A Moszkva tér története és felújítása

A Moszkva tér története és felújítása TDK dolgozat

Készítették: Szatmári Zoltán és Váncsa Ildikó IV. évf. m˝uszaki informatikus hallgatók

Konzulens: Dr. Palasik Mária egyetemi docens Budapesti M˝uszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék

1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1. Budapest és a Moszkva tér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. A tér életét meghatározó tömegközlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3 3 3

2. A tér történelme 2.1. A régmúlt . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. A „gödör” . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. Pocsolyakorcsolyától a sportközpontig 2.4. A II. Világháború . . . . . . . . . . . 2.5. 1956 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.6. A Szent János kórház . . . . . . . . . 2.7. Postapalota . . . . . . . . . . . . . . 2.8. Névváltozások . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

5 5 5 5 6 6 6 7 9

3. Amir˝ol ma a tér híres: a „villamos-ringlispil” 3.1. A lóvasúttól a villamosig . . . . . . . . . 3.2. Az els˝o végállomások - átszálló központ . 3.3. „Teniszpályán villamosvégállomás” . . . 3.4. A metró megérkezése . . . . . . . . . . . 3.5. A ’90-es évekt˝ol napjainkig . . . . . . . . 3.6. Mai közlekedési lehet˝oségek . . . . . . . 3.6.1. Éjszakai járatok . . . . . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

10 10 10 12 14 14 14 15

4. A „hatos”, az „ötvennyolcas” 4.1. A körúti villamosok - a „négyes-hatos” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. A zugligeti és h˝uvösvölgyi vonalak - az 58-as járat . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. A várbusz - turistalátványosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

16 16 16 17

5. Aktuális állapotok, fejlesztések 5.1. A tér mai kinézete, avagy „Anyajegy a város arcán” 5.1.1. Az itt álló épületek . . . . . . . . . . . . . 5.1.2. A környez˝o utcák . . . . . . . . . . . . . . 5.1.3. Az itt megforduló emberek - „Emberpiac” . 5.2. Bevásárlóközpontok . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3. Kultúrális lehet˝oségek . . . . . . . . . . . . . . . 5.4. Amir˝ol eddig nem beszéltünk . . . . . . . . . . . . 5.5. A legújabb, a teret is érint˝o fejlesztések . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

18 18 18 19 19 20 20 20 22

6. A „zöld domb”, avagy a tér átépítésének hosszabb távú tervei 6.1. Zajterhelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2. Növényzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3. Légszennyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4. Forgalmi rend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

23 24 24 27 28

7. Összefoglalás

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

31

2

1. Bevezetés 1.1. Budapest és a Moszkva tér Budapest Európa legszebb f˝ovárosai közé tartozik. Számunkra talán a legszebb. Számos látnivaló, nevezetesség, híres utca, tér megtalálható itt, amit a turisták gyakorta látogatnak. Tereink általában szépen karbantartottak, igazi látványossággal szolgálnak, ellenben történetileg nem nyújtanak, vagy egyszer˝uen semmi érdekesség nem rejlik mögöttük. ˝ nem szép, ellenben kifejezetten hosszú, érdekes történelemmel A Moszkva tér teljesen más! O bír. Nem is beszélve arról, hogy közlekedésileg is fontos szerepet tölt be a város életében. A Bécsi kapu lábánál fekve már a középkorban itt haladt keresztül az országút, ma pedig a budai körút egyik meghatározó pontja a tér. A tér mai kinézete nem összeegyeztethet˝o egy modern nagyváros gondolatával. Körülnézve Európában, nem sok helyen találkozunk ilyen jelenséggel. Nem kérdés tehát, hogy a tér felújítása, közlekedési funkcióinak átgondolása nem t˝ur halasztást. Hol egykoron sportpályák, zöld területek helyezkedtek el, ma csupán beton, tömeg és villamosok tucatjainak látványa tárul a szemünk elé. A jöv˝oben európai színvonalú, modern közlekedési csomóponttal rendelkez˝o, ámde zölddel b˝ovelked˝o területté kell váljon a mai Moszkva tér. A kerületi önkormányzat kezdeményezésére, f˝ovárosi és állami támogatottságot kapott a projekt. Nem kis öner˝ob˝ol és komoly uniós forrásokból a jöv˝oben megújulhat a tér. Az utóbbi években készült tervek közül két jelent˝oset lehet kiemelni. Az egyik javaslat a tér beépítésér˝ol beszél, míg egy a civilek és környezetvéd˝ok által támogatott ötlet a zöld domb elnevezést kapta. Ennek a lényege a század közepén elhordott várhegy lábának „feltöltése” és zöld területté alakítása. A domb alatti szinten helyezkedne el egy olyan korszer˝u átszálló csomópont, ami optimális megoldást nyújtana a forgalom lebonyolítására, míg a felszín parkosítva lenne. De vajon a teret használó mindennapi ember számára melyik tervezet lenne megfelel˝o? Melyik terv, milyen el˝onyökkel és hátrányokkal bír és miért nem történt még meg a 30 éve tervezett felújítás?

Látványkép - 1950 1

1.2. A tér életét meghatározó tömegközlekedés Budapest tömegközlekedése európai színvonalú, ha ezt nem is vesszük mindig észre. Amint meg kell neveznünk nagyobb közlekedési csomópontokat, akkor a Móricz Zsigmond körtér, Bosnyák tér, ˝ Vezér tere mellett a Moszkva tér is kötelez˝oen szerepel a sorban. A f˝ovárosi közlekedés gerincét Ors a metróvonalak, a körúti villamosok és 7-es buszok vonala alkotja. Ez utóbbit hívatott felváltani az épül˝o 4-es metró. 1

Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html

3

A Moszkva tér ezen szempontból központi helyen fekszik. Itt helyezkedik el a 4-es és 6-os villamosok végállomása és keresztülhalad az M2 is. Szoros villamoskapcsolata van Buda másik forgalmas terével, a Móricz Zsigmond körtérrel is a 6, 18 és 61-es villamosokon keresztül. A téren buszvégállommás is helyet kapott, így az ide befutó járatokkal az északi és észak-nyugati peremterületek fel˝ol érkez˝o utasok itt szállnak át a városközpont fele vezet˝o útjukon. A turisták szempontjából is jelent˝os szereppel bír, hiszen innen indulnak azon járatok, melyek felvisznek a Budai hegyekbe. Nem volt ez mindig így. A tér helyén egykor téglagyár, sportlétesítmények és piac is állt. Ma betonon, tömegen és villamosokon kívül nem sok mindent tudunk itt megfigyelni. Lássuk ennek a ma nem oly megnyer˝o térnek az annál színesebb, érdekesebb történetét!

Látványterv 2 2

˝ Forrás: MU-HELY Rt. Moszkva tér M˝uleírási tanulmány

4

2. A tér történelme „Ide, a király vadászkastélyához lovagolt ki a török császár 1526. szeptember 7-én a füstben fuldokló, ég˝o Budáról. Két nap múlva a hadjárati naplóba megint feljegyezték: a szultán kíséretével a „király vadászó helyére lovagolt”. Ezt a majdani második kerületet a török történetíró paradicsomi gyönyör˝uség˝unek látta.” 3 [1] A második kerület ad otthont ma a Moszkva térnek, a budapesti tömegközlekedés egyik gócpontjának. Az egykor f˝uvel és fákkal borított és néhány úttal ellátott terület mára betonrengeteggé n˝otte ki magát. Ennek az átalakulásnak a rövid történetér˝ol lesz szó ebben a fejezetben.

2.1. A régmúlt A középkorban a hely, amelyen a tér ma fekszik nem tartozott a lakott területek közé, kívül esett a városfalon. A fal Margit körút felé es˝o szakaszának egy része ma is felszíni m˝uemlékként áll a Széna téren, hisz a térre nyílt egykor az egyik városkapu. A terület azonban nem maradt parlagon, mivel egy már korábban is használt kereskedelni útvonal a Fillér utca mentén haladt és több középkori út is keresztezte itt egymást. A tér környékén számos régészeti leletet tártak fel, ilyen például egy római kori n˝oi téglasír, melyet a Fillér utca és a Káplár utca sarkánál találtak a XX. század els˝o felében.

2.2. A „gödör” A török hódoltságot követ˝oen agyagbánya és téglaéget˝o létesült a téren Buda újjáépítését el˝osegítve. A téglagyár a Christen család birtokában volt. Az agyagbánya 1686-tól megközelít˝oleg az 1870-80-as évekig m˝uködött. A terület jelent˝osen mélyült ebben az id˝oben, a gúnynevét pedig a bánya által kialakított mélyedésr˝ol kapta. Ez az id˝oszak jelent˝os a tér és környékének mai arculatát tekintve. A korszakban alakult ki a környez˝o utcahálózat nyomvonala. Számos a teret körülvev˝o utca középkori eredet˝u. Ilyenek például a Retek utca, a Szilágyi Erzsébet fasor vagy a Vérmez˝o utca. A felsorolás itt ugyan véget ér, de még koránt sem teljes.

