A munkaidő, pihenőidő a Kúria legutóbbi ítélkezési gyakorlatában. Dr. Tass Edina november 14

A munkaidő, pihenőidő a Kúria legutóbbi ítélkezési gyakorlatában Dr. Tass Edina – 2017. november 14.

Kicsit távolabbról…  Az Európai Parlamenti és Tanács munkaidő-szervezésről szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK irányelve Munkaidő fogalma – az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti szabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően Pihenőidő – ami nem munkaidő Mikor lehet minősíteni?

a

nem

munkavégzéssel

töltött

EUB C-266/14. Tyco-ügy

időt

munkaidőnek

EUB C-266/14. Tyco-ügy  Tyco – spanyol cégcsoport  Lopásgátló biztonsági berendezések üzembe helyezésével és karbantartásával foglalkozik  Munkavállalók - lakásokban, ipari és kereskedelmi létesítményekben történő üzembehelyezésével, karbantartásával foglalkoznak

Kezdetben….

 Regionális irodák

R

 Reggelenként – a munkaidő kezdetekor - itt megjelentek a munkavállalók  Átvették a járműveket és az ügyféllistát  A munkaidő végeztével ide tértek vissza  Munkaidő: irodába való megérkezéstől az irodába való visszaérkezésig

R

R

R

R R

R

2011-ben…  Bezárta a regionális irodákat  Munkavállalókat a madridi irodához rendelte nem volt állandó munkavégzési helyük  A munkavállalók szolgálati járművet és mobiltelefont kaptak  Lakóhelyükről utaztak a munkavégzési helyekre,  Előző nap kaptak meg az útitervet az egyes ügyfelekkel való találkozás időpontjával  Munkaidő: az első ügyfélhez való megérkezéstől az utolsó elhagyásáig a lakóhely és az ügyfél közötti idő = pihenőidő

Kérdés: Azt az időt, amit a munkavállalók a nap elején és végén utazással töltenek, az irányelv értelmében munkaidőnek kell-e tekinteni? EUB válasza:  Munkaidő  Az utazás ideje alatt is tevékenységüket vagy feladatukat végezték

 Az utazás a munkavégzéshez szükséges eszköz  Ha nem: sértené a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére irányuló célkitűzést  A vezetés korábban is a munkaidő részét képezte  Az utazásoknak a kiindulópontja, illetve végállomása változott  Utazás alatt rendelkezésre állnak, utasítást kaphatnak  A változás a munkáltató döntéséből, nem a munkavállalók szándékából ered

Magyar szabályozás 86. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. (2) Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. (3) Nem munkaidő a) - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet, továbbá b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

Mi tekinthető munkavégzési helynek??

 Régi Mt. – a munkaszerződés kötelező eleme – állandó vagy változó  Új Mt. – nem kötelező eleme – ahol a munkáját szokás szerint végzi

 Normál esetben amíg a munkahelyére utazik és haza az nem munkaidő

DE!  Ha a munkavállaló munkavégzése nem telephelyhez kötött

 Az utazás pedig a munkavégzés szükségszerű velejárója  A munkaidő nem korlátozható  Főleg ha közben a munkáltató írja elő a sorrendet  A munkavállalónak a munkáltató által behatárolt munkaideje van  Ez az utazás nem az Mt. 86. § (3) szerinti utazás

Munkaidő-nyilvántartási kötelezettség  Mt. 134. § (1) bekezdés  A munkáltató kötelezettsége  kivétel: kötetlen munkaidőben foglalkoztattak és a vezetők

 Naprakészen  Megvalósulhat a munkaidőbeosztás igazolásával is

Kúriai ítéletek  Mfv.II.10.086/2016/6.  Mfv.II.10.363/2015/4.  Mfv.II.10.225/2012/6.

 Mfv.II.10.268/2016/4.  Mfv.II.10.185/2014/6.  Mfv.II.10.053/2017/4.

