A meséken túl a munka világában Hatástanulmány „Az esély bölcsődéje” program túlvállalási szakaszának foglalkoztatási szolgáltatásairól
2008. június
Békés Megyei Nők Egyesülete 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1.
Írta és szerkesztette: Kiss Ilona elemző Herczeg Tamás szociálpolitikus Szakértő: Medovarszky Pál közgazdász Felelős szerkesztő: Szikora Mihályné a Békés Megyei Nők Egyesületének elnöke
Tartalomjegyzék
1. Bevezetõ ........................................................................................................... 3 2. A nõk munkaerõ-piaci helyzete ..................................................................... 5 2.1. Gazdasági aktivitás................................................................................... 5 2.2. Foglalkoztatottak ..................................................................................... 8 2.3. Munkanélküliek ..................................................................................... 11 3. A program túlvállalási idõszakában tapasztaltak összegzése .................... 13 3.1. A programban résztvevõk adottságai, jellemzõi.................................. 14 3.2. A program eredményességének mutatói ............................................. 15 3.3. Az elhelyezkedettek mélyinterjús felvételének tapasztalatai............. 16 3.4. A programban résztvevõk visszajelzései .............................................. 34 3.5. A program szolgáltatásait adó szakemberek tapasztalatai................. 38 3.5.1. Munkaerõ-piaci információ nyújtás............................................ 39 3.5.2. Álláskeresési technikák egyéni és csoportfoglalkozásai ........... 41 3.5.3. Munkatanácsadás ......................................................................... 42 3.5.4. Pályatanácsadás ............................................................................ 43 3.5.5. Mentálhigiénés tanácsadás.......................................................... 44 3.5.6. Jogi tanácsadás ............................................................................. 46 3.5.7. Grafológiai tanácsadás................................................................. 46 3.6. A résztvevõket mentorálók tapasztalatai, dokumentálás ................... 48 4. Összegzés ....................................................................................................... 55 5. Mellékletek .................................................................................................... 57
1
2
1. Bevezetõ A hatástanulmány célja a gyesrõl, gyedrõl a munkavilágába visszatérni szándékozó anyák elhelyezkedését segítõ EQUAL Az esély bölcsõdéje elnevezésû program túlvállalási idõszakának keretében folytatott segítõ tevékenységek tapasztalatainak dokumentálása, kiértékelése, és az elért eredmények terjesztése. Javaslatok kidolgozása a kisgyermekes anyák munkaerõ-piaci viszszavezetésére. A hatástanulmány kiadvány formájában történõ megjelentetése és eljuttatása mindazon civil szervezetekhez, akik a hátrányos helyzetû csoportok foglalkoztatását célozzák meg.
A hatástanulmány az alábbi területeket térképezi fel: 1. A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv irányvonalainak megvalósulásának (elsõsorban a 6. irányvonal, a Nõk és férfiak esélyegyenlõsége) tükrözõdése a programban részt vett kisgyermekes anyák munkatapasztalataiban és életében. A tapasztalatok összegyûjtése a programban résztvevõk körében kérdõíves adatfelvétellel történik. 2. Az esély bölcsõdéje program túlvállalási idõszakának bemutatása, eredményességének értékelése. a) Az EQUAL Az esély bölcsõdéje program célcsoportja 60 fõ kisgyermekes anya, akiket a program során a tudásszint felfrissítõ, felzárkóztató képzés mellett mentorálás, jogi tanácsadás, elhelyezkedést segítõ támogatás segített a munka világába való visszatérésben. A program során elhelyezkedett 14 fõ kisgyermekes anyával interjú készítése arról, hogy miben segítette elhelyezkedését az EQUAL Az esély bölcsõdéje program, és milyen tapasztalataik voltak az elhelyezkedés során, majd azt követõen. b) A túlvállalás során a programra eredetileg jelentkezett 201 fõ kisgyermekes anya megkeresésével egy elhelyezkedést támogató komplex szolgáltató rendszert indítottunk be, melyet foglalkoztatási szolgálatnak neveztünk el. A program fõ elemei: mentorálás, kapcsolatfelvétel a munkáltatókkal, foglalkoztatási információnyújtás, álláskeresési, pálya-, munka-, jogi tanácsadás, mentálhigiénés foglalkozás, grafológiai elemzés, gyermekelhelyezés, útiköltség térítés.
3
A hatástanulmányban bemutatjuk a túlvállalás során a programban résztvevõk (célcsoport, és a felkészítõk, mentorálók, jogász stb.) tapasztalatait, megfogalmazásra kerülnek a program lebonyolításával kapcsolatos egyedi és általánosítható tanulságok, és javaslatokat dolgozunk ki a kisgyermekes anyák helyzetével kapcsolatban szükséges változtatásokra. A feladat megoldásának módszere a program befejezését követõen, a célcsoport értékelõ lap alapján történõ megkérdezése, valamint a lebonyolításában résztvevõ szakértõk tapasztalatainak összegyûjtése strukturált mélyinterjú formájában.
Szikora Mihályné, a Békés Megyei Nõk Egyesülete elnöke
4
2. A nõk munkaerõ-piaci helyzete A legfrissebb statisztikai adatok szerint1 Magyarország lakónépessége 10,04 millió fõ, melynek valamivel több, mint fele (52%-a) nõ.
2.1. Gazdasági aktivitás A munkaerõpiacon betöltött szerep szerint megkülönböztetünk gazdaságilag aktív, és gazdaságilag nem aktív csoportba tartozókat. A gazdasági aktivitást a foglalkoztatottak és a munkanélküliek csoportjához kötjük, míg a nem aktívak, az eltartottak, és az inaktív keresõk. Hazánkban komoly kihívás a gazdaságilag aktív népesség arányának növelése, az Európai Unió szintjének megközelítése, a tervek1. diagram ben megfogalmazott ütemezés szeA népessség gazdasági aktivitási arány szerinti rinti szintek elérése. megoszlása 2005-ben 100% A gazdasági aktivitás több tekintetben, pl. földrajzi területenként, 26,4% 26,7% életkoronként, iskolai végzettségen80% ként, és nemenként is jelentõs eltéEltartott réseket mutat, csakúgy, mint Európa Inaktív kereső 60% 30,5% 33,8% más országaiban. Foglalkoztatott Az 1. számú diagram2 a gazdasági Munkanélküli 40% aktivitás területi megoszlása alapján a Magyarországon és a szûkebb tér38,1% 33,4% 20% ségünkben, Békés megyében jellemzõ arányokat mutatja. A számok alap6,4% 4,6% ján elmondható, hogy Békés megyé0% Békés megy e Ország ben az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek és az inaktív keresõk népességen belüli aránya, míg a foglalkoztatottak aránya nem éri el az országos átlag szintjét. Az eltartottak vonatkozásában közel hasonló, a népesség valamivel több, mint egynegyede (26,4% Békés, 26,7% ország) tartozik ebbe a csoportba. E jellemzõk megyénk országos átlagnál kedvezõtlenebb foglalkoztatottsági adatairól tanúskodnak, amely mellett a munkaerõpiactól távol lévõ inak-
1 Forrás: www.ksh.hu STADAT rendszer Magyarország lakónépessége 2007. 2 Forrás: Mikrocenzus 2005. KSH
5
tív keresõk aránya is magasabb. (A gyesen, gyeden lévõk is ebbe a körbe tartoznak). A felsoroltak értelmezéséhez szükséges néhány fogalom magyarázata: Munkanélküli az a személy, aki a fõ megélhetési forrásra vonatkozóan a felmérést megelõzõ héten legalább egy órát dolgozott, vagy munkát keresett, továbbá munkába állásának nem volt olyan akadálya, ami a munkavállalást csak két héten túl tenné lehetõvé. Foglalkoztatottnak minõsül minden 15 éves és idõsebb személy, aki az eszmei idõpontot megelõzõ héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitõl függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít. Ennek megfelelõen foglalkoztatottak mindazok, akik munkaviszonyban, köztisztviselõi, közalkalmazotti jogviszonyban, bírói, ügyészi szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó tagsági viszonyban állnak bármely munkáltatóval, illetve munkaszerzõdéssel, vállalkozói engedéllyel rendelkeznek. Idetartozik a háztartáshoz tartozó gazdaságban vagy vállalkozásban, segítõ családtagként végzett rendszeres tevékenység, az alkalmi munka, illetve a közhasznú munkában való részvétel is. A foglalkoztatottak közé tartoznak a nyugdíj, gyed, gyes, gyet mellett dolgozók, továbbá – amennyiben az intézetben dolgoznak – a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartottak is. Foglalkoztatottnak számítanak a 15 éves és idõsebb nappali tagozatos tanulók is abban az esetben, ha az eszmei idõpontot megelõzõ héten legalább egy órát dolgoztak. Inaktív keresõk azok a személyek, akik a felvétel eszmei idõpontjában keresõ tevékenységet nem folytattak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeztek. Így a saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerû ellátásban, járadékban részesülõk a hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülõk, a gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülõk, a munkanélküli-ellátásban részesülõk, akik nem minõsülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát), a vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelembõl élõk (pl. földjük, nyaralójuk, lakásuk bérbeadásából, bankbetétjük kamataiból, albérlõ tartásából élnek). Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az elõbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, és megélhetésükrõl magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek például a 15 éven aluli nem tanuló gyermekek, a keresõ tevékenységet nem folytató, inaktív keresõnek nem minõsülõ nappali tagozaton tanulók (mindazok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, közép-, illetve felsõfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják 6
tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban. Ezen kívül az egyéb eltartottak (a 15 éves és idõsebb, nappali tagozaton nem tanuló eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek). A gazdaság aktivitás szerinti megoszlást tovább bontva és a területi dimenzió mellett azt nemen100% ként is vizsgálva mutatkozó eredményt a 2. számú diagram szem25,7% 26,0% 27,2% 27,6% 80% lélteti. Mind országos átlagban, mind Eltartott Békés megyében a férfiak aránya a 23,5% 60% 27,3% Inaktív kereső 36,8% 39,8% foglalkoztatottak és a munkanélFoglalkoztatott küliek körében is magasabb, mint 40% Munkanélküli a nõké, és érdekes módon ez – ennél kisebb különbséggel ugyan, de 43,4% 38,0% 33,3% 29,2% 20% – az eltartottakra is igaz. A nõk dominanciája mindkét vizsgált te7,5% 5,3% 5,5% 3,9% rületi dimenzióban az inaktív ke0% resõk körében meghatározó. ffi nő ffi nő Amennyiben a nõk gazdasági akBékés megy e ország tivitását területenként vizsgáljuk, jelentõs különbség látszik a Békés megyében foglalkoztatotti státusban lévõk és az ugyanilyen nemûek országos átlaga között. Míg megyénkben a nõi lakosságon belül mindössze 29,2%-ot képviselnek a foglalkoztatottak, ugyanez az arány országos szinten 33,3%. A munkanélküliként jegyzett nõk aránya Békés megyében szintén magasabb, mint országosan, míg országosan ez az arány 3,9%, addig megyénkben 5,3%, közel akkora, mint a férfiak országos népességen belüli munkanélküli aránya. Az eltartott nõk aránya mindkét területi dimenzióban azonos, 26%, illetve 25,7%. Az inaktív keresõknél korábbiakban említett különbség újra jelentkezik, a Békés megyei inaktív keresõ nõk népességen belüli aránya 3%ponttal magasabb, mint az országban. A fenti adatokból megállapítható, hogy a Békés megyében élõk az országos átlagnál kedvezõtlenebb gazdasági aktivitási megoszlási arányokkal jellemezhetõk. Feltételezhetnénk, hogy az inaktív keresõk országosnál magasabb arányát az e csoportba tartozó gyermeket szülõ gyesen, gyeden lévõ nõk nagyobb aránya okozza, mely által a megye termelékenysége országos átlag feletti. Ez sajnos nem igaz. Az inaktív keresõk csoportjába tartoznak a gyermeket nevelõ nõk mellett azok is, akik megváltozott munkavégzõ képes2. diagram
A népessség gazdasági aktivitási arányának nemekénti megoszlása 2005-ben
7
ségük miatt nem képesek dolgozni bár életkoruk szerint tudnának. Megyénkben a kedvezõtlen foglalkoztatási lehetõségek, az alacsony bérek, az álláshelyek megyén belüli területi egyenlõtlensége miatt bizony sokan rokkantsági nyugdíjból, nyugdíjszerû ellátásból élnek, s így jelentõsen hozzájárulnak az inaktív keresõk magas arányához. Ezt a megye egyes területein a gazdaság szerkezete miatt a „nõi” munkák hiánya tovább fokozza, s eredményezi a nõk férfiakénál jóval magasabb inaktivitását.
2.2. Foglalkoztatottak A gazdaságilag aktív népességet a foglalkoztatottak, és a munkanélküliek együttes száma adja. Ezen belül a foglalkoztatottakra vonatkozó adatok jellemzõivel foglalkozunk a következõkben, s ezekkel is az elmúlt 10 év és azon belül is a férfi és nõi foglalkoztatottak viszonylatával. A foglalkoztatottak számát a KSH adatai alapján a 15-64 éves népességen belül vizsgáljuk. 3. diagram A 15-64 éves korosztályból foglalkoztatottak számának nemek szerinti megoszlása Magyarországon 1998-2007.
(ezer fő)
4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1998
1999
2000
2001
Férfi
Nő
2002
2003
2004
2005
2006
2007
A vizsgált idõszakban 1998 és 2007 között a foglalkoztatottak száma Magyarországon 3,6 és 3,9 millió fõ között mozgott. Kismértékû, de folyamatosan emelkedõ tendenciát mutatva 2003-ban 3,907 millió fõs csúcsot elérve, majd kismértékû negatív és pozitív irányú mozgás után 2006-ban érte el legmagasabb értékét 3,906 fõvel, mely 2007-re kismértékû csökkenéssel 3,897 milliót mutat. Összetételében minden évben a férfiak túlsúlya a jellemzõ. A foglalkoztatottak számát a 3. számú diagram mutatja. A 15-64 éves korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya hazánkban 1998-ban 47,2%-ot mutatott, majd az elõzõekben vázolt létszámváltozáshoz igazodva 2007-ben 50,7%-on áll. 8
A nemek viszonylatában a férfiak magasabb foglalkoztatási 1998-2007. Férfi aránya a 4. számú diagramon jól Nő 70 nyomon követhetõ. Az elmúlt 64 63,8 63,4 63,1 63,1 62,9 62,9 62,7 62,2 60,3 10 évben mindig magasabb volt 60 a nõkénél, a különbség átlagosan 13%pont körüli. A vizsgált 50 idõszakban a nemek foglalkoz51,1 50,9 51 50,9 50,7 49,8 49,8 49,6 48,9 tatási szintjében mutatkozó kü47,3 40 lönbség 1998-tól 2002-ig 13,1%1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 pontos volt, majd csökkent. 2003 és 2006 között 12,1 és 12,7% pont között mozgott. A legkisebb különbség 2005-ben mutatkozott, amikor mindössze 12,1%-pont a férfiak 63,1%-os és a nõk 51%-os foglalkoztatási rátája. A nõk rátájában 1998-tõl 2003-ig folyamatos emelkedés, az ezt követõ években kismértékû csökkenés, majd emelkedés után 2007-re a négy évvel korábbi értékre 50,9%-ra esett vissza a mutató. A férfiaknál az 1998 és 2003. közötti emelkedõ tendencia szintén nyomon követhetõ, majd az ezt követõ két év 0,3%-pontos csökkenés, majd stagnálás után 2007-re 0,2%ponttal emelkedett, így esetükben ez évben 64%-ra nõtt a foglalkoztatási ráta. Az elmúlt tíz évben a férfiak foglalkoztatási aránya 3,7, a nõké 3,6%ponttal emelkedett. Mindez az egyes életkori cso5. diagram portok vonatkozásában eltérõ A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2007-ben nemenként 100 értékeket mutat, melyet az 5. számú diagram is jól szemlélFérfi 80 Nő tet. Ezen a 2007-ben foglalkoz60 tatottak arányának nemenkén40 ti megoszlását látjuk életkori 20 csoportonként. A férfiak vezetõ pozíciója va0 15–24 25–29 30–39 40–49 50–54 55–59 60–64 lamennyi életkori csoportban életkori csoportok tetten érhetõ, s jól látszik, hogy a két nem foglalkoztatási szintjében a 25-29, illetve a 30-39 évesek korcsoportjában mutatkozik jelentõsebb eltérés. Ez az az életkor, amikor a nõk nagyobb létszámban maradnak távol a munkaerõpiacról gyermekeik születése és gondozása miatt. 4. diagram
(%)
(%)
A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája nemenként Magyarországon
Kérdésként merül föl, hogy ez elmúlt tíz esztendõben mindig így volt-e, vagy a férfiak és nõk foglalkoztatási rátájában mutatkozik-e ezalatt az idõszak alatt bármelyik korcsoportnál nagyobb eltérés? A kérdés megválaszolása 9
érdekében valamennyi érintetett korcsoportban Az egyes életkori csoportba tartozó nők foglalkoztatási rátájának eltérése az azonos megvizsgáltuk az 1998 és életkori csoprtba tartozó férfiakhoz viszonyítva Magyarországon 1998-2007. 2007 közötti idõszakban 15-24 év 25-29 év 30-39 év 40-49 év 50-59 év foglalkoztatott nõk arányá5 nak férfiakéhoz viszonyított eltérését. A változást a -5 -10,1 6. számú diagram mutatja. -15 -15,1 Az eredmények alapján -20,4 -19,9 -21,3 -25 az elmúlt tíz évben, három -27,7 korcsoportban mutatkozik -35 a változás irányának je1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. lentõsebb mértékû átrendezõdése. Az egyik a 25-29 éveseké ahol 1998-ban a nõk igen alacsony (52,7%) foglalkoztatási rátája 27,7%-ponttal maradt el a férfiakétól. Ez 2007-re 7,3%pontos mérséklõdéssel 20,4%-pontra apadt. Ebben az évben az ebbe a korcsoportba tartozók foglalkoztatási rája 61,2%-ra emelkedett. Ezzel ellentétes a 30-39 éves korcsoportba tartozó nõk vonatkozásában tapasztalható változás. A vizsgált idõszak elsõ évében, 1998-ban még csak 15,1%-ponttal maradtak el az azonos korú férfiak foglalkoztatási szintjétõl, 2007-re immár 21,3%-os az elmaradásuk. Az ebbe az életkori csoportba tartozó nõk foglalkoztatási rátája az 1998-as 7. diagram 66%-ról 2007-re csupán 65,5%-ra csökA foglalkoztatási ráta életkori csoportonkénti kent, de a férfiak foglalkoztatási rátájához v átozása 1998-ról 2007-re Magy arországon viszonyított különbségük nagymértékû csökkenést mutat. Ugyanezen idõszakra 60–64 vonatkozóan az 1998-ról 2007-re történt 50-59 az egyes életkori csoportok közötti válto40–49 zást az alábbi, 7. számú diagram mutatja. 30–39 Ez alapján a 30-39 éves korcsoportba 25–29 tartozók összesített foglalkoztatási rátája 2,8%-ponttal emelkedett. Ebben, a férfiak 15–24 foglalkoztatási arányának növekedése ját-20 -10 0 10 20 szott nagyobb szerepet. (%-pont) A két vizsgált – 25-29, és a 30-39 éves – életkori csoportba tartozó nõk foglalkoztatási arányának fentebb vázolt változásai arra engednek következtetni, hogy esetükben a változás jelentõs átrendezõdésében a gyermekvállalás, és, ezáltal sok esetben a foglalkoztatotti körbõl való kiesés, valamint a gyermekvállalás idõsebb korra tolódása is hatással van. életkor
(%-pont)
6. diagram
10
(%-pont)
A vizsgált számadatokból többek között még két változás ötlik szembe. Egyrészt az elmúlt tíz évben nagymértékben csökkent a fiatal korosztály, a 15–24 éves korúak foglalkoztatotti aránya, összességében 13,1 százalékponttal 2007-re 21%-ra apadt. E mellett ugyanezen idõszak alatt 17,2%-kal növekedett a 60–64 év közötti életkorúak foglalkoztatotti aránya (7,2%-ról 13,6%-ra). Míg a fiatal korosztály foglalkoztatotti arányának csökkenésében a tanulási szándék, a családtól való leszakadás, az önálló életkezdés idejének kitolódása játszik szerepet. Az idõsebb korosztály foglalkoztatotti arányának növekedésében a nyugdíjkorhatár megemelése játszik jelentõs szerepet, ami miatt a vizsgált idõszakban egyre több munkavállaló marad bent foglalkoztatottként a munkaerõ-piacon. A két életkori csoportban foglalkoztatottakon belül a nõk férfiakhoz viszonyított arányát és annak változását a 8. számú diagram szemlélteti. A nõk foglalkoztatási arányának fér8. diagram fiakétól való elmaradása az A 16-24 és a 60-64 év es korú nők foglalkoztatás rátájának eltérése az elmúlt 10 évben a fiatal 15-24 ugy anily en korú férfiakhoz v iszony ítv a Magy arországon év közötti korosztályban nem 60-64 15-24 év mutat jelentõs változást. 5 Az idõsebbek vonatkozásá0 -5,0 -5,0 -6 -5,5 -5,2 -5,8 -6,4 -6,6 -7,5 -5,4 -5 ban azonban igen. A 60-64 -6,8 -7,4 -10 -7,2 -7,6 -8,4 -9,5 -11,1 -11,3 -10,3 -9,2 évesek közé tartozó nõk ará-15 -20 nya a foglalkoztatottakon be-25 lül 1998. és 2005. között egy-30 re nagyobb különbséget mu-35 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. tatott a férfiakéhoz viszonyítva, azonban 2006-tól a csökkenés megállt. Az elõzõ évhez viszonyítva 2006-ban 1%-ponttal, illetve 2007-re újabb 0,9%-ponttal mérséklõdött a két nem foglalkoztatotti aránya közötti különbség.
