeti ábrázolás

2.8 Felvételi vázlatkészítés

VIZSGASZINTEK Középszint dimetrikus, frontális axonometriában ábrázolt egyszerű mértani testet (pl. hasáb). Mértani test vetületi ábráiról készítsen axonometrikus szabadkézi vázlatot (síklapú testek). Határozza meg a beforgatás és a leforgatás szerepét a síkmetszéskor keletkező metszetidomok valódi nagyságának meghatározásában. Ismertesse vázlatokkal a síkmetszések alapeseteit hasábok és gúlák esetében. Határozza meg az áthatás fogalmát. Vázolja fel közös tengelyvonalú és egymást merőlegesen metsző tengelyvonalú, henger-henger, kúp-henger esetén keletkező jellegzetes áthatási vonalakat. Ismertesse a metszeti ábrázolás célját és elvét. Ismertesse a metszet és a szelvény fogalmát. Sorolja fel a metszetek fajtáit és mutassa be a metszősík nyomvonalának jelölését. Sorolja fel a metszési tilalmakat. Példákon keresztül mutassa be néhány nemfémes anyag metszetben történő jelölését (fa, műanyag, üveg, folyadék stb.). Ismertesse a géprajzfajták rendszerét.

Emelt szint Szerkessze meg egyszerű, tengelyszerű gépalkatrész axonometrikus képét izometrikus axonometriában.

Szerkessze meg a vetítősíkkal képzett jellegzetes metszetidomokat síklapú testek (hasábok, gúlák) esetében. Definiálja a metszetidom valódi nagyságát és szerkessze meg (rotáció, transzformáció). Magyarázza el általános helyzetű síkkal való metszés szerkesztésének módját. Osztályozza az áthatásokat. Szerkessze meg síklapú testek áthatásait a láthatóság megállapításával együtt. Ismertesse a síklapú és forgástest áthatásszerkesztésének menetét. Vázlatokkal mutassa be a metszetek származtatását. Ismertesse a vonalkázás szerepét és kialakítását. Szerkessze meg az egy és többsíkos metszeteket egyszerű gépalkatrészeken, megadott feladatlapon. Elemezze, hogy mi a jelentős különbség a lépcsős és a befordított lépcsős metszet között. Hasonlítsa össze a szelvényt és a metszetet, soroljon fel példákat az alkalmazásaik közötti különbségre. Ismertesse az összeállítási rajzok jellemzőit, 35

TÉMÁK

2.9 Egyszerűsített és különleges ábrázolások

2.10 Mérethálózat

2.11 Mérettűrések

VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse a vázlatkészítés szerepét, szabályait. Mutassa be egyszerű gépalkatrész axonometrikus rajza alapján a vázlatkészítés technikáját. Készítsen vázlatot makettről, egyszerű alkatrészről, gépelemről.

Emelt szint

készítési szabályait. Mutassa be a darabjegyzék készítési szabályait. Osztályozza a rajzszámozási rendszereket, magyarázza el felépítésük lényegét és eltéréseit. Készítsen valós gépalkatrészről szabadkézi (felvételi) vázlatot. Készítsen egyszerű összeállítási rajzokat. Mutassa be vázlatkészítés folyamán a következő Mutassa be vázlatkészítés folyamán a következő ábrázolási módokat: vetületi rendtől eltérő elhelyezés, ábrázolási módokat: ferde síkú és elfordított vetületek, törés, nem teljes vetületek, szimmetrikus tárgy, mozgó alkatrész szélső állása, csatlakozó alkatrészek, félvetület, a helyi nézet, kiemelt részletek, eredeti körvonal (közbenső gyártási alak), ismétlődő alakzatok, hajlítás előtti alak, felületi kialakítások, alkatrészek felfekvő felülete, síkfelület jelölése. metszősík előtti rész ábrázolása. Készítsen szerkesztett ábrákat. Ismertesse a méretmegadás általános Ismertesse vázlatkészítéssel a következő ábrázolási előírásait. lehetőségeket illetve szabályokat: húr, ív, nagy sugarak Mutassa be a méretek elhelyezésének megadása, szabálytalan görbe vonal, magától értetődő legfontosabb ismérveit a rajzokon: szögek és méretek, táblázatos méretmegadás, furatok körosztások, szimmetrikus alkatrészek, egyszerűsített megadása, szabványos alkatrészek sorozatos kis méretek, recézés, közös alapvonalra méretei. támaszkodó méretek, lekerekítés, éltompítás, Ismertesse a géprajzokon leggyakrabban előforduló szabványos részletek, kúposság, lejtés. szöveges előírásokat. Készítsen szerkesztett ábrákat. Ismertesse a tűrés fogalmát. Írja fel és értelmezze a tűrés kiszámítására szolgáló Értelmezze az alsó és a felső eltérés valamint a tűrés összefüggést. fogalmát. Értelmezze az illesztési rendszert. Ismertesse az illesztés fogalmát, sorolja fel fajtáit és Mutassa be vázlattal az egyes illesztésfajtákat. mindegyikre mondjon egy-egy példát. Végezze el alaplyuk rendszerben egy illeszkedő 36

