A NAGYIGMÁNDI KINCSESKERT ÓVODA ÉS CSÉMI, CSÉPI TELEPHELYEINEK HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Mottó: „A gyermek abból tanul, amit lát. Ha a gyermek együtt él a barátsággal, megtanulja, hogy a világ olyan hely, ahol jó élni.” /Dorothy L. Nolte/

A NAGYIGMÁNDI KINCSESKERT ÓVODA ÉS CSÉMI, CSÉPI TELEPHELYEINEK HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Érvényes: 2013. szeptember 1.

1

BEVEZETÉS

A nagyigmándi Kincseskert Óvoda valamint a csémi és csépi telephelyeinek nevelőtestülete 1999 óta dolgozott a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program alapján. A 137/1996.(VIII.28.) Korm. Rendelet módosítása szükségessé tette nevelési programunk felülvizsgálatát, és aktualizálását. Az eltelt évek alatt tapasztalt, program adta előnyöket megtartva nevelőtestületünk a megváltozott személyi és tárgyi feltételeknek, társadalmi elvárásoknak, igényeknek megfelelő 2010-ben helyi nevelési program elkészítése mellett döntött. A törvényi változások miatt programunkat 2013-ban módosítottuk.

A program jogszabályi alapját képezi: -A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény -A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - A 363/2012.(XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról -A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról -7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről -1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról A program megírásában részt vettek: - Bauerné Molnár Éva - Borsosné Vörös Gyöngyi - Dr. Malomsokiné Varga Nóra - Fábiánné Nemes Katalin - Galgánné Varga Erzsébet - Hinsicz Tímea A programot jóváhagyta: Galgánné Varga Erzsébet Óvodavezető Nagyigmánd, 2013. március 27.

2

I. HITVALLÁSUNK „A gyermek lelke olyan, mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba, s fényt keres, nap, holdak, csillagok, vagy pislogó gyertyák fényét, mit önmagáról visszatükrözhessen. Van gyermek, kit gondosan szoktatnak, hogy merre s hova forduljon fény után. Nap felé, vagy ritka csillag felé. S az irányt, ha bölcsek a szülők, a tükör erejéhez mérik. Aztán van, aki csak úgy önmagától fordul erre-arra s keresi azt, ami szépet ígér, vagy ami megnyugtat…őt különösen segítsétek!” Wass Albert: Elindult egy élet

Jövőnk féltett kincse a gyermek, akinek elindítása az élet útján felelősségteljes feladat. Hisszük, hogy a gyermeki lélek az első 6-7 évben a legérzékenyebb. A szeretettel, szelídséggel, türelemmel való nevelés, a személyiség kibontakoztatása ebben a korban a legfontosabb és leghatékonyabb. Programunk meghatározó személyisége az óvodapedagógus, aki hiteles mintát ad a gyermeknek, és szülőnek egyaránt. Nevelési felfogásunkban a gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, ebbe ágyazódnak be az egyéb tevékenységek, melyek közül a legfontosabbnak tartjuk a külső világ tevékeny megismerését, a természettel való kapcsolatot, annak szeretetét és védelmét. Sokszínű tevékenységek által gazdagítjuk a gyermekek nyelvi kifejezőkészségét, fejlesztjük értelmét és gondolatvilágát; megtanítjuk beilleszkedni a közösségbe, megismertetjük a viselkedés, és az egészséges életmód alapvető szabályaival. Valljuk, hogy a nyugodt, szeretetteljes, családias légkörben felnövő gyerekekből válik kiegyensúlyozott, másokat megértő és tisztelő, nyitott, segítőkész, aktív és kreatív ember.

II. GYERMEKKÉP,ÓVODAKÉP II.1. GYERMEKKÉP „Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag számára, hogy azzá váljon, amivé fejlődni képes.” (Thomas Gordon) Minden ember egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi, biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény is egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Munkánkban feltétlenül szem előtt tarjuk, hogy a személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermek magában hordozza fejlődésének, 3

kibontakozásának, önmegvalósításának összes csíráját; megélt élményei, érzelmei, ismeretei egyedi és gazdag emberré formálják. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az általunk megfogalmazott óvodaképből, célkitűzéseinkből, vállalt feladatainkból következik, hogy célunk olyan derűs, kiegyensúlyozott gyermekek nevelése, akik nyitottak az őket körülvevő világ ingereinek befogadására, képesek szeretetet adni, másokra odafigyelni, társaikért tenni és a másságot elfogadni. Fontosnak tartjuk, hogy pozitív hozzáállással forduljanak a felfedezés és megismerés felé, legyenek optimista szemléletűek, jókedvűek, barátságosak. Tudjanak örülni a maguk és mások sikerének is. Szeressék és tiszteljék embertársaikat, bizalommal forduljanak feléjük. Tanulják és tapasztalják meg az együttműködés különböző formáiban (pl. játék, munka, közösségi tevékenységek) az alkalmazkodás, az önérvényesítés lehetőségeit és határait, a kompromisszumok stratégiai elemeit (ne bántsanak meg másokat), rendelkezzenek önkontrollal! Tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket. Alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások terén)! Érdeklődjenek személyi, tárgyi környezetük iránt, abban jól eligazodjanak. Szeressék szűkebb és tágabb környezetüket, óvják és becsüljék meg. Rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához szükséges képességekkel (pl. nyelvi kifejezőképességgel, jó kommunikációs készséggel; összerendezett, életkornak megfelelő koordinált mozgással). Legyenek birtokában az iskolai tanuláshoz szükséges motiváltságnak, örömmel, kíváncsian várják az iskolába lépést. Fontos a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küszködő gyermekek integrálódása. Amennyiben migráns, etnikai kisebbségekhez tartozó vagy más nemzetiségű gyerekek kerülnek felvételre, biztosítjuk számukra az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését; valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét (mindennapi életük, szokásaik, jeles napjaik megismertetésével, bemutatásával; pozitív viszonyrendszer kialakításával és mintaadással). Minden gyermekben van egyedi érték, személyisége erősségekkel bír, s mi akkor teljesítjük jól küldetésünket, ha az óvodáskor végére ezek az erősségek valamennyi gyerek számára megfelelő indíttatást jelenthetnek az iskolai évekre.

II. 2. ÓVODAKÉP Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.

4

Nevelési programunkat a helyi adottságokra alapozva formáltuk, melyben a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet vállal. Elmondhatjuk, hogy a családok nevelési kultúrája igen változó, óvodánkban évről-évre nő a hátrányos helyzetű, az átmeneti vagy tartós problémákkal megküzdő családok száma. A családi nevelést kompenzáló, segítő szerepünk ezért fokozott. A szeretetteljes, megnyugtató, légkör biztosításán túl gondolunk a szorongásoldásra, az agresszió kezelésére, a kommunikációs-készségek fejlesztésére, az empátia, és a tolerancia erősítésére is. A család értékeket közvetít a gyerek felé, még akkor is, ha funkciózavarai következtében nem működik megfelelően. Az óvoda csak a családdal együtt a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Az óvoda a gyermekek és a családok szükségleteit megismerve alakítja ki fejlesztő munkáját. Óvodánk tevékenységi elemei: 1. szabad játék, 2. munka-és tanulási, 3. társas-közösségi tevékenységek. Csoportjaink szervezeti elve főként a homogenitás, de vannak vegyes csoportjaink is, amelyek 3-4 évig biztosítják gyermekein számára a nyugalmat és az állandóságot. (jelenleg 4 homogén, és 2 vegyes összetételű csoporttal működünk Nagyigmándon, Csépen és Csémen vegyes csoporttal) Óvodánk fő jellegzetességei: Nyitottság: Óvodánk biztosítja óvodába lépés előtt nyílt napok, bemutatkozó értekezletek szervezésével intézményünk megismerését. Óvodáskorban folyamatosan erősítjük a kapcsolatot a szülőkkel szülői értekezletek, nyílt napok, fogadó napok/órák és családlátogatások alkalmával; bevonjuk őket óvodai rendezvényeink előkészítésébe, szervezésébe és lebonyolításába, valamint tartalmas időtöltést biztosítunk a családok számára (játszóházak, óvodai ünnepélyek, hagyományőrző napok). Lényegesnek tartjuk az óvoda-iskola átmenet előkészítésében is a családi nevelés támogatását. Évente megkérdezzük a szülők véleményét az óvodai nevelésről. Igény szerint támogatást nyújtunk a családi neveléshez, különös tekintettel a hátrányos és sajátos nevelésű gyerekek szülei felé. Befogadás: mely biztosítja az esélyegyenlőséget; természetes és irányított integrációt jelent a beilleszkedési- tanulási- magatartási nehézséggel küzdő (BTM), a gyógytestnevelést, és logopédiai ellátást igénylő gyerekeknek. Fontosnak tartjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Fontosnak ítéljük az egyéni értékek kibontakoztatását és a közösségi életre való felkészítést. Kiemelt jelentőségű a gyerekek megismerése az óvodába lépéstől kezdve (évente 2* feljegyzést készítenek a pedagógusok minden gyermekről). Az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is) mérlegeljük a fejlesztéseket, ill. lehetőséget nyújtunk szakpedagógusok igénybevételére az eltérő szükségleteknek megfelelően. A gyermekek önmagukról alkotott képét a kortársak és óvodánk dolgozói jelzésekkel, értékelésekkel alakítják, kiemelve a pozitív jellemzőket, attitűdöket, ill. helyes mintát, közös értékrendet szolgáltatva. Az érzelmi kötődés, a jó közérzet növeli óvodásaink biztonságérzetét, nyitottabbá teszi őket és mintakövetésre serkent. Óvodánk igyekszik a szabad játék lehetőségét maximálisan biztosítani a közösségi élet szabályai között, ésszerű korlátokkal. Az önkifejezés, kontaktusteremtés, kapcsolattartás fontos eszközei a tevékenységek. Mindezek óvodáskorban a cselekvésre, manipulációra, a közvetlen szenzomotoros tapasztalásra épülő érzelmi aktivitást is magukba foglalják. A cselekedtető helyzetek szolgálják a fejlődést és a fejlesztést. (Mindezt az óvónő belátása

5

alapján direkt-indirekt, kötött-kötetlen formában). Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni kompetenciák megfelelő alakítására, a környezeti nevelésre, a környezettudatos magatartás megalapozására. Óvodai nevelésünk fontos alapelvei, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermek személyiségéhez igazodnak. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről; illetve az egyéni differenciált bánásmóddal biztosítja az örömteli óvodai éveket, melyek alatt a gyerekek számára szinte észrevétlenül alakulnak és fejlődnek ki képességeik-és készségeik. Amennyiben valamely nemzetiséghez tartozó gyermekek is részesülnek ellátásba óvodánkban, úgy óvodai nevelésükben biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, ill. a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migránsok) gyermekeinek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását is szem előtt tartjuk. Nevelőmunkánk célja, hogy gyermekeinkben kialakítsuk azokat a tulajdonságokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy megállják helyüket az életben, s eligazodjanak a körülöttük levő világban. Ez az a hely, ahol mindig minden a gyermekek érdekében történik. Nevelésünk értékei: - Tartalmas helyi nevelési programunk, mely saját adottságaink és lehetőségeink figyelembevételével készült. Az eddig elért eredmények a partneri visszajelzések alapján igazolják hitelességét. - Magas színvonalú rendezvényeink lehetőséget adnak arra, hogy mélyebb, szorosabb, sokrétűbb kapcsolatot tudjunk kialakítani partnereinkkel, valamint néhány környező település gyermeknevelési intézményével. - Óvodánkban dolgozó pedagógusok igénye a rendszeres szakmai továbbképzés, melynek eredményeképpen érdeklődésük, tudásuk sokrétű, ismereteiket napi munkájukba hatékonyan beépítik. - Egyéni és közösségi céljaink megvalósítása érdekében összehangoltan tudnak együtt dolgozni kollektívánk tagjai.

6

III. A HÁROM ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8. 9.

10.

11.

A költségvetési szerv megnevezése: Nagyigmándi Kincseskert Óvoda Székhelye: 2942 Nagyigmánd, Kossuth L. u. 1. Telephelye(i): 2949 Csém, Béke u. 65. 2946 Csép, Kossuth L. u. 54. Közfeladata: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8.§ (1) bekezdése. Alaptevékenysége: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Államháztartási szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés Alaptevékenység(ek) államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. Vállalkozási tevékenység felső határa a módosított kiadási előirányzatok arányában: Vállalkozási tevékenységet nem végez. 0 %. Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: A 2011. évi CXC törvény 4. § 1. pontja alapján - óvodai nevelés, - a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, - azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óvodai ellátása, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt. Az intézmény által ellátható feladatok: A Sajátos nevelési igényű gyermek, közül az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Illetékessége, működési köre: Csém, Csép, Kisigmánd, Nagyigmánd Községek

közigazgatás területe. 12.

Irányító szerv(ek) neve, székhelye: Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2942 Nagyigmánd, Kossuth L. u. 2. Csém Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2949 Csém, Béke u. 65. Csép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2946 Csép, Kossuth L. u. 52. Kisigmánd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2948 Kisigmánd, Fő u. 1.

13.

Alapító neve, alapítás időpontja: Nagyigmánd Nagyközségi Tanács VB., 1953. 12. 31.

14.

Fenntartó neve és székhelye:

Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata 2942 Nagyigmánd, Kossuth L. u. 2. 7

Csém Község Önkormányzata 2949 Csém, Béke u. 65. Csép Község Önkormányzata 2946 Csép, Kossuth L. u. 52. Kisigmánd Község Önkormányzata 2948 Kisigmánd, Fő u. 1. 15.

16.

17.

18. 19.

Gazdálkodási besorolása: önállóan működő Az Áht. 10. § (3) bekezdése alapján önállóan működő költségvetési szerv, amely Polgármesteri Hivatal (2942 Nagyigmánd, Kossuth L. u. 2 .), mint önállóan működő és gazdálkodó szerv jogköréhez tartozik. Alapfeladatait az Önkormányzat évi költségvetési rendeletében biztosított előirányzatból látja el. A kötelezettségvállalás, utalványozás joga a költségvetési szerv vezetőjét és az általa írásban feljogosított személyeket illeti meg. Az ellenjegyzés a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozik. A kötelezettségvállalás és az utalványozás feladatai megoszlanak egyrészt a Polgármesteri Hivatal, másrészt az intézmény között az alábbiak szerint: - a szakmai előirányzatok valamint a személyi juttatások előirányzatai feletti gazdálkodás tekintetében az intézményvezető, - minden más előirányzat feletti gazdálkodás esetében a Polgármesteri Hivatal. Vezetőjének megbízási rendje: Az óvodavezetői állás betöltése nyilvános pályázat útján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 23. § alapján, Nagyigmánd, Kisigmánd, Csém, Csép községek képviselő-testületeinek együttes ülésén hozott határozata általi megbízással történik. A megbízás időtartama 5 év. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Az intézmény típusa: óvoda Maximális gyermeklétszám: Nagyigmándi óvodába maximum: 144 fő Csémi telephelyen maximum: 25 fő Csépi telephelyen maximum: 25 fő

20.

Az intézményben működő csoportok száma: 8 csoport Ebből a székhelyen 6 csoport, Csémi telephelyen 1 csoport, Csépi telephelyen 1 csoport.

21.

A feladatellátást szolgáló vagyon: A Nagyigmánd, Kossuth L. u. 1. szám alatti 28/1 helyrajzi számú óvoda épülete, 230 m2 nagyságban. A Nagyigmánd, Kossuth L. u. 1. szám alatti, 28/2 helyrajzi számú óvoda épülete és a hozzá tartozó játszóudvar 1439 m2 nagyságban. A Csém, Béke u. 65. szám alatti 2/1 helyrajzi számú óvoda épülete és a hozzá tartozó játszóudvar 1158 m2 nagyságban.

8

A Csép, Kossuth l. u. 54. szám alatti 126 helyrajzi számú óvoda épülete és a hozzá tartozó játszóudvar 9002 m2 nagyságban. A fenti épületek berendezési és felszerelési tárgyai, leltár szerinti felvétellel. 22.

A vagyon feletti rendelkezési jog: Az ingó és ingatlan vagyon a székhelyet vagy a telephelyet fenntartó Önkormányzatok tulajdona. Az ingó és ingatlan vagyon hasznosítását az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

9

III. 1. HELYZETKÉP A NAGYIGMÁNDI KÖZPONTI ÓVODÁRÓL Intézményünk Nagyigmánd központjában található. Az általános iskola, a gyermekjóléti szolgálat és az önkormányzat szomszédságában. Az épület eredetileg nem óvodának épült, 1963 óta működik falai között az intézmény, ekkor még 3 csoporttal. A gyermeklétszám növekedésével együtt a csoportok száma is nőtt, 1995-ig 7 csoportra bővült, majd 1996-tól a gyermeklétszám csökkenésével 6 csoportos óvoda lettünk. A felszabadult csoportból tornaszobát alakítottunk ki. Gyermekeink zöme nagyigmándi, de ide járnak a szomszédos Kisigmánd és a környező pusztákon élő gyermekek is. Két közeli kisközség, Csém és Csép óvodája is hozzánk tartozik. Mindhárom óvoda önálló költségvetéssel rendelkezik, a szakmai irányítást a nagyigmándi óvoda vezetője látja el. Óvodánk többször átalakított, korszerűsített épület. Zárt, nagy aszfaltos térrel és füves, homokos játszóudvarral rendelkezik. Saját főzőkonyhánkkal biztosítjuk gyermekeink számára az étkezést, a korosztály életkorának megfelelő egészséges táplálkozási szokások kialakítására törekszünk. (Ennek megvalósítása érdekében főállású élelmezésvezetőre lenne szükségünk, mivel az óvodás és iskolás korosztály táplálkozási igényei nem egyformák.) Konyhánk ellátja a két telephelyen működő óvodát, a szociális étkezőket és társulási megállapodás alapján a szákszendi óvodát is Hat óvodai csoporttal működünk, négy azonos életkorú, kettőben vegyes életkorú a gyermekcsoport összetétele. A csoportok kialakítását a beíratott gyermekek életkora határozza meg illetve a nagycsoportosok száma. A csoportok átlaglétszáma 20-25 fő. Óvodánk biztosítja a körzetbe tartozó valamennyi gyermek felvételét. Intézményünkben a tárgyi feltételek csak részben felelnek meg a szükséges törvényi előírásoknak. Az öreg épület adta bővítési lehetőségeket már maximálisan kihasználtuk. Személyi feltételeink megfelelőek. Óvónőink közül –egy kivételével-mindenki főiskolai végzettséggel rendelkezik. Egy óvónőnknek középfokú végzettsége van. Intézményünkben különböző munkaközösségek működnek, melyek a szakmai, minőségi megújulásban és mindennapi óvodai élet megszervezésében nyújtanak segítséget. Dajkáink mindannyian szakképzettek. Minden rászoruló középsős-és nagycsoportos gyermekünk logopédiai és gyógytestnevelési ellátásban részesül, melyet a Komárom-Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás pedagógiai szakszolgálat keretében biztosít. Óvodánkban a beilleszkedési, tanulási magatartási problémával küzdő gyermekeknek adott a fejlesztés lehetősége. Községünkben több nagyobb üzem található, melyek munkalehetőséget adnak a lakosságnak. Ugyanakkor a családok megélhetése miatt a szülők kénytelenek műszakba járni, pluszmunkát vállalni. A családoknak időszakosan a munkanélküliség traumájával is meg kell küzdeni. Gyermekeink többsége megfelelő családi körülmények közül érkezik hozzánk, de egyre nő a segítségre szorulók száma. Családi együttlétekre a felgyorsult életritmus miatt egyre kevesebb idő jut, így a nevelés szempontjából minél nagyobb szükség van az óvodában folyó tartalmas munkára, játszóházakra, kirándulásokra, közös rendezvényekre, a szülők aktív közreműködésére. A fentiek megalapozzák a szülőkkel való jó kapcsolatot, folyamatosan figyelemmel kísérik az óvodai életet, érdeklődőek segítőkészek. Szülői Munkaközösségünk segíti az óvoda-család közötti szorosabb kapcsolattartást. Jó az együttműködésünk az önkormányzattal, a helyi Gyermekjóléti Szolgálattal, a Szociális és gyámügyi előadóval, a Művelődési Ház vezetőjével, az iskolával és a szülőkkel.