Mfv.II.10.086/2016/6. Tényállás  3 áruházvezető-helyettes  Nyitva tartás: H-Szo: 6 – 22 óráig V: 8 – 19 óráig  Egy vezetőnek bent kell tartózkodni – de kötetlen munkarend  Maguk készítettek beosztást 1. H-Szo: 7.30 – 16:00 2. H-Szo: 14:00 – 22:30 3. V: 7:30 – 16:00

Munkaügyi ellenőrzés Elsőfokú hatóság  Munkaügyi bírságot szabott ki a munkáltatóval szemben(200.000.-Ft)  Kötelezte a munkáltatót, hogy vezessen munkaidő-nyilvántartást  Nem minősülnek vezetőnek az Mt. 208. §-a szerint

Másodfokú hatóság  Helyben hagyta – a munkáltató nem engedte át ténylegesen a munkaidő-beosztás jogát, csak minimális egyeztetésre adott lehetőséget  A munkavégzésük napi 8 óra volt

Közigazgatási és munkaügyi bíróság  A keresetet elutasította  A kötetlen munkarend jogszabályi feltételei nem valósultak meg  A munka szervezéséről a munkáltató utasításának megfelelően gondoskodtak  Volt munkaközi szünetük  A rendkívüli munkavégzést lecsúsztathatták  Volt munkaidőkeret

Felülvizsgálati kérelem  A kötetlen munkarend nem jelenthet teljes kötetlenséget  Munkaköri feladatok sajátosságai  Vitatta a munkaközi szünetet és a lecsúsztatásokat, valamint hogy azok a munkaidő kötetlenségét igazolnák  De jár nekik is pihenési, étkezési szünet

 Attól még kötetlen a munkarend, ha a feladatok egy részét csak meghatározott időben lehet teljesíteni

Ellenkérelem Az ítélet hatályában való fenntartása

Kúria Kúria  A munkarendet a munkáltató határozza meg

 Meghatározza, hogy a munkavállalónak melyik napon, mettől-meddig kell munkát végeznie  Kötetlen munkarend esetén ezt részben vagy egészben átengedi a munkavállalónak  A kötetlen munkarend megállapításának feltétele: o a munkakör sajátos jellege, o a munkavégzés önálló megszervezése

o munkaidejének legalább a felében olyan tevékenységet végez, amely független a többi munkavállalótól, o és ezt az időt a munkavállaló maga oszthatja be

 Ezek a feltételek nem valósultak meg  Munkájukat az áruház nyitvatartási idejében voltak kötelesek végezni  Feladatuk szorosan kapcsolódott a többi munkavállalóhoz, a nyitva tartáshoz

A munkakör nem volt kötetlen

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta

Mfv.II.10.363/2015/4.

Tényállás  A munkavállaló munkakezdéskor az elektronikus belépőkártyáját nem húzta le  A munkáltató utólag, a munkavállaló jelenlétében jegyzőkönyvben tisztázta a hiányzó adatot és pótolta, rögzítette az elektronikus rendszerben  Munkaügyi ellenőrzés munkakezdés

ellenőrzés

13:30

14:49

12:30

14:14

Munkaügyi ellenőrzés Elsőfokú hatóság  A munkáltató a késedelmes munkaidő regisztrálás miatt megsértette az Mt. 134. § (1) és (4) bekezdését  Kötelezte a munkáltatót, hogy a munkavállalók munkaidő-nyilvántartását naprakészen vezesse

Másodfokú hatóság  Helyben hagyta  Két munkanap vonatkozásában nem volt naprakész a munkaidőnyilvántartás  A munkaidő kezdetét és végét azzal egyidejűleg kell rögzíteni

 A szabályszerű foglalkoztatásért a munkáltató felel – a munkavállaló közrehatása lényegtelen

Közigazgatási és munkaügyi bíróság  A felperes keresetét elutasította  Marasztalta perköltségben és kötelezte az illeték megfizetésére

 Mt. 134. §(1),(2)

nyilvántartási kötelezettség, naprakészség eseményszerűség

 Ennek a munkáltató gyakorlata nem felet meg

Felülvizsgálati kérelem  Hivatkozott a gyakorlatukra, hogy a munkavállaló jelenlétében veszik fel a jegyzőkönyvet  A munkavállaló által megadott adattal pótolják a munkaidőnyilvántartást  A munkavállalói közrehatás nem lényegtelen

