A növényegészségügy hatósági ellenőrzési rendszere, a nem-honos károsítók bekerülésének és terjedésének megakadályozása Szőnyegi Sándor
2013. november
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Növényegészségügyi és Szaporítóanyag-ellenőrzési Osztály
A NÉBIH felépítése
Vidékfejlesztési Minisztérium Államtitkárság
NÉBIH Elnök
Élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettes Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Ig. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Ig.
Elnöki titkárság
Belső Ellenőrzési ig.
Humán politikai Ig.
Rendszerszervezési és Felügyeleti Ig.
Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Ig.
Kiemelt Ügyek Ig.
Gazdasági elnökhelyettes Felügyeleti díj és Forgalmazói Ellenőrzési Ig. Költségvetési Ig.
Állat-egészségügyi Diagnosztikai Ig.
Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Ig.
Borászati és Alkoholos Italok Ig.
Infromatikai Ig.
Állatgyógyászati Termékvizsgáló Ig.
Tenyésztési és növény termesztési elnökhelyettes Állattenyésztési Ig. Növénytermesztési és Kertészeti Ig.
Növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettes Növény-, Talaj- és Agrár-környezet-védelmi Igazg. Földművelésügyi Igazgatóság Erdészeti Ig.
Stratégiai szinten:
Operatív szinten:
Koordinációs szinten:
A nem-honos károsítók terjedése elleni védelem Növényegészségügy fő célja:
Kockázatelemzés
alapvető a növény-egészségügyi jogszabályozásban 7/2001 FVM növény-egészségügyi rendelet
? Mely károsítók jelentenek növény-egészségügyi kockázatot? Károsító veszélyesség elemzés (PRA= Pest Risk Analysis)
Mely növények, növényi termékek jelentenek növény-egészségügyi kockázatot? a TERMÉK KOCKÁZAT lehet elfogadható
kezelhető
elfogadhatatlan
szabadon bejöhet
vizsgálatköteles
tilalmazott
+ bizonyítvány BIP (EU határállomás)
A nem-honos károsítók elleni hatósági intézkedések tudományos alapja Indokolt-e fellépni?
(bekerülhet-e, megtelepedhet-e, elterjedhet-e, és elfogadhatatlan gazdasági kárt okoz-e)
károsító veszélyesség értékelés (Pest Risk Assessment)
•
Károsító veszélyesség elemzés, •
Alkalmazhatók-e intézkedések a veszélyesség csökkentésére?
• TUDOMÁNY
károsító kockázatkezelés (Pest Risk Management)
Ha igen,
•
PRA
Pest Risk Analysis,
vizsgálatkötelezetté válhat hozható ellene intézkedés!
• JOGALKOTÁS •
IPPC, WTO: A PRA a nem- honos károsító elleni intézkedés alapja
Tilalmazott károsítók
7/2001 FVM rendelet (2000/29/EK keretirányelvvel összhangban)
a károsító jogszabályi státusza I. mell.: a károsító behurcolása és terjesztése minden növényen tilos II. mell. meghatározott növényen vagy adott növényi részen (pl. szaporítóanyagon) tilos
Tilalmazott és vizsgálatköteles növények MELLÉKLETEK • III (HU:4) - tilalmazott növények, növényi részek bizonyos helyekről, esetleg bizonyos időszakban • IV (HU:5) - különleges előírások: I. szakasz: importnál 3. országból, II. szakasz: EU-n belüli forgalmazásnál • V (HU: 6): vizsgálatköteleztettség A: EU-n belüli forgalmazásnál (útlevél), B: importnál (bizonyítvány)
A növény-, növényi termék csoportok szerepe a nem-honos károsítók terjedésében
fogyasztásra termelt növények, szemes termények, természeti és mesterséges környezet növényei
Csekélyebb kockázatú
Nagyobb kockázatú
növények, növényi termékek
növények, növények, növényi termékek
ültetésre szánt növények, szaporítóanyagok, vetőmagvak, egyes faanyagok és termések
9
Termékkockázat csökkentése ellenőrzéssel
fogyasztásra termelt növények, szemes termények, fogyasztásra termelt növények,, növények
természeti és szemes termények, mesterséges természeti és mesterséges környezet környezet növényei növényei
Csekélyebb Felderítési kockázatú rendszer növények, növényi termékek
Nagyobb Növ.eü Növ.eü. . kockázatú vizsgálati rendszer növények,, növények növényi termékek
a nagyobb ültetésre szánt kockázatú növények, termékek szaporítóanyagok, szaporítóanyagok, vetőmagvak, ültetésre szánt növény vetőmagvak, vetőmagvak, egyes faanyagok egyes faanyagok éséstermések termések
