A NAGYIGMÁNDI KINCSESKERT ÓVODA ÉS CSÉMI, CSÉPI TELEPHELYEINEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A NAGYIGMÁNDI KINCSESKERT ÓVODA ÉS CSÉMI, CSÉPI TELEPHELYEINEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kelt: 2013. március 27.

1

I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a A NAGYIGMÁNDI KINCSESKERT ÓVODA és CSÉMI, CSÉPI TELEPHELYEINEK belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Knt. 25. § (1) bekezdés]

1. Az SZMSZ célja, tartalma, hogy meghatározza a nagyigmándi óvoda, valamint a csémi és csépi telephelyeinek, mint a közoktatási intézmények szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmények jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet véleményének kikérésével. A jóváhagyást és a véleményezést követően lép hatályba és határozatlan időre szól. Knt.25§(4) A nevelési programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a házirendben, megfogalmazottak nyilvánosak, azt minden érintett (szülők, valamint az óvoda alkalmazottai) tanulmányozhatják. Ezen dokumentumok teljes terjedelmükben hozzáférhetők: - az élelmezésvezetői iroda melletti faliújságon, - az óvoda vezetőjénél, - a csépi, csémi telephelyeken az óvónőnél, valamint még azon helyeken, amit az adott dokumentum megfogalmaz. Ha a dokumentumban leírtakhoz az érdeklődőknek további információra van szüksége, akkor az intézmény vezetője, vagy helyettese egyeztetett időpontban készséggel állnak rendelkezésére. 3. Az SZMSZ jogszabályi háttere A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:  a 2012. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

2

      

a 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 362/2011 (XII.30.) Korm. rendelet (pedagógus igazolványról) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a 4/2010.(I.19.) OKM-rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:  az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A § (3) bekezdés]  a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények  az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény  a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet  363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet  a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet  277/1997.(XII. 22.) Korm. Rend. A pedagógus továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 4. Az SZMSZ személyi hatálya  az óvodába járó gyermekek közössége  a gyermekek szülei, törvényes képviselői  a nevelőtestület  az óvodavezető  a nevelőmunkát segítők  egyéb munkakörben dolgozók  mindazon személyek, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülve annak szolgáltatásait igénybe veszik 5. Az SZMSZ felülvizsgálatának módja  ha az óvoda működési rendjében változás történik  ha a fenntartó kéri  ha a jogszabály előírja

3

II. Az alapító okiratban foglaltak részletezése, általános rendelkezések ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szerv megnevezése: Nagyigmándi Kincseskert Óvoda Székhelye: 2942 Nagyigmánd, Kossuth L. u. 1. Telephelye(i): 2949 Csém, Béke u. 65. 2946 Csép, Kossuth L. u. 54. Közfeladata: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8.§ (1) bekezdése. Alaptevékenysége: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Államháztartási szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés Alaptevékenység(ek) államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. Vállalkozási tevékenység felső határa a módosított kiadási előirányzatok arányában: Vállalkozási tevékenységet nem végez. 0 %. Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: A 2011. évi CXC törvény 4. § 1. pontja alapján - óvodai nevelés, - a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, - azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óvodai ellátása, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt. Az intézmény által ellátható feladatok: A Sajátos nevelési igényű gyermek közül az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Illetékessége, működési köre: Csém, Csép, Kisigmánd, Nagyigmánd Községek

közigazgatás területe. Irányító szerv(ek) neve, székhelye: Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2942 Nagyigmánd, Kossuth L. u. 2. Csém Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2949 Csém, Béke u. 65. Csép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2946 Csép, Kossuth L. u. 52. Kisigmánd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2948 Kisigmánd, Fő u. 1.

4

Alapító neve, alapítás időpontja: Nagyigmánd Nagyközségi Tanács VB., 1953. 12. 31. Fenntartó neve és székhelye:

Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata 2942 Nagyigmánd, Kossuth L. u. 2. Csém Község Önkormányzata 2949 Csém, Béke u. 65. Csép Község Önkormányzata 2946 Csép, Kossuth L. u. 52. Kisigmánd Község Önkormányzata 2948 Kisigmánd, Fő u. 1. Gazdálkodási besorolása: önállóan működő Az Áht. 10. § (3) bekezdése alapján önállóan működő költségvetési szerv, amely Polgármesteri Hivatal (2942 Nagyigmánd, Kossuth L. u. 2.), mint önállóan működő és gazdálkodó szerv jogköréhez tartozik. Alapfeladatait az Önkormányzat évi költségvetési rendeletében biztosított előirányzatból látja el. A kötelezettségvállalás, utalványozás joga a költségvetési szerv vezetőjét és az általa írásban feljogosított személyeket illeti meg. Az ellenjegyzés a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozik. A kötelezettségvállalás és az utalványozás feladatai megoszlanak egyrészt a Polgármesteri Hivatal, másrészt az intézmény között az alábbiak szerint: - a szakmai előirányzatok valamint a személyi juttatások előirányzatai feletti gazdálkodás tekintetében az intézményvezető, - minden más előirányzat feletti gazdálkodás esetében a Polgármesteri Hivatal. Vezetőjének megbízási rendje: Az óvodavezetői állás betöltése nyilvános pályázat útján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 23. § alapján, Nagyigmánd, Kisigmánd, Csém, Csép községek képviselő-testületeinek együttes ülésén hozott határozata általi megbízással történik. A megbízás időtartama 5 év. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Az intézmény típusa: óvoda Maximális gyermeklétszám: Nagyigmándi óvodába maximum: Csémi telephelyen maximum: Csépi telephelyen maximum:

144 fő 25 fő 25 fő

Az intézményben működő csoportok száma: 8 csoport Ebből a székhelyen 6 csoport,

5

Csémi telephelyen 1 csoport, Csépi telephelyen 1 csoport. A feladatellátást szolgáló vagyon: A Nagyigmánd, Kossuth L. u. 1. szám alatti 28/1 helyrajzi számú óvoda épülete, 230 m2 nagyságban. A Nagyigmánd, Kossuth L. u. 1. szám alatti, 28/2 helyrajzi számú óvoda épülete és a hozzá tartozó játszóudvar 1439 m2 nagyságban. A Csém, Béke u. 65. szám alatti 2/1 helyrajzi számú óvoda épülete és a hozzá tartozó játszóudvar 1158 m2 nagyságban. A Csép, Kossuth l. u. 54. szám alatti 126 helyrajzi számú óvoda épülete és a hozzá tartozó játszóudvar 9002 m2 nagyságban. A fenti épületek berendezési és felszerelési tárgyai, leltár szerinti felvétellel. A vagyon feletti rendelkezési jog: Az ingó és ingatlan vagyon a székhelyet vagy a telephelyet fenntartó Önkormányzatok tulajdona. Az ingó és ingatlan vagyon hasznosítását az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

Az intézmény bélyegzőinek lenyomata: Óvodavezetői iroda 1 db körbélyegző Kincseskert Óvoda 2942 Nagyigmánd 1 db hosszú bélyegző Kincseskert Óvoda 2942 Nagyigmánd Kossuth L. út 1 Élelmezésvezető- szakácsnő 1-1 db hosszú bélyegző Kincseskert Óvoda 2942 Nagyigmánd Kossuth L. út 1 Adószám:16756092-2-11 Szlasz.:63200054-11054728

   

Használhatja: Óvodavezető Óvodavezető- helyettes Élelmezésvezető Szakácsnő

Az intézményi működés alapdokumentumai: - Alapító okirat 6

- Az óvoda pedagógiai program - Az óvoda éves munkaterve - Házirend - Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei - Továbbképzési program és beiskolázási terv - Tűzvédelmi szabályzat - Munkavédelmi szabályzat

III. A működés rendje 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvodák hétfőtől péntekig tartó öt napos munkarenddel, egész éven át (Csép kivételével) folyamatosan működnek. A csépi telephelyen a nyári kihasználatlanság miatt,(a Pápay József Általános Iskola nyári szünete kezdetétől) június 15 - augusztus 31-ig szünetel az óvodai ellátás. Amennyiben a csépi szülők igénylik, gyermekeiket a nyári időszakban elhelyezhetik a nagyigmándi óvodában. A nagyigmándi óvodában és a csémi telephelyen a nevelési év a tárgyév szeptember hó 1. napjától következő év augusztus 31. napjáig tart. A nyári takarítási és karbantartási, valamint a téli szünet időpontját az éves munkaterv tartalmazza, melyről az év eleji (szeptemberi) szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. A nyári zárva tartás időpontjáról a szülők az adott év február 15-éig ismét értesítjük. Az óvodák nyitva tartása: Nagyigmánd: 6 – 16.30 –ig Csém: 6 – 16.30 –ig Csép: 6.30-16-ig Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Nagyigmánd közigazgatási területéhez tartozó pusztákról óvodánkba bejáró gyermekek reggeli és délutáni kísérete megoldott. Az óvodai nevelésnélküli munkanapok száma nevelési évenként az öt munkanapot nem haladhatja meg. A nevelés nélküli munkanapokról a szülők 7 nappal előbb tájékoztatást kapnak. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezetői irodában történik. 2. A vezetők és alkalmazottak benntartózkodási rendje Az óvodavezető vagy a helyettese nyitva tartás ideje alatt 8-15 óra között az intézményben tartózkodik. Amennyiben az óvodavezető vagy a helyettese rendkívüli előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, úgy meg kell bízni a nevelőtestület egyik tagját az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A vezető benntartózkodási rendjét az éves munkatervben kell meghatározni. Minden alkalmazott munkába érkezése a megállapított munkarendnek megfelelően történik, a munkakezdés előtt 10 perccel a munkahelyen kell tartózkodni. A rendkívüli távolmaradás okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott napon reggel 8 óráig köteles az alkalmazott jelenteni a vezetőnek és/vagy a vezető helyettesnek, hogy az intézkedni tudjon. Az

7

óvodavezető/óvodavezető-helyettes határozza meg a pedagógus napi munkarendjét, a helyettesítési és ügyeleti rendet. A hiányzó pedagógus köteles az őt helyettesítő kollégájának az aznapi pedagógiai tervét eljuttatni.