10

SZEMÉLYI FELTÉTELEK Nagyigmánd Jelenleg (fő) Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvónők 13 száma Felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma

12

Szakközépiskolát végzett főállású óvónők száma

1

Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajka

6

Élelmezésvezető

0.5

Főállású konyhai dolgozó

4

Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállásúak száma: 1 fűtő-karbantartó Egyéb munkakörben mellékállásúak száma

foglalkoztatott

rész-,

fél,

1

Óvodánk minden csoportjában két óvónő és egy dajka foglalkozik gyermekeinkkel. Reggel 6 órától délután ½ 5 óráig óvónőink szakszerű ellátásban részesítik óvodásainkat. Az óvodapedagógusaink heti váltásban dolgoznak. Óvodapedagógusaink a nevelőmunka kulcsszereplői, akiknek személyisége meghatározó, és akiknek támogató attitűdje, modellt,mintát jelent a gyermekek számára A gyermekek nevelése, fejlesztése iránt elkötelezett, pedagógiailag, pszichológiailag felkészült szakemberek. Tudásukat rendszeres továbbképzés keretében bővítik, melyet mindennapi munkájukban kamatoztatnak. Célunk, hogy a megszerzett tudás innovatív legyen, a hasznos ismereteket a kollégák körében közzétegyük. A „jó” óvónők nálunk azok, akik pozitív emberi értéket közvetítenek,(megbízhatóság, segítőkészség, támogatás, együttműködési készség), elfogadják a más nézeteket, illetve kulturális különbségeket, a másságot. Szabadon véleményt nyilváníthatnak a megfelelő keretek betartásával (hely, idő), meghallgatják a véleménykülönbségeket, a kritikákat és azokat saját maguk épülésére fordítják. Megfelelő önkontrollal rendelkeznek. Képesek szakmai megújulásra, felkészültek és naprakészek. Pozitív belső tulajdonságaikból árad a gyerekszeretet, viselkedésük nyugodt, barátságos. Megjelenésük tiszta, ápolt, a gyermekek számára példaértékű. Gondolataikban, cselekedeteikben mindig hitelesek, őszinték, a gyermekek ezért őszinte bizalommal fordulhatnak hozzájuk. A játékot komolyan veszik, a mögöttesre is figyelnek, de a megvalósításban is készséges segítőtársként vesznek részt! Fontos a humorérzék, találékonyság és alkalmazkodó képesség. Az érdekes szituációkra nyitottsággal, és rugalmassággal reagálnak! A gyermekekkel való kapcsolat kialakításához fontos, hogy tevékenyen benne éljenek a közösségben. Megfelelő metakommunikációs eszköztárral rendelkezzenek, hiszen hanglejtéssel, mimikával, tekintettel, mozdulattal is nagy hatást kelthetnek a gyerekekben. 11

Ne beszéljék túl a gyereket, hanem hagyják őket megnyílni, kommunikálni. Ismerjék meg minél jobban a rábízott gyermekeket, hiszen minden gyermek egyedi sajátosságokkal, eltérő fejlődési ütemmel rendelkezik, és mindezen tulajdonságokkal érhetjük el gyermekeink sokoldalú és harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakoztatását. Gyermekeink szakszerű nevelése-oktatása érdekében alapvető feladat a közös tervezés, az összehangolt munka. A módszertani szabadság minden csoportban biztosított. Óvónőink érdeklődési körüknek megfelelően különböző jellegű tevékenységekkel színesítik a napi munkát. Törekszenek arra, hogy minden nap változatos, érdekes tevékenységekkel tegyék tartalmassá óvodás gyermekeink életét. Dajkáink szakképzettek, - egy kivételével- érettségizettek. A pedagógia munka közvetlen segítői, munkájukat a csoport óvónői irányítják. Gyermekeink gondozásában testi-lelki szükségleteik kielégítésében nélkülözhetetlen partnereink. A csoport életének aktív, tevékeny résztvevői. A zökkenőmentes munkavégzés szempontjából a napi feladatok előzetes megbeszélése a dajkákkal feltétlenül szükséges, ezért fontosnak tartjuk, hogy minden reggel megbeszéljék a csoport tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőtteknek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. A tudatosan alakított óvónő-dajka kapcsolat a gyermekek érdekét szolgáló nevelő hatást megsokszorozhatja. Törekednünk kell arra, hogy az együtt, egy csoportban dolgozók egyforma szellemben közvetítsenek értéket és kötődjenek egymáshoz emberileg is. Élelmezésvezetőnk és konyhai dolgozóink lelkiismeretesen végzik munkájukat. Ügyes kezű karbantartónk szinte minden technikai gondot elhárít, igazi ezermester. Takarítónőnk felelős óvodánk tisztaságáért.

TÁRGYI FELTÉTELEK A nagyigmándi óvoda több mint 100 éves épületben működik. Az elmúlt időszak alatt szinte teljesesen megújult. Minden részén átalakítás történt, annak érdekében, hogy állagát megóvjuk illetve széppé, biztonságossá, higiénikussá váljék. Alapterülete: 2130m2. Óvodánk nagy udvarral, hat csoportszobával, jól felszerelt tornaszobával (só szobával), saját főzőkonyhával rendelkezik. Zárt udvarunk van, amelynek egy része aszfaltozott, másik része pedig virágoskert és füves játszókert. Az aszfaltozott rész lehetőséget biztosít a gyermekeknek rossz idő esetén a levegőzésre, mozgásra. A játszóudvarban korszerű és különböző játéklehetőségeket biztosító játékeszközök állnak gyermekeink rendelkezésére. Az udvari játékaink bevizsgáltak, az uniós előírások betartására törekszünk. A játékparkot évről-évre fejlesztjük, pályázati lehetőségeket kihasználva. Az óvoda két udvarrészét kerítéssel választottuk el, a gyerekek biztonsága érdekében. Hat csoportszobánk közül három nagyobb alapterületű és három kisebb (60-36m2), közülük háromban esztétikusan kiépített galériák biztosítják a nagyobb játékteret. Csoportszobáink, folyosóink és egyéb helyiségeink igényesen kialakítottak. Dajkáink és óvónőink, nagy figyelmet fordítanak a családias, kellemes légkör kialakítására. Lehetőségeinkhez mérten minél több természetes anyagot használunk az egyes tevékenységeinknél és a termek, folyosók díszítésénél. A csoportszobában igyekszünk minél több játszóhelyet kialakítani és a különböző játékfajták feltételeit biztosítani, valamint a folyamatos tevékenykedésnek helyet adni. Célunk, hogy mindenki számára biztosítsuk az esélyegyenlőséget a gyermekek hozzáférhetőségének elvét maximálisan szem előtt tartva. 12

Óvodánk nagy tornaszobával rendelkezik (70m2) mely helyet ad a mozgásos foglalkozásoknak az ünnepélyek rendezvények lebonyolításának. Rendelkezünk mozgásfejlesztő tornaszerekkel, Ayers terápiás eszközökkel, Tini-kondival és számtalan a foglalkozások lebonyolításához szükséges tornaszerrel.

III.2. HELYZETKÉP A CSÉMI TELEPHELYRŐL Csém Komárom-Esztergom megyében található kisközség. Telephelye a nagyigmándi Kincseskert Óvodának. Maga az épület régen egy négy tantermes iskola volt. Az iskola a körzetesítés miatt megszűnt a községben, a gyerekek így Nagyigmándra, illetve Komáromba járnak általános iskolába. Ebből az épületből alakították ki az óvodát. 1996 nyarán a Polgármesteri Hivatal is ebbe az épületbe költözött. Tágas nagy csoportszoba, konyha, fektető, valamint egy hatalmas L- alakú folyosó és mosdó helyiséggel rendelkezik. A csoportszoba berendezése korszerű, a gyermekek játékai minden korosztály számára elegendőek és megfelelőek. A fektetőnk egyben a tornatermünk is, de itt kapott helyet a logopédiai fejlesztés, a gyógytestnevelési foglalkozások is. Konyhánk melegítő konyha mivel a nagyigmándi óvodából kapjuk az ebédet. A tízórait és uzsonnát helyben készítjük el, illetve gyakran egészítjük ki a gyermekek által közösen készített egészséges finomságokkal. Az óvoda udvara nem nagy, de egy csoport számára megfelelő. Az elavult régi játékokat folyamatosan cseréltük le korszerű, újakra (EU-szabvány szerint). Az egész terület füves. A tavalyi évtől kialakításra került egy kis fűszernövénykert. Ültettünk virágokat, cserjéket, epret stb. Gyakran rendezünk közös programokat az egész családot vagy akár az iskolás korosztályt is bevonva. Ilyenek:  minden hónapban egy játszóház (az óvodások felnőtt vagy testvér kíséretében jöhetnek el), az iskolások egyedül is  szünidei „nyílt” nap: az iskolásokkal egy-egy nap tavasszal és ősszel (közös programok, közös játék)  Márton-napi lámpás felvonulás  JÁ-TÉKA drámajátékok iskolásoknak és óvodásoknak havi vagy két havi rendszerességgel  Mesekuckó a könyvtárban  Aktuális ünnepi műsorok (pl.: Idősek Napja, Karácsony, Húsvét stb.)  Nyíltnapok a szülőknek  Évzáró, szalonnasütés az óvoda kertjében  Közös rendezvények az „anyaóvodánkkal” (Gergely-járás, Szent György-napi vásár, gyermeknap)  (mindez felsorolás a teljesség igénye nélkül készült) A falut szántóföld, erdő, mező veszi körül. Az itt élő gyermekeknek megadatott, hogy rácsodálkozhassanak a természet szépségeire. Kirándulásaink alkalmával ismereteket, tapasztalatokat gyűjtünk. ”Nemcsak a környezet megvédésére kívánunk nevelni, hanem a környezettel való együttélésre is…” /Viktor András/

SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az óvodában 3 alkalmazott dolgozik: pedagógiai szakképesítéssel 1 fő, pedagógiai munkát segítő szakképzett dajka 1 fő, érettségivel rendelkező, pedagógiai munkát segítő dajka 1 fő. Hiányzások esetén a dajkák feladatkörét egy állandó, de alkalmankénti megbízási szerződéssel rendelkező személy látja el, míg a pedagógusi munka helyettesítésére a

13

nagyigmándi Kincseskert Óvodából kapunk szakszerű segítséget. Az udvar rendben tartását a Polgármesteri Hivatal alkalmazottai látják el. Az óvoda nyitva tartása: 6- 1630 (helyi igényekhez alkalmazkodva) Az óvodapedagógus állandó munkarendet követ, míg a dajkák heti váltásban dolgoznak. Az óvodában egy osztatlan csoport működik. A dolgozók szakmai felkészültsége jó. Érdeklődőek és nyitottak vagyunk minden újdonságra, ezért szakkönyvek, folyóiratok vásárlásával, olvasásával folyamatosan képezzük magunkat. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk részt venni a szakmai továbbképzéseken, nyílt vagy szakmai napokon. Az ott elsajátított tudást egymásnak átadjuk, beépítjük mindennapjainkba. Hivatástudatunk, az egymás, és a gyerekek iránti tisztelet és szeretet alapja, mely az óvodában uralkodó meghitt családias légkörben is hűen tükröződik.

TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvoda a település központjában található. Az épület előtt virágoskert, mögötte pedig 1358m2 füves terület övezi. Udvarunkon a játékok az előírt szabványoknak megfelelőek, mind számban, mind kivitelben. Hinta, homokozó, mászó torony csúszdával, libikóka, rugós hinta, ROTIKOM mászóka, falovacska, egyensúlyozó gerenda alkotja a játékok alapját. A betonozott járda alkalmas rollerezésre, kerékpározásra egyaránt. Zöldség- és fűszernövény kertünket a gyerekek nagy örömmel gondozzák. Maga az épület 1958-ban, mint iskola épült. Óvodaként 1979 novemberétől működik, majd 1996 júniusától a Polgármesteri Hivatal is itt kapott helyet. Alapterülete 230m2. Az óvoda helyiségei: előtér (beépített szekrényekkel) folyosó, csoportszoba, melegítőkonyha, tornaszoba (beépített szekrényekkel), gyermek mosdó-WC (ezen belül kapott helyet a Személyzeti WC), raktár az udvari játékok tárolására. A csoportszoba 51m2, ami tágas (nagy belmagasság) és világos. Berendezése célszerű, a gyerekek igényeinek megfelelő, variálható, amely galériával bővült. Tornatermünk több funkciót is ellát: helyet ad a logopédiai, gyógytestnevelési fejlesztő foglalkozásoknak, itt tart előadást a gyerekeknek a védőnő (vetítéssel egybekötve), szülői megbeszélést, bemutató foglalkozást szerveztünk, és nem utolsó sorban ez a helység a fektetőnk. Nyári hőségben vagy éppen esős időben is jó szolgálatot tesz a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Rendelkezünk bordásfallal, Tini-kondi elemekkel, de megtalálható még az egyensúlyt fejlesztő tölcsér, billenőlap, ugrálós labdák, trambulin, karikák, kötelek, különböző méretű labdák, szőnyegek, zsámolyok. Az óvoda épületét folyamatosan karbantartják, felújítják, korszerűsítik, így mind esztétikailag mind működésben megfelel a mai kor elvárásainak. Óvoda helyiségei: előtér, folyosó, mosdó-WC (ezen belül kapott helyet a személyzeti WC), csoportszoba, melegítőkonyha, tornaszoba (beépített szekrényekkel), raktár az udvari játékok (vagy nagyobb beltéri játékok) tárolására.

III.3. HELYZETKÉP A CSÉPI TELEPHELYRŐL Óvodánk a Komárom-Esztergom megyei Csép község központjában helyezkedik el. Az épület eredetileg általános iskolának készült az 1956-os évben. Az iskolakörzetesítés után az 1975-76-os években alakították át óvodává. Egy vegyes csoporttal működik. Az elkövetkezendő években sem várható növekedés, mert a születések száma nagyon alacsony a községben. A falu fokozatosan elöregedik, lakosainak lélekszáma csökken. Az óvoda épülete nagyon tágas (160m2). Kényelmesen elfér benne a gyerekcsoport, melynek külön ebédlő áll rendelkezésére a kulturált étkezési szokások elsajátítására. 14

A vegyes csoportnak nagy előnye, hogy a nagyobb gyerekek példáját követve a kicsik előbb elsajátítják a szokásokat. A nagyok sokat segítenek a felnőtteknek a gondozási teendők ellátásában. Elmondható, hogy óvodánkban családias légkör uralkodik. Óvodánk udvara is nagy kiterjedésű, de a játékok száma minimális a területhez képest. További udvari mozgásfejlesztő játékok vásárlására lenne szükség az előírásoknak megfelelően. A szülők a nyári időszakban nagyon kevesen igényelték az óvodát, ezért az iskolai tanév végén mi is bezárunk. Szeptemberben nyit újra az óvoda.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK A csépi óvoda kettő fővel működik (+az önkormányzat 4 órás konyhai kisegítőt biztosít) Egy óvónővel, egy dajkával. Az óvónő lehetőségeihez mérten részt vesz szakmai továbbképzéseken. Legjobb tudása szerint igyekszik felkészíteni az óvodás gyermekeket az iskolai életre. A gyermeklétszám alacsony száma miatt az egyéni képességek fejlesztésére bőven van lehetőség. Nyugodt, barátságos hangulat uralkodik az óvodában. Az óvónő segítőtársa a szakképzett dajka, akivel nagyon jó a munkakapcsolata. A dolgozók a gyermekek érdekeit szem előtt tartva gondozzák, nevelik és fejlesztik óvodásaikat. A tagóvodában hetente logopédiai foglakozáson vehetnek részt a rászorulók.

TÁRGYI FELTÉTELEK A csépi óvodánk ugyanúgy, mint a csémi iskolának épült. A telek melyen az óvoda épülete áll 5780m2 nagyságú. Az óvoda nagy udvarral rendelkezik (5497m2-es), melyen még a régi típusú játékok dominálnak, de a közeljövőben remélhetőleg lesz változás. A homokozó kivételével az egész udvar füvesített. Az óvoda előtt nagy virágoskert található, mely a gyerekek tevékenykedtetésére, virágültetésre, gondozásra lehetőséget biztosít. Az óvoda egy nagy csoportszobával, ebédlővel, melegítőkonyhával, folyosóval, mosdóval, raktárral, személyzeti WC-vel rendelkezik. Az elmúlt évek alatt az épület kívülről teljesen megújult, belül pedig a mosdó felújítására került sor. A csoportszoba világos és tágas, játékkészlete megfelelő. A csoport bordásfallal és TINI- kondival is felszerelt, nagysága kiválóan megfelel a testnevelés foglakozások megtartására is, mivel alapterülete 58m2. A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklet rendelkezik. Áttekintettük mindhárom óvodára vonatkozó előírásokat, ezek szerint készítettük el a jegyzéket, amelyet az 1. számú melléklet tartalmaz.

15

IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI Célunk: Az óvodás gyermekek sokoldalú és harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése; a hátrányok csökkentése, mindez az életkori az egyéni sajátosságok, illetve az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Feladataink: Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése Ezen belül: 1. egészséges életmód alakítása, 2. az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, 3. az anyanyelvi- és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

IV.1. Az egészséges életmód alakítása Óvodánk egészségnevelési elvei: Az egészség védelme, mint általános nevelési elv, átfogja óvodai nevelésünk minden mozzanatát. Nem lehet az óvodai életnek egyetlen pillanata sem, amelyben ne válnék kötelező erejűvé az óvodapedagógusok és az óvoda dolgozói számára az élet, a testi épség és az egészség megvédése. Nézeteink szerint mindehhez a teljes testi-lelki-szellemi jólét, a szociális biztonság is hozzátartozik. Ezek biztosításában a pedagógusoknak és a szülőknek is alapvető szerepük van. Az egészséges személyiség fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a dajkaóvónő-gyerek közötti jó kapcsolat. Célunk: Az egészségkultúra megalapozása, a gyermek testi-lelki-szellemi fejlődésének elősegítése. Szilárd szokásrendszer kialakulása a testi-lelki-szociális egészség megőrzésének érdekében. Pozitív hozzáállás a külső és belső környezethez. Feladataink: - A gondozási feladatok nevelő hatásának kiaknázása; testi szükségletek, mozgásigény kielégítése. A testi képességek fejlődésének, valamint a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, ill. a mozgásszervek célszerű és tudatos fejlesztése. - A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. - Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a baleset megelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, ill. az ezekhez szükséges magatartásformák tudatosítása. - A fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. - A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; - Szakemberek bevonásával (szülőkkel is együttműködve)-speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása, ill. az óvoda egészségnevelő-védő munkájának megismertetése a szülők körében. Az egészséges környezet biztosításával az óvoda épületét, udvarát, kertjét, helyiségeit igyekszünk úgy kialakítani, hogy a gyermek biztonságát, kényelmét szolgálják; megfeleljen

16

testméreteinek, biztosítsa egészségének megőrzését, lehetővé tegye mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegyük körül. A gyerekek környezetében csak annyi tisztítószert és egyéb vegyszert alkalmazunk, amennyit feltétlenül szükséges. Lehetőség szerint kerüljük a kémiailag kezelt berendezési tárgyak és eszközök használatát. Az óvodában az életritmus (a táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés, alvás) megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakításával az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltételeit teremtjük meg, melyet napirendünk is tükröz. Mindez a családokkal együttműködve történik. Az egészséges étkezési szokások alakítása: A gyermek étkezési szokásait a családban sajátítja el. Ezek sokfélék, ezért feladatunk, hogy a helyes szokásokat megerősítsük és továbbiakat alakítsunk ki. (pl. ne múljon el nap nyers gyümölcs és zöldség fogyasztása nélkül) Az egészséges táplálkozási szokások kialakításánál különösen figyelünk:  a táplálkozás ritmusára (3 óránként kötött időpontokban étkezünk)  kellő mennyiségű folyadék bevitelére (ami egyénileg változó)  alapos rágásra ösztönözzük a gyerekeket, melyre megfelelő időt biztosítunk,  két evés között a gyümölcsevésre, az egyéni szükségletekre, érzékenységekre,  esztétikus étkezési feltételek, felszerelések biztosítására, melyeket a gyerekek egyéni fejlettségüknek megfelelően használhatnak.  testi ápoltságra, kulturált étkezési és beszédszokások kialakítására,  nem az evésre késztetésen van a hangsúly, hanem megpróbáljuk úgy kiegészíteni a táplálkozást, hogy az fedezze a gyerekek fehérje-, ill. kalciumigényét, új ízekkel ismerkedhessen meg. Az élelmezésvezető gondoskodik a megfelelő heti étrend összeállításáról, melyről a szülőket időben tájékoztatjuk. Testápolás Az óvodai csoportokban biztosítjuk, hogy a gyerekek kellemes légkörben, várakozás nélkül, szükségleteiknek megfelelően végezhessék a tisztálkodással, a WC- és mosdó használatával, az öltözködéssel, az étkezéssel kapcsolatos teendőiket. A felnőttekkel és a vegyes csoportokban lévő nagyobb gyermekek segítségével megtanulhatják önállóan ellátni magukat. A gyerekeknek igényüknek megfelelően nyújtunk segítséget. A kéz alapos megtisztítása az első legfontosabb higiéniai előírás, amit a gyermekkel elsajátíttatunk már kicsi korától kezdve. Így a nap folyamán szükség szerint tisztálkodnak segítséggel vagy anélkül. A mosdóban mindenkinek jellel ellátott megfelelő méretű törülközője, ill. fogmosókészlete van. A fogmosás helyes technikájának elsajátítása folyamatos. Mozgás-edzés A gyerekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységekkel napi szinten biztosítjuk. A napfény, a víz, a levegő is erősíti, edzi őket. A gyakori séták, kirándulások, az együttes élmények, a szabad természetben való játék öröme, a mozgás szabadsága legbiztosabban vezeti el a gyermeket a természet szeretetéhez. Biztosítja a kellemes kikapcsolódást, a jóízű elfáradást, és növeli ellenálló képességüket. Természetesen az időjárásnak megfelelő (réteges) öltözködésre van szükség kint az udvaron és bent az épületben.

