A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 62. kötet, (2002) p

A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 62. kötet, (2002) p. 67-82

A KÖRNYEZETI KOCKÁZAT RENDSZERELMÉLETI KÖZELÍTÉSE ÉS KAVICSBÁNYÁSZATI TERVEZÉSI KAPCSOLATAI

Dr. Janositz János

Dr. Buócz Zoltán

tudományos főmunkatá rs Miskolci Egyetem MTA-TKI Geotechnikai Kutatócsoport

egyetemi docens Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszék

Rendszerelméleti alapok A kavicsbányászat környezeti hatásait és a bányászati tevékenységhez kapcsolható kockázatokat Kapolyi L. akadémikus kutatásai nyomán rendszerelméleti megközelítésben tárgyaljuk. Ebben a rendszer modellben az anyagáramokat a sűrűség mező

p = p{r,t) írja le, amely a természetből történő anyagkivételt, az anyag felhalmozás, az egyes anyagok koncentrációjának eloszlását stb. mutatja be. Amennyiben egyidejűleg több tényezőt (anyagáramot) vizsgálunk a modellel, akkor a vektor-vektor függvény egyes elemeit a /?, = ß\Y,t) IE A függvények írják le. A modellben külön mezőként kezelhetők pl. az ásványi nyersanyagok, a vízrendszer, a különféle hulladékok, de a népesség eloszlás, és különböző természeti elemek sűrűségének (intenzitásának) térbeli eloszlása is. A geometria mező ^ "~ ^ v >*/ " \Piv>*/?

í ^ ^ J a rendszerelemek

térbeli eloszlását tükrözi. A geometria mezőnek természetesen nem csak a művi,

Janositz János - Buócz Zoltán

hanem a természeti elemek, sőt az ember is részét képezi, hiszen a kölcsönhatások leírása csak ebben az esetben lehet eredményes. A

modell

harmadik

fő

alkotója

a

tulajdonság

mező

K=K(r,t)={z(r,t), r,t e G},

amely a rendszerelemek tulajdonságait (az információkat) képezi le, s az információáramlás is követhető. A különféle fizikai, kémiai stb.(Zj) paramétereknek a geometriai mezőre történő szuperponálásával adható meg a tulajdonság mező. Fontos eleme a modellnek az érték mező pillanatnyi értékét (használati értékét) adja meg.

, ami a rendszerelemek

A geometriai térbe történő beavatkozás célja az ember létfeltételeinek biztosítása a sűrűség mező megváltoztatásával. A beavatkozások az

U = U(r,t)

operátorokkal írhatók le, amelyek egy döntési térben értelmezhetők. A döntésektől függ a beavatkozás jellege és nagysága, s részben ettől függ az érték változása, amit sokoldalúan értelmezhetünk, s a megfelelő mérőszámok meghatározása ugyancsak a modell-alkotás részét képezi. A modellezett döntési tér L) — yU (/", t j , r , t G C J j részét képezik azok a Tj gráfok, amelyek a beavatkozások - elsősorban technológiai - változatainak lehetőségeit tüntetik fel. A gráfok élei az anyag, energia, információ áramokat képezik, míg a csúcspontjai a beavatkozás egyes lépéseit (technológiai elemek, emberi cselekvések stb.). A lehetséges változatokat a döntési fa tartalmazza. Az optimális döntés (Dopt) a használati érték maximumára kell törekedjen, amennyiben az alkalmazott érték kifejezi a társadalom ítélete alapján a valódi értéket, azaz itt alapvetően nem pénzben kifejezett profitról van szó, hanem a vázolt természet - technológia - ember rendszerben értelmezhető életminőséget kifejező érték-paraméter maximumáról. A modell további elemeit képezik a transzport és a transzmissziós folyamatokat leíró függvények, amelyek éppen a bonyolult rendszerek miatt nem feltétlenül jelentenek minden esetben matematikai függvényeket. 68

A környezeti kockázat rendszerelméleti közelítése és kavicsbányászati tervezési kapcsolatai