2.3. Munkanélküliek Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott álláskeresõk száma a dél-alföldi régióban 2008 áprilisában 67 651 fõ volt. A dél-alföldi régió három megyét foglal magába, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét. A három megyében eltérõ a nyilvántartott álláskeresõk száma, és annak gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya. A régió három megyéje közül Békésben ugyanezen idõszakban 23,6 ezer fõ szerepelt a nyilvántartásban, és a nyilvántartott álláskeresõk gazdaságilag aktív népességhez aránya 11
14,9%-ot tett ki. A három megye közül a regiszterben szereplõ álláskeresõk száma tekintetében Békés megye a középértéket képviseli, a nyilvántartott álláskeresõk aránya viszont a három megye közül ebben a megyében a legmagasabb. A Békés megyében nyilvántartásában szereplõ álláskeresõk valamivel több, mint fele (52%) férfi, 48%-a nõ. A regisztrált nõk létszáma az elmúlt nyolc évben 1653 fõvel emelkedett, a 9. diagram férfiak 392 fõs csökkenése mellett. A A nyilvántartott álláskeresők számának változása nemeként Békés megyében munkaerõ-piac 2000 óta bekövetke2000-2008. április zett változásai így hátrányosabban érintették a nõket, melynek kompenzálása, de legalább is a lehetõségek szerinti mérséklése a munkaügyi szervezet egyik kiemelt feladata. A nyilvántartásainkban szereplõ nõk – átlagéletkoruk tekintetében – fiatalabbak, mint a férfiak. Legnagyobb hányaduk 26 és 35 év közötti, illetve 36 és 45 év közötti korosztály képviselõje. Egyértelmûen képzettebbek, mint férfitársaik: lényegesen nagyobb (több, mint másfélszer akkora) arányban fordul elõ körükben érettségizett; s a diplomások súlya is 2 százalékponttal magasabb a férfiakénál. Alacsonyabb ugyanakkor a szakmunkások arány. A nõi munkaerõ piacképessége így – a magasabb képzettségi szint ellenére is – kedvezõtlenebbnek bizonyul. 14 000 13 000 12 000 11 000 10 000
9 000
férfi
8 000
nő
fő
7 000 6 000
2000. 04. 2001. 04. 2002. 04.
12
2003. 04. 2004. 04. 2005. 04.
2006. 04. 2007. 04. 2008. 04.
3. A program túlvállalási idõszakában tapasztaltak összegzése Az EQUAL Az esély bölcsõdéje program túlvállalási idõszakában 2008. január 1. és június 30. között volt lehetõségünk a már elkezdett munka folytatására. Ennek keretén belül a korábbiakban érintett 60 kisgyermekes anya mellett, valamennyi, a program indulásakor toborzott mintegy 200 fõnek kívántunk újabb lehetõséget kínálva segítséget nyújtani. A H/003-as projekt a túlvállalási szakaszban egy un. foglalkoztatási szolgálat felállításával és mûködtetésével kívánta az eddig megvalósított programelemeket kiegészíteni, illetve a képzési programba be nem kerültek számára is új lehetõségként az elhelyezkedésüket a kínált szolgáltatások igénybe vételének lehetõségével elõsegíteni. A foglalkoztatási szolgálat 9 témában kínált a résztvevõknek szakértõ segítséget, melyek egy része meghatározott idõközönként – heti, illetve havi rendszerességgel állt az érdeklõdõk rendelkezésére. A foglalkoztatási szolgálat keretében ezek mellett a Békés Megyei Nõk Egyesületének irodáiban minden nap fogadta az érdeklõdõket két foglalkoztatási koordinátor, akik a mentori és az állásközvetítõi tevékenységet végezték. Az alábbi táblázat a túlvállalási szakaszban nyújtott szolgáltatások gyakoriságát mutatja be. 1. Táblázat
A foglalkoztatási szolgálat keretében nyújtott programelemek Szolgáltatás megnevezése
formája
gyakorisága
Munkaerõ-piaci tájékoztatás csoportos havonta 1 alkalommal Álláskeresési tanácsadás Álláskeresési tanácsadás Munkatanácsadás
egyéni
hetente 1 alkalommal
csoportos havonta 1 alkalommal egyéni
havonta 1 alkalommal
Pályatanácsadás
csoportos havonta 1 alkalommal
Mentálhigiénés tanácsadás
csoportos hetente 2 alkalommal
Mentorálás
egyéni
napi szinten igény szerint
Állásközvetítés
egyéni
napi szinten ajánlat szerint
Jogi tanácsadás
egyéni
havonta 1 alkalommal, illetve kritikus esetben egyedi igény szerint
Grafológiai tanácsadás
egyéni
2 hetente 2 alkalommal
13
Az alábbiakban a programban részt vettek, a program megvalósításában résztvevõ szakemberek, és a programot szervezõk tapasztalatait, és észrevételeit foglaljuk össze.
3.1. A programban résztvevõk adottságai, jellemzõi Az esély bölcsõdéje program túlvállalási szakaszában 47 fõ regisztrációjára került sor. Õk mindannyian gyermeket nevelõ elhelyezkedési problémákkal küzdõ édesanyák. Az elhelyezkedési problémák között gyakran a földrajzi távolságok kerülnek megemlítésre. Nem is fõleg annak a kilométerben kifejezhetõ hossza, hanem a magyar tömegközlekedés csatlakozási és járatsûrûségi problémái jelennek meg kifogásként. A szolgáltatásokat igénybe vevõk összetétele megerõsíteni látszik ezt, hiszen az érintettek között a helyi békéscsabai lakosok dominálnak, alacsony a távolabbi lakóhelyekrõl bejárók aránya. Békéscsabai a résztvevõk 74%-a, míg a környezõ településekrõl, melyek 10-15 km-en belül találhatók 20%-uk jár be. Esetükben ez nem jelent problémát, hiszen az ilyen távolságban élõk közül jelentõs arányban járnak be iskolába, munkahelyre, és még bevásárolni is a térség vonzásközpontjába. Két távolabbi település van, ahonnan 1, illetve 2 fõ veszi igénybe a szolgáltatást, az egyik város Elek, amely 24 kilométerre, a másik Mezõhegyes, mely 55 kilométerre helyezkedik el Békéscsabától, õk a kedvezõtlen tömeg közlekedés miatt személygépkocsival utaztak. Az elhelyezkedés gátló tényezõjeként szokták emlegetni a gyermekeket, fõleg akkor, ha azok még kicsik, esetleg éppen bölcsõdébe, vagy óvodába beszoktatósak. A programunkon résztvevõ anyáknak összesen 86 gyermekük van, így átlagosan két lurkóról kell gondoskodni a programon való részvétel mellett. A gyermekek száma szerint legmagasabb, a két gyermeket nevelõ háztartások aránya, a résztvevõk 43%-a él ilyen családmodellben. E mellett az egygyermekesek vannak jelen magasabb arányban, akik a csoporton belül 30%-ot képviselnek. Vannak 3, 5, illetve 6 gyermekes anyukák is a programban, de számuk és arányuk jelentõsen eltér az elõzõektõl. A gyermeküket nevelõ anyák közül 15 fõ olyan volt, akik pillanatnyilag a gyermekek ellátásával kapcsolatos ellátást kapnak (gyesen, gyeden, gyeten van), a résztvevõk nagyobbik hányada (68%) már nem kap ilyen ellátást, és 10. diagram
14
nem áll munkaviszonyban. Számukra igazán komoly lehetõséget jelent a program keretében mûködtetett foglalkoztatási szolgálat, melyet nagy érdeklõdéssel ki is használtak. A munkavállalást akadályozó tényezõk között szokták az iskolai végzettség hiányát, illetve nem piacképes voltát említeni. A programon részt vett anyák az átlagosnál is iskolázottabbak. (Ez lehet okozója a program iránti motivációjuknak is, kutatások szerint minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább képes motivációt, inspirációt meríteni élete során) Valamennyi résztvevõre vetítve egy fõ átlagosan 2,4 iskolát végeztek, melyek nagyon széles körben megszerzett ismereteket takarnak. Van közöttük olyan, aki több szakmunkás végzettséggel is rendelkezik, de többük a középiskola után felsõfokú végzettséget is szerzett, illetve tanfolyami keretek között tanult. A megszerzett szakképesítések köre szerteágazó, vannak eladók, kereskedelmi végzettségûek, varrónõk, érettségizettek, akik késõbb diplomát szereztek, pedagógiai foglalkozásúk, pénzügyi végzettségûek, egészségügyi foglalkozást ellátni képesek. A megszerzett végzettséghez nagy arányban nyelvvizsga is tartozik. A programon résztvevõk 30%-a rendelkezik idegen nyelv ismerettel, legnagyobb számban angol nyelven tanultak. E mellett 4 fõnek egy másik idegen nyelvbõl is van ismeretet igazoló okirata. A programon résztvevõk legtöbbje már nem pályakezdõ, ha a munkával töltött idejüket összeadjuk, a 47 fõs csoport minden tagja átlagosan 4,1 évet dolgozott idáig. Ez az elhelyezkedés során abból a szempontból lehet fontos, hogy a pályakezdõkkel ellentétben õk már rendelkeznek munkatapasztalattal, ismereteik vannak arról, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg egy munkahelyen, és az ezekhez való alkalmazkodás szükségességét már megtapasztalták. A fenti jellemzõk alapján jó és kevésbé munkavállalói adottságokkal is rendelkeznek a célcsoportba tartozók, de ami szembetûnõ, hogy a legnagyobb hátrányt esetükben a munkaerõpiactól való távol maradásuk idõtartama okozza. Emiatt a hangsúly a munkára kész állapot elérése, a mentális felkészülés és az álláskereséshez szükséges ismeretek megszerzésére helyezõdik.
3.2. A program eredményességének mutatói A program alanyainak nyújtott szolgáltatásokról és közvetítésekrõl, valamint a mentorálásról az egyesületnél dolgozók folyamatos nyilvántartást vezettek. A szolgáltatások igénybevételének gyakoriságát a 3.4. fejezetben bõvebben 15
érintjük. Ezen a helyen a résztvevõknek nyújtott állásközvetítési tevékenység számadatairól ejtünk elõször néhány szót. A résztvevõk által megadott keresési szempontoknak megfelelõ állásajánlatokról e-mail-en, telefonon és személyesen adtak jelzést a foglalkoztatási koordinátorok. A leggyakoribb csatorna, a gyorsasága és egyszerûsége miatt az e-mail volt, de a telefonos értesítésre is az esetek 29%-ában került sor. Ilyen formán összesen 539 értesítést küldtek ki a résztvevõknek, mely átlagosan 15 állásajánlatot jelentett személyenként a program hat hónapja alatt. Természetesen az egyéni adottságok, végzettségek, és elvárások alapján nem kaphatott mindenki egyforma számú állásajánlatot. Az ajánlatok száma 1 és 44 között szóródott. Olyan résztvevõ, aki egy állásajánlatot sem kapott, nem volt. Ezek az ajánlatok az egyesület koordinátoraitól jutottak el az érintettekhez, de emellett természetesen mindenki a saját beállítottsága, pillanatnyi lelki állapota szerint önmaga is kereste az álláslehetõségeket. A programban végzett munka eredményeképpen sikeres elhelyezkedésekrõl is be tudunk számolni. A 47 fõs túlvállalási idõszak célcsoport tagjai közül a mai napig 12 fõ helyezkedett a nyílt munkaerõpiacon, közülük 2 fõ a régi munkahelyére ment vissza dolgozni, 5 fõ rész-, 4 fõ 4 órás munkaidõben dolgozik,1 fõ 6 órás munkát talált. Három fõ tanfolyamra jár.
3.3. Az elhelyezkedettek mélyinterjús felvételének tapasztalatai Az interjúk kérdéseit öt fejezetbe rendeztük: az elsõ részben az általános adatok szerepelnek, a másodikban a programról kérdeztünk, a harmadik rész az interjúalanyok jelenlegi munkahelyérõl, a negyedik az otthoni körülményeikrõl, az ötödik pedig a jövõbeni terveikrõl szól. 1. Általános adatok Az interjúalany • kora: • végzettsége: • lakhelye: • családi állapota: • háztartásában élõk száma: • gyermekeinek száma: • jelenlegi foglalkozása: • munkahelyének jellege (intézmény, gazdasági társaság, hivatal, magánvállalkozás):
16
Az interjúk elemzése során kiderül, hogy a kutatásba bevont nõk túlnyomó többsége 1963. és 1979. között született, tehát a 29 és 45 év közötti korosztályhoz tartozik. A mintavétel átlagolása után 35,5 éves átlagéletkort kapunk. A megkérdezettek három településen laknak, legnagyobb számban békéscsabaiak, valamint csorvási és újkígyósi is van közöttük. A nõk közül hét férjezett, öt élettársi kapcsolatban él, hajadonnak ketten vallották magukat. A statisztikai átlaghoz képest igen kevesen váltak el eddigi életük során, ami igen kedvezõ körülmény a gyermeknevelés szempontjából. Tudjuk, a kisgyermeket nevelõ szülõk kapcsolata általában erõsebb, mint a gyermekteleneké, illetve azoké, akiknek fiai-lányai már elhagyták a közös háztartást. A döntõ hányad egy vagy kétgyermekes nukleáris családban él. Hatan háromfõs, nyolcan négyfõs családban élnek, zömében nem nagyszülõvel, hanem egy vagy két gyereket vállalva. A megkérdezettek közül nyolcan nyilatkoztak úgy, hogy csak egy keresõ van a háztartásban, ez mutatja, hogy sokuk – a gyerekkel otthon maradva – igen nehéz körülmények között élhet. Egy fõnek a családjában egyetlen keresõ sincs, az õ helyzete rendkívül nehéz lehet. A megkérdezettek legnagyobb hányada – 10 fõ – érettségizett, szakközépiskolában végzett. Ebbõl következik, hogy a legnagyobb arányt a szülés elõtt beosztott szellemi dolgozóként munkálkodók teszik ki. A válaszadók foglalkozását tekintve több eladót, asszisztenst, területi képviselõt, mûvelõdésszervezõt, hirdetésszervezõt, szakácsot, köztiszviselõ, szabászt és számlázót találtunk. A munkahely jellegére is rákérdeztünk: a válaszok között gazdasági társaság, magánvállalkozás, illetve intézmény és hivatal egyaránt szerepel. 2. Az EQUAL programról... – Melyik része volt a leghasznosabb Ön szerint a képzésnek? – Használt-e az önismeretben a tréning? – Melyik tantárgy volt a legjobb, a legkedvesebb Önnek? – Mennyiben segítette az elhelyezkedését a program? – A képzés alatt melyik modul segítette leginkább a késõbbi elhelyezkedésében? – A munkahelyi alkalmazkodáshoz segített-e a tréning? – Mennyire segített a Békés Megyei Nõk Egyesülete? – Használja-e az itt megszerzett tudást? – Melyik tudást tudja leginkább használni? – Hol tudja használni a program során megszerzett tudást, készségeket (munkahely, család, barátok)? – Min változtatna a képzést illetõen, a hatékonyabb elhelyezkedés érdekében? 17
– Használt-e, fontos-e a mentorálás? – Ha fontos, miért fontos? – Tartja-e a kapcsolatot olyanokkal, akik jártak a képzésre? – Mik a képzés legfontosabb értékei (melyik három érték)? A képzés hangulatát, az oktatók hozzáállását, és a közösség kialakulását szinte mindenki igazi motivációs pluszként érzékelte a képzésre járás során. A kellemes légkör segítõ közeget tud nyújtani egy képzésen, ez egyébként az iskolarendszerû oktatásban is fontos szempont lehetne, de itt feltétlenül szükséges ahhoz, hogy kellõen motiváltak legyenek a hallgatók. Így a tudás könnyebben elsajátítható, és ez talán többletet hozhat majd a munkaerõpiacra kerülés során. Úgyhogy a képzéssel szemben megfogalmazott elvárások: a tudás gyarapítása, ez által az elhelyezkedés esélyének növelése, és így a család anyagi helyzetének javítása, a biztonság megteremtése sokak számára teljesíthetõ elvárássá vált. A munka világából való kikerülés számos hátránya közül a társadalmi kapcsolatok beszûkülése, izoláltság kialakulása, a munkahely teremtette kommunikációs háló hiánya is súlyos probléma. Ezt oldotta az EQUAL projektben való részvétel, hiszen lehetõség nyílt új, személyes kontaktusok kialakulására. A gyes neurózisnak nevezett állapot ellenszerének kiváló módszer, ha közösség tagja lehet az ember Ez itt a csoportban minden képzési, tudásszerzési szempont mellett lényeges tényezõ. A következõ két hasonló, mégis értelmezésében teljesen más kérdést tettük fel: melyik volt a leghasznosabb, illetve a legkedvesebb része a képzésnek? A leghasznosabb növekvõ sorrendben a gazdasági ismeretek, a számítástechnika, a kommunikáció és az angol. Itt kell megjegyezni, hogy igen sokan jelezték, hogy a számítástechnika kisebb csoportokban és több gyakorlási lehetõséggel használhatóbb tudást adott volna. Mindenesetre a számítógép kezelés nagymértékben érdekli a megkérdezetteket, túlnyomórészt természetesen azokat, akik még nem vettek részt ilyen jellegû tanfolyamon, de akadnak olyanok is szép számmal, akik szívesen tanulják újra a számítógép kezelés fortélyait Legkevesebben egy irodai programcsomaggal, legtöbben az internettel foglalkoznának. „Számítástechnika és a kommunikáció volt, amit a legszükségesebbnek éreztem, így a legközelebb állt hozzám.” „Számítástechnika, gazdasági ismeretek, mivel abból elõzõleg nem tudtam semmit, így lett róla némi fogalmam. A gazdasági ismeretek nekem személy szerint nagyon tömör és nyers volt, így mivel nem volt elõzetes ismeretem, sok új dolgot nem értettem.”
