A MUNKÁS, DE CSODÁLATOS ÉRTÉKELEMZÉS

Fodor Árpád:

A MUNKÁS, DE CSODÁLATOS ÉRTÉKELEMZÉS

Második kiadás

MicroVA Fejlesztő Bt. Budapest, 2011

1. fejezet: Bevezetés, alapok

Fodor Árpád: A munkás, de csodálatos értékelemzés 1. fejezet: Bevezetés, alapok

Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás ........................................................................................................... 3 Bevezetés .......................................................................................................................... 5 Az értékelemzés kialakulása, elterjedése .......................................................................... 6 Az értékelemzés szemléletmódja, logikai összefüggésrendszere .................................... 10 Az értékelemzés definíciói, alapkategóriái ....................................................................... 11 Az értékelemzés definíciói ............................................................................................ 11 Az értékelemzés alapfogalmai...................................................................................... 11 Az értékelemzés alkalmazhatósága ................................................................................. 13 A szervezetek vezetőinek felelőssége az értékelemzés alkalmazásában ........................ 13 Az értékelemzés alkalmazásának jellemzői ..................................................................... 14 Irodalomjegyzék .............................................................................................................. 15

2


Köszönetnyilvánítás Vágtat az életünk …kinek jut ideje erre?? Meg kell állnunk egy percre, hogy átgondoljuk, kiknek is köszönhető e könyv születése. Az érdem vajon csak az alkotóé, aki vette a fáradtságot, és rászánta az idejét, hogy átgondolja értékelemzési tapasztalatait, sorra szedje történeteit, rendszerezze gondolatait, vagy mindenkinek, akivel e szakmában találkozott, akiktől tanult valamit? Nem kétséges, hogy az utóbbi a korrekt válasz. Először is köszönetnyilvánítással tartozom azon két könyv szerzőjének, akiknek művei oly mértékben felkeltették érdeklődésemet e pálya iránt, hogy ezt választottam. Először Lenkey Miklós: Értékelemzés c. ún. „kék könyve” került a kezembe, melynek elolvasása után nem hagyott békén a gondolat, hogy „az én agyam pont így jár”, nekem ezt „kell” csinálnom. Igazából a funkcionális gondolkodás ragadott meg; egyszerűsége, ebben rejlő nagyszerűsége, a működési logika megértése, egyáltalán a lényeg kiemelhetősége. Ezek után már tudatosan kerestem Miles ugyanilyen című könyvét. Az ebben lévő millió kis példa csak megerősített abban, hogy ez a fajta gondolkodás fantasztikus lehetőségeket rejt magában, és én - szakmai életemet tekintve - erre teremtem. Hálával tartozom két mesteremnek, Floch Tamásnak és Dr. Hegedűs Józsefnek, akik pályám kezdetén több éven át önzetlen segítségnyújtásukkal, konzultációikkal, a munkákban nyújtott konkrét tanácsaikkal segítették szakmai fejlődésemet. Nekik nem tudok igazán mit viszonozni, de úgy vagyok ezzel, mint a szüleinkkel: csak a következő generációnak tudjuk visszaadni, amit tőlük kaptunk. Köszönettel tartozom sok-sok szervezet vezetőjének, akik – az első alkalmakkor még szinte ismeretlenül - oly mértékű bizalmukba fogadtak, hogy ránk bízták problémáik megoldását, esetenként hónapokon át munkatársaikat. Bízom abban, hogy mivel többségükben visszahívtak, ígéreteinkben soha nem csalódtak. … és hát a családtagok. Köszönettel tartozom nekik is, mert elfogadták munkahobbimat. Ők tudják leginkább, hogy ez a tevékenység nem végezhető el normál munkaidőben, és oly sokszor beleért a munkavégzés az estékbe, hétvégékbe. Csak bízhatok benne, hogy a sok-sok érdekes, tanulságos esetből ők is megértették, hogy egy ember nem csak szeretetre és belső békére vágyik, hanem hasznosnak is szeretnénk tudni magunkat. És ezzel teszi teljessé életünket az értékelemzés. Nem szabad elfelejtkeznem a köszönetnyilvánításban munkatársaimról, kollégáimról, a Magyar Értékelemzők Társasága (MÉT) tagjairól sem. A Klub-ülések, a Fórumok, a hazai és a külföldi konferenciák előadásaival, szakmai vitáival hatottak rám. Teamvezetők, teamtagok, a SAVE International ill. más delegációk képviselői, szakcikkek szerzői, és még sorolhatnám, hogy ki mindenkitől tanultam. Sokszor a vita hevében esetleg észre sem vettem a „kagylóban a gyöngyöt”, de mivel egy-egy gondolat elült bennem, egyszercsak felvillant, hogy ott, mintha ő, erre a problémára ezt és ezt a szellemes megoldást alkalmazta. Ezt aztán én is kipróbáltam, és nekem is „bejött”. Nekik is köszönöm nyíltságukat, „titkaikat”. Zárógondolatként ide kívánkozik egy mondat, hogy mit is szeretek igazán a szakmánkban? Nem egy dologról van szó, inkább sorolom:

3


• • •

A lehetetlen helyzeteket, amikor nagyon komplex, szinte tökéletesen kidolgozott projekttel találkozunk, és ebben is meg tudjuk mutatni az elmozdulási lehetőségeket, tartalékokat. A ragyogó team-tagokat, akik szorgalmukkal, eredeti gondolataikkal, bátorságukkal, előretekintő magatartásukkal, felelősségérzetükkel, szellemes ötleteikkel százmilliókat, milliárdokat keresnek az országnak. A változatos, de kemény munkát. Ezért adtuk a könyvnek e címet: A munkás, de csodálatos értékelemzés

Fodor Árpád

4


Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot. Kazinczy Ferenc Részlet a „Tövisek és virágok”c. epigramma-gyűjteményből (1811)

Bevezetés Az értékelemzés komplex és nyílt problémák kezelésére alkalmas, nagy hatású, racionalizációt és innovációt támogató csoportos döntés-előkészítő módszer. Alkalmazásának célja, hogy csökkenjen egy projekt döntési kockázata úgy, hogy az igényeket maradéktalanul kielégítsék a javasolt megoldások, de ne tartalmazzanak felesleges (műszaki) megoldásokat, ill. ezzel járó költségeket. Ezt az elvárást az értékelemzés részben sajátos eszközével, a funkcionalitás előtérbe helyezésével éri el, másrészt azzal, hogy a szisztematikus munka mellett nagy súlyt fektet az alkotó gondolkodás támogatására. Az értékelemzés számos területen alkalmazható: gyártmány, technológia, beruházási (létesítmény) tervek továbbfejlesztésére, törvény előkészítésére, szervezet- és folyamatfejlesztésre stb. A könyv azzal a céllal íródott, hogy az Olvasó hatékonyabbá tudja tenni fejlesztési tevékenységét. Hiszünk abban, hogy ha sokan élnek az értékelemzés szemléletével, ezzel akkora minőségjavulást és/vagy kiadás-csökkentést tudunk elérni, mely érezhető életszínvonal emelkedést jelent majd az országban. Az elért eredményekkel az értékelemzés már eddig is bizonyított. A világ műszaki fejlesztései révén jelentős mértékben járult hozzá a világ fejlődéséhez, és e mellett több száz milliárd dollár felesleges kiadást előzött meg. Ha csak a mi életpályánkat tekintjük, már több mint 175 milliárd Ft megtakarítási lehetőségre mutattak az általunk vezetett teamek. És mi csak ketten vagyunk a kisvállalkozásunkban… Mit jelentene az országnak, ha több százan választanák ezt a szakmát, és értékelemeznének!?! Ehhez szeretnénk a magunk eszközeivel, tapasztalataink átadásával hozzájárulni. A könyvben kiemelten kezeljük a funkcióelemzést, valamint a funkció-költség számítást, melyek alkalmazása a legalapvetőbb különbség az értékelemzés és más problémamegoldó módszerek között. Az értékelemzés eredményessége ugyanis abban rejlik, hogy nem közvetlenül a problémákra keresi a megoldást, hanem a projekt funkcióit határozza meg, és a fejlesztendőnek minősített funkciókra keres új ötleteket. Bízunk abban, hogy e könyvünk is hozzájárul • az értékelemzés hazai alkalmazásának széleskörű elterjedéséhez, • a minőség növelésével, az idő és a költségmegtakarítással elősegíti a hazai vállalkozások versenyképességének növelését, valamint • hozzájárul a közkiadások hatékonyabb felhasználásához. Budapest, 2011. szeptember