Kavicsbánya környezeti hatásainak optimális kezelési módja Kavicsbánya telepítésének, üzemeltetésének várható hatásainak számbavételénél abból kell kiindulni, hogy a környezet visszafordíthatatlanul megváltozik. Ez azt jelenti, hogy csak olyan hely vehető figyelembe bányatelepítés szempontjából, ahol ez az irreverzibilis változás megengedhető. Rendszerelméleti megközelítésünkben az értékmező írja le a teljes folyamat során a bánya és környezete megváltozásának a legfontosabb mutatóit. Egységes értékelési rendszer alakítandó ki, amelyben a különböző részrendszerek értékváltozásai azonos (vagy összevethető) paraméterekkel írhatók le. Akkor járunk el helyesen, ha az értékmező megváltozása lehetőleg a teljes élettartam során pozitív előjelű, de az élettartam végén mindenképpen pozitívvá válik:

Ez rendkívül szigorú követelmény, hiszen a beruházás megindulásakor egy sor olyan befektetésre van szükség, amely évek múlva térül csak meg, azaz az első években az értéknövekedés lehetősége látszólag nem adott. A bevezetésben írtak szellemében itt ne szűkítsük le az érték fogalmát a pénzbeli kiadásokra és bevételekre, hanem tágabban értelmezve, természeti értéküket is vegyük figyelembe. Ásványi nyersanyagok esetén ez az ún. in situ értéket jelenti. Ez a nyersanyag azon potenciális értéke, amellyel a lelőhelyen (az eredeti települési helyén) rendelkezik, s amely kifejezi a felhasználhatóságát, ill. a társadalom igényét az adott nyersanyagra. Az érték mező a tulajdonság mező minden változását visszatükrözi, tehát már a kutatási fázisban is növekszik az ásványvagyon in situ értéke, mivel az információk növekedése értéknövekedést eredményez. A nyersanyag tulajdonságainak megismerése, pontosítása, térbeli helyzetének tisztázása lehetőséget teremt az üzleti tervek elkészítésére, a nyersanyag vagyon tényleges értékének a korábbiaknál pontosabb meghatározására. Egyszerűen fogalmazva, a kutatási ráfordítások értékével megnő a nyersanyag in situ értéke, ha annak költségei nem haladják meg az optimálisan szükséges mértéket, (a termelés egyes fázisai, letakarítás, nyitóárok kialakítás, kitermelés, szállítás, előkészítés stb., mind növelik az ásványvagyon értékét). 69


A természeti környezet értelmezhetőek.

in situ értéke és annak változásai

ugyancsak

A kockázat értelmezése Egy vagy több összekapcsolódó tevékenységnek egy időegységre vonatkozó R kockázatát egy, az adott időegység alatt elképzelhető, negatívan értékelhető A következmény (esemény) két számszerűsített jellemzőjének szorzataként értelmezzük. Ezekből az egyik az A bekövetkezésének P(A) valószínűsége, a másik pedig az A környezeti káresemény várható S(A) súlyossága. Az A következményt azonban nem csak egy S kárnagyság és annak P valószínűsége jellemezheti. Ugyanazon A következményhez több eltérő Sk, Pk (k=l,2,...,r) értékpár is tartozhat. A kárelmaradást (a 0 értékű kárt) is figyelembe véve, egy A eseménynél, a véletlen hatásoktól függően, a lehetséges r számú Sk súlyosságú lehetséges kár közül azonban a valóságban csak egy realizálódhat. Tehát az Sk, Pk paraméterű Ak események egy teljes eseményrendszert alkotnak, vagyis:

Az A esemény kockázata pedig ez esetben az Sk értékek várható értéke: Példaképpen vizsgáljunk meg egy területen való tevékenységet, ahol az A vihar (esemény) miatt fellépő károk jelentik a negatívan értékelt következményeket.