TÉMÁK

2.12 Alak- és helyzettűrések

2.13 Felületminőség

2.14 Jelképes ábrázolások

2.15 Munkadarabrajz

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Ismertesse a szabványos tűrésválasztékból adható csap tengely és tárcsa illesztés megadását. és furat jellegű tűréseket. Végezzen illeszkedő alkatrészek kapcsolódására Adjon meg rajzon tűréseket. vonatkozó számításokat (határméretek, határeltérések, tűrés). Határozza meg az alak- és helyzettűrés Sorolja fel a leggyakoribb alak- és fogalmát. helyzettűréseket, mutassa be rajzjeleit. Sorolja fel a leggyakoribb alak- és Kiadott alkatrészrajon értelmezze az adott alak és iránytűréseket. helyzettűréseket. Határozza meg az átlagos felületi érdesség Mutassa be rajvázlattal az érdességi profil és az egyenetlenségmagasság fogalmát. geometriai jellemzőit. Rajzolja fel a felületi érdesség megadására Határozza meg a felületi egyenetlenség fogalmát, szolgáló rajzjeleket (kötetlen eljárással sorolja fel fajtáit. megmunkált, forgácsolással megmunkált, Írja fel a felületi érdesség és az egyenetlenségmagasság forgácsolás nélkül megmunkált felület). kapcsolatát leíró összefüggést. Mutassa be, milyen esetben lehetséges a rajzon Mutassa be a tűrés és az érdesség közötti összefüggést. kiemelt felületi érdességi jelet alkalmazni. Adjon meg felületi minőséget öntött, kovácsolt alkatrészek rajzain. Mutassa be a jelképes ábrázolási szabályokat: Készítsen rész összeállítási rajzokat: csavarkötések, csavarmenetek, fogazott alkatrészek, kapcsolódó ék és reteszkötések, bordás kötések (barázda és fogazott elempárok, ék és reteszkötések, evolvens fogazat), rugós szerkezetek, fogaskerék, lánccsapszegkötés, bordás tengely és -furat, és szíjhajtások, csövek, csőszerelvények esetében. rugók, gördülőcsapágy, siklócsapágy, Mutassa be csavarkötések tűrés megadásának formáját. hegesztett, forrasztott, ragasztott és Adja meg egy rajzon a bordás kötés szabványos szegecskötések, csövek csőszerelvények esetében. jelölését. Mutassa be a hegesztett kötés jelképeit. Ábrázoljon forrasztott, ragasztott kötést. Rajzolja meg egy gépalkatrész munkadarabrajzát Szerkessze meg összeállítási rajzról kijelölt 37

TÉMÁK készítése

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint axonometrikus ábra alapján, szabadkézi vázlat alkatrész műhelyrajzát. formájában. Határozzon meg a csatlakozó felületeken Adjon meg munkadarabrajzon mérettűréseket, felületi illesztéseket, használja a tűrés és illesztés szabványait. érdességet és egyéb előírt jellemzőt.

38

3. Mechanika

TÉMÁK 3.1 Statikai alapfogalmak, síkbeli erőrendszerek

3.2 Síkbeli

VIZSGASZINTEK Középszint Határozza meg az erő és az erőrendszer fogalmát. Mutassa be a vektorokkal végezhető alapműveleteket (erők felbontása, összegzése). Ismertesse az erőrendszer eredőjének fogalmát. Számítsa ki a forgatónyomatékot. Határozza meg az erőpár fogalmát, számítsa ki forgatónyomatékát. Ismertesse a statika alaptételeit: erőháromszög tétele, két erő egyensúlyának feltétele, egyensúlyi erőrendszer hozzáadása, eltávolítása, hatás-ellenhatás törvénye. Határozza meg az erőrendszerek eredőjét szerkesztéssel és számítással: közös hatásvonalú, közös pontban metsződő erőrendszerek esetében. Ismertesse a súlypont és a súlyvonal fogalmát. Ismertesse tetszőleges síkidom statikai nyomatékának kiszámítási elvét. Számítsa ki egyszerű síkidom súlypontját.

Sorolja fel a kényszerek fajtáit és jellemzőit.

Emelt szint Határozza meg az erőrendszerek eredőjét szerkesztéssel és számítással párhuzamos hatásvonalú erőrendszerek esetében. Határozza meg az erőrendszerek eredőjét általános hatásvonalú erőrendszernél szerkesztéssel: részeredők módszerével és kötélábra módszerrel. Ismertesse a nyomatéki tétel szerepét a súlypont meghatározásban. Írja fel és magyarázza el a nyomatéki tételt. Határozza meg szerkesztéssel tetszőleges síkidom súlypontját. Számítsa ki tetszőleges síkidom statikai nyomatékát. Számítsa ki összetett síkidom súlypontját. Definiálja a megoszló erőrendszer fogalmát, mutassa be jelölését és rajzolja be eredőjét. Ismertesse a megoszló erőrendszer eredőjének meghatározási módszereit Szerkessze meg megoszló erőrendszer eredőjét kötélsokszög módszerrel. Írja fel a stabilitás kiszámítására alkalmas összefüggést.. Mutassa be rajzvázlatokkal, hogy a 39

TÉMÁK egyensúlyi szerkezetek

3.3 Kéttámaszú tartók és egyik végükön befogott tartók

VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse a reakcióerő támadáspontjának nagyságát és értelmét: támasz, kötél, statikai rúd, csukló és befogás esetén. Ismertesse három, közös síkban fekvő erő egyensúlyának feltételeit. Osztályozza a tartókat kialakítás szempontjából. Definiálja a kéttámaszú tartót, rajzvázlaton mutassa be a szabványos jelöléseit. Mutassa be az egyes tartók igénybevételeit. Sorolja fel a tartók vizsgálata során megoldható feladatokat. Sorolja fel a reakcióerő számítás fő lépéseit koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartónál. Ismertesse rajzvázlat alapján a tartót adott keresztmetszetében terelő nyomaték számítását. Ismertesse a nyíróerő ábra szerepét a maximális nyomaték helyének meghatározása szempontjából. Mutassa be lépésenként a nyíróerő ábra szerkesztését. Ismertesse a veszélyes keresztmetszet

Emelt szint reakcióerő támadáspontja, iránya és értelme (irányítása) milyen módon alakul az egyes statikai kényszerek esetében. Ismertesse általában az egyensúlyban lévő összetett síkbeli szerkezetek vizsgálatának módját. Határozza meg szerkesztéssel és számítással az összetett síkbeli szerkezetek reakcióerőit. Ismertesse a kötélsokszöget és a vektorábrát, elemezze kapcsolatukat. Határozza meg a reakcióerőket szerkesztéssel adott, koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartónál. Mutassa be szerkesztéssel a hajlító nyomaték meghatározásának módját. Határozza meg szerkesztéssel és számítással adott, koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartónál a maximális hajlító nyomatékot. Szerkesztéssel határozza meg egy adott befogott tartónál adódó reakcióerőket, a veszélyes keresztmetszet helyét, a maximális hajlító nyomaték nagyságát, majd ellenőrizze számítással a szerkesztés helyességét. Határozza meg számítással és szerkesztéssel egy adott, egyik végén 40

TÉMÁK

3.4 Igénybevételek

VIZSGASZINTEK Középszint meghatározásának helyét a szerkesztésből leolvasott adatokból. Végezze el szerkesztéssel és számítással koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú és befogott tartók statikai vizsgálatát.

