A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2014. év)
1.
Ellenőrzési adatok
A 2014. évben a munkaügyi hatóság 18 048 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 73 %-nál talált munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont foglalkoztatottak (101 628 fő) 71 %-át érintették. A jogsértési arány a foglalkoztatókat és munkavállalókat érintően csekély növekedést mutat az előző évhez képest, mivel tavaly az ellenőrzött foglalkoztatók 70 %-ánál állapítottak meg a munkaügyi felügyelők valamilyen szabálytalanságot és az ellenőrzés alá vont munkavállalóknak a 68 %-a volt szabálytalanul foglalkoztatva. Ellenőrzött munkáltatók
27% 73%
Szabálytalansággal érintett munkáltatók Szabályosan foglalkoztató munkáltatók
A 2014. évre kiadott ellenőrzési irányelv a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatait vette figyelembe, emellett a panaszok és közérdekű bejelentések nagyban befolyásolják a kivizsgálandó foglalkoztatók körét. A hatóság számára meghatározó feladat volt a foglalkoztatók által elkövetett súlyos jogsértések visszaszorítása, az ellenőrzések visszatartó erejének növelése, a foglalkoztatás biztonságának nagyobb mértékű elősegítése. A jogsértések feltárásával biztosítható a vállalkozások piaci esélyegyenlősége és a munkavállalók garanciális jogainak védelme. Az ellenőrzések fő célja volt, hogy a foglalkoztatási viszonyok feltérképezésével a jogsértő magatartások megállapíthatóak és a jogszabályoknak megfelelő jogkövetkezményekkel visszaszoríthatóak legyenek.
2 A hatósági munka során előnyt élvezett a munkaszerződés, illetőleg bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő jogszabályok megtartásának ellenőrzése, a panasz- és közérdekű bejelentések kiemelt kezelése, továbbá a munkaügyi előírások végrehajtását szolgáló tájékoztató és felvilágosító tevékenység ellátása. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 13 %-át teszi ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érintettek száma. Ez 11 540 főt jelent 2014. évben, mely csekély mértékű növekedés a 2013-ban feketén foglalkoztatott 11 392 munkavállalóhoz képest. A vizsgált időszakban a feketefoglalkoztatás a legtöbb esetben a munkaszerződés szerinti foglalkoztatás létrejöttéhez fűződő bejelentési kötelezettség elmulasztásával valósult meg. Kisebb mértékben ugyan, de szintén jelen van az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentés nélküli foglalkoztatás, a munkavállalók munkaszerződés nélküli foglalkoztatása és a színlelt szerződéssel történő munkavégzés. A 2014. évben a megelőző évhez képest jelentősen nőtt a „feketemunkások” aránya (29 %-ról 36%-ra) az építőipari vállalkozások tekintetében. Az ellenőrzések 18 %-át tartották a felügyelőségek az építőiparban, amely 3 százaléknyi növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 9 %-a jutott a mezőgazdasági ágazatra, ami a 2013. évi 5 %-os arányhoz képest 2014-re növekedést jelent, újra megközelítve a 2012-es év 10 %-át. A tavalyi évhez hasonlóan az ellenőrzések 4 %-át folytatták a felügyelők ezen ágazatban. A gépipart nem számítva a feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók feketemunkát érintő jogsértési aránya 7 %-ra csökkent, mely a tavalyi 8 %-hoz képest csekély mértékű változás. A 2013-as évvel megegyezően, az ellenőrzések 7 %-át folytatták le ezen ágazatban a felügyelőségek. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók adták most a feketemunkások 10 %-át, amely a tavalyi évhez képest (16 %) csökkenést jelent ugyan, azonban ez a szektor az előző esztendőhöz hasonlóan a 3 „legfertőzöttebb” ágazat között van. A lefolytatott ellenőrzések 12 %-a esett a személy- és vagyonvédelem területére, mely a tavalyi évhez képest 1 %-kal nőtt. A kereskedelmi vállalkozások esetében a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók aránya tavalyhoz képest elenyésző csökkenést mutat, ugyanis a 2014. januártól decemberig terjedő időszakában ez az ágazat termelte ki a feketemunkások 11 %-át, szemben a tavalyi 12%-al. Az ellenőrzések 26 %-a ebben az ágazatban zajlott a 2014. évben, mely közel azonos az elmúlt évben lefolytatott ágazatot érintő ellenőrzési aránnyal (27%). A vendéglátásban a tavalyi évhez képest alacsonyabb arányú volt a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás (9 % szemben a tavalyi 12 %-kal). Az ágazatot érintő ellenőrzések számában is némi csökkenés figyelhető meg, mivel idén az ellenőrzések 14 %-át végezte a munkaügyi hatóság ebben az ágazatban, a tavalyi 16 %-hoz képest.
