A kecskeméti Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Intézményi Minőségirányítási Programja

A kecskeméti Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Intézményi Minőségirányítási Programja

Elfogadva: 2007. december 20.

1

Jelen Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) a 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 40. §-ában meghatározottak szerint készült, az ott előírt tartalmakat foglalja magában. 40. § (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. Az IMIP célja, hogy rögzítse az iskola stratégiai céljait, és meghatározza az azok következetes megvalósítása érdekében szükséges alapvető lépéseket. A stratégiai célok meghatározásánál meghatározó a fenntartó Piarista Rend küldetése, amit a Magyarországi Rendtartomány rendi közösségével és a szerzetesekből és világiakból álló kecskeméti piarista közösségben értelmezünk. Ezt a küldetést döntő részben partnereink kimondott és látens igényeinek megértésével tudjuk felismerni és értelmezni. A stratégiai célok minőségcélokká való lefordítása a tantestület és az iskola vezetésének mindenkori és nem könnyű feladata, ami viszont biztosíthatja saját céljaink tudatos elérését és a reális értékelést. A megfogalmazott célok és az elért eredmények értékelése rendszeres munkát igényel, mert a rosszul megfogalmazott célok mérhetetlenné vagy teljesíthetetlenné tehetik a megvalósítást. Ennek érdekében a célokat és célértékeket, ezzel együtt az IMIP-et rendszeresen felül kell vizsgálni.

2

Az IMIP fejezetei: 1. Küldetésnyilatkozat ................................................................................................................ 4 2. Stratégiai és minőségcélok ..................................................................................................... 5 3. Az iskola folyamatai (köztük vezetés, tervezés, mérés, értékelés, IMIP végrehajtásának éves értékelése) ........................................................................................................................ 14 4. A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje ................................................. 16 5. A minőségirányítás iskolai rendszere ................................................................................... 19 Partneri igény és elégedettség felmérés folyamatszabályozása ............................................... 19 6. Az Intézményi Minőségirányítási Program karbantartása ................................................... 28

3

1. Küldetésnyilatkozat A kecskeméti Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon a Piarista Rend által fenntartott katolikus oktató-nevelő intézmény, emellett egy elkötelezett keresztény közösség. Rászoruló gyerekeket tanítunk a „pietas et litterae”, a tudomány és hit egységének szellemében. Célunk, hogy alapműveltséget adjunk magas szinten, és a kereszténységre példával neveljünk. A mai társadalomban érvényes keresztény tudást szeretnénk adni. A diákokkal a tanítási órákon kívül is közösséget alkotunk, ezt segítik a túrák, kirándulások, kulturális rendezvények. Istenben hívő, felelősségteljes, nyitott embereket szeretnénk nevelni. Arra törekszünk, hogy magas szintű oktató-nevelő munkával erkölcsben és tudásban az életre felkészült, keresztény, becsületes, hazaszerető diákok végezzenek iskolánkban. Munkánk során világiak és szerzetesek, egymással és a Gondviseléssel együttműködve, szakmailag és hitben állandóan fejlődve személyes példát mutatva dolgozunk. Világi és szerzetes munkatársaink kiválasztásában szempont a magas képzettség, személyes példamutató élet. Munkánk hátterét a rendi és iskolai hagyományok, valamint a szülőkkel, diákokkal és keresztény közösségekkel való együttműködés biztosítja.

4

2. Stratégiai és minőségcélok Az iskola stratégiai céljai az oktatás területén A továbbtanulásra való eredményes felkészítés az általános iskolában és a gimnáziumban A kiemelkedő képességű tanulók részesüljenek tehetséggondozásban az általános iskolában és a gimnáziumban A gyengébb képességű vagy hátrányos helyzetű tanulók kapjanak külön odafigyelést, felzárkóztatást az általános iskolában és a gimnáziumban, hogy az alapkövetelményeket biztosan tudják teljesíteni. Az iskola kiemelten figyeljen a diákok képzésére az alábbi területeken: o Művészeti nevelés o Az alapkészségek (írás, olvasás, szövegértés, szóbeli kifejezés, számolás) területén az alsó tagozattól a gimnáziumig o Használható nyelvtudás megszerzésének biztosítása o Informatikai kultúra Az iskola stratégiai céljai a nevelés területén Az iskola a nevelésben működjön együtt a családokkal. Legyen hatékony ifjúságvédelmi munka (drogprevenció, veszélyeztetett diákok segítése). Az iskolai helyezzen hangsúlyt a tanításon kívüli/szabadidős tevékenységekre. A beilleszkedési (magatartási és tanulmányi) zavarokkal küzdő vagy fogyatékkal élő diákok integrálása. Az iskola támogassa a diákokat az egészséges életmódban. A személyiségfejlesztésre kiemelt figyelmet fordítson az iskola. A vallási, hitbeli és erkölcsi nevelés területén különösen: o A diákok a szűkebb környezetük természeti és kulturális értékeiért nagyobb felelősséget vállaljanak. o A liturgiába aktívan kapcsolódjanak be a diákok. o A diákok életkoruknak megfelelően fejlődjenek személyes hitükben. o Az iskolai életben környezettudatos magatartási formákat alakítsunk ki a diákokban és a dolgozókban. Az iskola stratégiai céljai az (együtt)működés területén A pedagógiai és más területen dolgozók szakmai-módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése. Folyamatos, tervezett és tudatos szakmai együttműködés folyjon a pedagógiai munkában minden szinten. Az iskolának magasan képzett és magasan motivált munkatársai legyenek. Az iskola a megfelelő források megtalálásával hatékonyan gazdálkodjon. Az iskola biztosítsa a magas szintű pedagógiai munka modern tárgyi feltételeit. Az iskolai környezet egészséges legyen (tárgyi, mentális, táplálkozás) a dolgozók és a diákok számára. A családokkal való együttműködés tudatos és hatékony legyen. A beiskolázás kellő létszámban történjen. Az iskola kiemelten és tervezetten törődjön a diákok motiválásával. Az iskola szervezete és tevékenysége hatékony és áttekinthető legyen.

5

STRATÉGIAI CÉL Az iskola stratégiai céljai az oktatás területén A továbbtanulásra való eredményes felkészítés az általános iskolában és a gimnáziumban

A kiemelkedő képességű tanulók részesüljenek tehetséggondozásban az általános iskolában és a gimnáziumban

A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK

Az ált. isk. minden tanulója tanuljon tovább, minél nagyobb arányban érettségit adó intézményben. A pályaválasztáshoz a gimnazista diákok kapjanak kellő ismereteket, áttekintést és segítséget. Nagyobb létszámban vegyenek részt a diákok városi, megyei, országos tanulmányi versenyeken.

A CÉL EREDMÉNY KRITÉRIUMA

Az Általános Iskolában mindenki továbbtanuljon (70% felett) érettségit adó intézményben. A diákok visszajelzése alapján mondhassuk, hogy kellő segítséget kapnak a pályaválasztáshoz. (2006os 2,47-ről 3,5-re javuljon az eredmény 5-ös skálán). A Közlönyben meghirdetett országos tanulmányi versenyeken való részvételünk meghaladja a városi átlagot.

