A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja Augusztus 30. Tartalomjegyzék

AZ ŐRHALMI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ÉS A CSITÁRI TAGÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Ő rh al o m , 2013

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.

Tartalomjegyzék 1. Az óvoda adatai 2. Helyzetelemzés 2/1. Gyermekkép 2/2. Óvodakép 3. Az óvoda nevelés feladatai 3/1. Egészséges életmód alakítása 3/2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 3/3. Az anyanyelvi, az értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4/1. Személyi feltételek 4/2. Tárgyi feltételek 4/3. Az óvodai élet megszervezése 4/3.1. Napirend 4/3.2. Hetirend 5. Az óvoda kapcsolatai 6. Az óvodai élet tevékenységi formái 6/1.Játék 6/2. Mozgás Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

2


6/3. Verselés mesélés 6/4. Ének zene, énekes játék, gyermektánc 6/5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 6/6. Külső világ tevékeny megismerése 7. Munka jellegű tevékenységek 8. Tevékenységben megvalósuló tanulás 8/1. Játékban integrált tanulás 8/2.Mérés, értékelés, elenőrzés rendszere 9. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 10. Ünnepek hagyományok 11. Sajátos feladataink 11/1. Gyermekvédel 12. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere 12/1. Óvodánk írásos dokumentumai 12/2. Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése 13. A Pedagógiai Program eszközjegyzéke Legitimációs záradék

Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

3


1. A z ó vo da a da ta i Sz ék h el y óv od a nev e: Napközi Otthonos Óvoda Őrhalom Cím: 2671 Őrhalom Kossuth út 10. : 06 / 35 / 370 - 078 @ : oviorhalom @ syscon.hu Tagóvoda Csitár Cím: 2673 Csitár, Petőfi út 96. : 06/35/ 371-612 @:chikanistvanne @freemail.hu

Az ó v o d a f e n n t a r t ó j a : Őrhalom Község Önkormányzata Cím: Őrhalom Rákóczi út.1. : 06 / 35 / 370 – 001 Tagóvoda fenntartója Csitár Község Önkormányzata Cím: 2673 Csitár, Petőfi út 40-42 Iliny Község Önkormányzata 2675 Iliny ,Kossuth Út 17.

OM azonosító: 032061


4


1. Bevezető /idézet/ 2. Helyzetelemzés Őrhalom az Ipoly folyó mellet Szécsény és Balassagyarmat városok között dombokkal és hegyekkel ölelt sík területen fekszik. Gazdag néphagyományokkal, népszokásokkal rendelkező nógrádi falu.A székhelyóvoda Őrhalomban egy vegyes csoporttal működik. Az épület 2012-ben környezetbarát módon lett felújítva: hőszigetelés, műanyag nyílászárók, biztonságosan körbekerített udvar. Tárgyi feltételei: 2 csoportszoba (férőhelyek száma 25), felszerelt tornaterem, felújított konyha, tágas, parkosított udvar. Az intézményt látogató, helyből érkező gyermekek családi és anyagi háttere változatos, vannak kiegyensúlyozott családi légkörből jövő és problémás, hátrányos helyzetű óvodások is. A tagóvoda Csitár községben, Nógrád megye északi részén, Őrhalomtól 3 km-re, csendes, dombos vidéken található. Egy vegyes csoporttal, Csitárból, Ilinyből és Nógrádgárdonyból érkező gyerekekkel működik. Az óvodát látogató gyermekek többségében nehéz anyagi körülmények között, ingerszegény környezetben élnek. Egyre több a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű illetve a különböző fogyatékkal élő gyermek. Az óvoda épülete környezetbarát módon lett kialakítva: tiszta levegőjű környezet, nagyméretű, műanyag nyílászárók, szemkímélő világítótestek.Tárgyi feltételei: az óvodával közös,felújított épületben működik az Idősek Napközi Otthona, egy tágas, tolóajtóval kettéosztható csoportszoba ( férőhelyek száma: 25), épületen belül működő konyha, világos, jól felszerelt udvar.


5


Személyi feltételek Napköziotthonos Óvoda Őrhalom Óvodavezető /felsőfokú végzettség/ Óvodapedagógus /felsőfokú végzettség/ óvodai dajka /Szakközépiskola/ élelmezésvezető /élelmezésvezetési képesítés/ konyhai dolgozó /szakácsnő/

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Tagóvoda Csitár Tagóvoda vezető /felsőfokú végzettség/ óvodapedagógus /felsőfokú végzettség/ óvodai dajka /dajkaképző/


1 fő 1 fő 1 fő

6


2 / 1 . Gy e r me k k é p Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontkozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának.

2 /2 . Ó v od a k ép 2/2.1Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2/2.2 Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit ( óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszban ( a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 2/2.3 Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével ( ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek ellátását is). 2/2.4 Az óvodai nevelés az elepelvek megvalósítása érdekében gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről. A gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. 2/2.5 A nemzetiségekhez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikultúrális nevelésen alapuló integráció beépülését. 2/2.6 A hazájukat elhagyni készülő családok gyerekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.


7


A program készítője és felülvizsgálója az őrhalmi Napköziotthonos Óvoda és a csitári tagóvoda nevelőtestülete: Pilisiné Varga Anna intézményvezető Farkasné Marton Éva

óvodapedagógus

Chikán Istvánné Fábiánné Kollár Zita

óvodapedagógus óvodapedagógus

Programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, illetve a Köznevelési Törvény , a Nemzeti Etnikai Kisebbség és a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján készült. Átfogja az egész óvodáskor nevelő-személyiségfejlesztő munkáját.

3. Az óvoda nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskörű gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alalkítása - az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

3/1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek testi szükségleteinek kielégítése. A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi fejlődés biztosítása.


8


a) Feladatok:  A gyermekek gondozása,

testi szükségleteik,

mozgásigényük

kielégítése.  A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása.  A

gyermekek

fejlődéséhez

szükséges

egészséges

környezet

biztosítása.  A megfelelő életritmus és a helyes táplálkozási szokások kialakítása, a gyermekek mozgásigényének kielégítése. A gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakításánál figyelembe vesszük a családi szokásokat. Óvodába lépéskor a szülőkkel kitöltjük a személyiséglapot, amely tájékoztatást ad számunkra a gyermekek eddigi beszéd és mozgásfejlődéséről, az előforduló betegségekről, a családi nevelés jellemzőiről. A gyermekek nagy része hátrányos helyzetű és roma nemzetiségű. Ez meghatározza a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatainkat. A gondozási feladatok végzése közben kialakítjuk a bensőséges gyermek felnőtt kapcsolatot. A testápolás alkalmával a tisztálkodási eszközök használatát megismertetjük, naponta egyszer ebéd után fogat mosunk. Az roma nemzetiségi gyermekek az óvodában ismerkednek meg az angol WC használatával, a folyóvizes kézmosással, a fogmosással. Az ő esetükben differenciált egyéni bánásmódot alkalmazunk a tisztálkodási szokások kialakítására. A papírzsebkendőt a gyermekek számára könnyen elérhető helyen tartjuk. A család otthoni szokásainak alakításában, ízlésformálásában, szükség esetén besegítünk. Felhívjuk a szülők figyelmét a túl, illetve az alulöltöztetés veszélyeire, a réteges öltözködés fontosságára. Minden gyermeknek legyen váltóruhája, amit szükség esetén fel vagy levehet. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, és praktikus legyen, és ezt önmaguk is igényeljék. Az egészségügyi szokások pontos menetét a dajka nénivel megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. A fokozatosság


9

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Biztosítjuk a napi háromszori étkezést, amelyek azonos időpontban 3 órás időközökre elosztva, kulturált körülmények között zajlanak. A tízórai , az ebéd és az uzsonna kötött időtartamú, de figyelembe vesszük a gyermekek egyéni tempóját, szükségleteit. A reformétkezés elősegítése érdekében, a mindennapi étkezésben igyekszünk minnél több zöldséget és gyümölcsöt felhasználni. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermekek önállóvá válását. A korszerű táplálkozási szokások kialakítása érdekében alkalmanként vitaminnapot tartunk. Az ehhez szükséges nyersanyagokat a szülőktől kapjuk és a vitaminsalátát a gyermekek maguk készítik. A mindennapi mozgásigényük kielégítését a változatos udvari játékokkal, sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal és körjátékokkal biztosítjuk. Testi épségük védelme és a baleset megelőzése érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket. Az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése, karbantartása, a hibaforrások megszüntetése folyamatosan történik. Óvodánk udvarán nagyon sok a fa, amely megvédi a gyermekeket a nap káros hatásaitól. Télen is sokat tartózkodunk a szabadban, lehetőség szerint csúszkálunk, szánkózunk, hógolyózunk vagy hóembert építünk. Alkalmanként sétákat, kirándulásokat szervezünk, ezzel is igyekszünk gyermekek mozgásigényét kielégíteni. Időjárástól függően kirándulásokat, természetjárást szervezünk. A mindennapos testnevelést és a testnevelés foglalkozásokat rossz idő esetén a tágas csoportszobában tartjuk ( a székhely óvodában a tornateremben), itt lehetőséget biztosítunk a gyermekek edzettségének erősítésére, mozgáskoordinációjuk fejlesztésére csoportszobai tornaszerekkel. A mindennapi mozgás után a gyermekeknek szükségük van hosszabb rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket. Csend, nyugalom, párás, friss levegő. Mindig mesével Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

10

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. nyugtatjuk meg a gyermekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük. A nap folyamán megbetegedett gyermekeket elkülönítjük, a szülőket értesítjük, amíg meg nem érkeznek, gondoskodunk a gyermekekről. A fertőzések elterjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. A gyermekek megérkezésekor kézmosással-tisztálkodással, ruhájuk rendezettebbé tételével kezdjük a napot. A lehetőségeinket figyelembe véve igyekszünk olyan esztétikus színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. A többfunkciós csoportszobánk alapterülete a létszámnak megfelelő,a bútorzat felújítása folyamatosan történik. A gyermekek érzelmi szükségletének kielégítésére a különböző játéktevékenységekhez kuckókat, mesesarkokat alakítunk ki. Van olyan hely a csoportban, amelyet az évszaknak megfelelően díszítünk, ott helyezzük el a séták során gyűjtött kincseket. Óvodánk külön öltözővel rendelkezik, ahol minden gyermek részére külön öltözőszekrény áll rendelkezésre ruhadarabjaik, személyes tárgyaik elhelyezésére. A mosdóban mindenkinek saját fogmosó pohara és fogkeféje, jellel ellátott törölközője van. A környezettudatos nevelés jegyében kapcsolatban állunk a nógrádmarcali Zöld Híd Kft-vel, kirándulások, társasjátékok és az óvodaépületek közelében elhelyezett hulladékgyűjtő sziget segítségével igyekszünk a gyermekekkel a szelektív hulladékgyűjtés alapjait megismertetni.


11


b) A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  Tudjanak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni szükség szerint, a nap bármely részében. Használják a WC-t, mosdót szükségük szerint.  Köhögéskor, tüsszentéskor igényeljék a zsebkendő használatát, helyesen fújják ki az orrukat.  Önállóan öltözzenek, vetkőzzenek, ruhájukat ki - begombolják, cipőjüket befűzzék, bekössék.  Étkezéskor vigyázzanak az asztal rendjére, tisztaságára. Ismerjék és tudják az evőeszközöket helyesen használni.  Tudjanak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve miből, mennyit tudnak elfogyasztani.  Alakuljon ki bennük a tiszta, esztétikus környezet iránti igény, vigyázzanak környezetük rendjére, épségére.

