A. OM azonosító: Pedagógiai program

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242

Pedagógiai program TÖRTÉNELEM TANTÁRGY HELYI TANTERVE A nevelőtestület véleményezte: 2014. 08. 29. Érvénybe lépésének ideje: 2014. 09. 01.

Debrecen 2014.

I. HELYI TANTERV: 1. Óraszámok: 9. osztály: 36 óra 10. osztály: 36 óra

2. Általános célok: A tantárgy tanításának alapvető célja nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, működésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklődést, elősegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit.

3. Fejlesztési követelmények: A történelem és társadalomismeret tanításban a jártasságok és készségek formálása a tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önálló képességfejlesztő órákon történik.

3.1.

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

Tudjon ismereteket meríteni közérthető elsődleges forrásokból, egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből és egyéb forrásokból. Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint egyszerű és közérthető szöveges és képi információból származó ismereteit önállóan értelmezni, és következtetéseket levonni belőlük. Legyen képes egy adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárban. A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket, illetve az ezekhez kapcsolódó véleményeket. Értse meg, hogy több szempontból is nézhetjük a jelent és a múltat. Legyen képes a különböző ismeretforrásokból (újság, rádió, televízió stb.) származó információkat kritikusan szemlélni. Értse a folyamatosság és a változás szerepét a tantervben szereplő társadalmi-történelmi folyamatokban. Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek

őrzésének és a változásnak egyaránt nagy jelentősége van a társadalom életében. Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözőképpen érzékelik és értékelik. Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok egyszerű értékelésére is. Értékítéletét tudja röviden indokolni. Értse, hogy a személyek és a csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott történelmi helyzet hogyan befolyásolja. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy időben pozitív és negatív oldalai. Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni „jó” és „rossz” történelmi döntés között. Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény megkülönböztetésére.

3.2.

Kifejezőképességek

Tudjon rövid kiselőadást tartani különböző forrásokból vett szemelvények alapján (irodalmi művek, tömegkommunikáció stb). Legyen képes saját szavaival magyarázni egyszerű társadalmi-történelmi összefüggéseket. Tudjon a grafikonokból és statisztikákból egyszerű következtetéseket levonni. Sajátítsa el a kulturált vitatkozás szabályait. Legyen képes egy-egy adott témáról néhány mondatban kifejteni önálló véleményét. Legyen képes a tankönyvből rövid önálló vázlatot készíteni. Tudjon önállóan gyűjtött képekből tablót készíteni. Szóbeli kifejezőkészség választékosabbá válása, feladatlap megoldásához szükséges képességek fejlődése.

3.3.

Tájékozódás az időben

Tudja a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelem korszakai és a hazai történelem korszakai között. Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat. Tudja a tantervben szereplő évszámokat használni a történelmi időben való tájékozódás céljából. Tudjon használni egyszerű kronológiai táblázatokat.

3.4.

Tájékozódás a térben

3

Tudjon eseményeket leolvasni térképről. Tudja különböző időszakok térképeit összehasonlítani. Tudja megmutatni különböző jellegű és méretarányú térképeken a tantervben szereplő topográfiai helyeket. 4.

A 9. évfolyamon elsajátítandó ismereti kompetenciák és a továbbhaladás feltételei témakörönként:

Témakör: A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulói a honfoglalástól a mohácsi csatáig. Óraszám: 6 óra Cél

Ismerjék meg a tanulók nemzeti múltunk legfontosabb eseményeit. Tudják értékelni az egyes események jelentőségét. Sajátítsák el a legfontosabb fogalmakat, ismerjék meg a legfontosabb történelmi személyiségek, uralkodók, hadvezérek életét, tetteiknek mozgatórugóit. Tudjanak tájékozódni térben és időben és tudják elhelyezni a legfontosabb helyszíneket, történelmi helyeket térképen. Alakuljon ki a diákokban a hazához való kötődés, ragaszkodás minél erősebb tudata, hazaszeretet érzése.

Tartalom

A honfoglalás menete, résztvevői, a letelepedés okai, az államalapítás szükségessége. A keresztény körülményei.

középkori

feudális

Géza fejedelem és Szent feltérképezése és elsajátítása.

István

királyság

megszületésének

király

tevékenységének

A középkori magyar királyság története, legkiválóbb uralkodók, hadvezérek: Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás, II. Lajos. Főbb tevékenységformák

Egyszerű történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása, egyszerű állítások és következtetések megfogalmazása. Néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy az egyes események és személyek megítélése miként változott az idők folyamán. Forrásokból gyűjtött információk összevetése, egyszerű kronológiai táblázatok készítése tanári segítséggel.