18
„Az angol tetszett a legjobban, informatikán nagyon sokan voltunk, így nem tudott a tanár figyelni ránk. A kommunikáció volt a legmegnyerõbb, mivel az oktató nagyon tudott összpontosítani a tanulóra.” „A számítástechnika volt a leghasznosabb, úgy érzem, mert nem volt ebben gyakorlatom. Az angol is nagyon jó volt, és a többi is nagyon hasznos volt.” A legkedvesebb tantárgyak növekvõ sorrendben a gazdasági ismeretek, az angol, számítástechnika, és a kommunikáció voltak. Tudvalévõ, hogy a kommunikáció oktatása az önismeret fejlesztésével egy modulban volt. A hallgatók 90%-ának a „csoportozás”, vagyis ez a nem frontális oktatási módszer az elsõ ilyen jellegû élménye volt. Az önismereti tréning hasznosságát firtató kérdésünkre kivétel nélkül pozitív tartalmú válaszok érkeztek, negatív megjegyzéssel egyáltalán nem találkoztunk. „Segített felépíteni magam, mivel kételyek, elbizonytalanodás volt bennem. Bizonytalannak tûnt a munkahely részérõl a visszafogadás esélye. Szorongás, félelem volt az újra munkába állásnál, illetve kétely, hogy el tudok-e helyezkedni úgy, hogy a gyerek neveléséhez igazodik a munkaidõ.” „Az ember egy kicsit jobban kiismerte magát, jobban megismerte önmagát. Magamon is ezt vettem észre. Határozottabb lettem, mivel rájöttem bizonyos tulajdonságaimra. És ez megerõsített.” Az elhelyezkedés és a program közötti összefüggésre tartalmilag kétféle választ kaptunk. Ha a válaszadót a korábbi munkahelyére vették vissza, így az önbizalma megnövekedésével érzi a hasznosulást (10 fõ), a többiek az új tapasztalatok megszerzésében érzik a segítséget (4 fõ), illetve az új ismeretek általában is sokat jelentettek az új munkahely megtalálásánál. Pl.: „Volt már ekkor munkahelyem, így jelentõsen nem befolyásolta az elhelyezkedési esélyeimet a tréning.” „Ugyanoda sikerült visszamennem, de mégis jó, hogy több önbizalmat adott. Sokat segített a jelenlegi munkahelyen is.” „Igazából mindent fel lehetett használni, az angolnak egyedül nem vettem hasznát még, mivel nem volt rá alkalom és hely, hogy kipróbáljam úgymond magam.” Úgy tûnik az angol nyelv hiányos vagy semmilyen ismerete után a program angol modulja jelentette a résztvevõk döntõ többségénél az egyértelmûen megfogalmazott elõnyt. Ezt követi a számítástechnika és az önismeret, majd a gazdasági ismeretek.
19
„Az informatika is valamelyest segített. A kommunikáció a munkám során elengedhetetlen, így az is sokat segített, érzem, hogy fejlõdtem.” „Informatika és az angol. Az informatika, mert annak konkrétan veszem hasznát. Az angol, mert eljutottam vele egy olyan szintre, aminek hasznát veszem. Maga a nyelvtanulás tetszett.” Nagy segítség volt a tréning a munkahelyi alkalmazkodásnál, hiszen azt a választ, hogy nem segített a csoportmunka, egy válaszadó sem mondta. Azt, hogy részben, hatan gondolják, a többieket (8 fõ) pedig kimondottan segítették a képzésen tanult technikák a munkahelyi konfliktusok oldásánál. „Igen, nagyon hasznos volt. Nyíltabb lettem, határozottabb, és szókimondóbb.” „Igen, sokban segített a tréning. Nagyobb a tûrõképességem, és vannak dolgok, amiket most már elnézek embereknek.” A Békés Megyei Nõk Egyesülete csak pozitív visszajelzést kapott a munkáját illetõen. A kisgyermekes anyák zárt világából kilépõ, önmagát képezni vágyó nõknek nagy segítség, támasz volt az egyesület munkatársai által végzett munka. Kiemelték a jogi tanácsadás fontosságát (5 fõ), az állásajánlatok folyamatos közvetítését (10 fõ), illetve azt, hogy úgy érezték, számítanak, és értük dolgoznak az egyesület munkatársai (10 fõ). „Fontos volt nekik, hogy mennyire haladunk, hol tartunk az oktatásban, mennyit fejlõdünk, személyes találkozóra is sor került. Nagyon jó érzés, hogy törõdnek az emberrel.” „Lelkileg sokat segített. Heti egy alkalommal jártam be, és segített a mindennapok szürkeségébõl kizökkenni egy kicsit. Minden problémámat elmondhattam, meghallgattak, segítettek, nagyon jó kikapcsolódás volt.” „Az egyesület lehetõséget biztosított a tanulásra, már ez nagyon nagy dolog. Jól esik, hogy foglalkoznak a nõkkel. Tõlünk is folyton kérdezték, hogy érezzük magunkat, és hogyan haladunk.” A döntõ többség úgy érzi, nagy segítség volt számára a személyes tanácsadó, mentor jelenléte a képzési projekt idõtartama alatt. Ilyen válaszokat kaptunk a megkérdezettek többségétõl: „Az ember nem érzi elveszettnek magát. Segítenek, és ez nagyon jó dolog.” „Amiben esetleg bizonytalan voltam addig, akkor egy kis lökést kaptam, és elég volt, hogy pozitívan álljak a dolgokhoz.” „Segített; fõleg az állásközvetítés. Nagyon jól esett, hogy ennyire törõdnek velünk, és hogy ennyire segíteni akarnak.” 20
A megszerzett tudások közül a munkájuk során a válaszadók leginkább az angolt a gazdasági ismereteket a kommunikációt és a számítástechnikát használják. 80%-uk vallotta, hogy nem csak a munkájában hasznosítja, hanem a szabadidejében is. „Mindenhol, az élet bármely területén kellhet az idegen nyelv. A tapasztalataimat el tudom mondani az ismerõseimnek, angolból például sok mindent megértek. Tavaly voltunk kint Angliában, és ott tudtam a taxissal értekezni, illetve tudtam buszjeget kérni, és ez nagyon jó érzés volt, hogy kint is megértenek.” „Jó, hogy gazdasági ismereteket tanultunk. A munkámban erre nagy szükség van, és korábban ilyesmit máshol nem tanultam.” „Az angol nyelvet tudom alkalmazni, segítek a gyerekeknek az angol nyelv tanulásában, tovább viszont nem tudtam tanulni. Az informatika területén is jól tudom alkalmazni a nyelvet.” A képzés tematikáján 5 fõ semmit sem változtatna, ketten szeretteék volna az alapszintû angol nyelvvizsga felkészítést, 4 fõ szerint több számítástechnika kellett volna, kevesebb résztvevõvel, kiscsoportban, 3 fõ szerint túl tömény volt a tananyag és gyorsan kellett haladni, így sokan nem értették meg. „Nem változtatnék semmin, így volt jó minden. A csoport összetétele is, a tananyag is. Nekem tetszett minden.” „Az angol alapfokú vizsgára való felkészülés jó lett volna.” „A jogi alapismeretekbõl, a gazdasági ismeretekbõl egy kicsit nagyobb óraszám kellett volna, mert így nagy léptekben haladtunk, így nem mindenki értette meg a leadott anyagot.” „Egyszerre ilyen idõtartamra nem kellene ennyi ismeretet átadni, mert tömény nagyon. Ha valamire szeretne valaki felkészülni, egy területre kellene összpontosítani, de arra intenzíven.” A csapatépítés hatásának megmaradása, illetve a kialakult kapcsolatok továbbélése tíz fõre jellemzõ, a többiek idõ hiányra, illetve a távolságra hivatkozva nem tartják a kapcsolatot a többiekkel. Jelzi az itt töltött hónapok milyenségét tehát, hogy sok résztvevõ a projekt befejezése óta is tartja a kapcsolatot egymással. „Igen, kb. 5 személlyel tartom a kapcsolatot. Olyan is van, akivel tartós kapcsolat alakult ki." „Szoktunk néha telefonálni egy-két személlyel, de nem vagyunk napi kapcsolatban senkivel." „Három emberrel tartom a kapcsolatot. A családok nem járnak össze, de néha találkozunk, beszélgetni szoktunk.”
21
A képzés három legfontosabb értékének a válaszadók növekvõ sorrendben az alábbiakat jelölték meg: új ismeretek, illetve tudás megszerzése 8 fõ, kapcsolatok kiépítése, kialakulása 5 fõ, kimozdultak otthonról 5 fõ, segítséget nyújtottak, törõdtek velük 5 fõ, az „én kép” erõsödött 5 fõ. „Kiszakadtunk a megszokott környezetbõl, kimozdulhattunk otthonról.” „Tanulás szempontjából hasznos volt, sokat tanultunk.” „Ismeretségeket, barátságokat kötõttünk.” 3. A mostani munkahelyrol alkotott vélemény... – A szülés után a régi vagy új munkahelyre ment-e dolgozni? – Mennyire volt nehéz munkahelyet találni? (Akár a régin újra folytatni, vagy új munkahelyen elhelyezkedni?) – Ha új a munkahelye, a mostani álláshelyérõl honnan értesült? – Konkrétan mi segítette az elhelyezkedést? – A képzés után (közben) hanyadik álláshelyre vették fel, melyre jelentkezett? – Váltott-e munkahelyet azóta, amióta elhelyezkedett? (A jelenlegi hanyadik munkahelye a programban való részvétel óta?) – Hány mûszakban dolgozik? – Mennyi a munkaideje? Négy, hat vagy nyolc óra? – A részmunkaidõt vagy a teljes munkaidõt tartja-e jobbnak? – Okoz-e problémát a munkaidõ beosztása? – Gondot okoz-e a gyermekelhelyezés a munkavégzés során? – Családanyaként tud-e az elvárásoknak megfelelõen dolgozni? – Elégedett-e a munkájával? – A munkakarriert mennyire tartja fontosnak az életében? – Lehet-e szakmai elõmenetelre számítania ezen a munkahelyén? – Elégedett-e a munkajövedelmével? – Kedvére való munkát végez-e? – Hogyan érzi magát a munkahelyén? Milyen a közérzete? – Milyen a fõnökkel a viszonya? – Vannak-e barátai az új munkahelyén? – Hogyan tudja a megszerzett új ismereteket hasznosítani a munkahelyén? – A munkahelye a lakóhelyén van-e? – Ha be kell járni, ez milyen gondot okoz? – Ha családi vállalkozásban dolgozik, mikor jött létre a vállalkozás? – Miért jó (vagy kevéssé jó) a családi vállalkozás, miért elõnyös vagy hátrányos? – Ha elégedetlen a jelenlegi munkájával vagy munkahelyével, mit tenne meg azért, hogy jobb munkahelye legyen? 22
– Elköltözne-e a mostani otthonából az új munkahelye miatt? A megkérdezettek közül nyolcan új munkahelyet találtak, a másik hat fõt pedig a régi munkahelye várta. Az új munkahelyre kerülõk közül hárman vallották nagyon nehéznek az álláskeresést, öt fõ közepesen nehéznek tartotta, illetve a fenn maradó hat fõ nem tartotta nehéznek a munkahely megtalálását. Itt több dolgot is számításba kell vennünk. Az elõzõekben megtudhattuk, hogy napra készen kínálták az állásajánlatokat a hallgatóknak az egyesület munkatársai, illetve hogy megerõsödve az új képességekkel nem érezték magukat elesettnek az esetleges kudarcok hatására sem. Azt is figyelembe kell venni, hogy több válaszadó megjegyezte, jóllehet nem volt nehéz állást találnia, de olyat, amit igazán szeretett volna, azt nagyon nehéz. „A régi munkahelyem várt, de új volt a folytatás, a munkaterület megváltozott, tanulni kellett, több idõ kellett hozzá.” „Nagyon nehéz volt, ugye fõleg a gyermekes anyukának, teljesen más szemmel néznek ránk a munkáltatók, mint egy független nõre. És én ezt nagyon nem tudom elfogadni.” „Nagyon nehéz volt, korom miatt is, a gyermek miatt, és az elvárásaim miatt is. Kellett idõ, mire rátaláltam az állásomra.” „Új munkahelyre jöttem. Elõtte egyéni vállalkozó voltam, most kft.-ként folytattuk, így ebben dolgozom.” „A régi munkahelyre mentem vissza dolgozni. Szerencsére sokkal könynyebb volt, mint gondoltam, 3/4 év elteltével azt mondhatom, hogy jól döntöttem, nagyon jól érzem magam.” Az esetleges új munkahelyekrõl az Egyesület álláskiajánlásain túl zömmel ismerõsöktõl, illetve újsághirdetésbõl értesültek a szülés után elhelyezkedni szándékozó lányok, asszonyok, de olyan is volt, aki az internetet böngészte, és volt, aki saját vállalkozást hozott létre. A konkrét elhelyezkedést a szakmai képesítés tíz fõ esetében segítette. „Interneten találtam az álláshirdetést, ahova e-mailben jelentkeztem.” „Ismerõstõl érdeklõdtem állás iránt.” „Rendszeresen újsághírdetéseket olvasgattam.” Némi ellentmondás az interjúszövegekben, hogy kilencen jelezték, hogy a munkahelyre való jelentkezésnél elsõre felvették, hárman mondták, hogy néhány álláshirdetésre jelentkeztek, az ötödik-nyolcadik álláshelyen ketten kerültek alkalmazásba,, de olyan is akadt, akit csak a 17-dik próbálkozásra ért el a szerencse. Valószínûleg akik a régi munkahelyükre tértek vissza, õk is úgy nyilatkoztak, mintha új álláshirdetésre jelentkeztek volna. „Az elsõ munkahelyre felvettek, ahová jelentkeztem, még a képzés közben.” 23
„A 17. munkahelyre vettek fel. Ez rengeteg, de volt kitartásom, és végig csináltam, míg meg nem találtam a mostani állásomat.” „Rögtön az elsõ helyre felvettek.” Munkahelyváltásra a projekt befejezése óta két személy esetében került sor. „Igen, váltottam, a második munkahelyemen vagyok azóta.” „Nem váltottam munkahelyet, nem is tudnék, de nem is érdemes ugrálni, ha biztos a helye az embernek.” „Nem váltottam azóta munkahelyet, de szeretnék máshol elhelyezkedni, ugyanezen a területen.” Több mûszakban két fõ dolgozik, a többiek egy mûszakban helyezkedtek el. „Mondhatjuk, hogy két mûszakban dolgozom, de össze-vissza van a beosztás, sajnos. Mikor melyik üzletben kell lenni.” „Egy mûszakban vagyok. Nekem is, és a családnak is így jó.” A munkavégzés hosszát illetõen nyolc órát meghaladó munkaidõt hárman jelöltek meg. Közöttük akad olyan, aki „önként” vállalta a többlet munkaórákat, hiszen családi vállalkozásuk van és kényszerûségbõl néha több mint 8 órát dolgozik egy nap. A megkérdezettek közül tizenegyen 8 órában foglalkoztatottak. „Változó, de általában több mint nyolc órát dolgozom.” „Nyolc órát dolgozunk naponta.” A részmunkaidõs foglalkoztatást tartja a többség, 11 személy szerencsésnek, ami kisgyermekes anyák esetében optimális lenne. Mégis a munkabér, a többletfizetés miatt jónéhányan vannak, akik ha lehetne se váltanák fel a nyolcórás napi munkájukat hat órásra. Ha bõvülnének a Magyarországon még minimális esélyei a távmunkával történõ kenyérkeresésnek, sokkal többen választanák ezt a formát, mint ahányan manapság így dolgoznak. A részmunkaidõs foglalkoztatás és a távmunka lehetne az intézményesített megoldása annak a problémának, hogy nem tud elegendõ idõt tölteni a családjával a munkavállaló édesanya. De nemhogy ez segítené a nõk helyzetét, még a meglévõ esélykülönbségek is nehezítik az édesanyák lehetõségeit, hiszen egyrészt a foglalkoztatási lehetõségeik szûkösebbek, másrészt a kereseti lehetõségeik csekélyebbek, harmadrészt a hierarchiában való elõrejutásuk sansza korlátosabb, mint a férfiaké. Így a családért felelõsséget viselõ, a családról gondoskodó férfi képe mellett általában nem a sikeres, jól keresõ, szakmájában sikeres karriert befutó nõ képe él. Ez persze erõteljes függést is jelent a család szintjén, anyagi függést, egyenlõtlen viszonyt férfi és nõ kö24
