NVT Tanácsadói képzés - 2005
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedéseire vonatkozó eljárási rendje A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedéseinek végrehajtásáért felelős intézményrendszer
Szerző: Machalek Gábor Lektorok: Tóth Petra Litzler Viktória
FVM KSZI 2005. június
I. Bevezetés A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) Magyarországon a 81/2003. (VI. 7.) Kormány rendelettel 2003. július 1. hatállyal létrehozott országos hatáskörű, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely az Európai Unió Kifizető Ügynökségi feladatát látja el. Ez magában foglalja a támogatási
intézkedések
jellegétől
függően
a
támogatási
kérelmek
befogadásától,
nyilvántartásától és ellenőrzésétől kezdve, az elbíráláson és engedélyezésen keresztül, a támogatások utalványozásáig, folyósításáig, könyveléséig terjedő feladatokat. Tevékenységének nem kevésbé fontos területe a támogatási kérelmek feldolgozásához szükséges informatikai rendszer üzemeltetése. Az MVH feladatkörébe tartoznak többek között az NVT intézkedéseihez is szervesen kapcsolódó Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) megteremtése és működtetése, a gazda- és ügyfélregisztrációs rendszer üzemeltetése,
valamint
a
Mezőgazdasági
Parcella
Azonosító
Rendszer
(MePAR)
működtetésével összefüggő feladatok ellátása. Mindezek segítségével végzi a szükséges adatok begyűjtését, feldolgozását és kezelését, valamint az elengedhetetlen helyszíni és pénzügyi ellenőrzéseket. Az MVH felelősségi körébe alapvetően a következő támogatási formák tartoznak: •
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlegéből
és
a
nemzeti
költségvetésből
„társfinanszírozott”,
termőterület,
állatlétszám, kvóta, illetve a termelt mennyiség alapján igényelhető ún. közvetlen támogatások. E juttatások közül a legfontosabb, a legszélesebb kört érintő a földterületen termesztett növényi kultúrától függetlenül igényelhető - az EU által finanszírozott - egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az azt kiegészítő nemzeti támogatás (TOP-UP). •
Az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében kialakított vidékfejlesztési támogatások;
•
A Közös Agrárpolitika bel- és külpiaci támogatási intézkedéseinek végrehajtásával, valamint az intervenciós rendszer működtetésével kapcsolatos támogatások; 2
•
A növényi- és állati termékek nemzeti hatáskörben elrendelt piacszabályozásához kapcsolódó támogatási intézkedések végrehajtása;
•
Az EMOGA Orientációs Részlegéből finanszírozott, a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatási intézkedések;
•
A SAPARD előcsatlakozási támogatási program keretében a 2004. április 30-i végső határidőig benyújtott pályázatok feldolgozása elbírálása, a nyertes pályázókkal történő szerződéskötések,
a
támogatások
folyósítása
3
és
az
utólagos
ellenőrzések.
II. Az NVT intézkedések végrehajtásában résztvevő intézmények Az NVT támogatások végrehajtása alapvetően az Európai Unió rendeleteiben előírt akkreditációs feltételek alapján kijelölt kifizető ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladata. Mivel az NVT intézkedései olyan feltételrendszereket határoznak meg, amelyek ellenőrzésében az uniós tagságunkat megelőzően szakhatóságként több intézmény is részt vett, ezért a teljes végrehajtási rendszer nem korlátozódik egyedül az MVH-ra, hanem összességében az alábbi szakmai szervezetek közreműködésével valósul meg: - Állami Erdészeti Szolgálat - Az FVM Növény- és Talajvédelmi Szolgálata - Az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásai - Nemzeti Park Igazgatóságok 1. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Az MVH a korábban a SAPARD program keretében nyújtott támogatások végrehajtására akkreditált SAPARD Hivatal és a nemzeti támogatásokat végrehajtó Agrárintervenciós Központ összeolvadásával jött létre. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv tekintetében az engedélyezési, a kifizetési és a kifizetés elszámolási funkciókat, valamint a program monitoringjához és értékeléséhez szükséges adatgyűjtést is az MVH végzi. Az engedélyezést az MVH és megyei kirendeltségei, valamint az egyes intézkedések tekintetében delegált feladatokat ellátó szervezetek végzik. A kifizetés és a kifizetés elszámolása minden esetben az MVH-ban történik. Az MVH a nyolc igazgatóságból, öt főosztályból és két önálló osztályból álló budapesti székhelyű központon, valamint a 19 megyei kirendeltségén keresztül látja el feladatait.
4
2. Az MVH szervezeti struktúrája
ELNÖK
Elnökhelyettes
Területi Ellenorzési Foosztály
Belso Ellenorzési Foosztály
Vidékfejlesztési Támogatások Ellenorzési Osztálya
Mezogazdasági és Vidékfejlesztési Támogatások B.E.O.
Piaci Támogatások Ellenorzési Osztálya
Gazdasági és Pénzügyi B.E.O.
fff
Közvetlen Támogatások Ellenorzési Osztálya
Módszertani és Informatikai B.E.O.