 Észszerűség követelményei  Nem sérült a naprakészség – a felmerülés napján rögzítette  A munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének eleget tett  Szabályzata volt arra, hogyan kell pótolni a hiányzó adatokat  Ezt oktatta is, ellenőrizte is, és pótolta is  A jogalkotó célja nem lehetett, hogy a munkavállalót egyenként, a rögzítendő tény felmerülésekor azonnal ellenőrizze és a hiányosságot azonnal küszöbölje ki

Kúria  A munkaidő-nyilvántartás elvei hitelesség

ellenőrizhetőség

naprakészség

 De a törvény nem ír elő alaki követelményt (bármilyen formában)  Nem feltétel, hogy egy dokumentumban legyen  A munkáltató előírta és oktatta a blokkolókártya használatát  Szabályzatot alkotott a kártya használatáról és az elmaradás pótlásáról  A jegyzőkönyvezés ennek megfelelően még aznap megtörtént  Nincs egyidőben történő dokumentálási kötelezettség

 Az Mt. 134. §-a a munkavállaló védelmét szolgáló szabály  nem merült fel adat arra, hogy a munkavállalónak nem kellett volna munkát végeznie  A munkavállalót ért jog és érdeksérelem sem merült fel

A munkáltató elektronikusan, esemény szerűen vezette a munkavállaló munkaidejét A Kúria a jogerős ítéletet és a jogsértő közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte

Mfv.II.10.225/2012/6. Tényállás  Felperes: munkavállaló  A munkáltatónál kötelezően jelenlétiívet vezettek  De nem a valóságnak megfelelően  Csak a törvényes munkaidőt tartalmazta

 Azt a munkahelyi felettes ellenjegyezte  Volt mágneskártyás beléptető-rendszer is, ami már nem volt meg a per idejére  Volt „Tájékoztató a beléptetőkártyák használatáról”  Volt Kollektív Szerződés a jelenlét igazolására

Felperes keresete  Adott időszakra rendkívüli munka ellenértékét igényelte

 Hivatkozott arra, hogy a jelenléti ívben csak a törvényes munkaidőt tüntette fel  Az igényét a beléptető kártya adataira alapozta volna

Alperesi ellenkérelem  A beléptető kártya csak az érkezést, távozást és a napközbeni mozgást regisztrálta  Erre csatolta a hivatkozott munkáltatói dokumentumokat (szabályzat, KSZ)

Munkaügyi Bíróság  A beléptető rendszer adatainak hiányát nem értékelte a munkáltató terhére, mert annak rendeltetése nem a munkaidő nyilvántartása volt  A becsatolt jelenléti íveket a munkavállaló töltötte ki, így az ő felelőssége annak tartalmi valósága

a kereseti kérelmet elutasította Törvényszék  A perben a felperesnek kellett volna bizonyítani az általa kitöltött és a felettese által ellenjegyzett jelenléti ívvel szemben, hogy az ott rögzítettektől eltérő időtartamban végzett munkát  Fontosnak tartotta a mágneskártyához kapcsolódó szabályozókat

az ítéletet helyben hagyta

Felülvizsgálati kérelem  A bíróság nem biztosította, hogy a felek jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják, nem akadályozta meg a munkáltatót a beléptető adatainak megsemmisítésében  Éjszaka gyakran egyedül végzett munkát  Váltótársa többször órákat késett  A feladatok átadására egyébként is kellett átfedés

Kúria  A jelenléti íven valótlan adatokat tüntetett fel  Az általa vezetett jelenléti ív adataival szemben a beléptető rendszer adatai az átfedési idő bizonyítására, a rendkívüli munkavégzésre és annak tényleges idejére alkalmatlanok lettek volna

 Ezt a munkáltatója felé kellett volna jeleznie  A teljes körű bizonyítás lehetőségének hiánya a terhére esik

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta

Mfv.II.10.268/2016/4. Tényállás  Szerződés 5. pontja: heti 40 órás munkarend

 Tájékoztató: A)„Irányadó munkarend”: o a hét minden napja munkanap, o a pihenőnapok a munkaidő beosztástól függően kerülnek kiadásra o Havi egy alkalommal a szombat vasárnapra eső pihenőnapot a munkáltató biztosítja