2.3. Pocsolyakorcsolyától a sportközpontig A tér id˝ovel visszakerült a F˝ováros tulajdonába. Lassan egyre több ember látogatott ki a térre, méghozzá sportolási célból. A gödrökben felgyülemlett és megfagyott víz ugyanis remek korcsolyázási lehet˝oséggel szolgált az odalátogatóknak. Több, mint száz évvel ezel˝ott, 1895-98 között a 8-10 méter mély gödröket feltöltötték, arra törekedve, hogy minél jobban megfeleljenek a sportolási és szabadid˝os tevékenységek számára. Els˝osorban korcsolyapályák létesültek. A tér népszer˝usége megnövekedett, amikor a 125 éve alakult BBTE 4 kezdte el bérelni a területet. 5 Jelent˝ os fejlesztéseket vittek véghez. Id˝oközben a vizet leeresztve fokozatosan elkezdtek áttérni a nyári sportokra, ilyen volt péládul a tenisz. Emellett azonban megalakult a Budai Korcsolyázó Egylet is. Az egyre nagyobb látogatottságnak köszönhet˝oen jelent˝os fejlesztésbe kezdtek. Az Egylet bérleti szerz˝odését 1911-ben 40 évvel meghosszabbították. Ezt követ˝oen tervbe került egy új, korszer˝u, kétszintes klubház megépítése. A kiírt tervpályázatra 22 pályam˝u érkezett be, majd a nyertes végül Sándy Gyula lett. A klubház vasbetonházas szerkezetként meg is épült. „Az épületben helyezték el a választmányi, az elnöki, az igazgatói és az orvosi szobákat, a pénztárt, a b˝ovíthet˝o nagytermeket (melyeket összejövetelek és táncmulatságok megtartására használtak), a meleged˝o- és 3

Antall Péter : A II. kerület: a természet és a történelem ölelkezésében Budapesti-Budai Torna Egyesület 5 Nyáron teniszpályák, télen pedig korcsolyapályák várták a sportolni vágyókat. 4

5

csatolótermet. A helyiségeket gázradiátorokkal szerelték fel, az emeletsorok és a sportpálya világítótesteit központi kapcsolótábláról m˝uködtették. Az építmény kivitelezése Sch˝omer Ferenc épít˝omester, a vasbetonmunkák szakszer˝u elkészítése Biehm János érdeme volt.”6 [3] Továbbá létesült a téren még egy 400m-es futópálya, valamint egy korcsolyapálya. A tér alsó részét nem betonozták le, teret engedve ezzel a különféle nyári sportoknak. A teret a második világháború el˝ott rendezték át. Ennek f˝o oka volt a tömegközlekedés egyre nagyobb ütem˝u fejl˝odése. A térre egyre több villamos futott be, így kezdett kialakulni a tér közlekedési csomópont jellege. A BBTE-t a Pasaréti útra helyezték át. A világháborút követ˝oen a sportegyesületet megsz˝untették. A Pasaréti úti pályát és létesítményeit a Vasas kapta meg.

2.4. A II. Világháború A II. világháborúban a pusztítás a Széll Kálmán teret és a közvetlen szomszédságában fekv˝o Széna teret sem kímélte. Nem egy véres harcnak voltak színterei! Budapest szerepét Hitler jelent˝osnek ítélte meg abban az id˝oben, amikor az oroszok elérték az országot és ezen álláspontja mell˝ol akkor sem tágított, mikor a magyar-német er˝ok már nem tudták tartani a várost az orosz túler˝ovel szemben. Ennek következtében Budapest a véd˝ok kitörése után kerülhetett orosz kézre, amely rengeteg magyar és német áldozatot követelt. A német vezetés végül Hitler parancsaival ellentétesen cselekedve rohant és küldte embereit a halálba. A kitörés tervezett kiindulópontja a Széll Kálmán tér volt. A tervek felborultak, azonban a tér így is számos ember - legyen az katona vagy civil - menekülési útvonalának kiindulópontjául szolgált és még több ember élete ért itt véget.

2.5. 1956 A II. világháborúval azonban nem zárultak még le a véres események, ugyanis elérkezett 1956. A forradalom idején a Széna tér képezte az egyik legjelent˝osebb ellenálló csoport állomáshelyét. Itt f˝oleg fiatalok, tanulók alkották a frontot. Kapcsolatban álltak még néhány szomszédos ellenálló csoporttal is, például a várbeliekkel, vagy a pasarétiekkel. A Margit híd budai hídf˝oje szolgált kiindulópontul, majd ezt követ˝oen szervezték meg a Széna térre az ellenállást október 26-án és 27én. Barikádok felállítására is sor került, ehhez a Déli pályaudvarról toltak át vagonokat. A csoport azonban nem kapott teljes támogatást, a Bem laktanya tisztjei rá akarták bírni o˝ ket a tér feladására és a fegyverletételre, sikertelenül. A szovjet csapatok el is foglalták a teret október 28-án hajnalban, azonban nem maradt sokáig a kezükön. Végül november 4-én vonultak be a szovjet tankok, ekkor a teret már 1400-an próbálták megtartani, de sikertelenül. Néhány kisebb csoport ezt követ˝oen máshol még folytatta a harcot. Miután a forradalmat visszaszorították a Széna téren harcolók jó része külföldön keresett menedéket. Akik nem mentek el, azok közül tizennégyet kivégeztek, sokakat pedig börtönbe zártak.

2.6. A Szent János kórház A kórház a Moszkva tér szomszédságában üzemelt több, mint háromszáz éven át, egészen 1898ig. Az Új Szent János kórházat 1898. augusztus 3-án, ünnepélyes keretek közt nyitották meg a mai helyén7 . A régi kórház a mai Mártirok útja és Hattyú utca szögletében helyezkedett el. A kezdetekkor a kórházak, mint szegényházak üzemeltek, tehet˝osebb emberek adományaiból tartották fenn magukat. Nem volt ez másképp a Szent János kórházzal sem. A kórház és szegényház fogalma összemosódott és ez nem változott egészen az orvostudomány jelent˝osebb fejl˝odéséig. A kórház eleinte f˝oleg fert˝oz˝o 6

Moszkva tér - helytörténeti kiadvány A kórház jelenlegi címe 1125 Budapest, Diós árok 1-3. A kórház részben anyagi okok miatt költözött ide, mivel területen lev˝o sz˝ol˝ot˝okék elpusztulását követ˝oen a telek ára jelent˝osen esett. A Moszkva térr˝ol a 18-as és 56-os villamos visz most oda, illetve számtalan busznak van ott megállóhelye 7

6

betegeket látott el, akiknek otthoni kezelésére nem volt mód. Kés˝obb alakultak ki az egyes gyógyító egységek. A XVIII. században a kórház vélhet˝oen 12 ággyal üzemelt. 1739-ben kitört ismét a pestis járvány, mely nagyon sok áldozatot követelt többek közt Budán is. Ekkor emeltek egy kisebb kápolnát a kórház telkének sarkára. Ezt követ˝oen 1777-ben Mária Terézia rendeletére a Nagyszombati Egyetemet Budára helyezték. Ennek jelent˝osége abban is rejlett, hogy az orvostanoncok a kórházban tanulhatták a gyógyítás mesterségét. A kórháznak ekkortájt nem volt saját orvosa. A kórház épületének állapota a XVIII. század végére jelent˝osen leromlott. 1799-ben a helytartótanács új kórház épület tervezésére kérte fel a várost. Az alapkövet 1819. október l6-án József nádor és neje Mária Dorottya helyezte el. 1820. szeptember 14-re, 11 hónap alatt átalakították a kórházat, amelyet polgári városi kórházként emlegettek. 1821-ben 173 beteg kezelésér˝ol szólnak a feljegyzések, amelyb˝ol 100 gyógyultan távozott. A kórház továbbra is Budai Városi Kórház néven ismert. A Szent János kórház elnevezésr˝ol el˝oször 1840-ben készült feljegyzés. Mire az 1848-49-es szabadságharc elérkezett a kórház már saját m˝ut˝ovel rendelkezett. 1872-t˝ol a városegyesítést követ˝oen a kórház saját igazgatót kapott. Hamarosan a befogadóképessége is n˝ott, mivel kitört a kolerajárvány, melynek következtében az ágylétszám 100-ról 200-ra n˝ott, a betegeket 20 kórteremben 6 orvos látta el. Hamarosan azonban Buda lakossága olyan mértékben kezdett el n˝oni, hogy szükségét látták egy új, korszer˝ubb és nagyobb kórház létesítésének. Ezt azonban már nem ezen a helyen képzelték el. Az új kórház hamar átvette a régi szerepét. A régi épület a második világháborúig szegényházként m˝uködött tovább, de a Vár ostroma alatt rommá l˝otték az épületet. Ma egy emléktábla és az épület egyik falának maradványai emlékeztetnek az egykoron itt üzemel˝o kórházra.

2.7. Postapalota Az els˝o világháborút követ˝oen a Postának sok jelent˝os épülete veszett el. Ez megemelte a már régóta tervezett központi, igazgatósági épületre való igény jelent˝oségét. Továbbá egyre nagyobb szükség mutatkozott egy távbeszél˝o központ kialakítására is Budán. A tervezésre pályázatot írtak ki, többek között azzal a céllal, hogy az akkortájt munkanélküli építészeknek munkát adjanak. Ezt alátámasztva 147 pályázat érkezett be. Ezek közül egy m˝uegyetemi tanár, Sándy Gyula m˝uépítész munkája nyert. A kivitelezés során is követték az alapelveket és megpróbáltak minél több belföldi vállalatot és munkaer˝ot bevonni az építkezésbe.

7

A Postapalota épülete 8 A munkálatokra jellemz˝o volt a takarékosság, mivel külföldi hitelekb˝ol tudták fedezni a költségeket. Ennek megfelel˝oen csupán két képz˝om˝uvészeti alkotás díszítette az épületet. Az országcímert angyallal ábrázoló mozaikot Nádler Róbert m˝uegyetemi tanár készítette, a Várfok utcai épületsarok szobrászati kiképzésére pedig Bory Jen˝o Földgömb cím˝u alkotása szolgált. Ezen alkotások ma már nem láthatóak, mivel a második világháború során megsemmisültek.

Az átadás 9 A „Krisztina” távbeszél˝o központ is itt kapott kezdetben helyet, a f˝oközpontba 1928. április 28-án 2440, május 12-én 2550 (összesen 4990) el˝ofizet˝ot kapcsoltak be. 8 9

Forrás: www.postamuzeum.hu Forrás: www.postamuzeum.hu

8

A gépterem 10 Az épület jelent˝os sérüléseket szenvedett a második világháború során. A távbeszél˝o központ szinte teljesen megsemmisült. Az épületet hamar helyreállították. Néhány éve felújították és ma is postai teend˝oket lát el. A távbeszél˝o központ már nem itt található, de az épület így is szép, érdekes és hasznos pontja a térnek.

2.8. Névváltozások A tér els˝o hivatalos nevét 1929. április 4-én kapta, ekkor vált bel˝ole Széll Kálmán tér.11 A mai végleges nevét pedig 1951. november 9-én nyerte el. A tér nevével azonban nem mindenki elégedett. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség 2002-ben a néhai miniszterelnökr˝ol, Antall Józsefr˝ol szerette volna elnevezni a teret. Akkor aláírásgy˝ujtést szerveztek. Most az 1956-os forradalom évfordulójának alkalmával a magát röviden X-nek nevez˝o szervezet újra a tér átnevezéséért küzd, internetes szavazás segítségével. Hat alternatíva közül lehet választani, köztük a jelenlegi név megtartása is szerepel. Továbbá lehet˝oség nyílik a korábban már felvetett Antall József tér, valamint az Ötvenhatosok tere, az Ifjú mártírok tere, Mindszenty József tér és a régi Széll Kálmán tér elnevezés megszavazására. A szervezet elképzeléseinek egyik különlegessége, hogy amennyiben a tér megtartaná a jelenlegi nevét, akkor azt cirill bet˝ukkel is ki kellene írni az utcanévtáblára. 10 11

Forrás: www.postamuzeum.hu A köznyelvben ”Széllkalefnek”, majd szimplán ”Kalefnek” becézték.