10
Növény-egészségügyi hatósági ellenőrzési rendszer a kockázatok elfogadható szintre csökkentéséhez
fogyasztásra termelt növények, szemes fogyasztásra termelt termények, növények,, növények
természeti és szemes termények, fogyasztásra termelt mesterséges természeti és növények,, szemes növények mesterséges környezet termények, természeti és környezet növények mesterséges növényei környezet növények
Csekélyebb 53 károsítóra
Felderítési kockázatú rendszer Tervezett növények, (hálóterv) növényi termékek Célzott (célirányos)
Nagyobb Növ.eü Növ.eü. . kockázatú vizsgálati rendszer növények,, növények növényi termékek
a nagyobb kockázatú szaporítóanyagok, termékek
ültetésre szánt növény szaporítóanyagok, ültetésre szánt , vetőmagvak vetőmagvak,
szaporítóanyagok szaporítóanyagok, növény , ültetésre szánt növény, vetőmagvak, vetőmagvak, egyes faanyagok és termések egyes faanyagok
egyes faanyagok és termések és termések
SzúrópróbaSzúrópróbaszerű
11
Növény-egészségügyi intézkedések HA BEKERÜL Intézkedési célok:
! ? 1. Felszámolás
Hosszú távú 3. 2. Visszaszorítás védekezés
jelenlét
terjedés
Hatósági javaslat!
Hatósági intézkedés!
Grapevine flavescance dorée (FD) fitoplazma
Anoplophora Bursaphelenchus xylophilus
Bárhol
terjedési ütem csökkentése
Dryocosmus kuriphilus
Szaporítóanyagban
Rhagoletis completa
Drosophila suzukii
Bárhol
12
Növényegészségügy és a növényvédelem kapcsolata Károsítómentesség Intézkedési célok:
! ?
visszaállításának esélye
Károsító elterjedtsége
1. Felszámolás 2. Visszaszorítás 3. Hosszú távú jelenlét
védekezés
terjedés
terjedési ütem csökkentése
A termelő hatósági partnerei:
Növényegészségügy tájékoztatás , felderítés, intézkedés, kezdeményezés: védekezési technológiára, felhasználási engedélyre
Engedélyezés, Növényvédelem védekezési technológia kidolgozása felhasználási engedély kiadása
Együttműködés I. - Észleléskor Termelő kötelezettsége, jogosultsága
2008. évi XLVI. tv. az élelmiszer láncról és hatósági felügyeletéről
KÖTELEZETTSÉG •
•
A termelő, földhasználó köteles: a zárlati károsító fertőzést / gyanút
jelenteni a növényvédelmi szervnek
károsítót
elpusztítani, terjedését megakadályozni
Mindenkire kiterjed: aki növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít (beleértve a legeltetést is), feldolgoz, forgalomba hoz, tárol, szállít vagy felhasznál, (pl. kutatás céljára) (a termelő törvényi definíciója)
•
Nemzetközileg elfogadott - nem érinti az első publikáció jogát
JOGOSULTSÁG A termelő, földhasználó jogosult kártalanításra
Együttműködés II. - Szándékolt behozatal Kutatási és kísérleti célra TILOS!
A nem-honos károsítók és az ezeket potenciálisan tartalmazó és tilalmazott növények/anyagok behozatala és fenntartása FELTÉTELEKKEL!
DE:
kutatási és kísérleti célra engedélyezhető: a károsító esetleges kijutását megakadályozó körülmények biztosításával
Eljárásrend kísérleti behozatalra 1.Kérelem benyújtása a NÉBIH NTAI-nak 2.Kockázati szint megállapítása 3.Megyei kormányhivatal NTI helyszíni ellenőrzése – szakvélemény készítése 4.Engedély kiadás - kétféle engedély kell: ü a tevékenység végzésére (1 évre), ha megfelel a vizsgálóhely ü a károsító/növény/anyag behozatalára vagy szállítására 5.Karantén körülmények között végzett tevékenység ellenőrzése
Magyarországon legújabban megjelent nem-honos, karantén károsítók
Szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma Grapevine flavescence dorée phytoplasma(FD) ‘Candidatus Phytoplasma vitis’ Magyarországon első észlelés: Lenti, Kerkateskánd 2013. aug. újabb fertőzés: Badacsonytomaj 2013. nov. • szőlőben: Lenti, Kerkateskánd, Badacsonytomaj • erdei iszalagban: Lenti, Kerkateskánd, Badacsonytomaj • FD vektorában (Scaphoideus titanus): Kerkateskánd
1. Felszámolás
2. Visszaszorítás
3. Hosszú távú védekezés
17
Szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma földrajzi elterjedése
18.
