A munkáltatói kutatási vizsgálati célhoz adatgyűjtési módszertan meghatározása
Készítette: dr. Juhász Marianna Békéscsaba, 2015. 03. 15.
1
Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ .......................................................................................................... 3 I.
A MÓDSZERTAN ELMÉLETE ................................................................... 4
II. A MINTAVÉTEL KÉRDÉSEI ÉS ANNAK GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA A MUNKÁLTATÓK JÖVŐBENI FOGLALKOZTATÁSI IGÉNYEI FELMÉRÉSHEZ KAPCSOLÓDÓAN, AZ ALAPFOGALMAK ÉS AZ ADATBÁZISOK ÁTTEKINTÉSÉVEL ................ 5 II/1. A szakstatisztika osztályozásai ............................................................................ 5 II/2. A rendelkezésre álló munkáltatói adatbázisok áttekintése .................................. 7
III. A MUNKÁLTATÓI KÖR KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI.......... 9 III/1. Létszámadatok .................................................................................................... 9 III/2. Cégforma .......................................................................................................... 11 III/3. Főtevékenység, ágazat ..................................................................................... 11 III/4. Területi elhelyezkedés ...................................................................................... 12
ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................... 14 1. sz. melléklet: Békés megyei munkáltatók javasolt megosztása járásonként, létszám kategóriák szerinti bontásban. .................................................................................. 15 2. sz. melléklet: Békés megyei munkáltatók javasolt megosztása járásonként, ágazat kategóriák szerinti bontásban. .................................................................................. 16
2
BEVEZETŐ Békés megyében közel 70 ezer gazdasági szervezetet tartanak nyilván. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti összetétele az országosnál továbbra is kedvezőtlenebb. Békés megyében az önálló vállalkozások száma 56 ezer, ami az összes regisztrált szervezetnek több mint 80%-át adja, míg a régió átlaga a 75%-ot, az országosé a 60%-ot sem éri el. Az önálló vállalkozók 29%-a főfoglalkozásban, harmada nyugdíjasként, a legtöbben, 37%-os arányban, mellékfoglalkozásként végzik vállalkozói tevékenységüket. A társas vállalkozások aránya 2014 szeptemberében alig érte el a 14%-ot, ami az országos átlagnak kevesebb, mint a fele. A vállalkozások gazdasági ágankénti összetételére jellemző, hogy az önállóak több mint 60%a a mezőgazdaságban, tizedük az ingatlanügyletekben tevékenykedett. A társas vállalkozások legnagyobb hányada, 26%-a a kereskedelembe, 12-12%-a az iparba, illetve a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágba, tizede az építőiparba, 6-6%-a a mezőgazdaságba és a vendéglátásba tartozott. A megyén belüli területi egyenlőtlenségek a működő vállalkozások megoszlása terén visszatükrözik a gazdasági térstruktúrát. Dél-Békés, valamint a megye észak-északkeleti része perifériaként, míg a megyeszékhely és szűkebb térsége (a megye többi részéhez viszonyítva) centrumként viselkedik. Régiós, illetve országos összevetésben a megye kedvezőbb mutatókkal bíró térségei is legfeljebb átlagos, sok esetben átlag alatti aktivitást mutatnak, ami összességében jól jelzi a megye egészének viszonylagos elmaradottságát. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja konzorciumi tagként vesz részt a TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014-0004 azonosító számú „Békési Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében” című projekt megvalósításában. E projekt fő céljai a következők: Békés megye gazdasági versenyképességének javítása a leghátrányosabb helyzetű térségek elsődleges felzárkóztatásával. Ezen cél elérése érdekében a teljes munkaerő-piac (vállalatok, érdekvédelmi szervek, képzők, munkaügyi központ stb.) modell értékű együttműködése, ennek eredményeként képzési klaszter létrehozása. A klaszter által egy területi humán információs rendszer működtetése, segítve ezzel a munkaerő-piaci szereplőket a munkavégzéshez elvárt kompetenciákkal rendelkező munkaerő megtalálásában. A projektben Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának feladata többek között a munkaerő keresleti oldalára vonatkozó kérdőív elkészítése a munkáltatók jövőbeni foglalkoztatási igényeinek felmérésére, valamint az elkészült kérdőív 250 munkáltatóhoz történő eljuttatása. A felmérés lebonyolítását követően feladatunk az adatok feldolgozása, adatbázisba rendezése, majd az erről szóló elemzés elkészítése. E módszertan témája kiemelten a projekt fő céljához igazodva azon munkáltatók kiválasztásának meghatározása, akik jól reprezentálják a megye gazdasági helyzetét, szerkezetét, a megyében működő vállalkozások nemzetgazdasági ágazatokba való tartozását, tevékenységét, cégformáját, létszámát.
