A MOSONMAGYARÓVÁRI PIARISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. MOSONMAGYARÓVÁR, 2010

A MOSONMAGYARÓVÁRI PIARISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MOSONMAGYARÓVÁR, 2010.szeptember

A mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola és Középiskola Minıségirányítási Programja

TARTALOMJEGYZÉK 1. A minıségirányítási program célja és használata

03

2. A KPSZTI által megfogalmazott irányelvek

03

3. Az intézmény bemutatása és az Iskola rövid története

10

3.1.

Küldetésnyilatkozat

10

3.2.

Az iskola rövid története

12

4. Az intézmény minıségpolitikája

13

4.1.

Minıségpolitikai nyilatkozat

13

4.2.

Intézményi minıségcélok

14

5. Az intézmény minıségirányítási rendszere 5.1.

A vezetés elkötelezettsége és felelıssége

18 19

5.1.1. Jogi követelmények

20

5.1.2. Stratégiai tervezés

21

5.1.2.1.

Az iskola kiemelt céljai

22

5.1.2.2.

Feladatok

22

5.1.3. Ellenırzés, mérés, értékelés 5.1.3.1.

Ellenırzés

23

5.1.3.2.

Mérés

24

5.1.3.3.

Értékelés

24

5.1.4. A minıségirányítási rendszer mőködése 5.2.

23

Az intézményi mőködés belsı rendje

29 30

5.2.1. Kommunikáció a belsı és külsı partnerekkel

30

5.2.2. Külsı partneri igény - és elégedettségmérés

31

5.3.

Emberi erıforrások biztosítása és fejlesztése

5.3.1. A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése

32 32

5.4.

A minıségirányítási szervezet felépítése és mőködtetése

34

5.5.

Az intézmény mérési és értékelési rendszere

34

5.5.1. A belsı ellenırzés , mérés és értékelés rendszere

34

5.6.

Az IMIP felülvizsgálata

36

5.7.

A dokumentumok kezelése

36

5.8.

A minıségfejlesztési program panaszkezelési rendje

37

5.8.1. A panaszkezelési eljárás szintjei

37

5.8.2. A panaszkezelési eljárás dokumentálása

37

6. A minıségirányítási program elfogadása és jóváhagyása

39

2


1. A minıségirányítási program célja és használata Intézményi minıségirányítási programunk – a továbbiakban: IMIP - célja, hogy segítségével az intézmény alkalmazottjaiként „szolgáltatásunk”, mőködésünk minıségét egyenletes, az iskolafenntartó és az iskolahasználók elvárásainak, valamint a Pedagógiai programunkban célul tőzötteknek megfelelı színvonalon tartsuk, és hatékonyan mőködtessük. Az IMIP a minıségügyi rendszer alapdokumentuma, amely vázolja az iskola minıségpolitikáját, minıségirányítási irányítási rendszerét. Minden munkatárs számára elérhetı, és a munkatársaktól elvárjuk, hogy e szerint dolgozzanak. Az IMIP valamennyi alkalmazott, köztük kiemelten a pedagógusok munkáját alapvetıen meghatározó dokumentum. Az IMIP elkészítésének alapjául egyrészt iskolánk Pedagógiai programja szolgált, mint az intézményi munka legfontosabb stratégiai és szakmai dokumentuma, másrészt a Piarista Tartományfınökség – mint fenntartó - és a KPSZTI által elkészített alapelvek, melyek tartalmazzák az intézményekkel kapcsolatos elvárásokat, az intézményi feladatokat, valamint az ellenırzés, értékelés rendszerét.

2. A KPSZTI által megfogalmazott irányelvek

A KATOLIKUS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MINİSÉGFEJLESZTÉSI ALAPELVEI 1. A minıségfejlesztési tevékenység törvényi megalapozása “Az oktatás minıségének fejlesztése, színvonalának garantálása érdekében módosította 1999-ben az Országgyőlés a Közoktatási törvényt.” (Pokorni Zoltán: Elıszó a Comenius 2000 Programhoz) A Ktv. 47 § (f) és a 48 § (1/a) Az óvoda/iskola pedagógiai programja meghatározza… az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értéke-

3


lési, minıségbiztosítási rendszerét, a szülı, tanuló, óvodai, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetıségeit. Az iparban kifejlesztett minıségbiztosítási rendszerek alapján (ISO, TQM, EFQM, stb.) az Oktatási Minisztérium létrehozta a Comenius 2000 közoktatási minıségfejlesztési programját. “Az Oktatási Minisztérium minıségfejlesztési politikája három pillérre épül: az állami szerepvállalás erısítésére a finanszírozás terén, a tartalmi szabályozás kerettantervekkel történı kiegészítésére, valamint egy országos értékelési, ellenırzési és minıségbiztosítási rendszer kiépítésére.” (Pokorni Zoltán: Elıszó a Comenius 2000 Programhoz “Kapcsoskönyv”) E törvényi rendelkezés értelmében hozza létre a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet a maga minıségfejlesztési programját a katolikus közoktatási intézmények számára. 2. A minıségfejlesztési tevékenység vallási, teológiai megalapozása Mit gondolunk mi, keresztények a minıségrıl? Ki mondja meg a keresztény intézmények számára, mi a minıség? A minıség fogalma, a minıségi munka szorosan hozzátartozik a keresztény ember életéhez, lényeges eleme a keresztény szellemő nevelés-oktatásnak, amely nevelési alapelveit, értékrendjét a Szentírás és az egyház tanítása szerint alakítja ki. Tehát intézményeink nem “saját minıséget” fogalmaznak meg, hanem az egyetemes és közös keresztény alapértékek megvalósításának egyéni (saját) arculatát alakítják ki. A katolikus közoktatási intézmények számára elkészített minıségfejlesztési program azokat a sajátosságokat fogalmazza meg, amelyek különböznek a Comenius 2000 program minıségfejlesztési filozófiájától. Módszerekben és a gyakorlati megvalósításban alkalmazkodik a Comenius 2000 program ajánlásaihoz. Tevékenységünk (szolgáltatás) mércéje minden területen (teljes körő minıségirányítási rendszer) a kinyilatkoztatás: Jézus Krisztus, aki maga “az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6), és aki a jóság mértéke

4


is számunkra: “Legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes” (Mt 5,48). Emberszeretetünk

(partnerközpontúság)

mércéje

az

a szeretet,

amellyel Isten szereti a világot, aki egyszülött Fiát adta megváltásunkért. “Nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak, hogy üdvözüljenek”(1Kor 10,33). Nevelıi, tanári hivatásunk (a szolgáltatást végzık elkötelezettsége) mércéje Krisztus, a krisztusi élet teljességének kibontakoztatása személyünkben és a ránkbízottakban. “Az Egyház a Szentlélektıl vezettetve mind mélyebben igyekszik önmagába nézni, és elmélkedik létének, küldetésének misztériumáról. Így újra meg újra tudatosítja Krisztussal való élı kapcsolatát. Fontos szerep jut maguknak a pedagógusoknak a katolikus intézmény sajátos küldetésének védelmezésében s elımozdításában: különösen ık teremthetik meg azt a légkört, amelynek az intézmény tanítását és életét át kell járnia… A nevelés célja, hogy az egész embert Krisztus tanítványává tegye.” (A katolikus iskola 6., 73., 50. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) „A pedagógusi hivatás gyakorlásában és a magánéletben érvényre kell jutnia az evangélium és a törvény egységének. A törvény nemcsak eszköz a pedagógus kezében, hanem viszonyítási pont is, hogy tevékenységét ne az önkény vezesse. Az evangélium viszont nem alternatívája a fegyelmezésnek, a rendre és a rendszerességre nevelésnek, tehát a törvénynek. A nevelés nemcsak vezetés, irányítás által valósul meg, hanem a példaadás, a kölcsönös egymásra hatás is az értékek elfogadására és megvalósítására indít.” (Etikai kódex 1516. o. KPSZTI 1998) „A katolikus iskola sajátos céljának megvalósulása nem annyira a kiválasztott tananyagtól, programoktól függ, hanem fıként az iskolában munkálkodó személyektıl. Az ı hivatásuk, hogy az egyetlen Mestert, Krisztust követve ne csak szavukkal tárják elı a keresztény misztériumot, hanem minden mozdulatukkal, egész magatartásukkal is” (A katolikus iskola 43. Katolikus nevelés Kongregációja 1977).