?
Badacsonytomaj
Lenti Kerkateskánd
19.
Szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmával fertőzött szőlő (Lenti)
20
FD által okozott tünetek I.
Főerek közötti elszíntelenedés
Főerek mentén történt elszíneződés
Nekrózis
A Flavescense dorée és Stolbur fitoplazma tünetei hasonlítanak Elkülönítés: Kizárólag molekuláris diagnosztikai módszerekkel
FD által okozott tünetek II.
csökkent értékű szőlőfürtök kialakulása
csökkent mértékű hajtás, elfásodás
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elterjedése Magyarországon
24
Felderítés: az egész országban, 2004 óta. Cél: az aranyszínű sárgaság betegség (FD) és terjesztő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus
titanus) jelenlétének felderítése •
A vektor már 2007 óta jelen van szőlőültetvényeinkben
Hatósági intézkedés Flavescence dorée és vektora ellen a folyamatban lévő jogszabály-módosítás szerint
Az intézkedésre nincs EU-s előírás, a tagállami gyakorlatot követjük az új szükséghelyzeti határozatok szellemében Körülhatárolt terület kijelölése:
Körülhatárolt terület
26
Intézkedések a fertőzött területen (1 km) • az összes szőlőtermő terület zárlat alá helyezése • a fertőzött + a jellegzetes szőlő sárgaság tüneteit mutató szőlőnövények megsemmisítése • az erdei iszalag növények eltávolítása • a teljes ültetvény megsemmisítése: ha a fertőzött és a sárgaság-tünetes növények aránya >30 % • kötelező védekezés elrendelése a vektor ellen (állami védekezés) minden szőlőterületre • zárlat feloldása: a fertőzés felszámolása utáni 2. év végén 27
Intézkedések a pufferzónában • a szőlő sárgaság tüneteit mutató növények arányának felmérése • a laborvizsgálattal fertőzöttnek talált növények megsemmisítése • kötelező védekezés elrendelése a vektor ellen minden szőlőterületen • az áttelelő tojások ellen: metszés, nyesedék megsemmisítése, olajos szerek kijuttatása • lárvák és imágók ellen: a szőlőkártevő rovarok ellen használt hatóanyagokkal (pl. tiametoxam, klórpirifosz, klórpirifosz-metil, cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin) június elejétől 1015 naponként (2-3x) védekezni kell – alapvető a lárvák elleni kezelés (a csapdafogás előtt!) 28
Egyéb intézkedések • a körülhatárolt területeken az elhanyagolt ültetvények felszámolása (törvénymódosítási javaslat) • az ország összes szaporítóanyag előállító területén kötelező védekezés a vektor ellen, az erdei iszalag növények eltávolítása • termőültetvényekben javaslat a vektor elleni védekezésre
29
Dryocosmus kuriphilus Szelídgesztenye gubacsdarázs
1. Felszámolás
2. Visszaszorítás
3. Hosszú távú védekezés
30
Dryocosmus kuriphilus előfordulása Magyarországon (2009-2013)
2013 fertőzés 2013 fertőzés (2009-es behozatalhoz kapcsolható fertőzés)
Természetes terjedés Ültetési anyag behozatala Olaszországból
2010 (felszámolt) 2009 (felszámolt)
31
Intézkedések Bármely fertőzés esetén: • 15 km (5+10) sugarú körülhatárolt terület meghatározása • felderítés • körülhatárolt területen belül működő faiskola rovarbiztos háló alatt Szaporítóanyag fertőzése esetén • Faiskolában, árudában: megsemmisítés • Szaporításra kijelölt fáknál: kizárás a szaporításból Fiatal ültetvény fertőzése esetén Ha az észlelés az imágó rajzása • előtt: összes friss gubacs eltávolítása, elégetése • után: permetezés Természeti környezetben bekövetkezett fertőzése esetén Természetes ellenségek kijuttatása 32
