A) Nevelési program... 4 I. Bevezető... 5 II. Jogi státusz... 6 III. Alapelvek... 8 IV. Pedagógiai folyamat V. Kapcsolatrendszerek

Paksi Vak Bottyán Gimnázium

Pedagógiai program

Tartalomjegyzék A) Nevelési program...................................................................................................................... 4 I. Bevezető ...................................................................................................................................... 5 II. Jogi státusz ................................................................................................................................ 6 A Vak Bottyán Gimnázium intézményi szakmai alapdokumentuma .......................................... 6 2. Az intézményben működő tagozatok, osztályok...................................................................... 7 3. Alapítványaink ......................................................................................................................... 7 4. Kitüntetések ............................................................................................................................. 8 III. Alapelvek ................................................................................................................................. 8 1. Rövid történeti áttekintés ......................................................................................................... 8 2. Az iskolában folyó pedagógiai munka alapelvei, értékei ...................................................... 10 3. Az iskolában folyó nevelő -, oktató munka céljai, feladatai .................................................. 11 3.1 Céljaink ............................................................................................................................. 11 3.2 Feladataink ....................................................................................................................... 11 3.3 Fejlesztendő kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok...................................... 12 4. Jövőképünk ............................................................................................................................ 22 IV. Pedagógiai folyamat .............................................................................................................. 23 1. A pedagógiai folyamat eszközei, eljárásai, sajátos pedagógiai módszereink ........................ 23 2. Az iskolai élet munkarendje, felelősségi körök ..................................................................... 28 3. A nevelési folyamat ............................................................................................................... 29 3.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................. 29 3.2 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................. 31 3.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................. 33 3.4 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ................................................................................................................................................ 34 3.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai........................................................................ 46 3.6 Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai ..................................................................... 56 V. Kapcsolatrendszerek .............................................................................................................. 57 1. Hagyományok, rendezvények, pályázatok............................................................................. 57 2. A szülő – tanuló – pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái együttműködésének formái ........................................................................................................ 60 2.1 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ...................................................................................................................................... 61 2.2 Az iskola külső kapcsolatai ............................................................................................... 61 VI. A beiskolázás helyi rendje és a tanulmányok alatti vizsgák ............................................. 62 1. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................................................. 62 2. A belső vizsgák rendszere ...................................................................................................... 68 3. Az iskolaváltás, valamint a felvétel és az átvétel helyi szabályai .......................................... 72 II. Feltételek ................................................................................................................................. 76 1. A pedagógiai program végrehajtásának személyi feltételei ................................................... 76 1


Pedagógiai program

B) Helyi tanterv ........................................................................................................................... 77 I. A választott kerettanterv: ....................................................................................................... 78 1. Kötelezően választandó és szabadon választható tanórai foglalkozások óraszámai osztálytípusonként, ill. évfolyamonként .................................................................................... 78 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. ........ 86 3. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ................................................................................................ 86 4. Az erkölcstan/ hit és erkölcstan oktatás megszervezésére vonatkozó szabályok ................ 104 5. A sajátos nevelési igényű tanulóinkra vonatkozó fejlesztő program alapjai az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról alapján ................................................................................. 107 II. Az iskolai képzés rendje....................................................................................................... 116 1. Iskoláskorúak oktatása ......................................................................................................... 116 1.1 Az iskola gyerekképe és az iskola ebből fakadó feladatai .............................................. 116 1.2 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................ 117 1.3 A képzés belső szakaszai ................................................................................................. 130 1.4 Képzési specialitások, irányok ........................................................................................ 133 2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai ................................................................................................................................... 134 2.1 Kötelező tanórai foglalkozások ...................................................................................... 134 2.2 Választható tanórai foglalkozások és szerveződésük...................................................... 135 2.3 A testnevelés-tanítás sajátosságai .................................................................................. 136 2.4 Művészeti képzés lehetőségei .......................................................................................... 138 2.5 A középszintű érettségi vizsga témakörei vizsgatárgyanként ......................................... 138 2.6 A tanuló tanulmányi munkájának értékelési módjai, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei.............................................................................................. 156 3. Felnőttoktatás ................................................................................................................. 166 3.1 A beiskolázás sajátos feltételei a felnőttoktatásban ....................................................... 167 3.2 Képzési formák, képzési specialitások a felnőttoktatásban ............................................ 168 3.3 A tanulói jogviszony........................................................................................................ 170 III. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai .............................................................................................. 171 Óraterv táblázatok .................................................................................................................... 171 IV. Tantárgyi helyi tantervek ................................................................................................... 192 1. Az otthoni (tanulószobai) felkészülés elvei ......................................................................... 192 2. Tantárgyi tantervek rendszere (kifutó rendszerben) ............................................................ 192 3. Tantárgyi tantervek rendszere 2013. 09. 01-jétől (felmenő rendszerben) ........................... 194 3.1 Hat évfolyamos gimnáziumi képzés (7-12. évfolyam) ..................................................... 194 3.2 Négy évfolyamos gimnáziumi képzés (9-12. évfolyam) .................................................. 195 3.3 Felnőttoktatási gimnáziumi képzés ................................................................................. 196 V. Iskolai egészségnevelési program ........................................................................................ 197 1. A testi és lelki egészségre nevelés szintjei ........................................................................... 198 2. Az egészségfejlesztéssel összefüggő prevenciós intézkedések ........................................... 202 2


Pedagógiai program

VI. Az iskola környezeti nevelési programja .......................................................................... 208 1. Feladataink ........................................................................................................................... 209 2. Helyzetkép, helyzetelemzés ................................................................................................. 209 3. Konkrét célok, fejlesztendő kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok ............... 210 4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek .................................................................................. 213 5. Az iskolai környezet formálása ............................................................................................ 214 6. Módszerek ............................................................................................................................ 214 7. Résztvevők és erőforrások ................................................................................................... 215 8. Taneszközök ........................................................................................................................ 216 9. Kommunikáció ..................................................................................................................... 216 10. Továbbképzés .................................................................................................................... 217 VII. Záró rendelkezések ........................................................................................................... 218

3


A) Nevelési program

4

Pedagógiai program


Pedagógiai program

I. Bevezető A Vak Bottyán Gimnázium Paks városának félévszázados középiskolája. Erős társadalmi igény, közakarat hozta létre, s működése azóta is szorosan összefügg a település történelmével. A benne dolgozók, tanulók életét ugyanúgy áthatja a Duna közelsége, szeretete, mint általában a paksi polgárokét. Az elmúlt évtizedekben az Atomerőmű létrejötte komoly változásokat hozott a térségben. Megindult a városiasodás, növekedett a lakosság. Az ide települt műszaki értelmiség hatással volt a város szellemi életére. A paksi lokálpatriotizmus és a modern nagyipar velünk szemben támasztott igényei egyszerre voltak jelen iskolánkban. A közelmúlt társadalmi változásai, az Európai Unióhoz való csatlakozás ténye, s az ebből eredő átalakulási folyamat a közoktatási intézményekre is hatással volt. Másrészt szűkebb környezetünk is átalakult: a lakosság, így a diákok száma is csökkenni kezdett. Ezen változásoknak kívánunk megfelelni az intézmény arculatának folyamatos formálásával, korszerűsítéssel, hogy a Vak Bottyán Gimnázium a következő évtizedekben is méltán szolgálja Paks városának és vonzáskörzetének lakosságát.

5


Pedagógiai program

II. Jogi státusz A Vak Bottyán Gimnázium intézményi szakmai alapdokumentuma Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Tolna megye Tankerület megnevezése: KLIK Paksi Tankerülete OM azonosító: 036391 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény Megnevezései Hivatalos neve: Paksi Vak Bottyán Gimnázium Feladatellátási helyei Székhelye: 7030 Paks, Dózsa György út 103. Alapító és a fenntartó neve és székhelye Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Típusa: gimnázium OM azonosító: 036391 Köznevelési és egyéb alapfeladata 7030 Paks, Dózsa György út 103. általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felső tagozat 7-8. évfolyamok sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - nappali, esti évfolyamok: négy, öt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) iskola maximális létszáma: 814 fő intézményegységenkénti maximális létszám: általános iskolai nevelés-oktatás 72 fő 6


Pedagógiai program

gimnáziumi nevelés-oktatás 546 fő felnőtt oktatás 196 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7030 Paks, Dózsa György út 103. Helyrajzi száma: 3484 Hasznos alapterülete: bruttó 3108 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Paks Város Önkormányzata Működtető székhelye: 7030 Paks, Dózsa György út 55-61. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 2. Az intézményben működő tagozatok, osztályok a) Iskoláskorúak oktatása

- Gimnázium (nappali rendszerű oktatás) hat évfolyamos képzés: évfolyamonként egy-egy osztály négy évfolyamos képzés: évfolyamonként egy-két osztály 9. nyelvi előkészítő osztály /öt évfolyamos képzés/ kifutó rendszerben b) Felnőttoktatás

- Felnőttoktatási gimnázium nappali munkarend szerint: 12. évfolyamon egy osztály kifutó rendszerben esti munkarend szerint: évfolyamonként egy osztály Megjegyzés: szükség szerint a közbülső évfolyamokon is szervezhető osztály azokból, akik a bemeneti feltételeket teljesíteni tudják. c) Az intézményben szerezhető végzettség

A Vak Bottyán Gimnázium érettségit adó középiskola. A képzés sikeres befejezését igazoló középiskolai bizonyítvány megszerzése után a végzettek érettségi vizsgát tehetnek mindkét tagozaton. A gimnázium által kiállított bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, illetve jogszabályilag meghatározott szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. 3. Alapítványaink 7


Pedagógiai program

- Az intézmény által létrehozott: „Vak Bottyán Alapítvány” - Az iskola egy volt növendéke által alapított: „Bekker Alapítvány” Mindkettő kamataiból tanulóink részesülnek jutalomban az utolsó tanév végén kiváló tanulmányi munkáért, kiemelkedő szellemi vagy sporttevékenységért. - Paks Város Önkormányzata által alapított: „Vak Bottyán Tehetséggondozó Közalapítvány” Célja: az alaptevékenységeken túlmutatóan az iskola színvonalas működésének segítése, a változó követelményekhez való igazodás feltételeinek megteremtése 4. Kitüntetések „A Vak Bottyán Gimnáziumért” emlékérem az iskola legmagasabb kitüntetése A „Vak Bottyán Vándorkupa” a legjobb sportoló kapja évenként. „Dr. Tarisznyás Györgyi-díj” A Paksi Vak Bottyán Gimnázium Öregdiákjai Egyesülete által alapított elismerés, az emlékplakettet humán és reál szakterületen minden tanévben a legeredményesebb diáknak ítélik oda.

III. Alapelvek 1. Rövid történeti áttekintés 1945 előtt Pakson nem volt középiskola, bár létesítésének gondolata az 1910-es évektől többször felmerült. A második világháborút követően polgári kezdeményezésre jött létre a mai Vak Bottyán Gimnázium elődje, 1945 október 1-jén „Állami Közgazdasági Középiskolai Előkészítő Tanfolyam” elnevezéssel; majd az 1949/50. tanévtől kezdődően közgazdasági középiskolaként működött tovább. A Paksi Állami Kereskedelmi Középiskola az 1951/52. tanévtől technikum lett, illetve szakiskolai osztállyal bővült ki. Az iskola fennállásának 10. évében választotta névadójául Vak Bottyán generálist, a Rákócziszabadságharc kiemelkedő alakját, kinek neve összeforrt Paks és környéke történelmi múltjával. A paksi „Vak Bottyán Közgazdasági Technikum” fokozatos átalakulása az 1955/56. tanévben kezdődött az első gimnáziumi osztály elindításával. ‘59/60-ban már humán és reál gimnáziumi osztályokban folyt a tanítás. Az ország sok más gimnáziumához hasonlóan a 60-as években Pakson is indultak szakközépiskolai osztályok, néhány évig vegyes típusú középiskolaként működve. 8


Pedagógiai program

Az iskola az 1971/72. tanévtől kezdődően lett újra tiszta profilú gimnázium; hivatalos neve: Vak Bottyán Gimnázium, Paks. Az akkor 2 - 2 párhuzamos osztállyal rendelkező iskola a még viszonylag új, típusterv alapján készült 8 tantermes iskolaépületben ideálisan működhetett. Orosz nyelvi szakosított tantervű osztályaiból kiváló eredménnyel kerültek ki tehetséges diákjai, s futottak be azóta jelentős életutat. A mai Vak Bottyán Gimnázium tehát az első paksi középiskola több évtizedes történelmében gyökerezik. A névre, amit visel az iskola, a mai diákok legalább annyira büszkék, mint elődeik. Kifejezi számukra a hagyományokhoz való ragaszkodást, a településükhöz, környezetükhöz való kötődésüket. A mai iskola új helyzetbe 1994 őszére került. Elemezve az intézmény helyzetét, figyelembe véve a társadalmi környezet igényeit a nevelőtestület komoly pedagógiai fejlesztőmunka megkezdését határozta el. Elsőként a négy évfolyamos képzés alakult át az új típusú humán és reál osztályok létrehozásával. Majd az 1996/97. tanévtől megtörtént a hat évfolyamos gimnáziumi képzés beindítása. Jelentős fejlesztés történt az idegennyelv-oktatásban és beépült a tanrendbe az informatikaoktatás is. Kiszélesedett a felnőttképzés; a szakmunkások hároméves szakközépiskolája 1997 őszétől a levelező forma mellett már nappali munkarend szerint is működik a délutáni képzés keretében. A nappali munkarend szerinti oktatásban bevezettük a német nyelv tanítását. Mindezen új feladatok belső szervezeti átalakulást hoztak az intézmény működésében, s természetesen csak egy megnövekedett létszámú tantestülettel voltak megoldhatóak. A személyi feltételekkel párhuzamosan a tárgyi feltételek megteremtésére is szükség volt. Az épület célszerű belső átformálásán túl emeletráépítéssel és egy esztétikus új szárny hozzáépítésével a korábbi 8 tantermes iskolaépület 14 osztálytermes és a csoportbontásokra is lehetőséget adó szép iskolává formálódott. Jogszabályi változások okán a képzési rendszer átalakulására 2001 szeptemberétől kerül sor ismét. A kerettantervi rendelet hatályba lépésével új helyi tantervek kidolgozása történt meg. Az iskoláskorúak középiskolai oktatásában a tartalmi továbbfejlesztés mellett változatlanul hat évfolyamos és négy évfolyamos gimnáziumi osztályokba iskoláztunk be, a 2008/2009-es tanévtől a nyelvi előkészítővel induló öt évfolyamos képzés is szerepel képzési kínálatunkban. 2010/2011. tanévtől új típusú nyelvi osztályt indítottunk humán és informatika irányultsággal. A felnőttoktatásban azonban – kimenő rendszerben – a szakmunkások szakközépiskolája megszűnt. Helyét a felnőttek gimnáziuma vette át. Iskolánk módot kíván nyújtani arra, hogy a lakosság minél szélesebb rétege megszerezhesse az érettségit a felnőttképzés keretében akár nappali -, akár esti munkarend szerinti tanulással. Magyarország alaptörvénye (2011. április 25.) és a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről képezi nevelő-oktató munkánk legfontosabb keretét, a tartalmi szabályozás a 9


Pedagógiai program

110/2012.(VI.4.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról és az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet alapján történik. A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. 2. Az iskolában folyó pedagógiai munka alapelvei, értékei „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele... Merj a magad értelmére támaszkodni!” „Immanuel Kant” Nyitott, gyermekközpontú iskolában, aktív cselekedtető tanórákon, foglalkozásokon és délutáni beszélgetéseken felnövekvő kreatív, jó kommunikációs készséggel rendelkező, önálló értékalkotásra képes, toleráns, hazaszerető embereket, felelős állampolgárokat akarunk nevelni. A gimnázium készítsen fel az értelmiségi pályákra, továbbá adjon választási lehetőséget a különböző pályairányokra való felkészüléshez és biztosítsa az ehhez szükséges színvonalas munka feltételeit. A sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat is fogadjuk, akik egyéni bánásmódra szorulnak. Arra törekszünk, hogy szoros emberi kapcsolat alakuljon ki tanár és diák között. Olyan iskolát építünk, amelyben tanár és diák együttműködik, mert kiegyensúlyozott, harmonikus embereket szeretnénk nevelni. Nevelési alapelvek 10

Gyermekközpontúság elve Komplexitás elve Tapasztalatszerzés elve Következetesség elve Motiváció elve A tanulói öntevékenység elve

Paksi Vak Bottyán Gimnázium -

Pedagógiai program

A nyitottság elve Toleranciára nevelés elve Az esélyegyenlőség érvényesítése Együttműködni tudás Nyilvánosság, igazságosság Erkölcsös, önálló életvitelre nevelés elve Köz- és magánérdekek összeegyeztetésének elve Fenntartható fejlődésre és egészséges életmódra nevelés elve

3. Az iskolában folyó nevelő -, oktató munka céljai, feladatai 3.1 Céljaink - Az esélyegyenlőség érvényesülésének megőrzése. - Pedagógusaink fordítsanak kellő figyelmet az egyéni képességek felismertetésére, a kiemelkedő tehetségek gondozására. - Az intézmény sokszínű képzési kínálatát a jövőben is meg kell őrizni. - Törekedni kell arra, hogy a mára kialakult 4,0 fölötti iskolai jegyátlag az elkövetkezendő években is tartható legyen. - Őrizzük meg az idegennyelv-tanítás hatékonyságát. - Tovább kell javítani az informatikaoktatás hatékonyságát: célul tűzzük ki, hogy a képzési időszak végére egyre több diákunk szerezzen ECDL vizsgát, vagy azzal egyenértékű tudást. - Előre kell lépni a tanulói személyiség komplex fejlesztése terén a kulcskompetenciák és a kiemelt nevelési fejlesztési feladatok szem előtt tartásával. - Jobban kell építeni a tanórai és a tanórán kívüli munkában a tanulók kreativitására, önálló ismeretszerzésére, újszerű pedagógiai módszerekre. - El kell érni, hogy a képzési időszak végére diákjaink túlnyomó többsége el tudja fogadni a másságot, ne gondolkozzon kirekesztő módon. - Érjük el, hogy ifjaink úgy hagyják el a középiskolát, hogy jól ismerik saját nemzetük kultúráját, s azt az összeurópai kultúra szerves részének tekintik, továbbá tudják állampolgári jogaikat és kötelességeiket. 3.2 Feladataink - Beiskolázáskor, majd a teljes oktatási folyamatban megteremtjük a társadalom minden rétegéből kikerülő gyermekek tanulásának optimális feltételeit. - Biztosítjuk a gyermekek értelmiségi pályára történő felkészülését. - Megkülönböztetett figyelemmel fordulunk a különleges bánásmódot igénylő gyermekek felé. - Sokszínű iskolát építünk, melyben a humán– és reál érdeklődésű diákok egyaránt kiemelt fejlődési lehetőséget kapnak. - A helyi tantervben a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tartalmakat megjelenítjük. - Diákjainkban tudatosítjuk, hogy elsődleges feladatuk a tanulás. Tanulásmódszertani ismeretekkel is segítjük a fiatalokat a jobb teljesítmény elérésére. - A nyelvi csoportok kialakításával biztosítjuk minden tanulónk számára az első és a második idegen nyelv fejlődési szintjéhez igazodó tanulását. - Az informatikai eszközhálózat bővítésével, a könyvtár és a szabad felhasználású gépek segítségével biztosítjuk a feltételeket az egyéni tanuláshoz. - A tanítási órákat és az iskolai élet egészét úgy hangoljuk össze, hogy együttesen szolgálják 11


-

-

-

-

-

Pedagógiai program

diákjaink teljes személyiségfejlődését, nevelődését. Diákjaink legyenek nyitottak a külvilág felé; képessé tesszük őket arra, hogy a tankönyvi tananyagon túl is tudjanak információkat szerezni, kutatómunkát végezni egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan. Céltudatosan választott pedagógiai módszerekkel fejleszteni kívánjuk tanítványaink kreativitását, valamint a tanultak alkalmazni tudását a mindennapi életben. Erőfeszítések megtételére, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való részvételre, pályamunkák írására serkentjük a fiatalokat. Eljövendő életük sikeressége érdekében – ahol lehet kiscsoportos foglalkozásokon is – fejleszteni kívánjuk tanítványaink kommunikációs készségét. Közösségalkotó iskola kívánunk lenni. Elősegítjük az önszerveződő csoportok létrejöttét, a diákönkormányzat működését, a tartalmas diákéletet. Sajátos nevelést igénylő, egészségkárosodása miatt különleges bánásmódot kívánó fiatal nevelését integrált módon, vagy magántanulóként is felvállaljuk. A közösséget alkotó diáktársakat a másság elfogadására neveljük, a különbözőségekben rejlő értékek felfedezésére szoktatjuk. Helyes történelemszemlélettel a más nemzetekkel, népcsoportokkal, a tőlünk eltérő szokásokkal rendelkezőkkel szembeni toleranciát alakítjuk ki tanítványainkban. Nevelésünkben hangsúlyozottan jelenjen meg a nemzeti hagyományok őrzése; nemzeti ünnepeink tisztelete, helytörténeti ismeretek elsajátítása, a településen élő nemzetiségek kultúrájának ismerete, szűkebb pátriánk nevezetességeinek szeretete, gondozása, az ezirányú igény kialakítása diákjainkban. Iskolánk széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszert alakít ki; diákjainknak lehetőséget biztosítunk más nemzetiségű fiatalokkal való együttműködésre, közös projektekben való részvételre, s eközben az idegennyelv-tudásuk gyakorlati kipróbálására. Feladataink megvalósulásának záloga, hogy szoros kapcsolatot építünk ki a szülők közösségével. Az iskola és a szülői ház kétirányú, egymás tiszteletére, a kölcsönös bizalom erősítésére épülő folyamatos együttműködésének erősítésére törekszünk. 3.3 Fejlesztendő kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok

-

anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természettudományos és technikai kompetencia digitális kompetencia a hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. 12


Pedagógiai program

Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 13


Pedagógiai program

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafiknok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. 14


Pedagógiai program

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük technikai kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos és technikai kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban: IKT) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IKT szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő 15


Pedagógiai program

kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi 16


Pedagógiai program

és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfonto17


Pedagógiai program

sabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját 18


Pedagógiai program

a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Az erkölcsi nevelés Alapvető célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük finomítása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Gondoskodunk arról, hogy a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Erősödjön bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a tény, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Iskolánk megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék és gyakorolják (pl. házirend betartásával, tanórán kívüli tevékenységek során, diákönkormányzatban) az állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 19


Pedagógiai program

Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni tanulóink kedvező szellemi fejlődését, készségeiknek optimális alakulását, tudásuknak és kompetenciáiknak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni őket, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Tudatosítani kell, hogy az egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Iskolánk ezért kitüntetett feladatának tekinti a harmonikus családi minták közvetítését, a családi közösségek megbecsülését. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Iskolánk feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulóink számára. Ezért fel kell készítenünk őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 20


Pedagógiai program

Pályaorientáció Az iskolának – a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítanunk, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Gazdasági és pénzügyi nevelés Diákjainknak hasznosítható ismeretekkel kell rendelkezniük a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid- és hoszszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos fontos ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Célunk, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészíti őket a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének súlyával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. Kulcskompetencia

rövidítés

Anyanyelvi kommunikáció

A

Idegen nyelvi kommunikáció

I

Matematikai kompetencia

M

Természettudományos és technikai

T

21


Pedagógiai program

Digitális

D

Hatékony, önálló tanulás

H

Szociális és állampolgári

Á

Kezdeményezőképesség és vállalkozói

K

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

E

Fejlesztési feladatok – nevelési célok Erkölcsi nevelés

EN

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

HN

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

ÖI

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

ÁD

Családi életre nevelés

CsN

Fenntarthatóság, környezettudatosság

KT

Tanulás tanítása

TT

Testi és lelki egészségre nevelés

TL

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

FÖ

Pályaorientáció

PO

Gazdasági és pénzügyi nevelés

GP

Médiatudatosságra nevelés

MN

4. Jövőképünk A Vak Bottyán Gimnázium a jövőben meg kívánja őrizni Paks és vonzáskörzetében megszerzett pozícióját, amelyet az ide jelentkezők száma, a meghirdetett képzési kínálat népszerűsége bizonyít a 2011. évi partneri igény-és elégedettségmérés alapján. Tovább kívánjuk működtetni a négy évfolyamos képzésben reál osztályainkat matematikafizika, illetve komplex természettudományos emelt szintű csoportokkal, illetve a nyelvi osztályunkat humán és informatika irányultsággal. A hat évfolyamos képzésben működő matematika, illetve idegen nyelvi emelt szintű csoportok továbbélését ugyancsak szükségesnek tartjuk, mert biztosítani szeretnénk a tehetséggondozó osztályban való tanulás lehetőségét beiskolázási területünkön. 22


Pedagógiai program

Az EU integrációból adódó lehetőségeket (pályázatok, idegennyelv-tanulás, multikulturális kapcsolatok) a jövőben is ki fogjuk használni. Fejleszteni kívánjuk az informatika oktatást. Az eszközellátottság javítása érdekében pályázati forrásokat keresünk. A jövőben növelni fogjuk a multimédiás szakórák számát. Tanulóink körében is népszerűsítjük az ECDL vizsgát, s felkészítő programokkal segítjük az eredményes vizsgázást. Felnőttoktatási gimnáziumunk szerepe is fontos a térségben. Az élethosszig tartó tanulás szemléletét segít valóságos igénnyé tenni. A beiskolázható réteg tanulási esélyeit kívánjuk növelni intenzív felzárkóztatási programok meghirdetésével, a helyi tantervünk gyakoroltatásra épülő, a felnőtt korosztály sajátosságaihoz igazodó kialakításával, a belső hálózatunkon közzétett segédanyagokkal, a képzési struktúra belső átrendezésével. El kívánjuk érni, hogy a végzős évfolyamosok legalább 80%-a sikeres érettségivel fejezhesse be gimnáziumi tanulmányait.

IV. Pedagógiai folyamat 1. A pedagógiai folyamat eszközei, eljárásai, sajátos pedagógiai módszereink A tanóra Az iskola alapfunkcióinak megfelelő domináns értékek megvalósításának legfőbb színtere a tanóra. Egységes álláspontunk szerint a tanóra az oktatás (a képzés) és nevelés megvalósítására egyaránt alkalmas. Magas szintű tudásátadás, készség- és képességfejlesztés ugyanúgy a tanórai folyamat célja, mint a magatartásminta, a viselkedéskultúra, az egész közösség toleráns viszonyának megvalósítása. Diákjaink iskolai életük túlnyomó részét a tanórákon töltik. Ezért azok hatékonyságát a lehető legteljesebbé kell tennünk. Ezért az eszközöket, az alkalmazott módszereket mindig a szóban forgó tanulóközösséghez igazodva kell megválasztanunk. Tantestületünk vallja, hogy mi, nevelők is különbözőek vagyunk, tehát saját egyéniségünknek megfelelően tanári módszereink is változatosak. Vannak azonban olyan alapvető tanóravezetési szabályok, melyeket elfogadunk, s nevelésünk következetessége érdekében egyöntetűen alkalmazunk. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink számára minden tanítási óra az ő aktív közreműködésükre épülő tanóra legyen. Motivációjuk fokozása érdekében célszerű élni a korszerű technikai lehetőségekkel, feleltető rendszerre és az osztálytermi munkát felügyelő Multi point szerverre van szükségünk, hogy azonnali visszajelzést kapjanak feladataik teljesítésének színvonaláról. Hangsúlyt fektetünk az óra végi összefoglalásra, s arra, hogy a tanulók jól előkészítve kapják az otthoni házi feladatokat. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tan23


Pedagógiai program

anyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. A tanórai foglalkozásokat az előbbiek figyelembevételével színesítjük, továbbá egy-egy téma feldolgozására projektnapokat szervezünk (pl. Comenius program, népismeret, stb.) Tanórán kívüli foglalkozások Művészeti és tudományos diákkörök A délutáni, főleg kulturális jellegű tevékenység főbb színterei az énekkar, a művészeti csoportok, önképzőkörök, tudományos diákkör. E tevékenységi formák meghatározói az érdeklődő diákok és az elhivatott pedagógusok. Az ő példaadásuk teszi hitelessé azt a hitvallásunkat, hogy a személyiség kiteljesedéséhez, és a tartalmas életre való felkészüléshez nélkülözhetetlen alapértékeket a művészetekben való jártasság megteremtésével, a művészetek által nyújtott élmény befogadni tudásával, az ilyen irányú önképzés iránti igény kifejlesztésével lehet leginkább szolgálni. Diákjaink művészeti tevékenységét változatos ösztönzőrendszerrel támogatjuk. Művészeti csoportjaink hazai és külföldi vendégszerepléseit támogatjuk, alkotói és csapatépítő táborokat szervezünk, munkáikat kiállítjuk, ill. megjelentetjük az iskolában, továbbá egyéb kiállításokon, pályázatokon indítjuk őket. Szaktárgyi szakkörök A tantárgyakhoz kötődő tehetséggondozás fórumai iskolánkban. A tantárgyfelosztásban megjelölt pedagógusok foglalkoznak az elkötelezett diákokkal heti rendszerességgel. A szakköri jelentkezések szeptember közepéig zárulnak le és egy tanévre szólnak, ill. szervezünk az egyes versenytípusokra felkészítő rövidebb ideig működő szakköri foglalkozásokat is. Az iskolai sportélet A tanórán kívüli foglalkozások körében külön említést érdemelnek az iskola által biztosított sportolási lehetőségek. Tanítványainkban – minden lehetséges nevelési eszközzel – a sportolás, a mozgás iránti igény kialakítására törekszünk. Ezért hangsúlyozottan támogatjuk a diákság részéről érkező önálló kezdeményezéseket, s biztosítjuk az ehhez szükséges szaktanári irányítást és tárgyi feltételeket. Megszervezzük az iskolai házibajnokságokat, versenyeket, a különböző sportágak megismertetését. Segítjük a „Nonstop foci” hagyományának továbbélését. De lehetőséget biztosítunk az intézmény sportlétesítményein belül a spontán sportolásra, a szabadidőben végzett mozgás gyakorlására. Ezzel kívánjuk elérni, hogy minden diákunk szenteljen figyelmet a saját egészségére, és életvitelének kialakításában értékes mintákat próbáljon meg követni. Élünk az elismerés, a jutalmazás eszközével, hogy a pozitív példa követőkre találjon. A Botytyán napok keretében rendszeresen szervezünk osztályok közötti sportversenyeket, nemes küzdelem folyik a „A legsportosabb osztály” – cím elnyeréséért. „A Bottyán Vándordíjat” az év legeredményesebb sportolója kapja. A „Jó tanuló – jó sportoló” cím odaítélésére a ballagási ünnepélyen és/vagy a tanévzáró ünne24


Pedagógiai program

pélyen kerül sor. Közösségformáló sportprogramjaink a pozitív emberi tulajdonságok (küzdeni tudás, sportszerű magatartás, iskola képviseletének felelőssége, stb.) kialakításához is hozzájárulnak. Legjobb sportolóink a diákolimpiai versenyeken képviselik iskolánkat, az ő eredményeiket is értékeljük, elismerjük. Az iskolai diákélet Az iskolai diákélet jelentős színtere a diákmozgalom, melyre az önszerveződés, a demokratizmus jellemző. 1990-től a diákmozgalom osztály-diákbizottságokra épül. Az iskolai diákönkormányzat választott szerv. A diákpolgármestert évente titkosan közvetlenül választják a tanulók. A diákönkormányzat megalkotta saját SzMSz-ét. Elképzeléseiket és a megvalósítás ütemezését rövid munkatervben rögzítik. Munkájukat pedagógus segíti. A diákönkormányzat működése során a diákok elsajátítják az érdekkifejezés, érdekérvényesítés demokratikus normáit és technikáját. Gyakorolhatják egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogaikat. Tevékenységükkel bekapcsolódnak az iskolai élet minden területébe. Érdeklődési körök, kulturális programok létrejöttét kezdeményezik, szervezését végzik. Nagy szerepük van abban, hogy az iskolába belépő legfiatalabb korosztály is megtalálja a maga helyét az iskola diákközösségében. Idegennyelv-tanítási stratégiánk megfogalmazása A nyelvtudás a világra való nyitottság egyik eszköze, valamint a szakmai-társadalmi beilleszkedés meghatározó tényezője. Az idegennyelv-tudás ma és a jövőben még inkább megnöveli a munkavállalók esélyeit a munkaerőpiacon, ezért ez egyre inkább a munkába állás, illetve a felsőfokú tanulmányok előfeltétele, és a mindennapi élet is számtalan olyan helyzetet teremt, amelyben idegennyelv-tudás nélkül nem vagy csak alig lehet boldogulni. Ezért ma igen magas a nyelvtudás társadalmi értéke. Ezért célunk, hogy a tanulók – az iskolai keretek között megvalósítható nyelvtanulással – beszédközpontú, a mindennapi életben jól alkalmazható nyelvtudásra tegyenek szert, amely egyben a tanulók személyiségének fejlesztéséhez is hozzájárul. Fontos hangsúlyozni a tantárgyközi integráció jelentőségét, hiszen az idegen nyelv tanulása során diákjaink építeni tudnak a más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre, ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. A NAT szerint meghatározott nyelvi szintek alapján az első idegen nyelvből a B1 szintet kell elérnie a képzés végére tanítványainknak, amely alapján a tanuló nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga szintjének és követelményeinek, a második idegen nyelvből cél az A2 szint, amelyen a tanulók képesek megérteni és használni a köznyelvi beszédet a számukra ismerős témákban. A megvalósítás eszközéül szolgál, hogy a nyelvtanítás kis létszámú, hasonló tudásszintről in25


