A kecskeméti PIARISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
1
Tartalomjegyzék 1
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ...................................................... 6
2
Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai ............................................................................... 6
3
Az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatai ......................................................................... 7
4
Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eszközei .......................................................................... 7
5
Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eljárásai .......................................................................... 8
6
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................ 8
7
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................. 9
8
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ..................... 10
9
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ....................................................... 10
10
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok......................................................... 11
11
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ...................................... 12
12
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................... 12
13
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja .................................................. 12
13.1
A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai ...................................................................................... 13
13.1.1
A részképesség zavarok fejlesztése ............................................................................... 13
13.1.2
Olvasás- és írási nehézségek, zavarok ........................................................................... 13
13.1.3
Számolási zavar.............................................................................................................. 14
13.1.4
A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar .................... 15
13.1.5
Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési/kevert zavara, koordinációs zavar ............. 15
13.2
A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei ............................................................... 16
13.3
A célok és feladatok megvalósításának ütemezése .............................................................. 18
13.4
Visszacsatolás, ellenőrzés ...................................................................................................... 18
13.5
A megvalósulás színterei ....................................................................................................... 18
14 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................................................................................................... 18 15 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ......................................................................................................... 18 16
Egészségnevelési program ........................................................................................................ 19
16.1
Alapelve, célja:....................................................................................................................... 19
16.2
Területei: ............................................................................................................................... 19
16.2.1
Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával: ..................................................... 19
16.2.2
Szűrővizsgálatok: pl: gerinc, szemészet, fogászat, stb. ................................................. 20
16.2.3
Egészségnevelési nap, verseny szervezése.................................................................... 20
16.3
Az egészségnevelés színterei: ................................................................................................ 20 2
a)
Minden tanulót egyformán érintő elemek:........................................................................... 20
a)
A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek ........................................ 20
16.4
Mindennapi testedzés megvalósítása: .................................................................................. 20
16.5
Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek: ............................................................... 21
16.6
Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: .............................................................. 21
17
Környezeti nevelés .................................................................................................................... 21
17.1
Alapelve: ................................................................................................................................ 21
17.2
Célja: ...................................................................................................................................... 21
17.3
Területei ................................................................................................................................ 21
17.4
A környezetei nevelés színterei ............................................................................................. 21
a)
Minden tanulót egyformán érintő elemek ............................................................................ 21
b)
A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek ........................................ 22
17.5
A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek .................................................................... 22
17.6
A környezeti nevelésében résztvevők ................................................................................... 22
18 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ................................................................................................. 22 19 Az otthoni (napközis és tanulószobai, kollégiumi) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait. ................................................................................. 23 20
Kollégium ................................................................................................................................... 23
20.1
A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései: ......................................................................... 23
20.2
A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai alapelvei ............... 24
20.3 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei ........................................................................................... 24 20.4 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ......................................................................................... 25 20.5 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ...................................................................................................... 25 20.6 21
A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve .................................................... 26 Általános Iskola.......................................................................................................................... 27
21.1
Tantárgyi rendszer, óraterv ................................................................................................... 27
21.2
Csoportbontások: .................................................................................................................. 29
21.3
Integrált tárgyak .................................................................................................................... 29
21.4
Mindennapos testnevelés ..................................................................................................... 29
21.5
Választható tárgyak ............................................................................................................... 29
21.6
Az előírt tananyag és a követelmények ................................................................................. 29
3
21.7 Nem szakrendszerű oktatás bevezetése a Piarista Általános Iskolában az alapfokú oktatásnevelés alapozó szakaszán (5–6. évfolyamon) .................................................................................. 30 21.7.1
Ütemezése: .................................................................................................................... 30
21.7.2
Célja: .............................................................................................................................. 30
21.7.3
Megvalósítása: ............................................................................................................... 30
21.7.4
Kerettanterv és helyi tanterv: ....................................................................................... 30
22
Gimnázium................................................................................................................................. 30
22.1
Tantárgyi rendszer, óraterv ................................................................................................... 30
22.2
Csoportbontások: .................................................................................................................. 31
22.3
Integrált tárgyak .................................................................................................................... 31
22.4
Mindennapos testnevelés ..................................................................................................... 31
22.5
Választható tárgyak ............................................................................................................... 31
22.6
Az előírt tananyag és a követelmények ................................................................................. 31
23 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ...................................................................................................................................... 32 24
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei...................................................................... 32
25
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formái ............. 32
26
Alsó tagozatos szöveges érékelés.............................................................................................. 33
27
A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 33
27.1
A magatartás minősítése ....................................................................................................... 33
27.2
A szorgalom minősítése......................................................................................................... 34
28
A középszintű érettségi vizsga témaköreit ................................................................................ 34
29
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, ........................................... 34
30
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja ............................................................. 35
30.1
A NAT alkalmazása ................................................................................................................ 35
30.1.1
Az egyéni sajátosságok figyelembevételével: ............................................................... 35
30.1.2
Tantárgyi tartalmak módosulásai: ................................................................................. 35
30.2
A Helyi Tantervbe beépülő elemek ....................................................................................... 35
30.2.1
Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................. 35
30.2.2
Élő idegen nyelv ............................................................................................................. 36
30.2.3
Matematika ................................................................................................................... 36
30.2.4
Ember és társadalom ..................................................................................................... 37
30.2.5
Ember a természetben, Földünk és környezetünk ........................................................ 37
30.2.6
Művészetek ................................................................................................................... 37 4
30.2.7
Informatika .................................................................................................................... 38
30.2.8
Testnevelés és sport ...................................................................................................... 38
5
Nevelési program 1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A piarista iskola pedagógiai alapelve a „pietas et litterae”, azaz a hit és tudomány egysége. A Kalazanci Szent József által ránk hagyott elveket a Piarista Rend közösségével értelmezzük és ültetjük át a napi gyakorlatba. Alapelvünk a személyesség, a következetesség és a lelkiismereti szabadság. Személyesség – nevelésünk legfontosabb tényezője a nevelő személyisége. Elsősorban a nevelőnek kell folytonos megújulásra törekedni. A diákokat is erre hívjuk meg. Pedagógiánk középpontjában a krisztusi emberkép áll, amely szerint minden ember (diák, tanár, szülő) Isten képére teremtetett; politikai, gazdasági, társadalmi értelemben független - egyedül Istennek tartozik elszámolással Következetesség – a nevelés és az oktatás, a hit és tudás egységet alkot. A nevelésben és az oktatásban következetességre törekszünk. Lelkiismereti szabadság – a hit és tudás ajánlat a diákok és családjaik felé, amit szabadon fogadhatnak be. Iskolánk nyitott iskolaként működik mindazok számára, akik ezt az ajánlatot vonzónak látják, függetlenül attól, hogy a befogadás mely fokán állnak. Ezt az ajánlatot a társadalom evangelizálásának részeként értelmezzük. A nevelés során kiemelten fontosnak tartjuk Magyarország nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint az ettől különböző kultúrák iránti tiszteletet valamint a természeti környezet iránti tiszteletet. (v.ö. Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989.nov. 20-án kelt Egyezmény 29. cikk)
2 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai Fő céljaink a diákok tudásának, képességeinek-készségeinek és hitének fejlesztése adottságai szerint, a diákok értékrendjének fejlesztése annak érdekében, hogy a társadalomban személyes boldogulásukat megtalálják, a közösség szolgálatára legyenek és így életükkel Isten Országát tegyék jelenvalóvá. Tudás - Olyan tudást és műveltséget szeretnénk adni, amivel a diákok megtalálják helyüket a társadalomban, amely versenyképes más iskolák diákjainak tudásával szemben is. Az általunk nyújtott ismereteket használhatóvá kell tudnia tenni a mindennapi életben, valamint gyakorlati társadalmi ismereteket is el kell sajátítani a diákoknak. Képességek-készségek – A Nemzeti Alaptantervben foglalt készségek magas szintű elsajátítása és fejlesztése a cél, kiemelten a problémamegoldás, a tudás megszerzésére való képesség, a logikus gondolkodás fejlesztése (összefüggések,kapcsolatok keresése) valamint az együttműködésre való készség. Hitre nevelés – Célunk, hogy a diákjainknak életkoruknak megfelelően fejlődjék a hite. A nem vagy másképp hívő diákjainknál azt szeretnénk elérni, hogy pozitív ajánlatként éljék meg Krisztus hitét, amelyben felismerhessék saját igazi vágyaikat is.
6
Értékrend – A diákokban a belső önkontroll fejlesztését, a jó és a rossz megkülönböztetésének árnyalt képességét, a személyiség harmonikus fejlesztését (spirituális – szellemi – fizikai dimenziók), a műveltség és a saját és más kultúrák iránti tiszteletet kívánjuk erősíteni.
3 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatai Az oktató-nevelő munka feladatai: -
A pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, életvitelhez szükséges, a helyi tantervben szereplő ismeretek és készségek mind hatékonyabb átadása. A felelős és tudatos társadalmi jelenléthez szükséges készségek és ismeretek átadása (társadalmi felelősség, környezettudatos magatartás). A diákok személyiségfejlődéséhez, személyes hitének fejlődéséhez segítség nyújtása. A krisztusi értékrend felkínálása és átadása a diákok számára. A fizikai, szellemi, lelki egészség fejlődéséhez szükséges segítség megadása az egészséges életmódra való nevelés. A kulturális értékek iránti megbecsülésre való nevelés, különösen a magyar társadalmi és környezeti kultúra vonatkozásában. A diákotthonban lakó tanulók esetén az iskola feladata, hogy a családokkal együttműködve a kollégium keretei közt megteremtsük az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges hátteret.
