A MISKOLCI NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM BARLANGKUTATÓ TEVÉKENYSÉGE (Megnyitó üdvözlés) SOMFAI ATTILA Kedves kutatótársak, tisztelt vendégeink! A szervezett miskolci egyetemi barlangkutatás 20 éves. Az NME az MKBT-vel és a BNP-vel egyéb intézmények támogatása mellett ennek tiszteletére szervezte ezt a ma kez dődő konferenciát. Ma és holnap összesen 37 előadás hangzik el a karszt- és barlangkuta tás tudományos eredményeiről, szombaton és vasárnap pedig terepi programokon nyílik lehetőség baráti, kutatótársi találkozóra, barlangi és felszíni túrákra. A rendezvény részt vevői megtekinthetik a már korábban megnyílt ,,A föld alatti világ" című bélyeg- és képes lap-bemutatót, valamint ,,A barlangok világa1' című kiállítást. Visszatekintve az elmúlt 20 év történetére, megállapítható, hogy az egyetem első barlangkutató csoportját egyetemi hallgatókból dr. Nébli Vendel 1964-ben hozta létre, s vezette hosszú ideig. Mint csoport ma is működik, bár a tagok és a vezetők többszörösen kicserélődtek. A barlangkutató csoport tevékenységének alapja a barlangjárás. Ez igen sok eset ben „baleknevelő", tanító-gyakorló túrában történik. Az érdemi barlangkutató munkák közül a bontás, az új barlang (vagy barlangjárat) keresése, a bejáratok biztosítása igényel sok munkát, de az eredmények nem maradtak el! Elég, ha csak a Fekete, a Balekina, a Sziklás-tebri barlangok feltárására, az István-lápai-barlang és a Király Lajos-zsomboly egyes részeinek felfedezésére, valamint az Egyetem-töbri és a Háromfejű Emberdenevér-barlang sokezer órás bontásaira utalok. DR. SOMFAI ATTILA tszv. egyetemi tanár, Nehézipari Műszaki Egyetem Földtan-teleptani Tanszéke 3515 Miskolc-Egyetemváros Kézirat beérkezett: 1985. április 25.
A feltárások után a legfontosabb feladat a barlangok dokumentálása. A felsorolt bar langokról csaknem teljes térképanyag és nagymennyiségű fotó készült. Vannak, kiknek még ezután is van energiájuk barlangi tudományos tevékenység vég zésére. Az eddig hidrogeológiai mérésekre-megfigyelésekre, geológiai feldolgozásokra, radio lógiai mérésekben való részvételre terjedt ki. A munkák eredményeit TDK dolgozatokban, diplomatervekben, szakcikkekben láthatjuk, bár e téren a lehetőségek határa még messze van. A MEAFC 1967-ben alapította meg barlangkutató szakosztályát Marcel Loubens né ven a Magyar Hidrológiai Társaságból kivált miskolci barlangkutatókból. Rövid átmeneti idő után a csoportot Majoros Zsuzsanna vezette 1978-ig, az egyetem kereteiből történő kiválásig. E csoportban a tagság kicserélődése kevésbé gyors, mint a TDK csoportnál. Az öre gebb tagok, a firmák, a balekság többszörös kicserélődését is megérik, de tapasztalatukat igen sok fiatalnak át tudják adni. Az alap itt is a barlangbejárás, a gyakorlás. A sok-sok bükki barlang mellett sor ke rült a hazai jelentős barlangok és jónéhány külföldi barlang meglátogatására, hétvégi túrák vagy nemzetközi barlangkutató táborok keretében. Sikeresek voltak a feltáró munkálatok is. A Speizi, a Szamentu, az Utmenti, a Lilla barlangok feltárása, a Létrási-Vizes-barlang több száz m új részének felfedezése növelte a csoport hírnevét. A felsorolt barlangokról készült térképek a szakirodalomban fellel hetők. A csoport nevéhez fűződnek a Létrási-Vizes-barlangban megindított és napjainkig folytatott csepegés-, vízszint- és hőmérsékletmérések, denevérmegfigyelések, valamint azok széleskörű közzététele. Az egyetemről 1978. végén történő eltávozás után a csoport egyesületté alakult, s ma dr. Lénárt László vezetésével folytatja megkezdett tevékenységét. A kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskolai Karon Czipó Ferenc hozta lét re a barlangkutató csoportot 1976-ban, saját miskolci egyetemi