Megoldás a természetes ellenség
33
Rhagoletis completa Dióburok légy Jogszabályi státusz: 7/2001 1A/I Elterjedése: É-Amerika -Kanada -USA
Tápnövény: Juglans spp. 50% -os kárt okozhat
Európa: -Svájc -Németország -Szlovénia -É-Olaszország -Horvátország -Franciaország -Ausztria -Magyarország
1983 1993 1997 1998 2003 2007 2008 2012
1. Felszámolás
2. Visszaszorítás
3. Hosszú távú
védekezés
Felderítés: 2007-től csapdák kihelyezésével Első észlelés és kimutatás: 2011. október, Kőszeg (Nyugat-magyarországi Egyetem) Hatósági kimutatás: 2012. július, Kőszeg
Rhagoletis completa előfordulása 2012-ben Magyarországon a csapdázási eredmények alapján
2013 Lengyeltóti Segesd
2012
36
Fotó: Bodor János 37
dióburok-gabonalégy Polyodaspis ruficonis
dióburok-légy Rhagoletis completa
Kártételük és lárváik igen hasonlók , de az imágók és a bábok alapján könnyen megkülönböztethetők
38
Hatósági javaslataink a dióburok légy elleni védekezéshez • sárga ragacsos illatcsalétekkel kiegészített csapdák kihelyezése • a talaj fóliatakarása az áttelelés megakadályozására • lehullott zöld termésburok és a burokmaradványok megsemmisítése égetéssel • növényvédő szeres kezelés – a populáció gyérítésére deltametrin, zeta-cipermetrin, tiakloprid, acetamiprid hatóanyagú készítményekkel (eseti felhasználási engedély)
39
Drosophila suzukii Foltosszárnyú muslica 2012: M7 autópálya mentén (Táska pihenőhely, Somogy): 5 egyed 2013: M1 autópálya mentén (Mosonmagyaróvár, Győr): 1 egyed M7 autópálya mentén (Letenye, Zala): 1 egyed (Táska pihenőhely, Somogy): 1 egyed
1. Felszámolás
2. Visszaszorítás
3. Hosszú távú
védekezés
40.
Az EPPO 2011-ben PRA alapján a sürgős fellépést igénylő károsítók közé sorolta a Drosophila suzukiit
Japánból származik, jelen van Dél- és Kelet-Ázsia É- Amerika, Kanada
Európa • Spanyolország 2008 • Olaszország 2009 • Dél- Franciaország 2010 • Svájc, Szlovénia 2011 • Oroszország • Ausztria 2011 • Magyarország 2012
Gazdanövényei: • bogyósok (szamóca, málna) • csonthéjasok (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva) – meggy – Európában még nem! • előfordulhat szőlőn, almán, körtén is
Kártétel: • áprilistól- novemberig károsít • tojásait egészséges érőfélben lévő gyümölcsökbe rakja (2-3 db/gyümölcs) • lárvák a gyümölcshúsból táplálkoznak • a termés besüpped, majd elrothad
Szaporítóanyaggal nem terjed, a termést károsítja, az nem tehető vizsgálatkötelessé A védekezés a termelő feladata lesz
Közeli időszakban fenyegető nem-honos károsítók Karantén státusz (EU, HU)
szükséghelyzeti határozat
• Anoplophora chinensis (A. glabripennis glabripennis))
Q Q
+
• Bursaphelenchus xylophilus
Q
+
• Epitrix spp spp..
-
• Pomacea insularum • Pseudomonas syringae pv pv.. actinidiae
2012/138/EU nincs,
de alkalmazható rá a 2012/138/EU
2012/535/EU 2012/270/EU 2012/697/EU 2012/756/EU
44.
Fa-csomagolóanyaggal terjednek: Anoplophora glabripennis (Simahátú csillagoscincér) Bursaphelenchus xylophilus (Fenyőrontó fonálféreg)
Ázsiai cincérek (Anoplophora sp.) Fő forrás: Kína!