5


Együttmőködésünk (a szolgáltatás szervezése, a munkatársak bevonása a minıségfejlesztı tevékenységbe) mércéje a keresztény emberés közösségeszmény: “A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de Isten, aki mindezt végbeviszi mindenkiben, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulása pedig mindeneknek azért adatik, hogy használjon vele. Mert némelyik a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által. Egyik ugyanattól a Lélektıl a hitet, a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait. Van, aki az isteni erık munkáit vagy a prófétálást kapta, van, aki a lelkek megkülönböztetését, a nyelveken való szólást, vagy pedig a nyelveken való szólás magyarázását kapta. De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinekkinek ajándékát, amint akarja.”(1Kor 12,4-11) Kötelességteljesítésünk (elkötelezettségünk a minıségügynek) mércéje keresztény létállapotunkból fakadó erkölcsi alapállás: „…ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. Mi pedig mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsıségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által. Ezért tehát, mivel ilyen szolgálatban állunk, minthogy irgalmat nyertünk, nem csüggedünk el, hanem elvetjük a szégyenletes és titokzatos bőnöket; nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten elıtt. Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért. Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erıt Istennek tulajdonítsuk, ne magunknak: mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letiportak, de el nem veszünk; ezért tehát nem csüggedünk. Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt. Ezért tehát nem csüggedünk. Sıt ha külsı emberünk megromlik is, a belsı emberünk mégis megújul napról napra. (2 Kor 3,17-18; 4,1-2,5,7-9,14,16) 6


A Comenius 2000 program minıségügyi kulcsfogalmainak keresztény értelmezése: Minıségnek nevezzük az oktatás-nevelés olyan jellemzıinek összességét, amelyek minél teljesebb mértékben teszik láthatóvá a keresztény értékek megvalósulását. Helyi minıség fogalma: a keresztény gondolkodás nem ismeri a helyi minıség fogalmát, mert helyi szinten is az egyetemes értékek mind teljesebb megélésére és megvalósítására törekszik (katolikus = egyetemes!). Minıségfejlesztésnek nevezzük az intézményen belül folyó átgondolt, szervezett és tudatos lépésekbıl álló és folyamatosan tartó tevékenységet, amelyet az eredményesség és hatékonyság növelése, valamint az egyetemes eszmények megvalósítása érdekében végzünk. “…a katolikus iskola nevelésének értékét, eredményességét nem lehet a közvetlen hatékonyság fokain lemérni.” (A katolikus iskola 83. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) Minıségirányítás az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a minıség tudatosítására, a minıség javítása érdekében célkitőzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Legfontosabb eszközei: szakmai, teológiai továbbképzés, lelkigyakorlatok megszervezése, a nevelıi tevékenységek kellı hangsúlyozása és elismerése, türelmes és bölcs ösztönzés, a lehetıségek megteremtése ahhoz, hogy minden munkatársa egyre teljesebben azonosuljon a keresztény értékrenddel. Bevonás, bevonódás: „A közös nevelési terv megvalósítására irányuló felelısségteljes együttmőködést a közösség minden tagja – tanárok, szülık, növendékek, hivatali személyzet – egyaránt lelkiismereti kötelességének tekinti, s ki-ki saját szerepe, feladatköre szerint valósítja is. Ez a közteherviselés, amelyet evangéliumi szellemben teljesítenek, természete szerint olyan tanúságtétel, amely nemcsak építi Krisztust a közösségben, hanem bele is sugározza, „jellé” válik

7


mindenki elıtt.” (A katolikus iskola 67. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) Folyamatos fejlesztés (PDCA ciklus: tervezés, megvalósítás, értékelés és ellenırzés, beavatkozás, SDCA ciklus: a ciklus második körében az elızı körben nyert tapasztalatok normává (standard) válnak): „…merészség kell a fejlesztéséhez is, hogy sok megvalósulási formáját alapvetıen át lehessen alakítani a korszükségleteknek megfelelıen s az ıt ihletı magasztos ideál igénye szerint. A keresztény nevelésben a nevelı és a növendék szabadságán túl, amely dialogikus viszonyba kerül egymással, mindig számba kell venni a „kegyelmi” tényezıt, amellyel ez a dialógus át meg átitatódik. Márpedig a szabadság és a kegyelem a lélek ritmustörvénye szerint érleli meg a maga gyümölcseit, s ezek nem mérhetık evilági mértékkel. A kegyelem ráoltódik az emberi szabadságra, s azt sajátos kiteljesedésre segíti, elvezeti a Szentlélektıl sugallott szabadságra. A katolikus iskola tudatosan és elkötelezetten ezzel a szabadító erıvel igyekszik együttmőködni, így lesz a világnak krisztusi kovásza.” (A katolikus iskola 83-84. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) Partner: a katolikus intézmények minıségfejlesztési rendszerében megkülönböztetünk partnereket és közremőködıket. Partnerek intézményen belül és intézményen kívül mindazok, akik együttmőködnek velünk egyetemes céljaink és feladataink megvalósításában. Belsı partnerek: az intézmény dolgozói, diákok, szülık. Külsı partnerek: fenntartó, KPSZTI, helyi egyházközség, cserkészet, ifjúsági és vallási mozgalmak, az elızı és a következı oktatási fokozat, stb. Közremőködık: a törvényességet elıíró és ellenırzı hatóságok (OM, helyi önkormányzat, OKÉV, APEH, ÁNTSZ, stb.), szakmai segítséget nyújtó intézmények és az intézmény beszállítói. Partnerközpontú mőködésen a katolikus gondolkodás nem a partnerek igényeinek kielégítését érti. A keresztény ember odaadóan figyel környezetére, komolyan veszi véleményét, gondjait, örömeit, de messzemenıen ügyel a krisztusi értékek épségére és továbbadására.

8


Szervezeti kultúra az intézmény életében megvalósuló keresztény értékrend, amelyet – mint viselkedésmódokat, etikai elveket és értékeket – az intézmény tagjai átörökítenek, a gyakorlatban közvetítenek, illetve támogatnak. Kialakításában és fenntartásában a vezetıknek van kiemelkedı szerepük: viselkedésük modellként közvetíti az alapvetı értékeket. Meghatározó szerepe van a minıség megvalósításában. Önértékelés: visszajelzést ad, hogy az intézmény – mőködésének különbözı területein – hogyan viszonyul a keresztény értékrendhez, mely területeken örülhet erısségeinek, miben állnak gyöngeségei, hogyan viszonyul partnereihez. Ezáltal teremti meg a kiindulási alapot a minıségfejlesztési feladatok meghatározásához. Küldetésnyilatkozat: A pedagógiai program része, amelyben az intézmény megfogalmazza, minden érdekelt számára világossá teszi legfontosabb célkitőzéseit, meghatározza a minıségfogalmát, környezetéhez való viszonyát, a pedagógusok elkötelezettségét. Itt fogalmazzuk meg röviden, mindenki számára érthetıen, hogy melyek azok az egyetemes keresztény értékek, amelyek meghatározzák, irányítják intézményünk életét.”. Összegezve: Az intézményvezetés felelıssége, hogy a keresztény életgyakorlat alkalmait, lehetıségeit megteremtse, és ezzel elımozdítsa az oktató-nevelı munka hatékonyságát, a fegyelem javítását, az együttmőködést, a jobb iskolai légkört. Ezeket tartja a katolikus közoktatás az intézményvezetıi tevékenység lényegének.