A tehetségesebb diákok kapjanak Tudatos és átlátható rendszerben külön fejlesztést. működjön a tehetséggondozás (a honlapon naprakészen szerepeljenek ennek konkrét formái – szakkörök, felkészítések), melyről évente készüljön beszámoló. A tehetséggondozás tudatos és Minden olyan tantárgyból átlátható legyen. kínáljunk szakkört vagy más fejlesztő lehetőséget, amiből erre az adott évfolyamban legalább 8 érintett van. A kiemelkedő teljesítmények Minden évben jutalmazza az iskola elismerése a diákoknál. atantestület egységes szempontrendszere szerint ilyen diákokat, a jutalmazások jelenjenek meg a honlapon és az évkönyvben. A gyengébb képességű vagy hátrányos helyzetű tanulók kapjanak külön odafigyelést, felzárkóztatást az általános iskolában és a Minden bukásra álló diák kapjon gimnáziumban, hogy az külön figyelmet is, mely írásban alapkövetelményeket is legyen rögzítve. biztosan tudják teljesíteni. Az iskola kiemelten figyeljen a diákok képzésére az alábbi területeken:

6

Az odafigyelés eredményeképpen csökkenjen a bukások száma (az Általános Iskolában közelítsen a 0%-hoz, a Gimnáziumban az utóbbi 3 év 5-8 %-áról 3% alá csökkenjen).

STRATÉGIAI CÉL Művészeti nevelés

A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK Az iskola biztosítson legalább három művészeti ágban magas szintű választható képzést.

A felméréseken a diákok Az alapkészségek (írás, olvasás, szövegértés, szóbeli fejlődést mutassanak (írás, olvasás, számolás). kifejezés, számolás) területén az alsó tagozattól a gimnáziumig A második tanév végére azonosítsuk a diszlexiás, diszgráfiás diákokat, és eredményes egyéni fejlesztést kapjanak a 3-4. évfolyamban.

A CÉL EREDMÉNY KRITÉRIUMA Az együttműködés az együttműködő intézményekkel, minőségi garanciákkal folytatódjon. Az éves felméréseken a mutatók javuljanak.

A második tanév végén azonosítva legyenek.

A részt vevő diákok sikeresen fejezzék be az alsó tagozatot, ne maradjanak le. A felső tagozatban a szövegértés, A felmérések eredményei kifejezőkészség fejlesztése. javuljanak. A diákok minél magasabb A nyelvvizsga mutatók javuljanak. Használható nyelvtudás megszerzésének biztosítása százaléka szerezzen középfokú nyelvvizsgát a 12. év végéig vagy tegyen eredményes emelt szintű érettségit nyelvből. A megszerzett idegen nyelvismeretet más tantárgyak kapcsán is használják a diákok. A diákok más tantárgyakban is Informatikai kultúra, önálló Az informatika oktatása legyen felhasználó központú. rendszeresen (hetente legalább 1 ismeretszerzésre való óra kapcsán átlagosan) használják képesség ezeket az ismereteket. Az informatika váljon szerves Az informatikai támogatottságú részévé az oktatásnak a órák száma emelkedjen (A legkülönbözőbb tantárgyak gimnáziumban átlagosan területén. osztályonként legalább heti 1 óra a számítástechnikán kívül.) Az iskola stratégiai céljai a nevelés területén A szülői szervezet rendszeresen Legalább félévente vigye az iskola Az iskola a nevelésben működjön. a szülői szervezet elé az aktuális működjön együtt a kérdéseket megvitatásra. családokkal Problémás esetekben legyen A szülők kapjanak írásos kapcsolat a szülőkkel. tájékoztatást, ha gyermekük kapcsán gond merülne fel.

7

STRATÉGIAI CÉL Legyen hatékony ifjúságvédelmi munka (drogprevenció, veszélyeztetett diákok segítése)

Az iskolai helyezzen hangsúlyt a tanításon kívüli/szabadidős tevékenységekre.

A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK

A CÉL EREDMÉNY KRITÉRIUMA

Legyen kapcsolat a gyermek- és családvédelmi intézményekkel, szervezetekkel.

Minden kérdéses esetben történjen meg a kapcsolatfelvétel az illetékes intézménnyel.

A pedagógusok legyenek felkészültek az ifjúságvédelmi feladatokra.

Az osztályfőnökök legyenek elemi szinten tájékozottak a drogfogyasztásra, -függőségre utaló jelekről.

A szabadidős tevékenységek átláthatóak és tudhatóak és hozzáférhetőek legyenek minden diák számára. Rendszeres színvonalas kulturális rendezvények legyenek az iskolában. Minél több diák vegyen részt túrákon.

A kollégium rendszeresen biztosítson színvonalas sport, kulturális és szórakozási lehetőséget a diákoknak.

A hátrányos helyzetű és/vagy A beilleszkedési (magatartási és tanulmányi) sérült diákok integrálása az intézményben. zavarokkal küzdő vagy fogyatékkal élő diákok integrálása

A hátrányos helyzetű és/vagy sérült diákok integrálása az intézményben.

8

Az iskolai honlapon jelenjen meg minden vonatkozó információ (a kollégiumról is). Évente 4 tudományos vagy kulturális előadást szervezzünk a diákoknak. A gimnazista diákok 80%-a vegyen részt nyári túrán A diákok 90%-a vegyen részt évente legalább egy hétvégi kiránduláson. A szabadidős programokhoz kapjanak a diákok szakértő segítséget és lehetőséget (teremhasználat, sporteszközök, könyvtár, internethasználat, öntevékeny csoportok szervezése és támogatása stb.). A vonatkozó tevékenység éves program alapján működjön

Az iskola biztosítson szakmai segítséget a hátrányos helyzetű vagy sérült diákoknak (gyógypedagógus, ifjúságvédelmi felelős koordinálásával). A téma épüljön be a helyi tantervbe (osztályfőnöki és kereszttanterv) és a pedagógiai programba. Akadálymentes legyen az épület.

STRATÉGIAI CÉL

A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK A diákok rendelkezzenek kellő ismeretekkel az egészséges életmódról.

Az iskola támogassa a diákokat az egészséges életmódban

Egészséges táplálkozás biztosítása és segítése.

A személyiségfejlesztésre kiemelt figyelmet fordítson az iskola

Legyen önismereti képzés az iskolában.

A diáknak legyen része személyes figyelemben, törődésbe of-e részéről..

