A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001
Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára
hely
unka m t t e t n e l beje
egészség jövokép ˝
megbecsülés
együttm˝uködés
, n e s o l Fele ˝ yesen, n é m d ere n a s o g á s n o t z bi Az ipart érintő munkaügyi ellenőrzések adatai alapján, sajnos az élen állnak a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok. Ennek egyik leggyakoribb oka a minimálbér, a garantált bérminimum, valamint a bérpótlékokra vonatkozó törvényi szabályozás pontos ismeretének hiánya. Sok a bizonytalanság az új vagy kevésbé ismert foglalkoztatási megoldásokkal, például a behívásos munkavégzéssel kapcsolatban is. E tájékoztató célja, hogy hozzájáruljon az ismerethiányból, bizonytalanságból adódó jogsértések számának csökkentéséhez.
Garantált bérminimum és „minimálbér” A hétköznapi szóhasználatban egyszerűen csak „minimálbérnek” nevezett, kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályok pontos ismerete egyaránt érdeke a munkavállalónak és a munkáltatónak is, ezért fontos a témához kapcsolódó alapfogalmak és a szabályozási háttér ismerete.
A kötelező legkisebb munkabérről szóló rendelet jelenleg a 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet, amely szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 98 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 22 560 forint, napibér alkalmazása esetén 4510 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 564 forint.
Az tehát önmagában nem alapozza meg a garantált bérminimum fizetési kötelezettséget, hogy a munkavállaló által betöltött munkakör középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez kötött, és önmagában az sem, hogy a munkavállaló rendelkezik ilyen végzettséggel, ha az általa betöltött munkakör azt nem követeli meg.
A 2012. július 1-jén hatályba lépett új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. tv. – Mt.) szerint fontos szabály, hogy a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, a munkaszerződés egyik kötelező tartalmi eleme pedig az alapbér, amelynek mindig el kell érnie a kötelező legkisebb munkabér összegét.
Az új Mt.-ben már nem szerepelnek a címben szereplő kategóriák, helyettük vezették be a „munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás” jogintézményét.
Az Mt. felhatalmazza a Kormányt arra, hogy a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal folytatott konzultációt követően rendeletben állapítsa meg, amelyet naptári évenként felül kell vizsgálni. A fenti rendeletben megállapított bérnél alacsonyabb összegű alapbér meghatározására tehát csak részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén van mód. A Kormányrendelet következő szakasza a garantált bérminimum fogalmát úgy határozza meg, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január elsejétől, havibér alkalmazása esetén 114 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 26 250 forint, napibér alkalmazása esetén 5250 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 656 forint.
Kiküldetés, kirendelés, átirányítás
A 2013. január 1-jétől hatályos szabályok alapján a munkáltató jogosult naptári évenként negyvennégy beosztás szerinti munkanapot, vagy háromszázötvenkét órát meg nem haladó időre munkavállalóit a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, más munkavégzési helyen, vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Bizonyos esetekben (a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig; gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli; hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén; a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította) a munkavállaló csak a hozzájárulásával kötelezhető más helységben végzendő munkára. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a munkavállaló az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződésében meghatározott alapbérre jogosult.
Behívásos munkavégzés
Garantált bérminimumot tehát annak a munkavállalónak kell fizetni, akit legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatnak. Ez a meghatározás (amely a minimálbért és a garantált bérminimumot szabályozó korábbi kormányrendeletekben is szerepelt) azonban kellően tág volt ahhoz, hogy különböző jogértelmezéseknek nyisson teret.
2012. július 1-jétől bevezettek egy Magyarországon eddig ismeretlen munkaügyi jogintézményt, a behívásos munkavégzést. Tekintettel a gépipar és a feldolgozóipar munkáltatóinak gyakorlatára, érdemes áttekinteni a behívásos munkavégzésre vonatkozó főbb szabályokat.
A garantált bérminimum megfizetése két feltétel egyidejű megléte esetén kötelező: az egyik feltétel, hogy a munkakör betöltése, amelyben az adott munkavállalót foglalkoztatják, középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve. Ezt előírhatja jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály illetve akár a munkáltató saját rendelkezése is. Itt fontos megemlíteni, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabálynak az Mt. szerint a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak az Mt. 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata minősül. A másik feltétel, hogy a munkavállaló ténylegesen rendelkezzen is a fent meghatározott végzettséggel.
A félreértések egyik leggyakoribb forrása, hogy a munkáltató a kötelező legkisebb munkabér részének tekinti a munkavállalójának fizetett állandó bérpótlékokat vagy műszakpótlékot. Ez súlyos hiba, ugyanis alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni a munkaszerződésben, ennek pedig fogalmilag nem lehet része semmilyen bérpótlék, sőt az Mt. azt is kimondja, hogy a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – épp a munkavállaló alapbére.
Az Európai Unión belüli, tagállamok közötti kiküldetést, kirendelést, munkaerő-kölcsönzést az Európai Parlament és a Tanács a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő, kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelve szabályozza. A kiküldetéssel kapcsolatos egyik leggyakoribb szabálytalanság a nem megfelelő minimálbér fizetése, az irányelv alkalmazásában ugyanis a minimális bérszint fogalmát annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik.
Behívásos munkavégzés alapján (Mt. 193. § (1) – (2)) a legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesítheti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg. A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval, majd a feleknek ebben meg kell állapodniuk. A szabályozás értelmében a munkavállaló csak akkor köteles munkát végezni, ha a munkáltató erre kifejezetten utasítja (behívja), ám díjazást is csak a ténylegesen ledolgozott órák után kap. Természetesen, a munkaszerződésben meghatározott munkaidő tartamára a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli. A munkaidőkeret alkalmazása ebben a foglalkoztatási formában lehetőség, nem pedig kötelezően választandó. Mivel az Mt. 97. § (3) bekezdése szerint munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás), ezért ebben az esetben nincs akadálya a napi 6 órát meghaladó munkaidő-beosztásnak, a munkaidőkeretre, munka- és pihenőidőre vonatkozó általános szabályok betartása mellett. Munkaidőkeret alkalmazása nélkül azonban, behívásos munkavégzés esetén csak rendkívüli munkavégzés elrendelésével van lehetőség a napi 6 órát meghaladó munkavégzésre.
Felvilágosítási tevékenység a munkaügyi szabályok területén 2012-től kezdődően a munkaügyi hatóság immáron tájékoztatási, felvilágosítási tevékenységet is végez. A munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága és a kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek kiemelt feladata lett. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága felvilágosítást ad írásban (e-mail, levél formájában), illetve a honlapon (www.munka.hu) elérhető Munkaügyi Tudástár útján is.
, n e s o Felel˝ yesen, n é m d ere n a s o g á s n o t z i b A TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 azonosító számú, „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése”című kiemelt projekt céljaival összhangban a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei tájékoztatást, felvilágosítást adnak személyes megkeresés alapján a Hatóság hivatali helyiségében (ideértve a telefonon történő tájékoztatást is), illetve írásban (e-mail, levélformájában). A szükséges elérhetőségek megtalálhatóak a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjain, illetve a www.munka.hu oldalon. A TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 azonosító számú, „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzésfejlesztése” című kiemelt projekttájékoztató kiadványai az Európai Unió támogatásával és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának szakmai közreműködésével jöttek létre.
