A minősítő szakértői munka buktatói 1.0 Eddigi saját tapasztalataim és levelezésem alapján
Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő
Szakértői feladat és magatartás
Nem vagy jobb pedagógus attól, hogy elvégeztél egy 60 órás továbbképzést! Hallani olyanokról, akik nekiállnak elmagyarázni a pedagógusnak, hogy hogy kellene tanítania. NA NE! • A szakértői továbbképzésed a tanfelügyelet és a minősítés szabályairól szólt. Ettől nem lettél jobb tanító vagy tanár, mint az, akit minősítesz. • Az a feladatod, hogy értékeld a pedagógust, nem az, hogy megneveld, megváltoztasd. • És nem az, hogy szakmai vitákba bocsátkozz, vagy hogy szakmai tanácsokat adj arról, hogy „szerinted” hogyan kellene tanítani vagy tervezni. • Pláne ne adj tanácsokat arról, hogy szerinted mit kellett vagy nem kellett volna még a védésben elmondania a pedagógusnak! Ha valamit hiányolsz, kérdezz,ha nem kaptál választ, adj alacsony pontszámot!
Ne játszd meg magad, nem hatalmat, feladatot kaptál! Hallani olyanokról, akik megkövetelik az „Elnök Asszony/Úr” megszólítást, basáskodnak, hivataloskodnak. • Az egyik legfontosabb elem, hogy nem egy hatóság, hanem egy gyakorló pedagógus, egy kolléga értékel. • Kolléga legyél, ne revizor! • Nehogy már azt hidd, hogy egy 60 órás továbbképzéstől akkora nagy valaki lettél! • A tevékenységeddel a kollégád előmenetelét szolgálod, segíted, nem ítélkező hatalomként magasodsz fölé.
Nem hibakereső vagy! Kezd terjedni a mindenáron hiba keresése a portfólióban, egyesek egyenesen kényszert éreznek rá, hogy legalább kompetenciánként egy hibát találjanak. • Az a dolgod, hogy értékelj. • Ha valamit nem találsz, adj rá kevesebb pontot. De ez is értékelés, és nem hibakeresés. • Ne a rosszat keresd, hanem a jót. Ha nem találsz, az a rossz. • Egy nyilvánvaló hiba mellett persze nem mehetsz el szó nélkül, az ilyet viszont vállald!
Eljárásrend és rendetlen eljárások
Csak az igaz, ami jogszabályban vagy hivatalos szabályzatban le van írva! • Jó dolgok a fórumok, de egy szakértői fórumon ki-ki a maga véleményét képviseli. • Ez vonatkozik azokra is, akik hivatalosan lépnek fel (pl. képzők, auditorok, előadók). • Attól, hogy valaki (legyen bár az OH magas rangú tisztviselője) „azt mondta”, még nincs úgy valami! • Csak azt hidd el, amit a saját szemeddel látsz leírva valamelyik hatályos jogszabályban vagy hivatalos szabályzatban. Minden más csak magánvélemény. • Ne hagyd magad! Ha egy auditor, vagy más valaki hibára figyelmeztet, elvár tőled valamit, követeld meg, hogy mutassa meg, hol, melyik szabályzatban vagy jogszabályban van leírva, amit elvár! • Te magad cselekedhetsz egy magánvélemény alapján, ha egyetértesz vele, de SOHA SEMMI OLYAT NEM VÁRHATSZ EL MÁSTÓL, AMI MAGÁNVÉLEMÉNYEN ALAPUL!!!! • És ez különösen vonatkozik az auditorokra! Ugyanolyan pedagógus és szakértő vagy, mint a másik, csak más feladattal. Ne játszd a hatóságot!