Jelölje itt A! a vihar vagy a viharból eredő kár elmaradását (Sj=0), A2 egy gépegység tönkremenetelét (S2 kárt), A3 egy tetőszerkezet megsemmisülését (S3 kárt) stb. Ha ezen események egy időszakon belüli valószínűsége rendre P3,... akkor az adott időszakra vonatkozó viharkár kockázata


Ha az A eseményhez tartozó s kár egy [a,b] intervallumon belül bármilyen érték lehet, azaz a kár nagysága folytonos valószínűségi változó, akkor az s várható értéke:

Ahol p(s) a kárérték sűrűségfüggvénye.

Élőhely-változás várható eseményei a bányaművelés során Az idő függvényében fokozatosan kiszorul a korábbi élővilág a bánya területéről, helyét kis késéssel új élővilág foglalja el. Cél: a kiszorítás olyan ütemben történjék, hogy a legkisebb pusztulást eredményezze (legyen lehetősége a faunának áttelepülnie, a letakarítást vegetációs időszakon kívül kell végezni, területfoglalás költöző madarak távolléte alatt stb.) A bányamüvelés során mielőbb ki kell alakítani olyan területeket, partszakaszokat, amelyek később már nem változnak (itt tud az új élővilág megtelepülni és fejlődni). Ehhez tudományos alapon meg kell határozni a bányaművelés befejezését követően kialakítandó új táj (mint rendszer) természeti jellemzőit [hasznosítási cél, topográfiai viszonyok, élőhely(ek) jellege, telepítendő növényzet, remélt állatvilág stb.] Az új élőhely (természeti) értéke akkor nő, ha a biodiverzitás növekszik, az új környezet (ökoszisztéma) élővilága jobban közelít az emberi beavatkozástól mentes természetes állapothoz, unikális értékek kialakulásának a lehetőségét teremti meg, elhanyagolt, parlagon fekvő területek hasznosítását teszi lehetővé, növeli a környék értékét (pl. turisztikai értékét) stb.

71


A kockázatértékelés

módja

A lehetséges, de nem feltétlenül bekövetkező, általunk negatívan értékelt események számunkra (és/vagy mások számára) értelmezhető kockázatainak nagyságát , amint azt már említettük, két számszerűsíthető paraméter szorzata jellemzi. Ezek a bekövetkezés valószínűsége (P) és az előre jelezhető környezeti kár várható S súlyossága. A kárnagyság és a valószínűségi értékek közötti kapcsolatokat diszkrét és/vagy folytonos eloszlás függvények írják le. A kockázatértékelés tehát minden esetben a lehetséges események során feltételezhető károk eloszlásfüggvényének és ennek ismeretében a kár várható értékének meghatározását jelenti. Ha egy tevékenység vagy tevékenységlánc következményei között számunkra pozitívan értékelt következmények (hasznok) is lehetnek, akkor a haszonnak a kárhoz hasonlóan számítható várható értéke kifejezi az esély nagyságát. Az új környezet kialakításának esélye függ a tervezés színvonalától, a kivitelezés gondosságától, valamint egy sor természeti tényezőtől. Ha a jelenlegi gyakorlatból indulunk ki, akkor az új környezet kialakításának a valószínűsége nagyon kicsi, azaz a környezet rombolás kockázata nagy (0,8), súlyossága is jelentős (0,7). Valamit javult ugyan a környezeti fegyelem a kavicsbányászatban, de a kívánatos tudatosság még nincs meg. Ezen sokat segíthetne, ha elterjedne a bányászaton belül is a környezettudatos vállalat irányítás (KIR, ISO 14000). Az új környezet kialakításánál bányatavak esetén a visszatöltésekkel a tavakban különböző mélységű területeket lehet kialakítani a teljesen száraztól a mocsarason át a sekély mélységű és nagy mélységű zónákig. Ezek a területek mind különböző növény és állatvilágnak jelentenek életteret. A letakarítási arány függvényében lehet kisebb vagy nagyobb területeket feltölteni (a teljes terület 0,1-0,4-ét). Esetenként a kialakítható vegyes vízi terület jelentős hányadát képezheti a tónak, nem kell azt feltétlenül egyhangú vízfelületként kialakítani. Nagyobb vízmélység, vastagabb település esetén kedvezőtlenebb a visszatöltés aránya, ekkor viszont lehet élni pl. a tagolt partvonalak kialakításával, félszigetek, szigetek képzésével, különösen, ha a kavics helyenkénti gyengébb minősége indokolja is ezt. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a természetközeli formák, helyek további gondozást igényelnek, legalábbis addig, amíg a természet meg nem hódítja a partokat, szigeteket.

