A MUNKA DÍJAZÁSA (MUNKABÉR)
I. A MUNKABÉR FUNKCIÓJA 1. Gazdasági funkció: a munkaviszonyban végzett munkáért járó ellenszolgáltatás 2. Szociális funkció: a munkavállaló megélhetésének biztosítása – A munkabér gazdasági eredményességtől függetlenül is jár – Kivételesen tényleges munkavégzés hiányában is jár – Felek szabad bérmegállapodása korlátozott pl. minimálbér, egyenlő bérezés elve.
II. ALAPVETŐ FOGALMAK
Munkaviszonnyal összefüggésben kapott / járó juttatások
Munkabér
Költségtérítés
Szociális – Kulturális juttatás
Ellenszolgáltatási jelleg hiánya
1. A MUNKABÉR FOGALMA • Mt. nem határozza meg, • 142/A.§ alkalmazásában: minden a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás. • Szakirodalom nem egységes,
2. A MUNKABÉR (JOGI) FOGALMA Munkabérnek minősül minden • a munkaviszonyra tekintettel • a munkáltatótól a munkavállalónak (jogszabály, kollektív szerződés, munkaszerződés, vagy a munkáltató elhatározása alapján) járó, • a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos, • vagyoni ellenszolgáltatás.
Minősítés • Nem a juttatás elnevezésének, hanem tényleges tartalmának van jelentősége • BH 2001/396: külföldi kiküldetés alapján a munkavállalónak járó jelentős összegű devizaellátmány munkabérnek minősült • BH 1997/50: a prémium munkabérnek minősül
3. BÉRRENDSZEREK, BÉRFORMÁK IDŐBÉR A munkában töltött idő egységére megállapított bér (pl. havibér, órabér).
TELJESÍTMÉNYBÉR A munkával elért teljesítmény alapján járó munkabér.
ALKALMAZOTT BÉRFORMA :
• Időbér, • Időbért helyettesítő teljesítménybér, • Kombinált bérforma.
ÚJ MT A munka díjazására vonatkozó szabályok újraszabályozása: – Egyszerűsítés – Növelni a felek megállapodásának szerepét: • MSZ: csak a munkavállaló javára térhet el, • KSZ-ben - tv-ben meghatározott kivétellel – a munkavállaló hátrányára is el lehet térni, • ÜM: munka díjazásával kapcsolatos kérdést nem szabályozhat.
III. TELJESÍTMÉNYBÉR
2. A teljesítménykövetelmény Meghatározása: a) Objektív mérés és számítás alapján b) Figyelemmel a telj.köv. rendes munkaidőben történő 100%-os teljesíthetőségére; c) Figyelemmel a munkavállaló által nem befolyásolható tényezőkre (munkavégzés, munkaszervezés, alkalmazott technika obj. körülményeire)- [garantált bér] d) Alkalmazása előtt a munkavállalóval közölni kell (írásban v. helyben szokásos módon) e) Vita esetén a bizonyítási teher a munkáltatót terheli.
3. A teljesítménykövetelmény • Törvényi vélelem [Mt. 143.§(1)]: Jogellenes a tel.köv. megállapítása, ha a naptári hónap átlagában az azonos telj.köv. hatálya alá tartozó munkavállalók a) legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett b) tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb. TELJESÍTMÉNYKIIGAZÍTÁS
4. Teljesítménybér - Minimálbér A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybértényezőket úgy kell megállapítani, hogy a – teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése és – a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje.
5. Garantált bér • Ha a telj.köv. teljesítése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása kötelező. • A garantált bér összege attól függ, hogy a munkavállaló tőle független okból milyen mértékű teljesítménytől és ahhoz tartozó bértől esik el. A garantált bér összege lehet alacsonyabb, mint a minimálbér [BH 1999/474].
BH 1999/474. • Betanított bádogos: 16 000 Ft/hó + 80 000 Ft/hó anyag és Áfa mentes bevétel elérése esetén 20% teljesítménybér. • ∑: 16 000 + 3200 = 19 200 Ft munkabér • 1997-ben a minimálbér: 17 000 Ft. Jogszerű volt a garantált bér megállapítása?
BH 1999/474. • A garantált bér összege: a munkavállaló képességeitől független, teljesítményét befolyásoló tényezőktől függ: – A munkaviszonybeli lekötöttsége mellett a munkavállaló a bevétel alakulására milyen hatást gyakorolhatott, – Önállóan járt-e el, – Objektíve teljesíthető volt-e a kikötött teljesítmény %.
ÚJ MT. • Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót kizárólag számára előre meghatározott teljesítmény-követelmény alapján illeti meg. • Garantált bér: – kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében kötelező garantált bér megállapítása, – garantált bér mértéke el kell, hogy érje legalább az alapbér felének megfelelő összeget.