Pedagógiai program

duló tanulókból szerveződő csoportokban folyik Nemzetközi programokban veszünk részt pályázatok útján. Így egyre több diákunk utazhat külföldre, illetve fogadunk diákcsoportokat más országból. A személyes élmény, a személyes találkozások a nyelvtanulás legfontosabb motivációi, s a kommunikációs készség fejlesztői. Az Európai Uniós ajánlásnak és a nagyfokú társadalmi igénynek megfelelően elsősorban angol és német nyelvet tanulnak diákjaink. Kínálatunkba tartozik még az iskolánkban hagyománnyal rendelkező latin nyelv oktatása is. A nyelvtanulási palettát színesíti, hogy az orosz nyelv tanulásának lehetőségei is megvannak iskolánkban, szakköri formában folyamatosan, igény esetén 2. vagy 3. idegen nyelvként tanítjuk. Informatika oktatásunk stratégiájának megfogalmazása Az oktatás informatikai stratégia célja olyan, a korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő informatikai hálózat, informatikai eszközök és oktatási módszerek létrehozása, amelyek hatékonyan támogatják az iskolai oktatásban résztvevő tanulók és tanárok munkáját. Továbbá olyan oktatást támogató igazgatási információs rendszerek bevezetését és használatát teszik lehetővé, amelyek hatékonyabbá teszik az intézményi működést. Az oktatás informatikai jövőképe: az oktatási szektornak olyan szintre kell fejlődnie, hogy a modern IKT-ra nagymértékben támaszkodva tartalmában és módszertanában is az információs társadalom kihívásainak megfelelő módon nyújtsa szolgáltatásait. Az informatikai fejlesztéseket széles körben elfogadott és kommunikált informatikai stratégiára kell alapozni. Ehhez mindenek előtt a szükséges tárgyi feltételek mindenkori megteremtésére van szükség. Két gépterem, kiépített belső hálózat és internet-hozzáférés szolgálja az informatika oktatást. Szabadon választott órák, szakkörök működnek az érdeklődő tanulók részvételével; de az önfejlesztésre, az önálló géphasználatra, internet-használatra is van lehetőség. Az új információhordozók egyre inkább jelen vannak oktatásunkban. Cél, hogy minél több szaktanár éljen ezek használatával. Ugyanakkor az informatikai képzés se legyen öncélú, az eszközhasználat megtanítása közben szolgálja más tantárgyak tananyagának gyakoroltatását. Az internet megjelenésével hatalmas információmennyiséghez kerültek közel diákjaink is, mely háttérbe szorítja a lexikális tudást, annak túlzott megkövetelése ellen szól. Igazi problémaként merül fel, hogy az információhalmazból tanítványaink mit választanak ki. Ezt a kiválasztani tudást kell tehát nekünk megtanítani, ehhez kell keresnünk a megfelelő új pedagógiai módszereket. Az intézményünkben tanuló felnőtt korosztály sajátosságai A felnőtt korúak összetétele heterogén mind életkor, mind életkörülmények, mind személyiségük kialakultsága szempontjából. Az iskolával szembeni elvárásaik, valamint az iskolai életre fordítható idejük is eltérő. Egyre kevesebb a kiforrott személyiségű, családdal, munkahellyel rendelkező tanuló. Az esti 26


Pedagógiai program

munkarend szerint működő osztályokban ők a húzóerő, rájuk akár ifjabb osztálytársaik formálásában is számítani lehet. Idejük viszont korlátozott, számukra a rendszeres iskolába járás is nehezen megoldható. A tanulók zöme ifjúkorú, többségük közvetlenül az iskolapadból kerül a gimnáziumba. Egy részük munkában még sosem állt, vagy első munkahelyén pályakezdő. Személyiségük, jövőképük kialakulatlan, viselkedésük hasonló az iskoláskorúakéhoz, azzal a különbséggel, hogy a tanuláshoz való viszonyuk sokkal rosszabb, és neveltségi szintjük alacsonyabb. Sokkal több köztük a hátrányos szociális helyzetű. Az iskolai programokba főként e csoportot kell integrálnunk. Az iskolához való tartozás, kötődés erősítését szolgálja, hogy számukra is megszervezzük azokat az ünnepi eseményeket (szalagavató, ballagás, iskolai ünnepélyek, stb.), amelyek a középiskolás lét szép és felemelő velejárói. Az intézményünkben tanuló felnőtt korosztály sajátosságai, az iskolai életbe való bekapcsolódás területei: személyiségfejlesztéssel: a gimnáziumi tanulóhoz méltó szellemiség és viselkedési mód elsajátítása. A gimnáziumhoz való kötődés nyilvánuljon meg a kulturált magatartásban, az önművelés és a legjobbak esetében a továbbtanulás iránti igény kialakulásában. közösségfejlesztéssel: az osztályközösség erősítése főként az osztályfőnök feladata. Az esti munkarendű osztályokban fejleszthető az összetartozás érzése, egymás segítségének igénye, de közösségi programok alig szervezhetők. A nappali munkarendű osztályok életkor, életkörülmények szempontjából egységesebbek, mivel sok időt töltenek együtt az osztálytársak. A mindennapos közösségi viselkedési normák gyakorlása mellett külön programokkal erősítjük a közösséget. Ilyenek a kirándulások, sportversenyek, részvétel kulturális rendezvényeinken, diáknapokon, a karácsony, megünneplése, stb. részvétel az iskolai programokban: közös színház- és hangverseny-látogatások, melyeket a gimnázium valamennyi tagozatának tanulói számára szervezünk. Az iskolai diáknap programjaira meghívjuk az érdeklődőket, szereplésre kérjük fel a tehetséges felnőtteket a kulturális gálaműsorban. Az ünnepeken, megemlékezéseken, az iskolai nagy rendezvényeken vendégként vagy aktív résztvevőként jelennek meg. Sportversenyekbe az iskoláskorúakkal ellentétes munkarend miatt nehéz bekapcsolni ezen 27


Pedagógiai program

osztályokat. Az iskolai sportnapon, a nonstop foci napján van lehetőségük versenyzésre. Az egészséges életmód kialakítását, a testi és lelki egészségre nevelést szolgáló programokban a felnőtt hallgatóink is részt vehetnek, ill. a tájékoztató, ismeretterjesztő kiadványokat számukra is elérhetővé tesszük. Lehetőség szerint bekapcsoljuk a tanulókat az iskola külső kapcsolataiba (pl. városi ünnepség). 2. Az iskolai élet munkarendje, felelősségi körök Munkarend Az iskolai élet tanévekre oszlik. A tanév rendjét a megfelelő miniszteri rendelet határozza meg. A tanév helyi rendjét a miniszteri rendelet alapján, azt a helyi feladatokkal, programokkal kiegészítve az iskola éves munkatervének ütemterv fejezete tartalmazza. Az ütemtervet az iskolavezetés állítja össze, s a nevelőtestület fogadja el a tanév kezdetekor (az szmk és a dök véleményének kikérésével). Ez a dokumentum tartalmazza az aktuális tanév feladataihoz rendelt felelősöket és a megvalósítás ütemezését, határidejét. Az éves munkaterv tartalmazza a törvényi elvárásokban meghatározottakat. A tervezés során törekszünk az elmúlt év tapasztalatait felhasználni, építünk az intézmény mérési eredményeire, a terhek egyenletes elosztására. Az iskola napirendjéről, a benne dolgozók, tanulók munkarendjéről, időbeosztásáról az SzMSz és a Házirend rendelkezik Az ütemterv alapján - kiegészítve azt az egyéb aktuális feladatokkal, teendőkkel - az igazgatóhelyettes havi munkarendet szerkeszt, s kifüggeszti a tanári szobában. A napi munka kapcsán felmerült témák megvitatására, aktuális problémák megbeszélésére kétheti rendszerességgel rövid munkaértekezletet tartunk. Az iskolai órarendet úgy állítottuk össze, hogy szerdánként a 7. órában minden kolléga részt tudjon azon venni. E szerdai találkozások sokat segítenek a rendszeres információcsere megvalósításában. Feladatok és döntési kompetenciák a munkarenddel kapcsolatban: - Az oktatási év alapdokumentuma a tantárgyfelosztás. A tantárgyfelosztást az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők konkrét javaslata alapján az igazgató készíti el, és hirdeti ki augusztus végéig. Az órarend elkészítéséért a kijelölt igazgatóhelyettes felelős. 28


Pedagógiai program

- A munkaközösség-vezetők elkészítik a munkaközösségi munkaterveket, szakmailag ellenőrzik a tanmeneteket. A nevelőtestület a félévi értekezleten dönt az iskola következő évi specializációs kínálatáról. - Az érettségi vizsgabizottságok jegyzői a megadott határidőre rögzítik az érettségi vizsgára történt jelentkezéseket, elvégzik a vizsgák lebonyolításával összefüggő adminisztrációs és szervezési feladatokat. Az iskolai összesítést az igazgató végzi, és gondoskodik a megfelelő jelentés elkészítéséről, a jogszabályok betartásáról. Osztálykirándulások Osztálykirándulás szervezése nem kötelező, tartalma nem képezi az iskolai tananyag részét. Arra a tanulók önkéntes szándéka és a szülői kör egyértelmű támogatása esetén kerülhet sor. Gólyatáborok - Belépő 9. osztályosaink a tanévkezdést megelőző napokban gólyatáborban vehetnek részt: a részvétel önkéntes, a programokat úgy állítjuk össze, hogy minél vonzóbbak legyenek, az osztályfőnökök mindig részt vesznek a tábori munkában segítve az alakuló tanulóközösségek első lépéseit, az iskolai diákönkormányzat képviselői aktív részvételükkel járulnak hozzá a tábor sikeréhez, a hat évfolyamos kisgimnazistáknak erdei iskolát szervezünk. 3. A nevelési folyamat 3.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiségfejlesztés a teljes iskolai élet egészén keresztül valósulhat meg. A személyiségfejlesztés színterei - feladatok a tanítási órákon Tanóravezetésünkben olyan módszereket alkalmazunk, melyek a diákok aktív közreműködésére építenek, igénylik, hogy megfogalmazzák gondolataikat, önállóan alkossanak véleményt 29


Pedagógiai program

a tananyag- hoz kapcsolódóan. Korrekt tanári irányítással, az esetleges tanulói tévedésekre, hibákra való világos rámutatással és megfelelő indoklással kell helyes irányba befolyásolni a diákvéleményeket. A tanár nem kizárólag pozíciójából fakadó fölényére alapozva, hanem szakmai hozzáértésén alapuló bizalmi kapcsolatból kiindulva tanít, nevel az órán. Pedagógusainknak törekedniük kell diákjaik minél alaposabb megismerésére, hogy adekvát módszereket tudjanak alkalmazni személyiségük pozitív fejlesztése érdekében. Kívánjunk diákjainktól erőfeszítéseket, serkentsük őket erőpróbák vállalására; képességeik maximális kiaknázására a tanulási folyamatban, tehetségüknek megfelelő versenyeken, vagy akár a belső vizsgákon való helytállásra. De tudjanak megértően viselkedni egymással; a tanulásban gyorsabban haladó legyen megértő lassabban haladó társaival szemben; alakuljon ki az egymás segítésének természetes igénye. Ugyanakkor tudjanak örülni a közösség összteljesítményének, s önzetlenül gratulálni a kiemelkedő egyéni teljesítőnek. - feladatok a kiegészítő programokon Ezek általában kis létszámú csoportokban történő foglalkozások, melyeknek még oldottabb, közvetlenebb hangulata lehet. Mód van tehát az egyéni gondolatok, személyesebb problémák feltárására; az egyéni bánásmódra, a személyre szabott feladatadásra. Fontosnak tartjuk a teljes személyiség fejlesztését, a hobby, művészeti és sport tevékenységek az egyén számára megfelelő formáinak felfedeztetésével. Iskolán kívüli tevékenységi formák segíthetnek a személyiségfejlesztésben: pl. szakkörök, érdeklődési körök, művészeti csoportok, sport, turisztika, közhasznú munka stb. Iskolánkban a nagy közösségen belül integráltan foglalkozunk a részképesség – problémákkal küzdő tanulókkal. A kiscsoportos foglalkozásokon belül az ő hátránykompenzációjuk nagy hatékonysággal végezhető. Ugyanakkor megtanulható az egymás iránti tolerancia, a másság elfogadása, az önzetlen segítségadás módja. - feladatok a szabadidős tevékenységben Az iskolai nevelés egyik igen fontos színtere ez, amikor nincsenek erősen szabályozott kötött formák, keretek. E programokon egészen más oldalról ismerhetők meg a gyermekek, jobban kinyílnak, többet elárulnak arról a környezetről, ahonnan érkeztek. Ezért a különbözőségek, a kulturális és szociális különbségek is élesebben jelentkeznek. Hozzásegítjük tanulóinkat az érdeklődésükhöz legközelebb álló szabadidős tevékenységek felfedezéséhez, ill. minél magasabb színvonalon történő űzéséhez. Személyes beszélgetésekkel érhető el a gyermek mélyebb megismerése, problémáinak közvetlenebb kezelése. Így valósulhat meg azon célkitűzésünk, hogy szoros emberi kapcsolat alakuljon ki tanár és diák között. 30


Pedagógiai program

- az osztályfőnök nevelő munkája által A tanári magatartás (beszédmód, öltözködés, a tanulókhoz való viszony, más kollégákhoz és munkájukhoz való viszony, pontosság, kiszámíthatóság, szakmai felkészültség, nyitottság, érdeklődés, stb.) mintaként hathat a tanulókra. Az osztályfőnöki órák témái évfolyamonként más-más szintjét tartalmazzák a személyiségfejlesztő pszichológiai és pedagógiai módszereknek. - a szaktanárok órai nevelő munkája által A tanóra alkalmas különféle személyiségfejlesztő technikák gyakorlására: pl. egy téma sajátos szempontú megközelítése – önálló véleményalkotás. Adott feladat közös megoldása – felelősségérzet, alkalmazkodási készség kialakítása. Különböző szakmai vélemények elemzése – vitakultúra kialakítása stb. Valamely tantárgy megszerettetése révén - pályaorientációs érdeklődés felkeltése. - az iskolai környezet esztétikus megjelenésével A tantermek tisztaságának, a berendezés megőrzésének igényét kialakítva a családi életre való nevelést is szolgálhatja a környezet. A kulturált viselkedési szokások betartása az iskolában segíti a tanulók más környezetben való eligazodását, ezzel növeli önbizalmukat, pozitív megítélésük esélyeit. - a pedagógus személyes példaadása által A személyiségfejlesztés fontos eszköze a példakép kialakítása. Igényes pedagógusszemélyiség minta lehet szaktudásával, erkölcsi igényével, világra való nyitottságával, segítőkészségével, általános műveltségével, stb. 3.2 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmód kialakítását, a testi és lelki egészségre nevelést az iskolai élet egésze kell, hogy szolgálja. Hozzájárul az iskolaépület külső megjelenése, az épületet körülvevő udvarrész, park szépsége, de jelentősen befolyásoló tényező az iskolabelső esztétikuma, tisztasága is. Legtöbbet azonban a következetes pedagógiai nevelőmunka jelent, melynek elsődleges színterei 31

a testnevelési órák, osztálybajnokságok; osztályfőnöki órák, osztálykirándulások; az egészségnevelési témával foglalkozó egyéb szakórák; a témába illesztett, külső szakember által tartott tréningek, előadások;


Pedagógiai program

- kortárscsoportok drogmegelőző programja stb. Iskolánkban 2001-től szervezett egészségfejlesztési – drogmegelőzési tevékenység indult az Oktatási Minisztérium és az Ifjúsági és Sportminisztérium közös támogatásával. A szakmai megvalósítást biztosító társszervezet a szekszárdi „Az Egészségért Alapítvány” volt. Pályázatunkban úgy fogalmaztunk, hogy a program lejártával sem marad abba a megkezdett munka, sőt a megvalósítás közben szerzett tapasztalatokat is felhasználva beépítjük azt további nevelői munkánkba. Mindezekkel együttesen akarjuk kialakítani tanulóink egészséges életmódra és rendszeres fizikai aktivitásra való igényét. Az egészségfejlesztéssel (biológia, testnevelés), fogyasztóvédelemmel (kémia), környezetvédelemmel (kémia, biológia, földrajz) kapcsolatos ismereteket a felsorolt tantárgyak szaktanárai a tanmenetekbe építik be. A közlekedési neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzés kérdéseivel, az áldozattá válás társadalmi okaival és az erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismereteket a történelem, magyar irodalom és osztályfőnöki órák tanmeneteibe építjük be, illetve ismeretterjesztő előadásokat szervezünk. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az alapismeretek elsajátítása a kerettantervi követelményekkel van összefüggésben. Célja: orvosi ellátást nem igénylő, kisebb sérülések, betegségek ellátásának, valamint az orvosi ellátást megelőző tevékenységeknek az elsajátítása alapfokon. Megvalósítása: tanórákon történik: osztályfőnöki, biológia, kémia és testnevelés órán szaktanár, illetve külső szakember közreműködésével 7. és 9. évfolyam 7. évfolyamon az emberi szervezet felépítését és működését nem tartalmazza a kerettanterv, ezért az alapismereteket osztályfőnöki óra keretei között sajátítják el a tanulók, külső szakember irányításával. 9. évfolyamon nincs biológia (illetve a hat évfolyamos képzésben kis óraszámban ökológia), így a képzés a 7. évfolyamhoz hasonlóan történik. 8. és 11. évfolyam Mindkét évfolyamon az emberi szervezet felépítése és működése a tananyag. Az adott témához kapcsolódó elsősegélynyújtási alapokkal a szakórákon, szaktanárok vezetésével ismerkedhetnek meg a tanulók. Témák és az elsajátítandó alapismeretek: Az emberi bőr → égési sérülések kezelése 32


Pedagógiai program

→ bőrre került sav, illetve lúg közömbösítése (kémia óra) Táplálkozás

→ ételmérgezés, gyomorrontás tüneteinek kezelése

(biológia óra) Légzés → légúti idegentest eltávolítása → asztmás roham kezelése (biológia óra) Szív - és érrendszer

→ vérzéscsillapítás

→ ájult beteg kezelése → újraélesztés

(biológia óra)

(testnevelés óra)

Mozgási szervrendszer → rándulás, ficam, csonttörés, izomgörcsök kezelése (testnevelés óra) Idegrendszer

→ drog hatása alatt álló személy ellátása

→ epilepsziás roham kezelése (biológia óra) Segédeszköz: Elsősegélynyújtás alapfokon 3.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célul tűztük ki, hogy közösségalkotó iskola kívánunk lenni, teret hagyva az egyéniségek kibontakozásának. Az iskolai közösségek szervezésénél, az önszerveződő csoportok létrejötténél fontosnak tartjuk, hogy az egyéni szabadság ne csorbuljon. A jó közösség létrejöttének feltétele, hogy a csoport tagjai önállóan gondolkodó, egyéni véleménnyel rendelkező és azt bátran vállaló fiatalok legyenek. Mindenekelőtt tehát az egyének nevelésének kell ilyen irányba hatnia. Az iskola közössége kisebb, osztályok, illetve csoportok közösségéből épül fel. Ezért elsőként ezen mikroközösségek kialakítására törekszünk. A tervszerű osztályfőnöki nevelő munka az egész képzési időszakot átfogja. Az osztályközösségek egymáshoz való viszonyának formálása már iskolai szintű feladat. Ebben szerepet kap - az osztályfőnöki munkaközösség a nevelési elvek összehangolásával; közös célkitűzések 33


Pedagógiai program

megfogalmazásával; - az iskolai diákönkormányzat az általa szervezett, diákságot megmozgató programok, események kivitelezésével; - és természetesen az iskola vezetése az iskolai élet egységes irányításával, az egyenlő esélyek biztosításával. A kisebb közösségek erősödését szolgálják mindazon szaktanári módszerek is, melyek az önálló tanulási folyamatot segítik elő, a reprodukálás helyett a felfedező, az alkotó ismeretszerzést teszik lehetővé. Pedagógusaink közül egyre többen vallják magukénak az interaktív tanítási módot: fontosnak tartjuk, hogy elérhetővé tegyük és ne egyszerűen csak szétosszuk az ismereteket. Pedagógusi tevékenységünkkel kapcsolódni kívánunk a legújabb európai eseményekhez is. Pályázatokkal nemzetközi együttműködésekben veszünk részt. De ugyanakkor a saját értékeink, a magyar nemzeti értékek, nemzeti hagyományok szeretetét és méltó megőrzésének fontosságát is hangsúlyozzuk. 3.4 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése E tevékenység mindennapjainkhoz tartozik. Pedagógiai programunkban szerepel az egészségügyi, testi - érzékszervi hátránnyal küzdő tanulók oktatásának felvállalása. Az ilyen tanulók elfogadtatása, befogadtatása nevelési cél is lehet. Az egészséges tanulóknak a „másság” megismertetése, ennek „kezelése” hasznára válhat a felnőtt életben is. A hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő (esetleg beteg) gyerek pedig az „egészséges” környezet jótékony hatását tapasztalhatja, barátra, segítőkre tehet szert. Iskolánkban megkeressük a törvényi lehetőségeket a tanulási könnyítés biztosítására (magántanuló, írásbeli számonkérés alóli felmentés, nyelvtanulás alóli felmentés, stb.); - kikérjük szakértők, nevelési tanácsadók véleményét; - iskolapszichológus végzettségű pedagógust alkalmazunk; - egyéni fejlesztési tervet készítünk a BTMN-es tanulók számára, hogy segítsük a lemaradók felzárkózását; - az értékelésnél figyelembe vesszük a tanulók eltérő képességeit; - segítünk a „sikerélmény” létrehozásában egyéb területeken. Újabb kezdeményezés a nehezen nevelhető, problémás tanulók beilleszkedési zavarainak „kezelése” sajátos drámapedagógiai eszközökkel. (Azaz: szereplési vágy, önmegvalósítás eszköztárának felhasználása, lehetővé tétele.) - Individuál – pszichológiai módszerek  „műalkotások” létrehozása - képzőművészet, zene, ének, tánc, versíró, novellaíró pályázat. Pedagógiai elveink között hangsúlyozottan szerepel, hogy az egyéni bánásmódot igénylő diákokkal való törődést felvállaljuk. 34


Pedagógiai program

Vannak magántanulóink, akikkel helyzetüknek megfelelő módon foglalkozunk, de megteremtjük számukra azt az iskolai légkört, amely a közösséghez való tartozást jelenti nekik. Egyéni tanulásukat folyamatosan figyelemmel kísérjük, segítjük, az osztályozóvizsgára felkészítjük őket. Megteremtjük számukra az érettségi bizonyítvány megszerzésének lehetőségét az állapotuknak megfelelő formában. Nevelési filozófiánk szerint az intézmény felvállalja azon kisszámú tanulókkal való foglalkozást, akik például egészségkárosodás miatt egyéni bánásmódra szorulnak. Ezen diákok oktatása az egészségesekkel együtt integráltan történik. Tanulói jogviszonyuk szerint azonban általában magántanulók. Hiszen nekik éppen az okoz gondot, hogy részképesség-problémáik, egészségkárosodásuk miatt a középiskolás követelmények feszített tempóját nem képesek teljesíteni. Ezért előnyös számukra, hogy a napi számonkérés helyett osztályozóvizsgán adnak számot tudásukról. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A bekerülő tanulók (7. évfolyam – 9. évfolyam) mielőbbi megismerését szolgálja az erdei iskola és a gólyatábor. Itt az osztályfőnök megkezdi felmérő munkáját, programjukban tanulásmódszertani foglalkozások is szerepelnek. A belépő évfolyamokon szeptember első hetében a szaktanárok szintfelmérő feladatlapokkal mérik fel a tanulók tudását. Majd az első hónapok célja a tanulók felzárkóztatása, szintre hozása. Ez vonatkozik felnőttoktatásunk 10., illetve 11. évfolyamosaira is. A szövegértés, matematikai alapfogalmak gyakorlása, nyelvi szintre hozás rendszeresen ismétlődő feladat iskolánkban. Tanulási tréningek, tanulásmódszertani gyakorlatok segítik a hiányok leküzdését. Részben osztályfőnöki órákon, részben tanórán, korrepetáláson, felzárkóztató foglalkozásokon történik mindez. Feltárjuk a tartósan segítségre szoruló tanulók csoportját is, s az ő gondjaikat a szülői házzal egyeztetve, osztályfőnöki irányítással igyekszünk megoldani. - Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk - Az SNI és a BTMN tanulók fejlesztése, a kiemelkedően tehetséges diákok gondozása A 2009. július 1-jétől hatályos alapító okiratunk szerint is iskolánk alaptevékenysége során ellátandó kötelező feladat az SNI és a BTMN tanulók integrált nevelése, oktatása a 7 – 13. évfolyamon. A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. számú melléklete a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit rögzíti, melyet pedagógiai programunk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe vettünk, ill. alapul szolgál feladataink teljesítéséhez. Az SNI tanulóink pedagógiai célú rehabilitációját gyógypedagógiai szakirányú végzettséggel rendelkező, valamely szakszolgálat által foglalkoztatott kollégák végzik egyéni fejlesztési terv alapján. Az ellátást a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ segíti. Az iskolában arra törekszünk, hogy igényeikhez igazodva minden segítséget megadjunk tanulmányaik sikeres folytatásához: 35


Pedagógiai program

- figyelembe vesszük a szülők kéréseit és a tanulók sajátosságait, - az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében pedagógusainkat, iskolánk tanulóit és a szülőket is felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására, - segítjük az osztály, ill. az iskolai közösségbe való beilleszkedésüket, a minél teljesebb önállóság elérését - az együttneveléshez szükséges kompetenciák fejlesztésére is gondot fordítunk (elfogadás, tolerancia, empátia, segítőkészség, stb.), - tanórákon a differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazásával gondoskodunk felzárkóztatásukról, ill. fejlesztésükről, szükség esetén egyéni haladási ütemet biztosítunk számukra, individuális módszereket, technikákat alkalmazunk, - sajátos igényükhöz igazodva biztosítjuk számukra a speciális tankönyveket, tanulási segédleteket, technikai eszközöket, - az eredményes szocializáció érdekében bevonjuk őket az iskolai szabadidős programokba, hogy ők is maradéktalanul átélhessék a közösséghez tartozás örömét. - magántanulóink számára a szaktanárok egyéni konzultációs lehetőséget biztosítanak (heti 10 órában), - megszervezzük és a lehetőségekhez mérten a legkedvezőbben ütemezzük az osztályozó vizsgáikat, - együttműködünk a különböző szakemberekkel, iránymutatásaikat, javaslataikat beépítjük a pedagógiai folyamatokba, - rendszeres felülvizsgálatukat kérjük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól, a szakvélemény alapján a megfelelő mentességeket, könnyítéseket, speciális taneszközöket stb. biztosítjuk számukra. BTMN-es diákjaink számára: az iskolapszichológusi végzettséggel is rendelkező kollégánk, a nyelv – és beszédfejlesztő pedagógus képesítéssel is rendelkező magyartanárunk, valamint szaktanáraink bevonásával legalább heti egy alkalommal fejlesztő foglalkozást szervezünk a diagnózisban meghatározott területen egyéni fejlesztési terv alapján a szakvéleményben megfogalmazottak szerint, az adott tanévre szólóan tantárgyi mentesítést kaphatnak az értékelés, minősítés, vagy annak egy részlete alól. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladatunk: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - a kudarctűrő-képesség növelése, - az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai a különböző tanulási nehézségek területén: Diszlexia, diszgráfia 36


Pedagógiai program

A sajátos nevelési igényű tanulóinkra vonatkozó fejlesztő program alapjai az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról alapján Iskolánkban rendszerint pszichés fejlődési zavarral küzdő SNI diákok fordulnak elő, számuk az összlétszámhoz viszonyítva elenyésző, évente kb. 1-3 fő. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkulia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együtt járása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. 37


Pedagógiai program

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkulia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar formájában jelenhetnek meg. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői – a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége – gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. 38


Pedagógiai program

A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői: – a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara, – beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: 39


Pedagógiai program

– a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betűalakítás és betűkötések, – rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, – egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló íráskivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása. 40


Pedagógiai program

Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, – a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, – helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, – szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, – számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, – figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztőmunka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. 41


Pedagógiai program

A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j) a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Jellemzői – szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, – komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, – az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, – motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), – megkezdett tevékenység befejezetlensége, – ingersorozatok hibás kivitelezése, – tantárgyi alulteljesítés (főként nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), 42


Pedagógiai program

– én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja – a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok időbeli struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja – a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: a) kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, b) pszichoterápia, c) a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, d) a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított időbeli keretek rendszeres alkalmazása, e) önértékelési képesség fejlesztése, 43


Pedagógiai program

f) sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, g) együttműködés a családdal és más szakemberekkel, h) a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban részben speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen megjelennek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt ezen tanulók esetében. A Művészetek műveltségi területen belül az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata A szociális hátrányok enyhítése Alapelveinkből következően elősegítjük a társadalom minden rétegéből kikerülő gyermekek tanulását. Beiskolázáskor a tanuló képességeire, a gimnáziumi tanulásnak való várható megfelelni tudásra, illetve az egyéni érdeklődésre vagyunk tekintettel. A hátrányos környezetből ér44


Pedagógiai program

kező diákokat megkülönböztetett osztályfőnöki odafigyeléssel, illetve ha szükséges, egyéb erkölcsi és anyagi segítséggel támogatjuk. Pl.: pályázatokon való részvétellel, a Vak Bottyán Tehetséggondozó Közalapítványunk támogatásával. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A hátrányos megkülönböztetés tilalma értelmében tilos különbséget tenni származás, vallás, egészségügyi, műveltségi, anyagilag hátrányos helyzetű stb. tanulók között. Részletesen intézményi esélyegyenlőségi programunkban fogalmazzuk meg a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű és a BTMN-es tanulóinkra vonatkozó hátrányaik kompenzálását elősegítő intézkedéseinket. A gyermek és ifjúságvédelem a szülői nyilatkozatokból megkapott információkon alapul. Ezt egészítjük ki személyes megfigyeléseinkkel. Tanév elején felmérjük a segítségre szorulók körét. A megkülönböztetett figyelmet igénylők az alábbi csoportokba sorolhatók az okok alapján: -

családi kapcsolatok miatt veszélyeztetett, anyagilag hátrányos helyzetű, műveltségi tekintetben hátrányos helyzetű, egészségileg hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási, illetve beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermek.

Az osztályfőnökkel közösen kidolgozzuk a „megfigyelés”, segítés direkt vagy indirekt lehetőségeit. Állandó kapcsolatban állunk a gyámüggyel, a családsegítő szolgálattal, a polgármesteri hivatal szociális ügyeit intéző csoporttal. Bekapcsolódtunk az országos drogmegelőzési programba. Tervszerű felvilágosító és megelőzési tevékenység kezdődött a Jövő Drogok Nélkül Alapítvány valamint a helyi rendőrség segítségével a DADA program keretében. A „drogveszély” elterjedésekor - külső szakmai segítség igénybevételével - kortárs segítő csoport létrehozásához fogtunk. Az iskolai költségvetésből a jogosultságot igazoló diákok tankönyvellátását tudjuk megoldani költségtérítés nélkül. A Vak Bottyán Tehetséggondozó Közalapítványból rászoruló tanulóinkat egyéb formákban is támogatjuk. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése A tehetség rátermettséget jelent valamely területen. Ez lehet szellemi, logikai, lehet gyakorlati, szervező, fizikai, stb. A tehetséget nem csupán a születés determinálja. Kell a kiműveléshez szorgalom és kemény munka is. A tehetség „fenegyerekeit” legtöbbször legenda veszi körül. Pedig a „született költő” rengeteget tanul, olvas, fordít, próbálkozik. A „virtuóz zenész” éveken át naponta sok órát gyakorol. A „kiugró sportolónak” szinte nincs magánélete, és így tovább. Mi mégis azt mondjuk nekik is, hogy ne hanyagolják el az élet, a tanulás más területeit sem. 45


Pedagógiai program

A tehetség, a rátermettség néhány területen viszonylag korán megmutatkozik, felismerhető (pl. a matematika, a zene s az idegen nyelvek területén). Ugyanakkor érdeklődéssel, hajlammal szinte minden területen találkozunk, s a nevelés egyik legszebb feladata, leghálásabb tevékenysége, hogy ezekre figyeljen, hogy adjon módot, sőt segítséget a kibontakozásukra. Ez már csak azért is fontos, mert az egyik tantárgyban, feladatkörben elért sikereknek jótékony hatása van, vagy lehet másutt is. Sokszor tapasztaltuk tanári gyakorlatunkban, hogy az egy-egy területen nyújtott kiváló teljesítményért megdicsért tanulók egyszer csak „húzó” emberré váltak osztályukban és más területen is. Nem eltiltani kell például a kiváló sportolót az edzésektől (ha nem elég jó a tanulmányi eredménye), hanem dicsérni, segíteni, módot adni neki arra, hogy produkáljon másból is. Hiszen az akaraterejéről, a küzdeni tudásáról már tanúságot tett. A tehetség, az érdeklődés, a hajlam viszonylag korai megnyilvánulásáról vallott nézeteink hozták létre emelt szintű képzést folytató osztályainkat. Ezek, különösen az ezeken belül működő célirányosan szervezett kisebb csoportok teszik lehetővé, hogy ne legyen az iskola munkája tömegmunka, hanem biztosítsa az érdeklődőknek, az abban tehetségesnek a gyorsabb haladást. Lehetőséget kapnak diákjaink az önálló ismeretszerzés, az önálló témafeldolgozás gyakorlatának elsajátítására; versenyekre, tudományos diákköri tevékenységre készítjük fel őket. Buzdítást kapnak arra, hogy vállalják a nagyobb erőfeszítéseket, megmérettetéseket, írjanak pályamunkákat. Ezáltal teljesülhet nevelési célunk, mely szerint biztosítani akarjuk a jó képességű gyermekek értelmiségi pályákra történő felkészülését, illetve a kitüntetett tehetséggel rendelkező gyermekek számára a széleskörű, elmélyült tudás megszerzését. Az utóbbi években tapasztaljuk, hogy az általunk tehetségesnek vélt tanulók felesleges többletteherként élik meg az elmélyülést egy-egy tudományterületen és az ezzel járó külön foglalkozásokat. Ezért a szakmai munkaközösségek összegyűjtötték azoknak a diákoknak a névsorát, akikkel jó lenne megértetni, hogy mindez elsősorban az ő érdekeiket szolgálja, s őket személyesen is megszólítjuk. Továbbá tantestületünk kiemelt feladatként kezeli a tehetségek (és a leszakadók) motiválási lehetőségeinek felkutatását, alkalmazását. A TÁMOP-3.4.3 „ Iskolai tehetséggondozás” pályázatnak köszönhetően jól működő tehetséggondozó programmal rendelkezünk, diákjainkkal kiscsoportos vagy akár egyéni foglalkozásokon sajátíttatjuk el gazdagító programunkat. 3.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai 1. számú igazgatóhelyettes Az igazgató közvetlen munkatársa. - Az igazgatót távollétében és akadályoztatása esetén az SZMSZ –ben megfogalmazott helyettesítési és képviseleti rend szerint teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti. - Az igazgató irányításával – vele egyetértésben – tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az 46


-

-

Pedagógiai program

iskola szakmai, pedagógiai munkáját. Ellenőrzi az alapdokumentumok előírásainak érvényesülését (köznevelési törvény, szervezeti és működési szabályzat, kollektív szerződés, diákönkormányzati munka). Felelős az iskolában kötelezően előírt – pedagógiai munkával összefüggő - adminisztráció pontos vezetéséért (törzslapok, naplóstatisztikai adatszolgáltatás, nyilvántartások). Figyelemmel kíséri az intézmény számára hasznosítható pályázati kiírásokat; szervezi a különböző pályázatok benyújtását, kezdeményezi és gondozza a helyi pályázatok kiírását. Segíti a nevelőtestületet a szakmai autonómia gyakorlásában, pedagógiai, módszertani, egyéni, emberi gondjaik megoldásában. Példát mutat és közreműködik az egységes nevelési követelmények és eljárások kialakításában. Figyelemmel kíséri a helyi tanterv megvalósulását, az iskolában folyó tantervek korszerűsítésére irányuló munkát. Az osztályfőnöki nevelőmunkát irányítja, közelebbről kíséri figyelemmel az osztályfőnöki munkaközösség, az idegen nyelvi munkaközösség, a társadalomtudományi munkaközösség, a diákönkormányzat tevékenységét, valamint a könyvtár munkáját. Az éves munkaterv szerint látogatja a tanítási órákat. Óralátogatásai során kiemelten ellenőrzi az osztályfőnöki munkát és a humán tantárgyakat. Beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól. Ellenőrzi az érintett tanárok tanmeneteit. Figyelemmel kíséri az óraadók munkáját. Észrevételt tehet a technikai dolgozók munkájával kapcsolatosan. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik. Ellenőrzi a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátását. (Iskola és szülői ház kapcsolata) Folyamatosan ellenőrzi a törzslapok vezetését, a bizonyítványok kiállítását. Részt vesz a tanév előkészítésében és lezárásában, a tanévet értékelő munkában. Munkájáról, tapasztalatairól vezetői értekezleten, illetve nevelési értekezleten beszámol. Önállóan és teljes felelősséggel biztosítja a délelőtti tanítás rendjét: naplók, dokumentumok időközönkénti ellenőrzése, a hiányok pótoltatása, intézi a tanárok munkaidő-beosztását, alkalomszerű módosítását, helyettesítését, a túlmunka végzésének ellenőrzése, elkészíti a szabadságolási tervet, nyilvántartja a szabadságokat.

