2012. évi I. törvény (Mt.) XI. Fejezet
A munka- és pihenőidő szabályai Előadó:
Dr. Végh Lajos
Fogalmak 86. §
Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, kezdettől befejezéséig tart
valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
Előkészítő/befejező tevékenység: minden a munkakörhöz kapcsolódó feladat, amit a munkavállaló szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
Fogalmak
Nem munkaidő: a munkaközi szünet, kiv. készenléti jellegű munkakör esetén a munkavégzés helyére történő és a visszautazás, Munkanap: a naptári nap, vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha kezdete/vége nem azonos naptári napra esik. Hét: a naptári hét, vagy a megszakítás nélküli 168 óra, ha kezdete/vége nem azonos naptári napra esik. Napi munkaidő: a felek, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő.
További fogalmak
Beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő.
Beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő.
Éjszakai munka: a 22 és 6 óra között teljesített munkavégzés. Függetlenül, hogy rendes v. rendkívüli munkaidőben történik.
Megszakítás nélküli munkarend 90. § Ha a munkáltató tevékenysége:
naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható. (nem tartozik ebbe a körbe a heti 40 órás egy műszakban dolgozó mv.)
Több műszakos: ha tartama hosszabb idő távlatában hetente eléri a 80 órát, Idényjellegű: ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Készenléti jellegű munkakör: ha hosszabb időszak figyelembevételével, a munkavállaló feladatainak jellege miatt a rendes munkaidő legalább 1/3-ban munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés az átlagosnál lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. (nincs tv-nyi előírás, a munkakört a fizikai, szellemi megterhelés jellemzi)
A napi munkaidő 92. § A teljes napi munkaidő napi 8 óra (általános) A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója. Tulajdonos a gazdasági társaság tagja, ha a szavazatok több mint 25 %-val rendelkezik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat. A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő)
A munkaidőkeret 93. §
A munkáltató a munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.
A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt: - a munkaidőkeret tartama, - a napi munkaidő és - az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni.
A munkaidőkeret tartama 94.§
A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban kell meghatározni és közzé kell tenni.
A munkaidőkeret tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét. A munkaidőkeret tartama legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét a) a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, valamint c) az idényjellegű tevékenység keretében, d) a készenléti jellegű, továbbá a e) 135. § (4) szerint foglalkoztatottak esetében.(közlekedés) Kollektív szerződés szerint legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
Elszámolás Mt. 95. § I.
a a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnik a munkaviszony: - az általános munkarend, - a napi munkaidő és - a teljesített munkaidő alapulvételével: el kell számolni a munkabérrel. A rendkívüli munkaidő szabályait kell alkalmazni:
Elszámolás Mt. 95. § II. az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amennyiben az előző eseteket tekintve a napi munkaidő szerint a munkavállaló többet dolgozott. az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amennyiben a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
A munkaidő-beosztás szabályai 96. § A munkaidő-beosztás szabályait (munkarendet) a munkáltató állapítja meg! Kötetlen a munkarend: (2014. 01. 01. változás!) ha a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére és a munka önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
A munkaidő-beosztás szabályai 97. §
A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidőbeosztás). A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban kell közölni. (előre nem látható körülmény esetén 4 nappal korábban módosíthat) Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
Elszámolási időszak 98. § A munkaidő egyenlőtlenül munkaidőkeret hiányában is beosztható az általános munkarend és a napi munkaidő alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkavállaló a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam alatt teljesíti.
Munkaidő-beosztás
A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - 4 óránál rövidebb nem lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12, heti munkaideje 48 óra,
készenléti jellegű munkakörben - a felek írásbeli megállapodása alapján -napi munkaideje legfeljebb 24, heti munkaideje 72 óra lehet.
A munkavállaló beosztás szerinti napi és heti munkaidejébe a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani!
Munkaidő-beosztás II.
A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén pedig a heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni. A munkáltató - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (Mt. 100.§) - a napi munkaidők között azonban legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.
Vasárnap, munkaszüneti nap
A munkáltató vagy a munkakör, akkor minősül rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
Vasárnap Rendes munkaidő:
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, de a munkavállaló csak, akkor osztható be vasárnapra, ha a munkáltató nem általános munkarendet alkalmaz vagy, ha a munkavállaló foglalkoztatása: b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott mv. i) kereskedelmi tevékenységet, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tev.
MUNKASZÜNETI NAP
) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, ) az idényjellegű, ) a megszakítás nélküli, ) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
Munkaszüneti napok 102. §
január 1., március 15., húsvéthétfő!, május 1., Pünkösdhétfő!, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap!!! Munkaszüneti napra rendes munkaidő csak az „előző” esetekben osztható be.
A munkaközi szünet 103. §
A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi vagy a rendkívüli munkaidő tartama a) a hat órát meghaladja, 20 perc, b) a kilenc órát meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
A felek megállapodása vagy a ksz. legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet biztosíthat.
A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően több részletben is (korlát: egybefüggő 20 perc)
Napi pihenőidő 104.§
Napi munka befejezése és következő napi kezdete között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani a) az osztott munkaidőben, b) a megszakítás nélküli, c) a több műszakos, d) az idényjellegű tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben
a munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő.
A heti pihenőnap 105. §
a munkavállalót hetenként 2 pihenőnap illeti meg, általános munkarend esetén: szombat, vasárnap. egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, de - a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve a munkavállaló számára 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. (kivétel a csak szombat-vasárnapi részmunkaidős foglalkoztatás) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalót vasárnapra rendes munkaidőben osztottak be, a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidőben már nem osztható be
A heti pihenőidő 106. §
A munkavállalót - a heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. A heti pihenőidőt havonta legalább 1 alkalommal vasárnapra kell beosztani. (1 kivétel, sz-v rmi fogl. mv.) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és 1 naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.