3
I.
A MÓDSZERTAN ELMÉLETE
Az elméleti módszertan a célhoz vezető teljes utat, vagyis a kérdőív előkészítésének a kérdőív megtervezésének szerkesztésének folyamatát, a folyamat megszervezését, a technikai eszközök megválasztásának kimunkálását, a kérdőív felépítését, a munkáltatói kör kiválasztását, a felmérés lebonyolításának módját, majd azt követően a feldolgozási folyamatot foglalja magába. Jelen módszertan célja Békés megye gazdasági helyzetét jól reprezentáló munkáltatói kör kiválasztása. A kutatás menetének egyes lépéseit követhetjük nyomon, az alábbi ábrán. A kutatási probléma, az időintervallum és a célcsoport pontos tisztázása után ki kell választani, hogy milyen módszerek alkalmasak a vizsgált jelenség lehető legpontosabb feltérképezéséhez. Ezt követi a 7. lépés, a mintavétel, mely e tanulmány témája. Kutatási probléma meghatározása
1
Korábbi eredmények áttekintése
2
3
Elemzési egységek és idõfaktor kiválasztása
Konceptualizálás, operacionalizálás
4
5
Hipotézis megfogalmazása Módszerek kiválasztása
6
Mintavétel
7
Elemzés, értelmezés
8
9
Adatgyûjtés
10 Eredmények közlése
4
A mintavételnél meg kell határoznunk azt a populációt (jelen esetben munkáltatói kört), amire a vizsgálat kiterjed, illetve meg kell választani azt a mintavételi technikát, amely megfelelő reprezentativitást biztosít a megye gazdasági helyzetére nézve. A mintavételnek nagy jelentősége van, hiszen nem mindegy, hogy kiket választunk ki egy megvizsgálandó csoportból. Ha önkényesen választunk ki szervezeteket egy vizsgálat céljára, saját szempontjaink fognak érvényesülni. Például azokat választjuk ki, akik könnyen elérhetők, akiket ismerünk, de ebben az esetben a kapott eredmények nem általánosíthatók. A tudományos alaposságú mintavétel leggyakrabban alkalmazott típusa az un. valószínűségen alapuló mintavétel. Ennek az egyik legfontosabb sajátossága az, hogy a vizsgálandó csoport minden egyes tagjának egyenlő esélyt kell biztosítani, hogy a mintába bekerüljön. Jelen esetben egy „vegyes” megoldást javasolt alkalmazni, mert célunk olyan munkáltatói kör kiválasztása, amely megfelelően reprezentálja a megyét. A kiválasztás nagyon fontos, mert ezen munkáltatói kör válaszaiból készül az elemzés.