Tervezési feladatai: - Összegyűjti és rendszerezi a szakmai munkaközösségek javaslatait a tantárgyfelosztáshoz az igazgató számára. - Megfogalmazza az ebből eredő órarend és tantervkészítési elveket az órarendkészítő számára. - Megtervezi a korrepetálásokat, felzárkóztató, tehetséggondozó és előkészítő foglalkozásokat, szakköröket. - Havi munkatervet készít minden hónap 30-ig. Szervezési feladatai: - A tanári ügyeletek nevelési funkciójának elősegítése. - Szülői értekezletek, fogadóórák szervezése; az SZMK és az Iskolaszék munkájának segítése. 47


Pedagógiai program

- Segíti az ifjúságvédelmi felelős munkáját. - A tantermek, az iskola folyosóinak esztétikus kialakítását irányítja, az állagmegóvás érdekében kifejtett nevelőmunka megvalósulásának irányítója. - Végzi az érettségire való jelentkeztetést, majd az érettségi iratok, a teljes érettségi anyag összeállításával kapcsolatos szervező és adminisztrációs munka irányítását és lebonyolítását. - Indokolt esetben engedélyezi a tanulók hosszabb időre szóló távolmaradását; intézi a kikérők engedélyezését. - Kapcsolatot tart a médiával; gondoskodik arról, hogy a figyelemreméltó eseményekről a közvetlen és tágabb környezetünk méltóképpen szerezzen tudomást. - Szervezi és segíti a tanulók körében spontánul létrejövő érdeklődési körök, művészeti csoportok és szakkörök működését. - Az intézményben folyó rendezvények, műsorok tartalmi kérdéseinek irányítása, koordinálása (szalagtűző, ballagás, stb.). - Gondoskodik hagyományaink ápolásáról, új hagyományok teremtéséről. - Segíti, ösztönzi szakmai-módszertani segítségadással a rendezvények színvonalas és sikeres megszervezését. - Őszinte, naprakész tájékoztatással és aktív közreműködéssel segíti az igazgatót vezetési eljárásainak minél eredményesebb érvényesülésében. - Belső továbbképzéseken előadóként, vitaindítóként közreműködik. - Szervezi a dolgozók munka melletti továbbtanulását, továbbképzését. Vagyonvédelem: - segíti az igazgatót az épületben levő eszközök, felszerelések felelőseinek megbízásában, a tanároknak átadott leltár kezelésében, - részt vesz a munkahelyi szemlén, bejáráson, - gondoskodik a szervezési igazgatóhelyettes útján a hibás, balesetveszélyes eszközök javításáról, baleseti veszélyforrások megszüntetéséről, a számítástechnikai és az oktatástechnikai eszközök rendeltetésszerű használatáról. Pénzügyi javaslatok: a szakmai munkához szükséges eszközök beszerzésére javaslatot tesz, közreműködik az év végi, félévi értékelésnél. Bizalmas információk a tanulókkal kapcsolatos információkat, bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a nevelőtestület elé. - A fentieken kívül elvégzi azokat a pedagógusi tevékenységhez köthető feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza. -

2. számú igazgatóhelyettes - Szervezi a felnőttoktatást. Gazdasági ügyekben az igazgató közvetlen segítője. Elsősorban a szervezési kérdésekkel foglalkozik, a működést segíti. - Felel az iskola, az épület rendjéért, az állagmegóvásért. Közvetlen irányítása alá tartoznak a felnőttoktatásban dolgozó pedagógusok, valamint figyelemmel kíséri az intézményben nem pedagógus munkakörben dolgozók tevékenységét. 48


Pedagógiai program

Főbb tevékenységek és felelősségek: Az igazgató közvetlen munkatársa. - Az igazgatót távollétében és akadályoztatása esetén az SZMSZ –ben megfogalmazott helyettesítési és képviseleti rend szerint teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti. - Az igazgató irányításával – vele egyetértésben – tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az iskola szakmai, pedagógiai munkáját. - Ellenőrzi az alapdokumentumok előírásainak érvényesülését (köznevelési törvény, szervezeti és működési szabályzat, kollektív szerződés, diákönkormányzati munka). - Felelős az iskolában kötelezően előírt – pedagógiai munkával összefüggő - adminisztráció pontos vezetéséért (törzslapok, e-napló, statisztikai adatszolgáltatás, nyilvántartások). - Figyelemmel kíséri az intézmény számára hasznosítható pályázati kiírásokat; szervezi a különböző pályázatok benyújtását, kezdeményezi és gondozza a helyi pályázatok kiírását. - Segíti a nevelőtestületet a szakmai autonómia gyakorlásában, pedagógiai, módszertani, egyéni, emberi gondjaik megoldásában. - Példát mutat és közreműködik az egységes nevelési követelmények és eljárások kialakításában. - Figyelemmel kíséri a helyi tanterv megvalósulását, az iskolában folyó tantervek korszerűsítésére irányuló munkát a felnőttoktatásban. - Segíti a tantárgyfelosztás elkészítését, az órarend és a helyettesítési rend kialakítását. - Az ellenőrzési terv szerint látogatja a tanítási órákat. Óralátogatásai során kiemelten ellenőrzi a felnőttoktatásban folyó munkát, továbbá a természettudományos tantárgyakat. Figyelemmel kíséri az iskolában folyó környezetvédelmi – és egészségnevelést. - Közelebbről kíséri figyelemmel a természettudományos és az informatikai munkaközösségek munkáját. - Ellenőrzi az érintett szaktanárok tanmeneteit. - Figyelemmel kíséri az óraadók munkáját. - Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik. - Beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól. - Észrevételt tehet a technikai dolgozók munkájával kapcsolatosan. - Ellenőrzi a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátását. (Iskola és szülői ház kapcsolata) - Folyamatosan ellenőrzi a törzslapok vezetését, a bizonyítványok kiállítását a felnőttoktatásban. - Részt vesz a tanév előkészítésében és lezárásában, a tanévet értékelő munkában. - Munkájáról, tapasztalatairól vezetői értekezleten, illetve nevelési értekezleten beszámol. - Önállóan és teljes felelősséggel biztosítja a délutáni tanítás rendjét: - a délutáni tanítás rendjének biztosítása; naplók, dokumentumok időközönkénti ellenőrzése, a hiányok pótoltatása, - az ehhez kapcsolódó helyettesítések kiírása, és a túlmunka elvégzésének ellenőrzése, a túlórák határidőre történő összesítése, - a felnőttoktatásban résztvevő fiatalok iskolán belüli viselkedésének figyelemmel kísérése, a szükséges intézkedések megtétele, - minden hó 5-ig elkészíti a havi túlórajelentést, - Az e-napló alapján összesíti a túlórákat, elkészíti a helyettesítési rendet, ügyeleti beosztást, tanterembeosztást. Szervezési feladatai: 49


Pedagógiai program

- Szervezi és koordinálja az iskolai közösségi szolgálat tevékenységét. - Ellátja az iskolán kívüli kapcsolatok bonyolításával és felügyeletével kapcsolatos teendőket. - Szervezi az iskolába érkező vendégek fogadását. - Irányítja az iskolai ünnepélyek, rendezvények, esetleges munkaakciók szervezését, felügyeli azokat. - Keresi, segíti azokat a társadalmi akciókat, lehetőségeket, amelyek az intézmény működéséhez anyagi támogatást nyújtanak. - Szervezi és koordinálja, de szakmailag is ellenőrzi a tanulmányi kirándulásokat, szabadidős programokat. - Az iskola épülete, környezete rendjének ellenőrzése, az ebből pedagógiai és technikai feladatok megfogalmazása, a teendők megszervezése. - Az éves munkarend összeállítása. - Kiemelt feladata az érettségi lebonyolításának szervezése, e téren a törvényesség betartása. (felügyeleti beosztások elkészítése.) - Előkészíti a javító-, az osztályozó- és a különbözeti vizsgákat, beszámolókat, ezeket megszervezi, az ezzel kapcsolatos dokumentációt rendszeresen ellenőrzi. - Figyelemmel kíséri az iskolát érintő korosztályok számára meghirdetett tanulmányi versenyeket, vetélkedőket; ösztönzi és koordinálja az azokon való részvételt. - A beiskolázási munka szervezési feladatainak ellátása (nyílt napok, szülői értekezlet, gólyatábor, erdei iskola). - Lebonyolítja a beíratással kapcsolatos szervezési és adminisztrációs tevékenységet. - Feladatkörébe tartozik az iskolai statisztikák összesítése, ellenőrzése. - Munkájáról vezetői értekezleteken, illetve a nevelőtestületi értekezleteken köteles beszámolni. - Szervezi a dolgozók munka melletti továbbtanulását, továbbképzését. Vagyonvédelem: - segíti az igazgatót az épületben levő eszközök, felszerelések felelőseinek megbízásában, a tanároknak átadott leltár kezelésében, - részt vesz a munkahelyi szemlén, bejáráson, - gondoskodik a hibás, balesetveszélyes eszközök javításáról, baleseti veszélyforrások megszüntetéséről, a számítástechnikai és az oktatástechnikai eszközök rendeltetésszerű használatáról. - Pénzügyi javaslatok: - a szakmai munkához szükséges eszközök beszerzésére javaslatot tesz, - közreműködik az év végi, félévi értékelésnél. - Bizalmas információk - a tanulókkal kapcsolatos információkat, bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a nevelőtestület elé. - A fentieken kívül elvégzi azokat a pedagógusi tevékenységhez köthető feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza. Szaktanári feladatok A pedagógus szakértelemmel és a legnagyobb gondossággal a tanulók nevelése és oktatása érdekében végzi munkáját. Kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a jogszabályok (Knt., Mt., 50


Pedagógiai program

Kjt.), az intézmény belső szabályzatai és dokumentumai (PP, Helyi tanterv, SZMSZ, Házirend) alkotják, melyeket elolvasott és megismert. Munkakörébe tartozó feladatait az adott évi tantárgyfelosztás, órarend, terembeosztás és ügyeleti rend szerint köteles ellátni. Az intézmény rendelkezése szerint nevelő-oktató alaptevékenységet folytat, mely a tanórai és a tanórán kívüli teendőket is magába foglalja. Egyéb tevékenységre, más feladatok ellátására munkáltatói utasítással kötelezhető. Az előírt helyen és a kiírt időben munkavégzésre képes állapotban kell megjelennie, a munkavégzés helyétől csak igazgatói vagy igazgatóhelyettesi utasítás alapján térhet el. A munkavédelmi és a tűzvédelmi előírásokat ismeri és betartja. Amennyiben munkakörének ellátása során a rábízott tanulókat baleset éri köteles annak ellátásáról gondoskodni, az igazgatónak szólni és jegyzőkönyvet felvenni. Tevékenysége során különösen figyeljen arra, hogy az adatvédelmi és személyiségvédelmi előírásokat tartsa be. Együttműködési és titoktartási kötelezettsége van, közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal: -

51

nevelőtestület újszerű törekvéseiből, az iskola hagyományainak ápolásából, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a felvételi és vizsgáztatási feladatokból, a pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből, tanítási órán minőségi munka végzése, felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés. Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken való részvétel. Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 20 munkanapon belül kijavítja. A témazáró dolgozatok megírását előre jelzi. Részt vesz az iskolai rendezvényeken, szülői értekezleteken, fogadóórát tart. A szülő és a tanuló kérdéseire, javaslataira érdemi választ ad. Pedagógiai adminisztrációs munka ellátása és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé. Ügyeletet, helyettesítést vállal és lát el. A munkából való távolmaradásához engedélyt előre kér az igazgatótól, betegség miatti távolmaradását mielőbb köteles bejelenteni, értesíti a tagozatért felelős igazgatóhelyettest és gondoskodik arról, hogy a helyettesítő tanárnak a tanóra megtartásához minden szükséges információ a rendelkezésére álljon.


Pedagógiai program

Óracserére csak az iskolavezetés előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. Az év végi és évközi leltározásokban részt vesz. Segíti a diákönkormányzat munkáját. Gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Az iskola nemzetközi kapcsolatainak segítése, szervezése, aktív részvétel a diákcsere programban. - Tevékeny részt vállal tehetséges tanulóink szaktárgyi versenyekre való felkészítésében -

Osztályfőnöki teendők - Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, az iskolai megemlékezések, tanítás nélküli munkanapok programjainak megvalósításában. - Nevelési programja az osztályközösség és a tanulók fejlődését szolgálja, rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel. - Ebben a feladatkörben elvégzi az összes adminisztrációt (e-napló, törzslap, bizonyítványok precíz, naprakész vezetése). A szaktanárokkal együttműködve ellenőrzi és segíti az osztályában folyó oktató-nevelő munkát, a házirend betartását. - Segíti a tanulók tantárgyválasztását, érettségire, felvételire való jelentkezését. - Az iskola pedagógiai programja szerint tájékoztatót és osztályprogramokat szervez. Munkaközösség vezetői feladatok - Javaslatot tesz az iskolai munka tervezéséhez, a nevelőtestületi értekezletek témáira. - Összeállítja a munkaközösség éves programját, összefogja a munkaközösség tevékenységét. - A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja. - Élen jár a helyi tantervek kidolgozásában és alkalmazásában. - Megszervezi az iskola szaktárgyi versenyeit, szorgalmazza a tehetséges tanulók kiválasztását és felkészítését a versenyekre. - Segít az igazgatóhelyetteseknek a szakszerű helyettesítés megszervezésében. - Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében. - Képviseli az iskolát, a munkaközösséget. - Órát látogat, ellenőrzi a tanmenet szerinti haladást és a tanulói teljesítmények rendszeres értékelését, tapasztalatairól tájékoztatja az iskolavezetést. - Véleményt nyilvánít a szaktanárok jutalmazásával, kitüntetésre való felterjesztésével, figyelmeztetésével kapcsolatban. - Az iskola környezeti és egészségnevelési programját koordinálja. - Javaslatot tesz az eszközfejlesztésre, a szükséges selejtezések elvégzésére. A Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus - Célja: segítse elő a diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) létrehozását, biztosítsa folyamatos működését, a tanulók iskolán belüli jogainak érvényesítését. - Tegye lehetővé a tanulók és a nevelők közötti kapcsolattartást, információ áramlást. - Feladatkörébe tartozó tevékenységek: - Előkészíti, szervezi a diák-önkormányzati választásokat, közreműködik azok végrehajtásában. Segít megalkotni a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát, ezen belül az éves 52


-

Pedagógiai program

munkaterv előkészítését. Részt vesz a diáktanács ülésein, javaslataival, tanácsaival segíti azok munkáját. A nevelőtestületi üléseken képviseli a DÖK álláspontját, gondoskodik ezek érvényesüléséről. Hozzájárul a munkatervben szereplő programok megvalósulásához. Fejleszti a DÖK tárgyalóképes magatartását, vitakultúráját, problémamegoldó képességét. Biztosítja a DÖK hatáskörébe tartozó döntések alapos előkészítését. Javaslataival elősegíti a DÖK pénzügyeinek megtervezését, a pénz felhasználását, kezelését.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - Munkáját a kötelező munkaidő 50%-ában látja el. - Célja: felderíteni a fiatalok fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközök - alkalmazásával törekedni a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. - Feladatkörébe tartozó tevékenységek: - Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá. - Gondoskodik arról, hogy a diákok megismerjék, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia stb.) címét, illetve telefonszámát. - Heti rendszerességgel fogadóórát tart. - Anonim információk érdekében e-mail postafiókot működtet. - Az igazolatlan mulasztások iskolai szintű összesítését és az ezzel összefüggő - jogszabályokban előírt feladatokat elvégzi. - Rendszeresen konzultál a tanári közösség tagjaival, az osztályfőnökökkel. - A veszélyeztetett tanulók körülményeit, környezetét – ha szükséges – családlátogatáson megismeri. - Figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére és a gyógyult tanulók beilleszkedésének elősegítésére. - Segítséget nyújt a veszélyeztetett tanulóknak a továbbtanulási, pályaválasztási kérdésekben. - A pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. - A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. - Anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál gyermekvédelmi támogatás nyújtása érdekében. - Javaslatot tesz továbbá a különböző támogatási formák igénybevételére: - tankönyvvásárlási támogatás, - étkezési kedvezmény igénybevétele, - ösztöndíj elnyerése, - egyéb pályázatokon való részvételre. - Segít az iskola egészségnevelési programjának kidolgozását és végrehajtását. Szorosan együtt dolgozik ennek érdekében elsősorban az osztályfőnökökkel, de az intézmény min53


Pedagógiai program

den dolgozójával. - Gyűjti és terjeszti az ifjúságvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket, szakirodalmat. Figyelemmel kíséri az e témában meghirdetett pályázatokat, és azokat közzéteszi. - Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését. - Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli. Pályaválasztási felelős - Ellátja a pályaválasztási felelős teendőit (tájékozódás, tájékoztatás, kapcsolattartás, szervezés). - Jól működő kapcsolatot épít ki a diákokkal, szüleikkel, a munkaügyi központokkal (Paks, Szekszárd) és a felsőoktatási intézményekkel. - Feladatai különösen: - a diák-pályaválasztási felelősök hálózatának kiépítése, - a hiányszakmák megismertetése, - a tanárok tájékoztatása a változásokról munkaértekezleteken, - a diákok tájékoztatása a legújabb változásokról (9-12. évfolyam osztályai és 11-12. évfolyam felnőttképzés) október-november hónapban az osztályfőnöki órákon valósul meg, - a szakmák, pályák bemutatásához a meglévő szemléltető anyagok bővítése folyamatos. Az összegyűjtött pályaleírásokat az osztályfőnökök segítségével ismerhetik meg a diákok. A szakmák megismertetését gyakorló szakemberek bevonásával is tervezzük. - Részt vesz a Budapesten az Országos Oktatási Konferencián, ahol információkat kapunk a felsőoktatással kapcsolatos változásokról. - diákönkormányzattal közös szervezésben diákjainkat elkíséri Budapestre, az ország legnagyobb pályaválasztási kiállítására, az Educatiora. - A falitáblán és a paravánon (I. emelet), valamint a diákfelelősökön keresztül folyamatosan tájékoztatja a tanulókat a felsőoktatási intézmények által küldött legújabb információkról. - Önismereti – önértékelési – pályaorientációs tesztlapokat ad az osztályfőnököknek, amit diákjaikkal dolgozhatnak fel. - A 12. évfolyamos szülők számára pályaválasztási szülői értekezletet tart a legfontosabb teendőkről, a felvételi szabályokról. Erre a munkaügyi központból is hív szakembert januárban. - A Felsőoktatási tájékoztató könyveket kedvezményesen vehetik meg a diákok az iskolán keresztül. Ennek használatát a 10-11-12. évfolyamos diákoknak és szülőknek is elmagyarázza. - A diákok pályaválasztását segítik az iskolánkban tájékoztatást tartó főiskolák, egyetemek és felsőfokú szakképzést nyújtó intézmények. /Egy részük maga kéri a lehetőséget, másokat – a diákok igénye miatt – mi hívunk./ - A 10. évfolyamos tanulóknak specializációk választása előtt tart tájékoztatót a pályákhoz szükséges választható tantárgyakról márciusban. - A 11. (és 10.) évfolyamos szülőknek a pályaválasztást segítő lehetőségekről és a felvételi szabályokról tart tájékoztatást áprilisban. - A 12. évfolyamos diákoknak a paksi Munkaügyi Központ szakemberét hívja osztályfőnöki órára, hogy tájékoztasson a munkába állás, illetve a munkanélküliség esetén szükséges teendőkről. - A nyárra összeállít egy tájékoztató csomagot, amiből azok a tanulók kereshetnek továbbtanulási lehetőségeket, akiket nem vettek fel. 54


Pedagógiai program

Tantárgyfelelős - A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja. - Élen jár a helyi tantervek kidolgozásában és alkalmazásában. - Megszervezi az iskola szaktárgyi versenyeit, szorgalmazza a tehetséges tanulók kiválasztását és felkészítését a versenyekre. - Segít az igazgatóhelyetteseknek a szakszerű helyettesítés megszervezésében. - Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében. Könyvtáros Feladata, hogy az iskola oktató-nevelő munkáját a könyvtári szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse. Munkáját az igazgató irányításával, ellenőrzésével és támogatásával végzi. Fokozottan ügyel a pedagógusok szakirodalmi ellátására. I. Szakmai feladatai: -

-

1. Állománygondozás, állománygyarapítás A megjelenő kiadványokról tájékozódik, javaslatot tesz a beszerzésekre. 2. Állományba vétel A beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal a könyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja. Rendszeresen (évenként) állománygyarapítást végez. A felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból. 3. Állományvédelem A könyvtárostanár felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért. Állományellenőrzés-rendeleti előírás szerint, az igazgató utasítására előkészíti a leltározást, (raktári rend, raktári katalógus ellenőrzése, leltározási ütemterv elkészítése), valamint részt vesz a leltározás lebonyolításában. Pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást. A rábízott könyvtári állományért anyagi felelősséggel is tartozik. 4. Szolgáltatások Kölcsönzés: a belső szabályzatokban meghatározott módon. Könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, előkészíti a könyvtári szakórákat. Rendszeresen tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről (pl. faliújság). Az iskolamunkatervben meghatározott feladatokat – nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi verseny, vetélkedő, stb. – ajánlójegyzék összeállításával segíti.

II. Egyéb feladatok - A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, a munkaközösség- vezetőkkel, a szaktanárokkal. - Szakmai kapcsolatot tart a helyi (közművelődési) könyvtárral. 55


Pedagógiai program

Részt vesz az iskolai tankönyvellátás megszervezésében (tartós tankönyvek). Nyitvatartási feladatok során ellátja a kölcsönzés, tájékoztatás, könyvtárbemutató foglalkozások, raktári rendezés teendőit. Belső munkálatok során elvégzendő feladatai: állománygyarapítás (leltárkönyvek vezetése), katalógusszerkesztés, irodalomkutatás, felkészülés a foglalkozásokra, egyéni továbbképzés. Külső tevékenységei: tájékozódás a könyvpiacon, továbbképzés, tapasztalatcsere. 3.6 Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai

Az osztályfőnöki munka komplex, átfogó tevékenység, amelynek célja a tanuló egész személyiségének fejlesztése, és jellemzője, hogy a személyiség és közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt. Az osztályfőnöki munka rugalmas, nincs minden részletében előre megtervezhető tananyaga, ezért spontaneitást és reflektivitást igényel. Az osztályfőnöki munka feladatkörei: Közvetlen lőmunka

neve-

Aktuális események feldolgozása Különböző értékrendek megismertetése Kultúrahasználat megtanítása Mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában Törődés a gyerekek aktuális problémáival Az osztály konfliktusainak megoldásában való közreműködés A hagyományos rendezvényeken saját osztály felügyelete Az osztályfőnöki órák előkészítése, megtartása

Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok

Adatok rögzítése (e-napló, törzslap, bizonyítvány) Hiányzások igazolása, kezelése Félévi/ év végi magatartás, szorgalomjegyek előkészítése

56


Pedagógiai program

Félévi értesítő, év végi bizonyítvány és törzslap írása Közszolgálati munka teljesítésének bejegyzése

Szervezés, koordinációs feladatok

Kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, szülőkkel, az ifjúságvédelmi felelőssel Szabadidős tevékenységek, programok koordinálása, szervezése Az osztály diákönkormányzat munkájának segítése Az iskolavezetés által jóváhagyott felmérések osztályszintű lebonyolítása Közszolgálati munkák nyomon követése

V. Kapcsolatrendszerek 1. Hagyományok, rendezvények, pályázatok Iskolánk hagyományai A Vak Bottyán Gimnázium őrzi hagyományait. Ezzel a szűkebb haza szeretetére, megbecsülésére is nevelünk. Egészséges lokálpatriotizmust szeretnénk kialakítani tanulóinkban. Megünnepeltük az iskola: 50. éves évfordulóját, 55. éves évfordulóját, 60. éves évfordulóját, 65. éves évfordulóját. sporttalálkozókat szervezünk évfordulóhoz kötve. Megalakult a „Paksi Vak Bottyán Gimnázium Öregdiákjai Egyesülete”. Jubileumi évkönyvet adtunk ki (1995-ben és 2005-ben). Rendszeresen 5-10 éves találkozókat szervezünk. Tervezzük az új jubileumi évkönyv kiadását, az elmúlt 3 tanévről ennek előkészítéseként ugyancsak évkönyvet jelentettünk meg. Részt veszünk a kétévente megrendezett Helikoni Ünnepségeken. Meghirdetett megyei versenyeink a városunkhoz kötődő személyiségek emlékének ápolását és a tehetséggondozó munkánk fej57


Pedagógiai program

lesztését szolgálják, és lehetőséget nyújtanak tanulóink önmegvalósításához. Bottyán tudományos diákköri konferencia Pákolitz István szavalóverseny Városi szinten pedig színháztörténeti versenyt indítottunk el 2011-ben. Iskolai ünnepek, rendezvények Valamennyi program a közösségformálás, a személyiségfejlesztés, az egészséges életmódra nevelés és a helyes értékrend kialakítását szolgálja. Alkalmat nyújt nevelési céljaink megvalósítására, lehetőséget ad tehetséges tanulóink bemutatkozására. Ismerkedési est, gólyaavató

szeptember

Vak Bottyán évforduló

szeptember 29. koszorúzás, Vak Bottyán nevét viselő középiskolák meghívása, vagy közös programban való részvétel alkalmanként

Aradi vértanúk ünnepe

október 6.

1956-os forradalom megünneplése október 23.

kezdő évfolyamosok bemutatkozása, fogadalomtétel

Rádiós műsor Ünnepi műsor vagy film megtekintése

Szalagavató ünnepély, iskolabál

november-december

Karácsony – a szeretet ünnepe

december

irodalmi összeállítás, fenyőfaállítás, az iskolai kórus fellépése

A magyar kultúra napja

január 22.

Rádiós műsor, tárlatrendezés, tudományos diákköri konferencia

1848-as szabadságharc ünneplése március 15. Iskolai diáknapok

Ünnepi műsor vagy film megtekintése

szeptember vagy április

tudományos előadások,

Ki mit tud gála, sportnap A költészet napja

április 11.

A holocaust emléknapja

április 15.

Jutalomkirándulás

ősszel vagy tavasszal

Diákközgyűlés

március vagy április

Ballagás

május

Trianon emléknap, 58

Szavalóverseny

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Nemzeti Összetartozás Napja

Pedagógiai program

június 4.

Környezet – és egészségvédelmi program tanórai keretben

június

Tanévnyitó ünnepség

szeptember

Tanévzáró ünnepség

június

A város szélesebb közönségének szóló rendezvényeink Iskolánk kulturális „élesztő” szerepet betöltő célt is kitűzött maga elé. „Szellemi műhely” kívánunk lenni, s ezért a „magas” kultúra terjesztését is felvállaljuk városi szinten. Ilyen tevékenységünk pl: Kutatók Éjszakája helyi programjának biztosítása 2010-től Szabadtéri hangverseny (tavaszi randevú) Gimi gála Városi ünnepségek műsorának megrendezése Gimi galéria működtetése Pályázatok Rendszeresen pályázik iskolánk tanáraink, tanulóink közreműködésével. Ezzel segítjük anyagi és szellemi értelemben is a nálunk dolgozókat, tanulókat. Több évre szóló néhány nyertes pályázatunk a COMENIUS I. Célja: a nyelvtanulás, környezetvédelem, művészeti nevelés, az EU országok kultúrájának megismerése. Tanárok nyelvtanulását célzó nyertes pályázatok tanáraink nyelvi kultúráját fejleszti, hiszen a Socrates program rendszeres tanár-diák utazást tesz lehetővé Európa országaiba, amelyhez a nyelvtudás elengedhetetlen. - Paks Város Önkormányzata által kiírt pályázatok a nemzetközi kapcsolatok támogatására, rendezvényszervezésre, évkönyv kiadására fordítódnak. - Európai uniós TÁMOP pályázatok tehetséggondozásunkat, pedagógusaink továbbképzését segítették.

59


Pedagógiai program

- Egyéb pályázati lehetőségeket is igyekszünk megragadni, melyek eszközbeszerzést, a könyvtár fejlesztését, stb. célozzák. A paksi kulturális intézményektől közös pályázattal, ill. együttműködési megállapodás keretében a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásához kapunk segítséget. 2. A szülő – tanuló – pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái együttműködésének formái A szülői házzal kapcsolatunk hagyományosan szoros. Ez kisvárosi létünkből természetesen adódik. A szülői érdekképviselet szervezeti formái: - szülői munkaközösség (osztályonként 2 fő), választott vezetői testülettel - iskolaszék (elnök, tagok, SZMK elnöke) Találkozások lehetőségei: -

szülői értekezlet fogadóóra egyéni igény szerinti találkozás aktuális feladatok által igényelt találkozás pl. továbbtanulási tájékoztatók

Találkozások formái: - szmk gyűlés - összejövetel - egyéni beszélgetés Szülők informálásának egyéb eszközei: -

elektronikus napló ellenőrző könyv (magán) levél telefonos kommunikáció beszélgetés Hírlevél kérdőívek honlapunk

Az iskolai élet aktuális eseményeit, eredményeit, pályázatait, rendezvényeit, havi munkarendjét Hírlevél formájában ismerhetik meg a szülők. A Hírlevél bemutatja az iskola munkaközösségeinek tevékenységét, felmérések, kérdőívek eredményeiről is tájékoztatja a szülőket. Megjelenik: félévzáráskor. Partnerigény – és elégedettségmérést rendszeresen végzünk az IMIP-ben rögzítettek szerint. (Tanulói és szülői kérdőívek alapján). 60


Pedagógiai program

2.1 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A végzősöket megkérdezzük arról, hogy mi volt a legfontosabb számukra az iskolavégzés során, mit tartanak jónak az iskola oktatási, nevelési rendszerében, s min változtatnának. Évente diákközgyűlésen biztosítunk lehetőséget tanulóinknak az intézményben folyó oktatónevelő munkával kapcsolatos véleménynyilvánításra, illetve a működéssel kapcsolatos észrevételeik közvetítésére. Fontosnak tartjuk a szülők bevonását rendezvényeink szervezésébe. Ennek hagyományai vannak a Vak Bottyán Gimnáziumban. (kirándulás, színházlátogatás, bál, szalagavató rendezés) Figyelembe vesszük a szülők speciális kéréseit a lehetőségekhez mérten. (egyéni bánásmód, betegség, aktív sport, stb.) Magántanulóként beteg vagy különleges helyzetben lévő tanulók iskolai képzését biztosítjuk. A tanuló és tanár kapcsolatának fejlesztéséhez fontos a tanítási órán kívüli kapcsolatok fejlesztése. A tanár legyen, segítő, tanácsadó is! Ennek színterei: -

szakkörök érdeklődési körök művészeti tevékenység szabadidő értelmes eltöltése kötetlen beszélgetések külföldi cserekapcsolatok kirándulások, táborok stb. 2.2 Az iskola külső kapcsolatai

Iskolánk lehetőséget biztosít a történelmi egyházaknak, hogy meghirdessék a vallási és hitoktatási óráikat, és felhívjuk erre tanulóink és a szülők figyelmét. Iskolánk nyitott, vállalkozó szellemű, önfejlesztő iskola. Így szoros a kapcsolatunk a város életével. Gyakran rendezünk városi szintű ünnepségeket, megemlékezéseket. Fontosnak tartjuk iskolánk tanulóit bevonni ünnepek, hagyományok őrzésébe, személyes részvételüket is biztosítani ilyen rendezvényeken. Az iskola további PR tevékenységének szöveges megfogalmazása és a kommunikációs rendszerének bemutatása részletesen megtalálható az IMIP megfelelő fejezetében. Szinte valamennyi intézménnyel napi kapcsolatban állunk. A legfontosabbak: 61

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Városi Múzeum: Csengei Dénes Kulturális Központ: Városi Könyvtár: Paksi Atomerőmű Zrt.:

Tömegkommunikáció: Paksi vállalkozók: A város más iskolái: Paksi Képtár Családsegítők: Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ: Városi Rendőrkapitányság: Jövő Drogok Nélkül Alapítvány:

KEF Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat

Pedagógiai program rendezvények színhelye látogatás a kiállításokon múzeumi órák rendezvényeink helyszíne, programokon való részvétel, közönség biztosítása (színház, hangverseny) író-olvasó találkozók előadások környezetvédelem tudományos ismeretterjesztés számítástechnika, fizika oktatása szponzorálás pályamunkák értékelése rádió televízió újság az iskola támogatása szponzorálás felnőttoktatás, közös rendezvények szakmai találkozók, versenyek múzeumi foglalkozások, együttműködés a HH és HHH gyermekeink problémáinak közös megoldásában együttműködés az SNI gyermekeink fejlesztésében szakmai előadások tartása kortárs segítők képzése, szakmai előadások, vetélkedők szervezése péntek esti diákklub programjai színházlátogatások, testvérvárosi kapcsolat, a német nyelvterületen diákkapcsolatok ápolása

VI. A beiskolázás helyi rendje és a tanulmányok alatti vizsgák 1. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  62

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

Paksi Vak Bottyán Gimnázium   

Pedagógiai program

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.