Fejlesztési követelmények – a továbbhaladás feltételei

Fogalmak: törzsszövetség, fejedelem, táltos, királyi vármegye, ispán, nádor, legenda, Szent Korona, székelyek, főnemes, köznemes, város, végvár, Corvina . Személyek: Árpád fejedelem, Géza fejedelem, Szent István, Szent László király, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi

4

Mátyás, II. Lajos. Topográfia: Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár, Mohács. Évszámok: 895, 1000.,1241-42, 1301, 1456

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez. Témakör: Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok. Óraszám: 6 óra Cél

Ismerje meg a mohácsi csatavesztés után jelentkező belpolitikai problémákat, a török terjeszkedés veszélyeit, az ország három részre szakadását, az egyes országrészek életét. Ismerjék meg a tanulók a legfontosabb történelmi személyiségeket, azok tevékenységeit, a török kiűzésére tett kísérleteket, a török kiűzését, a Rákóczi-szabadságharc okait, eseményeit, eredményét. Tudják értékelni az egyes események jelentőségét, érezzék át a hazánkat sújtó török hódítás nehézségeit. Lássák meg a Rákóczi-szabadságharc jelentőségét a török kiűzése után.

Tartalom

A mohácsi csatavesztés okai, résztvevői. Az ország három részre szakadásának okai, az egyes országrészek élete. A török berendezkedés sajátosságai. A török kiűzésének eseményei. A Rákóczi-szabadságharc kialakulásához vezető okok.

Főbb tevékenységformák

Egyszerű történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása, társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerű állítások és következtetések megfogalmazása önálló forráselemzés, táblázat készítése tanári segédlettel..


Fogalmak: török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztás, Erdélyi Fejedelemség, Buda felszabadítása, szabadságharc. Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, Habsburg Ferdinánd, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc.

5

Topográfia: Mohács, Eger, Buda. Évszámok: 1526,1541,1703,1711.

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez. Témakör: Magyarország a Habsburg Birodalomban (XVIII.sz ). A modern Magyarország megszületése a XIX. század folyamán , a polgárosodás kezdetei Magyarországon. Az 18481849-es forradalom és szabadságharc. Óraszám: 12 óra Cél

Ismerjék meg a tanulók az abszolutizmus és a rendiség viszonyát a XVIII. századi Magyarországon. Ismerjék meg Mária Terézia és II. József politikáját. Ismerjék meg a tanulók a reformkort, a reformkori országgyűlések legfontosabb feladatai, a reformkor kiemelkedő alakjait, a reformkori magyar társadalmat, a nemzeti kultúra kiválóságait. Érezzék át a reformkor legfontosabb politikusainak a céljait, azok fontosságát, a hazáért érzett felelősséget, aggódást, szeretetet.

Tartalom

Az abszolutizmus fogalma, a rendiség szerepe. A felvilágosodás két uralkodója: Mária Terézia és II. József. Reformkor fogalma, jellemzői Széchényi és Kossuth politikai programja, gyakorlati tevékenysége, jelentősége Az 1848. márciusi forradalom A Batthyány-kormány megalakulása, áprilisi törvények Az 1848/49-es szbadságharc


Egyszerű történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása, következtetések levonása, ítéletalkotás. Ábra, rajz készítése a adott témával kapcsolatban tanári segítséggel.


Személyek: Mária Terézia, II. József, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr. Évszámok: 1723,1740-80,1780-90,1825,1830,1832-36, 1844, 1847,48,1848.március 15, 1848.szept.29, 1848.okt.6,1848.okt. 31,1849.febr.26-27, 1849.ápr.14, 1849.júl.31, 1849.aug.13,

6

1849.okt.6. Fogalmak: népesség, gazdaság, abszolutizmus, rendiség, nemzetiségi viszonyok, úrbéri rendelet, türelmi rendelet, reform, reformkor, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, feudális nagybirtok, önkéntes örökváltság, polgárosodás, Akadémia, 12 pont, sajtószabadság, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, polgári átalakulás, nemzeti függetlenség. Topográfia: Buda, Pest, Pozsony, Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Buda, Arad, Világos

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez. Témakör: A modern világ kialakulása a XIX. század folyamán. A nemzetállamok és az imperializmus kora. A polgárosodás kibontakozása Magyarországon. A „boldog békeidők”, a dualista rendszer válsága. Óraszám: 12 óra Cél

Ismerjék meg a tanulók a XIX. század uralkodó eszméit, a modern világ társadalmainak létrejöttét. Ismerjék meg a diákok a nagyhatalmi politika résztvevőit, a nagyhatalmi szövetségeket. Sajátítsák el a tanulók a kiegyezéshez vezető politikai előzményeket, a kiegyezés tartalmát. Ismerjék meg a „modern idők” életforma változásait, a hazai kulturális és tudományos élet jelentős képviselőit, a társadalom átalakulását, a dualista rendszer válságát. Érezzék át a tanulók a kiegyezés történelmi szerepét, jelentőségét.