3. Egyéb a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések A nagyigmándi óvoda nyári zárva tartása alatti hivatalos ügyek intézése hétfőnként délelőtt 8 – 12 óráig történik. Az óvodák helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvodák épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvoda területén ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által megrendezett könyv, játék vagy egyéb vásár. Az óvodák helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az óvodák helyiségeinek használói felelősek:  az óvoda tulajdonának megóvásáért,  az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A csoportszobában szülő csak engedéllyel tartózkodhat.(nyílt nevelési nap, szülői értekezlet, munkadélutánok, ünnepélyek) Az óvodák berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet az óvodákból elvinni. Az intézményeken belül munkaidőben szeszes ital fogyasztása tilos. 4. A gyermekek kísérete A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén tíz gyermek után kettő szakképzett felnőttet (óvodapedagógus, dajka), ezen felül 10 gyermekenként plusz egy szakképzett felnőttet kell biztosítani.

8

A nagyigmándi óvodába a környező pusztákról bejáró gyermekeket reggelente dajka fogadja, és kíséri be az intézménybe, majd átadja a csoportjában lévő óvónőnek. A délutáni hazautazáskor szintén kikísérjük a buszhoz a gyermekeket. A buszon utazáskor történtekért az óvoda felelősséget nem vállal. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa meghatalmazott személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét.

5. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés Az óvodákba a gyermek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg, az adott év március 1. és április 30.-a közötti időszakban. Az óvoda a határidő előtt legalább harminc nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a harmadik életévét. Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, ill. az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Knt.8 §.(1.) A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beiratkozás minden évben az óvodákban történik. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető dönt. A felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek felvételét (Knt. 49.§. Ktv. 121.§.(1) bekezdés 14. pontja határozza meg kik tartoznak ide.) *A Közoktatási Törvény 24. §. (3 bek.) értelmében, ha a gyermek 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben eltölteni. ** A gyermek abban az évben, amelynek 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órát óvodai foglakozáson vesz részt. 6. Az óvodai elhelyezés megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha:  a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,  **a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,  a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,  *szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon,  *az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után, megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,

9



*a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyen a 8. életévét betölti,  *a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. ( Kivéve ez alól azt a gyermeket, aki hátrányos helyzetű, illetve akit a gyámhatóság intézkedésére vettek fel, illetve azt, aki az 5. életévét betöltötte mivel napi négy órát köteles az óvodai nevelésben eltölteni az óvodában.) 7. Belépés és benntartózkodás rendje, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek (távolléte esetén a helyettesének) jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Az ételszállítás a konyhához tartozó bejáraton keresztül történik. A konyhában csak az oda beosztott alkalmazottak tartózkodhatnak. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az intézmény vezetője állapítja meg. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, óvodaszék stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. 8. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, illetve közösen szervezhetők. Lehetőség szerint a belső termek is az ünnepekhez méltó díszítést kapjanak. Az ünnepet – kellő időt biztosítva a felkészülésre – az óvónő a gyerekek számára érthető tartalommal, formával kell emlékezetessé, bensőségessé tenni. * 2014. augusztus 31-ig érvényes **2014. szeptember 1-től érvényes A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak. Az óvodai élet hagyományos ünnepei az intézményben  Anyák napja  Gyermeknap  Évzáró, ballagás  Gyermekek születésnapjai

10

Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel. Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepek, rendezvények:  Szent Márton ünnepe  Mikulás  Karácsony-várás Advent  Farsang  Gergely-járás  Szent György-nap  Húsvét

Nemzeti ünnepünk:  Március 15. Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek:  A község rendezvényein való részvétel felkérés alapján.  A hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezését a hagyományőrző munkaközösség tervezi és koordinálja.  A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományőrzés eszközei:  ünnepségek, rendezvények,  egyéb eszközök (például kiadványok, újság). Az intézmény hagyományai érintik:  az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket,  a dolgozókat,  a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény:  jelképhasználatával (például zászló, jelvény),  a gyermekek ünnepi viseletével,  az intézmény belső dekorációjával. Az alkalmazotti közösség hagyományos ünnepei, eseményei:  nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása,  közös kirándulás  adventi ünnepély. 9. A reklámtevékenység szabályai

11

Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt. 10. A pedagógiai munka belső ellenőrzése, rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni (az éves munkaterv része). Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  az intézményvezető-helyettes,  a szakmai munkaközösség, és  a szülői szervezet is. Az intézményvezető minden pedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja:  az intézményvezető-helyettest,  a szakmai munkaközösség vezetőjét,  a gyermekvédelmi felelőst,  a szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt. Az ellenőrzés formái:  nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése,  beszámoltatás,  írásbeli dokumentációk ellenőrzése,  speciális felmérések, vizsgálatok. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel ismertetni kell.

11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

12

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátás:  az óvodai gyermekorvos és  a védőnő  fogorvos együttes szolgáltatásából áll. Az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében:  biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit,  gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről, és  szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani (fertőző gyerekek elkülönítése, csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhatnak az óvodában). Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek az intézményt értesíteni kell. Fertőző megbetegedésről a szülőket értesítjük (faliújságon). Az intézményben a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra.