4 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eszközei Az oktató-nevelő munka elsődleges eszköze a pedagógus személyisége, a megtartott óra. Ezért fordít különösen nagy gondot az iskola a pedagógusok fejlesztő támogatására és a módszertani kultúra fejlesztésére. Ezen felül a főbb eszközök az osztálykirándulás és más kirándulás, kulturális és sportprogramok, ünnepélyek, a kapcsolat a szülői házzal, speciális tanórák, mint múzeumlátogatás, projektek, szabadtéri órák, az alsó tagozatban napközi, felső tagozatban tanulószoba, az iskola által vagy támogatásával szervezett szakkörök, tehetséggondozó vagy felzárkóztató foglalkozások, mint a zeneiskola, néptánc oktatás; a gyógypedagógiai ellátás a rászorulók részére és a fejlesztő foglalkoztatás, a korrepetálás. Ezen felül a nemzetközi kapcsolatok, a diákújság, az iskola honlapja mint interaktív felület, a kollégiumi ellátás, az iskolai vagy osztály szintű csere és partnerkapcsolatok más iskolákkal, osztályokkal, a rekollekciók, lelki napok és lelkigyakorlatok, a családlátogatás, a személyes kísérés, lelkivezetés; a liturgikus alkalmak, a pályaorientációs előadások, egyéb programok, téli és nyári túrák. A tanulók értékelése, jutalmazása, fegyelmezése, büntetése. A Diákönkormányzat támogatása, bevonása az iskolát érintő döntésekbe. Részvétel szociális munkában, tréningeken. Az infokommunikációs eszközök bevonása a diákok és szülők tájékoztatásába és a velük való együttműködésekbe. Versenyek, pályázatok kiírása, felkészítés ezekre és külső versenyekre, pályázatokra. Belföldi és nemzetközi, a diákok aktív együttműködését igénylő projektekben való részvétel. A diákotthonban a nevelés eszköze a stúdium, a kollégiumi foglalkozások, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások a gimnáziummal együttműködve, a fejlesztő foglalkoztatás, gyógypedagógiai ellátás, közös lelki programok, a kollégiumi diákönkormányzat támogatása, a sportolási lehetőségek biztosítása, személyes beszélgetések, külső előadások. 7
5 Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eljárásai Az iskola az oktatási, nevelési feladatait a tanév kereteiben látja el. A tanév feladatait, az alkalmazott oktatási-nevelési eszközöket a Pedagógiai Programnál részletesebben a tanév rendje határozza meg. A tanév rendje iskolai szintű dokumentum, melyhez kapcsolódóan az intézményrészek, az osztályok, kollégiumi csoportok, a munkaközösségek is megfogalmazzák éves oktatási-nevelési feladataikat. Azoknak a feladatoknak, amelyek nem rendelhetők ezen fórumokhoz, az iskola vezetője vagy az általa megbízott felelős határozza meg az eljárásrendjét. Ide tartozhatnak a nem osztály szintű kirándulások, zarándoklatok, kulturális programok stb. Az oktató-nevelő munka folyamatként értelmezhető eljárásait az iskola szabályozhatja, melyeket, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az igazgató hagy jóvá. Ezek például a szakkörök, tehetséggondozás és felzárkóztatás, szabadidős tevékenységek szervezésének rendje, a jutalmazás és büntetés eljárásai, a felügyelet szervezése stb.
6 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos oktatás-nevelés eszközei: -
a tanítási órák kollégiumi foglalkozások a szabadidős programok a lelki programok a személyes törődés a diákokkal
A személyiségfejlesztésben fontos szerepet tölt be a művészeti nevelés (elsősorban a magyar, ének, tánc és dráma, rajz és médiaoktatás), a tanórákon kívül az e téren felajánlott lehetőségek, amelyeket részben az iskola, részben együttműködés alapján külső szervezet biztosít térítés ellenében vagy ingyenesen. Ezek különösen a zeneiskolai oktatás, amit megfelelő számú jelentkező alapján saját épületünkben tudunk biztosítani az M. Bodon Pál Zeneiskolával való együttműködés alapján, a néptánc oktatás, az énekkar felső tagozaton és a gimnáziumban, a felsős és gimnáziumi diákszínpad, a képzőművészeti szakkörök, a kulturális szabadidős programok, melyek osztály vagy iskolai csoport keretben szerveződnek. A lelki nevelés területén az osztályfőnöknek illetve az osztály keretnek kiemelt jelentősége van. Az osztályfőnök személyese törődéssel figyel diákjaira, törekszik családi és társadalmi hátterének megismerésére és ezeket figyelembe véve segíteni a fejlődésben. Ennek során személyes beszélgetéseket folytat a diákokkal, szüleikkel. A személyes törődés feladata azonban megoszlik a szaktanárok között is. Az osztály keretében működnek többnyire a lelki programok, mint a rekollekciók, évente egy lelkigyakorlat, havonta osztálymisék. A lelkigyakorlatok tematikájában helyet kapnak a személyiségfejlesztést szolgáló tevékenységek összhangban a vallási neveléssel. Lehetőség szerint részt veszünk a diákok kommunikációját, empátiáját, asszertivitását, konfliktuskezelési készségét, toleranciáját, önismeretét fejlesztő programokban, együttműködik az iskola ilyen képzést folytató intézményekkel.
8
Speciális feladat a személyiségfejlesztés területén a gimnáziumban a nemi nevelés, amelyben szerepet kapnak a lányiskolák osztályaival való partnerkapcsolatok, elsősorban a kecskeméti Ward Mária Gimnázium osztályaival. A személyiségfejlesztés feladatainál és eszközeinek megválasztásában hangsúlyt helyezünk az alábbi készségek – tulajdonságok fejlesztésére: -
felelősségvállalás, küldetés következetesség az érzelmi intelligencia fejlesztése tudatos önreflexió és életvitel frusztráció tolerancia, konfliktuskezelés belső motiváció erősítése értékorientáltság a személyesség, személyes kapcsolatok fontossága, a tisztelet és elfogadás a társadalmi érzékenység
A személyiségfejlesztés legközvetlenebb eszköze itt is a pedagógus személyisége, de fontos szerepet tölt be ebben a közösségi nevelés is, lévén a kortárs csoportok hatása meghatározó a nevelés során.
7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés megvalósul osztály, évfolyam, intézményrész és az egész iskola szintjén, valamint ezektől eltérő csoportokban is. Az ennek során felmerülő pedagógiai feladatok és eszközök: -
-
-
-
-
-
Heti rendszerességgel az osztályfőnöki órák, kollégiumi foglalkozások, amelyek összefogják a közösségfejlesztés színtereit, lehetőséget adnak az e téren adódó feladatok megbeszélésére, a teendők megvitatására. Feladat ezen belül az egymás közti szolidaritás erősítése, a diákok közti kölcsönös tanulmányi segítségnyújtás ösztönzése, a közösségben való feszültségek feldolgozása, a konfliktusok kezelése, megoldása. A közösségfejlesztést is szolgálják a tanítási órákon alkalmazott kooperatív módszerek és más, az együttműködést előtérbe helyező szakmódszertanok. Ezek a munka világában való hatékony együttműködés készségének kialakítását is szolgálják. Szintén osztály keretben valósulnak meg az éves osztálykirándulások, melyek szervezésében a diákok életkoruknak megfelelően aktívan vesznek részt. A kirándulás alsó tagozaton egynapos, felső tagozaton és a gimnáziumban legalább két nap a tanévben, lehetőleg egyben. Az éves lelkigyakorlatok is a közösségépítés eszközei is. A felső tagozatban és a gimnáziumban kétnapos lelkigyakorlatot tartunk. Fontos területe a közösségi nevelésnek a keresztény közösség. A diákmisék is szolgálják ennek megélését, ez a liturgián kívül az arra való felkészülésben, a közös előkészítésben is megnyilvánul. Osztálykeretben vagy különböző osztályok diákjaiból álló csoportoknak szervezünk kirándulásokat a tanév hétvégéin, túrákat az évközi és a nyári szünetben, amelyek szintén a közösségi nevelés színterei. Szintén osztály szinten közösségfejlesztő hatásúak a szűkebb ünnepségek, mint például a karácsony, farsang osztálykeretben való ünneplése. 9
-
-
-
-
-
-
Iskolai szinten, főként a közös szervezés, az aktív részvétel és a közös élmény miatt eszközei a közösségfejlesztésnek az iskolai ünnepségek, műsorok. Az iskola támogatja egyes ifjúsági egyesületek iskolai jelenlétét, a diákok önszerveződését, mint például az iskolai Diáksport Egyesület, a Diákönkormányzat, a Cserkészet, mint amelyek szintén jelentős szerepet játszanak a közösségre nevelésben. Az iskola a tágabb közösségek vonatkozásában is nyitott, iskolai szintű programokat is szervez, mint pl. a 7-12. évfolyam számára az őszi petőfiszállási zarándoklat, keresztény ifjúsági találkozókon való csoportos részvétel, a szülő-tanár diák találkozók osztály vagy évfolyam keretben, valamint a tavasszal tartott Kerti Ünnepély. A közösségformálás eszköze a sport is, különösen a versenyeken való részvétel, ami az iskolai közösség képviselete is, és a csapatversenyeknél a közös erőfeszítés is az eredmény elérése érdekében. A nemzeti közösséghez való tartozással kapcsolatos feladat a határon túli magyarsággal való kapcsolat ápolása, a hazánkban élő kisebbségek értékeinek befogadása, az együttélés segítése. Mindkét irányban feladat a megismerés, elfogadás, közösségtudat kialakítása. Az európai közösségtudat erősítését is szolgálják a nemzetközi partnerkapcsolatok, nemzetközi projektekben való részvétel. Az Általános Iskola felső tagozatában a munkácsi, a gimnáziumban a nagykárolyi, rheinbachi és salzburgi kapcsolat szolgálja ezt stabilan. A közösségi nevelésben is szerepet játszik az intézmény tárgyi környezetéért való közös felelősségvállalás, annak rendben tartása, szépítése, otthonossá tétele.