Kommunikációs Foosztály
Kommunikációs Osztály
Vezetoi Információs és Monitoring Osztály Nemzetközi Kapcsolatok Osztály
Humánpolitikai Foosztály
Biztonsági Önálló Osztály
Másodfokú Döntéseket Elokészíto Önálló Osztály
Jogi és Igazgatási Foosztály
Humánpolitikai Osztály
Jogtanácsosi Osztály
Képzési Osztály
Normatív Támogatások Jogi Osztálya
Bér- és Munkaügyi Osztály
Jogi és Szerzodéskötési Osztály
Igazgatási Osztály
Közvetlen Támogatások Igazgatósága
Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága
Informatikai Igazgatóság
Intervenciós Igazgatóság
Pénzügyi Igazgatóság
Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága
Területi Igazgatóság
Gazdasági Igazgatóság
Növényi Termékek Közvetlen Támogatási Osztály
Belpiaci Intézkedések Osztálya
Informatikai Fejlesztési Osztály
AVOP-SAPARD Kifizetési Osztály
Növényi Termékek Intervenciós Osztálya
Élelmiszeripari Pályázatkezelési Osztály
Adminisztrációs Osztály
Tervezési és Költségvetési Osztály
Állati Termékek Közvetlen Támogatási Osztály
Piaci Engedélyezési Osztály
Informatikai Üzemeltetési Osztály
Garancia Kifizetési Osztály
Állati Termékek Intervenciós Osztálya
Döntés-elokészíto Osztály
Kirendeltségek Koordinációs Osztálya
Pénzügyi Osztály
Nemzeti Támogatások Osztálya
Információbiztonsági Osztály
Pénzügyi Nyilvántartási és Könyvelési Osztály
Külpiaci Intézkedések Osztálya
Informatikai Szolgáltató Osztály
Követeléskezelési Osztály
Ügyvitelszervezési Osztály
Biztosítékkezelo Osztály
NVT Szerkezetátalakítási Támogatások Osztálya NVT Területalapú Támogatások Osztálya
AVOP és SAPARD Koordinációs és Monitoring Osztály Pénzügyi Engedélyezési Osztály
Kirendeltségek (19) •Baranya Megyei Kirendeltség •Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség •Békés Megyei Kirendeltség •Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltség •Csongrád Megyei Kirendeltség •Fejér Megyei Kirendeltség •Fovárosi és Pest Megyei Kirendeltség •Gyor-Moson-Sopron Megyei Kirendeltség •Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltség •Heves Megyei Kirendeltség •Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltség •Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltség •Nógrád Megyei Kirendeltség •Somogy Megyei Kirendeltség •Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltség •Tolna Megyei Kirendeltség •Vas Megyei Kirendeltség •Veszprém Megyei Kirendeltség •Zala Megyei Kirendeltség
5
Számviteli Osztály
Üzemeltetési és Ellátási Osztály
3. Az NVT végrehajtásában résztvevő MVH szervezeti egységek A Közvetlen Támogatások Igazgatóságán 2 szervezeti egység végzi az NVT végrehajtásából eredő feladatok szakmai irányítását: NVT Szerkezetátalakítási Támogatások Osztálya: Ez a szervezeti egység koordinálja az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás, a félig önellátó mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás, valamint a termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtott támogatás engedélyezéséhez kapcsolódó feladatokat és engedélyezi a kifizetéseket. NVT Területalapú Támogatások Osztálya: Ez a szervezeti egység koordinálja az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatás, a kedvezőtlen adottságú területek támogatás, valamint a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás engedélyezéséhez kapcsolódó feladatokat és engedélyezi a kifizetéseket. A Pénzügyi Igazgatóság hajtja végre a pénzügyi utalványozási, valamint a támogatásokkal kapcsolatos könyvelési- és számlavezetési teendőket. A Területi Igazgatóság irányítása alatt álló Ügyfélszolgálati Osztály elsődleges feladata a gazdálkodók részére történő információ-átadás, felvilágosítás, segítség nyújtása az egyes támogatásokkal kapcsolatosan. A Kirendeltségek Koordinációs Osztályának feladata az MVH központja és megyei kirendeltségei közötti, illetve a kirendeltségek közötti kapcsolattartás biztosítása. A Helyszíni Ellenőrzési Főosztály, Közvetlen Támogatások Ellenőrzési Osztálya a közvetlen támogatások és az NVT intézkedéseinek helyszíni ellenőrzéseiért felelős. Az egyes támogatások végrehajtásáért felelős szakmai osztályok munkatársaival együttműködve, ezen osztály munkatársai kockázatelemzés és véletlen minta alapján jelölik ki a helyszínen ellenőrizendő gazdálkodókat. Az osztály koordinálásával történnek maguk a helyszíni ellenőrzések, amelyeket ténylegesen az MVH megyei kirendeltségein dolgozó helyszíni ellenőrök végeznek el. Az ellenőrzésekről minden esetben jegyzőkönyv készül, melynek megállapításait először a Közvetlen Támogatások Ellenőrzési Osztálya elemzi, majd a jegyzőkönyveket továbbítja a szakmai osztályok részére. Az előzetes értékelés után az NVT Szerkezetátalakítási Támogatások Osztálya és NVT Területalapú Támogatások Osztálya értékeli az eredményeket és dönt a szükséges szankciók alkalmazásáról.
6
Az Informatikai Igazgatóság felelős az MVH számítógépes rendszerének működtetéséért, beleértve az Állami Erdészeti Szolgálatnál működő rendszert is. Az Informatikai Igazgatóság működteti az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert (IIER). A Másodfokú Döntéseket Előkészítő Önálló Osztály segíti az elnök munkáját a másodfokra felterjesztett fellebbezések elbírálása esetén. 4. Az
egyes
támogatások
tekintetében
delegált
feladatokat,
illetve
technikai
szolgálatokat végző szervezetek és feladataik FVM Állami Erdészeti Szolgálat Az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESz) az FVM Erdészeti Főosztály szakmai felügyelete és irányítása alatt áll. A Mezőgazdasági területek erdősítése intézkedés tekintetében az ÁESz delegált
feladatként
ellátja
a
támogatási
kérelmek
befogadásával,
elbírálásával,
jóváhagyásával és a támogatási határozattal kapcsolatos feladatokat, valamint az éves kifizetési kérelmek esetén javaslatot tesz az MVH-nak a kifizetések engedélyezésére. Az engedélyezési funkció delegálása az 1663/1995 EK Bizottsági rendeletnek és a 2003. évi LXXIII. törvénynek megfelelően történik. Az ÁESz a kifizetések végleges engedélyezését megelőzően elvégzi a kifizetési kérelmek átvételét, adminisztratív ellenőrzését, valamint az engedélyezéshez kapcsolódó helyszíni ellenőrzéseket. A kifizetések végleges engedélyezését az MVH végzi. A helyszíni ellenőrzés kiértékelése, a megfelelő szankciók alkalmazása és a kifizetések végleges engedélyezése az MVH feladata. FVM Növény- és Talajvédelmi Szolgálatai Az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás keretében a Növény és Talajvédelmi Szolgálatok (NTSZ) az MVH-val közösen végzi az éves kifizetéseket megelőző, speciális szakmai tudást igénylő 5 %-os helyszíni ellenőrzéseket. Az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásai Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás esetében az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomások (ÁÉEÁ) szintén technikai szolgáltatásokat nyújtanak az éves kifizetéseket megelőző, speciális szakmai tudást igénylő helyszíni ellenőrzések során.