9

A CÉL EREDMÉNY KRITÉRIUMA Az osztályfőnöki, biológia és egyéb órákon szerepeljenek az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek, ezek jelenjenek meg a helyi tantervben (ezen belül készüljön kereszttanterv), a tanmenetekben. Az iskola biztosítson rendszeres sportolási lehetőséget a diákoknak (tornaterem, uszoda, csónakház), ezek jelenjenek meg a honlapon (sportolási lehetőségek az iskolában). Az iskola hívja fel a figyelmet az egészséges táplálkozás fontosságára és módjára különböző eszközökkel. Az iskolai étkeztetés minősége javuljon szakmai kritériumok alapján. (ld. egészségnevelési program). Készüljön kimutatás negyedévente az iskolai/kollégiumi étrend tartalommutatóiról (szénhidrát, zsír ill. rostanyag %ok). A büfében egészséges táplálékokat fogyasszanak a diákok. Készüljön keretleírás arról, hogy – az egészséges életmódra nevelés érdekében – mely élelmiszerek forgalmazhatók az iskolabüfében és melyek nem. Ez az információ kerüljön fel a honlapra, és legyen az iskolában kifüggesztve. Éves szinten négy osztályfőnöki órán tervezett önismereti gyakorlatok biztosítása. Négy évente egy lelkigyakorlat témája legyen az önismeret. Az of. kezdeményezzen személyes, négyszemközti beszélgetési alkalmakat diákjaival. A lelkigyakorlatok személyiségfejlesztő jellegűek is legyenek.

STRATÉGIAI CÉL

A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK

A CÉL EREDMÉNY KRITÉRIUMA Mentálhigiénés, személyiségfejlesztési képzéseken vegyenek részt tanárok. Évente legalább egy ilyen irányú képzésen való részvétel legyen intézményrészenként.

A vallási, hitbeli és erkölcsi nevelés területén különösen: A diákok a szűkebb környezetük természeti és kulturális értékeiért nagyobb felelősséget vállaljanak A liturgiába aktívan kapcsolódjanak be a diákok. A diákok életkoruknak megfelelően fejlődjenek személyes hitükben Az iskolai életben környezettudatos magatartási formákat alakítsunk ki a diákokban és a dolgozókban

Az iskola stratégiai céljai az (együtt)működés területén A pedagógiai és más területen dolgozók szakmaimódszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése Folyamatos, tervezett és tudatos szakmai együttműködés folyjon a pedagógiai munkában minden szinten.

A diákok vegyenek részt a város és az iskola kulturális hagyományait feldolgozó vetélkedőkön.

Minden évben legyen ilyen részvétel.

A liturgiák zeneileg magas színvonalúak legyenek A diákok életállapotának és érdeklődésüknek megfelelőek legyenek a lelkigyakorlatok. Teljes körű szelektív hulladékgyűjtés folyjon az iskolában.

Működő liturgikus énekkar(ok) legyen(ek). A diákok visszajelzése pozitív legyen a hitbeli nevelésről.

A felelősségtudat erősödjön a diákokban.

Az életkornak megfelelően minden évben dolgozzunk fel projekt formában a diákokkal közösen egyegy területet, ahol különösen nagy társadalmi-környezeti felelősség hárul ránk.

Teljes körű szelektív hulladékgyűjtés legyen az iskolában.

Legyen személyre szóló szakmai Az igazgató minden évben továbbképzési terv egyeztesse a szakmai fejlődési tervet minden kollégával a munkaközösségek bevonásával. Az iskola működjön együtt Az iskola működjön együtt szakmai és társadalmi téren tervszerűen a kecskeméti partnereivel. keresztény iskolákkal.

10

STRATÉGIAI CÉL

A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK

A CÉL EREDMÉNY KRITÉRIUMA

Az iskola szorosan és aktívan működjön együtt a többi piarista iskolával, a piarista iskolák pedagógiai titkárságával és a KPSZTI-vel. Az iskola tartsa fenn salzburgi és rheinbachi testvérkapcsolatait, és törekedjen a nyelvtanulási lehetőségen és diákcserén túl a pedagógiai-szakmai együttműködésre. Az iskolarészek összehangoltan A szakmai munkaközösségekben működjenek együtt. folyjon az iskolarészeken átívelő közös szakmai munka. Az osztályfőnöki munka tartalma A PP-ben szerepeljen az Az iskolának magasan osztályfőnöki munka érvényes képzett és magasan motivált legyen iskolai szinten megfogalmazva. leírása. munkatársai legyenek. A kiemelkedő tanári munkát Legyen évente iskolai vagy rendi jutalmazza az iskola. kitüntetés. Az iskola segítse a tanárok Évente legalább egy tanár nyelvi nyelvismeretének javítását. képzését támogassa az iskola a továbbképzési keretből. Az iskola növelje a tanárok Az iskola támogassa a tanárokat a számítástechnikai és informatikai számítástechnika órai képzettségét. alkalmazásában otthoni internet hozzáférés lehetséges támogatásával. A szakmai-módszertani kultúra A munkaközösségek minden évben fejlesztésére helyezzen hangsúlyt biztosítsák a módszertani fejlődést. az iskola. Pedagógiai továbbképzési Legyen áttekinthető, hogy kik rendszer hatékony működése. milyen továbbképzésen vesznek részt, és ezek hogyan hasznosulnak. Váljon EU-projektekben való Legyen rögzítve, hogy mely EUAz iskola a megfelelő részvételre alkalmassá az iskola. pályázatokban kívánunk és mikor források megtalálásával pályázni. hatékonyan gazdálkodjon A rendelkezésre álló pénzügyi Készüljön mutatórendszer a források felhasználása hatékony hatékony gazdálkodás legyen. fejlesztésére, amely alapján a gazdálkodás hatékonysága javuljon. Kiegészítő anyagi források Minden bennünket érintő bővüljenek pályázatok és pályázatról érdemi döntés szponzorálások révén. szülessen.

11

STRATÉGIAI CÉL

A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK

Az iskola biztosítsa a magas A diákok színvonalas tárgyi környezetben éljenek a szintű pedagógiai munka kollégiumban. modern tárgyi feltételeit.

A rendelkezésre álló tárgyi eszközök hatékony (fel)használása

Átgondoltan fejlesszük az iskola számítástechnikai eszközeit. Az iskolai környezet egészséges legyen (tárgyi, mentális, táplálkozás) a dolgozók és a diákok számára

A családokkal való együttműködés tudatos és hatékony legyen

Egészséges iskolai környezet megteremtése és megtartása. Az iskola támogassa a dolgozókat az egészséges életmódban. Az iskolaorvosi és nővéri szolgálat hatékonyan óvja a diákok egészségét. Az iskola tárgyi környezete harmonikus és esztétikus legyen. A családokkal való együttműködésnek tárgyiasult formái működjenek.