8 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők problémáit első fokon az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok észlelik. A csoportban/osztályban dolgozó pedagógusok (iskolában a tanulók) jelzik a problémákat a munkaközösség-vezetőnek/osztályfőnöknek/prefektusnak, akik ezeket jelenti az iskola igazgatójának, illetve az illetékes igazgatóhelyettesnek, valamint az ifjúságvédelmi felelősnek. Az ifjúságvédelmi felelős az érintett pedagógusokkal egyeztetve keresi a szülővel a kapcsolatot, s ha szükségesnek véli, kéri a megfelelő szakszolgálat, szakember segítségét. Minthogy e problémák gyakorta együtt járnak tanulási nehézségekkel is, az iskola kéri a fejlesztő pedagógus közreműködését is. Az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a gyermek szülőjével, és kéri együttműködését. Az iskola a szülők, a gyermekvédelmi felelős, a gyógypedagógus és az osztályfőnök közreműködésével minden érintett diáknál meghatározza a szükséges gondoskodást, fejlesztést (egyéni fejlesztési terv). Ahol szükséges, felvesszük a kapcsolatot a Nevelési Tanácsadóval, más szakmai intézményekkel.
9 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás közvetlen színtere a tanítási óra, ahol különböző pedagógiai módszerekkel segíti a szaktanár/tanító a tehetség kibontakoztatását, alkalmazva a differenciált oktatás eszközét.
10
Az iskola minden év novemberéig a szaktanárok/tanítók közreműködésével azonosítja a kiemelt tehetséggondozásra javasolt diákokat, majd a munkaközösségek közreműködésével meghatározza a tehetséggondozás konkrét módját. A diákotthon külön meghatározza ennek kapcsán a feladatait. A tehetséggondozás közvetlen formái az iskolában: szakkörök, versenyekre felkészítés, egyéni foglalkozás, emelt szintű képzés a gimnáziumban, nyári tehetséggondozó táborok, nyelvvizsga felkészítés. A tehetséggondozást, képességek kibontakoztatását segítő egyéb eszközök: kiállítások szervezése a diákok munkáiból, szereplések, jutalmazás, önképzés segítése, honlapon megjelenítés, házi versenyek, külső szakkörök, együttműködés más iskolákkal, sportversenyeken részvétel, edzések, uniós programok (Comenius, e-twinning), nemzetközi kapcsolatokban részvétel, művészeti képzések.
10 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel az általános iskolában és a gimnáziumban/kollégiumban különkülön pedagógus foglalkozik, de munkájukat összehangolják. Az osztályfőnökök és a prefektusok közreműködésével azonosítják a támogatásra szoruló diákokat és kidolgozzák a támogatás módját, közreműködnek annak megvalósításában. Munkájuk során folyamatosan kapcsolatot tartanak a szülőkkel, osztályfőnökökkel, kollégiumi nevelőkkel, szükség esetén gyermekvédelmi intézményekkel. Mindezek mellett figyelmet fordítanak a prevencióra is. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység során elsősorban azokkal a diákokkal kell foglalkozni, akik hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, vagy anyagi, egészségügyi, környezeti vagy több szempontból is védelemre szorulnak. Az iskola pedagógiai lehetőségein túllépő problémák, feladatok észlelése esetén be kell vonni külső szakértelmet, szervezeteket is a diákok érdekében (gyermekjóléti szolgálat, drogambulancia stb.). A végzett tevékenységet az adatvédelmi előírások betartásával gondosan adminisztrálni kell. Ugyanez vonatkozik az egyes pedagógusok munkájára is: a kompetenciájukat meghaladó problémák megoldásába be kell vonniuk az ifjúságvédelmi felelőst vagy más illetékest. A területen konkrétan felmerülő feladatok: Rövidebb-hosszabb ideig tartó támogatások megszervezése Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyv) és biztosítása Pályázatokon támogatás igénylése vagy segítség nyújtása a pályázáshoz Családlátogatások: környezettanulmány készítése Szülők, családok számára nevelési kérdésekben konzultáció, segítség nyújtása Személyes egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek Szülők tájékoztatása azokról a fórumokról, amelyekhez problémáikkal fordulhatnak Osztály, évfolyam vagy iskolai keretben szülők számára nevelést segítő előadások szervezése Drogprevenciós előadások, képzések szervezése szülőknek, diákoknak, pedagógusoknak Az osztályfőnök és a Diákönkormányzat közreműködésével elősegíteni a diákok önszerveződését, hogy ők maguk is érezzék felelősségüket egymásért A diákok igazolatlan hiányzásainak figyelemmel kísérése (a szülőt ilyen esetben azonnal értesíti az osztályfőnök, a törvényben előírt mérték esetén az önkormányzat jegyzőjét is)
11
11 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskola a tanítók, szaktanárok, a gyógypedagógus, az osztályfőnökök közreműködésével minden tanév november 1-ig azonosítja a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Ezen tanulók vonatkozásában szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít az érintett pedagógus. Amennyiben indokolt, az iskolai gyógypedagógus javasolja a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által végzett vizsgálatot. A bizottság javaslata alapján az iskola megszervezi és biztosítja az iskola Alapító Okiratában is szereplő különleges gondozás keretében nyújtott ellátást és fejlesztő foglalkoztatást a kollégiumban vagy az iskolában. A szaktanárok/tanítók a differenciált oktatás, korrepetálás, felzárkóztatás feladatát végzik a tanulási kudarcnak kitett tanulók érdekében. Amennyiben az indokolt, például tantárgyrészek értékelése alóli felmentés esetén, egyéni fejlesztési terv alapján biztosít fejlesztő foglalkoztatást az érintett diákoknak a rehabilitációs órakeret terhére. A tanulási kudarcok leküzdése érdekében az iskola, elsősorban a diákotthon támogatja a diákok együttműködését, az egymásnak nyújtott tanulási segítséget.
12 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányokat az osztályfőnök azonosítja az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével. Ez jelentheti a család alacsony jövedelmi szintjét, a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetet, rossz családi szociális körülményeket vagy más hátrányokat. A felismerést követően az iskola rögzíti a szükséges intézkedéseket és a lehetőségek függvényében végrehajtja azokat, szükség esetén más fórumokhoz, intézményekhez fordul segítségért. A szociális hátrányok enyhítésével kapcsolatos konkrét feladatok a gyermek és ifjúságvédelem terén felmerülő feladatok közt szerepelnek.
13 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető / nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók iskolai fejlesztése gyógypedagógiai (fejlesztőpedagógiai) megsegítéssel különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik. A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása lehetséges. A tünetek, tünet együttesek az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelentenek. A fejlesztés alapelvei a) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködésével történik. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. 12
b) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók egyéni, kis létszámú csoportban történő fejlesztése. c) A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben , a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítési lehetőséget. d) Egészséges énkép és önbizalom kialakítása e) Kudarctűrő képesség növelése f) Önállóságra nevelés
13.1 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai 13.1.1 A részképesség zavarok fejlesztése Ebbe a körbe elsősorban az alapvető eszköztudás( olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitje, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. Így a részképességekben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasításában fejeződhet ki. 13.1.1.1 Kiemelt célok és feladatok: Kudarctűrő képesség növelése. A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. A túlterhelés elkerülése a tanulási folyamatban. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális én-kép kialakítása. Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése az illetékes bizottságokkal, szakszolgálatokkal. A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. Az első tanévben szenzomotoros integrációs terápia alkalmazása testnevelés és sport műveltségterületen. Önállóságra nevelés. 13.1.2 Olvasás- és írási nehézségek, zavarok Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus, vagy nem organikus okokra visszavezethető zavara áll. Valamint az idegrendszer érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg. Általában differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet jellemzi. Az olvasás, írás tanulása során nehezen alakul ki a hang és betű kapcsolata, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nehézséget okoz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Lassú az olvasási tempó. A súlyos olvasás és írászavar irreverzebilis, maradványtüneteit a közép- és felsőoktatásban, illetve felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradhatnak.