Előzetes értékeléskor átlagpontszám Aki már próbálta, tudja, hogy ha egy indikátort többször is megtalálunk a portfólióban, akkor az előfordulásokra adott pontszámokat a program átlagolja. • Viszont még mindig találkozom olyanokkal, akik nem tudják, hogy ez a számított pontszám átírható! • Mi ennek a jelentősége? Nézzünk példát: Ha egy indikátort egy helyen megtalálok, és adok rá ott 3 pontot, az átlag 3 lesz. Ezt akár el is fogadhatom, de mondhatom azt is, hogy csak 2 pontot adok, mert olyasmiről van szó, aminek gyakrabban elő kellene fordulnia. De fordítva is lehet: Ha megtalálok valamit ötször, és egyszer 1, kétszer 2 és kétszer 3 pontot adok rá, akkor az átlag csak 2. Ezt is elfogadhatom, de mondhatom azt is, hogy mivel sokszor előfordul, és többször is magas pontszámra értékelhetően, szerintem legyen inkább 3 a pontszám. • Végső következtetés és tanulság: A technika nem pótolja, és nem is pótolhatja a szakértői döntést. Tudni kell dönteni.
„Nem értelmezhető” Már a képzés során is, azóta is sok a félreértés ezzel kapcsolatban. Ráadásul a rendszer is automatikusan „né”-t ad azokra az indikátorokra, amiket nem pontoztunk. De mit is jelent ez? • Nem az a „né” amit nem találtunk, hanem az, amit nem is kellett megtalálnunk, amit nem lehet elvárni az adott helyzetben vagy pedagógustól. • Pl. ha a pedagógus nem használ IKT eszközöket, akkor a 2.4-es indikátor nem „né”, hanem „0”. De ha mondjuk az intézményi háttér bemutatásában vagy a csoportprofilban leírta, hogy nincsenek IKT eszközök, akkor nem „0”, hanem „né”. (Vagy mondjuk egy nagyon kreatív és a gyerekek több képességét is fejlesztő órát tartott IKT eszköz nélkül… Uram bocsá’ ez is lehetséges…) • Vagy pl. az óra/foglalkozás értékelésénél sok olyan van, ami nem figyelhető meg, ezért „né”. (Pl. a 8.8. Hacsak nem épp egy innováció vagy kutatás eredményét használja az órán…) • Sokszor a szakértő döntésén múlik, hogy „né” vagy „0”. Pl.: Nincs differenciálás az órán. Ez elvárható, így hát beírom a „0” pontot. Igen ám, de ha a pedagógus a megbeszélésen elmondja, hogy egyébként rengeteget és szakszerűen differenciál, csak épp most nem tette, mert az óra jellegéből adódóan most nem tartotta szükségesnek? Vagy esetleg elmondja, hogy ez egy teljesen homogén csoport (mondjuk egy nyelvórán)? Akkor nyilván „né”. • Szóval a lényeg ismét: Tudni kell dönteni.
Forgatókönyv készítése a minősítéshez Van szakértő, aki pontos időbeosztást tartalmazó forgatókönyvet készít a minősítéshez. JÓ, DE MINEK? • A minősítéshez soha nem volt előírva ilyen, és már a tanfelügyeletnél is törölték. • Persze, nem rossz egy ilyen, de tök fölösleges: A látogatás pontosítását, vagyis a látogatott órák idejét az intézmény rögzítheti a rendszerben, a megbeszélés és a védés ideje pedig kötött, és az eljárásrendből logikusan következik. • Tehát bőven elég csak az órák/foglalkozások idejét rögzíteni, ehhez pedig tök fölösleges egy forgatókönyvre pazarolni az időt.