A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha  

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében   

63

meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

Paksi Vak Bottyán Gimnázium 

Pedagógiai program

a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során    

dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amenynyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően,– így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. Az írásbeli vizsgán kizárólag az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján 

64

a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

Paksi Vak Bottyán Gimnázium   

Pedagógiai program

a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, vagy a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

Ha a vizsgázónak a 20/ 2012. EMMI r. 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizs65


Pedagógiai program

gázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és   

a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az 1. pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amenynyiben szükséges –kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. 66


Pedagógiai program

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján   

a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, a szóbeli vizsgát írásban teheti le, az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.

Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. 67


Pedagógiai program

Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulása és az órák látogatása alól a szülővel közösen aláírt, az iskola igazgatójához benyújtott kérelmére mentesíthető. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. 2. A belső vizsgák rendszere -

Az értékelés fontos alkalmai a belső vizsgák. A belső vizsgák szervezése és előkészítése során a következő szempontokat követjük: A vizsgaterv a tanterv szerves része. A vizsgák tartalmát az évekre lebontott vizsgakiírás rögzíti. A vizsgakérdések egy része komplex jellegű. A bizonyítványba az évközi osztályzatok és a vizsgajegy átlaga kerül 2:1 arányban. A vizsgatételeket úgy állítjuk össze, és a diákokat úgy szoktatjuk, hogy egy-egy felelet kb. 10 perc legyen. A szóbeli vizsgák min. 3 fős bizottság előtt folynak, a jogszabályban előírt adminisztrációval. A külsőségek az érettségire emlékeztetnek (több gyerek egyszerre, felkészülési idő, tételsor stb.) A vizsgákat a 2. félévben bonyolítjuk le az éves munkatervben rögzített időpontban. A vizsgákra az érintett tanulók felkészülési időt kapnak.

Szabályzat a belső vizsgák lebonyolításához A belső vizsga célja - A NAT-ban előírt követelmények teljesítésének az értékelése - A diákok érettségire való felkészítésére, rutinszerzés A belső vizsgák ütemezése 68


Pedagógiai program

- A 8. évfolyamokon - A 10. évfolyamokon A belső vizsgák időpontja - A mindenkori éves munkatervben rögzített. Jelentkezés a belső vizsgákra - A jelentkezés formája: az iskola által készített nyomtatványon történik a tanuló és gondviselője aláírásával minden tanév február 15-ig. A szóbeli belső vizsga tartalma - A 8. évfolyam vizsgáján: a 7. valamint a 8. év tananyagából kijelölt részek. - A 10. évfolyam vizsgáján: a 9. év teljes és a 10. év tananyagából a szaktanár által előírt rész az érettségi követelményeknek megfelelően. A tételek kiadása - A 7. és a 9. év anyagából szeptember 30-ig. - A 8. és a 10. év első félévének anyagából december 15-ig. A belső vizsga tantárgyai és formái - A 8. évfolyamon: - irodalom:

szóbeli

- nyelvtan:

írásbeli

- történelem:

szóbeli

- matematika:

írásbeli

- egy választott nyelv:

szóbeli

- A 10. évfolyamon: - irodalom és nyelvtan

69

szóbeli és írásbeli

- történelem:

szóbeli és írásbeli

- matematika:

írásbeli

Paksi Vak Bottyán Gimnázium - egy választott nyelv:

Pedagógiai program

írásbeli és szóbeli

A vizsgajegyet a szóbeli és az írásbeli eredményből az érettségi tantárgyi értékelésnek megfelelően számítjuk ki. A belső vizsga vizsgabizottsága A vizsgabizottság három főből áll: a szaktanár és kérdező tanár, valamint az iskolavezetés által kijelölt két tanár. A vizsga dokumentumai - A tételsorok - A diákoknak kiadott tételek egy példányát az igazgatóhelyettesnek jóváhagyásra be kell adni december 15-ig. - Az írásbeli és szóbeli vizsgák eredményéről tanulónként összesítő kimutatást készít a szaktanár. - A vizsga eredményét az e-naplóban belső vizsgajegyként rögzítjük. Az éves munka értékelése a 8. és a 10. évfolyamon -

Az év végi jegy megállapítása 3 részjegyből történik: Az első félév során szerzett jegyek átlaga /értékelés az első félévi rubrikában / A vizsgajegy /értékelés %-os formában is/ A második félévben szerzett jegyek átlaga

A vizsga törvényessége A vizsga törvényességét biztosítja az írásbeli dolgozat egységes értékelése és a szóbeli vizsgán résztvevő bizottsági tagok aláírása a szaktanár által készített összesítő kimutatáson.

Vizsgajegyek számítása a százalékos eredmények alapján

%

jegy

0

1

1

1

2

1

3

1

4

1

70

% 3 4 3 5 3 6 3 7 3

jegy

%

jegy

2,07

67

3,85

2,14

68

3,9

2,21

69

3,95

2,29

70

4

2,36

71

4,05


Pedagógiai program 8

5

1

6

1

7

1

8

1

9

1

1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 1 9 2 0 2 1 2 2 2 3 2 4 2 5 2 6 2 7 71

1 1 1 1,04 1,08 1,12 1,15 1,19 1,23 1,27 1,31 1,35 1,38 1,42 1,46 1,5 1,56 1,63

3 9 4 0 4 1 4 2 4 3 4 4 4 5 4 6 4 7 4 8 4 9 5 0 5 1 5 2 5 3 5 4 5 5 5 6 5 7 5 8 5 9 6 0 6 1

2,43

72

4,1

2,5

73

4,15

2,55

74

4,2

2,6

75

4,25

2,65

76

4,3

2,7

77

4,35

2,75

78

4,4

2,8

79

4,45

2,85

80

4,5

2,9

81

4,55

2,95

82

4,6

3

83

4,65

3,05

84

4,7

3,1

85

4,75

3,15

86

4,8

3,2

87

4,85

3,25

88

4,9

3,3

89

4,95

3,35

90

5

3,4

91

5

3,45

92

5

3,5

93

5

3,55

94

5

Paksi Vak Bottyán Gimnázium 2 8 2 9 3 0 3 1 3 2 3 3

1,69 1,75 1,81 1,88 1,94

Pedagógiai program 6 2 6 3 6 4 6 5 6 6

3,6

95

5

3,65

96

5

3,7

97

5

3,75

98

5

3,8

99

5

10 0

5

2

3. Az iskolaváltás, valamint a felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanulói jogviszony Belépés A Vak Bottyán Gimnázium induló 9. osztályaiba felvételi alapján lehet bekerülni. Írásbeli felvételi vizsga magyar nyelvből és matematikából van. Az iskola 2004-től bekapcsolódott az országos egységes írásbeli felvételi rendszerbe. Értékelés: a felvételek elbírálásánál nagymértékben támaszkodunk az általános iskolai eredményekre. /Figyelembe vesszük az előző év végi, illetve félévi osztályzataikat./ A négy évfolyamos képzésünkbe azoknak a nyolcadik osztályt végző, jó felkészültségű diákoknak a jelentkezését várjuk, akik rendelkeznek a tanulni akarás igényével. Céljaik szerint a gimnáziumi tanulmányok elvégzése után felsőfokú továbbtanulásra, vagy érettségit kívánó szakmaszerzésre készülnek. Közülük a reál érdeklődésűek számára, akik e tárgyakat különösen kedvelik, azokkal plusz időt is szívesen töltenek, az A jelű - matematika-fizika, ill. komplex természettudományos csoporttal működő osztályunkat ajánljuk. A 9. B nyelvi osztályt azoknak ajánljuk, akik örömmel tanulják az idegen nyelveket és a humán tárgyak vagy az informatika iránt érdeklődnek. Az osztály angol nyelvi és német nyelvi csoportjaiba lehet jelentkezni. Célszerű az általános iskolában megkezdett idegen nyelvet folytatni. Hat évfolyamos osztályunkba azokat a 12-13 éves életkorú gyermekeket várjuk, akikről általános iskolai éveik alatt már eddig is kiderült, hogy könnyedén tudják elsajátítani a tanult 72


Pedagógiai program

anyagot, jól tudják hasznosítani a tanári magyarázatokat, s az átlagosnál élénkebb érdeklődést mutatnak az új dolgok megismerése iránt. Szerzett ismereteiket élményszerűen vissza tudják adni, szívesen és aktívan vesznek részt a tudás megszerzésének folyamatában, s ha szükséges, el tudnak már mélyülni egy téma alaposabb megismerésében. Nem kívánjuk, hogy valamilyen irányban kialakult érdeklődése legyen a tanulónak. Képzésünkkel ugyanis általános, sokoldalú képességfejlesztés az elsődleges célunk, bőven hagyva időt az egyéni érdeklődés kialakulására. Induláskor messzemenően figyelembe vesszük az általános iskola alsó hat évében szerzett ismereteket, s arra fogunk építeni. Az osztályt emelt szintű angol, illetve emelt szintű matematika csoporttal indítjuk. A beiskolázás részleteit az adott tanévre a beiskolázási tájékoztató tartalmazza. Szóbeli felvételi vizsgát egyik osztálytípusban sem tartunk. Továbbhaladás Az iskola magasabb évfolyamába az a tanuló léphet, aki az egyes tantárgyak, műveltségi területek tanterveiben megfogalmazott tantervi minimumot elsajátította, s erről az előírt formában eredményesen számot is adott. A továbbhaladás vizsgafeltételei: „Kis érettségi szerűen” belső vizsgát tesznek a tanulók a 8. és a 10. év végén. A vizsga eredménye és az évközi érdemjegyek együttesen határozzák meg az év végi osztályzatot. Az a tanuló, aki egy, kettő vagy legfeljebb három tárgyból a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, a kijelölt napon javítóvizsgát tehet. Magasabb évfolyamba akkor léphet, ha sikeres javítóvizsgát tett. Sikertelen javítóvizsga esetén tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az a tanuló, aki az előírt követelményeket háromnál több tantárgyból nem teljesítette, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Iskolaváltás, valamint a felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. - Felvétel a gimnáziumba (iskoláskorúak oktatása) A tantestülettel folytatott konzultáció nyomán az igazgató elkészíti a beiskolázási tájékoztatót, feltölti a KIR-be, megjeleníti az iskola honlapján és eljuttatja a beiskolázási terület általános iskoláiba is minden év okt. 20-ig. 73


Pedagógiai program

A nyolcadikos korosztálynak az általános felvételi eljárást megelőző egységes írásbeli vizsgán kell részt venniük. A tanulók felvételéről, átvételéről az igazgató dönt, és elvégzi a tanulók osztályba sorolását. Az iskolaváltáskor az igazgató megvizsgálja a jelentkező tanuló előző iskolájából származó bizonyítványait, s a jogszabályok alapján előírja számára a szükséges különbözeti vizsgákat. A tanuló és a szülő kérésére a felkészüléshez türelmi időt biztosíthat. Ha szükséges, az évfolyam megismétlését is az átvétel feltételéül szabhatja. Döntéséről az átvételét kérő tanulót és a szülőt határozat formájában értesíti. Az osztályba sorolás szempontjai: a jelentkezési szándék, a jelentkezési lapon jelzett érdeklődés, valamint a létszámkorlátok. - Felvétel a felnőttek gimnáziumába A tagozatra való jelentkezést az iskoláskorúak felvételijének lebonyolítása utáni időszakra szervezzük. A jelentkezés idejéről és módjáról a tömegkommunikáció útján, tájékoztató kiadványokon és honlapunkon értesítjük a lakosságot. A jelentkezések irányítását, szervezését az iskolatitkár végzi. A hallgatók felvételéről az igazgató dönt, a bizonyítványokkal igazolt hozott eredményeket figyelembe véve. Az osztályokba sorolást (esti, intenzív) a jogszabályok alapján az igazgató végzi. A tanulói jogviszony megszűnése A Vak Bottyán Gimnáziumban tanuló diák a 12., ill. 13. évfolyam sikeres befejezését követően érettségi vizsgát tehet. A középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamának elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján a tanulói jogviszony megszűnik. Korábban szűnik meg a tanulói jogviszonya annak a tanulónak - akit másik iskola átvett, az átvétel napján; - aki tanulmányait nem kívánja folytatni, a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján; - a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján; Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulaszt.(30 tanítási óra) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedé74


Pedagógiai program

sének napján. A Vak Bottyán Gimnáziumban megszüntetjük a tanulói jogviszonyát annak a tanulónak, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, akkor a tanuló további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata, és a tanuló adatai az átadó iskola a járási hivatal egyidejű értesítése mellett tizenöt napon belül törli nyilvántartásából. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja.

75

Vak Bottyán Gimnázium

Pedagógiai program

II. Feltételek 1. A pedagógiai program végrehajtásának személyi feltételei A nevelőtestület közösségei 1) Társadalomtudományi munkaközösség A magyar, történelem és társadalomismeret, filozófiatörténet, a mozgóképkultúra és médiaismeret, etika, földrajz és művészeti tárgyakat fogja össze, valamint ellátja a tánc és dráma modul oktatását. 2) Természettudomány I. munkaközösség A matematika, fizika tantárgyakat fogja össze és átveszi az életvitel és gyakorlat tantárgy egy részének oktatását. 3) Természettudomány II. munkaközösség A kémia, biológia-egészségtan, testnevelés és sport tantárgyakat foglalja össze, továbbá átveszi az életvitel és gyakorlat oktatását. 4) Idegen nyelvi munkaközösség Az angol, német, latin, orosz nyelvek oktatását fogja össze. 5) Osztályfőnöki munkaközösség Tagjai: a délelőtti oktatás és a délutáni oktatás összes osztályának osztályfőnökei 6) Telekommunikáció és informatikai munkaközösség A digitális adathordozók használatának tanítását és a digitális tananyagot előkészítők, belső és külső kommunikációért felelős pedagógusok munkaközössége. A nevelő oktató munkát közvetlenül segítők köre Iskolatitkár, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, könyvtáros félállásban. Hiányzik:

76

1-2 fő laboráns 0,5-1fő iskolapszichológus 4-5 fő pedagógiai asszisztens 1 fő rendszergazda 0,5-1fő könyvtáros 1 fő szabadidő szervező (a fenntartó döntésétől függ)


Pedagógiai program

B) Helyi tanterv

77


Pedagógiai program

I. A választott kerettanterv: 1. Kötelezően választandó és szabadon választható tanórai foglalkozások óraszámai osztálytípusonként, ill. évfolyamonként Négy évfolyamos gimnáziumi képzés reál osztály (A jelű osztály)

Emelt szintű matematika oktatás (41)

78

10. évf .

Tantárgyak

9. évf.

Magyar irodalom Magyar nyelv Dráma és tánc

2,5 1,5 1

I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társ. és áll. ismeretek

3+1 3 5

Fizika

2+0,5

Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2

2 2+ 1 2+ 1

2 1 1

2 2 1 1

Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2+0,5

1

3 1 3+ 1 3 5

1

11. évf . 3+ 0,5 1

12. évf. 2,5+ 0,5 1,5

3 3 5 1

3 3 5+1

3

3+1

2

2+ 0,5

2 1

2

2

35_0

5 1 36 _0

5 1 33 _2

1 5 1 31,5 _3,5

35

36

35

35

5 1


Biológia-kémia emelt óraszámú oktatás (42) 9. 10. Tantárgyak évf. évf. Magyar irodalom 2,5 3 Magyar nyelv 1,5 1 Dráma és tánc 1 I. Idegen nyelv 3+1 3+1 II. Idegen nyelv 3 3 Matematika 3 3 Etika Történelem, 2+0, társ. és á. ism. 5 2 2+0, Fizika 5 2+1 Kémia 2+2 2+1 Biológia – egészségtan 2+1 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Művészetek Informatika 1 1 Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Felhasznált 36_ órakeret 35_0 0 Rendelkezésre álló órakeret 35 36

79

Pedagógiai program

11. évf. 3+0, 5 1

12. évf. 2,5+0,5 1,5

3

3

3 3 1

3 3+1

3

3+1

2 2+0, 5

2 1

2

2

1 5 1 31_4

5 1 29,5_5, 5

35

35


Pedagógiai program

Négy évfolyamos gimnáziumi képzés nyelvi osztály (B jelű osztály)

emelt óraszámú humán képzés (43)

80

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2,5+1 1,5+0,5 1

3+0,5 1+0,5

3 1

2,5+0,5 1,5

3+1

3+1

3+2

3

3 3

3 3

3 3 1

3 3+1

3+1

Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Dráma és tánc I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társ. és áll. ismeretek

9. évf.

2+1

2+2

3

Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2

2 2

2

2

2

2 1

2 2 1

1

1 2

2

1+0,5

1 1

5 1

5 1

5 1

5 1

35_0

36-0

31_4

29,5_5, 5

35

36

35

35


emelt óraszámú képzés informatikából (44) 10. Tantárgyak 9. évf. évf. Magyar iro2,5+0, dalom 5 3+0,5 Magyar nyelv 1,5 1+0,5 Dráma és tánc 1 I. Idegen nyelv 3+1 3+1 II. Idegen nyelv 3 3 Matematika 3 3 Etika Történelem, társ. és áll. ismeretek 2+1 2 Fizika 2 2 Kémia 2 2 Biológia – egészségtan 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc 1 Művészetek* Informatika 1+1,5 1+2 Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 35_0 36_0 Rendelkezésre álló órakeret 35 36

81

Pedagógiai program

11. évf.

12. évf.

3

2,5+0,5

1

1,5

3+2

3

3 3 1

3 3+1

3 2

3+1

2

2

2

2

1 5

5

1

1

31_ 4

29,5_5, 5

35

35


82

Pedagógiai program


Pedagógiai program

Hat évfolyamos gimnáziumi képzés (H jelű osztály)

emelt szintű matematika oktatás (61) 7. 8. Tantárgyak é. é. Magyar irodalom 1,5 2 Magyar nyelv 2 2 Dráma és tánc I. Idegen nyelv 3,5 3,5 II. Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Etika Történelem, társ. és á. ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető 83

5 1

5 1

9. é.

10. é.

11. é.

12. é.

3

3,5

3

3

1

1

1

1,5

3

3

3

3

3

3

3

5

5

3 3+ 2

1

3+3

1

2 2 1

2 1,5 2

2,5 2 2

2,5 2,5 2

3 2

4

2 1 1

1 2 1

1 2 1

2 2 1

2

2

1

1

1

1 2

2

1

1

1,5

1,5

1

1

5

5

5

5

5

5

1 31 _0

1 31 _0

1 35 _0

1 36 _0

1 31 _4

1 31,5 _3,5

Paksi Vak Bottyán Gimnázium órakeret Rendelkezésre álló órakeret

84

31

Pedagógiai program

31

35

36

35

35


Pedagógiai program

emelt szintű angol nyelvoktatás (62) 7. 8. Tantárgyak é. é. Magyar irodalom 1,5 2 Magyar nyelv 2 2 Dráma és tánc I. Idegen nyelv 5 5 II. Idegen nyelv Matematika 3,5 3,5 Erkölcstan Etika Történelem, társ. és á. ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 85

1

9. é.

10. é.

11. é.

12. é.

3

3,5

3

3

1

1

1

1,5

5

5

3+ 2

3+2

3 3

3 3

3 3

3 4

1

1 1

2 2 1

2 1,5 2

2,5 2 2

2,5 2,5 2

3 2

4

2 1 1

1 2 1

1 2 1

2 2 1

2

2

1

1

1

1 2

2

1

1

1,5

1,5

1

1

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

31 -0

31 _0

35 _0

36 _0

31 _4

31,5 _3,5

31

31

35

36

35

35


Pedagógiai program

A pedagógusválasztást az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások meghirdetésekor kínáljuk fel a tanulóknak. A helyi tanterv elsajátítandó tananyagát osztálytípusonként, ill. évfolyamonként és tantárgyanként a pedagógiai programunk tantárgyi kötetei tartalmazzák. A felnőttoktatás új helyi tantervét a 2013 májusában megjelenő kerettanterv alapján fogjuk elkészíteni. 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. A kerettantervre kidolgozott tankönyveket és tanulmányi segédleteket használjuk kizárólag. Szakmai munkaközösségeken belül törekszünk az egységes tankönyvválasztásra, amennyiben tankönyv-váltásra van szükség a kollégák megítélése szerint, ezt csak az intézményvezetővel egyeztetve tehetik meg, hogy az ingyenes tankönyvek a jogosultaknak biztosítva legyenek. A kiválasztásnál elsődlegesen a szakmai szempontoknak kell érvényesülni. A digitális segédletekről is tájékozódunk. Törekszünk arra, hogy összeillő, egymást jól kiegészítő tankönyvsorozatokat válasszunk. Bevezetés előtt (lehetőleg hosszabb ideig) tanári példányokat vásárolva, továbbképzésekre járva ismerkedünk az új kiadvánnyal. A döntés előtt meggyőződünk arról, hogy a megismert új tankönyv folytatása is megfelelő-e.

3. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

Cigány népismeret 7-12. évfolyam Célok, feladatok A cigány népismeret tanításának legfőbb célja és feladata, hogy mutassa be a társadalmon belüli cigány társadalom történelmi fejlődését, másfelől annak a ma jellemző állapotát. A cigány népismeret elsajátítása módot kell, adjon arra, hogy a tanulók egyének és közösségek, a kisebbségi és a többségi közösségek kapcsolatrendszerét megismerjék. Az ellentétek és ellenségeskedések, az előítéletesség és az intolerancia így válhat könnyebben kezelhetővé, és nyílhat tér az együttműködés fejlesztésére. A cigány népismereti tantárgy célja emellett a fiatalok ismereteinek bővítése, a tájékozódás képességének megerősítése, a történelmi korokba való elhelyezés és a társa86


Pedagógiai program

dalmi viszonyokba történő beillesztés képességének fejlesztése is. Csak így érthető meg a cigányság kultúrája, hagyományai, szokásai és hiedelemvilága. Fejlesztési követelmények A középiskolai tanulmányok végére ki kell alakulnia egy olyan készségnek, amely lehetővé teszi a népismeret tárgyában történő önálló ismeretbővítést, az elsődleges és másodlagos forrásokból történő információszerzést. Elengedhetetlenül fontos, hogy a fiatalok felelősséggel viszonyuljanak a kérdéshez, képesek legyenek az okok-okozatok láncolatából kiválasztani a megbékélés, az egymás megismerése folyamatának megfelelő szempontokat. Ennek következtében a cigány népismeret szoros kapcsolatban van a magyar nyelv – és irodalom, valamint a történelem-állampolgári ismeretek, az ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, az etika tantárgyakkal. 7. évfolyam Éves óraszáma: 6 Főbb tevékenységformák: A különvált három csoport vándorlási útvonalának bemutatása. A népcsoportok megnevezése, nyelvi, foglalkozási jellemzői. Térkép földrajzi elhelyezkedésükről. A meghallgatott művekben előforduló hangszerek felismerése, zenei formák és műfajok megfigyelése. A költők műveinek megismerése. Témakörök Kulcskompetenciák, fejlesztési feladatok, nevelési célok A líra képviselői a cigány irodalomban

Tartalmak A, D, H, Á, E EN, ÖI, ÁD, TT, FÖ, MN Pl.

Rostás- Farkas György,

Bari Károly, Szepesi József, Horváth Gyula, Jónás Tamás, 87

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Témakörök A cigányság eredete. A cigányság Európában és a világban. A Magyarországon élő cigány népcsoportok néprajzi jellemzői Zenetörténet

Pedagógiai program Tartalmak Choli Daróczi József műfordításai Első különválás: ben és phen cigányok Nyelvészeti szempontból való elkülönülés (örmény, európai, szír). A népvándorlás hatása a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulására. Az egyes cigány csoportok (oláh cigány, beás és romungrok) főbb jellemzői. Lehetséges rokonnépek (dombák, bandzsarák ) A népcsoportok elnevezése, földrajzi elhelyezkedésük. Az egyes régiók jellemző dalai, táncai, hangszerei. A cigányzene fogalmának kialakulása, változása. A zenélés, mint életforma, mint megélhetési lehetőség. Híres cigányzenészek életútja, munkássága. (pl. Dankó Pista)

8. évfolyam Éves óraszáma: 6 Főbb tevékenységformák: Az írói életutak bemutatása egyéni beszámolók alapján. Szemelvények gyűjtése, műelemzés. Információgyűjtés a televízió, a rádió a napilapok, a folyóiratok és a helyi történések alapján. Témakörök A cigány próza meghatározó egyéniségei: A XX. századi magyar irodalom ci88

Tartalmak Pl. Lakatos Menyhért Osztojkán Béla, Orsós Jakab, Holdosi József regényei Olyan magyar regények, vagy elbeszélések (pl. Egri csillagok), melyekben cigány ember is szereplő.

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Témakörök gányságképe A világirodalom híres cigányábrázolásai Zenetörténet

Pedagógiai program Tartalmak A cigánysors azonos és eltérő elemeinek számbavétele a különböző országokban játszódó, különböző cselekményű írásokban. 19-20. századi ún. cigányzenei elemeket felhasználó művek, táncok, pl. Liszt-rapszódiák, Kodály: Galántai, Marosszéki táncok. A verbunkos kialakulása, stílusjegyei. Nemzetközi sikereket elért hazai cigány együttesek repertoárja (pl. Száztagú cigányzenekar).

9-12. évfolyam Célok, feladatok: A cigány népismeret tanításának legfőbb célja és feladata, hogy mutassa be a társadalmon belüli cigány társadalom történelmi fejlődését, másfelől annak a ma jellemző állapotát. A cigány népismeret elsajátítása módot kell, adjon arra, hogy a tanulók egyének és közösségek, a kisebbségi és a többségi közösségek kapcsolatrendszerét megismerjék. Az ellentétek és ellenségeskedések, az előítéletesség és az intolerancia így válhat könnyebben kezelhetővé, és nyílhat tér az együttműködés fejlesztésére. A cigány népismereti tantárgy célja emellett a fiatalok ismereteinek bővítése, a tájékozódás képességének megerősítése, a történelmi korokba való elhelyezés és a társadalmi viszonyokba történő beillesztés képességének fejlesztése is. Csak így érthető meg a cigányság kultúrája, hagyományai, szokásai és hiedelemvilága. Fejlesztési követelmények: A középiskolai tanulmányok végére ki kell alakulnia egy olyan készségnek, amely lehetővé teszi a népismeret tárgyában történő önálló ismeretbővítést, az elsődleges és másodlagos forrásokból történő információszerzést. Elengedhetetlenül fontos, hogy a fiatalok felelősséggel viszonyuljanak a kérdéshez, képesek legyenek az okok-okozatok láncolatából kiválasztani a megbékélés, az egymás megismerése folyamatának megfelelő szempontokat. Ennek következtében a cigány népismeret szoros kapcsolatban van a magyar nyelv – és irodalom, valamint a történelem-állampolgári ismeretek, az ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, az etika tantárgyakkal. 9. évfolyam Évi óraszám: 6 89


Pedagógiai program

Belépő tevékenységformák: Cigány népdalok, műdalok, zenei szemelvények hallgatása. Az olvasott és tanulmányozott irodalmi művek szóbeli megbeszélése. A népviselet színvilágának, hangulatának megjelenítése. A jellegzetes népszokások ismerete. A cigány közösségek életmódjával kapcsolatos információk megismerése. A cigányság vándorlásának főbb állomásai, áttekintésük a térképen. Témakörök Kulcskompetenciák, fejlesztési feladatok Az őshazából Európába Cigány mesemondavilág A magyarországi cigány népzene A cigány népviselet

Tartalmak A, D, H, Á, E EN, ÖI, ÁD, TT, FÖ, MN A cigányság eredete, vándorlása Népköltészet, mesék, eredetmondák, balladák, Népies műzene, autentikus zene, modern cigány műzene. Ismert cigányok a zene világában. Hagyományos öltözet és a korral változó öltözeti elemek

A továbbhaladás feltételei Rendelkezzenek ismeretekkel arról, hogy milyen feltevések vannak az őshaza elhagyásának okairól és a vándorlás útvonalairól. Ismerkedjenek meg a vándorlás alatt folytatott gazdasági tevékenységekkel. Ismerjék a lakóhelyükön élők hagyományos mesterségeit és szokásait. Ismerjék a zene világának jeles cigány képviselőit. Ismerjék hagyományos cigány népviselet legfontosabb elemeit. 10. évfolyam Évi óraszám: 6 Belépő tevékenységformák: 90


Pedagógiai program

A korábban megismert, a cigányokkal foglalkozó tanulmányok, történelmi források felidézése. Önálló véleményformálás a cigányság kulturális-társadalmi felemelkedéséről. Könyvtár és egyéb információhordozók használata a cigánysággal kapcsolatos adatgyűjtésre. Cigány írók, költők, neves személyiségek életének, műveinek megismerése. Cigány témájú képzőművészeti – irodalmi alkotások megismerése. Kapcsolatteremtés a lakóhely civil szerveződéseivel a cigányság körében. A cigány kisebbség egyéni és közösségi jogainak megismerése.

Témakörök Cigányok a középkori és újkori Európában és Magyarországon. Az élet Magyarországon a XX. században.

A Magyarországon élő cigány csoportok Magyarországi cigány szerveződések a rendszerváltás után.

Tartalmak Európai és magyarországi elterjedés, Üldözés és letelepítés. A felvilágosodás, reformkor és dualizmus korának főbb rendelkezései, jelentős személyek. A II. világháború évei. Az asszimiláció-integráció politikája. Iparosítás és mezőgazdaság az 56 utáni Magyarországon Romungrok, oláhcigányok, beás cigányok. Civil szervezetek.

Kisebbségi önkormányzatok. Kisebbségi önkormányzatiság A cigányság napjaink közéletében Az előrelépés lehetőségei

Ismert művészek, közéleti személyiségek. Oktatás, munkahelyteremtés, szociális háló.

A továbbhaladás feltételei Önálló, reális vélemény megfogalmazása a hazai cigány lakosság életéről, lehetőségeiről. Ismerje lakóhelye civil szerveződéseit és legalább egy országos szervezetet. Ismerje a kisebbségi önkormányzatok szintjeit és jelentőségét. Legalább egy olyan irodalmi alkotás értelmezése, amelyben cigányokkal találkozhatunk. 11. évfolyam 91


Pedagógiai program

Évi óraszám: 6 Belépő tevékenységformák: Cigány és nem cigány írók, költők műveinek közös értelmezése népismereti szempontból. Cigányságot ábrázoló képzőművészeti, irodalmi, zenei alkotások gyűjtése. Szokásokat és jellegzetességek bemutatása, értelmezése a cigányok életéből. Lakóhelyükön élő népszokások és népviselet gyűjtése. Témakörök Tartalmak Cigányok a törtéA cigányság kutatás jelentősége és fontosabb szeménelmi forrásokban lyiségei. A romológia nemzetközi művelői, jelentősége. Cigányok az irodaJelentősebb magyar - és világirodalmi művek a cilomtörténetben és a gányságról. zenetörténetben A zenetörténet cigány témával, motívumokkal foglalkozó kiemelkedő művei. A cigányság ábrázoA képi megjelenítés jelentősége, cigány festők képelása a képzőművéinek közös értelmezése. szeti alkotásokban Az életmód és a hitKereszténység, kétnyelvűség a hitéletben, szertartáélet kapcsolata az sok, mulatságok, családi szokások. ünnepeken. Az oktatás és az Oktatás, esélyteremtő programok megismerése. életmód alakításának kapcsolata. A továbbhaladás feltételei Ismerjen és legyen képes elemezni legalább egy cigány író – költő művét. A művészettörténet néhány jelentős cigány ábrázolásának ismerete. Ismerje a hitélet jelentőségét a cigány társadalomban. Ismerje az oktatás és az esélyteremtő programok lehetőségeit. 12. évfolyam Évi óraszám: 6 Belépő tevékenységformák: Azoknak a gazdasági és társadalmi tényezőknek az áttekintése, amelyek következté92


Pedagógiai program

ben a rendszerváltás után a cigányság körében nagy mértékű lett a munkanélküliség. A rendszerváltás utáni évtizedek politikai lépései a cigányság helyzetének javítására. A kisebbségi önkormányzatok jogi alapjainak, céljainak, feladatainak tanulmányozása. Példák gyűjtése a lakóhely cigány kulturális autonómiájára. Témakörök A cigány nép és az általa beszélt nyelvek

Tartalmak Nép- illetve önelnevezésük. Indoeurópai nyelvcsalád, nyelvi hatások, két vagy többnyelvűség.

Cigány nyelvű kiadványok, írott és elektronikus sajtó Romológaiai kutatások napjainkban

Ma megjelenő írott és elektronikus sajtó.

A jelen társadalmi problémái A cigány művészet és oktatás élő műhelyei

Cigányság a korábbi és a mai társadalomtudományi elemzésekben. A cigányság képe a mai szociográfiákban. A komplex problémakezelés lehetőségei. Új oktatási és kulturális kezdeményezések a rendszerváltás nyomán.

Cigány oktatási programok A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy a cigányság mely népekkel áll rokonságban. Ismerje a cigányságot sújtó legfontosabb problémákat, legyen igénye, elképzelése ezek megoldásáról. Ismerje a rendszerváltás és a cigányság kulturális autonómiájának megteremtésére irányuló tevékenységeket, az ebben szerepet játszó civil szervezeteket, egyéneket. Ismerjen cigány oktatási programokat, iskolákat. A tananyag oktatása beintegrálódik a magyar irodalom, földrajz, történelem, énekzene, rajz és vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyakba, így elsajátításának értékelésére is ott kerül sor.

93


Pedagógiai program

A német népismeret helyi tanterve Német népismeret 7-12. évfolyam Célok és feladatok A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Tiszteljék az országban élő kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól az ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi lét megjelenési formáiban, ismerjék meg a szervezeteket, a testületeket. A tanulók tudják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. 7 -8. évfolyam Fejlesztési követelmények: A tanulók tudják, a germán népek és a magyarországi németség történelmi szerepét a népvándorlás és a korai feudalizmus időszakában. Ismerjék a naptári évhez és a valláshoz kötődő legfontosabb ünnepeket. Ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat. Nyerjenek betekintést a magyarországi német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, ismerjék meg a település, az udvar és a ház berendezését. Ismerjék a tradicionális és mostani étkezés és öltözködés közti különbségeket. Ismerjék a német származású művészek szerepét a magyar kultúra kibontakoztatásában. 9 -12. évfolyam Fejlesztési követelmények: A tanulók ismerjék a “Duna menti svábok” legfontosabb települési területeit a történelmi Magyarországon, azok földrajzi sajátosságait. Ismerjék a magyarországi németség történelmi szerepét a betelepítéstől a jelenkorig, tudjanak az eseményekről véleményt alkotni. Tudjanak ezekről az eseményekről emberi sorsokon keresztül beszélni. 94


Pedagógiai program

Ismerjék fel, hogy mit jelentenek az önkormányzatok a kisebbségeknek, ismerjék szerepüket lakóterületükön, ill. ismerjenek magyarországi német egyesületeket és szervezeteket. Ismerjék a magyarországi német médiát és szerepüket a nyelv és az identitás közvetítésében. Értsék meg a tehetséges magyarországi német művészek és kézművesek szerepét a magyar kultúrában. Sorolják fel a legjelentősebb magyarországi német művészeket, ismerjék egy-egy művüket. Tudjanak irodalmi műveket önállóan értelmezni és feldolgozni. Ismerjék az asszimilációs folyamatokat és következményeiket. Legyenek képesek projektorientáltan dolgozni. 7. évfolyam Évi óraszám: 6 Főbb tevékenységformák Betekintés a Kárpát-medence népeinek korai történetébe. A germán törzsek a népvándorlás idején. Ismeretek gyűjtése a német befolyás megjelenéséről a honfoglalás és keresztény Európába való beilleszkedés idején pl. a német püspökök missziós tevékenységének ismerete néhány példa segítségével. Az ünnepi viselet ismerete. Magyarországi német művészek és műveik ismerete.