13
Írászavar esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Lassú és hibás írás jellemzi. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett. 13.1.2.1 A fejlesztés célja: a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségének kialakítása, fejlessze a kifejezőkészséget, képességet, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, 13.1.2.2 A fejlesztés feladatai: Alapozó mozgásterápia alkalmazása a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása, emlékezet fejlesztése (vizuális, verbális), beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtés vizuomotoros koordináció gyakorlása (különös tekintettel diszpraxia esetén); a látás, hallás, mozgás (írómozgás, beszédmotorikum is) koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása, újratanítása prevenciós és reedukációs módszerekkel (lassított tempó, homogén gátlás figyelembevétele, problémás betűk újratanítása, differenciálása, szótagolás a szükséges mértékben, vizuális és auditív észlelésre alapozva), hang- betű kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között Olvasástechnika, tempó fejlesztése az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése, tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során 13.1.3 Számolási zavar Különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények jó színvonala mellett. Mindemellett nehezített a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. 13.1.3.1 A fejlesztés célja: a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készségek, képességek kialakítása, fejlessze a figyelmet, emlékezetet, gondolkodást, segítse a matematikai fogalmak kialakítását, 13.1.3.2 A fejlesztés feladatai: a testséma kialakítása, 14
a téri és időrelációk kialakítása, az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, a szerialitás erősítése,- a szám- és műveletfogalom kialakítása manipulatív módon + mat.-i eszközök használatával, képi, vizuális megerősítéssel, tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása; az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása, A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. Gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása. 13.1.4 A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar 13.1.4.1 A fejlesztés célja: fejlessze a figyelmet, emlékezetet, koordinációt, beszédet, gondolkodást, fejlessze a társakkal való viszonyt, ismertesse az adekvát viselkedési formákat (magatartássémákat), szociális elvárásokat, a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, szükség esetén fejlessze a kognitív képességeket, a nyelvi és motoros képességeket, 13.1.4.2 A fejlesztés feladatai: a tanuló viselkedésének (kommunikáció, önbizalom, önérvényesítés, cselekvéses és verbális megnyilvánulások) megismerése, és ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, csoportba való beilleszkedésének segítése, sikerélmény biztosítása, a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, sikerélmény biztosítása. együttműködés a családdal és más szakemberekkel, A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelése. 13.1.5 Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési/kevert zavara, koordinációs zavar 13.1.5.1 A fejlesztés célja: a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, fejlessze a figyelmet, emlékezetet, koordinációt, beszédet, gondolkodást. 13.1.5.2 A fejlesztés feladatai: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása, az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet (vizuális, verbális), a gondolkodás fejlesztése, hanganalízis, akusztikus differenciálás; beszédmegértés, beszédészlelés, vizuomotoros koordináció gyakorlása (különös tekintettel diszpraxia esetén); a látás, hallás, mozgás (írómozgás, beszédmotorikum is) koordinált működtetése, 15
pszichomotoros fejlesztés, tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása, szükség esetén az olvasás, írás tanítása, újratanítása; ill. az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése az olvasás- és írási zavarnál leírt módon, szükség esetén a szám- és műveletfogalom kialakítása manipulatív módon + mat-i eszközök használatával, képi, vizuális megerősítéssel
13.2 A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei Az előző pontokban megfogalmazott feladatok megtervezése, megvalósítása a tanulóról készült szakvéleményben foglaltak figyelembe vételével történik, ill. szükség esetén kiegészítve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által javasolt tartalmakkal. Vagyis a fent említettek alapján az egyénre szabott feladatok minden tanuló esetében az egyéni fejlesztési tervben fogalmazódnak meg. A szükséges fejlesztés megállapításakor, a teendők kidolgozásakor a legfőbb szempont a szakértői véleményben foglaltak figyelembevétele. 13.2.1.1 A fejlesztés általános alapelvei a) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködésével. b) A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók egyéni, kis létszámú csoportban történő fejlesztése. 13.2.1.2 A tevékenység céljai és feladatai a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása, az egyéni sikereket segítő egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A különböző fejlesztési területek, feladatok tanulónkénti lebontása az Egyéni fejlesztési tervekben történik méghozzá a következőkben felsorolt területek közül azok, melyeket a gyermek szakvéleménye tartalmaz (a szakértői véleményében megfogalmazottak figyelembevételével), a tanuló jelen állapotához igazítottan. 13.2.1.3 Fejlesztendő területek, tartalmak: Egyensúly fejlesztése: statikus és dinamikus helyzetben a vesztibuláris rendszer ingerlése. Nagymozgások fejlesztése, mozgáskontroll fejlesztése az ontogenetikus fejlődésmenetet követve: nagymozgások kezdő- és végpontok figyelem-bevételével, vezényszavakra, számosság szerint. Vesztibuláris, taktilis, kinesztéziás percepció fejlesztése a nagymozgásokon keresztül. Finommotoros koordináció fejlesztése: szem-láb, szem-kar, szem-kéz koordinációjának fejlesztése. Szemfixáció, iránykövetés fejlesztése. Manipulatív tevékenységek, grafomotoros mozgás, ceruzafogás. Testséma további fejlesztése: megnevezéssel, verbalizálással (gyakorlás, automatizálás).
16
Téri tájékozódás fejlesztése: téri percepció, térbeli viszonyok észlelése, verbalizálása nagymozgáson keresztül; saját testen, térben, síkban; relációs viszonyok; jobb-bal differenciálás. Idői orientáció fejlesztése: fogalmak definíciójának rögzítése: évszakok, napok, majd hónapok + jeles napok, napirend, ünnepek, események, majd naptárhasználat. Vizuális percepció, diszkrimináció, figyelem, alak-háttér, alakkonstancia, emlékezet, szeriális emlékezet, Gestalt-látás fejlesztése. Esetleg tükrözések, forgatások, eltolások. Verbális diszkrimináció, figyelem és emlékezet (rövid szósorokkal) fejlesztése (szükség esetén különös tekintettel a számemlékezetre). Felsőbb évfolyamokon a verbális emlékezet további fejlesztése értelmetlen szótag és értelmes egyre hosszabbodó szósorok után mondásával; illetve egyéb egyszerű, majd összetett feladatokkal. Szókincs bővítése: szómagyarázatok, szóalkotások, esetleg szószerkezetek alkotása, majd beillesztése mondatba. Rendszeresen végzett mondatalkotási gyakorlatokkal a szóbeli kifejezés fejlesztése. Auditív percepció, diszkrimináció, figyelem, emlékezet (szeriális) fejlesztése (beszédhangok szeriális észlelése, reprodukciója). Gondolkodás fejlesztése: analizáló-szintetizáló, analógiás, következtető, ítéletalkotó, elemilogikai, összefüggéseket meglátó, problémamegoldó képességek fejlesztése, mondatok befejezése, majd a megfelelő kötőszavak kiválasztása. Rendszeres betű-felismerési gyakorlatok, különös tekintettel a tanuló által tévesztett betűkre + Meixner olvasólapok és/vagy Tárnok feladatlap használatával. + Betűről betűre feladatlap gyakorlatai /+ időtartam megfigyelése /. Két, három betű összeolvasásának gyakorlása; 2+2, 2+3, 3+2, 3+3, 1+2, 2+1 szótagolású, egyre hosszabbodó szavak, illetve szópiramisok, esetleg rövid mondatok olvasásának gyakorlása. Az olvasástechnika és tempó fejlesztése egyre hosszabbodó szavak szintjén (szópiramisok), rövid mondatokkal, ezeken a tartalom megfigyeltetése (szövegértés), majd kérdő mondatokra válaszadás (szövegértés). Felsőbb évfolyamokon ezen terület egyre bővülő mondatokkal (mondatpiramisok) történő fejlesztése. A tartalom megfigyeltetése hosszabb szövegek esetében: szövegértési feladatok, önálló tanuláshoz szükséges olvasmány-, tananyag-feldolgozás. ( Dr. Gósy Mária: Beszédpercepciós feladatok,modulok) Írás, helyesírás: Betűkapcsolások gyakorlása szükség esetén nagyobb vonalközökben; írásmozgás fejlesztése. Időtartam megfigyelése rövid szavakban (2, 3) szótagú szavak, majd 1-2 betűs szótagokból álló - szavak), analízis-szintézis, szótagolások. Hangzódifferenciálások. Magánhangzók, ezt követően pedig a mássalhangzók időtartamának megfigyelése, jelölése a szavakban. Mondatkezdő nagybetű, mondatvégi írásjelek használata; nyelvtani szabályok rögzítése gyakorlatokkal. 13.2.1.4 Matematikai készségek fejlesztése: Számlálások egyesével, tízesével növekvő és csökkenő sorrendben 20-as, 100-as, 1000-es, majd nagyobb számkörben. Mennyiségi relációk: a több-kevesebb fogalmának használata, a különbség megállapítása. Helyi érték fogalmának kialakítása, gyakorlása tevékenységgel, ill. lejegyzése. Az alapműveletek gyakorlása a megfelelő számkörben: analógiák kialakításával, szóbeli és írásbeli alapműveletek gyakorlása, illetve felsőbb évfolyamokon zárójel használatával; pótlások, bontások. A szorzótábla bevésése, bennfoglalás gyakorlása szóban és írásban, előtte pedig a két művelet értelmezése. Alapműveletek gyakorlása a szöveges feladatokban (adatok felidézése, kérdés felelevenítése, szöveg értelmezése, a megállapított művelet elvégzése, válaszadás). 17
Matematikai logikai szabályok felismerése: A szabály felismerése és folytatása egy majd több változós számsorozatokban. Felsőbb évfolyamos tanulókkal a számukra megfelelő tanulási technikák, módszerek kiválasztása, elsajátítása. A fejlesztés célja, hogy játékos, a gyermek aktuális állapotához igazodó formában (módszer: prevenciós és reedukációs; funkciófejlesztés, eszköz), keretben történjen. Ezenkívül minden sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fent említett feladatok kiegészülnek a családdal, osztálytanítókkal, szaktanárokkal, más szakemberekkel való konzultációval, kapcsolattartási formákkal.