7
A Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok valamint az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomások feladataikat egyaránt az MVH ellenőreivel együtt látják el. Egyes esetekben ezek az intézmények saját hatósági ellenőrzéseket folytatnak és az ellenőrzéseik eredményeiről, a tapasztalt hiányosságokról, szabálytalanságokról tájékoztatják az MVH-t Nemzeti Park Igazgatóságok A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Park Igazgatóságok és az MVH között létrejött megállapodás biztosítja a környezetvédelmi rendelkezések betartásának rendszeres ellenőrzését azokon a területeken, amelyek után támogatás igénybevételére jogosult a gazdálkodó az NVT valamely Érzékeny Természeti Területeken (ÉTT) alkalmazott agrár-környezetgazdálkodási célprogramjában.
8
III. Az intézkedések végrehajtásának jogi szabályozása A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet (a továbbiakban: NVT) az Európai Bizottság 2004. július 20-án fogadta el, amely megteremtette a kísérő intézkedések magyarországi meghirdetésének lehetőségét. A hazánkban történő végrehajtást a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társ-finanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX.11.) FVM rendelet tette lehetővé, amely a támogatásokra vonatkozó általános szabályozásokat tartalmazza. Ezek alapján az NVT intézkedésekre nyújtott támogatások társ-finanszírozásban valósulnak meg, mely szerint a támogatás egy része a központi költségvetésből (20%), másik része az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege által biztosított forrásból (80%) származik. A 131/2004 FVM rendelet szerint a támogatás igénylése érdekében a gazdálkodóknak támogatási kérelmet kell benyújtaniuk az MVH-hoz az MVH által rendszeresített formanyomtatványon. Kifizetési kérelmet azon gazdálkodók nyújthatnak be, akik támogatási kérelmük vonatkozásában helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal rendelkeznek. A kérelmek benyújtási időpontjának a postára adás dátuma számít. Amennyiben a benyújtott kérelem hiánypótlás során pótolható hibát, vagy hiányosságot tartalmaz, az MVH hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet, mely a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesíthető. Abban az esetben, ha a hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelenül telik el, a kérelmet az MVH a rendelkezésre álló adatokkal kezeli tovább. Az MVH a beérkezett támogatási kérelmeket rangsorolja, ha az adott intézkedésre rendelkezésre álló forrásnál nagyobb összegű támogatási igény érkezett. Az egyes támogatások igénybevételéhez kapcsolódó részletes szabályozásokat külön rendeletekben szabályozza a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A támogatások igénybevételéhez ezeket együtt kell alkalmazni. A 131/2004. rendelet az alábbi támogatások igénybevételét teszi lehetővé: •
Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (150/2004. (X.12.) FVM rendelet és módosításai: 11/2005. (II.28.) és 34/2005. (IV.15.) FVM rendeletek);
•
Kedvezőtlen adottságú területek támogatás (151/2004. (X.13.) FVM rendelet és módosításai: 12/2005. (II.28.), 35/2005. (IV.15.), valamint 49/2005. (V.31.) FVM rendeletek), valamint 137/2004. (IX.18.) FVM rendelet); 9
•
Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás (139/2004. (IX.24.) FVM rendelet);
•
Mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás (132/2004. (IX.11.) FVM rendelet és módosításai: 3/2005. (I.11.) és 40/2005. (IV.27.) FVM rendeletek);
•
Félig önellátó mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás (145/2004. (IX.30.) FVM rendelet és módosításai:, 164/2004. (XI.19.), 27/2005. (III.31.) és 54/2005. (VI.17.) FVM rendeletek; valamint a 146/2004. (IX.30.) FVM rendelet);
•
Termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtott támogatás (133/2004. (IX.11.) FVM rendelet).
IV. A gazdálkodók tájékoztatása - információszerzés a támogatási lehetőségekről Az MVH az egyes támogatások igényléséhez kapcsolódóan, a támogatási rendeletekhez kapcsolódó közleményeket ad ki. Ezen közlemények mellékleteit képezik a támogatás igényléséhez szükséges formanyomtatványok és kitöltési útmutatóik is, amelyek elérhetők az MVH megyei kirendeltségein, illetve falugazdászoknál és letölthetők az MVH honlapjáról (www.mvh.gov.hu). A közleményekben találhatóak a kérelmek benyújtásához kapcsolódó technikai jellegű információk, vagyis az, hogy mit, hová, milyen határidővel kell benyújtani, az egyes támogatások igénybevételének feltételeit szabályozó valamennyi jogszabályi hivatkozás, valamint hogy mi a módja a támogatási kérelmek benyújtásának, illetve, hogy melyek a kérelemhez kötelezően csatolandó formanyomtatványok és dokumentumok, igazolások. Az MVH az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan tájékoztató anyagokat is készít, amelyek közérthető nyelven értelmezik, illetve ismertetik az egyes intézkedésekre vonatkozó előírásokat, illetve a végrehajtás menetét, segítséget nyújtva ezzel a támogatások igényléséhez. (A tájékoztató anyagok ismerete azonban nem helyettesíti a vonatkozó jogszabályok ismeretét, illetve nem tekintendőek jogforrásnak.)
10
V.