Anoplophora chinensis szemcséshátú csillagoscincér
Bekerülés:
Növényanyaggal
Felderítése: • faiskolák, árudák • forgalmazó helyek • határkirendeltségek és azok környéke • parkok
Anoplophora glabripennis simahátú csillagoscincér
Fa-csomagolóanyaggal
• Kínai árut behozó cégek (pl. kertépítési köveket)
• fa-csomagolóanyag (raklap) gyártók és azok környéke 46. • parkok
Gazdanövényei Anoplophora chinensis (szemcséshátú csillagos cincér) • Polifág kártevő – őshazájában (Kínában és a Távol-Keleti országokban) a citrusfélék, – egyéb lombhullató fák - elsősorban Acer fajok és Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cornus spp., Corylus spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus laurocerasus, Pyrus spp., Rosa spp., Salix spp. és Ulmus Anoplophora glabripennis (simahátú csillagos cincér) • Polifág kártevő – lombhullató fák (elsősorban Populus, Salix, Acer fajok)
Jan - Dec
Lárva
Életciklus 2 -3-4? év…
Rágcsálék Május - Nov
Imágó
Báb
Tojás
Jun - Aug Május vége – Okt. eleje
Röpnyílások Jan - Dec
Jun - Aug
Rágcsálék
Hatósági intézkedések – A fertőzött állomány megsemmisítése + 100 m-es körzetben minden gazdanövény kivágása (gyökerestől) – Körülhatárolt (fertőzött) körzet kijelölése: 2 km (1km), 4 évre, ott – a gazdanövények intenzív ellenőrzése, – a forgalmazás korlátozása - ellenőrzött termesztés: 2 évig Nem kell körülhatárolt körzetet kialakítani, ha bizonyított, hogy a károsító nem telepedhetett meg
– Körülhatárolt területről történő kiszállítás feltételei •
növényútlevél kíséretében
•
termesztés a kiszállítást megelőző 2 évben A. chinensis-mentes, regisztrált termőhelyen és – növény-egészségügyi ellenőrzés évente 2 alkalommal, megsemmisítő mintavétellel, 1 %-os fertőzöttség kimutatása 99 %-os valószínűségi szinten és – teljes fizikai védelem vagy [megelőző kémiai kezelés / megsemmisítő mintavétel + hatósági felderítés alapján mentesség 1 km-es körzetben is]
Bursaphelenchus xylop xyloph hilus Fenyőrontó fonálféreg
Bursaphelenchus xylop xyloph hilus vektora (Monochamus cincérfajok) és a vektor kártétele
Az Ophiostoma picea kékfestő gomba megjelenése utalhat a fonálféreg jelenlétére utal
Hatósági intézkedések ha bekerül Körülhatárolt terület létrehozása • Fertőzött terület – az összes gazdanövény tarvágás: (100-) 500 m sugarú területen • Puffer zóna: a fertőzött területtől számított, minimum 6 km; 20 km – felderítés, mintavétel Kétféle stratégia alkalmazható: 1) Felszámolás : radikális, „ameddig csak lehet”! 2) Visszaszorítás - tarvágás nem kell, de fokozott követelmények a felderítésre (vektor is) és a mintavételre Szállítási követelmények: Növényútlevél a mentes növényanyagra és hőkezelt faanyagra, ISPM-15 szerinti hőkezelés és jelölés fa-csomagolóanyagra
Epitrix fajok: burgonyabolhák E. tuberis, E. similaris, E. cucumeris 2004: Fertőzés észlelése Portugáliában – okozója ismeretlen
2009: a károsító azonosítása fekete színű, sárga csápú,1.5-2.0 mm-es földibolha (Chrysomelidae)
Epitrix similaris –
gumókártétel okozója
Epitrix cucumeris gumókártétel??
Epitrix fajok: burgonyabolhák E. tuberis, E. similaris, E. cucumeris Észak-Amerikában honos burgonyakártevők EPPO Akciós listáján 2010 óta EU: szükséghelyzeti határozat
• Epitrix tuberis: a legveszélyesebb, Európában még nincs • Epitrix similaris: fertőzés Portugáliában (2004), Spanyolországban (2008, 2010) • Epitrix cucumeris: fertőzés Portugáliában (2004)
Epitrix tuberis Észak-Amerikában
Kártétel levélen: imágó lyukakat rág (1-2 mm)
Epitrix lárvák okozta jellegzetes felszíni kártétel gumón
Fő kártétel: a lárva táplálkozási járatai
a gyökérzeten és a gumón
• Elsősorban minőségrontó hatás – esetenként eladhatatlanná válik az egész gumótermés; • csökkenhet a tárolhatóság is.
Epitrix tuberis lárv rvája ája okozta kártétel Észak--Amerikában Észak THE INSECTS
E. tuberis a feldolgozási minőséget is rontja 59
Epitrix similaris okozta kártétel Portugálában
Kezelés nélkül nagy gazdasági kártétel valószínű – akár 80% is. 2008-ban a Portugáliában feldolgozásra feladott egész burgonya szállítmányokat utasítottak vissza Franciaországban és Spanyolországban.
Epitrix lárva
Az Epitrix similaris életciklusa: kb. 6 hét
bogárkártétel
Áttelel a talajban kb. 200 tojás/nőstény
Gazdanövények • Fő gazdanövények
– burgonya, – paradicsom, – tojásgyümölcs, – dohány • Gyomnövények
– Solanum nigrum, – Datura stramonium
Védekezési lehetőségek a termőhelyen • a szezon elején végzett kiegészítő rovarölő szeres (neonikotinoid - acetamiprid - és szintetikus piretroid - bifentrin) kezelések csökkentik a gumókártételt. • Kétéves vetésforgó, az árvakelések és gyomok irtása.
Kiadványaink I. Erdészeti karantén károsítók TÜNETISMERTETŐI
Kiadványaink II. Növény-egészségügyi információs oldalak
NÉBIH – honlap közlemények
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET !
