2013. május
Balatonkenesei Hírlap
3
A leválási folyamat jogi szemszögbõl A televízióban látott riport apropóján- mikor is nyilvánvalóvá vált, hogy Balatonkenese-Balatonakarattya leválása során a határkérdést egyértelmûen meghatározza a 2013. január 1-jétõl hatályos új önkormányzati törvény- részletes tájékoztatást kértünk Dr. Mikulási Erzsébettõl, a Veszprém Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti fõosztályvezetõjétõl. A vele készített interjúban adott válaszait foglaltam össze jóváhagyásával. A leválási folyamatban a legnagyobb vita a határvonallal kapcsolatban alakult ki. Idõközben új rendelkezés is életbe lépett, mely így fogalmaz: „Az új község területérõl a községgé nyilvánításról szóló döntés hatálybalépését követõ hat hónapon belül az érintett önkormányzatok állapodnak meg. A megállapodásban az új község alakítására vonatkozó népszavazással érintett területtõl eltérni nem lehet.” A korábban érvényes törvényben más megfogalmazás szerepelt. Ez adhatott vitára okot? Feltételezem, hogy igen. Ez az a mondat, amely vitára adhat okot, elképzelhetõ, hogy máshogy értik, másképpen értelmezhetik különbözõ szakemberek: hogy az új község alakításra vonatkozó és népszavazással érintett – ez a lényeg! – terület. A 2012-es népszavazás kérdése az volt: akarja-e Ön, hogy Akarattya leváljon Kenesétõl és önálló önkormányzattal új község alakuljon. Nem volt benne a kérdésben , hogy a területhatár hol húzódjon. Csak éppen a törvény nem azt írja elõ, hogy a kérdésnek arra kell vonatkoznia, hol legyen a határ. Nem ez volt a kérdés, hanem a szavazáson részt vevõk kinyilvánították szándékukat, a vonatkozó törvény pedig iránymutatást ad, hogy a népszavazással érintett területen jön létre az új község. A Kormányhivatal a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kezdettõl azt az álláspontot képviselte, hogy a népszavazással érintett terület megvan. A köztársasági elnök úr döntését követõen, 2013. év elején felvetõdött, hogy vajon tudtak-e errõl a lakosok. A Kormányhivatalba benyújtott, illetõleg beszerzett anyagok, iratok alapján egyértelmûen megállapítható, hogy az elõkészítõ bizottság által elkészített dokumentáció, s annak részeként a két település határát jelölõ térkép megtekinthetõ volt több fórumon (falugyûlés, honlap, tájékoztatásokat kaphattak fogadó órán). Nem merülhet fel, hogy nem volt ismert. A Kormányhivatal részérõl a következõket mondtuk: úgy kezdõdik a népszavazás, hogy a 2012. évben hatályos törvényi elõírások szerint az akarattyai településrészen rögzítették a szavazásra jogosultak körét, számát. Nem az egész település szavazhatott, hanem az új község alakulását kezdeményezõ településrész szavazásra jogosult állandó lakosai. Ahhoz, hogy megállapítást nyerjen, ki szavazzon, elõször meg kellett húzni a határt, meg kellett határozni tehát, hol lesz Akarattya. Az Elõkészítõ Bizottság munkája ezzel az elsõ lépéssel kezdõdött. Ebbõl adódik, kik lettek a szavazásra jogosultak, és ebbõl adódott minden más. Az elõkészítõ bizottságnak rögzítenie kellett a vagyon, a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására vonatkozó javaslatát, azt, hogy a terveik szerint hogyan fog mûködni ez a településrész, az önkormányzati hivatal, mi lesz az ellátásokkal, szolgáltatásokkal. Minden-minden kérdés ezen, a területhatár megjelölésén alapult. A jogszabályok szerint elkészült egy elõkészítõ anyag, s ezt a Képviselõ- testület véleményezte. A Képviselõ- testület miután áttekintett mindent, két dologban nem értett egyet: az újonnan létrejövõ település határában és a vagyonmegosztás kérdésében: Ezt a jegyzõkönyvek tartalmazzák is. Lakosságszám arányosan képzelte el a vagyonmegosztást az Elõkészítõ Bizottság, a Képviselõ-testület pedig bevétel arányosan. A Képviselõ-testület a Kormányhivatalba, a Kormányhivatal pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba továbbította az anyagot. Miniszter úr javaslata alapján köztársasági elnök úr döntött a kérdésben.
Ha a Kenesén lezajló véleménykérõ népszavazás érvényes és eredményes lett volna, az befolyásolhatott volna bármit is a leválási folyamatban? Meg kellett tartani a népszavazást a lakossági kezdeményezés és aláírások hitelesítés után, de annak nem volt joghatása. Az volt a kérdés, hogy egyetért-e Ön azzal a határral, amit az Elõkészítõ Bizottság a javaslatát alátámasztó dokumentációban rögzített. Ha a népszavazás maximális mértékben eredményes és érvényes lett volna, tehát minden jogosult elment volna szavazni, akkor sem lett volna joghatása. Azt el tudom képzelni, hogy egy tárgyalás folyamatában 2014-ben elhangozhatott volna: a népszavazás eredménye mintegy igazolta, hogy Kenese a határvonallal nem ért egyet. De a népszavazásnak joghatása nem volt, jogi értelemben nem befolyásolta a leválási folyamatot. Az újonnan megalakuló testületeknek sok kérdésben lesz lehetõségük arra, hogy megegyezzenek, megállapodjanak a 2014-es választások után hat hónapon belül, azonban a határkérdést a törvény egyértelmûen szabályozza. Ha a 2014-ben megalakuló képviselõk nem értenek egyet a két település közötti határvonallal, milyen lehetõségeik lesznek? Idézzük a törvényt: „A népszavazással érintett területtõl eltérni nem lehet. Az új község vagyonára, területére vonatkozó megállapodás hiányában bármelyik érintett önkormányzat keresete alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt.” Itt van az a kiegészítõ szabály, hogy bármelyik érintett önkormányzat keresettel élhet a bíróságon. Volt ilyen eset, tapasztalatból mondhatom, éveken át tarthat adott esetben a per. Abszolút kívülállóként, jogi szakemberként úgy vélem,, nagyon fontos volna, hogy megállapodjanak a Képviselõtestületek 2014-ben. Fontos ez a külterület vonatkozásában is, hiszen azt – eltérõ megállapodás hiányában – a belterületi népességgel arányosan kell majd megosztani Véleményem szerint a legcélszerûbb, hogy a felek ne menjenek bíróságra, hiszen egy peres eljárás igen sokáig függõ helyzetet teremt. A 2013. január 1. elõtti érvényes rendelkezés alapján is nyilvánvaló volt, hogy a népszavazással érintett területen élõk tartoznak majd az új községhez? A 2013. január 1. elõtt hatályos törvénybõl is ez következett. Az új törvény konkrét és pontos, teljesen egyértelmûvé teszi, hogy az érintett területtõl eltérni nem lehet. A kenesei-akarattyai leválási folyamatban történt-e olyan lépés, intézkedés, mely nem volt jogszerû? Nem. A Kormányhivatal megvizsgálta a leválás folyamatát, megállapította, hogy minden jogszerûen történt. Polgármester úr 2013. év elején több vonatkozásban vitatta az eljárást. Felvetéseit megvizsgáltuk, és az volt az álláspontunk, hogy jogszerû volt a bizottság létrehozása is és az átalakulása is. Szeretném hangsúlyozni: ha bármilyen jogszerûtlenség történt volna, akkor azt a Kormányhivatal rögzítette volna. A KIM-ben szintén végignézték az iratanyagot, ha bármi szabálytalanságot észleltek volna, akkor õk intézkedtek volna, és a javaslatot miniszter úr nem terjeszti aláírásra a köztársasági elnök úrhoz. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy a köztársasági elnök úr döntése ellen nincs jogorvoslati lehetõség. 2014. októberig különösen fontos, hogy sokkal inkább az elõrelátó, együttmûködõ gondolkodás határozza meg a két település jelenét és jövõjét. Milyen feladatok állnak most a két fél elõtt? (Folytatás a 4. oldalon)
4
Balatonkenesei Hírlap
(Folytatás a 3. oldalról) Jelenleg különbözõ értelmezések vannak a létrejött részönkormányzatot megilletõ egyetértési jog kérdésében: a köztársasági elnök úr döntése után 30 napon belül az Elõkészítõ Bizottság Részönkormányzattá alakult át. A Részönkormányzat egyetértése szükséges a településrészt érintõ területszervezési kérdésekben, a bel- és külterületek lehatárolásához, és – itt van a nézetkülönbség – önkormányzati vagyonról, vagyoni jogokról, kötelezettségekrõl szóló döntéshez. Szerintem nem csak az a vagyonelem minõsül a „településrészt érintõ vagyonnak”, amely Balatonakarattyán található. Például a 2013. évi a költségvetési rendelet elfogadása is ilyen, a településrészt is érintõ vagyoni döntés, Minden egyes döntésnél meg kell vizsgálni, hogy a településrészt érinti-e az adott vagyonnal kapcsolatos döntés. Ez nagyon nehéz kérdés lesz. A most elfogadott részönkormányzati ügyrend szerint a Részönkormányzat megnéz minden vagyont érintõ kérdést, és él az egyetértési jogával. Minden jegyzõkönyv bekerül a Kormányhivatalba törvényességi felügyeleti vizsgálatra. Lehet, hogy nem lesz ugyanaz az álláspontunk, lehet, hogy lesz olyan Képviselõ-testületi döntés, amelyrõl úgy gondolta a Részönkormányzat, hogy nem kell hozzá az egyetértése, a Kormányhivatal szakmai véleménye szerint pedig igen. Lehet vitatkozni természetesen, lehet
2013. május
bírósági döntést is kérni. Itt is fontos azonban, hogy szoros együttmûködés szükséges, mert nem lehet ellehetetleníteni a település mûködését. 2014-ig mindkét fél felelõs együttmûködése szükséges. A mindennapos munkában a következõ lesz a gyakorlat: minden Képviselõ-testületi elõterjesztést a BART véleményez, nyilatkozik, mely esetekben szükséges az egyetértése. Megküldik álláspontjukat a Képviselõ- testületnek, majd a testületi döntés után a határozati kivonatot megkapják. Ha a határidõket mindenki betartja, ez egy jól mûködõ folyamat lesz. A törvény, a jogalkotói szándék minden bizonnyal az volt, hogy azért kell a Részönkormányzat egyetértése, hogy ne forduljon elõ olyan vagyonvesztés, vagyoncsökkenés, amely az elkövetkezendõ másfél év alatt csökkentené Balatonakarattya leendõ vagyonát, rontaná pozícióit. Az elõkészítõ szakaszt követõen, a 2014. évi választások után Akarattyán közös önkormányzati hivatalt kell létrehozni, mert a 2000 fõ alatti lakosságszámú település nem tarthat fenn önálló hivatalt. Lehet Keneséhez csatlakozni és lehet olyan településhez a mostani jogszabály szerint, mely szomszédos vagy legfeljebb egy település van közötte. Közös döntés lesz. Észérvek és emberi szempontok alapján… Gyõrfi H. Marianna
Akarattyai Hírlevél TISZTELT BALATONAKARATTYAI POLGÁROK, NYARALÓK! Legutóbbi hírlevelünk óta történteket címszavakban foglaljuk össze: KEREKASZTAL A Balatonakarattyai Részönkormányzat (BART) tagjai az eskütétel után kezdeményezettek alapján kerekasztal megbeszélést folytatott Balatonkenese önkormányzati képviselõ testületével április 15-én a leválással kapcsolatos teendõk összehangolása megbeszélése érdekében. Sajnos a soron következõ április 29-re tervezett megbeszélés elmaradt. ÜGYREND A BART május 6-i ülésén alapos elõkészítés után Kormányhivatali felügyelettel megalkotta a részönkormányzat ügyrendjét, mely szerint: „Az önkormányzati törvény (Mötv. 98. § (7) bekezdése) értelmében a BART egyetértése szükséges a településrészt érintõ területszervezési kérdésben, a bel-és külterületek lehatárolásához, az önkormányzati vagyonról, vagyoni jogokról és kötelezettségekrõl szóló döntéshez.” A BART teljes ügyrendje nyilvános és megtekinthetõ a fogadóórán az Iskola u. 7-ben BART EGYETÉRTÉSI JOG GYAKORLÁSA A Kormányhivatal törvényességi felhívására 32 önkormányzati határozat tekintetében utólagosan egyetértési jogát gyakorolta. A BART május 24-i ülésén további mintegy 85 önkormányzati határozat tekintetében gyakorolta egyetértési jogát. KORMÁNYHIVATALI ÁLLÁSPONT A Veszprém Megyei Kormányhivatal szakértõinek álláspontja alapján az akarattyai népszavazás által érintett terület határvonala véglegesnek tekinthetõ, azt csak a bíróság változtathatja meg. A Törvényességi Felügyeleti Fõosztály szerint a
korábbi törvénybõl ez levezethetõ volt, a jelenleg hatályos pedig konkrétan kimondja. (Lásd Öböl TV) ZÖLDHULLADÉK Sikeres volt az ingyenes zöldhulladék elszállítás, amelynek utolsó idõpontja május 28. Ezután kérjük a tulajdonosokat, hogy ne tegyenek ki, mert nem szállítják el. AKARATTYA TÖRTÉNETE Enzsöl Gábor ötletgazda levélbeli felhívása alapján Balatonakarattya településen szeretnénk összegyûjteni anyagokat, melynek alapján Akarattya 85 éves története bemutatható fényképek, tárgyi emlékek, írások segítségével. FOGADÓ ÓRA A részönkormányzat rendszeres fogadóórát tart a közösségi házban (Iskola utca 7.) ahol informáljuk Önöket az aktuális hírekrõl, eseményekrõl. A fogadóóra idõpontja: péntek 16-17 óráig FELHÍVÁS Tisztelt balatonakarattyai lakosok, nyaralók! Kérjük, tisztítsák meg kertjüket, kertjük, nyaralójuk környékét is. Szedjék össze (akár az utcákban is) az elszórt szemetet, hogy ez által is egy kicsit jobban érezzük magunkat. Fogjunk össze településünk szebbé tétele, fejlesztése érdekében! Aki teheti komposztáljon, mert ez a környezetbarát hasznosítása a zöldhulladéknak! Hírlevelünket igyekszünk mind elektronikus úton, mind levél formájában eljuttatni Önökhöz. Kérjük azokat, akik elektronikus hírlevelet szeretnének kapni, iratkozzanak fel a hírlevélre a közösségi házban: Iskola u. 7-ben a fogadó órán. E-mail címünk:
[email protected] Balatonakarattya Részönkormányzat
Balatonkenesei Hírlap
2013. május
Tisztelt Újság Olvasók! Kérem, a cikkek olvasása közben vegyék figyelembe, hogy az ellenfeleim által megbízott, megválasztott cenzúra bizottság és segítõik részérõl mennyire tényszerûek az állítások és vádak. Furcsa és kellemetlen helyzet lenne számomra ha az ellenfelek tollforgatói dicsérnének, de szerencsére nem teszik, és ezzel nem lehetetlenítenek el, így támogatóim körében nem kérdõjelezik meg hitelességemet. Egyébként a vélemény szabad. Mindenkinek jó szórakozást és informálódást kívánok az újsághoz. Tömör István polgármester
Részlet:
Ady Endre
A muszáj Herkules Dõltemre Tökmag Jankók lesnek: Úgy szeretnék gyáván kihunyni S meg kell maradnom Herkulesnek. Milyen hígfejûek a törpék: Hagynának egy kicsit magamra, Krisztusuccse, magam megtörnék. De nyelvelnek, zsibongnak, ûznek S nekihajtanak ön vesztükre Mindig új hitnek, dalnak, tûznek. Szeretném már magam utálni, De, istenem, õk is utálnak: Nem szabad, nem lehet megállni. Szeretnék fájdalom-esetten Bujdosni, szökni, sírni, fájni. De hogy ez a csürhe nevessen? Szegény, muszáj Herkules, állom, Gyõzöm a harcot bús haraggal S késik az álmom s a halálom.
5
Akarattya akaratja („Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye!”) Többen többször jelezték, hogy hiányolják írásaimat. Mindezt utólag is köszönöm. Egyszerûen a „kétlakiságomból adódóan” elvesztem az útvesztõben, és hiteltelenül semmihez sem szólnék hozzá. Ám mostanra annyi cikket, törvényt elolvastam, és oly mértékben tájékozódtam, hogy merészelek hozzászólni a leválással kapcsolatos problémakörhöz. Motívációm az volt,amikor észrevettem,hogy Tömör István, Balatonkenese polgármestere minden szinten tiltakozik a leválás ellen, ráadásul alaptalan vádaskodással saját képviselõtársait és a balatonakarattyai lakosokat sérti, a balatonkeneseieket pedig megtéveszti több helyen. Mivel az akarattyaiak döntõ többsége tavaly augusztusban az önállóság mellett voksolt és a leválást elõkészítõ HIVATALOS DOKUMENTUMOKAT és tanulmányokat a Veszprém Megyei Kormányhivatal megvizsgálta, átolvasta, és minden szempontból kielégítõnek találta - Tömör István polgármester úr „magánakcióba kezdett”, és levelet írt dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr részére. Eszmefuttatásának lényege az „összefogás és az együvé tartozás”. Teljesen egyetértek. Sõt, a másik gondolatával is: „Az összefogás erõsítése településünk és nemzetünk megmaradásának záloga.” Ezek tükrében különösen ellenszenves az, hogy az érvek helyett a képviselõk „feketítésére” koncentrál. A „vizet prédikál, és bort iszik” tipikus esete ez. Összefogást hirdetünk, de a széthúzást erõsítjük. Számomra sok dolog nem világos. Tömör István polgármester úr a folyamatot a kezdetek kezdetén támogatta (utána lehet nézni). Lehet, hogy úgy vélte: hogy ez a mostani is csak olyan próbálkozás, mint amilyenek már voltak a korábbi években. Az Akarattyán megtartott polgármesteri tájékoztatón kifejezetten a leválásra sarkallta az ott megjelenteket. A polgármester úr felrója, hogy az Elõkészítõ Bizottság nem egyeztetett a településhatár kijelölése során. A dokumentumok átolvasása után én úgy értelmezem, hogy az Elõkészítõ Bizottság egyeztetést kezdeményezett a képviselõ-testülettel, azt a polgármester úr elutasította. Dr. Mikulásik Erzsébet fõosztályvezetõ (VMKH) nyilatkozott is az ügyben: „A döntés
önálló községgé nyilvánítását követõen hat hónapon belül az érintett önkormányzatoknak kell megállapodniuk a község vagyonának megosztásáról, illetve a két község közigazgatási határairól. A törvény azonban a terület vonatkozásában azt is kimondja, hogy a népszavazással érintett területtõl az önkormányzatok a megállapodásokban nem térhetnek el. Az újdonság ebben a jogszabályi környezetben az, hogy korábban
levezethetõ volt a jogszabályi rendelkezésbõl, most pedig konkrétan rögzíti a törvény. Ez azt jelenti, hogy a döntés hatályba lépését követõen hat hónapon belül az érintett önkormányzatok megállapodnak, de a megállapodásokban a kormányhivatal álláspontja szerint ez a határvonal köti már a megállapodó önkormányzatokat.” Tehát: elviekben elképzelhetõ, hogy az elõkészítés folyamatában egy konstruktívabb együttmûködés esetén a határvonal máshol kerül meghúzásra. Polgármester úr azonban a „szabadságharcos elszántság hevében” legkevésbé figyelt a törvényességre és a balatonkeneseiek érdekére... Állásfoglalást kért a közigazgatási és igazságügyi államtitkártól, aki, természetesen – a jogi értelmezés alapján – a fentieket erõsítette meg. Mindezekbõl következik, hogy a polgármester úr tudatlanságából adódóan a kenesei önkormányzat egyszerûen „kidobott az ablakon” egymillió forintot egy eleve értelmetlen népszavazással. Én már a kezdetektõl nehezen követem, nem csodálkozom, ha az olvasók sem. De javaslom, nézzenek utána a tényeknek, és ne csak az utcai hírekre összpontosítsanak! Balatonakarattya jelenleg Balatonkenese részönkormányzataként mûködik, és nincs önálló költségvetése. A település lakóinak 87%-a támogatta a leválást. Balatonakarattya leválik. Balatonkenese körjegyzõsége megszûnt. Minden kenesei lakost félrevezettek azzal, hogy a népszavazással beleszólhat a leendõ határokba. …és tulajdonképpen én magam nem értem, mi a baj. Éveken át ment a harc, de a kritikai észrevételekre Balatonkenese azzal válaszolt, hogy igazságosan kezeli és osztja el a bevételeket. Mindezek alapján örömhírnek kellene lennie: a ritkán lakott Balatonakarattya fenntartási költségeitõl 2014-tõl megszabadul Balatonkenese. Kenesén gyér közönség érdeklõdött, az írásos anyagokra alig reagáltak. Tiltakozási akciókról csak a sikeres népszavazást követõen hallottunk. (A tiltakozási akciók pedig – sajnálatos módon – nélkülözték a konkrét, tárgyi tudást!) Kérdezném én, hogy mi itt a baj. A válás mindig megrázó dolog. Megrázó a feleknek és az érintetteknek. A lényeg az, hogy sosem zajlik fájdalommentesen, minden megrázkódtatás nélkül. Még a válást kezdeményezõ, a kapcsolatot felbontó fél is megszenvedi a válást,azt az érzést, hogy a jövõ hirtelen bizonytalanná válik; hogy újra kell gondolni mindent, hogy szembe kell nézni a szûkebb és tágabb környezet értetlenségével. De mindig az a lényeg, hogy ne háborúsdit, hanem „békésdit” játsszunk. Hogyan? (Folytatás a 6. oldalon)
6
Balatonkenesei Hírlap
(Folytatás az 5. oldalról) Azt nem annyira tudjuk, mert országos és helyi szinten sincs hagyománya. De teremtsük meg,hisz jártamban-keltemben azt érzékelem, hogy sokkal nagyobb igény van rá, mint a harcra, háborúra, ellenségeskedésre. Rokonságok, barátságok, emberi kapcsolatok vannak Balatonakarattya és Balatonkenese között. Ugye nem az a cél, hogy ezek megromoljanak, mert a polgármester és köre ezt erõsíti? Legyünk példa arra, hogy a politika nem írja felül az emberi érzelmeket! A keneseieket pedig kérem, hogy ne vegyék sértésnek a javaslatomat: a túlélés és a siker reményében a legközelebbi választáson mérlegeljenek! Mi a fontos, mi visz elõre? Egy polgármestert nem lehet azzal kimenteni a felelõsség alól,hogy nem ért hozzá. Ám ha úgy döntenek, hogy ez felmentés, akkor viseljék a következményeket! Én a három diplomám ellenére sokszor azért nem vállaltam /és vállalok el/ bizonyos feladatokat, mert belátom, hogy nem értek hozzá. Balatonkenese az elmúlt években a „hozzá nem értés miatt süllyedt le, és veszített sok dolgot.” Én hiszem azt, hogy ez a két település egymáshoz tartozik. Elõttem vannak a hivatalos dokumentumok, de nem ezeket
2013. május
idézem. A lényeg az, hogy olyan rég óta egymáshoz nõttünk, hogy ezt a családi köteléket nem szakíthatja szét a politika. Két külön településként is rokonok maradunk. Családtagok, akik a konfliktusok és az elválás ellenére is érzik a titkos szövetséget. Tömör István szerint a leválás azért nem jó,mert sem az újonnan létrejövõ, sem a régi település nem jár jól. És – mint mondta – ki tudja azt szavatolni, hogy például öt év múlva az önálló hivatal létszámát nem kötik háromezer fõhöz, amit így nem tudnak teljesíteni. Mennyire igaza van ebben! Csak egy példát kérnék arra, amit öt évre elõre szavatolni tud! Mert mi egyszerû választópolgárok azonnal könnyebb helyzetben volnánk! Kérem a keneseieket, nézzenek a szavak mögé, és figyeljenek a tettekre! A lelki béke kifejezés nagyjából nyugalmat, tiszta lelkiismeretet jelent. Sok vallás a lelki békét erénynek és célnak tekinti. Például a kereszténység. „Ha nincs békénk,az azért van,mert elfelejtettük, Hogy egymásnak tartozunk.” (Teréz anya) Donászy Judit
Merre tovább, Kenese? Az újságban közzé tett felhívás bennem is sok gondolatot ébresztett. Igyekszem összefoglalni vázlatosan, hiszen mindegyik téma külön- külön is megérne egy cikket. Európában minden államnak megvannak az adottságai, így Magyarországnak a gyógyvizei, földjei, tavai, folyói. Az elmúlt idõszakban a maga lehetõségeinek megfelelõen mindenki próbált elõbbre jutni. Mi nem mindig tudtuk jól alakítani a sorsunkat, de „Európa éléskamrája” vagyunk, és nem utolsósorban itt van nekünk a Balaton. Gyermekoromban képes voltam 3 kilométert is gyalogolni a Balatonért, eszembe nem jutott, hogy a Balaton partja nem a Balatonhoz tartozik. Nagyszüleim is már a Balatonhoz jártak. Az akkori polgárságnak eszébe nem jutott, hogy a vízparton építkezzenek. A korábbi évtizedekben megépítették az üdülõket, csak egyet nem: a mi parti sétányunkat, ha nézzük, az innensõ oldalon kellett volna építkezni, a Balaton partját pedig szabadon hagyni. A Balaton elõnyeit minden Balaton- parti településnek ki kellene használni, az emberek ezrei jönnének a Balaton miatt településünkre, de csak néhány méter szabad partszakaszt szabtak nekünk, a lezárt területek miatt egyre kevesebben. Az alsóréten kiosztották a telkeket, amelyek nagyon kicsik, egymásra épültek, kis rések vannak, ahol még vízhez lehet jutni. Az embereknek az az elképzelése, hogy a Balaton nagyobb partszakaszán szeretnének fürdeni. Régebben nem voltak táblák, nem voltak tiltások. Minden falut a múltja határoz meg. Kenese múltját a parton tönkretették, már nincs talpalatnyi hely sem, hogy a Balatonhoz hozzá férjenek. A Parti sétány azért volt sétány, mert nem voltak házak, le lehet menni a partra, most pedig behajtani tilos táblákkal lezárták az odavezetõ utakat. A táblák árán inkább építsünk parkolóhelyeket, minden évben néhányat. A tiltó táblákat rég le kellett volna szedni, hogy ahhoz az egy szabad strandhoz hozzá lehessen jutni. Most megépül, megújul a Parti sétány, de sajnos tájidegen oszlopokkal, láncokkal. Sok helyen jártam külföldön, az ehhez
hasonló sétányokon le lehetett ülni, távcsõvel nézni a tájat. Miért nem tesznek ide is? Legalább a vizet lehessen látni, ha már belemenni nem lehet. A kõrengeteg helyett inkább legyen szörfbejáró, az üdülõegyesület kezelhetné, amelynek bevételeibõl tovább gazdagodhatnánk. Érthetetlen, hogy van nálunk egy jó lehetõség a sporthoz, a Budapestrõl érkezõk azért foglalnának szállást, mert használni szeretnék a partot sportolásra is. A Kenesétõl Fûzfõig terjedõ részt a vasút mellett most feltöltik, ez a horgászoknak sem kedvez. Azt javaslom, hogy hoszszabb távon gondolkodva a jobb oldalon - amely a MÁV-é volt – építsünk felüljárót az út fölé, és az az egész rész strand legyen. A tengerpartokon senkit nem engedtek építkezni a parton, a víz közelében, de új ötlet lenne, ha közvetlen a Balaton partján közel kis nádtetõs természet teraszok létesülhetnének, ahol lehet kávézgatni, sütizni, ez csak fantázia kérdése. Ha megszámoljuk, hány ház van a hajókikötõtõl a parton, mondjuk az 120 embert jelent. A többi, a több ezer ember nem jut vízhez, csak a fizetõs strandon. Panaszkodnak a büfések, hogy mindenki Fûzfõre jár. Új vendéglátóegységek kellenének a strand elõtti soron, ott kellene megkeresni azokat a lehetõségeket, hogy bevétel legyen, nem pedig a magas strand- belépõkkel. Felmerül bennem, csakúgy, mint másokban is, hogy a település lakói és az üdülõtulajdonosok miért nem szeretik egymást? Lehet, hogy a helyiek többsége nem jár le a Balatonhoz, de akkor is látni kell, hogy a Balatonból élünk, a turizmus bevételeibõl. A parttól kicsit eltávolodva, a városközpontot is meg kell építeni, kialakítható úgy, hogy a Bagolyvár lenne a polgármesteri hivatal, így elég nagy tér lenne a városközponthoz. Sok- sok ötletet lehet meríteni az emberek megkérdezésével, ezért mindenkit bíztatok arra, hogy járjunk nyitott szemmel, és próbáljunk segíteni! Okos gondolkodással élhetõbb balatoni kisváros lehetünk! dr. Gál László
Tisztelt Keneseiek! A Balatonkenesei Hírlap felhívására szeretnék mozdulni. A település lakójaként szeretnék támpontokat javasolni a mindenkori Elöljáróságnak,hogy Kenese minél jobban, mindenki által -újkori kifejezéssel élve-élhetõbb legyen. Javaslataim a következõk: Közlekedés: A Rigóvölgyi utcát egyirányú közlekedésre kellene a Tátorján Játékvár irányában áttenni, minthogy ezen az utcán,
ha a szembejövõ jármû nagyobb - az úttest melletti csapadékvíz folyás okozta szintkülönbség miatt -, jármûkár nélkül nem lehet megúszni a párhuzamos közlekedést. Ebbõl következik, hogy a József Attila utcára való átjutást /a már használatban lévõ Újszülöttpark alatt kijárt szakaszt/ -max.100 m-átjáró úttá kellene kialakítani, így a József Attila utca egyirányú lenne a Fõ utca felé. (Folytatás a 7. oldalon)
2013. május
Balatonkenesei Hírlap
(Folytatás a 6. oldalról) Kiemelten balesetveszélyes keresztezõdés a Széchenyi utca - Fõ utca - Béri B.Á téri keresztezõdés, mert nincs kijelölt, táblával elõjelzett gyalogos átkelõhely. Javaslatom: a Széchenyi utca felõl érkezve - a buszmegálló után ne várakozni tilos tábla legyen érvényben, hanem MEGÁLLNI TILOS - pontosabban ez a tábla ne engedje meg a Fregatt elõtti megállást. Természetesen a rakodási idõben jelzett idõpontokat kivéve. Az érdekelt kereskedõk oldják meg a szállítókkal, hogy a meghatározott idõpontban szállítsanak. Ebbõl fakad, hogy az útkeresztezõdéstõl az Óvoda utca keresztezõdésig -a Fregatt felõl érkezõ oldalon – ZÁRÓVONALAT – fessenek fel, így nem kell a forgalommal szemben parkolókat gyõzködni, miszerint rossz helyen parkolnak, átlépte a záróvonalat, ez mindenütt egyértelmû, figyelmeztethetõ ottlétekor, távollétében szankcionálható. Valószínûnek tartom, hogy a majdnem a település hosszában meglévõ Fõ utcára is lehetne költségtakarékos, napelemmel mûködõ-villogó sárga fénnyel elõjelzett-gyalogátkelõhelyet létesíteni. ÉLHETÕSÉG: A település érdeke, hogy az ideérkezõ vendég minél több idõt töltsön itt, ne adja Isten-még ingatlanvásárlási szándéka is legyen. Ennek meghiúsításában sikeresen alkot a település, az állattartók hozzáállásának folyamatos elismerésével. Mindegy, hogy mit jelöl a helységtábla, Balatonkenese város maradjon falu is, ahová a kõrengetegben élõ emberek szívesen jönnek, kell, hogy legyen állattartás, hogy gyermekeik ne az állatkerti simogatóban tudják meg, hogy mi is az a nyúl, de azt is tanulják meg, hogy szerencsétlen jószág a 356. simogatás után elpusztul. Szükség van az állattartásra, de csak az elõírt üzemeltetési feltételek mellett. Az ingatlanvásárlási szándékkal érkezõket az Óvoda utca meghosszabbításában építkezett, jelenleg még ott lakók az ingatlanjaik megvásárlására érkezõket sem tudják vásárlásra bírni, minthogy az odavezetõ úton alig tud jármûvel felmenni - anélkül, hogy az olajteknõt ne karcolná az út az esõ után csapadékvízzel szállított trágyalével kiegészítve. Belváros: a Közterület felügyelet, hála Istennek - felszólításokat juttatott be az elhanyagolt ingatlanokra, valóban gondolatébresztõ, hogy egy élelmiszer-elõállító cukrászat szomszédságában ekkora méretû hanyagságot eddig eltûrtek. Más oldalról hiába virágosítunk, erõlködünk, ha a „szívünk gyökere férges“.