Az MVH eljárásrendje
1. A kérelmezésének folyamata
TÁMOGATÁSI KÉRELEM
TÁMOGATÁSI HATÁROZAT
Kifizetési kérelem 1. év
Kifizetési kérelem 2. év
Kifizetési kérelem 3. év
Kifizetési kérelem 4. év
Kifizetési kérelem 5 év
HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS
SZANKCIONÁLÁS
KIFIZETÉS ENGEDÉLYEZÉSE
FOLYAMATELLENŐRZÉS
KIFIZETÉS
A fenti folyamatábra bemutatja a kérelmezés általános folyamatát a támogatási kérelem benyújtásától a kifizetésig. Az NVT egyes intézkedései ettől bizonyos fokig eltérhetnek, azonban az alapvető folyamatlépések minden támogatásnál azonosak. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt támogatások igénybevételéhez első lépésben egy támogatási kérelmet kell benyújtani általában az MVH lakhely, illetve székhely szerint illetékes megyei 11
kirendeltségéhez az MVH által kiadott támogatási közlemény alapján. A támogatási kérelmeket minden esetben az MVH által kialakított formanyomtatványon kell beadni, és a jogszabály előírásainak megfelelően csatolni szükséges a kötelezően előírt mellékleteket és nyilatkozatokat. Az MVH feldolgozza a beérkezett támogatási kérelmeket, érkezteti és iktatja, elvégzi a szükséges adminisztratív ellenőrzéseket, értékeli azokat majd az adott évi támogatási keretösszeg ismeretében, dönt a támogatott támogatási kérelmekről. A nyertes kérelmezők támogatási kérelemnek helyt adó, illetve részben helyt adó határozatot kapnak, mely dokumentum a legtöbb intézkedéstípus esetén egy 5 évre szóló kötelezettségvállalás a kérelmező és az MVH között (ettől eltérően a mezőgazdasági területek erdősítése támogatás esetében a kötelezettségvállalás 5-20 évre szól, míg az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás esetén 1-5 évre vonatkozhat). E kötelezettségvállalás értelmében a kérelmezők vállalják a jogcím által előírt feltételek és szabályok maradéktalan betartását, az MVH pedig ebben az esetben garantálja a támogatás összegének a kérelmező részére történő kiutalását. A támogatási határozattal rendelkező gazdálkodóknak évente kifizetési kérelmet kell benyújtaniuk az MVH-hoz az adott évi támogatási összeg lehívásához. Egyes intézkedéseknél az első évben ezt nem szükséges benyújtani, mert az első éves támogatási kérelem egyben kifizetési kérelem is. Mindig az intézkedésre vonatkozó jogszabály határozza meg, hogy kelle benyújtani kifizetési kérelmet vagy sem. A Félig önellátó gazdaságok esetében például, nem kell külön kifizetési kérelem az első évben, míg az erdősítés esetében a telepítést követően kell. Az agrár-környezetgazdálkodás és a kedvezőtlen adottságú területek esetében kizárólag 2004-ben nem kellett benyújtani külön kifizetési kérelmet az első évre vonatkozóan, ugyanis 2005-től kezdődően a támogatási kérelem NEM minősül az első évi kifizetési kérelemnek, vagyis 2005-től kezdődően a támogatási határozat kézhezvétele után, a jogszabályban meghatározott időszakban kifizetési kérelmet kell benyújtani az első évi támogatás folyósításáért. A kifizetési kérelmeket az MVH megyei kirendeltségei (bizonyos intézkedések esetén a központi hivatal) adminisztratív úton ellenőrzik, majd minden intézkedés tekintetében az adott évben beérkezett kifizetési kérelmek legalább 5%-át helyszíni ellenőrzésre kiválasztják. Amíg nem történik meg a helyszíni ellenőrzés, és annak eredménye nincs kiértékelve, adott kérelmezőnek nem folyósítható a támogatási összeg. A helyszínen ellenőrizendőket kockázatelemzés, valamint direkt és véletlen minta alapján választja ki az MVH Közvetlen 12
Támogatások Ellenőrzési Osztálya. A helyszíni ellenőrzéseket az MVH megyei kirendeltségeinek helyszíni ellenőrei végzik, melyről jegyzőkönyvet állítanak ki és megküldik az MVH központjába a Közvetlen Támogatások Ellenőrzési Osztályára, akik továbbítják azokat az NVT Területalapú Támogatások Osztálya vagy az NVT Szerkezetátalakítási Támogatások Osztálya részére. Az MVH központjának szakmai osztályai az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések eredményeinek ismeretében meghatározzák a támogatási összeget és döntenek a kifizetés engedélyezéséről. Amennyiben az ellenőrzések alapján hiányosságra, vagy bármilyen szabálytalanságra derül fény, az MVH központja a jogcím szabályainak megfelelően szankcionál és módosítja a támogatási összeget. A kifizetés engedélyezéséről, az esetleges szankciók alkalmazásáról és a támogatási összegről az MVH határozatot hoz, melyet megküld a kedvezményezetteknek. A kifizetés engedélyezése után a kifizetések teljesítését a MVH központjában a Pénzügyi Igazgatóság végzi a Magyar Államkincstáron keresztül. A folyamatellenőrzés során az MVH NVT Területalapú Támogatások Osztálya és az NVT Szerkezetátalakítási Támogatások Osztálya egy reprezentatív mintán ellenőrzi egyrészt a folyamatok működését, másrészt a végrehajtásban résztvevő tisztviselők munkáját, döntéseik megalapozottságát. 2. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának végrehajtásához az Unió a megnövekedett közvetlen támogatási kiadások hatékonyabb kezelésére és ellenőrzésére minden tagállam számára egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (továbbiakban: IIER) felállítását határozta meg. Az IIER egy olyan átfogó informatikai rendszer, mely biztosítja a jogosulatlan támogatási igénylések kiszűrését, az egyes támogatási területek szabályozásában rögzített kritériumrendszer adminisztratív és fizikai ellenőrzését, az ellenőrzések végrehajtásához szükséges adatok nyilvántartását. Az IIER-re vonatkozó szabályozás lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamok a közvetlen támogatásokon kívül más közösségi, illetve nemzeti támogatási területeket is az IIER hatálya alá vonjanak, és a rendszer keretein belül kezeljenek. Ennek megfelelően Magyarországon az NVT intézkedések végrehajtása is az IIER keretein belül történik.
13
3. Végrehajtásban résztvevő személyek Az MVH megyei kirendeltségei a kérelemkezelés során alapvetően az alábbi feladatokat látják el: •
Kérelmek befogadása;
•
Adminisztratív ellenőrzés (formai, tartalmi,);
•
Helyszíni ellenőrzés;
•
Határozatok postázása.
Egyes jogcímeknél a megyei kirendeltségeken keresztellenőrzés is folyik. Az MVH Központi Hivatalának feladatai az NVT intézkedései kapcsán a következők: •
Keresztellenőrzések;
•
Döntés;
•
Helyszíni
ellenőrzésre
történő
kiválasztás,
helyszíni
ellenőrzés
kiértékelés,
szankcionálás; •
Folyamatellenőrzés.