9

3. Amir˝ol ma a tér híres: a „villamos-ringlispil” Ma mindenkinek a szemében a tér neve a tömegközlekedéssel fonódik össze, de nem volt ez mindig így! Alig 60 éve vált ilyen jelleg˝u tömegközlekedési csomóponttá, korábban a békés sportpályák hangulata övezte. A korai járatok mind elkerülték, vagy elhaladtak mellette, de a tér nem számított meghatározónak a Budai oldalon.

3.1. A lóvasúttól a villamosig A terület a XIX. század második felében már rendelkezett tömegközlekedési kapcsolatokkal. Els˝oként a Zugligetbe és Budakeszire tartó omnibuszok haladtak át a téren. Nem sokkal kés˝obb, 1869ben, pedig az újonan épített zugligeti lóvasút nyomvonala is érintette a teret, miközben az egyre felkapottabbá váló kirándulóhelyre szállította az utasokat. A turisztikai forgalomra épült vasút hatalmas hétvégi forgalmat tudhatott magáénak, így nem is csoda, hogy a fenntartó BKVT 12 1896-ban villamosította a vonalat. Ezen járatok lettek az els˝ok a terület tömegközlekedésében. A kezdeti vonalakon ma már nem azok a járatok közlekednek, de a vonalak, irányok a tér mai állapotában is meghatározóak, s˝ot mondhatjuk, hogy teljes mértékben meg is maradtak. Ez természetesen köszönhet˝o a tér földrajzi és a város adottságainak is. A századfordulóra lassan, de biztosan kezdtek felgyorsulni az események a tér körül. 1898. július 2-án a bels˝o-budai körúti villamos is befutott a térre, hiszen ekkor indult meg a Déli Pályaudvar és Szilágyi Erzsébet fasor közötti villamosközelekedés. Ezen villamosok akkoriban nem a ma is ismert nyomvonalon, az „alagúton” át érkeztek, hanem a Postapalota el˝ott elhaladva a Krisztina körúton közelítették meg a területet. A tér déli részén ekkoriban még sportpályák voltak, a közlekedés kizárólag az északi szegletbe szorult. Egy évvel kés˝obb, 1899-ben megindult a h˝uvösvölgyi szárnyvonal is. Ez a vonal azóta is fennáll, s˝ot kell˝oen népszer˝u a budapestiek körében. Nem beszélünk itt másról, mint a mai 56-os villamosokról! 1912-ben készült el a Krisztina körutat és Margit körutat összeköt˝o sínpálya, akkoriban még csak ipari, vasúti forgalomra szánva. Ez a szakasz része lett a „Jobbparti körvasút” 13 néven elhíresült ipari vonalnak, melyen a Grünwald és Társa Szeszgyár illetve a Déli pályaudvar között közlekedtek teherszállító szerelvények.

3.2. Az els˝o végállomások - átszálló központ Az 1910-es évek második felében kapott a tér végállomás szerepet. Ekkoriban a BKVT úgy döntött, hogy a Zugligetbe és a H˝uvösvölgybe közleked˝o járatok innen indulnak, nem pedig az egész várost bejárva haladnak tovább a küls˝o területek felé. Ennek érdekében megépült az els˝o hurokvágány a téren, amin az akkoriban még csupán egy vezet˝oállással bíró villamosok meg tudtak fordulni. Ezzel kialakult az átszállóközpont jellege a helynek, ami a mai napig töretlen. 12 13

Budai Közúti Vaspálya Társaság http://hampage.hu/kozlekedes/gazgyar/index.html#jobbpartikorvasut

10

A hurokvágány 14 Járatok érkeztek a Krisztina körút fel˝ol, a Szilágyi Erzsébet fasor fel˝ol és a Margit körút fel˝ol is. Ekkor a Margit körút a Bem József térrel volt kapcsolatban, és innen haladtak tovább a villamosok a Margit híd vagy pedig a rakpart irányába, nem pedig a mai nyomvonalon. A járatok közül kiemelhet˝oek az akkoriban körjáratban közleked˝o 33-35-ös villamosjáratok, melyek a Városliget, Erzsébet híd, Bem József tér, Margit körút fel˝ol érkezve a Krisztina körút, Attila út nyomvonalon haladtak tovább. A zugligeti 81-es (58) és a h˝uvösvölgyi 83-as (56) pedig a téren fordult vissza.

1910-es életkép 15 A huszas évek végén, bár még csak átmen˝o forgalomban, de itt közlekedett már a négyes villamos is. A Boráros térr˝ol indulva, a Nagykörút, Margit híd, Bem József téren át a Margit körút fel˝ol érkezett és a Szilágyi Erzsébet fasoron távozott és az „új” Szent János kórházig közlekedett. Áthaladt a téren a 49-es járat is, mely akkoriban még a hosszú vonalán közlekedett. A Kelenföldi Pályaudvarról indulva a mai vonalon végighaladva a Bajcsi-Zsilinszki út, Nyugati Pályaudvar, Nagykörút fel˝ol érkezve haladt a Déli Pályaudvar felé. Hasonlóan érdekes, hogy akkoriban még közlekedett egy 44-es járat az Állatkert, Erzsébet híd, Szépilona vonalon, illetve egy 61-es járat a Népliget, Üll˝oi út, Kiskörút, Nyugati pályaudvar, Margit körút, „új” Szent János kórház viszonylatban. Egy mai budapesti polgárnak ezen járatok már furcsának hatnak, hiszen mai viszonylatban a BKV törekszik rövidebb, célirányos járatokat létrehozni és inkább átszállással megoldani a városon való áthaladást. Ekkoriban a f˝ovárosi tömegközlekedés nagy részéért a BSzKRt 16 volt a felel˝os. A BKV csak 1969-ben alakult meg. A BSzKRt építészeti stílusa egészen a 70-es évekbeli metróépítésig megfigyelhet˝o a téren. 14

Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html 16 Budapest Székesf˝ovárosi Közlekedési Részvénytársaság 15

11

A BSzKRt-jelleg˝u beállók 17 Ha körülnéztünk volna, akkor a téret még ekkoriban is a sportpályák uralták. A tömegközlekedési kapcsolatok mind a tér északi csücskében helyezkedtek el, vagy pedig a tér peremén végighaladva hagyták el azt.

3.3. „Teniszpályán villamosvégállomás” Az id˝o múlásával a tér külseje folyamatosan megváltozott. A tér felett szép lassan a közlekedés átvette a hatalmat. A sportlétesítményeket elnyomva, lassan az egész teret betöltötte. 1938-ban épült meg az „alagút”, akkoriban még csak hadi célokra, csak vasúti közlekedésre, hiszen a fels˝ovezetéket sem építették ki. 1940-ben a BSzKRt kezdett nagyszabású beruházást a téren, melynek keretében megépült a nagy tömegközlekedési csomópont.

Térkép a század közepér˝ol 18 A 81 és 83-as járatok hurka köré megépítették a „nagy” hurokvágányt, melyben az összes ideérkez˝o villamos meg tudott fordulni. Szintén ekkor épült meg a Várfok utcához vezet˝o vasbeton gyalogos felüljáró. 1941-ben lett átadva a tömegközlekedési csomópont a téren, ezzel sz˝unt meg végleg a Krisztina körút és Szilágyi Erzsébet fasor közti villamosközlekedés. 17 18

Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html

12

Bárhonnan - bárhova 19 A Világháborús harcok után a tér rendje hamar helyreállt, és a korábbi állapotban üzemelt tovább. A tér neve 1951-ben változott Moszkva térré. Az 50-es évek elején már itt járt a hatos villamos, igaz csak a Boráros térig közlekedett. Megindultak a mai 59 és 61-es járatok el˝odei is. A 60-as években megkapták a mai számozásukat az 56 és 58-as vonalak és a hatos immáron a Móricz Zsigmond körtérig közlekedett. Ekkoriban már szép számmal közlekedtek buszok is a városban. Ebb˝ol a tér sem maradhatott ki. A nyugati csücsökben és a Várfok utcában helyezkedtek el a buszmegállók, akárcsak manapság. 19

Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html

13

1970-es életkép, buszmegállók 20

3.4. A metró megérkezése A 70-es évek elején érkezett el a tér történetének egyik fordulópontja, mikor 72-ben megnyílt a metró ezen szakasza. Az itt elhelyezked˝o villamosvégállomásokhoz még egy, városi viszonylatban fontos vonal csatlakozott, ezzel is er˝osítve a tér átmen˝o forgalmát. A metró megépítése sajnos elnyomott néhány villamosvonalat. A járatok eleinte ritkított id˝oközzel közlekedtek, majd meg is sz˝untek, lévén párhuzamosak voltak a metróval21 . Érdekesség továbbá, hogy a tér közepén álló otromba metróépület felhúzásakor semmilyen építési engedéllyel nem rendelkeztek. A metrófeljáró épülete azonban a mai napig ott áll, eltakarhatatlan vonásaival rontja a tér amúgy sem kellemes összképét.

3.5. A ’90-es évekt˝ol napjainkig A legutolsó átalakítás a tér villamos forgalmának életében a kilencvenes évek elején történt. Idáig a szép hosszú szerelvényekkel közleked˝o 4-es és a 6-os körbejárta a teret, de ekkor végleg megsz˝untették a „nagy” hurokvágányt. Nem volt rá szükség, hiszen már korszer˝u kétirányú szerelvények közlekedtek a téren. A 4-es és 6-os fejvégállomást kapott, ugyanúgy, mint az 59-es és 61-es. A 18as villamos a hegy lábánál halad tovább, míg az 56-os pedig sokak szerint feleslegesen kapott egy kisebb hurkot.