13.3 A célok és feladatok megvalósításának ütemezése Különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik heti 2 alkalommal (illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt időtartamban) kis létszámú csoportokban, esetleg egyénileg. Ha a szakértői javaslat a rehabilitációs foglalkozás heti időkeretét is megállapítja a Ktv. 52.§ (6) pontja szerint, akkor ennek megfelelően biztosítjuk a tanuló számára a szükséges fejlesztést.
13.4 Visszacsatolás, ellenőrzés A visszacsatolás, ellenőrzés a fejlesztés során folyamatosan, illetve tanév elején, félévkor és tanév végén felmérésekkel történik. A részképességek, a tanulási képességek felmérése pedagógiai diagnosztikai módszerekkel, pszichológiai vizsgálatokkal (Nebuló program mérései, válogatott mérési anyagok, tesztek), és/vagy a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve szerint valósul meg. A felmérések eredményeiről, a tanuló fejlesztő foglalkozásokon való előmeneteléről tájékozódhatnak a szülők, osztálytanítók, szaktanárok, szükség esetén szülői kérésre más szakemberek.
13.5 A megvalósulás színterei Tanórákon (differenciált foglalkoztatás) Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon Napközi, tanulószoba
14 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletének hatályos állapota szerinti eszközökkel és felszerelésekkel rendelkezik, azokat rendszeresen karbantartja és fejleszti a technika állapotának megfelelően. Az egyes tantárgyak speciális eszközeit és felszereléseit az iskolai leltárok tartalmazzák. A mellékelt jegyzék a Pedagógiai Program részét képezi.
15 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A diákokkal és szülőkkel való együttműködés formái: 18
Diákönkormányzat a felső tagozatban, a gimnáziumban és a diákotthonban Szakkörök, diákújság, diákszínpad Iskolai honlap Levelező listák, osztály-honlapok, elektronikus kommunikáció Osztályfőnöki órák, lelkigyakorlatok Családi nap Taninform rendszer Kerti ünnepély, Kalazancius bál Kirándulások, szabadidős programok Szülői Közösség Partneri igény- és elégedettség mérések évente legalább két szülői értekezlet és három fogadóóra A szülőkkel és diákokkal való együttműködés fejlesztése az osztályfőnök – osztály és az iskolavezetés – Diákönkormányzatok valamint az iskolavezetés – Szülői Közösség kapcsolat keretében folyik, a partneri igény- és elégedettség mérések figyelembe vételével.
16 Egészségnevelési program 16.1 Alapelve, célja: Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.
16.2 Területei: 16.2.1 Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával: Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség, Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében, Öltözködés, Higiénia, tisztálkodás, Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben, Ésszerű napirend kialakítása.
19
16.2.2 Szűrővizsgálatok: pl: gerinc, szemészet, fogászat, stb. 16.2.3 Egészségnevelési nap, verseny szervezése.
16.3 Az egészségnevelés színterei: a) Minden tanulót egyformán érintő elemek: Példamutató iskolai hatás Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása, A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb., Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel, Az iskolai büfében a gyermekek egészségét segítő élelmiszerek árusítása, Iskolai médiumok „egészség” rovatai. Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, egészségtan modul, stb. Erdei iskola „Egészségnapok” a) A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek Szakkörök Egészségnevelési akciók Nyári táborok Előadások, kiállítások Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: hegyekben) végzett túrák, kirándulások
16.4 Mindennapi testedzés megvalósítása: Testnevelési órákon – a KT. szerint Szervezett úszásoktatásban való részvétellel Iskolaotthonos, napközis, tanuló szobai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében Diáksport Egyesület működtetésével Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (pl.: kézilabda ) biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét Sporttáborok szervezése Sportversenyek lebonyolítása Családi sportnap szervezése Az iskola sportköre bekapcsolódik – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába.
20
A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS-versenyekbe, a különféle iskolai kupaküzdelmekbe.
16.5 Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek: Játékok Riport Közösségépítés Művészetek Programok Projektek
16.6 Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő. Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, Sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.
17 Környezeti nevelés 17.1 Alapelve: A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése.
17.2 Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére.
17.3 Területei Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar) kialakítása. Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.
17.4 A környezetei nevelés színterei a) Minden tanulót egyformán érintő elemek Példamutató iskolai környezet Tantermek, folyosók, udvar élő sarok kialakítása, Anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés, A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése, Szelektív hulladékgyűjtés, 21
Iskolai médiumok „zöld” rovatai. Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés Tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérő tanítási foglalkozásokon (erdei iskola, múzeumi, állatkerti órák, iskolai projektek). b) A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek Szakkörök, táborok, Környezetvédelmi akciók, Előadások, kiállítások, Rendszeres természetjáró túrák, Madarak és fák napjának megtartása, A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe, DÖK nap.
17.5 A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő), Projektek (savas eső mérése), Riport (kérdőíves felmérés), Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, iskolakert,” iskolazöldítés”), Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka), Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése).
17.6 A környezeti nevelésében résztvevők Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok Külső résztvevők: szakemberek: környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek, intézmények
18 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli számonkéréseknek az alábbi formái vannak az iskolában: Röpdolgozat: rövidebb anyagrész írásbeli számonkérése. Időtartama 15-20 percnél nem hosszabb. Gyakorisága a szaktanárra van bízva, nem kell előre bejelenteni. A kapott jegy vagy értékelés egy felelettel egyenértékű. 22
Felmérő dolgozat: rövidebb, vagy akár egész órás vagy hosszabb dolgozat, ami nem feltétlenül egy adott anyagrész tényanyagának konkrét számonkérését tartalmazza, hanem a helyi tantervben szereplő készségek alkalmazását igényli a diáktól (ilyen lehet idegen nyelvből pl. a levélírás szótár segítségével, történelemből forráselemzés stb.). A kapott jegy vagy értékelés a dolgozat jellegétől függően különböző súlyú lehet. Témazáró dolgozat: egy-egy témakör írásbeli számonkérése. Összefoglaló óra előzi meg, és az előző órán be kell előre jelenteni. Egy napra legfeljebb két témazáró juthat egy diák számára. A kapott jegy vagy értékelés magasabb értékűnek számít. Házi dolgozat: a tanuló egyéni vagy csoportos munkáját igénylő számonkérés, aminek formája különböző lehet: elkészítendő alkotás, fogalmazás, prezentáció. Lehet papír alapú vagy elektronikus, különböző eszközök és anyagok használatát igénylő munka is. A terjedelmét, követelményeit, ezzel együtt az értékelés módját és súlyát a helyi tanterv követelményeit figyelembe véve a tanár alkalmanként határozza meg. A diáknak kellő időt és szükség esetén segítséget kell kapnia az elkészítéséhez. Általában az írásbeli számonkérések módjáról és súlyáról, mivel az az egyes tantárgyaknál és évfolyamoknál nagyon különböző lehet, a pedagógus a tanév elején tájékoztatást ad a diákoknak, és ezt a tanmenetében az iskola vezetése felé is rögzíti.
19 Az otthoni (napközis és tanulószobai, kollégiumi) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait. A házi feladat olyan feladatokat jelent, amelyek a tanórán tanult anyag begyakorlására szolgálnak, ezért otthon készítendők el. Új anyag feldolgozása nem adható fel házi feladatként. Feladható egyszerre írásbeli és szóbeli házi feladat is. A házi feladat mennyisége pontosan nem határozható meg, körülbelül annyi, amennyit a következő órán 10 perc alatt ellenőrizni lehet. A hét végére is adható házi feladat. Az alsó tagozatban a házi feladat mennyisége nem haladhatja meg azt, amit a napközis foglalkozások alatt el lehet végezni.
20 Kollégium Mivel a nevelési program egésze a diákotthonra is vonatkozik, ez a rész csak azokat a pontokat tárgyalja, amelyek az előzőeken túl speciális kollégiumi szempontokat tartalmaznak. Az egyéb kérdésekben az általános rész az irányadó.
20.1 A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései: A kollégiumi nevelésünk célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása, sokoldalú, széles ismeretekkel rendelkező, a keresztény értékekre érzékeny és fogékony, társadalmilag érzékeny emberekké nevelése.
23
A kollégiumi nevelés főbb alapelvei (javarészt megegyeznek az iskoláéval: „pietas et litterae”). Ezen kívül lehet még: az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; az alapvető erkölcsi normák betartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel és az iskolával való konstruktív együttműködés.
20.2 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai alapelvei A tanulók életrendje a kollégium napirendi pontjainak megfelelően alakul, amely magába foglalja az önkiszolgáló tevékenységeket, valamint a kötelező és szabadon választott foglalkozásokat. Igyekszünk megteremteni és biztosítani a diákok optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a szülők és az iskola által támasztott igényeket, elvárásokat. A napirend következetes betartatásával és a szabadidő hasznos eltöltésére való rendszeres biztatással segítséget kívánunk nyújtani a későbbi egészséges felnőtt életvitel kialakításához. Kollégiumunk a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik megőrizni és ápolni az eddigi hagyományokat, és újabbak kialakítására is törekszik a hozzánk érkező diákok együvé tartozásának elősegítése érdekében.
