A MEGYERVÁROSI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PÉCS, 2008.
1
BEVEZETÉS A Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pécs déli lakótelepén, Megyervárosban helyezkedik el. Pécs Megye Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése hozta létre 2007.április 20-i határozatával négy, addig önálló intézményegységbıl. 2007. június 1-én nyerte el a Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium nevet, melynek hivatalos rövid neve: Megyervárosi Iskola. A Megyervárosi Iskola többcélú intézmény, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely a következı, szakmailag önálló intézményegységekbıl áll: - Anikó Utcai Általános Iskola - Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola - Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda - Testvérvárosok Terei Általános Iskola
A Megyervárosi Iskola (MVI) fontos célkitőzése, hogy a vonzáskörzetébe tartozó óvoda és iskolahasználók igényeinek megfeleljen, hogy olyan lehetıségeket és képzéseket, jó színvonalat valamint szabadidıs programokat teremtsen a környék lakói és gyermekeik számára, amelyek az intézményünket nemcsak vonzóvá, de egyedivé is teszik.
Az intézmény pedagógiai programja a közös pedagógiai célokat, feladatokat, s azokat a közös jellemzıket, eljárásokat tartalmazza, melyek az intézmény egészére jellemzıek. A pedagógiai program szerves részét képezik az intézményegységek sajátosságait tartalmazó pedagógiai programok, melyek a nevelési programok mellett az egyes intézményegységek helyi tanterveit is tartalmazzák.
2
I.
A Megyervárosi Iskola nevelési programja
1. NEVELİ-OKTATÓMUNKÁNK
ALAPELVEI,
CÉLJAI,
FELADATAI,
ELJÁRÁSAINK 1.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Pedagógiai fölfogásunk középpontjában a gyermek illetve a fiatal áll. Céljainkat, feladatainkat, elvárásainkat az ı fejlesztésük érdekében dolgoztuk ki, s ennek rendeljük alá mindennapi munkánkat. 1.1.1. Fontos törekvésünk, hogy a gyermekekre, fiatalokra ható sokféle társadalmi és környezeti inger közül nevelı-oktató munkánk ne csak egy, hanem minél meghatározóbb elem legyen. 1.1.2. A
gyermek/
a
fiatal
számára
legmegfelelıbb
neveléssel,
a
legmegfelelıbb képzésre próbáljuk irányítani a gyermeket, a tanulót, kihasználva intézményünk sokszínő lehetıségeit az óvodától az érettségi vizsgáig. 1.1.3. Az intézményegységeinket választó gyermekek, tanulók világ iránti érdeklıdését, kreativitását szeretnénk megırizni, sıt, továbbfejleszteni. Testileg – lelkileg - szellemileg egészséges, kellı önbizalommal és önismerettel rendelkezı, a társadalom és önmaga számára is hasznos becsületes fiatalokat illetve fiatal felnıtteket szeretnénk kiengedni intézményünk falai közül. 1.1.4. Diákjainkkal
közös
felelısségünk
az
iskola
és
az
adott
intézményegység jó hírnevének kialakítása, megırzése és öregbítése.
1.2. PEDAGÓGIAI MUNKÁNK CÉLJA, 1.2.1. Pedagógiai célunk:
-
A 3 – 7 éves korú gyermekek személyiségének sokoldalú, komplex fejlesztése, annak érdekében, hogy testi, szociális és értelmi érettség terén alkalmassá váljanak az iskolai életre.
-
A tanulók képesek legyenek a további tanulásra (az élethosszig tartó tanulásra)
-
Pozitív értékeket valljanak, s ennek megfelelıen éljenek; képesek
3
legyenek
a
különbözı
(kulturális,
szellemi,
természeti)
értékek
védelmére. -
Ismerjék meg a demokratikus magatartásformákat, s életkoruknak megfelelıen legyenek képesek a demokratikus jogok gyakorlására.
-
Az iskolatípusnak megfelelıen szilárd ismeretekkel és képességekkel rendelkezzenek.
-
Legyenek képesek a különbözı életszituációkra és problémákra megfelelı válaszokat adni.
-
Életkoruknak
megfelelı
kötelességtudattal
és
felelısségérzettel
rendelkezzenek. -
Az
életkoruknak
megfelelı
kulturált
magatartási
és
viselkedésformáknak megfelelıen éljenek. -
Ismerjék az egészséges életmódot, s ebben a rendszeres testmozgás szerepét, hasson ki ez az ismeret mind több diákunk mindennapjaira.
-
A képességeiknek és érdeklıdésüknek megfelelı iskolában tanuljanak tovább, illetve ilyen pályát válasszanak maguknak.
1.2.2.Olyan derős, bizalomteli légkör kialakítása intézményünkben és intézményegységeinkben, mely a gyermekek, fiatalok számára biztosítja az egészséges testi, lelki, szellemi fejlıdést, céljaink megvalósítását.
1.3.PEDAGÓGIAI CÉLJAINK ÉRDEKÉBEN A LEGFONTOSABB FELADATAINK:
1.3.1. Az intézmény vezetıinek (igazgató, igazgató-helyettes, intézmény egység-vezetık, óvodavezetı) feladata gondoskodni arról, hogy a célokat
az
intézményegységek
saját
feladatrendszerükben
megvalósítsák. 1.3.2. Az óvodás korú gyermekek testi, érzelmi-akarati, szociális, anyanyelvi, értelmi nevelése az óvodai élet tevékenységformáin keresztül / játék, mozgás, külsı világ tevékeny megismerése, mese-vers, ének-zene, vizuális nevelés/. 1.3.3. A tanulók életkorához, képességeihez és szociális hátteréhez igazodó képesség-és
személyiségfejlesztés
feladatai,
a
NAT-ban
megfogalmazott kulcskompetenciákra összpontosítva: 4
1.3.4. A
•
anyanyelvi kommunikáció
•
idegen nyelvi kommunikáció
•
matematikai kompetencia
•
természettudományos kompetencia
•
digitális kompetencia
•
a hatékony önálló tanulás képessége
•
szociális és állampolgári kompetencia
•
kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia
•
esztétikai – mővészeti tudatosság és kifejezıképesség.
kulcskompetenciák
kialakításához
a
következı,
a
NAT-ban
megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokat kell megvalósítani: •
az énkép, az önismeret fejlesztése
•
nemzeti kultúránk értékeinek megismerése és ápolása
•
az európai identitás kialakítása, miközben nyitottak az egyetemes emberi civilizáció más értékei iránt is
•
az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
•
gazdasági nevelés és ésszerő döntések megalapozása a tudatos fogyasztóvá válás érdekében
-
környezettudatos magatartásra, életvitelre nevelés
-
az önálló tanulás képességének kialakítása
-
a testi-lelki egészség kialakítása érdekében pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakítása
-
felkészítés a felnıttlét szerepeire.
1.3.5. A negatív társadalmi hatások ellensúlyozása érdekében kiemelt feladatunk a diákok egymás közti kapcsolataiban az agresszió minden formájának (verbális, fizikai) háttérbe szorítása. 1.3.6. A
célok
megvalósításához
közvetlenebb
elengedhetetlen
óvodapedagógus-gyermek,
a
minél
ıszintébb,
pedagógus-diák
viszony
kialakítása. Ehhez szükséges: -
A jogszabályokban és a házirendekben biztosított gyermek és diákjogok betartása a pedagógusok részérıl,
-
empatikus, toleráns, a gyermek, a tanuló érdekeit mindenek fölé helyezı, következetes pedagógus magatartás,
5
-
a gyermek, a tanuló életkori sajátosságait figyelembe vevı, de partnerszemlélető pedagógus magatartás.
1.3.7. A gyermekek, a tanulók nevelése csak a szülıkkel együtt valósítható meg eredményesen. Ennek érdekében minél jobb együttmőködést kell elérnünk az egyes szülıkkel, a szülıi, a szülıi szervezetekkel, a (kialakulóban
lévı)
szülıi
pártolói
körrel.
A
szülıkkel
való
kapcsolattartás jellemzı formái: -
szülıi értekezletek
-
pedagógusok fogadóórái
-
szülıi szervezetek értekezletei
-
egyéni megbeszélések szülıkkel.
1.3.8. Az intézményegységek folyamatosan tájékozódnak a szülık és a gyermekek, fiatalok igényeirıl, partnereink elégedettségérıl. Ezt a munkát
intézményi
szinten
a
mérés-értékelési
szakember,
intézményegységenként a minıségirányítási vezetı vagy csoport koordinálja. Feladatuk az óvoda-és iskolahasználók igényeinek és az intézmény kínálatának, programjának összehangolása. 1.3.9. Az intézményegységek folyamatosan egyeztetik tevékenységüket az intézmény minél szélesebb kínálata és sikeres mőködése érdekében. 1.3.10.
Az
egymásra
épülı
egységek
(óvoda,
általános
iskola,
gimnázium) biztosítják a tanulók számára a jogszabályok szerinti folyamatos továbbhaladást és az átjárhatóságot.
1.4.
A CÉLOK ÉS FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK
1.4.1. Óvodában a tapasztaláson alapuló, minden érzékszervre ható komplex ismeretnyújtás, a játéktevékenység elsıdlegességének kiemelésével. A tanulási képességek fejlesztése mozgáson keresztül. 1.4.2. A tanulás, az önálló ismeretek elsajátításának megtanítása az oktatási folyamat során. 1.4.3. A
tanulói
aktivitás
kibontakoztatása
az
iskolai
tanulási-tanítási
folyamatban, ennek érdekében feltétlenül szükséges 6
•
a problémamegoldás, az alkotó tevékenység elıtérbe helyezése a tanulási folyamatban,
•
differenciált különbözı
feladatkijelölések képességő,
és
tanári
fejlettségő,
segítség
személyiségő
a és
helyzető tanulók számára, •
a
kooperatív
(együttmőködı)
tanulási
formák
(pl.:
pármunka, csoportmunka) alkalmazása, •
az iskolai könyvtárak, számítógépek használata.