12

A CÉL EREDMÉNY KRITÉRIUMA A pályázati rendszer legyen átlátható és használható intézményi szinten valamennyi érintett számára (belső honlapon elérhető folyamatszabályozás legyen).. Készüljön egy tárgyi környezetre vonatkozó fejlesztési terv, évekre lebontott feladatokkal, amit az iskola vezetése fogad el, és évente vizsgál felül. Legyenek megfelelő helyiségek a kollégiumi programokhoz. Legyen könnyen áttekinthető a tárgyi eszközök készlete és állapota. Átlátható és használható legyen a leltározási rendszer. A felesleges papírfelhasználás csökkentésének lehetőségeinek feltárása és kivitelezése. Legyen évente áttekinthető, hogy a működés mely területén milyen eszközigény van. Legyen éves és középtávú átlátható fejlesztési terv eszközökre lebontva.

A kialakított szempontrendszernek egyre inkább feleljen meg. Az iskola biztosítson rendszeres sportolási lehetőséget dolgozóinak (tornaterem, uszoda, csónakház), ezek legyenek rögzítve. A betegség miatti mulasztások száma csökkenjen. Készüljön egységes belsőépítészeti felújítási terv. Legyenek az osztályoknak a családok számára programok ("fehér asztal", bográcsozás, ismerkedés, apa-fiú foci stb.)

STRATÉGIAI CÉL

A beiskolázás kellő létszámban történjen

A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK

Kellő létszámmal induljanak a kezdő évfolyamok. Tervezett, dokumentált beiskolázási tevékenység folyjon. Lehetséges diákjaink és szüleik kellő és hiteles információt kapjanak az iskoláról.

Az iskola kiemelten és tervezetten törődjön a diákok motiválásával.

A diákoknak megfelelő kollégiumi rend működjön Az iskolában működjön aktív diákönkormányzat

Az iskola szervezete és tevékenysége hatékony és áttekinthető legyen

A CÉL EREDMÉNY KRITÉRIUMA Legyenek of-i családlátogatások, az adott 4 éves szakaszon belül legalább egyszer minden érintett diáknál.. Lehető legmagasabb osztálylétszámokkal induljanak az osztályok. Évente kettő legyen 25 fővel. (ált. isk.). A beiskolázási folyamat valósuljon meg. A honlapon és nyomtatott kiadványban átfogó és reális képet kapjanak a szülők és érdeklődők az iskoláról beiskolázási szempontból. A diákoknak olyan napirendje legyen, amely megfelelő kereteket biztosít a tanuláshoz, pihenéshez és közösségi élethez. A diákok tudják, hogy mikor és milyen kérdésekben van lehetőség és igény a közös véleményük megfogalmazására, ezt tegyék is meg. Minden tevékenységi körnek és szervezeti egységnek legyen felelőse és rendtartása.

A diákotthon szervezeti egységeinek és tevékenységi területeinek munkája összehangolt és átlátható legyen (étkeztetés, betegszoba, szabadidős helyszínek, diákporta, nem saját diákok etc.) Az intézményi működés folyamatosan feleljen meg a törvényeknek és rendeleteknek a mun- Az egyes munkakörök pontos kaügyi és gazdasági területen. tartalma legyen meghatározva. Az iskola naprakészen kövesse a jogszabályi változásokat. Az iskola törvény szerinti A szabályzatokat rendszeresen szabályozásai legyenek frissítse az iskola és teljes körűen naprakészek. legyenek hozzáférhetőek a honlapon is. Az iskola azonosítsa és A tervezett határidőkre készüljenek szabályozza kulcsfolyamatait el a szabályozások.

13

3. Az iskola folyamatai (köztük vezetés, tervezés, mérés, értékelés, IMIP végrehajtásának éves értékelése) Az iskola kulcsfolyamatai azok a folyamatok, amik a stratégiai célok elérésében kulcsszerepet játszanak. A stratégiai célok elérését az adott célhoz tartozó folyamatok javításával hatékonyan segíteni lehet. A kulcsfolyamatokat szabályozni kell (mert érdemes), az IMIP viszont csak megnevezi azokat. Oktatás Az éves pályaorientációs tevékenység folyamatszabályozása a felső tagozatban és a gimnáziumban. Tehetséggondozás rendszerének éves folyamata az érintettek azonosításától az éves jelentés elfogadásáig az iskolarészekben. Felzárkóztatás éves folyamata az iskolarészekben az érintettek azonosításától a hatékonyság vizsgálatáig. A „diszes” gyerekek fejlesztésének folyamata a felméréstől a fejlesztés eredményességének vizsgálatáig. Szakkörök éves folyamata az igénytől az értékelésig. A jutalmazás folyamata az iskolarészekben.. Az éves felmérések folyamata. A diákok nyelvi felmérésének és értékelésének folyamata. A versenyek zajlásának folyamata az információ keresésétől és beérkezésétől az értékelésig. Nevelés Túrák szervezésének folyamata az ötlettől az értékelésig. Az évközi szabadidős és hétvégi programok szervezésének folyamata az ötlettől az értékelésig. A lelkigyakorlatok szervezésének folyamata. A diákmisék előkészítésének folyamata. Környezettudatosság fejlesztő projekt éves folyamata. A hiányzási adatok feldolgozásának és a hiányzások igazolásának folyamata. Az osztályfőnöki munka éves és négyéves folyamata. A diákönkormányzat éves bevonásának és támogatásának folyamata. A problémás gyerekek szüleivel való kapcsolat folyamata. A gyermek és családvédelmi intézményekkel való kapcsolatfelvétel folyamata kérdéses esetekben. Működés Ellenőrzés, mérés, értékelés A kollégák munkájának ellenőrzésének és értékelésének éves folyamata. Az egyes kitüntetésekre való jelölés ill. kitüntetés adományozásának folyamata. Az eszközellátottság éves felülvizsgálatának folyamata. Minden tanév elején készüljön feljegyzés a megfelelő helyiségek meglétéről, szerepéről és állapotáról, valamint az igényekről. (legyen meg minden). Éves leltározási folyamat. Igény és elégedettség mérésének folyamata. Az intézményi önértékelés (irányított önértékelés) folyamata. Panaszkezelés folyamata (szülők, diákok, munkatársak). Az étkezés minőségvizsgálatának folyamata. Jogszerű működés, szabályozás Szabályzatok felülvizsgálatának folyamata. A munkaköri leírásokkal kapcsolatos folyamat az elkészítéstől a beválás vizsgálatáig.

14

A jogszabályváltozások követésnek folyamata. A kulcsfolyamatok azonosításának és szabályozásának folyamata. Tervezés A munkaközösségek működésének éves folyamata az alakulástól az értékelésig. A továbbképzési rendszer alkalmazásának, az iskolai továbbképzések folyamata a jelentkezéstől az eredményesség értékeléséig. A költségvetés készítésétől a megvalósulás értékeléséig tartó folyamat. A tanév rendje kialakításának folyamata. A tanmenetekhez kapcsolatos folyamat az elkészítéstől a beválás vizsgálatáig. Szakmai fejlesztési feladatok normatíva és más ide vonatkozó források felhasználásának folyamata. Események Az éves beiskolázási tevékenység folyamata az általános iskolában és a gimnáziumban. A testvérkapcsolatok működtetésének éves folyamata. Az érettségi szervezésének folyamata. Iskolában zajló versenyek szervezésének folyamata. Továbbtanulás szervezésének folyamata. Az évkönyv készítésének folyamata. Ünnepélyek szervezésének(éves és eseti) folyamata. Patrocinium szervezésének folyamata. A honlap frissítésének folyamata. Együttműködés A munkaközösségek működésének éves folyamata az alakulástól az értékelésig. Pályázási folyamat a pályázati figyeléstől az értékelésig. Új pedagógusok segítésének folyamata. A szülői szervezettel való kapcsolat éves folyamata.