Ismertesse a szilárdságtan tárgyát, feladatát. Határozza meg az igénybevétel fogalmát. Sorolja fel az egyszerű igénybevételeket. Mutassa be az igénybevételek meghatározásának módját tetszőleges keresztmetszetben. Határozza meg a normálfeszültség és a csúsztatófeszültség fogalmát. Ismertesse és elemezze a lágy, szívós és rideg acél szakítódiagramját, értelmezze a feszültségeket és az alakváltozást. Mutassa be a Hooke törvényt. Értelmezze a biztonsági tényezőt

Emelt szint befogott tartó reakcióerőit és reakciónyomatékát. Szerkessze meg egy adott, egyik végén befogott tartó nyomatéki- és nyíróerő ábráját. Mutassa be vázlaton a megoszló terhelésű tartók reakcióerőinek és hajlító nyomatékának megszerkesztését. Mutassa be vázlaton a megoszló terhelésű tartó nyíróerő ábrájának megszerkesztését, határozza meg a veszélyes keresztmetszet helyét és a maximális hajlító nyomatékot. Számítsa ki a megoszló terhelésű tartó veszélyes keresztmetszetének helyét és a maximális hajlító nyomatékot. Határozza meg a kéttámaszú tartó igénybevételét átmetsző módszerrel. Ábra segítségével mutassa be a normál- és a csúsztatófeszültség kialakulását. Értelmezze a mértékadó igénybevétel és keresztmetszet fogalmát. Mutassa be a Hooke törvény alkalmazását. Definiálja a mértékadó szilárdsági jellemzőt és a megengedhető feszültséget. Ismertesse a megengedhető feszültség meghatározását a szakítószilárdságból illetve a folyáshatárból. 41

TÉMÁK

3.5 Méretezés egyszerű igénybevételre

VIZSGASZINTEK Középszint

Mutassa be a méretezést és az ellenőrzést, a terhelhetőség meghatározását húzó igénybevétel esetén. Számítsa ki megadott adatok alapján a húzó igénybevétellel terhelt állandó keresztmetszetű rúd szilárdságilag szükséges keresztmetszetét. Definiálja a nyomó igénybevételt és írja fel feszültség kiszámítására szolgáló összefüggést. Határozza meg a felületi nyomás és a palástnyomás fogalmát. Definiálja a tiszta hajlító igénybevételt. Mutassa be egyszerű tartókon a hajlító igénybevételkor elvégezhető méretezést, ellenőrzést és terhelhetőség meghatározást. Ismertesse a nyíró igénybevételt és a feszültség kiszámításának módját. Vázlattal ismertesse a tiszta csavaró igénybevételt. Írja fel a csavaró feszültség kiszámítására szolgáló összefüggést. Ismertesse a csavarónyomaték kiszámítását a az erő és erőkar illetve az átvitt nyomaték esetében.

Emelt szint Ismertesse a fáradt törés jellegét, okát. Ismertessen a fáradt törés elkerülésére alkalmas szerkezeti megoldásokat. Számítsa ki megadott adatok alapján egy húzó igénybevétellel terhelt rúd szükséges keresztmetszetét és az ehhez tartozó legkisebb átmérőjét. Számítsa ki ismert szilárdsági tulajdonságú és geometriájú kötőcsavar megengedhető terhelését húzó igénybevételkor. Számítsa ki lineáris hőtágulást feltételezve a hőmérséklet csökkenés hatására létrejött hosszváltozást. Számítsa ki alakváltozás gátlása esetén egy rúdban a hőmérsékletváltozás hatására keletkező feszültséget. Mutassa be és értelmezze a fellépő alakváltozást és feszültségeloszlást húzó igénybevétel esetén. Méretezzen, ellenőrizzen egyszerű gépalkatrészt hajlításra és határozza meg a terhelhetőséget. Mutassa be az alakváltozást nyíró igénybevétel esetén és számítsa ki ismert alap adatokkal az alakváltozási szöget. Végezzen méretezést, ellenőrzést, 42

TÉMÁK

3.6 Méretezés összetett igénybevételre

VIZSGASZINTEK Középszint

Definiálja az összetett igénybevételt. Ismertesse az összetett igénybevételek fajtáit.

Emelt szint terhelhetőségi számítást tiszta nyírás esetén. Ábrázolja vázlaton és indokolja a kör keresztmetszetű rúdban keletkező csavaró feszültség eloszlását. Definiálja a poláris másodrendű nyomatékot. Számítsa ki a poláris másodrendű nyomatékot és a keresztmetszeti tényezőt kör- és körgyűrű szelvénynél. Számítsa ki ismert nagyságú csavaró nyomatékkal terhelt, ismert méretű, körgyűrű keresztmetszetű tengelyen fellépő legnagyobb és legkisebb csavaró feszültséget. Mutassa be az alakváltozáskor fellépő szögelfordulás kiszámításának módszerét. Értelmezze az egyirányú összetett igénybevételt és ábrázolja az egyirányú feszültségi állapotot. Definiálja az eredő (redukált) feszültség fogalmát. Mutassa be az eredő feszültség kiszámításának módszerét egyirányú összetett igénybevétel esetén.

43

4. Gépelemek-géptan

TÉMÁK 4.1. Kötőgépelemek, kötések

VIZSGASZINTEK Középszint Válassza meg és ábrázolja a különféle szegecskötési megoldásokat Ismertesse a hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések kialakítását. Ábrázolja és jellemezze a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsó- és anyameneteket. Mutassa be a különféle csavarbiztosítási eljárásokat. Ismertesse az ékkötések jellemzőit, alkalmazásuk korlátait. Ismertesse a reteszkötés elemeit terhelő erők irányát és nagyságát. Ismertesse a bordástengely kötések jellemzőit, alkalmazásukat.

4.2. Rugók és lengéscsillapítók

Ismertesse a rugók feladatát. Jellemezze és vázolja fel a jellegzetes rugótípusokat. Ismertesse az adott feladatnak legjobban megfelelő rugó kiválasztásának elvét. Ismertesse a lengéscsillapítók feladatát, szerkezeti részeit és működési elvét.