(Szó szerinti átvétel a KPSZTI Minıségirányítási Programjából)

9


3. Az intézmény bemutatása és az Iskola rövid története

3.1. Küldetésnyilatkozat

Az 1997-ben tartott 44. Egyetemes Káptalan így fogalmazta meg a piarista iskolák küldetését a mai világban: „Mi, piaristák, szerzetesek és világiak, - az igazság munkatársai úgy érezzük, miként Kalazanci Szent József 400 évvel ezelıtt: arra küld bennünket Krisztus és az egyház, hogy a nevelés által evangelizáljunk. Kora gyermekkortól kezdve, gyerekek és fiatalok, különösképpen a szegények nevelése által, a hit és a kultúra – pietas et litterae – szintézise révén, olyan környezetben és olyan helyeken, ahová karizmánk vezet bennünket, az egyház szolgálatára, a társadalom átalakítására, az igazságosság, a szolidaritás és a béke evangéliumi értékei szerint. E küldetés teljesítéséhez Isten ajándékaként karizmát, az evangélium kalazanciusi olvasatát, saját történelmet, lelkiséget és pedagógiát, közösségben élı személyeket, sajátos iskolákat és intézményeket kaptunk, amelyek segítenek bennünket abban, hogy jelenvalóvá tegyük a tanító Jézust és az egyház anyai gondoskodását a legkisebbek között.” Krisztusnak az apostolokon keresztül ránk hagyományozott egyetemes missziós parancsa értelmében, nekünk keresztényeknek feladatunk, hogy az örömhírt átadjuk környezetünknek, utódainknak. Ennek számos formája lehet, de mindezek közül kiemelkedik az iskola, mely minden civilizációban az ismeret-felhalmozás leghatékonyabb intézménye. A legfıbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az ıt követı szenteket, és a ma körülöttünk élı szent élető embereket kell állítani. A nemzeti értékek felmutatása, magyar identitástudatunk egészséges mértékő kialakítása közben fel kell hívnunk diákjaink figyelmét azokra a veszélyekre, túlzásokra is, melyek e téren adódhatnak. Korunk értékválsága kö-

10


zepette sokan hajlamosak a nemzeti elvet mindenek fölé emelni. A túlfőtött nacionalizmust, mely saját identitását más értékek felemésztésével, rombolásával gondolja megvalósíthatónak, messzemenıen elutasítjuk, s nevelésünkben diákjainkat is e szemlélet elfogadására igyekszünk rávenni. Tudva, hogy a világ összetettségében nehezen kiigazodó, a felnıtt élet kezdetén álló fiataljaink könnyen hajlamosak a radikalizmusra, a világ fekete-fehérben látására, különösen is fontos e nevelési szempontra hangsúlyt fektetnünk. A diákok nevelése felelıs, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellı önismerettel, önfegyelemmel rendelkezı, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szeretı emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik. Legyen nyitott minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelı-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok elıtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívı pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erıt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Éreznünk kell, melyik diáknak van éppen szüksége szeretı személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A tanár élete álljon összhangban az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak szaktárgyukat jól tanító, hitükben képzett, a gyerekeket szeretı és értı pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig legyenek összhangban, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel.

11


Törekszünk a hit közös megélésére. Ennek megvalósítása érdekében minden évfolyamon heti két hittanórát, évfolyamonként egy szentmisét, évente több bőnbánati liturgiát (rekollekciót) és más hitéleti rendezvényeket tartunk. Természetesen a vallási meggyızıdés megélése nem különíthetı el a hétköznapok világától, így a szaktárgyi óráktól, szabadidıs tevékenységtıl és a magánéleti szférától sem. Korunkban a gyermekek nevelése terén egyre nagyobb rész hárul az iskolánkra. Az intézményünk pedagógiai hitvallásának egyik meghatározója a közösségi nevelés, a másokért áldozatra képes lelkület következetes kialakítása. A léleknevelés fontos színtere az énekkar, a bibliakör, az irodalmi színpad, az önképzıkör. Intézményünk törekszik színvonalas, idıtálló, értékközvetítı, önálló gondolkodást kialakító, az egészséges hazaszeretetet növelı, nem föltétlenül jegycentrikus tanítási-tanulási folyamatra. Oktató tevékenységünk kiegészül a tehetséggondozással (tanulmányi versenyekre, pályázatokra való felkészítés), a szerényebb képességőek korrepetálásával, a tanulási zavarokkal küzdık felzárkóztatásával Iskolánk valamennyi munkatársa tudatában van az általa közvetített abszolút értékrendnek, az ebbıl fakadó felelısségnek és küldetéstudatnak. Így a fenti elvek minél tökéletesebb megvalósítását szolgálja a jelen minıségirányítási program.

3.2. Az iskola rövid története

A mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola és Középiskola gyökerei aXVIII: század elsı feléig nyúlnak vissza. Zsidanits István Moson vármegyei fıadószedı és felesége alapította 1739-ben az óvári kisgimnáziumot, ahová piarista szerzeteseket hívott tanítani. Az intézmény mőködése több alakalommal hosszabb – rövidebb ideig szünetelt. Így például a XX. században több

mint negyven esztendeig volt

zárva a piarista iskola kapuja a diákság elıtt.

12


A rendszerváltás után az országban elsıként Mosonmagyaróváron kezdhette meg a mőködését újraalapított egyházi oktatási intézmény, elıbb a Gyıri Egyházmegye, majd pedig a Piarista Rend fennhatósága alatt. Ebbıl nıtt ki a mai általános iskola és középiskola.

4. Az intézmény minıségpolitikája

4.1. Minıségpolitikai nyilatkozat

Iskolánk keresztény – azon belül katolikus – intézmény. Ez azt jelenti, hogy abszolút értékrendhez igazodunk, melynek csúcsán az Isten áll. Oktató nevelı munkánkat Isten felénk áradó szeretetére adott válaszunknak tekintjük. Munkánk Isten szolgálata, és így lelkiismeretbeli kötelességünk a tudásunk legjavát nyújtani. Oktató-nevelı munkánkat az egyházi és az állami törvényekhez, jogszabályokhoz igazítva végezzük. Embertársainkat (partnereinket) Istentıl kapott testvéreinknek tekintjük. Ezzel a felelısséggel szólítjuk meg ıket. Célunk, hogy latens vagy kifejezett igényeik (partneri igények) figyelembevételével, igaz értékekkel gazdagítsuk ıket, nem pedig a pillanatnyi (politikai, gazdasági, egyéb) elvárások olcsó kiszolgálói legyünk. Isten a mi gondviselı mennyei Atyánk, aki szent Fiában megváltott és a Szentlélek kiáradása által megvilágosít és megerısít minket. Benne forrásozik az igaz hazaszeretet, és a családi közösségért áldozatot hozni tudó lelkület. Alapvetı igényünk, hogy a keresztény értékrend valósuljon meg tanítványaink lelkületében, gondolkodásában, döntéshozatalában és ennek megfelelı viselkedésében, véleménynyilvánításában. Céljainkat tudatosan építjük föl, és ennek érdekében hozzuk a gyakorlatban is kivitelezhetı döntéseinket. Arra törekszünk, hogy céljaink megfogalmazása legyen részletes, elfogadható, mérhetı, ellenırizhetı és kivitelezhetı a gyakorlatban.