12. Intézményi védő-óvó előírások Általános előírások A gyermekekkel  az óvodai nevelési év, valamint  szükség szerint például a foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,  a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

13

A napközben megbetegedett gyermek esetében gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. Minden pedagógus feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Fentiek érdekében:  Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat.  Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert annak megfelelően alkalmazni.  Az óvoda dolgozói csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába, amelyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. A nem engedélyezett játékot és eszközt az óvodából történő kivitelig – a munkanap végéig – el kell venni a gyerekektől. Gyermekbaleset estén az intézmény dolgozóinak feladata: A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  A sérült gyereket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia.  A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.  Minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az óvodavezetőnek, tagóvoda esetén a tagóvoda vezetőnek, majd az óvodavezetőnek. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő nevelőknek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. Az intézményben történt balesetet, sérülést az intézményvezetőnek (az általa megbízott személynek) ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A gyermekbaleset kivizsgálásába, ha a szülői szervezet igényli, be kell vonni a szülők képviselőjét. Elsősegélydoboz helye: mosdók A három napon túl gyógyuló gyermekbaleseteket ki kell vizsgálni, jegyzőkönyvet kell felvenni és nyilvántartás kell vezetni. Súlyos balesetek esetén a fenntartót is értesíteni kell.

14

13. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően  haladéktalanul értesíti:  az érintett hatóságokat,  a fenntartót,  a szülőket;  megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálja.  Rendkívüli eseménynek számít különösen:  a tűz,  az árvíz,  a földrengés,  bombariadó,  egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Rendkívüli esemény esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket az udvaron felszerelt kolomp illetve személyes riasztással kell értesíteni, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. Az épületek kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvónői és dajkái a felelősek. A gyermekek elhelyezésére Nagyigmándon a közelben lévő általános iskolát Csémen kultúrházat, Csépen a polgármesteri hivatalt kell igénybe venni. Az óvodavezetőnek illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg –felelős dolgozók kijelölésével- gondoskodni kell az alábbiakról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsőssegélynyújtás megszervezéséről,  rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

15

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét tájékoztatni kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről,  az épületben található esetleges veszélyes anyagokról,  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. Az ő utasításaikat az intézmények valamennyi dolgozójának kötelessége betartani. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető a felelős. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet lezárt borítékban az óvoda alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  óvodavezetői iroda,  dajkaszoba  csémi, csépi telephelyek foglalkoztatói. Bombariadó intézkedési terv: 1. Rendkívüli esemény jelzése az udvaron elhelyezett kolomppal történik, majd személyes riasztással kell értesíteni a veszélyben lévőket. Felelős: a veszélyt észlelője 2. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. 3. A veszélyt észlelője gondoskodik a rendőrség azonnali értesítéséről, riasztásáról a 107-es telefonszámom hívásával.(tűz esetén, a 356-800 telefonszámon) 4. A veszélyt észlelő személy feladata az óvodavezetőjének, illetve helyettesének értesítése Galgánné Varga Erzsébet: 06-30-857-7980 Dr. Malomsokiné Varga Nóra 06-30-949-4137 Az épületek kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Rendkívüli eseményt, bombariadót az intézményvezető a szükséges és elengedhetetlen intézkedések megtétele után a fenntartó felé haladéktalanul jelentenie kell. Az esemény után az intézményvezető írásos jelentést küld a fenntartónak, mely tartalmazza az esemény leírását, a megtett intézkedéseket, az elhárítás módját és időtartamát és az esetleges következményeket

16

14. Az intézményben történő dohányzás szabályozása Az intézmény területén tilos a dohányzás! 15. A kiemelkedő munkáért megállapítható kereset-kiegészítés feltételei A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a közoktatási intézmény valamennyi alkalmazottja részére megállapítható évenként egy alkalommal, meghatározott időre. Odaítélésének szempontjai: - Kiemelkedő színvonalú nevelő-oktató munkát végezzen. - Megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezzen. - Munkafegyelme a kötelezettségek vállalásában, az adminisztrációs munkák határidejének betartásában, kiemelkedő legyen. - Szakmai és emberi magatartása legyen példamutató, megfelelő kapcsolatot alakítson ki munkatársaival, az intézmény partnereivel. - A munkaközösségek feladatainak ellátásában aktív szerepet vállaljon. - Az óvodai értekezleteken, megbeszéléseken hozzászólásaival, vélemény nyilvánításával segítse az intézmény hatékony és törvényes működését. - Munkájában viselkedésében törekedjen az intézmény jó hírének ápolására. - Az óvodai rendezvényekről rendszeresen adjon hírt a helyi újságban. - Vegyen részt vagy segítse a vezetőt a pályázatok írásában. 16. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, pedagógiai munkát közvetlen segítő alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentéseket,  az óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei statisztikát (pedagógus és gyermek listát) Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodavezető- helyettes) férhetnek hozzá.