17

A szabad levegőn való tartózkodás időtartama naponta több alkalommal, legalább egy óra, ami az évszaknak, időjárásnak megfelelően változhat (kivétel zord, fagyos időjárás, viharos szél, ködös, párás idő, erős napsugárzás). Különösen nyáron fokozott figyelmet fordítunk a megfelelő folyadék bevitelére és az árnyékban való tartózkodásra (igény szerint fényvédő krémek használata). Pihenés-alvás Nagy gondot fordítunk a nyugodt pihenés és alvás külső és belső feltételeinek biztosítására (csend, nyugalom, friss levegő, elsötétítés). Mesével, altató énekkel, simogatással, otthonról hozott személyes tárgyakkal teremtjük meg a pihenéshez szükséges légkört. Betegség és betegségmegelőzés A napközben megbetegedett gyermekek szüleit, szükség esetén az óvoda orvosát azonnal értesítjük. A szülők megérkezéséig megkülönböztetett gyengédséggel, türelemmel vesszük körül őket. Betegség után orvosi igazolással engedjük vissza a gyerekeket a közösségbe. Járványos betegségek terjedésének megakadályozására fokozott higiénés tevékenységet folytatunk. Folyamatos a kapcsolat az óvoda orvosával és a védőnővel, akik rendszeres szűrővizsgálatokkal ellenőrzik a kisgyermekek egészségi állapotát, preventatív céllal. A mindennapok során tudatosítjuk gyermekeinkben a helyes egészségügyi szokások betartását (WC-papír, papírzsebkendő használata, kézmosás, szappanhasználat fontossága, stb.), valamint önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük őket. Lelki egészség Igyekszünk megtalálni minden gyermekben azt a sajátos vonást, azt a többletet, ami csak benne van meg, ami segít a gyermeknek pozitív énképe kialakításában. Nem a rosszat erősítjük, hanem a jót kiemeljük. A mentálhigiénés nevelés gyakorlati megvalósítása a gyerekek viselkedésének folyamatos megfigyelésére épül. A mentális egészségnevelés célja: Az óvoda sajátos életteréből adódó stresszmentes életmód, és biztonságérzet kialakulása; valamint pozitív életérzés kialakítása. Mentálhigiénés feladataink: - Óvodánk kompenzálni igyekszik azokat a káros hatásokat, amelyeket a gyermek a család esetleges helytelen életvezetése miatt elszenved (nem megfelelő életkörülmények és feltételek, elhanyagolás; a fejlődés jellemzőinek figyelmen kívül hagyása, rendszeresség hiánya, stb.) - Biztosítanunk kell a szociális biztonságérzetet. A gyermek akkor érzi biztonságban magát, ha a szülő/óvónő elvárásai mellett nyugodtan, bátran, önállóan tevékenykedhet. Ez nem csak a „valakihez tartozás” érzetét jelenti, de az önállóságot is. - Intimitás biztosítása - Kedvezőtlen pszichés helyzetek; személyi és tárgyi jellegű stresszfaktorok kiküszöbölése, minél előbbi felismerése, korrigálása. - Lehetőséget teremtünk a tevékenységekben való elmélyülésre (nem sürget a következő napirendi pont) - Alapvető szempontjaink az elfogadás, kivárás, valamint az egyéni sajátosságok, fejlődési tempók figyelembe vétele. - Félelemmentes, derűs légkör biztosítása. Az óvónőhöz/dajkához való ragaszkodás a biztonságérzés alapja. - Sikerélmények nyújtása

18

- Színharmónia megteremtése környezetünkben - Családi életre nevelés: elengedhetetlen a családban tapasztalt negatív viselkedési minták kompenzálása, a családi munkamegosztásra, ill. a szülői szerepekre való felkészítés. - A stresszhatások teljes kiküszöbölése a gyermek életéből lehetetlen, hatásuk csökkentése azonban elérhető. Ilyen stresszhatások: zaj, fény, sok ülés, a gyerekek mozgáskorlátozottsága, stb. Fontos nevelőink megfelelő hanghordozása, empátiás készsége. - Kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakítása, fennmaradása a gyerekek és a felnőttek egymás közti viszonyaiban. Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - Ismeri a helyes testápolás, táplálkozás, önkiszolgálás, étkezés, öltözködés szabályait és ezeket tudja önállóan alkalmazni. Igényévé és szokásává válik a rendszeres, gondos tisztálkodás, kialakul az önmaga iránti igényesség. - Önállóan, helyesen tud kezet mosni. - Önállóan tudja használni a WC-t. - Önállóan tud fogat mosni, a fogápoló szereket rendben tartja. - Önállóan szükség szerint tudja használni a papírzsebkendőt. - Megfelelő sorrendben önállóan tud öltözködni és vetkőzni. - Ruháit gondosan összehajtja, szekrényében rendet tart. - Esztétikusan terít. - Kulturáltan étkezik, evés közben halkan beszélget. - Helyesen használja az evőeszközöket. - Segít a környezet tisztán tartásában, a rendteremtésben - Belső igényévé válik a mozgás. - Tud cipőt kötni. - Segíti társait, amennyiben azok segítségre szorulnak. Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Környezeti nevelési elveink: A környezeti nevelés olyan átfogó tevékenység, amelyben a környezeti fogalmak kialakítása, értékfelismerés, megismerő, döntési és cselekvési képességek fejlesztése történik. Ez elsősorban nem verbális eszközökkel megy végbe, hanem lehetőség szerint gazdag, sokrétű tevékenységformák által, minél több érzékszerven keresztül, hogy biztosítva legyen az élmények minél sokrétűbb feldolgozása. A környezeti nevelés a környezettudatos, környezetre figyelő magatartás megalapozását szolgálja. A tanulás nem elsősorban az ismeret szintjére, hanem a felnőtt viselkedésére, magatartására, annak értékrendjére, attitűdjének átvételére, utánzására irányul. Ahhoz, hogy a jövő nemzedékének megőrizhessük természeti kincseinket, már ebben az életkorban el kell kezdeni a környezettudatos nevelést. Környezeti nevelési céljaink:  Környezeti értékeink felismertetése, valamint a gyerekeken keresztül a családok szemléletének pozitív irányba való formálása az élővilág, az igényes környezet kialakítása, és megőrzése iránt.  A gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő pozitív szokásrendszer kialakulása.  Olyan értelmi képességek alakítása, amelyek az emberi kultúra és a környezeti változások megértéséhez szükségesek.  Az élet tisztelete.

19

Feladataink:  Környezetbarát életvitel megismertetése, és ennek érdekében aktív, javító, felelősségteljes cselekvés kialakítása. Olyan szokások, cselekvési formák kialakítása, melyek meghatározóak a természetes (és ember által létrehozott) környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában. Tudatos odafigyelés a természetre és a természetvédelemre, a gyerekek természetszemléletének a formálására.  Adekvát tapasztalatszerzés biztosítása; pontos, a gyerekek számára érthető információközlés, szimulációs, érzékenyítő játékok megismertetése  Önálló véleményalkotás elősegítése, összefüggések felismertetése.  Ésszerű takarékosságra nevelés  Természeti változások megfigyeltetése: o A külső természeti környezetben a törődés kialakítása o A belső természeti környezetben az egészséges életmódkultúra, szokásrendszer kialakítása, gyakoroltatása o A belső épített környezetben a gyerek lelki, mentálhigiénés egészségének őrzése o A külső épített környezetben maradandó értékek közvetítése, hogy a gyerekek maguk is igényessé váljanak saját környezetük iránt.(az óvoda épületének, helyiségeinek, udvarának tudatos alakítása, szépítése) o Annak tudatosítása a gyerekekben, hogy saját élettere védelme, gondozása egészségesebbé teszi életüket, fejlődésüket. Figyelmük felhívása az emberi tevékenység káros hatásaira, és arra, hogy ezek ellen lehet tenni.  Lehetőség szerint természetsarkok kialakítása, ahol alkalom nyílik kísérletezésre, megfigyelésekre. Olyan lehetőségek, helyzetek keresése, amelyek alkalmat adnak a közvetlen környezet megfigyelésére (növények élőhelye, állatok gondozása, közlekedés, betekintés az egyes foglalkozások világába…)  Zöld napok szervezése, amiket lehetőség szerint más-más tartalommal töltünk meg (pl. udvar takarítása, falevélgyűjtés, kirándulások, stb.)  Közvetlen környezetünk, játszóhelyünk megfigyelése, rendbe tétele; kirándulások, séták során a helyi sajátosságok megismertetése. Ítéletek alkotása, mi a helyes és helytelen? Miért? Mit tehetnénk, hogy szebb legyen környezetünk? A környezettudatos szemlélet kialakításához használt módszereink: - Megfigyelés: Tárgyak, természeti jelenségek elsősorban helyszíni foglalkozásokon, gondolkodtató kérdésekkel irányítva a tapasztalatszerzést. - Kísérlet: a természet nehezen megfigyelhető jelenségeit, pl. csíráztatás. - Leírás: a megfigyelt jelenségek rajzos ábrázolása, szóbeli megfogalmazása. Összehasonlítások elvégzésére tesz képessé, közben gyönyörködtet a természet csodáiban, és pozitív élményekkel gazdagít. - Szenzitív játékok alkalmazása

20

IV.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: Az erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, az érzelmi biztonság megalapozása a szülők segítségével, hogy az óvodába járás örömtelivé váljon a gyermekek számára. Feladataink: Az óvodás gyermeket érzelmei irányítják.       

 

Az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése. Már az első naptól kedvező érzelmi hatások biztosítása. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Segítsük szociális érzékenységének, én-tudatának fejlődését, engedjünk teret önkifejező és önérvényesítő törekvésének. Teremtsünk lehetőséget, a gyermek társas szükségleteinek kielégítésére. Neveljük a gyermekeket annak elfogadására megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Biztosítsunk közös élményekre épülő tevékenységeket, mely során erkölcsi tulajdonságai, akarati, szokás és normarendszere fejlődik (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség és akarata (ezen belül: önállósága, önfegyelme, kitartása, feladattudata, szabálytudata), Szülőföld-szűkebb és tágabb környezet- iránti kötődés, tisztelet alakítása, értékeink megőrzése, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz kötődés alapja. Az esélyegyenlőség biztosítása, esélyteremtés a migránsok számára.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen fontosnak tartjuk az óvoda együttműködő szerepét az ágazati jogszabályokban meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Óvodánkban a gyermekek családból érkeznek, (ritkán fordul elő bölcsődéből érkező gyermek), ezért nagy gondot kell fordítanunk az átmenetre, a beilleszkedés (beszoktatás), nehézségeinek kiküszöbölésére, melyet nagyban elősegít nevelőink törődő, segítő, tapintatos, türelmes magatartása. Az óvodakezdés nemcsak a gyermek életének, hanem a miénknek is egy izgalmas eseménye. A beilleszkedés szempontjából kulcskérdés az, hogy a szülők mennyire tudnak együttműködni az óvónőkkel, és viszont. A legfontosabb, hogy maga a szülő is megszokja az új helyzetet. Így tudja csak megéreztetni a gyerekkel igazán, hogy „ez jó”, „itt csodálatosan fogja érezni magát”. A zökkenőmentes beszoktatásra nincs kész megoldás, minden gyermekhez külön, egyénre szabva kell megtalálni a kulcsot. Először a szülőnek kell „beszoknia”. Az óvónők még az óvodakezdés előtt meglátogatják a leendő ovisokat, ismerkednek velük és az otthoni környezetükben; felveszik az anamnézist a gyerekekről, akik kiválaszthatják a jelüket. A beszoktatás előtt nyílt napokat biztosítunk. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy egy kicsit jobban megismerhessék az óvó néniket, dadusokat, az óvodai környezetet megfigyelhessék. Az első szülői értekezleten, megismerkednek az óvodánk programjával, szokásaival, házirendjével, praktikus tanácsokat kapnak a szeptemberi óvodakezdéshez, a beszoktatás formáihoz.

21

A szülő a gyermek egyéni sajátosságait és saját lehetőségeit figyelembe véve megválaszthatja az óvónővel együtt a beszoktatás módját, akik tanácsaikkal segítenek a helyes döntés kialakításában. A következő lehetőségeket biztosítjuk a beszoktatásra: - Folyamatos beszoktatás: az első naptól kezdve a kisgyermek egész nap az óvodában tartózkodik, szülő vagy nagyszülő nincs jelen - Fokozatos beszoktatás: a kisgyermek első nap 1-2 órát tartózkodik az óvodában, szülő vagy nagyszülő nincs jelen. A napi itt tartózkodás idejét folyamatosan növeljük 1-2 héten keresztül. - Anyás beszoktatás: 2 hetes időkeretben történik. A szülő vagy nagyszülő a kisgyermekkel együtt ismerkedik az óvodai élettel, az anyuka aktívan bekapcsolódik az óvodai tevékenységekbe, közösen játszanak, a gondozási szokásokat együtt végzik (mosakodás, WC- használat, stb.). Közös játék alatt a gyermek ismerkedik csoporttársaival, óvó nénivel, dadus nénivel. Fontosnak értékeljük, hogy a választást követően, következetesen tartsák be a hozzá kapcsolódó szabályokat! Feladatunk és felelősségünk a gyerekekkel megismertetnünk és elfogadtatnunk azokat az elvárásokat, amelyek eltérnek az otthoniaktól, de teljesítésük elengedhetetlen a közösségi élet és tevékenység szempontjából; segítsük a gyermeket társas kapcsolatainak kialakításában és fejlesztésében. A szociális készség kialakítása a társadalomban élés elsődleges kritériuma. A szocializáció első foka az, amikor az ember alkalmazkodik a számára adott környezethez, és annak szabályaihoz. A helyzetek állandó változásai teszik próbára a gyermeket, mennyire képes alkalmazkodni az eltérő szituációkhoz. A társas kapcsolatokban érvényesülő elvek Felnőtt-gyermek: - szeretetteljes fogadás, megértő és szerető gondoskodás, - viselkedési mintát közvetít a gyermek számára, - a gyermek testi, lelki fejlődését segíti (károsan ható tevékenységet nem fejt ki!), - a gyermek tevékenységéhez határokat megjelölve szabadságot biztosít, - a konfliktust megbeszéli, oldja a feszültséget, erősíti a gyermek felelősség érzetét, - a gyermek pozitív énképét erősíti, a sikertelenséget segíti elviselni, - kívánságait, elvárásait egyértelműen, világosan fogalmazza meg, - kompromisszumkeresésre törekszik, - a gyermek értékelése során gazdag eszköztárat alkalmaz. Gyermek-gyermek: - tiszteletben tartja és elfogadja a másik gyermek egyéniségét, - udvarias, segítőkész, empatikus társaival szemben, - önérvényesítő törekvése nem sérti társa személyiségét,(és nem, keresztezi az ő hasonló törekvéseit!), - nem él vissza testi és szellemi fölényével, - egészséges versengés alakul ki a csoport tagjai között, mely során együttműködnek és alkalmazkodnak egymáshoz. A nevelésben résztvevők és szülők kapcsolatának alapja a kölcsönös megértés, bizalom, megbecsülés, korrektség és őszinteség kell, hogy legyen!

22

Fontos szerep jut a szabályoknak és hagyományoknak is. A szabály korlát, de egyben kapaszkodó is. A szabályokat úgy alakítjuk ki, hogy segítsék az együttműködést és rugalmasan alkalmazkodjanak a csoportban élők igényeihez. Mindez vonatkozik többek között az udvariassági szabályokra (kínálás, köszönés/megköszönés, bocsánatkérés), és azokra, amelyek a nyugodt, balesetmentes játékhoz, mozgáshoz kellenek (játékok felvétele/helyrerakása, normál hangerő használatára). A hagyományok, és ünnepek is jó lehetőségek arra, hogy megéreztessük a gyerekekkel az örömszerzés örömét, hogy milyen jó adni (ajándékkészítés, egyéb meglepetések) Az egymásért, és együtt való ténykedés pedig lehetővé teszi a csoporthoz való egyre erősebb kötődést, ami fokozatosan alakítja ki szűkebb, majd a tágabb környezetükhöz való ragaszkodást (az én családom, az én csoportom, az én óvodám, én itt élek- a falu közössége), a szülőföld iránti szeretet megalapozását. Mindez csak szeretetteljes légkörben valósulhat meg. Felelősségteljes az óvónő munkája, hiszen időben kell észrevenni azt ami, eltér a normától akár pozitív vagy negatív irányba (pl. kiemelt figyelmet igénylő gyermek). Szükség szerint szakemberek segítségét igénybe vesszük, melynek egy része helyben megoldott (logopédiai, gyógy-testnevelés, és fejlesztő pedagógiai foglalkozás). A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Ragaszkodik az óvodájához, társaihoz, a csoportban dolgozó felnőttekhez. - Tud helyesen és udvariasan viselkedni, szabályokat betartani. - Képes figyelmesen meghallgatni társait és a felnőtteket. - Szívesen segít társainak és a felnőtteknek. - Együttműködési képessége kialakult. - Konfliktushelyzetekben társaival próbál megoldást keresni, kompromisszumot kötni. - Kialakult a környezetükben élők iránti érdeklődésük. - Elfogadja és tolerálja a másságot. - Szociálisan éretté válik az iskolakezdésre.

IV.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: Változatos tevékenységek biztosításával képessé tenni a gyermekeket arra, hogy érzékszervei útján az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetet tapasztalati síkon megismerje és az így szerzett ismeretek között az egyszerű összefüggéseket észrevegye és azt az anyanyelv segítségével érthető, gazdag szókinccsel ki tudja fejezni. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának a nevelés egész folyamatának, a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének alapvető eszköze. Feladataink: - A tudatosan tervezett, szervezett tevékenységek által, illetve spontán élethelyzetekben való gyakorlás során, olyan jártasságokat és készségeket alakítsunk ki bennük, amelyek az értelmi képességek fejlődését (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) a kreativitás fejlesztését lehetővé teszi.  A gyermekek tapasztalatainak rendszerezése, bővítése.  Alkotóképesség fejlesztése

23

- Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A gyermek kíváncsiságának, érdeklődésének fenntartása további változatos tevékenységek biztosításával. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Nő az emlékezet időtartama, terjedelme. - Egyszerűbb problémákat felismer és megold. - Megjelenik az elemi fogalmi gondolkodás. - Beszéde gondolkodásának és önkifejezésének fő eszközévé válik. - Tudja figyelmét hosszabb ideig összpontosítani. - Segítséggel javítja tévedésit, ellenőrzi saját tevékenységét. - Életkorának megfelelő önértékeléssel rendelkezik. - Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. - Tisztán ejtse a hangzókat. - Képes legyen egész mondatokban beszélni. - Hallgassa végig társait és a felnőtteket. - Tapasztalatait szóban ki tudja fejezni.

24

V. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSE, AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Nagyigmándi óvoda Nyitvatartása hétfőtől-péntekig 600-1630 Reggel 600 730-ig és délután 1600-1630-ig összevont csoportokban történik a gyermekek óvodai nevelése. A központi óvodánk teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Június, július, augusztus hónapokban, nyári életrend szerint összevont csoportokkal működünk. Telephelyeink: Csép Nyitvatartása: hétfőtől-péntekig 630-1600 Csém Nyitvatartása: hétfőtől-péntekig 600-1630 Telephelyeink óvodáiban egy-egy óvodapedagógus látja el a szakmai munkát. Sajnos az önkormányzat szűkös anyagi lehetősége nem engedi meg a szükséges két óvónő alkalmazását. Ezért délután a gyermekek ellátása a dajkák feladata. A napirend feltétele a gyermekek nyugodt óvodai életének és optimális életritmusának kialakulásához. A napirendet az óvodapedagógusok dolgozzák ki, ami a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósul meg, figyelembe véve a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait, az évszakok jellegzetességeit. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Napirendünk folyamatos és rugalmas. Az épület adottságai miatt a csoportok napirendjét szükségszerű egymáshoz hangolni (nem megfelelő számú mosdó és öltöző miatt). Ez a rugalmasság biztosítja, hogy érvényesüljön a folyamatos életszervezés. Továbbá fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Óvodai életünk szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Mindezek a jóváhagyott pedagógiai program alapján készülnek és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhetők meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

25

Hetirendünket az alapprogram szellemének megfelelően alakítjuk. Napirend

Időkeret

Megnevezés

600-830

Gyülekezés, szabad játék és szabadidős tevékenységek

830-915

Mindennapi mozgás, tisztálkodás, tízórai

915-1130

Tanulási tevékenység (fejlesztő foglalkozások, kötetlen és kezdeményezett tevékenységek)

felkészülés

a

tízóraira,

Szabad játék a csoportszobában és az udvaron 1130-1230

Készülődés az ebédhez, ebéd

1230-1430

Készülődés a pihenéshez, tisztálkodás, mese, pihenés

1430-1500

Felkészülés az uzsonnához, tisztálkodás, uzsonna

1500-1630

Szabad játék, és szabadidős tevékenységek

26

VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI VI. 1. Játék „ A játék az az út, mely a gyermeket a világ megismeréséhez vezeti, amelyben él és azt megváltoztatni hivatott.” (M. Gorkij) A játék a kisgyermekkor legfontosabb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermek játéka kétszeresen is társadalmi jelenség. Egyrészt mert kialakulását, tartalmát, formáját a gyermeket körülvevő emberi kapcsolatok döntően befolyásolják; másrészt, mert a játék folyamán társas kapcsolatai alakulnak gazdagodnak. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. -A gyermek játéka során fejlődik:- mozgása - az értelmi képessége - kreatív együttműködése Hatással van ízlése fejlődésére, lehetősége nyílik a szabályok megértésére, a helyes magatartás gyakorlására. Fejlesztő hatását fokozzák a játékot kísérő pozitív érzelmek, hiszen a játék egyben örömforrás, melyet a feszültség levezetése és csökkenése is kíséri. Célunk: Testileg, lelkileg egészséges érdeklődő, a világ megismerésére, az összefüggések megértésére törekvő, kezdeményező, kooperációra képes, aktív, kreatív, határozott jellemű, egyéni vonásokban, érzelmekben gazdag, segítőkész személyiség kialakítása. Feladataink: A játék feltételeinek megteremtése 1. Személyi feltételek 2. Megfelelő légkör 3. Megfelelő hely 4. Játékidő 5. Játékeszközök 6. Élményszerzési lehetőségek 1. Személyi feltételek: A kisgyermekkor első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt (a szülő és az óvodapedagógus, dajka). Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve a segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását, valamint biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt módon éri el. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson a felnőttnek nemcsak a gyermeket kell szeretnie, elfogadnia, hanem önmagának is szeretnie kell játszani. 2. Megfelelő légkör: Az óvónő, dajka jelenléte, összhangja-szükség esetén védelmet adó magatartása- nyújtson biztonságot, érezze a támogatást az elmélyült játék kialakulásához. Támogassa az óvónő, a gyerekek önállóságára való törekvését: pl. a játékfajták, játszótársak, megválasztásában is. Kiváló alkalom erre a gyülekezés alatti játék, az udvari játék, amikor más gyerekekkel is