13


4.2. Intézményi minıségcélok

Minıségfejlesztı tevékenységünk célja egyrészt néhány pontban könynyen definiálható, ugyanakkor talán legtalálóbban azt mondhatjuk, hogy a cél maga az út, az úton való járás. Fontos tehát az elırehaladás és a jó irány, valamint az, hogy valóban járjuk az utat, lépésrıl lépésre, ne akarjunk átugorni, kikerülni szakaszokat. Elöljáróban fontos leszögeznünk azt a tényt is, hogy a minıségfejlesztési tevékenység tényleges célja nem elsısorban a tantárgyi – tartalmi - nevelési minıség, hanem a szervezeti testületi mőködés rendezettsége, céltudatos fejlesztése. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, melyek a jó irányt jelzı célkitőzések, amelyeket a minıségfejlesztés során szem elıtt tarthatunk, párhuzamban pedig áttekintjük, hogy az ilyen formában megválasztott célok milyen haszonnal járhatnak. Stratégiaépítés az ötletszerő vagy kényszerőségektıl meghatározott, munkavégzés helyett. Elsısorban az intézmény hosszú távú fejlıdését figyelembe vevı stratégia kialakítása. Ebben különösen jelentıs a vezetı és a vezetıség elkötelezettsége. Kiemelten fontos, hogy a vezetı fölismerje és nyilvánvalóvá tegye a szervezet növekedése szempontjából legfontosabb célokat, irányokat

a rögtönzésekkel, a redundanciákkal járó erı- és idıveszteség csökkenése, a világos célokon és nem az esetleges rokonszenven alapuló ún. célvezérelt együttmőködés, a fellángolások helyett folyamatosan izzó, „parázsló” fejlıdés, a kis lépések, a változások tisztelete, ingadozás (a motiváltság, a haladás, a teljesítmény) csökkenése. Kiszámíthatóság, átláthatóság: a szervezet minden tagja tudhatja, mit várnak el tıle, mit kérnek számon, mikor, milyen formában, mi a teljesítmény mércéje

14


nyugodt munkavégzés, a rajtaütésszerő hibamegállapítástól való szorongás és az ez elıli álteljesítményekkel történı menekülés gyakorlatának megszőnése.

Intézményünk saját keresztény arculatának kialakítása: sajátos lehetıségeinket és adottságainkat, hivatásunkat tisztázó küldetésnyilatkozatprogram megfogalmazása, közös elfogadása, külsı, belsı publikálása, tudatosítása. A küldetésünknek megfelelı tevékenységek hangsúlyozása, gyakorlatban is elıtérbe helyezése, elevenen tartása

a konkurenciaharc eszköze mindenkor a saját tevékenységünk valódi, önmagában hordozott értékeinek felmutatása, amelynek nincs szüksége a másikkal történı összevetés szinte óhatatlanul elfogult, olykor minden más megoldást becsmérlı méricskélésére.

Pozitív irányultságú, de a realitás tényein alapuló fejlesztı rendszer fokozatos kiépítése

helyes önértékelés igényének kialakulása, a hibákkal való szembenézés a belsı javítást szolgálja, az eredmények nyilvánvalóvá válása pedig a külsı partnerek elismerésének reális alapjává válik.

A kudarcok és sikerek okainak feltárása: soha nem elmarasztalás, hanem a javítás, a problémamegoldás és a megelızés kultúrájának kialakítása

a problémaérzékenység, a nyitottság, a hibákat nem kendızı, sıt csírájában föltáró magatartás, a kérdésfeltevés kultúrájának kialakulása.

15


Bevonás: fokozatosan egyre több, végül lehetıleg minden érintett bevonása a folyamatok fejlesztésébe, a problémák kiküszöbölésébe, illetve megoldásába. A feladatok és az azokkal járó felelısség, valamint a döntési kompetenciák megosztása

az ügyközösség érzésének kialakulása, az egyéni motivált cselekvés, konszenzusos megoldások, biztonságérzet az együttmőködık között, a humán erıforrások gazdaságos megoszlása, az egyéni értékek, a tudás, az adottságok, a képességek felszínre jutása, a döntéshozatal rendjének kialakulása, a túlterhelés csökkenése, az egyenletesebb munkamegosztás lehetısége.

A minıség tudatos és dokumentált (nyilvános) gondozása, kezelése több területen

a változtatások belsı igénybıl fakadnak, a problémákra idejében fény derül, az erıforrások optimális felhasználása, a munka rendezetté, követhetıvé válik. A folyamatokban és az egész szervezetben való gondolkodás a kampányszerő tevékenység és az elszigetelt egyéni erıfeszítések helyett

értelmet nyernek a kisebb, önmagukban nem célravezetı munkák is, a meglévı törekvések mederbe terelıdve, hosszabb távon támogathatók, az egyéni akciók értékhozama összeadódik, így hatékonyságuk növekszik, szervezettségi szint fejlıdése.

16


Állandó információ nyújtása az egyes területeken létrejött változásokról és a teljes rendszer fejlıdésérıl

a kommunikációs kultúra gazdagodása, párbeszéd igénye eddig egymástól elszigetelten vagy gyakorlatilag függetlenül mőködı egységek között, a jól mőködı, a helyi sajátosságokon alapuló információs rendszer kialakulása, több motiváló sikerélmény átélése, az egymásra figyelés gyakorlattá válása, amely az „egy testté” alakulást nagyban segíti.

A tapasztalatok szisztematikus beépítése a gyakorlatba

egy hibából csak egyszer tanulunk, a jó tapasztalatok, az eredményre vezetı megoldások nem maradnak személyfüggık és elszigeteltek, a hatékonyabb idıgazdálkodás, ami egyszer már bevált, a következı esetben nem kell újra kipróbálni.

A nevelési-oktatási munkánk színvonala tovább emelkedjék annak érdekében, hogy beiskolázásunk és növendékeink továbbtanulása évrıl-évre sikeresebb legyen. Az alapkészségek kialakítása nagy gonddal történjék, a tehetségek korai felismerésére és azok szakszerő kibontakoztatására kerüljön sor. A szociális, tanulmányi vagy egyéb gondokkal küzdı növendékeink a kellı idıben és a kellı mértékben kapjanak segítséget.

Minıségirányításunk fontos alapelve, hogy az egyes partneri csoportok ismerjék meg és fogadják el az iskola minıségpolitikáját, valamint

17


munkatársainkat – a pedagógus és a nem pedagógus dolgozókat egyaránt – bevonjuk az intézmény életébe, a közösség életének közös alakításába, diákjaink megértsék és átérezzék, hogy a pedagógiai folyamat akkor igazán hatékony, ha nem csupán értük, hanem velük közösségben történik, a szülık ne csak „szolgáltatót” lássanak intézményünkben, hanem aktív résztvevıkké váljanak a nevelésben, az egymást gazdagító, eredményes munkában.

Egyén és közösség szeretetben hassanak egymásra: a közösség ismerje fel a tagjaiban kapott értékeket, és az egyén is tapasztalja meg a közösség nyújtotta biztonságot, a kiteljesedésben fontos segítséget.

5. Az intézmény minıségirányítási rendszere

Az intézmény minıségpolitikájának megvalósítására kiépítettük és mőködtetjük a KPSZTI által kidolgozott, úgynevezett Comenius követı minıségfejlesztési rendszert. A rendszer alkalmazásával intézményünk képessé vált:

a partnerközpontú mőködés kiépítésére, mőködtetésére, folyamataink szabályozására, a szabályozott folyamatok, partnerek elvárásait figyelembe vevı folyamatos fejlesztésre, a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet résztvevıinek elvárása ismeretében.

