A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja
Fókuszban: a nõvérhelyzet Betegeink között... Segíthetünk? A Biblia az egészségvédelemrõl Exkluzív riport Gálvölgyi Jánossal
III. évfolyam 1. szám 2001. február
A MI KÓRHÁZUNK a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Felelõs kiadó: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Fõszerkesztõ: Balázs László Szerkesztõségi titkár: Dr. Glanz János Szerkesztõbizottság: Dr. Belsõ László Dr. Harmos Géza Prof. Dr. Jánosi András Prof. Dr. Lipcsey Attila Nándori Ferenc Somogyvári Zoltánné Az újságban megjelent riportokat Fodor Gábor készítette. A Szerkesztõség levelezési címe: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és RI. Fõigazgatóság 1125 Budapest, Diós árok 1–3. Tel.: 458-4510 Fax: 458-4656 Kiadja a Tudomány Kiadó Kft. 1146 Budapest, Hermina út 57-59. Tel.: 384-5531 Fax: 384-5399 A kiadásért felel: Guti Péter ügyvezetõ
Tartalomjegyzék Fókuszban A nõvérhiány ...................................................................................................3 Egy nap... Akik a háttérben dolgoznak – avagy nélkülük nem megy...........................5 Betegeink között A Szülészet–Nõgyógyászati Osztályon ..........................................................6 Portré A platina negyedóráért....................................................................................8 Klubélet Sztómás betegek klubja a Szent János Kórházban .......................................9 Exkluzív „A népszerûség inkább teher, mint garancia” – Beszélgetés Gálvölgyi Jánossal ..............................................................10 Színes hírek az egészségügy világából...........................................................11 A Biblia az egészséges életmódról A bibliai egészségmegõrzés ..........................................................................12 Segíthetünk? A láz: önmagában nem betegség .................................................................13 Sérv- és epekõ-panaszok...............................................................................13 A depresszióról..............................................................................................14 Konferencián jártunk Kongresszusok az Olimpiák helyszínén......................................................15
Nyomdai elõkészítés: Engárd Viktor Fotó: Kriszti Fotó Bt. Nyomdai munkálatok: Grafit Pencil Kft. Megjelenik 2 havonta ISSN 1585–6275 A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írás és képi anyag csak a Szerkesztõség írásos hozzájárulásával sokszorosítható vagy közölhetõ más lapban.
2
A Mi Kórházunk
Fókuszban • Fókuszban • Fókuszban • Fókuszban • Fókuszban
A nõvérhiány Felütöm a telefonkönyvet. Budapest, Szentágothai János Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola. Tárcsázok, majd Demeter Józsefné igazgatót kérem a vonalhoz: – Ha meglátogatnám Önöket, beszélhetnék egy olyan nappali tagozatos hallgatójukkal, aki ápolónõ szeretne lenni? – Sajnos, ez lehetetlen. – Tiltja a szabályzatuk? – Szó sincs róla, egyszerûen az a helyzet, hogy jelentkezõk hiányában egyelõre lemondtunk a nappali kurzus indításáról. Hát ez nem valami jól kezdõdik, de egyelõre nem adom fel, megpróbálok további információkat szerezni. Szigetvár, Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ Intézet. Sajnos az elmúlt három esztendõben itt sem indult ápolóosztály. Újabb cím: Komló, Kazinczy Ferenc Szakközépiskola. Nem, nincs érdeklõdés, már négy éve nem tudnak összehozni egy ápoló osztályt. Ezeket a benyomásokat gyorsan összevetem néhány ténnyel. Mucha Márkné, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke szerint a több, mint harminc ezres ápolónõi állás 20-30 százaléka betöltetlen. A Pécsi Tudományegyetem Intenzív és Sebészeti Klinikája már
többször arra kényszerült, hogy nõvérhiány miatt kórtermeket zárjon be. Különösen szorongatott helyzetbe kerültek a hazai gyermekosztályok, ezek tizenhét százalékában a meglévõ ápolónõk kizsákmányoló jellegû túlterhelésével sem tudták biztosítani az alapszintû ellátást. Békefi Dezsõ, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának fõtitkára arról tud beszámolni, hogy hetvenkét kórház kilencvenhat gyermekosztályán végzett felmérés szerint a három mûszakos ápolónõi állások tizennyolc százaléka betöltetlen. A speciális intézményekben minden negyedik állás üres. Az év elsõ öt hónapjában minden huszadik ápolónõ felmondott, a budapesti kisebb kórházakból pedig minden tizedik távozott. Miközben a nõvérhiány egyre aggasztóbb tüneteket ölt, ezen belül is növekszik az alulképzettek, illetve szakképzetlenek aránya. A kialakult helyzetet a nõvérimport sem enyhíti, a tapasztalatok arra utalnak, hogy a „vendégápolónõk” többsége, miután megkapta a letelepedési engedélyt, elhagyja a pályát. S elegendõ utánpótlásra egyelõre vajmi kevés a remény, hiszen országosan mindöszsze néhány százan (a fõvárosban húsznál is kevesebben) járnak a szakközépiskolák nappali tagozatú ápoló osztályaiba. A tények – így, csoportosítva – még akkor is megdöbbentõek, ha
Aktualitások Dr. Lelkes Gábor a Központi Laboratórium osztályvezetõ fõorvosa intézetünkbõl eltávozott 2000. december 1-jével, Dr. Fendler Kornél mb. osztályvezetõ fõorvos irányítja az osztályt. A Traumatológiai Osztály nyugállományba vonulás miatt megüresedett osztályvezetõ fõorvosi állását 2001. január 1tõl Dr. Detre Zoltán tölti be. 2001. január 1-jével az aktív kórházi ágyak csökkenésével lehetõség nyilott két új osztály szervezésére, illetve a Pulmonológiai Krónikus Osztály ágyszámainak növelésére. Jelenleg alakítjuk ki a feltételeit egy 40 ágyas részleges térítési díjjal igénybe vehetõ Ápolási Osztálynak, valamint egy 35 ágyas Mozgásszervi Rehabilitációs Osztálynak. A Pulmonológiai Krónikus Osztály ágyszáma 40rõl 60-ra módosul. A Fõvárosi Önkormányzat hozzájárulásával tervpályázatot írunk ki címzett támogatással megvalósítandó Regionális Egészségügyi Központ kialakítása céljából. 2001. januárjában a Traumatológiai és az Idegsebészeti Osztályon bevezettük az egyszer használatos mûtéti izolációs rendszert, amelynek kiterjesztését a többi manuális osztályra folyamatosan fogjuk megvalósítani, egy–másfél éven belül.
Képünk illusztráció
2001. február
Dr. Harmos Géza orvos igazgató
3
Fókuszban • Fókuszban • Fókuszban • Fókuszban • Fókuszban • Fókuszban • Fókuszban • Fókuszban egyébként régóta nem titok, hogy a hazai egészségügy súlyos gondokkal küzd, s hogy ezek között is az egyik legfenyegetõbb az, amelyet jókora visszafogottsággal nõvérhelyzetnek nevezünk. Amit nem értek: mitõl, hogy két esztendeje a korábbiakhoz mérten is összehasonlíthatatlanul látványosabb tempóban omladozik egy szakma? Ismét tárcsázom Demeter Józsefnét, a Szentágothai igazgatóját, hogy jönnék, ha szakít rám egy félórát. Félóra múlva leültet, kávéval kínál, én meg belefogok. – Asszonyom, tud valami magyarázattal szolgálni arra, hogy miért éppen két esztendeje merültek ki az ápolónõi hivatás utánpótlásának forrásai? – Az alapvetõ ok régóta az, hogy a szakma nem biztosít lehetõséget a tisztességes megélhetésre. Ehhez azonban más is járult. A szakközépiskolákba jelentkezett fiatalok 1998ig érettségit és középfokú szakmai végzettséget szerezhettek. Két éve azonban a szakképzés csak érettségi után kezdõdhet. Ez azt jelenti, hogy ha valaki ápolónõ akar lenni, az érettségi után még három esztendeig kénytelen iskolába járni, amire viszont már gyakorlatilag senki sem akar vállalkozni. – Mi indokolta ezt a módosítást? – Az EU csatlakozás, s az ezzel járó magasabb követelmények. Az EUkonform tantervek. – Beszélhetnék még tanulókkal, akik most ápolónõképzésben vesznek itt részt? – Természetesen. Beszéltem a huszonhét esztendõs Juhászné Bágyi Annával, aki nyolc éve ápolónõ, meg az ötven esztendõs Schenk Irénnel, aki kilenc esztendeje segédápolónõ. Az elõbbi eddig bruttó harminchatezret, az utóbbi pedig bruttó negyvenezret keresett. Mindketten szeretik, amit csinálnak, s akkor is szívesen tanulnak, ha ettõl számottevõ béremelést nem remélhetnek.
4
Fókuszban Ezeken a hasábokon igyekszünk olyan szakmai kérdéseket feszegetni, amelyek – így vagy úgy – messze túlmutatnak a nõvérsorson. Somogyvári Zoltánné, a Szent János Kórház nagy élet- és szakmatapasztalatokkal rendelkezõ ápolási igazgatója így kezdi: – Noha a Szent János Kórház az egyik legnagyobb egészségügyi intézmény a fõvárosban, mégis csak része az egésznek. Méghozzá nem kivételes része, tehát a szóban forgó gondok terhét mi is hordozzuk. Tetézve azzal is, hogy – nem úgy, mint egy vidéki városkában – bennünket számos olyan gyógyító intézmény vesz körül, amelyek szívesen magukba szippantják a jobb körülmények reményében távozni szándékozó nõvért. – Mitõl függ az, hogy marad-e vagy kilép a nõvér? – Mint a világon a legtöbb dolognak, ennek is sokféle oka lehet. Két tényezõt azonban kiemelnék. Az egyik a bér, a másik a munkához kapcsolódó tárgyi feltétel. Az elõbbi eléggé közismert, talán annyit tennék hozzá, hogy a minimálbér felemelésének minden közvetlenül érintett – s ilyenek sokan voltak – nagyon örült. Más kérdés, hogy nálunk a törvényileg is kötelezõen elõírt bérfejlesztés nyolcvanhét százalékát biztosítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, tehát tizenhárom százalék forrását nekünk kell biztosítanunk. Ebben az alaphelyzetben nem kínálkozik számunkra széles mozgástér. Ezzel szemben a munka tárgyi feltételeinek javítása érdekében nagy szerephez juthat a reális képzelõerõ is. Ezért készült nálunk egy erre vonatkozó önálló
project is, amelyet az eddigi jelekbõl ítélve visszaigazol az élet. – Konkrétan mit kell értenünk a nõvérmunka tárgyi feltételein? – Nem elhanyagolható tényezõ például, hogy a betegmozgatás milyen fizikai megterheléssel jár a nõvér számára. Ezért például többek között csúszólepedõket szereztünk be, s egy-egy hetes úgynevezett betegmobilizálási tanfolyamra küldtünk eddig csaknem ötven ápolónõt, ahol a legkisebb fizikai erõvel végzett mozgatás különbözõ fortélyaival ismerkedhettek. Továbbá a korábbiaknál sokkal nagyobb gondot fordítunk olyan eszközök beszerzésére, amelyeknek a segítségével a nõvérek gyorsabban, higiénikusabban segíthetik az arra rászorult krónikus betegek tisztálkodását. Mondok mást. A mûtét elõtti izolációhoz, az egyik lehetséges fertõzésveszély elkerülése érdekében, a régebben alkalmazott textil izolációt, folyamatosan egyszer használatos anyagokra cseréljük, ami sokakat rengeteg adminisztratív, s egyéb figyelmet követelõ tevékenységtõl (szállítás stb.) szabadít meg. Megjegyzem, hogy ezt a módszert a Fõvárosi Önkormányzathoz tartozó intézmények közül, a Szent János Kórházban vezették be elõször, és eddig egyedüliként intézményünk használja. Mindez nem igényel elviselhetetlen költségráfordítást, s jó a személyzetnek, jó a betegnek. – Engedjen meg egy utolsó, személyes kérdést: nem veszik túlságosan is igénybe a megoldhatatlan gondok? – Csak mint a legtöbb embert. És tudja a legapróbb sikert is nagyon élvezem.
A Mi Kórházunk
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...
Akik a háttérben dolgoznak – avagy nélkülük nem megy… Popsztár, vállalkozó, politikus, bankrabló, ügyvéd. Belõlük kerülnek ki korunk hõsei. Tanár, katona, színész, orvos csak van. Azokról már nem is beszélve, akik még ezekbe a kategóriákba sem sorolhatók. Õk, a társadalmilag névtelenek roppant tömegeinek egyedei, a kiszorítottak és vesztesek népsége, ám egyszersmind azok is, akik oly gyakorta nem csak szívükre, de vállukra is veszik a terheket. És nem csupán muszájból. A már tizenkét órája „éhbérért” robotoló nõvérnek ugyan ki vethetné szemére, hogy – jártányi ereje is alig maradván – elege van már mindenbõl, tessenek végre õt békén hagyni?! Csakhogy néha megesik, hogy a szenvedés és a kiszolgáltatottság érzése miatt mégis csak megkapja a szemrehányást a nõvér a betegtõl, az egyik áldozat a másiktól. Mindezek közben pedig korunk hõseit láthatjuk a televízióban.
szakással és iszonyú fizikai erõfeszítéssel felemeli a 120 kg-os férfit, ágyába rakja, elrendezi a párnáját, takaróját, vízzel itatja, visszahelyezi az oldaldeszkákat és folytatja körútját. Nyolc kórteremben, harmincöt beteggel vált szót.
nem tiszta a pelenkám”. Az orvosok már vizitelnek. Mariann nõvér kíséri õket (saját érdeke is, hogy minden betegrõl a lehetõ legtöbbet tudja), de közben azért gyógyszert oszt, mert ennek is meg kell lennie. A vizitnek már vége, a gyógyszerosztást még nem tudta befejezni. Figyelni kell, nagyon. Itt nem lehet tévedni. 12.00 Ismét a tálalóban. A tálcák a fémkocsiban, irány a beteg. Ebédosztás, etetés. Közben nyugtatja, türelemre bíztatja K.R. hetvennyolc esztendõs nénit, aki éppen most szorulna pelenkaváltásra. 13.00 Mariann nõvér az éjszakásnak elkészíti az ápolási dokumentációt. Nem a véglegeset, este hétig még sok minden rákerülhet, de most van egy órányi szusszanás, tehát ennek most van itt az ideje. 14.30 Megint pelenkázás. És sebkezelés. 16.30 Mariann nõvér vacsorát készít a betegeknek. És mosogat. 17.00 Vacsoraosztás. És etetés. És utána ismét pelenkázás. 19.45 Mariann nõvér öltözik. Azután veszi a kabátját. Elindul valamerre, ahol lakik, s talán várja is valaki.
Mariann nõvér egy napja Képünk illusztráció
Készült a Szent János Kórház, Krónikus Belgyógyászatán Mariann nõvér egy munkanapjáról. A sötétbarna hajú, zöld szemû, karcsú lány nem volt hajlandó önmagáról bármit is szólni, de amikor arra kértük, hogy engedje figyelemmel kísérni tevékenységét, csendesen bólintott. 06.45 Az éjszakástól átveszi az ápolási dokumentációt, belepillant, majd kolléganõjével elindul a betegek felé a szokásos osztályátadásra. Lázlapokat néz, kérdésekre válaszol. Az egyik kórteremben a 80 esztendõs N.P. a földön fekszik, lecsúszott az ágyról. Mariann nõvér nekilát az éj-
2001. február
07.30 Meghozták a reggelit a tálalóba. Mariann nõvér most vajat ken, csengetésekre ágyakhoz szalad, majd megpakolja a fémkocsit és elindul reggelit osztani. No, meg etetni azokat, akik önállóan már erre sem képesek. 09.40 Mariann nõvér vonásain nem látszik semmiféle feszültség, de léptei, mozdulatai felgyorsulnak. Nincs ideje még körülnézni sem. Sietni kell. A kórtermekben ágynemû cserék, s a harmincöt beteg közül legalább heten szólnak, üzennek egyszerre, hogy „lelkem, úgy érzem,
Ui.: Késõbb másoktól megtudtuk, hogy Mariann nõvér 28 esztendõs, itteni tevékenységét megelõzõen Zalaegerszegen, a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett egészségügyi karán volt tanársegéd. Nemrégiben elvégzett egy mobilizációs kurzust (jó ez a betegmozgatás fortélyainak elsajátításához), romológiát hallgat egy tanfolyamon (erre még korábban vállalt zalaegerszegi elõadásaihoz van szüksége), s éppen most vizsgázik az ELTE szociológiai szakának levelezõ tagozatán. Fizetése bruttó negyvennyolcezer, amire jön még a pótlék és a túlóra. Magyar Egészségügy 2001. február
5
Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között
A Szülészet–Nõgyógyászati Osztályon Egyébként semmi különös Szent János Kórház, Nõgyógyászat. Az ágyak fölött bevillan a téli napfény. Végigpásztázik egy háromcsillagos új hotelszoba berendezéseire emlékeztetõ bútorokon, majd a felhõjáték odatereli a hordozható bölcsõben pihenõ emberkére. Mintha megcirógatná. S mintha az édesanya, Vencel Katalin keze is a fényre rebbenne. Mozdul a kicsi felé, aki csak harminc órája érkezett erre a világra. Nézem õket. Nem zavartatják magukat. Katalin rám sem tekintve feleli kérdésemre, hogy igen, nagyon jól vannak, jobban már nem is lehetnének. Értem. Legalábbis azt hiszem, hogy értem, mit jelent 35 esztendõsen még szülni egy gyereket. Persze, az én ismeretem errõl jóval szegényesebb, mint Kataliné. Nekem csak az jut eszembe, hogy az orvostudomány mai állása szerint ez az asszony pontosan abban az életkorban van, amikor még minden különleges vizsgálat nélkül is javallt a szülés. Kataliné az ismeretgazdagság, mert akarta, vágyta ezt a napfénycirógatott negyediket. Ugyanúgy, mint korábban mind a hármat, akikre most a férje vigyáz, merthogy „képzett apuka”.
Másik ágy A huszonöt éves Faragó Bernadett halk visszafogottsággal mondja, hogy õ visszajáró, merthogy itt olyan, mint egy amerikai filmben. Hogy mi olyan? Nem, nem csak a
6
gondosan megválogatott bútorokra, vagy a falfelületek különleges színvilágára akar utalni ezzel, amirõl mellesleg az hírlik, hogy orvosok, nõvérek, mûtõsök közös és roppant gondos mérlegelésével döntetett el. Ber-
lyik folyosón; a csecsemõk bármikor, bármennyi ideig maradhatnak édesanyjukkal, s akár az egynapos bébiket is utcai ruhában nézegethetik a látogatók és nem üvegablakon keresztül, hanem testközelbõl. Utóbbi nem istenkísértés. Az osztály saját felmérései is egyértelmûen bizonyítják, hogy ettõl az anyatej védettsége mellett nem növekszik a fertõzések száma.
Az osztály könyvtára
nadett mindkét gyermekét „császárral” segítették itt életre, méghozzá kifogástalan szakmai tudással, de még csak nem is errõl van szó. Az „alapfelszereltséghez tartozó extrák” gyakorolják a legnagyobb hatást az anyukákra. Olyanok, mint az, hogy az iroda ajtaja mindig szélesre tárt; egyetlen orvos sem tér ki sietõsen a válasz elõl, ha megállítják valame-
Itt, ebben a helyiségben jönnek össze az orvosok a feladatok kijelölésére, értékelésére, esetmegbeszélésre, vagy olyan „házi szertatásra”, amikor egymás között azt ünneplik, ha valamelyikük sikerrel alkalmazott új eljárást. Dr. Lintner Ferenc osztályvezetõ fõorvos jelenlegi beosztását megelõzõen huszonegy esztendeig volt klinikus, innét hozta magával azt a szemléletet, amelyben egymástól elválaszthatatlan a kutatás, a gyógyítás és az oktatás. Helyettese, Dr. Balog Imre, valamint a kollégák – beleértve ebbe az intézmény elsõ számú vezetõit is – úgy tekintenek az ilyen törekvésekre, mint ama hagyományra, amelyek révén a Szent János Kórház klinikai presztízst élvez, noha státusza más. E könyvtár falai között nem csak a mûtéti, ügyeleti beosztások, s egyéb napi tennivalók kerülnek napirendre, hanem az is, hogy miként lehet elsajátítani és bevezetni a legkorszerûbb módszereket.
A legmodernebb eljárások Az osztály versenyhelyzetbe került, s a nagyon jó környezeti feltételeknél is meghatározóbb szerepe van a legmodernebb eljárásoknak abban,
A Mi Kórházunk
Betegeink között hogy mind több és több beteg itt akarja gyógyíttatni magát. Az endoscopia lehetõségeinek széles körû és rendkívül sikeres alkalmazása érthetõ módon vonzó azok számára, akik ennek révén kerülhetik el a nagyobb sebészi beavatkozásokat és gyorsabban, fájdalommentesebben nyerhetik vissza egészségüket. A feltételezett elváltozás gócának megközelítése a szûk átmérõjû csõ bevezetésének segítségével, s az abban elvégzett diagnosztizálás, valamint – számos esetben – mûtéti eljárás, öszszehasonlíthatatlanul kisebb fizikai és pszichikai megterhelésnek teszi ki a beteget, mint a nyílt feltárás. Ezen belül az osztályon végzett számos hystoroscopia (méhtükrözés) nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy ha például rendellenes vérzési tünetekkel kerül egy asszony az osztályra, nem kell mûtéti úton feltárni a kiváltó okot, vagy vaktában kaparni. Ráadásul – jó esetben – a bevezetett csövön belül azonnal eltávolítható is, ami nem odavaló.
A Szent János Kórház gyógyítást kiegészítõ szolgáltatásai, termékei Kápolna Patika A kórházunk területén mûködõ gyógyszertárban, a Magyarországon törzskönyvezett valamennyi gyógyszer és gyógykészítmény kapható. Az épület száma: 7. (A kápolna mögött) Telefon: 458-4500/4854 mellék Nyitva: Hétköznapokon 9.00–13.00-ig, és 14.00–18.00-ig.
II. Belgyógyászat Az épületben, az otthoni önkontroll eszközeit biztosítják betegeik részére, vércukormérõket, ujjszúró berendezéseket. Ezen kívül technikai tanácsadással is várják a hozzájuk fordulókat. Az épület száma: 8. – Az alagsorban, a diabétesz szakrendelõben. Telefon: 458-4588 vagy 458-4500/4972 mellék
Szemészet A szemészeti szakrendelés épületében mûködõ Optika üzlet, pótszemüvegeket, kereteket, valamint napszemüvegeket forgalmaz. A helyszínen lehetõség nyílik szemüvegkészítésre és javításra is. Az épület száma: 7. (A gyógyszertár mögött, a kápolna épületében) Telefon: 458-4558 vagy 458-4555
A hangulat Audiológia Nem túlzás, itt a kiegyensúlyozottság uralkodik. Betegeken, orvosokon, nõvéreken egyaránt. Amikor azonban végrehajtanak egy endoscopiát, akkor ez azonnal felvillanyozza a betegeket is (közöttük gyorsan terjed az ilyesmi), az orvosokból pedig külön elégedettséget vált ki, hogy az így végzett beavatkozásokért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jóval többet utal át a kórház számlájára, mint a hagyományos megoldásokért. Azután itt van a születés misztériuma. Aki csak teheti, napközben mindig vet egy-két pillantást a legfiatalabb megérkezettre. Életkortól, nemtõl és kórházi státusztól függetlenül, merthogy ez mégiscsak a legszebb esemény. Egyébként semmi különös, a nõgyógyászat mûködik.
2001. február
Az épületben hallókészülékeket, valamint fülillesztékeket lehet készíttetni. Az épület száma: 17/a. (A Fül-Orr-Gégészet mögött) Telefon: 458-4652
Traumatológia Az épületben olyan mûanyag – cella cast – gipszekkel állunk betegeink rendelkezésére, amelyek könnyebbek, jobban szellõznek, és ezáltal a hagyományos gipsznél higiénikusabb a viseletük. Az épület száma: 26. – A gipszelõben lehet érdeklõdni. Telefon: 458-4500/4806 mellék
Gyermeksebészet Az épületben a nyaki sérüléseknél használható Schanz gallért, valamint a boka rögzítését elõsegítõ air cast rögzítõt biztosítunk betegeink részére. Az épület száma: 19. Telefon: 458-4525
7
Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré
A platina negyedóráért Dr. Detre Zoltán, az orvostudomány kandidátusa, a Szent János Kórház Traumatológiájának nemrégiben kinevezett vezetõje ötven esztendõs. Felsõfokon használja az angolt és a franciát, ezen kívül beszél németül. Testalkata sovány, mozdulatai sejtetik fizikai állóképességét, amelyre már csupán az ólomkötényben végzett mûtétei során is szert tett az idõk folyamán. Pályáját patológusként kezdte, ahonnét útja – a honi modern traumatológia egyik megalapozójának tekinthetõ Manninger Jenõ irányítása alatt álló – Országos Traumatológiai Intézetbe vezetett, ahol a fõigazgató egyik helyettese lett. Pályázatát jelenlegi beosztásának elnyerésére nem csak a Szent János Kórház presztízse, hanem jórészt az motiválta, hogy jó esélyt lát a kormányzat és a fõváros által régóta tervezett címzett céltámogatás megszerzésére egy itt létesítendõ, elsõsorban a fõváros budai régióját kiszolgáló sürgõsségi centrum megteremtéséhez. Dr. Detre Zoltánnal az alábbi beszélgetésre szombat délelõtt, szerényen berendezett kórházi dolgozószobájában került sor. – Hogyan fest egy sürgõsségi centrum? – Legegyszerûbben talán akkor tud errõl képet alkotni magának, ha a televízió Vészhelyzet címû sorozatára gondol. – Mi a különbség a traumatológia és a szóban forgó centrum között? – A különbség óriási, de a lényeg abban rejlik, hogy a sürgõsségi centrumban a traumatológus különféle specialistákkal mûködik együtt, amelynek a jelentõsége alig felbecsülhetõ. A legkitûnõbb kutatók ma már nem csak a sokkos állapotba kerültek „arany órájáról” beszélnek, vagyis arról az elsõ hatvan percrõl, amikor az esetek jelentõs hányadában még nagyon jó gyógyulási esély-
8
lyel lehet a traumás beteget ellátni. Az orvosi szótárba bekerült ugyanis a „platina negyedóra”, a traumát követõ tizenöt percben végrehajtott elhárításihelyreállítási periódus, amikor még a legjobbak az esélyek. Ez a lehetõség a legfejlettebb térségekben csillant fel, s egyebek között az is kellett hozzá, hogy legyenek olyan sürgõsségi centrumok, amelyek gyorsan elérhetõek és traumatológusokon kívül rendelkeznek megfelelõ specialistákkal. Közbevetõleg megjegyezném, hogy nemzetközi statisztikák szerint az ilyen centrumokban végzett kezelés átlagosan húsz százalékkal növeli a súlyos sérültek túlélési esélyeit. Mindebbõl is következõen nem lenne célszerû olyan adottságokat figyelmen kívül hagyni, hogy egyrészrõl a Szent János Kórház területi elhelyezkedése révén viszonylag könnyen elérhetõ a fõváros budai régiójának minden szegletébõl, másrészrõl pedig ebben az intézményben jelenleg is megtalálható az ilyen centrumhoz szükséges valamennyi kiváló specialista. Szervezéssel pedig megoldható, hogy a hét minden napján és a nap huszonnégy órájában ez a szolgálat azonnal elérhetõ legyen. – Önt most elsõsorban ez a terv foglalkoztatja? – Sokat foglalkoztat, de távolról sem elsõsorban. A traumatológia épületében – amely száz esztendõvel ezelõtt épült a mellkas sebészet és a tüdõbetegek elhelyezésére, – hozzávetõlegesen száz ágy van. Tavaly több, mint háromezer egyszáz fekvõ sérültet, s ezen felül közel tizenhatezer hatszáz ambuláns sérültet láttunk el. Itt átlagosan napi tíz-tizenhárom mûtétre kerül sor, s nem csak balesetire, hanem ortopédre is, tehát
végeznünk kell mozgásszervi és egyéb helyreállító beavatkozásokat, utókezeléseket is. – Ebben az utóbbiban is van gyakorlata? – Igen. Sõt ortopéd szakvizsgát is tettem, de mindezt csak azért hoztam szóba, hogy érzékeltessek valamit a tennivalók sorából. Könnyen belátható, hogy ilyen körülmények között nem lehet és nem is szabad csupán egy lehetséges jövõre összpontosítani, bármennyire fontosnak érzem is azt. – Az utóbbi idõben volt olyan pillanat, amikor nosztalgiát érzett az Országos Traumatológiai Intézet után? – Nem volt. Hosszú idõt töltöttem ott, életem meghatározó szakaszait, s erre szívesen emlékezem, de ez nem nosztalgia, nem valamiféle visszavágyás. Sokat köszönhetek számos ottani kollegámnak, s köztük is elsõsorban Manninger és Renner professzoroknak, de az ott szerzett ismereteimet teljes szívvel szeretném a nagy hírû Szent János Kórház szolgálatába állítani.
A Mi Kórházunk
Klubélet • Klubélet • Klubélet • Klubélet • Klubélet • Klubélet
Sztómás betegek klubja a Szent János Kórházban
1990 márciusában alakult meg a Szent János Kórház ILCO klubja nevet viselõ civil szervezõdés, amely a Magyar ILCO Szövetség klubjaként a Szent János Kórház sebészetének égisze alatt mûködik. A klub célja és feladata a hozzá forduló stómás (általában vastagbél vagy végbél rákból gyógyult, de maradandó elváltozással élõ) emberek személyre szóló lelki és fizikai utógondozása, a fejlett rehabilitációs metódusok elterjesztése, a tagság életminõségének javítása, azzal hogy segítünk visszailleszkedni az egészséges emberek közösségébe. Negyedévenként tartunk klubnapot, amelynek feladatául a megváltozott életvitelû emberek segítését, orvosi felügyeletét, szakápolók tanácsadásait, s nem utolsósorban a közös problémák, gondok megoldását (érdekvédelem), kikapcsolódást tûztük ki. Itt ismerhetjük meg a különbözõ cégek által kifejlesztett segédeszközöket, az életünk megkönynyítését segítõ új módszereket (pl. irrigálás ismertetése, betanítása). Az egyesületi megalakulás után, 1994-tõl pályázhattunk, késõbb az 1%-ot gyûjthettük, így nagyobb lett mozgásterünk. Kirándulásokat szerveztünk, múzeumba, színházba járunk közösen. A klubnapokra elõadókat hívunk, karácsonykor megajándékozzuk kis elõadás keretében klubtagjainkat, Béres-cseppet osztunk stb.
2001. február
Taglétszámunk 35–40 fõ körül mozog. Látogatottságunk, ami a kezdeti idõszakban 8–10 fõ volt, mára már a 20–25 fõt is eléri (plusz a kísérõ vendégek, hozzátartozók). Klubunk munkáját a kórház sebészete is támogatja, azzal hogy az öszszejövetelekre termet biztosít, másolja és postázza meghívóinkat. Klubnapokon a sebészet patronáló orvosa (dr. Berki István) és stómaterápiás nõvére (Dícsõ Zsuzsa) lát el bennünket tanácsaival, felel aggodalmainkra, vizsgálatokra küld el, illetve kiírja a részünkre 100%-os TBtámogatással járó segédeszközöket. Az elmúlt 2–3 évben kialakult a budapesti társklubokkal egy baráti kapcsolat, meghívjuk egymást klubnapjainkra, rendezvényekre, kirándulásokat közösen teszünk. 1999ben és 2000-ben négy klub a mi szervezésünkben üdülést szervezett Bakonyszücsre a Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Központjába, ahol öt napot töltöttünk el együtt, s csodás élményekkel tértünk haza (volt velünk olyan társunk, aki nyolc éve történt mûtétje óta még nem volt üdülni). Ezen úgy belelkesedtünk, hogy 2000 júniusában még a Balatonra is elmerészkedtünk, s a gátlásokat levetkõzve támogattuk egymást. Tehát a nagy célunk, hogy a mûtött, daganatos betegségbõl gyógyult embereket kimozdítsuk otthonról, közösségbe hívjuk õket, úgy érezzük, hogy az elmúlt 10 év alatt, ha kis lépésekkel is, de sikerült. A klubról további tájékoztatást a következõ telefonszámon adunk: 319-6085. Ferdinándyné Dr. Keszei Erzsébet Klubvezetõ
Vényre kiváltható betegápolási termékek: • Járóbotok, járókeretek, kerekesszék • Fürdõkád ülõke, fürdõkád kapaszkodó, szobai WC • Felfekvés megelõzésére párna, matrac • Gumiharisnyák • Emlõprotézisek, protézis tartó melltartók • Sztómaterápiás segédeszközök (Convatec, Coloplast, Biotrol, Dansac) • Papír inkontinencia betétek • Katéterek • Fólia- és gumilepedõ • Gyógycipõk, papucsok, lábápolási termékek, talpbetétek • Könyök-, csukló-, térd-, bokavédõk • Gyógynövény alapanyagú készítmények • Vérnyomás- és vércukorszint-mérõ készülékek és kiegészítõk • Haskötõk, fûzõk, kompressziós nadrágok Medica Humana Gyógyászati Segédeszköz Szaküzlet Budapest, I. ker., Fõ u. 56–58. (A Batthyány téri csarnoknál) Tel./fax: 489-35-39 Tel.: 489-35-40, 489-35-41 Nyitvatartás: hétfõ, szerda, péntek: 9–17-ig kedd, csütörtök: 9–18-ig szombat, vasárnap: zárva
9
Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív
„A népszerûség inkább teher, mint garancia” Beszélgetés Gálvölgyi Jánossal Vasárnap este van, Gálvölgyi János ezekben a percekben érkezett haza „Az utolsó hõsszerelmes” 160. elõadásáról, kipakolja táskájából a noteszét és smink készletét, majd felém fordul: – Örülök a találkozásnak. – Miért? – Jótékonyan kizökkent. Tudja így, játék után mindig valami ürességet érzek, kell egy kis oldódás. – Nem jobb ilyenkor csavarogni egyet a kollégákkal? – Nem, az nem az én formám. Társaságban senki sem talál jópofának, a rosszkedvemmel meg miért önteném nyakon pályatársaimat? – Mitõl rosszkedvû? – Csak úgy, önmagamtól. Elképesztõen túladagolt bennem a kételkedés minden iránt, de elsõsorban is a saját teljesítõ képességem tölt el gyanakvással, s ezt szüntelenül, újra és újra le kell gyõznöm. Roppant fárasztó, de mit tegyek, ha egyszer ilyen vagyok? – Nem gondolja, hogy ez ellentmond színpadi szerepvállalásainak, következésképpen annak a látszatnak, amelyet közönségében kelt? – Ha jól értem, most azt kérdezte, hogy hazudok-e a színpadon. Nem hazudok. A színpadon én nem vagyok sem szomorú, sem jókedvû. Egyszerûen profi vagyok, aki a legjobb tudása szerint teszi, amit tennie kell.
10
– Mondja, hogyan lehet ép ésszel megúszni a sikert? – Az apósom, Rodolfó egy hasonló kérdésre egyszer azt felelte, hogy intelligencia kérdése az egész. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a Gálvölgyi rém in-
telligens, de annyira azért mégis, amennyi egy ilyen csapda elkerüléséhez szükséges. Ma a Hõsszerelmesben vastapsot kaptam, de én holnap is fellépek, s akkor majd nem hivatkozhatok arra, ami ma történt. A népszerûség inkább teher, mint garancia. Az újramegfelelés kegyetlen, idõnként nyomasztó felelõsségének viselésére kényszerít.
– Érik kudarcok? – Mint minden embert. A magánkudarcok nagyon tudnak fájni, ezeket leginkább a munka enyhíti, de nem hinném, hogy ez recept lehet. Nekem a felszabadító, önbeteljesítõ munka jutott osztályrészemül, amiért hálás vagyok a sorsnak. – Szorult már kórházi ápolásra? – Egyetlen alkalommal. Szalagszakadással. – Ez minden? – Eddig. S hadd tegyem hozzá, miközben hiszek abban, hogy minden életnek van egy eleve megírt forgatókönyve, komolyan veszem Anatole France szavait, aki szerint harminc éven felül az ember felelõs az õ arcának vonásaiért. A fogantatásunkkal eleve kódolt alkati lehetõségeink sok apró, személyes döntéssel egészülnek ki, amelyek rákerülnek arra a bizonyos forgatókönyvre, s ez – így együtt – adja ki fogékonyságainkat a fölösleges súlytöbblettõl kezdve a szív- és érrendszeri betegségeken keresztül a legkülönbözõbb kóros elváltozásokra is. – Ezzel egyszerûen azt akarja mondani, hogy vigyázzunk magunkra? – Ilyesmit, de közben nem árt védekezni a ránkzúduló felvilágosító attakok ellen sem! Reggelizek. Tejeskávé és pirítós gõzölög az asztalon. Eközben szól a rádió. Két halálos gázolás, izraeli vérfürdõ, csökkentett urántartalmú lövedékek meg koleszterin, csontritkulás, fertõzéses agyhártyagyulladás, tbc és rosszindulatú daganatok. Nem akarok én menekülni a valóság elõl, de ettõl elmegy az étvágyam, ezért tisztelettel kérem, hogy hagyjanak engem reggelizni!
A Mi Kórházunk
Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív – Szelíd kérés. Megengedi magának azt is, hogy felemelje a hangját, ha valami nem tetszik? – Nem engedem meg, de azért megtörténik. – Gyakran? – Egyáltalán nem gyakran, de ha mondjuk azt látom, hogy valaki ittasan jött a próbára, akkor nem tartóztatom magam. – Késõbb megbánja? – Tulajdonképpen nem. Ilyenkor ugyanis az sem zavar, ha túl szigorúnak vagy egyenesen kellemetlennek tart valaki. – Szokott vacsoravendégeket hívni? – Mire a magamfajta hazakeveredik a munkából, normális ember lefekvéshez készülõdik, a kollegákkal meg együtt vagyunk munka közben. – Ebbe belejátszik a saját elfáradása is? – Nem a fáradtság, hanem az életmód számlájára írnám ezt. Meg talán azzal indokolnám, hogy esténként már a következõ nap hangulatát próbálom megteremteni magamban. – Egyszóval ilyenkor is dolgozik? – Ha ezt annak lehet nevezni, akkor igen. – Befutott embertõl általában nem kérdezik, de én most mégis kíváncsi lennék arra, hogy miként képzeli el a jövõjét? – Jó szerepek vannak bennem, de ez egy nagyon kiszolgáltatott pálya, abból kell csinálni valamit, amire igény és lehetõség van. Mi nem választjuk, ránk kiosztják a szerepet, s ezt egyfajta értelmes alázattal kell fogadni. – Könnyen tanul szerepet? – Igen, most is a fejemben van hat darabból nyolcszáz oldal. – Meddig tudja a szöveget raktározni? – Addig, amíg az öltöztetõ elviszi a ruhát, vagyis amíg tart a szerep, megy a darab. Fodor Gábor
2001. február
Színes hírek az egészségügy világából
A fluoridok és csont Közismert, hogy az fluoridnak jó hatása van a gyermekek fogazatára. Egyes országokban a megfelelõ fluoridfelvételt az ivóvíz fluoriddúsításával próbálják elérni, persze ilyenkor nemcsak a gyerekek, hanem mindenki magas fluoridbevitelben részesül. A felnõttekre való hatások nem egyértelmûek: egyes vizsgálatok azt mutatták, hogy a sok fluorid együtt jár a nõk idõskori csontkalcium-vesztésének csökkenésével. Más vizsgálatok nem találtak ilyen összefüggést, sõt egy esetben azt találták, hogy a fluorid-„pótlás”-ban részesült nõk között magasabb volt a csonttörés kockázata.
Mikor jön a második? Az anya szempontjából nem mindegy, mikor érkezik a következõ gyermek. Több, mint 400ezer(!) délamerikai terhesség anyai komplikációit elemezve kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a két terhesség közötti túl rövid idõ (kevesebb, mint 6 hónap) jelentõsen emeli a vérszegénység, a korai burokrepedés, és az anyai halálozás veszélyét. Az öt évnél hosszabb „szünet” esetén viszont a terhességi toxemia kockázata emelkedik. Mindkét összehasonlítás a 18. és 23. hét között mutatta a legkisebb kockázatot.
Ha reggel, akkor orrvérzés? Szervezetünk rengeteg paramétere mutat napi ingadozást: pl. a hormonok szintje, a vérnyomás, valamint ritmicitást mutat sok betegség megjelenése is (pl. infarktus, agyvérzés stb.) Egy olaszországi kórház betegfelvételi adatait elemezve az orrvérzés napi (ún. cirkadián) ritmusát fedezték fel. A „betegség” kialakulási idõpontja két csúcsot mutatott, egy
nagyobbat reggel és egy kisebbet az esti órákban. Ez a mintázat az agyvérzés kialakulása, illetve a vérnyomás napi ingadozásához hasonlít, ami a vérnyomásnak az orrvérzés kialakulásában való szerepét támasztja alá.
Kábítószer az iskoláskorúak körében Angliai 11–16 évesek körében végzett felmérések szerint a tiltott, illetve a legális drogok használata csökkenõ tendenciát mutat. Egy 2000-es felmérés szerint ezen korosztály 5,5%-a fogyaszt rendszeresen drogot. Ugyanezen érték a cigaretta tekintetében 11,7% -os, az alkohol esetében 14%-os. A lányok többet dohányoznak, a fiúk viszont gyakrabban fogyasztanak alkoholt. A 16 évesek 42%-a(!) nyilatkozott úgy, hogy heti rendszerességgel fogyaszt nagyobb mennyiségû alkoholt.
A bukósisak életet menthet! A kerékpározás üdvözlendõ elterjedése különösen a fejsérülések veszélyét növeli. A kerékpáros-bukósisak használata valószínûleg jó hatású, ám ezzel kapcsolatban még nem készültek átfogó tanulmányok. Kutatók az angliai kórházak baleseti felvételi statisztikáját vizsgálták meg 1991 és ’95 között, mely periódusban a sisak elterjedtsége jelentõsen emelkedett. Az ebben az idõszakban regisztrált 35.000 kerékpáros-sérülés adatai azt mutatták, hogy a fejsérülések aránya az összes sérüléshez viszonyítva minden korcsoportban (gyerekek, serdülõk, felnõttek) kb. 10%-kal csökkentek. A sisak használatának elterjesztése azért is fontos, mert a városi kerékpározással szembeni tartózkodás egyik legfontosabb oka a balesetveszély.
Forrás: Pro Patiente • http://www.pro-patiente.hu
11
A Biblia az egészséges életmódról • A Biblia az egészséges életmódról • A Biblia az egészséges életmódról
A bibliai egészségmegõrzés „Csak egészség legyen, semmi más” – hangzik fel sokszor, sokak részérõl a jól ismert mondás. Az egészség valóban alapérték. Nélküle nehezebben megy minden, jóllehet nagyon sok ember éppen betegségében talál magára, kezd el gondolkodni komolyan és számot vetni az életével. Nem tudom, mennyire ismeretes tény, hogy betegségeink 60–80%-át mi magunk idézzük elõ. A genetikus vagy környezeti okokra visszavezethetõ betegségek csak 20–40%-ot képviselnek. További könnyen megjegyezhetõ adat, hogy a magunk által támasztott betegségek további 60–80%-a pedig abból származik, amit a táplálkozással beviszünk szervezetünkbe. Innen az a jellegzetesség, hogy a Könyvek könyvében, a Bibliában a legtöbb egészségügyi törvényt a táplálkozással kapcsolatban ismerjük. Kevésbé feltárt terület ez még a magukat vallásosnak vagy hívõknek tartók számára is. Ezeken a hasábokon idõrõl idõre szeretnénk megismertetni ezeket. Amikor a zsidó nép kivonult Egyiptomból, Isten a következõ ígéretet tette nekik: „És monda: Ha a te Uradnak Istenednek szavára hûségesen hallgatsz és azt cselekszed, ami kedves az õ szemei elõtt és figyelmezel az õ parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód.” (II. MÓZES, 15:26) Az ie. XV. századi Egyiptom telisteli volt betegségekkel. Olyannyira elöntötte a sok kórság, hogy a gyógykészítmények száma több ezerre rúgott, egészen pontosan annyira, amennyi Magyarországon volt az 1980-as évek végén: több mint kétezer. Az ígéret tehát hatalmas volt.
12
Késõbb jó félezer évvel ezután olvashatjuk a zsoltárokban, hogy a zsidó nép nemzedékeiben nem volt beteges. A nép táplálkozásából a Biblia szerint Isten két dolgot iktatott ki radikálisan (amely a környezõ nemzeteknél általános volt): a zsiradékok és a vér fogyasztását (III. MÓZES, 3:17). Ebben az idõben természetesen ismeretlen volt a „koleszterin” kifejezés. A jelenség mögött azonban ez állt. Isten nem engedte meg az emberi szervezet eltorzítását az egyik legérzékenyebb területen, a véredényrendszerben. Ma, amikor a szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon az elsõ vonalba kerültek, minden nap fel kellene hívni erre a figyelmet. Eladatlan sertészsírtömegeket használnak fel az élelmiszeriparban, s jónéhány éve felröppentek hírek arról is, hogy fagyasztott állatvért porlasztanak festékanyagként édességekbe. A modern élelmiszeripar egészségkárosító hatásáról nem kell külön szólnunk. Elég, ha csak Yudkin professzor híres könyvére, az Édes-vészes cukorra utalunk. E két súlyos egészségkárosító anyagot könnyûszerrel helyettesíthetjük növényi olajjal, fõleg hidegen sajtolt formájában, de akár teljesen el is hagyhatjuk azt. Párolni vízben is lehet. Sütni pedig tanácsosabb tepsiben és nem bõven rotyogó olajban. A mellékelt receptek ennek jegyében adnak gyakorlati tanácsokat!
• • • •
4–5 ek. olaj kb. 3 dl víz só 1 ek. margarin
Elkészítés: A szójakockát kétszer kiáztatjuk forró vízben (legjobb, ha egy éjszaka ázik). A vöröshagymát apróra vágjuk, a fokhagymát szétnyomkodjuk, megpároljuk. A kinyomkodott szójakockát beletesszük a párolt hagymába és megfõzzük. Majd húsdarálón ledaráljuk. Ha szójadarával készítjük, akkor az elkészített hagymába belekeverjük az elõzõleg beáztatott szójadarát. Hozzáadjuk a vágott petrezselymet, zeller zöldet és a margarint, a sót. Jól kikeverjük, hûtõben tároljuk.
Pitypang (gyermekláncfû) saláta Hozzávalók: • 2 marék pitypanglevél • kis nemesszója olaj • citromlé • 3 krumpli • 3 tojás • só Elkészítés: Országunk egyes vidékein már kora tavasszal szedhetõ a pitypang. Zsenge zöld leveleit leszedjük, jól megmossuk, kicsit megsózzuk, leöntjük olajjal és lefedett edényben néhány órán át állni hagyjuk. Ezután hozzáadjuk a citromlevet és az öszszetört fõtt krumplit. Összekeverjük, tálra rakjuk és a csillagokra vagy karikákra vágott tojásokkal díszítjük.
Szójapástétom Hozzávalók: • 25 dkg hõkezelt szójadara (vagy szójakocka) • 1 nagy vöröshagyma • 1 ek. Vegeta • sok petrezselyem- és zellerzöld,
Az egészségmegõrzés Bibliai alapelveivel kapcsolatban további felvilágosítást kaphatnak az Oltalom alapítvány elõadótermében a VI. ker. Benczúr u. 9. szám alatt, valamint a 34-33-333-as telefonon. Dr. Reisinger János
A Mi Kórházunk
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
A láz: önmagában nem betegség „Betegségtõl és gyógyulástól egyformán irtózott szegény, mindent kívánt és nem mosolygott se képeskönyvön, se mesén” A költõ, Szabó Lõrinc sorai mindennél jobban kifejezik mennyire tehetetlen a szülõ, amikor beteg gyermekén kellene és próbál segíteni. Nem egyszerû eligazodni a bajok, tünetek dzsungelében. Elsõként tekintsük át mit kell tudni a lázról, hiszen ez a tünet hívja fel a szülõ figyelmét legtöbbször gyermeke kezdõdõ betegségére. A gyermekkori betegségek jelentõs részének egyik vezetõ tünete. Önmagában nem betegség, sõt a szervezet magasabb hõmérséklete hasznos is lehet a kórokozók legyõzésében. A legújabb felfogás szerint, az egy éven felüli gyermekeknél szükségtelen a hónaljban mért 38 °C alatti hõemelkedés csillapítása. Nem így az egy év alatti korosztály esetében! Az újszülött hõmérsékletét a végbelében kell mérni, a hõmérõ által mutatott értéket levonás nélkül kell elfogadni. A hõszabályozás ebben a korban még nem elég fejlett, környezeti hõingadozások nagymértékben befolyásolják. A normál érték 36,5–37,5 °C között van. Az ettõl el-
térõ hõmérséklet okát minden esetben tisztázni kell. A lázas állapotot nem szabad elhanyagolni. Ugyanakkor jó tudni, hogy sok újszülött kori betegség láz nélkül zajlik. A csecsemõ hõmérsékletét – türelmes babánál – hónaljban is lehet mérni. Ez az érték a végbélben 0,5 °C-kal magasabb. A lázcsillapítás a hónaljban mért hõmérséklet alapján történik. A csecsemõ hirtelen felszökõ láza idegrendszeri görcsöt válthat ki, s ez bizony életveszélyes, ha nem csillapítják. A végbélben mért 38,5 °C fölött semmiképpen nem szabad várni az orvosi vizsgálatig, hanem el kell kezdeni a gyógyszeres és/vagy egyéb lázcsillapítást! Mindig legyen a hûtõszekrényben lázcsillapító kúp, illetve szirup. Patikában recept nélkül is kapható a legtöbb (Rubophen, Mexalen, Panadol, Germicid). A pontos adagolást a háziorvos szabályozza. A gyógyszeres csillapítás mellett nagyon hasznos a hûtõfürdõ, illetve az egész test borogatása, közkeletû nevén a priznic. Ilyenkor a lázas csecsemõt testhõmérsékletének megfelelõ vízbe kell tenni, majd a fürdõvizet fokozatosan langyosra kell hûteni. A langyos vízben, tûrõképességé-
tõl függõen, legalább 5–6 percig kell fürdetni a csecsemõt. Amennyiben ez valamilyen okból nem kivitelezhetõ, priznicet kell készíteni. A csuklóhomlok-boka borogatása nem elég. A lázcsillapítás megkezdése után haladéktalanul háziorvoshoz kell fordulni! Egyéb gyógyszerekkel, például antibiotikumokkal nem szabad kísérletezni! A nagyobb gyermekek láza esetén kisebb a szövõdmény veszélye. A lázas állapotot természetesen ilyenkor is komolyan kell venni, de a szülõ már jobban tudja, hogyan reagál gyermeke a magas lázra, milyen csillapítási mód a leghatásosabb. Dr. Szabó Judit adjunktus Gyermekosztály
Sérv- és epekõ-panaszok Az Általános Sebészeti Osztályon betegeink gyakran fordulnak hozzánk kérdésekkel. – Lágyéksérvet állapítottak meg – sérvkötõt viselek – helyes-e? – Amennyiben jelentõs ellenjavallata nincs, mûtétet javaslok. A sérvmûtét kockázata választott idõpontban alig számottevõ. Az extrém módon megnõtt, esetleg kizáródott,
2001. február
szövõdményes (bélelhalás stb!) körülmények között végzett beavatkozás veszélyei lényegesen nagyobbak. A szövõdmény váratlanul, külföldön stb. is felléphet – igen nagy gondot okozva. A sérvkötõ viselése kényelmetlen, a sérvtartalomban összenövéseket okoz, zavarja az öltözködést, nyaralást, utazást. A magas kor, esetleges
13
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? kísérõ betegségek is fokozzák a kockázatot. Mindezek alapján az idõben végzett mûtétet javaslom. – Más irányú kivizsgálásom során epekõbetegséget állapítottak meg, ilyen jellegû panaszom nincs, mit tegyek? – Az úgynevezett „néma”, panaszt, tünetet nem okozó epekõbetegség vonatkozásában szemléletváltozás következett be. A korai, könynyebb diagnózis (ultrahang), illetve a beteg számára kisebb tehertétellel járó laparascopos beavatkozás a mû-
téti javallat felállítása felé terelte a gondolkodást. A „néma” epekõ idõzített bomba, bármikor (szabadság, utazás stb.) panaszt okozhat, nem beszélve a gyakori szövõdményekrõl (sárgaság, hasnyálmirigy gyulladás, epehólyag gyulladás stb.). Az egyik legrosszindulatúbb daganat, az epehólyagrák csak köves epehólyagból indul ki. Sajnos az idõ múlásával az epekõhordozó sem fiatalodik, így idõsebb korban, kísérõ betegségek mellett, esetleg szövõdmény fellép-
tekor kényszerülünk mûtétre – melynek szövõdményei, halálozása lényegesen magasabb, mint a választott elõkészítés után végzett mûtété, és ilyen esetben a laparascopos módszer alkalmazására is kicsi az esély. Mindezek alapján a mûtétet javaslom. Dr. Kiss Sándor osztályvezetõ fõorvos Sebészet
A depresszióról Az utóbbi hónapokban számos kérdés merült fel a hangulati élet zavaraival kapcsolatban, különös tekintettel a depresszióra. A depresszió nagyon régen ismert probléma, már – a híres görög orvos – Hippokrates is sokat foglalkozott e kérdéskörrel, s azóta szinte központi kérdése lett a társadalomnak és az orvostudománynak. Különös jelentõséget kap a depresszió két okból is, egyrészt meglehetõsen gyakori elõfordulása miatt, másrészt az öngyilkossággal való szoros kapcsolata miatt. Tudnunk kell, hogy a befejezett öngyilkosságok hátterében 65–70%ban a depresszió áll. A depressziós esetek száma a népességben meglehetõsen magas: aktuálisan 6–8%-ra tehetõ mindenütt a világon. Fontos körülmény az is, hogy az élet során a depresszió fellépésének lehetõsége 25%. Érdekes és fontos, hogy a nemek között 2:1-hez, sõt 3:1-hez is lehet a nõ/férfi arány. A depresszió súlyos szenvedést okoz az illetõ egyén számára, de komoly problémákat jelent a környezet
14
számára is. A legjellegzetesebb tünetek a rossz hangulat, a szorongás, az életuntság, az indokolatlanul erõs fáradékonyság, az alvászavarok, étvágycsökkenés, különféle testi fájdalmak jelentkezése. Az orvostudomány fejlõdésével szerencsére ma már a depressziós tünetek jelentõs mértékben befolyásolhatók, gyógyíthatók. A gyógyítás a szakember – elsõsorban a pszichiáter – feladata. Lényeges, hogy figyeljünk a depresszió problémájára nemcsak magunknál, hanem a környezetünkben élõkre is. A kórisme biztos felállítása és a választott terápiás eljárás már szintén a szakember feladata. A XXI. században a terápiás lehetõségek rendkívül széleskörûek, a pszichoterápiás eljárásoktól a fénykezelésen és alvásmegvonáson át, a korszerû különféle antidepresszáns gyógyszerekig. Fontosnak tartjuk a megelõzést is. Az orvosi tapasztalat azt mutatja, hogy az örökletes tényezõkön kívül a túlhajszoltságnak, a különféle élet-
nehézségeknek és stresszhatásoknak is jelentõs szerepe van. Mindezek miatt az egészséges életvezetés (sportolás, megfelelõ táplálkozás, a kóros anyagok – például alkohol, nikotin – kerülése, jól megszervezett kikapcsolódás, kulturális programok beiktatása) nagymértékben csökkenti a depresszió rizikóját. A depressziót illetõen is igaz az a nagyon régi mondás „ép testben, ép lélek”. Prof. Dr. Lipcsey Attila a Szent János Kórház tudományos igazgatója
A Mi Kórházunk
Konferencián jártunk • Konferencián jártunk • Konferencián jártunk • Konferencián jártunk • Konferencián jártunk
Kongresszusok az Olimpiák helyszínén Sydney! Csodálatos város, csodálatos világ! Itt rendezték meg a XVII. Nemzetközi Allergológiai és Immunológia kongresszust, 2000. október 16-20ig, összekapcsolva „The Asian Pacific Assosiation of Allergology and Clinical Immunology and West Pacific Allergy Symposium”-mal, közvetlenül az Olimpia után és a Paraolimpia idején. Minden együtt volt! A 2000-s év, az Olimpiák, kongresszus, és egy gyönyörû, más földrész, gyönyörû tájakkal, nyugodt emberekkel. Tömören így jellemezhetõ a felejthetetlen élményt adó tudományos kongresszuson való részvétel. Vegyes érzelmekkel indultunk erre a nagy útra, összekeveredve bennünk a kongresszusi részvétel és szereplés izgalma, a hoszszú, többórás utazás, az ismeretlen világ kíváncsisága. Ausztrália korábban a mai Indiával, Afrikával és az Antarktisszal egybefüggõ kontinenst alkotott. A bolygó földtani változásai és az õskontinens széttöredezése következtében keletkezett árokba, mélyedésekbe benyomult az óceán, így okozva elszigeteltségét és független kontinenssé válását. Ennek a folyamatnak köszönhetõen a helyi állatés növényfajok elszakadtak az evolúció fõáramától, és egzotikus módon fejlõdtek. A kontinens tájain sokáig csak az õslakosok nomád törzsei éltek. Az õs-ausztrálok azoknak az Ázsiából érkezett kõkorszaki csoportnak a leszármazottai, akik mintegy 40.000 évvel ezelõtt hatoltak be a földrészre. Érdekesség, hogy a mai Ausztrália képét III.György angol király parancsára idehurcolt fegyencek, valamint õreik és leszármazottaik
2001. február
alakították ki. Ekkor kezdõdött meg a gyarmatosítás folyamata, mely együttjárt a barna-bõrû õslakosság módszeres irtásával, és földjeik, állataik eltulajdonításával. A kolonizáció kezdetén körülbelül 300000 lélekszámú õslakosok ma már feleanynyian sincsenek. A mai Ausztrália képét a múlt és az elmúlt 50 év hatalmas fejlõdése együttesen formálja, melynek eredménye az õserdõk és sivatagok szinte változatlan, nyugodt, álló életével szemben a jövõ évezredet vetítõ felhõkarcolók, nyüzsgõ, állandóan mozgó világa.
E csodálatos világban megsokszorozódott a kongresszus élménye, a baráti beszélgetések hangulata az elõadótermekben, a szünetekben és a közös vacsorákon. Az elõadások kora reggeltõl, késõ estig tartottak, folyamatosan, több elõadó teremben párhuzamosan. Így mindenki válogathatott a különbözõ témákban, érdeklõdési körüknek megfelelõen. A nagy plenáris szekciókon elsõsorban elméleti-kutatási témák szerepeltek, mint például „Cytokinek és allergiás betegségek”, (cytokinek=sejten belüli vívõ anyagok, melyek felelõsek a gyulladásos reakció erõsítéséért, fenntartásáért, koordinálásáért, valamint további gyulladásos sejtek odavonzásáért) vagy „Különbözõ szabályozási mechaniz-
musok szerepe az asztma bronchiale patogenezisében”, vagy „The Human Genome Project” bemutatása. A zsúfolásig megtelt kisebb termekben a prevenció (megelõzés) fontosságáról és szükségszerûségérõl, az immunterápiákról, az allergiás betegségek elõfordulási gyakoriságáról statisztikai feldolgozásban és mint érdekesség, az Aboriginal populatio (így nevezik az õslakosokat) allergiás betegségérõl hallhattunk igen színvonalas elõadásokat. De nem felejtkezhetünk meg a nagy gyógyszercégek impozáns elõadás sorozatairól sem, melyek a legújabb terápiás készítményeik, valamint többéves projektjeik (allergiás gyermek-felnõtt populácio életminõség változása) bemutatásával keltették fel érdeklõdésünket. A kiállítási standokon is gyarapíthattuk kíváncsiság- és tudásvágyunkat, valamint játékkedvünknek is eleget tehettünk az ötletes kérdés-felelet quizek megoldásával. Természetesen a jól megválaszolt kérdések jutalma sem maradt el a plüss kenguru, vagy koala maci ajándékozásával. Végezetül pár fontos adat Ausztráliáról nem hiányozhat e rövid ismertetésbõl. Területe valamivel kisebb, mint Európa, 7 682 300 km2, az USA szárazföldi területével azonos. Legközelebbi szomszédai: Indonézia, PápuaÚj Guinea, Salamon szigetek, Fidzsi szigetek és Új-Zéland. Legmagasabb pontja Mount Kosciusko, 2228 méter. Legmélyebb pontja: Lake Eyre, 16 méterrel a tenger szintje alatt fekszik. Lakossága: 18 millió, minden negyedik lakos vagy bevándorló vagy másodgenerációs ausztrál. Az õslakosok számaránya kb. 1%. Fõvárosa Canberra, 360.000 lakosú. Dr. Mohácsi Edit Allergia Szakrendelõ
15
Konyhasarok receptgyûjtemény FOGYÓKÚRÁZÓK, DIÉTÁZÓK FIGYELMÉBE! Megjelent a Diabetes c. lap Konyhasarok rovatában az elmúlt három évben összegyûlt recepteket, részletes kalóriatáblázatot tartalmazó kiadványunk. Minden recept energia- és szénhidráttartalma is feltüntetésre került.
szelet Sajtos sertéskaraj
tva
dkg t) • 40 ek étolaj fiol szele • 2 dkg kar sajt (4 k, kivágun rjük • 30 dkg Lapka prika tet eve • 8 , bors, pagy szele tet elk kával, • só ajból né k. A liszal, papri és az A kar és sózzunt borss leteket aljára ze tepsi karfiolverjük és szeri a húss Egy t tetszorgatjuk sütjük. y fõt ülnek a eg lef be készre egyikre erre kervagy a jd íg sa olajon uk, mind dkg , am nk, ma tõbe, cseji lerakj t teszü A sü szük be • 40 dkg Gö rózsá zeletek. addig tesd. • 15 dl kefír a sajts ba csak nem kez g • 2 dkg alm hagyma mikró olvadni al Sz.: 4 • 20 gerezd fok ors lével, jt ab a sa 287 kc citromrssal. • 2 mk fehérb zöldb csenye lé ük a dkg E.: ûzpe ) • 1 , citrom keverj sóval, boott al• 40 dkg sz E.(kcal , ára só vág t zval • • 40 dkg lisz Sz.(g) írt simhagymá kockákra t megfõ A kef 35 a sa • 3 ek étolaj oricá tt fok a kis 7 zúzo everjük t. A kuk ûtjük és yük be jt 35 • 2 dl kefír nyagok félpu lt sa ás k 7 Belek és sajto etjük, kih pra teg k jól t ben 55 Nyersa • 2 dkg resze barac db toj s íze na s víz érméke • 4 dkg riz lt sajt ) mát lecsepegtük. Fél gy az sárga jt 11 b k, n só 400 • 4 , bors r dkg rin E.(kcal ysa enyhésból kiseb gsózzu az • 20 dkg resze marga pu-Földiepe zük, oz keverj nybe, ho 10 50 (g)õ • 50 dkg lág me • só abot letta felfelé Sz.sít ben t hú ruit ük 2 áh tab g ldb kré ín A víz k, pef sz ligh el 10 • lát zö ze sz 12 s rci k. 45 zlíze g 15 pe tjü ítõ Gra • A só dkg tõs sokat e tes fõzzü erege ek tej édes ott felükkk az ös r• 3 , bors, étesítõvel, 3 t 3-4 a hû rjenek. al Sz.: 30 10 70 15 zállóKiwi • 3 szetört hára k, kiv rpenyõb rtott hú szük eé vág nyagok zórju 10 pe líze só ásoka Egy10tû esz-Kókuszdió össz 285 kc a 14 e Nyersa • 275 • ös rackokat ük, megs és kb. vágun zzuk. Se tbe má aljára tes st étek. A toj tít2juk. let jük a fel E.: l, be inálunkKörte A riz zü 65 isz 1 30 A ba e tessz szerrel szekever állal a borso és a liszálló tál zórjuk elyezrin arahára fõzés megt rgarinna t330 cs ítõ gs ös ásir arb Tûz nda 5 kan jat ráh es 53 50 35 me toj Ma Reb (piros)zük, tep rt éd zke ola k ma zben agga radék kávés jttal, ét, ütjük. jük racuja 8 vágott fõz 11 ) kikenün nyolc fés 40 25 Retek (fek szetö tjük. Köínnel, és luskát sz fûvel megs ldbab fel zelt sa és a ma kefírt, eteat l ahol egy , fél2be MeghintrinMa - zsola sü sá st a res a rom ek sz 8 ga t tál zö , k fel riz û 55 k 15 k. Ma e cit és Ret cig t a tej a kat ó ük a zü , jat orssz öntjü leteke yiség epéb margarövidMálna marha azo ma rsozzu 2 elyez 12 50 Sárgab épa sajto kok köz Ha van dkg kivévehagy menna hússzefedjük. Rá aradt olazórjuk, beleh zzuk, bo asztotttõb75 en 40 oznak,vörös . ggy algar és rac gs • am be k 11 olv 16 atk 40 l Só Me tál Sár lõle 315 ba sz zü g be n vis s k. al me re von3 dkg étolaj kat. abba és54 süfrisse75 jttal, 9 45 ) Naranc a Sóska so zelt sa oljuk, en miszer • tunk ve tálaljual Sz.: 13 tejföl) zöldb ütésbõl ék sajtt , al) liszt ) élel n jeleztü•k. 2 ek cs ss z barack poly (kcdkg rga res gény E.(kcal 9 zít kc leg dkg 16 35 glo pas 30 ze Nas Spá 1 dis rgia a hú a maradsütjük. (10 g külö E.: Ene 0,5 ias Sz.(g) in (ko k nal me tjük. Me 7 6 g 10 • E.: 15 en ezt 60 gramm energzelt sajt Nektar ack (g) és jólSütõtö bab végül pirosra al Sz.: 15 1 dl - raz ideig sü k 100 mennyiségbSzénhidrát unk .: 40 ibar ete) res 2 • ös 14 éke 45 Sz 40 vág Õsz Szá szép 326 kc : ért ab vör al dkg (fek tet 400 . 