zött. A nõk munkavállalása alapvetõen anyagi megfontolás miatt történik, azaz a kétkeresõs család tudja jól-rosszul kielégíteni a gyermekes családok szükségleteit. Persze így is a nõk végzik az otthoni háztartási munka nagyobb részét, míg a férfiak keresõ munkát végeznek. A munkahierarchiában pedig természetesen a pénzkeresõ munkatevékenység magasabb rangú, ez is csökkenti a nõk társadalmi szintû megbecsültségét. „Teljes munkaidõben dolgozom, és ha választani kéne, emellett döntenék, mivel így egy normál keresetet lehet összehozni. Gyermek mellett lehet valakinek könnyebb egy részmunkaidõs állás, nekem személy szerint nem vállalható.” „A részmunkaidõt tartom jobbnak olyan szempontból, hogy így aktívabbak lehetnének az emberek.” „Nekem megfelel a nyolcórás munkaidõ, mivel a családban meg tudom oldani a gyerekre való vigyázást, de lehet, ha valakinek ez problémás, akkor a részmunkaidõt tartja elõnyösebbnek.” „Gyermekkel a részmunkaidõ sokkal könnyebb.” A nyolc órás munkaidõ a megkérdezettek közül kilenc édesanyának nem okoz problémát olyan szempontból, hogy bármilyen probléma esetén meg tudják oldani családon belül a gyerekfelügyeletet. A gyermek elhelyezése a nagyszülõk, illetve a férj, élettárs segítségével oldódik meg. „Van, amikor gond a gyerekre vigyázás, de mindig megoldjuk valahogy. Nagyon rugalmasak, alkalmazkodnak a gondokhoz, és emberközpontúak.” „Nem, egyáltalán nem okoz problémát, ez fõleg köszönhetõ az idõbeosztásnak és a nagymamának.” A dolgozó nõ és a családanya szerep összeegyeztetése sok energiát vesz el a válaszadóktól, mégis akadnak hárman, akik vallják, hogy maximálisan megfelelnek mindkét elvárásnak, tizenegyen megpróbálnak megfelelni, de ez nem minden esetben jár sikerrel. „Nehezen tudok megfelelni mindenütt, de igyekszem.” „Próbálok eleget teljesíteni, bár nagyon sok energia kell hozzá.” A munkájával kilenc munkavállaló elégedett, öt szerint lehetne kissé könynyebb is. Érdekes – és más jellegû – következtetésre ad okot a munkahelyek, a munkakörök áttekintése és a munkahelyi közérzetre vonatkozó válaszok értelmezése. Úgy tûnik, a nõk otthoni szerepeiket kivetítik a szervezett munka világára, azokban a munkapozíciókban érzik jól magukat, ahol az otthoni, családösszetartó funkciójukhoz közelálló státuszt tölthetnek be. 25
„Elégedett vagyok. Pont ilyen munkahelyet kerestem. Nagyon jó a 6-tól 14-ig tartó munkaidõbeosztás, mert a délutáni idõpontra szükségem van a gyermekeim miatt, reggel viszont a férjem intézi a gyermekek óvodába hordását. Pont jól jött ez a gyes után, mivel február 28-án lejárt a gyes és március 1-jén el tudtam helyezkedni.” A család, illetve a karrier fontosságának összevetésénél a család szerepét nyolcan tartják mindenekelõtt valónak, illetve négyen úgy vélik fontosnak a karriert, hogy a családot ennél kicsit elõrébbvalónak tartják, és a két szerepet egyenrangúnak hárman ítélik. „Nem tartom fontosnak a karriert. Legszívesebben otthon lennék a gyermekeimmel, ha nem lenne muszáj dolgozni.” „Nagyon fontosnak tartom a karriert, de nem egyenrangú a családdal.” „Lényeges a karrier, a szakmai elõmenetel, épp annyira, mint a család.” Az elõrejutás nem motivál négy válaszadót, hetet többé-kevésbé motivál a lehetõsége, háromnak pedig lehetõsége sincs a szakmai elõmenetelre. „Nincs elõrelépési lehetõségem. Nem is motiválna igazából. Közvetlen a fõnök alatti pozícióban vagyok, így az Õ helyére nem pályázok.” „Igen, lehet haladni a ranglétrán, és ez nagyban motivál engem. Teljesítményfüggõ lettem.” „Ennél magasabbra már nem léphetek, hisz én vagyok a fõnök.” „Azt hiszem, nem nagyon lehet elõrébb jutni ezen a munkahelyen. Nem lenne rossz, több lenne a pénz, de nem nagyon lehet.” A munkajövedelemmel csak hárman elégedettek, tizenketten szeretnének több fizetést hazavinni. Az ágazati-foglalkozási struktúrában elfoglalt roszszabb pozíció szerves folyománya, hogy a nõknek alacsonyabb a fizetésük, mint a férfiaknak. Az egy további lényeges kérdés, hogy ebbõl adódóan alacsonyabb a munkanélküli ellátásuk, a táppénzük és a nyugdíjuk is. „Igen, elégedett vagyok a fizetésemmel.” „Ilyen árak mellett hogy lennék elégedett?” „Lehetne több is a fizetés, bõven el tudnánk költeni.” A munkájával a válaszadók közül tizenkét fõ elégedett, és a munkahelyi közérzetét jónak tíz fõ vallja. A fennmaradó négy nõ feszültnek, illetve semlegesnek mondta a munkahelyi érzéseit. „Igen, teljes mértékben elégedett vagyok, azt csinálom, amit szeretek.” „Nagyon jó így dolgozni. Igaz, nagyon keveset vagyok bent a munkahelyen, mivel mozgalmas a munkám, de épp ez tetszik benne, hogy jönnimenni kell.” 26
A fõnökkel való kapcsolatra egyetlen válaszadó sem panaszkodott, mindenki szerint megfelelõ vagy jó a kapcsolat. „Jó a viszonyunk. A fõnököm megold minden problémát, ahogy tud.” „Jó. Nem volt még konfliktusunk, és tudunk együtt dolgozni.” „Rendben van a viszonyunk. A fõnököm nem szokott különösebben bármiért problémázni, de idõnként beszól.” Az új munkahelyen való barátok kérdésnél sokan megjegyezték, hogy barátokat itt nem találtak, de nagyon jó munkatársi kapcsolatuk lett (12 fõ), egy fõ szerint még nincs, de szerinte lesz és szintén egy fõ azt válaszolta, hogy nincs az új munkahelyén baráti kapcsolata. Pl.: „Igen, vannak barátaim. Mindenkivel jóban vagyok, közvetlen barátok kb. hárman vannak.” „Jó munkatársi viszonyok vannak nálunk, igaz, az ilyesmi nem kimondottan barátság.” „Nem régen vagyok itt, így még nem alakultak ki barátságok. Nem nagyon találkozok a többiekkel, mivel mozgalmas munkám van.” A következõ kérdésblokk visszacsatolt a tanulásra, hiszen arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hozadéka van a képzés során szerzett ismereteknek a régi-új munkahelyen. Így némi átfedés van a korábban írtakkal, de látszik, hogy a programban részt vettek tényleg sokoldalúan tudják felhasználni az új készségeket. A legtöbben, tízen, a számítástechnikát használják, a kommunikációt és a gazdasági ismereteket 5-5 fõ, az angolt pedig négy munkavállaló tudja hasznosítani. Az általános tudás bõvülésre is hozadékként tekintenek a válaszadók. „Használunk számítógépet, a külföldi vásárlókkal tudok kommunikálni egy kicsit.” „Konkrétan nem kapcsolódik a tényleges foglalkozási kérdésekhez, de tudok dolgokhoz hozzászólni, és ez nagyon jó érzés.” „A kommunikációt maximálisan tudom kamatoztatni, valamint a gazdasági ismereteket is.” „A gyakorlatban már többször használni tudtam a tréning dolgait, bizonyos élethelyzetekben.” „A számítógépes ismereteket használom munka közben, mert a készletet be kell vinni a gépbe. Ez nagyon hasznos ezáltal.” „Munkatársak által tudom hasznosítani, segíteni nekik, illetve rajtuk keresztül gyakorolom a számítógépkezelést.” „Az angol volt számomra a leghasznosabb. Mindenkinek fontos lenne elmenni véleményem szerint egy ilyen jellegû tanfolyamra. A számítás-
27
technikai ismeretek viszonylag keveset nyújtott. A gazdasági ismereteket tudom a mai napig a konkrét munkámban is hasznosítani.” „A személyiségfejlesztõ tréning nagyon jó volt, jobban ismerem önmagam, az önbizalmam pedig növekedett, erõsödött, és ez a munkámban is nagyon jó.” A munkahelye csak egyetlen válaszadónak nem a lakóhelyével megegyezõ településen van. A bejárás az Õ számára nem okoz problémát. Jelen kutatás egyébként igazolja azt a nemzetközi tapasztalatot, hogy a nõk inkább lakóhelyükön találnak munkahelyet, tehát jóval kevesebbet ingáznak, mint a férfiak. „Nem okoz gondot, mikor hogy járok, autóval, biciklivel, vagy busszal.” „Békéscsabán lakom, itt is dolgozom.” Családi vállalkozása egy fõnek van 2002-ben jött létre. Pozitívumként említi, hogy nincs fõnöke, de többet kell dolgoznia. Az anya- és feleségszerep könynyebben teljesíthetõ, ha nem kötött munkaidõben, nem szigorú idõmegkötések között dolgozik a nõ. Tulajdonképpen a családi kisvállalkozás létrehozása ezt a célt: a kötetlen idõbeosztást, a családi feladatok ellátásának megkönnyítését is szolgálja, szolgálhatja, hiszen az idõbeosztását az édesanya így többé-kevésbé maga tervezheti. Amennyiben úgy adódna, és munkahelyi problémái lennének, hárman váltanának munkahelyet. Tizenegyen elõször inkább beszélnének a problémáról és próbálnák a vezetéssel közösen megoldani. „Ha problémák merülnének fel, egyértelmûen váltanék munkahelyet.” „Ha problémák kerülnek elõ, megbeszélném, és próbálnám megoldani, mindenkinek változnia kell ilyenkor, hogy jobb legyen.” A feltételezés, hogy egy másik településen akadna egy remek munkahely, négy nõnek jelentene kihívást, hogy végig gondolja, hogy esetleg elköltözzön jelenlegi lakhelyérõl A többiek semmiképpen nem vándorolnának egy másik munkalehetõség miatt. „Ha úgy alakulna, igen, elköltöznék minden további nélkül.” „Nem költöznék el semmiféleképpen.” 4. Az otthoni körülményekrõl... – A munkába állása javította-e érzékelhetõen a család anyagi helyzetét? – Jobban élnek-e, amióta (újra)dolgozik? Érzékelhetõen jobb-e az anyagi helyzetük? 28
– Mit szól a család a munkába állás után? (ha igen, milyen értelemben változott?) – Okoz-e feszültséget a családban, hogy Ön dolgozik? (Ha okoz, milyen jellegût: féltékenység, kevesebb családdal töltött idõ, fáradtság stb.) – Mennyire tudja beosztani az idejét, mióta dolgozik? – Amióta állása-vállalkozása van, mennyi ideje jut szabadidõs tevékenységre? – Segít-e a család a munkával kapcsolatos gondokban? – A férjnek van-e munkahelye? Ha van, milyen jellegû munkát végez? – A férje mennyiben segíti a munkakarrierjében? – A férje, élettársa milyen mértékben vesz részt a házimunkában? – Milyen idõs(ek) a gyereke(i)? – A gyermeke(i) hogyan viszonyul(nak) a megváltozott helyzethez (mármint hogy Ön dolgozik)? A nõk az emberi társadalom mûködése során természetesen éppúgy kiveszik részüket a munkavégzésbõl, mint a férfiak, de munkájuk eredményének jelentõs hányada nem válik a gazdasági mutatók részévé. Az idõmérleg-kutatások igazolják, hogy a nõk társadalmilag kötött tevékenysége hosszabb, másképp fogalmazva több idõt fordítanak produktív munkára. Ennek az elfoglaltságnak a számottevõ hányada azonban nem a munkaerõpiacon, hanem a háztartásban, a gyermeknevelésben realizálódik. A család anyagi helyzetén a munkába állás javított a válaszadók mindegyike szerint. „Igen, javított, több dolgot meg tudunk vásárolni.” Az viszont, hogy jobban élnének az eggyel több kereset miatt, már nem ilyen egyértelmû. Volt, aki azt válaszolta, hogy igen jobban élnek, tudnak félretenni is (7 fõ), volt aki szerint az túlzás, hogy jobban élnek (3 fõ), de volt olyan is, aki nem érez akkora változást (2 fõ), illetve olyan is aki azt érzi, hogy így már nem kell nélkülözni alapvetõ dolgokat (2 fõ) „Nem az én keresetem számít jobban, hanem a páromé. Az túlzás, hogy jobban élünk, ez így nem igaz.” „Igen, több dolgot megengedhetünk magunknak.” „Nem szórhatjuk a pénzt, de így egy kicsivel több marad mindenre.” „Nem érzékelhetõ változás. Nem tudunk többet félre tenni sajnos.” A család jellemzõen pozitív módon áll hozzá ahhoz, hogy az anya újra dolgozni kezdett. Sokan (9 fõ) nyilatkoztak úgy, hogy örültek a családban, hogy „kimozdultak”. Hárman jelezték, hogy nem változott semmi, és ketten azt, 29
hogy a család sokat segít. Feszültségrõl senki sem számolt be a munkába állása miatt. Túlnyomórészt nemcsak a közelmúltban újra munkát vállalók közérzete jó tehát a munkahelyen, hanem általában a család is pozitív módon fogadta, hogy a megkérdezett asszonyok újra dolgoznak. A mégis elõforduló problémák nem a házastársak, élettársak kapcsolatában jelentkezik, hanem abban, hogy kevesebb idõ jut a gyerekre, a gyereknevelésre. „Nyílván kevesebb idõ jut minden otthoni dologra, de sajnos ez ezzel jár. De ez nem járul hozzá ahhoz, hogy feszültség alakuljon ki.” „Nem okoz feszültséget, néha esetleg a fáradtság, akkor nem vagyok anynyira türelmes.” „Nem okoz. Most, hogy kezdõdik az oviban a szünet, egy hónapot otthon kell lennem, így ez lehet feszültséggel jár majd.” Az idõbeosztásnál a többség (12 fõ) beszámolt arról, hogy nem sikerül az idejét beosztania. Viszont két fõnek semmilyen problémát nem okoz az idõbeosztás. „Megpróbálom beosztani az idõmet, de nem mindig sikerül, attól is függ, hogy mennyi munkám van.” „Nehéz nagyon beosztani és mindenre idõt szakítani, úgy érzem, sok mindenre nem is lehet.” „Nem érem utol magam. Folyton rohanok, felborult az idõérzékem.” „Nem okoz problémát az idõbeosztás.” „Nem borult fel a napi idõbeosztásom, mióta dolgozom. Reggel a férjem intézi a gyerekeket, ha van valami, cserélni tudok, meg tudunk oldani mindent.” A szabadidõre való rákérdezésnél tizenketten azt válaszolták, hogy nincs elég idejük sem magukra, sem a családjukra, a fennmaradó két édesanya elmondása szerint ugyanannyi szabadidõvel rendelkezik, mint régen. Mivel tehát a gyermekekkel való foglalkozás és a házkörüli teendõk erõs tehertételt jelentenek a feleségek, anyák számára, nyilvánvaló, hogy a munkaerõpiacra való visszakerülés a pihenésre szánható idõt, a szabadidõs tevékenységeket nagymértékben korlátozza. „Nagyon kevés idõm van. Akkor a családdal kirándulunk, a gyerekekkel foglalkozunk.” „Attól függ, hogy mikor dolgozok, két szabadnap van a héten. Délutánra tolódik a szabadidõs tevékenység.” „Ha nehezen is, de be tudom osztani az idõmet; iskolába járok közben péntekenként és szombatonként; ez néha okoz kisebb gondot, de ha csak dolgoznék, nem lenne ennyi gond.”
30
„A szabad idõ kevés, megbeszélés a családdal, hétvége a heti dolgok rendezése. Kevesebb az idõ.” A családi segítség vállalásnál, illetve a munkahelyi gondokban, egyetlen olyan válaszadó akadt, aki azt válaszolta, hogy neki nincs mit segíteni. Öten válaszolták, hogy segítenek nekik, nyolcan pedig hozzátették, hogy ahol tudják, tehermentesítik õket, igyekszik a család levenni a terheket a vállukról. „A férjem besegít, édesanyja is idõnként besegít, bár Õ sajnos igen idõs már.” „Igen, kapok segítséget. Nagyon megértõ a család, és segítenek kikapcsolódni.” „Nem viszem haza a munkahelyi gondokat, most még. Remélem késõbb sem.” „Igen, kizökkentenek a hétköznapokból, segítenek kikapcsolódni.” A férj munkahelyére való rákérdezésnél 13 fõ számolt be arról, hogy van munkája. Két nõnek nincs férje. „Igen, van munkája a férjemnek, gyepmester az állatvédõknél.” „Igen, fizikai munkát végez.” A karrierjében segít-e a férje? kérdésre öt személy válaszolta, hogy segít, három, hogy nem tud segíteni, illetve négynek konkrétan azzal segít, hogy vigyáz a gyerekekre. Két fõnek férje nincs. „A gyermek nevelésben nagyban kiveszi a részét. Így segít, azt mondhatjuk.” „Nem tud a férjem segíteni.” A férj szerepe a háztartásban hat fõ szerint óriási, a gyermeknevelésben hat fõ nyilatkozott nagy segítségrõl. Két fõnek férje nincs. Pl.: „A gyerek dolgaiban már tud segíteni, elég jól ki tudja venni a részét a házimunkából is.” „Mindenben tud segíteni.” A gyermekek életkora: hároméves 6, négyéves 4, ötéves 2, hétéves 2, kilencéves 1, tízéves 2, tizenkétéves 1, tizenhároméves 1, tizennégyéves 1, tizenötéves 1, tizenhétéves 2, húszéves 1. A gyermekek viszonyulása a megváltozott (munkába állás) viszonyokhoz szinte mindenkinél negatív vagy legalábbis beletörõdést mutat. 3 fõ jelezte, hogy nem okozott problémát, 5 fõ, hogy a gyermeke megszokta, 7 fõ kimondottan arról számolt be, hogy gyermekét megviselte az új helyzet.