15

4. A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40.§ (11) Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A pedagógusok munkájának értékelésének célja, hogy visszajelzést adjon a pedagógusnak: megerősítést az eredményekben, szempontokat és motivációt a fejlődéshez, hogy rögzítse, hogy a pedagógus a munkakörébe tartozó feladatot kellőképpen ellátja-e, segítsen egyéni karriertervének fejlesztésében és megvalósításában, hogy rögzítse, hogy a pedagógus a kötelezően elvárható tevékenységeken kívül milyen egyéb, az iskola fejlesztése szempontjából fontos tevékenységeket vállalt vagy végzett önként, milyen képzéseken vett részt stb. hogy alapja lehessen az intézményi feladattervezésnek, továbbképzések tervezésének és a jutalmazásoknak is. A vezetők munkájának értékelésének célja, hogy visszajelzést adjon a vezetőnek: megerősítést az eredményekben, szempontokat és motivációt a fejlődéshez, hogy rögzítse, hogy a vezetői munkakörébe tartozó feladatot kellőképpen ellátja-e, segítsen egyéni karriertervének fejlesztésében és megvalósításában, hogy rögzítse, hogy a vezetők mit tettek az iskola stratégiai fejlesztéséért, a stratégiai célok megvalósításáért, hogy alapja lehessen az irányított önértékelésben az iskolai menedzsment értékelésének. 4.1. A teljesítményértékelés szempontjai: Az értékelés alapelve, hogy csak olyan értékelés történjen, aminek látjuk értelmét, ami az értékelés megfogalmazott céljait szolgálja. Kerülni kell a csupán formális értékelést. Minden értékelésnél a fő szempont a fejlődés-fejlesztés segítése. A teljesítmény értékelésekor figyelembe kell venni: - munkaköri leírásban foglaltak teljesítése - a PP szempontjainak és elvárásainak érvényesülése a munkájában - az iskola stratégiai céljainak elérésében végzett tevékenységeket - az aktuálisan (az éves munkatervekben) megfogalmazott célok elérése - az IMIP fejlesztési célok érdekében végzett tevékenység és elért eredmény. Azt kell vizsgálni, hogy amit tettek a munkatársak, azt megfelelően tették-e, másrészt hogy mi többletet adtak hozzá. Mely területen van szükségük segítségre illetve fejlődésre. Az értékelés alapja legyen tárgyszerű: tevékenységek, konkrét eredmények. Tárgyszerűek lehetnek például: különböző mérési eredmények (tantárgyi, partneri), érettségi eredmények, tantárgyi eredmények, versenyeredmények, felzárkóztatásban elért eredmények,

16

tehetséggondozásban részt vevő tanulók száma, eredménye, óralátogatási feljegyzések, tantárgyi-didaktikai fejlesztések eredményei, partneri visszajelzések (panaszok, elismerések). Az adatok nem önmagukban pozitívak vagy negatívak feltétlenül, hanem azt a célt szolgálják, hogy átfogó kép alakulhasson ki az adott munkatárs munkájáról. Az egyes tanárok oktató nevelő munkájának egyik mérőeszköze az érintett diákok megkérdezése is. A munkaközösségek által megvitatott, az igazgató által jóváhagyott tanulói kérdőívek alapján történhet ez az értékelés. Ezeknek egyrészt általános pedagógiai, másrészt szaktantárgyi specifikus szempontokra kell rákérdeznie. Ennek a kérdőívnek nem célja, hogy a diák megítélje a pedagógus munkáját, hanem hogy visszajelzést adjon arról, hogy a pedagógus munkája hogyan csapódik le nála. Az értékelés kettős irányú azon felül, hogy a vezető tudatosítja az iskola személyi feltételeit: egyrészt az érintett pedagógus számára fontos a visszajelzés saját munkájáról, másrészt a tantestületnek is visszajelzést kell adni munkájáról, kiemelve és jutalmazva a példaértékű teljesítményeket. 4.2. A teljesítményértékelés módja A pedagógusok teljesítményértékelését az iskola kétévente végzi el oly módon, hogy minden évben körülbelül az érintettek fele kerüljön sorra. A teljesítményértékelés egyrészt a pedagógusi illetve vezetői teljesítményt mutató adatok összegyűjtéséből, rögzítéséből áll, másrészt azok értékeléséből és a fejlesztési célok meghatározásából. A kötelezően begyűjtendő adatok: hospitálási jegyzőkönyvek (évente legalább egy) (munkaközösség vezető, intézményi vezetők, kollégák) a tanulócsoportok diákjainak értékelése, alsó tagozatban a szülők értékelése tanári önértékelő lap tantárgyi, érettségi eredmények munkaügyi adatok (megbízások, tik mutató, hiányzások, támogatott továbbképzések stb.) esetleges partneri visszajelzések (panaszok, elismerések). Az adatok gyűjtésének rendjéről az igazgató rendelkezik. A gyűjtött adatok tematikusan rendezett, egységes formájú űrlapon jelennek meg, amennyiben az adatok jellege ezt nem akadályozza meg, úgy a tantestület, a fenntartó és a szülői szervezet számára hozzáférhetően. A valamilyen okból nyilvánosságra nem hozható adatok az érintett, az iskola vezetése és a fenntartó számára hozzáférhetőek. Az adatgyűjtő űrlapokat évente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell. Az értékelés és a fejlesztési célok meghatározása Az összegyűjtött adatok alapján az igazgató az illetékes munkaközösség vezetők bevonásával és az érintett pedagógussal egyeztetve rövid értékelést ad és meghatározza a fejlesztési célokat. Ezeket írásban rögzíti, és a munkaközösség vezetőjével és az érintett pedagógussal közösen 17

aláírásával hitelesíti. Ennek egy példánya a személyi nyilvántartásba kerül, másik példányát az érintett pedagógus kapja. Az intézményvezetők értékelésének eszköze egy az intézményi dolgozók által minden év júniusában kitöltendő kérdőív. Ennek eredményét a pedagógusok és a szülői szervezet, valamint a fenntartók számára hozzáférhetővé kell tenni. Az SZMSZ-ben kell meghatározni, hogy mely vezetők tartoznak ezen értékelés hatálya alá. Ezen felül az egész intézmény vezetőjének munkáját, mivel egy személyben felelős az iskola működéséért, értékeli az egész iskola teljesítménye, különösen az intézményi irányított önértékelésnek kell erre kitérnie. Ezzel együtt az intézményvezető munkájának megítélése a fenntartó illetékessége, A munkatársak ehhez szempontokat szolgáltatnak. Az első számú vezető kivételével a többi, értékelés alá tartozó vezető munkájáról az igazgató értékelést ad a rendelkezésre álló adatok alapján.