3/2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Feladatunk, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermek, gyermekek,valamint az óvoda alkalmazottai közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.


12


a) Célunk:  A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül.  A szegényes tárgyi, fizikai környezet, érzelemsivár környezetből bekerülő hátrányos helyzetű gyermekeknél a tartós, stabil szeretetteljes kapcsolat kiépítése.

Az óvoda minden dolgozója különös szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel és türelemmel forduljon a gyermekek felé. Fontos a felnőtt viselkedésének mintaértéke, mert a gyermek utánzás útján tanul. A társaknak, az óvodában kialakuló kis játszócsoportoknak igen nagy az egyénre gyakorolt fejlesztő hatása. Fontos a közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése: - névnap, születésnap megünneplése, ünnepekre való készülődés, ajándékkészítés. A beszoktatásra különös gondot fordítunk, ahol az anya, együtt gyermekével ismerheti meg a közösségbe történő beilleszkedést. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél hosszabb időn keresztül, fokozatos időcsökkentéssel vegyenek részt a szülők ebben a folyamatban. Így az együttlét, az új környezet elfogadása biztonságot ad, megismerve a gyermek szokásait, napirendjét. Elfogadjuk az otthonról hozott kedves játékaikat. Az óvodapedagógusok, a dajka néni, a nagyobb gyerekek szeretettel és segítőszándékkal veszik körül a kicsinyeket. Ilyen családias légkörben kedvezően alakulnak társas, baráti kapcsolataik, egymáshoz való viszonyuk is, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, mint pl. az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség és figyelmesség fejlődését. A beszoktatásban lehetőleg mindkét óvodapedagógus részt vesz és a dajkával közösen gondosan készítik elő ezt az időszakot. A sok érdekes, ízléses játék mellett, az óvodapedagógus mesével, ölbéli játékokkal, mondókákkal kedveskedik a gyermekeknek. Ez idő alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a mindennapi tevékenységet, amit sok - sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltat az


13

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. óvodapedagógus, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, egyéni szokásait. Arra törekszünk, hogy ünnepnapjainkban az élményközvetítés és a személyesség jelenjen meg. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. A gyermek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha jól érzik magukat az óvodában. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója és társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet korlátokkal együtt. A felnőtt-gyermek kapcsolatban a felnőtt elsősorban érzelmileg próbálja megérteni a gyermeket, segítse a barátságok kialakulását, alakítsa ki a közösségi élet szabályait, biztosítson szabadságot a gyermek tevékenységéhez. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy pozitív énképe kialakuljon. A negatív viselkedési módokat mellőzni szükséges. A gyermek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme és az a szemlélete, ami a sikert észrevéteti, a sikertelenséget segít elismerni. Tilalom helyett adjon választási lehetőséget a gyermeknek, hogy önálló döntéseket hozzon, és képessé váljon a változásra. Az örömével jelezze dicséretét, és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. Használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához, a feszültségek feloldásához. A nehezen, lassan fejlődő gyermekek esetében kérjük pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus segítségét.Felelősségünk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is megfelelő nevelésben részesüljenek, esetleges veszélyeztetettségüket időben felismerjük. Ehhez az óvodai integrációs fejlesztő program nyújt segítséget. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglakozunk, szükség szerint egyttműködünk gyógypedagógussal a gyermekek felzárkóztatásának elősegítése érdekében.Segítjük a tehetségek felismerését kiteljesedését ,nyilvántartjuk a tehetséges tanulókat. A kevésbé együttműködő, esetleg gyermeküket is elhanyaguló családokkal való – együttműködésre késztető – kapcsolattartás. Formái: óvodai nyílt nap, családlátogatás, szabadidős programok.


14


3/3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységiforma keretében megvalósítandó feladat. Azanyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözőformáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodainevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelvismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelésközben a gyermek természetes beszéd- éskommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére,a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdésektámogatására és a válaszok igénylésére szükségesfigyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére,kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valaminta meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteireépítve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül továbbiélményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevőtermészeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzetttapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése,különböző tevékenységekben és élethelyzetekben valógyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés,észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) –alkotóképesség – fejlesztése.Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet ésa kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezetbiztosítása. Anyanyelvi kommunikációval fejleszthetjük a gyermekben: -

az egyre pontosabb valósághű észlelést, érzékelést, a szándékos figyelem képességét, a valósághoz közelítő képzeleti működést, a reproduktív emlékezetet, a problémamegoldó és kreatív gondolkodást, az elemi-fogalmi gondolkodást.


15


4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4/1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte anevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Nevelőtestületünk jól felkészült, a pedagógiai megújulásra törekvő nevelők, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Az óvodapedagógus elfogadó,segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 3. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 4. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. 5. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. 6. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz,hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját,anyanyelvét.

4/2. Tárgyi feltételek Intézményeink rendelkeznek a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezése oly módon van kialakítva, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelel változó testméretüknek, biztosítja egészségük megőrzését,fejlődését.Lehetővé teszi mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül.


16

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel helyeztük el. Az óvoda egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására is. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztő neveléséhez, foglalkozásához speciális gyógyászati és technikai eszközök szükségesek. A beilleszkedési , tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő foglalkozásra jogosultak az óvodai nevelés vagy nevelési tanácsadás keretében.

4/3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével,szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését,együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.


17


4/3.1. Napirend A napirendünk kialakításánál törekedtünk arra, hogy a gyermekek egyéni szükségleteihez és a különböző tevékenységeihez igazodjunk. Ez nemcsak érzelmi biztonságot nyújt, hanem a tevékenységek között átjárhatóságot is biztosítja , mivel szűk időkeretek helyett napszakokhoz kötődik. IDŐKERET délelőtt /7.00-tól 12.00.-ig/

A gyermekek tevékenysége -gyülekezés ,folyamatos játék,szabadon választott tevékenység, hitoktatás -mindennapos testmozgás -tisztálkodás, -tízórai elfogyasztása -folyamatos játéktevékenységek, gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkozások, illetve az óvodapedagógusok által kezdeményezett foglalkozások

délben /12.00-tól13.00-ig/

-tisztálkodás -ebéd -fogmosás, -készülődés a pihenéshez -mesélés,délutáni pihenés, alvás -ébredés, uzsonna, játék,hazamenés

délután/13.00-tól16.00-ig/

Megjegyzés: Az óvodai nevelés a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósul meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szerveződik, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.


18


4/3.2. Hetirend NAP HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK MEGJEGYZÉS

DÉLELŐTT külső világ tevékeny megismerése rajzolás, festés,mintázás,kézimunka, ének,zene,énekes játék,gyermektánc külső világ tevékeny megismerése,matematika mozgás

DÉLUTÁN verselés, mesélés verselés,mesélés verselés,mesélés verselés,mesélés verselés,mesélés

5. Az óvoda kapcsolatai A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

a, Óvoda és család A családi nevelést kiegészítve arra törekszünk, hogy ápoljuk, védjük, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnerként tekintjük,szorors együttműködésre törekszünk, megismertetve velük nevelői felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Óvodai nevelésünk csak úgy lehet eredményes, ha a családdal összhangban történik. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket a gyermekek egyéni fejlettségéről, amely tapintatos és segítségnyújtó. A szülők igényeinek megfelelően, előzetes megbeszélés alapján betekintést nyerhetnek bármikor az óvoda életébe. A családdal való nyílt, őszinte kapcsolat csak kölcsönös bizalom útján valósulhat meg. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szülők megtapasztalhassák, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket és szeretjük, elfogadjuk gyermeküket.


19

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. Fokozatosan ügyelünk arra, hogy emberi magatartásunkkal szakmai felkészültségünkkel példamutatók legyünk számukra.

b, Iskola  Beíratás az év meghatározott időszakában.  Szülői értekezletek évente két alkalommal, szükség előadásokkal, tanácsadásokkal bővítve többször is.

esetén

 Fogadóórák előzetesen megbeszélt időpontban, szükség szerint.  Családlátogatások alkalmával betekintést nyerünk a családi nevelésbe, problémás családoknál többször is.  Nyitott óvoda; bármikor részt vehet az óvodai életben a szülő, előzetes megbeszélés alapján, megismerheti gyermeke óvodai életét.  Közös ünnepségek: Anyák napja, ballagás, karácsony.  Közös kirándulások évente egyszer.  Kulturális rendezvények, közös programok, szereplés, ügyességi és sportjátékokban helyi igény szerint. A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. Arra törekszünk, hogy az iskola megismerje céljainkat, feladatainkat, fontosnak tartjuk az egyeztetést, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően neveljük és fejlesszük.Tudjanak környezetükben eligazodni és együttműködni, legyenek kapcsolat teremtők, váljanak képessé az iskolai tanulmányok megkezdésére. Igyekszünk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük.


20


Az együttműködés formái: Szakmai megbeszélések az alsó tagozaton tanító nevelőkkel, melyek segíthetik az óvodából az iskolába való átmenetet, pl.: magatartás és személyiségzavarok, nehezen kezelhető gyermekek problémája, a másság kezelése stb. A gyermekek látogatása az iskolában a szülőkkel közösen, ahol

ismerkednek a tanító nénivel és az iskolai környezettel.

c, Fenntartó Kapcsolatunk a fenntartóval részben hivatalos részben támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi:  kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések.  óvodavezető beszámolója.  Roma nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolat

d,Egészségügyi szervekkel:

Védőnő, orvos. Az együttműködés formáiormái:    

alkalmankénti esetmegbeszélések tájékoztató előadások szervezése a szülőknek évente orvosi vizsgálat a csoportban tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat.

e,Szakszolgálatokkal:


21

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. Figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek, lehetőségeinknek megfelelően részt veszünk azokon, illetve igénybe vesszük segítségüket.

f, Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal: Szociális hátterük, problémáik megismerése és a folyamatos segítségnyújtás érdekében fontos a kapcsolattartás az információcsere. Az óvoda kapcsolatrendszerében az együttműködés kialakítását és működését részletesen a mindenkori Éves Munkaterv tartalmazza.