27

találkozik, mint a csoportbeli társai; más játékokkal, eszközökkel is játszhat, mint a megszokott saját csoportbeli játékok. 3. Megfelelő hely a játékhoz: Szükség van állandó és ideiglenes játszóhelyek kialakítására. Minden csoport rendelkezik beépített babasarokkal, amiben helyet kapott a „konyhabútor”, kisasztallal, székkel, babakocsikkal, babaházzal stb. Fix pontok a barkácsolásra, rajzolásra, építésre kijelölt asztalok, sarkok. A szőnyeg nem csak „terepasztal”, hanem nagyobb mozgásteret is biztosít a sokat mozgó gyerekek számára (pl. kamionozás, csúszó-mászó játékok ). A bútorzat alkalmas arra, hogy székekből kerítést, asztalokból hajót, kiskuckót stb. építsenek. A játék befejeztével a bútorokat rendezzék vissza. 4. Játékidő: A napirendben a szabad játékra szánt idő túlsúlya érvényesül, melyet lehetőleg ne szakítsuk meg indokolatlanul. Az óvodában újonnan érkező, vagy kicsi (3-4 éves) gyerekek csak nehezen tudják elkezdeni a játékot, majd többfélébe is belefoghatnak, míg végül a játék tartósan leköti a figyelmüket. Vannak játékok, melyek több napig és akár hetekig is eltarthatnak. Spontán alakulnak ki, vagy kezdeményezésre, mint az ünnepeket megelőző hosszú készülődés. 5. Játékeszközök: A játékszer részben motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyermek elképzeléseit, segíti gondolatainak megvalósítását, részben vagy egészben tárgya magának a játéknak. Kiscsoportban (3-4 éves gyerekek) lehetőleg kerüljük az apróbb alkatrészekből álló tárgyakat (legó, pötyi, fagolyók), amelyeket lenyelhetnek vagy esetleg más testnyílásba tudják dugni. A kicsik ragaszkodnak a saját játékaikhoz, ezért lehetőséget biztosítunk arra, hogy az óvodába is behozhassanak egy-egy számukra kedves plüss, puha játékot, biztonságot nyújtó textil tárgyat. Nagyobb gyerekek számára bővítjük a játékválasztékot. Használhatnak félkész és szimbolikus eszközöket illetve a csoportszoba erre alkalmas bútorzatát is. 6. Élményszerzési lehetőségek: A tartalmas, élmény dús óvodai élet megszervezése gazdagítja, szélesíti a gyermekek valóságról szerzett tapasztalatait. Ezek a benyomások nem feltétlenül (azonnal) jelennek meg a gyermek játékában. Számolni kell azzal is, hogy az egész csoportnak nyújtott közös tapasztalatok hatása eltérő formában jelenhet meg egyes gyerekek játékában. Az egyéni élmény is lehet a közös kiindulópontja pl. testvér születésének az átélése, öröme. Hagyjunk időt egy-egy ilyen játék „lefutására”, akár hónapokat is, hiszen sok apró mozzanattal gazdagíthatjuk a gyerek által kedvelt (témát), játékot. Játékfajták 1. Gyakorlójáték 2. Szinbólikus-Szerepjáték 3. Konstruáló játék 4.Szabályjáték 1.Gyakorló játék Az életkori sajátosságokkal együtt jár, hogy a gyermek egyre újabb és újabb funkciók gyakorlását igényli. A funkció gyakorlásának feszültség csökkentő hatása van, mely örömforrás a gyermek számára. Az ismétlés később ritmikussá válik, vagy valamilyen előre meg nem határozott, spontán kialakuló szabály szerint megy végbe. Ez a játékfajta főleg a homogén csoportokban a kicsiknél jellemző. Szintén gyakori a hang és a beszéd játékos utánzása (halandzsa). Az „idegen nyelven” előadott dal, mondóka a gyermek számára halandzsa, ezért szívesen hallgatják, próbálják elismételni. A humor már ezen a szinten is hatékony eszköze a nevelésnek. A gyakorlójátékok közül óvodáskorban a manipulációs, az

28

explorációs játékoknak van a legnagyobb jelentőségük. A minél többféle (természetes) anyag biztosításával, használatával (rakosgatva, tépegetve, forgatva, húzogatva) hozzájárulunk, hogy egyre ügyesebbek legyenek, így átélhetik a megismerés örömét, az úgynevezett „AHA” élményt. 2.Szimbólikus-Szerepjáték: Ebben a játékformában mindig valamilyen szerepet vállalnak a gyerekek. Az óvodáskor legjellemzőbb és pedagógiai szempontból a legfontosabb játékformája. Fajtái: utánzó, fantázia, fikciós, tematikus, szabad, projekciós, és az alkotó játék. A játék során életük kellemes mozzanatait újra átélik, kielégítetlen vágyaik beteljesülnek. Félelmeik, szorongásaik, sérelmeik oldódhatnak, agresszióik, haragjuk szocializált formát nyerhetnek. A szerepjáték legjellemzőbb sajátossága a játszó gyerek kettős tudatállapota. Ezt a kettős tudati állapotot olyan mértékben kell megértenünk, hogy eltaláljuk a játék közben, hogy az óvodáshoz, vagy a „doktor nénihez” szóljunk. Az óvónő fejlett empátiája segítheti csak a megfelelő magatartás megtalálását. A szerepjátékban fordul elő leggyakrabban és itt van a legnagyobb jelentősége a játékszerek és eszközök sajátos használatának, és a fantáziának. A csoportok eszköztára lehetőséget nyújt a sokféle szerep eljátszására (pl.: orvos, fodrász, rendőr, királylány, postás, boltos) 3.Konstruáló játék A gyerekek kockákból és más építőszerekből, különböző alkatrészekből, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre. A konstrukciós játék legfontosabb pedagógiai értéke a kreativitásra nevelés, velejárói a megfigyelés, az emlékezet, képzelet, a problémamegoldás, az esztétikai érzék és a manualitás fejlesztése. A hagyományos nagyméretű és kicsi építőkockák mellett már megtalálható a DUPLO, LEGO, Fa vasúti sínek és visszatért egy régi elfeledett játék, a kőkocka is. Ez mellett természetesen a gyerekek életkori sajátosságait is figyelembe véve nem hiányozhatnak a csoportokból a kis és nagyméretű gyöngyök, fa, fém esetleg műanyag mechanikai játékszerek. A barkácsolás lehet a konstrukciós játék egy formája, de a szerepjátékokhoz is alkalomadtán szükség lehet egy-egy önállóan barkácsolt játékszerre. A barkácsolás mindig a játék igényéből indul ki, tehát kötetlen. A létrehozott eszközöket pedig újra felhasználják a játékokban, dramatizálásban. Szívesen készítenek a gyerekek ajándékokat is (pl. anyák napjára vagy születésnapra). A barkácsoláshoz szükséges kellékeket a gyermekek számára elérhető helyen tartjuk. 4. Szabályjáték: A szabályjáték lényege a szabály betartása. Fontos pedagógiai funkciója, lényeges személyiségformáló értéke van: növeli az akaraterőt, az önfegyelmet, a társas kapcsolatok megerősítését, a csapatok összetartozásának élményét. Az első szabályjátékaik óvodába kerüléskor az énekes-dalos és egyszerű mozgásos játékok. Fontos a kész társas játékok kiválasztása során, hogy először a gyerek ne egy olyan versenyhelyzetben találja magát ahol valaki az első lesz, más pedig az utolsó. 5-6 éves korban már lehet választani olyan szabályjátékot is, amely nagyobb ügyességet vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igényel, amelyek bonyolultabb szabályok betartására késztetik a gyermeket. Fontos az egészséges versenyszellem, melynek érdekében az óvónők a szabályjátékok változatos tárházát biztosítják nap, mint nap a gyerekeknek. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Képesé válik a játékszabályok betartására. - Le tud mondani egy-egy kedves játékszeréről.

29

- Tud önállóan kezdeményezni játékokat, szerepeket kiosztani. - Tud kooperálni társaival. - Képes a szerepjátékokhoz kapcsolódva építeni, szerelni, szerkeszteni. - Képes beleképzelik magát különböző élethelyzetekbe. - Képesek legyenek játékhelyzetekben újra alkotni a felnőttek tevékenységeit. - Tud uralkodni az érzelmein, kudarctűrő képességgel bír.

VI. 2. Verselés, mesélés Az óvodában a mese- és versmondás eszközeivel olyan maradandó irodalmi élményeket nyújtunk, amely személyiséget fejlesztő-, alakító hatással bír. A kisgyermek a mesehősökkel azonosulva a képzelet szárnyán ismereteket, tapasztalatokat szerez a világról, érzelmekről, emberi értékekről egyaránt. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat Képzeletbeli történeteket, jellemeket a tényleges emberek, események analógiáira emlékeztető módon dolgozza fel. A lélektani hatást a hőssel való azonosulás, teremti meg. A mesei modellek a fantázia segítségével utánzási, szereptanulási és identifikációs alkalmakat nyújtanak. Nagy előnyük – a játékokhoz hasonlóan –, hogy sérülések nélkül teszik átélhetővé az eseményeket és segítenek érzelmeik, élményeik feldolgozásában. A régi mesélők is jól tudták, hogy az egyénnek vagy a közösség előtt elmondott mesének gyógyító hatása van. Segíthet egy-egy élethelyzet feldolgozásában, az emberi tulajdonságok megismerésében, utat mutathat, felkészíthet az életre. Csak nyugodt, intim körülmények között lehet mesét átadni, átvenni. Ezért nem mindegy, hogy mit, mikor és hogyan mesélünk. Minden csoportnak a mese előkészítésére, ráhangolására különböző szokásai alakultak ki, (például gyertyagyújtás, elsötétítés, mesepárna használata). Fontos szerepet tulajdonítunk annak, hogy a gyerekek kedvet kapjanak a spontán meséléshez. Ennek érdekében minden csoportban az óvodások számára elérhető és hozzáférhető kis könyvtárat alakítottunk ki. Valljuk, hogy miután a gyermek még nem képes szelektálni, a mi felelősségünk a minőséget, az értéket tervszerűen kiválasztani és továbbadni. A tervezés olyan, mint amikor személyre szóló ajándékot választunk a szeretteinknek, szinte látjuk a gyermekek reakcióját is. Célunk: Szívesen hallgassanak mondókát, verset, mesét, váljanak az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává. Változatos irodalmi élmények nyújtásával az érdeklődés felkeltése a könyv, a színház, a kiállítás értékei iránt, mindezekkel az igaz emberi értékek közvetítése és ezek beépítése a gyermeki személyiségbe. Feladatunk: - Az életkornak megfelelő mesékkel, versekkel az igaz emberi értékek hiteles megjelenítése úgy, hogy azonosulni tudjanak vele a gyermekek, mindez gyönyörködtessen, pozitív érzelmeket váltson ki. - Nyugodt légkör és együttlét biztosítása. - Ragadjuk meg azokat az alkalmakat, amikor a gyermekek mesélhetnek, verselhetnek. - Szervezzünk kötetlen irodalmi tevékenységeket. Fejlesszük a kreativitást, fantáziát, gyermeki önkifejezést (bábozás, dramatizálás). - Gesztusainkkal, mimikánkkal, a szöveg hangsúlyozásával életszerűvé, élvezetessé tegyük a közölteket, ügyelve a helyes artikulációra a szép magyar beszédre. Ismertessük meg a gyerekeket a magyar nyelv gazdagságával, árnyaltságával (találós kérdések, közmondások, szólások, mesei fordulatok, kifejezések).

30

- A magyar-, népi és más népek meséivel, verseivel, klasszikus, kortárs szerzők műveivel irodalmi élményt nyújtsunk. - Az irodalmi anyagot gyakran ismételgessük, lehetőség szerint mozgással és énekkel kísérve. - Kezdeményezzük, hogy otthon is rendszeresen verseljenek, meséljenek. A mesék feldolgozása Bábozás során - Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy gyakorolja, hogyan tud bánni hangjával. - A visszahúzódó gyermeket is motiváljuk bábbal, hogy „mögé” bújva megszólaljon. - Ha a gyermek saját maga által kitalált szöveggel bábozik, fejlődik képzelete, kifejezőképessége, fantáziája. Dramatizálás - Cselekvésbe ágyazva mimikájukkal, kéz- és testgesztusaikkal összhangban gyakorolják a gyermekek a mondatszerkesztést, párbeszédes formát, fejlődik nyelvi emlékezetük. - Szókincsük bővül az irodalmi alkotásokban megismert és jelentéstartalommal bíró szavakkal. - Mese, vers, mondóka a nyelvtanilag helyes mondatok formálására, tiszta kiejtésre, kifejező előadásmódra ad lehetőséget. Különleges alkalmakkor bábelőadással, mesefeldolgozások eljátszásával kedveskednek az óvónők, dajkák a gyermekeknek. Jeles napokra rendszeresen hívunk óvodánkba előadóművészeket (bűvész, zenész, színész stb.) Óvodánkban hagyomány, hogy gyermekeinknek bérletes előadásokat szervezünk a környező városokba. A vers-mese témakör tartalma: Életkoruknak megfelelő tartalmú és hosszúságú népi mondókákból, rigmusokból, ritmikus zenei hatású, játékos versekből, névcsúfolókból, halandzsa szövegű kiolvasókból áll össze. Kezdetben olyan meséket választ az óvónő, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik (például lánc, állat, saját életéről szóló mesék). Később hosszabb terjedelmű, bonyolultabb tartalmú mesékkel is megismertetjük őket (például tündér-, tan-, tréfás-, és műmesék illetve folytatásos mesék). A fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában (például ölbeli játékok). Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A mondóka- és verstanulás során a pontos szövegmondásra törekednek a gyermekek. - Bátran használják mindennapi beszédükben a magyar népmesék jellemző mesei fordulatait, kifejezéseit. - Tudjon10-15 kiszámolót, mondókát és 15-20 verset. - Képes fegyelmezetten ülni, figyelmét fenntartani a kívánt ideig. - Tudjanak önállóan elmondani rövidebb, hosszabb lélegzetvételű történeteket, meséket.

VI. 3. Anyanyelvi nevelés Az emberi kapcsolatteremtés egyik legfontosabb eszköze a beszéd, a kommunikáció. Az élet mindennapjait, egészét áthatja a nyelvi-, illetve a metakommunikáció. Kapcsolatot teremtünk egymással, beszámolunk élményeinkről, tapasztalatainkról. Az óvoda szerepe az anyanyelvi nevelésben kiemelt, hiszen az óvodáskor a legszenzitívebb időszaka a beszédfejlődésnek, mivel: - ekkor fejlődik legintenzívebben a gyerek beszéde, - egybeesik az ugrásszerű mentális és pszichés fejlődéssel,

31

- ellensúlyozható az otthoni hátrány, - játékosan, nem didaktikusan fejleszthető, - a gyerekek itt egymástól is tanulnak. Családi élet mellett a másik fontos kommunikációs helyzet az óvodai közösségbe lépés pillanata, a befogadás, elfogadás ideje, ezt szolgálják elsősorban a halk, megnyugtató beszélgetések, ölbeli játékok, simogatók, lovagoltatók, apró mesék, versek, dalocskák. Szeretnénk az anyanyelv adta millió lehetőséget felvonultatva a gyermek bizalmába férkőzni, éreztetni vele, hogy befogadják és mégis „békénhagyják”, hogy jó játszani, együtt mesét hallgatni, mondókázni, énekelni, mindezt az óvó néni közelében, aki olyan „anyukaszagú”. Célunk: A gyerekek már meglévő anyanyelvi képességeinek differenciált egyénre szabott fejlesztése; értelmi képességek fejlesztése; magyar- és más népek meséivel, klasszikus és kortárs szerzők verseivel irodalmi élmény nyújtása. Feladataink: - Megfelelő és elegendő alkalmat teremteni a beszélgetésekhez. - A gyermeket mindig végighallgatni. - Beszédhelyzeteket teremteni, játékszituációkat kialakítani, melyben az anyanyelvi képességek fejlesztése kap hangsúlyt. - Kalauzolás a határtalan fantázia világába önmaguk szőtte mesékkel, színes történetekkel. Az anyanyelvi nevelés során különböző funkciókat fejlesztünk: - a hangok, hangzók tiszta ejtését, - összefüggő beszédet, - aktív és passzív szókincset, - beszédészlelést és értést (szó, mondat, szöveg). Ezek elengedhetetlen feltételei a majdani írás és olvasás elsajátításának. Egyéni beszélgetések alkalmával felmérjük az értelmi képességeket, a meglévő nyelvi tudást, beszédállapotot, hiányosságokat. A tapasztalatokat a logopédussal, fejlesztő pedagógussal megbeszéljük, esetleges korai fejlesztését javasoljuk. A szókészlet felmérését tárgyak, személyek, jelenségek megneveztetésével végezzük. A mondatfűzés, mondatalkotás képességét élménybeszámoló és történetmondás során mérjük fel. Az így szerzett ismeretek alapján egyénre szabva megtervezzük teendőinket. Nem csak a helyes kiejtésre, mondatfűzésre ügyelünk, hanem a tempóra, beszédlégzésre, hangszínre, hangerőre, hanglejtésre, metakommunikációra is. Törekszünk arra, hogy az óvoda összes dolgozójának beszéde mintaértékű, szemléletes legyen. A gyermek minél több érthető, tagolt, érzelmeket kifejező, gazdag beszédet hall, annál több ösztönzést kap az önkifejezésre, mely jelentősen meghatározza a gyermekek egymás közti viszonyát is. Az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelés fő területei: - beszédhallás (figyelem-emlékezet), beszédritmus fejlesztése, - gondolkodás fejlesztése, - beszédművelés (helyes ejtés) kommunikáció-fejlesztés (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, szándéknyilvánítás, elbeszélés élmény ill. kép alapján, mesebefejezés, személyi adatok), - illem (az óvodás gyermek érintkezési kultúrája, megjelenése).

32

A beszédfejlesztéshez szükséges a motoros fejlesztés, téri relációk ismerete, kézdominancia kialakítása, ritmusérzék fejlesztése, hallásfejlesztés. A napi tevékenységekbe ágyazva anyanyelvi játékokat szervezünk pl.: Kiscsoportban: - légzéstechnikai gyakorlatok, - fúvási gyakorlatok, - ajak-és nyelvgyakorlatok (téri tájékozódás, irányok), - hangutánzás. Középső csoportban: - akusztikus differenciálás (zörejek, hangok), - szókincsbővítés, - rövid és hosszú hangzók elkülönítése, - ritmusfejlesztés, - hallási figyelem, emlékezet fejlesztése, - dominancia kialakulásának elősegítése. Képek, modellek, élőlények, tárgyak megnevezése, felsorolása közben a passzív szókincs felszínre kerül. A problémás hangzókat megismételtetjük érzelmileg közel álló szavakkal, a kritikus hang szerepel a szóban, elöl- hátul- középen. Nagycsoportban: - hangfelismerés, - ellentétpárok és szinonimagyűjtés, - mondatalkotás, mondatfűzés történetmesélés közben, - egy kitalált mese, történet bevezető mondat utáni folytatása, - találós kérdések, szólások, szófordulatok használata, - hangsorok analízise (szótagra, hangokra bontás), - számlálás, ritmus (szótagszámmal megegyező számú, pl. kopogás) - barkochba Az anyanyelvi nevelés komplex módon érvényesül a nevelési folyamatban. Folyamatos kommunikáció segítségével alapozzuk meg a jó kapcsolatot gyermek és felnőtt között. Gondozás közben: - a gyermek megfogalmazza szükségleteit, bátran segítséget kér, - megérti a hozzáintézett közléseket, kéréseket. A szabad játékban kialakuló társas kapcsolatok fejlesztik a beszédet. A szerepvállalás, utánzás során gyakorolják a gyerekek az odaillő hanglejtést, mimikát. Olyan szituációkat teremtünk (irányított játék), melyben a gyermek megfigyel, felfedez, új ismereteket szerez, gondolkodik, mindenről beszélhet, kérdéseire választ kap. A gyermek is megválaszolja a hozzá intézett kérdéseket, a gyerekek párbeszédet folytatnak, alkalmazzák a kérdést, felszólítást, kijelentést. Munka közben: szókincsük bővül (eszközök, szerszámok, edények, műveletek elnevezésének tanulása, gyakorlása), - beszédkapcsolatok alakulnak az együttműködés alapjaként, - az információkat megértik a gyerekek. Tanulás, során a komplex nevelési helyzetekben: - szókincsbővítés (eszközök, műveletek elnevezésének tanulása, gyakorlása),

33

- ok-okozati viszonyok, összefüggések kifejezése szóban, - kerek, egész mondatokban történő kommunikáció, - összefüggő beszédre törekvés (élmények, tapasztalatok felidézésével), - problémamegoldó tevékenység során párbeszédhelyzetek kialakítása. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Figyelmesen és nyugodtan tudja végig hallgatni az óvónő és egymás beszédét. - Képes bonyolultabb mondatszerkezetek megfogalmazására, összefüggő, folyamatos beszédre. - Képes aktívan használni a tapasztalata során bővült szókincset. - Szívesen verseljenek, meséljenek - Képesek legyenek a beszélt szó, a szöveg értésére.

VI. 4. A külső világ tevékeny megismerése Az óvoda komplex foglalkozások, játékos tevékenységek segítségével szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni a gyerekeknek mindazt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Lehetőség szerint a külső világ megismerését összekötjük a vizuális neveléssel, az ének-zenével, ábrázolással, matematikai ismeretekkel, ill. az irodalmi neveléssel. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánunk nevelni, természet közeli élettel, példát mutatva a gyermek számára. Azt erősítjük bennük, hogy mennyire összefügg minden egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából, vagyis a természet – társadalom – ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak. Mindez már óvodáskorban is megérthető, megéreztethető. Már az óvodában fel lehet és fel kell készítenünk a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk; és amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat (ide tartozik az idősebbek, felnőttek, társak tisztelete és elfogadása is). Célunk: - A gyermekek szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat, közvetlen és tágabb környezetükről, emberekről, növényekről, állatokról, természeti jelenségekről. - Alapvető összefüggéseket értsenek meg. - Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák megalapozása, olyan képességek tudatos fejlesztése, melyek elősegítik a természetes és az ember által épített, környezettel – az ott lévő értékekkel – való harmonikus kapcsolatuk, a környezeti problémák iránti érzékenységük, a helyes értékrendszer, a természet-, és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését. Feladataink: - Tudatosan törekszünk arra, hogy minél több tapasztalatot és élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből (érdeklődés felkeltése, fenntartása, elmélyítése). - A gyermek rávezetése a természetben végbemenő egyszerű változások okaira.