Tartalom

A modern világ kialakulása a XIX. század folyamán. A mezőgazdaságban és az iparban bekövetkezett változások. A modern társadalmak létrejötte. A XIX. század uralkodó eszméi: a nacionalizmus és a liberalizmus. Magyarország a szabadságharc után Kiegyezés, a dualista állam létrejötte Gazdasági életünk a kiegyezés után A társadalom átalakulása a dualizmus korában

7


Kiemelkedően fontos szerepe van az összehasonlításnak, forráselemzésnek, forráskritikának, okok-következmények feltérképezésének, kronológiai táblázat készítésének tanári magyarázattal, segítséggel együtt.


Fogalmak: kapitalizmus, gőzgép, szabadverseny, középréteg, munkásmozgalom, nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, polgári átalakulás, nemzetállamok, imperializmus, központi hatalmak Antant, gyarmatbirodalom, monopólium, kiegyezés, gazdasági felzárkózás, polgárosodó társadalom, népességi és nemzetiségi viszonyok, városiasodás, tőkés fejlődés, OsztrákMagyar Monarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi törvény, Millennium, kivándorlás, szociáldemokrácia. Személyek: Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Ferencz József, Ady Endre, Csonka János, Eötvös Lóránd, Jedlik Ányos, Tisza Kálmán, Baross Gábor Topográfia: Anglia, USA, Olaszország, Németország, Pest, Óbuda, Buda.

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez.

5.

A 10. évfolyamon elsajátítandó ismereti kompetenciák és a továbbhaladás feltételei témakörönként:

Témakör: Az első világháború. Demokráciák és diktatúrák a két világháború között. Óraszám: 5 óra Cél

Az első világháború okainak, főbb eseményeinek és következményeinek ismerete. Demokratikus és diktatórikus rendszerek összehasonlítása.

Tartalom

Az első világháború okai, indítékai, következményei. A Párizs környéki békerendszer. Az orosz forradalom és a bolsevik hatalom átvétel. A nagy gazdasági világválság. Hitler, a náci politika legfontosabb jellemzői. A sztálini diktatúra jellemzői.

8

Az Amerikai Egyesült Államok. Főbb tevékenységformák

Térképhasználat: az első világháború csatái. Vázlatkészítés: demokrácia és diktatúra összehasonlítása. Filmelemzés: Diktátorok szerepe a történelemben.


Fogalmak: forradalom kommunizmus,

és

polgárháború

hatalomátvétel,

Sztálinizmus, kisantant, a nagy gazdasági világválság, fasiszta, nemzeti szocializmus, fajelmélet, egypártrendszer, koncepciós per, GULÁG. Személyek: Lenin, Sztálin, Hitler, Roosevelt. Helynevek: Versailles, Szovjetunió. Évszámok: 1914,1917,1919-1920,1929-1933, 1933

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez. Témakör: A második világháború okai, és következményei Óraszám: 5 óra Cél

A Párizs környéki békerendszer és a második világháború kitörésének összefüggései. A háború menetét megfordító tényezők felismerése. A háború utáni rendezés következményeinek felismerése.

Tartalom

A második világháború okai, indítékai. A világháborús szövetségi rendszerek. Békekötések és következményeik. A megosztott világ. A kommunista diktatúrák bukása.


Térképhasználat: a világháború főbb eseményei, a megosztott világ. Kronológia: táblázatkészítés, az események rendszerezése.

9

Fejlesztési követelmények a továbbhaladás feltételei

Fogalmak: totális háború, koncentrációs tábor, holocaust, háborús bűnös, atombomba, hidegháború. Személyek: Hitler, Sztálin, Churchill, Roosevelt. Helynevek: Sztálingrád, Normandia, Hirosima. Évszámok: 1939-1945,1990.

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez. Témakör: A jelenkor és globális problémák Óraszám: 2 óra Cél

A nemzetközi erőviszonyok a II. világháború után: Kelet, Nyugat A gyarmati rendszer felbomlása, a fejlődő országok A mai Európa Globális problémák

Tartalom

Nemzetközi erőviszonyok a második világháború után, hidegháború Nagyhatalmak a háború után Európa újabb megosztottsága Német-kérdés A gyarmati rendszer felbomlása és a fejlődő országok A szocialista világ: fejlődés, stagnálás és válság Egységesedő Nyugat Globális problémák

10

Térképhasználat: Észak és Dél.