6. Az óvodai élet tevékenységformái Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával,támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe helyezzük a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentősége az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is megmutatkozik. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játékhoz – szabadképzettársításokat követő szabad játékfolyamathoz –amely a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, zavartalan környezetet biztosítunk, hogy mindennap visszatérő tevékenység lehessen. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja.Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

a) Az óvodapedagógus feladatai a szabad játék biztosításához:


22

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.  Nyugodt légkör, elegendő idő és hely biztosítása a játék számára  A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása  Az óvodában megjelenő játékfajták, és azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyerekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével  A gyermeki beszédkészség fejlesztése a játékban  Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyerekekkel, játékfajták gazdagítása

Nyugodt légkör az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele, mert elmélyült, örömteli játék e nélkül nem lehetséges. Nagyon fontos az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. A játéktevékenység az óvoda nyitásával kezdődik. Mivel a játék a gyermek alapvető tevékenysége, ezért természetes, hogy kapkodás nélkül tevékenykedhessen, elmélyülten játszhasson, legyen ideje elképzelései megvalósítására. Vegyes életkorú csoportjainkban a különböző fejlettségű gyermekeknek más a játékeszköz igénye és a szociálisan érettebb gyerekek mintát adnak az együttműködésre, a megegyezésre. A dajka feladata, hogy az óvodapedagógus irányítása mellett gondoskodjon a zavartalan légkörről, a szabad játék zökkenőmentességéről, az óvodapedagógus munkáját az egész nap folyamán segítse. Megfelelő helyet biztosítunk a csoportszobában és az udvaron a nagyobb mozgást igénylő játékokhoz, szerepjátékokhoz, konstruáláshoz, kuckózáshoz, barkácsoláshoz. Vannak állandó játszóhelyek, ugyanakkor lehetőség van a változtatásra is. Az udvaron nagyobb a hely a mozgásos játékokhoz, de itt is szem előtt tartjuk a széleskörű tevékenységek megvalósulását.

b) A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, melyek gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. A játékhoz olyan eszközöket biztosítunk, amelyek praktikusak, ízlésesek, színesek, alkotókészséget fejlesztők.


23

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. Kisebb gyermekek játékához sok olyan eszközre van szükség, melyek fejlesztik pszichikus funkciójukat és a hagyományos szerepjátékok kellékei, pl.: fodrászos, orvosos, boltos. Ezek az eszközök ösztönzik a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére. Az esztétikai neveléshez, verseléshez, meséléshez, énekhez, rajzoláshoz szükséges kellékek, csengő, bongó hangszerek is megtalálhatók a csoportban. A nagyobb gyermekek részére bővítjük az eszközválasztékot elsősorban a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, azonosulást segítő ruhadarabokkal, valamint az értelem és képességfejlesztő játékokkal. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalataikkal, élményekkel gazdagítják a játék tartalmát. Lehetővé tesszük, hogy a családban, az óvodában, a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyerekek újra és újra átélhessék a játékban.

c) Mozgásfejlesztő játékeszközök és a mozgásfejlesztés lehetőségei A nagymozgások fejlesztésére az udvaron és a csoportszobában is biztosítunk megfelelő eszközöket. (body - roll, bordásfal, zsámoly, pad, tornaszőnyeg, karika, mászókötél, mászóháló). A szem - kéz koordináció fejlesztéséhez a csoportszobában és az udvaron is biztosítunk megfelelő eszközöket. (kirakó, kuglik, különböző méretű gyöngyök, barkácsoló ábrázoló eszközök, homokozó játék). A finommotorika fejlesztéséhez (gyurma, agyag, tű, cérna a varráshoz, kicsi gyöngyök). A mozgásfejlesztés megvalósításához az eszközök biztosítása nagyon fontos, de nem elég. Sokfajta mozgásos játékot tanítunk az eszközökhöz kapcsolódva is. (pl.: népi játékok, futó, fogó játékok, dalos játékok.

d) A szociális játékok eszközei és fejlesztési lehetőségei A nagyméretű tükörnek nagy jelentősége van a gyermek testsémájának, énképének alakulásában. A családjátékban nagyon fontosak a babák, mackók. Fontos szerepük van a funkció nélküli eszközöknek, amit közösen gyűjtünk és ötleteinknek megfelelően, közösen használunk fel.


24

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. A gyerekek játékában az óvodán kívüli negatív tapasztalatai és érzelmei is megjelennek, az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a gyerekek élményeiről vall. A játék során legyen lehetőségük arra, hogy feszültségeiket, belső problémáikat felszínre hozhassák és kifejezhessék. A családok egy részének nincs arra lehetősége, hogy gyermekeikkel együtt kiránduláson vegyenek részt, ezért minden évben szervezünk egy olyan kirándulást, amely a gyermekeknek is és a szülőknek is maradandó élményt nyújt. Az óvodáskorban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével történik.

6/1.1. Gyakorlójáték A gyakorlójáték gyakori a kisóvodásoknál, sőt még a nagyobbak játékában is fellelhetők a konstrukciós vagy szerepjáték részmozzanataként, valamint a mozgásos játék néhány formájában. (pl.: labdázás, szökdelés ugrókötéllel). Az udvaron is biztosítjuk a gyakorlójáték lehetőségét, erre legalkalmasabb a homok, a kavics, és olyan tárgyak, amelyeket a gyerekek saját szabályaik szerint rakosgathatnak. A gyakorlójátékoknak fontos szerepük van a gyerekek képességének fejlődésében, társas kapcsolataik alakulásában. Az anyagokkal, eszközökkel és tárgyakkal végzett gyakorló játékra ez a játék vezet el a konstrukciós és szerepjátékokig; hang és beszéd játékos utánzása: a szöveg tartalma lényegtelen a gyerekek sokszor értelmetlen szavakat ismételgetnek, halandzsáznak. A szavak ismétlését sokszor valamilyen szerep mozdulataihoz kötik, de még csak a szavakkal való játék fontos a számukra, nem a szerep. A hangokkal és szavakkal folytatott játék így válik a beszédkészség fejlődésének egyik kezdeti eszközévé. Már a halandzsa is attól függ, hogy a gyermek milyen nyelvi környezetben él. Minél többet hall a gyermek beszélni maga körül, annál könnyebben fejlődik beszédkészsége, ehhez az is szükséges, hogy az óvónőtől egy kedves pillantást, mosolyt kapjon megerősítésként. Néha az óvónő is bekapcsolódhat ebbe a halandzsajátékba, ezt a gyerekek humorosnak tartják. A humor hatékony eszköze a nevelésnek, derűs légkörben a gyerekek fogékonyabbak minden új befogadására. Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

25

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. (Vigyázunk, hogy ne csapjon át a humor iróniába.) Sok humoros népi mondókánk van, amit gyerekeink szívesen hallgatnak, pl.: Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Csoóri Sándor versei.

6/1.2.Konstrukciós játék A konstrukciós játék legfontosabb pedagógiai értéke a kreativitásra nevelés, velejárói a megfigyelés, az emlékezet, a képzelet, a problémamegoldás, az esztétikai érzék és a manualitás (ügyesség) fejlesztése. Nemcsak az a fontos, hogy mit hoz létre a gyermek a konstrukciós játékban, hanem az is, hogy hogyan alakul ki a konstrukció, milyen szerepe van az utánozásnak, a leleményességnek, az ötletnek, a problémamegoldó cselekvésnek, illetve a gondolkodásnak. Az óvodapedagógus megfelelő helyet biztosít az építmények létrehozásához,hogy legyen lehetőségük a gyerekeknek hosszabb időn keresztül is megőrizni, továbbfejleszteni, építményeiket. Gyermekeink különösen kedvelik a legókat, a fából készült építőelemeket, amelyekből földön, szőnyegen építhetnek csodálatos építményeket, a kijelölt helyen. Ezeket az építőelemeket olyan kosarakban tartjuk, amelyekbe beleláthatnak a gyerekek. Ez azért fontos, hogy tudatosan tudják kiválogatni azokat az építő elemeket, amelyekre szükségük van. Az óvodapedagógus fejlett empátiája szükséges annak megítéléséhez, hogy vagy elismerő pillantásokkal, kedves mosollyal, érdeklődéssel vegyen részt a játékban vagy ügyes rákérdezéssel valamilyen technika megmutatásával, ismeret tisztázásával, néha egy-egy javaslattal segítse a kreativitás fejlesztését. Építés közben is rengeteg matematikai ismereteket szerez a gyermek (szimmetrikus alakzatok építése, kirakása, azonos szélességű, hosszúságú, magasságú építőelemek keresése és téri kiterjedések megismerése). Az építés-konstruálás elősegíti a szem-kéz koordináció fejlődését is. A kisebb és bonyolultabb összerakást igénylő eszközök segítik a finommotorika fejlődését. Az összerakás-szétrakás, az egy-egy elem kirakása közben a rész-egész viszonyát ismeri meg.


26

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. Kedvelt építési játék a homokozás. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő számú és jó minőségű homokozó eszközök álljanak a gyerekek rendelkezésére. Télen hóból is kezdeményezünk építést.

6/1.3.Barkácsolás A barkácsolás nagyon változatos tevékenységeket biztosít a gyermekek számára, pl.: hajtogatás, tépés, varrás, ragasztás, festés, vágás, kötés, fonás. E változatos tevékenységek közben a gyerekek sok ismeretet és tapasztalatot szereznek az anyagok tulajdonságairól. Gyarapodnak matematikai ismereteik, hiszen vágással, tépéssel különböző formákat hoznak létre, összemérik a fadarabokat, fonalakat, festéssel, hajtogatással szimmetrikus formákat hoznak létre, ragasztással felületeket fednek be. Megismerkednek a textília, papír különböző fajtáival, sok technikát és munkaformát ismernek meg. Munka közben átélik az alkotás örömét, fejlődik kreativitásuk, alakulnak társas kapcsolataik, észrevétlenül gazdagodik szókincsük. Az óvodapedagógusnak nagy szerepe van a verbális fejlesztésben. Figyelemmel kísérjük a gyermekek tevékenységeit, bekapcsolódunk munkájukba.Megnevezzük a különböző technikákat, eszközöket, a munka közben előforduló téri helyzeteket, relációkat. Ha az óvodapedagógus tudatosan használja ezeket a fogalmakat, akkor a gyerekek elsajátítják és maguk is alkalmazzák majd ezeket.

6/1.4.Szerepjáték A szerepjáték a gyakorló játékból bontakozik ki, amelyben a gyermekek tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket, érzelmeiket, pozitív és negatív élményeiket fejezik ki. Ez a játék tükrözi a gyermekek egész eddigi életét, személyiségét, amelyben sajátos módon újraalkotják környezetük jelenségeit. A szerepjátéknak nagy jelentősége van, a gyermek egész személyiségfejlődésében, elsősorban szociális területen. Lényegi sajátossága az utánzás. Mivel a gyerekek mindig azokat utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra. Ügyelünk arra, hogy mi felnőttek mintát adjunk nekik. A szerepjátékhoz a témát mindig saját életükből, élményeikből merítik a gyermekek, pl.: a család élete, az orvos, a boltos stb. Ezt érdeklődésüknek, értelmi képességeiknek és fejlettségi szintjüknek megfelelően töltik meg Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

27

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. tartalommal. Minél több élményük, ismeretük van, annál változatosabb lesz szerepjátékuk. A család az első és az állandó csoportminta, szociálisminta is a gyermek számára. Mivel a családjáték óvodásaink otthoni életét tükrözi, megfigyeléseinkkel értékes információkat gyűjthetünk a gyerekek családi életére, családi kapcsolataira, otthoni életformáikra vonatkozóan. Az óvodapedagógus feladata elsősorban a megfigyelés és a gyerekek zavartalan játéka számára a megfelelő feltételek biztosítása. Még eredményesebb lehet, ha az óvodapedagógus leül a gyermek mellé, és együtt készítenek pl.: papírból kis játékot, ruhát a babának. Az óvodapedagógus igyekszik azokkal a gyermekekkel többet beszélgetni, akikkel - úgy tudja -, otthon kevesebbet beszélgetnek. A keveset beszélő gyermekek sokszor könnyebben szólalnak meg a játékhelyzetben, így beszédkészségük fejlesztésére nyílik ilyenkor alkalom. A szerepjátéknak nagyon nagy jelentősége van a gyermek egész személyiségének fejlődésében, elsősorban szociális területeken. A gyermek szociális tanulással a felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Gyakorolja a társakkal való együttműködést, átéli az alá- fölérendeltségi viszonyokat, újra alkotva kreatívan egy-egy átélt eseményt. Fejlődik képzelete egy-egy kitalált történet eljátszásával, szervezőképessége a játék megszervezésével, empátiája a társak érzelmeinek felfogásával, elgondolásaik megértésével. Mindez elősegíti alkalmazkodó képességét és kommunikációs képességét. A játék közben közösen felállított szabályok fejlesztik önuralmát, akaratát, szabálytudatát, erkölcsi érzékét.