3.6. Mai közlekedési lehet˝oségek Ezzel az átépítéssel szépen el is értünk az aktuális helyzethez. Ez is immár 15 éve változatlan, több tízezren megfordunak itt naponta és használják annak hibáival és el˝onyeivel együtt a teret. Az 20

Forrás: http://hampage.hu/kozlekedes/moszkvater.html Két járat sz˝unt meg a metró elindítását követ˝oen. Az egyik a 44-es volt, amely a Moszkva tér - Rákospatak útvonalon közlekedett, a másik pedig a 63-as, amely a Nagyvárad tér - Szent János kórház vonalon haladt. 21

14

évek folyamán a tér közlekedése folyamatosan b˝ovült, a város lakossága szintúgy gyarapodott. A tér tömegvonzó erejét elveszítette, hiszen korábban kórház és piac volt itt. Ma csupán transzferként használja rengeteg ember. Nem is szabad csodálkozni, hiszen Budapest legfontosabb tömegközlekedési nyomvonalai találkoznak itt. A körúti villamosok, a metró, a budai „körúton” közleked˝o 61-es villamos, a budai rakparton járó 18-as, és a küls˝obb területek felé igyekv˝o villamosok az 56-os és 59-es is nagyrészt innen indulnak. A Déli Pályaudvar közelsége már az 50-es években meghatározta a környéken a forgalmat és még most is szoros szálak f˝uzik a térhez. A Déli Pályaudvar felé három, négy villamos és a metró is közlekedik. A turisták és kirándulók számára a tér átszállójellege szintén megmaradt. Hiszen innen indul a h˝uvösvölgyi vonal, ami elvisz a fogaskerek˝uhöz, illetve a Várbusz is, ami egy egyszer˝u feljutási lehet˝oség a Várba. 3.6.1. Éjszakai járatok Érdemes egy-két szót szólni az éjszakai viszonylatokról is. Manapság ha éjszakai járatokról beszélünk, akkor az mindenképpen buszt jelent, de ez nem volt mindig így. Pont a Moszkva térr˝ol indult a 49É jelzés˝u villamos, ami 1996-ig közlekedett Budapest éjszakai utcáin. A villamos normál viszonylata a mai, Kelenföld - Deák Ferenc tér, de éjszakánként a Kelenföld - Moszkva tér nyomvonalon haladt át. Az átalakítások után már csak a 6É jelzés˝u busz maradt, ami éjszakánként a körúton haladt és érintette a teret. 2 éve azonban újabb reformok következtek be a város éjszakai vonalain, és létrejöttek a 900-as buszok. A legfontosabb járat a 906, ami a 6É-t hivatott felváltani, de a térr˝ol ma már több irányba indulnak éjszakai buszok.

15

4. A „hatos”, az „ötvennyolcas” A város története folyamán a villamosok és buszok fontos szerepet töltenek be az emberek életében. A szép kis sárga vonatokat nincs olyan ember, aki ne szeretné. Ragaszkodhatunk egy típushoz, de akár egy szép történettel bíró vonalhoz is. Ezért lehetséges az, hogy némely, hajdanán vagy akár még ma is közleked˝o járathoz szép emlékek, történetek, legendák f˝uz˝odnek. Kiemelném a tér történetének ilyen jelent˝oséggel bíró, a feledés homályába nem merül˝o járatait és azok rövid történetét!

4.1. A körúti villamosok - a „négyes-hatos” Budapest talán leghíresebb villamosai a körúti villamosok. Az utazóközönség, csak úgy emlegeti o˝ ket, hogy a „négyes-hatos”, vagy a „hatos”. Sokan nem is tudják, hogy Európa legforgalmasabb villamosvonaláról van szó. Naponta több tízezer embert szállít mindkét irányba. Ez a vonal egyike az els˝o villamosvonalaknak a városban. Kezdetben még egy rövid szakaszán járt csak a „hatos” de az évek folyamán a pálya hosszabbodott, b˝ovült, majd nemsokára már Budára is átnyúlt, mind a Margit-hídon, mind pedig az újonan épült Pet˝ofi-hídon. A teret érint˝o villamosok eleinte csak a Boráros térig közlekedtek, majd pedig a hatos végállomása átkerült a Móricz Zsigmond körtérre. Ezzel egyid˝oben egy 6A jelzés˝u villamos is közlekedett, ami a Pet˝ofi-híd budai hídf˝ojénél fordult vissza útjáról22 . A 90-es évek elejére ez is megsz˝unt, és a négyes és a hatos villamosok a ma is ismert viszonylataikon közlekednek. A körúti villamosok, mint fentebb szó volt róla, ma a város legfontosabb vonalát adják.

Az egykori UV szerelvény a hatos vonalán 23

4.2. A zugligeti és huvösvölgyi ˝ vonalak - az 58-as járat A vonal története 1869-ben kezd˝odött egy lóvasúttal, mely a Zugligeti kirándulóhelyre szállította a budapesti polgárokat. A századfordulón villamosították, majd meghoszabbították és ezzel kialakult a végleges vonal. A zugligeti vonal eleinte 43-as jelzéssel futott, majd 81-esre keresztelték és végül a sokak által ismert és nem felejtett 58-as villamos közlekedett rajta. A villamos 1976 óta már nem közlekedik, de az itt él˝ok azóta is siratják a sárga kocsikat. Most a 158-as busz jár arrafele. Az id˝o vasfoga felemésztette a síneket. 22 23

A villamos a hídnál található körvágányon fordult vissza. Ennek a huroknak ma már nyoma sem látható a hídf˝onél. Forrás: http://veke.hu

16

Az 58-as villamos ma 24

4.3. A várbusz - turistalátványosság Ha a várost turistaszemmel nézzük, akkor a budai Vár az egyik legfontosabb látnivaló. A kis takaros busz „Várbusz” jelzéssel a Moszkva térr˝ol indulva felvezet a Várba, érintve annak minden fontosabb pontját, így a turisták és kirándulók számára ideális lehet˝oség. 24

Saját fénykép

17

5. Aktuális állapotok, fejlesztések 5.1. A tér mai kinézete, avagy „Anyajegy a város arcán” A Moszkva tér a Nagykörút mentén fekszik, ezzel szerepe eléggé fontossá válik. Tekintettel arra, hogy a Budai Nagykörút mentén a nagyvárosias zárt kialakítás nem jött létre és sok helyen a beépítés a jöv˝oben sem lesz lehetséges, vagy nem célszer˝u, így a fejlesztés három csomópontra öszpontosul. Ezen csomópontok a Móricz Zsigmond körtér/Skála Áruház környezete, a Mom térsége, valamint a Moszkva tér/Széna tér térsége. A Moszkva térnek minden adottsága megvan, ami egy városrész központ kialakulásához kell, eddig ez a folyamat mégsem zajlott le. Holott a tér számos f˝o közlekedési út csomópontját alkotja. Ilyenek például a Margit körút, a Krisztina körút, valamint a Szilágyi Erzsébet fasor. A tér ma mint tömegközlekedési csomópont ismert. Többek között a 2-es metró, a BKV, számos busz és villamos járata található itt és emellett a VOLÁNBUSZ számos járatának végállomásául is szolgál. Ezen felül kereskedelmi és szórakoztató bevásárlóközpont létesült a tér közvetlen szomszédságában. 5.1.1. Az itt álló épületek A tér maga egy nagyon jellegzetes épületnek ad otthont, amely a Legyez˝o elnevezést kapta, a legyez˝ore hasonlító tet˝oszerkezete révén. Ebben az épületben található a metrófeljáró, valamint néhány butik és egy nemrég kialakított látványpékség. A téren található még néhány bódé, legf˝oképp büfé jelleggel. A tér környezetét tekintve elmondható, hogy, ha valaki építész szemmel nézi, eléggé kevert képet mutat, amellyel kiemelkedik a budapesti kavalkádból. Az építészeti egységesség hiányát még tovább fokozza a hegyvidékies és sík területek keveredése. A különböz˝o építészeti stílusok közül fellelhet˝o itt többek között az eklektikus és szecessziós stílus is. Az eklektikára a különböz˝o stílusok kevertsége a jellemz˝o. Azonban nem csak azok hangulatát tükrözi, a megjelen˝o formák teljesen korh˝uek, tökéletes másolatra törekszenek. A XIX. század is megjelenik benne. A faragott k˝o helyett például a vakolattal játszanak. A stílust továbbá a téralakítás is elárulja.

Egy eklektikus épület 25 A szecesszióra már más a jellemz˝o. Maga a szó elvonulást jelent, azaz a stílus megpróbál szakítani a hagyományokkal. El˝otérbe kerülnek a díszít˝oelemek, azonban nem a korábbi stílusok mintájára. Használják például a növénymotívumokat, de nem törekszenek a növényzet h˝u ábrázolására, inkább csak ihletet merítenek bel˝olük a hajlított, íves vonalakhoz. Az építészeket jellemezte, hogy minden 25

˝ Forrás: MU-HELY Rt: Moszkva tér M˝uleírás

18

áron újat akartak hozni. A magyar építészetre például sokszor volt jellemz˝o, hogy a népm˝uvészeti motívumokból merített ihletet.

Egy szecessziós épület 26 5.1.2. A környez˝o utcák A fent említett stílusok közül a mai utcaképben legf˝oképp az eklektika a meghatározó. A telekszerkezet szinte teljes egészében az 1870-es években megalkotott szabályozást tükrözi. A teret körülvev˝o tömbök ekkor szabályozott telkei a kés˝obbiekben egységes zártsoros jelleggel épültek be. Ám elmondható a teret határoló utcaképr˝ol, hogy ennek az egységes beépítésnek az ellenére is elég jelent˝os különbségeket mutat. Erre egy nagyon jó példát adnak a Retek utca mentén található tömbök. Hiába a közel azonos telekszélesség, ennek ellenére a háztömbök eltér˝o homlokzatmagassága, a homlokzatok eltér˝o megformálása következtében egy szinte vibráló utcakép jött létre.