34

- A gyermek meglévő ismereteire alapozva, lehetőséget adunk, hogy az alkalmi és folyamatos megfigyelés, gyűjtés, szimulációs játék, egyszerű kísérlet alkalmával minél több érzékszerv bevonásával tapasztalhasson.  A gyermekek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése. A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása.  Elősegítsük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezni a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. - A fejlesztési folyamatban figyelmet fordítunk a gyermekek egyéni fejlődésének ütemére, a differenciálás tudatos érvényesítésére. Kérdéseikre mindig életkoruknak megfelelő, de mégis tudományos megalapozottságú választ kapjanak. - Óvodapedagógusok és a szülők személyes példaadása, a cselekvés, a szemlélet és a szóbeli közlés egysége, amellyel viselkedési mintát nyújtanak a gyerekeknek. A társadalmi és természeti környezet megismerésének anyaga: család, közlekedési eszközök, ünnepeink- szokásaink, színek, természetes- és épített környezetünk, foglalkozások, állatok, évszakok és jellemzőik, növények, testünk. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Tudjanak eligazodni közvetlen természeti és társadalmi környezetükben, óvják-védjék a környezetükben előforduló állatokat, vigyázzanak környezetünk rendjére és tisztaságára. Ismerjék a szelektív hulladékgyűjtés, az újra hasznosítás fontosságát, váljon szokásukká a környezet tudatos magatartás. Ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket. - Tudják kifejezni érthetően a környezetükben szerzett tapasztalataikat, élményeiket. - Ismerjék meg saját magukkal kapcsolatos fontosabb dolgokat: lakáscím, szülők foglalkozása, születési dátum. - Tudják megkülönböztetni az élőlények nagy csoportjait, főként azokat az állatokat, növényeket, amelyek közvetlen környezetünkben előfordulnak (házi állatok, vad-állatok, az erdő növényei, a kert növényei). - Legyenek tájékozottak az évszakok jellemzőivel, változásaival. - Ismerjék fel a napszakokat, a színeket, testrészeket, a leggyakoribb intézmények rendjét.  Alakuljon ki bennük a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, családi és tárgyi kultúra értékeinek szeretete és védelme elemi szinten.  Ismerik a közlekedés elemi szabályait, és tudják azt alkalmazni. Udvariasan, előzékenyen viselkednek. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. A matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése szintén komplex formában, a gyermekek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve a játékkal összefonódva valósul meg. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Óvodai nevelésünk ezekre a korai tapasztalatokra épít. A különféle tevékenységek végzése, a gyermekek folyamatos cselekedtetése rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat

35

a matematikai tapasztalatok szerzése. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyeltethetők. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb-nagyobb csoportban, az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Nagycsoportra a matematikai nevelés némileg önállósul. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte mozgósítja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. Az óvodapedagógus dönti el, mely matematikai összefüggést dolgozza fel a foglalkozásokon. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Célunk: - A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, lehetőség szerint természeti környezetben, a gyermek igényeihez, ötleteihez alkalmazkodva. - A logikus gondolkodás megalapozása - Az iskoláskor elejére a gyermekekben alakuljon ki pozitív kapcsolat a matematikával. Szívesen számlálgasson, lelje örömét a problémahelyzetek megoldásában. Feladataink:  Olyan szituációk, megteremtése, eszközök biztosítása melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére; az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására, valamint az érdeklődés felkeltése.  A tevékenységek szervezeti formáinak biztosítása (utánzásos, spontán játékos tapasztalatszerzés, óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés, felfedezés; gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok, cselekvéses tanulás).  Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzésének elősegítése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátíttatása.  A feldolgozandó anyag többszöri gyakorlása, ismétlése, hogy lehetőségük legyen elmélyedni az adott témában. Sikerélmény biztosítása, illetve életkorhoz mért feladatok, ill. tevékenységek nyújtása (megfelelő hely, idő, kísérletezgetés, többszöri nekifutás, gyakorlás biztosítása). A matematikai nevelés anyaga: Halmazok, relációk és geometria témakörök feldolgozása. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  Képes arra, hogy elmondja, megfogalmazza saját gondolataikat matematikai jellegű helyzetekről, problémákról  Halmazok témakörben - Tud összehasonlítani becsléssel és párosítással, csoportosítani tulajdonságok szerint. - Ismeri a tőszámneveket 1-20-ig. - Tud számlépcsőt alkotni; halmazokat képezni, bontani és egyesíteni, valamint tulajdonságait megváltoztatni adott szempontok alapján.  Relációk témakörében

36



- Tud követni a balról-jobbra való haladási irányt. - Ismeri és tudja alkalmazni a matematikában ismert kifejezések jelentését. - Képes elemek rendezésére adott és saját szempontok alapján. Ismeri a sorszámneveket 1-20-ig. - Tud sorozatokat alkotni, valamint három elemű változó sorok képzésére és folytatására is képes. - Képes mennyiségek összehasonlítására becsléssel és összeméréssel, valamint tájékozódni térben és síkban. Geometria témakörében - Ismeri az egyszerű geometriai formákat, szimmetrikus alakzatokat, képes felidézni néhány jellemző tulajdonságukat. - Legyen tapasztalata térfogatok és területek illetve hosszúságok mérésében különféle egységekkel.

VI. 5. Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítünk elő. Ezzel biztosítjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. Az irányított mozgásos tevékenységeket kiegészítik a spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Törekedünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgástanulás szempontjából a 3-10 éves időszak a legfontosabb az ember életében, mivel ez a korosztály a legfogékonyabb a pszichomotoros tanulásra. Amit ebben az időben elmulasztunk, azt a későbbiek folyamán nem, vagy csak nagyon alacsony hatásfokkal tudjuk bepótolni. Ezen az időszakon belül az óvoda az első intézményesített nevelési forma a gyermek életében, ahol a mozgástanulás szakember irányításával, szervezetten történik. Ebben az életkorban alapozódik meg a gyermek egészségi állapota, illetve alakul ki a rendszeres testneveléshez való viszony, tehát az ilyen korú gyermekek mozgásfejlődésére kiemelten kell figyelni.

37

Célunk: - Az egészség megőrzése, megóvása. - A cselekvési kultúra sokoldalú fejlesztése. - A mozgásigény felkeltése és kielégítése. - A személyiség pozitív akarati tényezőinek alakítása. Feladataink: - A gyermeki szervezet sokoldalú arányos fejlesztése. - A motoros képességek fejlesztése, ezen belül a a.) kondíciós képességek ( erő, gyorsaság, állóképesség) b.) koordinációs képességek (téri tájékozódási képesség, kinesztétikus differenciáló képesség, finommotorika egyensúlyérzék, ritmustartás-képesség) c.) mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztése - a vázizomzat erősítése - a helyes testtartás kialakítása - a mozgás és játékigény természetes gyakorlatokkal történő kielégítése. A mozgás keretei az óvodában: 1.) Szervezett tervezett mindennapi testnevelés. 2.) Szervezett tervezett testnevelés foglalkozások 3.) Tervezett vagy spontán megvalósuló finommotorikai fejlesztés komplex foglalkozások keretén belül vagy a játékban: 4.) Szabad játék az udvaron /rossz idő esetén a tornaszobában/: 5.) Egyéb mozgáslehetőségek Kiscsoport

Középső csoport

Nagycsoport

Vegyes csoport

Naponta 10-20 perc játékos, utánzó formában

Naponta 10-20 perc játékos, utánzó forma + határozott utasítással

Naponta 10-20 perc határozott utasítással

Naponta 10-20 perc játékos utánzó forma + határozott utasítás

2.) Testnevelési Heti 1 x 15-20 perc foglalkozások Helye: csoportszoba, tornaszoba, az óvoda betonos udvara, az óvoda füves udvara

Heti 1 x 20-30 perc

Heti akár 2 x 30-45 perc

Heti akár 2 x 15-45 perc

1.) Mindennapos testnevelés Helye: csoportszoba, tornaterem, az óvoda betonos udvara, az óvoda füves udvara Tartalom: LEHET: -zenés -tánc -(gimnasztikai elemeket elhagyva) testnevelési JÁTÉK - klasszikus felépítésű

38

Bár a foglalkozások középpontjában a mozgásos játék áll, természetesen a klasszikus alapfelépítést (bemelegítés: járás, futásgyakorlatok, gimnasztikai gyakorlatok; főrész: játék, sor és váltóversenyek, ügyességi feladatok; levezető rész: járásgyakorlatok, légzőgyakorlatok, autogén tréning) alkalmazzuk az egészség megóvása érdekében. A testnevelés foglalkozások anyagát főként „Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában” című könyvét felhasználva állítjuk össze. (Minden csoportban megtalálható, több éve rendszeresen használjuk) Nagy segítségünkre van a könyvben található korcsoportonkénti és heti lebontás. Alkalmas az osztatlan csoportban történő alkalmazásra, felhasználásra is (alap: a gyermek egyéni mozgásfejlettsége). 3.) Tervezett vagy spontán megvalósuló finommotorikai fejlesztés komplex foglalkozások keretén belül vagy a játékban. Az idegrendszer felel: - az izomtónusért  a mozgások dinamikájáért  a mozgások megtervezéséért Mindez a nagymozgások gyakorlása révén tökéletesedik; fejlődik a finommotorika, ami visszahat az idegrendszeri pályák épülésére. Állandó kölcsönhatásban vannak, állandó fejlődésben. Finommotorika fejlesztése, például:  Játék agyaggal, gyurmával (puhítás, nyomkodás, lapítás, gömbölyítés, sodrás).  Gyöngyfűzés  Kicsi pénz, korongok, homok csippentése, kiemelése.  Selyemszalag gyűrés, simítás, feltekerés.  Szalvéta, papír tépés, gyűrés.  Flakonok kupakjának fel ill. letekerése  Maroklabda, szivacslabda csipkedése, nyomkodása Tapintás fejlesztése, például:  Becsukott szemmel vagy letakart dobozból tárgyak alakjának megismerése, tulajdonságainak felismerése (kemény-puha, kicsi-nagy, hideg-nem hideg) matematika vagy a környező világ megismerésre való nevelés keretei között. Lazító, ügyesítő kéztorna, például:  Kéz ökölbeszorítása, tenyér kinyitása felváltva.  Ujjak terpesztése.  Laza csuklóból integetés.  Kézkulcsolás, tenyerek összenyomása.  Malmozás.  Tapsolás ritmusváltással, majd mondókára (pl. ének-zene foglalkozás). 4.) Szabad játék az udvaron (rossz idő esetén a tornaszobában). Napirendünk alkalmat ad a hosszú spontán mozgásos játékok „kiéléséhez” a szabad levegőn. Sajnos az otthoni életforma (sok egyhelyben ülés-tévézés, számítógépezés) zárt helyiségben korlátozza a gyermekek mozgásigényének a megvalósulását. Óvodánk udvara kisebb részben betonos, nagyobb részben füves. A betonos udvaron felügyelet mellett lehet lábbal hajtós motoron „közlekedni”, rollerezni, biciklizni. A különböző mászókák változatos lehetőségeket biztosítanak a függeszkedésre, egyensúlyozásra, mászásra. Többféle hintánk (lengőhinta, libikóka, fészekhinta, forgóhinta) főként a mozgás-összerendezettséget, koordinációs képességeket, egyensúlyérzéket fejleszti. A homokozóban nyáron lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek a mezítlábazásra (talpboltozat fejlesztés, taktilis ingerek finomodása), sarazásra

39

(várépítést). A „labdaválogató-torony” segít a mozgás-összerendezettség elérésében, a labdaelkapásban. Sportjátékok játszására is alkalmas eszközeink vannak: pl. focikapu, különböző labdák, stb. A nyári élet jelentősen különbözik a megszokottól. Sajnos az UVB sugárzás miatt sokszor felcserélődik a napirend. Délelőtt a vizes-nedves fű, 10 órai után az erős napsugárzás kényszerít bennünket az óvoda épületébe. A tornaszobánk igényes és változatos eszközeit gyakran használjuk fel ezekben az időszakokban. - WESCO felszerelésből akadálypályákat építünk - AYRES –eszközök szabad használata- felügyelet fokozott! - Bordásfal, padok segítésével csúszda, mászóka „helyettesítés”. - Egyensúlyfejlesztő játékokkal pl. sorversenyek: (gólyaláb, elefántláb, go go roller, gördeszka) - Futó, fogó versenyek karikával, bottal (pl. Mókusok, ki a házból). 5.) Egyéb mozgáslehetőségek - Heti 2 alkalommal a Komárom-Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás gyógytestnevelője foglalkozik az orvos és a védőnő által kiszűrt gyermekekkel. - Hetente több alkalommal a csoportoknak lehetősége van a só-terápiás szobát (tornaszoba) igénybe venni, szabad mozgásos játékok spontán végzésére. - Ünnepekhez kapcsolódó ügyességi vetélkedők, sorversenyek szervezése (pl. gyermeknap, Húsvét, Sportnap, Farsang) - Szüret (szőlő, gyümölcs vagy akár zöldségszüret középsős, vagy nagycsoportos gyerekek részvételével) - Óvodai ünnepeken táncház (pl. Március 15. vagy a Szent György napi vásár) - Mozgásra épülő mesedramatizáció vagy versdramatizáció (akár beszoktatás idején: „ Egyszer volt egy kemence”, „A három pillangó” - Településünkön, nem messze az óvodából lehetőség van a szánkózásra (pl. Tehenes domb) - Rendszeres séták, kirándulások a kiserdőben, Concó parton, falusi sportpályán, közeli játszótéren. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Képes 10-20 mp-ig megállni egy lábon. - 2-3 egyszerű összekapcsolt gimnasztikai gyakorlatot utasításra elvégez. - Különbséget tud tenni a mozgás dinamikája között. - Ismeri és alkalmazza az ütemtartásos járást, futást. - Tisztában van a főbb irányokkal, és egész testével tájékozódik a térben. - Tud egyenes és görbe vonalon járni előre, hátra és oldalra. - Betartja az egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyek szabályait. - Állórajtból 20-30 métert futnak. - Tud labdát vezetni és 1-2 méterről elkapni. - 6-8 lépés nekifutással képesek akadályt átugrani (30-40 cm). Ugrásukat a talajéréskor fékezni tudják. - Kialakult a kéz- és láb dominanciája. - Tud apró gyöngyöt felfűzni.

40

VI. 6. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodai zenei nevelés a gyerekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyerekekkel az éneklést, az énekes játékokat és a szép tiszta éneklésre szoktatja őket, a közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, az együtt éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek-néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik, mindez hozzájárul a gyermek személyiségének alakulásához. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Célját, feladatait és tartalmát tekintve szoros kapcsolatban áll a nevelés más területeivel is. Az ének-zenei nevelés, mint művészeti nevelés, a dallam, ritmus, szöveg, tempó, dinamika, hangszín, a mozdulat és az ezekből eredő kifejezés szépségei az előadás és zenehallgatás esztétikai élményét adják. A zenei tartalom fontos szerepet játszik a gyermek érzelmi életének kialakításában. A zenei nevelés keretében fejlődnek a gyermek értelmi képességei is. A ritmusképző és hallásfejlesztő gyakorlatok, a zenetanulás, a közös éneklés és játék, ezek gyakorlása és az ismétlések, valamint a zenehallgatás lehetővé teszik a gyermek érzékelésének, észlelésének, figyelmének, emlékezetének, képzeletének és gondolkodásának fejlődését. Külön ki kell emelni a ritmusérzék értelemformáló szerepét. Az énektanítás segítőtársa az anyanyelvi nevelésnek. Az éneklés nem lehet szép helyes szövegmondás nélkül, mely tagolt, értelmesen artikulált és hangsúlyozott beszédre szoktat. A gyermekdalokat kísérő mozgások, a hangadó szervek intenzív működése szoros kapcsolatot mutatnak a testi nevelés területével. Célunk: - A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlés formálása. - A zene megszerettetése. - Nemzeti, népi kultúránk megőrzése a népi mondókákon, dalos játékokon keresztül. - Zeneértő, zenekedvelő emberek nevelése, akik élvezni és értékelni tudják a zenét. - Zenei élményekhez juttatás, hallhassanak élő zenét, illetve népi hangszerek hangját is megismerhessék. - A közös éneklés örömének felfedeztetése, és ebben való aktív részvétel. Feladataink: - A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése. - A zenei érdeklődés felkeltése, fenntartása, és fejlesztése. - A gyermekekben a zenei anyanyelv megalapozása. - A zenei képességek, készségek alakítása, fejlesztése. - A folyamatos fejlesztő hatások megszervezése, gátlások feloldása. A zenei nevelés színterei: - A gyermek által kezdeményezett, játékhoz kapcsolódó spontán éneklés (szerepjáték, gyurmázás, gyakorlójátékok, mozgásos játék közben, azt kiegészítve). - Alkalomszerű dalos játék, gyermek által kezdeményezve. - Óvónő által tervezett, szervezett tevékenységek

41

A zenei képességek fejlesztésének területei: 1.Hallásfejlesztés - magas-mély hangok megkülönböztetése, kézjellel való mutatása - halk-hangos közötti különbség érzékeltetése (saját hangjukon, csoport és tárgyak hangján) - hangszínek felismerése zörejeken, hangszer hangján, egymás hangján - belső hallás fejlesztése dallambújtatással, dallamfelismeréssel, visszhangjátékkal - zenehallgatás óvónői vagy hangzó anyagról 2. Ritmusérzék fejlesztése - egyenletes lüktetés érzékeltetése (tapssal, lépéssel, tánclépéssel, hangszerrel), - dal, mondóka ritmusának kiemelése, visszatapsolása, - dal, mondóka felismerése ritmusáról, a csoport fejlettségi szintjének megfelelően - gyors-lassú érzékeltetése beszéden, mondókán, dalon, - tempóváltás jelre dalon belül - ütemhangsúly kiemelése tapssal, járással - ritmusmotívumok visszatapsolása, továbbadása társnak. 3. Éneklési készség fejlesztése - rövid, kis hangterjedelmű dalok tanítása - megfelelő hangmagasságon éneklés - gyenge hallású gyermekre való odafigyelés - gyermekhang ápolása, fejlesztése 4. Mozgáskultúra fejlesztése - a gyermek életkorának megfelelő művészi értékű anyag felhasználásával az ösztönös mozgásigény kielégítése, a harmonikus mozgás elősegítése - egyszerű, természetes, játékos mozdulatok, táncos formák, változatos térformák alkalmazása, mely alapja a mozgásra-táncra nevelésnek 5. Gyermekhangszerek - egyszerű ütő-és egyéb hangszerekkel való ismerkedés: dob, csörgődob, cintányér, triangulum stb. Az óvodai első zenei élmény az anya-gyermek kapcsolatot idézi, érzelmi biztonságot nyújt. (Ölbeli játékok, arcsimogatók, lovagoltatók, hintáztatók vagy éppen ujj-játékkal kísért mondókák dalok.) A gyermek figyelmét felkelti az újfajta inger, s ebből az élményből születik meg éneklési kedve. Kezdetben csak hallgatója a gyermek a naponta felcsendülő dalolásnak, majd többszöri hallás után bekapcsolódik a dalok éneklésébe is. A mondókákat és dalokat elsősorban az egyenletes lüktetést kiemelő játékos utánzó mozgásokkal kísérjük. Ennél a korosztálynál a zenehallgatás kiemelt fontosságú. Lehetőséget adunk arra, hogy alkotókedvüket kibontakoztatva szöveget (halandzsa) és dallamot alkothassanak. A beszoktatás évét követően erősödik a gyerekek igénye a közös éneklésre. Feladatunk alkalmat, időt, helyet és megfelelő légkört biztosítani ahhoz, hogy önálló kezdeményezésükre játszhassák az énekes játékokat csoportszobában és az udvaron. Az óvónő által szervezett éneklés, mondókázás kisebb csoportokban folyhat, így az esetleg passzív szemlélő is magáévá teheti a sokszor hallott dalt, mondókát. A ritmus és dallam mellett jelentőséget kap a szöveg, fejlődik a verbális értés. Alkalmat adunk zenei és verbális fantázia kibontakoztatására, mozgáselemek kitalálására, kipróbálására.

42

Fokozódik a gyerekek önálló kezdeményezésének száma, szívesen és sokszor játszanak énekes játékokat; figyelmük, kitartásuk egyre hosszabb idejűvé válik. A zenei fogalompárokat megértik, ügyesen kapcsolják össze azokat. A gyermekek énekes játéka részévé válik az óvoda ünnepeinek, emelik azok hangulatát, érzelmi töltést adnak. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek mindhárom korcsoportban életkoruknak megfelelő dallam-és hangzásvilágú zenei anyaggal ismerkedjenek meg, melynek alapját „Forrai Katalin: Ének az óvodában” című könyve szolgáltatja. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Ismer életkorának megfelelően 8-10 mondókát, 15-20 gyermek-és népdalt, 15-20 dalos játékot. - Felismeri és magabiztosan használja a halk-hangos, magas-mély hangokat, lassú-gyors tempót illetve tud dallamot bújtatni. - Ritmusvisszhangot, egyenletes lüktetést, dalok ritmusát el tudja tapsolni. - Többféle hangszer hangját ismeri. - Tud másokkal egyszerre csoportosan énekelni, azonos tempóban - Magabiztosan felismeri a zörejhangokat és környezet hangjait. - Örömmel és szívesen játsszon dalos játékokat és hallgasson zenét.

VI. 7. Rajzolás, mintázás, kézi munka Információink mintegy 80%-át látás útján szerezzük, vagyis a megismerés egyik fő forrása a vizualitás, sajátos látásnevelést, látástanulást jelent. A gyerekek más-más esztétikai élményekkel érkeznek, az óvoda egyrészt kompenzáló szerepet tölt be, másrészt teljes megjelenésében alakítja az esztétikum iránti fogékonyságot. Az ábrázoló tevékenységek (gyurmázás, mintázás, festés, rajzolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás stb.), a műalkotásokkal való ismerkedés, fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A tárgyi világ megismerését, feldolgozását és újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára. Célunk: A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. A gyermekek tér-forma és szín képzetének gazdagítása szép iránti nyitottságuk, igényességük és esztétikai érzékenységük alakítása. A vizuális érzékelés, észlelés, emlékezet és képzelet, a vizuális gondolkozás pontosabbá, könnyebbé tétele, az intellektuális látás kialakítása. Alapvető alkotóeleme az esztétikum, amely formálni képes az ember személyiségét: - rend és tisztaság iránti igényét - hogy a hasznosság és szépség együtt is jelen tudjon lenni - formálja az esztétikai ízlést, és érzékenységet. Nevelő hatásának köszönhetően a gyerekek a szépet, az értékesebbet választják, igénylik, és teremtik meg; az esztétikus megóvására ösztönzi őket.