Óraterv, tematikus terv bekérése előre Sok szakos szakértő – általában nagyon udvariasan – már a látogatás előtt, emailben kéri a látogatott órákhoz tartozó tematikus tervet és óratervet. NE TEGYE!!! • Először is sem az Útmutató, sem az eljárásrend nem ír ilyet elő. Ezeket a dokumentumokat a látogatás napján kell átadni kinyomtatva: „A látogatásra kijelölt óra vagy foglalkozás tervét az órát vagy a foglalkozást megelőző megbeszélésen a pedagógus kötelezően átadja minden olyan szakembernek, kollégának, aki a látogatáson részt vesz.” (Útmutató XII/D/4) • Másodszor stresszeli vele a pedagógust. • Érvként el szokott hangzani, hogy így már előre megismerheti az órákat. Ez teljesen fölösleges, bőven elég erre az óra előtti megbeszélés, és persze ott van maga a látogatás, az a lényeg. • Másik érv, hogy így előbbre van a szkenneléssel. Nincs előbbre, mert a jegyzőkönyv és mellékletei egy fájlban kell hogy legyenek. Ha össze is tudja szerkeszteni, nem nyer vele időt. • Mit árthat? – kérdezheti az ezt a gyakorlatot művelő szakértő. Nagyon is sokat! Arra készteti a pedagógust, hogy mereven ragaszkodjon a tervhez, mert „jaj mi lesz”, ami tekintettel a 2.12 és 3.2 indikátorokra nagy hiba. Továbbá még fontosabb, hogy elveszi a lehetőséget a pedagógustól, hogy akár az utolsó pillanatig javítson vagy változtasson a terven. Erre pedig nagy szükség lehet pl. a kapcsolódó órák alakulása miatt is. És általában: Fölösleges elvárás.
Csoportprofil kérése a látogatott órákhoz Van olyan szakértő, aki ilyet is kér. NE KÉRJEN! • A szabályok szerint tematikus tervet és óratervet kell beadni, mást nem. • Teljesen fölösleges is a csoportprofil, mivel a szakértő látja a csoportot. • Amit pedig nem lát, azt meg lehet beszélni a látogatás előtt és után.
Külön-külön tematikus terv a két órához Hallottam olyan szakértőről, aki abba kötött bele, hogy csak egy tematikus tervet kapott. GONDOLKOZZUNK LOGIKUSAN! • A pedagógusnak a látogatott órákhoz kapcsolódó tematikus tervet kell átadnia. • Ha a két óra ugyanahhoz a tematikus tervhez köthető, akkor az egy darab tematikus terv. • Ilyen esetben mégis minek kellene kettő? • Az már elfogadható, hogy a két jegyzőkönyvhöz különkülön szkenneljük és csatoljuk ugyanazt (bár ezzel is vitatkoznék), de ettől még a pedagógusnak nem kell két példányt átadnia.
Kérdések összesítése Gyakori eset, hogy a pedagógus rengeteg, akár egymást is ismétlő kérdést kap. AZ ELNÖK SARA! • Az előzetes értékelés után az elnök feladata, hogy a bizottsági tagok (köztük saját maga) által küldött kérdéseket összesítse, és elküldje a pedagógusnak. (Úm. X./I pont táblázata) • Az összesítés nem azt jelenti, hogy egybepakolja az összes kapott kérdést! • Tartalmilag össze kell fésülni, lehet belőle szelektálni. (Érdemes pl. kivenni az olyat, ami vélhetően megfigyelhető, vagy ami az indikátorok szempontjából irreleváns.) • Honnan lehet tudni, hogy ilyet szabad neki? Onnan, hogy az online felület lehetővé teszi. • Miért baj, ha sok a kérdés? A kérdések célja, hogy segítsék a pedagógus felkészülését. Ha kap 10 kérdést, csak megijed, vagy felháborodik, ezzel nem segítünk neki. (Lásd: Úm. X./K/3) • Idő sincs sok kérdésre, az egész védés 60 perc, amiből 15 a pedagógusé, és ebben nem köteles a mi kérdéseinkkel foglalkozni. • Van, aki azzal érvel, hogy nem akar vitát egy kihagyott kérdés miatt. Nagyon jó, tehát annak érdekében, hogy ne legyen vita, sérüljön az eljárás, és szenvedjen, dühöngjön a pedagógus… Gratulálok… Megint: Tudni kell dönteni!