Utcakép, vibráló homlokzatokkal

27

5.1.3. Az itt megforduló emberek - „Emberpiac” A téren rengeteg ember megfordul nap, mint nap. Sokan itt laknak és mégtöbben csak átutazóban járnak erre. A tér a tömegközlekedési jellegnek köszönhet˝oen nagyon nagy forgalomnak ad otthont. A reggeli és délutáni csúcsok itt is fellelhet˝oek, amikor az emberek munkába indulnak, avagy onnan mennek éppen haza. Hasonlóan sokan fordulnak meg itt a bevásárlóközpontok és a Millenáris Központ révén is. 26 27

˝ Forrás: MU-HELY Rt: Moszkva tér M˝uleírás ˝ Forrás: MU-HELY Rt: Moszkva tér M˝uleírás

19

Az embertömeg a téren 28

5.2. Bevásárlóközpontok A téren álló metróállomás épületében több kisebb-nagyobb üzlet található. A 70-es, 80-as években a nagy átmen˝o utasforgalom miatt kiváló hely volt ez a keresked˝ok számára. Az id˝ok múlásával azonban az épület állaga romlott, felújításra sem id˝o, sem pénz nem jutott. Ez a változás negatívan hatott a kereskedelemre is. A 90-es évek közepén sorra nyíltak meg a nagy bevásárlóközpontok, melyek szerte a városban elnyomták a környékbeli kisboltokat. Erre a sorsra jutottak a téren álló üzletek is, miután a tért˝ol karnyújtásnyira megnyílt a Mammut üzletközpont. Ma már gyorséttermeken és péksütemény árusokon kívül nemsok minden található itt. A jöv˝obeni felújítások hozhatnak ezen a téren változást.

5.3. Kultúrális lehet˝oségek A tér közelében található a Millenáris Park. A Park régi, m˝uemléki gyárcsarnokok átalakításával jött létre, amelyért 2004-ben Europa Nostra Díjat kapott. A Jöv˝o Háza Központ bemutatja mind Budapest, mind akár egész Európa kulturális értékeit. A Park összterülete 35000 négyzetméter, melyb˝ol 3000 négyzetméteren mesterséges tavak kerültek kialakításra. A tavak mellett igen nagy a zöldfelületek aránya is, amely az idelátogatók számára különféle alternatív sportolási lehet˝oségekkel, pihenési lehet˝oséggel, valamint számos kültéri programmal szolgál. A számos csarnok pedig még több kiállításnak, koncertnek és egyéb kulturális rendezvénynek ad otthont évr˝ol-évre.

5.4. Amir˝ol eddig nem beszéltünk A tér sok olyan ismertet˝ojegyet hordoz, amely más tereknél is megtalálható, mégsem mondható teljesen átlagosnak. A téren található egy óra, amely most is épp úgy, mint régen közkedvelt találkozóhelyként szolgál. A városban ilyen óra még a Móricz Zsigmond körtéren és a Nyugati Pályaudvaron található. Remélhet˝oleg a Moszkva téren a felújítás után is meglesz ez a pont, amit szinte bárki magyarázat nélkül megtalál. 28

Saját fénykép

20

Az óra 29 Egy másik ismertet˝ojegy az itt található számtalan galamb. Néhányan etetik o˝ ket, néhányan észre sem veszik o˝ ket, mások nem szeretik a jelenlétüket. Néha ijeszt˝o, amikor nagy csapatokban útnakindulnak a rézs˝ufalról, vagy a tér közepén álló szobortól és az emberek között cikázva vágnak át a téren. Budapest számos pontjára jellemz˝oek még a galambpopulációk. Hasonlóan nagy számban találhatóak például a Ferenciek terén is.

Galambok 30 A tér további érdekessége, hogy egy film kapta róla a címét. A Moszkva tér cím˝u film els˝o és utolsó jelenete is a téren játszódik. A tér az állandóságot jelképezi a filmben, hiszen az id˝o csak múlik, viszont a tér mit sem változott az elmúlt évtizedekben. A film a fiatalokról szól. A fiatalokról, a nyolcvanas évekr˝ol, a rendszerváltásról, ahogy eddig még sosem láttuk. A négy f˝oszerepl˝o srác a Moszkva térr˝ol indul a házibulikra, mivel akkortájt még nem voltak olyan helyek, ahova a fiatalok szórakozni mehettek volna. A találkozóhelyük természetesen a fent már említett óra. Török Ferenc rendez˝o visszaemlékezései ezek. A filmszemlén (2001) elnyerte a legjobb els˝ofilmnek járó díjat és a közönségdíjat, Pápai Erzsi pedig megkapta a legjobb epizódalakítás díját. 29 30

Saját fénykép Saját fénykép

21

5.5. A legújabb, a teret is érint˝o fejlesztések 2004. nyarán a BKV megkezdte a 2-es metró pályarekonstrukcióját, melynek keretében az állomások is megszépültek. Így kapott új arculatot a Blaha Lujza tér, és a Kossuth tér, majd 2005-ben a Batthyány tér, az Astoria és a Keleti Pályaudvar. A 2006-os évben a metró nyugati szakasza kerül felújításra, a Moszkva tér is új burkolatot kap. Az állomások felújítása során a 2-es metró új arculatot öltött, korszer˝u, Európa színvonalú utastájékoztató feliratokkal és világos színvilággal, akár a prágai vagy berlini metróvonalak. A felszíni rendezés is várat magára, de a ronda „legyez˝o” ahogy sokan emlegetik, megmarad a téren. Csak apróbb javításokat és állagmeg˝orzést hajtanak végre rajta, mondván, közeleg a tér teljes felújítása. A teret érint˝o másik vonal, a körúti villamosforgalom is változik, megújul. A nyár folyamán a Nyugati Pályaudvar - Moszkva tér szakasz felújításra került, míg a vonal teljes hosszán korszer˝usítették a járdaszigeteket, megállókat. Mindezeket az új alacsonypadlós, korszer˝u Combino villamosok érkezése indokolta. Az els˝o két szerelvény már márciusban megérkezett és amint a híradásokban akkoriban hallhattuk megkezdték a próbafutásukat a magyar pályákon. A magyar szabályozás szerint 6000 km megtétele után kaphat engedélyt utasszállításra a járm˝u. Tavasszal ez a próbajárat lezajlott, és nyáron már az új szerelvények szállították az utasokat31 . 31

Sajnálatos módon nyár óta fény derült a Combino villamosok számos hibájára és többször ki kellett o˝ ket venni a forgalomból. Jelenleg a régi villamosok mellett Combinok is szállítják az utasokat a négyes-hatos vonalán.

22

6. A „zöld domb”, avagy a tér átépítésének hosszabb távú tervei A Moszkva tér felújítása hosszú évek óta várat magára. A tér átépítésének igénye 1964 óta napirenden van, a 90-es évek elején is csupán csak leaszfaltoztak néhány villamospályát. Ezid˝o alatt szinte semmilyen korszer˝usítés nem történt, mondván, majd lesz egy teljeskör˝u felújítás nemsokára. Az évek alatt a tér állapota annyira leromlott, hogy ma már nem lehet sokáig halogatni. Idén március közepén újra felröppentek hírek a felújításról, pályázatokról. Ezeket írhatjuk a közelg˝o választások számlájára, de remélhet˝oleg ez alkalommal ebb˝ol lesz is végre valami. Európai Uniós forrásokból merítve korszer˝u rendezési terv alapján megszépülhet a környék. A mai állapotában a régi szocialista id˝oket idéz˝o betondzsungel helyére egy korszer˝u közlekedési csomópont, zöld terület, kulturális és szórakoztatási központ épülhet. Néhány évvel ezel˝ott felröppent egy civil kezdeményezés, melynek értelmében a körúti és a 61-es vonal összevonásával egy „körvillamos” jött volna létre a városban. Több európai nagyvárosban megtalálható ilyen jelleg˝u tömegközlekedési pálya, Bécsben a Ringen, vagy akár említhetjük a Londoni Circle Line metróvonalat is. Képzeljük csak el, hogy átszállás nélkül utazhatnánk körbe a városban! Sajnos a tervezet egyre távolabb kerül a megvalósulástól, hiszen a Móricz Zsigmond körtér átépítésével megsz˝unt a 6-os és a 61-es szakasz közötti kapcsolat, s˝ot a Moszkva tér rendezési terveiben is hasonló figyelhet˝o meg. A városvezetésnek nem szándéka ilyen jelleg˝u vonal kiépítése, pedig mind közlekedésügyileg, mind pedig jellegét tekintve egy ígéretes kezdeményezés lett volna. Bízzunk benne, hogy a jöv˝oben valamikor meg is valósulhat. Egy másik elképzelés volt a fogaskerek˝u bevezetése a térre. A Városmajor végállomás helyett a térig közleked˝o vonat komoly vonzer˝ot képviselt volna a turisták szemében. Egy Moszkva tért˝ol kiágazó metróvonal építésének terve azonban az ilyen irányú fejlesztéseket a háttérbe tolta. A tér átépítésére folyamatosan készülnek pályázatok, tervek, látványképek az önkormányzat megbízásából. Az utóbbi években beadott pályam˝uvek közül 2 jelent˝oset lehet kiemelni. Az „A” javaslat a tér beépítésér˝ol beszél, miszerint bevásárlóközpont épülne a térre és ezzel együtt valósulna meg a teljeskör˝u felújítás32 . A civilek és környezetvéd˝ok azonban a másik, „B” terv mellett voksolnak, ami „zöld domb”-ként vált ismertté. Ennek a koncepciónak a lényege a téglagyár idején elbontott várhegy lábának „feltöltése” és zöld területté alakítása. A feltöltés nem szó szerint értend˝o, hanem egy úgynevezett zöld hártya kerülne a térre, és a domb alatt kapnának helyet a tömegközlekedési viszonylatok. A föld alá lenne süllyesztve a villamosvonal, a metrófeljáró egy szinttel mélyebben érne ki a felszínre, és így a küls˝o szemlél˝o számára megsz˝unne az „átszálló csomópont” látványa. Jelen állás szerint az önkormányzat is a zöld füves megoldást valósítaná meg, de ez még csupán egy rendezési terv. El kell végezni rengeteg tanulmányt, kiírni pályázatot látványtervekre, építési tervekre, engedélyeztetési tervekre és csak ezután következhet a tér átépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás. Legoptimistább számítások szerint is úgy 2010-13 körül valósulhat csupán meg, köszönhet˝oen a politikai huzavonának és egyéb el˝oírásoknak. Addig sajnos a leny˝ugöz˝o látványtervek, elképzelések az asztalfiókban maradnak. Egy ilyen forgalommal, történettel bíró tér átépítése nem olyan egyszer˝u feladat. Rengeteg szempont van, amit figyelembe kell venni. Sok hatástanulmány készült vagy készül folyamatosan. Vizsgálják a környezeti hatásokat, a zajártalmat, statikai lehet˝oségeket, közlekedésügyi megfontolásokat és még a hagyományokat sem szabad szem el˝ol téveszteni. Mir˝ol is van pontosan szó? Az átépítés a tér egészét érinti, kezdve a metróállomástól, a sarkon lakó kisemberig. Az egész tér új arculatot kapna, n˝one a zöld területek aránya és elt˝unne a szem el˝ol a tömegközlekedési jelleg. Az átépítés másik leghangsúlyosabb területe azért természetesen a közlekedés átszervezése és az arculat megváltoztatása lenne. A metróállomás és a körúti villamosforgalom végállomás jellege megtartandó, a 18, 61 és 56-es villamosok összevonásra, átszervezésre kerülnének és áthaladó jelleggel érintenék a teret. A közúti közlekedés is korszer˝ubb irányvonalat kaphatna. A 32

A terv gazdasági szempontból sem állja meg teljesen a helyét a közelben lév˝o, immáron két, többszintes épülettel rendlekze˝o Mammut bevásárlóközpont miatt. A téren hasonló építése csak konkurenciát jelentene.