3
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések érintettjeinek létszáma (19 622 fő) csökkenést mutat a tavalyi évhez képest (21 157 fő). Ezen jogsértések jellemzően a kereskedelem, vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is), valamint személy- és vagyonvédelem területén foglalkoztatott munkavállalókat érintette a
4 legnagyobb számban. A tapasztalatok szerint gyakran előfordult, hogy a munkavállalókat a munkáltató nem tájékoztatta a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. A dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megsértésével is lehetett találkozni. Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak. A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével 28 589 főt érintően találkoztak a munkaügyi felügyelők, amely tavalyhoz képest (18 614 fő) jelentős közel 10000 fős növekedést jelent. A munkaidő-nyilvántartással összefüggő jogsértéssel érintett munkavállalók legnagyobb része a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is) valamint a kereskedelem területén munkát vállaló foglalkoztatottak közül került ki. A tapasztalatok szerint a foglalkoztatók nincsenek tisztában a munkaidő-nyilvántartás rendeltetésével, mely szerint annak hitelesen kell tükröznie a munkavállalók munka- és pihenőidejét. A munkaidőnyilvántartással kapcsolatos jogsértések továbbá elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek. A munkabérrel kapcsolatos jogsértések (kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés, az írásba foglalt és visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok, stb.) mértékét jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott közel ötödét (15 775 fő érintette) a vizsgált időszakban. Ezen belül a legjelentősebb a munkabér védelmére vonatkozó szabályok, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Ezen jogsértéssel érintett létszám a tavalyi évben 18 964 fő volt, így a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok visszaszorításában pozitív elmozdulás figyelhető meg. A munkáltatók gyakran nem tesznek eleget határidőben a munkabér fizetési kötelezettségüknek, és továbbra is előfordul, hogy minimálbért fizetnek annak a munkavállalónak, akit garantált bérminimum illetne meg. Jelentős számban előforduló munkaügyi szabálytalanság a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztása vagy késedelme, valamint a munkabér elszámolásának hiányossága. Megjegyzendő, hogy a munkaügyi hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltató részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizesse, melynek következtében mentesül az egyébként kötelező munkaügyi bírság megfizetése alól. A hatóság ily módon is tudja segíteni azt, hogy a munkáltató a munkavállalók jogszerűen járó munkabérének kifizetésére és ne egy esetleges bírságösszeg kiegyenlítésére fordítsa anyagi erőforrásait.
5
2014. évben feltárt jogsértéseket elkövető 13 173 munkáltató közül 3 509 vállalkozással szemben alkalmaztak a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei munkaügyi bírságot, összesen 526 040 000 Ft összegben. A munkaügyi hatóság a súlyos munkaügyi jogsértések elkövetése esetén szabott ki munkaügyi bírságot, több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel (2 591 db), illetve figyelemfelhívással (1 852 db) élt, valamint szabálytalanságot megállapító határozatot hozott (4 946 db). A Kúria 2/2013. KMJE jogegységi határozatára tekintettel a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 12/A. § (1) bekezdése alapján munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetéssel 1 103 esetben éltek a hatóságok. Az érdemi döntések túlnyomó többsége tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.
6 A tavalyi évhez képest 2014-re a munkaügyi hatósághoz érkezett bejelentések száma lényegesen nem változott. Míg 2013-ban a közérdekű bejelentések és a panaszok száma 7672 volt, addig 2014-ben ez a szám 7 503. A bejelentések 55 %-a közérdekű bejelentés, 45 %-a panasz volt, a közérdekű bejelentéseken belül a névtelen jelzések aránya 30 %-ot tett ki. A tavalyi esztendőben a panaszok és közérdekű bejelentések aránya az ideivel közel azonos volt, valamint a névtelen jelzések aránya is mindössze egy százalékponttal volt magasabb az ideinél. A legtöbb jelzés a feketemunka tárgyában érkezett a hatósághoz, emellett kiemelkedő számú volt 2014-ben a munkabérrel kapcsolatos bejelentések száma. A panaszbejelentéseken belül jelentős számú volt a vizsgált időszakban az „egyéb munkaügyi jogsértés” kategórián belül a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal kapcsolatos szabálytalanság jelzése.