Kulcskompetenciák, fejlesztési feladatok, nevelési célok Témakörök

A, D, H, Á, E EN, ÖI, ÁD, TT, FÖ, MN

Tartalmak

Történelem A germánok története 95

A kötelező tananyag kiegészítése a germánok népvándorlásával


Pedagógiai program

Népvándorlás A magyar nép honfoglalása

A salzburgi és a passaui hittérítők a Dunántúlon

Foglalkozások

Hagyományos kézműves mesterségek (mézeskalácsos, kékfestő)

Ruházat Művészet, irodalom

A lányok és asszonyok ünnepi viselete Neves magyarországi német származású művészek 1945 előtt (építészek, festők, tervezők) Műveik megismerése

Zene

Német népdalok és magyarországi német változataik Magyarországi német “szórakoztató” zene különböző alkalmakkor

8. évfolyam Évi óraszám: 6 Főbb tevékenységformák: Ismerjék a magyarországi németség szerepét az Árpád-korban. Gyógynövények, felhasználásuk, a hozzájuk fűződő hiedelmek ismerete. Ünnepi ételek felsorolása, a magyar és a német konyha összehasonlítása. Neves német származású zenészek műveikkel együtt, legalább egy művész egy művét ismerni. Témakörök Történelem

Tartalmak

A magyar állam alapítása

A magyarok kalandozásai a német nyelvű országokba pl. Bajorországba, Svábföldre A Lech - mezei csata következményei

96


Pedagógiai program

Géza fejedelem történelmi érdeme A kereszténység felvétele, házasságpolitika (Gizella) Szent István intelmei fiához, Imre herceghez Német telepesek letelepítése a 12. században

A szászok letelepítése a Felvidéken és Erdélyben A német lovagrend letelepítése a Barcaságban Az Andreanum (1224)

Néprajz

A magyarországi német konyha összehasonlítása a magyarral.

Hétköznapok Életmód:generációk együtt lakása Zene

Neves magyarországi német származású zenészek

9. évfolyam Évi óraszám: 6 Belépő tevékenységformák: Betekintés a Kárpát-medence népeinek korai történetébe. A germán törzsek a népvándorlás idején. Ismeretek gyűjtése a német befolyás megjelenéséről a honfoglalás és keresztény Európába való beilleszkedés idején pl. a német püspökök missziós tevékenységének ismerete néhány példa segítségével. A népviselet főbb jellemzői területünkön. A magyarországi német konyha jellemzői, a mai és a régi étkezési szokások összehasonlítása, érvelés az egészséges étkezés és a hagyományőrzés mellett. Kortársművészek, műveikkel. Alapvető ismeretek a magyarországi német népdalkutatásról. 97


Pedagógiai program

Témakörök

Tartalmak

Történelem (négy évfolyamos képzésben)

A kötelező tananyag kiegészítése a germánok népvándorlásával

A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása

A salzburgi és a passaui hittérítők a Dunántúlon

Néprajz Család

Élet-és gondolkodásmód, ill. értékrend a magyarországi német családokban

Iskola

A magyarországi németek kétnyelvűségének jellemzői A nyelvjárás és jövőjének értékelése

Öltözködés

A népviselet A 20. század népviseletének területi és generációs sajátosságai

Étkezés

Az étkezési szokások jellemzői, hagyományos ételek a modern konyhában. Mi menthető át a hagyományos étkezésből az egészséges étkezés számára?

Művészet Zene

Neves magyarországi német művészek 1945 után A magyarországi német népdalok jellemzői

10. évfolyam Évi óraszám: 6 98


Pedagógiai program

Belépő tevékenységformák: Hogyan változtak a magyar-német kapcsolatok a Lech - mezei csata után? Géza fejedelem és Szent István király történelmi érdemének felismerése. Az Árpádok házassági politikájának hatása a jószomszédi viszonyra. Géza fejedelem és Szent István király politikájának hatása a német-magyar kapcsolatok alakulására. A német származású parasztok és polgárok szerepe a középkorban. A német származású parasztok és polgárok hozzájárulása a gazdaság és kultúra felvirágoztatásához, konkrét példák bemutatásával. A Habsburg és a Német-Római Birodalmak bekapcsolódása a törökök Magyarországról történő kiűzésébe. A törökök magyarországi kiűzésének nemzetközi összefüggései. Szokások gyűjtése és lejegyzése. Irodalomból, zenéből és művészetből továbbra is érvényesek a 9. évfolyamon megfogalmazott követelmények. Témakörök

Tartalmak

Történelem (négy évfolyamos képzésben) A magyar állam alapítása A magyarok kalandozásai a német nyelvű országokba pl. Bajorországba, Svábföldre A Lech - mezei csata következményei Géza fejedelem történelmi érdeme A kereszténység felvétele, házasságpolitika (Gizella) Szent István intelmei fiához, Imre herceghez 99


Német telepesek letelepítése a 12. században

Pedagógiai program

A szászok letelepítése a Felvidéken és Erdélyben A német lovagrend letelepítése a Barcaságban Az Andreanum (1224)

Városok, polgárok, bányászok a 14. és a 15. században (hat évfolyamos képzésben is)

A szepesi szászok

Magyarország három részre szakadása (16.-17. század)

A Habsburgok törökellenes politikája

A török kiűzése Magyarországról (17 -18. század) Néprajz

A Német-Római Császárság segítsége Buda és az ország felszabadításában

Ünnepnapok

A legfontosabb szokások jellege és eredete (farsang, húsvét, búcsú, karácsony stb.)

A bányavárosok Pest és Buda Nyugat-Magyarország: Sopron

A reformáció elterjedése a királyi Magyarországon és Erdélyben

A születéshez, házassághoz, halálhoz kapcsolódó hiedelmek Művészet

Neves magyarországi után

Zene

A magyarországi német népdalok jellemzői

11. évfolyam 100

német származású művészek 1945


Pedagógiai program

Évi óraszám: 6 Belépő tevékenységformák: A betelepítés körülményeinek leírása. Tolna megye benépesítésének elhelyezése a betelepítési folyamatban. Ismeretek gyűjtése arról, honnan érkeztek a telepesek és hogyan tudtak letelepedni. A 19. század eleji magyarosítási folyamat okainak feltárása. Példákon keresztül felvázolni a Duna menti svábok és az erdélyi szászok gazdasági és kulturális teljesítményét a 19. századi Magyarországon. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc német népcsoporton belüli különböző megítélésének okfeltárása. A kisebbségi iskolapolitika ellentmondásainak megvilágítása az Eötvös- és az Apponyi- törvények, ill. végrehajtásuk figyelemmel kísérése során. Példákkal bizonyítani a magyarországi németség bekapcsolódását a mezőgazdaság és az ipar kapitalista átalakításába. A reformkor és a századforduló idejének elmagyarosítási folyamatát elbeszélni. A magyarországi németek szimbólumairól beszélni, ezen szimbólumok eredetét és jelentőségét ismerni. A magyarországi németek érdekképviselete, országos szervezetei, egyesületei és kultúrcsoportjai. Az irodalom követelményei a fentiekkel (9., 10. évfolyam) megegyeznek. Témakörök

Tartalmak

Történelem A németek betelepítése a 18. században

Leopold Kollonich tevékenysége A betelepítések III. Károly, Mária Terézia és II. József uralkodása idején A földbirtokosok és az egyházak telepítési akciói Új németek lakta területek Magyarországon

101


A magyarországi németség a Habsburg Birodalomban A magyarországi németség viszonyulása az 1848 49-es forradalom és szabadságharcho z Az Osztrák Magyar Monarchia iskolarendszere

Pedagógiai program

Bekapcsolódás az iparosításba A németek elmagyarosodása a városokban a 19. század elején

Német származású tisztek az aradi vértanúk között

Az 1868-as nemzetiségi törvény Eötvös József népiskolai törvénye Lex Apponyi népiskolai törvény

Az OsztrákMagyar Monarchia ipara

A magyarországi németek bekapcsolódása az un. gründolási lázba "Német iparágak" a városokban

Közélet

A helyi egyesületek és kultúrcsoportok tevékenysége

12. évfolyam Évi óraszám: 6 Belépő tevékenységformák: A polgári-demokratikus köztársaság kisebbségpolitikájának elemei. A németség második világháború idején történt kettészakadásának okait felismerni. Megérteni, hogy milyen következményekkel járt a kollektív bűnösség elvének alkalmazása. Életutak felvázolása. 102


Pedagógiai program

Ismeretek gyűjtése a 30-as és 40-es évek tragikus eseményeiről, amelyek először a magyarországi németség kettészakadásához, majd az erőszakos kitelepítéshez vezettek. A kisebbség kulturális újraéledésének jelei az 1956-os forradalom utáni évtizedekben. Részletes ismeretek a mai kisebbségi törvényi szabályozókról és azok végrehajtásáról. Alapvető ismeretek a kisebbségi törvényről, a kisebbségek jogairól és kötelességeiről. Magyarország nemzetiségpolitikája, e témakörben megfelelően vitatkozni, érvelni, kritikát gyakorolni. A hazai német média, szerepük az identitástudat kialakításában, tevékenységük értékelése. A magyarországi németek “híd”- szerepe az európai integrációban. Irodalomból az előző évfolyamok követelményei érvényesek. Témakörök

Tartalmak

A polgáridemokratikus köztársaság (191819) Trianontól a második világháborúig

Jászi Oszkár kisebbségi politikája

A második világháború (1939 -45)

Bleyer Jakab, a nemzeti kisebbségek minisztere (1919 - 20), parlamenti képviselő Klebersberg Kuno kultuszminiszter iskolatörvénye Fegyverbarátság a hitleri Németországgal Az első és a második bécsi döntés következményei "Waffen-SS" toborzások Magyarországon a németek körében A hűségmozgalom kibontakozása (1942 - 44) A "Volksbund"-aktivisták evakuálása a Harmadik Birodalomba (1944 ősze) A 17 és 45 év közötti lakosság elhurcolása a Szovjetunióba

103


A magyarországi németek helyzete 1945 49 között

Pedagógiai program

Jóvátételi munka (malenki robot) 1944-49 A potsdami határozatok XIII. cikkelye a magyarországi németek Németországba történő kitelepítéséről Kitelepítés 1946-48 között Németország megszállási övezeteibe A magyarországi németek kollektív felelőssége, vagyonelkobzás

Az 1989 90-es politikai fordulat következményei a német kisebbségi politikában Politika

1949-es alkotmány: a Magyarországon maradt németek de iure elismerése Alapszerződés kötése Németország és Magyarország között (1992) Az 1993-as nemzetiségi törvény 1994-es választások: helyi kisebbségi önkormányzatok felállítása,az Országos Német Önkormányzat megválasztása Új szimbólumok bevezetése: címer, zászló, himnusz A kisebbségi törvény A kisebbségek jogai és kötelességei Magyarországon

Média Közélet

Magyarország kisebbségi politikája A német kisebbség megjelenése a médiában – kritikus véleményalkotás A német kisebbség politikai érdekképviselete országos és helyi viszonylatban

A fenti tananyagelemek a jelzett tárgyak anyagába integrálódnak, elsajátításuk értékelése azok keretében történik.

4. Az erkölcstan/ hit és erkölcstan oktatás megszervezésére vonatkozó szabályok Az iskola igazgatója kijelöli május első felében azt az időpontot, amikor az egyházi jogi személy – beleértve annak belső egyházi jogi személyét is – írásban meghatalmazott képviselője tájékoztatást adhat az iskolának, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak és a szülőknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstan oktatást milyen módon szervezi meg. Az iskola igazgatója a kijelölt időpontot olyan módon közli a településen hitéleti tevékenységet ellátó egyházi jogi személlyel, hogy azt az egyházi jogi személy a tájékoztató időpontja előtt legalább tíz nappal megkapja. 104


Pedagógiai program

Amennyiben valamelyik egyházi jogi személy képviselője a fenti tájékoztatón nem tud megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy az egyházi jogi személy által rendelkezésére bocsátott, hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat a szülők megismerjék. Az igazgató május végéig az egyházi jogi személytől kapott tájékoztatás alapján az iskola honlapján és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a következő tanévben a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személyek megnevezését és az iskola székhelye illetékes képviselőjének nevét, címét, ennek tényéről értesíti az egyházi jogi személyt. Az igazgatónak hozzáférhetővé kell tennie az egyházi jogi személy által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat, különösen a tantervet, a tananyagot, a tankönyveket és a hit-és erkölcstan oktatás munkamódszerét. Beiratkozáskor, átiratkozáskor az egyházi jogi személy nyilvánosságra hozott adatait az iskola írásban is a szülők rendelkezésére bocsátja, ez alapján a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozhat az iskolának arról, hogy a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy b) az erkölcstan oktatást igényli a gyermeke számára. Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban igényelheti olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstan oktatását is, amely egyházi jogi személy nem tartott tájékoztatót az iskolában. Az ilyen igényről az igazgató írásban értesíti a szülő által megjelölt egyházi jogi személy képviselőjét. Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, az iskola a tanuló számára erkölcstan oktatást szervez. Ha az egyházi jogi személy a hit- és erkölcstan oktatást nem vállalja, a szülő ismételten nyilatkozik arról, hogy a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy b) az erkölcstan oktatást igényli a gyermeke számára. Amennyiben a szülő a hit- és erkölcstan oktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett egyházi jogi személynek átadja. A beiratkozáskor a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését a következő tanévben a 105


Pedagógiai program

vállaló egyházi jogi személy képviselője is jelen lehet, a szülőnek – igénye esetén – hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatban tájékoztatást nyújthat. Amennyiben valamelyik egyházi jogi személy képviselője a beiratkozáskor nem tud megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell az egyházi jogi személy által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumok megismerhetőségét. A beiratkozást követő három napon belül az igazgató az érintett egyházi jogi személy meghatalmazott képviselőjének átadja az egyház által szervezett hit- és erkölcstan oktatásra jelentkezett tanulók adatait. Az adatok átadását követő hét napon belül az igazgató egyeztetést folytat a tanulócsoportok kialakításáról azon egyházak képviselőivel, amelyek által szervezett hit- és erkölcstan oktatás iránti igényről a szülők nyilatkoztak, és amelyek a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállalták. Az egyeztetés során a tanulócsoportok kialakításával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a) a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók, b) az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani. Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával azonos időpontban a hités erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg. A hit- és erkölcstan oktatásra létrehozott csoportok létszámáról az igazgató június 30ig, ill. a 7. évfolyamon a beiratkozást és az egyeztetést követően tájékoztatja a fenntartót. Az iskola tanév közben nem változtathatja meg a hit-és erkölcstan oktatás vonatkozásában meghatározott csoportbeosztást. Amennyiben a szülő a következő tanévre vonatkozóan az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan tantárgyra vonatkozó választását módosítani kívánja, az erre vonatkozó szándékát minden tanév május 20-áig írásban közli az igazgatóval és az érintett egyházi jogi személy képviselőjével. Amennyiben a szülő vagy törvényes képviselő a tanuló számára a második– nyolcadik évfolyamokon erkölcstan helyett hit- és erkölcstan vagy más egyházi jogi személy által tartott hit- és erkölcstan oktatást választ, a tanulmányok megkezdésének feltételeit az újonnan választott hit- és erkölcstan oktatást folytató egyházi jogi személy határozza meg. 106


Pedagógiai program

A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. § (4) bekezdésének megfelelően az alábbiak szerint történik: erkölcstan értékelése esetén: kiválóan teljesített (jeles) jól megfelelt (jó) megfelelt (közepes) gyengén teljesített (elégséges) nem felelt meg (elégtelen) Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja. Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni. Ha az iskola az Nkt. 35. § (3) bekezdése által előírt együttműködési kötelezettségét vagy az Nkt. 35. § (4) bekezdésében a hit- és erkölcstan oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítására vonatkozóan előírt kötelezettségét nem teljesíti, a fenntartó az egyházi jogi személy kezdeményezésére köteles gondoskodni a szükséges együttműködés kialakításáról és a feltételek biztosításáról. A hit- és erkölcstan órákra vonatkozó csoportnaplót a hitoktató, hittantanár vezeti, az iskola egyéb tanügyi dokumentumaiban a hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos további adminisztrációt az egyházi jogi személy által az Nkt. 35. § (4) bekezdése szerint foglalkoztatott hitoktató, hittantanár tájékoztatása alapján minden tanítási órát követő tanítási nap végéig az érintett tanulók osztályfőnöke végzi el.

5. A sajátos nevelési igényű tanulóinkra vonatkozó fejlesztő program alapjai az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról alapján

Iskolánkban rendszerint pszichés fejlődési zavarral küzdő SNI diákok fordulnak elő, számuk az összlétszámhoz viszonyítva elenyésző, évente kb. 1-3 fő.

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, 107


Pedagógiai program

akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkulia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együtt járása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. 108


Pedagógiai program

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkulia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar formájában jelenhetnek meg. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői – a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége – gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osz109


Pedagógiai program

tályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői: – a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara, – beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori 110


Pedagógiai program

osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betűalakítás és betűkötések, – rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, – egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, 111


Pedagógiai program

d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló íráskivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, – a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, – helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, – szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, – számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, – figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztőmunka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, 112


Pedagógiai program

képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j) a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Jellemzői – szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, – komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gá113


Pedagógiai program

tolni, – az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, – motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), – megkezdett tevékenység befejezetlensége, – ingersorozatok hibás kivitelezése, – tantárgyi alulteljesítés (főként nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), – én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja – a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok időbeli struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az énszabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja – a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megterem114


Pedagógiai program

tése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: a) kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, b) pszichoterápia, c) a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, d) a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított időbeli keretek rendszeres alkalmazása, e) önértékelési képesség fejlesztése, f) sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, g) együttműködés a családdal és más szakemberekkel, h) a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban részben speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen megjelennek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt ezen tanulók esetében. A Művészetek műveltségi területen belül az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. 115


Pedagógiai program

A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. Atehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata

II. Az iskolai képzés rendje 1. Iskoláskorúak oktatása 1.1 Az iskola gyerekképe és az iskola ebből fakadó feladatai Nem lehet egyértelműen meghatározni azt az életkort, amikor a gyermeki személyiség fejlődése ugrásszerű, minőségi változáson megy át. Egyrészt, mert a változások kinél - kinél különböző ideig tartanak, másrészt, mert a mégis behatároló időpontok egyénileg nagy szóródást mutatnak. A nagy átlagot tekintve azonban azt lehet mondani, hogy a biológiai érés folyamata a 10 - 12 éves kor körül kezdődik el, és a - serdülőkori és ifjúkori szakaszon át a 17 18 éves életkorig tart. A személyiségfejlődés szempontjából a serdülő- és ifjúkort leginkább azokkal a feladatokkal jellemezhetjük, amelyeket meg kell oldaniuk a fiataloknak ahhoz, hogy a társadalom lényeges folyamataiba való teljes értékű bekapcsolódásra alkalmassá váljanak. Ezek nagyjából a következők: A felnőttekkel való korábbi, gyermekes, függő viszony átalakítása az egyenrangúság elve alapján. A reális önértékelés és az önnevelés képességének kifejlesztése. A felnőttes nemi szerep elsajátítása; pozitív kapcsolatok kiépítése a másik nemmel; az ún. párválasztási érettség kialakítása. Az egyéni képességeknek megfelelő foglalkozásra való felkészülés, vagyis az ún. pályaválasztási érettség kialakítása. Egyéni értékrendszeren alapuló állampolgári-, közéleti szerep kialakítása; a magán116


Pedagógiai program

élet és közélet összhangjának biztosítása. A serdülő- és ifjúkor jellemzője továbbá az intellektuális nyitottság, az új iránti érzék és igény, ami igen alkalmassá teszi ezt az életkort a legtágabb értelemben vett tanulásra, új ismeretek és attitűdök elsajátítására. Növekszik a vitakedv és a logikus érvelés készsége; differenciálódnak az intellektuális érzelmek: a tudomány tisztelete, az eszmék iránti lelkesedés, a kételkedés, a csodálat, az ún. „heuréka - élmény”, stb. A serdülő- és ifjúkori szakasz egymástól nem különíthető el élesen. A személyiség fejlődésének menetét tehát mesterségesen vágja szét a 14 éves korban történő kényszerű iskolaváltás. Természetesebben tartozik össze a (10, vagy) 12 -től a 18 - ig; mint a 6 -tól a 14. életévig terjedő szakasz. Köztudott, hogy Németh László éppen biológiai - pszichológiai okokra, iskolaorvosi tapasztalataira hivatkozva 12 éves korra javasolja tenni az iskolaváltoztatás időpontját. Napjainkban a hat évfolyamos tehetséggondozó középiskolai képzés alkalmazása változatlanul fontos. A jelenlegi iskolarendszerünkre azonban még hosszú távon jellemző lesz a 8 + 4 -es szerkezet, azaz a középfokú oktatásban még sokáig élni fog a négyéves képzés. Intézményünkben is tovább működtek a négyéves gimnáziumi osztályaink a hat évfolyamos gimnáziumi osztályok elindításával egy időben. Adottnak tekintve e helyzetet, nevelési módszereinkkel arra törekszünk, hogy az iskolaváltás nehézségeit minél zökkenőmentesebbé tegyük belépő új diákjaink számára. 1.2 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Halmozottan hátrányos (HHH) és hátrányos helyzetű (HH) diákjaink száma a délelőtti és a felnőttoktatásban is folyamatosan nő. Küldetésnyilatkozatunkban megfogalmaztuk intézményünk elsődleges feladatát, továbbá azt is, hogy „A mi iskolánk olyan intézmény, amely elősegíti és megteremti a társadalom minden rétegéből kikerülő gyermekek tanulásának optimális feltételeit.” Pedagógiai munkánk alapelve az esélyegyenlőség érvényesülése. A beiskolázás a tanulók jelentkezésének megfelelően az elért pontszám alapján történik, a különböző tantárgyi csoportokba érdeklődési körüknek és/vagy tudásszintjüknek megfelelően kerülhetnek be diákjaink, illetve művészeti csoportjaink, sportköreink mindenki előtt nyitva állnak. Iskolánkban az oktatáshoz egyenlő hozzáférést biztosítunk valamennyi diákunknak. 117


Pedagógiai program

A felsőfokú intézményekbe magas arányban veszik fel tanulóinkat a délelőtti oktatásból, az emelt szintű érettségin történő megmérettetést is vállalják diákjaink. A felnőttoktatásban tanulók elsődleges célja viszont nem a továbbtanulás, hanem az érettségi bizonyítvány megszerzése, s ezáltal munkájuk megtartása illetve az előrelépés munkahelyükön. Az eltérő célkitűzések rendkívül sokrétű pedagógiai munkát tesznek szükségessé iskolánkban a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig. HH diákjaink eredményei társaikétól nem különböznek, tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások keretében is biztosítjuk számukra a legoptimálisabb feltételeket felkészülésükhöz. Az osztályfőnöki munkaközösség éves programja tartalmazza az esélyegyenlőség megteremtésének lehetőségeit, területeit valamint az anyagi támogatások formáit. Infrastrukturális fejlesztéseink során kiemelt területként kezeljük a HH diákjaink esélyeit javító eszközbeszerzéseket: jelenleg is rendelkezésükre állnak számítógépek a folyosón, mely folyamatosan biztosítja az internet hozzáférést (8 00 – 18 00). Multimédiás tantermek kialakítását elkezdtük, interaktív tábla 10 teremben segíti a tanítást-tanulást, további 4 kisebb terem számítógéppel támogatott tanításra alkalmas. Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult, de rászoruló diákjaink számára pályázati úton és kölcsönzéssel biztosítunk taneszközöket, tankönyveket. Intézményünk rendkívül gazdag szakköri és szabadidős programkínálattal áll valamennyi diákunk rendelkezésére. Az iskolai foglalkozásokon való részvétel természetesen ingyenes, az osztálykirándulások, múzeum-színház- hangverseny látogatások, diákcsere program stb. költségeire HH-s gyermekeink pályázatot nyújthatnak be a Vak Bottyán Tehetséggondozó Közalapítványhoz. Központilag kiírt pályázatok elnyerésére jogosult diákjainkat tájékoztatjuk a lehetőségekről és segítjük a pályázatokon illetve programokon való részvételüket. Intézményünkben a szakos ellátottság 100%-osnak tekinthető, egy pedagógus kollégánk félállásban látja el a gyermek – és ifjúságvédelmi felelősi feladatokat, ezirányú továbbképzéseken rendszeresen részt vesz. Van iskolapszichológusi végzettséggel rendelkező pedagógusunk is, aki hetente mentálhigiénés foglalkozást tart az ezt igénylőknek. A két kolléga fogadóóra keretében szakszerű, egyénre szabott segítséget is nyújt a problémák megoldásához. Iskolánkban az akadálymentesítés még nem történt meg, tanulóink segítőkészségére alapozva és megfelelő teremrend kialakításával tudjuk megoldani egyelőre mozgásukban korlátozott diákjaink óralátogatását. A 2005/2006. tanévtől egyik kiemelt feladatunk a módszertani kultúránk fejlesztése, a differenciált oktatás feltételeinek kialakítása és gyakorlatának elmélyítése. Főként tanulásmódszertani továbbképzésen vettünk részt tömegesen. Az alábbi kulcskompetenciákat fejlesztő programjainkat kínáljuk diákjainknak pl.: - szaktárgyi, művészeti és sport felkészítés, - nemzetközi diákcsere kapcsolatokban való részvétel, 118


Pedagógiai program

közös projektek megvalósítása, komplex természettudományos foglalkozások szervezése, látogatások az atomerőműben, tudományos diákkör működtetése, könyvtári órák biztosítása, belső pályázatok kiírása power point bemutatók készítésére különböző témakörökben, iskolarádió, diákújság szerkesztése, a tanulásmódszertan alapjainak elsajátítása a gólyatáborban és az erdei iskolában, diákönkormányzat működtetése, bekapcsolódás az Európai Parlament munkájába stb.

Jelenleg a délelőtti nappali oktatásban és a felnőttoktatásban is az SNI-s tanulók integráltan végzik tanulmányaikat. Tanórán biztosított számukra az egyénre szabott munkaszervezés és feladatok, a megfelelő segédeszközök használata valamint délutáni felzárkóztató foglalkozások. Az SNI-s magántanulóknak a törvényi szabályozásnak megfelelően szervezzük a foglalkozásokat. Minőségirányítási programunk alapján deklaráltan partnerközpontú működést folytatunk: a partnerlista frissítése minden évben a minőségfejlesztő csoport feladata. A partneri igény – és elégedettségmérést háromévente végezzük, az eredményeket fejlesztési elképzeléseink és éves munkatervünk kidolgozásánál figyelembe vesszük. Az 1.sz. intézményi adatlap 11. pontjában jelezzük azokat a szervezeteket, amelyekkel az együttműködésünk különösen fontos a HH gyerekek támogatása szempontjából. A program célja Alapvető célunk az iskolán belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítésére. A HH gyerekek hátrányainak kompenzálása érdekében pozitív diszkriminációt alkalmazunk. Igény szerint egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervezünk számukra, tanórai munkájukat differenciált feladatok, segédanyagok biztosításával tesszük hatékonyabbá. (Felelősök: szaktanárok, igazgatóhelyettesek, igazgató) Munkájukról, előrehaladásukról a fogadóórák alkalmával részletes szóbeli értékelést adunk gondviselőiknek, a fogadóórák időpontját a tanév első hetében közöljük velük. (Felelősök: osztályfőnökök, szaktanárok) A gyermeket „önmagához” mérjük, egyéni differenciálással számukra a legoptimálisabb fejlesztést biztosítjuk, szükség esetén egyéni fejlesztési terv alapján. Fegyelmezésükben kiemelt szerepet kap az osztályfőnök és a nevelési igazgatóhelyettes: szükség esetén rendszeresen beszélgetnek velük, segítik őket a deviáns viselkedési formák leküzdésében, tanulási stratégiák kialakításában. A házirend betartása azonban számukra is alapvető követelmény. (Felelősök: osztályfőnökök, igazgatóhelyettes) 119


Pedagógiai program

Az iskolai pályaválasztási felelős közreműködésével igény szerint pályaorientációs mérésekre juttatjuk el őket illetve egyéni tanácsadásban részesülhetnek. (Felelős: pályaválasztási felelős) Módszertani továbbképzéseken tantestületünk tagjai 3 évente 1 alkalommal részt vesznek. Pályázati úton igyekszünk elérni legalább részlegesen az iskola akadálymentesítését: a főbejáraton és az új szárnyban rámpa ill. felvonó kialakításával, ez ui. megfelelő órarend és teremrend mellett lehetővé tenné a mozgáskorlátozottak számára az iskola valamennyi szolgáltatásához való hozzáférést. (Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek) A segítőkkel, szakmai szervezetekkel kapcsolatainkat a HH diákok összetételének megfelelően alakítjuk, pl. a Vakok és Gyengénlátók Szövetségével is működtünk már együtt, segítségükkel megfelelő segédeszközöket tudtunk rászoruló diákunknak biztosítani. (Felelős: gyermek – és ifjúságvédelmi felelős) Kötelezettségek és felelősség Az intézményi esélyegyenlőségi programot közzétesszük iskolánk honlapján és nyomtatott formában elhelyezzük a földszinti tanáriban. A nevelési igazgatóhelyettes felelős a program megvalósításának koordinálásáért, végrehajtásának nyomon követéséért, az esetleges panaszok kivizsgálásáért. Tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót, aki az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépéseket megteszi. A tantestület minden tagjának ismernie kell az esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, az intézményi esélyegyenlőségi programot. A programjainkban leírtak szellemében végzik oktató-nevelő munkájukat, közreműködnek az esélyegyenlőségi program megvalósításában, a problémákat jelzik a nevelési igazgatóhelyettesnek. Az intézmény valamennyi alkalmazottja munkavégzése során a programban megfogalmazott elvek szellemében jár el.

120


Pedagógiai program

Akcióterv 1.

2.

3.

4.

5.

Hivatkozás a helyzetelemzésben jelzett problémára

Fejlesztési célok

Az intézkedés leírása

F el el ős

Épületünk akadálymentesítése még nem történt meg

Az épület akadálymentesítése

Az intéz ked és me gva lósítá sán ak határideje 6 év alat t folya mat os

121

Az épület akadálymentesítésének fokozatos megvalósítása

Ig az g at ó, ig . h el y

Indikátorok

Rövid(1 év)

Közép- (3 év)

Hosszútá vú (6 év)

Rámpa kialakítása a főbejáratnál és az oldalszárny bejáratánál

Felvonó beépítése az új szárny földszintje és az I. em. között

Rámpa kialakítása az udvar megközelítésére


Nem rendelkezün k szabályos méretű tornateremm el és nincs közösségi termünk rendezvényeink lebonyolításához Kerékpárral közlekedő diákjaink számára nem tudjuk biztosítani a járművek megfelelő elhelyezését 122

Pedagógiai program

Közösségi terem és tornaterem kialakítása a gyerekek adekvát foglalkoztatása érdekében

Hátsó épületrészünk átépítése

Fedett kerékpártárol ó építése az egészséges életmódra nevelés és a jobb időbeosztás érdekében

Fedett kerékpártáro ló építése

et te s Ig az g at ó, ig . h el y et te s Ig az g at ó, ig . h el y et te

A hátsó épületrész újjáépítése és akadálymentesítése (könyvtár, tornaterem)

Vár hatóa n 201 3201 4

Az udvari melléképület kialakítása


Nem rendelkezün k elegendő korszerű digitális taneszközzel

Digitális taneszközök beszerzése

Pedagógiai program Pályázatok útján ill. tehetséggondo zó közalapítványunkból digitális taneszközök vásárlása

s Ig az g at ó, ig . h el y et te s

6 év alat t folya mat os

Digitális táblák beszerzése

Multimédiás termek kialakítása (3-4)

Szoftverek fejlesztése

Szoftverek vásárlása

A 111-es informatika terem teljes felújítása

Az informatika termek korszerűsítése folyamatosan. 4-5 laptop beszerzése az SNI tanulók munkájának könnyítésére

Biztosítani szeretnénk a HH de ingyenességre nem jogosult tanulóink számára a tanköny123

A könyvtári állományba vett tankönyvek frissítése; A kötelező és ajánlott olvasmá-

Könyvtári állomány bővítése

Ig az g at ó, k ö n y

6 év alat t folya mat os

A szociálisan rászoruló HH diákok tankönyveinek biztosí-

Ezek biztosítása kölcsönzéssel

Paksi Vak Bottyán Gimnázium veket és segédleteket

Nevelőtestületünk folyamatos módszertani fejlesztése

124

Pedagógiai program

nyok, a kétszintű érettségire felkészítő kiadványok beszerzése

Pedagógus továbbképzések

tása kölcsönzés sel

vt ár os ta n ár

A beiskolázási terv elkészítésekor prioritást élvez a fejlesztő pedagógus támogatása és a módszertani továbbképzés megszervezése

Ig az g at ó

2 0 1 3

1 fő beiskolázása fejlesztő pedagógusi tanfolyamra

Legalább 1 fő minimum 120 órás fejlesztő pedagógusi tanfolyamot elvégez, a tantestülettel tapasztalatait megosztja, A tantestület 3 évente módszertani továbbképzéseke n vesz részt

Mentálhig iénés foglalko zások at tartunk folyam atosa n, a gyer mekés ifjúság védelemm el


Pedagógiai program kapcsolat os feladatokat ellátjuk

Az intézményünkb e jelentkező HH és HHH gyerekekkel szemben pozitív diszkriminációt alkalmazzun k

125

A hozzánk jelentkező HH és HHH tanulókat megfelelő pontszám elérése esetén felvesszük, majd segítjük őket hátrányaik leküzdésében

érdeklődési körüknek tudásszintjüknek megfelelő csoportba sorolás

Ig az g at ó, ig . h el y et te s, m kv ez .k és sz a

2 0 0 8 / 2 0 0 9 . t a n é v t ő l f o

Egyéni fejlesztésük elindítása Megfelelő csoportba sorolásuk


Pedagógiai program kt a n ár o k

A tanórai munka során a HH és HHH tanulók leszakadásának veszélye fennáll

A leszakadás megakadályozása

Veszélybe

PP-ben meg-

126

Differenciált oktatásszervezés a tanórákon Szükség szerint egyéni fejlesztés

Bevonásuk

N e v el és i ig .h el y et te s, sz a kt a n ár o k G

l y a m a t o s f o l y a m a t o s

f

HH és HHH tanulóink lemorzsolódása nem tér el az iskolai átlagtól

Az érdeklődési körüknek megfelelő tantárgyakból tanulmányi átlaguknál magasabb teljesítmény a belső vizsgán

Sikeres érettségi vizsga

Részt

Alapítványi

Az

vesz-

Paksi Vak Bottyán Gimnázium kerülhet a HH és HHH tanulók harmonikus személyiségfe jlődése

127

fogalmazottak megvalósítása

Pedagógiai program az iskola gazdag tanórán kívüli és szabadidős programkínálatá ba

y er m e kés ifj ús á g v é d el m i fe le lő s, m kv ez et ő k, sz a kt

o l y a m a t o s

nek a szabadidős és tanórán kívüli programokban és foglalkozásokon

támogatással a legtehetségesebb HH és HHH tanulók számára lehetővé tesszük a nemzetközi cserediák kapcsolatban, ill. szerep-léseken való részvételünket

elért ered mény ek fenntartása


Kapcsolattartás a szülői házzal, segítőkkel és a szakmai szervezetekkel

Együttműködés a hátrányok kompenzálása érdekében

Pedagógiai program

Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel Pályázati lehetőségek felkutatása Konzultációk, továbbképzés ek a szakmai szervezetek képviselőivel

128

a n ár o k O f. k, g y er m e kés ifj ús á gv é d el m i fe le lő s,

f o l y a m a t o s

Szüleik részvétele a szülői értekezleteken, fogadóórákon legyen az iskolai átlaggal megegyező Pályázatokon való részvétel ill. sikeres szereplés Évente legalább 1 alkalommal konzultáció a szakmai szervezetekkel

Az elért eredmények fenntartása

Az elért ered mény ek

Az elért eredmények fenntartása

fenntartása

Belső továbbképzés szervezése a nevelőtestületnek a szakmai szervezetek bevonásával


Pedagógiai program n e v el és i ig h. , ig .