17

IV. Az óvoda szervezeti rendszere irányítása, az óvoda közösségei, a belső kapcsolattartás rendje, formája 1.Az óvoda szervezeti felépítése Óvodavezető Gazdasági vezető

Óvodavezető-helyettes

Élelmezésvezető

Munkaközösség vezetők

Egyéb kisegítő alkalmazottak

Óvodapedagógusok

Dajkák 2. Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói (vezetők,alkalmazottak), a szülők és a gyermekek alkotják. 3. A vezetők közötti feladatmegosztás 3.1 Óvodavezető Az óvoda egyszemélyi felelős vezetője. Az óvodavezető  Felel: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, — a takarékos gazdálkodásért, — a pedagógiai munkáért, — a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, — a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, — a gyermekbalesetek megelőzéséért, — a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, — a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, — a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, — az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetéséért,  gyakorolja a munkáltatói jogokat,  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe,  az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja,  rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más előreláthatatlan ok miatt a nevelési intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell,

18



felel a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért,

Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik:  a nevelőtestület vezetése,  a nevelő munka irányítása,  a tanügy-igazgatási döntések meghozatala,  a munkáltatói döntések meghozatala,  közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, a technikai vagy kisegítő alkalmazottakat,  fenntartó előtti képviselet. Az óvodavezető feladata:  a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése,  a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,  a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése,  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,  a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés,  az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat,  a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátása,  a gazdálkodási feladatokat végző gazdasági vezető közvetlen irányítása,  az ellenőrzési, mérési, értékelési működtetése,  a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplése,  a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése,  a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik,  a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul,  az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint,  igazgatási feladatok ellátása — az intézménybe felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az intézmény székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte, — a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele, — a szülők értesítése az intézmény nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést a jogszabály előírja.

19

3.2 Óvodavezető-helyettes Feladata:  a vezetői tevékenységet az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi,  az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az óvodavezető helyettesítését,  nevelési területen közreműködik a vezető által meghatározott tevékenység irányításában,  szabadságok nyilvántartása, jelentése, szabadságolási terv elkészítése. Felelős:  a házi továbbképzések megszervezéséért,  a munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért,  a munkarend, munkabeosztás elkészítéséért,  a szülői szervezet (közösség) működésének segítéséért, valamint  a helyettesítési beosztás elkészítéséért Az óvodavezető-helyettes vezetőjének megbízását a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 3.3 Az óvodavezetés állandó tagjai  óvodavezető,  óvodavezető-helyettes  munkaközösség vezetők. 3.4. A telephelyek vezetői A telephelyeken a csoport óvónői a telephelyeket érintő kérdésekben az óvodavezető megkérdezésével dönthetnek. 3.5 Az óvodavezető vagy az óvodavezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén – az azonnali döntést igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az óvodavezető-helyettes helyettesíti. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a legmagasabb végzettségű vezetői tapasztalatokkal rendelkező kijelölt helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét – ide nem értve az évi rendes szabadságot. Amennyiben az óvodavezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (például külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is a kijelölt helyettes gyakorolja. Az óvodavezető és a helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Egy-egy esetben, részfeladat intézésében, illetve halasztást nem tűrő ügyekben megbízott óvónő járhat el (személyes, vagyonvédelem).

20

Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A helyettes kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. 4. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival szükség szerint megbeszélést tart. A megbeszélést az óvodavezető hívja össze. Az intézmény közösségeinek tevékenységét, a választott közösségi képviselők segítségével az óvodavezető fogja össze. Nevelési évenként a kapcsolattartás bővebben az éves munkatervben kerül megfogalmazásra.(feladat, cél, felelősök megjelölése) Az óvodavezető helyettes gondoskodik arról, hogy a gyermekeket és a pedagógusokat érintő óvodavezetői intézkedések, a telephelyeken kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. A kapcsolattartás rendszeres formái  értekezletek,  nyílt napok,  fogadóórák 4.1. A központi óvoda és a telephelyek közötti kapcsolattartás rendje és módja A központi óvoda és telephelyeik éves munkaterv szerint vagy a vezetővel előre egyeztetett időpontokban megbeszéléseket, értekezleteket tartanak. Az óvodavezető a tagóvodák vezetői szükség szerint tanácskoznak. A kapcsolattartás módjai:  közös nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletek,  házi bemutató foglalkozások,  közös kirándulások szervezése,  óvodák egymás közötti látogatása gyermekcsoportokkal,  óvodák közös gyermeknapi rendezvényei  hagyományőrző rendezvényeken való részvétel. 5. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 5.1 Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja. Alkalmazotti értekezletet kell tartani:  a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, a vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, konyhai dolgozók, karbantartó

21

együttműködését. Az alkalmazotti értekezleteket óvodavezető hívja össze, kezdeményezi.. 5.2 Nevelőtestület A nevelőtestületet az óvoda pedagógusi közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozó szerve. A nevelőtestület döntési jogköre:  a helyi nevelési program és módosításának elfogadása,  a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,  a nevelési intézmény éves munkatervének véleményezése,  a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a házirend elfogadása,  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hatodik életévét betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges engedély megadása,  jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:  pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,  vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,  munkaközösség-vezetői megbízásról. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 5.3 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:  nevelési program elfogadása  szervezeti és működési szabályzat elfogadása  házirend elfogadása. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei:  nevelési évet nyitó értekezlet,  őszi nevelési értekezlet,  tavaszi nevelési értekezlet  nevelési évet záró értekezlet.