A teljes körő minıségirányítási rendszer kiépítése során iskolánk életében, gondolkodásmódjában újdonságnak számító követelményeket fogalmaztunk meg. Intézményünk dolgozói tisztában vannak azzal, hogy egy többéves komoly belsı erıforrásokat igénylı programot építettünk ki és mőködtetünk,

18


melynek sikeréhez – a vezetıi elkötelezettségen túl – a nevelıtestület aktív támogatása is elengedhetetlen. Mindezek megvalósítása is képessé tette iskolánkat egy tanulóbarát, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes intézményi mőködésre, amelyet az alábbi ábra szemléltet:

Lásd Com 1 zárójelentés

5.1. A vezetés elkötelezettsége és felelıssége

A minıség elérésében az intézmény vezetésének kulcsszerepe van. Intézményünk vezetıje alkalmazza és elsajátíttatja a vezetıkkel a velük szemben támasztott új követelményeket; ezzel biztosítva az eredményes, hatékony minıségirányítási folyamat kiépítését és napi alkalmazását. A minıségirányítási rendszer kidolgozásának és mőködtetésének elsı számú felelıse az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Ennek megvalósítása érdekében:

19


az intézmény vezetése kinyilvánítja elkötelezettségét a minıség, a minıségfejlesztés terén, betartja és betartatja az intézmény mőködését szabályozó külsı és belsı jogrendszert, szabályozókat és elıírásokat, elkészítette az intézmény Pedagógiai Programját, éves munkatervét, megfogalmazta küldetésnyilatkozatát, minıségpolitikáját és minıségi céljait, kinevezi az intézmény minıségirányítási vezetıjét, elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket, biztosítja mindezekhez a szükséges erıforrásokat. Az IMIP hatékonysága érdekében iskolánk vezetısége – mind az igazgató, mind a helyettes – töltsön be kulcsszerepet a minıségirányítási rendszerben. Az igazgató legyen alkotóvezetı, aki elsıként képezze magát, a feladatokat ne csak kiossza, hanem a kollégákkal együttmőködve maga is munkálkodjék. Elhivatottan, elırelátóan és felelısséggel végezze az intézmény vezetését. A távlati gondolkodás, a minıségirányítási rendszer stratégiai jelentıségének felismerése, kézbentartása, a napi célokkal összhangba hozása, a szervezet és munkatársak aktív irányítása, iránymutatás, példaadás, személyes kommunikáció, munkatársak bevonása, tehetségük felhasználása, ösztönzési rendszer kiépítése jellemezze munkáját.

5.1.1.

Jogi követelmények

Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különbözı szintő rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belsı szabályzói, az SZMSZ, az PP és ezek mellékletei (házirend, helyi tanterv, éves munkaterv, – minden munkatárs számára hozzáférhetıek legyenek. E dokumentumok mindenki számára hozzáférhetıek az iskola titkárságán. A pedagógusok számára egy-egy további példány áll rendelkezésre a tanári szobában és az iskola könyvtárában. Az iskola az élı

20


partnerkapcsolat érdekében honlapot is mőködtet az Interneten. E honlapon szintén megtalálhatók nyilvános dokumentumaink. Ezek megismerése és betartása minden munkatársunk számára munkaköri kötelesség. A jogi követelmények betartását a vezetıi ellenırzésekkel támogatja az iskolavezetés. Az életünket szabályozó dokumentumok hozzáférhetıségérıl az iskolatitkár és a könyvtáros gondoskodik. A honlapon megjelenı dokumentumok karbantartásáért (rendszeres frissítés) az ezzel megbízott igazgatóhelyettes és a munkáját segítı rendszergazda felel.

5.1.2.

Stratégiai tervezés

Az intézményvezetés gondoskodik a stratégiai tervezési folyamat szabályozásáról. A stratégiai tervezési folyamat leírja az intézmény mőködését hosszú távon meghatározó dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát valamint az egyes dokumentumok egymáshoz való viszonyát. E körbe tartozik különösen az intézmény hosszú távra szóló

küldetésnyilatkozata, Minıségirányítási Programja, a Küldetésnyilatkozatban megfogalmazott célok alapján a nevelıtestület által készített Pedagógiai Program,

A partneri igények megismerése során nyert információkat a stratégiai tervezés egyes elemeinek elıkészítéséhez és a minıségirányítási rendszer bevezetési ciklusainak tervezéséhez is fel kell használni. Az intézmény vezetésének további feladata az intézményi stratégia és célok szervezeten belüli megismertetése.

21


5.1.2.1. Az iskola kiemelt céljai

Az iskola nevelési és oktatási céljait két fı érték határozza meg: keresztény és magyar. Ebbıl adódóan legfıbb célkitőzései a következık:

az evangéliumra épülı gyermek- és szeretetközpontú nevelés, problémaérzékeny, önállóan gondolkodó, környezeti kultúrával rendelkezı, tettre kész emberek nevelése, mőveltségközvetítés (humán, természettudományos és vallásos), a történelmi, a kulturális, a nemzeti, a vallási és a szőkebb pátriával összefüggı hagyományok ápolása, egészséges életmódra nevelés, a tudatos vallásosság alakítása; a sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése, az elıbbi célokat segítı eszközállomány folyamatos bıvítése, korszerősítése, mely a jelen gazdasági helyzetben elsısorban pályázatok segítségével látszik megoldhatónak.

5.1.2.2. Feladatok

Egyházi- és állami ünnepek, megemlékezések, rendezvények szervezése, lebonyolítása, karitatív tevékenység megszervezése tanulóink bevonásával vagy éppen kezdeményezésére. Szakmai továbbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása az iskola igényeinek figyelembevételével, szakkönyvek, szakfolyóiratok biztosítása. Differenciált képességfejlesztés biztosítása, továbbtanulásra versenyekre való felkészítés. A fentieket foglalja és rendezi össze az idıpontok és a felelıs személyek hozzárendelésével az intézmény éves munkaterve.

22


5.1.3.

Ellenırzés, mérés, értékelés

5.1.3.1. Ellenırzés Az ellenırzés lényege az intézmény dokumentumaiban lefektetett céloknak, szabályoknak való megfelelés, az eredmények és a hiányosságok számbavétele. Az ellenırzés fontos részét képezi a mérés. Az ellenırzés szabályait (valamint jellegét, módját, körét, gyakoriságát, a végrehajtásban közremőködık körét) részletesen taglalja a Szervezeti és mőködési szabályzatunk, valamint az éves munkatervek és a belsı ellenırzési terv.

A vezetıi ellenırzés célja

A jogi és belsı szabályozásnak megfelelı törvényes és szakszerő mőködés, a minıségi munkavégzés folyamatosságának biztosítása, valamint a külsı ellenırzések

(törvényességi, pénzügyi, gazdasági, illetve a szakmai

munka ellenırzése,sajátos nevelési igényő tanulókkal való foglalkozás tervezése, amunka szervezése, lebonyolítása(dyslexia, dysgraphia, autisztikus, autista,motorikus funkciók zavaraival küzködı tanulók),ellenırzése) , megfelelı elıkészítése. Ebben a feladatban az alábbi szempontok kiemelten fontosak: A vezetés tegye egyértelmővé, hogy a folyamatok mely szakaszait kívánja személyesen (vagy delegáltja útján) – folyamatosan – ellenırizni, mely területeken kíván véletlenszerő mintavételen alapuló rendszeres felülvizsgálatot végezni, és hogyan használja fel saját ellenırzési rendszerében a folyamatokban keletkezı ellenırzési feljegyzéseket. A vezetés állapítsa meg a vezetıi ellenırzés során nyert információk felhasználási módját és az ellenırzést követı beavatkozás lépéseit.