Kérdések feltétele Három probléma merült fel ezzel kapcsolatban a praxisomban: • Fel kell-e tenni az összes előre megküldött kérdést? Szerintem nem feltétlenül. A lényeg az információszerzés, ha közben választ kaptunk valamire, akkor hagyjuk a kérdést. Ugyanakkor a pedagógus készült rá, tehát ha szeretné, hadd mondja el a válaszát. Ha szeretné. • Csak az előre megküldött kérdéseket lehet föltenni? Az Útmutató szakmai beszélgetést említ, „amelynek tárgya az e-portfólió védése és a minősítőbizottság által eljuttatott kérdésekre való reflektálás.” (X./I) Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ezek a kérdések hangozhatnak el. Az Útmutató kifejezetten kiemeli a beszélgetés kötetlenségének, interaktivitásának fontosságát (X./K/3) • A pedagógusnak ki a digitális bemutatóba be kell építenie az előre megkapott kérdéseket? Ez csak lehetőség. Az Útmutató szerint: „Lehetősége van arra is, hogy már a prezentáció során kitérjen ezekre a kérdésekre. Ebben az esetben a digitális bemutatóra szánt idő megnövekszik.” (X./K/4) És tegyük hozzá: Az így megválaszolt kérdést értelemszerűen már nem kell feltenni.
Javítás kérése mindenáron Amióta megjelentek az eljárásrend kiegészítései, amelyek leírják, hogy mikor kell javítást, pótlást kérni, vannak akik úgy érzik, csak akkor jó szakértők, ha kérnek legalább egy ilyet. • Az első és legfontosabb a hozzáállás: A javítás lényege nem a hiba feltárása, hanem a lehetőség biztosítása a pedagógusnak. • A kiegészítés, javítás kérése a pedagógusnak és az elnöknek is pluszmunkát jelent, vagyis csak akkor érdemes ilyet kérni, ha muszáj. • A kiegészítések leírják, hogy mikor, milyen esetben muszáj kérni. MÁSKOR NE!
Javítás kérése tartalmi kifogás miatt Gyakori eset, hogy az elnök azzal az indokkal kéri a javítást, hogy véleménye szerint szakmailag nem megfelelő a dokumentum. NE! Hogy miért ne, azt több oldalról is meg kell közelíteni, erről szólnak a következő diák:
Mikor kell javítást kérni? • A 2015.09.21-én kiadott tájékoztatás 5. pontja szerint át kell tekinteni a portfóliót, „vizsgálva azt, hogy a kötelezően feltöltendő, illetve a szabadon választható dokumentumok tartalma megfelel-e az Útmutatóban rögzített elvárásoknak.” • Ez az első, amit sokan félreértenek. Az Útmutató XI/C/2 pontja sorolja fel a portfólió elemeit, leírja, hogy az egyes dokumentumok miről szólnak. Ez tehát az elvárás. DE! Az „elvárás” szó nem azonos az „előírás” szóval! Konkrét tartalmi előírás nincs, az Útmutató többször is hangsúlyozza, hogy erre vonatkozóan csak ajánlásokat fogalmaz meg! • Vegyünk egy példát: A szakmai életút értékeléséről ezt írja az Útmutató: „Összefüggő írásműben mutassa be szakmai életútját!” Ez az elvárás. Utána ad néhány tartalmi szempontot, például: „Ismertesse további szakmai terveit”, ezek után viszont hangsúlyozza: „a fent felsorolt szempontok csak ajánlások.” • Vagyis: Ha nem a szakmai életútjáról szól a dokumentum, akkor hiányos a portfólió. De ha arról szól, csak mondjuk nem ír a terveiről, akkor nem mondhatod, hogy hiányos, és nem kérhetsz javítást sem! • Ha mégis hiányérzeted van, és szeretnél hallani valamit pl. a terveiről, akkor kérdezz!
Mikor kell javítást kérni? • A dolog másképp is megközelíthető. Az előbb említett tájékoztató 5.1.1. pontja világosan leírja, hogy mikor hiányos egy dokumentum: „Hiányosnak tekintendő minden olyan dokumentum, ami nem felel meg a Rendelet fent felsorolt bekezdéseiben meghatározott, kötelezően feltöltendő dokumentumok körének.” • Vagyis akkor hiányos, ha nem az, aminek lennie kellene. • Tehát ha szerinted valaminek még kellene lennie mondjuk a szakmai életút értékelésében, attól az nem hiányos, mert attól még az, aminek lennie kell! • Két lehetőséged van: Kérdezel, vagy lepontozol. De javítást ilyen okból nem kérhetsz!