A rendkívüli munkaidő 107. §
a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
Munkaszüneti napi/éves rendkívüli munkaidő Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő csak: a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, veszély megelőzése, elhárítása Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. (ksz:300) Arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre részmunkaidőre jött létre.
Ügyelet és készenlét 110. §
A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül (TÚL!) rendelkezésre állásra kötelezhető.
A munkáltató meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet),
egyébként a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).
Ügyelet és készenlét 110. § 4 órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás
a) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá c) a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el.
Elrendelése
a munkavállaló kérésére írásban
A rendelkezésre állás tartamát legalább 1 héttel korábban, 1 hónapra előre közölni kell. ettől a munkáltató eltérhet (4 nap) Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, de ebbe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. (eltérés: ksz., mváll. javára)
A készenlét 112. §
Havi tartama nem haladhatja meg a 168 órát, melyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.
A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.
Különös rendelkezések
A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig, illetve gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermek 3 éves koráig, éjszakai munka nem rendelhető el. a munkaviszonyra von. szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a 8 órát nem haladhatja meg. A három csoportban egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulásával alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.
Fiatal munkavállaló 114. §
számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el
napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
legfeljebb 1 heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, 4 és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc munkaközi szünet, 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 45 perc munkaközi szünet, legalább 12 óra tartamú napi pihenőidő, heti 2 nap vagy heti 48 óra egybefüggő pihenőidő
A szabadság 115. § Csak a munkában töltött időre jár! Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja, a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség, a 3 hónapot meg nem haladó tényleges önkéntes tart. katonai szolg. teljesítés, a munkavégzés alóli mentesülés (orvosivizsgálat, véradás,
szoptatás, reprodukciós eljárás tartama, hozzátartozó halála, önk.tűzoltó)
Az alapszabadság 116. § Mértéke 20 munkanap, de a munkavállalónak 25. életévétől 1, 28. életévétől 2, 31. életévétől 3, 33. életévétől 4, 35. életévétől 5, 37. életévétől 6, 39. életévétől 7, 41. életévétől 8, 43. életévétől 9, 45. életévétől 10 munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság abban az évben jár először, amikor az adott életkort a munkavállaló eléri.
Gyermek után járó pótszabadság A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb 1 gyermeke után 2, 2 gyermeke után 4, 2-nél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár, amit először a születés évében, utoljára a 16. évében kell figyelembe venni, fogyatékos gyermekenként további 2 nap jár. Az apának gyermeke születése esetén, a második hónap végéig 5, ikrek esetén 7 munkanap pótszabadság jár, de ezt kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, ez a gyermek halva születésekor is jár.
További pótszabadságok
a fiatal munkavállalónak (utoljára a 18. évében) a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen napi legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak, A legalább 50 %-os egészségkárosodott munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár
ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár (megváltás)
a fél napot elérő töredéknap egésznek számít.
A szabadság kiadása 122. §
A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki és nem a munkavállaló veszi ki! évente 7 napot - a munkaviszony első 3 hónapját kivéve legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. (arányosítás) Az igényt legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartama, legalább évente egyszer az összefüggő 14 napot elérje. A kiadásának időpontját a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. Megváltani nem lehet (kivéve: mv. megszűnésekor).
A szabadság kiadása 123. §
a szabadságot esedékességének évében kell kiadni! ha a munkaviszony okt. 01. napján vagy azt követően kezdődik, a követő év március 31-ig adható ki, ha a munkavállalónál felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, az ok megszűnésétől 60 napon belül ki kell adni, Kiadottnak számít, ha megkezdi, de max. 5 nap átkerül a következő évbe.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekét, működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságkiadás közölt időpontját módosíthatja, a már megkezdett szabadságot megszakíthatja, ksz. esetén a szabadság 1/4 részét az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
a munkáltató - a felek megállapodása alapján - a szabadság (alap és korszerinti pót) 1/3 részét az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Munkáltató a módosítással okozott kárt köteles megtéríteni.
A szabadság kiadása
a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni - ennek hiányában: az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével.
A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló, a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.
Szülési szabadság 127. §
egybefüggő 24 hét ez annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esni, a koraszülött gondozás miatt igénybe nem vett szabadság részét a szülést követő egy évig igénybe lehet venni, a szülési szabadságot munkában töltött időnek kell tekinteni (nem kell számára biztosítani pl. utazási bérletet, de Erzsébet-utalványt igen!) A munkavállaló, gyermeke 3. életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amit kérése szerint kell kiadni.
Szülési szabadság megszűnése 129. §
Gyermek halvaszületése esetén, Ha a gyermek meghal a követő 15. napon, örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, Ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, 30 napot meghaladóan intézménybe került a követő napon. Gyermeke személyes gondozása érdekében fizetésnélküli szabadság jár a munkavállalónak, a Gyes folyósítása esetén gyermeke 10 éves koráig (tartósan beteg v. súlyosan fogyatékos) A munkavállaló hozzátartozójának tartós személyes ápolása érdekében 2 évre fizetés nélküli szabadság jár, továbbá a tényleges önkéntes katonai szolgálat idejére.
Nyilvántartás 134. § (1) A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. (2) a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. (3) Az a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bek-től eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
Nyilvántartás 134. §
(4) A munkáltató nyilvántartja: a) a hosszabb teljes munkaidőre b) a hosszabb napi/heti munkaidőre c) a munka- és pihenőidőre von. szabályoktól eltérő megállapodásokat.
Mt. 135. § (4) felek írásbeli megállapodása Belföldi/nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás, hajózás, polgári repülés területén foglalkoztatott munkavállaló tekintetében z általános beosztás szerinti napi munkaidőtől eltérhet. elek megállapodása: lusz 12 óra