Egyes intézkedések esetén a Központi Hivatal ezeken kívüli feladatokat is elláthat, így például a kérelmek befogadása, rögzítése, adminisztratív ellenőrzése is történhet a központban. A feladatok decentralizálása nagymértékben függ a kérelemszámtól. A kérelmek (támogatási kérelmek vagy kifizetési kérelmek) feldolgozásának folyamata a Megyei Kirendeltségek (egyes esetekben a Központi Hivatal) postabontóiban kezdődik és a Központi Hivatalban történő kifizetésekig tart. Adminisztrációs ügyintéző Az adminisztrációs ügyintéző adminisztratív ellenőrzést végez. Az adminisztratív ellenőrzés részét képezi a formai- és a tartalmi ellenőrzés is. Adminisztrációs ügyintéző vizsgálja, hogy a kérelmező benyújtott-e minden szükséges űrlapot és mellékletet, az űrlapok kitöltöttsége megfelelő-e, megvannak-e a szükséges aláírások, stb. Vizsgálja továbbá a kérelem űrlapjain feltüntetett adatok helyességét, a mellékletek megfelelőségét. Az adminisztrációs ügyintéző bizonyos esetekben keresztellenőrzést is végezhet, mely során a kérelem adatait összeveti más adatbázisokban található adatokkal. (A keresztellenőrzést a rendszer automatikusan elvégzi.) Ezek alapján eldönti, hogy a kérelmező szerezhet-e támogatási jogosultságot. Az ellenőrzés
14
eredményét és előzetes döntését rögzíti IIER-ben. Ha az adminisztratív ügyintéző pótolható hibát talál, a kérelmet hiánypótoltatja. A beérkező hiánypótlást elbírálja és a rendszerben az adminisztratív ellenőrzés eredménye eltárolódik. Helyszíni ellenőr A helyszíni ellenőr feladata a kísérő intézkedések végrehajtásához kapcsolódó helyszíni ellenőrzések lebonyolítása, az ellenőrzési jegyzőkönyvek összeállítása, a jegyzőkönyv adatainak elektronikus formában történő rögzítése. A jegyzőkönyv adatainak kiértékelése a Központi Hivatalban történik, a szakmai osztályok által. Rendszerfelelős A rendszerfelelős a központi hivatalban dolgozik, a jogcímfelelősök munkájának koordinálásában vesz közvetlenül részt. A rendszerfelelős jelenti a kapcsolatot a jogcímfelelősök és az osztályvezető között. Jogcímfelelős A jogcímfelelős a keresztellenőrzésekben, az ellenőrzések eredményeinek kiértékelésében, a támogatási döntések meghozatalában és a kifizetések engedélyezésében érdekelt. Az adminisztrációs ügyintéző tevékenységének jóváhagyásával véglegesíti a támogatási döntést, majd vezetői jóváhagyásra és ellenőrzésre továbbítja (általában csak elektronikusan) a kérelmeket az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságának igazgatójához. A jogcímfelelős koordinálja a végrehajtásban részt vevő személyek, támogatási jogcímmel kapcsolatos munkáját. Ellenőrzési szakreferens Az ellenőrzési szakreferens feladata a kísérő intézkedéseknél előírt fizikai ellenőrzések módszertanának kidolgozása, az ellenőrzések végrehajtásának koordinálása és felügyelete, valamint a kötelezően előírt jelentések elkészítése és továbbítása. Igazgató – Központi Hivatal A Közvetlen Támogatások Igazgatóságának igazgatója szervezi, irányítja és felügyeli az igazgatóság munkáját, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az elnöki utasítások és a vonatkozó végrehajtási kézikönyvek az igazgatóság munkájában érvényesüljenek. Az Igazgató gyakorolja az NVT Területalapú Támogatások 15
Osztálya és az NVT Szerkezetátalakítási Támogatások Osztálya osztályvezetői, illetve a közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselők vonatkozásában az utasítási és ellenőrzési jogot, illetve ő gyakorolja az igazgatóság által feldolgozott támogatási kérelmek jóváhagyási jogát. Osztályvezető – Központi Hivatal Az osztályvezetők feladata, hogy szervezik, irányítják és ellenőrzik az NVT Területalapú Támogatások Osztálya és az NVT Szerkezetátalakítási Támogatások Osztálya munkáját. Felelősek a kísérő intézkedések körébe tartozó támogatási jogcímek végrehajtási kézikönyveiben foglaltak végrehajtásáért, a Végrehajtási Kézikönyveket folyamatosan felülvizsgálják, abban módosítások beépítését kezdeményezik. Az osztályvezetők vezetői ellenőrzést végeznek, az ellenőrzés eredményeiről jelentést készítenek; megállapítják a szabálytalanságok okait, javaslatot tesznek a hibák orvoslására és megszüntetésére, szükség esetén kezdeményezik a szabályok módosítását. Ellenőrzési feladatuk az adott osztály által kezelt támogatás igénylések meghatározott arányára vonatkozik. Az osztályvezetők által ellenőrizendő kérelmek kiválasztása reprezentatívan, és véletlenszerűen történik. 4. Kifizetés A kifizető ügynökség belső szervezetére előírt akkreditációs kritérium szerint a kifizetések engedélyezése és a kifizetések utalványozása funkcióknak élesen el kell válniuk, ezért az utóbbi feladatkört kizárólag a Pénzügyi Igazgatóság és az azon belül szigorú feladatkiadási szabály szerint megbízott ügyintézők végzik. Az engedélyezés eredményeként a kifizetési kérelmek állapota a rendszerben elutasítandó vagy kifizethető lesz, ezzel egy időben keletkezik a döntésnek megfelelő határozat. A kifizethető státuszú kifizetési kérelmeket a státuszuk állítása után továbbítani lehet utalványozásra. A szakmai részleg ezeket a kifizetési kérelmeket nagyobb csomagokban informatikai úton adja fel a Pénzügyi Igazgatóságnak. Az informatikai úton elküldött kifizetési kérelmeket egy azokról kinyomtatott lista követi hivatalos úton, az igazgató aláírásával. Az átküldött lista, valamint az informatikai úton továbbított adatok alapján a Pénzügyi Igazgatóság munkatársai az adott napra - a kifizetési határidőknek megfelelően – az egyes kifizetési kérelmekből összesített kifizetési listákat készítenek. Amennyiben egyéb más 16
jogcímen tartozása van a termelőnek, korrigálják a támogatási összeget, mivel az uniós jogszabályok lehetővé teszik a jogcímek közötti kiegyenlítést, azaz egy jogosulatlan kifizetés összegének más egyéb jogcím kifizetendő összegéből történő levonását. A levonásokról a Pénzügyi Igazgatóság minden esetben határozatot hoz. A köztartozás vizsgálata is a Pénzügyi Igazgatóság feladata. A gazdálkodó a kérelmén nyilatkozik arról, hogy rendelkezik-e köztartozással, vagy sem. A köztartozás vizsgálata azért szükséges, mivel a támogatás 20 %-a a nemzeti költségvetésből származik. A Pénzügyi Igazgatóság az adott évi támogatási összeget csak akkor utalja a kérelmező bankszámlájára, ha az MVH az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól kapott információk alapján meggyőződött arról, hogy a kérelmező nem rendelkezik esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozással. A kifizetések utalványozásához – amely egyben az utalás jóváhagyását is jelenti – a kifizetések teljesítését végző részlegen belül legalább két tisztviselő jóváhagyása szükséges, melyek közül legalább egy vezető beosztású. Utalványozás teljesítését csak az arra kijelölt (a munkaköri leírásában is rögzített) személy végezhet. A támogatások kifizetését minden esetben csak banki átutalással lehet bonyolítani, a készpénzes
kifizetés
nem
engedélyezett.