7
Idegenforgalom: Balatonfûzfõ felõl beérkezve szembesül a régen itt járt, volt NDK-turistáknak szánt táblával, ami a keresztezõdés után balra tartva irányt mutat az akkori 20 Dm/éjszaka/Person szállásra. Úgy gondolom, hogy ennyi idõ elmúltával illett volna aktuális táblát kitenni, ráadásul egy országos fõútvonal mellett. Az ominózus keresztezõdés szomszédságában lévõ táblarengetegben található a hosszú ideje nem üzemelõ Matthiashoftáblája - közben volt egy másik tulajdonos is - ez a tábla útjában van a balra kanyarodó kilátásának, amellett egy nem valós tevékenységet reklámoz, ami bírságolható. Kíváncsi lennék a táblák alapján befolyt közterület-használati díj összegére! Önkormányzati kezelésben lévõ közlekedési utak:/belterület/ Az ún.belterületben lévõ utcák állapota túlnyomó részben elviselhetõ lenne, ha évente a minimális ráfordítás megtörténne. Nincs csodákról szó, nem is lesznek, senkitõl se várjuk. Ha lenne a murvával kijavítható utcákban rendelkezésre álló anyag, az ott lakók saját érdekükben a terítést elvégeznék /Soós L. utca - Bajcsy szakasz - azt is elrendeztük, hogy a közlekedést nem zavaró tárolási lehetõség is rendelkezésre áll./ Idegenforgalom: Az északi parton haladva nagyon sok helyen, az egykori MÁVvasútállomásokon jól mûködõ tájékoztatási központok vannak. Kenesén is, aki a vasútállomásra érkezik ne a térképrõl tudja meg, hogy a csomagjával a kibírhatatlan hõségben hol kell az információt keresnie, hanem a jelenleg nem mûködõ resti helyiségében üzemelõ, kéznél lévõ információtól. Állítólag az egység az önkormányzat felügyelete alá tartozik. A fenti tényállás vonatkozik azokra is, akik a 71-es országos fõútvonalon akár személygépkocsival, akár busszal érkeznek. A helyiség alkalmas arra, hogy információval vagy éppen egy üdítõvel fogadja a vendéget. Senki nem gondolt arra,hogy az információ mûködtesse a vendéglátó egységet. Miért nem lehet a strand vasútállomás felõli oldalán is egy pénztár? Ha lenne, akkor nem kellene még további 500 métert gyalogolni ahhoz, hogy végre a vízben lehessünk. A fõpénztárnál lévõ bejáratnál biztosítsunk egy rentábilis áron igénybe vehetõ értékmegõrzõt, ami eleve a biztonsági elõírásoknak megfelel. Türelmüket köszönöm, Keneséért vettem igénybe. Sipos Gábor
Tájékoztatás A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2013 január 1-tõl hatályos törvény (rövidítve: Mötv.) új elemet tartalmaz, mely érintheti a balatonkenesei választópolgárokat a helyi önkormányzáshoz való jog gyakorlása kapcsán. A törvény rögzíti azt, hogy esetünkben a Balatonakarattya Leválást Elõkészítõ Bizottság településrészi önkormányzattá alakul át a köztársasági elnöki döntést követõen. Ez megtörtént és Balatonakarattya Településrészi Önkormányzat (rövidítve BART) néven létre is jött, egy a korábbiaktól eltérõ hatáskörrel rendelkezõ településrészi önkormányzat, melynek elnöke Udvardy Gábor úr. A hatáskörét a BART-nak a törvény többek közt az alábbiak szerint rögzíti: „A településrészi önkormányzat egyetértése szükséges a településrészt érintõ a) területszervezési kérdésekben b) bel- és külterület lehatárolásához c) önkormányzati vagyonról, vagyoni jogokról és kötelezettségekrõl szóló döntéshez” A korábbi álláspont szerint elsõsorban a balatonakarattyai területrészen található, illetve a településrészt közvetlenül érintõ vagyonra, vagyoni jogokra vonatkozik az egyetértési jog.
Ennek az álláspontnak a felülvizsgálata vált szükségessé a Veszprém Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívását követõen. A Veszprém Megyei Kormányhivatal álláspontja szerint minden, az egész önkormányzat – nem csak a Balatonakarattya településrészi – vagyonát érintõ kérdésben egyetértési joga van a BART-nak, a részönkormányzat testületének. Ezen körbe tartoznak például fontos, az egész települést érintõ döntések, így például a költségvetési rendelet elfogadása. Azonban apróbb ügyekre is kiterjed az egyetértési jog, például egy közterület foglalási díj részletfizetési kérelmének elbírálásához is szükséges az egyetértési jog. Tehát minden vagyonnal, vagyoni joggal kapcsolatos döntés érvénytelen a BART egyetértése nélkül. Amennyiben a képviselõ-testület döntésével a BART nem ért egyet, úgy az a döntés nem hajtható végre. Mindez kissé rugalmatlanná teszi a mûködést, de ez az állapot csupán 2014. évi általános önkormányzati választásokig tart. dr. Nánássy Elek jegyzõ
8
Balatonkenesei Hírlap
2013. május
Interjú Eleven Lajossal Az Eleven-családot Balatonkenesén mindenki ismeri. Ideköltözésünk óta jómagam is meggyõzõdhettem róla, hogy szorgalmas iparos család, amelyben az õsök tapasztalatait és szaktudását a gyermekek és unokák sikerrel vitték tovább. Mióta él családotok Balatonkenesén? Üdvözlöm az olvasókat! Már a nagyapámék is Kenesén éltek. Öcsémmel mi is ide jártunk iskolába. A lányaim, Mónika és Kitti is ide itt végezték az általános iskolát. Móni már Pesten tanul a BKF-en, Kitti most ballag, és a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumba nyert felvételt. Amikor a cég bõvítést kívánt és kellett a hely a cukrászda számára, akkor vettünk házat a lakótelepen. Úgy tudom, édesapádék alapították a vállalkozásotokat. Mutasd be az újságolvasók számára családotokat és az alapítás körülményeit. Nagyapánk a háború után pékséget üzemeltetett itt egészen 1956-ig, ezt sajnos államosították. Édesapánk a székesfehérvári Gorsium Áfész cukrász üzemének vezetõje volt hosszú évekig, majd a rendszerváltás elõtti utolsó években már bérelte az akkoriban Sárszentmihályon mûködõ egységet. 1986-87ben már látható volt a változás szele, amikor elmondta, úgy gondolja, hogy itthon szeretné folytatni a munkát, és megkérdezte öcsémet, Attilát és engem, hogy mit szólunk hozzá, hogy együtt dolgozzon a család. Természetesen igent mondtunk, így elkezdõdött az Óvoda utcai üzem, és a Vak Bottyán üzletsoron jelenleg is mûködõ cukrászda építése. Édesanyánk a háttérben nagyon sok munkát magára vállal a mai napig, rendezi a kertet, függönyt mos, takarít, óvja a környezetünket. 1988 júniusában nyitottunk, ha kicsit számolgatunk, látható, hogy épp most fogjuk ünnepelni a cég 25. évfordulóját. Gratulálok a közelgõ évforduló alkalmából, hisz végül is ez egy negyed század. A családi inspiráció milyen szerepet játszott a szakmaválasztásodat illetõen? Amikor pályaválasztásra került sor, édesapám azt mondta, hogy „Fiam, tanuld azt, amihez kedved van, majd az élet megmondja, hogy hol fogsz dolgozni”. Elõsõzör autószerelõnek tanultam, és egy évig dolgoztam is az arácsi szervizben. Öcsém cukrásznak tanult Fehérváron, és apunál volt gyakorlaton. Idõközben én is Fehérvárra jártam esti tagozatra. Apu egyik üzletében dolgozott egy csinos lány, én pedig odakértem magam, „mert közelebb volt a suli”. Megjegyzem, édesanyámék is így ismerkedtek meg anno a Viniczai cukrászdában... Vali 22 éve a feleségem, és õ a fõerõ a cukrászüzemben jelenleg is, a vállalkozás meghatározó alakja lett munkájával, az összes szülinapi és esküvõi torta az õ kezén megy át. A középiskola elvégzése után megszereztem a cukrász majd a pénzügyi ügyintézõ és a marketing manager szakmát is. Tanultam fotózni és megismerkedtem a weblapszerkesztéssel is. Minden érdekelt, ami a munkánkban hasznos lehet. Szemünk láttára folyamatosan bõvült az Eleven cukrászat. Milyen állomásai voltak ennek a folyamatnak? Kezdetben csak az Óvoda utcai mûhelyben hátul volt kiszolgálás elvitelre. Ez után tettünk néhány asztalt az udvarra. Ekkor még az utcafronton álló házban laktunk, de hamarosan egy szobát átalakítottunk cukrászdának. Évrõl évre próbáltunk bõvíteni. Volt idõ, amikor sokkal nagyobb területet ölelt át a tevékenységünk, mint most, s bízunk benne, hogy a jövõben is tudunk fejleszteni. A nyolcvanas-kilencvenes években két üzletet mûködtettünk Veszprémben, egyet Alsóörsön. Jelenleg ezek már nem üzemelnek, mert a bérek, bérleti díjak és az üzemanyagköltség változásai nem teszik lehetõvé. A Vak Bottyán üzletsoron tavasztól õszig dolgozunk, és talán mi vagyunk az egyetlenek, akik helyi vállalkozóként a
kezdettõl folyamatosan szolgáljuk a helyi és Kenesére érkezõ vendégeket A technikai fejlõdés volt még jelentõs a cég életében, hisz a régi körtégelyes fagyipultokat lecseréltük a mai kor igényeinek megfelelõ fagylaltfõzõ sorra. Olaszországban tanultuk a fagylaltfõzés fortélyait. Ezeket a gépeket forgalmaztuk is az országban, kiállítottuk a BNV-n. A mûhelyben is minden saválló ma már. Ez kívülrõl nem látható, de nagyon jelentõs változás a technológiát és a színvonalat illetõen. Édesapád is és ti is szívesen jótékonykodtatok fõleg a gyermekek javára. Felsorolnál-e néhányat ezek közül? Számtalan megkeresés érkezik hozzánk különbözõ szervezetektõl, megszámolni sem tudom, hogy kiket támogattunk az elmúlt években, különbözõ felajánlásokkal, tortákkal, sütivel. Igaz mostanában ezt már megfontoltabban tesszük, hisz a gazdasági helyzet miatt nem lehet felelõtlen az ember. A legjelentõsebb, és minden évben visszatérõ program a gyereknap, ekkor minden kenesei diákot megajándékozunk két gombóc fagyival, ezt a szokásunkat a további években is folytatjuk. A rendezvényekre, bálokra rendszeresen ajánlunk fel tortákat, fontos számunkra, hogy helyi szervezeteket támogassunk. Hány fõt foglalkoztattok a cégeteknél? Balatonparti vállalkozásként elkülönül a téli és nyári idõszak. Az átlagos statisztikai létszám 11 fõ, nyáron ez felugrik 20 fölé. Van-e remény arra, hogy a vállalkozást valaki a családotokból folytatni fogja? Remény mindig van, de jelenleg még nem tudják a lányaim, hogy mit hoz a jövõ. Édesapám szavaival engedem én is útjukra õket, azzal, hogy itt bármikor dolgozhatnak, ha úgy hozza az élet. Ki tudja, lehet, hogy egyikük vagy mindketten úgy döntenek, hogy ezt választják. És ne feledkezzünk meg a legkisebb Elevenrõl sem, Bálintról, Attila kisfiáról, aki most fél éves. A keneseinfo.hu honlap alapítója és szerkesztõje vagy. Hogy ítéled meg a honlap jelenlegi információ tartalmát, Tervezed-e a honlap bõvítését, színesítését? A web szerkesztéssel hobbiként kezdtem foglalkozni. Míg apu élt, sok energiát és idõt tudtam erre fordítani, összegyûjtöttem a helyi vállalkozásokat, adataikat feltettem a honlapra, aki igényelte, annak saját honlapot készítettem, hogy még több vásárló megtalálja a kenesei cégeket. Megkerestem az önkormányzatot és felajánlottam, hogy mûködjünk együtt. Így lett jó pár évig a Keneseinfo.hu Balatonkenese hivatalos weblapja. Az önkormányzat az elmúlt évben úgy döntött, hogy új weblapot készít, de a Kenesinfo.hu ma is közzéteszi a hivataltól érkezett információkat. Egy települési portál akkor mûködne legjobban, ha a hivatalnál lenne egy marketinges, aki megírja az adott esemény pontos krónikáját, nevekkel, az esemény hátterének ismeretével. Egy példával illusztrálva, a weblap a papír, de a toll a helyi vezetés kezében van. Javítani mindig lehet. Egy ilyen weblapot a technika fejlõdése miatt idõnként újra kell írni. Ez a feladat idõszerû. Nem titkolt szándékom, hogy a lányaimnak adjam tovább ezt a kis lehetõséget, ha szeretnének élni vele. Sajnos jelenleg kevés idõm van, mivel a cég vezetése mellett a Goldwing Club Magyarország elnöke is vagyok, és június elsõ hétvégéjén egy európai rendezvényt is szervezünk 24 tagország részvételével. Ez a tevékenység folyamatos elfoglaltságot igényel, mivel minden hétvégén más országban van találkozó, de mindenki besegít a másik országban rendezett találkozón és rendezvényen. Hogy kerültél ebbe a pozícióba? Még a nászutunkon néztem ki egy Goldwing motorkerékpárt, és elterveztem, hogy ha 40 éves leszek, én is veszek egy ilyent.