Fodor Árpád

5


Az értékelemzés kialakulása, elterjedése A II. világháború idején a nyersanyagok árai világszerte, így az Amerikai Egyesült Államokban is rendkívüli módon megnövekedtek. Ezzel párhuzamosan, a hirtelen megnövekedett hadiipari megrendelések következtében bizonyos nemesfémekből (titán, réz, molibdén) hiány mutatkozott, ezért a tervezők, anyagbeszerzők kénytelenek voltak helyettesítő megoldásokra, anyagokra rátérni. A gyártók azt tapasztalták, hogy a megrendelő (az amerikai hadsereg) nem reklamálta meg a szállítást, azaz a módosított kivitelű, anyagú termékek megfeleltek igényeiknek. A II. világháborút követően úgy gondolták, hogy a helyettesítő anyagok a továbbiakban is megmaradnak a termékekben, de nem ez következett be. Amint a nyersanyagok árai az eredeti szintre süllyedtek, ill. a hiány megszűnt, a szállítók fokozatosan visszatértek a drágább, eredetileg betervezett anyagokra. Erre a "kényszerhelyzet szülte kilengés, majd visszalengés" jelenségre figyeltek fel a General Electric vezetői. Erlicher és Winnie már 1946-ban felismerték a téma jelentőségét, és körvonalazták az értékelemzés eljárását. Lawrence Delos Miles és munkatársai, Sredencheck, Fountain és Horn, négy év alatt a más területen sikeresen alkalmazott költségcsökkentési és egyéb megoldásokra alapozva kidolgoztak egy új eljárást, melyet Miles Value Analysis-nek (VA), azaz értékelemzésnek nevezett. Tanulmányukat 1949-ben hozták nyilvánosságra. A több éves vizsgálat a következő eredménnyel zárult: A tervezők lehetőségei a gyártmányok továbbfejlesztésekor erősen korlátozottak, ha kiindulási alapnak a termék jelenlegi állapotát tekintik. Javaslatuk az volt, hogy a tervezők először vizsgálják meg a gyártmány felhasználási területeit, tárják fel tételesen a felhasználók igényeit. Ezt követően határozzák meg a termék funkcióit, azaz hogy bizonyos igények kielégítése érdekében a terméknek mik a feladatai. Csak ezek után keressenek megoldásokat a funkciók megvalósítási lehetőségeire. A csoport megállapítása szerint az ilyen módon végiggondolt fejlesztéseknél mintegy 10-25 % költségcsökkenés érhető el. A módszert olyan jónak találták, hogy 1964-től kötelezően alkalmazzák az amerikai hadiiparban, 1978-tól a környezetvédelemben, majd 1996. február 10-én Bill Clinton aláírta, 1 és ezzel életbe léptette a Szövetségi Beszerzési Szabályzat (FAR) azon bekezdését, mely szerint

1

Ez megfelel a mi Közbeszerzési Törvényünknek

6


President Clinton on Saturday, February 10, 1996 signed Public Law #104450 Act for Fiscal Year 1996. Section 4306 of this law requires that: SEC. 4306. VALUE ENGINEERING FOR FEDERAL AGENCIES. `SEC. 36. VALUE ENGINEERING. `(a) IN GENERAL- Each executive agency shall establish and maintain costeffective value engineering procedures and processes. azaz 2