A
támogatások
folyósítása
a
Magyar
Államkincstáron keresztül történik. 5. Szabálytalanságok, szankciók, bírságok 5.1. Szabálytalanság és jogosulatlan igénybevétel esetei, fogalma A szabálytalanság fogalma a közösségi jog valamely rendelkezésének egy piaci szereplő magatartása vagy mulasztása általi megsértését jelenti, aminek következtében a Közösségi vagy tagállami költségvetés hátrányt szenved, vagy szenvedne, akár a saját eszközökből származó, közvetlenül a Közösségek nevében behajtásra kerülő saját forrásokból származó bevételek csökkenése vagy elmaradása révén, akár indokolatlan kiadási tételek miatt (2988/1995/EK rendelet 1. cikk (2) bekezdés). Szabálytalanságnak kell tekinteni különösen azokat az eseteket, amikor: •
A kifizetésre jogosulatlanul került sor: A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról 17
szóló 2003. évi LXXIII. tv. 15.§ (1) bekezdése szerinti jogosulatlan igénybevételnek tekintendő, ha a támogatás tényleges kifizetése után kerül megállapításra, hogy a támogatás feltételei nem voltak adottak. •
A kifizetésre még nem került sor, de közigazgatási szankció alkalmazása vagy büntetőeljárás kezdeményezése indokolt: Amennyiben a kifizetés előtt az adminisztratív vagy a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítják, hogy a kérelem nem felel meg a jogszabályoknak, illetve a támogatás jogosultsági feltételeknek, így a kifizetésre jogosulatlanul kerülne sor, és az ügyfél magatartása vagy mulasztása a 2988/1995/EK rendelet 5. cikkében meghatározott jogkövetkezmény alkalmazását vagy büntetőeljárás kezdeményezését indokolja, szabálytalanságról van szó.
5.2. Szabálytalanság megállapítása Adminisztratív ellenőrzés során megállapított szabálytalanság Szabálytalanság esetén az NVT Területalapú Támogatások Osztály illetve az NVT Szerkezetátalakítási Osztály a szabálytalanságot határozatban állapítja meg, továbbá a 4000 euró értékhatárt meghaladó esetekről jelentést készít az 595/1991/EGK rendelet 3. cikke alapján. Az NVT Területalapú Támogatások Osztály illetve az NVT Szerkezetátalakítási Osztály dönt továbbá arról, hogy a 2988/1995/EK rendelet 5. cikkében meghatározott közigazgatási szankciók közül a kizárás, illetve a támogatás csökkentése indokolt-e. Amennyiben a szabálytalanság megállapítására a kifizetést megelőzően kerül sor, akkor a kérelem elbírálásáról szóló határozatban kell rendelkezni az elutasítás mellett alkalmazott vagy a támogatás csökkentésével összefüggő egyéb jogkövetkezményekről. Amennyiben a szabálytalanságot a kifizetést követően állapítják meg, a határozatnak tartalmaznia kell a visszafizetendő összeget a visszafizetési határidő megjelölésével, valamint a további szankciót. Fizikai ellenőrzés során megállapított szabálytalanság A fizikai (helyszíni, távérzékeléses) ellenőrzést végző minden olyan ellenőrzés esetében, amely során szabálytalanságot megalapozó körülményeket állapított meg, az ellenőrzés megállapításairól
a
mezőgazdasági
és
vidékfejlesztési 18
támogatásokhoz
és
egyéb
intézkedésekhez
kapcsolódó
eljárás
egyes
kérdéseiről
és
az
ezzel
összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. tv. 28.§ (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet készít. Az NVT Területalapú Támogatások Osztály illetve az NVT Szerkezetátalakítási Osztály az ellenőrzési jegyzőkönyv megállapításait felhasználva határozatot hoz. Amennyiben az NVT Területalapú Támogatások Osztály illetve az NVT Szerkezetátalakítási Osztály ügyintézője indokoltnak tartja, újabb helyszíni ellenőrzést rendelhet el a szabálytalanságra utaló körülmények tisztázására vagy alátámasztására. 6. Vis maior esetek kezelése A vis maior esetek kezelésekor a 109/2004. (VI. 9.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott intézkedések tekintetében felmerülő elhárítatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról FVM rendelet előírásait kell szem előtt tartani. A vis maior azon körülmények gyűjtőfogalma, amely miatt a kérelmező – a rajta kívül álló okok miatt bekövetkezett esemény következtében – a támogatás elnyeréséhez szükséges feltételeket nem képes teljesíteni. Vis maior és kivételes körülmények fennállásakor az ügyfél mentesülhet a támogatási kérelem határidőn belül történő beadása, valamint a fizikai ellenőrzés, esetleg szankcionálás alól, abban az esetben, ha hitelt érdemlően tudja azt bizonyítani a vis maior és kivételes körülmények felülvizsgálatára létrehozott bizottságnak. A vis maior és kivételes körülmények eseteiről az ügyfél köteles írásban értesíteni az MVH Központi Hivatalát, attól az időponttól számított 10 napon belül, amikortól kezdve az ügyfélnek módjában áll a jelentést megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vis maior megítéléséhez szükséges minden információt a megfelelő vonatkozó bizonyítékokkal együtt. Vis maior típusai: •
az ügyfél halála;
•
az ügyfél hosszan tartó szakmai munkaképtelensége;
•
a megművelt földterület illetve egyéb, mezőgazdasági tevékenységet szolgáló ingatlan nagy részének kisajátítása, amennyiben ez a kötelezettségvállalás időpontjában nem volt előrelátható;
19
•
a megművelt földterületet nagymértékben sújtó súlyos természeti csapás (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály stb.);
•
állattartást illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények elháríthatatlan külső ok következtében történő megsemmisülése;
•
az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos megbetegedés.