72


Fontosnak tartjuk tájképi szempontból a partokat szegélyező meddő prizmáknak a minimális méretre szorítását. A tó vízvédelme szempontjából fontos, hogy a környezetből hordalékot ne tudjon a csapadék a tóba bemosni. Amennyiben az eróziót sikerül növények telepítésével, vagy egyéb megoldásokkal megakadályozni, akkor nincs szükség a tavat övező sáncokra, elegendő a parti rézsűk koronavonalát ellenesésűvé alakítani. Ennek mértéke nem haladja meg a 20-30 cm-t, szemben azokkal a megoldásokkal, amikor 2 - 5 m magas sáncokkal vesznek körül egy-egy bányatavat, tájkép romboló, tájidegen formát hozva létre. Amennyiben a meddőt nem töltik vissza és nem is lehet értékesíteni, akkor ezekből a tó körül egy kisebb területen legfeljebb közepes magasságú dombot, esetleg összefüggő domborzatot kell kialakítani. Síkvidéken a domb magassága maximum 15-30 m lehet, és létesíthető rajta kilátó, kisebb turisztikai célú épület csoport, emlékhely stb., ha nagyobb alapterületű domb alakítható ki, akkor ennek a felszínét változatosabbá lehet tenni több csúcs és völgy kialakításával, sétányok létesítésével, parkosítással. A megoldási lehetőségek közül csak néhányat villantottunk fel, annak bizonyítására, hogy egy kavicsbánya megfelelő tervezéssel és kellő akarattal komoly értéknövekedést eredményező terület lehet egy település környezetében (pl. mezőgazdasági művelésű terület helyett üdülésre, pihenésre, turizmusra alkalmat adó, változatos növény- és állatvilággal rendelkező területet alakítanak ki). Ezzel kapcsolatban a problémaként az merül fel, ki állja az ilyen igényes rekultiváció költségeit. A rekultiváció egy része nem jelent plussz költséget, mert a bányaművelés irányításával a későbbi végleges állapotnak megfelelő alaphelyzet kialakítható, egy másik része minimális költséggel művelés közben megoldható. A további költségek az alábbi forrásokból teremthetők meg: jövendő tulajdonosok befektetései a későbbi haszon reményében, a környező önkormányzatok (szintén tulajdonosi minőségben) befektetései, a bányászat során behajtott adók egy részének visszaforgatása, környezetvédelmi pályázatok stb. Kockázatként ebben a vonatkozásban a forrásteremtés nehézségeit kell említeni. Ma még a vállalkozók többnyire nem ismerik fel a bányaművelés befejezése utáni hasznosítási lehetőségeket, bár előfordulnak vásárlások, főleg horgászat és haltenyésztés céljára. Ideális esetnek tekinthető, ha a bánya tulajdonosa egyben a későbbi hasznosító is, mert akkor a tulajdonosi szemlélet a folyamat során végig érvényesül. 73


A kockázat mértéke 0,7, a súlyosság 0,8. Azért nem becsüljük a súlyosságot 1,0-re, mert a bányatörvényben rögzített tájrendezési kötelezettségek a bányavállalkozót mindenképpen terhelik, ami az újrahasznosítást ugyan nem írja elő, de az újrahasznosításra alkalmas állapotba hozást, ill. a tájbaillesztést igen.