6/1.5.Bábozás, dramatizálás A gyermek belső világának, egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai, szociális élményeit. Az óvodában többféle méretű báb áll a gyermekek rendelkezésére: ujjbábok, síkbábok, fakanál és kesztyűbábok. A bábokkal a gyermekek játszhatnak önállóan, vagy az óvodapedagógus bábozik a gyermekeknek. A bábot "segítségül hívhatjuk" az óvodában való beilleszkedés elősegítésére, de különböző szociális problémák megoldására is.


28

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. A bábozásnak nagy szerepe van a személyiség formálásában, a társas kapcsolatok alakulásában, hiszen figyelni kell társaikat, alkalmazkodni kell hozzájuk. A játék közben élmények, tapasztalatok elevenednek fel, fejlődik emlékezetük, fantáziájuk. A báb mögé bújva bátrabban megszólalnak a gátlásos gyermekek is. A bábozás lényeges eleme a beszéd, közben sok fogalmat, kifejezést gyakorolnak a gyermekek. Dramatizáláskor a gyerekek saját vagy irodalmi élményeiket játsszák el, azokat melyek őket érzelmileg megragadták. A felelevenített élmények kapcsán fejlődik emlékezetük, kreativitásuk, szervezőkészségük, alkalmazkodó készségük, önértékelésük és önismeretük. A jelenetekhez, a játékhoz a kellékek mindig kéznél vannak. A csoportban található nagyméretű tükörben megnézhetik jelmezbe, kellékbe öltözött "alakváltozásukat", gyakorolhatják a szerepnek megfelelő mozgást, mimikát. A párbeszédek közben gyarapodik szókincsük, kifejezőkészségük árnyaltabbá válik.

6/1.6.Szabály-játék Fontos, hogy sok mozgásos szabály- játékkal ismertessük meg a gyermekeket. (bújócskák, labdajáték, szembekötősdi.) Az értelemfejlesztő szabály - játékok (társasjátékok, dominók, kártyajátékok, logikai játékok) a gyerekek szociális és értelmi fejlesztését szolgálják. E játékfajta leglényegesebb része a szabályokhoz való igazodás, melynek során a gyermek érzelmeket tanul, tanulja indulatainak fékezését, a sikert és a kudarctűrést. Elsajátítja a türelem, kitartás, akaraterő, mértéktartás, szerénység helyes magatartás formáit. A csoportos és csapatjátékokban fejlődik közösségi érzése, felelősségtudata, feladattudata: Megkülönböztetünk mozgásos - és értelemfejlesztő szabályjátékokat. Mozgásos szabályjátékok: a testnevelési játékok, dalos népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, labdajátékok, stb. Ezeknél lehetőség van a nagymozgások fejlesztésére, a finommotorika (pl.: labdázás); a szem - kéz koordináció (pl.: célba dobás); szem - láb koordináció (pl.: ugrókötelezés) fejlesztésére. Minél nagyobb a gyermekek játékismerete, annál nagyobb lehetőség van a széleskörű mozgásfejlesztésre. Értelemfejlesztő szabályjátékok: társasjátékok, dominók, kártyajátékok, logikai játékok, bar-choba és nyelvi játékok. E játékok sokféle játéklehetőséget kínálnak és a gyerekek gondolkodásán, és


29

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. megfigyelőkészségén alapulnak. A szabályok betartása fejleszti önuralmukat, türelmüket, toleranciájukat, kudarc - és sikertűrő képességüket, logikai gondolkodásukat és sok matematikai ismeretre tesznek szert (pl.: kártyázásnál hozzátevés - elvevés) A nyelvi játékok elősegítik a verbális fejlesztést, pl.: a szinonim vagy ellentétes szavak gyűjtését; az azonos hangra kezdődő vagy végződő szavak gyűjtését. A szabályjáték felölelheti a teljes játékkört a maga mozgásosságával, észlelést igénylő kultúrájával és teljes értelmi rendszerével.

6/2. Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységek, az egészségfejlesztő testmozgás az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára biztosított. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű


30

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A testdeformitások megelőzése és ellensúlyozása az alábbi két mozgásformában valósul meg. A mozgás két szervezett formája: - mozgáspercek mindennap adott időszakban - testnevelés heti egy alkalommal. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével időjárás függvényében szabad levegőn vagy tornateremben, csoportszobában szervezzük. A mozgásfejlesztés tartalmát és módszereit a mindenkori Éves Terv tartalmazza.

6/3. Verselé, mesélés 1. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. 3. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. 4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

31

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. 5. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

Óvodapedagógus feladatai    

A verselést, mesélést a gyermeki önkifejezés lehetőségévé tenni Az irodalmi anyag kiválasztása A tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása A nyelvi kultúra alapjainak lerakása, a nyelvi képességek életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő fejlesztése  Az irodalmi anyag kiválogatása különböző alkalmakhoz, néphagyományhoz, évszakokhoz, a gyermek érdeklődéséhez, az ismeretnyújtás szintjéhez igazodva.

A verselés, mesélés az anyanyelv szövegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A válogatáshoz a népi mondókák, rigmusok, népmesék bőséges kínálatot nyújtanak. A lovagoltatók, simogatók, ringatók stb. a meghitt együttlétek alatt érzelmi kötődést alakítanak ki. A mesei történetek kiindulópontja mindig valami megrázó érzelem: a szeretet, harag, félelem, öröm, szomorúság. Cselekménye a jó és a rossz összecsapása. Táplálója az érzelmektől átfűtött képzelet és az akadályt nem ismerő akarat. A versek a hangzás, hangulat oldaláról fogják meg a gyermekeket. A népköltészet mellett a nagy magyar és kortárs költők versei is helyet kapnak válogatásunkban.

A tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítása A mesélés naponta ismétlődő tevékenység. A gyermekeket fokozatosan hozzászoktatjuk az egyszerű meséken keresztül a mese


32

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. figyelmes végighallgatására. Fontosnak tartjuk a fejből történő mesélést, hogy a tekintet, mimika, hanglejtés fokozza a meseélményt. A mesélés másik helye az elalvás előtti nyugtató mese a gyermekek által otthonról hozott könyvekből. Ez jó alkalom a hosszabb, folytatásos mesék elmondására. A verselés a nap folyamán bármikor, séta alkalmával, vagy udvari játék közben történhet, mellyel érdekesebbé tehetjük egy-egy látványt, jelenséget. Kísérhet egy jó hangulatú mozgásos játékot is. Fontos, hogy sok mesét, verset ismerjünk fejből, hogy mindig tudjunk alkalmazkodni az éppen adódó alkalmakhoz. Néhány kellékkel motiválhatjuk a gyermekeket egy-egy mese dramatizálására. Fejlettségüknek megfelelően segítjük őket a szerepvállalásban, biztassuk a bátortalan gyermekeket, hogy sikerélménnyel végződően vegyenek részt a játékban. Az óvodapedagógus alkalmanként bábozzon a gyermekeknek, adjon lehetőséget a próbálkozásokhoz, hogy felfedezhessék a bábozás örömét. Biztosítson számukra megfelelő sík, fakanál és kesztyűbábokat, hogy élményeik eljátszásán keresztül jussanak el a mesék megjelenítéséig. A nyelvi kultúra alapjainak lerakása a nyelvi képességek életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő fejlesztése. Az óvodapedagógus mesélése, verselése példaértékű, hiszen a gyermek őt utánozza. Tiszta, helyes beszéddel, megfelelő artikulációval tolmácsolja az irodalmi élményeket. Ezáltal fejlődik a gyermekek szabad önkifejezése, bővül szókincsük. Az egyéni fejlesztésre szoruló gyermekeknél személyre szabott, a konkrét hiányosságokat figyelembe véve alkalmazza a mese, vers, báb kínálta lehetőségeket. Pl.: vezesse le a gyermek haragját, félelmét egy negatív szerep eljátszása közben, helyes hangzóejtés gyakorlása stb.

Kisebbeknek     

mondókák, egyszerű mondókamesék simogatók, tapsoltatók, höcögtetők, hintáztatók, vigasztalók rövid láncmesék dramatizálás, állatok hangjának utánzása állatokról szóló egyszerű népmesék


33

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. Lényeges az ismétlések szerepe. Dramatizáló játékokban egy-egy szerepet kiválasztanak, ehhez szükséges kellékeket magukra öltik, egy-egy lényeges mozzanatot eljátszanak.

Nagyobbaknak        

több versszakos mondókák, kiszámolók vidám, táncos ritmusú versek mozgásos játékot kísérő kiszámolók találós kérdések, mulattató mondókák, tréfálkozók, felelgetők, szólások, mondások tréfás állat és tündérmesék, népmesék folytatásos történetek, elbeszélések több versszakos versek természetről, állatokról, családról, gyermekekről dramatizálásnál a gyermekek ötleteinek alapján bővítjük a kelléket

A verselés, mesélés során kiemelt szerepet kap a kommunikációs készség fejlesztése. A gyermekekre figyelő, jó példát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermek nyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja. A verselés, mesélés anyagát, módszerét a mindenkori éves terv tartalmazza.

6/4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományokmegismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.


34

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. 3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. 4. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával.

Óvodapedagógus feladatai:  a fejlesztés tartalmának és a korosztálynak megfeleő mondókák, dalanyag, zenehallgataási anyag összeállítása.  népi gyermekjátékok, dalok, mondókák, néptánchoz népszokásokhoz kapcsolódó egyéb zenei anyagok alkalmazása.

és

 az évszakokhoz, népszokásokhoz, különböző alkalmakhoz kapcsolódó dalok, játékok, gyermektáncok segítségével a gyermekek kreativitásra és fokozott együttműködésre serkentése.  igényes, az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő zenei anyag kiválasztása, ami élményt nyújtó és zenehallgatásra nevelő hatású.  vegye figyelembe, hogy a dalanyag hangkészlete, ritmusa, szövege a dallamfordulatok nehézsége, terjedelme megfeleljen az életkori sajátosságoknak.  a tánc esetében a körbenjárástól az akkusztikus ingereken át a mozgások összekapcsolásáig a gyermeknéptánc elemeit is jelenítse meg. 