barlangkutató tapasztalata inak messzemenő felhasználásával. A csoport csaknem kizárólag a Bódvarákó határában levő Esztramos-hegyen végez kutatótevékenységet. A legalább romjaiban védett Földvári-barlang lezárását, elektromos világításának felszerelését ők végezték el. Járják és kutatják a tárórendszerben levő ürege ket, számos újjal gyarapítva a már eddig megtaláltak számát. Az Esztramos-hegy mészkőbányájának termelését rendszeresen figyelik, s a feltárt új üregeket, üregnyomokat az illetékeseknek jelentik, nagy segítséget adva így a természet védő hivatal tevékenységének. Jó néhány hallgató a barlangok romantikáját tiszteli. Közülük sokan el-elmennek barlangokba is, de a csoportok kutatási tevékenységébe nem kapcsolódnak be. A karsztés barlangkutatás szakmai része érdekli őket, s ezért TDK dolgozatot, diplomatervet ké szítenek választott témájukból. Az egyetem hallgatói, oktató-nem oktató dolgozói között vannak olyanok is, akik 6
az egyetemi kereteken kívül folytatnak barlangkutatást, ők általában más barlangkutató csoportból kerülnek az egyetemre, s vagy fenntartják a kapcsolatot az eredeti csoporttal, vagy oda visszamennek. 1964-ig az egyetemnek nem lévén önálló barlangkutató csoportja, csak külső szerv nél lehetett aktív barlangkutatást végezni. Mind a régi, mind a mai időszakra más csoport nál tevékenykedő barlangkutatói az esetek túlnyomó többségében csoportjuk meghatáro zó, többször vezető tagjai, s emiatt kellett itt róluk is szólnunk. Az egyetem vezetői és tanszékei sokszor és sokféleképpen támogatták a barlangku tatást. Néhány példa: 1953-ban az MTA támogatásával az MHT hidrológusképző tanfolyamot szerve zett az egyetemen. Itt az órák egynegyede a barlangtan témakörébe tartozott; - az egyetem 1964-ben létrehozta első barlangkutató csoportját (TDK KSzCs); - 1967-ben a MEAFC befogadta a Marcel Loubens Barlangkutató Csoportot; - 1977-ben a MEAFC kiadta a ,,Zsombolyosoktól a „Marcel Loubens" csoportig c. könyvet; - 1978-ban az egyetem a MKBT-vel közösen megrendezte a „Karszt- és barlangku tatók I. országos TDK találkozóját", 23 előadással, emléklappal, két kiadvány nyal, diaparádéval és terepi programmal; - 1980-ban öt fő tett hivatalos tanulmányutat a világ legnagyobb gipszbarlangjá ban, az Optimistában; - 1981-ben az OTDK keretében, rész-alszekcióként 7 előadással megrendeztük a „Karszt- és barlangkutatók II. országos TDK találkozóját". Kedves kutatótársak! Az elmúlt 20 év mérlege röviden a következő. Az egyetem keretében igen óvatos becslés alapján mintegy 100000 munkaórában végeztek barlangkutató tevékenységet. A hallgatók a karszt- és barlangkutatás témaköréből 30 TDK és 33 diplomadolgozatot írtak. Oktatóink munkássága 2 doktori értekezésben is lemérhető, valamint 26 önálló ipa ri kutatási munkát készítettek el. Ezen kívül 13 alkalommal közvetlenül a kutatókat vagy a barlangkutató csoportokat bízták meg különböző munkák elvégzésével, s 21 alkalommal vettek részt egyetemiek különböző szintű szakmai pályázatokon, összesen 179 szakmai, ismeretterjesztő és információs publikációt készítettek s 89 cikk szól róluk. Mindezek alapján látható, hogy az elmúlt 20 év tevékenysége eredményekben gaz dag volt. Bízom benne, hogy ez a konferencia méltóképpen reprezentálja az elért tudomá nyos eredményeket és lendületet ad a további munkához, amely hasznára lesz a magyar karszt- és barlangkutatásnak. Kívánom, hogy minden résztvevő érezze jól magát ezen a találkozón. Tisztelt résztvevők! Az „Oktatási intézmények karszt- és barlangkutató tevékenységének tudományos eredményei" című konferenciát megnyitom. 7
AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZEREPE A TUDOMÁNYOS BARLANGKUTATÁS FEJLŐDÉSÉBEN (Megnyitó üdvözlés az MKBT részéről) FODOR ISTVÁN A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Elnöksége nevében tisztelettel és szere tettel köszöntöm ,,Az oktatási intézmények karszt- és barlangkutató tevékenységének tu dományos eredményei"-t bemutató konferencia valamennyi résztvevőjét. Üdvözlöm a kon ferencia szervezésének eredeti és nagyjelentőségű gondolatát, hiszen oktatási intézménye ink a közel hetvenöt éves szervezett magyar barlangkutatásban mindig kitüntetett helyet foglaltak el úgy is, mint a tudományos barlangkutatás műhelyei és úgy is, mint a barlang kutató szakemberek utánpótlását nevelő intézmények. Az említett okok egyikéből sem közömbös számunkra az, hogy milyenek ezek a műhelyek, milyen az itt folyó tudomá nyos munka mélysége és mennyire fogják át ezek a műhelyek a magyar karszt- és barlang kutatás szakmai spektrumát. A tudományos barlangkutatás eredményeinek sokrétűségét példázza az is, hogy tu dománytörténetünk igen gazdag a földtudományok művelőitől a biológiai tudományokon át a műszaki tudományok művelőiig olyan iskolateremtő nagy elődökben, akik a karsztos folyamatok geológiai, morfogenetikai, hidrológiai törvényszerűségeinek feltárása, a barlan gi élővilág tanulmányozása mellett oktató nevelő munkájukkal barlangkutató generációkat neveltek fel. A tanulságok kedvéért, a jövő feladatainak kijelölését megkönnyítendő, fel villantjuk e fejlődés legkiemelkedőbb állomásait. Az iskolateremtők között is mindannyi unk példaképe lehet Cholnoky Jenő, aki mérnöki diplomáját kézhez kapva 1892-ben a DR. FODOR ISTVÁN kandidátus, tud. osztályvezető a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete Pécs, Kulich Gyula u. 22. Pf. 199. 7601 Kézirat beérkezett: 1985. április 25.
8
Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszékén kezdi igen gazdag, tudományos műhelyt létrehozó pályafutását. Páratlanul termékeny szakirodalmi tevékenysége mellett műhelyé ből iskolák egész sora nevelődik ki, amelyeket olyan nevek fémjeleznek, mint Bulla Béláé, Kéz Andoré, Láng Sándoré vagy Szabó Pál Zoltáné és még sokan, akik az első, esetleg má sodik generációból nőttek ki. Oktatási intézményeink tudományos műhelyeinek sorából ugyancsak kiemelkedik Dudich Endre iskolája, hiszen a mester a magyar barlangbiológiai vizsgálatokat emelte vi lágszínvonalra. A Baradlában a tanítványaival együtt létrehozott barlangbiológiai laborató rium a világon a negyedik ilyen jellegű intézmény volt, és nemcsak a kutatásban, de az ok tató, nevelő munkában, a képzésben is egyedülálló szerepet töltött be. Itt és most a sort semmiképpen sem tudjuk teljessé tenni, mégis ki kell emelnünk Papp Ferenc professzor életművét, akinek a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett iskolateremtő munkája ered ményeként a jósvafői karsztkutató állomáson nemcsak kiemelkedő kutatási eredmények születtek, de felnőtt rajta egy olyan szakmai tekintélyt parancsoló fiatal műszakiakból álló szakembergárda, akik a magyar barlangkutatást a maguk területein ugyancsak nemzet közi szintre emelték. E gondolatok felvázolásával most csupán az a célunk, hogy a magunk oldaláról is megvilágítsuk és aláhúzzuk tanácskozásunk jelentőségét, kiemeljük azoknak az oktatóknak, nevelőknek az igen fontos szerepét - akár felsőoktatásban, akár középiskolákban működ nek , akik a barlangkutatásban a fiatal generációk nevelésével, képzésével áldozatokat vállalnak, és minden segítséget — szakmai, morális és anyagi támogatás formájában — meg adjunk azoknak a tudományos műhelyeknek, amelyek vezetői jelentős szerepet vállalnak a szakmai utánpótlás nevelésében. Ma is működnek olyan tanszékek, amelyek felvállalják az oktató nevelő munka mellett az iskolateremtő funkciót, mint pl. a József Attila Tu dományegyetem