2013. május
Balatonkenesei Hírlap
Így is lett. Azután találtam meg ezt a Clubot, amelynek késõbbiekben a titkára, majd az elnöke lettem. Az õ weblapjukat is én szerkesztem. Az elmúlt pénteken egy hollandiai megbeszélésen vettem részt, az európai országok vezetõségi tagjaiként. Vasárnap pedig a hajmáskéri Continental tesztpályán számoltam be a magyarországi klub tagjainak a hollandiai rendelvényrõl. Ez alkalommal egy vezetéstechnikai tréninget is tartottunk a biztonságos közlekedés jegyében. Május 30-ától június 2-áig szervezünk egy nemzetközi motoros találkozót, amelyre a lipóti termálfürdõt és campinget béreltük ki. A programok között szerepel az Eszterházy-kastély és Pannonhalmi Apátság meglátogatása is, hisz minden klub próbálja bemutatni a látogatók és résztvevóõpk számára az országos és helyi értékeket is. A családotok vonatkozásában milyen jövõbeni terveid vannak? Mi az, amit el szeretnél érni akár a vállalkozást, akár a családodat érintõen?
9
Hosszú távú célom, hogy éves szinten ki tudjam egyensúlyozni a szezonalitásból adódó nehézségeket, amelyek mostanában jobban érezhetõek. Erre már tettünk lépéseket, ezeket a jövõben is folytatni fogjuk. A család tekintetében szeretném a lányaim jövõjét biztosítani az õ elképzelésükkel összhangban. Arra ösztönzöm õket, hogy tanuljanak, és ne csak Magyarországon, hanem a régi példát követve menjenek tapasztalatot gyûjteni a nagyvilágba, és ha felvértezték magukat a megfelelõ tudással, akkor jöjjenek és kamatoztassák azt itthon, megõrizve a tradíciót és kiegészítve az új tapasztalatokkal. Kinek dobod tovább a labdát? Ifjú Mórocz Károlyra gondoltam, aki próbálja édesapja tevékenységét folytatni vállalkozásában ugyanúgy, mint ahogyan mi. Sörédi Györgyné
Gyulaffy-rajzpályázat Mûvészeti iskolánk festészet tanszaka is benevezett a versenyre. Az alkotásokból összeállított kiállítás megnyitására és a díjak átadására 2013. 04. 23-án került sor Gyulafirátóton.
A Gyulaffy László Általános Iskola az idei tanévben is meghirdette hagyományos rajzpályázatát Veszprém megye általános iskolai és tehetséggondozó-, mûvészeti alapképzõ általános iskolai tanulói számára. A pályázat témája alsó tagozatos tanulóknak: Lackfi János verseinek illusztrálása, felsõ tagozatos tanulóknak pedig: Weöres Sándor verseinek illusztrálása volt.
Eredményeink: Mayer Bianka 1. o. tanuló I. korcsoport: I. helyezett Simon Kíra 2. o. tanuló I. korcsoport: III. helyezett Jurcsó Janka 4. o. tanuló II. korcsoport: III. helyezett Szabó Eszter 6. o. tanuló III. korcsoport: I. helyezett Gál Zita 6. o. tanuló III. korcsoport: II. helyezett Veenstra Csenge 7. o. tanuló IV. korcsoport: I. helyezett Tóth István 7. o. tanuló: IV. korcsoport: II. helyezett Gratulálunk sikerükhöz! Felkészítõ tanár: Dr. Dukon Béláné
Kézimunka kiállítás a tájházban Kevés település van Magyarországon, ahol ne hímeztek volna a lányok, asszonyok. Gyûjteményünkben is találhatunk hímzéssel díszített mindennapi használati és dísztárgyakat. A kiállítás anyaga nem a tájház gyûjtése. Zongorné Mátrai Piroska tanítónõ lepett meg, hogy elfogadnánk-e gyûjteményének egy részét. A válaszom igen volt, de azzal a feltétellel, hogy mutassuk be a látogatóknak is a hosszú évek alatt megszerzett tudást, a népmûvészet iránt való elkötelezettséget aminek eredménye az a sok kincs, ami otthonában felhalmozódott. Piroska az érettségi után munka mellett a Népmûvelési Intézet által szervezett 2 éves tanfolyamin szerezte meg a díszítõmûvészeti bizonyítványt. A tanfolyamon megismerkedett a hímzési technikákkal, néprajzzal, mûvészettörténettel, még a közmûvelõdési feladatokkal is. Csendes, szelíd modorával szót tudott és tud érteni az emberekkel. Szeret közösségben gondolkodni. Ezért vállalta el a Vöröskereszt vezetését, megalapította a Nyugdíjas Klubot. A volt kultúraházban hímzõ szakkört vezetett. Az elkészült darabokból sikeres kiállítás volt 1980-ban. Az iskolában nagy türelemmel és szeretettel vezette a napközis csoportokat. „Tündér ujjak“ címen szakkört tartott a
gyermekeknek, ahol öltés mintákat tanulhattak és a díszítõmûvészettel ismerkedhettek. A kiállítás darabjai csak részben adnak képet arról a szeretetrõl, ahogy gyûjtötte már gyermekkorától kezdve a régi tárgyakat. Szerencsés volt, hisz nagyanyjával sokat járt Erdélybe, és ott megcsodálhatta a népmûvészet ékes darabjait. Késõbb országjáró kirándulásokon, már tudatosan vásárolta a tájegységre jellemzõ népmûvészeti tárgyat. A kiállításon asztalterítõk, falvédõk, szalvéták, díszpárnák Magyarország tájegységeinek hímzésvilágát villantják fel, az öltésekkel, a szín és formavilággal. Szeretnénk felhívni a látogatók figyelmét, hogy a kézimunkázás a szépérzéknek, az alkotóerõnek olyan megnyilvánulása, amely a készítõnek és a nézõnek egyaránt gyönyörûséget, örömet okoz. Vér Lászlóné
Balatonkenesei Hírlap
10
2013. május
Nyári „Kedvenc-esték” sorozat a balatonkenesei könyvtárban Szeretném felhívni olvasóink figyelmét, hogy július - augusztus hónapban szombatonként este programot szervezünk azon olvasóinknak, akik nemcsak strandolni szeretnének, hanem a hûvös könyvtárban eltöltenének egy-két kellemes beszélgetõs estét. Kedvenc olvasmányélményeket osztunk meg egymással, beszélgethetünk írókról, költõkrõl, zeneszerzõkrõl, filmekrõl, színészekrõl, dalokról, versekrõl. Sok szeretettel várom szombatonként 18 és 21 óra között olvasóinkat. Természetesen könyvek kölcsönzésére is lesz lehetõség, ugyanúgy, mint egyéb napokon. Elsõ alkalommal július 6-án, szombaton 18 órakor találkozzunk és kérem, kedvenc könyvüket hozzák magukkal! Kedves Gyerekek! Július – augusztus hónapban minden
pénteken 16-18 óráig kézmûves programmal várunk Benneteket a könyvtár olvasótermébe! Nagyon sok érdekes dolgot készítünk, gyertek, alkossunk együtt! Nyáron is a már jól megszokott és a szombatonkénti kibõvített nyitva tartással szeretettel várom régi és új olvasóinkat! Megújult számítógépparkunkkal és internetezési lehetõséggel is állunk rendelkezésükre! „Rendszeresen kell olvasni, úgy, ahogy alszik, étkezik, ahogy szeret és lélegzik az ember. A könyvek, mint az emberek, csak akkor adják ide titkukat, bizalmukat, ha te is átadod magad nekik.”(Márai Sándor) Ritterné Pajor Csilla könyvtárvezetõ
KIÁLLÍTÁSOK
Programok az akarattyai könyvtárban
Június 13-ig a Kultúra Háza kiállítótermében a budapesti Tarka Színpad közös kiállítása tekinthetõ meg. Június 14-én 18 órakor Nagy Márta festõmûvész kiállításának megnyitójára kerül sor.
Június 7-én, pénteken 18 órakor: AKARATTYAI GYÖNGYHALÁSZAT kiállítás megnyitója (ügyes kezû amatõr kiállítók tárlata) Június 18-án, kedden 10 órától: RAJZVERSENY gyermekeknek Június 28-án, pénteken 17 órától: KERESZTREJTVÉNYFEJTÕ VERSENY
A KÖNYVTÁRBAN: Június 5-30-ig: R.Kiss Ilona amatõr festõ képei, Június 26-augusztus 15-ig Gál István mûvésztanár linómetszetei láthatók. Szeretettel várjuk az érdeklõdõket!
A könyvtár nyitva tartása június 7-tõl az alábbiak szerint változik: Hétfõn- csütörtökön: 10-14 óra, pénteken: 14-18 óra; szombaton: 16-18 óra. Várunk minden érdeklõdõt szeretettel! Számítógép használati és internetezési lehetõséggel is! Monostory Margit könyvtáros
Emlékezés a Béke napján „Rég volt”, de szerencsére ezúttal nem folytathatjuk a sort azzal a tagmondattal, hogy „talán igaz se volt”. Hatvannyolc évvel ezelõtt május 9-én, közel hatvan éven át tartó öldöklés és pusztítás után legalább itt, Európában ténylegesen véget ért a második világháború. Ennek örömérõl mostanában egyre több fórumon feledkeznek meg. Mi, akarattyaiak és keneseiek ezt nem tehetjük. Több okból sem. Térségünkben nagyon sokáig tartott a front. Az elsõ szovjet katona már 1944. dec. 6-ának hajnalán bejelentkezett az egyik kajári szõlõpincében rejtõzködõknél. Tudjuk,nem ajándékhozó Mikulásként. Ettõl fogva szüntelen háborús félelemben élt a nép 1945. március 23-ig. Elég csak annyit mondani: Budapesttõl környékünkig húzódott a Margit-vonal. Egy õrült elme, Hitler külön stratégiájának része volt, hogy a harcok inkább magyar , és ne német földön dúljanak. Május 9én arra is emlékezünk,hogy innen csak alig pár nappal több, mint másfél hónap kellett ahhoz, hogy Berlinig érjenek a harcok. Nekünk, e háborús vonal nyugati csücskén élõknek amiatt is kötelességünk a megemlékezés, mert az akarattyai fõútvonal
mellett álló emlékkõ felirata, „A Községvédõ Egyesület a balatonkenesei és balatonakarattyai lakosság segítségével 1991. IX.28-án a harcokban meghaltak emlékezetére“ térségi feladatot ró ránk. Nos, elmondhatjuk, hogy ennek eddig eleget tettünk, s reményeink szerint ezután is megfelelünk. Akarattyán a nyugdíjas Svetics László ny.tanár tartott rövid, de annál tartalmasabb emlékbeszédet. Ugyanez elmondható Vargáné Varga Zsuzsa polgármester-helyettes szónoklatáról is, amely a kenesei református temetõ emlékmûvénél hangzott el. Csõsziné Molnár Katalin tanárnõ felkészítése révén Bakos Lili, Tóth István, Sarkadi Eszter és Varga Véta tanulók nívós mûsort adták itt is, ott is. Szivárvány Népdalkörünk Séri Márta vezénylésével a békérõl, a teremtõ munka lehetõségérõl énekelt. Békét az országnak, családunknak, a nemzetnek és a világnak! – szárnyalt a dal mindkét elõadásban. A megemlékezéseken részt vett polgármesterünk, Tömör István is, az Öböl televíziónk pedig felvételt készített. Végezetül a jelen lévõ szervezetek képviselõi koszorút helyeztek el az emlékoszlopoknál. Márkus Zoltán
2013. május
Balatonkenesei Hírlap
11
Jeli arborétum, Vasszécseny, Szeleste Mocherné Erzsébet és Molnárné Éva vezetésével már sok szép kiránduláson vettünk részt. Az akarattyai nyugdíjas klub legutóbb a Jeli arborétum megtekintését tekintette fõ célkitûzésének. A május 16-i utat összekapcsolták egyéb érdekességekkel. Ezúttal igen szép számmal gyûltünk egybe, úgyhogy Pénzes Gézának, aki mostanában közmegelégedésünkre szállítani szokott bennünket, most a legtágasabb autóbuszával kellett jönni értünk. Elmondhatjuk, hogy szeszélyes tavaszunkban az idõjárást jól kifogtuk. Se hideg, se túl meleg, se szél, se esõ. A jobbára idõsekbõl verbuválódott csoport számára, amely most elsõdlegesen szabadtéri programokat tûzött maga elé, ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Gondoljuk csak el, ha egy nappal késõbb, vagyis 17-én történik mindez ! Szerencsére akkor már odahaza élvezhettük a bõséges esõt, amely végre helyettünk áztatta a veteményes kertet. Közülünk némelyek évekkel ezelõtt jártak már a Jeli arborétumban. Õk tapasztalatból beszéltek, hogy nem mindegy: a virágnyílás mely stádiumában látogatjuk meg a rododendron bokrokat. Megállapíthatjuk,hogy e tekintetben is szerencsénk volt. Láttunk elnyílott gallyakat, de a nagyobbik rész legszebb pompájában tündökölt. Jó érzés volt azt is tapasztalni, hogy sok-sok csoport épp csak nyitogatta szépségeit, vagyis olyan ez a virágos kert, amely hosszú idõn keresztül bûvöli el a látogatót. Leírni az itteni élményt költõi vénára volna szükség. Azt azonban ennek híján is kötelességünk érzékeltetni,hogy érdemes érte a viszonylag hosszú útra vállalkozni. A színek sokasága, árnyalata és varázsa néha fölgyorsította lépteinket, máskor spontán rivalgást csalt az ajkunkra. Mindvégig illatárban jártunk, mely nemcsak a sárgás virágzó ágakról kelt, hanem sokféle fenyõ tûleveleirõl és a számunkra ismeretlen aljnövényzet vegetációjáról. Szóval alig bírtunk eltelni a tapasztaltakkal. Gyakran odaálltunk a szépség tobzódása elé, hogy
fénykép formájában azoknak is juttassunk az élményekbõl, akiket szeretünk, de nem lehettek velünk. Áldassék a „virágos grófnak” is becézett Ambrózy-Migazzi István (1869-1933) gróf neve, aki 1922-tõl 33-ig mintegy öt hektáron közel 500 fa- és cserjefajt ültetett be. A terület mostani fenntartója, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. ma is gondját viseli a 74,6 hektáros erdõ Botanikus Kert részlegének. Természeti szépség után épített, megóvott és hasznosított érték haszonélvezõi voltunk. Vatics Erzsébet jóvoltából a vasszécsenyi kastélyszálló felé vettünk irányt, amely korábban a mi Vivien szállónkkal testvéri kapcsolatot létesített. Rendkívül ízléses körülmények közt itt nagyon ízes és tartalmas ebéddel vendégeltek meg bennünket. Utólag is köszönet érte az ide vezénylõnek, valamint az ottani vezetõknek és személyzetnek. Természeti kincsnek itt se voltunk híján, hisz az élénken gondozott parkban több száz éves platán vonzotta magára a tekintetünk. A fa törzsét csak öten bírtuk volna átkarolni. Hab a tortán, illetõleg az összes fáradtságot,túladagoltságot eloszlatandó, néhány kilométerre az isten háta mögötti világtól nagy sokára odaértünk a szelestei kastélyszálló meleg vizû fürdõmedencéjéhez. Itt is kiválóan éreztük magunkat. Mivel azonban a hazulról hozottak zöme még a szütyõnkben volt, buszra szállást követõen fölélénkültek az ízlelõ bimbók és a kínáló kezek. Ettünk-ittunk,cseverésztünk. Volt, aki már nótahiány miatt reklamált. Õbenne élt legelevenebben az ifjúkori emlék. De aztán egyedül õ se gyújtott dalra. Csupán emlékezett. Vegyük ezt is májusi kirándulásunk felüdítõ sikerének. Örülünk, hogy polgármesterünk, Tömör István nemcsak közösségi munkáinkban, pihentetõ utunkon is velünk tartott. És köszönet Vatics Erzsébetnek,a klubvezetõknek, illetõleg Pénzes úrnak a biztonságos buszutakért. Márkus Zoltán
Közgáz Évzáró Fesztivál Balatonkenesén! A tavalyi kellemes tapasztalataink, valamint a tábor és a község kiváló adottságai arra ösztönöztek minket, hogy idén is Balatonkenesét válasszuk a Közgáz Évzáró Fesztivál helyszínéül. A több mint ezer közgazdász egyetemista örömmel fogadta a hírt, hiszen így a vizsgaidõszak felejtõ fesztivál egy csodálatos balatoni nyaralássá is válik egyben ebben a kedves városban. Természetesen nem csak a diákoknak szeretnénk mindent megadni, amit a szeretnivaló helyszín kínál, hanem visszaadni Balatonkenesének is ebbõl: lehetõséget kívánunk adni a helyi lakosoknak, hogy õk is élvezzék a fesztivál nyújtotta elõnyöket. A helyiek személyigazolvány és lakcímkártya felmutatásával féláron látogathatják a fesztivált – így kedvezményesen tapasztalhatják meg az egyetemista nyárnyitó fesztivál életérzését. Az élvezetes idõtöltést az együtteseken kívül a rengeteg nappali aktivitás és vízi sport biztosítja. A szervezõk idén úgy gondolták, hogy a kedvezményes belépés mellett munkalehetõséget is biztosítanak a helyi diákoknak: keresünk olyan 18 éven felüli diákokat, akik szívesen segítenek a fesztivál operatív lebonyolításában (feladatok: pakolás, szemétszedés). Ha felkeltettük érdeklõdésed, és kíváncsi vagy a részletekre, akkor írj az alábbi e-mail címre: [email protected]. További információk: http://evzaro.kozgaz.net/ https://www.facebook.com/kozgaz.evzaro
12
Balatonkenesei Hírlap
2013. május
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012 Években mérhetõ elõny Ha feltennénk azt a kérdést, hogy ki szeretne tovább élni, akkor száz emberbõl százan valószínûleg igennel válaszolnának. Csakhogy ebbõl a száz emberbõl minden harmadiknak erre jóval kisebb esélye van, vagy egyáltalán nincs, mert õk dohányoznak, ami jelentõs rizikófaktor. Azt régóta tudjuk, hogy a dohányzás káros, sõt, az emberiség legkárosabb szokása, amelynek az elmúlt században 100 millió áldozata volt, ennyien haltak meg a cigarettával összefüggésbe hozható betegségekben, például rákban, krónikus légzõszervi betegségekben, agyvérzésben. Tehát számos érv szolgál a dohányzás ellen, amelyeket az elmúlt hónapokban kellõ részletességgel mutattuk be, mert az ma már valóban nem elég, ha csak az mondjuk: tedd le a cigarettát, és meglátod, jobb lesz. A kockázatok között szóltunk arról, hogy a nikotin belégzéskor felszívódik a szájban, a légutakban, tüdõben és gyomorban. Megváltoztatja a vér összetételét és az anyagcserét, hosszú távon sok súlyos betegség kialakulásáért felelõs. Kevesen vannak azzal tisztában, hogy a krónikus légzési nehézségek már a dohányzás elkezdése után egykét évvel kimutathatók, azonban, ha idõben lépünk, akkor a káros folyamat megállítható. Az egészségügyi kockázatok között elõkelõ helyen szerepelnek a dohányosok körében a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a fekélybetegség: dohányosoknál a tüdõrák 10-15-ször, a gégerák 2030-szor gyakrabban fordulnak elõ, mint a nemdohányzóknál. A cigaretta másik összetevõje a kátrány, mely anyagból egy átlagos dohányos tüdejébe tíz év alatt egy kilogramm jut be. Jelentõs egészségügyi kockázattal jár a dohányzás, ami azt is jelenti, hogy a rendszeres dohányzók fele szokásának lesz az áldozata: minden negyedik dohányos korábban hal meg, mint a statisztikailag kiszámított, születéskor várható életkor. Nemcsak saját egészségét veszélyezteti a cigarettázó, de a környezetében élõkét is, hiszen ma már bizonyított, hogy az úgynevezett passzív dohányzás húsz százalékkal növeli a tüdõrák kockázatát. A dohányzók számára nem ismeretlen az a jelenség, hogy már felkelés után szûnni nem akaró köhögéssel kezdõdik a nap, vagy problémát okoz egy vagy két emeletet gyalogolni. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a tüdõ csökkent kapacitása és a krákogás mögött egy komoly betegség, a COPD (krónikus obstruktív tüdõbetegség) húzódhat meg, ami elsõsorban a dohányosoknál, a passzív dohányosoknál és a városlakóknál gyakori. A korai tüneteket felismerve lassítani lehet a fokozatos állapotromlással, végül akár tüdõtágulással járó légúti betegséget.