7
2.
Az ellenőrzések összesített tapasztalatai* a) Építőipar
A 2014. januártól decemberig terjedő időszakban a munkaügyi ellenőrzések 18 %-át a felügyelők ebben az ágazatban tartották (3 288 db). A jogsértő munkáltatók által elkövetett súlyos szabálytalanságok (elsősorban bejelentés nélküli foglalkoztatás) többnyire munkaügyi bírság szankciót indokoltak (3 115) db ágazatot érintő intézkedés, 1 214 db / 175 260 000 Ft munkaügyi bírság). Az építőiparban az idei évben számtalan nagyberuházás valósult meg, mely az ágazat fellendülését mutatja. Ezen kivitelezési munkákat fővállalkozóként, illetve generál kivitelezőként nagy szakmai tapasztalattal és több évtizedes múlttal rendelkező cégek felügyelik, melyek mind a saját munkavállalóik esetében, mind az alvállalkozóik vonatkozásában megkövetelik a törvényes és szabályos foglalkoztatást. Az ágazatban viszont még mindig egyértelműen a feketefoglalkoztatás volt a legtipikusabb szabálytalanság, melynek kapcsán a legtöbb intézkedés született és a legmarkánsabb munkavállalói érintettség volt tapasztalható mind az építőipart érintő egyéb jogsértésekhez, mind a többi ágazat feketefoglalkoztatási adataihoz mérten. Ez annak köszönhető, hogy az ágazaton belül még mindig számos egy-két alvállalkozót felvonultató építkezés fordul elő és ezen kisebb vállalkozásoknál rendszeresen felmerülő probléma a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Általános tapasztalatként elmondható, hogy az építőiparban tevékenykedő munkáltatók nagy része – ide nem értve az előbb említett szakmai tapasztalattal rendelkező nagyvállalkozásokat továbbra sincs tisztában a munkaügyi szabályokkal, melyek betartása sokszor a jogszabályok ismeretének hiányára, illetve a válságra és egyéb okokra való hivatkozással nem valósul meg. *
Forrás: a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek 2014. I-IV. negyedéves beszámolói
8 A feketefoglalkoztatás szerkezeti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy az ágazatban legtipikusabb formája a munkaviszonyhoz, illetve egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya, egyéb formája a feketefoglalkoztatásnak (pl.: színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) nem jellemző az építőiparban. Példa: A munkaügyi felügyelők névtelen közérdekű bejelentésre helyszíni ellenőrzést tartottak egy Borsod-Abaúj Zemplén megyei település történelmi emlékhelyének felújítása során. A helyszíni ellenőrzés során 3 munkavállaló végzett munkát, 2 munkavállaló munkaviszony, 1 munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozott. A munkavállalók munkaidő-nyilvántartást nem tudtak bemutatni a munkaidejükről. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző munkavállaló nyilatkozatában előadta, hogy a munkavégzéséről szóban állapodott meg az egyéni vállalkozó munkáltatóval. Egyszerűsített munkaszerződést a munkáltatóval nem kötöttek. Nevezett munkavállaló segédmunkás munkakörben, kb. 5.000,- Ft/nap munkabérért, 7 óra 30 perctől 15 óra 30 percig dolgozott. Az egyszerűsített foglalkoztatás adatait tartalmazó nyilvántartás szerint a munkáltató nevezett munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának bejelentése az adóhatóság felé csak a munkavállaló munkába lépését és a munkaügyi ellenőrzés megkezdését követően a munkaügyi ellenőrzés ideje alatt történt meg. A munkáltató kisvállalkozásnak minősül, az elmúlt 3 évben nem állapítottak meg nála munkaügyi szabálytalanságot, így első esetben munkaügyi bírság kiszabására nem került sor, azt helyettesítő figyelmeztetés határozat került kiadásra. b) Mezőgazdaság A mezőgazdasági ágazatra a vizsgált időszakban az ellenőrzések 4 %-a esett (697 db); a felügyelőségek összesen 518 intézkedést hoztak és 101 munkáltatóval szemben 22 695 000 Ft összegben kellett a munkaügyi bírság eszközével élni. Egyes megyékben a mezőgazdaságnak tradicionálisan jelentős szerepe van. Az ágazatban jelen vannak az alkalmi munka keretében foglalkoztatók és a nagyobb volumenű mezőgazdasági termelésre berendezkedett – nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató - vállalkozások is. A mezőgazdasági ágazatban jellemző leginkább az atipikus foglalkoztatás (többnyire egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági idénymunka), ezzel összhangban a munkaügyi hatóság a legnagyobb arányban ezen ágazatban ellenőrizte