43

Feladataink: - Megfelelő feltételek biztosítása (változatos eszközök, hely, idő, légkör) az ábrázoló tevékenységekhez. - Sík-és térbeli tájékozódás, finommozgások fejlesztése. - Ingerek sokaságának biztosítása, változatos témák adása és annak képi kifejezőképességének (tér-forma és szín) fejlesztése. - Az eszközök biztonságos használatának megtanítása, melyek elérhető módon (nyitott vagy zárt részben) kéznél vannak. - Különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival való megismertetés. - Múzeumok, kiállítások látogatása, közös élmények (pl. népművészettel való ismerkedés, esztétikai benyomás) biztosítása - Megteremteni az egyensúlyt a régi és a mai világ között, melynek értékmegőrző, értékteremtő, értékközvetítő szerepe van. - A gyermeki alkotások értékelését a megerősítés, az ösztönzés, a buzdítás, a jó szándék jellemezze, mind az óvónőknél, mind a dajkáknál, mind a szülőknél egyaránt. Az óvoda segíti a tudatos személyiség kibontakoztatását, melyben a gyermek nem csak, mint „befogadó”, hanem, mint „alkotó” is részt vesz. Az esztétikai nevelés szerves része a napi tevékenységnek (zene-irodalom-mozgás-vizualitás, természetismeret, stb.). Eközben érzelmek és gondolatok képződnek; tükrözik, gazdagítják a gyermek lelki állapotát, értelmezhető képet adnak a pedagógusnak, melyeket más tapasztalatokkal kiegészítve fel tud használni a gyermek fejlesztésében. Az alkotó tevékenységhez minőségben, méretben, mennyiségben megfelelő, fejlettségi szintet figyelembe vevő eszközök szükségesek. Kiválasztásuknak fő szempontjai: - egészség-, és balesetvédelmi szempontból megfelelőek, - praktikusak, és célszerűek, - valamint esztétikusak legyenek. Minden csoportban már a beszoktatás ideje alatt megtanítjuk a gyerekeket, arra hogy melyik asztalnál rajzolunk, gyurmázunk, festünk stb. Úgy alakítjuk ki a megfelelő helyet, hogy a máshol játszó, mozgó, szaladgáló gyerekek még véletlenül se tudjanak ráesni, meglökni a rajzasztalnál ülőket. A munkaasztalon is férjen el minden eszköz, és ne akadályozza a gyerekeket az alkotásban a zsúfoltság. Megfelelő légkör biztosításával, olyan helyzeteket teremtünk, amelyben a gyerek szabadon ismerkedhet bármely eszközzel, azt bármikor elővehetik; és amiben - előzetes tapasztalataik alapján – örömteli eseményre, sikerre van kilátásuk. A szükséges idő megteremtése a kreativitás fejlődéséhez elengedhetetlen feltétel. A gyerek a szabadidőben természetes módon addig tevékenykedhet, amíg kedve tartja. Ha megunja elmegy, jöhet a helyére más. De!, amit elkezdtünk, azt mindig be is fejezzük,- ha késleltetve is. Ezt a feladattudat kialakításában fontos tényezőnek ítéljük. Váratlan események kapcsán lehet másnapra ígérni a befejezést, de az nem szerencsés, addigra csappanhat az alkotókedv, már teljesen más élmények felé irányul a figyelme. Egy-egy új kezdeményezést több napon át is ébren tartunk, hiszen így nem csak jobban begyakorlódik egy technika, hanem valóban hozzájut mindenki, és ezalatt új ötletek, variációk is születhetnek. Némi önálló próbálkozás után megmutatjuk egyenként, hogyan kell az eszközökkel bánni; jól rögzítjük az adott szokásokat és azok betartását mindenkor elvárjuk. Ez vezet ahhoz, hogy szívesen, baj nélkül tevékenykedjenek, és változatos módokon juthassanak el a megfelelő jártassági szintekre. Célszerű ezeket a firkakorszakban elsajátítani -először ismerkedés, próbaszinten,- mivel változatos tevékenység mellett gyakorolhatja, míg meg nem unja.

44

Másrészt kilépve a firkakorszakból a technika kezelése már nem vonja el figyelmét az alkotásról. Már firkáláskor próbáljuk hozzászoktatni őket a papír kitöltéséhez, ezáltal később bármiféle kompozíciót üresnek, hiányosnak éreznek majd, ha nem töltik ki a rendelkezésre álló teret. A legjobb, ha mindenféle méretű, színű, anyagú, minőségi papírral, eszközökkel találkozik, amihez csak hozzá tudunk jutni. Ne gondoljuk ki előre, mit KELL TUDNI a gyereknek, várjuk ki először mit alakít ki magától. Abban segítsünk, hogy azt minél tökéletesebbé, részletesebbé tehesse. A csoportszoba, folyosó dekorálásában a gyermeki munkák esztétikus elhelyezése szükséges. Az elkészült gyerekmunkák a faliújságon megtekinthetők. Az óvodai környezetet a tagoltság, az egyszerűség és a tágasság jellemzi. Fontos, a természetes anyagok, plasztikus felületek jelenléte. A firkálással kezdődik meg a világ saját képükre való formálása, a gyermek belső világa utat tör a külvilág felé. Az óvodába lépést követően a gyermekeknek lehetőséget adunk arra, hogy játék közben megismerkedjenek a különféle anyagokkal, eszközökkel és ábrázoló technikákkal. Ez a firkakorszak, amely nem más, mint gyakorlójáték. Feladatunk kiscsoportban a szokások kialakítása, az eszközök használatának (hol, hogyan) megtanítása és a változatos lehetőségek biztosítása. A nap bármely szakaszában szabadon gyurmázhatnak, firkálhatnak, tapasztalatokat, szerezhetnek a színek, formák világáról. Fontos tevékenység a gyerekek számára - az összes olyan kéz- és karmozgást magában foglalja-, amely később az írás elsajátításának feltétele. Az ábrázolás a gyermek első alkotó tevékenysége. Fontossága, hogy fejleszti a vizuális látást, és globális szemléletet alakít ki. Elősegíti az ismeretek megszerzését és azok megjegyzését. Az óvónő feladata a képalakító tevékenység segítése. Élményeikhez kapcsolódó témákkal és azokhoz megfelelő technikák biztosításával (emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények, mesék megjelenítése). Az 5-6-7 éves gyermek már a megismert technikákat bátran használja. Témák között jelenjenek meg a cselekmények és (mesék, versek, énekes játékok, ünnepek) események ábrázolásai. A kézművesség, a népi kismesterségek is fontos szerepet töltenek be a gyermek fejlesztésében. Ekkor már valós tárgyakat alakít, hoz létre; az anyagokról, eszközökről szerzett ismereteit közvetlenül alkalmazza. Az elkészült eszközöket már saját játékában, környezete szépítésében is fel tudja használni. Óvodánkba lehetőséget adunk a szövés, fonás, varrás, nemezelés, textilfestés, egyszerű hímzések elkészítésére. Jeles ünnepekre a gyermekek saját maguk által készített ajándékokkal örvendeztetik meg szüleiket, szeretteiket. Ezáltal átélhetik az ajándékozás örömét. A díszítés, célja a szépítés, gyönyörködtetés. Általában a környezet hatására jelentkezik. Jelentősége, hogy fejleszti a ritmusérzéket, a geometrikus látásmódot, a vizuális logikát, valamint elősegíti a szabálytudat kialakulását. Szerepet játszik a fegyelem, önfegyelem alakításában, elősegíti az esztétikai érzékenységet. Sajátosságai miatt az írás, olvasás elsajátítását készíti elő (mint ritmizálás, sortartás, elemek egyenletessége és kiemelése). Az óvodában főként középső és nagycsoportban alkalmazzuk terítők, képkeretek, különféle terményképek készítésénél. Az óvodánkban a művészetek segítségét is igénybe vesszük a vizuális látásmód kialakításában. Műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, díszítőtechnikai fogásokkal, egyes

45

népi hagyományokhoz kapcsolódó tárgyi elemekkel, eszközökkel ismerkedhetnek meg a gyerekek. Ezek alapját képezik az igényes emberi élet megteremtésének, elősegítik a saját kultúra megismerését, és ezzel a nemzeti tudat kialakítását. E mellett rendszeresen látogatjuk óvodásainkkal a helyi kiállításokat. Ugyanez vonatkozik a más kultúrából érkező gyerekekre is, nekik lehetőséget adunk saját kultúrájuk bemutatására. A szabad játék során rengeteg lehetőség adódik arra, hogy konstruáló, építő képessége fejlődhessen. Változatos színű, méretű, formájú és anyagú alapelemekből (dobozok, takarók, székek, kisebb asztalok stb.)szerkeszthetik össze a gyerekek az elképzelésük szerinti építményt, mely során fejlődik térérzékelésük (egyensúly, tömeg, stabilitás), a gyakorlati tapasztalatokkal pedig logikus gondolkozásuk. A konstruáló játék elősegíti a tömeg, mennyiség, a minőségi tulajdonságok meghatározásának képességét; valamint a társakkal való együttműködést is megtanítja gyerekekkel. Fejlődik képzelőerejük, belátó és elvonatkoztató képességük, segít az ítéletalkotásban. Az ábrázolótevékenységek különböző fajtái beépülnek a játékba, és játéktevékenységként élnek a csoport mindennapjaiban. A tervezésnél figyelembe vesszük a csoport, a gyermekek életkorát, előzetes tapasztalatait, és képességeit. Ez alapján tűzzük ki a fejlesztés céljait, feladatait, a megvalósítás módszereit. Mindennapi játék közbeni tevékenység mellett egy héten egyszer tudatosan irányított mikrocsoportos vagy frontális tevékenységet is szervezünk. A vizuális tevékenységek tervezésénél az évszakok, ünnepek, természeti jelenségek adják alapját a témaválasztásnak. A vizuális tevékenységek által felgyorsul a megfigyelési, és a gondolkodási folyamatok; egyre pontosabbá válik az analizálás és szintetizálás képesség, fejlődik a tudatos szemmozgás, a vizuális időrendiség-ritmus-helyzet-memória, az alaklátás-alakállandóság, a tapasztalati észlelés. Ezek kialakításában segítjük a gyerekeket változatos technikák alkalmazásával például: - játékok vízzel-homokkal - rajzolás: ceruzával, zsírkrétával, tollal - festés: ujjal, tenyérrel, hengerrel, ecsettel, szivaccsal, fogkefével (fröcskölés), szívószállal (fújás), fonallal mindenféle felületre: üveg, karton, hullámpapír, fa, stb. - nyomdázás: zöldségekkel, dugóval, falevéllel, textilanyagokkal, szivaccsal - mintázás: gyurmával, só-liszttel, agyaggal, tésztával - egyéb technikák: tépés, vágás, ragasztás, mozaikkészítés, terménykép-készítése, fonalképfonaltechnikák alkalmazása, papírhajtogatás, karcolás, díszítés, varrás, gyöngyfűzés, szövés, fonás, bábkészítés, csipkeszurka, tárgyalakítás hengerekből, dobozokból, stb. . A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: – Ismerik, és biztonsággal használják az ábrázolás alapvető eszközeit, anyagait és technikáit. – Ismernek néhány népi kézműves technikát, népi használati eszközt. - Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre aprólékosabb, precízebb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését. - Alkotásukra, emberábrázolásukra részletező formagazdagság jellemző. - Építésben, téralakításban ötletesek, együtt tudnak működni. Ismerik a síkbeli és térbeli viszonyokat - A színeket ismerik, kedvenc színeiket alkalmazzák. - Képalakításban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, megfigyeléseiket, elképzeléseiket. – Esztétikai érzékük alakul, észreveszik a szépet a természetben és környezetükben egyaránt. A rajzolás, a mintázás, a kézimunka fantáziájuk, kreativitásuk kifejezési eszközévé válik

46

- Saját és közösen készített kompozíciókról, műalkotásokról beszélnek, véleményt nyilvánítanak.

VI. 8. Munka jellegű tevékenységek A munka az ember számára természet adta szükségszerűség, a személyiségfejlesztés fontos eszköze. A munkára nevelés a szülői házzal közös odafigyelés (azonos követelmények), szoktatás, nevelés eredménye, amely az óvodában a játékból bontakozik ki. A játékban megtalálhatóak a munkára nevelés elemei (munkafolyamatok és mozdulatok utánzása, játékszerek gondozása), a két terület szorosan összefonódik. A munka a gyermek számára játék, általában a felnőtt munkájának utánzása, aki a gyermek előtt modellként áll, meghatározója lehet későbbi életében a munkához való viszonynak. A munka célra irányuló tevékenység, mely többnyire külső irányításra folyik, a gyermekektől pedig belső figyelmet, kötelességvállalást, és annak teljesítését igényli; az életre való nevelés fontos része. A játékkal és a cselekvő tanulással több ponton egyezést mutat. A gyermeki munkát a jártasság és készség fokára kell emelni; akkor nevelő értékű, ha a gyermek felismeri az indíték és az esemény közötti összefüggést. A munkára nevelés a szocializáló része, mert minden formája közösségért végzett tevékenység. A szívesen végzett sokféle munka, ill. tevékenység révén és a pszichoszociális érés eredményeként pozitív érzelmekkel fordul az iskolai munka felé. A munkára nevelés napi rendszerességgel nyomon követhető; tervezése, szervezése automatikusan kapcsolódik a különböző tevékenységi formákhoz, nevelési területekhez. Célunk: -A gyermekek mindennapi munkálkodásuk során egyre több információhoz és pontosabb tapasztalatok birtokába jussanak az őket körülvevő tárgyi világról, speciális ismereteket szerezzenek környezetükről. - Kialakuljanak a munkához szükséges készségek (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, önértékelés, türelem, kivárás), amelyek lehetővé teszik számukra önmaguk önálló ellátását, valamint társaikkal kapcsolatos alapszintű munkafolyamatok elvégzését. - Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát. - A munka megszerettetése, arra törekszünk, hogy a munkavégzés örömforrás legyen. Feladatunk: - Meg kell teremteni a bizalom, a megértés, a követelményeket támasztó segítség összhangját és- vegyes csoport esetén- a különböző korú gyermekek közötti együttműködés feltételeit. Az óvónő a gyermekek fejlettségétől függően, fokozatosan és differenciáltan alakítsa ki a követelményeket. - Biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges eszközt, időt, helyet, lehetőséget, légkört. - A gyermekek számára mintát kell adni a helyes munkavégzés elsajátításához. - A munkafeladatokkal történő megbízás mindig sugallja a gyermekek számára, hogy az óvónő megbízik benne, s képesnek tartja a feladat elvégzésére. - A gyermekeknek legyen lehetőségük, hogy maguk végezzenek el minden olyan munkát, amelyre egészségük károsodása nélkül képesek. - Mindig vegyük észre a munka eredményét, dicsérettel késztessük a gyermekeket a feladatok örömmel történő elvégzésére, a munka váljon örömforrássá számára.

47

Óvodában végzett munkaformák: Önkiszolgálás: Olyan gyermeki tevékenység, amely a saját személy körüli feladatok ellátását jelenti. Felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás folyamataival, sorrendjével. Az önkiszolgálás területei: - testápolás: a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát, tisztasági igényük kialakulását szolgálja. Kötelességteljesítésre szoktat, megtapasztalhatja egy folyamat munkafázisainak egymásra épülését. - étkezés: az étkezés megszervezését és a kultúrált étkezési szokások elsajátítását szolgálja. - öltözködés: a rendezett külső megjelenés és a ruházat rendben tartására, óvására való nevelést szolgálja. Ha kialakítjuk a gyermekben az önmagával szembeni igényességet, környezetéhez is így viszonyul majd. Környezet rendjének megőrzése Mindazon gyermeki tevékenység, amely a gyermekeket közvetlenül körbevevő környezet általuk is megvalósítható rendjének megőrzésére irányul (játékok, egyéb foglalkoztatási eszközök, bútorok rendezettsége). A nagyobbakat bevonjuk a teremrendezésbe, ágyigazításba, az udvaron a tisztaság megőrzésébe, gyomlálásba, locsolásba, kerti növények ápolásába. Nevelésünk célja, hogy a rendezett környezet váljon igényükké és törekedjenek annak megtartására is. Hangsúlyos szerepe van a közösségépítésben, a társas kapcsolatok formálásában, együttműködésre, egymás kiegészítésére késztet; remek lehetőséget kínál a differenciált tevékenységre. Az egyéni képességekhez mért feladatok elvégzése a gyermekek számára óriási sikerélmény forrása, önbizalom-növelő hatású. Alkalomszerű munka Apró megbízás jellegű tevékenység, amely a napi élet során folyamatosan jelentkezhet. (Főként a visszahúzódóbb gyerekek számára jó lehetőség). A feladat elvégzése önbizalmat ad, a dicséret pedig motiváló hatású. Célja, hogy a feladat elvégzéshez szükséges önállóság kialakuljon, erősödjön. Közösségért végzett munka- naposi munka: Közösségi megbízatás, szoros velejárója a csoport életének. A naposság feladattudatot feltételez, figyelem-összpontosítást igényel. A naposi munkát középső csoportban vezetjük be (szabadon vállalt) és fokozatosan bővítjük. Elsősorban az étkezéseknél, később az eszközök előkészítésénél kap igen fontos szerepet. Közben lehetősége van önmaga kipróbálására, környezetének megismerésére, az együttdolgozásra. Elősegíti a közösségi szellem, illetve tudat kialakulását, a mások iránt érzett felelősség, toleráns viselkedés alapjainak lerakását emellett versenyhelyzetet is teremt. Növény- és állatgondozás: Ez a tevékenység már önmagában is szemléletesen, tapasztalatok nyújtásával erősíti az élő és élettelen környezet iránti felelősséget, ennek során megéli, hogy környezetére hatással van. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Szívesen dolgozik önállóan és közösen is, örömmel teljesíti kötelességeit.  A megkezdett munkát kérés nélkül befejezi. Felelősséget érez a vállalt feladatért, amelyet akkor is elvégez, ha nehézséget jelent, vagy érdeklődését már nem köti le.  Feladattudata kialakult.  Örül az elvégzett feladatnak, képes kijavítani hibáit.

48

- A naposi munkát magabiztosan, igényesen, készségszinten végzi. - Önként ajánlkozik egyéni megbízatások teljesítésére. - Bátorítja, segíti társait és a kisebbeket. - Örömmel, kitartóan tevékenykedik az udvaron, a csoportszobában. - Szívesen készít a játékához kiegészítő elemeket, ajándékokat ünnepekre.

VI. 9. Tanulás „…ne kényszerrel oktasd a gyermekeket, hanem játszva úgy, hogy előbb fürkészd ki hajlamaikat.” (Platon) A tanulás színtere óvodás korban a játék, mely a gyermek legfőbb tevékenysége. Az óvodás gyermek a körülötte lévő világot a játék által ismeri meg. Az óvodai élet minden pillanata alkalmas arra, hogy a gyermek tanuljon, ez jelentős részben utánzásos spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlesztését támogatja. A játékon belül a motoros, a szociális, és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A napi és heti tevékenységek tervezésénél a komplexitás megteremtését alapvető feladatunknak tekintjük. Minden gyermek a világot teljességében érzékeli, észleli és éli meg, ezért az óvodai tanulásnak is ez az alapja. A komplex tevékenységek rendszerén keresztül jut el a gyerek ahhoz, ami számára a világból megismerhető, befogadható, ismeretet, tapasztalatot jelent. A módszereket a gyermekek lelkiállapotához, kíváncsiságához, életkorához, a feldolgozandó anyaghoz igazítva választjuk meg. Alkalmazásában változatosságra törekszünk, ügyelünk a játékosságra. A gyermekeket segítjük a közvetlen tapasztalatszerzésben, fejlesztjük gondolkodásukat, szépérzéküket, tudatos cselekvésüket. Arra törekszünk, hogy minden gyermek naponta kapjon pozitív megerősítést, konkrétan, személyre szabottan, egyéni dicsérettel; felkeltsük a tudás és a tanulás iránti vágyát, melyekkel az iskolakezdéshez szükséges jártasságok, készségek megalapozását szolgáljuk Célunk: Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, melyben az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Feladataink: -A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, életkori sajátosságaira, építve változatos játékos tevékenységek biztosítása; készségek, képességek, kreativitás fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) mely által lehetőség nyílik a gyermeki felfedezésekre, rácsodálkozásra, cselekvő aktivitásra. -A már megszerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése és gyakorlása -Egyéni képességeknek megfelelő differenciált fejlesztés, segítő, támogató pedagógusi magatartás, saját teljesítőképességének megismertetése. - A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítsük a gyermek személyiségének kibontakozását. -A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése, - Anyanyelv (kifejezőkészség) fejlesztése

49

A tanulás lehetséges típusa óvodánkban: – A kötetlenség, melyben az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenykedtetés feltételrendszerét. - Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek, melynek alapelve a játékosság, az élményt adó oldott légkörben való cselekvéses tanulás. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása) - spontán játékos tapasztalatszerzés (tárgyak, anyagok tulajdonságai, természeti jelenségek). - játékos, cselekvéses tanulás;(tevékenységek által) - gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés (folyamatos az óvodai életben). - óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés (pl.: piac látogatás, állatkerti séta, növények és állatok életjelenségei, természeti jelenségek megfigyelése, anyagok tulajdonságai, érzelmek-hangulatok megjelenése; szín, ritmus, formák, hangok, ízek, illatok). - gyakorlati problémamegoldás (játékban, munkában, tanulásban). Az utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás A kisgyermekkori tanulás alapja a játékbeli utánzás, amely a mindennapi életében, játékában állandóan jelen van. Ezen kívül vannak a tanulással összefüggő játékos jellegű utánzások is. Ilyenek a készségeket fejlesztő tevékenységek: a különféle eszközök készítése, használata (mintakövetéses, szociális tanulási formák). A beszédnek, dallamoknak, mozgásoknak az elsajátítása (pl.: népi tánc, zenei képességfejlesztést kísérő mozgások, a testnevelés mozgásai, szabadidős mozgások). A felnőttek, a kortársak tevékenységének megfigyelésével, utánzásával probléma megoldási stratégiákat, magatartásformákat sajátíthat el a gyermek, hiszen számára ez az egyszerűbb tanulási forma, mint a magyarázatokat megérteni és a szerint cselekedni. Spontán játékos tapasztalatszerzés - Cselekvéses tanulás A gyakorlás szintén lehet egyfajta tanulás, amely a játékban is megnyilvánul. Az óvodáskorú gyermekek közismerten a játékukba építik be élményeiket, tapasztalataikat – gyakorolva ezzel- meglévő és alakuló képességeiket. A nevelő által kezdeményezett gyakorlást is szívesen fogadja a gyermek, ha az tartalmában érdekes, ha maga a gyakorlási forma vonzó, ha eredménnyel kecsegtet. A tevékenységhez kapcsolódó gyakorlásnak néhány változata:  Ismétlő. Indítékai: az ismétlés öröme, a végrehajtás ritmusának öröme, a tevékenység végzésének könnyedség érzése, sikerélmény.  Alkalmazó. Előfordulásai: az elemi ismeretek alkalmazása segítséggel, alkalmazás önállóan, új –illetve bonyolultabb helyzetben.  Komplex. A korábbi elemi ismeretekhez és készségekhez kapcsolódó új tapasztalatok beépítése gyakorlással, az új ötletekhez kapcsolódó korábbi képességek felhasználása, újszerű gyakorlása. A kisgyermek kérdései A kisgyermek környezetéből szerzett benyomásai, tapasztalatai megértését, a kérdéseire adott válaszok segítik. A társas kapcsolatok megértésében, saját énképének kialakításában, tisztázásában a gyermeki kérdések nagyon fontosak. A kérdések legtöbbször játék közben és a megfigyelések eredményeként fogalmazódnak meg. A kérdésekben a gyermeknek a bizalma is kifejeződik a kérdezett iránt. Válaszaink közben rendkívül fontos a kapcsolat megőrzése és elmélyítése. Ennek érdekében:

50

A válaszok a gyermek fejlettségével és igényével megegyezzenek. A gyermek érezze kérdései iránti őszinte érdeklődésünket. Figyeljünk válaszaink megértésére. A derűs légkör bátorítólag hasson. ( Ne nevessük ki sohasem!) A társak közötti kérdésfeltevések legtöbbször beszélgetések közben fogalmazódnak meg. Az egymásnak feltett kérdések megfogalmazása annál sokoldalúbbak és bizalmasabbak, minél szorosabb kapcsolat jellemzi a beszélgetőket.    