Mikor kell javítást kérni? • Ez eddig logikus, de van azért zavaró tényező. Az említett tájékoztatónak van egy 2015.09.30-án kiadott kiegészítése is, ami sokakat összezavarhat, pedig nem mond ellent az eddigieknek. • Ez ezt írja: „A tartalmi kiegészítést az alábbi esetekben lehet kérni: 1. Feltöltött, de tartalmilag nem eléggé kidolgozott, kevés információt tartalmazó dokumentum tartalmának pótlására vonatkozóan” • A „tartalmilag nem eléggé kidolgozott” azonban nem azt jelenti, hogy szerinted kellene még bele valami, hanem azt, hogy emiatt a dokumentumot nem lehet értékelni! Ez kiderül a kiegészítés egy másik mondatából: „Annak megítélése, hogy minden olyan elem megmutatkozik-e a dokumentumok által, melyből teljes körű értékelést lehet lefolytatni, a szakértő hatásköre.” Vagyis igen, te döntesz, de nem a saját igényed alapján, hanem az alapján, hogy értékelhető-e a dokumentum. Attól, hogy nem tartalmaz valamit, még lehet teljes körűen értékelhető, csak legfeljebb kevesebb pontot ér. • Ha értékelhető, akkor nem kérhetsz kiegészítést vagy javítást, hanem adhatsz kevesebb pontot, vagy ha segíteni akarsz, kérdezhetsz.
Javítás kérése nem megfelelő formátum esetén Nem egyszer találkoztam olyan esettel, vagy hallottam olyanról, hogy a szakértő javítást, pótlást kért, mert nem az „előírt” formátumban készült valamelyik dokumentum. NE! NINCS ELŐÍRT FORMÁTUM! • Az egyik legegyértelműbb szabály az Útmutatóban, hogy az ott szereplő minták csak ajánlások. Ezt hangsúlyozza is: „A minták és a sablonok használata nem kötelező, mindössze segítség, kiindulópont nyújtása, a pedagógus minőségi munkavégzésének a támogatása a céljuk.” (XI./C/11) Többször jelzi ezt a feltöltőfelület is. • Az egyetlen kivétel az eredetiségnyilatkozat.
A portfólió kötelező dokumentumai nem lehetnek 3 évesnél régebbiek. Előfordul, hogy az elnök emiatt kér javítást. EZ SEM EGYSZERŰ. • A szabály benne van az Útmutatóban, és egész pontosan így szól: „A feltöltött alapdokumentumok nem lehetnek régebbiek, mint 3 év, amennyiben a pedagógus munkaviszonya, gyakorlata a minősítést megelőző legalább 3 évben folyamatos volt. A szabadon választható dokumentumok lehetnek régebbiek is.” (XI./C/2.) • Ez tehát nem ajánlás, ez bizony elvárás. Vagyis ha régebbi, akkor nem felel meg az Útmutató elvárásának, tehát hiba, hiány van. • DE! A szabály azt mondja, hogy a dokumentum nem lehet régebbi. Azt nem, hogy nem szólhat régebbi dologról. • A teendőd tehát annyi, hogy ellenőrizd a készítés idejét.
A szabadon választható dokumentumok készítési ideje Egyes szakértők véleménye, hogy a kötelezők 3 a szabadon választhatók pedig 5 évnél nem lehetnek régebbiek. UTÓBBI NEM IGAZ! • Idézem még egyszer az Útmutatót: „A feltöltött alapdokumentumok nem lehetnek régebbiek, mint 3 év, amennyiben a pedagógus munkaviszonya, gyakorlata a minősítést megelőző legalább 3 évben folyamatos volt. A szabadon választható dokumentumok lehetnek régebbiek is.” (XI./C/2.) • Vakhang sincs arról, hogy mennyivel lehetnek régebbiek. Vagyis bármennyivel.