II. A MINTAVÉTEL KÉRDÉSEI ÉS ANNAK GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA A MUNKÁLTATÓK JÖVŐBENI FOGLALKOZTATÁSI IGÉNYEI FELMÉRÉSHEZ KAPCSOLÓDÓAN, AZ ALAPFOGALMAK ÉS AZ ADATBÁZISOK ÁTTEKINTÉSÉVEL A vállalkozásokról, gazdálkodó szervezetekről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jogszabályi felhatalmazás alapján, kötelező adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében és statisztikai célú önkéntes adatszolgáltatás keretében gyűjt adatokat, azokat feldolgozza, tárolja, átadja vagy más adatgyűjtőktől átveszi, elemzi és az elemzéseket közzé teszi. A KSH meghatározása alapján a vállalkozás olyan gazdasági egység, amelyik saját nevében, saját felelősségére üzletszerű tevékenységet folytat, a piaci szereplőktől tevékenységében és tulajdonában elkülönül, de a piac által azokkal kapcsolatban van, nyereség elérésére törekszik és ennek érdekében kockázatot vállal.
II/1. A szakstatisztika osztályozásai 1) Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere: TEÁOR’08; Minden vállalkozás célja valamilyen tevékenység folytatása. A gazdaságban számtalan különböző értékteremtő tevékenység folyik, melyeket a köznyelv sokféle módon nevez el, és utal rá a mindennapi szóhasználatban. A többféle köznapi elnevezés ellenére valamilyen módon egységesíteni kellett ezért minden tevékenység elnevezését. Továbbá szükség volt a hasonlók csoportba sorolására is a könnyebben kezelhetőség érdekében. Ennek a problémának a megoldására hozták létre a TEÁOR jegyzéket, mely jelentése: Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere 2) Statisztikai egységek gazdálkodási forma szerinti osztályozása: GFO’11; 3) A gazdasági szervezetek létszám-kategória és árbevétel-kategória szerinti csoportosítása. 4) Megyekód (területi elhelyezkedés a megyén belül);
5
1) A KSH nemzetgazdasági ágak szerinti osztályozása: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l. m. n. o. p. q. r. s. t.
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; Bányászat, kőfejtés; Feldolgozóipar; Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés; Építőipar; Kereskedelem, gépjárműjavítás; Szállítás, raktározás; Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; Információ, kommunikáció; Pénzügyi, biztosítási tevékenység; Ingatlanügyletek; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás; Oktatás; Humán-egészségügyi, szociális ellátás; Művészet, szórakoztatás, szabad idő; Egyéb szolgáltatás; Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra.
2) A KSH gazdálkodási forma szerinti osztályozása:
Jogi személyiségű társas vállalkozás; Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás; Egyéni vállalkozó; Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek; Nonprofit szervezet; Egyéb szervezet
3) A KSH a foglalkoztatottakra vonatkozó létszámadatokat is gyűjt a vállalkozásokról és csoportokat képezve osztályozza őket a munkavállalók számát illetően az alábbiak szerint: A foglalkoztatottak száma: 1 – 4 fő; 5 – 9 fő; 10 – 19 fő; 20 – 49 fő; 50 – 249 fő; 250 fő és felette. Az első két csoport foglalja magába azokat a szervezeteket, amelyek a KKV törvény szerint megfelelnek a mikro vállalkozásokra vonatkozó létszám definíciónak, a második két csoport a
6
foglalkoztatott létszám alapján lefedi a kisvállalkozásokat, míg az ötödik csoport a közepes vállalkozások, a hatodik a nagyvállalatok létszám kategóriájának felel meg. Békés megyében közel 70.000 gazdasági szervezetet tartanak nyilván. Közülük kerül kiválasztásra 250 olyan vállalkozás, mely jól reprezentálja a megye gazdasági szereplőinek összetételét.