23

tér kialakítása során a következ˝o szempontokat mérlegelték.

6.1. Zajterhelés A városban nem a tér a legkellemesebb lakóövezet. A hatalmas zajterhelés miatt szinte alkalmatlan él˝ohelynek. Nappal a villamosok, a buszok és az autók nagyon zajosak, de a közúti forgalom éjjel sem csökken jelent˝osebb mértékben. Az átépítés célja a zajterhelés csökkentése. Jelenleg elmondható, hogy a tér szinte egész térségében meghaladja a határértéket az átlagszennyezés. A f˝o zajforrások a téren áthaladó számos f˝oút, valamint a busz- és villamos végállomások és megállók. A távlati tervek kitérnek a várható zajterhelés kiszámítására is. Ennek az eredménye azonban nem túl bíztató. Az átalakítások és a forgalom rendezés nem eredményez radikális változásokat, az értékek szinte változatlanok, egyedül a Várfok utcában tapasztalható némi zajszint csökkenés, de még így sem esik a határérték alá. Ennek megfelel˝oen további intézkedéseket kell tenni a zajszint csökkentése érdekében. A Margit körút, Krisztina körút és a Moszkva tér térségében a lakófunkció megsz˝untetését helyezik kilátásba, helyette zajvédelmet kevésbé igényl˝o létesítményeket képzelnek el, mint például vendéglátási, vagy kereskedelmi funkciókat ellátó épületeket. A megmaradó lakóépületekre egy „ablak program” elindítását javasolják, mely passzív védelmet nyújtana. Ezáltal a lakóépületek belsejében lehetne zajszint csökkenést elérni. A f˝outak mentén lakóépületek létesítése nem megengedhet˝o. Irodaépületek is csak megfelel˝o tájolással és zajvédelemmel ellátva hozhatók létre.

6.2. Növényzet A Moszkva téren elengedhetetlen a jelenlegi növényzet helyreállítása, valamint arányának a növelése. A növények telepítésére külön el˝oírások vannak, amelyeknek meg kell felelni. Többek között, ha fák kivágására kerül sor, gondoskodni kell azok pótlásáról. Erre lehet˝oség nyílik a szomszédos utcákban való telepítéssel, valamint a meglév˝o fasorok felújításával. A zöldterületeken történ˝o építkezések során az építési engedélyben meghatározott módon kell eljárni. A telepítésre kerül˝o fafajok kiválasztása alkalmával a várost˝ur˝o, valamint a környezetszennyezést elvisel˝o fafajokat kell el˝onyben részesíteni. A közterületi utak mentén történ˝o fásítás esetén odafigyelve az utak két oldala mentén lev˝o közm˝uvesítésre, 10 méteres közöket hagyva, közepes méret˝u lombkoronát nevel˝o fajtákkal kell elvégezni a telepítést, figyelembevéve a t˝uzvédelmi el˝oírásokat. Azokon a területeken, ahol a végleges kialakítást el˝ozetes térrendezés el˝ozi meg, ott gondoskodni kell arról, hogy a telepített fák évekkel kés˝obb is átültethet˝ok legyenek. Ennek a megvalósításához nagyméret˝u acél, vagy nagy teherbírású m˝uanyag ültet˝okosarakat kell használni, az ültetés el˝ott ezeket a földbe kell süllyeszteni. A Moszkva tér esetében a zöld hártya kialakítását követ˝oen különös gondot kell fordítani annak karbantartására is. A ferde vagy hullámos felület˝u térplasztikák kertészeti fenntartásáról egész évben gondoskodni kell. Szükség van automata öntöz˝orendszer kialakítására is. Emellett gondoskodni kell a f˝u rendszeres nyírásáról és az esetleges tápanyagutánpótlásról is. A növényzet érdekében ügyelni kell a téli id˝oszakokban, hogy a térburkolatok fagymentesítése során használt anyagok ne tegyenek kárt a növényzetben. Az úgynevezett ”zöld domb” kialakítása külön eljárást igényel, a részletes kialakításhoz ugyanis építészeti tervpályázatot kell kiírni. Ezen felül számos dolgot kell figyelembe venni. A szerkezet zárófödéme feletti talajt könny˝u, semleges ph érték˝u, jó vízháztartással bíró, speciális term˝oközeg alkotja majd, minimum 1 méter vastagságban. A födém anyagának ellent kell állnia a növények

24

gyökérzetének. A növényeket szintén úgy kell megválasztani, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a kialakított környezethez. A Moszkva tér jelenlegi állapota a növényzet szempontjából eléggé siralmasnak mondható. A terület a természetes domborzat alapján tipikus hegylábi terület. A mostani néhol jelent˝os szintkülönbségek mesterségesen kialakítottak, köszönhet˝oen például az 1800-as évek végén itt m˝uködött agyagbányáknak. A térségre alapvet˝oen a városias táj jelleg jellemz˝o. A területen igen nagyarányú a beépítés, ennek köszönhet˝oen a zöld területeknek kevés hely jut, ma az arányuk a 10%-ot sem éri el. A terület természetes vízelvezet˝oje az Ördögárok, ma már szinte szennyvízcsatornává avanzsált át. A budai bels˝o kerületek szell˝ozését biztosító folyosó a Szilágyi Erzsébet fasor mentén halad. Normál esetben a Budai-hegyek fel˝ol friss leveg˝o áramlik a f˝ovárosba. Ez azonban egyre kevésbé valósul meg a nagy forgalom miatt. Így ugyanis a beáramló leveg˝o már szennyezetten éri el a bels˝o területeket, emellett a hegyoldali területek fokozatos beépülése egyre inkább megakadályozza a leveg˝o szabad áramlását. Ez, illetve a Moszkva téren összpontosuló, szintén nem elhanyagolható forgalom a növényzetet is megviseli. Honos növénytakaró már szinte sehol sem található. A betelepített növények zömér˝ol id˝oközben kiderült, hogy kevésbé, vagy egyáltalán nem bírják a szennyezés okozta megterhelést. Ennek következtében a meglév˝o növényzet megritkult, pótlásra pedig nem mindenütt került sor.

Rézs˝ufal 33 A jelenlegi zöld felületeken a következ˝o fajok találhatóak meg. A tér meredek rézs˝u-falait részben spontán megtelepedés útján akácok, k˝orisek és a juharfélék közül f˝oleg a zöld juhar borítja. A tér közvetlen környezetében fellelhet˝oek még kúszó borókafélék, tiszafák, valamint a Margit körút mentén jobbára felújított állapotban ostorfák találhatóak a régi japán akácok helyén. A Szilágyi Erzsébet fasoron vadgesztenyefák találhatóak 34 , míg a Krisztina körútnál a régi, tönkrement fákat a Margit körúthoz hasonlóan ostorfákkal pótolják, de azok sem eléggé ellenállóak a különféle szennyezéseknek és a parkolások okozta károknak. 33

Saját fénykép Ezek a fák védettek, így nem tervezhet˝o olyan átalakítás, mely során a fák károsodhatnak, vagy kivágásuk válna szükségessé. 34

25

Növényzet 35 A jelenlegi helyzeten kívánnak most változtatni. Két javaslat is készült erre. Mivel a Moszkva tér jöv˝obeni kialakítása során sok tömegközlekedési eszköz a föld alá kerül, így a felszínen lehet˝oség nyílik nagyobb zöldfelületek kialakítására. Az I. ütem elnevezés˝u javaslat a téren lezajló felszíni rendezésr˝ol szól. Ennek során a téren a burkolatok terén megn˝o a zöld területek aránya. Azonban a tér komolyabb átalakulásáról itt még nincs szó. A tervezett állapot elnevezést kapott rendezési terv már a tér nagyobb szabású megváltozásával számol. Kialakul egy jelent˝osebb zöld felület, melyet a zöld hártya létrehozásával érnek el, mely kialakulása során egyes villamosok a föld alá kerülnének. Az autós forgalomban is változást terveznek, a téren kör irányú forgalom jönne létre, melyhez szükség van egyes területek esetleges övezeti átsorolására. Az I. ütem különös hangsúlyt fektet a jelenleg meglév˝o zöld felületek, védett növények meg˝orzésére, valamint az ezekben fellép˝o hiányosságok pótlására, a beteg egyedek cseréjére. A tér területének jobb kihasználtságára törekszenek. Nagy hangsúlyt fektetnek a metrófeljáró környékére, valamint a 4-6 villamosok és az 56-os villamos fordulójának térségére. A tér észak-nyugati részén új buszvégállomás alakul ki, ezzel is lehet˝oséget adva a tér zöld felületek tekintetében jobb elrendezésére. Lehet˝oség nyílik dekoratív növényzet telepítésére, mely jelent˝osen megnövelné a tér vonzerejét. Itt kerül sor a térség fátlan, de fásítható utcaszakaszainak fásítására, valamint a meglév˝o fasorok frissítésére. A regenerálás során figyelembe kell venni a meglév˝o növényzetet és az ott lév˝o fafajtákkal kell a pótlást elvégezni. A téren kialakuló zöld felületek növényzetének kiválasztása során el˝onyben részesíti a gyors növés˝u, ám látványos fajtákat. A tér további átalakításának során az itt kialakított növényzet sem maradhat meg, ezért f˝oleg olcsó, ám látványos fajták kerülnek majd elültetésre. A térburkolatok megválasztásáról is esik szó a javaslatban. Eszerint ügyelni kell arra, hogy anyagában megfelel˝oen tartós, igényes, csúszás és balesetveszélyt megel˝oz˝o legyen. A tervezett állapot elnevezést kapott rendezési javaslat a tér komolyabb átalakításáról számol be. A téren egy zöld domb kialakítására kerül sor a tervek szerint. Ennek a szintje alá kerül számos villamosvonal egy szakasza, valamint a metrófeljáró. A Moszkva teret a Széna térrel egy aluljárórendszer kötné össze, amelyen a metróból a Széna térre lehet majd feljutni. Ennek következtében szüségessé válik a Széna tér rendezése is. Az itt található autóbusz végállomás a Varsányi Irén utcában kapna 35