31
„Abszolút nem érzékelnek változást, megszokták. A régi munkahelyen mikor ott dolgoztam, akkor estig kellett dolgozni, de azt nem bírta a család. Este 9 is volt, hogy haza értem.” „Egy kicsit nehezebben viselik. Eddig otthon voltam, de így kevesebbet vagyunk együtt, nekik is többet kell segíteniük. Ugyanakkor persze örülnek, hogy munkához jutottam.” „Két éves kora óta dolgozok, néha szóvá teszi, hogy többet játszhatnék vele. Egyébként nem érzékelhetõ.” „Rossz nekik, a nagyobbik gyermeket nagyon megviseli, hogy nem tudok érte menni.” „Mindig dolgoztam, így megszokták, nem okoz nagy változást. A nagyobbik fiú egy kissé «lázad» ellene, hogy vele nincs eléggé foglalkozva. Most, hogy kezdõdik az oviban a szünet, egy hónapot otthon kell lennem, így ez lehet, feszültséggel jár majd.” „Most már megszokta. Eleinte rossz volt, de mikor tudatosult benne, hogy ez mindig így lesz, akkor nehezen, de feldolgozta. Kénytelen volt.” 5. A jövõrõl... – Szeretne-e még tanulni? (Ha fontos a tanulás, miért fontos, és milyen képzési formában és mit szeretne még tanulni?) – Ha nem fontos a tanulás, miért nem az? – Milyen végzettséget, szakmát szeretne a gyerekének-gyerekeinek? – Ön tervezget a jövõrõl? – Mennyi idõre tervez elõre? – Akar-e még gyereket vállalni? – Terveznek-e nagyobb beruházást a családdal? Ha igen, milyen beruházást? Mit szeretnének vásárolni? A jövõbeni tanulás lehetõségét hárman utasítják el, fõiskolára négyen mennének, hatan érdeklõdnek a további iskolába járás iránt, de még nem tudják, mit tanuljanak, 1 fõ pedig számítástechnikát és angolt szeretne tanulni a közeljövõben. „Igen, fõiskolát szeretnék végezni, de egyre kevesebb esélyt látok, az idõbeosztás miatt. Nem tudom, konkrétan mikor tudnám elkezdeni.” „Ha én nyáron befejezem a fõiskolát, egy ideig nem szeretnék tanulni. Elég lesz egy idõre, késõbb pedig nem tudom, még, hogy mi lesz.” „Igen, szeretnék tanulni, de még nem tudom, hogy konkrétan mikor és mit.” „Egyre nehezebb tanulni. Ezt a tanfolyam is bebizonyította. Ezt a helyzet hozná, hogy ha kellene, tanulnék, de konkrét elképzelésem nincs ezzel kapcsolatban.” 32
„Nem érzem magam képesnek rá. A gyereknevelést sokkal fontosabbnak érzem. Nagyon családcentrikus vagyok, így ezt helyezem elõtérbe. Lehet, hogy más meg tudja valósítani az éjjeli tanulást, én jelenleg nem tudom ezt vállalni.” „Szeretnék a jövõben felsõfokú tanulmányokat végezni, gyógyászat, gyógyszerészet területen. Még konkrétan nem tudom, mikor, a közeljövõben.” „Igen, szeretnék még tanulni, számítógépes ismereteket és angolt. A közeljövõben tervezem, mindig figyelem a lehetõségeket.” A gyermekeinek szánt végzettség tekintetében van, aki pontosan tudja, hogy mit szeretne, hogy elérjen a gyereke. Diplomát szán gyerekének négy édesanya, közülük ketten orvost végzettséget szánnak utódjuknak. A többség – kilenc nõ – nem tudja pontosan, milyen foglalkozása legyen a gyermekének, de az érettségit mindenképpen fontosnak tartják. „Helyt tudjanak állni az életben, az a fontos, nincsenek elvárásaim, akár egy jó szakmával is megelégednék.” „Nem szabom meg, hogy mit tanuljon, azt csinálja majd, amit akar. Örülnék, ha a gimnáziumot elvégezné, aztán majd meglátjuk, mi lesz. Átlagos gyerek lesz.” „Legyen orvos. Valami olyan, amivel biztosítani tudja a jövõjét és sikeres lesz.” „Amit õk szeretnének, azt csinálják majd, nem szeretnék rájuk erõszakolni semmit.” „Minimum fõiskolai vagy egyetemi végzettséget szeretnék nekik. Azt viszont õk döntik el, hogy mely területen.” Kilencen számoltak be arról, hogy szokták elõre tervezni a jövõjüket. Feltûnõ, hogy az ország helyzetére hivatkozva hárman nem terveznek elõre, ketten pedig általában nem nagyon szoktak tervezgetni elmondásuk szerint. „Mindenki tervezi a jövõjét szerintem. De nehéz tervezni, mivel a munkahelyek nem igazán biztosak, így emiatt nem tudunk hosszú távra tervezni.” „Nem nagyon tervezgetünk, a mának élünk.” „Igen, gondolunk a jövõre. De nem nagy idõtartamra.” „Igen, szoktam, de jelenleg stagnálok.” „Igen, tervezném a jövõt, de nem sokkal elõre a mostani helyzet miatt, ami az országban van.” „Nem tervezek elõre semmit, a jelenben élek.” Az elõretervezés idõtartamára öt féle választ kaptunk. Hat hónapra, egy esztendõre, egy-két évre vagy négy-öt évre gondolkodnak elõre azok, akik egyáltalán tervezik a jövõjüket. 33
A további gyermek vállalásra 8 anya válaszolt nemmel, hat pedig igennel, de senki nem a közeljövõre tervezi az újabb gyermekáldást. „Nem szeretnék már gyereket.” „Igen, jó lenne kistestvére a gyereknek, de még nem a közeljövõben.” Nagyobb beruházásban jelenleg négyen vannak, akik egyáltalán nem gondolkodnak, kilencen a házukat szeretnék vagy felújítani, vagy újat vásárolni, egy személy pedig nem nevezte meg a család konkrét terveit. „Igen, most vásároltunk társasházat, újítgatni kell, tetõtér-beépítést tervezünk.” „Most nem szeretnénk semmi komoly beruházást. Nincs rá pénzünk.” „Folyamatban van egy nagyobb beruházás, de még nem kiabálok el semmit.”
3.4. A programban résztvevõk visszajelzései A program túlvállalási szakaszában résztvevõktõl egy-egy értékelõ lap kitöltésével kértük, hogy mondják el véleményüket, benyomásaikat, és értékeljék az általuk igénybe vett szolgáltatásokat. Az értékelõ lapon 14 kérdést tettünk fel, melyek között kifejtõs és értékválasztós kérdések is voltak. A kérdõív az 1. számú mellékletben található. Az értékelõ lapokat a foglalkoztatási szolgálat eseményeit leggyakrabban látogató 34 fõ töltötte ki. Az esély bölcsõdéje program túlvállalási idõszakában kilenc szolgáltatással álltunk rendelkezésükre, ezek a csoportos munkaerõ-piaci tanácsadás, álláskeresési tanácsadás, munkatanácsadás, pályatanácsadás, mentálhigiénés tanácsadás, mentorálás, állásközvetítés, jogi tanácsadás, grafológia. A programban résztvevõk számára valamennyi szolgáltatáshoz való hozzáférés nyitott volt. 11. diagram A válaszadók megjelölték azokat a szolgáltatási elemeket, amelyen részt vettek. Az igénybevett szolgáltatások gyakoriságának megoszlását a 11. számú diagram mutatja. A résztvevõk legnagyobb hányada 16,7%uk mentálhigiénés foglalkozáson vett részt, de e mellett igen népszerû volt a grafológiai és az álláskeresési technikák is. Valamennyi szolgáltatási elem megjelent az igénybe vettek között, legszerényebb érdeklõdés a jogi és a pályatanácsadás iránt mutatkozott. 34
A résztvevõk összességében 180 szolA v álaszadók által legfontosabbnak tartott gáltatási alkalmon vettek részt egy szeszolgáltatások rangsorral súly ozott eredmény e mély átlagosan 5,3 szolgáltatási elemet 80 látogatott. 70 A kérdõíven választ vártunk arra is, 60 50 hogy az igénybe vett szolgáltatások közül 40 30 melyiket, s milyen sorrendben találták a 20 leghasznosabbnak. A kérdésre sorrendi10 0 séget meghatározó választ kértünk, s az így kapott eredmény alapján valamennyi szolgáltatási elem a helyezése alapján meghatározott pontértéket kapta. Minél elõbb szerepelt a rangsorban, annál magasabb pontértéket szerzett. Valamennyi említéshez kapcsolódó számértéket összeadva kialakult a 12. számú diagram által szemléltetett eredmény. Az erre a kérdésre adott válaszok szoros összefüggést mutatnak az elõbbiekben vázolt szolgáltatási gyakoriságokkal. A legtöbbet látogatott álláskeresési, mentálhigiénés és a grafológiai tanácsadás a három leghasznosabbnak tartott szolgáltatás is egyben. Igaz az elsõ három helyen a sorrend kissé eltér a gyakoriságnál tapasztaltalttól. A leghasznosabbnak az álláskeresési technikákat tartották a résztvevõk, mely a gyakoriság alapján a harmadik helyen áll. Ez a mentálhigiénés tanácsadás követi, melyen a legtöbben vettek részt. A résztvevõk körében nagyon népszerû grafológiai tanácsadás gyakoriságban a második, míg az általa nyújtott szolgáltatás hasznosságának megítélésében a harmadik helyen áll. A többi szolgáltatási elemtõl jól elkülönül a mentorálás, mely kiemelkedik a néhány említést és helyezést megszerzettek közül, de népszerûségében és hasznosságában a három elsõ alatt marad. Ezt a szolgáltatási elemet a 34 választ adó 68%-a vette igénybe, s az összes szolgáltatás közül ez, és a munkaközvetítés volt az, amelyeket napi szinten igénybe lehetett venni. Jellege miatt az e két szolgáltatást nyújtó foglalkoztatási koordinátortól ez a szolgáltatás folyamatos felkészültséget és jelenlétet igényelt. A mentorálási munka megítélésében a személyes hozzáállás és segítõ attitûd, az állásközvetítés esetében a megfelelõ információk a helyi munkaerõpiac lehetõségeinek öszszegyûjtése játszottak fontos szerepet. A szolgáltatások rangsorában munka és pályatanácsadás, valamint a munkaerõ-piaci információnyújtást közel hasonló helyezéssel díjazták a választ adók. Mindhárom szolgáltatást havi rendszerességgel lehetett igénybe venni, s ezeket szûkebb réteg, a célirányosan az ezen információkat keresõk látogatták, s a látogatás gyakorisága sok esetben csupán egy-egy alkalomra korlátozódott. álláskeresési
grafológia
mentálhigiénés
mentorálás
állásközvetítés
pályatanácsadás
munkatanácsadás
csop. mp-i
jogi tanácsadás
pontérték
12. diagram
35
Speciális, egyedi problémák megoldásához kértek segítséget a jogi tanácsadás során, melyet a résztvevõk közül 9-en vettek igénybe. A kis létszám súlya a hasznosság megítélésében is érezteti hatását, de azok közül, akik igénybe vették ezt a lehetõséget ketten jelölték az elsõ négy hely valamelyikére a jogi tanácsadást. Az õ egyedi problémájuk megoldása a pillanatnyi helyzetben nagyobb haszonnal járt, mint mások esetében. A szolgáltatások késõbbi elhelyezkedés elõsegítése vonatkozó hasznát is meg kívántuk tudni. Erre a kérdésre 61 említés érkezett, a legtöbben a már korábban is az élen szereplõ álláskeresési technikákat, a grafológiát, a mentálhigiénés tanácsadást és szorosan ezek mögött a mentorálást jelölték meg. Ezek azok a programelemek, melyek a résztvevõk véleménye szerint a leginkább hozzásegítették õket egy késõbbi, vagy pillanatnyi elhelyezkedéshez. A részt vevõknek feltett kérdések egy részére 1-tõl 5-ig terjedõ skálán történõ értékelést kértünk. Ezek a kérdések a projekt túlvállalási szakaszában nyújtott szolgáltatások egy-egy területre kifejtett hatását tudakolták. Ezek a kérdések a következõk voltak: Mennyire segítette a program az elhelyezkedést? Mennyire segítette a program a munkahelyi alkalmazkodást? Használja-e az itt szerzett tudást az álláskeresésben? Használt-e fontos-e a mentorálás? Segítségére volt-e az állásközvetítés? A program indítása elõtt azt feltételeztük, hogy a foglalkoztatási szolgálattól leginkább az elhelyezkedéshez igényelnek a kisgyermekes anyák majd segítséget, melyhez a munkahelyi alkalmazkodáshoz segítséget nyújtva, az álláskeresési ismeretek felelevenítésével, vagy megszerzésével, mentorok segítségével történõ álláskereséssel tudunk leghatékonyabban segítséget nyújtani. A válaszok visszaigazolták az elgondolást, s e mellett más tapasztalatokkal is szolgált. Az alábbi táblázat az ezen kérdésekre adott válaszokat mutatja. Kérdés 3. Mennyiben segítette az elhelyezkedését a program? 5. A munkahelyi alkalmazkodáshoz segített-e valamelyik programelem? 6. Használja-e az itt megszerzett tudást álláskeresésnél, állásinterjúkon?
A kérdésre adott válasz átlagértéke 3,8 4,1 4,5
9. Használt-e, fontos-e a mentorálás?
4,5
11. Segítségére volt-e az állásközvetítés
4,0
36
A kérdésekre adott válaszok alapján a program egyik tanulsága, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevõk az elhelyezkedésre való felkészítést díjazták magasabb válaszértékekkel. A válaszok alapján az álláskeresés során az interjúk alkalmával tudják leginkább hasznosítani a segítséget, illetve a mentorálás hasznát érzik legfontosabbnak. A visszajelzések alapján a program által nyújtott szolgáltatások nagymértékben hozzájárultak az önismeret, a munkavállalás szempontjából fontos tulajdonságok fejlesztése és a munkahelyi alkalmazkodás során szükséges viselkedésformák elsajátításához és gyakorlásához. A program legkevésbé hozott közvetlenül az állás megtalálásában hasznot, de az erre a kérdésre adott válasz így is megközelíti a 4-es értéket. Hasonló eredményt mutat a közvetítés értékelése is. E két területet, az állásközvetítés és a munkahely megtalálása a munkaerõ-piaci adottságok, az adott pillanatban föllelhetõ állásajánlatok függvénye is. A visszajelzések alapján egyértelmûen körvonalazódott, hogy a munkavállalásra maximálisan felkészített a program – tehát a módszer, a kínált szolgáltatások köre megfelelõ – a megüresedõ, betölthetõ álláshelyek létrejöttét azonban a munkaerõpiac törvényei diktálják. Ennek kapcsán még egy tanulság, hogy a segítõ, és civil szervezetek igen komoly szerepet játszhatnak a térségben fellelhetõ üres álláshelyek feltárásában, a szabad munkaerõ információval való ellátásában, és munkaerõpiaci reintegrálásában. Az értékelõ lapon visszajelzést vártunk arra vonatkozón is, hogy ha dolgoznak az érintettek, munkájuk mely területén tudják kamatoztatni a program által nyújtott szolgáltatásokkal megszerzett ismereteiket. A válaszok alapján, ha már bekerültek egy munkahelyre leginkább a kapcsolatteremtésben, a kollégákkal való kapcsolat megtartásában és kialakításában, a fõnökbeosztott viszonylatban, tehát a munkahelyi kapcsolatrendszerük felépítésében és mûködtetésében tudják leginkább használni. A kérdések között a program alanyait arra biztattuk, hogy fogalmazzák meg kritikai észrevételeiket és sorolják fel, hogy min változtatnának, vannak-e olyan elemek, amelyeket hiányoltak, illetve keveselltek. A kérdésre döntõ többségben „semmin nem változtatnék” választ adtak. Néhány megjegyzés – szám szerint hat – azonban érkezett. Ezek a csoportfoglalkozások során több szituációs játékot szerettek volna, plusz információt igényeltek a képzési lehetõségek területén és több csoportos találkozóra való lehetõség igényét fogalmazták meg. A mentorálás hasznosságát firtató kérdésünk mellett arra kértük a résztvevõket, hogy fogalmazzák meg miért volt számukra fontos a mentorálás. Erre a kérdésre választ adók jelentõs hányada az egyéni élethelyzetek megoldásához nyújtott segítséget fogalmazta meg válaszként. Kifejezésre juttat37
ták, hogy a foglalkoztatási koordinátorok által nyújtott segítõ, támogató A legfontosabb közvetített értékek hozzáállás sokat segített az álláskeretanácsadás séshez elengedhetetlen érzelmi állakomm. készség önbizalom pot megteremtésében. Ehhez több információk résztvevõ szavaival élve „lökést adhangnem, stílus tak” a mentorok, bátorították, biztatúj kapcsolatok ták õket a lehetõségek kihasználásáönismeret ra, az egyedi emberi adottságok megsegítségnyújtás alk.képesség mutatására, mintegy ráhangolták õket közérzet javítás a munkavállalásra. hatékonyság Az értékelõ lap egyik utolsó kérdéingyenes seként a program által nyújtott érté0 2 4 6 8 10 12 14 16 említés száma kek felsorolására kértük a résztvevõket. A válaszadók 92 olyan jellemzõt soroltak fel, melyet a program értékeként tartanak számon. Egy válaszadó átlagosan 2,7 jellemzõt említett meg. A választ adók által említett pozitívumokat a 13. számú diagram mutatja. Ez alapján a legtöbben a tanácsadásokat és a program kommunikációs képesség fejlesztésben betöltött szerepét tartják a legfontosabbnak, de hasonlóan magas az önbizalom erõsítés, mint a program fõ erényeként történõ megjelölése. Sokan jelezték, hogy az információnyújtást és a foglalkoztatási szolgálat mûködtetése során a szakértõk és az egyesület munkatársainak hangnemét, stílusát tekintik különleges értéknek. A fentieknél kisebb gyakorisággal, de a megemlített területek között a társas kapcsolatok bõvülése, a segítõ hozzáállás, az általános közérzetjavulás is megemlítésre kerültek. A kérdõív utolsó kérdése a szöveges értékelés lehetõségét teremtette meg, s a legtöbb válaszadó a programban való részvételének lehetõségét köszönte meg, illetve kedves szavakkal méltatta a program megvalósítóit. A 2. számú mellékletben a kérdõívre adott válaszokat tesszük közzé, így ezek a személyes megjegyzések is olvashatók. érték
13. diagram
3.5. A program szolgáltatásait adó szakemberek tapasztalatai A túlvállalási szakasz szolgáltatásait nyújtó szakemberek mindegyike egyegy kérdéssor mentén értékelte a benyomásait, tette közzé szakmai tapasztalatait. Összefoglalóan ezekrõl elmondható, hogy minden szolgáltatást nyújtó szakember kifejezte abbéli örömét, hogy a szolgáltatást igénybe vevõk roppant érdeklõdõek, együttmûködõek és nyitottak voltak, mely nagyban hozzájárult a velük végzett munka sikeréhez. Ez az önkéntességnek, illetve 38
az egyéni motivációnak is köszönhetõ. A hivatalok által nyújtott ellátásokkal és szolgáltatásokkal szemben, melyek szinte kötelezõen magukon viselik a bürokratikus elemeket és gyakran nem mellõzhetik a hivatali körülményeket és ezzel járó kötöttségeket, a civilek által nyújtott szolgáltatásokon és programokon való részvétel önkéntessége és rugalmassága nagyban segítheti hasonló jellegû programok sikeres lebonyolítását. A következõkben a szolgáltatást nyújtó szakemberek véleményeinek fontosabb elemeit tesszük közzé.