129


Pedagógiai program

Megvalósítás: Az intézményi esélyegyenlőségi programban megfogalmazott kötelezettségeket és célkitűzéseket beépítjük az éves munkatervbe. Az éves intézményértékelés részeként az esélyegyenlőségi programban tervezett feladatok megvalósításáról beszámolunk. Monitoring és nyilvánosság A programban megjelölt célok megvalósításának nyomon követése évi rendszerességgel történik, a személyes adatok védelmének figyelembevételével a program megvalósításában elért eredményekről tájékoztatjuk fenntartónkat, a szülői szervezetek képviselőit és a segítő szakmai szervezeteket. Felelősök: gyermek – és ifjúságvédelmi felelős, igazgató, igazgatóhelyettesek. Konzultáció és visszacsatolás A program kidolgozása során figyelembe vesszük a jogszabályokban megfogalmazott elveket, és végrehajtjuk az intézménnyel szemben támasztott elvárásokból fakadó feladatokat. Kikérjük a nevelőtestület, a szülői szervezetek és a diákönkormányzat véleményét. Szakmai partnereinket tájékoztatjuk elképzeléseinkről. A partneri igény – és elégedettségmérés részeként a jövőben az esélyegyenlőségi program megvalósítására vonatkozó kérdéseket is beépítünk a felmérésbe. Itt nyújtunk lehetőséget a program kiegészítésére is. Szankcionálás Ha az éves önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat objektív okokból nem sikerült teljesíteni, az iskolavezetés új ütemtervet készít az elmaradt feladat(ok) megoldására. A program be nem tartásakor, illetve amennyiben panasz érkezik, az ügyet az iskolavezetés kivizsgálja, megalapozott sérelem vagy mulasztás esetén az érintett résztvevő az ügy súlyától függően szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesül. 1.3 A képzés belső szakaszai Intézményünk sajátossága tehát, hogy a négy évfolyamos képzés megtartásával egy időben történik a hat évfolyamos gimnáziumi képzés működtetése. A képzési időszak különbözősége ellenére is jól kell, hogy illeszkedjenek egymáshoz a négyilletve hatéves képzés belső szakaszai. Ugyancsak figyelembe veendő az a tény, hogy a NAT szerint az általánosan képző évfolyamok az iskolázás 10. évéig tartanak, s a 11 - 12. osztályok elsősorban a specializálást, az érettségi vizsgára való felkészülést kell, szolgálják. Ezért mind a négy-, mind a hatéves képzést a 10. évfolyam végén bontjuk meg két fő szakaszra. A négy évfolyamos képzés belső szerkezete: 2 + 2 Az első képzési szakasz (9 - 10. osztály) 130


Pedagógiai program

A tanulók életkori sajátosságaikból következően az ezt megelőző években komoly fejlődési, érési szakaszon mentek keresztül. Megindult az egyéni érdeklődés intenzív kialakulása, melyre a középiskolai beiskolázásukkor már építeni lehet. Ennek megfelelően egy osztályba soroljuk a matematika - fizika (matematika - fizika emelt szintű csoport), vagy kémia, biológia, fizika (komplex természettudományos emelt óraszámú csoport) iránt érdeklődőket. Az idegen nyelveket, az irodalmat, a művészeti tárgyakat szerető, a történelmet és az informatikát kedvelő jelentkezőink pedig a nyelvi (humán vagy informatika irányultságú) osztályunkba iratkozhatnak be. Az első két évben is sokat változnak, alakulnak tanulóink. Ezért a már meglévő érdeklődés, a választott irányba való intenzív építkezés mellett lehetőséget kell adnunk a látókör bővítésére; biztosítanunk kell, hogy a képzés általános jellege domináljon. A szakasz első évében gondot fordítunk arra, hogy a középiskolába való beilleszkedés, az iskolaváltásból származó átmenet nehézségei mindenkinél feloldódjanak. Ezt szolgálják több tárgyból a szintre hozó, felzárkóztató órák, az e célból szervezett kiscsoportos foglalkozások, a szaktanári és osztályfőnöki egyéni odafigyelő munka. Az első képzési szakasz végén az iskola képzési programjában szereplő vizsgák letétele után léphetnek át a specializációs szakaszba. A második képzési szakasz (11 - 12. osztály) Ezen időszak kiemelt képzési célja, hogy a tanulókat előkészítse a választott pályára, a továbbtanulásra. Ennek érdekében - az egységes alapóratervi képzésen felül - a tanulók a specializációs órakeretet igénybe véve nagyobb óraszámban tanulhatják a választott tárgyakat. Lehetőség van a már korábban megkezdett emelt szintű oktatás folytatására vagy bármilyen más tantárgyat újként választani. Kellő számú jelentkező esetén az azonos tárgyat választókból csoportot szervezünk, vagy ha ez nem lehetséges, egyéni foglakozásokon, az önálló tanulás pedagógiai irányításával segítjük a tanuló felkészülését emelt szintű érettségire. A középszintű érettségire való felkészítés általában az alapórákon folyik. A vizsga sikere érdekében azonban azokból a tárgyakból, melyeknek tanulása a korábbi években befejeződött, előkészítő foglalkozásokat szervezünk. Az emelt szintű érettségire való felkészülés a többletórákat is igénybe vevő emelt szintű felkészítő programok segítségével valósul meg. Gimnáziumunk teljes körűen biztosítani akarja a tanulók bármely irányú felsőfokú továbbtanulásra való felkészítését. A tantárgyak mindegyikéből lehetővé teszi úgy a középszintű, mint az emeltszintű érettségi vizsga letételét. 131


Pedagógiai program

A hat évfolyamos képzés belső szerkezete: 4 + 2 Első képzési szakasz (7 - 10. osztály) - alapozó szakasz - Rövid előkészítő szakasz A kisdiákok sokféle iskolából kerülnek ebbe az osztályba. Igen fontos tehát, hogy ne érje őket kudarc a tanulási folyamat kezdetén. Ezért minden olyan tárgyból, melynek előzményei visszanyúlnak a korábbi évekre, jó fél évet szánunk az ismétlésre, megfelelő időt hagyva ahhoz, hogy a tanulók ismeretei azonos szintre kerüljenek. Gondosan odafigyelünk arra, hogy a gyerekek átmeneti nehézségeiket leküzdjék. Közvetlen meghatározó tényezők: tudás, ismeret, attitűd, hiedelemrendszer, érték, kultúra - Általánosan képző szakasz (a 10. osztály végéig tart) Feladata, hogy a tanulókat minél több irányú hatás érje, minél több oldalról keltse fel az érdeklődésüket, elégítse ki kíváncsiságukat. A tanulók sokirányú képességeinek fejlesztése tehát a célunk. Azonos hangsúlyt fektetünk mind a humán, mind a reál tantárgyak tanítására, de fontos szerepet szánunk a készségtárgyaknak, a művészeti tárgyaknak is. Mindezek együtt járulhatnak hozzá a gyermek harmonikus fejlődéséhez, s segíthetik elő fokozatosan az egyéni érdeklődés, a tehetség kibontakoztatását. Azt várjuk ezen időszaktól, hogy kellő időt hagy a gyermek önismeretének kifejlődéséhez, érdeklődési körének kialakulásához, s elvezet a pályairány helyes megválasztásához. Az általánosan képző szakasz közepén, a 8. osztály végén lehetőség van a rendszerből való kilépésre, s az általános iskolák végzőseivel azonos feltételekkel jelentkezni lehet bármely más középiskolába. A 10. évfolyam végén az iskola képzési programjában szereplő vizsgák letétele után léphetnek át a specializációs szakaszba. A második képzési szakasz (11 - 12. osztály) - specializációs szakasz Ezen időszak kiemelt képzési célja, hogy a tanulókat előkészítse a választott pályára, a továbbtanulásra. Ennek érdekében - az egységes alapóratervi képzésen felül - a tanulók a specializációs órakeretet igénybe véve, nagyobb óraszámban tanulhatják a választott tárgyakat. Lehetőség van a már korábban megkezdett emelt szintű oktatás folytatására, vagy bármilyen más tantárgyat újként választani. 132


Pedagógiai program

Kellő számú jelentkező esetén az azonos tárgyat választókból csoportot szervezünk, vagy ha ez nem lehetséges, egyéni foglakozásokon, az önálló tanulás pedagógiai irányításával segítjük a tanuló felkészülését az emelt szintű érettségire. A középszintű érettségire való felkészítés általában az alapórákon folyik. A vizsga sikere érdekében azonban azokból a tárgyakból, melyeknek tanulása a korábbi években befejeződött, előkészítő foglalkozásokat szervezünk. Az emelt szintű érettségire való felkészülés a többletórákat is igénybe vevő emelt szintű felkészítő programok segítségével valósul meg. Gimnáziumunk teljes körűen biztosítani akarja a tanulók bármely irányú felsőfokú továbbtanulásra való felkészítését. A tantárgyak mindegyikéből lehetővé teszi úgy a középszintű, mint az emeltszintű érettségi vizsga letételét. A képzés záró szakaszában minden osztályunkban el akarjuk érni, hogy az ifjak világmindenségről szerzett ismereteinek szintézise is megtörténjen. Ezt a tananyagok összehangolásával, komplex számonkérésekkel, valamint néhány szintetizáló tantárgy (filozófia, komplex művészeti foglalkozások) bevezetésével kívánjuk megteremteni. 1.4 Képzési specialitások, irányok Osztálytípusok Iskolánk elsősorban általános gimnázium, a gimnázium szót klasszikus értelemben használva. Ezen belül azonban az osztályoknak különböző arculatot adva a sokirányú képzés igényének is meg kívánunk felelni. Ezért működtetünk - a tanulók érdeklődésének megfelelően a négy évfolyamos képzésben: A: reál osztályt / matematika - fizika, ill. komplex természettudományos emelt szintű csoporttal / - matematika - fizika csoport: csoportbontás, és emelt szintű képzés matematikából; többletóra fizikából - komplex természettudományos csoport: többletóra és csoportbontás kémiából; többletóra és csoportbontás biológiából; többletóra fizikából B: nyelvi osztály humán vagy informatika irányultsággal - humán csoport: - informatika csoport az öt évfolyamos képzésben: 133

emelt óraszámú nyelvi képzés többletórák magyarból, történelemből emelt óraszámú nyelvi képzés többletórák informatikából


Pedagógiai program

N: a 2008/2009. tanévtől öt évfolyamos képzés 9. nyelvi előkészítő osztály angol nyelvi csoporttal (haladó szintű) német nyelvi csoporttal (haladó szintű csoporttal) kifutó rendszerben a hat évfolyamos képzésben: H osztály / ebben a formában először 2005 szeptemberében indult / angol nyelvi emelt szintű csoport: többletóra angol nyelvből matematika emelt szintű csoport: többletóra matematikából A beiratkozott tanulókat matematikából is két csoportba osztjuk. A diákok az alapóraterves és az emelt szintű csoport közül választhatnak (a korábbi nyelvválasztástól függetlenül). Az emelt szintű matematika csoport választását azoknak ajánljuk, akik élvezik a játékos, logikus gondolkodást igénylő feladatokat, abban véleményük van, így nem érzik a többletórát megterhelőnek, sőt e választás pozitív hatású lehet más tárgyak tanulására is. A nagyobb óraszámú idegen nyelv bevezetése mindenki számára előnyös e fiatal életkorban, s megteremti a lehetőségét több nyelv hatékonyabb elsajátításának a középiskolás időszak alatt. Az emelt szintű csoportokba járók azonban minden más szempontból általános képzést kapnak, s a 10. év végére kialakult érdeklődésüknek megfelelően tetszőlegesen választhatnak pályairányt. Idegennyelv-tanítás szerveződése ld. részletesen a nevelési program IV. 1. fejezetében Biztosítjuk a szabad nyelvválasztást az iskola lehetőségein belül. A kötelező órakeretben angolt, németet (valamint latin, és orosz nyelvet) tanítunk kiscsoportos formában. A csoportokat egy évfolyamon belül, de osztálykerettől függetlenül szervezzük. Így megvalósítható, hogy megközelítőleg azonos előképzettségű tanulók alkossanak egy-egy induló csoportot. Beiratkozott diákjainknak azt ajánljuk, hogy az általános iskolában már megkezdett idegen nyelv tanulását folytassák. 2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai 2.1 Kötelező tanórai foglalkozások A tanuló az iskola által megállapított kötelező tanórai foglalkozáson köteles részt venni. A tanuló tantárgyai 134


Pedagógiai program

1. magyar nyelv és irodalom

osztálykeretben, a nyelvi osztályban a választott szintnek megfelelő óraszámban

2. történelem és társadalomismeret

osztálykeretben, a nyelvi osztályban a választott szintnek megfelelő óraszámban a választott szintnek megfelelő csoportban a tudásszintnek megfelelő csoportban a választott szintnek megfelelő csoportban csoportbontásban részben osztálykeretben osztálykeretben

3. matematika 4. kötelező idegen nyelvek 5. kémia, biológia, 6. informatika 7. testnevelés 8. fizika, földrajz, filozófiatörténet, művészeti tárgyak 9. etika (részben az osztályfőnöki programban)

osztálykeretben

Amennyiben a tanuló az adott tárgy helyi tantervben előírt követelményeit teljesítette, érettségi vizsgát tehet az érvényben lévő érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint. 2.2 Választható tanórai foglalkozások és szerveződésük A tanulók által szabadon választható tantárgyakról diákjaink a szülőkkel közösen a képzés első kettő, ill. négy évében az osztálytípus/ csoport megválasztásával döntenek. A jelentkezések figyelembevételével az egyes osztálytípusokon belül törekszünk arányos létszámú csoportok kialakítására mindkét képzési specialitásnak megfelelően. Az idegen nyelveket valamennyi osztályunkban sávmódszerrel, csoportbontásban tanítjuk, az informatikát pedig csoportbontásban. A hat évfolyamos képzésünkben és a reál osztályainkban matematikából is csoportbontás van. Informatikából és matematikából emelt és középszintű csoportot indítunk. A kétszintű érettségire való felkészítés rendszere, a pedagógusválasztás szabályai Az új jogszabályok értelmében is a középiskola határozza meg helyi tantervében, hogy a kötelező vizsgatárgyakon túl milyen tantárgyakat kínál, illetve melyekből teszik lehetővé az emelt szintű érettségire történő felkészülést. Az igazgató minden év április 15-ig elfogadja és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók tárgyat választhatnak a 11-12. évfolyamon. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a fenntartó, az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A 10. évfolyamos tanulók május 20-ig jelentkezhetnek a kö135


Pedagógiai program

vetkező évi tantárgyaikra. Minden tanulónak legalább egy tantárgy választása kötelező. Az iskola vállalt kötelezettsége: Meghirdetett tantárgyak a 11-12. évfolyamon Középszintű érettségire való felkészítés a helyi tantervi órakeretben Kötelező vizsgatár1. magyar nyelv és irodagyak lom 2. történelem - társadalomismeret. 3. matematika 4. idegen nyelvek Választható vizsga5. fizika tárgyak 6. kémia 7. biológia 8. földrajz 9. informatika – könyvtárismeret×× 10. készség- és művészeti tárgyak

×Emelt szintű érettségire való felkészítő specializációs órákon 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem - társadalomismeret. 3. matematika 4. idegen nyelvek 5. fizika 6. kémia 7. biológia

×A specializációs órák száma a 11. évfolyamon valamennyi tantárgyból heti 2, a 12. évfolyamon matematikából és idegen nyelvekből heti 2, minden egyéb tárgyból heti 3 óra. ××Az érettségizőknek középszintű érettségi felkészítőt szervezünk az érettségit megelőző félévben heti két órában. 2.3 A testnevelés-tanítás sajátosságai Testnevelési órákon a 12. évfolyamon - megvalósítjuk a szabad sportágválasztást. Labdajátékok (kosárlabda, röplabda, labdarúgás), torna-aerobik, úszás közül választhatnak diákjaink. Célunk, hogy a tanulók örömmel vegyenek részt a testnevelési órákon a felnőttkor küszöbén is; s a játék, a mozgás szeretetét vigyék magukkal jövendő életükbe. A magasabb évfolyamokon a foglalkozásokat lehetőség szerint nemenkénti bontásban szervezzük. A képzési időszak alatt minden diákunk megtanul úszni. 2012. szeptember 1-jétől a kilencedik évfolyamon megszervezzük a mindennapos testnevelést, melyet felmenő rendszerben vezetünk be. A délutáni kötelező 2 testnevelési óra teljesítése atlétika, kosár- és röplabda, labdarúgás, torna, úszás (gyógyúszás), floorball stb. sportágakban történik. A sportkörön belül sportcsoportokat működtetünk. 136


Pedagógiai program

Gyógytestnevelés; könnyített testnevelés Az utóbbi években egyre több tanuló kap orvosi javaslatra részleges felmentést. A könnyített testnevelésre kötelezettek a normál testnevelési órákon vesznek részt. A tanórákon az egyénekre szabottan, károsodásuk kompenzálására megfelelő gyakorlatsorok összeállításával irányítja munkájukat a szaktanár. Kis konditermünk megfelelő helyszín ezen önállóan végzett munkára. Úszásórákon - a lehetőségekhez mérten - ugyancsak részt vesznek e diákok, s a szakszerűen megválasztott úszástechnikát sajátítják el. Egyéni beszélgetések során, anatómiai és egészségtani ismeretek átadásával is neveljük őket a legmegfelelőbb mozgásformák rendszeres és tudatos elvégzésének fontosságára. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa – az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban – az országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus – a mérésben érintett tanulónként – rögzíti és feltölti a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából – elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között – szükséges intézkedéseket. A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. .A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.

137


Helyi tanterv

2.4 Művészeti képzés lehetőségei Gimnáziumunkban a szűkös órakeret ellenére nagy hangsúlyt fektetünk diákjaink művészeti oktatására; azt a nevelés fontos színterének tartjuk. A művészeti nevelés komplex folyamat, mely az iskolai tanórákon és a tanórán kívüli programok együttesén keresztül valósulhat meg. Az ének – zene –; a rajz –, a testnevelés – tánc vagy éppen az irodalomórákon történik a művészeti képzés, de a különböző modul tantárgyak programja is hozzájárul mindehhez. Képzőművészeti szakkör, énekkar, kreatív írás szakkör, tánc és ugrókötél csoport működtetésével is biztosítjuk diákjaink fejlődését az irányultságuknak leginkább megfelelő területen. A gimi galériában a képzőművészetek terén tehetséges diákok munkáiból rendszeresen kiállításokat rendezünk, melyeknek jelentős szerepe van a teljes diákközösség ízlésformálásában. Célunk, hogy önálló véleményalkotásra, az értékest az értéktelentől való megkülönböztetni tudásra képes fiatalokká nevelődjenek tanítványaink.

2.5 A középszintű érettségi vizsga témakörei vizsgatárgyanként Angol nyelv 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat 138


Helyi tanterv

- Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset 139


Helyi tanterv

- Gyógykezelés (háziovos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Az érettségi témakörökből minden évben 20 tételt készítenek az angoltanárok az érettségiző diákok részére. Latin nyelv Források A vizsgázó nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt ismeri legalább az alábbi szerzők egyes eredeti műveit vagy azok részleteit: Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus, Caius Julius Phaedrus, Lucius Annaeus Seneca, C. Caecilius Plinius Secundus stb. A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről. Kulturális ismeretek 140


Helyi tanterv

A vizsgázó ismeri – a fenti források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalókat, – a latin nyelvű műveltség időbeli és térbeli kiterjedésének kereteit, fontosabb szakaszait, – a klasszikus antikvitás mindennapi életét, életkörülményeit (pl. lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés szokásait (társadalmi rétegek, államszervezet, közigazgatás), az adott társadalom alapértékeit, a fontosabb ünnepeket és rítusokat (áldozatbemutatás, jóslás), – e kulturális értékeknek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára gyakorolt hatását, e kapcsolatrendszernek az általa megismert forrásokhoz köthető egyedi elemeit. Nyelvtani ismeretek – A vizsgázó képes az adott latin szövegben előforduló nyelvi struktúrák pontos felismerésére, elemzésére, valamint képzésük, szerkesztésük bemutatására. – A vizsgázó ismeri és tudja képezni a latin leíró nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó alakjait, ismeri és képes alkalmazni a mondattan fontosabb szabályait. Alaktan – Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival – Vocativus – Locativus - Imperativus – Melléknévfokozás (a kivételek közül: -er végűek; 6 -ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus) – Adverbiumok képzése és fokozása (a kivételek közül: -er végű melléknevek; 6-ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus adverbiumai) – Névmások: személyes, visszaható, birtokos, mutató névmások közül hic haec hoc, iste ista istud, ille illa illud, is ea id, idem eadem idem, ipse ipsa ipsum, vonatkozó névmás (qui, quae, quod), kérdő névmások közül quis quid, a se névmás – Számnevek közül: unus -a -um, duo duae duo, tres tria, mille (milia) – Névmási genitivusszal és dativusszal járó szavak – Igeragozás: 141

A négy coniugatio


Helyi tanterv

– Deponens igék – Semideponens igék Körülírt igeragozás Passív szerkezet – Rendhagyó igék közül: sum, possum, eo, fero, volo – Szóalkotás (prefixumok, suffixumok) Mondattan – Mondatrészek és azok kapcsolatai: állítmány (és „összetett állítmány”), alany, állapothatározó (attributum praedicativum, appositio praedicativa, participium coniunctum) – Az esettan leggyakoribb elemei (az eset használata és nem a terminus felől közelítve): pl. genitivus subiectivus, obiectivus, partitivus; dativus commodi, incommodi, finalis; ablativus loci, temporis, rei efficientis, auctoris, comparationis, mensurae – Az igemódok jelentése – Igenevek és igeneves szerkezetek – A consecutio temporum általános szabályrendszere – A legfontosabb mellékmondat- típusok: függő kérdés, célzatos, célhatározói, következményes, okhatározói, vonatkozói, időhatározói, feltételes, hasonlító és megengedő mellékmondat – Az ut és cum kötőszó használata Stilisztika A vizsgázó képes ismert latin szövegből kiemelni és bemutatni a szövegek pontos megértését szolgáló stilisztikai fogalmakat és jelenségeket: pl. alliteratio, anakronizmus, anaphora, archaismus, asyndeton, comparatio, értelem szerinti egyeztetés (constructio ad intellectum), ellipsis, enjambement, exclamatio, figura etymologica, jelzőcsere (enallage), hendiadyoin, in medias res, interrogatio, kakofónia, metaphora, metonimia, pars pro toto, relatív mondatfűzés, zeugma. Lexika A vizsgázó képes az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő alapszókincs elsajátítására, felismerésére és alkalmazására. Az alapszókincs megtekinthető: Magyar Közlöny 2009/ 56. szám 14721-14740. oldal. 142


Helyi tanterv

Német nyelv Vorstellung Familie Tagesablauf, Hausarbeiten Einkaufsmöglichkeiten- alte und neue Wege Unsere Wohnung / unser Haus Mein Wohnort Umweltverschmutzung, Umweltschutz Das Wetter Unsere Schule Berufswahl, Schülerarbeit Gesunde Lebensführung Meine Essgewohnheiten – die ungarische und die deutsche Küche Hobby Mode Sport Meine Fernsehgewohnheiten Verkehrsmittel, Massenverkehr Urlaub Reisevorbereitungen Computer – Internet Orosz nyelv Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A vizsga témakörei érvényesek az írásbeli és szóbeli vizsga valamennyi feladatára 143


Helyi tanterv

A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) 144


Helyi tanterv

- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziovos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése 145

Paksi Vak Bottyán Gimnázium - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Biológia -

Elméleti témasor A vírusok A baktériumok Az ember szervezete Az emberi szervezet egészségvédelme Öröklődés az élővilágban Élettelen környezeti tényezők Az élettelen környezeti tényezők védelme Természetvédelem, környezetvédelem Hulladékkezelés Gyakorlati témasor Lombosmoha vizsgálata Növényfelismerés, növényhatározás, jellemzés Két növény összehasonlítása (fajmeghatározás, rendszerezés, jellemzés) Növényi szövet mikroszkópos vizsgálata Állati szövet mikroszkópos vizsgálata A szén és hidrogén kimutatása A kén kimutatása fehérjében Plazmolízis vizsgálata A tej tejcukortartalmának kimutatása A keményítő kimutatása A fehérjék kimutatása A fehérjék kicsapódása A tűrőképesség A szárazföldi társulások táplálkozási szerkezetének vizsgálata Ökológiai vizsgálat Élőhelyvizsgálat Életközösség jellemzése Társulások összehasonlítása Fizika

1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok 4. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 146

Helyi tanterv


Helyi tanterv

5. Periodikus mozgások (rezgőmozgás, körmozgás, hullámok, hang) 6. Hőtágulás 7. Állapotjelzők, gáztörvények, gázok állapotváltozásai. 8. A hőtan főtételei. Termodinamikai egyensúly 9. Halmazállapot-változások 10. Elektrosztatika 11. Elektromos áram 12. Mágneses mező és az elektromágneses indukció 13. A váltakozó áram és a transzformátor 14. Geometriai optika 15. Az anyag szerkezete, a foton energiája 16. Atommodellek, az atom elektronszerkezete 17. Radioaktivitás, sugárvédelem 18. Atomenergia és felhasználása 19. Gravitációs mező, gravitációs kölcsönhatás, a Naprendszer 20. Csillagászat Földrajz Általános természetföldrajz, a kontinensek, ill. Magyarország természetföldrajza. 1. Kozmikus környezetünk. 2. A geoszférák földrajza és környezeti problémái. 3. A levegőburok. 4. A vízburok földrajza. 5. A földrajzi övezetesség. 6. A kontinensek természetföldrajza. 7. Magyarország és tájainak természetföldrajza. 147


Helyi tanterv

Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz 1. Népesség és településföldrajz. 2. A világ változó társadalmi-gazdasági képe. 3. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország-csoportok és országok. Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei. 4. Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában. 5. A globális környezeti problémák Középszintű szóbeli érettségi témasor Informatika Információs társadalom - A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; - értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; - képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; - ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; - ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; - ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok - hardver - A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; - ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; - ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; - legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok - szoftver - A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; 148


Helyi tanterv

- tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; - ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; - ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; - tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; - tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; - részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; - ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; - tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; - tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; - tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; - tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; - legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; - legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; - tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; - tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; - legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; 149


Helyi tanterv

- az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; - tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; - tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; - nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; - a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások - Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; - tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; - tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; - tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; - tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; - tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; - tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; - tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; - grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; - képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat - A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; - rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; - a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; - ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! 150


Helyi tanterv

Kémia -

Általános kémia Atomszerkezeti ismeretek Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Anyagi halmazok Kémiai reakciók (sav-bázis, redoxi- és egyensúlyi reakciók) Elektrokémia (galvánelemek, elektrolízis) Szerves kémia Telített, telítetlen és aromás szénhidrogének ( általános jellemzőik, fontosabb képviselőik, jellemző reakcióik) Oxigéntartalmú szénvegyületek: alkoholok, fenolok, oxovegyületek, karbonsavak Nitrogéntartalmú szénvegyületek (heterociklusok) Természetes szénvegyületek: lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak Szervetlen kémia A hidrogén A halogének Az oxigén és vegyületei A kén és vegyületei A foszfor és vegyületei A szén és vegyületei A fémek általános jellemzése, a fontosabb fémek tulajdonságai és előállításuk Magyar irodalom

- Szerzők, művek Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Portrék: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János Látásmódok: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos A kortárs irodalomból: legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban Világirodalom: Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két képviselője Színház- és drámatörténet: Színház és dráma különböző korszakokban – Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom határterületei: népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet; az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben. A szórakoztató irodalom Interkulturális megközelítések és regionális kultúra: A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása - Értelmezési szintek, megközelítések 151

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A jel és a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi-stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat 152

Helyi tanterv


Helyi tanterv

Matematika I. Gondolkodási módszerek Halmazok Logika Kombinatorika Gráfok II. Számelmélet, algebra Alapműveletek Természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések, nevezetes azonosságok Arányosság, százalékszámítás Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek (első, másod, magasabb-fokú, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus) III. Függvények Grafikon, függvényjellemzés, függvény-transzformációk Sorozatok (számtani, mértani) IV. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria, síkbeli és térbeli alakzatok Geometriai transzformációk Hasonlóság Vektorok síkban és térben Trigonometria (szögfüggvények, sinus- és cosinus-tétel) Koordinátageometria (pontok, vektorok, egyenes, kör) Kerület-, területszámítás Felszín- és térfogatszámítás V. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika (módusz, medián, átlag, szórás, diagramok) Valószínűségszámítás Művészettörténet 1. Az őskor művészete (szobrászat, festészet, építészet, kézművesség) 2. Mezopotámia művészete (építészet, szobrászat, festészet, kézművesség) 3. Egyiptom művészete (építészet, szobrászat, festészet, kézművesség) 153


Helyi tanterv

4. Kína és Japán művészete(építészet, szobrászat, festészet, kézművesség) 5. Görög művészet (építészet, szobrászat, festészet az archaikus, klasszikus korban és a hellenizmus korában) 6. Római művészet (építészet, szobrászat, festészet ) 7. Ókeresztény és bizánci művészet (építészet, szobrászat, festészet ) 8. Honfoglalás kori művészet (építészet, kézművesség, öltözék, életmód) 9. Román kori művészet (építészet, szobrászat, festészet, kézművesség) 10. Gótikus művészet (építészet, szobrászat, festészet, kézművesség) 11. Reneszánsz művészet (építészet, szobrászat, festészet) 12. Barokk művészet (építészet, szobrászat, festészet) 13. Klasszicizmus művészete (építészet, szobrászat, festészet) 14. Romantika, realizmus művészete (építészet, szobrászat, festészet) 15. Impresszionizmus, posztimpresszionizmus művészete (szobrászat, festészet) 16. Avantgárd irányzatok a XX.sz. első felében (futurizmus, kubizmus, expresszionizmus, dada, szürrealizmus) 17. XX.sz. második felének művészete (néhány kiválasztott mértékadó irányzat bemutatása)

Testnevelés A) Elméleti ismeretek 1. Magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). 154


Helyi tanterv

3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. 5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére 6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. 8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban. 9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. 155


Helyi tanterv

11. Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.)

Történelem A szóbeli témakörei: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Kontinentális, világméretű konfliktusok és nemzetközi együttműködés A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20 tételt tartalmaz. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A tételek 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódnak, és az összes tétel 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.