az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat. Az ellenőrzések során az ágazatban dolgozó munkavállalók gyakran nyilatkozzák, hogy tudomásuk szerint egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül mezőgazdasági idénymunka jelleggel dolgoznak a munkáltatónak, ám a bejelentésük ténylegesen nem történik meg. Az ágazatban esetenként harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása is előfordul. Példa: Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település külterületén a munkaügyi felügyelők helyszíni ellenőrzést tartottak egy őstermelő munkáltató tulajdonát képező hűtőház munkavégzés területen. Az ellenőrzés során 2 fő ukrán állampolgárságú munkavállaló tanú minőségében történő meghallgatására került sor. A munkáltató a munkavállalókat az ellenőrzés időpontjában mezőgazdasági segédmunkás munkakörben foglalkoztatta 07 órától 16 óráig tartó munkaidőben. Elmondásuk alapján jövedelemszerzési céllal végezték munkájukat a munkáltatónál, nettó 500,-Ft/óra összegű munkabér ellenében. A munkáltatói jogkört, azaz az utasítási, irányítási és ellenőrzési jogokat a munkáltató fia gyakorolta a munkavállalók felett. A munkaeszközöket a munkavégzéshez szintén a munkáltató biztosította az érintett munkavállalók részére.
9 Az ellenőrzés helyszínén, során és időpontjában megállapítást nyert, hogy az ukrán állampolgárok nem rendelkeztek munkavállalási engedéllyel. Az eljárás eredményeként a helyszínen a további foglalkoztatás megtiltásra került, az ügyben központi költségvetésbe történő befizetésre kötelező I. fokú határozat került kiadmányozásra. c) Kereskedelem 2014. januártól decemberig terjedő időszakában a vizsgálatok több mint negyede (4 609 db) esett erre az ágazatra. Az összesen 5 082 db intézkedés mellett 567 db munkaügyi bírság került kiszabásra, összesen 58 100 000 Ft összegben. Az ágazatban nem a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás a jellemző szabálytalanság. A legtöbb intézkedés a munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése, illetve a munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések miatt született. A kereskedelem területén hozták a felügyelőségek a legtöbb intézkedést a munkaidőnyilvántartás nem megfelelő vezetése miatt. Sok esetben a munkavállalók által vezetett nyilvántartás nem naprakész vagy nem fellelhető a munkavégzés helyén. Még mindig sokszor találkozunk azzal a munkáltatói kifogással, hogy a munkavállaló „nem írta be magát a jelenléti ívre”. Emellett előfordult, hogy csak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan nem vezette a munkáltató a munkaidő-nyilvántartást, mivel abban a hiszemben volt, hogy az alkalmilag foglalkoztatottak esetében ilyen jellegű kötelezettsége nincsen. A munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések a kereskedelem területén leggyakrabban az írásbeli munkaidő-beosztás hiánya, illetve a munkaidőkeretre vonatkozó törvényi előírások megsértése kapcsán fordult elő (gyakran foglalkoztatnak munkavállalókat egyenlőtlen beosztás alapján munkaidőkeret vagy elszámolási időszak meghatározása nélkül, illetve ha meghatároznak munkaidőkeretet, annak kezdő- és befejező időpontját írásban nem közlik a munkavállalókkal). Fontos kiemelni továbbá, hogy a munkabérrel kapcsolatos intézkedések száma ezen ágazatban volt a legmagasabb. A kiskereskedelmi egységekben továbbra is megfigyelhető, hogy az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozás vezetője végez munkát személyesen. Az egyre élesebb versenyhelyzetben hétvégén is nyitva tartanak, de a hosszabb nyitvatartási időt nem mindig tudják szabályosan lefedni. Gyakran előfordul a kereskedelemben, hogy a munkavállalók teljes munkaidőben dolgoznak részmunkaidős bejelentés mellett, illetve szórványosan előfordul a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás is. Példa: Egy Győr-Moson-Sopron megyei bevásárlóközpontjában működő ruházati boltban munkaügyi ellenőrzést tartottak a felügyelőség munkatársai. A lefolytatott helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a munkáltató az üzletvezető munkakörű munkavállalóját 2010. április 06. napjától, - tehát a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének időpontjában több mint 3,5 éve - írásba foglalt munkaszerződéssel, de az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé történő bejelentés nélkül foglalkoztatta.