23


5.1.3.2. Mérés

Célunk kiszámítható, tervezhetı mérések, értékelés rendszerének mőködtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon, a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minıségi munkavégzésben. A mérési eljárás megválasztott módszere és eszköze legyen egyszerő, érthetı, világos, követhetı, ne legyen túl hosszú, a megszólított partnereknek szóljon, a meghatározott idıközönként történjék. Mérhetı dolgok: beiskolázás, továbbtanulás, szaktárgyi tudás és képességek (pl. olvasás és szövegértés), versenyeredmények, partneri elégedettség. A tanulói teljesítmények mérésének szabályait, tennivalóit a Pedagógiai program tartalmazza, de kitér rá a Házirend is. Mindezek a hatályos Közoktatási Törvényben foglaltakon alapulnak. A belsı mérések alapeseteit a Pedagógiai program tartalmazza. Mérıeszközöket alkalmazunk átvétel vagy saját kidolgozás után. A mérések tapasztalatait a minıségi munkavégzés érdekében beépítjük, a pedagógusok munkájának értékelése során figyelembe vesszük. Külsı országos, méréseket az elıírásoknak megfelelıen végrehajtjuk, tanulóinkat felkészítjük azokra.

5.1.3.3. Értékelés

Az ellenırzés adataira épülı jelentés az értékelés, mely ugyan tükröt tár elénk, de nem mutatja meg továbblépés irányát. Fontos a kitőzött célok és az elért eredmények összevetése. Az értékelés fajtái: tanulói, pedagógusi és intézményi. A tanulók vonatkozásában értékelni kell a tanulmányi elımenetelt, a magaviseletet és a szorgalmat. Az értékelés a törvény elıírta módon történhet szövegesen és érdemjeggyel. Figyelni kell a jutalmazás és a büntetés kellı egyensúlyára.

24


A pedagógiai munka értékelése

A pedagógusi munka értékelése kiterjed mind a tanórai mind a tanórán kívüli tevékenységre. A pedagógusok munkájának értékelésekor elsısorban az alábbi területeket érdemes vizsgálni:

a pedagógus felkészültségét, a pedagógus felkészülését az adott feladatra (tanításra, nevelésre), SNI-s tanulókkal való differenciált foglalkozás, a tanítási folyamat irányítását, a nevelımunkát, a nevelı és oktató munka eredményességét, a munkafegyelmet, a pedagógus tevékenységének, magatartásának összhangját az iskolai értékekkel, célokkal, a keresztény tartalom megjelenését az oktatás-nevelés folyamatában, a korszerő pedagógiai eljárások és az optimális eszközhasználat megjelenését, a pedagógus emberi kapcsolatait (tanár–diák, tanár–tanár, tanár– szülı), a vezetésben, a tantestületi képviseletben való részvételt. A vezetıi munka értékelése

A vezetıi munka értékelésének területei lehetnek:

a vezetıi készségek, képességek, az iskolai munka irányítása, a vezetı munkastílusa, a vezetı elvárásai az egyes iskolai közösségekkel szemben, a vezetés demokratizmusa, a munkamegosztás a vezetık között,

25


a belsı ellenırzés, értékelés rendszere, az iskolai légkör, az iskola menedzselése, a vezetı külsı kapcsolatai. Intézményi önértékelés

Az intézményi értékelések elsısorban az intézmény egészének hatékonyságát, az egyes partneri csoportok elégedettségét jelzik. Intézményünk nyitott önértékelést fog végezni, amely belsı és külsı intézménykép meghatározásából áll. Módszerei meghatározásában a teljes munkatársi kör szabadon vesz részt.

A belsı intézménykép magába foglalja a dolgozók elvárásait, jövıképét, valamint az intézmény erısségeirıl, gyengeségeirıl kialakított képét. A külsı intézménykép pedig magába foglalja az intézmény dolgozói által feltételezett képet arról, hogy a partnerek mit gondolnak az intézmény munkájáról, milyen elvárásaik vannak. A nyitott önértékelés eredményeirıl írásos összefoglaló készül, melyet valamennyi dolgozó megismer. A nyitott önértékelés szempontrendszere

I. Belsı intézménykép 1. Vezetés 1.1. Vezetési stílus 1.2. A vezetı ellenırzı és értékelı tevékenysége 1.3. Az intézmény belsı mőködési rendjének biztosítása 1.4. Stratégiai tervezés, az intézmény menedzselése 1.5. Az intézmény mőködésének folyamatos javítása, fejlesztése 2. Elvárások 2.1. A dolgozók saját munkájukkal kapcsolatos elvárásai 2.2. A dolgozók vezetéssel kapcsolatos elvárásai 2.3. A dolgozók gyermekekkel, illetve tanulókkal kapcsolatos elvárásai 2.4. A dolgozók szülıkkel kapcsolatos elvárásai

26


2.5. Munkaköri kapcsolatok légköre 3. Jövıkép 3.1. A dolgozók véleménye a fenntartó lehetıségeirıl 3.2. A dolgozók véleménye az intézmény jövıjérıl, lehetıségeirıl 3.3. A dolgozók véleménye saját karrierjükrıl az intézményben 3.4. A dolgozók véleménye a pedagógiai program ill. nevelési program célkitőzéseirıl 4. Az intézmény erısségei 5. Az intézmény gyengeségei

Partneri igény- és elégedettségmérés

A katolikus intézménynek egyaránt meg kell felelnie a keresztény értékrendnek, az egyház és a fenntartó, illetve a kor igényeinek. Ehhez folyamatosan tájékozódnia kell partnerei véleményérıl, és azokat be kell építenie munkájába, nevelési programjába a keresztény értékrendet szem elıtt tartva. Az igényfelmérések leggyakoribb módszerei az interjú és a kérdıív, a megkérdezettek számától függıen. Fontos, hogy a különbözı csoportoktól kapott válaszok összehasonlíthatóak legyenek, ezért mindenkitıl ugyanazt kell kérdezni, természetesen tekintettel a válaszoló ismereteire is. Csak olyan dolgokról kérünk véleményt, amelyrıl a megkérdezetteknek lehet információja. Fontos továbbá, hogy idıvel megismételhetı, és a kapott eredmények a továbbiakkal összehasonlíthatók legyenek. Elsıdlegesen azokra a tényekre, illetve feladatokra kérdezünk rá, amelyek alapján eldönthetı, hogy Pedagógiai Programunkat milyen arányban tudtuk megvalósítani a nevelés-oktatás valamennyi területén. Az általános közhangulat, a munkahelyi légkör értékelését kutatjuk (pl. tanár-tanár, tanárdiák, szülı-iskola, dolgozók-pedagógusok viszonyára, munkakörülményeire).

Fontos rákérdezni a vezetés – ellenırzés - értékelés témakörére, a személyi tárgyi feltételekre, az intézmény kapcsolatrendszerére és az esetleges társult intézményekkel való kapcsolatára (pl. kollégium, zeneiskola).

27


Az igények elemzése

Az elemzéshez rendelkezésre állnak

az igényfelmérési folyamat eredményeként kapott kérdıívek, illetve interjúk, a kérdıív - kiértékelés összesített számszerő adatai (táblázat) és a kiszámított átlagok kérdésenként, csoportonként, a táblázatokból származtatott diagramok, amelyek szemléletesen ábrázolják a kapott eredményeket, a nyitott kérdések eredményeként kapott elégedettség - és igénylista, elıfordulási gyakorisággal, a intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Összefoglaló a nyitott önértékelésrıl.

Fontossági sorrend megállapítása

Az intézmény a partnerek igényeibıl levont következtetések alapján fogja meghatározni elérendı céljait. A célok meghatározásához fontossági szempontokat kell figyelembe venni. A fontossági sorrendet meghatározzák a különbözı törvények, dokumentumok (PP, SZMSZ, munkaköri leírások), fenntartói igények, a tanulói, szülıi igények, belsı humán erıforrás - fejlesztés, tanulási utak védelme. Szükséges a szempontrendszernek megfelelı elemzések elvégzése a következık összehasonlításával:

az adott szemponthoz tartozó kérdıív-kérdések összegyőjtése, a kérdésekre adott válaszok, az elégedettség/igény listákból az adott szempontra vonatkozó elemek kiválogatása, az intézmény dokumentumainak ezzel kapcsolatos elvei (Pedagógiai program, Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Házirend), a nyitott önértékelés összefoglaló leírása.