2.6 A tanuló tanulmányi munkájának értékelési módjai, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Tanterveinkben, ill. az évfolyamokra lebontott tantárgyi programokban külön kitérünk az adott tárgy követelményrendszerére. Meghatározzuk azt a szintet, amit a diáknak el kell érnie a jeles, ill. az elégséges minősítéshez. Ugyanitt utalunk az osztályzás szaktárgyi elveire is. 156


Helyi tanterv

Az osztályzás szempontjait és gyakoriságát, az írásbeli vagy szóbeli forma megválasztását tehát minden szaktanár maga dönti el (a tanári szabadság részét képezően). Törekszünk azonban havonta legalább egy, de félévenként minimum három érdemjegyet adni szóbeli és írásbeli teljesítményekre (az e-naplót is így állíttattuk be). A nagyobb egységet számon kérő (pl. témazáró) dolgozatok értékelésekor általában betartjuk a reális kb.30% minimumszint követelményt. Értékelésünket, osztályzásunkat nevelőmunkánk szerves részének tekintjük tanulásra inspiráló funkcióját hangsúlyozzuk. Ezért a több óra anyagát tartalmazó számonkérő dolgozatok íratását a diákoknak mindig bejelentjük előre. Házirendünk értelmében a nagy témazárók időpontját a tanulóknak egy héttel korábban ismerniük kell. A témazárók megíratását a szaktanárok egymás között összehangolják. A megírt dolgozatokat legkésőbb húsz munkanapon belül kijavítjuk, s értékelésünket, az adott minősítést a tanulókkal megismertetjük. Az érdemjegyeket az elektronikus naplóba is beírjuk. Írásbeli beszámoltatás lehet

röpdolgozat

Egy rövidebb anyagrészt kér számon, hasonlóan, mint egy szóbeli felelés. Szükségképpen nem jelentjük be előre, hiszen az aznapra feladott tananyagra épül. A röpdolgozatok napon belüli számára nincs korlátozás. Írásbeli beszámoltatás lehet

témazáró dolgozat

Egy nagyobb tananyagegység lezárásául szolgál. Az íratását egy héttel korábban bejelentjük, hogy a diákok átismételhessék a korábban tanultakat, megfelelően felkészülhessenek rá. A témazáró dolgozatok érdemjegye az év végi értékelésnél súlyozottan kerül beszámításra. Egy tanítási napon belül kettőnél több témazárót ugyanazon diákokkal nem íratunk. Írásbeli beszámoltatás lehet

vizsgadolgozat

Tartalmáról és az érdemjegy súlyáról a belső vizsgáknál lehet olvasni (Nevelési program VI. fejezet) Írásbeli beszámoltatás lehet

házi dolgozat, portfólió készítés, projektmunka

A tanultak otthoni gyakorlására; az önálló gondolatok írásbeli megfogalmazására szolgál. A jó színvonalú, önálló szellemi terméknek tekinthető munkákat értékeljük jeggyel, di157


Helyi tanterv

csérettel, mellyel a tantárgyi teljesítményen túl a tanuló szorgalmát is elismerjük. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, amelyet a tanítási órát tartó pedagógusaink egyértelműen közölnek. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, pl. olvasónapló írása, művészeti alkotás elkészítése, projektmunka. Ezekre a tevékenységi formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam. A hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük: - a hosszabb idő-ráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat (olvasónapló, házi dolgozat, stb.) legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt kijelöljük - a tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot - minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg. A házi feladat elkészítése minden tanulónak kötelező. A pedagógusok nem minden esetben ellenőrzik valamennyi diák házi feladatát. Azonban, ha az ellenőrzéskor kiderül, hogy a diák házi feladata hiányzik, ezt a tényt a pedagógus az általa kialakított jelrendszerrel rögzíti (pl. mínusz). Az adott tantárgyra és csoportra vonatkozó (óraszámtól is függő), a diákokkal egyeztetett számú hiányzó házi feladat (2-5) esetén a tanuló elégtelen osztályzatot kap. 158


Helyi tanterv

A diákok kötelesek a szaktanárok által kijelölt felszerelésüket magukkal hozni az iskolába. Ha a felszerelés hiánya miatt egy tanuló tanórai feladatát nem tudja elvégezni, ezt a tényt a pedagógus az általa kialakított jelrendszerrel rögzíti (pl. mínusz). Az adott tantárgyra és csoportra vonatkozó (óraszámtól is függő), a diákokkal egyeztetett számú hiányzó házi feladat (2-5) esetén a tanuló elégtelen osztályzatot kap. A szabályozást a pedagógusok tanmeneteikben rögzítik. Tantárgyi jellegéből fakadóan testnevelés esetén, ha a tanuló nem hozza el felszerelését, de így is vállalja az órai feladatok elvégzését, nem részesül büntető intézkedésben, ha ezt nem teszi meg, a második alkalommal órai munkára elégtelent kap.

Aki nem jelzi a házi feladat hiányát és a pedagógus ellenőrzi a megoldást, akkor elégtelen osztályzatot kap már az első alkalommal. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A minősítéseket az osztályfőnök adja, de figyelembe veszi a tantestület és a tanulóközösség véleményét is, az osztályfőnöki állásfoglalásban megfogalmazott eljárásrend szerint. Az egységes elbírálás érdekében helyi minősítési rendszert dolgoztunk ki. A magatartás és szorgalom helyi minősítési rendszere A minősítés célja és módja A magatartás és szorgalom minősítésének célja a tanuló személyiségének fejlesztése, a pozitív vonások erősítése, a hibák feltárásával azok leküzdésére való ösztönzés. A helyi minősítési rendszer megfogalmazásának célja az egységes szemléletű értékelés megvalósításának segítése. A minősítés módja: az osztályfőnök az általa összegyűjtött információk alapján a félévi, ill. év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára. A nevelőtestületben kialakult vélemény alapján a minősítést az osztályfőnök adja. Az osztályfőnök a konferencián kialakított minősítési fokozatot az ellenőrző, ill. a bizonyítvány útján közli a szülőkkel. Emellett - a minősítés céljának megfelelően - az egyes tanulóknak az osztályközösség előtt szóban is indokolja a minősítéseket. A magatartás minősítése Példás a magatartása a tanulónak, ha viselkedése fegyelmezetten kulturált, emellett segítőkész, tevékenyen részt vállalt a közösségi feladatok végrehajtásában vagy számottevő tanulmányi, kulturális, ill. sporteredménnyel gazdagította az iskola hírnevét. Jó magatartási fokozat illeti meg a tanulót, ha fegyelmezett, kulturált viselkedés jellemzi, esetleg viselkedése ellen csak kisebb, elszigetelt panasz merült fel. 159


Helyi tanterv

Változó magatartási fokozatot kap az a tanuló, akinek viselkedése ellen több panasz merült fel, osztályfőnöki fegyelmi intézkedésben részesült, ill. legfeljebb 14 órát igazolatlanul hiányzott. Rossz magatartási fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek viselkedése ellen gyakori, vagy súlyos kifogás merült fel, osztályfőnöki intője, rovója van, ill. igazgatói fegyelmi intézkedésben részesült, ill. igazolatlan óráinak száma meghaladja a 14 órát. A szorgalom minősítése Példás szorgalmi fokozatot érdemel a tanuló, ha a tanulmányi követelményeknek jeles szinten, vagy képességeinek megfelelően eleget tett, emellett legalább egy tantárgyból többletfeladatot is vállalt a közösségért is dolgozik. Jó szorgalmi fokozat illeti meg a tanulót, ha a tanulmányi követelményeknek legalább jó szinten vagy képességeinek megfelelően eleget tett. Változó szorgalmi fokozatot kap a tanuló, akinek szorgalma több tantárgyból kifogásolható, teljesítménye ingadozó, de legalább elégséges szinten megfelelt a követelményeknek, viszont gyakran kibújik az előre bejelentett számonkérések alól. Változó fokozatot kapjon az a gyenge képességű tanuló is, aki megbukott ugyan, de számottevő módon igyekezett ezt elkerülni. Hanyag szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek szorgalma a tantárgyak többségénél erősen kifogásolható, vagy a félév, ill. tanév végén megbukott oly módon, hogy ennek elkerülése érdekében számottevően nem tevékenykedett. Megjegyzések Nem lehet az egyes minősítési fokozatokat úgy megfogalmazni, hogy valamelyik egyértelműen minden egyes tanulóra érvényes legyen. Annak mérlegelése, hogy az egyes tanulókat melyik fokozat illeti meg, a nevelőtestület, elsősorban az osztályfőnök fontos, felelősségteljes feladata. A szorgalom is része a magatartásnak. Ezért lehetőség szerint kerülni kell azt, hogy a szorgalom és a magatartás minősítése 1-nél több fokozattal is különbözzön. A tanév végén azokat a példás magatartású és szorgalmú tanulókat, akik a tanév során kimagasló érdemeket szereztek, a nevelőtestület a bizonyítványba írt dicséretben, ill. jutalomban részesíti. A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minő160


Helyi tanterv

sítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanulók teljesítményének értékelésekor a szummatív forma dominál, a diagnosztikus értékelést a belépő évfolyamokon és csoportváltásoknál alkalmazzuk a hatékony tervezés érdekében. A fejlesztő formát motivációs eszközként is alkalmazzuk szükség szerint, főként a dolgozatokhoz írt szaktanári értékelések, javaslatok útján. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: - a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) - a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) - a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Az egyes modulok és speciális tantárgyak értékelés és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe - Az etika tantárgyat nem osztályozzuk. - Mozgókép és médiaismeretet - önálló tantárgyként kezeljük, így értékelése is külön osztályzattal történik. - Tánc és dráma - összevonásra került a magyar irodalommal, így értékelése az irodalom tantárgy részeként történik meg az átmeneti időszakban (2014. jún. 15-ig). - Társadalomismeret modul – összevonásra került a történelemmel, így értékelése a történelem tantárgy részeként történik meg. - Életvitel és gyakorlat az osztályfőnöki, biológia, kémia és testnevelés tantárgyak anyagába integrálódik. A kiemelkedő munkát végzett tanulók elismerése A félévek végén a legjobb eredményt elértek munkáját az érdemjegyeken túlmenően dicsérettel is elismerjük. Általános dicséretek: csak a tanév végén ítéljük oda (1. z.) első fokozatú: Kimagasló tanulmányi munkájáért és példamutató magatartásáért dicséretben részesült. /of.-i aláírás/ Megállapodásunk: 161


Helyi tanterv

Kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményért, akinek több tárgyból is adnánk tantárgyi dicséretet - két négyesnél már csak nagyon indokolt esetben - feltétel a példás magatartás és példás szorgalom minősítés. (2.z.) második fokozatú: Példamutató kötelességteljesítéséért dicséretben részesült. / of.-i aláírás/ Megállapodásunk: Maximum három vagy négy jó esetén, ha minden más osztályzat jeles; itt is megköveteljük a példás magatartást és szorgalmat, s ettől csak nagyon indokolt esetben lehet eltérni. Tantárgyi dicséret: minden félév végén lehetőség van odaítélni ...............................tantárgyból dicséretet kapott. /of.-i aláírás/ A tanulmányi versenyek, vetélkedők rendszere Rendszeres felkészítő foglalkozásokat tartunk a különböző tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre készülőknek, illetve pályamunkát készítő tanulók pedagógiai segítésére. Tanulmányi versenyek OKTV: minden tantárgyhoz kapcsolódóan Tantárgyi versenyek: Matematika: Arany Dániel matematika verseny Varga Tamás matematika verseny Zrínyi Ilona matematika verseny

162


Helyi tanterv Bátaszéki matematika verseny

Megyei matematika verseny

GORDIUSZ tesztverseny Nemzetközi magyar matematika verseny

Kenguru matematika verseny Magyar nyelv és irodalom: Kazinczy szép kiejtési verseny Illyés Gyula szavalóverseny

Ki mit tud? Implom József helyesírási verseny Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Lotz János szövegértési verseny Történelem: Ránki György Történelemverseny Földrajz: Lóczi Lajos Országos Középiskolai Földrajz Verseny Kőrösi Csoma Sándor Földrajzi Verseny

163


Helyi tanterv Fizika: Öveges József Fizika Verseny Mikola Sándor Országos Tehet-

ségkutató Fizikaverseny Szilárd Leó Fizikaverseny

Tolna megyei Fizika verseny Kémia: Hevesi György Kémia verseny Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny Curie kémia verseny Informatika: Logo verseny Biológia: Kitaibel Pál Középiskolai Biológia és Környezetvédelmi Verseny Hermann Ottó Országos Biológia Verseny Idegen Országos

Latin

nyelv: Tanulmányi

Verseny

Angol Irodalmi Verseny

Angol nyelvi verseny Német nyelvi verseny Bonyhádi német országismereti 164


Helyi tanterv

verseny Ének: Országos Népdaléneklési verseny középiskolásoknak Újkori Helikoni Ünnepségek Egyéb versenyek: TUDOK, KUTDIÁK esszépályázat A tanulók tudását, műveltségét gyarapító versenyek, vetélkedők, pályázatok az aktuális versenyfelhívások alapján Sportversenyek iskolai házibajnokságok, versenyek, diákolimpián való részvétel Saját versenyeink: Goethe irodalmi verseny Pákolitz István vers -és prózamondó verseny Bottyán pályázat Színházismereti vetélkedő

További lehetőségek Iskolai szakkörök -

fizika számítástechnika újságíró, kreatív írás rajzszakkör

165


Helyi tanterv

- idegen nyelvi Iskolai diákkörök - énekkar - iskolaújság szerkesztőinek köre - tudományos diákkör Sportköri munka - labdajátékok - tánc és ugróköteles csoport Délutáni testnevelés és sportórák -

kosárlabda atlétika röplabda floorball torna aerobik labdarúgás úszás asztaliteniszezés.

A képességek kibontakoztatását szolgáló programok -

alkalomra szerveződő öntevékeny csoportok osztályszínjátszók, kamarakórusok, kiszenekarok stb. iskolai ünnepi műsorok egy-egy osztály rendezésében képzőművészeti kiállítások iskolai gálaműsorok bemutatkozási lehetőség a város, a tágabb környezet előtt diáknapok kulturális programjai a kommunikáció, a „média” lehetőségeinek kiaknázása:

iskolarádió, iskolaújság, faliújság, diákköltők, diákírók inspirálása, szereplési lehetőség biztosítása, mint az önmegvalósítás egyik lehetséges módja (esetenként a beilleszkedési zavarokkal küzdők megnyerése érdekében).

3.

Felnőttoktatás

A felnőttoktatási gimnázium általános célkitűzései A Vak Bottyán Gimnázium Tolna megyében kistérségi feladatokat lát el. Különösen igaz ez a felnőttoktatásban vállalt szerepére. Folyamatosan figyelve és érzékenyen reagálva a társadalmi igényekre lehetőséget ad a korábban megszakadt középiskolai tanulmányok folytatására, vagy a már szakmát szerzett réteg érettségire történő felkészülésére. 166


Helyi tanterv

Célunk tehát, hogy Paks és vonzáskörzetében a felnőtt korosztályban is minél többen rendelkezhessenek középiskolai végzettséggel, érettségi bizonyítvánnyal. Megnyitva ezzel az utat az egyéni továbbfejlődésre, további szakképzések, vagy akár felsőfokú tanulmányok megszerzésére. De mindenképpen hozzájárulva a térségen belül a képzettebb munkavállalói réteg kialakulásához, a társadalomban az élethosszig való tanulás feltételeinek megteremtéséhez. A képzés belső szakaszai A felnőttoktatási gimnázium tantervi követelményeit tantárgyanként és évfolyamokra lebontva meghatározzuk. /A követelményrendszert a helyi tantervünk tartalmazza./ Az egyes évfolyamokra az a tanuló léphet be, aki az előző évfolyam végére előírt tantervi követelményeket teljesítette, s ezt gimnáziumi bizonyítvánnyal, vagy a szükséges különbözeti vizsgával igazolta. Felzárkóztató szakasz (9-10. osztály) Az induló osztályok összetétele vegyes mind az életkor, mind a korábbi tanulmányi eredmények szempontjából. Fő cél tehát az ismeretek szintre hozása, a hiányok pótlása. Kiemelten kezeljük, és magas óraszámban tanítjuk a kötelező érettségi tantárgyakat már az induló évfolyamokon, hogy a legalapvetőbb ismeretek elsajátítására kellő idő álljon rendelkezésre. A tanulók előképzettségét, igényeit figyelembe véve felzárkóztató programokat készítünk a kötelező érettségi tárgyakból, melyek a korábbi hiányokat hivatottak pótolni. Az idegen nyelvet legalább heti három órában, ideális létszámú csoportokban tanítjuk.

Érettségire felkészítő szakasz (11-12. osztály)

A 12. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszám terhére – igény szerint – érettségire felkészítő foglalkozásokat tartunk a szabadon választható érettségi tárgyakból. Fontosnak tartjuk, hogy felnőtt tanulóink jól használható idegennyelv-tudással hagyják el a gimnáziumot. Ezért többletórákat biztosítunk a felkészüléshez. A felnőttek tagozatára járó diákok többségének a középszintű érettségi megszerzése az elérhető cél. Ezért az egyes tantárgyak felkészítő programját is ennek megfelelően alakítottuk ki. 3.1 A beiskolázás sajátos feltételei a felnőttoktatásban 167


Helyi tanterv

Felvehető az a tanuló, - aki a 16. életévét betöltötte / vagy már nem tanköteles / - és legalább a nyolc évfolyamos általános iskolát sikeresen elvégezte, valamint a 9. évfolyam anyagából különbözeti vizsgát tett. Felvehető a jelentkező bármely közbülső évfolyamra, ha rendelkezik az előző osztály sikeres elvégzését igazoló középiskolai bizonyítvánnyal. 10. évfolyamra lehet bekerülnie annak is, - aki a 3 éves rendszerben szerzett szakmunkás-bizonyítványt; - aki rendelkezik a 9-10. évfolyamról szakiskolai bizonyítvánnyal. 11. évfolyamra lehet bekerülnie annak is, - aki 10. évfolyamos szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik és a 10. évfolyamos gimnáziumi követelményrendszernek megfelelően különbözeti vizsgát tesz; - aki a négyéves nappali rendszerű szakképzésben vett részt, szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezik, s tanulmányait megszakítás nélkül folytatja a gimnáziumban. 3.2 Képzési formák, képzési specialitások a felnőttoktatásban Nappali munkarend szerinti képzés A hét minden napján délutáni kötelező oktatásban valósul meg. Korhatár (az érvényes jogszabályoknak megfelelően) A nappali munkarend szerinti képzésben alaphelyzetben azok vehetnek részt, akik a 22. életévüket még nem töltötték be. Értékelés A nappali tagozaton a számonkérés rendszeres. Ez a szaktanár döntése szerint szóbeli és írásbeli feleltetés, dolgozat lehet. Évente háromszor minden tantárgyból beszámoló dolgozatot kell íratni. / Egy napon legfeljebb két tantárgyból íratható dolgozat. / A 11. évfolyam végén valamennyi tantárgyból év végi vizsgát kell tenni. Ennek formája írásbeli dolgozat. A vizsgajegy hangsúlyozottan számít a korábbi osztályzatok mellett. /harmadrész: első félévi eredmény; harmadrész: második félévi teljesítmény; harmadrész: év végi vizsgajegy/. Esti munkarend szerinti képzés 168


Helyi tanterv

A hét három délutánján, konzultációs foglalkozásokon való részvétellel valósul meg. Értékelés Az esti oktatásban résztvevőknek negyedévenkénti beszámolókon kell számot adni a tudásukról. A beszámoltatás minden tantárgyból írásban történik a szaktanár által megválasztott konzultációs órán, egy – az éves munkatervben – megadott határidőig. / Egy napon legfeljebb két tantárgyból íratható dolgozat. / A dolgozatjegyet a tanár beírja az elektronikus naplóba. Ha valamely tantárgyból a tanuló mindhárom beszámolón szerzett jegye elégtelen, úgy az éves anyagból osztályozóvizsgát kell tennie. Az év végi érdemjegyet a szaktanár a beszámolókon, valamint az év végi vizsgákon adott osztályzat alapján állapítja meg. A vizsgajegyet hangsúlyozottan kell figyelembe venni. Az év végi vizsga formája: 10-11. évfolyamon csak matematikából

írásbeli

írásbeli és szóbeli magyar nyelv és irodalomból történelemből egy idegen nyelvből s egy további, a tanuló által választott tantárgyból 12. évfolyamon nem tartunk év végi vizsgát. A szaktanár a három beszámolójegy alapján osztályoz.

Érettségire való felkészítési kötelezettségek a felnőttoktatásban 169


Helyi tanterv

Kötelező érettségi vizsgatárgyak: -

Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Egy idegen nyelv (angol, német)

A tanulók jelentkezésétől függően a következő tárgyakból készítünk fel középszinten az alábbiak közül: fizika, biológia, földrajz, informatika és kémia. Az emelt szintű vizsgákra történő felkészítést a tanulók jelentkezésétől függően a kötelező vizsgatárgyakból biztosítjuk. 3.3 A tanulói jogviszony Belépés A felnőttoktatási gimnázium bármely évfolyamára a szükséges bizonyítványok bemutatásával és jelentkezési lap kitöltésével lehet felvételt kérni – a beiskolázási feltételek teljesülése esetén. A tanulói jogviszony kezdete a beiratkozás napja, mely az éves munkatervben rögzített, június 20-30 közötti időpont. Pótbeiratkozásra – egyedi elbírálás alapján – tanév közben is van lehetőség. Minden tanévre be kell iratkozni. Amennyiben az új tanévre nem történik meg a beiratkozás, az előző tanév utolsó napján a tanulói jogviszony megszűnik. Az érettségiző tanulói jogviszonya az érettségi vizsga utolsó napjáig tart. Részvétel az iskolai foglalkozásokon A nappali oktatásban kötelező a mindennapos iskolába járás és az év végi vizsga. A felnőttoktatásban mindkét tagozaton a mulasztások nyilvántartására és azok igazolására vonatkozó szabályok azonosak az iskoláskorúakra érvényes előírásokkal. Azonban 20 tanítási óra igazolatlan mulasztás esetén a felnőttoktatásban tanuló tanulói jogviszonya megszűnik. Továbbhaladás A továbbhaladás feltétele a sikeres év végi érdemjegy megszerzése valamennyi tantárgyból. Az év végi osztályozhatóság feltétele a három beszámolót követő év végi vizsga teljesítése. Egy –három tantárgyi bukást augusztusi pótvizsgázással javítani lehet. Háromnál több elégtelen osztályzat esetén a tanulást csak az évfolyam megismétlésével lehet folytatni. Amennyiben a tanuló az év végi vizsgán igazolt ok miatt nem tud megjelenni, pótló vizsgát tehet az augusztusi vizsgaidőszakban. Ha ezt követően háromnál nem több tárgyból megbukik, októberben pótvizsgázhat. Siker esetén bekapcsolódik a magasabb évfolyam munkájába. A tanulói jogviszony megszűnése a tanulmányok befejezése 170


Helyi tanterv

a tanév végét követően nem iratkozik be a tanuló kiiratkozás kizárás oka lehet: fegyelmi intézkedés a nevelőtestület döntése alapján a megengedett mértéket túllépő mulasztás.

III. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai

Óraterv táblázatok táblázat A törvényi óraszám kiszámítása a 7-12. évfolyamon 2012. szeptember 1-jétől táblázat A 7-12. évfolyam óraterve a 2012/2013. tanévben táblázat A 7-12. évfolyam óraterve a 2013/2014. tanévben táblázat A 7-12. évfolyam óraterve a 2014/2015. tanévben táblázat A 7-12. évfolyam óraterve a 2015/2016. tanévben táblázat A 7-12. évfolyam óraterve a 2016/2017. tanévben táblázat A 7-12. évfolyam óraterve a 2017/2018. tanévben táblázat A 7-12. évfolyam óraterve a 2018/2019. tanévben táblázat A törvényi óraszám kiszámítása a felnőttoktatási gimnáziumban 2012. szeptember 1-jétől táblázat A felnőttoktatási gimnázium (esti tagozat) óraterve a 2012/2013. tanévtől táblázat A felnőttoktatási gimnázium (esti tagozat) óraterve a 2013/2014. tanévtől táblázat A felnőttoktatási gimnázium (esti tagozat) óraterve a 2014/2015. tanévtől táblázat Felnőttoktatási gimnázium (nappali tagozat) óraterve a 2012/13. tanévtől táblázat Felnőttoktatási gimnázium (nappali tagozat) óraterve a 2013/14. tanévtől táblázat Felnőttoktatási gimnázium (nappali tagozat) óraterve a 2014/15. tanévtől

171


Helyi tanterv

1. táblázat A törvényi óraszám kiszámítása a 7-12. évfolyamon 2011. szept.1-jétől Nappali tagozat Évfolya m

A tanuló kötelező tanórai

A tanuló nem kötelező

Kt.

tanórai foglalkozása

foglalkozása 52. § (3)

Kt. 52. § (7)

Osztály

172

Öszszese n

Na pi

Heti

7. h 8. h 9. h

5 5 5,5

9. a

5,5

9. b

5,5

10. a 10. n 10. h 11. h 11. a 11. n 12. h 12. n 12. a 12. b Nap pali tagoza

5,5

6

25 25 27, 5 27, 5 27, 5 27, 5 27, 5 27, 5 30

6

Kötelező órák %-a 30 30 45

He ti

Heti

32,5 32,5 39,8

60

7,5 7,5 12, 3 12, 3 12, 3 12, 3 12, 3 12, 3 18

30

60

18

48

6

30

60

18

48

6

30

60

18

48

6

30

60

18

48

6

30

60

18

48

6

30

60

18

48

5,5 5,5

425 óra

45 45 45 45 45

214,8 óra

39,8 39,8 39,8 39,8 39,8 48

640 óra


Helyi tanterv

t öszszes en

Egyéb ellátandó feladatok

Feladat

Heti óraszám

Megjegyzés Kt. 52. § (11.c) és 129. § (10)

Tehetséggondozás, 51óra felzárkóztatás

Kötelező óraszám 12% -a 425 x 0,12

Könyvtári feladatok

11 óra

fél állás

Fejlesztő pedagógus

12 óra

fél állás

Összesen:

74 óra

A tantárgyfelosztás „sarokszáma” a nappali tagozaton: 714 óra

173


2.

174

Helyi tanterv

Paksi Vak Bottyán Gimnázium 3.

175

Helyi tanterv


176

Helyi tanterv


177

Helyi tanterv


6.

178

Helyi tanterv


7.

179

Helyi tanterv


8.

180

Helyi tanterv


Helyi tanterv

9. táblázat A törvényi óraszám kiszámítása a felnőttoktatásban 2011. szeptember 1-jétől Intenzív tagozat Évfolyam

A tanuló kőtelező tanórai foglalkozása Kt. 52. § (3)

A tanuló nem kőtelező tanórai foglalkozása Kt. 52. § (7)

N ap i

H et i

l1.f

6

12. f

6

3 0 3 0

Kötelező órák %-a 60

Intenzív tagozat összesen:

60 óra

Osztály

60

Öszszese n

H et i

Heti

1 8 1 8

48

36 óra

48

96 óra

Egyéb ellátandó feladatok Heti óraszám

Feladat

Kt. 52. § (11.c) és 129. § (10)

Egyéni foglalkozás (tehetséggondozás,

Megjegyzés

7,2 óra

Kötelező óraszám 12% -a

felzárkóztatás) 60*0,12 Összesen:

7,2 óra

A tantárgyfelosztás sarokszáma az intenzív tagozaton: 103,2 óra

Esti tagozat

181

A várható osztályokhoz rendelt feladatok idő (tanóra) igénye:

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Évfolyam

Helyi tanterv

A tanuló kötelező tanórai foglalkozása Kt. 52. § (3)

A tanuló nem kötelező tanórai foglalkozása Kt. 52. § (7)

Öszszese n

Na pi

H et i

H et i

Heti

10.d

5,5

6

12. d

6

1 2, 3 1 8 1 8

39,8

11. d

2 7, 5 3 0 3 0

Kötelező órák %-a 45

Esti tagozat

87, 5/2

48,3/ 2

135,8 /2

43, 75 óra

24,15 óra

67,9 ó. ~68 óra

Osztály

összesen:

60 60

48 48

Egyéb ellátandó feladatok

Feladat

Heti óraszám

Egyéni foglalkozás

Megjegyzés Kt. 52. § (11.c) és 129. § (10)

(tehetséggondozás, 5,2 óra felzárkóztatás)

Kötelező óraszám 12% -a 43,75x0,12

Összesen:

5,2 óra

A tantárgyfelosztás sarokszáma az esti tagozaton: 73 óra

182


Helyi tanterv

10. táblázat Felnőttoktatási gimnázium 2012/2013 esti tagozat

10. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret

11. évfolyam

12. évfolyam

10.D

11.D

12 .D

1

1

1

3

3

3

2

2

2

3

4

4

Sp ec.

12

6

Idegen nyelv

22 3

4

Matematika

4

3

Fizika

1

1

Kémia

1

1

Biológia

1

1

Földrajz

1,5

1

Informatika

1

1

Filozófia Osztályfőnök Tanulói szám Tanári szám 183

óraóra-

Öszszes óraszám

4 3, 5 0, 5 0, 5 0, 5 0, 5 0, 5 0, 5 0, 5

10,5 1,5

4 2,5

1,5

4

1,5

4,5

1,5

4 0,5

0,5

0,5

1,5

19

18,5

17

1,5

56

22

22,5

21

6

71,5


184

Helyi tanterv


Helyi tanterv


10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

Tantárgy

10.D

1 1 . D

1 2 . D

Magyar nyelv

1

1

S p e c.

S p e c.

Öss zes óraszá m

1 12

Magyar irodalom Történelem

3

3

3

Társadalomismeret

2

2

2

3

3

Idegen nyelv

4 22

3

3

Matematika

4

3

Fizika

1

1

Kémia

1

1

Biológia

1

1 , 5

Földrajz

1,5

1

Informatika

1

1

185

1

6

1

4 3 , 5 0 , 5 0 , 5 0 , 5 0 , 5 0 ,

10, 5 1, 5

4

2,5 1, 5

4,5

1, 5

4,5

1, 5

4


Helyi tanterv 5

Filozófia Osztályfőnök Tanulói óraszám Tanári óraszám

186

0,5 19 22

0 , 5 1 8 2 1

1 2

0 , 5 0 , 5 1 7 2 1

0,5

1,5 1, 5

56, 5

6

72


Helyi tanterv


10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

Tantárgy

10.D

1 1 . D

1 2 . D

Magyar nyelv

1

1

S p e c.

S p e c.

Öss zes óraszá m

1 12


3

3

3

Társadalomismeret

2

2

2

3

3

Idegen nyelv

1

3 3 , 5

1 1

22

3

3

Matematika

4

3

Fizika

1

1

2

4

Kémia

1

1

2

4

Biológia

1

1 , 5

2

4,5

Földrajz

1,5

1

2

4,5

Informatika

1

1

2

4

187

1

3

6

10, 5


Helyi tanterv 0 , 5 0 , 5 1 3 , 5 1 6 , 5

Filozófia Osztályfőnök

0,5

0 , 5

Tanulói óraszám

19

1 8

1

Tanári óraszám

22

2 1

2

0,5

1,5

3

56, 5

1 2

73, 5

13. táblázat Felnőttoktatási gimnázium 2012/2013 nappali tagozat 11. évfolyam

12. évfolyam

Tantárgy

11. F

12. F

Magyar nyelv

2

2


5

5

Társadalomismeret

3

4

4

5

Spe c.

Összes óraszám 14

7

Idegen nyelv

18 4

5

Matematika

5

5

Fizika

2

1,5

Kémia

2

1,5

188

10 1,5

5 3,5


Helyi tanterv

Biológia

2

1,5

1,5

5

Földrajz

2

1,5

1,5

5

1

1

1

1

Informatika

5,5

Filozófia

1,5

0,5

0,5

Testnevelés

1

1

2

Osztályfőnök

1

0,5

1,5

Tanulói óraszám

30

30

Tanári óraszám

35

36

189

6

77


Helyi tanterv


12. évfolyam

Tantárgy

11. F

12. F

Magyar nyelv

2

2


5

5

Társadalomismeret

3

4

4

4

Spe c.


7

Idegen nyelv

16 4

4

Matematika

5

5

Fizika

2

1,5

1,5

5

Kémia

2

1,5

1,5

5

Biológia

2

1,5

1,5

5

Földrajz

2

1,5

1,5

5

1

1

1

1

10

Informatika

5,5

Filozófia

1,5

0,5

0,5

Testnevelés

1

1

2

Osztályfőnök

1

0,5

1,5

Tanulói óraszám

30

30

Tanári óraszám

35

34

190

7,5

76,5


Helyi tanterv


12. évfolyam

Tantárgy

11. F

12. F

Magyar nyelv

2

2


5

5

Társadalomismeret

3

4

4

4

Spe c.


7

Idegen nyelv

16 4

4

Matematika

5

5

Fizika

2

1,5

2

5,5

Kémia

2

1,5

2

5,5

Biológia

2

1,5

2

5,5

Földrajz

2

1,5

2

5,5

1

1

1

1

10

Informatika

6

Filozófia

2

0,5

0,5

Testnevelés

1

1

2

Osztályfőnök

1

0,5

1,5

Tanulói óraszám

30

29

2

Tanári óraszám

35

34

10

191

79


Helyi tanterv

IV. Tantárgyi helyi tantervek Bevezetés A Vak Bottyán Gimnázium minden tagozatán érettségit adó középiskola. Ezért helyi tantervének elkészítésekor a NAT és a kerettanterv követelményeinek figyelembevételén túl a legfontosabb alapdokumentum az egyes tantárgyakhoz tartozó részletes érettségi vizsgakövetelmény volt. Iskolánkban egy korábbi döntés alapján tantárgyrendszerű oktatás folyik. Így nem okozott nehézséget helyi tantervünket a kerettantervekhez igazítani. 1. Az otthoni (tanulószobai) felkészülés elvei A tantárgyak jellegének megfelelően írásbeli és szóbeli házi feladatok adhatók. - Matematika és idegen nyelv: rendszeres írásbeli és szóbeli feladatok megoldása elvárható. - Történelem, kémia, biológia, fizika, földrajz: szóbeli felkészülés az adott óra anyagából a szükséges ismétléssel, esetenként írásbeli feladatok megoldása. - Magyar nyelv és irodalom, informatika, mozgóképkultúra és médiaismeret, művészettörténet, zenetörténet, filozófia: szóbeli és írásbeli (kiselőadás, házi dolgozat, stb.) feladat adható. - Nagyobb terjedelmű írásos művek beadási határidejének kijelölése a tanulókkal egyeztetve történjék. 2. Tantárgyi tantervek rendszere (kifutó rendszerben) Iskoláskorúak gimnáziuma: 7-12. évfolyam Első tantervi kötet Osztályfőnöki Etika Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Humán tudományok Történelem Társadalomismeret Filozófia Második tantervi kötet 192

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Idegen nyelvek Ének-zene Zenetörténet Rajz és vizuális kultúra Művészettörténet Mozgókép és médiaismeret Harmadik tantervi kötet Matematika Fizika Technika és életvitel Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Természetismeret Informatika Testnevelés és sport Felnőttoktatási gimnázium: 9-12. évfolyam Magyar irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Matematika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk 193

Helyi tanterv

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Társadalomismeret Filozófia Művészeti ismeretek Angol Német Informatika Osztályfőnöki Öt évfolyamos nyelvi képzés helyi tanterve 2007-től

3. Tantárgyi tantervek rendszere 2013. 09. 01-jétől (felmenő rendszerben) 3.1 Hat évfolyamos gimnáziumi képzés (7-12. évfolyam) Magyar irodalom Magyar nyelv Dráma és tánc idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv (angol, latin, német, orosz) Matematika Hit- és erkölcstan Etika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra 194

Helyi tanterv

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Művészetek (vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

3.2 Négy évfolyamos gimnáziumi képzés (9-12. évfolyam) Magyar irodalom Magyar nyelv Dráma és tánc idegen nyelv

(angol, német)

idegen nyelv

(angol, latin, német, orosz)

Matematika Etika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Művészetek (vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 195

Helyi tanterv


Helyi tanterv

Osztályfőnöki

3.3 Felnőttoktatási gimnáziumi képzés A felnőttoktatás (intenzív és esti tagozat) új helyi tantervét a 2013 májusában megjelenő kerettanterv alapján fogjuk elkészíteni.