10 A munkáltató az ellenőrzést követően legalizálta a munkavállaló jogviszonyát, mivel bejelentette - a tényleges munkaviszony kezdettel - az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé. Az ellenőrzésnek köszönhetően a munkavállaló 3,5 év jogszerző időre vált jogosulttá nyugdíj-és egészségbiztosítási szempontból. A munkáltatóval szemben munkaügyi bírságot kiszabó határozat került kiadmányozásra. d) Vendéglátás Az idei évben a vizsgálatok 14 %-a (2 498 db) esett erre az ágazatra. Az összesen 2 784 db intézkedés mellett 445 db munkaügyi bírság került kiszabásra, összesen 45 430 000 Ft összegben. A vendéglátás területén a súlyos jogsértések közül jellemző szabálytalanságként jelent meg a munkaszerződés, illetve bejelentés nélküli foglalkoztatás mind rendes, mind egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban, valamint a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy hiányos vezetése és a munkaidővel kapcsolatos jogsértések (napi, heti munkaidő megengedett mértékének túllépése, munkaidő-beosztás hiánya). Utóbbi szabálytalanságok rendszeresen összekapcsolódnak, hiszen vagy a munkavállaló dolgozik a megengedett munkaidőn felül (munkaidővel kapcsolatos szabálytalanság), vagy ami lényegesen gyakoribb, hogy ennek leplezése valósul meg szabálytalan nyilvántartással.
Kiemelkedő szabálytalanság volt a munkabérrel kapcsolatos jogsértéseken belül a pótlékok (műszakpótlék, illetve munkaszüneti napi és rendkívüli munkáért járó pótlék) megfizetésének elmaradása. A tapasztalatok alapján elmondható az ágazatról, hogy a kisebb létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók egy minimális számú bejelentett dolgozót alkalmaznak, majd a további munkaerőigényüket egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókkal egészítik ki vagy maga a vállalkozás vezetője látja el a tevékenységet. A vendéglátás és kereskedelem terén megállapítható, hogy a telepített munkavégzési helyeken (vásárok, fesztiválok, kiállítások, stb.) már kevésbé jellemző a feketefoglalkoztatás, amennyiben mégis előfordul, általában egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben merül fel és jellemzően az ellenőrzés megkezdését követően a foglalkoztatók rögtön bejelentik a munkavállalókat. Példa: Az eljáró felügyelők helyszíni ellenőrzést végeztek bejelentés alapján, mely szerint az elvégzett munka utáni bért nem fizetik ki maradéktalanul egy Komárom-Esztergom megyei villaparkban. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzött munkahelyen a munkáltató a fizikai állomány tekintetében – ezen belül a konyha, étterem, műszak, recepció részlegen – hétfőtől vasárnapig tartó munkarend alapján foglalkoztatta a munkavállalókat. A munkavállalók pihenőnapja is bármely napra eshetett, a napi munkaidő is egyenlőtlenül alakult. A munkáltató a foglalkoztatáshoz négy havi munkaidőkeretet alkalmazott, kollektív szerződés nem volt hatályban. Megállapítást nyert, hogy 9 munkavállaló beosztás szerinti munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változott, a beosztott
11 munkanapok egyharmada esetében a napi munkaidő kezdete eltért, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés volt. A munkavállalóknak a 18-06 óráig tartó munkavégzésre harminc százalék műszakpótlék járt, azonban azt a munkáltató nem fizette meg. Fenti jogsértést a munkáltató a kitűzött határidőn belül orvosolta, a műszakpótlékot a munkavállalóknak az eljárás alatt kifizette. Megállapítást nyert továbbá, hogy a munkáltató 1 munkavállalót írásba foglalt munkaszerződés nélkül, szóbeli megállapodás alapján foglalkoztatott úszómester munkakörben. A foglalkoztatás bejelentése a munkaügyi ellenőrzést megelőzően teljesült, a munkaszerződés megkötésére azonban a munkaügyi ellenőrzést követően került sor. e) Feldolgozóipar A munkaügyi felügyelők ebben az ágazatban tartották az ellenőrzések 7 %-át (1 293 db). Az ágazatban tevékenykedő foglalkoztatók vonatkozásában összesen 1 604 intézkedést hoztak a munkaügyi felügyelőségek. A feldolgozóiparban idén a vizsgált időszakban 220 db munkaügyi bírság (34 785 000 Ft összegben) született. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából iparági sajátosságnak mondható, hogy a feltárt jogsértések az esetek számottevő részében nagyobb munkavállalói csoportot érintenek, de volt példa néhány főt érintő szabálytalanságra is. 2014. évben nagyobb létszámot érintően jellemzően a munkaidő nyilvántartására (hiányos nyilvántartás), illetve a munkabérre vonatkozó rendelkezések (pótlékokra, munkabér védelmére vonatkozó szabályok) megszegése fordult elő. A kisebb létszámot foglalkoztató üzemek esetében több alkalommal előfordult, hogy a hatóság egyáltalán nem, vagy csak nehézségek árán jutott be (zárt kapuk, kamera, kutyák, stb.) a munkavégzés helyére. Példa: Békés megyei felügyelőségre telefonon közérdekű bejelentés érkezett, mely szerint egy Békés megyei egyéni vállalkozó 15-20 főt bejelentés nélkül foglalkoztat. A munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak a bejelentett címen, ahol egy csarnok helységben 9 fő munkavállaló gépesített rendszer segítségével, hagymát válogatott és csomagolt. A munkavállalók a tanúnyilatkozatokat nehezen tették meg, volt, aki a nevét sem szerette volna megmondani. Az ellenőrzés közben a helyszínre érkezett a munkáltató is, akinek első kérdése volt, hogy bejelentésre mentek-e az eljáró felügyelők. Ezt leszámítva a munkáltató együttműködőnek bizonyult, nem vitatta a bejelentés nélküli foglalkoztatást. A munkáltató még aznap pótolta a munkavállalók bejelentését egyszerűsített foglalkoztatásban. Az ügyben munkaügyi bírság került kiszabásra.
f) Nyomozási és biztonsági tevékenység Az ellenőrzések 12 %-a (2 111 db) érintette a személy- és vagyonvédelmi ágazatot 2 007 db intézkedéssel. A lefolytatott vizsgálatokból 426 végződött munkaügyi bírsággal (94 595 000 Ft). A munkaügyi ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett az ágazatban jelen levő foglalkoztatók sokszor más munkaügyi rendelkezést sem tartanak be.
12 A nyomozás és biztonsági tevékenységet ellátó vállalkozások ellenőrzése továbbra is nehézkes. Sok az újonnan alakult cég, ahol az ügyvezető külföldi lakhellyel rendelkezik, megfigyelhető, hogy a legtöbb helyen a munkáltató személye két-háromhavonta változik, az iratkérések sokszor elmaradnak, a cég nehezen utolérhető. Az ágazat munkáltatóinak jelentős része – többnyire a vagyonvédelmi ágazat kis és középvállalkozásai - láthatóan nem is törekszik a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozza az ellenőrzéseket, ezáltal próbál a munkáltatói felelősség alól mentesülni. Gyakran előfordul az is, hogy az ellenőrzésekkor a munkáltató kiléte is kétséges, a meghallgatott munkavállalók nem tudják megnevezni a foglalkoztatójukat. Az utóbbi időszak ellenőrzési tapasztalatai szerint szinte teljesen megszűntek a végtelen hosszú alvállalkozói láncolatok és a munkavállalók jelentős részét munkaerő-kölcsönző cégek foglalkoztatják, azonban a munkáltatói jogokat a kölcsönvevő helyett általában a kölcsönbeadó gyakorolja, megtartva ezzel a korábban jellemző alvállalkozói jogviszony jelleget. Ennek keretében a kölcsönbeadó irányítja és ellenőrzi a munkavállalók munkavégzését és vezeti a munkaidő-nyilvántartást, sok esetben a munkavállalók előtt nem ismert a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő személye. Megállapítható, hogy a munkaerő-kölcsönzés nem a szabályozás céljának megfelelően zajlik, hanem csak egy szabálytalanul alkalmazott kényszermegoldás a korábbi alvállalkozói láncok leplezésére. Elmondható tehát, hogy az utóbbi időben ennek az ágazatnak az „ismertető jele” a jogellenes munkaerő-kölcsönzés. Az ellenőrzések sokszor fényt derítettek arra, hogy a kölcsönbeadók jogellenesen folytattak munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, a munkavállalók munkaszerződésében megjelölt nyilvántartásba vételi szám az illetékes munkaügyi központ tájékoztatása szerint nem is létezett. A munkaerő-kölcsönzők székhelye jellemzően budapesti vagy Pest megyei székhelyszolgáltatókhoz van bejegyezve, így gyakran elérhetetlenek a munkáltatók vezetői.