Óratervre és pótolt/javított dokumentumra kért adatok A legtöbb szakértő általános véleménye, hogy a védéskor beadott dokumentumok minden oldalára rá kell írni az oktatási azonosítót, és a alá kell írni, van, aki még az eljárás számát is kéri, meg ki tudja mi mindent, van aki hangsúlyozza, hogy ezt csakis kék tollal lehet megtenni. Mindenki azt mondja, hogy „ezt így kell”. PEDIG SEHOL NINCS LEÍRVA! • Az Útmutató és az eljárásrend mindössze annyit ír elő, hogy ki kell nyomtatni, és alá kell írni. Akkor minek találunk ki fölöslegesen új szabályokat? • Az esetleg logikus lehet, hogy azért írjon alá minden lapot, hogy ne csempészhessen be a gonosz szakértő plusz lapokat. De ez is almás, mert kivenni így is tud… • Kedvencem a kék toll. Van ahol a szkenner mindent fekete-fehérben rögzít… • Állítólag továbbképzésen hangzott el ilyesmi, fórumokon írták le okos szakértők. Na és? HA NINCS ELŐÍRVA, NE CSINÁLJUK! (Aki megtalálta valahol, okvetlenül szóljon!)
Az elnök részvétele a látogatáson 1. Egyre többször hallom azt a megfogalmazást, hogy „az elnök saját döntése alapján részt vehet a látogatáson”. Mások ezt a pedagógus és a szakos szakértő engedélyéhez kötik. Hogy is van ez? • Korábban így szólt a szabály: „A tanítási órán a szakértő, az intézményvezető, a mentor és a munkacsoport-vezető vesz részt, rajtuk kívül a pedagógus hozzájárulásával a szakértő dönti el, hogy ki vehet részt az óralátogatáson.” Ebből logikusan az következik, hogy az elnöknek is kell hozzá engedély. • A szabály jelenleg azonban így szól: „A tanítási órán/foglalkozáson és az azt követő megbeszélésen a bizottság tagjain kívül más személy csak a pedagógus hozzájárulásával és a szakos szakértő engedélyével vehet részt.” (X./K/2.) Az elnök a bizottság tagja, tehát részt vehet engedély nélkül is. • Ugyanakkor nem kötelező számára a részvétel, tehát valóban, az ő döntésén múlik, hogy ott van-e vagy sem.
Az elnök részvétele a látogatáson 2. Az elnök részvétele főleg a dupla eljárásoknál érdekes, ha nincs ott a látogatáson, jelentősen csökkenthető a szükséges idő. Ezért döbbentem le azon, hogy van elnök, aki nem akar ott lenni a látogatáson, de ragaszkodik hozzá, hogy a megbeszélésen ott akar lenni. MÉGIS MINEK? • Gondolkozzunk megint logikusan! • Azt megérteném, hogy jelen akar lenni az összes látogatáson, de ha nem volt jelen, akkor mégis mit akar rajta megbeszélni? • Vagy őrködni akar az eljárás szabályossága felett? Ennél azért jobban is bízhatna a kollégájában, de ha valami súlyos szabálytalanság történik a megbeszélésen, majd szól a pedagógus és/vagy az intézményi delegált. • Ha az elnök nem vesz részt a látogatáson, az az eredményt nem befolyásolja.
Szerepek a látogatás utáni megbeszélésen „Ha már részt vett, értékeljen is”- mondják sokan az elnökkel és a látogatással kapcsolatban. NEM! • Az Útmutató szerint az intézményi delegált véleményez, a szakos szakértő szóban értékel (majd otthon egyénileg pontoz). (X/I pont táblázatai) • Az elnöknek nincs szerepe a megbeszélésen. Természetesen segítheti kérdésekkel a beszélgetést, és udvariasságból kaphat szót egy rövid(!) értékelésre, de ő ebben a szakaszban tényleg csak vendég. Nem értékeli az órát/foglalkozást. (Az említett táblázat felsorolja a feladatait, ilyen nincs benne.)