"minden kiemelt ügynökségnek rendelkeznie kell értékelemzés eljárásokkal és programokkal a költségvetés hatékonyabb felhasználása érdekében". Az amerikai jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyen értékhatártól kötelező a közigazgatásban az értékelemzés alkalmazása. A gyakorlati életben azonban létezik ilyen értékhatár: a szövetségi állami kiadásoknál általában 10 m$ feletti, az egyes államok szintjén, mint pl. New Jersey, Arizona, California, stb. pedig már 1 ill. 2 m$ feletti projektnél kötelezően alkalmazzák az értékelemzést. … és persze nem csak a közigazgatásban terjedt el. Sőt! Az értékelemzést ma már a világ minden jelentősebb nagyvállalatánál alkalmazzák, és valamennyi iparágban elterjedt. Teljesen természetesként végzik, szervesen beépült a fejlesztési tevékenységbe (Boeing, Microsoft, Siemens, Airbus, Volkswagen, Toyota, General Motors, de pl. a Rolls Royce-nál is, vagy a Forma I-nél, stb.). Ha ma látnak egy repülőgépet, ha visszaemlékeznek arra az űrhajóra, mellyel az ember eljutott a Holdra, ha beülnek az autójukba, ha kézbe vesznek egy háztartási elektronikus készüléket, kinyitnak egy lap-top-ot, vagy akár csak kézbe vesznek egy CD-t, DVD-t, biztosak lehetnek abban, hogy értékelemzés segítségével fejlesztették ki! Ízelítőül egy-két kép értékelemzett projektekről:

2

Hazai értelmezésben: végrehajtó szervezetnek, minisztériumnak, hivatalnak, önkormányzatnak

7


A képeken az Apolló 15 által szállított holdjárművet (Pavlics Ferenc főkonstruktőr), a japán Nozomi JR 500 típusú Shinkanzen expesszt, az amerikai Scramjet X43 A repülőgépet (10szeres hangsebesség), valamint egy Cambridge-ben (London) kifejlesztett polimer molekulát láthatnak. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogyha az értékelemzést valamely nagyobb jelentőségű vállalat elkezdte alkalmazni, akkor a többi vállalat kénytelen volt e példát követni, mert egyébként a verseny- és életképességét fokozatosan elvesztette volna. És persze az elmúlt közel 6 évtized alatt nem csak Amerikában terjedt el ilyen módon, hanem az egész világon. Irodalmi hivatkozások szerint Japánban a termékek 70-80%-át már eleve értékelemzéses támogatással hozzák létre, de Európában is évente mintegy 50.000 projektet hajtanak ily módon végre. A 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 53.§ (4) bekezdése a következők szerint rendelkezik: "Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő alkalmazza az értékelemzés módszerét." A jogszabály így definiálja is az értékelemzés eljárását. II. FEJEZET, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 4. § 8. értékelemzés: olyan döntés-előkészítő módszer, amelynek alkalmazása során az áru, a szolgáltatás, illetőleg az építési beruházás funkciójának, valamint előállítási, megvalósítási vagy beszerzési és üzemeltetési, működtetési költségeinek viszonyát kell vizsgálni; És persze itthon sincs miért szégyenkeznünk. Gyönyörű, izgalmas projektek értékelemzésére került sor immáron több évtizede, és ezek jelentős előnyhöz juttatták a megrendelőt, az országot. Ízelítőül ezekből is bemutatunk néhány képet:

8


A képeken beruházási tervek (Székesfehérvár, délnyugati elkerülő út; a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Kőbánya, Budapest, Műtéti és diagnosztikai tömb; a dunaújvárosi Pentele-híd; Egyetemi csarnok, Győr), egy gyártmányfejlesztési téma (Hajdúsági Iparművek, Energomat mosógépcsalád, Hajdúhadháztéglás), és egy kereskedelmi tevékenységet támogató számítástechnikai szoftver rendszerterv értékelemzésének eredményei láthatók.