Mind a kölcsönbeadóknál, mind a kölcsönvevőknél többször előfordult az ellenőrzések során, hogy a hatósággal való együttműködés nem valósult meg, ezért gyakran csak a helyszíni ellenőrzések során beszerzett bizonyítékok alapján kerül sor a döntéshozatalra. A hatósággal együtt nem működő vállalkozások magas száma miatt ebben az ágazatban szükséges – a munkaügyi szankciókon túl - számos esetben eljárási bírságot is alkalmazni. A vagyonvédelem területén jellemző jogsértés, hogy a felek nem állapodnak meg készenléti jellegű munkakörök esetében hosszabb napi munkaidőben, illetve a beosztás szerinti 24 órás napi munkaidőről. Szabálytalanságok fedezhetők fel a szabadságok kiadásának és a napi, illetve heti pihenőidő szabályainak helytelen alkalmazása során. Gyakran nem valósult meg a rendkívüli munkavégzés és a munkaszüneti napon végzett munka díjazása. Tipikusan előforduló szabálytalanság, hogy a helyszíni ellenőrzéskor a munkaidő-nyilvántartás nem kerül bemutatásra, arra való hivatkozással, hogy azt a munkáltató diszpécsere vezeti telefonon történő bejelentkezést követően. Példa: Bejelentésre eljáró munkaügyi felügyelők helyszíni ellenőrzést tartottak egy Fejér megyei vasútállomáson, ahol személy-és vagyonőrök dolgoztak, munkaerőkölcsönzés keretében. A bejelentő és a munkatársai meghallgatása során bizonyítást nyert, hogy a munkavállalók sem a kölcsönbeadó, sem a kölcsönvevő munkáltatót nem ismerik, és 2-3 havonta más kölcsönbeadó cég foglalkoztatta a munkavállalókat. A munkavégzést egy olyan személy irányítja, ellenőrzi, aki munkáltatóként nem áll kapcsolatban a munkavállalókkal.
13 A vagyonőrök 12 órát dolgoztak nappal, illetve éjszaka. A ledolgozott munkaidőt nettó 410,- Ft-os órabérrel számolta el a munkáltató. Műszakpótlékot, túlórapótlékot nem fizetett a munkáltató. A bérjegyzéken minden hónapban feltűntették a kiadott szabadságok számát, ténylegesen azonban egyik munkavállaló sem volt szabadságon, mivel a munkáltató közölte, hogy szabadság, táppénz nincs. A munkavállalók részére a munkavégzés feltételeit sem biztosította a munkáltató a vasútállomás területén. Az ún. „mosó” területen dolgozó vagyonőröknek nem biztosítottak pihenőhelyet, hóban, fagyban, kánikulában is a szabad ég alatt voltak a 12 órás műszak alatt. Az illemhely, az öltöző kb. 500 méterre van a munkavégzési helytől, amit egyébként el sem hagyhattak, mivel a 12 órás műszak alatt csak egy fő vagyonőr teljesített szolgálatot. Munkaruhát, védőruhát sem biztosított a munkáltató az őrök számára. Mindezekre tekintettel munkaügyi hatóság a munkavédelmi hatóságnak is jelzéssel élt.
3.
Utóellenőrzés
Utóellenőrzés keretében elsősorban a jogviszony bejelentésére kötelező határozatok teljesítését vizsgálta a munkaügyi hatóság. Ha a munkáltató a határozati kötelezést nem teljesítette, a hatóság eljárási bírságot szabott ki. Az ellenőrzések során feltárt feketefoglalkoztatás legalizálását a munkáltatók a legtöbb esetben már az ellenőrzést követően, annak hatására még a határozat meghozatala előtt, az eljárás során megtették. Az utóellenőrzések során a jogerőre emelkedett, feketefoglalkoztatás tárgyában kiadmányozott döntések alapján 10 969 fő munkavállaló jogviszonyának rendezése volt vizsgálható, mely létszám 98 %-ának utóellenőrzésére került sor. A jogerőre emelkedett, feketefoglalkoztatás tárgyban kiadmányozott határozatok alapján 4 304 munkáltató volt vizsgálható utóellenőrzéssel, mely létszámból a foglalkoztatók 98 %-ának utóellenőrzése teljesült. A „feketefoglalkoztatással” kapcsolatos utóellenőrzés jelentősége azért kiemelkedő, mert a kötelezés végrehajtásával teljesül az ellenőrzés célja. A munkaügyi hatóság ezáltal tud hozzájárulni a legális adózó munkahelyek számának növeléséhez, a munkavállalók alapvető jogainak (biztosítotti jogviszony, tényleges szolgálati idő rögzítése, egyéb jogviszonyhoz kapcsolódó szabályok betartatása, stb.) védelméhez, valamint a tisztességes verseny érvényre juttatásához és a jogkövető vállalkozások versenyhátrányának csökkentéséhez. 4.