20.3 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A nevelőtanárok feladata, hogy az újonnan érkezett, elsős diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, és ennek ismeretében szükség esetén gondoskodjanak a rászorultak felzárkóztatásáról. A diákok felzárkóztatása a szilenciumi idő, ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történik egyéni, vagy kiscsoportos formában. Minden nevelőtanár figyelemmel kíséri a rábízott diákok tanulmányi előmenetelét, a saját szakjának megfelelően támogatja és segíti a tanulásban elmaradt diákokat. A gyengébb képességű kollégisták számára javasoljuk az iskolában megszervezett korrepetálásokon való részvételt. A kiváló, tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk további bővítésére a fakultációs órák és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség. A különböző pályák megismerésére a pályaorientációs foglalkozások adnak alkalmat kollégistáinknak, a csoportvezető nevelők pedig beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segítik diákjainkat a pályaválasztásban.
24
A kiváló, jó és kevésbé tehetséges tanulóknak egyaránt szorgalmazzuk a képességüknek, érdeklődési körüknek megfelelő felsőoktatási intézményekben ill. egyéb oktatási intézményekben való továbbtanulást (folyamatos tanulás elve).
20.4 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A hátrányos helyzetű diákok felmérése a gyenge és kiemelkedő képességű tanulók kiszűrése, az iskolában szerzett érdemjegyek, kategóriák valamint a szilenciumokon megtanult ismeretek ellenőrzése alapján történik. A szociálisan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalok kiemelt figyelemben részesülnek. A szociális juttatásokról (rendkívüli-, és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember) szülői értekezleten, vagy személyes találkozások alkalmával tájékoztatjuk a szülőket. Csoportfoglalkozásokon beszélgetünk a tizenéves fiatalokat fenyegető veszélyekről. Felvilágosító előadásokat szervezünk, tartunk a káros szenvedélyekről, a drogról, a bűnmegelőzésről. A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak nevelőtanáraink, nyújtanak segítséget a kötelező foglalkozásokon, valamint egyéni felkészítések keretében a szabadidőben. A gyenge teljesítményt nyújtó tanulóinknak szorgalmazzuk a korrepetálásokon való mindenkori részvételt. A tehetséges diákok képességeinek fejlesztésére az iskolában és a kollégiumban szervezett szakköri foglalkozásokon és fakultációs órákon nyílik lehetőség. Nevelőtanáraink a jól és kevésbé jól tanulók számára igyekeznek megfelelő kiegészítő szakirodalmat javasolni. A társadalmi beilleszkedést hivatottak segíteni azok a foglalkozásaink, amelyeken tanulóink találkozhatnak más iskola diákjaival; előadások, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a pályaválasztáshoz; megbízatások, melyek során kollégistáink hivatali ügyeket bonyolíthatnak le.
20.5 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A tanulás közös formáinak alkalmazásával (tanulópárok), a kollégisták közötti viszonyok, kapcsolatok, függőségek rendszerét fejlesztjük. Az évente ismételten megtartott rendezvényeink, ünnepségeink nem csak a hagyományok megőrzése és ápolása miatt fontosak, hanem azért is, mert a közösségi élet kialakításának fontos eszközei. A kisközösségek (szobaközösségek) részben spontán szerveződnek, részben a nevelőtanárok és a kollégiumvezető véleménye alapján. Nevelőtestületünk (megfelelő feltételek mellett) tanév elején és szükség esetén tanév közben is lehetővé teszi a diákok számára a szabad szobaválasztást. Az egy településről érkezett elsősöket igyekszünk lehetőség szerint egy szobában elhelyezni, ezzel is megkönnyíteni számukra a beilleszkedést.
25
A szabadidőben igyekszünk minél több sportolási lehetőséget tervezni és lebonyolítani, amelyek diákjaink jó egészségi állapotának megőrzésében játszanak fontos szerepet. A tavaszi és őszi időszakban gyakran szervezünk szabadtéri sportversenyeket, télen asztalitenisz, asztali foci bajnokságokat. A kimenő és az esti szabadidő alatt minden kollégistának rendelkezésére áll a kollégium konditerme és a sportpálya. A különböző játékos vetélkedőknél, sportversenyeknél úgy válogatjuk össze a csapatokat, hogy a kevésbé jó sportolók, a szerényebb képességekkel rendelkező diákok is szerephez jussanak , és megmérethessék önmagukat, legyen sikerélményük, játékélményük. A diákok művelődéséhez a kollégiumon belül könyvtár-olvasó, valamint a kreatív műhely video tára nyújt segítséget. Diákjaink gyakran vesznek részt a városi könyvtár, a művelődési központ rendezvényein, illetve a Kodály Iskola koncertjein.
20.6 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A rendi jellegű, az egyházi év ünnepeihez kötődő hagyományaink az iskolával közösek, az ezekkel kapcsolatos rendezvények általában iskolai szinten valósulnak meg. Hasonlóképpen a nemzeti ünnepeinkről és az egész emberiséget megrázó gyászos emlékű eseményekről (holokauszt, kommunista diktatúra) való megemlékezés is iskolai keretek között történik. Speciálisan kollégiumi hagyományaink: Tanévnyitó ünnepi vacsora, a kollégiumi csoportok prefektusainak bemutatása. Halottak napján az elhunyt piarista atyák sírjának meglátogatása a Köztemetőben, gyertyagyújtás fiatalon meghalt diákjainkért a „Péter” szobornál. Patrocíniumi ünnepi vacsora. Szent Miklós ünnepén ünnepi vacsora, a kilencedikes diákok megajándékozása. Karácsonyi koncert a templomban (rövid zenés áhítat, válogatás a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő művekből). „Piár kvíz” Tréfás műveltségi vetélkedő a tanév utolsó hetében. Évzáró ünnepi vacsora a kollégiumi év utolsó napján.
26
Helyi tanterv 21 Általános Iskola 21.1 Tantárgyi rendszer, óraterv
A Piarista Ált. Isk. tantárgyi rendszere (1-8 évfolyam) Évfolyam Műveltség terület
tantárgy
1
2
3
4
5
6
7
8
8
8
9
8
5
4
4
4
2
3
3
4
4
4
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
fizika
1,5
1,5
kémia
1,5
1,5
biológia
1,5
1,5
földrajz
1,5
1,5
Magyar nyelv és irodalom
magyar nyelv és irodalom
Élő idegen nyelv
élő idegen nyelv 1.
Matematika
matematika
Ember és társadalom
történelem és állampolgári ismeretek
4,5
környezetismeret
1
természetismeret Ember a természetben
Földünk-környezetünk
27
5
1
4
2
2
ének-zene rajz
1
1 1,5
1
1,5
1,5
1
1
1,5
1 1,5
2
1,5
1,5
1
1
Művészetek mozgókép és médiaismeret
1
tánc Informatika
informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
életvitel
Testnevelés és sport
0,5
1
1
1
1
1
1
0,5
1
1
1
3
3
3
3
2,5
2,5
2,5
2,5
1
1
1
1
Osztályfőnöki Összesen
1
20 20 22
23
23,5
23,5 27,5 27,5
Hittan
2
2
2
2
2
2
2
2
szabadon választható
2
2
2
2
3
3
4
4
28
21.2 Csoportbontások: Idegen nyelv – nyelvi csoportban Technika – informatika – létszámtól függően
21.3 Integrált tárgyak A modul tantárgyak az alábbiak szerint integrálódnak: A tánc és dráma modul esetén a tánc az énekbe, a dráma az irodalomba van integrálva (5. és 6. évf.) Hon és népismeret a történelembe integrálódik (5. és 6. évf.) Az emberismeret és etika modul a hittan órába (7. évf.) Az egészségtan modul a biológiába van integrálva. A médiát külön tantárgyként tanítjuk
21.4 Mindennapos testnevelés Az alsó tagozaton: Első négy osztályban heti három testnevelés óra mellett napköziben biztosítunk 30 perces testnevelés foglalkozást (ezt a napközis nevelő tartja hetente kétszer minden olyan napon, amikor az adott osztálynak nincs testnevelés órája). Ezeken a foglalkozásokon a játéké lesz a főszerep. A tantervi anyagot a következő szakkönyvben lehet megtalálni: Gliedné Farkas Katalin: Testnevelési játékok gyűjteménye az általános iskola alsó tagozata számára. A foglalkozások helyszínéül az iskola és a kollégium udvara, az iskola melletti park és a tanterem használható a választott anyag és az időjárás függvényében. A felső tagozaton: Akik nem járnak valamilyen edzésre, a tömegsport foglalkozásokon kell részt venniük, amely a DSK keretében zajlik.
21.5 Választható tárgyak Az előbbi óratervekben szereplő többlet órákat a diák illetve a szülei a beiratkozáskor tudomásul veszik és ezzel el is fogadják. A nyelvek választásakor a diákok és szüleik külön nyilatkoznak.