3.5.1. Munkaerõ-piaci információ nyújtás A foglalkozás tematikája alapvetõ információkat kíván szolgáltatni a térség pillanatnyi munkaerõ-piaci helyzetérõl, ezen belül kisebb területi egységek adottságairól, az ott fel lelhetõ állásajánlatokról, és a nyilvántartott álláskeresõk részére a törvényben és jogszabályokban biztosított ellátási és támogatási lehetõségekrõl. Ezen túl a tematika a más szervezetek által az elhelyezkedés, a foglalkoztatás javítása érdekében igénybe vehetõ szolgáltatásokat, kedvezményeket (pl. az adóhivatalnál igényelhetõ START-kártyák) is tartalmazta. A tematika a foglalkozások során csupán keretet adott a foglalkoztatási tárgyú beszélgetésekhez, mely lehetõséget adott arra, hogy az egyedi igényeket rugalmasan kezelve, az azok alapján megfogalmazódott irányokra helyezõdjön a hangsúly. A foglalkozás témája megítélésem szerint nem igényel készségszintû elsajátítást, ennél sokkal fontosabb az információ megszerzésének szándéka, képessége és hasznosítására való pozitív hozzáállás. Egyik foglalkozásról a másikra a csoport összetétele változott, így minden foglalkozás önmagában egyedileg értékelhetõ. Azonban közös jellemzõjük az elõbb már említett figyelem felkeltés, információ forrás megadása, elérhetõségek biztosítása, és a szükséges alapszintû foglalkoztatási információk átadása. Jellege, és a túlvállalási idõszakban a BMNE által mûködtetett foglalkoztatási szolgálat többi eleméhez való kapcsolódási pontjai alapján elégségesnek tartom a havi egy alkalmat. A Foglalkoztatási Szolgálat napi szinten nyújtott az aktuális állásajánlatokról információt, az álláskereséshez szükséges készségek, beállítódások és gyakorlati tudnivalók kapcsán heti, illetve napi gyakorisággal álltak a résztvevõk számára tanácsadók, akik mellett a mentorok napi, illetve igény szerinti segítõ tevékenysége tette teljessé a szolgáltatási palettát. Ezek mellett elégségesnek tartom a munkaerõ-piaci általános, és speciális elméleti, jogszabályi, támogatási rendszerekrõl nyújtott foglakozás havi egyszeri alkalmát. A résztvevõk iskolai végzettsége a munkaerõ-piaci információ nyújtás során nem releváns. Az iskolázottsági szintektõl függetlenül mindenki be tudta 39
azt az információt fogadni, amire szüksége volt. Tapasztalatom szerint a megjegyzett információk tartalmában és mennyiségében egyénenként változó intenzitással, de mûködött a szelektáció. A benyomásaim ezekben a kérdésekben nagyon kedvezõek. A téma jellegébõl eredõen tartottam a résztvevõk oldaláról mutatkozó érdektelenségtõl, de úgy tûnik, nagyon fogékonyak és érdeklõdõek az ilyen jellegû információk megszerzése iránt. A csoportok tagjainak visszajelzései alapján elmondható, hogy egyedileg nehezebben igazodnak el a jogszabályok, törvények, de akár a szórólapokon megfogalmazott leírások útvesztõiben, és hivatali nyelvezetében, ezért nagyon kedvezõen fogadták az egyes kérdésekhez fûzött magyarázatokat. Nagyon hálásak voltak és igényelték a konkrét élethelyzetekre vonatkozó kérdésfelvetések hétköznapi, egyszerû nyelvre és ügyintézési módra, eljárási rendre vonatkozó magyarázatokat. A leggyakoribb kérdések, melyeket felvetettek a következõk voltak: • Hogyan kaphatok munkanélküli ellátást? • Mikor mehetek képzésre? • Mennyibe kerül? • Mihez lehet még segítséget kérni a munkaügyi központokban? • Mit tegyek akkor, ha a volt munkahelyemen nem tolerálják, hogy kisgyermekem van? Milyen jogi lehetõségeim vannak? (jogi tanácsadásra irányítás) • Hol vannak a megyében „jó” állások? • Mennyit fizetnek? • Mi várható, milyen szakmákban van kereslet? Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy együttmûködõ, segítséget igénylõ, a változás gondolatával foglalkozó egyénekkel találkoztam. Ezeket a bennük lévõ inspirációkat a komplex módon összeállított foglalkoztatási szolgálat megfelelõ módon kiszolgálta, minden igényre tudott alternatívát adni (pl. munkatanácsadás, akinek ez kellett, mentálhigiénés, akinek ez kellett, jogi, akinek erre volt szüksége). Fontosnak tartom, hogy mindez ingyenesen és önkéntes alapon valósulhatott meg. Azonban azt is éreztem, hogy még mindig komoly hangsúlyt kell arra fektetni, hogy – nem elengedve ugyan az egyén kezét, de az információkat, a maga számára fontos benyomásokat, élményeket, megbeszéléseket önállóan is megszerezzék – ne csak mástól várják a segítségnyújtást, a megoldást. Gondolataikat irányítsák, rendezzék céljaik irányába, járjanak, nézzenek, halljanak meg minden helyzetben minden olyan információt, amire szükségük van. A foglalkozásokon kívül is mutassanak aktivitást, váljon minden40
napi tevékenységük részévé a munka megszerzése, vagy éppen megtartása érdekében kifejtett energia.
3.5.2. Álláskeresési technikák egyéni és csoportfoglalkozásai Az álláskeresési technikák témakörében szorosan összekapcsolódik és egymásra épül a csoportos és az egyéni tréning, így sem a tematikát, sem a foglalkozásokon gyûjtött tapasztalatokat nem lehet elválasztani. A sok pozitív visszajelzés, és pár sikeres elhelyezkedés megerõsített abban, hogy erre a képzésre nemcsak igény, hanem nagy szükség is van. Szerencsére a hallgatók elvárása a tanfolyammal szemben reális volt: mindenki a felkészítést és a segítséget várta, nem pedig azt, hogy azonnal álláshoz jut. A csoportfoglalkozás keretén belül a programban résztvevõ kisgyermekes anyák megismerkednek az álláskeresés módszereivel, a hatékony munkakeresés technikáival. A foglalkozásokon megismerkedhetnek a készség- és személyiségfejlesztés alapjaival, néhány személyiségelmélettel, önismereti modellel, valamint tesztek és kérdõívek segítségével feltérképezhetik saját énjüket, és tudatosíthatják magukban, hogy jelenleg milyen szinten állnak, hogyan viszonyulnak környezetükhöz, az álláskereséshez, és a munkába való visszatéréshez. Tapasztalatom az, hogy az édesanyák nagy része némi félelemmel és bizonytalansággal néz a változások elé, s többen önbizalomhiánnyal és önismereti hiányosságokkal küzdenek. A csoportos tréning abban jelent segítséget, hogy az elméleti tudnivalók átadása után közösen megbeszéljük a hallottakat, s mindenki kielemzi az adott témát a saját életének viszonyrendszerében. A csoportfoglalkozások résztvevõinek száma és összetétele változó volt. Persze, itt is kialakult a „kemény mag”, akik minden csoportos találkozón részt vettek, és sûrûn jártak egyéni konzultációra is. Emellett voltak néhányan, akikkel csak egyszer találkoztam a program elején, aztán lemorzsolódtak különféle személyes okok miatt. A résztvevõk iskolai végzettsége nagyon széles skálán mozgott: a szakmunkás végzettségtõl a diplomás tanárnõig. Az azonban közös volt bennük, hogy kevéssé vannak tisztában az álláskeresés gyakorlati részével, és a gyermekneveléssel otthon töltött évek során csak kevesen tartották a lépést a világgal ezen a téren. Az viszont egységesen jellemzõ volt, hogy nagyon nyitottan és érdeklõdve fogadták az új információkat, és hatalmas szorgalommal vetették bele magukat az új tudnivalókba. Összességében úgy gondolom, hogy a havi egy csoportos foglalkozás kielégíti az igényeket, viszont az egyéni konzultációk száma növelhetõ (heti 3 x 1 óra áll a résztvevõk rendelkezésére), és így is elõfordult az, hogy külön 41
idõpont hiányában a barátnõk, testvérek, sógornõk, együtt érkeztek az egyéni találkozóra. Kisebb egységekre viszont nem javaslom bontani a rendelkezésre álló idõt, hiszen a 45-60 perc feltétlenül szükséges. Amennyiben több idõt lehetne szánni az egyéni foglalkozásokra, esetleg bõvíthetnénk a palettát szituációs gyakorlatokkal, állásinterjú-szimulációkkal, hogy felmérhessük, hogy a résztvevõ az elméletben tanultakat hogyan kamatoztatná a gyakorlatban, még mielõtt egy valós helyzetben kell megnyilvánulnia. A képzés sikeressége nem csupán az által mérhetõ, hogy hányan tudnak elhelyezkedni, hiszen a munkalehetõségek száma korlátozott. A program sikerességét inkább abban látom, hogy a képzésben részt vevõ kisgyermekes édesanyák növekvõ önbizalommal és határozottabb célokkal távoznak a tréningrõl. Egyre többen erõsödnek meg abba, hogy álláskeresési útjukon célhoz érhetnek, sõt, új távlatok nyílnak elõttük, s aktivitási szintjük is jelentõsen nõ.
3.5.3. Munkatanácsadás Az egyéni munkatanácsadás célja hogy összehangolja a munkaerõ piac és tanácsadáskérõ személy igényét adottságait és felkészítse az álláskeresõt a sikeres elhelyezkedéshez szükséges ismeretek elsajátítására. A munkavállalási tanácsadás középpontjában a tanácskérõ áll. A problémamegoldó folyamat célja, hogy a munkaadó és a munkát vállaló személy igényeit összehangolja. Annak érdemes kérni ezt a szolgáltatást, aki úgy érzi, hogy: • nem tudja, milyen munkát szeretne, mit tanulna, mire képes; • érdeklõdésének, képességeinek felismerésére, valamint az ezekhez kapcsolható pályák megismerésére van szüksége; • pályaismereti hiányosságai vannak; • szakmája nem piacképes, illetve nincs szakmája, de képzésre motivált; • döntési nehézségekkel küzd; • választási lehetõségeiben, saját értékeiben bizonytalan, nincs körvonalazott stratégiája. A foglalkozáson résztvevõk mindegyikével sikerült eljutni a probléma azonosításától az elemzésén át a szintézisig. Megállapodást azokkal a résztvevõkkel tudtunk kötni, akik igazán motiváltak voltak az elhelyezkedésben és még legalább egyszer visszatértek egy beszélgetésre. A program keretében hat alkalommal 3 x 45 perc állt a rendelkezésre ez azt eredményezte, hogy igen kevesen jutottak hozzá ehhez a szolgáltatáshoz. Az egyéni tanácsadások sajátossága, hogy elõre nem kiszámítható egy-egy 42
tanácskérõvel mennyi idõ alatt lehet a tanácsadási folyamaton végig menni és a cél elérése érdekében egyik lépés sem kihagyható. A jövõben nagyobb hangsúlyt helyeznék az önértékelõ és érdeklõdést feltáró kérdõívekre, mert tapasztalatom szerint nagyban segíti az ügyfelet abban, hogy reálisabb képet alakítson, ki önmagáról, illetve megerõsítést kapjon az önmagáról kialakított képrõl. Ehhez mindenekelõtt többszöri találkozás és idõ szükséges. A foglalkozáson részvevõk általában aktívak és motiváltak voltak. Tapasztalatom szerint sokan alulértékelik magukat, illetve képességeiket. Ebbõl kifolyóan az ilyen esetekben még nagyobb hangsúlyt fektettünk a pozitív énkép megerõsítésére. Kevésbé tájékozottak a munkaerõpiac jelenlegi igényeirõl – keresett szakmák, nyelvtudás és informatikai ismeretek fontossága – ezért minden résztvevõvel érintettük ezt a témát is. A legfõbb probléma az álláskeresés során egyrészt az információ hiányból, másrészt az önmaguk, tudásuk, képességeik alulértékelésébõl adódott.
3.5.4. Pályatanácsadás A pályaorientáció elsõsorban a következõ három kompetencia- és ismereti területet öleli fel: – szakmai tevékenység és társadalmi-gazdasági környezet, – képzési rendszerek és képzési célok, – önismeret. Nagyon fontos, hogy a munkavállalók megismerkedhessenek a különbözõ szakmákkal, és ne az épp aktuális divat határozza meg választásukat. Ismerjék meg melyek a hiány, és melyek a túltelített szakmák. A pályaorientációs program segíthet a munkavállalóknak abban, hogy olyan pályát válasszanak, amely egyrészt megfelel egyéni képességeiknek, adottságaiknak, érdeklõdési körüknek, másrészt keresett is a munkaerõpiacon. Nagyon fontosnak tartom, hogy olyan ismeretekkel lássuk el az álláskeresõket, amelyek segítenek abban a döntésben, hogy merre induljanak el a munkaerõ-piacon. Helyes döntést csak úgy tudunk hozni, ha minden információt beszereztünk, azokat mérlegeltük. Tehát a pályaorientáció nem csak a pályaválasztásban, hanem a pályakorrekcióban is segítséget nyújt ha a munkavállaló már elavult, a munkaerõ-piacon nem eladható képesítéssel rendelkezik. A tematika összeállításakor úgy gondoltam mindenképpen épüljenek egymásra az ismeretek, de a gyakorlat során ez nem volt tartható, így többször kellett ismételni, illetve egy-egy anyaggal többször is foglalkozni kellett (pl.: képességek felmérése, tervek összeállítása stb.). 43
A havi egyszeri alkalom elegendõnek bizonyult a témakör elsajátításához, a pályaorientációs foglalkozások végére szinte mindenki meg tudta fogalmazni milyen célt tûzött ki magának, sikerült összeszedni azokat az erõsségeit, melyek segítségével könnyebben meg tudja fogalmazni a saját helyzetét a munkaerõ-piacon. A foglalkozások során minden feltétel biztosítva volt, így teljesen zavartalanul folyhatott a munka. Egy dologban azonban változtatnék, a csoportok kialakításakor az ismétlések elkerülése miatt az állandóságára nagyobb figyelmet lenne indokolt fordítani. A résztvevõk iskolai végzettsége, felkészültsége nagyon eltérõ volt, mindig volt a csoportban felsõfokú és szakképzetlen iskolai végzettségû is, néhányan rendelkeztek valamilyen szakmával, de ez nem okozott problémát az ismeretek elsajátításában, mert mindenki nagyon befogadó volt és nyitott a témával kapcsolatosan. Leginkább a munkaerõ-piaccal kapcsolatos dolgok érdekelték õket. Milyen munkakörben érdemes elhelyezkedni, milyen fizetések vannak egy-egy adott munkaterületen, melyek a legkeresettebb foglalkozások, nagyon érdekelte még õket konkrétan egy-egy munkáltató, hogy milyen információim vannak arról, mennyire jó foglalkoztató, mennyire lehet hosszútávon nála elhelyezkedni.
3.5.5. Mentálhigiénés tanácsadás A mentálhigiénés tanácsadást három szakember tartotta, így az érdeklõdõknek lehetõségük volt mindig ugyanannak a csoportvezetõnek a foglalkozásain részt venni. A következõkben mindhármuk véleményét megosztjuk. Közel féléves munka során olyan emberekkel dolgoztam együtt csoportban, akik tartósan, vagy átmenetileg kiszorultak a munkaerõpiacról. A programba bevontak köre: fiatal, kisgyermekeket nevelõ anyák, kiknek a gyermeknevelés évei után, még nem volt lehetõségük visszatérni a munka világába. A mentálhigiénés csoport kialakításában nagy segítség volt a csoporttagok hasonló társadalmi helyzete, közel azonos iskolai végzettsége, (középfokú végzettség), és a hasonló élethelyzet. A csoportban történõ munka fontos célkitûzése volt, a közös probléma, a munka világába való visszatérés, mentálhigiénés eszközökkel való segítése. Az életesemények során, aminek minden ember részese, megjelennek a krízisek. Krízist gyárt a felgyorsuló élet, az élethelyzetek, ilyen a munkahely elvesztés is. A krízis spontán megoldásának garanciája, a társas kapcsolatok. Ezek a hagyományos módszerek egyre kevésbé mûködnek, a krízishelyzetek egyre inkább szaporodnak. A krízis még nem betegség, az ilyen helyzetben 44
lévõ emberek számára segítség az elsõdleges prevenció, a mentálhigiéné eszközeivel. A foglalkozások egymásra épülnek, de néhány lényeges kérdésben úgy alakítottam ki a tematikát, hogy legyen ismétlés, ezt fontosnak tartottam egyrészt emlékeztetõül, másrészt az új, csoportba érkezõk csatlakoztatására. Kéthetenként tartottam a csoportfoglalkozást, ezt megfelelõnek tartom. Gyakorlatokat értelemszerûen beleépítettem a tematikába, ez a mentálhigiénés jelleg miatt elengedhetetlen. Talán néhány órával megnöveltem volna az összes óraszámot, ezt a módszer készség színtû elsajátítását jobban segítené. A csoportban résztvevõk körét inkább állandónak nevezném, de idõnként kimaradt valaki, mivel sikerült munkahelyet találnia. Helyettük néhány új csoporttag is érkezett, akik természetesen így késõbb kapcsolódtak a foglalkozásokba. Ezekben az esetekben ismétlésekkel, speciális gyakorlatokkal próbáltam megoldani a zökkenõmentes csatlakozást. A tananyagot saját magam elképzelései szerint építettem fel, de a hasonló szolgáltatást nyújtó kolléganõimmel egyeztettünk, tapasztalatokat cseréltünk a hatékonyság fokozására vonatkozólag, illetve mindig figyelembe vettem a csoport igényét, és annak megfelelõen alakítottam a teendõket. Nem mindig a szakismeretek meglétére tettük a hangsúlyt, néha prioritást élvezett a csoporttagok mentális állapota, esetleges segítése a krízis helyzetben. A foglalkozások gyakoriságát így ebben a formában elegendõnek tartom, de a program befejezését követõen szerencsés lenne fenntartani azt a lehetõséget, hogy esetleges nehézségeikkel a résztvevõk megkereshessék a tanácsadót, vagy csak beszámolhassanak a velük történtekkel. A folytatás a csoportban igényként fogalmazódott meg. A leggyakrabban feltett kérdésük, sikerül-e kisgyermek nevelése mellett elhelyezkedniük, információk a támogatásokról, információ önmagukról önértékelésük erõsítésére. A program komoly segítséget nyújtott azon édesanyáknak, akik képesek és akarnak tenni önmagukért. Az érintett célcsoport számára a hasonló jellegû programok mindenféleképpen szükségesek és hasznosak. A mentálhigiénés tanácsadásra a program során folyamatosan nyílt lehetõség, több tanácsadó nyújtotta ezt a szolgáltatási formát. A program befejezését követõen, szerencsés lenne fenntartani ezt a szolgáltatási programot, mert „nagy szükség” fogalmazódott meg a célcsoport vonatkozásában a folytatás szükségességérõl. A csoportindításnál természetesen elkészült az a lista ahol az elvárások kerültek megfogalmazásra. A következõ elvárások jelentek meg: „szeretném jól érezni magam, közösségben szeretnék lenni, sokat szeretnék tanulni, új embereket megismerni, választ kapni problémáimra, gyakorlati megoldásokat a gyerekneveléssel kapcsolatban, párkapcsolati problémák megbeszélése 45
stb. Valamennyi résztvevõ szeretne a jövõben valamit tanulni (számítástechnika, nyelv, új szakma, érettségi megszerzés stb.) Ez a program komoly segítséget nyújtott az állást keresõ kisgyermekes édesanyáknak, hiszen amellett, hogy hasonló helyzetben lévõ társaikkal egymást segítve, erõsítve megpróbálnak túljutni az esetleges nehézségeken, elsajátítanak olyan gyakorlati ismereteket, amely mindenképpen nagy segítségükre van álláskeresésük folyamatában,a mindennapi életük megélésében. Az álláskeresés okozta csalódások, a visszajelzések elmaradása, feleslegesség érzésével töltik el a résztvevõket. Az eset megbeszélések során kielemeztük ezeket a helyzeteket, hogy „mi miért alakult így”. A megfelelõ állás megtalálásához idõre van szükség és kitartó munkára. A munkaerõpiac folyamatos mozgásban van az üres álláslehetõségek felkutatására kidolgozott stratégiával kell rendelkeznie minden álláskeresõnek.