9


Az értékelemzés szemléletmódja, logikai összefüggésrendszere Az értékelemzés egyszerre jelent szemléletet, rendszerszemléletű fejlesztési eszközt és döntés-előkészítő eljárást. Nem egyszerűen az olcsóbbat, illetve nem csupán a jobbat keresi, hanem a megkívánt, a szükséges igényt (előnyöket) elégíti ki a legkisebb költség (áldozat) mellett. Csakis ezt a kettős követelményt kielégítő megoldással lehet a vevő, a fogyasztó, a felhasználó szempontjából megfelelő terméket és szolgáltatást létrehozni, azaz a vevőben elégedettséget kelteni. Az értékelemzés alapvető logikai összefüggésrendszerét a következő ábra mutatja:

IGÉNYELEMZÉS IGÉNYELEMZÉS

AZ ÉRTÉKELEMZÉS FOLYAMATA FUNKCIÓ- ÉS FOLYAMATELEMZÉS FUNKCIÓ- ÉS FOLYAMATELEMZÉS

FUNKCIÓTELJESÍTÉS FUNKCIÓTELJESÍTÉS VIZSGÁLAT VIZSGÁLAT FUNKCIÓKÖLTSÉG FUNKCIÓKÖLTSÉG VIZSGÁLAT VIZSGÁLAT SZERVEZETI SZERVEZETIKAPCS. KAPCS. VIZSGÁLATA VIZSGÁLATA ÖTLETGYŰJTÉS ÖTLETGYŰJTÉS KIVÁLASZTÁS KIVÁLASZTÁS

ÉRTÉK ÉRTÉK==

FUNKCIÓ FUNKCIÓKÖLTSÉG

TERVEZÉS TERVEZÉS A értékelemzési folyamat - és ezen belül a funkcióelemzés is - két egymásra épülő, de különálló egységből áll: • •

az igények és funkciók elemzése és vizsgálatai révén a gyengepontok kereséséből, valamint az új megoldások kereséséből és kidolgozásából, azaz a tervezésből.

10


Az értékelemzés definíciói, alapkategóriái E fejezetrészben nagyon röviden összefoglaljuk az értékelemzés alapkategóriáit, feltételrendszerét ill. eljárásrendjét.

Az értékelemzés definíciói

❏ ❏ ❏

❏

❏

❏

L. D. Miles: Az értékelemzés szervezett, alkotó megközelítés a felesleges költségek hatékony feltárására, melyek nem járulnak hozzá a termék minőségéhez, élettartamához, külső formájához és a kívánt tulajdonságokhoz. (1947) G. Kipper: Az értékelemzés valamely termék (anyag vagy szolgáltatás) funkciójának és költségének viszonyát tanulmányozza rendszeresen és alkotóan bíráló módon a költségek csökkentése céljából. (1964) DIN 69.910.: Az értékelemzés funkcionális struktúrák rendszerezésén és elemzésen alapuló érvényesülését jelenti azzal a céllal, hogy azok elemeit egy értéknövelési irányban befolyásoljuk. Metodikai segítséget nyújt mind a döntések előkészítésében, mind a célok megvalósításában. (1969) SAVE International3: Az értékelemzés (Value Methodology4) fejlesztési technikák módszeres alkalmazása egy multidiszciplináris team által, annak érdekében, hogy azonosítsa és kategorizálja a projekt (termék, eljárás, folyamat, szolgáltatás) funkcióit, ezekre a funkciókra létrehozza az optimális megoldást oly módon, hogy alternatív megközelítéseket vizsgál meg és fejleszt a funkciók költség-hatékony kielégítése és/vagy a teljesítmény növelése érdekében.5 EN 12973 szabvány (Value Management): Az értékmenedzsment a vezetés egyik stílusa, amely különösen az egyének ösztönzését, a szakértelem növelését, és az innováció és együttműködés elősegítését célozza annak érdekében, hogy a vállalkozás globális teljesítményét maximalizálja. Közbeszerzési törvény: II. fejezet, Értelmező rendelkezések, 8. pont: olyan döntéselőkészítő módszer, amelynek alkalmazása során az áru, a szolgáltatás, illetőleg az építési beruházás funkciójának, valamint előállítási, megvalósítási vagy beszerzési és üzemeltetési, működtetési költségeinek viszonyát kell vizsgálni.