Az ásványvagyon értékelés kérdése A mennyiségi becslés hibája csak a kitermelés költségeire hat, mivel a hibás vagyon értéke alapján hibás lesz az optimális termelési kapacitás. Ez elméletileg azt eredményezi, hogy a fajlagos költségek mindenképpen nőnek akár alá, akár fölé becsüljük az optimumot. A másik kockázat a minőséghez kötődik. Közvetlenül ez is gazdasági kockázat (az előkészítési költségek és az árbevétel érzékeny erre). Ebben az esetben van esély a tervezettnél jobb eredményre is, veszteség a gyengébb minőségből, esetleg a helytelenül tervezett előkészítési technológia költségeiből származhat. Környezeti kockázatot a helytelen értékelés következtében ki nem termelt, ill. eladhatatlan és ezért valahol véglegesen lerakandó ásványvagyon jelenthet, ennek csekély a valószínűsége (0,2), környezeti veszélyessége részben áttételesen jelentkezik új bánya korábbi nyitásaként, felesleges energiafelhasználás stb. formájában és a lerakás következményeiben (0,4).

Művelési rendszer és technológia választás környezeti kockázata A kutatási adatok ismeretében kell a művelési rendszert és az alkalmazható optimális technológiát megválasztani. A művelési rendszer és a technológia, az alkalmazható gépek köre szorosan összefügg, gyakorlatilag együtt kell őket vizsgálni.

74

A környezeti kockázat rendszerelméleti közelítése és kavicsbányászati tervezési

A művelési rendszer és a technológia kiválasztásának

kapcsolatai

szempontjai:

1. az előfordulás térbeli, földtani, hidrogeológiai, geotechnikai jellemzői, 2. a tervezett kapacitás, 3. a tervezett értékesítési terület, várható minőségi követelmények, 4. a technológia tisztasága ennek értékelési szempontjai: • • •

energiaigény, energia fajta, hatásfok, anyagigény (az anyagok fajtája, mennyisége, újrahasznosítás), a gépek, berendezések alkatrész és kenőanyag igénye,

•

élőmunka-igény.

minősége,

5. környezeti hatások, (anyag és energia transzportfolyamatok) 6. gazdaságosság.

A kavicsbányászati technológia meghatározó elemei A technológiai gráfon a döntési csomópontok az alábbiak: •

termelési mód,

•

művelési rendszer,

•

jövesztés, rakodás,

•

szállítás (a bányában),

•

előkészítés,

•

tárolás, rakodás,

•

kiszállítás a bányából.

A technológia gráf csomópontjaiban dönthetünk az alkalmazandó eljárásokról, a kapcsolódó gépegységekről, valamint értékelhetjük az eljárások környezeti hatásait, ill. a környezeti kockázatot. A gráfon végighaladva sok lehetőség 75


kapcsolódik össze, amelyekből végül több tucatnyi variáció alakulhat ki. A választási lehetőségek számát a termelési módok függvényében a termelőgépek lehetséges alapváltozatainak bemutatásával jelezzük. Optimális rendszer akkor alakítható ki, ha a meghatározott művelési rendszer és technológia minimális költségek mellett, a legkisebb környezeti károkat okozza. A rendszer elemeinek környezeti hatásait és környezeti kockázatát röviden áttekintjük.

A termelés módja

Száraz termelés

Gépek üzemmódja

76

Változatok

tdólapos kotró (dózer) lánctalpas földnyeső (szkréper) vontatott szakaszos homlokrakodó üzemű kanalas kotrók hidraulikus hidraulikus gépek markoló kotró vonóköteles kotró árbócos kábelkotró (szkréper) merítéklétrás kotró folyamatos marótárcsás kotró üzemű hidraulikus kotrók gépek hidromonitor

vonóköteles kotró kábel kotró (szkréper) partról markolókotró folyamatos merítéklétrás kotró szakaszos úszó markoló kotró úszó vedersoros kotró berendezéssel folyamatos hidraulikus kotró pneumatikus kotró szakaszos