18

5. A minőségirányítás iskolai rendszere Az iskolában a minőségirányítás helye elsősorban az iskola SZMSZ által meghatározott vezetők közössége. A minőségfejlesztési feladatokkal megbízott igazgatóhelyettes felel a minőségirányítási tevékenység segítéséért. Ebben az értelemben a minőségirányításhoz az alábbi tevékenységi körök tartoznak elsősorban: A partneri igény és elégedettségmérés folyamatának felügyelete. Az igények elemzése, a problémák azonosítása és elemzése, az intézkedési tervek kidolgozása feladatok felügyelete. A folyamatok szabályozásának koordinálása. Az iskola szabályzatainak karbantartásának felügyelete. A minőségügyi képzések koordinálása. Az IMIP végrehajtásának értékelésének felügyelete. Partneri igény és elégedettség méréstől az intézkedési tervekig Partneri igény és elégedettség felmérés folyamatszabályozása - a folyamat leírása Az iskola vezetése által elfogadva: 2001. október 1-jén. Ennek a minőségfejlesztési tevékenységnek az évenkénti megismétléséhez az alábbi részfeladatok elvégzése tartozik: 1. A legutóbb elkészült partneri adatbázis frissítése, melyet a vezetőség végez el olyan módon, hogy a team kiteszi faliújságra az előző évi partneri adatbázist, melyre a tantestület kiegészítéseket tehet; ezt a kiegészített adatbázist vizsgálja felül a vezetőség szeptember folyamán vezetőségi értekezleten, és a maga szempontjai alapján módosítja, kiegészíti. A frissített partneri adatbázist legkésőbb szeptember 30-ig elkészíti és a hálózaton bizonylatként tárolja. A részfolyamat felelőse a folyamatgazda. 2. A mintavételi módszer véglegesítését a folyamatgazda készíti elő és a munkacsoport hagyja jóvá team illetve munkacsoport ülésen. Ehhez a standardizált mintavételi módszertani táblát aktualizálja a team a frissített adatbázis alapján. A részfolyamat eredményeként egy olyan elfogadott módszertani tábla születik október 10-ére, mely tartalmazza az adott évben megkérdezendő partneri csoportok listáját; a minták nagyságát és a mintavétel kiválasztási szempontjait is rögzítve, valamint a megkérdezés módszerét. A bizonylatot az irattárban és a hálózaton tárolják. A részfolyamat felelőse a folyamatgazda. 3. A mintavételi eszközök véglegesítését a folyamatgazda irányításával a feladattal megbízott tantestületi tagok (munkatársak) végzik. Ehhez felhasználják a standard eszközöket és a korábbi évek eszközeit, valamint az adott év intézkedési terveit. Munkájuk eredményeként olyan mérőeszközök születnek – legkésőbb október 25-re –, melyek tükrözik a vezetés érdeklődését az egyes partneri csoportok véleményével kapcsolatban. A részfolyamat másik elkészítendő bizonylat-csoportja a mérőeszközök kiértékelő táblázatai. A részfolyamat felelősei a részintézmények felelősei. 4. Az elkészült eszközöket az iskola vezetése hagyja jóvá vezetőségi ülésen az igazgató felügyeletével október 31-ig.

19

5. Az aktualizált módszertani tábla alapján október 31-ig a részintézmény felelősök felügyeletével az iskolatitkárok elkészítik a mintákat. A mintákat floppy lemezen tárolják és bizalmasan kezelik, csak a felmérés alanyainak bevonására használják (pl. postázás), ezután törlik. 6. A minták segítségével novemberben megtörténik a partneri igény és elégedettség felmérése, a tényleges adatfelvétel, a módszertani táblában és az adatfelvételi útmutatókban rögzítettek szerint. Az adatfelvételre kijelölt munkatársak a részintézmény felelősök ellenőrzése mellett a mérőeszközöket rendeltetésük szerint, a mintát felhasználva eljuttatják az érintett partnerekhez és begyűjtik azokat (postai úton, személyesen kitöltetve, lekérdezve…). Az adatokat a folyamatgazda felügyelete mellett a Bizonylati táblában rögzítettek szerint használják és tárolják. 7. A megfelelő számú (az adatfelvételi útmutató szerint) kitöltött eszköz beérkezése után decemberben a rögzítési útmutató alapján az adatrögzítő munkatársak megkezdik a beérkezett adatok rögzítését a részintézmény felelősök kontrollja mellett. E munkát december 31-ig kell elvégezni. Ügyelnek arra, hogy a megkérdezettek személyiségi jogai ne sérüljenek. A rögzítés az előre elkészített elektronikus adatbázisba készül. E lépés eredményeként értékelhető mérési adatok állnak rendelkezésre az elemzésekhez. 8. A részintézmény felelősök a rendelkezésre álló adatok alapján január 15-ig szöveges, grafikonos összegzést készítenek a partneri igényeket és elégedettséget illetően. Kiemelik az általuk legfontosabbnak észlelt hiányokat és eredményeket. Az így elkészült szövegeket a hálózatra teszik fel és hozzáférhetővé teszik a tantestület számára. A folyamatgazda ellenőrzi a feladat végrehajtását. 9. Az elkészült összegzésekből január 21-ig a team a folyamatgazda vezetésével összeállítja a legjelentősebb problémák katalógusát, azt dokumentum formában felteszi a hálózatra, és a folyamatgazda eljuttatja a vezetés tagjainak. 10. Az összegzés alapján február 28-ig a részintézmény felelősök gondoskodnak az érintett partnerek tájékoztatásáról a felmérés eredményeit illetően a módszertani táblában foglaltak szerint. Ez a tájékoztatás történhet elektronikus, postai illetve szóbeli úton. Ezekről a tájékoztatásokról (módja, ideje, köre) rövid feljegyzést készítenek a folyamatgazda számára, mellékelik az esetleges tájékoztató anyagokat, melyet az irattár őriz meg. 11. Utolsó lépésként február 15-ig a tantestület a folyamatgazda vezetésével egy értekezleten vitatja meg a feldolgozott adatok alapján létrejött problémakatalógust. Közös álláspontot alakít ki arról, hogy az elkövetkezendő időkben mely problémakörökkel kíván foglalkozni, és melyekre szeretne megoldást találni. Ezen értekezlet eredménye egyrészt egy súlyozott problémakatalógus, másrészt egy a következő félévben is gyorsan megoldható problémák listája. Az értekezlet jegyzőkönyve bekerül a minőségbiztosítási irattárba. Ezzel zárul le a felmérés folyamata, és ez a kimenet lesz a kiindulópontja a következő folyamatnak, ami az igények elemzése, célmeghatározás és az intézkedési tervek készítése.