Társhatósági ellenőrzések
A társhatóságok közreműködésével 2014-ben 3 931 munkaügyi ellenőrzés zajlott, mely összesen közel 2500 ügyet jelent, az ellenőrzések 13 %-át. A legtöbb esetben a rendészeti szervek működtek közre. A munkaügyi hatóság a rendőrség segítségét rendszerint olyan munkáltatók vonatkozásában olyan munkavégzési helyszínek ellenőrzésénél kéri, ahol a hely jellege azt megkívánja, illetve ahol korábban a foglalkoztató
14 meghiúsította az ellenőrzést, vagy jelentős mértékben akadályozta azt. A 2014. évben a rendőrhatósággal közösen 1344 ellenőrzést folytattak le a munkaügyi hatóság képviselői. Sok esetben a társhatóságok felkérésére történik a közös ellenőrzés, azonban számos alkalommal a felügyelőségek kezdeményezik a társszervek részvételét. A munkaügyi hatóság a vizsgált időszakban az adó- és vámhatósággal, a fogyasztóvédelmi valamint a népegészségügyi szakigazgatási szervek közreműködésével összesen 721 db vizsgálatot folytatott le. Példa: A munkaügyi felügyelők a rendőrség felkérésére közös társhatósági ellenőrzést tartottak egy Baranya megyei halkereskedés munkaterületen. Az ellenőrzés során munkavégzés közben talált eladó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkát. A munkavállaló által bemutatott jelenléti ív, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás adatait tartalmazó nyilvántartás szerint az eljáró felügyelő megállapította, hogy a munkavállaló a jelenléti ív szerint munkát végzett, azonban a jogviszonyának bejelentése nem történt meg. A munkáltató a hiányosságot pótolta, a szabálytalanság miatt munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést tartalmazó határozat kiadására került sor. 5.
A közigazgatás szolgáltató jellegének érvényesülési formái
A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a munkaügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos állami irányítási feladatokat lát el, illetve részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában. A tapasztalatok szerint a munka világának szereplői a honlapon naponta akár több kérdést is feltesznek, melyekre adott válaszok ugyanott csoportosítva is megjelennek. A hatósághoz beérkező kérdések számát folyamatos növekedés jellemzi. Az idei évben összesen 860 db honlapos (a hatóság külső honlapján működtetett tájékoztatás/felvilágosítás menüpont használatával), valamint postai és e-mail útján érkezett kérdés került megválaszolásra. Emellett a szakigazgatási szervek munkaügyi felügyelőségei több mint 1600 ügyben adtak tájékoztatást az idei év januártól decemberig terjedő időszakában. A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei részére a szakmai irányító szerv által előírt negyedévenként legalább egy ízben megtartandó munkaügyi rendezvény („Nyílt nap”) szervezése kiemelt feladatként került meghatározásra, melyet a tapasztalatok szerint a felügyelőségek túlnyomó többsége minden negyedévben megtartott. A rendezvények egyes területi felügyelőségeken olyan formában kerültek megrendezésre, hogy azokon több szerv (kamarák, munkaügyi központok, alapítványok) is képviseltethette magát, így a munkavállalók és munkáltatók szélesebb körű tájékoztatási igényeit is ki lehetett elégíteni. A hatóságnak a tájékoztató tevékenység nyújtásával lehetősége van arra, hogy megismertesse az állampolgárokkal a hivatal munkáját és a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokat, megmutatva ezzel másik arcát a szolgáltató közigazgatás oldaláról is. A munkaügyi hatóság így a jogszerű foglalkoztatást két irányból is tudja támogatni, szolgálva ezzel mind a jogkövető munkáltatók, mind az általuk foglalkoztatott munkavállalók érdekeit. Amellett tehát, hogy a korábbiaknak megfelelően fellép a jogszerűtlenül foglalkoztatók ellen, csökkentve ezzel az indokolatlan versenyelőnyüket is, preventív módon lehetőséget ad a tájékozódásra mások mellett azoknak a munkáltatóknak is, akik szabályosan kívánnak eljárni.