II/2. A rendelkezésre álló munkáltatói adatbázisok áttekintése A feladat elvégzéséhez a munkaügyi szervezet által használt Integrált Rendszer (IR) munkáltatói adatbázisának áttekintése jelenti a kiindulópontot. Ez az adatállomány valamennyi olyan munkáltató alapadatát és főbb tevékenység jellemzőit tartalmazza, akikkel a munkaügyi szervezet működése során kapcsolatba került. Ez adhatja a vizsgálatba vont munkáltatók legszélesebb merítési körét. Emellett áttekintésre került az egyes munkafolyamatokhoz ugyanebből az adatbázisból kialakított négy speciális adatbázis, így 1) a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatók állománya A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb elemszámú, saját adatgyűjtésén alapuló felmérése a negyedéves gyakorisággal lebonyolításra kerülő munkaerő-gazdálkodási felmérés. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetekkel való munkakapcsolat erősítése, a cégek várható munkaerőkeresletére történő gyors reagálás, a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése, valamint, hogy a mérés hozzájáruljon a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatásához, segítse a döntési folyamatokat. 2) a prognózis felmérésbe vont munkáltatók adatbázisa A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetével együttműködve végzi a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis országos adatfelvételét. A kutatás részét képezi a Nemzetgazdasági Minisztériumban, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában a szakképzés fejlesztését szolgáló stratégiai munkának, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat területi munkaerő-piaci előrejelző rendszerének. A versenyszférára fókuszáló kutatás célja a vállalatok várható munkaerő-keresletének, a hiányszakmák területenkénti összetételének, a pályakezdők iránti munkáltatói igényeknek és a vállalati képzések jellemzőinek megismerése. A felmérésnek fontos szerepe van a várható munkaerő-kereslet szakmánkénti felmérése és elemzése, valamint a szakképzés orientálása szempontjából 3) a partnerelégedettségi mérésbe vont munkáltatók köre. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál végzett partnerelégedettségi vizsgálatok célja a partnerek igényeinek, elvárásainak, elégedettségének megismerése, a partneri visszajelzések folyamatosságának biztosítása, a partneri kapcsolatok és a szervezet erős és gyenge pontjainak meghatározása, a minőségorientált szervezeti értékelések elvégzése, és ezek alapján olyan intézkedések lehetőségének megteremtése, amelyek hatékonyabb, a partneri igényeknek egyre inkább megfelelő működést eredményezik. A partnerek körébe tartoznak mindazok, akik a munkaügyi szervezet működését tartósan és meghatározó módon képesek befolyásolni, így e körben a megyében működő, munkáltatók egy része is azonosításra kerültek.
7
A munkaadók körében évente zajlik elégedettségmérés, melynek keretében kérdőíves felméréssel a munkaügyi szervezettel kapcsolatos viszonyuk, elégedettségük és igényeik kerülnek feltárásra. A munkaadói elégedettségmérés mintájába került munkáltatók kiválasztása a kirendeltségeken történik, melyben egyrészt a már meglévő kapcsolat a meghatározó, e mellett azonban elvárás, hogy a minta 10%-ába olyan munkáltatók is bekerüljenek, akikkel a kirendeltségnek az elmúlt két évben nem volt kapcsolata. . 4) munkaerőigény bejelentést tevő munkáltatók A munkáltatók foglalkoztatási igényeinek vizsgálatához, a munkáltatói kör kiválasztásához áttekintettük a munkaerőigény-bejelentések rendszerét. A munkaerőigény bejelentése a foglalkoztatói alapnyilvántartásba vétel nélkül nem történhet meg. Az állásbejelentéssel kapcsolatban a foglalkoztatónak fentieken túl „Munkaerőigény bejelentőlap” - ot kell kitöltenie. Az abban szereplő kitöltendő adatok a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 16.§ - ában foglaltaknak megfelelően vannak a lapon feltüntetve. A munkaadó a rendelet 15. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítése során a következő adatokat jelenti be a székhelye (telephelye) szerint illetékes járási hivatal részére: - a cégbíróságon bejegyzett teljes név; - székhely (telephely) neve, címe; - adószám, közösségi adószám, adóazonosító jel; - gazdálkodási forma; - fő tevékenység megnevezése; - átlagos statisztikai állományi létszám; - vezető neve, beosztása; a munkaadó képviselőjének neve, címe, telefonszáma; - a munkaadó e-mail címe; - a munkakör megnevezése, várható kereset; - a munkakörre vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése, a végzendő tevékenység megnevezése; - a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség; - a munkaadó a bejelentett állásra kér-e közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e; - az előző pontban meghatározott kérdésre adott igen válasz esetén: a közvetítéssel betölteni kívánt létszám, a közvetítés kezdete és vége, a foglalkoztatás napi időtartama (teljes munkaidő, részmunkaidő), munkarend, munkaidő-beosztás, napi munkakezdés időpontja, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek, készségek, a szükséges gyakorlati idő, a munka természetéből adódó speciális körülmények, a munkakörhöz kapcsolódó juttatások, - a munkaerőigény-bejelentéshez várhatóan kapcsolódik-e harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem, vagy az EU Kék kártya kibocsátására irányuló kérelem; - várható-e a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, kiküldetés; - az állást kínáló kívánja-e az állást külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy figyelmébe ajánlani.