Tényállás folytatása…  A munkavállaló munkaköre: expo-hasznosítási rendezvényszervező  Volt munkaköri leírása - előre meghatározott eseménynaptár alapján tervezett rendezvényeket kellett megszerveznie, lebonyolítania, felügyelni, összehangolni  Volt egy helyettese  A bérszámfejtés alapjául szolgáló jelenléti ív csak a munkarend szerinti munkaidőt tartalmazta  Tényleges munkaidő-adatokat a portaszolgálati napló rögzítette  A túlórákat lecsúsztatták, amelyről előzetesen e-mailben tájékoztatták a munkáltatót  Több alkalommal volt napi 12 órát meghaladó munkavégzése és a heti munkaideje is meghaladta esetenként a 48 órát  A rendezvénynaptárt havi szinten küldte meg a munkáltatónak

Felperesi kereset  Az általa hivatkozott időben végzett rendkívüli munka ellenértékét igényelte  A pihenéshez való jogának megsértése miatti nem vagyoni kártérítéssel  Hivatkozása: a munkaszerződés adataiból kell kiindulni, ami heti 40 órás munkaidőt írt elő a 40 órát meghaladó munkavégzése rendkívüli munka

Alperesi ellenkérelem  Elismerte, hogy munkaidőkeretet nem határozott meg, de a tájékoztató A) pontja irányadó, így havi elszámolás az irányadó

Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság  A munkaszerződés a heti 40 órás munkaidőt rögzítette  a munkáltató nem intézkedett munkaidőkeret meghatározásáról a felperes heti 40 órás munkaidőkeretben dolgozott szakértői számítás alapján megítélte a rendkívüli munka ellenértékét, a nem vagyoni kártérítés iránti igényt elutasította

Törvényszék  Teljes munkaidős foglalkoztatás - heti 40 óra  A munkarend nem az általános, hanem a beosztáshoz igazodik, azaz szombat-vasárnap is munkanap lehet  Eltérően kevesebb összegben számította a túlóra pótlékot és a pihenőnapi túlmunkát

megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését

Felülvizsgálati kérelem  A másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú ítélet helyben hagyása mellett  A munkaidőkeretben lehet vasárnapra munkát elrendelni, de ahhoz kell a munkáltatótól munkaidőbeosztás – ilyet pedig nem kapott  Emiatt általános munkarendben dolgozott ( H – P, napi 8 óra, szo-v pihenőnap), nem munkaidőkeretben  A heti 40 órát meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzés

Kúria  Munkaidő napi 8 óra, heti 40 óra  Munkarendet, munkaidőkeretet, munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg  Munkaidő tényleges beosztása hiányában a hét minden napja munkanapnak minősítése jogszabálysértő  A munkáltató a határozott meg

munkaidőbeosztásra

munkaidőkeretet

nem

 Így a heti pihenőidő általános szabályainak alkalmazását nem mellőzhette  Heti két pinőnap egyike mindenképpen vasárnapra kellett esni  A munkavállaló rendszeresen heti 40 órát meghaladóan szombatvasárnapon munkát végzett

A törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte, a kmb ítéletét helyben hagyta

Lényeges!  A munkaszerződés mindig a felek megállapodását rögzíti  A tájékoztató az a munkáltató egyoldalú nyilatkozata

 A tájékoztatónak a szerződéssel összhangban kell lennie, nem lehet azzal ellentétes

Mfv.II.10.185/2014/6. Tényállás  3 felperes – 2 biztonsági ellenőr és 1 portás  Napi 12 órás munkaidő-beosztás  Munkaköri feladatuk – folyamatos ellenőrzés  A munkaközi szünetben is!