35


A felhasznált zenei anyagok válogatása, a gyermekek életkorának és a csoport képességeinek megfelelően:

Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás része az óvodai mindennapokban. Bármikor adódhat lehetőség az éneklésre, dalos játékok játszására. A 3-4 éves gyerekek nagyon szeretik az ölbeli játékokat, melyeket a felnőttek együtt játszhatnak. Ezek az arc-, kéz-, ujj-, és lovagoltató játékok. A szeretetkapcsolat, a biztonságérzet kialakulásának fontos láncszeme ez, mely a kicsik biztonságérzetét, érzelmileg gazdagítják őket. A kicsik egyszerű 4-5 hangból álló énekes játékokat tanulnak meg könnyen, melyek játékos mozdulattal eljátszhatók. Mindössze 1-2 komponált gyermekdalt tanulnak meg az ünnepek köszöntésére. A nagyobb gyerekeknek is teremtünk olyan helyzeteket, melyekben gyakran játszhatnak ölbeli játékokat, mondogathatnak mondókákat. Ők már nehezebb hangkészletű énekes játékokat énekelnek, melynek mozgásanyaga is összetettebb. Megismerhetik a csigavonalat, hullámvonalat, szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed ritmusképen túl megjelenik a szinkópa is. A néhány alkalmi dal kiválasztásában az igényes műválasztás dominál, melyekhez ösztönözzük a gyerekeket mozdulatok kitalálására. Az 5-6-7 éves gyerekek játszanak minél több ölbeli játékokat a kisebbekkel. A kiolvasókat különböző élethelyzetekben is alkalmazhatják. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogasson az óvodapedagógus, amelyek felkeltik a gyerekek érdeklődését, zenei élményt közvetítenek. Lehetőleg minél többször énekeljen az óvodapedagógus az népdalokat, rokon-, és más népek dalait, alkotódalokat, klasszikus zeneműveket, hallgassa meg a gyermekek otthon tanult dalait. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek igen fogékonyak a zenére, tisztán énekelnek, jó a ritmusérzékük és szívesen vesznek részt táncos mozdulatok elsajátításában. Erre alapozva fejlesztjük ezen képességeiket, szabadidős tevékenység formájában.


36


A 3-6-7 éves korban megtervezhető hagyományok zenei tartalmak biztosítása:

A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek legyenek, melyekben negyed és páros nyolcad ritmusok találhatók. E játékokon keresztül közvetve ismerjék meg a zenei alapfogalmakat. Próbálgassanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Figyeljék meg a csendet, a környezet hangjait, egymás hangját és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Érzékeltessék különböző játékos mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvodapedagógus énekelgesse a gyerekek nevét, jelét, csalogassa őket énekelve a közös játékba, tevékenységbe. Az óvodapedagógus keltse fel a gyerekek érdeklődését a zenehallgatás iránt. Énekes előadásával minél több zenei élményt közvetítsen. A mindennapok során minél több zenei élmény-kiegészítést kapcsoljon a különböző tevékenységekhez. Az énekes játékok közül már a szerepcserés párválasztó és sorgyarapító játékok is megtalálhatók. A gyerekek minél gyakrabban énekelgessenek önállóan, kisebb csoportokban, halkabban - hangosabban, magasan - mélyen. Játsszák a kérdés - felelet játékokat változatos szövegű és ritmusú motívumokkal. Érzékeljék minél több alkalommal az egyenletes lüktetést, és a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak ritmushangszereket a ritmusérzék fejlesztésére. A zenei élményközvetítés legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez. Az óvodapedagógus válogasson olyan dalokat, melyekben szünet, szinkópa, ritmusjelek is megtalálhatók. Bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-, fogyó játékok is szerepelnek melyek e korosztály néptáncát is alkotják, egyszerű táncos lépésekkel. Minél gyakrabban énekeljenek önállóan a tiszta éneklés érdekében. A hallásfejlesztést segítő éneklést kapcsolják össze a tempóváltással, dallambújtatással, hangszínfelismeréssel. A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyerekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.


37


A gyerekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal: A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezőerejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék alkalmat ad a szókincs bővítésére.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  a gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.  a gyermekek gátlások nélkül tudjanak egyedül énekelni.  élvezettel hallgassák a zenét.  tudjanak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.  érezzék az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát.  tudjanak megkülönböztetni zenei fogalom párokat.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc anyagát, módszerét a mindenkori éves terv tartalmazza.

6/5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.


38

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. 2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. 3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódóés rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. 4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

A gyermeki alkotó tevékenység feltételeinek megteremtése:

 Az alkotótevékenységhez szükséges eszközök minőségben és méretben megfelelő, praktikus, célszerű, esztétikus kiválasztása, a megfelelő hely biztosítása, ahol a mozgó gyermekektől védve vannak az alkotó gyermekek  A különböző méretű anyagok elhelyezése úgy, hogy az hozzáférhető legyen a gyerekek számára, és kényelmesen elférjenek az alkotni vágyók  Olyan légkör teremtése, amelyben szívesen bekapcsolódnak a munkába Elegendő idő biztosítása a tevékenységekhez, hogy a gyerekek addig alkothassanak, ameddig kedvük tartja  Az eszközök biztonságos használatának megtanítása egyenként minden gyerekkel  Olyan feltételek teremtése, hogy a szabad játékban is minden nap legyen lehetőségük rajzolni, gyurmázni, festeni, nyírni, ragasztani, hajtogatni stb.


39


A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése: Az óvodába kerülő 3-4 éves gyerekek számára az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel, technikai kivitelezés módjaival. Firkálhassanak kedvükre, s az elkészült firkák után fogalmazzák meg, hogy mit alkottak. Később is legyen lehetőségük élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Alkossanak képet festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, homokba rajzolással, egyéb technikákkal. Az óvodapedagógus segítse a gyerekek képalkotó tevékenységének fejlődését, hogy a szórt elrendezésű képelemeket, rajzformákat egymáshoz rendezze. Tetszés szerint vegyenek részt a gyerekek a plasztikai alakításban. Ismerkedjenek az anyagok alakíthatóságával nyomkodva, gyurkálva, ütögetve, gömbölyítve, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb. Legyen lehetőségük a mindennapi gyurmázáshoz, ismerkedjenek az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Teremtsünk olyan lehetőséget, hogy szívesen beszéljenek alkotásukról, örüljenek ezeknek, megtekinthessék ők is és szüleik is az elkészült alkotásokat. A 4-5 éves gyerekek képalkotó tevékenységét az óvodapedagógus segítse élményekhez kapcsolódó témajavaslatokkal és az ezekhez legmutatósabb, legkifejezőbb technika ajánlásával. A gyerekek gyönyörködjenek a színkeveréssel létrehozott színárnyalatokban, használják fel ezeket munkáikban. Jelenjen meg rajzaikban az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak, a cselekvés saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Teremtsük meg a lehetőséget, hogy különböző alapanyagokból képet komponálhassanak. Használják a ceruzát, a krétát, filctollakat, különböző vastagságú ecseteket. A plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Tudjanak ajándéktárgyakat, dísztárgyakat, játékukhoz kellékeket készíteni. Az építés során próbálkozzanak a tér variálásával, az építés részletezésével. Használjanak kisebb - nagyobb méretű dobozokat,


40

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. térelválasztó elemeket. A gyerekek vegyenek részt az eszközök előkészítésében és elrakásában. Az 5-6-7 éves gyerekek a képalkotás során minél többször készítsenek közös kompozíciót. Gazdagítsuk a technikai megoldásokat és az eszközlehetőségeket. Arra ösztönözzük őket, hogy saját élményeiken alapuló cselekményes témáikban jelenjenek meg a mesék, versek, kirándulások, ünnepi események ábrázolásai. Plasztikai munkájukban is jelenjen meg a közös térbeli, többalakos kompozíció pl.: egy-egy mesejelenet formájában. Arra biztatjuk őket, hogy az ünnepekre, vendégek fogadására készítsenek ajándékokat, ezáltal is átélve az ajándékozás örömét. Az óvodapedagógus egy héten egyszer tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú alkotó tevékenységet szervez. Az előkészített eszközök motiválják a gyerekeket az alkotó tevékenységre.

A fejlődés várható eredménye:  Képalkotásaikban egyéni módon jelenítsék meg élményeiket, elképzeléseiket.  Alkotásaikban jelentkezzen a részletező formagazdagság, a színek variálása, használják kedvenc színeiket.  Örüljenek egyéni és közös kompozíciójuknak.  Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők.  Téralakításban, építésben közösen vegyenek részt.

A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka anyagát, módszerét a mindenkori éves terv tartalmazza.

6/6. Külső világ tevékeny megismerése 1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során szerezzen tapasztalatokat a szűkebb és tágabb természetiemberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során alakuljon ki pozitív érzelmi


41

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. viszonya a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. 2. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, jusson olyan tapasztalatok birtokába, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét is. 3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Ismerje fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakuljon ítélőképessége, fejlődjön tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

Az óvodapedagógus feladata:  tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését.  biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.  segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában,  a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A mindennapok eseménye, realitása útján a gyermek: megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a táj, a helyi hagyományok, szokások, tárgyi értékek szeretetét, védelmét. A megfigyelésnél fontos, hogy keveset, de alaposan figyeljék meg a környezetüket. Az élethelyzetek korszerű megtervezésével biztosítjuk a sokoldalú tapasztalatszerzést. A gyermeki érdeklődésre támaszkodunk, megtanítjuk látni őket, eligazodni környezetükben.


42

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. Minden gyermek egyéniségének, fejlettségének megfelelően vegyen részt a tevékenységekben, oldják meg a problémákat, ezáltal részeseivé vállnak környezetüknek. Mindig játszunk, de játékunk valósághű és sokszínű legyen, érzelem gazdag, színes, hangulatos légkörben. Állandóan gyűjtünk, keresgélünk, figyelünk, tevékenykedünk. Az óvoda feladatköre a család támogatása, segítése. Fontosnak tartjuk a kisgyermekkorban szerzett élmények szerepét, amelyek meghatározzák a gyermekek további életét. Kiemelt helyen szerepel a játék, mint a gyermek fő tevékenységi formája, amin keresztül lehetőség nyílik a környezettel való együttműködés szabályainak elsajátítására. A játékon keresztül valósul meg a tanulás, a megszerzett tapasztalatokon át eljutnak a konkrét fogalomalkotásig. Az óvodába lépő gyermekeket esztétikus, melegséget, szeretetet sugárzó környezet várja, ezzel is elősegítjük a beilleszkedést, az óvoda elfogadását ill. megszerettetését. A kisebbeket előbb a közvetlen környezetükkel ismertetjük meg, megfigyeljük az óvoda udvarán lévő fákat, virágokat. A környező utcákban tett rövid séták alkalmával megfigyeljük az évszakok szépségeit, színeit, az időjárás változását. A séták során gyűjtött termésekkel, levelekkel, bogyókkal, kavicsokkal, tollakkal. Ezeket később felhasználjuk, gyümölcssalátát, süteményt, bábokat, játékokat barkácsolunk belőle közösen. Az évszakok változásairól albumot készítünk, amikor közösen gyűjtjük a képeket, anyagokat. Mivel falun az emberek mindennapjaihoz hozzátartozok a mezőgazdasági munka, így minden gyermek otthonról hozza az idénymunkákkal kapcsolatos élményeit, pl.: kukoricatörés, szüretelés, burgonyaszedés stb. Ellátogatunk egy-egy gyermek otthonába egy-egy kisállat születésekor (kutya, macska, nyúl, malac stb.) A gyerekekkel közösen fredezzük fel a közeli gyümölcsöst, kiserdőt, patakpartot, hegyoldalt. Az élményszerző séták során gyakoroljuk a helyes gyalogos közlekedést, elsajátítják az alapvető szabályokat. Nyitott szemmel járunk útjaink során, felfedezhetjük a gyerekekkel az apró bogarakat (katica, lepke, méhecske) csigákat, megfigyeljük különböző madaraink el ill. visszaköltözését (gólya, fecske). A téli hónapokban figyelemmel kísérjük a telelő madaraink életét, madáreleséget gyűjtünk és készítünk folyamatosan. Könyvekből, természetfilmekből megismerkedhetnek a vadállatokkal is. Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