4. 3. Csövek, csőszerelvények

Vázlattal mutassa be a különböző anyagú és rendeltetésű csővezetékeknél

Emelt szint Végezze el hegesztett, forrasztott, ragasztott kötés szilárdsági ellenőrzését, méretezését. Határozza meg zsugorkötésnél a szükséges túlfedés értékét, a kialakítandó hőmérsékletkülönbséget, a felsajtolás erőszükségletét. Ismertesse a zsugorkötési eljárás technológiáját. Méretezze szilárdsági szempontból adott rendeltetésű és elrendezésű menetes szerkezetek elemeit (orsó, anya). Ismertesse a reteszkötéseknél biztosítandó illesztés jellegét. Ismertesse az axiális helyzetbiztosító elemeket. Ismertesse a csapszeg- és szegkötések illesztési előírásait. Jellemezze karakterisztikájuk alapján az egyes rugókat. Végezze el adott terhelés és a megengedett legnagyobb deformáció mértéke alapján a laprugó szilárdsági méretezését. Mutassa be a csillapítatlan rezgések káros következményeit és a rezgés, illetve a lengéscsillapítás lényegét. Ismertesse a különböző halmazállapotú és hőmérsékletű, vegyi hatású és nyomású 44

TÉMÁK

4.4 Tengelyek, csapágyazások

VIZSGASZINTEK Középszint alkalmazott csőkötési megoldásokat. Ismertesse a csőkiegyenlítő, alátámasztó és felfüggesztő szerkezetek kialakítását, a velük szemben támasztott követelményeket. Mutassa be a közeg áramlását szabályozó, szerelvények (csapok, szelepek, tolózárak) szerkezetét, működését.

Határozza meg szilárdsági számításokkal a tengely egyes keresztmetszeteinek méretét. Ismertesse a siklócsapágyak jellegzetes szerkezeti kialakításait. Ismertesse a siklócsapágyak kenési rendszereit, a tömítési és porvédelmi megoldásokat. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a különböző irányú terhelések felvételére alkalmas gördülőcsapágy szerkezeteket. Válassza ki a célnak megfelelő csapágyat katalógusból. Ismertesse a leggyakoribb csapágy beépítési és rögzítési megoldásokat. Mutassa be a gördülőcsapágyak kenési, tömítési és porvédelmi megoldásait.

Emelt szint anyagok szállítására alkalmas csővezeték anyagának kiválasztási elveit. Mutassa be a különböző anyagú és rendeltetésű csővezetékeknél alkalmazott tömítő- és hőszigetelő anyagokat, ismertesse kiválasztásuk elveit. Jellemezze a közeg áramlását szabályozó, szerelvényekkel elérhető szabályozhatóság mértékét (csapok, szelepek, tolózárak). Ismertesse a tömítések funkcióját, a nyugvó- és mozgó alkatrészek tömítéseinek típusait, jellemzőit, alkalmazásukat. Mutassa be a tengely rendeltetésének és igénybevételének ismeretében a célnak leginkább megfelelő anyag, alak és keresztmetszet megválasztását. Ismertesse a tengely és a csapágyazás kapcsolatának kiválasztási elvét. Ismertesse a tengely terhelésének, üzemi viszonyainak ismeretében az alkalmazható csapágy típusának megválasztási elveit. Vázlatokkal mutassa be és ismertesse az érintkező felületeken kívánatos teherbíró olajfilm kialakulásának feltételeit és folyamatát Sorolja fel a megfelelő csapágy kiválasztásához felveendő jellemzőket. Ismertesse a csapágy beépítési és rögzítési megoldásokból az adott esetre leginkább 45

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

4.5 Tengelykapcsolók

Ismertesse az alábbi tengelykapcsoló csoportokból egy - egy típusnak a működését: merev tengelykapcsolók rugalmas tengelykapcsolók kiegyenlítő tengelykapcsolók súrlódó tengelykapcsolók önműködő tengelykapcsolók

4.6 Fékek

Ismertesse a fékek fő szerkezeti kialakításait (pofás fékek, szalagfékek, tárcsafék, kúpos fék, villamos fékek), megoldásait. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a fékezésben közvetlenül résztvevő elemeket (fékdob, fékpofa, fékszalag, sík-, illetve kúpos tárcsa, fékkarok stb.).

4.7. Nyomatékátszármaztató hajtások, súrlógó-és kényszerhajtások

Ismertesse a különböző súrlódásos és kényszerkapcsolatú hajtások nyomaték átszármaztató elemeinek anyagát, igénybevételét, méretezési elvét, az áttételt befolyásoló geometriai jellemzőit. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a dörzshajtások jellemző elrendezéseit, alkalmazási területeit.

Emelt szint megfelelő típus kiválasztásának elvét. Ismertesse az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzetének, a kialakítandó kapcsolat jellegének és az átviendő nyomaték nagyságának függvényében a célnak leginkább megfelelő tengelykapcsoló - szerkezet kiválasztását. Készítsen elvi vázlatot az egyes tengelykapcsoló csoportokból, egy - egy kiválasztott tengelykapcsolóról. Válassza ki a nyomatékátvitelkor igénybevett szerkezeti elemeket. Elemezze az adott szerkezetű fékberendezésen a mozgó tömegek fékezésekor végbemenő energiaátalakulás folyamatát. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a fékek rendeltetését (rögzítőfék, üzemi fék, süllyesztő fék, vészfék). Ismertesse a fékek működtetésének megoldásait (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és elektromágneses). Számítsa ki a fékezés erő-, illetve nyomatékszükségletét. Ismertesse az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzete, a megvalósítandó áttétel, az átviendő nyomaték és az üzemi viszonyok ismeretében a célnak leginkább megfelelő hajtástípus kiválasztásának főbb szempontjait. Számítsa ki lapos szíj hajtásnál a szíj szükséges 46

TÉMÁK

4.8. Hajtóművek

VIZSGASZINTEK Középszint Számítsa ki dörzskerékhajtásnál a csúszásmentes nyomatékátvitelhez szükséges minimális összeszorító erő nagyságát. Mutassa be a laposszíj hajtás méretezési módszerét. Ismertesse az ékszíjhajtás szerkezeti kialakítását és mutassa be működését. Vázlatokkal mutassa be az ékszíjak típusait és az ékszíjtárcsák kialakítását. Méretezzen táblázatok és diagramok felhasználásával ékszíjhajtást. Ismertesse a lánchajtások jellemzőit, alkalmazási területeit. Mutassa be a különféle lánc- és lánckerék kialakításokat. Mutassa be a lánchajtások elrendezéseit, gépelemeit, a lánc kiválasztásának módját. Ismertesse a fogaskerekek kapcsolódásának feltételeit. Mutassa be vázlaton az evolvens fogazat fő jellemzőit. Ismertesse hengeres egyenes- és ferdefogazatú, valamint kúpkerék hajtásnál az elemi fogazás jellemzőit. Mutassa be a fogaskerekek geometriai méreteinek számítását elemi fogazatnál, számítsa ki ezeket. Vázlaton mutassa be egy jellegzetes csigahajtás szerkezetét. Ismertesse a hajtóművek funkcióit, csoportosításukat. Mutassa be egy jellegzetes hajtómű típus működését.