Felperesek keresete  A részükre kiadni elmulasztott munkaközi szünet ideje alatt rendkívüli munkát végeztek  A munkaközi szünet időtartama a 12 órához igazodóan 90 perc  Annak ellenértékeként túlmunkapótlék illeti meg őket és  60 percre nem volt munkaidőbeosztásuk – arra kérték az állásidőre járó személyi alapbérüket

Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság  A csatolt munkaidőnyilvántartás aláírás hiányában nem hiteles  Bizonyítást nyert, hogy a munkaközi szünet nem volt biztosítva  Megállapodás hiányában a munkaidőbe nem számít bele a munkaközi szünet időtartama  Felperesek munkaköre nem minősült készenléti jellegű munkakörnek a keresetnek helyt adott

Törvényszék A munkaközi szünet tartamára díjazás csak akkor jár, ha annak kiadása munkaidőben történik Így a 12 órás műszakot teljesítőnek 13 órát kellene a munkahelyén tartózkodni Ha nem biztosítja a munkaközi szünetet, a ténylegesen végzett munka alapján jár a díjazás MK.81.

 Munkaidő-beosztástól eltérő, rendkívüli munkavégzésnek minősülő foglalkoztatásra nem került sor, azaz a 12 órán felül túlmunkát nem végeztek - a kiadni elmulasztott munkaközi szünet időtartama nem minősült a munkaidő-beosztástól eltérő, azt meghaladó rendkívüli munkavégzésnek - a 12 órát ledolgozták, amire a munkabért megkapták, így nincs olyan kiesett munkaidő, amikor a munkáltató működési körébe tartozó okból nem tudtak munkát végezni a felperesek teljes keresetét elutasította

Felülvizsgálati kérelem  12 óra megszakítás nélkül végzett munkából 11 rendes munkaidő,  a munkaközi szünet tartamára eső egy óra rendkívüli munkaidő  Mivel egy órára nem volt beosztásuk, arra állásidőre járó díjazás jár alapbér

Kúria  A felperesek érdekében állt annak bizonyítása, hogy mikor milyen mértékű túlmunkát végeztek  A munkaközi szünet kiadásának hiánya önmagában az igényt nem alapozza meg  A jogszabálysértő foglalkoztatás megállapítására alapot ad, de a rendkívüli munkavégzés teljesítését, annak törvényi feltételeinek hiányában nem bizonyítja  Rendes munkaidőben rendkívüli munkavégzés teljesítése kizárt  Nincs kiesett munkaidő sem, amikor nem tudtak munkát végezni

A jogerős ítéletet hatályában fenntartotta

Mfv.II.10.053/2017/4. Tényállás

 A közalkalmazott jogviszonya öregségi nyugdíjazása miatt 8 hónap felmentési idővel szűnt meg  A munkáltató a teljes időtartamra mentesítette a munkavégzési kötelezettsége alól  A munkáltató erre az időre szabadságot nem adott ki, nem váltotta meg sem

Kereset Kérte a szabadság megváltását

Ellenkérelem Nem minősül munkában töltött időnek (Mt. 55. §(1) bekezdés k) pont

Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - Törvényszék  A törvény a mentesítés minimum idejét határozza meg csak  De lehetősége van hosszabb időre is mentesíteni  A teljes felmentési idő a Kjt. rendelkezésein alapul, a teljes idő munkában töltött időnek minősül  Mt. 115. §(1) bekezdés – szabadság munkában töltött időre jár

 (2) bekezdés meghatározza mi minősül munkában töltött időnek – lényeg a g) pont, ami visszautal az 55. §(1) bekezdésre  A felperesnek a mentesülés idejére jár a szabadságmegváltás

Felülvizsgálati kérelem A szabadságra való jogosultság alapja nem a munkaviszony, hanem a munkában töltött idő A felmentési idő nem munkában töltött idő, nem mentesülési idő

Kúria  A munkavállalót a munkában töltött idő alatt szabadság illeti meg

minden naptári évben

 A szabadság rendeltetéséből adódóan arra a munkavégzése alapján szerez jogosultságot

 Meghatározott esetben a jogalkotó a munkavégzés nélkül töltött időt is munkában töltött időnek minősíti – ez van felsorolva az Mt. 55. § (1) bekezdés b)-k) pontjaiban  A k) pont – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időt rögzíti  Az Mt. 13. § szerint ez jogszabály, KSZ, üzemi megállapodás stb. – KJT. is!!  Ez kötelezte a felmentési idő legalább felére mentesítésre

A jogerős ítéletet hatályában fenntartotta

„Senki sem tud kimeríteni egy témát, kimeríteni csak a hallgatóságot lehet” (Reiners) Köszönöm megtisztelő figyelmüket!