1 dar ések: Sz. iségi nyagok 8 3 kc zelt • 4 , bors 10 E.: 30 30 Ribizli (vörös) vizetTorma juk szele idít menny , illetve 100a res570 Nyersa sókek négy jon E.: 28 annyi majdTök izli 6 5 • mé gadott egységben szereplõ röv 55 40 ell ól Rib ) me és 55 , sb ola A 500pje encsirkem juk elle olási E.(kcal ari ter rka ma 7 A hú ük. Az gpirít60 13 75 90 Ringló arack fejléceib lisztetUbo Édesip csomag tok 35 dkg bkorpa Sz.(g) pen 560 erj val me gab . A ezzelVöröshagy ép kivag) láza• 18 14 zta 20 or Sár juk za táb 50 gy os má Cuk A ho párol 500 és dé (átl 3 4 dkg tojás hagy temény rró er kelkáp répa rá, Szeder jt ek • gok hára 60 föllel 30 nk ag) Csokoláikus aprósü sayer 150ét. Fo ltZell bab dkg db rga va ári (átl öntü ma5 tt pu ük a 30tejye lev ze Zöld ken rsanya Szil bet 655 dé • 1 dkg Óv • 40 dkg sá gy k, ala r res Dia Nye 400 250 ha só erj öké csokolá 8 lisztesáru fedõ csen rjuk a 11 15 Szõlõ vörös 610 • k, s víz Zöldbor rika • 20 dkg gy alábé 55 ré 245emDiétás nápolyik ára kev a pe 99 zó 390 pap d. Só 3 5 dkg étolaj k be sim 14 ely 10 onafélé megs tás Zöld ompü 165 lva • db ag) gva • 10 dkg kar asonka zs 99 50 jük Dié Gab 160 555 ics ma (átl ráo ük, rít k . lyk t 1 1 ek rad 2 petre 32 45 Olajos 225 • 10 dkg pu rjuk ylaltok sû ra tessz i szépen28 hozzá nzerve Abonet • yér3 dkgyérpa bors, 65 440 510 rt egyú ésFag któz elékko uborka 9 tál al, am i illik 54 sz ött Dió y- Alföldi ken• na Fõz ken 625 ró 110 • 20 dl joghu lt sajt g 42 40 ett ös én Fru tör 436 340 e gyo val 3 jtt ki) spag Sz.: i bar só, 7 köm tött) ellet 20 20 gymá rssalGlukonon sa Földimo nye Csemegos uborka 535 • 2 dkg resze 80 nília, cso t al Bakony •jes liszt) 330 sítõ, (mélyhû irkem 75ösha 520 ldje , bo le- krém (vaben fõt371 kc 3 24 15 Geszte nyemassza Kovász lecsó 690 val280 valBúza (tel zö arált cs zelt vör • 2 db tojás , ételíze ldje 80 50 Jég só só 550 gfe E.: só zö or me 9 2 Geszte la Natúr sompüré 635 • 1 rgarin, zselyem és kevésfelkari-BúzacsíraA ledással, res. Ízesítjük 60 50el. Egy350 tégla-Kakaóp (Aranka) 370 k k, 4 val aBúzadaraa toj ldd70 un Mandu 0 Paradic úkáposzta anyúság st.Krémpor • ma g, petre yalulju ldséget zö rpá kár joz hú 170 em ola ta a koc rpa zabko ma ztát leg bi zö be30 40 i Mák ró Savany vegyes sav ré- z zsely 260 teket rgarin Búzako a s buc os töb (átlag) ompü Mé petre û alufóliát tjük raj ics 3 80 30 Mogyo Vágott A káp rjuk. A nkaszele ünk ma amitBúzakorpáés 45 rad 30 al. AzNápolyi õ) ret 50 erí (fõz elt jtt 3 20 25 40 Tökmag er- latin átgyú k. A so ait kikenzta felét, zöld-Búzaliszt lõ mé kban kenjük pa5 lt sa200 10 50 ények ségek bi db ala ze feltek ttZse 4 6 be 40 res20 6 Gombáke 250 st260 – zöld kázzu . Egy jén a kápos a töb a ká-Briós 1 lap készítm 25 íte k hú yan lcs lék ük a leg rju 1 62 50 me a húsFõzelékfé Gyümö ek (átlag) 2 Csiperk ekonzerv vágjuk lerakjuk rátessz takarjuk ben el-Chips Vé1kon db megszó 90 yér ségével 55 be k. Elõ 260 8 , rpá Ha s ken Befõtt lé (Olympos) icsóka Csiperk omba 185 nal, vartunk, nkát. Be deci víz sítõt,Cracottesvelako 20 segít agolju55 tjük. 280 30 Art ia kel 2 om so om búz fól líze 7 l. 27 cs g sü Citr 6 Laskag ya 105 kicsa t és a 15 Bimbós li ag) k (átlag) 260 yér és be feléve nál éte a zöld-Diétás alu perci 55 2 24 20 Dzseme befõttek (átl ag) 2 Vargán 735 sége 55 30 másik teáska ényt és edjük,Fehér kenjük yér en 45 Brokko ya 330 ken ta (átl lef a tás 5 k 3 tõb 95 Dié 5 270 sücs posz nk 1 65 30 35 Burgon lt köm edényt fél óráigFélbarn kalá ag) dzseme sítõk 4 66 70 70 Diétás szörpök (átl mölcslé 4 Ételíze p 4 keverügynyi õrök. Az ten a mara-Fonott kenyér Cékla 135 390 gyü kle ) he tás chu tjü 6 16 30 rsé Dié Ket kés kre ön 26 80 40 Cikória („light” (átlag) Graham liszt 390 z hõmé levesszük, 6 db Garden lcsszörpök aracklé 7 Majonér sége epes 75 30 Cukkini a Graham keksz 1 130 õt gab mö köz fed stá sár 30 Gyü A 4 Mu és 25 35 Csicsók yma Ham-lettási keksz lt 125 ack-, Arany túr) juk. 7 50 Õszibar somlé (na 6 Piros 190 párol 25 35 Fokhag é Háztar kétszersü 315 adic – 12 ek Par 4 195 105 20 15 Karaláb Hóvirágdb 350 lcsök ös) zítmény – db 24 25 2 Gyümö 120 70 Karfiol ta (fejes, vör húskés Kifli 1 zsemle 1 125 360 ok, a – 2 60 Hús fivirsli Alm 24 85 Káposz oszta Korpás acsíra 405 260 z 14 50 Barom hús Ananás 62 50 Kelkáp Kukoric adara-liszt 335 380 ) ány án 8 kel való 30 Bár Ban ) 53 80 25 Kínai a (fõzni Kukoric apehely s 120 ni való 7 55 Borjúhú 3 Citrom znye 20 25 Kukoric a (pattogat Kukoric os kenyér 360 res 10 35 oric 5 mag Cse 80 20 Kuk Len 165 ogyó 8 4 Csipkeb (görög) 25 20 Lencse ld Pászka 1 db 350 nye ) ngo ec 2 Din 80 30 Ma án Per 350 (sárga ) tott rizs 6 Dinnye 70 30 Padlizs som Puffasz p (1 csomag 255 6 Egres 50 60 Paradic Rétesla 380 10 75 35 Paraj n Rizs 390 rna) ) ér 6 70 Patiszo selyemgyök Rizs (banyér (Dabas sos) 320 35 Petrez selyemzöld Rozske tészta (4 tojá sos) 220 40 Petrez gyma Száraz tészta (8 tojá 375 65 Póréha Száraz zt 150 jalis 30 Szó 340 enyér 73 Szójásk ely Zabpeh 1 db Zsemle morzsa Zsemle tojás majd hurtot juk, rt jog zük a logtat telpáro al elkeve atess levet lt sajtt re. Vissz skor pe dék ejé Tálalá nka he resze sal, lunk a tet irítjuk. jük. So lható, locso e és rápdel díszít használ is fiis nélkü sütõb lyemzöld vágott ott rezse más fel felvág lyett sonka és g 14 a .: de al Sz nom. 219 kc E.:
b zöldba Rakott
meg, volna pirult g nem k. még b sütjü al Sz.: 10 továb 246 kc E.:
kibon
ta casalá kukori ca Sajtos mirelit kukori jt
s rizs tojáso Sajtos-
ság finom Sajtos
et
ellma haszta giatar erar jtos m - és en átSa énhidr ink sz iszere m el él tosabb ekercs Legfon húst Sajtos
g zöldsé Rakott
43
42
63
62
A kiadvány 449 Ft-os áron megrendelhetõ Kiadónknál belföldi rózsaszín postautalványon, melyen kérjük a kézbesítés pontos címét megadni.
1146 Budapest, Hermina út 57–59. Telefon: 384-5531