Emelt szint hosszúságát és keresztmetszeti méreteit. Ismertesse az üzemszerű szíjcsúszás (slip) hatását, befolyásolását és a szíjfeszítő alkalmazásának szükségességét. Ellenőrizze a láncokat húzó igénybevételre. Ismertesse a fogasszíj hajtások jellemzőit, alkalmazási területeit, a hajtás katalógusból való kiválasztásának módját. Ismertesse hengeres egyenes- és ferdefogazatú, valamint kúpkerék hajtásnál a kompenzált fogazás jellemzőit és célját. Számítsa ki a hengeres fogaskerékpár geometriai méreteit kompenzált fogazat esetén.

Sorolja fel a hajtóművek adott feladatra való kiválasztásának szempontjait. Mutassa be a jellegzetes hajtómű típusok szerkezeti 47

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint felépítését, működését, a teljesítmény-nyomaték és fordulatszám átvitel törvényszerűségeit.

5. Technológiai alapismeretek

TÉMÁK 5.1. Anyagismereti alapfogalmak

5.2. Fémtani alapfogalmak

VIZSGASZINTEK Középszint Sorolja fel a gépészetben gyakorta használatos anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait. Ismertesse a nyersanyag, alapanyag, előgyártmány, segédanyag fogalmakat. Ismertesse a fémek kristályrendszereit. Mutassa be a színfémek kristályosodásának főbb jellemzőit Mutassa be a vas allotróp átalakulását lehűlési és hevítési görbéjével. Ismertesse az ötvözet fogalmát, az ötvözés módját, az ötvözetet alkotó fémek kapcsolatát. Mutassa be a kétalkotós ötvözettípusok lehűlési folyamatát. Határozza meg a kétalkotós egyensúlyi diagram fogalmát, lényegét.

Emelt szint

Elemezze a lehűlés során lejátszódó folyamatokat, a kristályosodás folyamatát. Magyarázza el az ideális kétalkotós állapotábrák (Tamman-ábrák) kezelését. Rajzolja le az ikerdiagramot, és jellegzetes koncentrációkban vezesse végig a lehűlést, nevezze meg a szövetelemeket. Elemezze az acélok hőmérsékletváltozásakor lejátszódó folyamatokat, az ausztenit-perlit, illetve perlit-ausztenit átalakulás mechanizmusát. Mutassa be a diffúziós átalakulás jelenségét. Ismertesse az acél gyors lehűtésekor fellépő martenzites és a bainites átalakulás jelenségét, a keletkező szövetszerkezeteket. Hasonlítsa össze az izotermikus és a folyamatos hűtésre 48

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint érvényes C-görbéket. Ismertesse az izotermikus, illetve a folyamatos hűlés során létrejövő szövetszerkezeteket.

5.3. Fémes szerkezeti anyagok

Osztályozza a nyersvasakat és ismertesse jellemző összetételüket. Csoportosítsa az acélokat összetétel és felhasználás szerint. Mutassa be az ötvözetlen acélokat a szövetszerkezet és a szilárdsági tulajdonságok összefüggése alapján. Osztályozza az ötvözött acélokat, mutassa be jelölésrendszerüket és főbb felhasználási területüket. Ismertesse az ötvözés célját és a jellemző acélötvözők hatásait. Ismertesse a nyersvas és az öntöttvas közötti különbséget. Mutassa be az öntészeti szürkevas, -fehérvas szövetszerkezetét, tulajdonságait, alkalmazási területeit, jelölését. Ismertesse a különleges öntöttvasak szövetszerkezetét, tulajdonságait, alkalmazási területeit, jelölését. Jellemezze az alumínium tulajdonságait, a szennyezőés ötvözőanyagok hatását, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapját, felhasználási területüket. Ismertesse a réz tulajdonságait, előállítását, ötvözeteit, felhasználási területeit.

5.4. Nemfémes szerkezeti anyagok

Határozza meg a műanyag fogalmát.

Ismertesse a leggyakoribb ötvözőanyagok és szennyezőanyagok hatását az acél tulajdonságaira. Jellemezze az öntöttvasak szövetszerkezetét. Mutassa be a használatos acél- és öntöttvas anyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit, az acél és öntöttvas szabványok rendszerét. Ismertesse az alakítható, valamint az önthető alumíniumötvözeteket, ötvözőanyagaik hatását a hőkezelhetőségre, valamint szabványos jelölésüket. Mutassa be a magnézium és ötvözeteinek tulajdonságait, az alakítható és az önthető magnéziumötvözeteket, felhasználási területüket. Jellemezze a titánt és ötvözeteit, felhasználási területüket. Mutassa be a horganyt és ötvözeteit, jellemző felhasználási területeiket. Mutassa be az alakítható, valamint az önthető rézötvözetek (sárgarezek) tulajdonságait, jelölésüket, felhasználási területüket. Ismertesse az egyéb rézötvözeteket (bronzokat), az óntartalomtól függő felhasználási területüket, a különleges bronzfajtákat (alumínium-, ólom-, foszforbronz). Ismertesse a monomerek átalakítási folyamatát. 49

TÉMÁK

5.5 Forgácsnélküli megmunkálások

VIZSGASZINTEK Középszint Sorolja fel a műanyagok előnyös és hátrányos tulajdonságait. Sorolja fel a műanyagok fő csoportjait és ismertesse legjellemzőbb tulajdonságaikat: termoplasztok, duroplasztok, elasztomerek. Jellemezzen és mutasson be az alábbiak közül egy kijelölt nemfémes anyagfajtát, tulajdonságaik és felhasználási területük alapján: kerámiák, üveg, fa, papír, textilanyagok, bőr, kenőanyagok. Jellemezze az öntési eljárásokat az alkalmazott minta, a forma jellege, a forma anyaga valamint a formázás módja szerint. Csoportosítsa a melegalakító eljárásokat. Ismertesse a szabadonalakító kovácsolás szerszámait, műveleteit. Mutassa be a süllyesztékes kovácsolást. Ismertesse a hengerlés berendezéseit, anyagait, technológiáját. Ismertesse a sajtolás berendezéseit, anyagait, technológiáját.