28


Az elemzésrıl írásos összefoglaló készül. Az összefoglaló tartalmazza az elemzés során levont következtetéseket: a jó, elvárásainknak megfelelı és a kedvezıtlen eredményeket. Ez utóbbit is további csoportokra bontjuk: a további vizsgálódást igénylıkre (melyekre további céljaink és feladataink épülnek), és azokra, amelyekkel nem foglalkozunk (pl. mert ellentétesek a pedagógiai programmal, irreálisak, elhanyagolható mértékőek vagy mennyiségőek). Szükséges az elemzésbıl következtetések levonása, célok és feladatok meghatározása. A célok (rész-célok) a pedagógiai programban kitőzött, de még nem teljesen megvalósult célok elérését segítik. Elengedhetetlen a célok és feladatok megismertetése és elfogadtatása a tantestülettel. Az elfogadott célok és feladatok közzététele az érintett partnerek számára.

5.1.4.

A minıségirányítási rendszer mőködése

Feladatkörök, hatáskörök, jogkörök:

Igazgató Jogkör

Hatáskör Feladatkör

Díjazás

29

Az intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása. Összes dolgozók, diákok. Nevelıtestület munkájának tervezése, szervezése, irányítása, ellenırzése. Munkaköri leírások, munkaszerzıdések elkészítése, módosítása. Beiskolázás. Dokumentumok módosítása. Éves munkaterv, tanév beosztása, tantárgyfelosztás, egyéb megbízatások adása, értekezletek, továbbképzések, lelkigyakorlatok. Jutalmazási és fegyelmezési kérdések. -

Minıségbiztosítási társvezetı igazgatóhelyettesek

Adhoc csoportok

Az intézmény egésze. Továbbképzés vállalása, Havonkénti értekezletek dolgozók bevonása, tájé- és team munkákban való koztatás, kommunikáció, együttmőködés. összekötı szerep föl és le, kérdıívek készítése, kiértékelése, megoldási javaslatok összegzése, dokumentumok létrehozása.

A minıségi munkavégzés után járó kereset kiegészítés fejkvótájának 2,5szerese.


5.2. Az intézményi mőködés belsı rendje

5.2.1.

Kommunikáció a belsı és a külsı partnerekkel

Pedagógusokkal

Az iskolavezetés a hirdetıtáblán keresztül tájékoztatja a tantestület tagjait az aktuális tudnivalókról. A tantestület tagjai kérdéseikkel személyesen keresik fel az iskolavezetés valamely tagját. Erre a gyakorlatra épül rá a tantestület havonkénti rendszerességgel összehívott IMIP szerinti konferenciája. Ugyanakkor nem mellızhetık a személyes találkozások, megszólítások, beszélgetések.

Nem pedagógus dolgozókkal

Az iskolavezetés hetente megbeszélést tart a gondnokkal és a gazdasági vezetıvel, az iskolatitkárral. Ez biztosítja a folyamatok (tervezés, kivitelezés, ellenırzés) hatékonyságát. A gondnok és a gazdasági vezetı napi kapcsolatban áll a többi nem pedagógus dolgozóval.

Diákokkal

A diákokat az iskolavezetés a hirdetı könyvön keresztül szólítja meg. Az osztályszintő kérdésekben az osztályfınöké a tájékoztatási kötelezettség. A diákság a szolgálati úton keresztül (szaktanár, osztályfınök, iskolatitkár, igazgató) intézi ügyes-bajos dolgait – egyedül és közösen egyaránt. A minıségfejlesztési csoport feladata a diák-elégedettség mérése.

Szülıkkel

A tantestület a szülıkkel a fogadóórák, a szülıi értekezletek, az ellenırzı könyv írásos üzenetei, a családlátogatások, a személyes beszélgetések al-

30


kalmával tartja a kapcsolatot. A minıségfejlesztési csoport feladata a szülıi elégedettség mérése.

Iskolaszékkel

A tantestület delegáltjai az iskolaszék szülıi vezetıje által összehívott értekezletek és személyes megbeszélések útján tartják a kapcsolatot az iskolaszék tagjaival.

Helyi egyházközségekkel

A kapcsolattartás alkalomszerő, rendezvényfüggı (pl. Veni Sancte, Te Deum, Patrocinium, Keresztény Egységhét) Formája személyes beszélgetés, írásos tájékoztatás.

Fenntartóval

A kapcsolattartás fontos fóruma a tartományfınökség által negyedévenként összehívott piarista igazgatói konferencia. Ezen kívül a személyes találkozásokon, telefon-beszélgetésekben illetve e-mail segítségével tájékoztatják egymást az aktuális kérdésekrıl.

5.2.2.

Külsı partneri igény - és elégedettségmérés

Az egyházközségek vezetıi a rendezvényeket megelızıen interjú keretében nyilatkoznak elvárásaikról, igényeikrıl és azt követıen elégedettségük mértékérıl, A fenntartó az intézményi mutatók (beiskolázási adatok, továbbtanulási mutatók, versenyeredmények, intézményi mérések, költségvetés, partnercsoportok jelzései) ismeretében fogalmazza meg igényeit illetve elégedettségét.

31


5.3. Emberi erıforrások biztosítása és fejlesztése

5.3.1.

A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése

Nevelés-oktatás

Az iskola fı feladata a felnövekvı új generációk szellemi-lelki kiteljesedésének elısegítése. Hogy a pedagógusok az oktató-nevelı tevékenység során elvártaknak minél tökéletesebben megfeleljenek, szakmai tudásuk állandó fejlesztésre szorul (élethosszig tartó képzés). A minıségi munkavégzéshez szükséges állandó továbbképzés rendje a következı:

Megvalósítása

A megvalósítás érdekében továbbképzési rendszert mőködtet az intézmény – elıre meghatározott továbbképzési terv alapján. A továbbképzések fıbb helyszínei: KPSZTI által szervezett továbbképzések, Piarista Pedagógiai Napok, más akkreditált továbbképzések és a magasabb végzettséget adó képzések.

Munkatársak képzése

A továbbképzés folyamatát a rövid és a hosszú távú továbbképzési terv ütemezi. A továbbképzési terv összeállításának legfıbb szempontjai:

az intézmény alapdokumentumaiban meghatározott feladatok ellátásának biztosítása, a pedagógusok érdeklıdési körének megfelelı önképzések lehetıvé tétele, a hétévenként teljesítendı 120 kreditpont összegyőjtésének lehetısége, a költségvetésben rendelkezésre álló keret figyelembevétele.

32


A munkatársak kiválasztási és betanulási rendjének mőködtetése

Az iskola – színvonalának megerısítése illetve megtartása érdekében – a megüresedı álláshelyeket meghirdeti. Az állás elnyeréséhez szükséges a jelölt

önéletrajza, megfelelı iskolai végzettségének igazolása (fıiskolai/egyetemi diploma), személyes meghallgatása, keresztény világnézete. A személyes meghallgatás során számot kell adnia szakmai felkészültségérıl, pedagógiai hitvallásáról, elképzeléseirıl. Az állás elnyerésérıl az intézmény igazgatója dönt – vezetıtársai véleményének figyelembevételével. A felvett új kolléga alkalmazása

elıször egy tanévre szóló határozott idejő munkaszerzıdés köthetı, a határozott idejő munkaszerzıdés lejárta után az iskolavezetés döntése alapján további határozott idejő, vagy határozatlan idejő munkaszerzıdés köthetı.

Az új kolléga beilleszkedésének elısegítése végett az igazgató mentort jelöl ki. A mentor köteles megismertetni az intézmény elvárásait, szokásrendjét és hagyományait, rendszeresen ellenırizni, értékelni és segíteni az oktató-nevelı munkában, az iskolavezetést idıközönként tájékoztatni.