20

Partneri igény és elégedettség felmérés folyamatábra START

Partner i adatbáz is

Módszertani tábla a mintavételhez

Az adott év intézkedé si tervei

standard eszközök a korábbi évekből

Partneri adatbázis frissítése

frissítet t partneri adatbáz az aktuális is mintavételi módszertani tábla

Mintavétel módszer véglegesítése

Eszközök véglegesítése

Vezetés: eszközök megfelelőek-e?

új eszközök

NEM

IGEN Módszertani tábla

Minta elkészítése

Adatfelvételi útmutató

Adatfelvétel

Rögzítési útmutató

Adatrögzítés Összegzés Problémakatalógus összeállítása Partnerek tájékoztatása A problémakatalógus megvitatása, súlyozása

STOP 21

Minta

Kitöltött eszközök

Mérési eredmények

Elsődleges eredmények

Problémakatalógus

jegyzőkönyvek , tájékoztató anyagok féléves súlyozott intézkedé problémá sek k

A problémák elemzésétől az intézkedési tervek elfogadásáig A problémák összegyűjtése után a vezetés kijelöli azokat a problémákat, amik a stratégiai célok szempontjából és az erőforrások figyelembevételével az adott évben a legfontosabbak. Ezen problémák elemzésére problémaelemző csoportokat hoz létre a vezetés, amelyek elvégzik az elemzést, javaslatot tesznek a szükséges intézkedésekre, majd intézkedési tervet készítenek azok végrehajtására. Az intézkedési terveket a tantestület vitatja meg és az igazgató hagyja jóvá. Az IMIP végrehajtásának éves értékelése A tantestület minden tanévben a tanévzáró értekezleten értékeli az IMIP végrehajtását. Ebben a fő szempontok: - az előző évben elfogadott intézkedési tervek végrehajtása - a folyamatszabályozások és kulcsfolyamatok értékelése - az irányított önértékelés folyamán megfogalmazott fő fejlesztési célok megvalósítása - az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékeléshez ki kell kérni a szülői szervezet véleményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A teljes körű intézményi önértékelés Az iskola teljes körű intézményi önértékelést irányított önértékelés módszerével hajt végre négyévenként.

22

Az irányított önértékelés folyamatszabályozása Az irányított önértékelést az intézményben 2/4 évenként hajtjuk végre. Az irányított önértékelés ideje a tanév rendjében a november – március, az éves igény és elégedettség felméréshez igazodva. Az irányított önértékelés lépései: 1. Az igazgató kijelöli az irányított önértékelést végző csoport vezetőjét, a folyamatgazdát, majd vele egyeztetve, az ő egyetértésével az önértékelést végző csoport tagjait. A megbízásokat írásban adja. A megbízás ideje november eleje. 2. Megalakul az önértékelést végző csoport a folyamatgazda vezetésével november elején, a megbízást követően. A csoport áttekinti a folyamatot, meghatározza az egyes lépések felelőseit, konkrét határidőket tűz ki, rögzíti a szükséges erőforrásokat. 3. A csoport a vezetés tagjaival együtt számba veszi azokat a stratégiai célokat, amelyek fontosak lehetnek az önértékelés során. Ehhez segítségül a Pedagógiai Programot és más intézményi terveket használnak forrásul. A megbeszélés végén rendelkezésre áll a releváns célok felsorolása. Határidő: november közepe. 4. A korábbi standard mutató-lista és a célok felsorolása felhasználásával a csoport felülvizsgálja az önértékelés mutatóinak listáját. A mutatók a 12 terület szerint vannak csoportosítva. A csoport minden felsorolt célhoz azonosítja az arra vonatkozó lehetséges mutatókat. Ha ilyen nincs, kiegészíti a mutatók listáját ilyenekkel. A lépés eredményeként megszületik a felmérés mutatóinak listája a 12 területre vonatkozóan. 5. A csoport számba veszi a mutatóknak megfelelő rendelkezésre álló adatokat. Áttekinti, mely mutatókhoz hol találhatóak a megfelelő adatok, mely adatok nem állnak rendelkezésre, és azokat honnan lehet beszerezni. E lépés eredménye a mutatók listája kiegészítve az adatok lehetséges forrásával. 6. A csoport megtervezi a még rendelkezésre nem álló adatok begyűjtését, elkészíti a szükséges felmérő eszközöket, együttműködve az igény és elégedettség felmérését végző csoporttal. Ahol lehet, az éves felmérésbe kell beépíteni a szükséges adatfelvételeket. A csoport meghatározza az adatfelvétel felelőseit. 7. Megtörténik az adatfelvétel az igény és elégedettség felmérését végzők segítségével, illetve a rendelkezésre álló adatok rögzítése az önértékelés számára. 8. A felvett adatokat és az összegyűjtött rendelkezésére álló adatokat a csoport tagjai feldolgozzák jellegüknek megfelelően elektronikus adatbázisba. 9. A csoport tagjai a mutatólistába beillesztik a feldolgozott adatokat, így létrejön a mutató – adat adatbázis, ami megfelelő alap az elemzéshez. 10. A mutató – adat adatbázis adatait a csoport tagjai értelmezik, ahol erre mód van, elemzéssel megállapítják a trendeket. Így létrejön az adatelemzés. 11. Az adatelemzés felhasználásával a csoport tagjai egymás közt a fejezeteket felosztva megszövegezik az önértékelést a rendelkezésre álló elemzett adatok alapján. Így elkészül a szöveges értékelés. 12. A szöveges önértékelést megtárgyalja az intézmény vezetése, esetleg módosításokat, pontosításokat eszközöl, így elkészül a végleges önértékelés. 13. A végleges önértékelésről a vezetés értekezleten tájékoztatja a tantestületet.