3.5.6. Jogi tanácsadás A jogi tanácsadás a foglalkoztatási szolgálat keretein belül a túlvállalási szakaszban már nem volt újdonság Az esély bölcsõdéje projekt résztvevõi elõtt. Ez a lehetõség a projekt teljes ideje alatt rendelkezésükre állt. A legtöbb jogi probléma a munkavállalással kapcsolatosan merült fel, sok esetben kellett a már megszûnt munkáltatótól az anya munkaidejére vonatkozó iratokat beszerezni. Több alkalommal a célcsoport tagjai nem konkrét jogi problémával keresték meg az ügyvédnõt, hanem tanácsot kértek, esetlegesen felmerülõ jogi problémához. A túlvállalási szakaszban a jogi tanácsadást igénybe vevõk olyan egyéni, elsõsorban mindennapi élethelyzetüket befolyásoló problémával is fordultak a szakemberhez, mely munkavállalásukat nagymértékben akadályozta. Ezek leginkább családjogi – válás, gyermekelhelyezés – kérdések, örökléssel kapcsolatos rendelkezések, tulajdonszerzéssel összefüggõ szabályok, illeték és adóügyek voltak. A segítséget kérõk nagyon hálásak voltak a lehetõségért, hiszen elmondásuk szerint jogászhoz fordulni – a program által nyújtott szakemberen kívül – fõleg anyagi okokból eredõen – nem állna módjukban. A jogi tanácsadás minden alkalommal egy külön helységben zajlott, ezzel biztosítva a magánszféra sérthetetlenségét.
3.5.7. Grafológiai tanácsadás A projekt kapcsán a részvevõk számára egyéni, grafológiai elemzésen (grafológiai analízis és szintézis) alapuló tanácsadás, értékfeltáró „mérlegkészítés” történt. A grafológiai tanácsadás legfõbb célja az eredményes álláskeresés és munkavállalás szempontjából fontos személyiségvonások feltárása, különös tekintettel a domináns jellemvonásokra, valamint az erõsségekre és 46
a gyengeségekre. Mindezek tudatosítása pontosabb és reálisabb önismeretet, ezáltal nagyobb önbizalmat eredményez, amely az aktívabb, eredményesebb önálló álláskeresést hivatott segíteni. Gyakorlati tapasztalataim alapján a részvevõk túlnyomó többsége nyitott, érdeklõdõ hozzáállással, a konstruktív együttmûködés jegyében, határozott álláskeresési szándékkal vett részt az egyéni foglalkozásokon. A kétkedõ, fásult álláskeresõk meggyõzése külön feladatot jelentett: tudatosítani kellett azt a felismerést, hogy minden állítólagos kudarc egyben új és hasznos felismerést-tapasztalatot jelent, átértékelésre ösztönöz, valamint fokozottabb figyelmet irányít a személyiségközpontú álláskeresésre. Örömmel nyugtáznám, amennyiben a jövõben a program ismétlõdésére lehetõség nyílna. A gyakorlati tapasztalatok alapján az írásmintákat kiegészíteném még néhány, sajátos álláskeresési, munkahelyi problémát tartalmazó szöveg lediktálásával. Az így kapott írásminta elemzése még több információt nyújtana. A legkülönfélébb kommunikációs képességû álláskeresõkkel találkoztam. Néhányan eleinte félénkek, feszültek voltak. Néhány kedvesen elhangzott, általános bevezetõ mondat után rendszerint feloldódtak. Mások (a többség) több órán keresztül is szívesen beszélgetett volna önmagáról, a lehetõségeirõl. Többekbõl heves érzelmi reakciókat is kiváltott a tanácsadás: elérzékenyülést, túlzott hálálkodást, de ezeket sikerült helyesen kezelni. Konfliktushelyzetem nem volt. Oldottabbá vált a tanácsadás azáltal is, hogy a szervezõk figyelmessége révén aprósüteménnyel, üdítõvel, kávéval is megkínálhattam õket A jövõben az elõkészítõ tájékoztatásra nagyobb hangsúlyt helyeznék: a tanácsadás pontos célkitûzéseit is jobban tudatosítani lehetne (nem a magánélet és a párkapcsolat a téma). Legalább másfél óra mindenképpen szükséges a beszélgetéshez. Tapasztalataim alapján a tanácsadáson részvevõk többsége elbizonytalanodással, megtorpanással reagált a komoly kihívást jelentõ álláskeresésre. Jellemzõ jelenségként merült fel a kellõ rugalmasság, kezdeményezõképesség, spontaneitás hiánya. Sok esetben nem személyi adottságaik és képességeik alapján alakították ki jövõbeli terveiket, hanem mintakövetõ módon. A legjellemzõbb problémák: • sokaknak megszûnt a korábbi munkahelye, munkabeosztása; • mások a három mûszakos munkarendet nem vállalhatják fel a gyerekek mellett; • a családdal, a gyerekekkel szemben érzett túlzott kötelességtudatból, lelkiismeretességbõl és szoros érzelmi kötõdésbõl fakadó aggódást nem könnyen kezelik; 47
• a megoldatlan magánéleti problémák (válás, gyermek-elhelyezési gondok) súlya kedvezõtlenül hat az álláskeresésre; • a különösen jó monotónia tûrõképességû személyiségek szinte „félnek” hirtelen változásoktól (beilleszkedés, kollégák stb.); • többen az egészségtelen környezeti hatások, a túlzott stressz miatt nem kívánnak visszamenni a régi munkahelyükre; • vannak, akiknek nincsenek terveik, elképzeléseik, egyedül csak azt tudják, hogy hol nem és mivel nem szeretnének foglalkozni; • sokan szereztek felsõfokú végzettséget, de szakmai ismeretség és gyakorlat hiányában az adott szakterülettel nehezen veszik fel a kapcsolatot; • néhányan már korábban is eleve érdeklõdésüktõl idegen szakterületen dolgoztak, õk mindenképpen változtatni szeretnének; • a folytonos „újrakezdõk”, akik túlságosan is élénken és rugalmasan reagálnak minden jelenségre, elhamarkodott döntéseik miatt minduntalan elégedetlenség és csalódottság jellemzi õket; • idegrendszeri problémák (pánikbetegség) miatt leszûkült lehetõségek.
3.6. A résztvevõket mentorálók tapasztalatai, dokumentálás Az esély bölcsõdéje program túlvállalási szakaszában megvalósuló mentori tevékenységet a Békés Megyei Nõk Egyesületének munkatársai látták el. A mentori tevékenység azonban nem merült ki egyszerû segítõ munkában, annál komplexebb szolgáltatás nyújtásáról volt szó. A mentori tevékenység mellett az egyesület biztosította a túlvállalási szakaszban vállalt feladatok mûködtetéséhez szükséges személyi, tárgyi, és technikai feltételeit is. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a túlvállalási szakaszban a foglalkoztatási szolgálat létrehozásával és mûködtetésével kapcsolatban elvégzett munkát, s az ehhez kapcsolódó szakmai tapasztalatokat. Az egyesület 2008 januárjában találkozót szervezett a Munkaügyi Központ munkatársaival, ahol leegyeztetésre kerültek a foglalkoztatási szolgálat keretében tartott foglalkozások tartalma, ütemezése és idõpontjai. A Foglalkoztatási Szolgálat tanácsadásai 2008. január 18. és június 13. között voltak elérhetõk. 2008. január elején több mint 500 munkáltatónak küldtek ki tájékoztató levelet, a célcsoport foglalkoztatása céljából. A felkeresett cégek közül nagyon csekély létszámban küldtek vissza munkaerõigény-bejelentõ lapot azzal a szándékkal, hogy szeretnék foglalkoztatni a célcsoport megfelelõ végzettségû tagjait. A továbbiakban több mint 200 fõ gyermekes anyának küldtek ki tájékoztató levelet. A tájékoztatókat Az esély bölcsõdéje program 60 fõs célcsoportja 48
tagjai kapták meg, valamint a programra jelentkezõ, de a képzésre felvételt nem nyert gyermekes anyák részére postázták. Az értesítés a januárban megtartott tájékoztató elõadásra hívta fel a figyelmet, ahol a Foglalkoztatási Szolgálat tréningjeinek és tanácsadásainak idõpontjai és témái kerültek bemutatásra, illetve a tanácsadást végzõ szakértõk mutatkoztak be. A tájékoztatóra január 18-án került sor. A rendezvény után a megjelentek regisztrálták magukat a rendszerbe, és feliratkoztak a szolgáltatásokra. Az egyesület irodájában a foglalkoztatási koordinátorok napi tevékenységéhez az alábbi feladatok tartoznak: • Mentorálás • Álláskeresés és -kiajánlás • Dokumentálások Mentorálás A tevékenységet a Békés Megyei Nõk Egyesülete irodájában végeztük. A mentorokat naponta munkaidõben kereshették a program résztvevõi, személyesen, telefonon vagy e-mail-ben. A gyermekes anyák felé kérésünk volt, hogy a felmerült álláslehetõségek, a programmal kapcsolatos kérdések és a személyes jellegû megbeszélések céljából lehetõleg havi rendszerességgel jelenjenek meg az irodánkban, Tapasztalataink szerint a több éven keresztül gyermeket gondozó, nevelõ fiatal nõk, akik a gyermekeik életritmusához igazodva élik életüket, és amely idejük nagy részét leköti, nehezen igazodnak el a megváltozott intézményrendszeri, jogszabályi környezetben és többnyire nehezen szakadnak el gyermekeiktõl és illeszkednek be újra a munka világába. A munkáltató elõítélete miatt megfelelõ álláshoz nehezen jutnak és komoly munkavállalási nehézségekkel, elõítéletekkel szembesülnek. A személyes segítségünk célja elsõsorban a munkahelyhez juttatás, felkészítés az újbóli munkába álláshoz, ezért az álláskeresésre való felkészítést helyeztük elõtérbe. A személyes találkozások alkalmat adtak arra, hogy iránymutatást, támogatást nyújtsunk a munka világába visszatérni akaró kisgyermekes anyáknak, ezáltal segítve személyes fejlõdésüket. Az ismerkedést a mentorálás legfontosabb mozzanatának – a további személyes kapcsolatok magalapozásához – az anya bizalmának elnyerését tartottuk. Ennek érdekében a találkozások során a négyszemközti beszélgetés lehetõségének megteremtését helyeztük elõtérbe, ahol csak a mentor és a segítséget kérõ anya volt jelen. Ez a légkör lehetõséget biztosított széles körû problémák felvetésére. Fontosnak tartottuk, hogy a segítõ rendelkezzen empátiás képességgel, ismereteit képes legyen átadni, legyen magabiztos, és a felmerülõ problémára megoldást javasoljon. 49
A mentorálás sikerességét három alapvetõ tényezõn véltük felismerni. – Az egyik, hogy a gyermekes anya megnyílik-e a segítséget nyújtó mentor számára, vagy nem. – A másik tényezõ az, hogy a mentor személye megfelelõ-e a mentorálási feladat elvégzésére. Fontos, hogy az anya ahhoz a mentorhoz fordulhasson kérésével, problémájával, aki számára szimpatikus. – A harmadik kritérium, hogy a mentor és a kisgyermekes anya képes-e folyamatos kapcsolattartásra, együttmûködésre. A felmerülõ probléma megoldása két irányban történt: – a mentor maga ismerte a helyzet megoldását és tette meg a javaslatát, vagy – a megoldáshoz szükséges lehetõség irányát vázolta fel, mely alapján a megfelelõ foglalkozás, szolgáltatás felé tett javaslatot. A célcsoport tagjai társadalmi helyzetüktõl és iskolai végzettségüktõl függetlenül igénybe vették a tanácsadó szolgáltatások által nyújtott segítséget. Az elsõ alkalommal történt mentorálásnál a személyes elbeszélgetést követõen az un. foglakoztatási szolgálat keretén belül igénybe vehetõ programokra, tréningekre hívtuk fel figyelmet, megbeszéltük egy-egy program tematikáját és annak az elhelyezkedés esélyére gyakorolt hatását. A mentorálás során több kiegészítõ szolgáltatást is nyújtottuk a kisgyermekes anyáknak, melynek lehetõségével szívesen éltek. A mentorálás feladatköréhez tartozott a jogi tanácsadás megszervezése is, ahol a kisgyermekes anyák jogi problémáinak orvoslására volt lehetõség. – A foglalkozásokon résztvevõket utazási költség-térítéssel segítette az egyesületünk. A tömegközlekedéssel utazókat elõre megvásárolt menetjeggyel támogattuk, ezt a lehetõséget a helyi járatokat igénybe vevõk használták fel. A vidékiek személygépkocsival közlekedtek, mely a kedvezõtlen tömegközlekedési lehetõségekkel magyarázható. – A kisgyermekes anyáknak problémát okozhat a gyermekelhelyezés kérdése. A mentorálás keretén belül megoldottuk, hogy a célcsoport tagjai gyermekeit a békéscsabai 3. számú bölcsõdébe vitték. A vártnál kevesebben éltek a lehetõséggel, mivel több gyermek már óvodába járt, vagy családtagok felügyeltek rá. – A program során több tréning és szolgáltatás csak elõre egyeztetett idõpontban volt igénybe vehetõ, ezek közé tartozott a jogi tanácsadás, álláskeresési egyéni tanácsadás, grafológiai elemzés és pályatanácsadás. Az idõpontok foglalását és egyeztetését az egyesületnél dolgozó koordinátorok végezték. 50
Álláskeresés és -kiajánlás Napi tevékenységeinknek jelentõs részét tette ki az álláskeresés és a ledokumentált munkavállalói adatlapon feltüntetett igények alapján történõ állások kiajánlása. A gyermekes anyának igen sok idejét veszi igénybe, hogy naponta különbözõ sajtókban, interneten, Munkaügyi Központ hirdetésein megjelenõ számtalan állásajánlásokat átböngésszék, és a megfelelõ legfrissebb álláshirdetést megtalálják, s erre, adott esetben, idõben reagálni is tudjon. A napi állások közül a célcsoport tagjai részére a képzettségüknek és igényüknek megfelelõ állásokat kikerestük, azokat e-mailben, telefonon vagy személyesen továbbítottuk. Az eljuttatott állásajánlásokra vonatkozóan több alkalommal kaptunk olyan visszajelzést, hogy a megpályázott állásra sikerült idõben önéletrajzot benyújtani. Többen személyesen is megjelentek irodánkban, és sietve kérték a segítségünket fényképes, önéletrajz összeállításához, melyet a továbbított álláshirdetésre igyekeztek eljuttatni. Naponta figyelemmel kísértük a Békés Megyei Hírlap aktuális állásajánlatait, valamint beszereztük a Munkaügyi Központ aktuális állásajánlatát, ami elérhetõ a www.afsz.hu weboldalon is. Továbbá naponta követtük több álláskeresõ oldal ajánlatait, mint pl. a www.bekesjob.hu, a www.humanrent.hu, a www.workforce.hu, a www.kszk.gov.hu, és több nagy vállalat internetes portálját. Az 539 alkalommal eljutatott állás hirdetés sikerrel járt, ugyanis a célcsoport tagjai közül 12 fõ a nyílt munkaerõpiacon helyezkedett el, és 2 fõ korábbi munkahelyére tért vissza.