8
A további adatok az üres álláshelyre vonatkoznak: a munkakör megnevezése, alkalmazni kívánt létszám, az állománycsoportba történő besorolás, várható bruttó bérezés és az alkalmazás jogviszonya, a szerződéses időtartam, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség. A munkáltatónak ezen túl meg kell jelölnie, hogy milyen szolgáltatást kér az állami foglalkoztatási szervezettől: közvetítést és/vagy hirdetést. Meg kell adnia az állásról bővebb információval rendelkező személy nevét és elérhetőségét, valamint az állás bejelentőjének nevét is. Amennyiben a foglalkoztató közvetítést és/vagy hirdetést kér a kirendeltségtől, úgy további, ezen szolgáltatásokkal, illetve az álláshellyel kapcsolatos kiegészítő információkat is meg kell adnia. A bejelentő lapon a munkakör külföldi személy általi betöltésének lehetőségéről is információkat szolgáltatnak a munkáltatók. A munkaügyi szervezet a bejelentés kapcsán jelenleg egyetlen szolgáltatást kapcsol az igénylőhöz, a munkaerő – közvetítést, mely alapvetően három szolgáltatáselemből áll: a törvényi kötelezettség teljesítésének regisztrációja, hirdetés és közvetítés. Nagy problémát jelent az, hogy jogszabály előírja ugyan, hogy a munkáltatók kötelesek munkaerő-igényüket bejelenteni, de ennek elmulasztása esetére nincs szankció. Az adatbázisok áttekintése után megállapítható, hogy olyan munkáltatókat is javasolt bevonni a kérdőíves felmérésbe, akik nem szerepelnek a már említett adathalmazokban. Ezen munkáltatói kör bevonásának indoka egyrészről esetlegesen új együttműködési kapcsolat kialakítása, másrészről új, a humán-információs rendszer működtetéséhez szükséges adatok begyűjtése. Ezen munkáltatók elérése: - A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat honlapján, valamint a - a telefonkonyv.hu weboldalon, a szolgáltatás menüben, a tevékenységre való kereséssel található adatok alapján. A projektben a legalább 250 főt foglalkoztató cégek elérése kiemelt cél, ezért azokat mindenképpen be kell vonni a vizsgálatra javasolt munkáltatói körbe.
III. A MUNKÁLTATÓI KÖR KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Fentiek figyelembe vételével, összességében az alábbi szempontok alapján javasolt kiválasztani a vizsgálatba bevonni kívánt munkáltatókat:
III/1. Létszámadatok kategóriák
szempont
adat
cégméret/ létszám nagysága
9 vagy kevesebb fő mikro vállalkozás
10-49 fő kisvállalkozás
50-249 fő közepes vállalkozás
250 fő felett nagyvállalat
9
A projektben előírt, de emellett célszerű és szakmailag indokolt, hogy az egyéb jellemzőktől függetlenül a 250 főnél jelentősebb létszámot foglalkoztató cégek mindegyike kerüljön be a felmérésbe. A cégméret szerinti kiválasztásnál feltételezhető, hogy a kisebb cégek nehezebben birkóznak/ meg a kérdőív kitöltésével, főként a megfelelő HR szakértelem hiányából adódóan (ezekben a cégekben leginkább a felsővezető, vagy a tulajdonos látja el a HR feladatokat is). A nagyobb cégek általában HR csoporttal, illetve munkatársakkal rendelkeznek, így valószínűsíthető, hogy nagyobb lesz a kérdőív kitöltésének esélye is.