23

INDÍTÁS

Önértékelést végző csoport megbízása

Megbízások

Csoport megalakulása

Pedagógiai Program, más tervek

Stratégiai célok számbavétele

Releváns célok felsorolása

Mutatók felülvizsgálata

Aktualizált mutatók

Rendelkezésre álló adatok számbavétele

Adatok listája

Szükséges adatgyűjtés megtervezése

Adatgyűjtési terv, eszközök

Adatgyűjtés végrehajtása

Felvett adatok

Adatok (régi és új) feldolgozása

Feldolgozott adatok

mutatólista

Mutató – adat táblázatok elkészítése

Mutató – adat adatbázis

Mutató – adat adatbázis

Adatok, trendek elemzése

adatelemzés

Mutatók

Önértékelés megszövegezése

Szöveges önértékelés

Szöveges önértékelés

Önértékelés véglegesítése a vezetéssel

Végleges önértékelés

Végleges önértékelés

Tantestület tájékoztatása

Standard mutató-lista Célok felsorolása

Korábbi adatfelvételek

Felvett adatok

BEFEJEZÉS

24

Irányított önértékelés – a kritériumok és mutatók rendszere A mutatókat a Comenius 2000 modell leírás és segédanyagok segítségével, saját iskolánkra alkalmazva állítottuk össze. 12 témakörben fogalmaztunk meg illetve vettünk át kritériumokat. Az egyes kritériumokhoz főképp három forrásból szedjük össze: A partneri igény és elégedettség felmérésből, vezetői értékelésből és működési adatokból. 1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében A vezetés hogyan alakítja ki és segíti elő az intézmény küldetésének és jövőképének megvalósulását, hogyan alakítja ki és mutat példát az intézmény értékrendjével kapcsolatban, illetve személyes részvételével hogyan biztosítja az intézmény rendszerének kialakítását és működtetését. 1.a) A vezetők hogyan vesznek részt személyesen az intézmény hosszú távú terveinek, pedagógiai/nevelési programjának és értékrendjének kialakításában, valamint hogyan mutatnak példát a intézmény teljes működésére vonatkozó kiválóság elterjesztésében 1.b) A vezetők hogyan biztosítják személyes részvételükkel az intézmény belső működési rendjének kialakítását, működtetését és folyamatos továbbfejlesztését 1.c) A vezetők hogyan működnek együtt az intézmény közvetett és közvetlen partnereivel 1.d) A vezetők hogyan motiválják, támogatják az intézmény munkatársait, és hogyan ismerik el erőfeszítéseiket 2.a Az intézmény hogyan biztosítja a partnerek elvárásainak, az intézményi működés értékeléséből, a belső és külső továbbfejlesztésekből származó adatok összegyűjtését és elemzését a hosszú távú terveik, pedagógiai/nevelési programjuk elkészítéséhez 2.b Az intézmény hogyan alakítja ki, vizsgálja felül és aktualizálja stratégiáját, pedagógiai/nevelési programját és hosszú távú terveit 2.c Az intézmény hogyan bontja le és valósítja meg stratégiáját, céljait és küldetését 2.d Az intézmény hogyan ismerteti stratégiáját, hosszú távú terveit és pedagógiai programját 3. a meglévő folyamatok szabályozottságára, a szabályozási rendszer teljeskörűségére Az intézmény hogyan tervezi, menedzseli és fejleszti folyamatait stratégiájának és pedagógiai/nevelési programjának támogatására, partneri elégedettség és a számukra nyújtott értékek növelése céljából. 3.a) Az intézmény hogyan tervezi meg, alakítja ki és milyen rendszerben működteti folyamatait a különböző intézményi folyamatok teljesítményének mérése, értékelése és a teljesítménnyel kapcsolatos célok kitűzése; 3.b) Az intézmény hogyan fejleszti tovább folyamatait a működés hatékonyságának és a partnerek elégedettségének növelése érdekében az új, vagy módosított folyamatok próbaműködtetése és a változtatások bevezetésének ellenőrzése; 3.c) Az intézmény hogyan tervezi meg és fejleszti tovább oktatási-nevelési tevékenységét a partnerek igényei és elvárásai alapján az intézmény társadalmi és szakmai környezetének elemzéséből, önértékeléséből (például a nyitott és irányított önértékelés), valamint a partnerek visszajelzéseiből származó információk 25

felhasználása az intézmény oktatási-nevelési tevékenységével és folyamataival szemben támasztott jelenbeli és jövőbeli igények és elvárások meghatározására; 4. az erőforrások figyelembevételének módjára 4.a Vezetés 4.b Pedagógusok 4.c Nem pedagógus dolgozók 5. a partneri (kisgyermeki, tanulói, szülői, pedagógusi, fenntartói, stb.) igények figyelembevételének módjára 5.a) Az intézmény hogyan menedzseli közvetett partnerkapcsolatait (kapcsolattartás, visszajelzés-gyűjtés, stb.) Ezt a kérdést a minőségbiztosítási folyamat során szerzett tapasztalatok alapján válaszoltuk meg tényszerűen. 5.b) Az intézmény hogyan tervezi meg és fejleszti tovább oktatási-nevelési tevékenységét a partnerek igényei és elvárásai alapján 5.d) Az intézmény hogyan menedzseli és fejleszti tovább közvetlen partnerkapcsolatait 6. A munkatársak elégedettségére és bevonásának mértékére 6.a) A munkatársak véleménye az intézményről és teljesítményéről 6.b) A munkatársak elégedettségére vonatkozó további mutatók (az elégedettségre vonatkozó belső indikátorok) 7. a közvetlen partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülők, fenntartók, stb.) elégedettségére, 7.a) A közvetlen partnerek véleménye az intézményről és teljesítményéről 7.b) A közvetlen partnerek elégedettségére vonatkozó további mutatók (az elégedettségre vonatkozó belső indikátorok) az intézményről alkotott általános képpel kapcsolatban: az intézmény iránti érdeklődés mértéke, ami jellemezhető például intézménybe jelentkezők számával; a közvetlen partnerek lojalitásával, az intézmény megtartó erejével kapcsolatban: az intézmény által működtetett szervezetek (például intézmény alapítványa) támogatottsága; az intézménybe járó testvérpárok aránya; szülői ajánlások száma. 8. A szabályozási rendszer bevezetettségére, az alkalmazás hatékonyságára 8.a) Házirenddel kapcsolatos adatok 8.b) Pedagógiai Programmal kapcsolatos adatok 8.c) Továbbképzési tervvel kapcsolatos adatok 8.d) Éves munkatervvel kapcsolatos adatok 8.e) Gazdasági működéssel kapcsolatos adatok 8. f) Az SZMSZ-szel kapcsolatos adatok 9. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei 9.a) Az iskola vezetése, megbízások, együttműködés 26

9.b) Projektek, tervezés, PDCA, struktúrák 9.c) A partnerkapcsolatok fejlődése 10. A folyamatos fejlesztés eredményeire 11. a kitűzött célok elérésére, megvalósítására, 12. Az erőforrások felhasználásának hatékonysága.

27

6. Az Intézményi Minőségirányítási Program karbantartása Az Intézményi Minőségirányítási Programot legfeljebb kétévente felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani. Ennek során vizsgálni kell a Pedagógiai Programmal a Szervezeti és működési Szabályzattal való összhangját.

28

A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása A kecskeméti Piarista Iskola minőségirányítási programját elfogadásra javasoljuk. Kecskemét, 2007. december 20. ……………………….. a diákönkormányzat részéről

…………………… a szülői munkaközösség részéről

A minőségirányítási programot a Piarista Iskola alkalmazotti közössége 2007. december 20-án tartott konferencián elfogadta. Kecskemét, 2007. december 20. ………………………. Nagy Attila igazgató

A kecskeméti Piarista Iskola minőségirányítási programját a Piarista Tartományfőnökség (mint fenntartó) nevében jóváhagyom. Budapest, 200…. ………………. ….. ………….………………. Urbán József tartományfőnök

29