Az értékelemzés alapfogalmai Az értékelemzés tárgya Mindaz, aminek funkciója és költsége van. Pl.: beruházási koncepció, - objektum tervei, kivitelezési vagy tervezési folyamat, gyártmány, gyártástechnológia, szervezet, tevékenység, vízgazdálkodási rendszer, számítástechnikai szoftver rendszerterve, önkormányzati intézmények, költségvetés-tervezési folyamat, költségvetési ágazatok tevékenysége, tör-

3

SAVE International – Society of American Value Engineers International – Az Amerikai Értékelemzők Nemzetközi Társasága, mintegy 40 ország nemzeti értékelemző társaságait foglalja magában, köztük a Magyar Értékelemzők Társaságát is, mely 1996-ban csatlakozott e szervezethez. 4 Érték Módszertan 5 Az érték módszertan szabvány angol nyelven megtalálható a SAVE International honlapján (http://www.value-eng.org), ill. magyar nyelven a Magyar Értékelemzők Társasága web oldalán (www.ertekelemzok.hu).

11


vények, kormányhatározatok, rendeletek, szabályzatok, minőségirányítási rendszer, annak eljárás-utasításai, stratégiai terv, marketing tevékenység, stb. Témahatár A projekt értékelemzésre kiválasztott (kijelölt) része. Az értékelemzés a témahatárokon belül lévő igényekre és funkciókra összpontosít. Igény Mindazon követelmények és elvárások, amelyek az értékelemzés tárgyával szemben, annak egész élettartama során bárki részéről felmerülnek. Pl. egy számítástechnikai szoftverrel kapcsolatosan: képes legyen speciális műveletek elvégzésére, biztonságosan kezelje az adatokat; vagy egy épülettel kapcsolatban: a technológiát meg lehessen benne valósítani, legyen hely az anyagok tárolására, tisztálkodás, átöltözés lehetősége a munkatársak részére, stb. Funkció Az értékelemzés tárgyának rendeltetésszerű feladata, működése, teljesítőképessége. Pl.: egy autósztráda lehetséges funkciói: „közlekedési felületet biztosít”, „terhelést elvisel”, „zajhatást csökkent”, „forgalmat elválaszt” (a lassú és a gyorsabb járművekét), egy törvény esetében: „célkitűzéseket meghatároz”, „hatályokat meghatároz”, „fogalmakat definiál”, „társadalmi magatartást befolyásol”, „szankcionálást szabályoz”, stb. Funkcióhordozó Az értékelemzés tárgya, vagy tárgyának azon létező elemei, amelyek a funkciókat megvalósítják. Pl.: autósztráda esetében: forgalmi sávok, kapaszkodósáv, parkoló, műtárgyak, szervezet esetében: igazgatóság, könyvelés, értékesítés, adminisztráció, stb. Funkcióköltség Mindazon közvetlen és közvetlenné tehető ráfordításelemek összessége, amely a funkció előállítása és/vagy működtetése során felmerülnek. Érték Az érték az értékelemzés szemléletében a funkció és a funkcióköltség viszonya:

Érték =

Funkció Funkcióköltség

Legkedvezőbb érték Az érték akkor optimális, ha a feladatok éppen szükséges mértékű ellátása az erőforrásfelhasználások (pl. költség) minimalizálása mellett következik be.