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés Lehet spontán és irányított játékhoz kapcsolt tanulási forma. Mint információforrás serkentője a játéknak, a világban való tájékozódásnak, s fejleszti a személyiséget. A megfigyeléssel nyert tapasztalatok, fokozatosan módosítják a gyermek, világról szerzett benyomásait. Több tényezőtől függ a megfigyelés képességének fejlődése, fejlesztése. Ezek mindegyikének helyet kell adni az óvoda mindennapi életében. A gyermekek sokat és szívesen szemlélődnek. Ezért a megfigyeléshez szükséges: -A nyugodt körülmények, (elég idő, hely) -A tárgyaknak, eseményeknek a gyermek közelében kell lenniük.  -A figyelem és az ingererősség megfelelő szintje mellett folyó gyakorlás eredményeként egyre bonyolultabb jelenségek és összefüggések megismeréséhez jut el a gyermek. De az óvónő megerősítésére is szükség van a megértésben.  -A megfigyelt tárgyak, események, jelenségek emlékezetben való megőrzése és felidézése. Gyakorlati problémamegoldás Mindennapi élet és a különböző játékfajták során gyakran előfordulhat problémamegoldásra váró szituáció. A tanulási formának lehet kiegészítője (része), ugyanakkor önálló tanulási formaként is szerepelhet a problémamegoldás. A felmerülő problémahelyzetek megoldásához néha szükség van az óvodapedagógus segítségére, ugyanakkor a problémahelyzetek kívánják meg a legtöbb önállóságot és a legnagyobb erőfeszítést a gyermektől. A kreatív gondolkodás fejlődését már ebben a korban el kell kezdeni, a megfelelő önállóság megteremtését, sikerélmény elérésének lehetőséget meg kell adni a gyermeknek, hogy a későbbiekben is legyen kedve a további tevékenykedésre. Számtalan szándékosan teremtett tanulási szituációban teremthetünk problémahelyzetet, s eközben probléma megoldási stratégiákat építünk ki, hozzájárulva a gyermeki önállóság, aktivitás és az önbizalom fejlődéséhez is. Fejlesztés Az óvónők az óvodába lépéskor felmérik a gyermek képességeit (értelmi, mozgás, szociális stb.) Az életkori és egyéni sajátosságaikhoz igazítjuk a fejlesztést, differenciált feladatadással. Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, mely érdekében alkalmazzuk a differenciált értékelést, a pozitív megerősítést, a felzárkóztatást és a kompenzálást az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére  Képes a szándékos figyelemre, kitartóbb lesz.  Képes a problémamegoldó, kreatív gondolkodásra,  Tud együttműködni társaival és a felnőttekkel, a szabályokat betartja.  Aktívan részt vesz a tanulási folyamatban (kutat, felfedez, kérdez, megállapítást tesz)  Megszerzett tapasztalatait alkalmazni képes.

51

Rendelkezik a tanuláshoz szükséges készségekkel, képességekkel, akarati tulajdonságokkal, (önállóság, feladattudat, kitartás, monotónia tűrés, ítélőképesség).

VI.10. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése „ Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és családjának. De, ha a tehetséges gyermeknek nem segítünk abban, hogy képességeit kibontakoztassa, az már társadalmi tragédia.” (Gallagher)

Cél: A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztése és együttnevelése során, hogy a gyermekek közötti különbségeket társaikkal elfogadtassuk, és az ezekből adódó előnyöket és hátrányokat megismertessük, valamint felismerjük a szakszerű fejlesztés lehetőségeit. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek az aki: 1.) Különleges bánásmódot igénylő: A.)- Sajátos nevelési igényű (SNI) B.)- Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő (BTMN) C.)- Kiemelten tehetséges. 2.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. 1.A Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az SNI-s gyermek joga: hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai és gyógypedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy igényjogosultságát a szakértői bizottság megállapította. Az SNI gyermek fejlesztéséhez gyógypedagógiai ellátás szükséges. Óvodánk pedagógusai között nincs gyógypedagógiai végzettségű szakember Az esetleges ellátáshoz a Nevelési Tanácsadó szolgáltatását, utazó gyógypedagógiai hálózatot a Pápay József Általános Iskola gyógypedagógusait tudjuk igénybe venni. Valljuk, hogy az SNI-s gyermekeket nem a közösségből kitaszítva, hanem a többi gyermekkel együtt, differenciált tevékenységek által kezdeményezett fejlesztőjátékokkal fejleszthetjük legeredményesebben, melyet a szakértői véleményben meghatározott gyakorisággal gyógypedagógiai fejlesztéssel egészítünk ki. A fejlesztés feltételei: - a szakértői bizottság által megállapított integráció lehetősége, - elfogadó, inkluzív gyermekközösség, - az óvodapedagógusok érzelmi azonosulása az integrációval.

52

Cél: A nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. A SNI gyerekek részére egyénre szabott differenciált fejlesztésben részesüljenek, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg. Feladataink.  Az SNI-s gyermek terhelhetőségénél figyelembe venni a sérülés jellegét, adott fizikai állapotát.  A pedagógus a tevékenysége során annyi segítséget adjon a gyereknek, hogy képes legyen az önálló cselekvésre.  Tudatosítsa a csoportban dolgozó dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modell értékű.  A hatékonyság, szakszerűség, eredményesség érdekében a gyógypedagógus, segítő szakember működjön együtt az óvónőkkel.  Az óvónő tájékozódása az adott sérülés típusáról.  A gyermekközösség és az érintett gyermek együttélésének megszervezése, irányítása  Bizonyos eszközök beszerzése a fejlesztéshez. 1.B. Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő gyermek, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői vélemény alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A BTMN-es gyerekek fejlődésének elősegítésére óvodánkban fejlesztőpedagógusi megsegítést biztosítunk. Cél: a BTMN küzdő gyerekek szakszerű fejlesztése, a kiscsoportos foglakoztatási formában, egyénre szabva, differenciáltan, fejlesztőpedagógiai megsegítéssel. A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre ezek alapján a következő:  a normál intelligenciaövezetbe tartozó gyerekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén;  diagnosztikus tevékenysége csak a képzései során elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki;  a diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó esetekben speciális szakemberhez köteles irányítani a gyermeket  tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus, logopédus, pszichológus stb.) összehangoltan végzi;  a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért felelős. Feladataink: - fejlesztőpedagógus biztosítása, - az óvodapedagógus és a fejlesztőpedagógus együttműködése, - az óvodapedagógusok javaslatára a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv alapján a gyermek fejlesztése, - kontroll vizsgálatok megszervezése. 1.C Kiemelten tehetséges gyermek, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. 53

A kiemelten tehetségek felismerésének első intézménye az óvoda, ahova a gyermek jár, ahol elsőként jutnak felszínre különleges készségei, adottságai, képességei. Óvodánk, óvodapedagógusainak gyermekismerete, szakértő megfigyelései, meglátásai teszik lehetővé a tehetségek felismerését és azt követően további fejlődésének ösztönzését, segítését. Cél: a kiemelten tehetségek felismerése az óvodapedagógus és a szülők együttműködése során a tehetség kibontakoztatására egyéni utak keresése. Feladataink:  Harmonikus óvodai légkör megteremtése, ahol biztosított a lehetőség a kreativitás kibontakoztatásához.  Képesség kibontakoztatásához szükséges eszközök biztosítása (könyvek, játékok, ceruzák stb.)  Modellnyújtás (hobbi, közös élmények a gyerekekkel)  A gyermekek támogatása, ösztönzése. 2.)Kiemelt figyelmet igénylő gyermek: Hátrányos helyzetű gyermek az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Ezen belül: Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője-a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint- óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.

54

VI. 11. Óvodai ünnepek és megemlékezések „Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme.” (Márai Sándor) A hagyományőrzést, a népi kultúránk ápolását fontos feladatnak tekintjük programunkban. Az ünnepek és a néphagyományőrzés az óvodában igen szorosan összekapcsolódik. A népszokások általában az egyházi ünnepekhez és az évszakok változásaihoz kapcsolódnak. A magyar népszokásokban jeles napként tartjuk számon azokat az ismert ünnepeket, melyeket az óvodában is megünnepelünk és az őszi, téli, tavaszi, nyári napforduló köré csoportosulnak. Nem lehet minden néphagyományt vagy népszokást újraéleszteni, feleleveníteni az óvodában, hiszen ezen szokások gyakran nem a gyermekek, hanem a felnőttek életének szimbólumait hordozzák. Célunk megismertetni és megszerettetni a népi hagyományainkat a mondókákon, népi rigmusokon, verseken, népi gyermekjátékokon keresztül. Azt ünnepeljük, ami közel áll a gyermekekhez, aminek érzelmi töltése az ünnep lényegét érezteti. Olyan élményt jelent a gyermek számára, ami a szülőföldhöz, a környezethez való kötődést segíti elő. Az ünnep lényege az azt megelőző készülődés, ami rengeteg tevékenységre, ötletek kidolgozására, önálló elképzelések megvalósítására ad lehetőséget az óvodában. Az előkészületeket maga az otthoni ünneplés teszi teljessé (kivétel Márton-nap, Gergely-járás, Szent György nap). Néhány ünnep arra is alkalmas, hogy az óvoda a szélesebb nyilvánosság számára is megmutatkozzon (Márton-nap, Szent György nap, évzáró, ballagás) Óvodánkban működő Hagyományőrző Munkacsoport feladata megszervezni és lebonyolítani az óvodai ünnepeinket, megemlékezéseinket. Minden rendezvényünk előtt közösen megbeszélik javaslataikat az óvó nénikkel, figyelembe véve az óvodánkba járó gyermekek életkori sajátosságait. Az óvodai élet hagyományos ünnepei Anyák Napja, Évzáró, Ballagás: minden esetben nyilvánosság előtt lezajló ünnepek. Az óvodába lépés évét az Anyák napi műsor zárja. Kis és középső csoportokban összekapcsoljuk a két nagy ünnepet, majd nagycsoportban az évzáró és ballagás zárja a nevelési évet. Gyermeknap: közösen ünnepel óvodánk, ahol szervezett, színvonalas, érdekes programokkal szórakoztatjuk a gyerekeket. Fontos, hogy minden gyermek számára felszabadult, örömteli ünnepet, játékot jelentsen ez a nap. Gyermekek születésnapjai: Minden csoportban más-más hagyományai vannak ennek a szép ünnepnek. Rövid, bensőséges, kellemes percek ezek, melyek hatása hosszú időn át megmarad a gyermekekben. Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepek Szent Márton ünnepe: az őszi időszak lezárása. Óvodánk a szülők bevonásával közösen ünnepel, mely rendezvényre mindenki a saját korosztályának megfelelő vers, dal és mondókaanyaggal készül. Mikulás: csoportokon belül tartott ünnep, melyre hosszabb időn keresztül készül minden csoport. Karácsony-várás Advent: ünneplése zárt körben, csoporton belül szülők jelenlétében, családias formában zajlik, melyet ünnepi előkészületek vezetnek be.

55

Farsang: a jókedv, derű és a nagy közös öröm időszaka. Korcsoportonként változik, hogy ki milyen formában tartja télűző bálját. Gergely-járás: az iskolával közösen szervezett ünnep, nagycsoportos gyermekeink iskolába hívogatója. Szent György-nap: a leghíresebb magyar jeles napok közé tartozó ünnep. A tavaszkezdet szimbóluma, mely óvodánk legnagyobb rendezvénye. E napon a szülők bevonásával igazi vásári hangulatot varázsolunk óvodánk udvarára. Húsvét: napját minden csoportban ünnepi előkészület előzi meg, majd e nap szokásaihoz kapcsolódó közös játékok szervezésével tesszük még örömtelibbé a várakozás idejét. Nemzeti ünnepeink Március 15.: a legszebb nemzeti ünnepünk, amely kiválóan alkalmas arra, hogy gyermekeinkben a nemzeti tudatot , a hazafiasság érzését erősítsük. Az ezt megelőző hetekben a gyerekek csoportjaikban ünnepi versekkel, mondókákkal, dalokkal várják a közös óvodai megemlékezést. Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek A község rendezvényein való részvétel felkérés alapján. Például Szüret, Nagypapák, Nagymamák napja, Idősek napja, Falunap, Sport nap, Puszta nap, Hegyi nap, Anyatejes világnap

VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA, DOKUMENTÁLÁSA, TERVEZÉSE Gyermekeink fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük, írásban dokumentáljuk, melyről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látásmozgásfejlődését félévenként és a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat rögzíti. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A rövid időszakot átfogó tervezés lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzünk meg. A nevelőmunka dokumentálásának legfőbb eszköze a csoportnapló. A dokumentálás formái: - Az óvodavezető éves munkaterve - A csoportban dolgozó óvodapedagógusok éves terve (vázlat) - A csoportban dolgozó óvodapedagógusok részletes 2 heti terve - Nyári időszak tervezése

56

VIII. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN ,, A gyermekekről hozott döntésekben mindig a gyermek érdekeit kell elsősorban figyelembe venni ,, (New York – i egyezmény cikkelye) A nevelőtestület minden tagjának alapvető feladata a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébrentartása; tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy látszólag segítségre szorulnak. A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. Fő céljának a prevenciót tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetett státusz kialakulását. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások az értékek és a normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami a családi otthonokban érezteti hatását és leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le. A fentiek káros hatása megjelenik az óvodában is, a gyermekek teljesítmény-, magatartás-, és kapcsolatzavarainak formájában. Az óvodai gyermekvédelem az egyik legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája (éhsége, agresszivitása, szorongása, hiányzások stb.) itt érzékelhetők először. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében tudni kell arról, hogy kit kell támogatni, kinek van joga igénybe venni a különféle szociális kedvezményeket. Ha bármelyik az alul felsoroltakból teljesül, akkor az adott személy valószínűleg hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik. A hátrányos helyzet kialakulásának lehetséges okai: - A család megélhetési gondokkal küszködik (szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, Gyes, esetleg alkalmi munka után járó jövedelem). - Nem megfelelő lakáskörülmények,(pl. kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, egészségtelenek lakhatási körülmények, alapvető helyiségek hiánya, háztartási készülékek hiánya) - A szülők iskolázatlansága: csak általános iskolát végeztek, vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni. - A gyermek családi környezetében lévő deviáns szocializációs ártalmak, (a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, játékszenvedélyben szenvednek). - Nem megfelelő családi állapot-nincs család, a gyerek állami gondozott, vagy a fiatal onnan került ki, egyszülős családban nevelkedik, a szülei elváltak, az egyik szülő meghalt, vagy éppen a családban több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt. - A családban az egyik szülő beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni, gondozni.

57

Hátrányos helyzetű gyermek: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A veszélyeztetettség - olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 5.§-a meghatározza) A veszélyeztetettség kialakulásának lehetséges okai: szexuális zaklatás, szülői felügyelet hiánya vagy elhanyagoló szülői magatartás, éhezés nem megfelelő táplálkozás, hajléktalanság, rossz lakáskörülmények, indokolatlan hiányzás az óvodából, alacsony jövedelem, fizikai, pszichikai bántalmazás. Az óvodavezető feladatai:   

 

 

Gondoskodik a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséről, ellátásáról, irányításáról, a gyermekvédelmi felelős megbízásáról Megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az óvodába járó gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Elősegíti a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek óvodába kerülését. Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása, hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek veszélyezettségére vonatkozóan (Bántalmazás, súlyos elhanyagolás, súlyos veszélyeztető ok fennállása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén) Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása Étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályok és az önkormányzati rendeleteknek megfelelően.

Az óvodavezető kapcsolatot tart fenn:   

A Fenntartó Szociális-és Gyámügyi előadójával. Együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó, a Logopédiai Intézet munkatársaival. Az óvodához kapcsolódó szociális és egészségügyi hálózattal.

Óvodapedagógusok feladatai: 

Ismerjék meg a csoportjukba járó gyermekek szociális, szociokulturális családi hátterét családlátogatás alkalmával és szükség esetén környezettanulmányt végezzenek.

58

 



 

Szakértelmükkel, tapasztalataikkal segítsék a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált nevelését, fejlesztését. A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, feltárása, megszüntetésében való részvétel. A pedagógusnak észlelnie kell a gyermekek viselkedésében, rendezettségében adódó változásokat, szükség esetén jelezni kell a gyermekvédelmi felelősnek. Folyamatos kapcsolattartás a családdal, az óvodai gyermekvédelmi felelőssel, az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában való részvétel, a szűrést szükség esetén, soron kívül javasolni. A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése. A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást az óvodavezetőnek.

A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelős látja el, aki a nevelőtestület tagja. Az intézmény vezetőjének megbízásából képviseli a gyermekvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti, ezen szempontok érvényesülését. A csémi és csépi telephelyen az óvónők látják el a gyermekvédelmi feladatokat. A gyermekvédelmi felelős feladatai:         

Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. Nyilvántartja a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekeket. Intézkedik a gyermekek ellátásáról. Feljegyzi a családokkal kapcsolatos intézkedéseket, nyomon követi a gyermekek sorsát, az intézkedés eredményességét. A csoport óvónőit is bevonja a munkába. Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vételt vagy a megszüntetés okait. Segíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét (szükség esetén családlátogatást végez a csoportvezető óvónőkkel). Javaslatot tesz a segélyekre. Beszámolót készít a gyermekvédelmi munkáról. Rendszeres részvétel a Családsegítő Szolgálat esetmegbeszélésein.

A gyermekvédelmi munka hatékonyságát az alábbiakkal segíthetjük elő óvodánkban: - Gyermeki és szülői jogok ismertetése az óvodát kezdő szülők részére a szülői értekezleten. - Szülői értekezletek, családlátogatások, nyílt napok, nyitott óvoda, óvodai rendezvények. - Alkalmanként mentálhigiénés foglalkozások tartása. - Közös kirándulások évente 1-2 alkalommal, munkadélutánok szervezése. A családban való nevelés elősegítése a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni:  

- az óvoda orvosával, a védőnővel - Gyermekjóléti Szolgálattal,

59

 

- a gyámhivatallal, - Civil szervezettekkel

A gyermekvédelem a pedagógiai munka fontos részterülete, mely megkívánja a folyamatos és egységes munkavégzést. Jó gyermekvédelmi munkát csak olyan nevelési-oktatási intézmény képes végezni, amelyben a nevelés szelleme kedvező, ahol a nevelőközösség is segíteni akar – mert ez a céljuk. Évről-évre kiemelt feladatnak tekintjük a gyermekvédelmet, mindhárom óvodában.

IX. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Cél: a családi körülmények és a szociális helyzet miatti hátrányok enyhítése pedagógiai és egyéb eszközökkel. Nyugodt, harmonikus biztonságot adó óvodai környezet megteremtése, ahol természetessé válik a gyermekek közötti eltérő személyiség és szükségleteiknek megfelelő támogatásban részesülnek. Szociálisan hátrányos helyzetű lehet: az a gyermek, aki tartósan vagy gyakran beteg, sokat hiányzik az óvodából, több gyerekes családban él, egyedülálló szülő neveli vagy teljes családban él, de életszínvonala az óvoda szülői körének átlaga alatt van. Szociálisan hátrányos helyzet adódhat a családi mikrokörnyezet gondjaiból, társas viszonyokból. Feladataink:  A gyermek és körülményeinek megismerése, folyamatos nyomon követése  Testi fejlődésének szemmel tartása, környezetéhez fűződő társas viszonyainak megfigyelése  Megállapítani, hogy képességeinek kibontakoztatását elsősorban mi akadályozza  A lemaradás mértékének és minőségének meghatározása  A gyermek érdeklődésének, képességének megfelelő közös út keresése, amely a gyermeket segíti  Tolerancia, segítőkészség kialakítása a gyermekek és a felnőttek között  Praktikus ismeretek elsajátítása, egészséges életmódra nevelés  Pozitív szociális szokások kialakítása és segítése  Anyagi támogatás kiaknázása  Sportolási lehetőségek biztosítása  Óvodai rendezvényeken, kirándulásokon való részvétel biztosítása az óvoda anyagi lehetőségeihez mérten. Szociális hátrányok enyhítését segítik:  Családlátogatás, szülői konzultáció és az óvodapedagógussal való kapcsolattartás  Szülőknek tartott előadások  Rendszeres egészségügyi felügyelet  Szülői közösség segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi segítség

60

 

A gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal való együttműködés és segítségnyújtás. A szülők anyagi terheinek csökkentése érdekében tájékoztatás a lehetőségeikről.

