A nyelvészet története
2007. okt. 15.
Communicatio PhD, A nyelv rendszere
Ókor
A nyelv romlása • Ókori India: vallási szempontból elfogathatatlan a nyelv változása (eltérés a Védáktól) – Nyelvészt célja: az eredeti szövegek pontos reprodukálása – Panini (kb. i.e. 5. sz.) szanszkrit nyelvtana (3959 morfológiai szabály!) – elsı ismert nyelvtan – Csak a XIX. században jutott el a nyugati kultúrába (modern nyelvészet alapja)
Konvencionalizmus vs. naturalizmus • Platón: Kratülosz párbeszédek Szókratésszel (i.e. 4. sz.) Hermogenész: „hiszen semminek sincs természetétıl fogva neve, csak az elnevezık szokása és gyakorlata adja ezt neki” Kratülosz: „minden dolognak természettıl fogva van helyes, valódi neve […] emberfeletti hatalom adta a dolgoknak az elsı neveket”
Analógia vs. anomália • Arisztotelész (i.e. 3. sz.): De interpretatione – A nyelv és a logika összhangba hozása, szemantikai kategóriák
• Dionüsziosz Thrax (i.e. 2. sz.): görög leíró nyelvtan – szóalakok rendszerezése, szófajok, esetnevek
• Marcus Terentius Varro (i.e. 2. sz.): De lingua latina – 26 kötet! etimológia, morfológia, mondattan, összehasonlítás a görög nyelvtannal – A nyelv elsıdleges funkciója a kommunikáció, csak másodsorban a filozófiai vizsgálódások eszköze
Középkor, reneszánsz
Az „igaz” nyelv • Frigyes német-római császár (13. sz.) „Nyelvészeti kísérleteket végzett szerencsétlen gyermekekkel, megparancsolván nevelıanyjuknak és a dajkáknak, hogy mosdassák, fürösszék és szoptassák a gyermekeket, de úgy, hogy egy szót se szóljanak hozzájuk, ne játsszanak velük, mert meg szerette volna tudni, héberül szólalnak-e meg, görögül, latinul vagy arabul, netalán véletlenül a szüleik nyelvén. Ám hiába fáradozott, a gyermekek nem élhettek tenyerük csapkodása, gesztusok, a dajkálás és kedveskedés öröme nélkül.”
• IV. Jakab skót király (15. sz.) „A király fogott egy néma nıt, és adott a társaságába két kisgyermeket, ellátva ıt a felnevelésükhöz szükséges összes dologgal […] hogy így megtudhassa, milyen nyelvet beszélnek majd a gyermekek, ha elérik a felnıttkort. Egyesek szerint jól beszéltek héberül, de én ezt csak elmondás alapján tudom.”
Fordítás • • • • •
Görög és latin szövegek értelmezései Keresztény misszionárius tevékenység Arab és héber nyelvi kutatások Szótárak Modern nyelvek felváltják a latint
Általánosítások az emberi nyelvrıl (17-18. sz.) • Port Royal nyelvtan (franciául) összehasonlító filológia – Ami valamennyi nyelvben közös – A nyelvek közötti különbségek a mondatoknak van egy belsı mentális tartalma (ami a jelentést közvetíti) és egy külsı fizikai tartalma (ami a hangsor) (v.ö. Descartes viasza)
Modern nyelvészet
Diakronikus és szinkronikus nyelvészet • Diakronikus: összehasonlító és történeti filológia • Szinkronikus: nyelv leírása egy adott idıben
A nyelv szinkronikus tanulmányozása • Ferdinand de Saussure (1857-1913, Svájc) • Cours de linguistique générale langue
parole
Nyelv
Beszéd
Nyelvi jelek ismerete
A tudás használata
Idealizált
Egyéni viselkedés
Elvont „anyag”
Fonetika
Kompetencia
Performancia
Jelek és a szemiotika • Saussure: A nyelvi jel tetszıleges, hagyományon alapul – a jel független a jelentéstıl • Peirce (1839-1914): Hármas tagolás – Jel – Jel tárgya – Jel értelmezıje (a jel hatása az elmére, ami által a jel értelmezhetıvé válik)
Modern szemiotika • Irodalmi szövegek tanulmányozása • Vizuális kommunikáció – Gesztusok, arckifejezések, jelnyelvek, képhatások
• Tapintásos kommunikáció – Érintés, csikizés, kézfogás
• Akusztikai jelek – Fütty, dob
Nyelv és gondolkodás • Amerikai antropológusok indián nyelvekrıl • Franz Boas (1858-1942): Amerikai indián nyelvek kézikönyve „Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a nyelv ismerete nélkülözhetetlen eszköz a pontos és alapos ismeretszerzéshez.”
Nyelv és gondolkodás • Edward Sapir (1884-1939) és Benjamin Lee Whorf (1897-1941): – Nyelvi determinizmus: a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot – Nyelvi relativizmus: egy-egy nyelv megkülönböztetései nem fordíthatók le más nyelvekre
„A jelenségek világából általunk elkülönített kategóriákat és típusokat nem azért találjuk ott, mert minden megfigyelınek a szemébe ötlenek, ellenkezıleg, a világ benyomások kaleidoszkópszerő áradataként van jelen, és elméinkre – mégpedig jórészt az elméinkben levı nyelvi rendszerekre – vár a feladat, hogy rendszerezzék azokat. Annak, hogy úgy daraboljuk fel a természetet, és rendszerezzük a fogalmakat, ahogy tesszük, és azt tekintjük fontosnak, amint annak tekintünk, a legfıbb oka, hogy részesei vagyunk egy ilyen rendszerezést elıíró egyezménynek. Egy egyezménynek, amely a nyelvközösség egészére érvényes, és amelyet nyelvünk sémái rögzítenek.”
Generatív nyelvészet • Noam Chomsky (1928-) • Univerzális grammatika (kompetencia) • Formális, matematikai módszerekkel írjuk le • Biológiai jelenség • A szintaxis autonóm, a szemantikától függetlenül kell vizsgálni
Formális szemantika • Richard Montague (1930-1971) • Predikátum logikára épül • Alfred Tarski igazságelméletével – Az igazság megfelelési elmélete: „A hó fehér” akkor és csak akkor igaz, ha a hó fehér – Az igazság objektív – Egy állítás igaz vagy hamis.
• Ahol a nyelv nem illeszthetı a formális logikára, egy külön modul, a pragmatika magyarázza az eltérést • A pragmatika nem a nyelvi rendszer része, hanem az emberi viselkedés normáinak leírása
Kognitív nyelvészet • George Lakoff (Chomsky tanítvány) • A szintaxis, szemantika, pragmatika nem választható el egymástól • A mondat igazsága nem a világban van, hanem az ember elméjében (konceptuális) • A kompetencia-performancia kettısség értelmetlen