43

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. A nagyobbak (5-6-7 évesek) már megismerkednek az óvoda tágabb környezetével is. A falu széléig tett séta vagy a szomszédos Gárdony községbe tett kirándulásaink során megfigyelik az évszakok változásait, szépségét, színeik változását. Megtapasztalhatják az időjárás változásainak hatását az öltözködésükre, madarak, fák életére. Folyamatosan gyűjtjük a természet kincseit az élősarokba (levelek, termések, gyümölcsök). Megfigyeljük a növények fejlődését csíráztatással, hajtatással. Lehetőség biztosítunk, hogy minden jelenséget, állatot, növényt, természetes környezetében, séták, kirándulások során figyelünk meg. Ellátogatunk más óvodákba, iskolába, a helyi művelődési központba, piacra, boltokba, postára, orvosi rendelőbe. Megismertetjük őket a felnőttek munkájával egy-egy szülő munkahelyét meglátogatva. A közlekedéssel kapcsolatos ismereteiket bővítjük, rendszerezzük. Lehetőséget biztosítunk, hogy érdeklődésüknek megfelelően végezhessenek kerti munkát, segíthessenek a növények ültetésénél, veteményezésnél, termések betakarításánál. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatos magatartás, a fenntarthatóságra nevelés, és az ökológiai szemlélet. Az ehhez kapcsolódó szokások a mindennapokban is megjelennek: szelektív hulladékgyűjtést bemutató társasjátékkal, a közeli hulladékgyűjtő szigetek gyakori használatávan, ehhez kapcsolódó programokbna való részvétel, a Zöld Híd Régió Kft- vel való kapcsolattartással. Programunkban komplex óvodai foglalkozások keretén belül valósul meg a matematikai nevelés. Fontosnak tartjuk, hogy kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermekek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés, rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat matematikai tapasztalatok szerzése. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. megértés, problémalátás, problémamegoldás / fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. A gyermek 5 éves koráig a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakozásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása a cél. Az 5. életévtől az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása történik. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a megszerzett Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

44

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. benyomásokat, tapasztalatokat rendszerezzük, szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. A gyermeket körülvevő valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái, természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenység közben a megismerő képességek / érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás,

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét.  Tudják saját születési helyüket és idejüket.  Különböztessék meg az évszakokat, ismerjék fel az egyes évszakokat, gyönyörködjenek szépségében.  Ismerjék a környezetükben lévő háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.  Önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit, ismerjék a növényekkel kapcsolatos munkákat, (szántás, szüret, aratás stb.)  Gyakorolják az elemi közlekedési szabályok betartását, ismerjék fel a közlekedési eszközöket (vízi, légi, szárazföldi).  A tárgyakat tudják megszámlálni 10-ig, tudják összehasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Különböztessék meg a jobbra, balra irányokat, értsék a helyeket kifejező névutókat. (pl.: alá, fölé, közé, stb.)  Alakuljon ki jól érthető beszéd.  Pozitív érzelmi viszonyulásuk az őket körülvevő környezet irántmegerősödik.  Ismerjék fel községük szépségét nevezetességét, büszkeségeit, a környezetükben lévő intézményeket, üzleteket.  Tudatosuljon bennük, hogy mi is a természet részei vagyunk.


45

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.  ismerjék meg a néphagyományokat a falusi élet szokásait a helyi kultusz átadásának szokásait.  Felfedezzék fel és ismerjék meg az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket.  alakuljon ki az iskolai tanuláshoz szükséges értelmi képességük.  váljék szokásukká a környezetük óvó-védő szokásainak kialakítása. A külső világ tevékeny megismerésének anyagát, módszerét a mindenkori éves terv tartalmazza.

7.Munka jellegű tevékenységek : 1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenysége – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önállótevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, akörnyezet-, a növény- és állatgondozás. 2. A gyermek munka jellegű tevékenysége:– örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység;– a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükségesattitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok,mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége;– a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítésalakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatospedagógiai szervezést, a gyermekkel valóegyüttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. részben utánzásos, spontán tevékenység, amely ateljes személyiség fejlődését, fejlesztéséttámogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, azegész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben,természetes és szimulált környezetben,kirándulásokon, az óvodapedagógus általkezdeményezett tevékenységi formákban A tevékenységekben megvalósuló tanulás1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős,szervezeti és időkeretekben valósul meg.A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tevékenység célja:


46

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyerekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Az óvodapedagógus feladata: A különböző típusú munkajellegű feltételeinek biztosítása 3-6-7 éves korban.

tevékenységek

tervezése,

Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért, majd a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő segítségével, később önállóan, öntevékenyen. Minden munkafajtánál az óvónő mintát ad az eszközök, a munkafogások és a sorrendiség megismeréséhez. A 3-4 éves gyerekek: az óvodapedagógust és, a dajkát figyelve részt vesznek a növények gondozásában, termések, falevelek elszállításában. Erejükhöz mérten részt vesznek a csoport rendbetételében, átrendezésében a játékok elrakásában. Apróbb feladatokat szívesen vállalnak és el is végzik.Étkezéskor gyakorolják az önkiszolgálást. A 4-5 éves gyerekek: lehetőséget kapnak a növények gondozására, a madarak étkeinek előkészítésére. Az alkalomszerű munkákban a felnőttekkel együttvesznek részt pl.: játékelrakás, csoportterem átrendezése, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása illetve összeszedése, az öltöző és a mosdó rendjének megőrzése. Tevékenyen vesznek részt az udvar gondozásában pl.: avargyűjtés, fű összegereblyézése. Az 5-6-7 évesek: Maguk is felismerik az adott szituációban a munka elvégzésének szükségességét./ pl.naposi munkatevékenység, ünnepi készülődés,/

8.Tevékenységekben megvalósuló tanulás 1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely ateljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes ésszimulált környezetben, kirándulásokon, azóvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

47

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira,ismereteire. 3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás,felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. 4. A tanulás lehetséges formái az óvodában: – az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások alakítása, – a spontán játékos tapasztalatszerzés; – a játékos, cselekvéses tanulás; – a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; – az óvodapedagógus által irányított megfigyelés,tapasztalatszerzés, felfedezés; – a gyakorlati problémamegoldás. 5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során,személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

8/1 Játékban integrált tanulás A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva komplex tevékenységeket tervezünk, melyen keresztül ismereteket szerez a természeti és társadalmi környezetből. Sok lehetőséget biztosítunk arra, hogy közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik. Napjainkban nem a tudásanyag halmozására van szükség, hanem az ismeretek gyakori alkalmazására. Rugalmasan kezeljük az időkereteket ,hogy érvényesüljön a gyermeki kíváncsiság, az alkotókedv, a tevékenységekben megvalósuló tanulás. Az élmények széles skáláját biztosítjuk, ezzel elkerülve annak lehetőségét ,hogy a gyermek érdeklődése ideje korán beszűküljön.Tervezésünkben a környezet és a néphagyomány adja a tanulási folyamat gerincét.Hónaponként számba vesszük a várható környezeti változásokat és az ehez kapcsolódó jeles napokat, szokásokat. A fejlődés alapja a játék és a játékos mozgás, amely beépül minden tevékenységbe. Ügyelünk arra, hogy témakörökhöz kapcsolódó Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

48

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. tevékenységekből sorozatosan ne maradjon ki egy gyermek sem. A kötetlen foglalkozási forma már önmagában differenciálást tesz lehetővé, hiszen a gyermek választ, differenciál saját képességei alapján.A szervezeti kereteinkben a csoportos és egyéni fejlesztést alkalmazzuk. . Ebben a formában is oldott, családias légkör megvalósítására törekszünk. A gyermekek beszédkészségének fejlesztésére a nyelvi játékokon keresztül kínálunk lehetőséget, amelyek játékos mozgásra és cselekvésre épülnek. Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor végére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre.

8/2. Mérés ,értkelés ,ellenőrzés rendszere Minden gyermekről a fejlődését rögzítő dokumentációt készítünk, ez tartalmazza a gyermek anamnézisét (belépéskor)és a fejlettségmérő lapokat (DIFER). A szülőket rendszeresen tájékoztatjuk a gyermek fejlődéséről.

9.Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1. A gyermek belső érése, valamint a családinevelés és az óvodai nevelési folyamateredményeként a kisgyermekek többsége azóvodáskor végére hathét éves korra eléri aziskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba azállapotába, amelyben az óvodásból iskolássáérik. A rugalmas beiskolázás az életkorfigyelembevétele mellett lehetőséget ad afejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételekmegléte szükséges: testi, lelki és szociálisérettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermekhatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik afogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

49

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és afinommotorika. Mozgását, viselkedését, testszükségletei kielégítését szándékosan irányítaniképes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek azóvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen állaz iskolába lépésre. A tanuláshoz szükségesképességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.a téritájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, atestséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: – az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés,továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik aszándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobbszerepet kap a felidézés, – megjelenik a tanulás alapját képező szándékosfigyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma,terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, – a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellettaz elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: – érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél;gondolatait, érzelmeit mások számára érthetőformában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ,különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot,tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy afogváltással is összefüggő nagy egyéni eltéréseklehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti másokbeszédét, – elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról éskörnyezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedésalapvető szabályait; ismeri környezetében élő növényeket, állatokat, azokgondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és azidőjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvetőszabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmikörnyezet megbecsüléséhez, megóvásáhozszükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készenáll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

50

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni,késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív-elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás idejealatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetébenfolyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el afentiekben leírt fejlettséget. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekiskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

10.ünnepek ,hagyományok Nevelőmunkánk fontos részei az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök és jeles napok sajátos hangulatának megteremtése, és a hagyományok felelevenítése. A gyerekek megszokják, hogy ezek a jeles napok ismétlődnek, és a várakozás, a készülődés izgalma fokozza az ünnepek fényét, belső tartást ad, érzelmekben gazdagabbak lesznek, s ezáltal is fejlődik személyiségük. Feladatunknak tartjuk, hogy lakóhelyünk ma is élő hagyományait, szokásait, kulturális értékeit megőrizzük és továbbadjuk a jövő nemzedék számára.