21.6 Az előírt tananyag és a követelmények, kompetencia alapú programcsomagok Az Általános Iskola a minisztérium által az általános iskolák számára kiadott kerettanterv alapján tanít. Az óraszámok és egyes esetben az évfolyamok a fentiek szerint kis mértékben eltérnek, de a tananyag és a követelmények nem változnak. Hittan tantárgyból a Katolikus Pedagógiai Szolgáltató és Továbbképzési Intézet által kiadott „Katolikus Kerettanterv” hittan tantárgyra vonatkozó része alapján oktatunk. 29
Az Általános Iskola a HEFOP 3.1.2 pályázat keretében kipróbálta kompetencia alapú programcsomagokat. Ezek az 5. és 7. évfolyamban a szövegértés, a 2., 5., 7. évfolyamban a matematika és az életpálya, az 1. évfolyamban a szociális kompetencia. A pedagógusok szabadon alkalmazzák ezeket a programcsomagokat vagy teljes tanórai lefedettséggel, vagy modulok oktatásával. Az iskola lehetőség szerint egyre több kollégát iskoláz be ilyen képzésre.
21.7 Nem szakrendszerű oktatás bevezetése a Piarista Általános Iskolában az alapfokú oktatás-nevelés alapozó szakaszán (5–6. évfolyamon) 21.7.1 Ütemezése: Intézményünk felmenő rendszerben valósítja meg. A 2008/2009-es tanévben 5. évfolyamon, a 2009/2010-es tanévben 6. évfolyamon vezeti be. 21.7.2 Célja: A Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése. 21.7.3 Megvalósítása: Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatás bevezetése a szokásos tantárgyi keretek megtartása mellett valósul meg, az alábbi heti beosztásban: Magyar nyelv és irodalom 2 óra Matematika 2 óra Természetismeret 0,5 óra Történelem, társadalomismeret 0,5 óra Ez összesen heti 4,5 óra (meghaladja a teljes órakeret 20%-át). 21.7.4 Kerettanterv és helyi tanterv: Mivel iskolánkban a nem szakrendszerű oktatás bevezetése a szokásos tantárgyi keretek megtartása mellett valósul meg, ezért a szaktanárok helyi tantervként az „OKM által kiadott kerettantervi ajánlásokat” és a „Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára” c. dokumentumot szabadon használják.
22 Gimnázium 22.1 Tantárgyi rendszer, óraterv tantárgy / évfolyam Magyar Történelem Nyelv 1. Nyelv 2. Matematika Fizika Kémia
9
10
11
12
4,5
4
4
5
2
2,5
3,5
4
4
4
3
3
3
3,5
3
3
4 4 3 4
2
2
2
2
2
30
Biológia Földrajz Ének Rajz Testnevelés Informatika Hittan Filozófia Társadalomismeret Média Tánc és dráma Osztályfőnöki
2
2 0,5 0,5 2,5 1,5 2 1 1
2
2
1
1
1
1
1
1
2,5
2,5
2,5
1,5
1,5
1,5
2
2
2
1 1 1
1
Emelt szintű felkészítés (választható) heti óraszám összesen
2
33
33,5
1
1
2-2
2-2
31,5+4
32+4
Emelt szintű felkészítést a jelentkezések függvényében indítunk az egyes oktatott tárgyakból.
22.2 Csoportbontások: Tánc és dráma osztályonként két csoportban Informatika osztályonként két csoportban Idegen nyelv nyelvek és szintek szerint csoportokban (angol, német, latin és francia nyelvi csoportok)
22.3 Integrált tárgyak Az emberismeret és etika a 11. évfolyamon, a filozófia a 12. évfolyamon a hittan órába van integrálva. A társadalomismeret részben a történelem és a földrajz tárgyakba van integrálva.
22.4 Mindennapos testnevelés A gimnáziumban akik nem járnak valamilyen edzésre, a tömegsport foglalkozásokon kell részt venniük.
22.5 Választható tárgyak Az előbbi óratervekben szereplő többlet órákat a diák illetve a szülei a beiratkozáskor tudomásul veszik és ezzel el is fogadják. A nyelvek választásakor és gimnáziumban az emelt szintű tárgyak választásakor a diákok és szüleik külön nyilatkoznak.
22.6 Az előírt tananyag és a követelmények A Gimnázium a fizika tantárgy kivételével a minisztérium által kiadott kerettanterv alapján tanít. Az óraszámok és egyes esetben az évfolyamok a fentiek szerint kis mértékben eltérnek, de a tananyag és a követelmények nem változnak. Hittan tantárgyból a Katolikus Pedagógiai Szolgáltató és Továbbképzési Intézet által kiadott „Katolikus Kerettanterv” hittan tantárgyra vonatkozó része alapján oktatunk. A fizika tantárgyat az iskolában kidolgozott tanterv szerint oktatjuk, ezt a tantervet melléklet tartalmazza. 31
23 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Az egyes tantárgyakat tanító tanárok egyeznek meg abban, hogy milyen tankönyvet használnak. A munkaközösségek vezetői irányítják ezt a kiválasztást, és jóvá is hagyják. Ügyelni kell arra, hogy az iskola szellemiségének megfelelő, lehetőleg olcsó tankönyveket válasszanak a következő szempontok figyelembevételével: egy évfolyamon (párhuzamos osztályokban) csak azonos tankönyv a felmenő rendszerű évfolyamok lehetőleg egy tankönyvcsalád könyveit használják olyan tankönyvet kell választani, amelyik az adott évfolyam tananyagát (összhangban a helyi tantervvel) teljességgel tartalmazza.
24 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A közoktatási törvény szabja meg (jelenleg Kt.71.§ (1) (4)-(7) ).
25 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formái Az egyes tantárgyaknál az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit az adott évfolyamban a szaktanár ismerteti a diákokkal. Általában a következő követelmények lehetnek: Az írásbeli számonkérések fajtáit a nevelési program tartalmazza. Egyéb formák: a szóbeli felelés különböző formái (feladatmegoldás, témakifejtés stb. a tantárgy jellegének megfelelően) projektmunkában való aktív részvétel gyakorlati tevékenység beadandó eredménnyel A követelményeket a szaktanár a feladat jellegének megfelelően, egyértelműen határozza meg. Az egész éves értékelést illetően a tárgy jellegének megfelelően több követelményfajta lehetséges: Az adott tárgy minden témaköréből (az ezeknél esedékes számonkéréseknél) el kell érni egy minimum szintet a továbbhaladáshoz szükséges szint eléréséhez (legalább elégséges eredmény, beadandó munka leadása…) Az egyes témakörökben szerzett minősítések valamilyen átlaga adja az össz minősítést, függetlenül az egyes eredményektől. Hogy ezek közül az adott tárgy adott évfolyamán melyik a mérvadó, azt a pedagógus a tanév kezdésekor vagy a tantárgy választásakor egyértelműen közli. Az értékelés jellemzően az 1-5-ös skálán történik. Az ettől való eltéréseket jelen Pedagógiai Program tartalmazza. 32
A tanulóknak szükséges, hogy: a tantárgyak osztályozott tevékenységének követelményeit előre közöljük a tanulókkal és szülőkkel ismerjék a követelményminimumot ismerjék az osztályzatra történő számonkérés formáit ismerjék azt, hogy az osztályzatoknak mi a súlya a negyedévenkénti, ill. a kategóriánál való minősítés szempontjából legyen elegendő osztályzat a hiteles minősítéshez a tantárgyi osztályzat nem tükrözhet magatartást
26 Alsó tagozatos szöveges érékelés Az alsó tagozat első három évében félévkor és a tanév végén, valamint a negyedik évfolyam első félévében szöveges minősítést (értékelést) kapnak a tanulók. Ez a szöveges minősítés kifejezi, hogy a tanuló: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul Amennyiben a tanuló „felzárkóztatásra szorul" minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre. Az iskolának a szülőt tájékoztatnia kell azokról a lehetőségekről is, amelyekkel segítséget tud nyújtani a tanulók eredményes felkészítéséhez. (A 4. évfolyamon tanév végén a tanulók teljesítményét osztályzattal kell minősíteni.)
27 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái A magatartás, szorgalom értékelésében az iskolai és az azzal összefüggő alkalmakon való viselkedése, tevékenysége játszik szerepet. Figyelembe kell venni a diák adottságait, körülményeit is. A magatartással és a szorgalommal kapcsolatos követelmény összefügg. Az értékelésnek és minősítésnek fejlesztő jellegűnek kell lennie. A minősítés mellett, ami a bizonyítványba is bekerül, fontos a személyes értékelés is, összekapcsolva a diák tudatos önértékelésével.
27.1 A magatartás minősítése Példás: ha a tanuló iskolai, templomi és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Kezdeményező és bekapcsolódik a közösség életébe. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival mindig tisztelettudó
33
Jó:
ha a tanuló az iskolai rendszabályokat megtartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményező. Tanáraival, a felnőttekkel és a társaival tisztelettudó. Magatartása esetenként kifogásolható.
Változó:
ha a tanuló viselkedésével kapcsolatban kifogások merülnek fel. A közösség munkájában csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata a jó és a rossz között ingadozik. Tanáraival, a felnőttekkel és a társaival nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. A közös programokból gyakran igazolatlanul távol marad. A fegyelmező intézkedések valamelyikében részesült.
Rossz:
ha a tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi munkából, rossz hatással van a társaira, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és a társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. A fegyelmi büntetések valamelyikében részesült.
27.2 A szorgalom minősítése Példás:
ha a tanuló a tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Felszerelése, taneszközei, házi feladatai naprakészek. Részt vesz pályázatokon, versenyeken.
Jó:
ha a tanuló elért tanulmányi eredménye képességeinek megfelelő, általában szorgalmasan készül. Az órai munkába csak felszólításra kapcsolódik be. Akaraterejét nem hasznosítja. Képességeit nem használja ki, az alatt teljesít.