Víznívó alóli termelés

Alkalmazható géptípusok

áYbócos

gumikerekes önjáró mechanikus mechanikus terelőkorongos

terelőkorongos


A környezeti kockázatok a rendszerelemek •

függvényében

Bánya optimális telepítési helye

Nagy kiterjedésű előfordulások esetén van arra lehetőség, hogy a Q ásványvagyonnak csupán egy Q*«Q hányadát jelöljük ki termelésre. Meg kell határozni a környezeti hatások (emissziók) nagyságát és térbeli eloszlását, majd vizsgálandó a hatások jelentősége, azaz a telepítési hely környezetében található élő és művi elemekre gyakorolt hatás. Amennyiben az emissziók is helytől függőek, akkor iterációval kereshető a bánya optimális helye, ha nem, akkor azt a helyet kell megkeresni, ahol a hatások jelentősége minimális lesz. Kockázat: a hatások nagyságának és a hatás viselők reakciójának előrejelzési hibái. (0,2; 0,3) •

Optimális nyitási hely

A belső mozgatási munka minimalizálható, csökken a szállításhoz kapcsolódó valamennyi környezeti hatás, csökken az energia felhasználás. Kockázat: a nyitás vonal helytelen megállapítása (elméletileg jól megalapozott kérdésről van szó, aminek azonban a gyakorlatban nem tulajdonítanak kellő fontosságot, ezért az értékelés (0,3), a súlyosság közvetett hatásokban nyilvánul meg (0,2). •

Vízemelés kérdése

Elvileg lehet száraz termelést folytatni vízdús kavicsrétegben is előzetes víztelenítéssel. Ezt legfeljebb nagyon csekély vízmélység esetén célszerű választani, ahol kicsiny távolhatással és minimális vízemelési munkával megoldható a víztelenítés. Környezeti szempontból kedvezőbb a víznívó alóli termelés. Amennyiben vízemelés történik, akkor környezeti terhelést a vízelvonás jelent. A környezet jellegétől függően ennek lehetnek súlyos következményei is, amelyek a vízemelés mértékének függvényében kellő pontossággal jelezhetők, ezért ebben az esetben a bekövetkezés valószínűségét célszerű 1-gyel jellemezni, míg a súlyosság változhat 0-1,0 között.

77


További kockázatok: a vízemelés szükséges kapacitásának meghatározása, (0,2); távolhatás számításának hibája, (0,2; 0,3); •

helytelen

Fejtési homlokok száma

egy homlok esetén a termelés elszerencsétlenedhet, a kapacitás kevésbé rugalmasan változtatható. Több homlok esetén nagyobb beruházási igény jelentkezhet (több - esetleg kisebb kapacitású - berendezés szükséges, más esetekben a berendezéseket vándoroltatni kell. Kockázat: a termelés igény mindenkori kielégítésének kockázata, meghibásodások, karbantartás, alkatrészellátás kérdése, a környezet időszakonkénti védelmének lehetősége (szezonális pihentetés szükségessége természetvédelmi indokkal), egy homloknál a természetkárosítás (élőhely pusztítás) valószínűsége: 0,4, súlyossága 0,5, kettő ill. több homlok esetén a két érték 0,1 és 0,4. •

Letakarítás

Mindig annyival kell előretartani a letakarítással, amennyit a termelés üteme szükségessé tesz. Optimalizálás: a gépek felvonulási költségei és a termelésbe vonható terület termelési haszna alapján lehet megoldani a kérdést. Környezetvédelmi szempontból mérlegelni kell a munkálatok szezonális ütemezését az állatvilág védelme érdekében. Kockázat: a letakarítás ütemezése, az imissziók szempontjából kedvezőtlen időjárás 0,3, súlyossága 0,5 (élőhely pusztítás, imissziónak kitett hatás viselők). •

Nyitóárok kialakítása: száraz termeléssel, és/vagy víznívó alól parti termeléssel

Nyitóárok kialakításának nincs más lehetősége. A választásnak ilyen értelemben önmagában nincs kockázata. Kockázat: a gépek típusának kiválasztás, (0,2; 0,2); a gépek teljesítményének helytelen megválasztása, (0,2; ,01); lerakási hely távolsága és helyszíne (0,1; 0,5) (felesleges szállítási munka, később át kell halmozni); a lerakás módja (0,1; 0,4) (tájkép rombolás, később tereprendezés)