IV. MUNKABÉR-ELEMEK
1. MUNKABÉR-ELEMEK 1. Személyi alapbér 2. Személyi alapbért helyettesítő teljesítménybér 3. Prémium 4. Jutalék 5. Jutalom 6. Bérpótlék(ok) 7. Átlagkereset, távolléti díj
1.1. SZEMÉLYI ALAPBÉR • Munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, • Időbér pl. órabér, napibér, havibér[MK 83], • Teljesítménybérezés alkalmazása esetén is ki kell kötni • Összege: teljes munkaidős foglalkoztatás esetén el kell érnie a mindenkori minimálbér összegét
1.3. PRÉMIUM • Fogalma: a munkáltató által meghatározott, a munkavégzéssel szükségképpen együtt nem járó feladat, többletteljesítmény elérése esetén fizetett munkabér. • Fajtái: fő- és mellékprémium, teljesítménytől függő v. azzal közvetlenül össze nem függő stb. • Feltétele: prémiumtűzés a munkáltató által, kivéve, ha a munkaszerződés tartalmazza • Részteljesítés
1.4. JUTALÉK • Fogalma: a munkavállaló százalékosan részesedik az általa közvetített v. megkötött ügyletek értékében, • Fajtái: tiszta jutalék v. kiegészítő jutalék, • Teljesítménybérre vonatkozó szabályok • BH 2001/5/246: biztosítási ügynök jutaléka
1.5. JUTALOM • Fogalma: A munkavállaló munkája utólagos elismeréseként v. meghatározott alkalomból (pl. karácsony, szolgálati jubileum stb.) a munkáltató által adható pénzbeli juttatás. • Nem munkabér, de egyes munkabérre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell rá, • Mérlegelési jogkörben adható juttatás - vö. Mt. 199. § (4) bek. • BH 1997/157
1.6. BÉRPÓTLÉK • Fogalma: a szokásostól eltérő, nehezebb munkavégzési körülményeket díjazzák • Fajtái: törvény alapján járó, felek megállapodása (MSZ, KSZ) alapján járó pótlékok • Alapja – személyi alapbér (eltérő megállapodás hiányában), EBH 2003/973. • Rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék beépítése a személyi alapbérbe tilos! (EBH 2002/788)
1.6.1. BÉRPÓTLÉKOK RENDSZERE PÓTLÉK NEVE
MUNKAVÉGZÉSI KÖRÜLMÉNY
Éjszakai pótlék
22:00 – 06:00 közötti munkavégzés
Műszakpótlék
Vasárnapi pótlék
Munkaszüneti napi pótlék
PÓTLÉK MÉRTÉKE (%BAN) 15 %
Többműszakos munkarend (Du: 14:00 – 22:00)
Du.: 15%
Éjszaka: 30%
Megszakítás nélküli munkarend
Du.: 20%
Éjszaka: 40%
Fősz.: három v. ennél több műszakos munkarendben v. pihenőnap összevonása esetén rendes munkaidőben.
50%
Havidíjas (heti, napidíjas) mv.
rendes munkabér
Teljesítménybér, óradíjas mv.
távolléti díj
1.6.2. RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGEZÉS DÍJAZÁSA RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS
DÍJAZÁS 50%-os bérpótlék, vagy
Rendes munkanapon egyenértékű szabadidő 100%-os bérpótlék, vagy Pihenőnapon 50%-os bérpótlék + másik pihenőnap
1.6.3. ÜGYELET ÉS KÉSZENLÉT DÍJAZÁSA Rendelkezésre állás
20 %-os bérpótlék
Munkavégzés
Rendkívüli munkavégzés díjazása
A munkáltató által meghatározott helyen történő rendelkezésre állás
40%-os bérpótlék
Ügyelet alatti munkavégzés
Rendkívüli munkavégzés díjazása
Készenlét
Ügyelet
1.7. TÁVOLLÉTI DÍJ • Távolléti díj fizetésének esetei: 1. Betegszabadság (Mt. 137.§): távolléti díj 70%ának megfelelő díjazás, 2. Igazolt távollétek: – Közérdekből (pl. á.polgári köt. teljesítése, kötelező véradás,) – Fontos magánérdekből (közeli hozzátartozó ápolása) – Pihenőidő (munkaszüneti nap, szabadság, szoptatási munkaidő-kedvezmény) miatt a munkavállaló akadályozva van a munkavégzésben.
1.8. ÁTLAGKERESET • Az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (ún. irányadó időszakra) kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga. • Irányadó időszak: az utolsó négy naptári negyedév. • Átlagkereset-fizetés esetei például: – A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalónak átlagkereset jár. – A munkavállalóval szemben érvényesíteni kívánt kártérítési összeg alapja az átlagkereset.