Földrajzi Tanszéke, ahonnan jól felkészült szakembereket kap a magyar karszt- és barlangkutatás. Ilyen műhellyé vált már a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem is, amelynek tudo mányos diákköre a karsztkutatás igen sok területén ért el jelentős eredményt. Természetesen a miskolci barlangkutatás ennél még többet és szélesebb spektrumot jelent a hazai karsztok tudományos vizsgálatának rendszerében. A Bükk-hegység karsztjai által rejtett tudományos és közvetlen gazdasági haszonnal is bíró értékei a kutatómunka igen értékes bázisát jelentik és Miskolcon e feladatok megoldásához a szellemi potenciál éppen úgy adott, mint a kiterjedt háttér-intézményi rendszer. Ezt igazolja az a tudomány történeti tény is, hogy a főváros tudományos életével szinte azonos mélységű volt a miskol ci tudományos bázis súlya és szerepe is. Például a bükki barlangkutatás eredményei ösztön zik a magyar barlangkutatókat, hogy létrehozzák a barlangkutatás szervezetét, mai társula tunk elődjét, de Miskolcon alakult meg a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat első te rületi osztálya is. Társulatunk nagyra értékeli azokat a kutatási eredményeket, amelyek a miskolci bar langkutatók eredményeiként a karszttudományok igen széles területét fedik le elméleti és gyakorlati jellegű kutatásokkal: a barlangfeltárásoktól a geodéziai, geológiai, geofizikai, karsztmorfológiai, barlangklimatológiai vizsgálatokig, de éppen a miskolci ipari agglome9
ráció sajátos helyzetéből és vízigényéből adódóan nem kevésbé fontosak a hidrogeológiai eredmények sem. A szpeleoterápia tárgykörébe tartozó kutatások pedig a nemzetközi szakirodalom terén is úttörő jelleggel bírnak. Amikor a hazai barlangkutatás szemszögéből vizsgáljuk ezeket az eredményeket, az sem tekinthető véletlen egybeesésnek, hogy a ma gyar szpeleológiai oktatási rendszer szervezését és koordinálását a miskolci Nehézipari Mű szaki Egyetem egyik fiatal oktatója látja el nagy hozzáértéssel. Tisztelt Tudományos Konferencia! Amikor a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat részéről eredményes tanácsko zást kívánok önöknek, engedjék meg, hogy utaljak azokra a folyamatokra, amelyek a leg modernebb kutatási irányokra és módszerekre irányítják figyelmünket. Ma a műszaki, ter mészettudományos és agrár értelmiség egészétől - köztük a karszt- és barlangtudományok kal foglalkozóktól is - joggal várja el társadalmunk, hogy aktív részeseivé váljon az innová ciós folyamatnak. Ez azt jelenti, hogy a karsztkutatás terén is keresnünk kell, hogy mely kutatások kapjanak prioritásokat. Mindenképpen szorgalmazni kívánjuk azokat az elméle ti vizsgálatokat, amelyeknek eredményei rövid időn belül hasznosulhatnak a gyarkolatban. Társulatunk részéről ugyancsak szorgalmazzuk azokat az interdiszciplináris témaválasztá sokat, amelyek több tudomány határterületén kívánnak erőfeszítéseket. Ennek megfele lően társulatunk célkitűzései között szerepel a szoros szakmai együttműködés a Magyar honi Földtani Társulattal, a Magyar Hidrológiai Társasággal, a Magyar Meteorológiai Tár sasággal és más olyan tudományos egyesületekkel, amelyek érintettek a karszt- és barlangtudományok művelésében. Keressük továbbá az együttműködést - és számos eredmény mutatkozott már - azok kal a főhatóságokkal és intézményekkel is, amelyek velünk együtt ugyancsak érintettek a karszt- és barlangkutatásban; és ilyen határterületet találtunk a miskolci Nehézipari Műsza ki Egyetemmel és a Bükki Nemzeti Parkkal a mostani tudományos tanácskozást illetően. Megítélésünk szerint ez a konferencia jelentős eredményeket ígér, amelyhez a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Elnöksége nevében sok sikert kívánok minden résztve vőnek.
10