Békés megyei munkáltatók javasolt megosztása járásonként, létszám kategóriák szerint A diagram alapján – a reprezentativitás érdekében - javasoljuk, hogy a legtöbb munkáltató a 10-49 fő közötti létszám kategóriából kerüljön ki, ezt kövessék közel azonos arányban az 1-9 fő és az 50-249 fő létszámú vállalkozások. A 250-499 főt foglalkoztatók száma az előzőekhez viszonyítva alacsony, az 500 felettieké igen csekély, de itt minden foglalkoztatót meg kell keresni. Földrajzi elhelyezkedésüket tekintve a foglalkoztatottak létszáma legmagasabb a békéscsabai és a békési járási körzetben, ezért innen indokolt a legtöbb foglalkoztató kiválasztása. A munkaadók nagyságrendje szerint „nagyfoglalkoztató” csupán a békéscsabai, orosházi, szarvasi, szeghalmi körzetből kerülhet a mintába, az ennél kisebb létszám kategóriába tartozó munkáltatók néhány kivételtől eltekintve a megye minden járásából legyenek jelen. Az 1. sz. melléklet (táblázat) tartalmazza a Békés megyei munkáltatók javasolt megosztását járásonként, létszám kategóriák szerinti bontásban.
10
III/2. Cégforma kategóriák
szempont
adat
gazdálkodási forma
egyéni vállalkozás
társas vállalkozás
nonprofit szervezet
egyéb
A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti szelektálásánál szükséges annak a ténynek a figyelembe vétele, hogy megyénkben az egyéni vállalkozások – alkalmazott nélküliek vagy egy-két főt foglalkoztatók -, az összes regisztrált szervezetnek több mint 80%át alkotják. A társas vállalkozások aránya tehát jóval kisebb, ezen belül különösen kicsi a részvénytársasági formában működőké. Ennek ellenére, az alábbi cégforma szerinti megosztást javasoljuk figyelembe venni a munkáltatók kiválasztásánál, mert az egyéni vállalkozások legtöbbször „egyszereplősek”, a jövőben kisebb eséllyel és kevesebb számban terveznek munkaerőt felvenni, létszámot bővíteni. A Kft-k, Zrt-k magasabb foglalkoztatotti létszáma és a jövőbeli bővítési szándékuk miatt, az ehhez kapcsolódó létszámemelkedés szakképzett, rendelkezésre álló munkavállalók jelenlétét vetítheti előre a jövőre nézve, ezért felmérésünknek reprezentatívabb alanyai lehetnek. Kiküldendő kérdőívek Egyéni vállalkozás 28 11 %
Kft. 170 68 %
Társas vállalkozás Zrt. 28 11 %
Bt. 15 6%
Szövetkezet / nonprofit szervezet 9 4%
összesen 250 100 %
III/3. Főtevékenység, ágazat szempont
adat
kategóriák
főtevékenység, kiemelt ágazatba tartozik ágazat
nem kiemelt ágazatba tartozik
A megye sajátosságait figyelembe véve, az alábbi ágazatból javasolt bevonni cégeket a kérdőíves felmérésbe. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; Bányászat, feldolgozó- és egyéb ipar; Építőipar; 11
Kereskedelem, gépjárműjavítás; Szállítás, raktározás; Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; Információ és kommunikáció; Pénzügyi és biztosítási tevékenység; Ingatlanügyletek; Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; Közigazgatás, védelem, oktatás, humán-egészségügyi és szociális ellátás; Egyéb szolgáltatás. Ez azért fontos, mert a foglalkoztatói igények és a képzés tekintetében a különböző ágazatban működő vállalkozásoknak eltérő foglalkoztatási és képzési igényeik vannak, a szakember szükséglet széles palettája lehetséges. Az ágazati szempont a