12


Gyengepont A lehetséges beavatkozási, fejlesztési pontok az érték optimum elérése érdekében. • • •

A funkcióteljesítésben (minőségben) gyenge pontokat az igénytől eltérő minőségű funkciók adják. A funkcióköltségben gyenge pontokat egyrészt a nagyságrendi megfontolások, másrészt a tény- és terv funkcióköltségek közötti jelentős eltérések adják. A funkció-szervezeti kapcsolatban gyenge pontokat egyrészt a tisztázatlan funkció-szervezeti kapcsolatok, valamint a nem megfelelő helyen történő ellátások, hatáskörök, párhuzamosan megjelenő funkcióhordozók jelentik.

Az értékelemzés alkalmazhatósága Az értékelemzés a projekt életciklusának bármelyik szakaszában alkalmazható, bár a legnagyobb haszon és költségmegtakarítás a kezdeti konceptualizálási és fejlesztési szakaszban érhető el. Ez az a pont a tervezési folyamatban, amikor a létrehozandó projekttel kapcsolatban az alapvető ismérveket és az alapfunkciókat már meghatározták, de a főbb tervezési és fejlesztési erőforrásokat még nem használták fel. Ekkor a megvalósítás módja még nincs eldöntve, lehetőség van alternatívák feltárására és azok objektív értékelésére annak érdekében, hogy az optimális értéket hozhassák létre. Az értékelemzést akár többször is használhatjuk egy projekt élettartama során. A korai alkalmazás hozzájárul ahhoz, hogy a projekt jó irányba induljon el, az ismételt használat pedig az új és változó információk birtokában segít kiigazítani a projekt irányát és támogatja a megvalósítás részleteinek kidolgozását. Fontos megjegyezni, hogy minél később végzik el az értékelemzést (pl. a kiviteli tervek szakaszában), annál nagyobb lesz a módosító javaslatok átvezetésének erőforrás-igénye, és emellett annál nagyobb ellenállásra lehet számítani a javaslatok befogadásával kapcsolatban is. Az értékelemzés használható a „gyors válaszok”, a „quick win”-ek meghatározására, de alkalmas egy átfogó, elmélyült problémamegoldás kimunkálására, az innováció serkentésére és a minőség fejlesztésére is.

A szervezetek vezetőinek felelőssége az értékelemzés alkalmazásában A felső vezetés felelőssége, hogy felismerje és megértse az értékelemzésben rejlő potenciális hasznot, annak realizálása érdekében engedélyezze a szükséges erőforrásokkal kapcsolatos kiadásokat, támogassa az értékelemzési tanulmány elkészítését, a megalapozott és jóváhagyott javaslatok bevezetését. Az értékelemzés képes menedzselni a teamben közreműködő szakemberek gondolatait. Meglévő tudásuk és tapasztalatuk mozgósításával a funkciók teljesítésére új elképzeléseket hoznak létre, eredeti megoldásokat tartalmazó alternatívákat vetnek fel. Az értékelemzési projektek szervezése révén tehát a vezetés menedzseli a szervezetben felhalmozódott gyakorlati tudást, és gondoskodik arról is, hogy a legjobb elméleti és gyakorlati szakembereit kihívást jelentő lehetőséghez juttassa, ami a szakma és az üzlet fejlődésére is jótékony hatással van.

13


Gyakran hívnak fel bennünket a legváratlanabb pillanatban, hogy „Itt ülünk tizenhatan 2 napja, és nem jutunk előre. Mindenki összevissza beszél. Gyere azonnal, mert mindjárt felrobbanunk.” És amikor így betoppanunk, és nekiesünk szisztematikusan, az értékelemzés lépéssorozata mentén a feladat feldolgozásának, utána általában az a visszajelzés, hogy „most mindig tudtuk, hogy éppen miről van szó”. Ebben segíthetnek a vezetők a munkatársaiknak, de saját maguknak is. Összefoglalóan kijelenthető, hogy a vezetők felelőssége abban rejlik, hogy az értékelemzés alkalmazása révén hatékonyabbá teszik-e a szervezet fejlesztési/tervezési tevékenységét, vagy sem.