Óvodánkban a következő jeles napokat ünnepeljük: Az Ősz jeles napjai:  Szent Kereszt felmagasztalása (szeptember 14.:a búcsúnapja)/tagóvoda/  Mihály nap (szept.29: betakarítás ünnepe)/székhely óvoda/  Szüret (Bab, burgonya, szőlő)


falu

51

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. A Tél jeles napjai:  Advent (nov. 30. az András napot követő első vasárnaptól)  Mikulás (dec. 6.),- Luca nap (dec. 13.),  Karácsony (dec. 24-25-26.)  Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig)  Kiszí- hajtás/székhely óvoda/ A Tavasz jeles napjai:    

Húsvét, Pünkösd, Ballagás, Anyák napja,

 Nemzeti ünnepünk: március 15. A nyári hagyományos ünnepek: -falunap /tagóvoda/ -családi délután /székhely óvoda/

A néphagyományápolás tartalma: Minden jeles napot hosszabb előkészület előz meg, melyhez változatos tevékenységeket biztosítunk, a gyerekek kíváncsiságát kielégítve. A várakozás időszakát az együttmunkálkodás, a tervezgetés az örömteli együttjátszás teszi felejthetetlenné. Arra törekszünk, hogy az ünnep felszabadult, vidám hangulatú együttjátszás legyen.  Szent Kereszt felmagasztalása, a falu búcsúnapja  Népi mondókák, mesék megelevenítése a színpadon a falu közönségének.  A vendégelőadók műsorának megtekintése.  Közös tánc gyermekekkel és felnőttekkel  Az ünnepi szentmise után Körmenet.  Mihály nap (szeptember 29.) betakarítási ünnep Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

52

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.  Az őszi tevékenységek, a betakarítási munkák megfigyelése. A nagyobb gyerekekkel részt veszünk betakarítási munkában. Termések gyűjtése, a természet változásának megfigyelése. Népmesék, népi mondókák meghallgatása, mondogatása.  A naptárban követjük a jeles napokat. A gyűjtött kincsekkel díszítjük óvodánkat.  Megfigyeljük az állatok viselkedését, termés-betakarítást végzünk, melyet közösen befőzünk, tárolunk.  Őszi munkákat végzünk a kiskertben, részt veszünk az avar folyamatos eltakarításában.  Játszunk énekes népi játékokat, ügyességi és sportjátékokat.  Népzenére egyszerű lépésekből és forgásokból járjuk a táncot.  Tanulunk népi csúfolókat, mondásokat, találós kérdésekkel.  A nagyobbakkal kalendáriumot készítünk, megfigyeljük az időjóslással kapcsolatos népi jóslásokat.  Sétákat teszünk a faluban, a közeli erdőben, almáskertben, ahol gyűjtőmunkákat végzünk.  Szüret (októbertől)  Hallgatunk énekeket, mondókákat, verskeet a szőlőről, almáról, dióról  Játszunk népi játékokat, mondókákat, népzenére táncos mozdulatokkal táncolunk  Gyűjtjük, válogatjuk az ősz gyümölcseit, kóstoljuk, ízleljük ezeket gyümölcssaláta formájában is  Megszervezzük, hogy a nagyobbakkal szüreten vehessünk részt, bekapcsolódhassanak szőlőszedésbe, préselésbe, kóstolhassanak mustot  Részt veszünk a burgonyaszedés, a kukorica törés tök betakarítás munkálataiban.  Ádvent (az András napot követő első vasárnaptól) Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

53

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.  Ismerkedünk az advent jelképével: a koszorúval és a naptárral, közösen készítjük el .  Figyeljük a Katalin napkor vízbe tett gyümölcsfaágakat.  Ismerkedünk szólásokkal, mondásokkal, találós kérdésekkel, népi játékokkal.  Ismerkedünk a szövéssel, sodrással, fonással, pókozással, gyöngyfűzéssel.  Mikulás (december 6.)  Dalokkal, mondókákkal, versekkel készülünk a Mikulás napra.  Megismerjük a mikulás nap eredetét.  Ajándékokkal kedveskedünk a kisebbeknek.  Luca nap (december 13.)  Luca napkor búzát ültetünk, melyet karácsonyig nevelünk, ekkor viszik haza a gyerekek otthonukba.  beszélünk Luca kalendáriumról, beszélünk a "Luca-székéről", meghallgatunk Luca napi "kotyolást".  Minden héten eggyel több gyertyát gyújtunk meg az adventi koszorúnkon.  Karácsony  Ismerkedünk a karácsonyi népszokással, a betlehemezéssel,  Készítünk fenyődíszeket só gyurmából, papírból.  Sütünk, díszítünk mézeskalácsokat az óvoda fájára.  Minden nap kinyitunk egyet az adventi naptárunkból.  Tanulunk karácsonyi és újévi köszöntőket, énekeket. .  Farsang (a vízkereszttől - hamvazószerdáig tartó időszak)  Készítünk álarcokat, jelmezeket, fejdíszeket.  Feldíszítjük óvodánkat.  Tanulunk dalokat, mondókákat, verseket.


54

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.  Népzenére táncolunk népi táncokat egyszerű lépésekkel.  Ismerkedünk szólásokkal, mondásokkal, találós kérdésekkel, versekkel.  Szervezünk jelmezes felvonulást, tombolahúzást, farsangi mulatozást - lakmározást.  Kisze bábot készítünk, körbetáncoljuk, kicsúfoljuk, elégetjük, hogy "megszabaduljunk" a téli hidegtől és a betegségektől  Húsvét  Tanulunk locsolóverset, ismerkedünk népi szokásokkal, szólásokkal, mondásokkal, találós kérdésekkel.  Festünk, díszítünk tojásokat különféle technikákkal.  A fiúk meglocsolják a lányokat/tagóvodában/  Pünkösd  Tanulunk énekes játékot, egyszerű tánclépésekkel táncolunk,. .  Anyák napja  Dalokkal, mondókákkal, virággal köszöntjük az édesanyákat és a nagymamákat /  Ajándékokat készítünk, amit a nyilvános műsoron adnak át az óvodában.  Ballagás  Elbúcsúzunk az iskolába menő gyerekektől.  Nyilvános műsort rendezünk az óvodában, dalokkal, mesejelenetekkel tesszük színesebbé a nagyok búcsúzását.  Nemzeti ünnepünk (Március 15.)  Festünk nemzeti színű zászlót.  Nemzeti szalagokkal díszítjük óvodánk ablakait.  Újságokból képeket gyűjtünk az ünnepről.  Dalokat, verseket elevenítünk fel.  Papírcsákót, kokárdát készítünk és viselünk.

11. Sajátos feladataink Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

55


11/1. Gyermekvédelem: Gyermekvédelem mindazoknak a pedagógiai, jogi, egészségügyi és szoci-ális tennivalóknak az összessége, amelyek a veszélyeztetett gyermek nevelését, eltartását, munkába állását, érdekvédelmi és egészségügyi gondozását biztosítják.

A gyermekvédelem:     

A nevelőtestület valamennyi tagjának kötelező A nevelőmunka szerves része Legyen családvédelem Lényeges eleme a prevenció A gyermekeket érintő döntésekben a „gyermekek mindenek felett álló érdekét” kötelesek figyelembe venni  Hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevétele (nemzetietnikai kisebbséghez tartozó gyermekek jogai)  Különleges gondozáshoz való jog A közoktatási intézmények (nevelő-oktató intézmények) gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat látnak el. A pedagógiai tevékenységekkel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges:  Feltételeket  Lehetőségeket – a gyermek képességének, tehetségének kibontakoztatásához, hogy  Szükség esetén leküzdve azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak

Óvodánk gyermekvédelmének célja: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, az esélyegyenlőség növelése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, különböző szakemberekkel.

Óvodapedagógus kötelessége: Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

56

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.  Közre kell működnie a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését befolyásoló veszélyek megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében  Biztosítani kell a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztését  Észre kell vennie, ha a gyermeknek nem megfelelő a viselkedése, elhanyagoltság jelei mutatkoznak (ruházat-higiénia) rajta, amelyek a családban jelentkező gondokra, problémákra utalnak

Az óvoda feladata: Felismerje a problémát, keresse az okokat, nyújtson segítséget, ill. jelezzen a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak.

Az óvodapedagógus feladatai: 1. Helyzetelemzés a) Az óvodás gyermekekre vonatkozó mutatók megállapítása  Családi háttér jellemzői (munkanélküli szülők aránya, szülők iskolai végzettsége, szociális hátrányok típusai: lakásviszonyok, alacsony jövedelem, ingerszegény környezet)  Óvodalátogatás rendszeressége  Cigány gyermekek aránya

b) Gyermekvédelmi feladatok ellátásának feltételei  Személyi: a nevelő-oktató munkát két fő szakképzett óvodapedagógus végzi együttműködésben egy szakképzett dajkával  Tárgyi: az óvodai környezet (épület, udvar, csoportszoba berendezési tárgyak, szemléltető eszközök, játékszerek) megfelelő. Állapotának fenntartása és fejlesztése Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

57

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. folyamatosan történik. Biztonságos, egészséges, kulturált környezet elérésére törekszünk  Anyagi: a szükséges források előteremtésének módjai: Cigány Kisebbségi Önkormányzat, civil szervezetek, pályázatok, Csitár Község Önkormányzata, Gyermekjóléti Szolgálat

c) Gyermekvédelmi helyzetkép feltárása: Hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrésének szempontjai: Hátrányos helyzetű gyermekek azok, akiknek alapvető szükségletkielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja szűkebb társadalmi környezetben az átlagoshoz képest negatív eltérést mutat elsősorban szociális, kulturális téren. Ennek következménye lehet a gyermek esélyegyenlőtlensége.

Családi mikrokörnyezetben:         

A család gazdasági helyzetéből eredő rossz lakásviszonyok Túlságosan alacsony egy főre eső jövedelem A család kulturáltságának hiánya A család együttes élményének hiánya Helytelen nevelési módszerek Rendezetlen életmód A szülők kifogásolható erkölcsi magatartása Szellemi munka leértékelése, közömbösség vele szemben

Makrokörnyezetben:  Felnőttek helytelen viszonya, kapcsolata  Helytelen nevelői magatartás  Sikerélmény helyett állandó frusztráció nyújtása

Veszélyeztetett

helyzetű

gyermekek

kiszűrésének

szempontjai:

Veszélyeztetett gyermek az, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja.