A dohányzással kapcsolatban nemcsak a testi, egészségügyi hatásait ismertettük, de bemutattuk annak a lelki vetületét is: a cigarettázás, amennyiben az életünkben központi kérdéssé vált, függõséget okozott, vagyis szenvedélybetegségrõl beszélünk. Viszont ugyanúgy, mint minden függõségrõl, le lehet szokni. Szinte minden dohányos tudatában van annak, hogy rendkívül sok méreganyagot juttat a szervezetébe, komoly betegségek kialakulásában játszik szerepet a füst, mégis cigarettáznak. Ha változtatni akarunk, akkor stratégiát kell készíteni: meg kell találni, mivel oldjuk a feszültséget, mi fogja pótolni a cigarettát? Rendszeres napi mozgással le lehet azt a feszültséget vezetni, amit korábban a cigarettáéval oldottunk, ez pedig a leszokás hosszú távú kulcsa. Mit nyerhetünk, ha letesszük a cigarettát? Jellemzõen egy hónapig tart, amíg a leszokást követõen a „nem dohányzás” szokása kialakul. Azonnal jelentkezõ hatása viszont, hogy az utolsó cigi elnyomását követõ egy órán belül csökken a vérnyomás és javul a pulzusszám. Az elsõ 12 órában a vér nikotin- és szén-monoxid-szintje a felére csökken, oxigénszintje pedig visszatér a normális értékek közé. Huszonnégy órán belül a szén-monoxid kiürül a szervezetbõl. Az elsõ két hétben a szív egyre oxigéndúsabb vért pumpál a szervezetbe, fokozatosan javul a szív és a vérerek kapacitása. Négy héttel az utolsó elszívott cigaretta után észrevehetõ, hogy bõr szebb és rugalmasabb. A légzési zavarok, köhögés, sípoló hangok jelentõsen csökkennek, a légutak kitisztulnak. Ízlelés és a szaglás a régi lesz, csontok is erõsebbek, hiszen nem vonja már el szervezetbõl a kalciumot a dohányzás. Természetesen az a legjobb, ha valaki el sem kezdi a cigarettázást, de ha legkésõbb a harmincas évei elején abbahagyja, akkor a statisztikai rákkockázat az élete további részére nézve még aránylag alacsony lesz. Tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora elõtt leszokik a dohányzásról, a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna. Akik az ötvenes éveik elején hagynak fel a dohányzással, azok még mindig jelentõsen, 60 százalékkal mérsékelhetik a rákbetegség statisztikailag becsülhetõ kockázatát. Egy próbát megér! Ha szeretné velünk megosztani véleményét, tapasztalatait a témáról, írjon! [email protected] Interaktív honlapunk: http://rajtadmulhat.blogspot.hu/ Facebook elérhetõség: Rajtad múlhat!
2013. május
Balatonkenesei Hírlap
13
Minõség, tisztaság és rend! avagy nehéz helyzetben az éttermi vendéglátás? Erre a kérdésre keressük ismét a választ, ezúttal a Nádas Csárda tulajdonosaival, Ambrus Györggyel és feleségével. Azon vendégek közül, akik Kenesére érkeznek, nagyon kevesen vannak, akik nem fordulnak meg a Vasút utca, Jókai utca és a pavilon sori parkoló által határolt Y alakú kis birtokon, a Balaton- felvidékre jellemzõ nádtetõs csárdában. Ott, ahol a Kunyhós Koma pecsenye és a borsos zsák, valamint a békebeli cipóban sült csülök hívogatja a vendégeket…igazi magyaros ízekkel, s ahol a minõséget, tisztaságot, rendet helyezik mindennél elõrébb. A büszke tulajdonos a 30-as évekbõl származó kis könyvet mutat, mely ma útikönyvnek vagy turisztikai csalogatónak is megfelelne, s a Kenesérõl szóló leírások mellett benne Ambrus György õseinek hirdetése. A családi panzió ismert volt, a Bakó Liget mellett helyezkedett el, Liget Pensioja néven és korabeli módon hirdeti a szálláslehetõségeket. Édesanyja szakácsnõ volt, így a finom ízek iránti igényesség innen ered. Feleségénekaki biológiatanárként végzett-, régi álma volt, hogy csárdájuk legyen, és ráadásul nádtetõs, így mikor valóra vált, a névválasztás sem okozott gondot. Sikertörténetük erre a két alappillérre támaszkodik. S majd beszélgetésünk végén felteszem ugyan a címbéli kérdést, de úgy érzékelem, bármilyen nehézséggel megküzdenek õk ketten együtt, mert céljaikat nem egykönynyen adják fel, s olyan szövetséget alkotnak, amely erõsebb a gazdasági válságnál vagy a balatoni turizmus hanyatlásánál.
A kezdet teljesen tipikus, vagyis 1987-ben, mikor még könnyebb volt vállalkozást kezdeni, õk is megpróbálták a posta melletti fagyizó elindításával egy NDK-s fagyigéppel. Késõbb modern fagyipultot vásároltak, látványpultot, akkor Kenesén ez volt az elsõ. Saját készítésû fagyit kínáltak. Ekkortól minden nyarat végigdolgoztak, a gyerekek is ebbe nõttek bele, sokat segítettek. Vállalkozási szempontból nagyon sikeres évek voltak ezek, egészen a 90-es évek végéig, hiszen nagyon sok vendég volt a Balatonnál. Lépésrõl- lépésre haladtak, akkor még a szobakiadás is jól jövedelmezett. Késõbb, 1992-ben kezdték a borozóval, amely már a mostani csárda helyén létesült, egy hordóból kialakított üzletben, melybõl késõbb nyitott éttermet, konyhát alakítottak ki. A tulajdonosnak önkéntelenül csúszik ki a száján, hogy nagyon sokat dolgoztak... Minden évben fejlesztettek, minden évben újítottak valamit. 1993-ban építették a teljesen új épületet, kiszolgálórésszel, raktárakkal, szociális helyiséggel, melléképülettel korszerû, modern formában. Mindig mindenben a minõségre ügyeltek, tisztességes üzletpolitikával, s a dolgozóktól ugyanígy megkövetelik ezt, azt tartják szem elõtt, hogy becsülettel szolgálják a vendégeket. Az ételek magyarosak, nem a nemzetközi konyhát utánozzák, így nincs pl. pizza. Fõzés tekintetében a hagyományos techni-
kákat helyezik elõtérbe. Ambrusné Gizike elmondja, hogy õ maga is nagyon igényes az ételekkel kapcsolatban, a csárdában is új ötleteket, újításokat valósít meg, természetesen kiváló szakácsukkal együtt. 2002-ben kapták meg elsõként a kamarai minõsítést, melyre kétévente újra és újra pályáznak, így biztosítva a szakma elõtt is a magas színvonalat. Ez jól prosperáló rangot jelent az üzletnek, s ehhez járul még hozzá az a kitüntetés, melyet a megyében mindössze ketten kaptak meg: a Magyar Nemzeti Gasztronómiáért Érdemkereszt. Az idei szezon is hozott újításokat, így felfrissült a nádtetõ, belül a berendezés egy része, folyamatos az eszközkészlet modernizálása. Alkalmanként terveznek élõzenés esteket, de inkább azt tapasztalják, hogy a vendégek a csendes, meghitt vacsorázó helyeket kedvelik inkább. Sok állandó vendégük van, elsõsorban õket „kényeztetik” a szezonhosszabbító, már- már télbe nyúló Márton- napi rendezvényükkel és a disznótorossal. Mindkét alkalommal nemcsak saját birtokukat és a gasztronómiai csemegéket mutatják meg vendégeiknek, hanem településünk legszebb pontjait is. Felnõtt gyermekeik részesei a vállalkozásnak, értik és tudják a felelõsséget, hogy mit jelent a szüleik által megteremtett lehetõséget továbbvinni, folytatni. Pillanatnyi habozás sincs, gondolkodás nélkül mondják mindketten, hogy a fiatalok majd átveszik a stafétát. Nehézségek? Jó lenne egész éven át tartó szezon, a dolgozók megtartása is könnyebb lenne. Ki kellene találni olyan vonzerõket, melyek sokkal nagyobb látogatottságot generálnak Kenesén. Talán elsõdleges, hogy legyenek igényes, színvonalas szálláshelyek. Kenese összképét kell javítani, virágosítani, tudatosítani a sok- sok Balaton kínálta lehetõséget. A mai fiatal vállalkozók közötti összefogás nem jellemzõ, közömbösek egymással és ez nem jó. Kenese földrajzi adottságai kiválóak, fekvése gyönyörû, a vállalkozásokhoz szükséges adottságok azonban jelentõs fejlesztésre szorulnak. Azt mondják, a válság érzõdik, kisebb a forgalom. Azonban az igényes szolgáltatásokat várják az emberek, ezt kell biztosítani a vendégeknek. Minõségi romlás nem lehet, azt nem lehet megengedni. Azt ígértem, visszatérek a címbéli kérdéshez, de Ambrus Györgyöt és feleségét hallgatva nem a kérdés a fontos. Sokkal inkább, hogy honnan merítik az erõt, ahogy újabb és újabb terveiket sorolják. Minden pillanatban a jobbítási szándékot érzékelem. Meglátják a jól sikerült dolgokat, ugyanakkor azt is, amin változtatni szükséges, nemcsak a csárdára, hanem a település egészére koncentrálva. A régi nagy iparos, szolgáltatói dinasztiák gondolkodhattak így, mert tisztában voltak azzal, hogy megélhetésük nemcsak rajtuk múlik. A titok? Minõség, tisztaság, rend! Minden tekintetben! Gyõrfi H. Marianna
14
Balatonkenesei Hírlap
2013. május
Vágfalvi Ottó festõmûvész életútjáról Néhány héttel ezelõtt a Balatonfûzfõi Csillagvizsgáló Leader Kultúrotthonban gyönyörködhettünk Vágfalvi Ottó festõmûvész alkotásaiban. A terem nem tágas, ezért csak 39 képet tudtak elhelyezni. A helyiség világítása sem a legmegfelelõbb, hisz nem kimondottan mûvek bemutatására, hanem kulturális és mûvészeti elõadások céljából épült. A városban élõ Vágfalvi úr festményei azonban mintha kitágították és kivilágították volna a falakat. Tudomásom szerint a mûvész több száz kiállítását követõen ez volt a legutóbbi, de reményeink szerint nem az utolsó.
Bizakodásról azért illik szólnunk, mert Vágfalvi Ottó immár a kilencvenedik életév felé közelít. Ilona asszony, a feleség és Katalin lányuk szûkebb, illetõleg a barátok, mûkedvelõk bõ társaságában szívesen elbeszélget, de ma már nem fest. A balatoni városka Széchenyi utcájának otthonában gyakran megelevenedik a múlt. Akaratlanul is afféle összegzések történnek a rendkívül érdekes és értékes életútról. A mûvész úr az élete párjával lappföldtõl Kínáig bejárta a fél világot, és mindazt megfestette, ami megragadta a figyelmét. A távoli Szerencsen született ember kezdetben a szülõföld embereirõl és tájairól készített képeket. Közép- és fõiskolai tanárai sikeresen fejlesztették képességeit, és kitágították érdeklõdési körét. Megélhetési gondok, valamint a kor szeszélyes káderpolitikája vetették a Balaton vidékére. Az ábrázoló geometriát tanult férfit a fûzfõi Nitrokémiánál szerkezettechnikusként, késõbb propagandarajzolóként, majd kultúrotthonigazgatóként alkalmazták. Az érdeklõdési körének lehetõségét
TÉNY: A szép mosoly magabiztossá tesz –› magánéleti és üzleti sikerek Segíthetünk? Kérjen idõpontot a 06 88 574 865 telefonszámon! Díjmentes konzultáció, gyors megoldások.