Az értékelemzés alkalmazásának jellemzői Tapasztalataim alapján az értékelemzés alábbi jellemzőit tartom érdemesnek kiemelni: • Hatékonyabb szervezeti működés a • jelentős gazdasági haszon (átlagosan 10 % költségcsökkentés) • jelentős minőségemelkedés (általában 10-20 % minőségjavulás) • kevesebb konfliktus, valamint • az elégedettebb munkatársak, állampolgárok, vevők révén. • A módszertani lépéssorozatból adódóan fel kell tárni az érintettek teljes körét, és ténylegesen megkérdezzük a vevőtől, a felhasználótól, a fogyasztótól, az állampolgártól, hogy mik az igényei (és nem mi mondjuk meg neki, hogy „mitől leszel boldog”). • Lokális problémák helyett nagyobb rendszerek, folyamatok teljeskörű, tartalmi megoldása a jellemző kimenet. • Szabályozottabbá válnak a folyamatok. Tisztázódnak a feladatok elvégzésének felelősei, hatáskörei. • Ha olyan jellegű a téma, nagyon gyakran a szabályozás felépítése az értékelemzés során feltárt és meghatározott folyamatot, funkcionális struktúrát fogja követni. • E folyamat, a terv, a megoldás határidőre történő elvégzéséről az előkészítésre helyeződik át a hangsúly. • Az értékelemzés nem problémaorientált, hanem funkcióorientált. Az új változat keresése során nem a megoldásból indulunk ki, hanem a funkcióban keressük meg a gyengepontokat és majd csak ezekre a megoldásokat), • A résztvevőknek van esélyük saját jövőjük alakítására. • Nem egyszerűen költségekben, hanem funkcióköltségekben gondolkodunk. • Az egyéni és/vagy egymást követő egyéni munka-sorozat helyett a team munka a jellemző. • Nagyobb a lehetőség a kompromisszumos döntések mielőbbi meghozatalára. • Az értékelemzés nem csupán egy ötletelés (pl. brainstorming), hanem egy előre lerögzített, szisztematikus fejlesztési lépéssorozat. • Egy időpillanatban vesszük figyelembe a döntésnél a minőséget (előnyöket) és a költségeket. • Döntésre előkészített, kiérlelt, kidolgozott javaslatok születnek (előnyök, hátrányok, közvetlen és élettartam költség, egyéb hatásvizsgálatok). • Lerövidül a fejlesztések átfutási ideje. A vezetői visszajelzések általában 40%-ot tükröznek. • Jelentős munkaráfordítással jár a fejlesztés az előkészítés során, de jóval nagyobb mértékben csökken a felesleges munkavégzés a végrehajtásnál. • Általában hosszabb (3-5 éves) időtávra hat, ill. ad programot. • Általában jelentős és tartós változást hoz a beavatkozás. 14


Irodalomjegyzék 1. Michael Dallas – Stephanie Clakworthy: Management of Value Office of Government Commerce, United Kingdom, 2010 Kiadó: The Stationery Office – www.tsoshop.co.uk 2. Elmélet - Módszer - Rendszer VDI Taschenbuch I 35, VDI Verlag GmbH. 1981. 3. Fodor Árpád: Funkció- és költségelemzés az értékelemzésben Budapesti Műszaki Egyetem, gépipari gazdasági mérnöki diplomaterv, 1985. 4. Dr. Hegedűs József: Értékelemzés a termékfejlesztésben "A gazdasági mérnök" sorozat, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. 5. Dr. Hegedűs József - Fodor Árpád: Értékelemzési kézikönyv OMIKK, Budapest, 1988. 6. Dr. Hoffer Ilona - Dr. Iványi Attila Szilárd: Értékelemzés az élelmiszer-gazdaságban Mezőgazdasági Kiadó Kft., Aula Kiadó, Budapest, 1990. 7. Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés MKKE KTI, Budapest, 1982. 8. Miles, L. D.: Értékelemzés Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973.

A legfrissebb ajánlott irodalmat mindig megtalálhatja honlapunkon: www.microva.hu

15

A MUNKÁS, DE CSODÁLATOS ÉRTÉKELEMZÉS

Recommend Documents