22

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha  az óvodavezető összehívja,  a nevelőtestület egyharmada kéri,  a szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja. A nevelőtestület tagjai munkaköri leírásukban meghatározott feladataik elvégzéséről szakmai ellenőrzés ütemtervében meghatározott időpontban, valamint a nevelési évet záró értekezleten, de ettől eltérően is kötelesek számot adni az óvodavezetőnek és óvodavezető-helyettesnek. Az év eleji év végi nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5.4. A nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak  dajka  konyhai dolgozó  fűtő-karbantartó  takarítónő A dajkák az óvodában önálló csoportot alkotnak. A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető, vagy az óvodavezető helyettes hívja össze. 5.5 A vezetők és az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje Az óvodákban a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) működtetnek. Az óvodai csoportok szülői szervezeteit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Az elnökkel az óvodavezető és a telephely óvónői tartják a kapcsolatot. A vezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes tartja a kapcsolatot. Az óvodai szülői szervezet választmánya vagy a szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel hozza. Az óvodai szülői szervezetet az óvodavezető évi egy alkalommal összehívja és itt tájékoztatást ad az óvoda feladatairól és tevékenységéről. 5.6 A gyermekek közösségei Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak. Az óvodai csoportok élén az óvodapedagógusok állnak. Az óvodapedagógusokat a csoport vezetésével az óvodavezető bízza meg.

5.7. Szakmai munkaközösség

23

A pedagógusok szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre az azonos feladatok ellátására. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak. Az óvodában a nevelőmunka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének magasabb színvonalú alkalmazása érdekében szakmai munkaközösség/ek működik/hetnek. A szakmai munkaközösség/ek vezetőjét az óvodavezető bízza meg a munkaközösség kezdeményezése alapján. A szakmai munkaközösség működését a Knt. 71. § és a 20/2012. EMMI rendelet 118§.szabályozza. A szakmai munkaközösség/ek feladata: - Szakmai, módszertani kérdésekben segíti az óvoda pedagógiai munkáját,véleményezi az pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlődésre. - Részt vesz az óvoda nevelőmunkájának tartalmi, módszertani korszerűsítésében (segítő szakanyagok, gyűjtemények készítésében), szakmai ellenőrzésben, értékelésben az óvodavezető utasítása alapján - Egységes követelményrendszer kialakítása: a gyermekek fejlettségi szintjének folyamatos mérése, értékelése - Javaslatot tesz a továbbképzési-és beiskolázási tervvel kapcsolatban - Bemutató foglalkozásokat szervez óvodán belül, segíti az óvodapedagógusok szakmai fejlődését, szakmai problémák megoldását - Felkutatja a különféle óvodai programokat, nevelési eszközök beszerzési lehetőségeit és a nevelési módszereket a pedagógiai munka hatékonysága érdekében - Javaslatot tesz a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról - Segíti a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkáját. - Óvodai ünnepeink és a néphagyományőrző programjaink megrendezésének intézményi szinten történő összefogása. - Megválasztja a munkaközösség vezetőjét. A szakmai munkaközösség munkáját a megbízott munkaközösség-vezető/k irányítja/ák. A szakmai munkaközösség/ek az óvodai nevelési programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított éves munkaterv, működési rend alapján tevékenykedik. 5.8. A munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje A munkaközösségek a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tartanak. A munkaközösségek rendes értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal a vezető hívja össze. Az óvodavezető a munkaközösség kezdeményezésére rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze. A kapcsolattartás rendszeres formái munkaközösségi értekezletek, munkaértekezletek, megbeszélések, nyílt napok.

5.9. Gyermekvédelmi felelős Feladata:  koordinálja a pedagógusok prevenciós munkáját,

24

  

tervezi, szervezi, irányítja, végzi az intézmény gyermekvédelmi munkáját, segíti az intézményvezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálattal, Gyerekjóléti Központtal és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel. A szülőket a nevelési év elején tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol, milyen időpontban kereshető fel. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A csépi és csémi telephelyen az óvónők látják el a gyermekvédelmi feladatokat.

V. Külső kapcsolatok Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. 1. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gyakorolja. Az intézmény szokásos kapcsolattartásán kívül azonnal felveszi a kapcsolatot, ha:  a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja,  a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani,  esetmegbeszélésre tart igényt,  a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli. 2. Nevelési Tanácsadóval Az óvodavezető a gyermek fejlesztése, gondozása érdekében kapcsolatot tart a Tanácsadó vezetőjével, munkatársaival. Az együttműködésért a gyermekkel közvetlenül foglalkozó pedagógusok is felelősséggel tartoznak. 3. Egészségügyi Szolgáltatóval Az óvodavezető folyamatos kapcsolatot tart az óvoda orvossal és a védőnővel. A feladatok elvégzése éves munkaterv szerint zajlik. 4. Fenntartóval Vezetői szinten a kapcsolattartás folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:  intézmény átszervezése, megszüntetése,  intézmény tevékenységi körének módosítása,  intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, végrehajtása.