Globe Dental Fogászati Centrum Balatonkenese, Táncsics M. u. 6.
a szaktanácsadói beosztás, illetõleg a nyugdíjas kor hozta meg számára. Ez egybeesett a Balaton felé fordulással, pontosabban szólva a fûzfõi öböl ezer arcának, rajongva szeretett zugainak mûvészi ábrázolásával. Legutóbbi tárlatán meglepett több egészen kisméretû, alig tízszer tíz cm-es képe. – Szûkebbek lettek a lakások, a szobák. Igény jelentkezett ilyen alkotásokra is- érvelt Vágfalvi úr. Én ekkor felidéztem magamban a csillagvizsgáló intézetnél látott „Kék Balaton” címû miniatûrt. Teljes egésznek és szépnek ítéltem meg a mi szeretett tavunknak egy szegletét bemutató festményt. A kicsi méret dacára látható rajta a Nap, a fény, a víz, a nád, és sorolhatnám. Tehát mindaz, ami jellemzõ erre a tájra. De a lényeg, hogy olyan összefüggésben, amilyen a több száz Vágfalvi-mû egyikén sem érzékelhetõ. A mûvészet egyik, ha nem a legfõbb titka épp ez. A másik, hogy a kép indítsa be a szemlélõ képzeletét. Munkássága alatt pályatársai és mûvészeti írók cikkekben, sõt a képekrõl készült fotókkal gazdagon illusztrált könyvekben méltatták Vágfalvi Ottó mûvészetét. Miként a munkái közül száznál több, úgy a német és angol nyelvre lefordított kiadványok ugyancsak eljutottak más országokba, földrészekre. Idehaza se szeri, se száma egyéni vagy társas kiállításainak. Némely településen tíznél is többször megcsodálhatták gyûjteményeit. Például 1988. augusztus 20-án az impozáns küngösi faluház avatását el sem tudták volna képzelni az õ tárlata nélkül, amellyel kapcsolatban a mester megjegyezte: „Természetesen szívesen mutatom be képeimet mindenütt.” A fûzfõi kiállítás helyi tulajdonosok Vágfalvi- képeibõl állt össze, azonban a hely szûke miatt a szervezõknek sok festményrõl le kellett mondaniuk. Társalgásunk alkalmával az idõs képzõmûvész keveset beszélt. Inkább csak emlékezett. De szerencsére jó egészségnek örvend. Vágfalvi Ottó életútjáról legtöbbet a feleségétõl tudunk meg, aki mindvégig hû társként inspirálta mûvészetét, és szívesen osztozott annak buktatóin, sikerein. A lányuk, Katalin, aki nyugállományba vonulásáig elismert pedagógusként munkálkodott, mostanában hallatlan elszánással az édesapa pályájának eredményeit igyekszik összegyûjteni, összegezni. Büszkén vallja, hogy sokan segítik õt. Mindazok, akik valamikor valamiképp megismerték a fûzfõi mester páratlan mûvészetét, és akinek az alkotásai felejthetetlen élményt és örömet nyújtottak és nyújtanak számukra. Márkus Zoltán
KIPPKOPP garázsvásár Balatonkenesén az óvoda udvarán 2013. június 1-én 8-12 óráig Ami biztosan lesz: ruhák, játékok, textilek, könyvek, olcsó büfé (házi süti, tea, zsíros kenyér), jó hangulatban kellemes beszélgetések, és még sok minden más. Látogasson el hozzánk egy kis pénzzel a zsebében, vagy jöjjön el, és árulja a saját kincseit, megunt, de még használható tárgyait, mert jó ügyet támogat: a helypénzt, illetve a becsületkasszába befolyó összeget az óvoda kapja. Amennyiben árusítani is szeretne, hívja a 06-30-320 5907-es telefonszámot. Helyszín: a balatonkenesei óvoda udvara (Balatonkenese Balatoni út 63.)
2013. május
Balatonkenesei Hírlap
15
Az ötödik sikeres pályázatunk Közmûvelõdési intézményünkben az elmúlt év alatt az ötödik benyújtott pályázatunk is sikeres elbírálásban részesült. A TÁMOP 3. 2. 13 jelû- „Kulturális intézmények szerepe a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában” címû projektünkkel 20 021 740 Ft-ot nyertünk, így összesen rövid idõ alatt 94 millió forint a pályázatokból származó támogatási összeg. Ezek mind 100 %-os pályázatok, tehát nem kell hozzá önerõt biztosítani. Új pályázatunkkal egy olyan programot valósítunk meg, mely mese és gyermekközpontú foglalkozásokat, szakköröket, témanapokat kínál a térségünkben 9 együttmûködõ partner -oktatási intézménynek, óvodáknak és iskoláknak, így változatos kulturális palettával kapcsolódunk be a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásába. Többségében helybéli külsõs szakembereink tartják a fog-
lalkozásokat. Közös szemléletünk, hogy akkor nevelünk értõ közönséget, színházba, operába, kiállításokra járó, olvasó fiatalokat, ha értékközvetítõ programokat szervezünk, és megtanítjuk õket arra, hogyan tudnak különbséget tenni az értékes és hasznos vagy az értéktelen, nívótlan kulturálódási formák között. Négy településen mintegy 150 gyermeket tudunk élményszerû foglalkozásokban részesíteni. A számukra biztosított mintegy 100 kulturális alkalom felszínre hozza a gyermekekben rejlõ kreativitást, növeli önbizalmukat, kapcsolatteremtõ, önkifejezõ, problémamegoldó és konfliktuskezelõ képességüket. A pályázat megvalósításáról természetesen részletesen beszámolunk majd újságunk hasábjain is. Gyõrfi H. Marianna
POLGÁRÕR HÍREK Tisztelt Olvasók! Április hónapban: - részt vettünk az Országos Polgárõr Szövetség éves közgyûlésén, Budapesten. - közremûködtünk a Pilinszky János Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola 4 tanulójának (8. o. polgárõr osztály tanulói: Kövér Tamás, Máté Roland, Mikola Marcel; 5. o. Lipták Dominik) Veszprémbe, a Megyei Katasztrófavédelmi Ifjúsági Versenyre történõ szállításában, és az ottani kísérésében. A tanulók az iskola történetében elsõ alkalommal „harcolták ki” a megyei versenybe jutást, ahol is az elõkelõ közép mezõnyben végeztek. Köszönet illeti a diákokat, a felkészítõ tanárukat, Vági Károlynét és az igazgatónõt Szabó Károlynét.
- végeztük „áldozattá válás megelõzését” segítõ TÁMOP5.6.1.C-11/2-2011-0008 pályázatban elõírt látogatásokat, és több közösségnek (nyugdíjas klubok, Idõsek Klubja, Népdalkör, varró szakkör) ezzel kapcsolatos elõadásokat tartottunk. Továbbra is várjuk a helyi lakosok, vállalkozók, nyaralótulajdonosok, üdülõvendégek segítõ észrevételeit, javaslatait, információit és támogatását (e-mail elérhetõség: [email protected]); Mobil telefonszám: 06-30-621-58-71, Postai cím: 8174. Balatonkenese, Vörösmarty tér 8.)! „Vigyázzunk együtt, egymásra!” Polgárõr Egyesület elnöksége
Kis Balatonkenesei Hírlap Milyen ma gyermeknek lenni?
Milyen ma gyermeknek lenni?
Évtizedekkel ezelõtt az ifjú gyerekek a szabad levegõn töltötték minden idejüket. Manapság a fiatalok már az online világban élik mindenapjukat. A gyereknap jó arra, hogy a fiatal fiúkat és lányokat kicsalják a Cybertron fogságából az élményekkel teli szabadba. E napon rengeteg programokat szerveznek a kisgyermekeknek és a kamaszoknak egyaránt. A gyerekek ezen a napon átérezhetik igazán, hogy milyen volt régen elmenni egy football meccsre, vagy izgalmat keresve kimenni a hegybe, az erdõbe. Sajnos ezeket az emlékeket elfelejti a mai fiatalság, mert a számítógépre fecsérlik az összes idejüket. Igaz a világhálón rengeteg érdekességet találni, de annyit nem, mint a természetben. A gyermekek élete csodálatos, rengeteg fantázia és képzelõerõ rejlik bennük, amit kiadhatnának magukból! Király Kristóf diákújságíró
Egyszerûnek tûnik, és nem nehéz annyira a gyerekeknek, mint régen. Régen a munka volt a legfontosabb, kihajtani az állatokat, dolgoznia a földeken. Ma a tanulás a legfontosabb, azért, hogy valamilyen célt érjünk el az életben. A legtöbb gyereknek meg van, mi szeretne lenni, ha nagy lesz, ez a legfontosabb, mert ehhez alakul érdeklõdési köre. Nézzünk egy egyszerû hétköznapot: a gyerekek reggel elindulnak az iskolába, délután hazaérnek, megírják a házit, tanulnak és ez így megy a tanév végéig. Elég nehéz nem? Pláne, hogy minden nap jól kell teljesíteni az iskolában. Szerencsére ott van a hétvége, amit minden kölyök vár, az az igazi szabadidõ! Más részben jó gyereknek lenni, mivel rengeteg gondoskodást, szeretetet kapunk. Csak az a lényeg hogy szeretet vegyen körül bennünket! És ha mégis úgy gondolod, hogy fel akarsz nõni - ha rám hallgatsz -, ne tedd, mert gyereknek lenni leírhatatlan csoda! Tóth István diákújságíró
16
Balatonkenesei Hírlap
2013. május
A Balatonkenesei Közmûvelõdési Intézmény és Könyvtár – a közmûvelõdési intézmények a kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák fejlesztését elõsegítõ új tanulási formák szolgálatában (TÁMOP- 3. 2.3/ A-11/1) címû pályázati kiíráson nyertes projektje:
LÓKI VENDEL NYOMÁBAN JÁRUNK
Kompetencia-fejlesztõ képzési sorozatok megvalósítása Balatonkenesén Február másodikán elindultak a foglalkozássorozatok, s újságunkban idõrõl-idõre hírt adunk a haladásról. A projekt keretében elindult újságírószakkört – a tizenkét kis diákújságírót – ezennel a Balatonkenesei Hírlap szerkesztõbizottsága örömmel fogadja munkatársként, s írásaikat külön oldalon szerkesztve minden hónapban olvashatjuk. Gyõrfi H. Marianna
Kis Balatonkenesei Hírlap
Pannónia Citerazenekar A május negyedikei újságíró szakkörön nagy élményben volt részünk. A kenesei Pannónia Citerazenekar próbájára nyertünk betekintést és a tagokkal is beszélgettünk egy jót. - Mióta citeráznak? - Már lassan 31 éve. 1982-ben alakult Papkeszin a zenekarunk, akkor még 35 fõvel. Ebben a felállásban, ahogy most vagyunk 10 éve játszunk együtt. . - Voltak már külföldi fellépéseik? - Igen, szerencsére nagyon sok helyre eljutottunk. Igazából, már egész Nyugat-Európát bejártuk. - Annak idején miért pont a citerát választották? - Amikor mi Papkeszin tanultunk, a néptáncot és a citerát hozták be szakkörként, és mi azóta is nagyon szeretjük ezt csinálni hobbiként. - Honnan jött a Pannónia név? - 1989-ben Veszprémben volt egy 2 órás koncertünk, ahol még Palánta Citerazenekarként zenéltünk. Akkor már mi is gondolkodtunk a névváltoztatáson, de nem volt semmi ötletünk. A koncert közepén volt egy szünet, és amikor újra felkonferáltak minket, a bemondó már Pannónia Citerazenekarként hívott fel minket a színpadra, nagy meglepetésünkre. Azóta is ez a nevünk.
- Milyen gyakran próbálnak? - Mivel, a zenekar tagjai mind máshol laknak, ezért csak havonta egyszer, vagy háromhetente tudunk próbálni, de ilyenkor mindig egész napos gyakorlást tartunk. - Most éppen milyen fellépésre készülnek? - Június 13-án Balatonaligán lesz koncertünk, illetve a július 20.-ai balatonkenesei Kapunyitón is fellépünk. - Miért éppen Balatonkenesét választották a zenekar „székhelyének”? - Most már egy ideje Keneséhez tartozunk. A fõ ok az volt, hogy itt kaptunk támogatást, és helyet a próbáinkhoz. - Van a zenekarnak „utánpótlása”? - 2 éven át tanítottunk gyerekeket, de sajnos ezt abba kellett hagynunk. - Nehéz feladat megtanulni játszani ezen a hangszeren? - Ez általában személyektõl függ. Van, aki már az elsõ órákban ráérez, de van, aki nehezebben birkózik meg vele. Az alapja, hogy a jobb és bal kezet teljesen külön kell választani. A beszélgetés végén halhattunk néhány népdalt, amit nagy örömmel játszottal el nekünk. Goór Júlia diákújságíró
Értéket fogadtunk örökbe
A Soós- hegyen
Balatonkenese városa otthont adott a zenepedagógusokból álló hat tagú Pannónia citerazenekarnak, melynek alapítója az én nagypapám, id. Károlyi László volt. Apukám és nagynéném is játszottak gyermekként ebben az zenekarban. Nagyszerû érzés volt beszélgetni a zenészekkel, akik tisztelettel és szeretettel emlékeznek a nagypapámra, aki 1982-ben elindította õket a zenélés útján. Nagyon örülök, hogy gyakran találkozhatunk a zenészekkel és citeramuzsikájukkal a Kultúra Házában, ahol gyakorolnak, és a kenesei gyerekeket is fogják tanítani. Bollók Attila, a zenekar vezetõje a beszélgetés során elmondta, hogy fontos szerepet kívánnak vállalni Kenese kulturális életében. Számíthatunk szereplésükre a már megszokott rendezvényeinken, sõt olyan rendezvényben is gondolkodnak, aminek központi szereplõje a citera. Arra a kérdésre, hogy honnan szerzik be a hangszereiket, minden szem a zenekar egyik tagjára szegezõdött. Cservák József készíti saját kezûleg a hangszereket. A beszélgetés végén jó néhány dalt meghallgathattunk, és nem tagadom, hogy megtetszett nekem ez a csodálatos népi hangszer. Károlyi Lili diákújságíró
Egy szép tavaszi szombaton felgyalogoltam a Soós-hegyre. Leültem a kilátó melletti padra, és gyönyörködtem a csodálatos kilátásban. A szemem megakadt egy szép nagy akácfán, amikor láttam, hogy zöld levelein átszûrõdik a nap halovány sugara. Gyönyörû összhangban volt a fa kétféle színe. A szép világoszöld levél a fehér virágokkal! Lehet, hogy másnak ez fel sem tûnik, de én újságírónak készülök, ezért észreveszem ezeket az apróságokat. Egyre csak telt-múlt az idõ, és én csak néztem a fákat, a gyönyörû tátorjánt, a Balatont, a naplementét, az aranyhidat. Ahányszor csak tudok, felmegyek a Soóshegyre, és ott mindig valami új csoda vár rám! A kedvenc helyem, mert itt mindenben csak a jót látom és a szépet! Itt sohasem vagyok szomorú! Ezen a helyen csak csoda van és látnivaló, és akár vissza lehet emlékezni a régi életre, amirõl Laci bácsi a Tájházban mesélt. Meg lehet nézni a Tatárlikakat, a ritka tátorjánt! De ha valaki csak egy kicsit egyedül szeretne lenni, vagy egy kis csodára vágyik, vagy szép kilátást szeretne látni, erre ez a legjobb hely! Itt csak jót talál! Mindenki olyan gyakran látogasson el a Soós- hegyre, amennyiszer csak tud! Sarkadi Anna diákújságíró
Balatonkenesei Hírlap
2013. május
17
Kis Balatonkenesei Hírlap
Interjú Oláh Gergõvel Fotó: Zoltán Kincsõ
A Tátorján Fesztivál keretén belül településünkön koncertezett, s ebbõl az alkalomból interjút készítettünk a híres Oláh Gergõvel, aki 2012-ben volt az X – FAKTOR gyõztese volt. Gergõ e sztár, egyben két gyerekes családapa. Elõszeretettel fogadta kérdéseinket, és nagyon kedves volt velünk. Szereti a közönségét és kedveli a gyerekeket. - Már gyerekkorodban is énekes szerettél volna lenni? (Sarkadi Anna diákújságíró) - Bizony, már hat éves koromban tudtam, hogy énekes szeretnék lenni! - A sok koncert mellett van idõd a családodra is?(Károlyi Lili diákújságíró) - Hétköznap többet tudok velük foglalkozni, mert általában hétvégén hívnak meg vagy kérnek fel, hogy énekeljek!