Nem kell szankciót alkalmazni, ha a természeti körülményeknek a csordára vagy nyájra gyakorolt hatása folytán a termelő nem tud eleget tenni a birtokon tartási kötelezettségének, feltéve, hogy az MVH-t az állatok számának bármilyen csökkenésének észlelésétől számított tíz munkanapon belül írásban értesítette. Az egyedi esetekben figyelembe veendő tényleges körülmények sérelme nélkül az MVH különösen a következő eseteket ismerheti el a csorda vagy nyáj természeti körülményeiként: •
az állat elhullását betegség következtében;
•
az állat elhullását baleset következtében, ha a balesetért a mezőgazdasági termelő nem tehető felelőssé.
Vis maior akkor fogadható el, ha a termelő önhibáján kívül álló ok miatt nem tud egyes feltételeknek megfelelni. Abban az esetben, ha a vis maior bejelentést az MVH elfogadja az eljárás vagy a helyszíni ellenőrzés során nem teljesítettként jegyzőkönyvezett feltétel teljesítettnek tekinthető. A vis maior elfogadásának feltételei továbbá: •
a bejelentés tartalmazza a vis maior bejelentő lap aktához csatolásához szükséges adatokat;
•
a vis maior bejelentő lapon szerepeljen a termelő aláírása.
Az a dokumentum, amelyre a vis maior bejelentés vonatkozik csak abban az esetben fogadható el, ha a bejelentést az elháríthatatlan külső ok megszűnésének időpontjától számítva tíz munkanapon belül megküldték. Ha a vis maior bejelentés beérkezésekor még az érintett dokumentum nem érkezett be, akkor a vis maior további ügyintézésével meg kell várni azt a legkésőbbi időpontot, amikor még számítani lehet arra, hogy a fentiek szerinti időben beérkezik a dokumentum.
20
A vis maior elfogadhatóságánál az alábbiakat kell ellenőrizni: •
aláírás megléte;
•
a megfelelő bizonyítékok csatolása megtörtént-e;
•
az előírt határidőn belül történt-e az értesítés.
A vis maior bejelentés esetén az alábbi határidőket kell figyelembe venni: •
a vis maior bejelentés megtételére a jogszabályban előírt időszak;
•
a bejelentést attól az időponttól számított tíz munkanapon belül kell megtenni, amikor az ügyfél olyan helyzetben van, hogy erre képes;
•
hiánypótlás esetén a felszólítás kézhezvételétől számított 15 nap.
Ha a vis maior bejelentés hiányos, az MVH hiánypótlásra felszólító levelet küld a kérelmezőnek. Hiánypótlás akkor lehetséges, ha az alábbiak valamelyike hiányzik: •
aláírás;
•
vis maior esetet igazoló dokumentumok;
•
annak indoklása és igazolása, hogy miért csúszott ki a termelő a bejelentésre előírt 10 napos határidőből.
Amennyiben a vis maior bejelentéshez nem szükséges hiánypótlással további adatokat bekérni, vagy a hiánypótlás után a dokumentáció hiánytalan, illetve a hiánypótlásra nyitva álló határidő lejárt, az ügy beterjeszthető a vis maior bizottság elé. 7. Jogorvoslat kezelése 7.1. Kérelemmel kapcsolatban hozott döntés elleni fellebbezés Minden kérelmezőnek joga van az elutasító vagy részben jóváhagyó határozat ellen fellebbezéssel élni. A fellebbezést írásban az MVH elnökéhez kell benyújtani a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül. A határozatok jogorvoslatai (fellebbezés) ügyében első fokon az NVT Területalapú Támogatások Osztály vagy az NVT Szerkezetátalakítási Osztály, másodfokon az MVH Elnöke jár el. Az eljárást az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 60. – 67. § -ok szabályozzák.
21
A fellebbezés beérkezését követő iktatás után azt az adott intézkedés jogcímfelelőséhez kell továbbítani, aki dönt a további eljárás menetéről: •
saját hatáskörben cselekszik (I fokú döntés),
•
vagy a fellebbezést felterjeszti az elnök felé (II fokú döntés).
7.2. Saját hatáskörben történő eljárás menete Ha B ügyintéző a fellebbezés vizsgálatakor úgy látja, hogy a fellebbezésnek van jogalapja, a határozat megszületésében valamilyen eljárásrendi hiba történt, vagyis az MVH részéről hibás határozat került kiadásra, akkor B ügyintéző saját hatáskörben intézkedhet. Ez történhet az I. fokú határozat módosításával, vagy az eredeti határozat visszavonását követően egy új határozat kiadásával. 7.3. Fellebbezés felterjesztése az elnök felé Ha az ügyintéző úgy ítéli meg, hogy az elutasító, vagy a támogatási kérelemnek részben helyt adó határozatra benyújtott fellebbezés nem állja meg a helyét, új körülmény nem merült föl, vagyis az első fokú határozat kiadása jogszerű volt, akkor a gazdálkodó által benyújtott fellebbezést felterjeszti az MVH elnöke felé. Az elnök munkáját a „Másodfokú Döntéseket Előkészítő Önálló Osztály segíti. Az MVH elnöke a közvetlen elnöki irányítás alatt álló Másodfokú Döntéseket Előkészítő Önálló Osztály döntés-előkészítése és ajánlása alapján a fellebbezéseket a benyújtástól számított 30 napon belül elbírálja. Az MVH elnökének a fellebbezéssel kapcsolatos II. fokú döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 8. Kötelezettség átruházása Az NVT-ben foglalt intézkedések többsége legalább 5 éves periódusra vállalt, ösztönző támogatás. A támogatás kedvezményezettjének a vállalás időszakára biztosítania kell az általa vállalt kötelezettségek teljesítését. A vállalt kötelezettség kizárólag a támogatásra való jogosultsággal együtt ruházható át, illetve a kötelezettség alapját képező terület a kötelezettséggel együtt, vagy attól függetlenül is átruházható. A kötelezettség átruházást követő 10 munkanapon belül, a támogatás eredeti jogosultjának értesíteni kell az MVH-t az átruházás tényéről. 22
Az átruházó az a mezőgazdasági termelő, akinek a kötelezettsége átruházásra kerül egy másik mezőgazdasági termelő részére. A kedvezményezett az a mezőgazdasági termelő, akire a kötelezettséget átruházzák. Az átruházás az érintett termelési egységek vonatkozásában haszonbérletbe adás, a haszonbérlet átruházása, vagy bármely más, a vállalt kötelezettség teljesítését érintő hasonló típusú tranzakció. Az átruházó által kért támogatást a kedvezményezettnek kell megadni, amennyiben: •
az átruházást követő 10 munkanapon belül az átruházó értesíti az illetékes hatóságot az átruházásról;
•
benyújtja az MVH megyei kirendeltségéhez a kötelezettség átruházásáról szóló szerződést;
•
az átruházott kötelezettség vonatkozásában a támogatás megadásához szükséges minden feltételt kielégítettek, illetve a kedvezményezett nyilatkozatban vállalja, hogy az átruházó által vállalt kötelezettségeket a támogatási időszak hátralevő részében teljesíti.