Emelt szint Vázolja fel a polimerek szerkezetét. Csoportosítsa a műanyag késztermékek fontosabb előállítási eljárásait.

Értelmezze az öntészeti minta, a ráhagyások, a forma és a mag fogalmát. Ismertesse az öntvénytisztítás feladatát, eljárásait, a jellemző öntvényhibákat. Definiálja a képlékenység fogalmát és az alakítási szilárdságot. Jellemezze a különféle képlékenyalakító eljárásokhoz alkalmazott anyagok fő tulajdonságait. Ismertesse az alakítás hatását az anyag szerkezetére a képlékenyalakító eljárások során. Jellemezze a kovácsoló eljárásokat, méretpontosság és sorozatnagyság szempontjából. Ismertesse a süllyeszték kialakításának szempontjait. Jellemezze a hengerlési folyamatot hőmérséklet, gyártmány és berendezése 50

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

5.6 Hőkezelések

Csoportosítsa az ipari vasötvözetek hőkezelő eljárásait. Ismertesse az acél hőkezelési eljárások célját, a hőkezelő eljárások szakaszait. Definiálja az edzhetőség és az átedzhetőség fogalmát. Ismertesse a hevítés, a hőntartás valamint a hűtés jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat. Jellemezze a gyakorlati hőkezelő eljárásokat (feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, edzés, nemesítés), az alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonságváltozásokat, alkalmazási területüket. Ismertesse az ötvöző anyagok befolyását az anyag hőkezelhetőségi tulajdonságaira.

5.7 Hegesztés

Jellemezze a hegesztést és definiálja a hegeszthetőség fogalmát. Csoportosítsa a hegesztő eljárásokat. Jellemezze lánghegesztést, az égőgázok fajtáit, felhasználási területüket. Ismertesse a lánghegesztés technológiáját.

Emelt szint alapján. Jellemezze a sajtolási folyamatot gyártmány és berendezése alapján. Csoportosítsa az öntészeti vasak hőkezelését. Rajzolja fel a technológiai diagramokat és ezek segítségével ismertesse a szürkevas hőkezelését: a feszültségcsökkentő izzítást, a lágyítást, a keményítő hőkezelést és aszívósságfokozó hőkezelést. Mutassa be a réz és rézötvözetek hőkezeléseit a feszültségcsökkentést és az újrakristályosító lágyítást. Ismertesse az alumínium és ötvözeteinek jellegzetes hőkezeléseit, a lágyítást és a nemesítést. Jellemezze az anyagtulajdonság-változtatás módjait anyagrészecskék bevitelekor (cementálás, nitridálás, alitálás, kromálás stb.). Mutassa be a kérgesítő eljárásokat (lángedzés, indukciós edzés, betétedzés) és felhasználási területüket. Ismertesse a hegesztési varrat és a kötés kialakulását, a varratfém kristályosodását. Sorolja fel a hegesztési feszültségek keletkezésének okait. Ismertesse a hegesztő ívben lejátszódó folyamatokat. 51

TÉMÁK

5.8 Forrasztás

5.9 Műanyagok megmunkálása

VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse a nyíltívű kézi villamos ívhegesztés technológiáját. Csoportosítsa és jellemezze a fedettívű hegesztési eljárásokat, felhasználási területüket. Ismertesse a hegesztés során fellépő hibákat.

Definiálja a forrasztást. Osztályozza a forrasztási technológiákat a forrasztás hőmérséklete szerint. Ismertesse a lágy, valamint a keményforrasztás forraszanyagait és jellemző alkalmazási területeiket. Ismertesse a folyasztószer feladatát, jellemző tulajdonságait. Definiálja a forrasztást. Osztályozza a forrasztási technológiákat a forrasztás hőmérséklete szerint. Ismertesse a lágy, valamint a keményforrasztás forraszanyagait és jellemző alkalmazási területeiket. Ismertesse a folyasztószer feladatát,

Emelt szint Ismertesse a hegesztő áramforrásokat, a hegesztés szerszámait és segédberendezéseit. Hasonlítsa össze az egyenáramú és a váltakozó áramú hegesztés jellemzőit. Jellemezze a védőgázas ívhegesztésnél alkalmazott védőgázok szerepét, fajtáit. Ismertesse az AWI, az AFI valamint a CO2 védőgázas hegesztő eljárásokat. Ismertesse az ellenállás-hegesztések fizikai alapjait. Csoportosítsa a sajtolóhegesztési eljárásokat. Ismertesse a forrasztás fizikai folyamatát. Sorolja fel a forrasztás előnyeit, hátrányait. Sorolja fel, és röviden ismertesse a folyasztószer bevitelének módjait. Ismertesse a különleges forrasztási eljárások közül az indukciós forrasztást, az ellenállásforrasztást és a mártóforrasztást. Rajzolja le vázlatosan és ismertesse a termoplaszt termékek előállítására szolgáló extrudálást. Ismertesse az extrudálás alapanyagait, a készített termékeket és jellemző felhasználási területeiket. 52

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint jellemző tulajdonságait.

Emelt szint

6. Elektrotechnikai-elektronikai ismeretek

TÉMÁK 6.1 Alapfogalmak

6.2 Áramköri elemek

VIZSGASZINTEK Középszint Sorolja fel az egyenáramú áramkörök alaptörvényeit. Ismertesse a szinuszos váltakozó feszültség előállításának elvét, valamint az áram és feszültség jellemzőit. Ismertesse a háromfázisú feszültség előállításának elvét.Mutassa be a csillagkapcsolást és a háromszögkapcsolást. Értelmezze az áramkörökben a teljesítmény a munka és a hatásfok fogalmát, valamint a látszólagos-, a meddő- és a hatásos teljesítmény fogalmát. Számítsa ki a teljesítményt, a munkát és a hatásfokot, valamint a látszólagosIsmertesse a villamos áramköri elemek működési elvét, felépítését, fajtáit. Definiálja az elektronikai elemek fogalmát. Ismertesse egy kijelölt félvezető elvi működését (dióda, tranzisztor, tirisztor, diac, triac) és jellemző gyakorlati alkalmazási

Emelt szint Végezzen számításokat egyenáramú áramkörökben az alaptörvények alkalmazásával (az Ohm- és a Kirchhofftörvények). Értelmezze a szinuszos váltakozó feszültség és áram ábrázolását. Végezzen ellenállásokkal kapcsolatos alapszámításokat (az ellenállás függését a vezető adataitól, az ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásának számításait). Végezzen R, L és C elemekkel kapcsolatos alapszámításokat.