78

A környezeti kockázat rendszerelméleti közelítése és kavicsbányászati tervezési

•

kapcsolatai

Termelés: parti termelés, és/vagy úszókotró

Sok gép típus és technológia között választhatunk. A cél leghatékonyabban, a legolcsóbban termelni, minimális környezeti hatásokkal. Kockázat: Nagyot tévedni kis valószínűséggel lehet (pl. kemény beágyazás nem jövesztheto az adott eszközzel) (0,1; 0,3); kisebb tévedések (kapacitás, szelektív termelés lehetősége stb.) valószínűsége nagyobb lehet, ezek következményei viszont nem olyan súlyosak, főleg áttételesen jelentkeznek: növekvő energia felhasználás, esetleg nagyobb emissziók (0,3; 0,2). A bányató vízszintjének jelentős csökkenése, esetleg növekedése okozhat problémát a beszerzett gépek alkalmazhatóságának megszűnése miatt. Parti termelés esetén a víznívó ilyen változása nem okoz komoly problémát, ellenkező esetben igen. A víznívó változáshoz kapcsolódva a környezeti probléma áttételesen a technológia korrekciójában jelentkezik, ill. a változtatást jelentő döntésig erőltetett rossz technológia alkalmazásában (0,1; 0, 3). A súlyosságot illetően a nagy kockázat ebben az esetben gazdasági. A technológia választásnál mérlegelendő, hogy kisebb környezeti hatások várhatók villamos hajtású berendezések esetén, mint dízel hajtásnál. (0,3; 0,4) •

Szállítás: parti, vagy úszó berendezésekkel

A kiválasztás kockázatának egyik része a szállítás teljesítményének a technológiai lánc többi eleméhez való igazításában jelentkezik. Amennyiben ez nem illeszkedik jól, akkor kapacitás kihasználatlanság és ebből eredően közvetett környezeti hatások jelentkeznek. Véleményünk szerint nagy a tévedés valószínűsége, kicsi viszont a súlyossága (0,5; 0,1). A víznívó ingadozásával kapcsolatos következmények hasonló súlyúak mint a termelő gépeknél. Ha a szállítást döntően parti, szárazföldi eszközökkel oldjuk meg, kisebb a gazdasági kockázat, de várhatóan nagyobb a környezetszennyezés. A kockázat értékelése: (valószínűség 0,1, súlyosság 0,3). •

Rakodás,

készletezés,

A megfelelő géptípus kiválasztása fontos. A gyakorlatban itt lehet találkozni a leginkább kifogásolható megoldásokkal. Olyan gépekkel végzik a feladatot, ami más célokra is használható, itt gyengébb hatékonysággal dolgoznak. A tervezésnél 79


kerülni kell a felesleges mozgatást, előnyben kell részesíteni a gravitációs megoldásokat, de kerülni a felesleges emelési munkát. A környezeti hatások jelentkezhetnek közvetlen enmissziók formájában is (por, zaj, gázok), de áttételesen is (nagyobb energia fogyasztás), esetleg tájkép módosításban. A kockázat várható értéke 0,4, a súlyosság 0,2 és 0,4 között valószínűsíthető. •

Előkészítés: tisztítás, törés, osztályozás,

Törekedni kell a zárt technológiára a környezeti hatások csökkentése, valamint a hatások növelése érdekében. Kockázatok: a megkívánt minőség a választott technológiával nem teljesen biztosítható, ill. az eladható termékek körét rosszul becsültük meg, vagy váratlanul megváltozik (0,2; 0,4). Legfontosabb következményeként a meddőanyag lerakási igény növekszik. •

Osztályozott termékek készletezése,

Készletterek nagyságának hibás megválasztása minőségromlást eredményez, növeli az ásványi nyersanyag veszteséget. Jelentős tájképi hatása lehet a készlettereknek. A várható érték 0,2 körül van a kár mértéke 0,2. •