- Hogy hívják a gyerekeidet? (Károlyi Lili diákújságíró) - A lányom Karla, a kisfiamat pedig Denis Bencének hívják. - Szeretsz énekelni? (Kertai Valentina diákújságíró) - Természetesen nagyon szeretek! Az éneklés életem egyik fõ értelme, és nem tudnám elképzelni, milyen lenne az élet éneklés és zene nélkül! - A gyerekeidnek is szoktál énekelni? (Sarkadi Anna diákújságíró) - Szoktam bizony, sõt õk is szoktak nekem, természetesen a gyerekeim is szeretnek énekelni! - Van még más hobbid is az éneklésen kívül? (Zoltán Hargita diákújságíró) - Igen, van, de mostanában nincs mindenre idõm! A jövõben mindenképpen idõt fogok szakítani a sportolásra, az úszásra, és többet szeretnék majd a természetben lenni!
A vihar és muzsikus társa
Apróságok az állatkertben
Május 18-án Sóly környékén vihar készülõdött. A szél tombolt, az ég sötét lett a szürke felhõktõl. Teljes erõvel zúdult a lakosok fejére a rengeteg víz, a Séd patak megduzzadt, az esõvízgyûjtõ tartályok-amelyek közel 100 literesek-, megteltek. Az idõjárás miatt a tücskök megkergültek. A mi házunkba is betévedt egy kis muzsikus, aki akaratunk ellenére ciripelt egész éjjel. Másnap reggel a tücsök eltûnt, a szél még fújt, de a viharnak nyoma se maradt. Pfiszter Csenge diákújságíró (Sóly)
A budapesti állatkertben újabb kisállatok születtek. Az újszülött oroszlánok még csak anyjukat nyaggatják, és a sarokban fekszenek, de a látogatók már most elõszeretettel ragadnak le az Afrika háznál. Az elefánt ház is új kislakóval bõvült. A vízilovak mellett már három elefánt tanyázik. Asha a még csak pár hónapos kiselefánt anyjával együtt külön él apjától. Az apuka szinte percen ként megpróbálkozik végre kicsinye közelébe férkõzni. Most már az elefánt ház elõtt is kígyózó sorok állnak. De nem csak Asha és akis oroszlánok szórakoztatják a vendégeket. A gorillák között is talál ható egy csöppség. Bár Bongó már lassan három éves még szülei gondoskodására szorul. Már most tisztán látszik, hogy õk lesznek az odaérkezõk kedvencei. Károlyi Lili diákújságíró.
Új családtag Május 9-e egy átlagos reggelnek indult, mikor megcsörrent apa telefonja. Gratulált és megkérdezte, hogy minden rendben van-e, hogy egészséges-e. Mi már akkor sejtettük mi történt. Apa csak ennyit mondott: megszületett Lili, az unokatestvéretek! Nagyon örültünk, és már azt tervezgettük, hogy mikor nézzük meg. Engem egy kisbaba születése mindig feldob, fõleg hogyha családtag! Tökéletesen indult a napunk! Egy új jövevény érkezése egy családnak csodás érzés, hiszen egy újabb szeretni való kisgyermek, akit tisztességesen felnevelhetnek, támogathatják mindenben és együtt örülhetnek, sírhatnak vele. Nekem nincs kistestvérem, de már sejtem milyen érzés az, amikor már eggyel többen vagyunk a családban. Remélem minden rendben lesz a csöppséggel, boldog lesz, sok lehetõsége lesz majd az életben, és sokat lesz majd a családjával. Goór Júlia diákújságíró
Erdei iskola Balatonfõkajárról és Csajágról az 5. osztályosok Pénzesgyõrbe mentek erdei iskolába 4 napra. A gyerekek sok programba vehettek részt. Elsõ napon túrázni indultak a Cuha-völgyébe. Másnap kenyérsütés, íjászat és számháború színesítette a napot. Harmadik napon túrázni voltak az erdõben, amin nagyon elfáradtak. Az utolsó nap rosszul indult, mert pár gyerek megbetegedett. Ennek ellenére nagyon jól érezték magukat! Kertai Valentina diákújságíró
Balatonkenesei Hírlap
18
2013. május
CSÍZIÓ
Május 21. - Június 22. (Pünkösd hava - Szent Iván hava) Május 25.: Orbán napja - I. Urbanus pápa 220-230 között uralkodott. Állítólag õ rendelte el, hogy a misekelyhet nemesfémbõl készítsék. Orbánt a szõlõmûvesek, kádárok, kocsmárosok választották védõszentjüknek. Szobrot, kápolnát emeltek a szõlõhegyen tiszteletére. Ha neve napján szép idõ járja, szobrát felvirágozzák, ha fagyot hoz, kõvel dobálják, megpálcázzák, leköpdösik. - A méhek, az új méhcsaládok rajzásának ideje, ezért nevezik Orbán bogarainak a méheket. Sok helyen azt tartják, hogy ez a „fagyosszentek“ utolsó napja, tehát utána nagyon hideg már nem lesz. - A Balaton - felvidéken nem volt számottevõ kultusza Orbánnak sem. Idõjárási regula fûzõdött a „fagyosszentekhez”. Sok helyen, amíg ezek a napok el nem múltak, nem rakták el a palántákat. Egyébként Zsófia után (május 15.) már a tartós, jó idõben bíztak. A Káli-medencében és Szentgálon csak a fagyosszentek után ültették ki a paprika és paradicsom palántákat. Mindszentkállán azt mondták, hogy ma „Orbán leszállt a kemencérõl“, már nem fagy le a krumpli szára, azaz nem kell félni a hidegtõl. Általános vélekedés volt, hogy Orbán után fel lehetett venni a nyári vászongatyát. Május 30.: A Szent Jobb megtalálásának emléknapja - Államalapító és törvényalkotó szent királyunk kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett. Országos tisztelete ezen alapul. Június 8.: Medárd napja - Szent Medárd püspök (+545) a legenda szerint egy „ünneprontó“ társaságot, mely a táncolást a püspök intésére sem hagyta abba, úgy kergetett szét, hogy 40 napos esõt imádkozott a nyakukba. Ennek köszönhetõen lett a gazdák, kertészek patrónusa. A Medárd napi esõzés a tengeri eredetû légtömegek beáramlásával magyarázható. - Európában és szerte a magyar nyelvterületen idõjárási regulák fûzõdnek Medárdhoz mind a mai napig. Ha nem esik az esõ, 40 napos szárazságra lehet számítani. Tehát vagy a szõlõ és a
gyümölcs vagy a széna és a búza sínyli meg. Csopakon Medárd, Eszter (máj. 24.) és Margit (jún. 10.) napjait „mérges napoknak“ mondták, mert valami kedvezõtlen idõjárási esemény veszélyeztethette a termést. Június 10.: Margit napja - Népiesen azt mondták, „retkes“, mert nagyon jó ez a nap a retek, a káposzta vetésére, különösen, ha esõs. Városlõdön úgy tudták, hogy a Margit napi esõtõl megkukacosodik a dió. Június 11.: Barnabás napja - A szénakaszálás elsõ napja, gyógyfüvet is szedtek ezen a napon, pl.: kamillát. Június 13.: Páduai Szent Antal napja - A legnépszerûbb ferences szent, aki a XII.-XIII. században élt, akit az elveszett ügyek és elveszett tárgyak, a reménytelen esetek patrónusának tartanak. A gyermek Jézust karján tartó ábrázolása, amelynek látomása szolgált alapul, képként vagy szoborként még ma is nagyon sok helyen megtalálható. Tisztelete a XVII. században lett általánossá, nemcsak Európában, hanem a magyar nyelvterületen is. Június 15.: Vida napja - A nyarat jelenti, a szántóföldi növények befejezik növekedésüket, az érés idõszaka következik. Június 22.: A nyári napforduló napja - A Ráktérítõ fölé ezen a napon ér a zenitelõ nap. Ez a dátum eltolódhat 1 nappal, (jún. 21.), ez a csillagászati nyár kezdete, ezen a napon a leghosszabb a nap égen megtett útja. Forrásmunkák: S. Lackovits Emõke: Az egyházi esztendõ jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton-felvidéki falvakban; Napról napra kiadja a Pedellus BT. Debrecen Pulai Istvánné
Strandi kedvezmények A képviselõ-testület az alábbi kedvezményeket biztosítja: - 6 éves korig ingyenes belépés - Pilinszky János Általános Iskola tanulóinak a belépés ingyenes (diákigazolvány felmutatása mellett!) - A helyi állandó lakosoknak 50%-os kedvezmény a napijegy árából (lakcímkártya felmutatása mellett!) - a 70 év feletti nyugdíjasok számára 100% kedvezmény A strandok nyitva tartási ideje: 2013. május 18-tól szeptember 08-ig.
Felnõtt
Vak Bottyán strand Bezerédj strand Bercsényi strand Lido strand napi heti havi napi heti havi napi heti havi napi heti havi 550,- 2.750,- 11.000,- 450,- 2.250,- 9.000,- 450,- 2.250,9.000,- 350,- 1.800,- 7.000,-
Kedvezményes Délutáni felnõtt (17-19 h) Diák, nyugdíjas
250,-
Kedvezményes Délutáni diák, nyugdíjas (17-19 h)
200,-
350,- 1.750,-
250,8.750,-
300,200,-
250,1450,- 6.000,-
300,- 1.450,200,-
250,6.000,- 300,- 1200,- 4.000,150,-
2013. május
Balatonkenesei Hírlap
19
Szociális Szolgáltató Intézmény infrastruktúrájának fejlesztése Balatonkenese Város Önkormányzata a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program támogatási rendszeréhez pályázatot nyújtott be a „Területi Szociális Szolgáltató Intézmény infrastruktúrájának fejlesztése” címmel 2009. decemberében. A pályázat 90 %-os támogatási intenzitás mellett 58.696.573,- Ft vissza nem térítendõ támogatásban részesült. A projekt összköltsége jelenleg 69.798.703,- Ft.. A megvalósításhoz szükséges önerõt ami 10 % a három önkormányzat együttesen – pályázati tartalom arányában – biztosította a költségvetésében. A pályázat teljes körû lebonyolítását gesztorként, Balatonkenese Város Önkormányzata vállalta. A projekt keretében a Balatonkenese város és a mikro térségében elhelyezkedõ települések által életre hívott Balatonkenese, Balatonfõkajár, Balatonvilágos, Csajág, Küngös Intézményfenntartó Társulás által mûködtetett Területi Szociális Szolgáltató Intézmény Balatonkenesén, Balatonfõkajáron és Csajágon használt, egyébként az önkormányzatok tulajdonában álló épületek kerültek felújításra. A támogatás elnyerésérõl 2010. március 30-án kaptuk meg az értesítést. A támogatási szerzõdés aláírására 2010. augusztus 30-án került sor, amelyben a megvalósítás határideje 2011. december 31. volt A támogatási szerzõdés két alkalommal került módosításra, az utolsó határidõ 2013. május 30-ra módosult. Az építési munkálatok megkezdéséhez a kivitelezõknek az építési területek átadására a sikeres közbeszerzést követõen 2013. január 28-án került sor. A projektben az alábbi fejlesztések valósultak meg: Balatonkenese: A Területi Szociális Szolgáltató Intézmény eddigi székhelyén a Fõ u. 43. szám alatt használt épületben 98 m2-en elhelyezkedõ helyiségekben történt a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátás. A nappali ellátás – Idõsek Klubja - a telephelyen a most átalakított Táncsics u. 20. szám alatti épületben történt. Itt 120 m2-en valósult meg az idõsek nappali ellátása. Az épület a település központjában, az önkormányzat tulajdonában lévõ 753 m2-es telken van. Tekintve, hogy a székhely a Városgondnoksággal közös épületben mûködött, ami távolabb van a központtól, ezért indokolt volt az inkább centrumban lévõ, kizárólagosan az intézmény által használt, az összes közintézményt könnyen megközelíthetõ (orvosi rendelõk, könyvtár, mûvelõdési ház, polgármesteri hivatal, posta, óvoda, iskola, rendõrség) pontra helyezni. Az intézmény szolgáltatásainak egy épületben történõ koncentrációját indokolja továbbá a költséghatékonyabb mûködésmód, valamint a munkaerõ jobb kihasználása.
A projekt eredményeképpen a tetõtér beépítéssel 154 m2en kialakított helyiségekben valósulnának meg a székhelyen ellátott szolgáltatások azaz a gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, házi segítségnyújtás és az étkeztetés adminisztrációs teendõi. A földszinten a korábban használt 120 m2 bõvült 38 m2-nyi pihenõ, foglalkoztató helyiséggel ahol továbbra is az idõsek nappali ellátása zajlik majd, valamint az elõtér, lépcsõház is kialakításra került, amelyben kényelmes, mozgáskorlátozottak számára is használható lépcsõ található. Így összesen 312 m2-en történik a szociális és gyermekjóléti alapellátások és a nappali ellátás biztosítása. A felújított és bõvített intézményben szükségessé vált a megnövekedett terület megfelelõ szintû bebútorozása és felszerelése a rendelkezésre álló eszközökön kívül, amelyet szintén a pályázati forrásból lehetett biztosítani. Az épület mûszaki átadására május 15-én került sor. Balatonfõkajár: Az intézmény által használt, a polgármesteri hivatalhoz hozzáépült 13 m2-es, külön bejáratú iroda elé egy 6,3 m2-es elõtér, illetve váró kapcsolódik, amelybõl egy 5,77 m2 területû mozgáskorlátozottak számára is használható vizesblokk nyílik. A váróhelyiségbõl egy ajtón keresztül a polgármesteri hivatalba is be lehet jutni. Az épület megközelíthetõsége mozgáskorlátozottak számára többszörösen is akadályokba ütközött. Az irodába az udvarról nyílt az ajtó, váróhelyiség nem volt. Az irodában meglévõ eszközállomány minimális volt, az iroda parketta burkolata több helyen hiányos, lyukas volt. Az épületrész felújítását követõen megoldódott az akadálymentesítés és a klienseket is megfelelõ módon tudjuk fogadni a helyiségben, ahol a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás és házi segítségnyújtás adminisztrációs tevékenységeit és az ügyfélfogadást látjuk el. Csajág: Az intézmény szolgáltatásait a polgármesteri hivatalban található jegyzõi irodában, a számítógépet és a tárolásra alkalmas bútorokat tekintve is nem kizárólagos használattal (jegyzõ, dolgozók) láttuk el. A projekt eredményeképpen a rendelkezésre álló terület 72 m2-re nõtt a régi iskolaépület felújítása nyomán, amely nagyon rossz, romos állapotban volt és raktárként funkcionált. Kialakításra került az épületben egy 41,5 m2-es klubhelyiség, 7 m2-es iroda, 8,6 m2 elõtér, váró, 10,9 m2-es mozgáskorlátozottak számára is használható vizesblokk és egy 3,8 m2es teakonyha. Az épület akadálymentesen is megközelíthetõ. Az épület teljes bútorzata és felszerelése is a projektben szerepelt.