Változó:
ha a tanuló tanulmányi munkájában sokszor nem igyekszik. Számító, kötelességét csak felszólításra teljesíti. Felszerelése, taneszközei, házi feladatai időnként hiányosak. Akaratgyenge.
Hanyag:
ha a tanuló tanulmányi fejlődése érdekében keveset tesz képességeihez mérten. Felszerelése, taneszközei, házi feladatai rendszeresen hiányosak. Munkájában megbízhatatlan.
28 A középszintű érettségi vizsga témaköreit A középszintű érettségi vizsga témakörei megegyeznek az aktuális, jogszabály által rögzített, az OM honlapján elérhető érettségi vizsgakövetelményekben szereplőkkel, a helyi tanterv ezen felül nem határoz meg plusz témákat.
29 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, Iskolánkban a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérését és értékelését az OM által megbízott "Testnevelési Bizottság" 2000 - ben összeállított útmutatója alapján a "Mini Hungarofit" teszttel végezzük. Mérések: Helyből távolugrás 34
Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás Hason fekvésből törzsemelés és - leengedés Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés Cooper-teszt testtömeg testmagasság
30 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja 30.1 A NAT alkalmazása A SNI , BTM tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek , illetve azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. Kiemelten kezelendő az önismeret, a reális önértékelés kialakítása, a kommunikáció fejlesztése. 30.1.1 Az egyéni sajátosságok figyelembevételével: - lassabb haladási tempó, egyéni haladási ütem, - hosszabb felkészülési idő, - egyéni bánásmód, - differenciált feladatnyújtás, eszközhasználat, - számonkérés ( a sajátosságtól függően szóbeli vagy írásbeli számonkérés előnyben részesítése), értékelés, - speciális tanulási segédletek, eszközök, - speciális eljárás, módszer (tárgyi cselekvéses megismerés: manipuláció, képi szint a verbális mellett), - szociális képességek fejlesztése: tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése, 30.1.2 Tantárgyi tartalmak módosulásai: beszédészlelés, -érzékelés: szóbeli utasítások megértése; magyarázó, elemző szövegek, ábrák felfogása, passzív és aktív szókincsgazdagítás, a tanult nyelvi fordulatok alkalmazása, önismeret erősítése; véleménynyilvánítás, mások véleményének meg-hallgatása, információk gyűjtése a fejlettségnek megfelelő forrásanyagokból irányítottan, majd önállóan; szövegértő és -elemző képesség fejlesztése.
30.2 A Helyi Tantervbe beépülő elemek 30.2.1 Magyar nyelv és irodalom Látás, hallás, mozgás koordinált működése. Beszédfejlesztés, aktív szókincs erősítése, helyes ejtés. Verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése. Hang- betű kapcsolat kialakítása, fonémaalkalmazás fejlesztése. Betűtévesztések kiküszöbölése megfelelő olvasástanítási módszerek megválasztásával. Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között. 35
Olvasás, írás tanítása hangoztató, elemző, szintetizáló módszerrel. A fejlettségnek megfelelő olvasmányok, szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek felfogása. Irodalmi művek feldolgozása irányítottan, szempontsorral, illetve algoritmussal. Szövegértő és -elemző képesség fejlesztése. Eszközszintű íráshasználat elsajátítása egyéni adottságoknak megfelelően. Nyelvtani ismeretek elsajátításával kapcsolatos gyakorlatok. Alapvető helyesírási szabályok megismertetése, megerősítése, gyakorlása. 30.2.2 Élő idegen nyelv Speciális módszerek használata, auditív segédeszközökkel. Játékos modellezések. Idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése, Idegen nyelvi témákban egyszerű kérdések felfogása, megválaszolása, majd a tanult témákban ezek megfogalmazása és megválaszolása egyéni adottságokhoz igazítottan. 30.2.3 Matematika Számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szintjén. A mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. Szövegértés, lényegkiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott mondatokban. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása. Az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítés, sokoldalú gyakorlás. Problémamegoldó képességfejlesztés. Vizuális differenciálás. A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok, valamint a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása, A halmazok számosságának megállapítása, számok viszonyítása, sorba rendezése, helye a számegyenesen, rendszerezése a helyiérték-táblázatban; halmazok bővítése, szűkítése, egyesítése, különbsége, A számolási készség fejlesztése: szóbeli, majd írásbeli műveletek megoldása az egyre bővülő számkörökben; műveleti tulajdonságok, műveletek közötti kapcsolatok ismerete; műveleti jelek bevezetése, alkalmazása, Geometriai mérések, geometriai alakzatok, tulajdonságaik: tulajdonságaik megfigyelése, megismerése tapasztalati úton, Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások tapasztalati úton, egyéni adottságokhoz igazítottan, az ismeretek alkalmazása sok eszközzel való megsegítéssel, Szerkesztések: a finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztését igénylő gyakorlatok; a szerkesztéshez szükséges eszközök készségszintű használata; leképezés analógiák segítségével, A függvényszerű gondolkodás kialakítása, Valószínűség, kombinatorika, statisztika: események megfigyelése (gyakoriságuk), adatok gyűjtése, rendszerezése a közvetlen környezetből, események összehasonlítása, következtetések levonása a valószínűség megállapítására, Statisztikai adatok értelmezése oszlopos, ill. egyéb diagramról való leolvasással. 36
30.2.4 Ember és társadalom Ismeretszerzés beszélgetésből, tárgyak, képek közvetlen megfigyeléséből, A történelem nagy korszakainak, a jellemző társadalmak életének, a magyar nép történelmi múltjának (fontosabb eseményeinek, kiemelkedő személyiségeinek) megismerése, A tér és idő kapcsolata; az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása; tájékozódás az időszalagon, Történelmi és társadalmi elemzések tanári segítséggel. Önismeret, reális önértékelés, kommunikáció fejlesztése. Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. 30.2.5 Ember a természetben, Földünk és környezetünk Természettudományos tapasztalatok gyűjtése és tulajdonságok megnevezése, A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, Tájékozódás a tudományos megismerésről: rendszeres megfigyelés, vizsgálódás, a tapasztalatok megfogalmazása segítséggel, Tájékozódás az élő természetről: az élővilágról szerezhető információk jelentősége, kíváncsiság, érdeklődés felkeltése; a természettudományos ismeretszerzés iránti igény felkeltése, fenntartása (fizikai, kémiai kísérletek, vizsgálódások); természeti, társadalmi, környezeti összefüggések felfedezése, felismerése, A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése, Ismeretek bővítése az életjelenségek körében (növények, állatok), Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével; a gyakoribb betegségek megelőzése, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése, a környezetszennyezés káros következményeinek megértése, szokásrend, viselkedésrend megerősítése, Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése, A földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése; a hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása. Rajzos vázlatok készítése. Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítése. Számonkérésnél az időtényező növelése, a lehetőség kiválasztása ( írásbeli, vagy szóbeli számonkérés). Feleletnél a vázlat használatának biztosítása. 30.2.6 Művészetek Önismeret, önértékelés, énkép fejlesztése, Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése, Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése, A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól, A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban, 37
A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése, Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, A közvetlen érzékszervi tapasztoláson alapuló élményének biztosítása, feldolgozása a környezetben, a lakóhelyen, a műalkotások, a természeti látványok területén, Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban, Tapasztalatok gyűjtése a természetes és a mesterséges környezetről, Művészeti alkotások elemzése, feldolgozása segítséggel. Ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése, mozgásos feladatok. Kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása. Kommunikációs és metakommunikációs képesség fejlesztése. Nagy- és finommozgások fejlesztése. Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. Téri orientáció, mozgás, ritmus, beszédkoordináció fejlesztése. 30.2.7 Informatika A számítógép működési elvének megismerése, a folyamatok megértése. A számítógép felhasználhatóságának megismerése a mindennapokban. Gépírás tanítása, főleg az írás és olvasási nehézségekkel küzdő tanulóknak. Hangos könyvtár megismerése és használata. 30.2.8 Testnevelés és sport Alapozó mozgásterápiás programmal fejlesztés. Testséma kialakítása. Látás, hallás, mozgás koordinált működése. A fegyelem és figyelem szükségszerűségének felismertetése. Helyes magatartási szokások kialakítása. Jellemtulajdonságok fejlesztése. Kudarctűrő képesség növelése. Mozgásritmika fejlesztése. Harmonikus mozgásfejlesztés. Térbeli tájékozódás fejlesztése. A begyakorolt, automatizálódott mozgások alkalmazása eltérő feladathelyzetekben. A helyi tantervi elemeknél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek mindenkor a tanulók fejlődésének a függvénye.
38
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása. A kecskeméti Piarista Iskola átdolgozott Pedagógiai programját elfogadásra javasoljuk.
Kecskemét, 2008. szeptember 3.
………………………………….
……………….……………………
a diákönkormányzat
a szülői munkaközösség
részéről
részéről
Az átdolgozott Pedagógiai programot a Piarista Iskola tantestülete elfogadta.
Kecskemét, 2008. szeptember 3.
………………………. Nagy Attila igazgató
A kecskeméti Piarista Iskola átdolgozott Pedagógiai programját a Piarista Tartományfőnökség (mint fenntartó) nevében jóváhagyom.
Budapest, 2008. szeptember 3.
………….………………. Urbán József tartományfőnök 39