Ismertesse a fontosabb félvezetők működésének fizikai alapjait (p-n átmenet). Rajzolja le és elemezze a félvezetők U-I karakterisztikáit. Mutassa be az elektronikai építőelemek legjellemzőbb ipari alkalmazási területeit.

53

TÉMÁK

6.3 Transzformátorok

6.4 Transzformátortípusok

6.5 Egyenáramú villamos forgógépek

VIZSGASZINTEK Középszint területeit. Indokolja a transzformátor alkalmazásának szükségességét és sorolja fel fő alkalmazási területeit. Az indukció jelenségét alkalmazva, magyarázza el a transzformátor elvi felépítését és működését. Ismertesse transzformátor-törvényeket, értelmezze a feszültség áttételt, az áram áttételt, menetszám áttételt, végezzen ezekkel kapcsolatos alapszámításokat. Sorolja fel a jellegzetes transzformátortípusokat és ismertesse főbb alkalmazási területeiket. Ismertesse az egy- és a háromfázisú transzformátorok szerkezeti felépítését és alkalmazási területeit. A különleges transzformátorok közül ismertesse a hegesztő transzformátor szerkezeti felépítését és sorolja fel jellemzőit. Ismertese az egyenáramú gépek működési elvét és szerkezeti felépítését, vázolja fel a mechanikai jelleggörbéiket. Sorolja fel és ismertesse kapcsolási rajzokkal az egyenáramú motorok és generátorok gerjesztésének kapcsolási módjait és jellemzőit.

Emelt szint Rajzolja fel a transzformátor U-I jelleggörbéjét. Magyarázza el a transzformátorok működését üresjáráskor, terheléskor és rövidzáráskor. Ismertesse transzformátor veszteségeit: a réz- és vasveszteség lényegét. Ismertesse a transzformátorok veszteségeinek csökkentési lehetőségeit. Számítsa ki a transzformátor hatásfokát.

Ismertesse a háromfázisú transzformátorok kapcsolási módjait. Mutassa be a takarékkapcsolású transzformátorok működési elvét, felépítését, alkalmazását. Sorolja fel a mérő transzformátorok jellemzőit és ismertesse alkalmazásukat. Az egyenáramú motorok és generátorok mechanikai jelleggörbéi alapján elemezze ezek működését. Magyarázza el mechanikai jelleggörbe alapján az egyenáramú gépek motor és generátor üzemmódjait. 54

TÉMÁK 6.6 Váltakozó áramú villamos forgógépek

6.7 Félvezető diódák

6.8 Speciális diódák

VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse az aszinkronmotorok felépítését és működési elvét. Sorolja fel az aszinkronmotorok típusait a forgórész megoldása szerint. Értelmezze a szlip fogalmát. Végezzen alapszámításokat. Ismertesse az aszinkronmotorok üzemi viszonyait. Rajzolja le a mechanikai jelleggörbéket. Értelmezze a billenő nyomatékot, a terhelő nyomatékot és az indítónyomatékot. Sorolja fel az aszinkronmotorok alkalmazási területeit. Ismertesse a félvezetők fizika alapjait. Értelmezze a félvezető dióda felépítését és működését. Értelmezze a félvezető dióda jellemzőit. Rajzolja fel a félvezető diódakarakterisztikáját és jelképét. Mutassa be a félvezetők hőfokfüggését. Mutassa be félvezető dióda működését egyenirányító kapcsolásokban (egyutas és kétutas egyenirányítás). Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a Schottky-, a tűs- és a LED-dióda felépítését, jellemzőit és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

Emelt szint Az aszinkron motorok mechanikai jelleggörbéi alapján elemezze ezek működését. Magyarázza el mechanikai jelleggörbék alapján az aszinkron gépek motor és generátor üzemmódjait.

Fejtse ki részletesen a félvezetők működésének elektronfizikai és elektrokémiai vonatkozásait. Értelmezze az egyenáramú és a differenciális ellenállást. Mutassa be a félvezető dióda karakterisztikájának jellegzetes szakaszait. Méretezze a puffer- és a szűrőkondenzátort. Értelmezze a szűrés jóságát. Térjen ki részletesen a hídkapcsolású (Graetz) kétutas egyenirányító felépítésére, működésére és jellemzőire Elemezze a speciális diódák karakterisztikáinak jellegzetes szakaszait.

55

TÉMÁK

6.9 Bipoláris tranzisztorok

VIZSGASZINTEK Középszint Rajzolja fel a speciális diódák karakterisztikáját és jelképi jelöléseit. Értelmezze a bipoláris tranzisztor felépítését, működését, feszültség-, áramviszonyait és a tranzisztorhatást. Mutassa be a bipoláris tranzisztor jellemzőit és alapkapcsolásait. Rajzolja le a tranzisztor jelképeit.

6.10 Unipoláris tranzisztorok

Értelmezze az unipoláris tranzisztorok felépítését, működését, feszültség- és áramviszonyait. Mutassa be az unipoláris tranzisztorok jellemzőit és alapkapcsolásait. Rajzolja le a FET-ek és a MOSFET-ek jelképeit.

6.11 Egyéb félvezetők

Ismertesse a négyrétegű dióda, a tirisztor, a diac, a triac, az UJT és a lézerdióda felépítését, működését, és karakterisztikáját. Mutassa be az egyéb félvezetők gyakorlati alkalmazásait. Rajzolja fel jelképi jelöléseiket. Definiálja a digitális és az analóg jelek fogalmát és jellemzőit. Ismertesse a kettes és a tizenhatos

6.12 Logikai alapfogalmak

Emelt szint

Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszert. Értelmezze a bipoláris tranzisztor műszaki katalógusadatait és határértékeit. Mutassa be a tranzisztor hőfokfüggését és gyakorlati hűtési lehetőségeit. Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszert. Mutassa be a bipoláris és az unipoláris tranzisztorok felépítése, működése és alkalmazása közötti különbözőségeket, emelje ki a térvezérlés szerepét. Értelmezze az unipoláris tranzisztor műszaki katalógusadatait és határértékeit. Értelmezze az egyéb félvezetők műszaki katalógusadatait és határértékeit.