20
Balatonkenesei Hírlap
2013. május
„ISKOLAI SZOCIÁLIS-MUNKA ÉS MENTÁLHIGIÉNÉS SEGÍTÕ HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE A KELET-BALATONI KISTÉRSÉGBEN” CÍMÛ TÁMOP 5.2.5./A-10/2-2010-0036 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PÁLYÁZATI PROGRAM Karógörbítõ Klub A Kelet- Balatoni Térség Önkormányzati Társulása a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ szervezésében:
PÓTVIZSGÁRA FELKÉSZÍTÉS! KEDVES SZÜLÕK, PEDAGÓGUSOK! A Karógörbítõ Klubban a gyerekeknek lehetõségük van egyéni és/vagy kiscsoportos foglalkozás keretében felkészülni a pótvizsgára. Fõként idegen nyelvi és természettudományos tantárgyakból készítjük fel az általános iskola felsõ tagozatos diákjait. A szolgáltatás 2013. július hónap végétõl indul, a gyermekek felkészülését pedagógus végzettségû munkatársak segítik. A SZOLGÁLTATÁS TÉRÍTÉSMENTES! A szolgáltatást elsõsorban a hátrányos helyzetû gyermekek részére kínáljuk. Jelentkezni a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központban lehet (Balatonalmádi, Baross G. u. 32.), valamint a következõ e-mail címen: [email protected] A jelentkezéshez szükséges adatok: a jelentkezõ gyermek neve, a szülõ neve és elérhetõsége, a tantárgy megnevezése. Bõvebb felvilágosítást kérhetnek: Csonka Gabriella munkatárstól az alábbi telefonszámon: 88/542-553, és a 88/542-551-n hétfõtõl - csütörtökig 8.00 - 16.00-ig óra között, pénteken pedig 8.00- 12.30-ig óra között. Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társulása 8196 Litér, Álmos u. 37. Tel/fax: 88/598-020 E-mail: [email protected]
2013. május
Balatonkenesei Hírlap
21
100 forintos hirdetések ÁLLÁST KERES Leinformálható, 61 éves nõ idõs vagy beteg hölgy ápolását, gondozását vállalná. 06-20/573-53-15 KIADÓ LAKÁS/ALBÉRLET/CSALÁDI HÁZ KERES, KÍNÁL 3 vagy 4 szobás jó állapotú, bútorozott házat keresünk elsõsorban hoszszú távra, de csak a nyári idõszak is érdekelne. Tel: 06302110252 HAJDÚSZOBOSZLÓN 2 SZOBÁS LAKÁS NYARALÁS-ÜDÜLÉS CÉLJÁRA 1-2 HÉTRE KIADÓ. a LAKÁS TELJESEN FELSZERELT, ÖSSZKOMFORTOS. FÜRDÕTÕL 10 PERC-KÖZPONTBAN. TEL:06-30/470-13-21 Kiadó üzlethelyiséget keresek (elsõsorban) Balatonkenese központi részén, kb. 12 m2 körülit, kézmosási lehetõséggel. Ajánlatokat a 06-30/516-1651-es számra kérek. Eladó Balatonfûzfõ Gyártelepen 8. emeleti, erkélyes, balatoni panorámás felújított garzonlakás, erkély felõl hõszigetelt nyílászáróval, alacsony rezsivel, az épületben két lift üzemel. Irányár: 5,4 millió Ft. További részletekért érd.: 0620 470 7557 Garázst bérelnék Balatonkenesén 06 30 43 21 655 Dr. Németi Sándor ADÁS/VÉTEL Eladó készételes, húsos álló hûtõk, mélyhûtõ láda, ezerliteres két ajtós üveges hûtõ, pizza kemence, vasalógép, 40 db kárpitozott éttermi szék asztalokkal, virsli fõzõ, gyros sütõ, saválló asztalok, nagy konyhai saválló mosogatók, söntéspult, mérleg, evõeszközök, összecsukható pingpong asztal, dagasztó gép, nagyüzemû konyhai gép sok tartozékkal, hûtõkamra, melegen tartó pult, nagy konyhai gép 4 égõs gáztûzhely, salátás kocsi, 80 x 80-as asztalok, szanetlik, automata kávéfõzõ. Érd: 0630319-5566 Eladó 2mx90m-es szivacsos heverõ. Irányár: 11.000 Ft Tel:06-30/240-23-62 Eladó 10 alkalmas teniszbérlet. (14.400 Ft-os) Irányár: 7.000 Ft Tel:06-30/240-23-62 Eladó Samsung Tv 10.000 Ft, Gáz tûzhely két égõs 10.000 Ft, jó állapotú 150 L-es hûtõ 10.000 Ft, szekrény 2 ajtós új 10.000 Ft, heverõk 5db ágynemûtartós 8000Ft/darab. Érd. Balatonkenese Balatoni út 18 Tel: 06-20/237-21-37
FÜLEP ISTVÁN Távközlési üzemmérnök televízió javítás Tel.: 06 20 419-3023
2 éves lablador kan kutyus, fekete színû ingyen elvihetõ. Tel: 06-30/916-72-42 tömör fából készült, régi stílusú, elõszobai álló tükrös szekrényke. Irányár: 15.000 Ft,jól mûködõ, szépséghibás Whirpool automata mosógép. Irányár: 20.000 Ft,alig használt IKEA írószekrény, 3 fiókkal és lenyitható asztallappal. Irányár: 30.000 Ft, egyedi faragású, cseresznye-, dió- és egyéb nemes fából készült étkezõgarnitúra, 6 db faragott támlás székkel, falra szerelhetõ polccal. Irányár: 240.000 Ft, 1985-ös évjáratú, friss mûszakival rendelkezõ, fehér VW Polo típusú személygépkocsi, 4 db téli gumival és eredeti dísztárcsával. Irányár: 120.000 Ft, jó állapotú, fordított ozmozisos rendszerû, pult alatti víztisztító berendezés tartalék szûrõvel. Irányár: 80.000 Ft, alig használt gyümölcscentrifuga. Irányár: 8.000 Ft. Érd.: 0670 279 7732 120 éves szerkények: Ónémet nõi íróasztal, 1 dohányzó asztal, 2 db nagy gázpalack, 1 gyermek homokozó-fürdõmedence kék kagyló alakú újszerû állapotban, 3 db Thonett karosszék-4 db tölgy rusztikus ebédlõ szék új állapotban, villanymotorok 500-1500 W-ig, 380 voltosak eladók. Érd: Balatonkenese Kossuth u 38/A Bontott betontömbök, építkezéshez ingyen elvihetõ. Tel.: 06-20/573-53-15 SZOLGÁLTATÁS/VÁLLALKOZÁS PEDIKÛR, MANIKÛR, TERMÉSZETES KÖRÖMFESTÉS-DÍSZÍTÉSSEL IS, GÉL LAKKOZÁSOS TARTÓS KÖRÖM FESTÉS-DÍSZÍTÉSSEL IS, KÖRÖMHÖZ ILLÕ ÉKSZERKÉSZÍTÉSSEL. KÉRÉSRE HÁZHOZ MEGYEK! Érd: 06/30/214-1000 Nõi, férfi, gyermek fodrászat; Kéz és láb ápolás, kozmetika- Hotel Marina Portban. Igény esetén házhoz megyek: Zimmermann Szilvia Tel: 06203635780 PARTY PIZZÉRIA PIZZA HÁZHOZSZÁLLÍTÁS 32 CM 950 FT-TÓL. TEL: 06/30/516-0076 Szolgáltató Kft vállalja kertgondozását Balatonkenese és 30 km-es vonzás körzetében. Tel:06-30/240-23-62 Családi vállalkozás vállal kertészeti munkákat, úszómedence karbantartást, referencia munkákkal. Tel: 06-30/ 916-72-42 Hotel Vivien Balatonakarattyán nyári munkára keres felszolgálót, szakácsot és kertészt! Érd: 88-481-683, 0670-312-9119
PARTY PIZZÉRIA PIZZA HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS 32 CM 950 FT-TÓL TEL: 06/30/516-0076
Balatonkenesei Hírlap
22
KÖZÉRDEKÛ TELEFONSZÁMOK:
A Polgárõrség telefonszáma: 06 30 621 5871 Ha aktuális szabálytalanságot észlelnek, a közterület-felügyelõk a következõ számon hívhatóak hétvégén is: 06 30 225 94 45. Városgondnokság elérhetõsége: 06 88 481 650, mobil: 06 30 320 51 02 *** Hulladéktömörítõ címe: Balatonkenese, Dózsa György út végén. 2013. március 5-tõl augusztus 31-ig keddtõl-péntekig 07-15 óráig - szombat: 07-13-ig vasárnap és hétfõn: ZÁRVA Csak zöldhulladékot illetve kommunális hulladékot lehet beszállítani. Átvételi díja: 3175 Ft/m3
2013. május
Közérdekû információk A Polgármesteri Hivatal címe: Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1. e-mail: [email protected] web: www.balatonkenese.hu ☎(88) 481-088, (88) 481-087 Fax: (88) 481-741 Az Igazgatási Csoport és a Pénzügyi Csoport ügyfélfogadási ideje: Hétfõ, szerda: 8–15.30 Péntek: 8–12 A Mûszaki Csoport ügyfélfogadási ideje: Hétfõ, péntek: 8–12 Szerda: 8–15.30 A polgármester ügyfélfogadási ideje: Kedd: 8–12 A jegyzõ ügyfélfogadási ideje: Szerda: 8–12 A Küngösi kirendeltségen: Kedd: 8–12 A Pénzügyi Csoportnál a pénztári órák idõpontja: Hétfõ: 9.30–12 és 13–15 Szerda: 9.30–12 és 13–15 Településrészi Önkormányzat Balatonakarattya, Iskola u. 6. Képviselõi fogadóóra: minden pénteken 16-17 óra között
LAPZÁRTA: JÚNIUS 10. BALATONKENESEI HÍRLAP
Balatonkenese Város Önkormányzatának havilapja Polgármester: Tömör István Alapító szerkesztõk: 1913 - Czakó Gyula 1990 - Kürthy Lajos - Taródi Flink Kornél Szerkesztõség: Közmûvelõdési Intézmény és Könyvtár 8174 Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. Tel./fax: 88 594 500; e-mail: [email protected] www.balatonkenese.hu Felelõs szerkesztõ: Gyõrfi Károlyné Olvasószerkesztõ: Márkus Zoltán Készült: Tradeorg Nyomda, 8184 Balatonfûzfõ-gyártelep
Változás!
ORVOSI ÜGYELET: BALATONALMÁDI, PETÕFI SÁNDOR U. 2-4. TEL.: 88/412-104
Háziorvosi ellátás: Balatonkenese, Táncsics u. 3. 1. sz. körzet: Dr. Németi Sándor ✆(30) 432-16-55 Rendelõ tel.: ☎(88) 481-340 Rendelési idõ: Hétfõ-kedd: 12.30–16 Szerda, csütörtök: 8–12 Péntek: 8–11 2.sz. körzet: Táncsics u. 3. Dr. Détár Bianka ✆(30) 98-94-302 Rendelõ tel.: ☎(88) 769-155 Rendelési idõ: Hétfõ: 10.30–12 Kedd: 8–10.30 Szerda: 14–16 Csütörtök: 12–14 Péntek: 10.30–12 Balatonakarattya, Szent I. tér 1. Dr. Détár Bianka ✆(30) 98-94-302 Rendelõ tel.: ☎(88) 769-155 Rendelési idõ: Hétfõ: 13.30–16 Kedd: 13.30–15.30 Szerda: 12–13 Csütörtök: 8–10 Péntek: 8.30–10 Gyermekorvosi körzet: Balatonkenese, Óvoda u. 8. ☎ 70/ 315-7965 Dr Meláth Viola H: 10 - 12 h-ig K: 13 - 15 h-ig Sze: 10 - 12 h-ig Cs: 13 - 15 h-ig P: 10 - 12 h-ig Tanácsadás: K: 12 - 13 h-ig Cs: 12 - 13 h-ig Balatonakarattya, Szent I. u. 1. ☎ 70/315-7965 Dr Meláth Viola H-K-Sze-Cs-P: 8-9 h-ig
Fogorvosi körzet: Elõzetes bejelentkezés alapján Balatonkenese, Óvoda u. 8. Dr. Thury Vivien ☎(88) 491-683 Rendelési idõ: Hétfõ, csütörtök: 13–18 Szerda, péntek: 8–12 Változott rendelési idõ: Kedd, 8-13 Tátorján Gyógyszertár: Balatonkenese, Balaton u. 57. ☎(88) 481-283 Hétfõ-péntek: 8–17 Állatorvos: Balatonkenese, Gyógyszertár u. 2. Dr. Zoltán Levente ☎(70) 436-5079 Hétfõ-péntek: 17–19 Területi Szociális Szolgáltató: Balatonkenese, Fõ u. 43. ☎(88) 482-943 Szakápolói szolgálat Balatonkenese, Táncsics M. u. 16. ☎(06-20) 9508-805, (06-70) 379-0429 Városgondnokság Balatonkenese, Fõ u. 43. ☎(88) 481-650 Óvoda Balatonkenese, Balatoni u. 63. ☎(88) 574-802 Balatonakarattya, Bakony u. 7. ☎(06-30) 330-9992 Iskola Balatonkenese, Bajcsy Zsilinszky u. 10. ☎(88) 481-844 honlap: www.pilinszkyiskola.hu e-mail: [email protected] Kultúra Háza: Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. ☎(88) 594-500 e-mail: [email protected] Tourinform Iroda: Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. ☎(88) 594-645 Nyitva tartás: Hétfõ-péntek: 9–15 e-mail: [email protected] Könyvtár: Balatonkenese, Táncsics M. u. 22. ☎(88) 574-980 e-mail: [email protected] Nyitva tartás: Hétfõ: 14–18 Kedd, csütörtök: 10–16 Péntek: 14–18; Szerda: 13–16 Tájház: Balatonkenese, Kossuth u. 6. ☎(06-30) 8371-853 Nyitva tartás: keddtõl szombatig: 10–12; 14–16. Könyvtár, Közösségi Ház: Balatonakarattya, Iskola u. 6. ☎(06-30) 571-1947 Nyitva tartás: Hétfõ-szerda-péntek: 10–14 Idõsek Klubja: Balatonkenese, Táncsics M. u. 20. Nyitva tartás: Hétfõtõl–péntekig 7.30–16 Sportcsarnok: ☎(88) 06-30-275-9359 Rendõrség: Balatonkenese, Bajcsy-Zs. u. 2-4. ☎(88) 584-970, 584-971 Vízirendõrség: Siófok, ☎(84) 310-712 Vasútállomás: ☎(88) 481-017 (akarattyai vonatközlekedésrõl is információ itt)
EON: Veszprém, Kossuth L u. 1-2.. ☎(40) 444-000 Mûszaki hibabejelentés: ☎(36-80) 301-301 DRV ZRt. Ügyfélszolgálat Siófok ☎ 06 40 240-240 Gázmûvek: Veszprém, Mártírok útja 9. ☎(88) 423-278 POSTA: ☎(88) 481- 300 Református Lelkészi Hivatal: Táncsics u. 13. ☎ (88) 481 348 Római Katolikus Plébánia Hivatal: Táncsics M. u. 10. ☎ (88) 481- 146