Kiszállítás

A kiszállítási kérdésekről azért szólunk külön is, mert ennek a környezeti hatásai a bánya szorosan vett területén kívül is jelentkezhetnek. Helytelen anyag kiadási kapacitás esetén sorban állás alakulhat ki, ami pl. gépkocsis kiszállításnál forgalmi akadálytól a zajszint növekedéséig egy sor közvetlen hatást eredményezhet. A kiszállítási lehetőségek módjának növelése (pl. vasúti szállítás) csökkentheti a környezeti hatásokat. A környezeti kockázat viszonylag nagy, mivel nagyon egyenlőtlenül jelentkezhetnek az igények, amit nehéz zökkenőmentesen kielégíteni (0,4), a kockázat súlyossága is viszonylag magas (0,4). •

Meddőkezelés

A környezeti károk ezen a területen jelentősek lehetnek, ezért gondos tervezésre van szükség. A humusz kezelése, tárolása, a meddő depók helyének kiválasztása, visszatöltések mind kockázati tényezők. Ezen a téren a technológiai fegyelem is 80


döntő lehet, mivel nem ellenőrizhető minden rakomány útja. A kockázat valószínűsége 0,3, a várható kár 0,4. •

Rekultiváció

A rekultivációval kapcsolatban a legnagyobb környezeti károkat a helytelen megoldások (meredek rézsű, erózió elleni védelem hiánya, rendezetlen partok, esővíz elvezetés hiánya stb.) okozhatják. Ezek a tervezés gondosságával megelőzhetők (0,2), súlyosságuk viszonylag nagy 0,4. Egyes esetekben kísérletezni szükséges a biológiai rekultiváció során a telepíthető növények kiválasztásához. A várható kockázat 0,2, körül van, az okozott kár többnyire csak átmeneti, 0,3.

Összefoglalás A tanulmányban röviden összefoglaltuk a kavicsbányászat művelési rendszere és technológiája kiválasztásának egy olyan aspektusát, amire többnyire nem fordítanak kellő figyelmet. Az optimalizálási feladatokat elsősorban gazdasági optimalizálásként kezelik, s bár ennek áttételesen van hatása a környezeti hatások várható értékére, nem elegendő ennyivel beérni. Arra kívánjuk a dolgozattal felhívni a figyelmet, hogy a kérdést rendszerelméleti alapon közelítve, a függvénykapcsolatok feltárásával komplex optimalizálást kell végezni. Munkáink ezen a téren az első lépéseket jelentik, a részletek kimunkálásán dolgozunk.

81


Irodalom (1)

(2)

(3)

(4) (5) (6)

82

Backhaus,K., Erichson,B., Wulff,P., Weiber, R.: Multivariate Analysemethoden (Eine anwendungsorientierte Einführung). SpringerLehrbuch, 7. Auflage, Berlin, Heidelberg, Budapest, 1994. Gethmann,C.F.-Klopfer,M.: Handeln unter Risiko im Umweltstaat (Studien zum Umweltstaat) Springer Verlag Berlin, Heidelberg, Budapest, 1993. Jaggy,M.: Risikoanalyse von Deponien und komplementäre Konzepte für Abfallwirtschaft und das Deponiemanagement, Eidgenössische Technische Hochschule Zürich, Hochschulverlag AG an der ETH Zürich, 1997. Weber,M.: Nutzwertanalyse. (Handwörterbuch der Organisation). Stuttgart. Pöschel. Kapolyi László: Ásványi eredetű természeti erőforrások rendszer- és függvényszemlélete, Akadémiai kiadó, Budapest, 1981 Buócz Z.-Csöke B.-Bőhm J.: Kő- és kavicsbányák környezeti hatásai Előadás, A Bányászat környezeti hatásai nemzetközi konferencia, Miskolc, 1998 december 14-15. (Kiadvány: Mining, Geotechnology and Environment, Publication of the University of Miskolc, Series A.Mining, Volume 53. 1999, pp. 103-121, HU ISSN 0237-6016)

A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 62. kötet, (2002) p

Recommend Documents