Iktatószám a jegyzőkönyveken Nem egy olyan esetről hallottam, mikor a szakértő összeveszett az iskolatitkárral az iktatószám miatt. NE! • Az Útmutatóból csak az derül ki, hogy kell iktatószám, és természetesen az intézmény adja. A 2015. szeptemberi tájékoztató 6/a pontja szerint: „a portfólióvédési és az óra-/foglalkozáslátogatási jegyzőkönyveken szerepelhet ugyanaz az iktatószám, de az alszámok legyenek eltérőek” • Ebből van aztán sokszor vita, hogy akkor most hány szám kell, meg hogy alkalmaz-e az intézmény alszámokat, és miért nem. (Sok helyen nem alkalmaznak alszámokat az iktatásban, ami meglepő, de ilyesmire egy minősítő szakértő nem kötelezhet egy intézményt.) • Vitatkozni kár. A tájékoztató alapján lehetséges változatok közül valamelyik biztos hogy jó lesz, a szabályoknak mindhárom megfelel: – 3 jegyzőkönyv 3 teljesen külön számmal – Védési jegyzőkönyv saját számmal, és két látogatási jegyzőkönyv közös számmal, de két külön alszámmal – Minden jegyzőkönyvnek ugyanaz a száma, és 3 külön alszám van
Óralátogatási jegyzőkönyvek és mellékletek szkennelési sorrendje Találkoztam ilyen problémával is, nevezetesen hogy nem mindegy, milyen sorrendben szkenneljük a két jegyzőkönyvet és a mellékleteit (a védési jegyzőkönyvnél ez nyilván nem probléma) Vannak akik szigorú szabályokat emlegetnek. SEHOL NINCS LEÍRVA! • Minden szabályzatot végigböngészve csak ezt az egyet találom mindenhol: „a minősített pedagógus által aláírt és beszkennelt dokumentumokat a jegyzőkönyvekkel közös PDF-fájlban, a jegyzőkönyvek mellékleteiként kell rögzíteni” (Tájékoztató 6/a) • És most komolyan, mi jelentősége lenne ennek? Ha bárki ellenőrizni akarja, egy gyors gördítéssel láthatja, hogy megvan-e minden. • (Ha valaki esetleg tudja, hol van leírva, szóljon, de fórumok nem érdekelnek…)
Szkennelt dokumentum tájolása Egy iskolatitkár mesélte, hogy a szakértő rászólt, mert a fekvő tájolással készített dokumentumokat a szkenneléskor nem forgatta el. NE MÁR! • Egyrészt ilyen előírás nincs! • Másrészt a jegyzőkönyv nem olvasgatásra készül. A melléklete azért van, hogy dokumentálva legyen a szükséges dokumentumok elkészítése. • Most komolyan, kinek éri meg ilyesmin összeveszni, és rossz hangulatot hagyni maga után az intézményben…
Kinél marad az eredeti? Tulajdonképpen egyértelmű, de a javított vagy pótolt dokumentumoknál egy ellentmondás miatt probléma van. • Az Útmutató minden jegyzőkönyvvel kapcsolatban ugyanazt írja: „A jegyzőkönyv és a mellékletek eredeti példányát az intézmény őrzi, másolatát vagy elektronikus változatát a szakértő tárolja.” • Ugyanakkor a 2015.09.21-ei tájékoztató 5.1.2. pontja szerint: „A hiánypótlásra benyújtott, aláírt dokumentumok eredeti, papíralapú példányát az elnök őrzi.” Akkor most mi van? • A tájékoztatóban leírt változat szerintem teljesen logikátlan, ha semmi egyébnek az eredetijét nem őrzi az elnök vagy a szakos szakértő, akkor pont ezt miért őrizné? • Az Útmutató az a szabályzat, amit mindenki ismer, ami az OH honlapjáról letölthető, vagyis nyilvános. Továbbá ez az, amit a miniszter hagyott jóvá. Ezért szerintem ebben a nyilvánvaló ellentmondást tartalmazó helyzetben az Útmutató szerint kell eljárni. (A tájékoztató remélhetőleg javításra kerül…)