gazdaságpolitikában és a fejlesztéspolitikában jelentős, így nem javasolt figyelmen kívül hagyni a munkáltatók kiválasztási szempontjainak kialakításánál. Fejlesztési szempontból egy-egy adott ágazat kaphat kiemelt szerepet, mint kulcságazat, vagy kiemelt ágazati, stratégiai szempontból támogatottként. Fontos lehet azon cégek megismerése, amelyek ezen ágazati kategóriákba tartoznak. A munkaerő-felvételi potenciáljuk, támogatottságuk, stratégiai szerepük és szakember szükségletük is jelentősen különbözhet. Célszerű, hogy a kérdőív kitöltésével megkeresett munkáltatók 25 %-a a békéscsabai, 17 %-a a békési, valamint 15 %-a a gyulai járáshoz tartozzon. Ezek az arányok ugyanis jól reprezentálják a megye munkáltatóinak szóródását területi vonatkozásban. A sarkadi járás munkáltatóinak az összes kérdőív 4 %-át javasolt küldeni, tekintettel arra, hogy a sarkadi járásban a munkáltatók száma az országos átlag alatt van. A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint a sarkadi járás komplex programmal fejlesztendő kedvezményezett járás. Általánosságban megállapítható, hogy a megye valamennyi járásában a többi ágazathoz viszonyítva kiemelkedő a feldolgozóipar aránya, melyet a megye földrajzi adottságaival, kultúrájával, hagyományaival és a szakképzett munkaerő rendelkezésre állásával magyarázhatunk. Az Ingatlanügyletek, valamint a Közigazgatás, védelem, oktatás, humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazatba tartozó munkáltatók részére igen csekély arányban javasoljuk a kérdőíveket küldeni, mert nem az állami, hanem a vállalkozó szektorban szereplők igényének megismerése a cél. A 2. sz. melléklet (táblázat) tartalmazza a Békés megyei munkáltatók javasolt megosztását járásonként, ágazat kategóriák szerinti bontásban.
III/4. Területi elhelyezkedés szempont adat
területi elhelyezkedés
kategóriák nem kedvezményezett járásban működik
kedvezményezett járásban működik /a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján/
12
A területi elhelyezkedés kérdése azért fontos, mert így a megyénél kisebb területi egységekre vonatkozó adatokat is tudunk nyerni a felmérésből. A különböző járásokban eltérő lehet a foglalkoztatási igény, a mobilitási hajlandóság, a szakképző intézmények jelenléte, a vállalkozások száma és mérete. A gazdasági környezet folyamatosan változik, mely területi különbségekhez vezet. Lényeges, hogy a földrajzi egység (kistérség, járás) milyen munkaerő-piaci jellemzőkkel bír. Amennyiben egy munkáltató fejlesztendő vagy kedvezményezett járásban működik az jóval jelentősebb hatással van a működésére, mint az, hogy Magyarországon belül földrajzilag hol helyezkedik el. A földrajzi elhelyezkedést javasolt olyan szempontként kezelni, amely figyelembe veszi a munkáltató közvetlen környezetének fejlettségi szintjét. A szemponthoz tartozó adat forrása a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet, mely a kedvezményezett járások besorolását határozza meg. A rendelet területi fejlettség alapján a társadalmi és demográfiai helyzet, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci mutatók, valamint az infrastruktúra és környezeti mutatók alapján méri a térségek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális fejlettségét.