Ismertesse a hibafeltáró kódokat és a hibajavítás elvét. Hasonlítsa össze a minterm- és a maxterm 56

TÉMÁK

6.13 Logikai alapáramkörök

VIZSGASZINTEK Középszint számrendszer jellemzőit és az átszámítási algoritmusokat. Mutassa be az információ kódolásának elvét és a leggyakrabban alkalmazott numerikus és alfanumerikus kódokat. Mutassa be a logikai függvények leírási módjait: szövegesen, igazság táblázattal, logikai vázlattal, algebrai alakban. Értelmezze a logikai függvények mintermes és maxtermes szabályos alakjait. Ismertesse a kombinációs és a szekvenciális hálózatok jellemzőit. Ismertesse az alapfüggvényeket megvalósító TTL és CMOS kapuáramkörök jellemzőit és kimeneti megoldásait. Rajzolja le a logikai kapuk rajzjeleit. Ismertesse a funkcionálisan teljes rendszereket, a NÉV, a NAND és a NOR rendszert. Mutassa be a tároló áramkörök alaptípusait, az R-S, a J-K, a T és a D tárolót. Írja fel az egyes tároló típusok vezérlési táblázatait.

Emelt szint táblák felépítésének elvét. Mutassa be a szabályos alakok közötti átalakítást és a függvények szabályos alakra hozását. Végezze el logikai feladatok alapján logikai függvények minimalizálását.

Magyarázza el egy TTL vagy CMOS technológiával készült NAND kapu működését a belső kapcsolási rajz alapján. Mutassa be a két- és többszintű logikai hálózatok realizálásának módszerét. Realizáljon logikai feladat alapján minimalizált logikai függvényeket kétbemenetű logikai kapukkal NÉV, NAND és NOR rendszerben. Magyarázza el a kapuzott mester-szolga és az élvezérelt tárolók működését.

57

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A középszintű érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. A középszintű érettségi vizsga írásbeli része 180 perces és 100 pont szerezhető, a szóbeli vizsga 15 perces és 50 pont szerezhető. A vizsgázó a közlekedési ismeretek központi írásbeli és szóbeli tételek kidolgozásával ad számot felkészültségéről. A vizsgán használható segédeszköz: - írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzók, körző, függvénytáblázat( egyidejűleg akár több is), a vizsgázó biztosítja, - szóbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzók, körző, függvénytáblázat( egyidejűleg akár több is), a vizsgázó biztosítja.

A vizsga részei A középszintű vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli összesített eredményei határozzák meg. Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya a) Közlekedés-üzemvitel

Középszint Írásbeli vizsga

Teszt jellegű illetve rövid szöveges váálaszt igénylő írásbeli feladatok megoldása Közlekedés –üzemviteli írásbeli feladatok megoldása

Perc

Pontszám

180

100

„A” feladat közlekedési ismereteket tartalmazó téma kifejtése Szóbeli vizsga

15 15

„B” feladat közlekedés-üzemviteli feladatot tartalmazó téma kifejtése

35

b) Közlekedéstechnika

Írásbeli vizsga

Középszint Teszt jellegű illetve rövid szöveges váálaszt igénylő írásbeli feladatok megoldása Közlekedéstechnikai írásbeli feladatok megoldása

Perc

Pontszám

180

100

„A” feladat közlekedési ismereteket tartalmazó téma kifejtése Szóbeli vizsga

15 15

„B” feladat közlekedéstechnikai feladatot tartalmazó téma kifejtése

35

Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja, hogy viszonylag teljes és ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a vizsgázók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Az írásbeli feladatsoroknak tartalmazniuk kell a feladatok megoldásához szükséges diagramokat és különféle táblázatokat, illetve ezek részleteit. Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői Tartalmi szerkezet A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 30–70% arányban teszt jellegű írásbeli kérdéssor megválaszolásával, illetve közlekedés-üzemviteli vagy közlekedéstechnikai írásbeli feladatok megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 15 kérdésből álló teszt jellegű kérdéssorban közel azonos arányban jelennek meg a szakmacsoportban általánosan alkalmazott és ismert fogalmak, törvényszerűségek, összefüggések. A kérdéstípusok az előírt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg. Kompetenciák

Teszt jellegű kérdéssor Feladatok Összesen

Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása Törvények, szabályok és összefüggésssek ismerete és alkalmazása Pontos számolás, feladatmegoldás Összefüggések, ismeretek értelmezése, kifejtése

Pont 15 15 35 35 100

59

Írásbeli feladatlap értékelése Az írásbeli feladatsor értékelésénél kötelező a javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. Az útmutató összeállításánál a számolást is tartalmazó feladatoknál az alábbi táblázat szerint történik az értékelés: Mennyiségi szempontok elemei A megoldottság szintje

Minőségi szempontok

aránya 70 %

elemei

aránya

A megoldás logikája Kreativitás Pontosság Mértékegységek használata

20 %

A feladat megoldásának dokumentálása elemei Rendezettség Áttekinthetőség Szabványos jelölések alkalmazása Műszaki formai és esztétikai elvárásoknak megfelelés

aránya 10 %

Szóbeli vizsga A tételsor legalább 30 tételből álljon! A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői Tartalmi szerkezet A szóbeli tételsorban az egyes témakörök az alábbi arányban szerepelnek: a) Közlekedés-üzemvitel

Témakörök

%

Közlekedési ismeretek

10

Közlekedés üzemviteli ismeretek

45

Jogi és gazdasági ismeretek

20

Közlekedési földrajz

25

60

b) Közlekedéstechnika

Témakörök

%

Közlekedési ismeretek

10 15 20 20 15 20

Műszaki rajz Mechanika Gépelemek Technológia Elektortechnika-elektronika

A szóbeli vizsgarész értékelés Az értékelés az alábbi szempontok alapján történjen:

Szempontok, kompetenciák

Pont

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása Tények, szabályok, összefüggések értelmezése Világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége

10 10 5 5 5

A szakmai nyelv használata A jelenségek, összefüggések, megmagyarázása, alkalmazása, a folyamatok törvényszerűségek összehasonlítása SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:

5 10 50

61