Szakértői egyeztetés a helyszínen Szinte mindig vitám van ezzel kapcsolatban. Sok szakértő követi azt a gyakorlatot, miszerint már a helyszínen elkészítik a végleges értékelést és egyeztetnek róla, sőt, együtt készítik el. SZERINTEM EZ NEM HELYES! • Az Útmutató meglehetősen elavult ebből a szempontból, ugyanis még mindig úgy taglalja az értékelést, mintha az papír alapon történne. Pl. több helyen említi, hogy az értékelést feltöltik a rendszerbe, holott valójában a rendszer használatával értékelnek, ott jön létre az értékelés, tehát nincs mit feltölteni. Van is erre a nem létező feltöltésre öt napja az elnöknek, amit a rendszer szigorúan ki is vár... Ebből aztán adódnak félreértések, pedig rendesen le van írva a dolog. • De lássuk a továbbiakban, mi is van leírva:
Szakértői egyeztetés a helyszínen? • A X./I pont táblázatai írják le a bizottsági tagok feladatait: – Elnök: „Értékeli a bizottság tagjaival a pedagógus kompetenciáit az e-portfólió és ennek védése alapján. A bizottsági tagok értékelésének eredménye közötti jelentős eltérés esetén összehívja a bizottságot egyeztetés céljából. Koordinálja a minősítőbizottság összegző értékelésének elkészítését. A minősítőbizottság a minősítővizsga, minősítési eljárás esetében az e-portfólió védésének időpontjától számított tizenöt napon belül döntést hoz. Az értékelés részletes eredményét, valamint a minősítőbizottság döntését a minősítőbizottság elnöke a döntést követő öt napon belül rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben.” – Szakos szakértő és intézményi delegált: „Értékeli a pedagógus kompetenciáit az eportfólió, ennek védése, valamint a szakértők kérdéseire adott válaszok alapján. Az értékelést feltölti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe az eportfólió védését követő tizenöt napon belül. Részt vesz az összegző értékelés elkészítésében.”
• A X./J pont írja le, mi az összegző értékelés: „A minősítőbizottság tagjai áttekintik a pedagógus által feltöltött e-portfóliót, részt vesznek az e-portfólió védésén, összesítik az órák/foglalkozások tapasztalatait, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését. Majd az adatok alapján egyénileg értékelik a pedagógus kompetenciáit. Ezt követően egyeztetik az egyéni tapasztalatokat, majd elkészítik az összegző értékelést, amelyet a bizottság elnöke feltölt az Oktatási Hivatal által kijelölt elektronikus feltöltőfelületre.”
Szakértői egyeztetés a helyszínen? Az idézett részekből a következőket lehet kiolvasni, ha mindet együtt nézzük: • Az értékelést ki-ki egyénileg végzi. • Az értékelésre van 15 nap. • Egyeztetésre az értékelés után kerül sor. • Egyeztetésre csak bizonyos esetben van szükség. Ezeket összegezve kiderül: Nem szükséges, sőt bizonyos szempontból (egyéni értékelés, 15 nap) még kifogásolható is a végleges értékelés elkészítése a helyszínen. Érv szokott lenni mellette, hogy de mi van akkor, ha majd egyeztetni kell. Semmi. Akkor egyeztetnek. Az összehívás nem jelent feltétlenül utazást, megoldható telefonon, e-mailben, skype-on, meg ki tudja még hányféle eszközzel.
Egyeztetés nagy eltérés esetén Gyakori vélemény, hogy az ilyen esetben szükséges egyeztetés során a bizottsági tagoknak megegyezésre kell jutnia, ami azt jelenti, hogy valakinek változtatnia kell. EZ NEM IGAZ! • Ez valójában akár hátrányos is lehetne a pedagógus számára, mert eredményezhetné azt is, hogy valaki lejjebb viszi a pontszámot, amit adott. • De a lényeg, hogy az „egyeztetés” és a „megegyezés” szavak nem azonosak. • Az Útmutató 8. melléklete ezt teljesen egyértelműen megfogalmazza: „Az egyeztetés után a bizottsági tagok vagy elfogadják az eredeti értékelést, vagy módosítanak rajta az egyeztetésnek megfelelően.”