25

A kapcsolattartása formái:  szóbeli tájékoztatás,  írásbeli utasítások, beszámolók,  egyeztető tárgyalások 5. Pápay József Általános Iskolával, Magos Művelődési Házzal A kapcsolattartás az éves munkatervben rögzített, ezen kívül szükség szerinti látogatások, rendezvények alkalmával történik. 6. Pedagógiai Szakszolgálat, Pedagógiai Szakmai Szolgálat Knt. 18-19. § Az óvodában folyó nevelő-oktató munka támogatására, segítésére óvodánk alkalmanként illetve rendszeresen igénybe veszi a szolgálatok tevékenységeit. A gyermekek szűrése, felmérése évente történik, mely eredményeként a megfelelő (gyógytestnevelési és logopédiai) ellátást, tanácsadást folyamatosan biztosítják számunkra.

VI. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága a) Az intézmény helyi nevelési programját, a házirendet, a szervezeti és működési szabályzatot a szülők az élelmezésvezetői iroda melletti faliújságon, az óvodavezetői irodában vagy az óvoda honlapján megtekinthetik. b) A házirendet a csoportok előszobáiban helyezzük el.

26

Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzat kiterjed az intézménnyel jogviszonyban állókra és mindazon személyekre (a rájuk vonatkozó rendelkezések erejéig), akik belépnek az intézménybe. Jelen egységes szerkezetbe foglalt szervezeti és működési szabályzat 2013. április 1-től lép hatályba, az előző hatályát veszti. Jelen SZMSZ-t a Kincseskert Óvoda (Nagyigmánd, Kossuth L. út 1.) nevelőtestülete 2013. március 13án megtartott, határozatképes értekezletén (ikt.száma: ......../.......) az alábbiak szerint fogadta el: Jelen volt:15 fő Igen szavazat: 15 fő Nem szavazat: 0 fő Tartózkodott: 0 fő .................................................. nevelőtestület képviselője

...................................................... nevelőtestület képviselője .............................. óvodavezető

Jelen SZMSZ-t .a Kincseskert Óvoda, (Nagyigmánd, Kossuth L. út 1.) Szülői Munkaközösség 2013. március 26-én megtartott, határozatképes értekezletén (ikt. száma: ..... /.......) élt egyetértési és véleményezési jogával, és jóváhagyásra javasolta:

.......................... szülői szervezet elnöke

27

1. számú

Adatkezelési szabályzat

A Kincseskert Óvoda nevelőtestülete a köznevelésről szóló 2012 évi CXC a törvény 41§- 44§ának megfelelően – az intézmény szervezeti és működési szabályzata 2. számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el.

I. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja: az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok:  a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2–3., 7. §.-ai  2012. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelete a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. számú melléklete  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B–D §-ai és 5. számú melléklete. 3. A szabályzat hatálya: A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekre. 4. E szabályzat alapján kell ellátni  a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint  a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermeki adatkezelés). 5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszonyok megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelékértelmező rendelkezései tartalmazzák.

28

II. A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés Kjt. 83/B–D, 5. sz. melléklet 1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért  az intézmény vezetője,  az érintett közalkalmazottak tekintetében a minősítést végző személy  a gazdasági vezető  személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő közalkalmazott,  a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A minősítést végző személy felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1 A köznevelési szóló törvény 44§. (7)alapján nyilvántartott adatok, alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott: a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógusszakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 2.2 A köznevelésről szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért erre a célra az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapja szolgál.

29

2.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5 Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 2.6. A köznevelésről szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti törvény alap nyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, aki titoktartásra köteles. 3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 3.1 Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az óvodavezető, gazdasági vezető, óvodavezető-helyettes (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli. 3.2 A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a óvodavezető-helyettes vezeti. 3.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásokról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást a gazdasági vezető vezeti, amelyből egy példányt a tárgyév zárását követően a személyzeti anyagok közé kell helyeznie. 3.5 A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy:  az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának;  a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az óvodavezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg,  ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az óvodavezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését,  a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően.

30

3.6 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli. 4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1 A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott  adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát,  áthelyezéskor,  közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint  a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed). 4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4 A technikai azonosító a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. A technikai azonosítóról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.5 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.6 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.7 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.8 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek.

31

4.9 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1 A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvodavezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6. Személyi irat 6.1 Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2 A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:  a személyi anyag iratai,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,  a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás),  a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. Személyi irat kezelése 7.1 Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata.

32

7.2 A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D §-ában meghatározott személyek:  a közalkalmazott felettese,  a minősítést végző személy,  feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,  a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,  munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,  a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,  az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.  más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr) 7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4 A közalkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 7.5 A személyi anyag tartalma:  a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,  a pályázat vagy szakmai önéletrajz,  az erkölcsi bizonyítvány,  az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,  iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata,  a kinevezés és annak módosítása,  a vezetői megbízás és annak visszavonása,  a címadományozás,  a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok,  a minősítés,  a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,  a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,  a közalkalmazotti igazolás másolata. 7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7 A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni.