196


V. Iskolai egészségnevelési program

197

Pedagógiai program


Egészségnevelési program

1. A testi és lelki egészségre nevelés szintjei Pedagógiai programunk Pedagógiai programunk fontos alappillére, hogy diákjainkban a kulturált, egészséges életmód, illetve rendszeres fizikai aktivitás iránti igényt kialakítsuk. Ennek főbb színterei: az osztályfőnöki órák és kirándulások; a testnevelési órák és színes sporttevékenységek; a tantestület és meghívott, külső előadók felvilágosító előadásai; kortárscsoportok drogmegelőző programjai, stb. Az iskola mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. Kerettanterv-helyi tanterv Az osztályfőnöki órák helyi tanterve Céljaink közt szerepel, hogy olyan emberi értékeket, szociális készségeket alakításunk ki tanulóinkban, hogy a társadalomban élni tudó, mély humánummal rendelkező, autonóm személyiségként kerüljenek ki iskolánkból. Elősegítjük, hogy testileg, lelkileg egészséges, érett felnőtté váljanak. Feladatok: diákjaink társas kapcsolatainak gazdagítása, társaik helyes megítélésére való nevelés. Tanulóink szociális érzékenységének fejlesztése, a hátrányok enyhítése. Önismeretük formálása, önnevelésük irányítása. Előkészítésük a helyes családi életre. Az életkornak megfelelő szexuális felvilágosítás. Az egészséges életmód, az egészségvédelem technikájának elsajátíttatása. Felelős, tudatos életre, értelmiségi létre készítjük fel diákjainkat. A 7. évfolyam nevelési feladatai az önismeret, önnevelés, önértékelés formálása, és a kommunikációs képességek fejlesztése. Csoportfejlesztés, személyiségfejlesztés: "milyen vagyok?" fontos tárgyaim, értékeim; életutam; félelmeim, vágyaim; hogyan alakítom kapcsolataim a társaimmal? A családom 198



és én. Hogy látjuk egymást? Fiúk, lányok kapcsolata. Egészségnevelés: test és lélek - egészség, betegség; testkultúra; serdülőkori változások; a személyi higiénia fontossága; helyes táplálkozás, életmód. A 8. évfolyamon viselkedéskultúra, az emberismeret és az egészségnevelés témakörei köré csoportosulnak a tanórák. Viselkedéskultúra: cselekvés, viselkedés, magatartás; viselkedésünk, magatartásunk értelmezése, hibáink, erényeink; viselkedésminták az iskolai életből; konfliktusaink, feloldásuk. Emberismeret: pszichikus működésünk, személyiségünk; gondolkodás, tanulás; az emberi szellem; az ember, mint erkölcsi lény; az egyes ember fejlődése. Egészségnevelés: női, férfi nemi szerepek; pszichoszexuális fejlődés a pubertáskorban; a szaporodás biológiája, fogamzás, fogamzásgátlás; párkapcsolat a serdülőkorban; az egészségtelen életmód kialakulásának megelőzése: alkohol, drog. A 9. évfolyamon a fenti témakörök a szabadidős tevékenységekkel bővülnek. Emberismeret: a család; helyek a családban; a család szerepe régen és ma; szokások, munkamegosztás, konfliktusok, értékek, ünnepek a családban; kapcsolatok; családi, baráti, egyéb kapcsolatok; konfliktuskezelés Viselkedéskultúra: egyéniség és csoport; a csoport, mint hajtóerő; Alkalmazkodjak? Én?, a jog, az erkölcs, az illem viszonya; illemszabályok régen és ma Egészségnevelés: fogamzás, terhesség, szülés; fogamzásgátlás; nemi betegségek; az AIDS-ről általában; káros szokások serdülőkorban (dohányzás, alkohol, kábítószer) Szabadidős tevékenységek: a szabadidős tevékenység funkciói; a művészetek szerepe életünkben; egészség, mozgás, sport; Beszéljünk róla! (film, színház, olvasmány, koncert, élmény); a szórakozás veszélyei; váljon az egészség védelme állandó igényükké. A 10. évfolyamon az egészségnevelés főbb pontjai: az egészséges párkapcsolat; a terhesség (jel, bizonyosság); a terhesség-megszakítás; a kábítószerek fajtái, hatásuk, függőség. A 11. évfolyamon az egészségnevelés keretein belül szó esik az egészséges terhesség és a szülés lefolyásáról; a nemi betegségek fajtáiról, védekezés ellenük; a kábítószer terjedése; a szexualitás célja, felelőssége; szex az AIDS korában. A 12. évfolyamon az egészségnevelés fő témái: szerelem, szexualitás, felelősség; helyes önértékelés, önbecsülés a párkapcsolatban; figyeljünk egymásra: egyenrangúság, egyenjogúság; a házasság szerepe. A testnevelés és sport helyi tanterve 199



Általános célok: a személyiség fejlesztése és életképes (alkalmazkodó, vállalkozó, aktív) fiatalok nevelése és felkészítése. Közvetlen célok: a testnevelés és sport járuljon hozzá a fiatalok mozgáskultúrájának; mozgástanulási képességének és; motorikus cselekvésbiztonságának megalapozásához; motorikus képességeinek fejlesztéséhez és fenntartásához; mozgás iránti igényének és szükségletének felkeltéséhez, fenntartásához, kielégítéséhez és felnőttkorba való átmentéséhez; a testnevelés és sporttevékenység megszerettetéséhez. Tantervi követelmények: A fiatal rendelkezzen ismeretekkel: az egészséges életmód és a testkultúra és a sport területein; készségekkel: az egészségmegőrző tulajdonságok alakításában, a köznapi viselkedés mozgásszükségletének elsajátításában, az önálló testedzésben és sportolásban. A fiatal törekedjen a benne rejlő testi adottságok felszínre kerülésére, esztétikus, szép és egészséges test kialakítására. Létesítmények: Tornaterem, kondicionálóterem, szabadtéri sportlétesítmény, füves tornatér, futópálya, ugrómeder, dobóterület, sportjáték-pálya, öltöző, uszoda. Kt. 52.§ (9)(10) A mindennapi testedzést megvalósító program A mindennapi testedzés formái: a kötelező tanórai foglalkozások tanórán kívüli foglalkozások Az iskola tornatermében rendszeresen szervezett sportfoglalkozásokat, házibajnokságot tartunk a testnevelők irányításával. sportköri programok Az iskolai sportkör által működtetett sportcsoportok is az intézménybe tartják edzéseiket, további sportolási alkalmat biztosítva a diákoknak. szabadidősport Az iskolai munkatervben megtervezett alkalomszerű programok (pl. nonstop foci, házibajnokságok, sportnapok, sportági bemutatók). A biológia és egészségtan helyi tanterve Cél: a természettudományos gondolkodás és alapműveltség elsajátítása. A tanulók ráébresztése a földi élővilág sokféleségére, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerre. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A tanulók ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait. Az emberi szervezet egészének és részeinek önálló bemutatása, jellemzése. Az egészséges életmód tudatos alkalmazása. Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet minősége közti kapcsolat elemzése. Az egészségkárosító szokások egyéni és 200



társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi- etikai megismerése. Követelmény: Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Értsék meg, hogy a testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi érdekeket is szolgálják. Az emberi szervezet felépítésének és működésének alapos ismerete birtokában jusson el az egészséges életmód tudatos alkalmazásához. Az etika helyi tanterve A hetedik évfolyamon belépő új tantárgy az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társkapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A 11. évfolyam: minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végső soron az ember önmegértésének elmélyítését szolgálja. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények mibenlétéről folyó – civilizációnk történetével egyidős – disputában kiérlelt főbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal. A társadalomismeret helyi tanterve Célok és feladatok: Az önálló tematikával megjelenő, de más tantárgyak kereti között is oktatható új tárgy olyan tudásterületeken nyújt rendszeres ismereteket, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi beilleszkedését, és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához. A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése egy igen érzékeny életkorban nyújt támpontokat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és kapcsolataik tudatos formálásához, s egyúttal a humán műveltség valamennyi területén jól hasznosítható elméleti alapokkal szolgál. Pszichológia: A lelki jelenségek vizsgálatának módszereiben s szempontjaiban szerzett jártasság az önreflexió képességének elmélyítését szolgálja. Fejleszti a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást. Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a személyiség fejlődésében, valamint az egyén felelősségét kapcsolataiért. A képzés során különös figyelmet érdemelnek az egyes életkorok, így a serdülő- és ifjúkor pszichológiai jellegzetességei. E tanulmányok segítséget nyújtanak a nemi identitással kapcsolatos kérdések megértésé201



hez. Hozzájárulnak az öröm és szenvedés elviselésére érett, az alkalmazkodás és az önérvényesítés egyensúlyának kialakítására képes, reális önértékelésre és mások megértésére törekvő, felnőtt személyiség kialakításához. 2. Az egészségfejlesztéssel összefüggő prevenciós intézkedések Az igazgató az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi az intézményben dolgozó iskolapszichológus, az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. Az iskola közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az iskolában, valamint az iskolán kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. Az egészséges táplálkozás A nevelési-oktatási intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és-előállítással. Ha az intézmény vezetője – amennyiben erre az intézmény alapító okirata feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaze olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja az nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg a fentiekben meghatározott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai szülői szervezet, közösség a megállapodás megkötését támogatja. Az eljárást a szerződés módosítása esetén is alkalmazni kell. Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához a nevelésioktatási intézmény vezetője beszerzi a fenntartó, az iskolai szülői szervezet, közösség és 202



az iskolai diákönkormányzat egyetértését. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése Az iskolában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra. Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítani a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére. Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek. Amennyiben az érintett gyermek, tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni. Az iskolapszichológiai feladatok a nevelési-oktatási intézményben A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott iskolapszichológus ellátja az alább meghatározott feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése. Közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához. - -a nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, a tanulókkal közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító és iskolai teljesítményét növelő intézkedésekben, kezeli a tanulóknak a nevelési-oktatási intézménnyel összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs és esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit, továbbá - - megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat, amelyek a képességvizsgálatok, szociometriai vizsgálatok, tanulási szokások, tanulási motiváció vizsgálatának körébe tartoznak, vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek megelőzése érdekében szükségesek, - - megszervezi a mentálhigiénés preventív feladatokat a nevelési-oktatási intézményben az egyén, a tanulócsoport, és az intézményi szervezet szintjén, - - megszervezi a nevelési-oktatási intézményben az egészségfejlesztéssel, a nevelőoktató munka, a szexuális nevelés segítésével, a nevelési-oktatási intézményben észlelt 203



személyközi konfliktusok és az erőszakjelenségek megoldásával kapcsolatos pszichológiai témájú feladatokat, - - megszervezi a krízistanácsadást a következő váratlan súlyos élethelyzetekben: kortárshaláleset, súlyos iskolai kudarcélmény, váratlan családi krízishelyzet, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez, valamint a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló tehetséggondozásában a pedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen kidolgozza az együttműködés és az ellátás kereteit. A szűrővizsgálatok kiemelt célcsoportja a kilencedik évfolyamos tanulók. Az iskolapszichológus szükség esetén az iskolában pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadást szervez, amelynek során - együttműködik a pedagógusokkal és a kijelölt pedagógiai szakszolgálat pályaválasztási szakemberével, - a helyi lehetőségek függvényében pályaorientációs foglalkozásokat tart az önismereti, képességstruktúra-feltárási, pályaismereti témakörben. Az iskolapszichológus - segíti a pszichológiai ismereteknek a nevelési-oktatási intézményen belüli elsajátítását, - kapcsolatot tart a környezetében működő iskolában dolgozó iskolapszichológussal, - együttműködik a kijelölt pedagógiai szakszolgálatban dolgozó iskolapszichológussal a nevelési-oktatási intézményben a pszichológiai tevékenységgel érintett gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati vagy egyéb egészségügyi szakellátásra történő utalása vonatkozásában, - az iskolapszichológusi munka szakmai minőségbiztosítása érdekében kapcsolatot tart az oktatásért felelős miniszter jogszabályban kijelölt, az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis feladatait ellátó intézménnyel, - együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal az érintett gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében történő gondozásában, A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységeink A gyermek- és ifjúságvédelem az általános iskolából megkapott információkon alapult, ezt egészítjük ki személyes megfigyelésekkel, és tanév elején felmérjük a segítségre szorulók körét. A megkülönböztetett figyelmet igénylők az alábbi főbb csoportokba sorolhatók: -

családi kapcsolatok miatt veszélyeztetett gyermek anyagilag hátrányos helyzetű gyermek műveltségi tekintetben hátrányos helyzetű gyermek egészségileg hátrányos helyzetű gyermek deviáns, nehezen kezelhető gyermek.

Az osztályfőnökkel közösen dolgozzuk ki a segítés lehetséges módjait, állandó kapcsolatban állunk a gyermek és ifjúságvédelmi szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a járási hivatal szociális osztályaival. 204



Drogveszély Napjainkban újabb fenyegetéssel kellett (és kell) szembenéznünk: a drogveszély terjedésével. Folyamatosan kutatjuk a megoldás lehetséges lépéseit. Ennek érdekében 1998-ban bekapcsolódtunk az „Egészségesebb Iskolákért” elnevezésű programba, melynek keretében kortárssegítő képzés is folyt. A 2001/2002. tanévben pályáztunk az OM és ISM, majd a következő évben OM és GyISM által támogatott drogmegelőzési programban, ahol külső szakmai segítséget Az Egészségért Alapítvány munkatársaitól kaptunk és velük elkészítettük gimnáziumunk drogstratégiáját. Kapcsolatunk van - a paksi rendőrség drogcsoportjával (alkalomszerű előadások) - az iskolai védőnővel (egészséges életmód program, mindennapok egészségügyi ismeretei, személyi higiéné, az egyes korcsoportok aktuális szűrővizsgálatai); - a Vöröskereszt városi vezetőségével (vöröskeresztes csoportok vezetése); - a városi KEF-fel - Jövő Drogok Nélkül Alapítvánnyal városi egészségnevelővel (drogismeret, Egészséges felnőtt évekért program) A drogstratégia célja A tantestület, a szülők érzékennyé válása a drogkérdések hatékony kezelése érdekében. A tanulók váljanak képessé produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülőket a problémáik megoldásában. A védő tényezők erősítése, az ártó tényezők csökkentése következtében a droghasználat csökkenése. Elérhetőségi utak Életstílus befolyásolási lehetőségek - Közvetlen meghatározó tényezők. tudás, ismeret, attitűd, hiedelemrendszer, érték, kultúra - Lehetőséget teremtő tényezők: készségek, erőforrások hozzáférhetősége, szolgáltatások elérhetősége, szabályok, törvények - Megerősítő tényezők: a viselkedésváltozással kapcsolatos jutalmak, megerősítések. Kockázati faktorok csökkentése - Pszichológiai kockázati tényezők: - A drogozással kapcsolatos pozitív elvárások, tapasztalatik növelik a kipróbálás - valószínűségét (jó, izgalmas, érdekes lesz) 205



Kockázatkereső magatartás kiélési lehetősége- más kockázatkiélési terep kell. Stresszel való megküzdés készségének hiánya, a problémamegoldás Szorongás, depresszió, düh, kellemetlen érzelmi állapotok oldása drogokkal Pszichoszociális fejlődési visszamaradottság Túlzott egoizmus, fejletlen realitásérzék Játék és munka összemosódása Szabadság illúziója, vagy annak illuzórikus keresése

Családi kockázati tényezők - Szülők alkoholizálása, vagy drogfogyasztása, vagy ezzel kapcsolatos túlzott megengedő magatartása - Válás, érzelmi, nevelési vákuum, családi érzelmi szegénység - Kommunikációs szegénység - Családi erőszak, feldolgozatlan pszichotraumák Kortárs hatások - Kortársak alkoholizálása, dohányzása vagy drogfogyasztása, vagy ezzel kapcsolatos attitűdje - Kortársaknak tulajdonított identitás - Csoportnyomás Kulturális hatások - Társadalmi értékrendszerek-nyílt és rejtett elvárások - Reklám és tömegkommunikáció hatásai, reklámok keltette szükségletek kielégítetlensége - Iskolai beilleszkedési problémák és azok kezelése a felnőttek által Perspektívák - A fiatalok felkészítése a szociális és egyéb egyenlőtlenségek kezelésére Védő tényezők erősítése a pedagógia program megvalósításán keresztül - A helyes önértékelés kialakítása - Személyes felelősség erősítése - Annak a meggyőződésnek az erősítése, hogy a fiatal képes akarata, vágyai megvalósítására - Iskolai sikerek biztosítása - Döntéshozó képességek kifejlesztése - Felelős munkavégzés erősítése iskolai és iskolán kívüli munkában - Társadalmilag elfogadott normák és viselkedési formák erősítése - A személyes élet fordulópontjainak pozitív felhasználása - A lehetőségekhez való hozzáférés támogatása - Biztonságos, támogató személyes kapcsolatrendszer - A sport, művészet terén való próbálkozások támogatása és segítése - Segítő kapcsolatok erősítése tanár-diák, diák-diák 206



Módszerek - Információkhoz való hozzájutás tanórán: ismeretközlés - A tanulók érzelmi nevelésén keresztül a döntéshozás, a kommunikációs stratégiák elsajátítása, az érdekérvényesítő képesség megtanulása - Társas immunizáció a fiatalok droghasználat elleni üzenetekkel történő „beoltása” - A drogkínálatra NEM-et mondás begyakoroltatása - Drogalternatívák biztosítása-sportversenyek, kirándulások, művészeti tevékenységek - Negatív kortárs és médiahatások kivédése A program 4-6 tanévre szól - Nevelői értekezleten, tanév elején az évi teendők megbeszélése - Annak deklarálása, hogy az iskolán belüli mindenfajta illegális droghasználat, valamint alkohol fogyasztása és a dohányzás tiltott - Szülői értekezleten évente egy alkalommal a téma megbeszélésre kerül - Az iskolaorvos a szűréseknél figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotfelmérésénél az élvezeti szerek, drogok használatának következményeit - Az iskolavédőnő aktívan részt vesz az iskolában történő prevencióban segítve a pedagógusokat és a diákokat - Az iskolában valamennyi osztályban évente legalább 4 osztályfőnöki órán az alábbi tematika szerint foglalkoznak a drogproblémákkal: - Önismeret, önérvényesítés - Utak, módok a konfliktusok kezelésére - Egyéni célok és a megvalósítás útjai - Amit a drogokról tudni kell Évente egy alkalommal egészségnap keretén belül „gyakorolják” a tanulók, hogyan tudják jól érezni magukat sportban, vetélkedőben, játékban, stb. A szaktanárok vállalják, hogy tantárgyukba lehetőség szerint a drogmegelőzés témáját beintegrálják. Az iskola vezetése minden lehetőséget megragad, hogy a diákok számára a napirenddel, a tárgyi környezet javításával, színes programok nyújtásával alternatívát ad az egészséges életmód választásához. A drogstratégia a nevelőtestület egyetértésével került kialakításra, a megvalósításában valamennyi nevelő aktívan részt vesz.

207


VI. Az iskola környezeti nevelési programja

208

Pedagógiai program

Paksi Vak Bottyán Gimnázium 1. Feladataink Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt. Általános célok, értékek - környezettudatos magatartásra nevelés - az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség formálása - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - holisztikus és globális szemléletmód kialakítása - fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése - a környezetetika hatékony fejlesztése - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia és segítő életmód kialakítása - a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése - az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése - a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése - globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

2. Helyzetkép, helyzetelemzés Belső: az iskola Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából

Az iskola épülete az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő mosdók, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetjük, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Esztétikus, karbantartott környezetben helyezkedik el az intézmény. 209

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Környezeti nevelési tevékenységi formáink

Terepgyakorlat, nyári táborok, tanulmányutak, erőmű és mérőállomások látogatása. Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek. Az érdeklődő diákok számára környezetvédelmi szakkör működtetése. Az iskolarádióban, iskolaújságban környezetvédelmi témák megjelenítése. Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés. Külső: a település és a régió, a helyi értékek Iskolánkban minden évben lehetőséget teremtünk a lakóhely értékeinek megismerésére: pl. Bottyán pályázat. A kisvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak. Az aktivitás fokozása és az iskola környéke vagy a város lakosságának bevonása a különböző zöld akciókba mindenki számára hasznos. Ezekben az akciókban rendszeresen szerepet vállal az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány és a városi Kertbarátok Köre. 3. Konkrét célok, fejlesztendő kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok Évfolyamonként és tantárgyanként Magyar nyelv és irodalom

- 9.T ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását - 10.A legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre - 9.E erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük (EN) - 7.D legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre (TT) 12 A - 11.Á tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni (ÁD) Történelem

- 11.T értsék és tudják, hogy hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet (GP) - 12.T vonják le a tapasztalatokat ismereteikből a fenntartható társadalom megvalósítása érdekében (KT) - 11.T tudják értelmezni, hogy hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására (KT) - 9.Á ismerjék meg a helyi történelmi értékeket (HN) 210

Paksi Vak Bottyán Gimnázium - 9.Á alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete (HN) - 12.T értsék meg és legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni (KT) - 12.Á érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében (ÁD) Filozófia

- 12.T értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása (KT) - 12.T lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása (KT) - 12.K érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása (ÁD) - 12.Á legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban (FÖ) - 12.A véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit (FÖ) Idegen nyelv

- 10.T.,I. legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit (EN) - 12.Á tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit (KT) - 9.I fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációs képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit (ÖI) Matematika

- 11.T.,M. legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával (KT) - 9.M, A. tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni (TT) - 9.M fejlődjön logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük (TT) - 10.D váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására (TT) - 9.T ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni (KT) - 12.T legyenek képesek reális becslésekre (TT) - 9.M tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni (GP) Fizika, kémia

- T. legyenek képesek a környezeti változások megértésére, magyarázatára (KT) - T. ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit (TL) - T. ismerjék fel a fizikai és kémiai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat (TL) 211

Paksi Vak Bottyán Gimnázium - Á. tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra (ÁD) - T. rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel (KT) - Á. törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására (KT) - T. értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait (GP) Biológia, földrajz

- 9.T szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről (KT) - 9.T, Á érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit (KT) - 10.Á értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet (KT) - 9.Á alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére (ÁD) - 7.T ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet (KT) - 7.E ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit (KT) - 11.T ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti - működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, valamint a környezeti hatások miatt bekövetkező változásokat (KT) - 12.T ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait (KT) - 11.T., Á aktív tevékenységgel legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére (TL) Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)

- D. tudjanak több programban táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, ismerjék a különböző programok használatának előnyeit és hátrányait (TT) - D. fejlődjön logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük, képesek legyenek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, redukálására, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására (TT) - D. képesek legyenek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni (TT) - D. a számítástechnikai eszközök használata során valósítsa meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit (KT) Etika

- 11.Á tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni (KT) - 11.Á mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk (KT) - 7.T alakuljon ki az a szemléletük, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek (ÁD) - 7.Á alakuljon ki tolerancia a sokféleséggel kapcsolatban (ÖI) - 11.Á fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért (KT) 212

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Ének-zene

-

9.E ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát (TT) 9.E ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait (TT) 10.Á vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét (EN) 10.Á, É vegyék észre, hogy a zenei globalizáció nagyfokú értékcsökkenést eredményez (MN)

Rajz és vizuális kultúra

- 12.E ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit (TT) - 11.Á ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére (HN) - 10.A tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira (HN) - 9.T ismerjék a természetes alapanyagok használatát (KT) - 9.E legyenek képesek alkotásokat létrehozni (PO) - 10.E ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését (KT) - 11.E tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre (KT) - 9.E kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket (HN) Tánc és dráma

- 9.E sajátítsák el a néptánc elemeit, őrizzék a múlt mozgáskultúráját (HN) - 9.E tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel (ÖI) - 9.E legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (ÖI) Média

- 12.E legyenek képesek nem csak a tradicionális művészetek nyelvein az esztétikai megismerésre (MN) - 7.E ismerjék a modern művészeti kifejezőeszközöket a fotót, mozgóképet, stb.(MN) - 12.E törekedjenek eligazodni a média gyorsan változó világában (MN) Testnevelés

- 7.T fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket (TL) - 10.Á legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében (ÖI) - 11.T tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását (KT) 4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai: 213

hagyományos

Paksi Vak Bottyán Gimnázium - Minden tantárgy tanításában a rendelkezésre álló lehetőségeket végiggondoljuk, a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tantervben a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. Tanórai:

nem hagyományos

- A hatosztályos képzésben részt vevő diákoknak 7. osztályban erdei iskolát szervezünk szeptember hónapban. - Könyvtári órák - Múzeumi foglalkozások - Különböző szakterületek jeles képviselői előadásokat tartanak tanulóinknak. Tanórán kívüli - Tanulmányi kirándulások az élményszerű megismerés érdekében. - Diákpályázatokon veszünk részt Bottyán pályázat, TUDOK stb. - Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Herman Ottó, Kitaibel Pál, Curie), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt. - Iskolánkban sokféle szakkör működik az érdeklődő diákok részvételével, változatos programokkal (diákkonferencia, kiállítások, akciók). - A jeles napok megünneplése az iskolarádióban, plakátokon, akciókban, előadássorozatok, ünnepi műsorok szervezésével. 5. Az iskolai környezet formálása Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezettudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak -

anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok pedagógusok, dolgozók példamutatása termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése élősarok (akvárium) kialakítása, gondozása a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése a büfé árukészletének átalakítása veszélyes anyagok elkülönített tárolása és elszállíttatása részben szelektív hulladékgyűjtés az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média)

6. Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Pl. kirándulások, egyszerű megfigyelések, mérések, projektek, műalkotások: rajz, fényképek, film, vers, 214

Paksi Vak Bottyán Gimnázium próza, táboroztatás, stb. 7. Résztvevők és erőforrások A már meglévő környezeti nevelési kapcsolatrendszert, a programokat fejlesztjük tovább. Belső erőforrások

Humán erőforrások Iskolavezetés

Tanárok Osztályfőnöki munkaközösség Iskolai védőnő Iskolatitkár Technikai dolgozók Diákok Szülők

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, adminisztráció) Napi tevékenységük környezettudatos végzése. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések. Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, külső erőforrások felkutatása.

Külső erőforrások

intézmény, szervezet

formája, tartalma általános iskolákkal:

Más közoktatási intézményekkel kapcsolat Kutató Diákok Egyesülete

nyílt napok, kiállításainkon látogatás diákjaink bekapcsolódnak munkájukba

felsőoktatási intézmények egyetemi hallgatók Pécsi Egyetem tanítási gyakorlata hallgatók Szegedi Egyetem határon túli iskolák 215

tanítási gyakorlata közös projektek, szakmai találkozók

Paksi Vak Bottyán Gimnázium közművelődési intézmények könyvtárak, segédanyagok könyvtári olvasó pályázatok, versenyek kiírása művelődési központ média helyi, regionális üzemek

tájékoztatás támogatásként eszközök

Paksi Atomerőmű Zrt.

rendezvények Látogató Központ és múzeum ingyen átveszi a veszélyes

DC Dunakom Kft. hulladékot Tárgyi erőforrások: szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök, ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, internet, multimédiás anyagok), audiovizuális eszközök, projektor, digitális táblák stb. 8. Taneszközök Ismerethordozók tanulók számára viszonylag nagy számban: - Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban) - határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Tanárok számára: - Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére Eszközök - Multimédiás segédanyagok, videofilmek, internet-hozzáférés - ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). - Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek - Távcsövek, mikroszkópok, digitális fényképezőgép, videokamera. - Transzparens, faliképek, plakátok 9. Kommunikáció Iskolán belüli 216

Paksi Vak Bottyán Gimnázium Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a résztvevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Környezeti nevelési programunk éves munkatervben rögzített feladatait a megvalósulást követő nevelőtestületi munkaértekezleten értékeljük az alábbi szempontok alapján: - tanítási gyakorlata során alkalmazza-e a modern környezeti nevelési módszereket (interaktív, élményalapú tevékenységek) - részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításából - személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel, külső kapcsolatokkal A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén is mérhetjük. Iskolán kívüli Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. A Tudatos vásárló leszek c. kiadványt népszerűsítjük a 11-12. évfolyamosaink körében. 10. Továbbképzés A tantestület tagjainak lehetősége van -továbbképző jelleggel- csapatépítő kirándulásokon való részvételre. Ezen alkalmak célja, hogy élményszerű tapasztalatszerzés által ismereteket szerezzenek a helyi történelem, hagyományok, értékek (természeti, kultúrtörténeti) összefüggéseiről, egymásba kapcsolódásairól, ismerkedjenek meg a fenntarthatóság régi és mai megjelenésével. Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyv beszerzést, a folyóiratok elérhetőségét, az interneten történő tájékozódást. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában.

217


VII. Záró rendelkezések A pedagógia program elfogadása, felülvizsgálata A közoktatásról szóló 1993. évi LXX IX. törvény 44. § (1) illetve ugyanezen törvény 123. § (3)/c) bekezdése értelmében ezen Pedagógiai program első változata 1998. szeptember 1. napján lépett életbe. Az intézményben előforduló leghosszabb képzési időhöz igazodva a Pedagógiai programot hatévenként - első ízben 2004. szeptember 1-jei hatállyal - meg kell újítani. Ezen túlmenően kétévenként - azaz első ízben 2000. szeptember 1-jei hatállyal - felül kellett vizsgálni a programban foglaltak teljesülését és a szükséges módosításokat el kellett végezni. Mind a megújítás, mind a módosítási eljárást a törvényben foglaltak szerint kell lefolytatni, így az iskolaszék véleményének kikérése után azt a nevelőtestület fogadja el, s a fenntartó (költségvetést érintő módosítások esetén), ill. az igazgató hagyja jóvá. Módosítás esetén a véleményezés, az elfogadás és a jóváhagyás csak a módosított részre vonatkozik. Az eredeti Pedagógiai program első lényeges módosítására a 2000-2001. tanévben került sor jogszabályi változások okán. A program első kötete a Nevelési terv lett, míg a második és további kötet az új helyi tantervet tartalmazta. A módosított pedagógiai programot az iskolaszék véleményének kikérése után a nevelőtestület fogadta el, majd a fenntartóhoz került jóváhagyásra. A 2002-2003-as felülvizsgálatkor kiegészítettük a pedagógiai programot a felnőttoktatási gimnázium tanterveivel, s a nevelési részben is átalakultak a felnőttképzéssel foglalkozó fejezetek. Jelen Pedagógiai program alapjául szolgáló dokumentumot a nevelőtestület a 2004. április 28-i értekezleten fogadta el. Újabb módosításokkal formálódott programunk 2006. szeptember 1-jétől, 2007. szeptember 1-jétől és 2008 áprilisától. Módosítás történt a többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 30. § (7) bekezdés, valamint a 121. §, továbbá a 2010. január 1-jétől hatályos 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelet alapján. A legutóbbi módosításra a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a „A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.” A 9. évfolyamon bevezettük a heti öt testnevelési órát, valamint a 2012/2013-as tanévtől átcsoportosítottuk a felnőttoktatás esti tagozatán az óraszámokat és 218

Paksi Vak Bottyán Gimnázium átdolgoztuk az óraterveket. A Pedagógiai program és az éves tervek megvalósulását évente értékeljük (a tanév értékelésének részeként).

Záradék Az Oktatási és Kulturális Bizottság a Pedagógiai programot a 46/2005. (V. 18.) számú OKB határozata alapján jóváhagyta. A módosított program 2005. szept. 1-jén lépett hatályba. További programmódosítások: 2006. szeptember 1-jétől /jóváhagyva a 27/2006. (VII. 26.) számú OKB határozattal/ 2008. szeptember 1-jétől /jóváhagyva a 65/2007. (X. 16.) számú OKB határozattal/ 2008. szeptember 1-jétől /jóváhagyva a 65/2007. (X. 16.) számú OKB határozattal/ 2008. szeptember 1-jétől /jóváhagyva a 35/2008. (V. 13.) számú OKB határozattal/ 2010. szeptember 1-jétől /jóváhagyva a 240/2009. (XII. 08.) számú OKB határozattal/ 2011. szeptember 1-jétől /jóváhagyva a 30/2010. (IV. 14.) számú OKB határozattal/ 2012. augusztus 30-án /jóváhagyva a 6/2012. (XIII. 30.) számú nevelőtestületi határozattal A következő pedagógiai programunk elkészítését a 2011. évi CXC. törvény, a 2012. évi CLXXXVIII. törvény, a 110/2012. Kormányrendelet, a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend., a 20/2012. EMMI rendelet, a 32/2012. /X. 8.) EMMI rendelet 2. melléklete, a 36/2012. (XI.14.) EMMI rendelet, az 51/2012. EMMI rendelet és a alapján végeztük el. 2013. március 13-án /jóváhagyva a 6/2013. (03. 13.) számú nevelőtestületi határozattal A következő módosítást, melyet az új jogszabályok -22/2013. (III.22.) EMMI rendelet, 22/2013.(VII. 5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról és a 37/2013.(X. 4.) EMMI utasítás ennek módosításáróltettek szükségessé, 2013. október 16-án jóváhagyta a 12/2013. (10. 16.) számú határozatával. 2014. augusztus 27-én /jóváhagyva az 5/2014. (08. 27.) számú nevelőtestületi határozattal. Ez a változat 2014. 09 01-jétől a 7. és 9. évfolyamon lépett életbe felmenő rendszerben. A Paksi Vak Bottyán Gimnázium pedagógiai programjának legújabb módosítása a 219

Paksi Vak Bottyán Gimnázium 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet alapján készült. 2014. november 19-én /jóváhagyva a 10/2014. (11. 19.) számú nevelőtestületi határozattal. A Vak Bottyán Gimnázium 2014-es Pedagógiai programjának elfogadása, felülvizsgálata és jóváhagyása     

Készítette: C. Szabóné Kocsiczki Ilona A pedagógiai programot az iskolaszék és a szülői szervezet véleményezte. Az PP-t az iskolai diákönkormányzat véleményezte. A nevelőtestület elfogadta. A fenntartó egyetért a pedagógiai program rendelkezéseivel, amelyekből rá többlet kötelezettség hárul.

A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja: -

Tantestületi értekezlet Iskolaszék ülése SZMK választmányának ülése Diákönkormányzati ülés

Nyilvánosság biztosítása, a dokumentumok elhelyezése: - 1 példány igazgatói iroda - honlapunkon A pedagógiai programról minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesektől az éves munkatervben meghatározott fogadóórákon vagy előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A pedagógiai program betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A pedagógiai program…………………………………………………………. lép életbe.

Paks, 2014. 11. 28.

C. Szabóné Kocsiczki Ilona intézményvezető

220

A) Nevelési program... 4 I. Bevezető... 5 II. Jogi státusz... 6 III. Alapelvek... 8 IV. Pedagógiai folyamat V. Kapcsolatrendszerek

Recommend Documents