33


5.4. A minıségirányítási szervezet felépítése és mőködtetése Az intézményben végbemenı folyamatokért egy személyben az igazgató felel. Ezért kell, hogy a minıségirányítási folyamatban kulcspozíciót töltsön be. Legyen alkotó vezetı a jövıkép tervezése, az irányvonal meghatározása és a feladatok kijelölése terén. Az intézmény minıségfejlesztési programját a minıségfejlesztési csoport társvezetıje irányítja. Feladatkörébe tartozik az intézményi kulcsfolyamatok mérése, a mért adatok elemzése, értékelése, a minıségfejlesztési tevékenység során szervezett csoportok munkájának koordinálása, a tevékenység során a szükséges dokumentumok elkészítése illetve elkészíttetése. A tantestületi közösség egységén, együttmozdulni tudásán áll vagy bukik a minıségfejlesztési tevékenység eredményessége. Ahhoz, hogy a minıségfejlesztés folyamatát minél teljesebben magáénak érezze az intézmény nevelı testülete, szükséges hogy mindenki

kivegye a részét a javaslattételbıl, elfogadható formában hallassa a véleményét, elfogadja a megfogalmazott cselekvési programokat, a megvalósítás érdekében létrehozott munkaközösségek tevékenységébıl kivegye a részét, az alkalmi csoportok (team) munkájának eredményességéhez – képességei szerint – tudása legjavával hozzájáruljon.

5.5. Az intézmény mérési és értékelési rendszere

5.5.1.

A belsı ellenırzés, mérés és értékelés szokásos formái

A tanulók tevékenységének mérése és értékelése terén az PP illetve az SZMSZ adnak eligazítást. A tanulók értékelése érdemjegyekkel történik. Az alsó tagozatban felmenı rendszerben az idei évtıl kezdıdıen az elsı három évfolyamon az érdemjegyeket a szöveges értékelés váltja fel.

34


Az arra érdemes tanulók magaviselete, kötelességteljesítése, tanulmányi elımenetele, áldozatos közösségi munkája elismerhetı

szöveges dicséretekkel (záradékok), Kalazancius Éremmel, a Sík Sándor Díjjal, Zsidanits István Díjjal,

Piarista Öregdiák Díjjal.

Alma Mater Díjjal A pedagógusi tevékenység eredményességének mérését és értékelését az SZMSZ szabályozza. A vizsgálat elsıdleges színtere a tanítási óra. Az óralátogatás fıbb szempontjai a következık:

a foglalkozás illeszkedése a folyamatba (tanterv), a tanóra tervezettsége (óraterv) a cél tisztázottsága, a tanulók motiválása, a tanulók aktivitása, a taneszköz-használat megfelel-e a célnak, a megértés és elsajátítás ellenırzésének módja, az óra szervezési módja megfelel-e a kitőzött célnak, hogyan történik a tanulói teljesítmények és munka értékelése, tanár - diák viszony, nevelıi hatások lehetıségeinek kihasználása, a keresztény tartalom megjelenése, az óra eredményessége, az új pedagógiai módszerek alkalmazása, az adminisztráció precizitása. A vizsgálat terjedjen ki ezenkívül:

a kommunikációs készségre (szülıkkel, látogatókkal), az áldozatkészségre (önkéntes vállalások, idıráfordítások),

35


az elkötelezettség mértékére, a pedagógus külsı megjelenésére (ápoltság, ruházat). A nem pedagógus dolgozók tevékenységének ellenırzése, mérése és értékelése során szintén alkalmazandó ez utóbbi szempontrendszer. Természetesen ki kell egészíteni az általuk végzett munka minıségének vizsgálatával, a partneri csoportok elégedettségének mértékével.

Kiemelkedı, példaértékő pedagógus és nem pedagógus dolgozóink jutalmazhatók a szóbeli elismerésen és köszöneten túl

-

Szent Gellért díjjal,

-

a minıségi munkavégzés után járó kereset kiegészítéssel.

5.6. Az IMIP felülvizsgálata

Az IMIP felülvizsgálata háromévenként esedékes.

5.7. A dokumentumok kezelése

Az IMIP által szabályozott tevékenység során keletkezı dokumentumok kezelését a minıségfejlesztési csoport társvezetıje végzi. İ gondoskodik a megfelelı tárolásról és hozzáférhetıségrıl. A IMIP tervezett felülvizsgálata: a 2007-2008 tanév I. féléve. Nyilvánosságra hozatala: Elektronikus úton: -intézményi WEB lapon, könyvtárban, Nyomtatott formában: - a fenntartónak benyújtva, - tanári szoba, irattár, könyvtár,

36


5.8. A minıségfejlesztési program panaszkezelési rendje A panaszkezelési eljárás célja, hogy az intézmény a munka során esetlegesen felmerülı problémákat, vitákat a lehetı legkorábbi idıpontban a lehetı legmegfelelıbb szinten, illetve szüksége esetén közvetítı bevonásával legyen képes feloldani. E cél elérése érdekében az e dokumentumban fent cselekvési algoritmust alkalmazzuk, amely a panaszkezelés egymásra épülı és idıben egymást követı szintjét írja le.

5.8.1.

A panaszkezelési eljárás szintjei:

a panasz kezelése az intézmény szintjén a panasz kezelése az intézmény szintjén, az intézmény vezetıjének bevonásával a panasz kezelése külsı közvetítı (OKÉV) bevonásával a panasz kezelése és az eljárás lezárása a Programiroda által felkért független minıségügyi szakember bevonásával a panaszkezelés valamennyi szintjén a felmerült probléma tisztázása, megoldása, majd e folyamat dokumentálása a cél. Az egyes szinteken a felmerült probléma, a vitás helyzet megoldására tett javaslat elfogadásáról az érintettek nyilatkoznak, majd 1 hónap idıtartam után közösen értékelik a beválást.

5.9. A panaszkezelési eljárás dokumentálása

A panaszkezelési eljárás gyakorlati lépéseit írásban rögzíteni kell (zárójelben a dokumentumok hitelesítıi).

panaszbejelentés (panaszos) a panasz elbírálása (intézményvezetı) egyeztetések, megállapodások hitelesített emlékeztetıi I. szint: intézményvezetı, panaszos II. szint: intézményvezetı, panaszos, OKÉV képviselıje

37


III. szint: intézményvezetı, OKÉV képviselıje IV. szint: OM által felkért tanácsadó, intézményvezetı Megoldott probléma esetén annak rögzítése a munkanaplóban. Az OM által felkért tanácsadó jelentése a vizsgálatról.

38


A Minıségbiztosítási program elfogadása és jóváhagyása

A Minıségirányítási programot a mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola és Gimnázium diákönkormányzata 2010. szeptember 14-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Mosonmagyaróvár, 2010. szeptember 14. …………………………………………. Horváth Csenge az iskolai diákönkormányzat elnöke

A Minıségirányítási programot a mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola és Gimnázium szülıi munkaközössége 2010. szeptember 14-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Mosonmagyaróvár, 2010. szeptember 14. ………………………………………… Ehrenberger Imréné az iskolai szülıi munkaközösség elnöke

A Minıségirányítási programot a mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola és Gimnázium nevelıtestülete 2010. szeptember 14-én elfogadta. Mosonmagyaróvár, 2010. szeptember 14. …………………………………………. Farkas István Igazgató

A mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola és Gimnázium Minıségirányítási programját a fenntartó Piarista Tartományfınökség nevében 2010. szeptember 15-én jóváhagytam.

Budapest, 2010. szeptember 15

……………………………………….. Urbán József piarista tartományfınök

39

A MOSONMAGYARÓVÁRI PIARISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. MOSONMAGYARÓVÁR, 2010

Recommend Documents