TÁVOLLÉTI DÍJ – ÁTLAGKERESET SZÁMÍTÁSA TÁVOLLÉTI DÍJ ELEMEI
ÁTLAGKERESET ALAPJA
Személyi alapbér
Munkavégzés esetén járó rendszeres bérpótlékok Rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék
Az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabér.
Új Mt. • Megszünteti az átlagkereset – távolléti díj kettőséget, helyette: távolléti díj • Műszakpótlék új szabályai: – du. 14:00 és 18:00 közötti munkavégzésért nem jár pótlék, – külön éjszakai pótlékra sem jogosult. 1992. évi Mt. Többműszakos munkarend
Új Mt.
Du: 14 – 22 óra Éjszaka: 22 – Többműszakos között 06 óra között munkarend 15 %
30 %
Du. 18 – reggel 06 óra között 30 %
2. ÁLLÁSIDŐRE JÁRÓ DÍJAZÁS 1992. évi Mt.
Új Mt. javaslat
Állásidő fogalma
Ha a mv. a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni.
Ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget. Kivétel: elháríthatatlan külső ok.
Díjazás
Személyi alapbér (+ esetleg bérpótlék)
Alapbér (+ esetleg bérpótlék)
3. MINIMÁLBÉR • Célja: a munkabér legalább egy minimális szociális szintet érjen el • Magyarország: a szakszervezetekkel és a érdekképviseleti szervekkel folyatott konzultációt követően a kormány rendeletben állapítja meg. [124/2008. (X.14.) AB határozat] • Mértékét: rendszeresen (évente) felülvizsgálják [337/2010 (XII.27.) Korm. rendelet] • Ún. garantált bérminimum
ÚJ MT. • A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően – a Kormány állapítja meg. • Minimálbér eltérítés: a Kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért állapíthat meg. • Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott mértéket el nem érő munkabérek vásárlóerejének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét és a béren kívüli juttatás ennek érdekében figyelembe vehető összegét - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően - rendeletben határozza meg.
V. A MUNKABÉR VÉDELME
1. A MUNKABÉR VÉDELMÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
1. 2. 3. 4.
A pénzben/forintban történő fizetés elve A munkabér kifizetésére vonatkozó szabályok A munkabérről való lemondás tilalma Természetbeni munkabér-fizetésre vonatkozó korlátok 5. A munkabérből történő levonás szabályai 6. Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése
2. TERMÉSZETBENI MUNKABÉR 1. Csak jogszabály vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján 2. Tárgya: • •
olyan árucikk v. szolgáltatás, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteit szolgálja Tilos: szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk
3. Mértéke: legfeljebb a pénzben kifejezhető munkabér 20%-a.
3. MUNKABÉRBŐL LEVONÁS • Csak három jogcímen: 1. Jogszabály 2. Végrehajtható bírósági v. hatósági határozat 3. A munkavállaló hozzájárulása alapján
• Mértéke (1994. évi LIII. törvény, Vht.): – Főszabály: legfeljebb a munkabér 33%-a, – Kivétel: legfeljebb a munkabér 50%-a (pl. tartásdíj, jogalap nélkül felvett munkabér).
• Levonás alól mentes munkabérrész: a munkabér mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő része.
4. JOGALAP NÉLKÜL KIFIZETETT MUNKABÉR VISSZAKÖVETELÉSE
• Jogérvényesítés: munkaügyi per v. közvetlen fizetési felszólítás útján. • Közvetlen jogérvényesítés: – Írásbeli felszólítás, – Főszabály: a kifizetéstől számított 60 napon belül (jogvesztő határidő), – Kivétel: elévülési időn belül, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt (pl. téves bérszámfejtéssel) maga idézte elő.
VI. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS JUTTATÁSOK
1. KÖLTSÉGTÉRÍTÉS • A munkáltató köteles megtéríteni a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során felmerült szükséges és indokolt költségeket, • A munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, csak előzetesen hozzájárulása esetén. • Különösen: – Belföldi kiküldetés költségei [278/2005. (XII.20) sz. korm. rendelet – Külföldi kiküldetés költségei [168/1995. (XII.27) korm. rend.] – Munkába járás költségei [39/2010. (II.26.) Korm. rend.]
2. SZOCIÁLIS - KULTURÁLIS JUTTATÁSOK • A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. • A támogatásokat, illetve ezek mértékét KSZ határozza meg. A munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat. • Munkaruha: Ha a munka a ruházat nagy mértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.
ÚJ MT. • A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. • Szociális juttatásokról az Mt. külön nem rendelkezik
Köszönöm a figyelmet!