13
ÖSSZEGZÉS A vizsgált munkáltatói kör kiválasztásában kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a kijelölt vállalkozások a megye gazdasági helyzetét, a nemzetgazdasági ágazatokhoz való tartozásukat, területi elhelyezkedésüket és nagyságukat jól reprezentálják. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a 250 vállalkozás döntő többségében Békés megyei legyen, hiszen a Békés megyében végbemenő gazdasági folyamatok feltérképezése, illetve az ezekhez kapcsolódó munkáltatói képzési igények felismerése, tervezése az elsődleges cél. Az adatgyűjtés a kutatás egyik legfontosabb szakasza, mivel itt kerül sor a vizsgálathoz szükséges információk begyűjtésére. Éppen ezért fokozottan ügyelni kell arra, hogy az adatgyűjtés megfelelő legyen, a kapott információk mennyiségileg és minőségileg is megfeleljenek a kutatás céljainak. A projekt keretében a kutatási eredményeinket mindenképpen összegezni kell egy jól szerkesztett, áttekinthető kutatási beszámolóban, elemzésben, melynek elkészítése során arra kell törekedni, hogy mások is megértsék és hasznosítani tudják a kutatás legfőbb eredményeit. Az eredmények publikussá tétele fontos mérföldkő, melyre a munkáltatóknak a pályázat keretei között megrendezésre kerülő work-shopok is kitűnő lehetőséget biztosítanak. A projekt fő céljának megvalósítása érdekében, a kiválasztott munkáltatói kör megkeresését, az elkészített kérdőívek elemzését követően a duális képzések előnyeit igyekszünk népszerűsíteni a célcsoport körében. Ennek eredményeképpen pedig Békés megye húzóágazatainak a foglalkoztatás bővítésében potenciálisan szerepet vállaló munkáltatói hatékonyan bevonásra kerülnek a képzésfejlesztési tevékenységbe. Békéscsaba, 2015. március 15.
dr. Juhász Marianna
14
1. sz. melléklet: Békés megyei munkáltatók javasolt megosztása járásonként, létszám kategóriák szerinti bontásban.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Járás Békéscsabai Járás Békési Járás Gyomaendrődi Járás Gyulai Járás Mezőkovácsházi Járás Orosházi Járás Sarkadi Járás Szarvasi Járás Szeghalmi Járás
1-9 fő 22 19 1 8 2 1 0 2 6 61
10-49 fő 24 16 10 18 7 8 7 10 9 109
50-249 fő 12 8 4 9 5 12 2 8 7 67
250-499 fő 2 0 0 3 1 2 0 0 0 8
500 felett 2 0 0 0 0 1 0 1 1 5
Össz.: 62 43 15 38 15 24 9 21 23 250
15
2. sz. melléklet: Békés megyei munkáltatók javasolt megosztása járásonként, ágazat kategóriák szerinti bontásban.
Ágazat
Kódok
Megnevezés
A
01-03
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
BCDE
05-39
Bányászat, feldolgozó- és egyéb ipar
F
41-43
Építőipar
G
45-47
Kereskedelem, gépjárműjavítás
H
49-53
Szállítás, raktározás
I
55-56
Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás
J
58-63
Információ és kommunikáció
K
64-66
Pénzügyi és biztosítási tevékenység
L
68
MN
69-82
OPQ
84-88
RSTU
90-99
Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgtás, védelem, oktatás, humán-egészségügyi és szociális ellátás Egyéb szolgáltatás
Összesen:
Békéscsabai Járás
6 16 8 16 4 5
Békési Járás
Gyomaendrődi Járás
7 17 5 7 2 1
3 5 1 4
Gyulai Járás
Mezőkovácsházi Járás Orosházi Járás
4 14 5 6
7 2 0 4
3
1
5 14 2 1 1
Sarkadi Járás
Szarvasi Járás
2 3 2 2
Szeghalmi Járás
4 4 5 3 1 2
1 1
1
Összesen kiküldendő
6 8 2 2 2 1 1 1
1 4
83 30 45 10 12 3 3 1
4
5
1
1
15
1
1
1 62
44
43
1
1
15
38
3
15
24
9
21
23
16
250