Saját fénykép

26

helyet, így lehet˝oség nyílik a tér zöld felületeinek további növelésére. További zöld területek kialakítására is szép számmal kerülne sor. Ennek el˝osegítésére a Postapalota keleti részén egy mélygarázs kerül kialakításra, mely 150 gépkocsinak jelentene parkolóhelyet. A felszínen ezt a területet parkká alakítanák, könnyebb gyalogos átjárást biztosítva így a Moszkva térre. A tervekben szerepelt az 56-os villamos Szilágyi Erzsébet fasori terepszint alá helyezése. Azonban fentebb említésre kerültek a Szilágyi Erzsébet fasor védett fái, minek következtében ezt a tervet elvetették a fák meg˝orzése érdekében. Sor kerül a téren a növényzet csökkenését el˝oidéz˝o átalakításra is. Ennek során a Várfok utcai villamos áttörést kiszélesítenék, így lehet˝ové téve a téren a körirányú autóforgalom kialakulását. Ennek következtében máshol viszont növelni kell a növényzet arányát. Oda kell figyelni továbbá a zöld hártya kialakítására. El˝oírás a növényzet megfelel˝o fennmaradását el˝osegítend˝o legalább 100 cm mély talajfeltöltés. A fás térségek esetében a feltöltésnek el kell érnie a 150-200 cm-t. Csupán emellett biztosítható az ide ültetett növények min˝oségének szintentartása. Szükséges még emellett a fentiekben is említett megfelel˝o öntöz˝orendszer kialakítása. A növényzeti jelleg gyors kialakulása érdekében érdemes gyorsan növeked˝o fajtákat választani. Azonban a végleges kialakítás során lehet˝oség nyílik nagyobb egyedi érték˝u, lassabb növekedés˝u fajok ültetésére is.

Látványterv a zöld dombról 36

6.3. Légszennyezés A tér nemcsak a növényzetet tekintve van lerobbanva, hanem a leveg˝o tekintetében is. A Széna téren található az Országos Légszennyezettségmér˝o Hálózat automata mér˝oállomása. Ennek segítségével könnyedén nyomonkövethet˝o az egyes szennyez˝oanyagok koncentrációja a térségben. A határértéket zömében a szálló por, valamint a nitrogén-dioxid koncentrációja haladta meg az elmúlt években. A mért adatok sokszor bizonyulnak a legmagasabbnak Budapest területén. Legtöbbször a pillanatnyi adatok terén történik határérték túllépés, az éves átlagszennyezések esetén nem ennyire rossz a helyzet. A probléma okai közt több tényez˝o is felsorolható. A téren és közvetlen környezetében f˝oleg lakóépületek, illetve vendéglátó egységek helyezkednek el. Ipari tevékenység már jó ideje megsz˝unt a téren, ami egy kedvez˝o körülményt jelent. Az itt található lakásokban a f˝utés zömében gázzal m˝uködik, hasonlóképp a vendéglátó egységek konyháiban a f˝ozés, sütés szintén gáz-üzem˝u készülékekkel történik. Az ez által okozott szennyezés éves viszonylatban az átlagszennyezés 20%-át teszi ki. A maradék 80% a közlekedés terhére írható. A téren elég nagy az autóforgalom, elmondható, hogy a nappali órákban végig tömött sorokban haladnak itt az autósok. Azok közül, akik a II. és XII. kerületbe, illetve ezen kerületek környékére autóznak, szinte mindenki, kivétel nélkül áthalad a téren. Ez légszennyezési szempontból elég nagy terhelést jelent. Ezen felül a tér számos BKV járat végállomásául szolgál, valamint a Széna téren Volán busz végállomás is található. Ez tovább nehezíti a helyzetet. Továbbá nem könnyíti meg a Mammut I és II bevásárlóközpontok jelenléte sem. Ez a komplexum ugyanis további forgalmat idéz el˝o a téren. 36

˝ MU-HELY Rt. Moszkva tér M˝uleírás

27

A fent említett okokhoz hozzájárul az id˝ojárás is. A katlanszer˝u téren a nem megfelel˝o légcsere hatására nagyon gyorsan és könnyedén a határérték fölé emelkedik a szennyez˝oanyag koncentráció. A szell˝ozést nehezíti az egyre nagyobb fokú beépítettség. Ez ugyanis gátolja a városba érkez˝o friss leveg˝o szabad áramlását. Továbbá az egyre növekv˝o autóforgalom hatására a beáramló leveg˝o a dugók miatt sokszor már szennyezetten érkezik a térségbe, ami szintén a határértékek túllépését eredményezi. Összességében a helyzet javulását f˝oleg a járm˝uforgalom csökkentésével, egyenletesebbé tételével, valamint az autók és autóbuszok korszer˝usítésével lehet elérni. A lakóépületekre és vendéglátásra vonatkozóan pedig szintén a legfejlettebb eszközöket kell használni a f˝utési- és konyhatechnológiai szennyezések mértékének csökkentése érdekében. A távlati tervekben szerepel egy mélygarázs, amely körülbelül 400 autó számára nyújtana parkolási lehet˝oséget. A szell˝ozést 3-5 m magas szell˝oz˝on keresztül kell megoldani. Ezt egy arra alkalmas tereptárggyal, például egy hirdet˝ooszloppal el lehet takarni. Jelent˝osen növelni lehet ezzel a beruházással a téren található mélygarázsok számát, hiszen a bevásárlóközpontokon kívül nemigen található ilyen a téren. A Postapalota épületénél is terveznek egy mélygarázst az ott dolgozók autói számára, amely felett a felszínen közhasznú parkot létesítenének. A szell˝ozést az el˝obbiekben leírtakhoz hasonlóan tervezik megoldani. A buszjáratok átszervezése is tervben van, illetve részben lefedik a már kialakított végállomást. Segít továbbá a nagyobb aktív zöld felületek kialakítása, valamint mozgó vízfelületek létrehozása a párologtatást el˝osegítend˝o. Továbbá nagy jelent˝oséggel bír az utcai burkolat rendszeres mosása, elkerülve ezzel a magas szálló por szennyezettséget.

6.4. Forgalmi rend A Moszkva tér jelent˝os autóforgalmat bonyolít le nap, mint nap. Több irányból érkeznek járm˝uvek a térre, a dugók sem számítanak ritka eseménynek. A többszint˝u csomópontok létesítését elvetették, de a tér forgalmának egyenletesebbé tétele továbbra is cél. Semmilyen átalakítás nem jöhet szóba, amely során dugó alakulhatna ki a téren. Az utak átbocsátóképességén nem lehet változtatni, a Margit körút és Krisztina körút állandó forgalmat hoz a térre, így a cél az, hogy a forgalom zökken˝omentesen átvonuljon. A téren kör irányú forgalmat terveznek létrehozni. A 61-es villamos jelenlegi megállója helyén autóút jönne létre a felújítás második ütemének végére. Ez megfelel a forgalomeloszlásnak. Itt nem szabályos körforgalomra gondolt a tervez˝o, hiszen a tér adottságainak ez nem felel meg, hanem a teret övez˝o utakon egy egyirányúsított forgalmat szándékoznak kialakítani. A Margit körút fel˝ol érkez˝ok a Retek utcán haladhatnak tovább, ráfordulva a Krisztina körútra, majd az „alagúton” keresztül visszatérve a körúti szakaszra. Ett˝ol remélik a már ma is túlterhelt közúti forgalom áthaladóképességénak javítását és a balesetveszélyes helyzetek elkerülését.

28

Az „alagút” 37 További tervek szerint a Vérmez˝o utcából a f˝oúti forgalmat áthelyezik terepszintre. A Széna tér rendezése során a Csalogány utca b˝ovítése is számbaveend˝o. A kétszer két sávra b˝ovítést már az els˝o ütem kezdetekor figyelembe kell venni, mivel az átalakítást csupán két épület akadályozza. A tér három sarkán a forgalmat jelz˝olámpák szabályozzák. A Szilágyi Erzsébet fasor mentén a villamos forgalmat is ez szabályozza. A másik két csomópont kétfázisú. A fasor torkolatánál az autóbusz végállomás bekapcsolódását szintén jelz˝olámpákkal oldják meg. A gyalogos forgalom szintúgy lámpás keresztez˝odésekkel megoldott. Ilyen például a Mammut II kihajtója, ahol a forgalmat lámpás keresztez˝odéssel irányítják. Az autóbusz végállomások is átalakításra szorulnak. A Várbusz végállomása a helyén marad, illetve a 21, 21 gyors járatokat is célszer˝u a jelenlegi helyükön megtartani, amíg a végállomásuk átkerül a Déli pályaudvarhoz. Viszont a Szilágyi Erzsébet fasor fel˝ol érkez˝o járatok megállóhelye a tér északi részére kerül át. Ennek el˝onye, hogy ezen járatok nem mennek át a tér csomópontjain a mai helyzettel ellentétben.

Tömeg a buszmegállóban 38 37 38

Saját fénykép Saját fénykép

29

A tömegközlekedés többi részét is alapvet˝oen érintené az átszervezés. Az átszálló csomópont a burkolat alá kerül, így kialakul egy alsóbb szint. A metró jelen állapotban egy kijárattal rendelkezik a Moszkva térre. Ezt szeretnék megtoldani még eggyel, a Széna tér irányába, illetve mozgáskorlátozottak kiszolgálására liftet is terveznek a térre. A metrófeljárók természetesen az alsó szinten érnének véget, tehát a mai hosszú, huzatos mozgólépcs˝o lerövidülne. Ezen a szinten haladnának a villamosvonalak is. Az átszervezés jegyében tervbe van véve a 18, 61, és 56-os járatok összevonása. Az 56-os új, „56A” és „56B” jelzéssel közlekedne a térr˝ol tovább a mai 18 illetve a 61 vonalán. Az összevonással a 18-as és a rövid 61-es járat megsz˝unhetne és hosszabb vonal alakulna ki, ami átszállásmentes közlekedést biztosít a H˝uvösvölgy irányába. Ezzel az átszervezéssel megn˝ohetne a járats˝ur˝uség ezeken a viszonylatokon is. Az még nem tisztázott, hogy a Déli Pályaudvar fel˝ol érkez˝o villamosforgalom, illetve az 56-os vonala hol süllyed be a föld alá, de az elképzelésben már az „alagút” az autósok birtokában van. A vonal valahol a mai 18-as vonala mentén haladna keresztül a tér alatt. Ezen az íven érkezne meg a mai viszonylatait megtartó 59-es járat is, aminek a végállomása az áthaladó 56A és 56B pályája mellett kapna helyet.