58

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.  Fizikai bántalmazás a családban  A gyermek szexuális zaklatása  Felügyelet nélküliség  Súlyos elhanyagolás, gondozatlanság  Megállapíthatóan alkoholizáló (drogfogyasztó) szülő  Hajléktalanság, nem megfelelő lakáskörülmények  Pszichés bántalmazás a családban, szülői terror  Tartósan súlyos egészségügyi probléma  Éhezés, nem megfelelő táplálkozás  Családon kívüli ideiglenes elhelyezés  Antiszociális, kriminalizáló baráti kör, csavargás  Három éves kor felett nem szobatiszta a gyermek (szervi probléma nincs)  Nem megfelelő szellemi fejlődés  Értelmi fogyatékos szülő a családban, valamely szülő tartós pszichiátriai kezelése  Nevelési-oktatási intézményből való indokolatlan hiányzás  Alacsony jövedelmi viszonyok  Problémás válás, gyermek elhelyezési per

d) A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok  Prevenció (folyamatosan a három év során)  Etnikai kisebbséghez tartozó cigánygyermekek részére a helyi nevelési programban megfogalmazott részcélok és feladatok elvégzése  A kiszűrt problémáknak, hiányosságoknak megfelelő differenciált személyiségfejlesztés  Szakemberhez irányítás esetei  Testi növekedésben, fejlődésben jelentkező eltérések (gyenge látás, hallás, mozgásszervi elváltozás)  Pszichés problémák (dadogás, szobatisztaság hiánya, kényszercselekvések,)  Tanulási nehézségek, zavarok (figyelemzavar, beszédhibák, dyslexia, dyscalculia, dysgraphia kiszűrése)  Tehetséggondozás (különleges orientáltság felismerése, felszínre hozása, rejtett képességek kibontakoztatása, versenyekre való felkészítés) Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

59

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.  Szociális szolgáltatások:  komfortérzet megteremtése (egészséges, esztétikus, biztonságos környezet)  Étkezés (mennyisége, változatossága, kulturáltsága)  segélyezési lehetőségek körének növelése  szülőkkel való együttműködés  információ áramlás és kapcsolattartás módjai: szülői értekezlet, fogadóóra, nyíltnap  családlátogatás, oktató-nevelő filmek, előadások szervezése, tanácsadás, SZMK, szülők tájékoztatása kedvezmények érvényesítésének lehetőségéről (hirdetőtábla, szülői értekezlet)  gyermekek és szülők jogainak, segélyszolgálatok elérhetőségének megismertetése, szabadidős tevékenységek szervezése

A gyermekvédelmi munkában segítő intézmények:    

Védőnői Szolgálat Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Általános Iskola Nevelési Tanácsadó

A Gyermekjóléti Szolgálat szerepe a gyermekvédelmi munkában: A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka mód-szereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését ill. a családból kiemelt gyermek visszahelyezését.

A Gyermekjóléti Szolgálat feladata:  Együttműködő kapcsolattartás az óvodával


60

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.  Észlelő és jelzőrendszer működtetése (esetmegbeszélés, esetkonferencia, szakmaközi megbeszélés)  Preventív gyermekvédelem  A településen élő gyermekek szociális helyzetének, nyilvántartásának figyelemmel kísérése  Továbbképzés szervezése az óvodai gyermekvédelmi felelősnek  Szüksége információ áramlás biztosítása  Részvétel területi, országos szakmai értekezleteken, fórumokon, továbbképzéseken  Képviselje minden esetben a gyermekek érdekeit  Támogatáshoz való hozzájutás segítése  Tanácsadáshoz való hozzájutás elősegítése  Szabadidős programokról tájékoztatás  Hivatalos ügyek intézése

12. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere

12/1. Óvodánk írásos dokumentumai 1.

Óvodai nevelés Országos Alapprogramja

2. Őrhalmi Napköziotthonos Óvoda és a csitári Tagóvoda Pedagógiai Programja 3. Az intézményvezető éves pedagógiai működési terve.  Aktuális szervezési - tanügy igazgatási feladatok.  A helyi program kiemelt feladatai. Elemzés, értékelés a csoportlátogatásának terve.

4. A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja  Szokás és szabályrendszer tervezése: időkeret fél év  Eseményterv-programterv: időkeret fél év  A tevékenységi rendszer fejlesztési terve: időkeret egy hónap

5.Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma


61

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, tényfeltáró, helyzetelemző és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum, amely 3-7 éves korig kiterjed a nevelési és a tanulási folyamatokra is. Ez a dokumentum szolgálja az roma nemzetiségi gyermekek fejlesztésének mutatóit is.

6. Felvételi - mulasztási napló Pontos adatkezelés - naprakész nyilvántartás

12/2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése.

Területei:  Dokumentumok ellenőrzése, elemzése.  A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése.  Pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése.  Helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése.  Az Önkormányzati Minőségirányítási Programban megfogalmazott feladatok. Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, tehát az ellenőrzés és értékelés is elsősorban az ő feladata. Fontos az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényel. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése.

A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik:  a gyermekek fejlettségének értékelése  és az óvónői gyakorlati munka szintjén.


62

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. A gyermekcsoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik. Mivel a gyermekek megfigyelési adatait folyamatosan gyűjtjük az óvodás évek alatt, ezért az összehasonlítás azonnali eredményt mutat. A fejlettségi mutatók ismeretében a gyakorlati munka megfigyelése egészíti ki az óvónői pedagógiai gyakorlat ellenőrzését és értékelését. Év végén összegző értékelés készül. Az egész óvodát érintő folyamatokban kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába lépés szorosabb ellenőrzése, értékelése.

12/3. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési - fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. Segítik a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését, ugyanakkor rugalmas alkalmazást és a gyerekekhez való igazodást biztosítják. A gyermekcsoport nevelési- és tevékenységi programjának tervezési a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan, hanem az élethelyzetek, a gyermekek, az aktuális feladatok irányítják a folyamatot. Ellenőrzését a nevelési év elején az óvónők végzik. Év végén az óvónők szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésüknek alakulásukról. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követni kell fejlődési ütemüket, jelezni a lemaradásokat és az egyénhez kötődő feladatokat.

Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum szempontjai 1.

Önállóság fejlődése


63

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.  önkiszolgáló munka (öltözés, étkezés, testápolás)  egyéni igények, jellemzők

2.

Játék  a gyermek élményanyaga, a játék fejlődése, fajtái, sajátossága  együttműködés a játékban  a gyermek helye a játszócsoportban

3. Szociális magatartás    

4.

beilleszkedés önállóság (bátorság, magabiztosság, szabályok betartása, stb.) kapcsolatteremtő képesség együttműködés a tevékenységekben (kitartás, fegyelmezettség, baráti kapcsolatok)

Kommunikációs képesség    

5.

beszédhallás, beszédértés hangok ejtése, szókincs mondatszerkesztés folyamatos, összefüggő beszéd, önálló történet elmondása

Kognitív képesség  vizuális észlelés, alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín, rész egész viszony)  téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok)  keresztcsatornák fejlesztése  észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása  gondolkodási műveletek  verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelme.

6.

Motoros képesség    

nagy mozgások (tempója, ritmusa, iránya) finommotorika szem - kéz, szem - láb koordináció, kezesség testséma fejlődése (testrészek ismerete, oldaliság, elülső és hátulsó rész, függőleges zóna), testrészek mozgatása


64

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. A gyermekek megfigyelésének szempontjai alapján vezetett egyéni fejlődési dokumentum ellenőrzése folyamatosan történik. Év közepén az iskolába készülő gyermekek fejlődési eredményeiről írásos értékelést ad az óvónő a sikerkritériumok figyelembe vételével. A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következő nevelési év kiemelt feladatait.

12/4. A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése A program sikerkritériumát a "Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén" címmel kiemelt programelem jelenti. A program ellenőrzésében valamennyi óvónő részt vesz:  A bevezetés előtt a feltételrendszer vizsgálata.  A bevezetést követő első nevelési és végén átfogó értékelés.  Megjelennek a nevelő - fejlesztő tartalmak; a program milyen eredményeket hozott; a nevelőtestületet milyen mértékben befolyásolta a program; mit mutatnak a szülők visszajelzései.  A bevezetést követően 3 évenként a nevelési folyamat vizsgálata a kimenet oldaláról. Mennyire sikeres az óvodánk nevelő - fejlesztő munkája? Az értékelés a sikerkritériumok figyelembe vételével történik. Célja a hatékonyság, a minőségjavítás, az önképzés és továbbképzés tudatos tervezése. Az elemzésben, értékelésben segíthet a szaktanácsadó és a szakértő.

Érvényességi nyilatkozat: A helyi nevelési program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján: visszavonásig érvényes

A helyi program módosításának lehetséges indokai:  hálózatbővítés, leépítés Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

65

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30.  szervezeti átalakítás  ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt  ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: Az óvoda vezetőjének írásbeli és részletes szóbeli előterjesztése a nevelőtestületi értekezleten.

13. A Pedagógiai Program eszközjegyzéke: Játszóudvar: Eszközök, felszerelések kerti asztal kerti pad babaház udvari homokozó takaróháló

Mennyiségi mutatók

Nem létezik Létezik Megjegyzés

2 4 1 1

x x x x Beszerzése folyamatos

1

A játszóudvar játékeszközeinek felújítása, cseréje, bővítése folyamatosan történik.

NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, Mennyiségi Nem felszerelések mutatók létezik különféle A játékformák eszközei gyermekcsoport Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

Létezik Megjegyzés x

Pótlásuk folyamatos 66

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. 30%-ának megfelelően A Különféle gyermekcsoport játékformák eszközei 30%-ának – udvari megfelelően

mozgáskulturát, A mozgásfejlődést gyermekcsoport segítő, mozgásigényt 70%-ának kielégítő eszközök megfelelően ének, zene, énekes A létszámának játékok eszk. megfelelően az anyanyelv fejlesztésének, a A kommunikációs gyermekcsoport 30%-ának képességek megfelelően fejlesztésének eszközei ételmi képességeket és A a kreativitást gyermekcsoport fejlesztő anyagok, 30%-ának eszközök megfelelően ábrázoló A tevékenységet gyermekcsoport fejlesztő anyagok, létszámának eszközök megfelelően a természeti-emberiA tárgyi környezet gyermekcsoport megismerését létszámának elősegítő eszközök megfelelően anyagok munkajellegű tevékenységek

A gyermekcsoport 30%-ának


x

Pótlásuk folyamatos

x Pótlásuk folyamatos x

x



x Pótlásuk folyamatos

x Pótlásuk folyamatos

x Pótlásuk folyamatos x

Pótlásuk folyamatos 67

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. megfelelően

eszközei DVD lejátszó Televízió Magnetofon Diavetítő Vetítővászon Hangszer

hangszer (gyerm.) egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

1 1 1

x x x

1 1 1 A gyermekcsoport 30%-ának megfelelően

x x x


A gy.csoport 30%-ának megfelelően

Beszerzése folyamatos

x x


68

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja 2013. Augusztus 30. Az óvoda neve Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és Tagóvoda Csitár Címe: 2671 Őrhalom, Kossuth út 10. Tagóvoda Csitár címe: 2673 Csitár, Petőfi út 96. OM azonosító: 032061

Legitimációs eljárás Elfogadta: Napköziotthonos Óvoda Őrhalom

Vélemény nyilvánítók:

és Tagóvoda Csitár nevelőtestülete a

………………………………

….. / 2013. …… számú határozattal.


………………………………….. A nevelőtestület nevében

Szülői szervezet nevében ……………………………… Tagóvoda Csitár Szülői szervezet nevében

Egyetértést kinyiolvánízó:

Egyetértést nyilvánító:

…………………………………….. Farkas Egon polgármester Fenntartó, működtető nevében

………………………………. Ő.R.N.Ö. nevében Oláh Viktor elnök

……………………………………. Komjáti István polgármester Fenntartó, működtető nevében

……………………………….. Cs.R.N.Ö. nevében Kutka Károly elnök

……………………………………. Dovicsin Ottó polgármester Fenntaírtó, működtető Jóváhagyta:……. / 2013. (VIII. 30.) számú határozatával …………………………………………. Intézményvezető Ph Verziószám: 3/2013. módosított változat

Készült: 5/1 eredeti példány

A dokumentum jellege: Nyilvános

Iktatószám: ……. / 2013.


69

A Napköziotthonos Óvoda Őrhalom és a Tagóvoda Csitár helyi nevelési programja Augusztus 30. Tartalomjegyzék

Recommend Documents