Dokumentálás Célcsoport tagjainak regisztrálása A célcsoport tagjait munkavállalói adatlap segítségével rögzítettük. Az adatlapon személyes adatokra vonatkozó kérdések szerepelnek, mint pl. név, cím, szül. hely, idõ, telefonszám és e-mail cím és a családra vonatkozó kérdések. Ezek többek között a családi állapot, gyermekek száma és életkora voltak. Nyilvántartásunkban szerepel az ellátásra jogosultság megnevezése és idõtartama, gyes, gyed vagy gyet, valamint Start Kártyára jogosultság is. Fontosnak tartottuk, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy az állás keresés során a támogathatóság mértéke és idõtartama a munkáltató részérõl nagy fontosságú lehet. Regisztrációnkban szerepel az iskolai végzettség az idegen nyelv ismerete és szintje, mely adatok szükségesek voltak ahhoz, hogy szolgáltatásunkkal, személyre szabottan tudjunk állást keresni és kiajánlani. Szükségesnek találtuk informálódni a gyermek vállalást megelõzõ években betöltött munkahelyekrõl, és az ott megszerzett szakmai gyakorlati idõkrõl, 51
mivel sok munkahelyen kérik a gyakorlat meglétét, sõt esetenként referenciát is. Nyilvántartjuk a munkavállalást gátló tényezõket is, amennyiben vannak ilyenek. Pl. valamilyen egészségügyi tényezõ, családi problémák, esetleg a közlekedés nehézségei (kis településen élõk esetében), vagy egyéb a gyermekes anya által megfogalmazott, fontosnak tartott problémákat. Az adatlapon részletesen nyilvántartjuk, hogy milyen jellegû munkakör betöltésére van szándék és azt hány órában és milyen idõszakban tudja a gyermekes anya felvállalni. Amennyiben a meghirdetett állások paraméterei a gyermekes anya munkavállalói adatlapján feltüntetetteknek megfelelt, azt részére továbbítottuk. A program során folyamatos mentori tevékenységgel követtük a célcsoport tagjainak munkába állását. Az elhelyezkedést követõen személyesen vagy e-mailben az irodánkba eljuttatott munkáltatói igazolás vagy munkaszerzõdés másolata szolgál bizonyítékként a munkahely betöltésére vonatkozóan. A kitöltött munkavállalói adatlapokon folyamatosan rögzítettük az egyes nyilvántartásokban történt változásokat, mely a programban részt vevõk személyében bekövetkezett változásokat követi nyomon. Mentorálás dokumentálása A mentori tevékenységeket a naponta vezetett mentornaplók tartalmazzák. A mentornaplón feltüntettük a célcsoport tagjainak véleményét, a programról elmondott érzéseiket, a tréningekrõl és a foglalkozásokról alkotott véleményüket, valamint folyamatosan nyomon követtük és regisztráltuk a programokon való részvételek során személyes fejlõdésükben bekövetkezett változásokat. A dokumentálás a mentori beszélgetés során felmerült problémákat is tartalmazza, illetve a problémák megoldására tett javaslatokat A mentor napló egyoldalas, különbözõ beazonosító adatokat, úgymint azonosító sorszám, a mentorált személy neve, és egyéb fontos de nem kategorizálható feljegyzést tartalmazó dokumentáció. Az azonosító sorszáma jelentkezés sorrendjét is tartalmazza, és minden egyes programban résztvevõnek külön mappa került megnyitásra, mely nyomtatott formában is személyenként, egy helyen könnyen áttekinthetõen lefûzésre került. A dosszié tartalmazza az anyákkal folytatott beszélgetés és segítségnyújtás folyamatát, valamint nyomon követhetõ, az álláskeresés stádiuma, és a sikeres elhelyezkedés esetén annak ténye. A mentor naplók egy adatbázisban rögzítésre kerültek, mely adatbázis egymondatos emlékeztetõvel kiegészítve utal a segítõ beszélgetés tartalmára. Állásközvetítés és -kiajánlás dokumentálása A program résztvevõinek megküldött megfelelõ állásajánlatokat összegyûjtöttük, és naponta egy úgynevezett, koordinátor naplóban rögzítettük. Ez a napló tartalmazza a meghirdetett rövid állás lehetõségeket, valamint azt, 52
hogy a célcsoport mely tagjának és milyen formában – e-mail, telefon, vagy személyes megjelenés útján – továbbítottuk a munkalehetõséget. A továbbított állás ajánlások az adatbázisban egyénekre lebontva. is rögzítésre kerültek, melynek jelentõsége az, hogy a személyre szabott állás közvetítések gyakoriságát nyomon tudtuk követni. Szolgáltatások igénybevételének dokumentálása A szolgáltatások, tréningek megtartása során minden alkalommal jelenléti ív készült, mely tartalmazza, az aktuális foglalkozáson megjelentek nevét, a szolgáltatást végzõ szakember nevét, és a megvalósult foglalkozás idõpontját. A kitöltött jelenléti ív alapján rögzítettük az adatokat az általunk létrehozott adatbázisba. A jelenléti ív adatainak adatbázisba történõ rögzítésével lehetõségünk volt nyomon követni és az adatbázisból lekérdezni egyes személyek foglalkozásokon való részvételének gyakoriságát és a különbözõ tréningek, foglalkozások iránti érdeklõdését. A mentorok személyes tapasztalatai Az EQUAL program végrehajtási szakaszának képzésen részt vevõ 60 fõs kisgyermekes anya, valamint a képzési programba felvételt nem nyert 143 fõ kisgyermekes anya munkahelyhez jutásának esély növelése érdekében a Békés Megyei Nõk Egyesülete részérõl az az elhatározás született, hogy a program túlvállalási szakaszában foglalkoztatási szolgálat néven munkába állást elõsegítõ programot állítunk össze. Az összeállított programban komoly esélyét láttuk, hogy a többszörösen hátrányos helyzetû célcsoport tagjai közül az állást keresõk határozottan érdeklõdnek a foglalkozások, tréningek iránt és azokon részt vesznek. A január 18-ra meghirdetett tájékoztatáson a megjelent érdeklõdõk többsége élt a lehetõsséggel és valamennyi általunk feltüntetett programra feliratkozott. Az eltelt félévben minden hónapban folyamatosan nõt azoknak a száma, akik szándékában állt, hogy a nyílt munkaerõpiacon elhelyezkednek, és ehhez jónak találták, az általunk összeállított tájékoztató elõadásokat, tréningeket és ezért megjelentek irodánkban a programhoz csatlakozás céljából. A mentorálások során a gyermekes anyák a részünkrõl nyújtott szolgáltatásról is kinyilvánították véleményüket. A velük folytatott beszélgetésekbõl kiderült, hogy szeretnek bejárni hozzánk, mert kötetlenül idõben a nap bármely idõpontjában bejöhetnek. Amikor az irodában megjelennek, nem kell sorba állniuk, várakozniuk, mindig van olyan személy, aki fogadja õket, helylyel, esetleg ásványvízzel, üdítõvel, kávéval megvendégeli. A mentorálás alkalmával a beszélgetés ideje nincs idõhatárok közé korlátozva, és nem csak 53
az álláskeresés témájáig terjed, hanem a személyes, családi gondok problémák is elõkerülnek a beszélgetések alkalmával. A szolgáltatásokon való részvétel fakultatív volt, így bármelyik programon az általuk megtervezett alkalommal vehettek részt, egyetlen programot sem tettünk számukra kötelezõvé, ami oldottá tette mind a tanácsadások mind a foglalkozások hangulatát. A programban résztvevõk iskolai végzettsége igen eltérõ volt, ugyanakkor nagyon jó közvetlen hangulat alakult ki egyes személyek között és a csoportokon belül. A gyermekes anyák egy s ugyanazon közös problémával küszködtek, ami a résztvevõk mindegyikét foglalkoztatta, ez a téma a család és ezen belül elsõsorban a gyermek nevelés és az ezzel összefüggõ munkavállalás problémája. A célcsoport tagjai a személyre szabott és eljuttatott állás ajánlásokat nagyon hasznosnak találták, és a sikeres elhelyezkedések egyik fontos részének tartják. Az elõadásokat, tréningeket tartó mindegyik szakember a célcsoport megelégedésére végezte munkáját. Többségében a Regionális Munkaügyi Központ szakemberei vállalták fel egy-egy elõadás, tréning megtartását, akik a programok megtartására megfelelõ felkészültséggel és gyakorlattal rendelkeznek, mivel napi munkájuk során is hasonló szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, s jól ismerik a hátrányos helyzetû munkavállalói csoportok problémáit. Az esély bölcsõdéje elnevezésû programban az intézmény társult partner, néhány munkatárs a program végrehajtási szakaszában már tartott elõadásokat a képzésben részt vevõk számára, ezért a programunk nem volt teljesen ismeretlen számukra. A program befejezését a munkahellyel egyenlõre nem rendelkezõ gyermekes anyák szomorúan vették tudomásul. Levélben értesítettük Õket hogy a projekt június 30-ával, befejezõdött, egyben jeleztük, hogy Egyesületünk továbbra szívesen fogadja Õket és a lehetõségekhez mérten segíti az arra rászorulókat.
54
4. Összegzés Összegzésként elmondható, hogy Az esély bölcsõdéje program túlvállalási szakaszában megvalósított szolgáltatások, tanácsadások, színvonala, tartalma és mélysége mind az abban résztvevõk, mind az azt szolgáltatók, mind a program keretét biztosítók véleménye szerint elérte célját, az abban való részvételt elégedettséggel nyugtázták. A program példát mutatott arra, hogy olyan fontos kérdésben, mint a hátrányos helyzetû rétegek munkaerõpiacra történõ visszasegítése, széleskörû összefogással komoly eddig kiaknázatlan szerepet vállalhat a civil szférára. A túlvállalási szakaszban a Békés Megyei Nõk Egyesülete a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ szakembereit kérte fel a munkaerõ-piaci és munkavállalási szolgáltatások nyújtására, õ maga pedig a technikai körülményeket, a mentori szolgáltatást és valamennyi koordinációs és dokumentálási feladatot látta el. A programban alkalmazott módszer, illetve tartalmi elemek bármely, a munkaerõpiacra történõ visszavezetésben nagyobb segítséget igénylõ munkavállalói csoportnál eredményesen használhatók. Az esély bölcsõdéje programban és annak túlvállalási szakaszában is a kisgyermeket nevelõ anyák tartoztak a célcsoportba, de kisebb adaptációval haszonnal alkalmazható akár idõsebbek, akár tartósan munka nélkül lévõk, vagy éppen a pályakezdõ fiatalok, illetve a hátrányos helyzetû térségben élõk elhelyezkedésének segítésében, munkavállalásra történõ ráhangolásában. A program fõ erénye, hogy nem akart az általa nyújtható segítségnél többet adni, ez pedig abban nyilvánult meg, hogy pontosan, a résztvevõk számára is egyértelmû módon megfogalmazta a célját – a segítségnyújtást, mely megalapozza az egyéni munkakeresést, és szükséges információkkal látja el az álláskeresõt, de a feladatot – az állást megtalálni, illetve az ahhoz vezetõ utat mindenkinek önmagának kellett végigjárni. A túlvállalási szakaszban végzett féléves munka több tanulságot is szolgáltatott, melyeket az egyes feladatot ellátó szereplõknél részletesen is taglaltunk. A program egészét és a körülöttünk lévõ munkaerõ-piaci, valamint szociális adottságokat, lehetõségeket is figyelembe véve azonban néhány fontosabbat nyomatékosítani szeretnénk. • A hátrányos helyzetû, illetve egyedi bánásmódot igénylõ munkavállalói rétege munkaerõ-piaci reintegrációjában kiaknázatlan lehetõségek rejlenek a civil szférában. A lehetõség adott az együttmûködések felállítása és mûködtetése, szerencsés lenne, ha ez minél több oldalú lenne (munkáltatók, munkavállalók, önkormányzatok, szociális szféra).
55
• A hasonló céllal szervezõdõ együttmûködések során elengedhetetlen a pontos célkitûzés és feladat meghatározás, inkább nyújtsunk kevesebb szolgáltatást, de azt teljes körûen. • Csak megfelelõ felkészültségû és gyakorlattal rendelkezõ szakértõkkel szabad dolgozni, hiszen az elvégzendõ munka jellege miatt az egyéni motiváció kialakítása csak szakértõ segítségnyújtással érhetõ el. Komoly problémát okozhat egy rosszul megválasztott, helytelen bevonódást mutató és életvezetési tanácsokat osztogató segítõ. Ez Az esély bölcsõdéje program túlvállalási szakaszában a szakértelem és megfelelõ bizalmi légkör minden szolgáltatási elemnél biztosított volt. • A csoportban végzett munka eredményeként a csoportkohézió olyan szintet ért el, hogy a résztvevõk a további fenntartásra, legalább a találkozási lehetõség megteremtésére is igényt tartanak. Ez a program 2008. június 30-án véget ér, így ennek keretein belül már nem lesz mód ezt a szervezeti felállást biztosítani. Megoldást azért javasolni fogunk. Tehát itt egy újabb tanulság, a jól végzett munka amellett, hogy meghozza gyümölcsét, komoly felelõsséggel is jár. Mindent együttvéve úgy ítéljük meg, hogy a program a sok tanulsággal járt, igaz voltak buktatói és megoldandó problémás helyzetek is, de mindezekkel együtt sikeres volt a végrehajtás.
„Ha sikeres akarsz lenni, a dolog nagyon egyszerû. Érts ahhoz, amit csinálsz! Szeresd, amit csinálsz! És higgy abban, amit csinálsz! Igen, ilyen egyszerû ez.” ( WILL RO GERS )
56
5. Mellékletek
The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza.
Békés Megyei Nõk Egyesülete 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1. (Ifjúsági Ház) Tel.: 06-66/449-222/146 E-mail:
[email protected]
ÉRTÉKELÕLAP Az alábbi kérdések megválaszolásával kérjük, értékelje az „Esély bölcsõdéje” program 2008. január–2008. június közötti foglalkoztatási szolgálat programját, és segítse további munkánkat az ez alatt Önt ért benyomások és tapasztalatok közlésével. A kérdõív név nélküli, így kérjük, õszintén fogalmazza meg észrevételeit! 1. Kérjük, jelölje be, hogy milyen szolgáltatási programmodulokon vett részt! csoportos munkaerõ-piaci tájékoztató (Kiss Ilona-Tóth János) csoportos, egyéni álláskeresési technikák (Szente Éva) munkatanácsadás (Gregorné Práth Szilvia) pályatanácsadás (Bertalan Erika) mentálhigiénés foglalkozás (Iványiné Baranka Éva, Nyemcsok Lászlóné, Dr. Novákné Gurzó Mária) mentorálás (foglalkoztatási koordinátorok Egyesület irodája) álláskiközvetítés (foglalkoztatási koordinátorok Egyesület irodája) jogi tanácsadás (Dr. Csicsely Ilona) grafológia (Szikora Lászlóné) 2. A szolgáltatási program melyik részei voltak az Ön számára a leghasznosabbak? Miért? (Sorolja fel az elsõ négyet, külön-külön indokolja is) 1.................................................................................................................. 2.................................................................................................................. 3.................................................................................................................. 4.................................................................................................................. 59
3. Mennyiben segítette az elhelyezkedését a program? (1-tõl 5-ig osztályozva, ahol 1=nem 5= teljes mértékben) 1 2 3 4 5 4. A program alatt melyik modulok segítették leginkább a késõbbi elhelyezkedésében? 1......................................................................................................................... 2......................................................................................................................... 3......................................................................................................................... 4......................................................................................................................... 5. A munkahelyi alkalmazkodáshoz segített-e valamelyik programelem? (1-tõl 5-ig osztályozva, ahol 1=nem 5= teljes mértékben) 1 2 3 4 5 Ha igen, melyik? ............................................................................................. 6. Használja-e az itt megszerzett tudást álláskeresésnél, állásinterjúkon? (1-tõl 5-ig osztályozva, ahol 1=nem 5= teljes mértékben) 1 2 3 4 5 7. Amennyiben dolgozik, munkája mely területén tudja használni a program során megszerzett ismereteket (napi munka, kapcsolatteremtés kollégákkal, stb.)? ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... 8. Min változtatna a programelemek közül, a hatékonyabb elhelyezkedés érdekében? ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... 9. Használt-e, fontos-e a mentorálás? (1-tõl 5-ig osztályozva, ahol 1=nem 5= teljes mértékben) 1 2 3 4 5
60
The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza.
10. Ha fontos, miért? .................................................................................................................... .................................................................................................................... 11. Segítségére volt-e az állásközvetítés, ha igen, akkor miben? (1-tõl 5-ig osztályozva, ahol 1=nem 5= teljes mértékben) 1 2 3 4 5 .................................................................................................................... .................................................................................................................... 12. Tart-e folyamatos kapcsolatot a foglalkozások résztvevôivel? .................................................................................................................... .................................................................................................................... 13. Melyek a szolgáltatási program legfontosabb értékei? (Sorolja fel az Ön számára legfontosabb hármat!) a) ................................................................................................................ b) ................................................................................................................ c)................................................................................................................. Egyéb észrevétel, vélemény, közlendõ .................................................................................................................... ....................................................................................................................
Köszönjük együttmûködését!
61
The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza.
Békés Megyei Nõk Egyesülete 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1. (Ifjúsági Ház) Tel.: 06-66/449-222/146 E-mail:
[email protected]
KÉRDÕÍV 1.) Általános adatok Az interjúalany kora, végzettsége, lakhelye, családi állapota, a háztartásban élõk száma, gyermekeinek száma, a jelenlegi foglalkozása, a munkahelye jellege (intézmény, gazdasági társaság, hivatal, magánvállalkozás)
2.) Az EQUAL programról... Melyik része volt a leghasznosabb Ön szerint a képzésnek? Használt-e az önismeretben a tréning? Melyik tantárgy volt a legjobb, a legkedvesebb Önnek? Menyiben segítette az elhelyezkedését a program? A képzés alatt melyik modul segítette leginkább a késõbbi elhelyezkedésében?
63
A munkahelyi alkalmazkodáshoz segített-e a tréning? Mennyire segítette a Békés Megyei Nõk Egyesülete? Használja-e az itt megszerzett tudást? Melyik tudást tudja leginkább használni? Hol tudja használni a program során megszerzett tudást, készségeket (munkahely, család, barátok)? Min változtatna képzést illetõen, a hatékonyabb elhelyezkedés érdekében? Használt-e, fontos-e a mentorálás? Ha fontos, miért fontos? Tartja-e a kapcsolatot olyanokkal, akik jártak a képzésre? Mik a képzés legfontosabb értékei (melyik három érték)?
3.) A mostani munkahelyrol alkotott vélemény... A szülés után a régi vagy új munkahelyre ment-e dolgozni? Mennyire volt nehéz munkahelyet találni? /akár a régin újra folytatni, vagy új munkahelyen elhelyezkedni?/ Ha új a munkahelye, a mostani álláshelyérõl honnan értesült? Konkrétan mi segítette az elhelyezkedést? A képzés után/ közben/ hanyadik álláshelyre vették fel, melyre jelentkezett? Váltott-e munkahelyet azóta, amióta elhelyezkedett? (A jelenlegi hányadik munkahelye a programban való részvétel óta?) Hány mûszakban dolgozik? 64
The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza.
Mennyi a munkaideje? Négy, hat vagy nyolc óra? A részmunkaidõt vagy a teljes munkaidõt tartja-e jobbnak? Okoz-e problémát a munkaidõ beosztása? Gondot okoz-e a gyermekelhelyezés a munkavégzés során? Családanyaként tud-e az elvárásoknak megfelelõen dolgozni? Elégedett-e a munkájával? A munkakarriert mennyire tartja fontosnak az életében? Lehet-e szakmai elõmenetelre számítania ezen a munkahelyén? Elégedett-e a munkajövedelmével? Kedvére való munkát végez-e? Hogyan érzi magát a munkahelyén? Milyen a közérzete? Milyen a fõnökkel a viszonya? Vannak-e barátai az új munkahelyén? Hogyan tudja a megszerzett új ismereteket hasznosítani a munkahelyén? A munkahelye a lakóhelyén van-e? Ha be kell járni, ez milyen gondot okoz? Ha családi vállalkozásban dolgozik, mikor jött létre a vállalkozás? Miért jó (vagy kevésbé jó) a családi vállalkozás, miért elõnyös vagy hátrányos?
65
Ha elégedetlen a jelenlegi munkájával vagy munkahelyével, mit tenne meg azért, hogy jobb munkahelye legyen? Elköltözne-e a mostani otthonából az új munkahelye miatt?
4.) Az otthoni körülményekrol... A munkába állása javította-e érzékelhetõen a család anyagi helyzetét? Jobban élnek-e, amióta (újra)dolgozik? Érzékelhetõen jobb-e az anyagi helyzetük? Mit szól a család a munkába állás után? (ha igen, milyen értelemben változott?) Okoz-e feszültséget a családban, hogy Ön dolgozik? (Ha okoz, milyen jellegût: féltékenység, kevesebb családdal töltött idõ, fáradtság, stb.) Mennyire tudja beosztani az idejét, mióta dolgozik? Amióta állása-vállalkozása van, mennyi ideje jut szabadidõs tevékenységre? Segít-e a család a munkával kapcsolatos gondokban? A férjnek van-e munkahelye? Ha van, milyen jellegû munkát végez? A férje mennyiben segíti a munkakarrierjében? A férje, élettársa milyen mértékben vesz részt a házimunkában? Milyen idõs(ek) a gyereke(i)? A gyermeke(i) hogyan viszonyul(nak) a megváltozott helyzethez (mármint hogy Ön dolgozik)?
66
The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza.
5.) A jövôrôl... Szeretne-e még tanulni? (ha fontos a tanulás, miért fontos, és milyen képzési formában és mit szeretne még tanulni?) Ha nem fontos a tanulás, miért nem az? Milyen végzettséget, szakmát szeretne a gyerekének-gyerekeinek? Ön tervezget a jövõrõl? Mennyi idõre tervez elõre? Akar-e még gyereket vállalni? Terveznek-e nagyobb beruházást a családdal? Ha igen, milyen beruházást? Mit szeretnének vásárolni?
67
TÁJÉKOZTATÓ ELÔADÁS
69
70
PILLANATKÉPEK A FOGLALKOZÁSOKRÓL
71
72
Nyomtatás: Aero-Press Bt., Békéscsaba Nyomdai előkészítés: Reproform Bt., Békéscsaba
PARTNEREK: A kiadványért felelős partnerszervezet: BÉKÉS MEGYEI NŐK EGYESÜLETE 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1. Tel.: (06-66) 449-222/146 E-mail:
[email protected] EURO-OKTAÉDER Szakközépiskola 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11–17. Tel.: (06-66) 444-625 E-mail:
[email protected] KOPERNIKUSZ INNOVÁCIÓS EGYESÜLET 1056 Budapest, Váci u. 81., IV. emelet Tel.: (06-1) 411-3356 E-mail:
[email protected] DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6. Tel.: (06-66) 444-211 E-mail:
[email protected] KÖZREMŰKÖDŐ Szervezetek: OFA EQUAL Nemzeti Programiroda 1037 Budapest, Lajos u. 80., II. emelet Tel.: (06-1) 555-2970 E-mail:
[email protected] NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06-1) 354-3860 E-mail:
[email protected]