33

A megbízott személy összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. 7.9 A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10 A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-ában foglalt eseteket. 7.11 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a személyi anyagot irattárazni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell. 7.12 A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető.

III. A gyermekek adatainak kezelése, továbbítása 2012. évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésről 1. Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért 1.1 Az intézmény vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az arra kijelölt személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3 A pedagógusok, a gyermekvédelmi felelős, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4 Az arra kijelölt személy (például: gazdasági vezető) és a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért.

34

2. A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai 2.1 A gyermekek személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A 2012. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 41.§ alapján nyilvántartott adatok: A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, d) a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok e) felvételivel kapcsolatos adatok, f) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, g) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, h) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, i) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok, j) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, k) a gyermek, tanuló oktatási azonosító számát.

3. Az adatok továbbítása A gyermekek adatai a Knt.41§ (7) rész törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b)a gyerek óvodai/iskolai felvételével, átvételével kapcsolatban az érintett óvodához, iskolához c) az egészségügyi, óvodai egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségi állapotának megállapítása céljából, d) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. e)az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére. Knt.41§(8) A gyermek f) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelésioktatási intézmények egymás között, g) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának továbbítható. 35

Knt.41§(9) h)A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

4. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje 4.1 A gyermeki adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, gyermekvédelmi felelős, gazdasági vezető. 4.2 Az óvodavezető feladata a gyermekek nyilvántartására szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. 4.3 Az óvodavezető kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, jegyzőkönyvet, a jogszabályban meghatározottak szerint. 4.4 Az óvodavezető kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, a gyermekvédelmi felelős 3. d) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Az élelmezés vezető nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat h)pont szerint. 4.5 Az intézményvezető adhatja ki a 3. a)b)c)e)f)pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki. 4.6 Az óvodapedagógus a gyermek fejlődésével, viselkedésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel. 4.7 Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 4.8 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4.9 A gyermekvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a köznevelésről szóló törvényben leírt célok körébe.

36

5. Titoktartási kötelezettség 5.1 Az intézményvezetőt, helyettest, a beosztott pedagógust, gyermekvédelmi felelőst, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 5.2 A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 5.3 Az adat közlése akkor is sérti, súlyosan veszélyezteti a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 5.4 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 5.5 A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a gyermekvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az intézményvezető kezdeményezheti írásban. 5.6.A

pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 5.7 A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a köznevelésről szóló 2012. évi CXC törvényben meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 5.7 A köznevelési törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.

IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség Köznevelés információs rendszere (Knt. 44.§.)

37

A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe (a továbbiakban: KIR) bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. A köznevelés információs rendszere központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatásért felelős miniszter felel. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, a) aki óvodai jogviszonyban áll, b) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, c) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, d) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, e) akit óraadóként foglalkoztatnak. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. Aki óvodai jogviszonyba áll(továbbiakban:tanulói jogviszony), azokról a gyermekekről az óvoda a KIR-nek az alábbi adatokat szolgáltatja: a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k)jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, q) tanulmányai várható befejezésének idejét, r) évfolyamát. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a 38

szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A személyes adatokban történt változásokat és a tanulói jogviszonyban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A b) c) d) e) pont szerinti nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás), mely tartalmazza az alkalmazott: a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógusszakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A személyes adatokban történt változásokat és a közalkalmazotti jogviszonyban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. Közzétételi lista (229/2012.(VIII.28.) Korm. rend 23.§) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista tartalmazza: a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, b) a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett, csoportok számát, c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az 39

egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. (2) Az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi az előzőekben felsorolt szerinti adatokat és dokumentumokat. A köznevelési intézmény képviselője a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként egyszer, az OSAP-jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. Pedagógusigazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, továbbá a gyermekvédelmi felelős munkakörökben foglalkoztatottak részére pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolvány a NEK (nemzeti egységes kártyarendszer) specifikációja szerint kiadott, chippel ellátott igazolvány, melyet a jogosultak az intézményben igényelhetnek. A pedagógusigazolványt a közoktatási információs iroda(KIR) készítteti el, és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a közoktatási információs irodával történő egyeztetését foglalja magában.

40

Záró rendelkezések 1. A Szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó függelék kapcsolódik. 2. A jóváhagyott Adatkezelési Szabályzatot -a szervezeti és működési szabályzattal- együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény vezetője és helyettese ad tájékoztatást. 3. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 1. számú mellékletét képező jelen Szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása után válik érvényessé. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................... óvodavezető

Záradék 1. Az adatkezelési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete a 2013. március 13. napján megtartott határozatképes értekezletén a szervezeti és működési szabályzat 1. számú mellékleteként elfogadta.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

.......................................... jegyzőkönyv-hitelesítő

...................................... óvodavezető

2. A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy az adatkezelési szabályzat gyermekekre vonatkozó rendelkezéseihez a szülői szervezet egyetértését adta.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

...................................... szülői szervezet képviselője

41

Függelék Értelmező rendelkezések a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §-a alapján: Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű, vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például: ujj- vagy tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feltételek elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásáról – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi. Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

42