30

7. Összefoglalás A tér felújítása sajnos nem csak elhatározás kérdése. A kezdeményezés, a tervezés már hosszú évekkel ezel˝ott megkezd˝odött, de pénzügyi és politikai vonatkozások miatt a kivitelezés nem kezd˝odhetett meg. Az uniós csatlakozással hatalmas lehet˝oség nyílt a városvezetés el˝ott, melynek keretében támogatást igényelhetnek a tér felújítására. Kicsi öner˝ob˝ol és komoly külföldi hozzájárulással megkezd˝odhetne tér megújulása. Megkezd˝odhetne, ha az állam, a város- és kerületvezetés meg tudna állapodni a szükséges kérdésekben. A Moszkva tér esetében nem csupán a második kerületr˝ol van szó, hiszen a határóló kerületekkel is egyeztetni kell a rendezési terveket. A felújítás el˝okészítése komoly bürokráciai feladat. Különböz˝o érdekek, különböz˝o elvárások, különböz˝o igények támadnak az egyes vezet˝ok köréb˝ol. Emellett az ott él˝o emberek elvárásai is nagyok, de legf˝oképp csak a saját érdekeiket nézik. Több lakossági fórumot is tartottak a felújítások kapcsán. A legutóbbi lakossági fórumon a hozzászólások nem csupán konstruktív jelleg˝uek voltak. Voltak olyanok, akik a saját érdeküket szerették volna véghezvinni, a telkük beépíthet˝oségének kapcsán, mások azért jöttek el, hogy semmivel ne értsenek egyet. Kevés volt az olyan ember, aki egyszer˝uen csak tájékozódni szeretett volna. Legtöbbször az a benyomás érte az ott ül˝ot, mintha a kérdez˝ok sorában az ellenzék képvisel˝oi ültek volna. Az aktuálpolitikai eseményekr˝ol pedig még szót sem ejtettünk, melyek szervesen meghatározzák a város életét. Tavasszal lezajlottak az országgy˝ulési választások, ekkor a kormánypártok a helyükön marad˝ tak, így a korábbi ígéreteknek hála, a tervezés, el˝okészítés folytatódott. Osszel, az önkormányzati választásokon azonban a fiatal Horváth Csaba kerületi polgármester helyett egy korábbi ellenzéki politikus került vezet˝o pozícióba. Mint az ilyenkor lenni szokott a vezet˝ováltás komoly átalakításokkal jár a kerület életében, f˝oleg úgy, hogy az új vezet˝o ellentétes politikai nézeteket vall a korábbival szemben. Így a tér felújítása jelenleg nincsen napirenden, majd valószínüleg néhány hónap elteltével fogják megint el˝ovenni. Ezen helyzet leírásból is látszik, hogy a felújítás nem csak a kivitelezésen múlik. Az el˝okészít˝o fázis nem hiába tart több éve, most úgy fest még nem is fejez˝odik be egyhamar. A manapság kialakult két terv, szabályozás közül ma a „zöld domb” az elfogadottabb, vagy talán már testületi döntés is született róla. A két terv sok hasonlóságot mutat, de azért vannak komoly eltérések is. Az els˝o, mely a tér beépítésével, bevásárlóközpont létesítésével foglalkozik nem veszi figyelembe a környezetvéd˝ok elvárásait. Azt is mondhatjuk talán, hogy ezen elváráson nem csak a zöldek részér˝ol foglamazódnak meg, hanem bármelyik budapesti polgár szívesen látna zöld területet a mostani betonrengeteg helyén. Bár vonzó az átmen˝o forgalom miatt, de a bevásárlóközpont jelleg azért sem állja meg a helyét, mert a környéken több ilyen jelleg˝u építmény is helyet kapott a közelmúltban, így csupán konkurenciát jelenteni számukra. Ezen szabályozás még nem tér ki a tömegközlekedési gondokra, nem foglalkozik ilyen részletességgel az átmen˝o, átszálló forgalom megsz˝untetésével. Ez inkább csak egy gazdasági érdekb˝ol létrejött elképzelés, mely nehány ember érdekeit képviseli, de a polgárok és a város egésze számára nem nyújtana valószín˝uleg megoldást. Természetesen nem csak politikai, gazdasági jelleg˝u kérdésr˝ol van szó. A tér nagy hordereje, kiterjedése miatt komoly szakmai, technikai kérdés is rejt˝ozik a felújítás mögött. Gondoljunk csak bele, hogy ha a téren bármit is változtatnak, ami az autóforgalmat érinti, annak hatása a be- és kivezet˝o utakon rögtön megjelenik. A tér forgali szabályozását úgy kell megoldani, hogy a téren dugó ne alakulhasson ki. Bár a bevezet˝o utak sz˝ukek, nehezen járhatóak, de ha a forgalom egészségesen oszlik el, akkor ne a tér legyen a sz˝uk keresztmetszet. Az ismertetett tevezet ezt az elvárást törekszik megvalósítani. A körirányú forgalom, mely a jelenleginél több helyet kapna a téren, nagy valószín˝uség szerint nagyob átbocsájtóképességgel bírna, mint szükséges. A tömegközlekedési anomáliák, ronda villamossínek, veszélyes átkel˝ok problémája is megoldódni látszik. Manapság a téren gyalogosan közlekedni nem kicsi kihívás, jobbról, balról villamosok tömkelegét kell kerülgetni, elengedni, ha átvágunk a téren. Fiatal szemmel nézve ez nem olyan nehéz feladat, de gondoljunk az id˝os emberekre, akik lassan és nehezen tudnak átkelni a síneken. Az új el31

gondolású, szint alatti megállókkal, korszer˝u berendezésekkel, peronokkal várhatóan ilyen probléma nem jön el˝o. Az átszálló központ jelleg is csökken, a végállomások megsz˝unésével, de ami meg is marad, az is hosszú tervezés, optimalizálás eredménye. A gyalogos közlekedést tekintve nem csak arra kell gondolni, hogy hogyan szaladunk keresztül a téren, hanem arra is, hogy egy mozgássérült személy hogyan éri el célját. Az unióban erre komoly szabályozások vannak, ellenben jobb bele sem gondolni, most milyen állapotok vannak a Moszkva téren. Az elképzelések, korszer˝u tervezéseknek köszönhet˝oen teljesíthet˝oek az elvárások és a tér, a tömegközlekedés használhatóvá válik a mozgássérült emberek számára is. Mindenütt felhajtókat építenek, a metróhoz pedig egy lift vezethet majd le. A betondzsungel szerep is megsz˝unhet, ha a tömegközlekedés a felszín alá kerül, hiszen így küls˝o szemlél˝onek a tér csak egy zöld parkként fog felt˝unni. A „zöld domb” elképzelés, hasonlóan a terv többi részéhez, uniós színvonalú. Kiváló lehet˝oségeket biztosít sétálásra, találkozók megszervezésére és úgy általában a kikapcsolódásra. Vannak természetesen hagyományok, melyeket figyelembe kell venni. Nem t˝unik túl fontosnak az összképet tekintve, de például a fiatalság örökös talákozóhelye, a tér közepén álló óra, sem t˝unhet el nyomtalanul. Mindezeket áttekintve mondhatjuk, hogy a jelenlegi tervezet kielégít˝o megoldást nyújtana a jelenleg fenn álló problémákra és bízhatunk benne, hogy a több, mint 30 éves készül˝odés nemsokára meghozza gyümölcsét és 2010-15 környkére már egy új, egy szebb Moszkva téren tölthetjük szabadid˝onket.

32

Hivatkozások [1] Antall Péter : A II. kerület: a természet és a történelem ölelkezésében/ [fotó: Antall Péter] ; [... bev.: R. Várkonyi Ágnes] ; [ford. Bodóczky Miklós], Kossuth kiadó, 2005 [2] Moszkva tér- helytörténeti kiadvány, szerkeszt˝ok: Farkas Zsolt, Nagy Endre, Eklektika id˝oszaki kiadvány, Budapest : Örmezei Közösségi Ház, 1996 [3] Moszkva tér - helytörténeti kiadvány: Kahlich Endre: A ”Gödör”-t˝ol a mai Moszkva térig cím˝u írása [4] Ungváry Krisztián: Budapest ostroma, Corvina kiadó, 2005, 5. átdolgozott kiadás [5] http://www.janoskorhaz.hu/content1.html - a Szent János Kórház honlapja, A Szent János Kórház alapításának, m˝uködésének rövid története cím˝u cikk, írta: Prof. dr. Krakovits Gábor c. egyetemi tanár [6] http://www.xlap.hu/index.php?column=2&news_id=333 - Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség honlapja, az Ifjú Mártírok tere, Ötvenhatosok tere contra Moszkva tér cím˝u cikk, írta: Kovács Em˝oke, történész [7] PORT.hu, 2001.09.18 - Moszkva tér cím˝u cikk, kritika a Moszkva tér cím˝u filmr˝ol, PORT.hu, 2001.09.18 ˝ [8] Összefoglaló m˝uleírás a MU-HELY Területfejleszt˝o és Tervez˝o Részvénytársaság generáltervezésében, Budapest, 2006. március ˝ [9] Szabályzat tervezet a MU-HELY Területfejleszt˝o és Tervez˝o Részvénytársaság generáltervezésében, Budapest, 2006. június [10] Kiegészít˝o m˝uleírás: A Moszkva tér XII. kerületi kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatai˝ nak fejlesztése a MU-HELY Területfejleszt˝o és Tervez˝o Részvénytársaság generáltervezésében, Budapest, 2006. május

33