X. A gyerekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A gyerekek védelme során –nemhez, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási és politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága miatt, valamint a gyermekvédelmi gondozásba vétel alapján-tilos a gyermekek bármilyen hátrányos megkülönböztetése. Cél: - Korai segítségnyújtás, hogy alkalmas időben, és módon biztosított legyen a megfelelő, helyzethez igazított nevelés. - Az SNI-s gyerekek-amennyiben állapotuk lehetővé teszi - kortársaikkal közösen, a szükséges többletsegítséget megkapva vegyenek részt az óvodai nevelés folyamatában. Feladataink: - szociális hátrányok kompenzálása: mélyebb együttműködés a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a fenntartóval, az iskolával, civil szervezetekkel.(személyes kapcsolatok kialakítása, egyénre szabott beszoktatás biztosítása, rendszeres napi/heti tájékoztatás; egyéni beszélgetések gyermekneveléssel kapcsolatos, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, a család erőforrásainak feltárása céljából) - a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek számára speciális ellátás biztosítása - intézményi kapacitások fejlesztése: óvodai dolgozók felkészültségének javítása (továbbképzések, belső kommunikáció javítása; hatékony, teljesíthető munkamegosztás kialakítása) - egészségügyi, szociális szolgáltatások és az óvoda szakmai együttműködésének megteremtése - a gyerekek sikerességének biztosítása - a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek részére biztosítjuk, hogy az óvoda anyagi vonzatú egyéb rendezvényein is részt vehessenek. - logopédus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus biztosítása. - külsőszakemberek bevonása, hogy minden gyermek egyenlő esélyekkel kezdje meg iskolai tanulmányait - társadalmi (csoportbeli) tolerancia fejlesztése, diszkrimináció tilalma.

XI. AZ ÓVODÁINK KAPCSOLATAI Óvodáinkban fontosnak tartjuk, hogy környezetünkkel együttműködjünk, jó és konstruktív kapcsolatot alakítsunk ki azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében, illetve a helyi közösségekkel a gyermekek fejlesztése és nevelése érdekében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. 61

1. Az óvoda és a család Az óvoda a családi neveléssel közösen, egymást kiegészítve szolgálják a gyermekek fejlődését. Az egymásra utaltság, az egymás kölcsönös segítése, a gyermekek nevelésében egyre inkább igényli az összefogást, az összedolgozást. A családdal való szoros együttműködés alapja a kölcsönös bizalom. A szülőknek tapasztalni kell, hogy nevelési elveit tiszteletben tartjuk. A családokban esetlegesen végbement funkcióváltozások következtében egyre gyakrabban az óvodára hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. Óvodáinkban igyekszünk körültekintően megszervezni a családokkal az együttműködés formáit. Fő célunk óvodáink tartalmi munkájának megismertetése és nem utolsósorban a szemléletformálás. A kapcsolattartás formái: - családlátogatás (információk gyűjtése) - beszoktatás (jó arra, hogy a szülők megismerjék az óvodai élet szokásait) - napi kapcsolattartás (a szülő tájékozódhat a gyermekével történt napi lényeges eseményekről) - szülői értekezletek - nyílt napok (mintaadás) - fogadónapok - szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások. Óvodáinkban a csoportokban választott szülői munkaközösségi tagok szívesen segítik a munkánkat. 2. Az óvoda és az iskola Óvodáink az általános iskolával jó kapcsolatot alakítottak ki. Törekszünk a kapcsolattartás formáinak bővítésére, hogy gyermekeink zavartalan iskolakezdését segítsük. A kapcsolat formái: - óvónők látogatása az első osztályban, volt óvodásaiknál, - nyílt napokon a tanítónők (leendő elsős) látogatása a nagycsoportos gyermekeknél, - szakmai értekezletek a tanítónőkkel, - ünnepeken való megjelenés (évnyitó, iskolai ballagás) - Gergely járás- közösen az iskolásokkal, - Szent György-napi vásár, - iskolaváró nap a leendő elsősök szüleinek, - a leendő elsősök tanítónői szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket az iskolakezdésről, induló osztályokról, a szükséges tudnivalókról, - az iskolai szakmai munkaközösség tagjai szülői értekezletet tartanak a nagycsoportos gyerekek szüleinek. 3.Óvoda-szakszolgálatok A szülők és a pedagógusok nevelő munkáját és a nevelési- oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. A nevelési tanácsadó segítséget nyújt a BTM-es gyerekek szűrésében és fejlesztési lehetőséget ajánl. Pedagógiai, pszichológiai, fejlesztőpedagógiai megsegítést kínál a nehezen nevelhető gyerekeknek. Szakvéleményt készít az óvoda megkeresésére, ha az iskolakezdés kérdéses, ezáltal segít a szülőknek a helyes döntésben.

62

Gyógytestnevelésre egyre több óvodásunknak van szüksége, amelyen speciális fejlesztés folyik. Hetente egy délelőtt járnak középső-nagycsoportos gyermekeink gyógytestnevelésre. Logopédiai szűrésen esnek át gyermekeink középső és nagycsoportban, melynek a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi- kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és korrigálása a cél. Hetente négyszer több csoportba járnak logopédiai foglakozásra óvodásaink. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság (TKVRSZB) megsegítésére is számíthatunk, ha a fogyatékosság gyanúja felmerül. 4.Egészségügy – orvos, védőnő Óvodánk orvosa, védőnői rendszeresen vizsgálatokat végeznek intézményünkben. Szakismeretükkel segítik gyermekeink egészségének megőrzését. Orvosunk évente megvizsgálja gyermekeink fejlődését, ha szükséges korrekciókat javasol. Védőnőinkkel jó a kapcsolatunk, gyakran szorulunk segítségükre. Gyermekeink testi fejlődését évente regisztrálják. Évente fogászati szűrésen vesznek részt gyermekeink és fogászati asszisztenssel gyakorolják a helyes fogápolást. Intézményünk aktívan részt vesz az anyatejes nap megrendezésében, (amely óvodánkban történik). 5.Művelődés egyéb szinterei Művelődési Ház vezetőjével illetve dolgozóival jó a kapcsolatunk. Szükség szerint segítséget nyújtanak rendezvényeink lebonyolításában, biztosítják a szükséges eszközöket. Gyermekeinkkel a helyi kiállításokat rendszeresen megtekintjük illetve évente egyszer (lehetőség szerint) színházlátogatást is szervezünk az intézményben. A községünk rendezvényein gyermekeink és dolgozóink is tevékenyen részt vállalnak. (például szüreti felvonulás, falunap, pusztanap, idősek napja,) 6. Az óvoda egyéb kapcsolatai Óvodánk működéséhez az Önkormányzatok maradéktalanul biztosítják a működési feltételeket. -Amennyiben nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevel az óvoda, kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel. - kölcsönös tájékoztatás (havonként események jelentése) - óvodavezető beszámolója (évente) - óvodavezető rendszeres részvétele a képviselő-testületi és bizottsági üléseken Jó a kapcsolatunk az Önkormányzat Családsegítő- és Gyámügyi előadójával. Napi kapcsolatba állunk a Gyermekjóléti szolgálattal. Szintén jó a kapcsolatunk a Megyei Pedagógiai Intézettel, lehetőségeinkhez mérten részt veszünk a szakmai értekezleteken, megbeszéléseken. Az Idősek Klubjával a kölcsönös egymást segítő kapcsolat kialakítására törekszünk.

63

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Véleményezte: ………………………………………… dátum:……………………………. szülői szervezet képviselője Elfogadta: ………………………………………… P:H. dátum: …………………………… a nevelőtestület képviseletében Jóváhagyta ………………………………………… P.H. dátum: …………………………… óvodavezető A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok: 1. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely …………….számú határozatával elfogadta a helyi pedagógiai programot, iktatószáma………………………………………… 2. A szülői szervezet véleményét bemutató……………………….iktatószámú jegyzőkönyv. 5. Tájékoztatásul megkapták: Nevelőtestület

………………………………

Szülői Munkaközösség

………………………………

………………………………….. …………………………………………………… Keltezés

intézményvezetői aláírás és bélyegző lenyomat

64

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A helyi óvodai nevelési program felülvizsgálatának és módosításának indokai

Kötelező: - Jogszabályváltozás - Fenntartó által meghatározott feladatváltozás

Lehetséges: - Sikeres innováció eredményeinek beépítése. -A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve kevésbé eredményes elképzelések elhagyása A helyi nevelési program nem kötelező felülvizsgálatát és módosítását- a vezetőnek benyújtott írásbeli előterjesztés után, a nevelőtestület 50+1%-os támogatásával kérheti.

A helyi óvodai program nyilvánossága: Minden csoportban megtalálható. Az óvodavezető irodájában. Egy példány a szülőknek fenntartott faliújságon.

65

ÁLLÁSFOGLALÁS Nagyigmándi Kincseskert Óvoda és csépi, csémi telephelyének nevelőtestülete módosította a pedagógiai programot, melynek tartalmával egyetért, és azt teljességében felhasználja szakmai munkájában. A nagyigmándi Kincseskert Óvoda, a csémi és csépi telephelyének közös pedagógiai programját elfogadom: Adamek Andrea

…………………………………………………

Bauerné Molnár Éva

………………………………………………….

Borsosné Vörös Gyöngyi

………………………………………………….

Dr. Malomsokiné Varga Nóra

………………………………………………….

Fábiánné Nemes Katalin

………………………………………………….

Galgánné Varga Erzsébet

………………………………………………….

Juhász Mónika

………………………………………………….

Hinsicz Tímea

………………………………………………….

Horváth Tímea

………………………………………………….

Magyaricsova Anasztázia

………………………………………………….

Parizek Tamásné

…………………………………………………..

Pőcze Lászlóné

………………………………………………….

Sebestyén Tiborné

………………………………………………….

Szabó Tiborné

………………………………………………….

Szajkó Judit

………………………………………………….

66

MELLÉKLET 1. számú melléklet TÁRGYI FELSZERELTSÉG I.Helyiségek Szükséges előírás

Nagyigmánd

Csém

Csép

csoportszoba

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Megfelelő számban

tornaszoba

van

van

*nincs

logopédiai foglalkoztató

*a szomszédos *tornaszobában általános iskolában

*étkezőben

játszóudvar

van

van

van

óvodavezetői iroda

van

*nincs

*nincs

*nincs

*nincs

*nincs

*nincs

Gyermeköltözők, létszámnak megfelelő öltözőrekesz, öltözőpad, ruhatároló fogas

létszámnak megfelelő

létszámnak megfelelő

gyermekmosdó, falitükör, fogmosótartó

megfelelő

megfelelő

óvodavezető iroda

helyettesi * közös az egyéni szobával

gazdasági vezetői iroda

fejlesztő

*nincs

WC-k *6 csoportra hőmérő, mosdó jut, WC

5db

nevelőtestületi szoba

*nincs

nincs

nincs

orvosi szoba

*nincs

nincs

nincs

* Megjegyzés: Nagyigmánd: A logopédiai foglalkoztató, a nevelőtestületi szoba, orvosi szoba, gyermekmosdó, WC kialakítása az épület adta lehetőségek miatt nem megoldott. A gazdaságvezető iroda az önkormányzatnál van, mivel az intézmény gazdálkodási feladatait az önkormányzat gazdasági vezetője végzi. Csém: Telephely vezető a csoportszobában látja el teendőit. Logopédiai foglalkoztató erre a célra kialakított sarokban, a tornaszobában. Nevelőtestületi értekezlet a központi óvodában van. Orvosi szoba nincs.

67

Csép: Tornaszoba nincs, de a csoportszoba mérete lehetőséget ad a foglakozás lebonyolításához. Logopédiai foglalkoztató erre a célra kialakított sarokban, az ebédlőben. Tagóvoda vezető a csoportszobában látja el teendőit. Nevelőtestületi értekezlet a központi óvodában van. Orvosi szoba nincs. Kiszolgálóhelyiségek Szükséges előírás

Nagyigmánd

Csém

Csép

felnőtt öltöző

*1db

*nincs

*nincs

elkülönítő szoba

*nincs

*nincs

*nincs

Főzőkonyha

van

Melegítő konyha

Melegítő konyha

Felnőtt mosdó, WC

épületszárnyanként 1db

Van

van

Mosléktároló

*nincs

*nincs

*nincs

Szárazáru-raktár

van

(nem főznek)

itt

(nem főznek)

itt

Földesáru-raktár

van

(nem főznek)

itt

(nem főznek)

itt

Egyéb raktár

van

Van

van

Szertár

*1 db

Van

van

* Megjegyzés: Nagyigmánd, Csém, Csép: az épület adta lehetőségek nem teszik lehetővé ezek kialakítását. II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Csoportszoba Szükséges előírás

Nagyigmánd

Csém

Csép

Óvodai fektető

*Megfelelő számban

*Megfelelő számban

*Megfelelő számban

Gyermekszékek, gyermekasztal

*Megfelelő számban

Megfelelő számban

*Megfelelő számban

Fényvédő függöny

*Ablakonként megfelelő számban

*Ablakonként megfelelő számban

*Ablakonként megfelelő számban

Szőnyeg

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Megfelelő számban

68

Játéktartó polc

szekrény

vagy Megfelelő számban

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Fektető tároló

*Megfelelő számban

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Hőmérő

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Megfelelő számban

asztal, Megfelelő számban

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Edény-és evőeszköz, textil Megfelelő számban tároló szekrény

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Szeméttároló

Megfelelő számban

Megfelelő számban

óvodapedagógusi felnőtt szék

Eszköz-előkészítő asztal

Megfelelő számban

*Megjegyzés: Nagyigmánd, Csém, Csép: Célunk belátható időn belül a fent megjelölt eszközök korszerűsítése. 2.Tornaszoba Szükséges előírás

Nagyigmánd

Csém

Csép

tornapad

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Van

tornaszőnyeg

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Van

bordásfal

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Nincs

Óvodai többfunkciós Megfelelő számban mászó készlet (tinikondi, Greiswald eszközök )

Van

Van

Egyéni szolgáló (Ayres )

Van

Nincs

fejlesztést Megfelelő számban eszközök

*Megjegyzés: Csép: Célunk belátható időn belül a fent megjelölt eszközök beszerzése. 69

3.Egyéni fejlesztő szoba Szükséges előírás

Nagyigmánd

Csém

Csép

Asztal, szék, tükör

Van

Van

Van

Szőnyeg

Van

Van

*Nincs

Van

Van

Tanulási képességet *Van fejlesztő eszközök *Megjegyzés:

Nagyigmánd: A kis alapterület miatt az eszközök elhelyezése nem megoldható, ezeket a közös szertárban táruljuk. Csépen: Logopédiai foglalkoztató erre a célra kialakított sarokban van, ezért a szőnyeg elhelyezésére nincs mód. Csémen: A logopédiai foglalkoztató a tornaszobában megoldott. 4. Játszóudvar Szükséges előírás

Nagyigmánd

Csém

Csép

Kerti asztal

*Nem számú

megfelelő

Nincs

*Nincs

Kerti pad

*Nem számú

megfelelő

Megfelelő számban

*Nincs

Babaház

*Nem számú

megfelelő

Nincs

*Nincs

udvari homokozó

*Nem számú

megfelelő

Megfelelő számban

Megfelelő számban

Takaróháló homokozóra

Megfelelő számban

Nincs

*Nincs

Megfelelő számban

Nem elégséges

Mozgáskultúrát, Megfelelő számban mozgásfejlesztést segítő mozgásigényt kielégítő eszközök * Megjegyzés:

Nagyigmánd: A jegyzékben felsorolt mennyiség nem helyezhető el az óvoda udvarán, mivel valamennyi gyermekcsoport tagjainak egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását akadályozná.

70

Csép, Csém: A kerti bútorok és a homokozó takaró beszerzése, babaház (Csémen nincs elég hely rá) kialakítása a jövő megoldandó feladatai. A csépi telephelyen az udvari játékeszközök száma nem megfelelő. 5. Óvodavezetői iroda: Szükséges előírás

Nagyigmánd

Csém

Csép

Íróasztal és szék

Van

-

-

Tárgyalóasztal, Szék

Van

-

-

Számítógép, nyomtató

Van

Van

-

Telefon, fax

Van

Van

Van

Könyvszekrény

Van

Van

Van

Iratszekrény

Van

Van

Van

*Megjegyzés: Csém, Csép: Nincs iroda, ezért a szükséges eszközök is csak részben állnak rendelkezésre. 6. Óvodavezető-helyettesi iroda: Szükséges előírás

Nagyigmánd

Csém

Csép

Asztal, szék

Van

-

-

Iratszekrény

Van

-

-

Van

-

Író-és Van számítógépasztal és szék Nyomtató *Megjegyzés:

Csémen és Csépen: Nincs óvodavezető helyettes 7.Nevelőtestületi szoba- NINCS 8.Orvosi szoba- NINCS

71

III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések (fésű, fogkefe, fogmosó pohár, körömkefe, szappantartó, fésűtartó, törölköző, abrosz, takarók, ágynemű, ágyvászon) rendelkezésre állnak gyermeklétszámnak megfelelően. Csémen, és Csépen ágynemű nincs. A törölköző, abrosz, takarók, ágynemű, ágyvászon folyamatos cseréje szükséges. IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak (automata mosógép 2 db, vasaló, vasalóállvány, szárítók, takarítóeszközök, kerti munkaeszközök, hűtőgép, porszívó). Kerti munkaeszközök pótlása, cseréje szükséges. Csépi telephelyen takarítóeszközök, kerti munkaeszközök, hűtőgép, porszívó, vasaló van. A többi eszköz mosógép, vasalóállvány, szárító nem áll rendelkezésükre. V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 1. Játékok, játékeszközök: - Különféle játékformák eszközei: óvodai csoportjaink jól felszereltek (építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizáláshoz és bábozáshoz szükséges játék eszközök). A mozgáskultúrát, és mozgásfejlődést segítő, illetve kielégítő eszközök rendelkezésre állnak a tornaszobában, szükség szerint bevihetők a csoportokba. A jövőben szeretnénk bővíteni a csoportszobai eszközöket „ugráló pónikkal”, mérleghintákkal „krokodillal”, hintalovakkal stb., az udvari játék eszközöket rollerekkel, kerékpárokkal. A bábok-és a különféle játékformákhoz kapcsolódó eszközök folyamatos pótlása szükséges a rendszeres használat miatt. - Ének, zene, énekes játékok eszközeit évről évre bővítjük, cseréljük. Csoportonként a hangszerek megfelelő mennyiségben és változatos formában állnak óvónőink és gyermekeink rendelkezésére (cintányér, csörgődob, trianqulum, ritmusbot, xilofon stb). A hangszerek állandó használata miatt cseréjükre szükség lesz a közeljövőben. - Anyanyelvi-és kommunikációs képességek fejlesztéséhez a csoportokban leporellók, képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek, az óvónők munkáját segítő szakmai könyvek széles tárháza megtalálható, melyet évről évre bővítünk, pótolunk. - Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő játékok korcsoportoknak megfelelő mennyiségben, változatos formában megtalálhatók. Törekszünk az igényes, korszerű és tartós fejlesztőjátékok vásárlására. - Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok és eszközök a gyermekek számára hozzáférhető helyen megtalálhatók és bármikor elővehetők (gyurma, fonal, szövőkeret, rajzlap, olló, ceruza, zsírkréta, színes papír, ragasztó, különféle magvak, gyöngyök stb.) -A természeti –tárgyi-emberi környezet megismerését segítő játékok a csoportszobában és a szertárban is megtalálhatók különféle témák szerint: növény-és állatvilágról szemléltető képek, könyvek video, hanganyag, játékok. Figyelemmel kísérjük az új fejlesztő módszereket és folyamatosan bővítjük az eszközkészletet. - Munkajellegű tevékenység eszközei csoportonként megfelelő mennyiségben. 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök: Video, televízió, csoportonként Cd-s magnó, diavetítő, diafilmek, diapozitívvetítő vetítővászon, DVD lejátszó filmek állnak a rendelkezésünkre. Csépen és Csémen video, televízió DVD lejátszó nincs Csépen egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések beszerzése szükséges.

72

VI. Fogyatékos gyerekek ellátására jelenleg nincs főállású gyógypedagógusunk, így ellátásuk helyileg nem megoldott. VII. Egészség-munkavédelmi eszközök: A jegyzékben felsoroltak közül minden a rendelkezésünkre áll.(ételminta-vétel készlet, mentőláda, munkaruha, védőruha, tűzoltó készülék). Gyógyszerszekrény beszerzésre vár.

73

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Magyar Közlöny, 1996. 71. szám 2. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása Magyar Közlöny, 2009. 164. szám 3. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Fabula, Miskolc 1998. 4. Porkolábné Dr. Balogh Katalin és a Budapesti IV., Aradi utcai óvoda alkotó teamje: Komplex Prevenciós Óvodai Program Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt. 1997. 5. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Szolnok 1997. 6. Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Calibra Kiadó, Budapest 1995. 7. Chappán Magdolna- Fábián katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Fabula Humán Szolg. Bt., 2007. 8. Chappán Magdolna- W. Mikó Magdolna: A tevékenységközpontú óvodai nevelési program pedagógiai és pszichológiai háttere Fabula Bt. Budapest 2003. 9. Dr. W. Mikó Magdolna: Óvodából az iskolába Az iskolaérettség pedagógiai és pszichológiai kérdései Magyar Óvodapedagógiai egyesület Budapest 2003. 10. Forrai Katalin: Ének az óvodában Zeneműkiadó Budapest 1975. 11. Zilahi Józsefné- Stöckert Károlyné- dr. Ráczné Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével, Szoborán Kiadó, 1994. 74

12. Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat kiadó 1978. 13. Kissné Takács Erika - Rákóczi Zoltánné: Értelmi képességek 3. 14. Fonay Tiborné - Kissné Takács Erika – Sütőné Karsa Tímea: Anyanyelvi képességek 6. 15. B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Calibra, 1993 16. Karácsony István: Tornáról színesen Magánkiadás1996. 17. Kisgyermekek mozgásfejlesztése Budapest, 1997. 18. Szarkáné Horváth Valéria: Az ének-zenei foglalkozások módszertana Tankönyvkiadó, Bp., 1990

75