Forráselemzés:képek fényképek, környezetszennyezés témájában.


cikkek

a

Fogalmak: hidegháború, globalizáció, világgazdaság, régió, környezeti katasztrófa, urbanizáció, terrorizmus.

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez. Témakör: Az első világháborús vereség következményei hazánkban. Óraszám: 6 óra Cél

A háborús vereség következményeinek feltárása.

Tartalom

Forradalom és ellenforradalom . A trianoni békeszerződés és következményei. Az ellenforradalom hatalomra jutása Magyarországon Az ellenforradalmi konszolidáció


rendszer

megszilárdítása,

politikai

Térképhasználat: területi változások Trianon után. Forráselemzés: a béke tartalma, visszaemlékezések, korabeli tudósítások. Filmelemzés: Trianon.


Fogalmak: őszirózsás forradalom , Tanácsköztársaság, trianoni békeszerződés, határontúli magyarok, ellenforradalom, kormányzó, konszolidáció. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István. Helynevek: Trianon, Magyarország új határai. Évszámok:1918,1919,1920.

11

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez. Témakör: Hazánk és a második világháború. Óraszám: 4 óra Cél

A revíziós politika következményeinek feltárása.

Tartalom

A revízió körülményei , eredményei és következményei. Magyarország jobbra tolódása Magyarország német megszállása.


Térképhasználat: Magyarország terület gyarapodása 1938 és 1941 között. Forráselemzés: kiáltványa.


Teleki

Pál

búcsúlevele,

Horthy

Miklós

Fogalmak: területi revízió, bécsi döntések, zsidó törvények, „hintapolitika „, megszállás, nyilas uralom, deportálás. Személyek:Teleki Pál, Kállay Miklós, Gömbös Gyula Helynevek: Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék. Évszámok:1941,1944.március 19.,1944.október 15.

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez. Témakör: A második világháború következményei hazánkban. Óraszám: 5 óra Cél

A pártállam kialakulása: főbb lépéseinek feltárása.

Tartalom

Háborús veszteségek, a megszállás következményei. Az újjáépítés. A párizsi békeszerződés.


Forráselemzés: fegyverszüneti egyezmény 1945, választási

12

plakátok. A versekben. Fejlesztési követelmények – a továbbhaladás feltételei

személyi

kultusz

megnyilvánulási

korabeli

Fogalmak: koalíció, beszolgáltatás, ÁVH. Évszám:1945-1947.

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez. Témakör: Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai és következményei. Óraszám: 3 óra Cél

A forradalom kitöréséhez vezető okok feltárása, a diktatórikus rendszerek elleni harc mozgatórugóinak feltárása, megismerése.

Tartalom

A pártállam. A Rákosi-diktatúra A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom és szabadságharc leverése. A megtorlás.


Térképhasználat:a forradalom eseményei Budapesten. Forráselemzés: Nagy Imre beszédei. Filmelemzés:dokumentumfilm: az 1956-os forradalom szabadságharc., Mészáros Márta: A temetetlen halott


Fogalmak: pártállam, függetlenség, munkástanács. Személyek: Rákosi Mátyás, Nagy Imre. Évszámok:1956.október 23-november 4.

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez. Témakör: A Kádár-korszak és a rendszerváltozás Óraszám: 6 óra

13

és

1956. tanulságainak, a „Kádári modell „kialakulásának feltárása.

Cél

A rendszerváltozás körülményeinek megismerése. A Kádár-korszak jellemzői.

Tartalom

Az életszínvonal és az eladósodás. Társadalmi válságtünetek. A rendszerváltozás előzményei és menete. Kormányok az ezredfordulóig Főbb tevékenységformák

Forráselemzés: Kádár János beszédei, képek a Kádárkorszak hétköznapjaiból, választási plakátok. Lényegkiemelés: a táblázatok, grafikonok a gazdasági élet alakulásáról.


Fogalmak: rendszerváltozás. Személyek: Kádár János, Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc Évszámok: 1989-1990.

A tartalom, az évszámok, a személyek, fogalmak és topográfiai ismeretek 30 %-os ismerete szükséges az elégséges szint eléréséhez.

Melléklet: II. TANMENETJAVASLAT: Javasolt tankönyvek: 9. osztály: Sipos Sándor: Az emberiség rövid története 9. A magyar történelem a kezdetektől 1914-ig Történelem a szakiskolák 9. osztálya számára Pedellus Tankönyvkiadó Kft. Debrecen, 2001

14

10. osztály: Sipos Sándor: Az emberiség rövid története 10. A magyar történelem 1914-től napjainkig Történelem a szakiskolák 10. osztálya számára Pedellus Tankönyvkiadó Kft. Debrecen, 2002

15

A. OM azonosító: Pedagógiai program

Recommend Documents