23
1. számú melléklet Az MVH megyei kirendeltségeinek elérhetősége Megye
Kirendeltség címe
Levelezési cím
Központi 1054 Budapest, V. 1054 Budapest, V. ügyfélszolgálat ker. Alkotmány u. 29. Alkotmány u. 29. Bács-Kiskun
Baranya
Békés
6000 Kecskemét,
6001 Kecskemét,
Kisfaludy u.5.
Pf.:470.
7621 Pécs, Rákóczi út 17.
7602 Pécs, Pf.: 365.
5600 Békéscsaba,
5620 Békéscsaba,
Temető sor 8.
Pf.: 45.
Telefon 3743-603; 3743-604
4752-114
76/814-520
76/814-521
72/814-520
72/814-521
66/814-520
66/814-521
46/814-900
46/814-901
62/814-900
62/814-901
22/814-520
22/814-521
Borsod-Abaúj- 3500 Miskolc,
3501 Miskolc, Pf.:
Zemplén
Mindszent tér 1.
646
6721 Szeged, Tisza
6701 Szeged, Pf.: 26.
Lajos krt. 2-4.
és 504
8000 Székesfehérvár,
8002 Székesfehérvár,
Deák F. u. 7-9.
Pf.: 297.
Győr-Moson-
9021 Győr, Munkácsy
9021 Győr,
96/814-542;
Sopron
u. 20.
Munkácsy u. 20.
96/814-543
Csongrád
Fejér
Hajdú-Bihar
Heves
4000 Debrecen, Piac u. 4001 Debrecen, Pf.: 49-51. 3300 Eger, Maczky Valér út 2.
52/814-521
3301 Eger, Pf.: 169. 36/814-520
36/814-521
5002 Szolnok, Pf.:
Szolnok
Attila u. 36.
111.
Komárom-
2800 Tatabánya,
2801 Tatabánya, Pf.:
Esztergom
Vértanúk tere 1.
1394.
3100 Salgótarján,
3101 Salgótarján, Pf.:
Múzeum tér 1.
123.
Pest
1132 Budapest, Váci út 1391 Budapest, Pf.: 18.
96/814-521
52/814-544
551.
Jász-Nagykun- 5000 Szolnok, József
Nógrád
Fax
248.
24
56/814-523
56/814-521
34/814-520
34/814-521
32/814-520
32/814-521
814-8900
814-8901
Somogy Szabolcs-
7400 Kaposvár,
7400 Kaposvár,
82/814-900;
82/814-901;
Berzsenyi u. 9.
Berzsenyi u. 9
82/814-920
82/814-921
4400 Nyíregyháza,
4401 Nyíregyháza,
42/814-900
42/814-901
74/814-520
74/814-521
Szatmár-Bereg Hősök tere 9. Tolna
Vas
Veszprém
Zala
Pf.: 422.
7100 Szekszárd,
7101 Szekszárd, Pf.:
Augusz I. u. 7.
251.
9700 Szombathely,
9701 Szombathely,
Rákóczi F. u. 1.
Pf.: 245.
94/814-520
94/814-521
8200 Veszprém,
8202 Veszprém, Pf.: 88/814-900;
88/814-901;
Levendula u.1.
791.
88/814-920
88/814-921
8900 Zalaegerszeg, Kis 8901 Zalaegerszeg,
92/814-900;
92/814-901;
u. 1.
92/814-920
92/814-921
Pf.: 142.
25
2. számú melléklet Általános jogszabályok listája EU jogszabályok
a Tanács 1999. május 17-i 1257/1999 EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról, valamint egyes rendeletek módosításáról illetve hatályon kívül helyezéséről A Tanács 2003. szeptember 29-i 1783/2003 EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról; A Bizottság 2004. április 29-i 817/2004 EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról A TANÁCS 1992. november 27-i 3508/92/EGK RENDELETE egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerének létrehozásáról A BIZOTTSÁG 2001. december 11-i 2419/2001/EK RENDELETE az egyes közösségi támogatási programokra vonatkozóan a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról A TANÁCS 1999. május 17-i 1258/1999/EK RENDELETE a közös agrárpolitika finanszírozásáról A BIZOTTSÁG 1995. július 7-i 1663/95 EK RENDELETE a 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számla-elszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról A BIZOTTSÁG 896/97/EK RENDELETE (1997. május 20.) a 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számla-elszámolási eljárása tekintetében történő
26
alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1663/95/EK rendelet módosításáról és helyesbítéséről
Hazai jogszabályok
81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról 2003. évi LXXIII. Törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez
kapcsolódó
eljárás
egyes
kérdéseiről
és
az
ezzel
összefüggő
törvénymódosításokról 141/2003. (IX. 9.) Korm. Rendelet az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társ-finanszírozott támogatások igénybe vételének általános szabályairól
27