1.4.4. Az esélyegyenlıség megvalósítása érdekében -
a hátrányos helyzető, a sajátos nevelési igényő, a tanulási nehézséggel vagy más problémával küzdı gyermekek, tanulók problémáinak
feltárása,
ehhez
igazodó
fejlesztés,
segítés
gyermekek,
tanulók
kidolgozása és alkalmazása, -
a
kiemelkedı
képességő,
teljesítményő
adottságainak feltárása, tehetséggondozásuk a nevelési idıben, a tanórai és tanórán kívüli munka során (pl.: emelt szintő képzés, szakkörök, versenyfelkészítés, stb.). 1.4.5. A
dicséret,
a
pozitív
megerısítés
nevelı-oktatómunkánkban
a
legfontosabb ösztönzı. 1.4.6. A pedagógus gyermekekre, tanulókra való közvetlen ráhatása sokféle téren érvényesül, így leginkább a •
személyes példamutatás
•
segítségadás
•
beszélgetések révén.
1.4.7. Esztétikus, tiszta és ingergazdag óvodai, iskola környezet kialakítása.
2.
AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI SZERKEZETE
-
Óvodai nevelés: Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda
-
Általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás: -
1-4. osztály: Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola •
emelt szintő idegennyelv-oktatás
7
-
1-8. osztály: Anikó Utcai Általános Iskola: •
emelt szintő testnevelés oktatás
•
német nyelvő kisebbségi oktatás
Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda: •
emelt szintő informatika oktatás
•
emelt szintő angol nyelvi oktatás
•
integrációs nevelés-oktatás
•
képesség-kibontakoztató fejlesztés
•
1-4. évfolyamon iskolaotthonos ellátás
Testvérvárosok Terei Általános Iskola:
-
•
emelt szintő idegennyelv-oktatás
•
emelt szintő ének-zene oktatás
•
emelt szintő informatika oktatás
•
programorientált csoportképzés
•
gyógytestnevelés
gimnáziumi nappali rendszerő nevelés, oktatás Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola: •
nyolcosztályos gimnáziumi képzés
•
angol nyelvi elıkészítı oktatás
•
emelt szintő matematika oktatás
•
emelt szintő informatika oktatás
•
emelt szintő idegennyelv-oktatás
•
emelt és középszintő érettségi felkészítések
Minden intézményegység felvállalja a sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő iskolai nevelését.
3.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
3.1.
Az egészség megırzése és a testi képességek továbbfejlesztése: - az óvodában: kötött és kötetlen tevékenysége során,
8
-
egészségnapokon, osztályfınöki órákon, szakkörökön szerzett ismeretekkel, életmódmintákkal és gyakorlási lehetıségekkel,
-
testnevelés órákon,
-
tömegsporton és diák sportkörökön,
-
lehetıség szerint szervezett túrákon, kirándulásokon (részletesen lásd a 10.fejezetben).
3.2.
A lelki egészség megırzése érdekében -
bizalomteli, derős légkör kialakítása az óvodában, az iskolákban,
-
személyes kapcsolatok: óvónı-gyermek, osztályfınökdiák, szaktanár-diák, ifjúságvédelmi felelıs-diák, védınıdiák, diák-diák viszonylatban,
-
az éntudat kialakítása,
-
önismereti foglalkozások osztályfınöki órákon,
-
pályaorientációs beszélgetések,
-
a követelmények, elvárások egyértelmő megfogalmazása és a gyerekek, fiatalok megismertetése ezekkel,
-
teljesíthetı feladatok adása, kellı segítségnyújtás ezek megoldásához,
-
rendszeres
és
következetes
ellenırzés,
a
fejlesztı
értékelés gyakorlatának kialakítása. A siker érdekében a pedagógusaink azt keressék ellenırzéseikkel, hogy mit sajátított el, mire képes a tanuló. 3.3.
Az értelmi képességek fejlesztése: -
játéktevékenységen belül változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzés, spontán és irányított ismeretszerzés,
-
3.4.
tanórákon, szakkörökön, fejlesztı foglalkozásokon: •
az ismeretszerzési képességek fejlesztése,
•
a tanulás tanítása.
Az erkölcsi, érzelmi képességek fejlesztése -
az osztályfınöki órák kiemelt feladata az erkölcsi nevelés,
9
-
szaktárgyi órákon is minden lehetıséget meg kell ragadni, különösen
jó
lehetıségek
nyílnak
erre
irodalom,
emberismeret, etika, média órákon, 3.5.
az iskolai és nemzeti hagyományok ápolása.
Az esztétikai érzék, befogadóképesség fejlesztése -
az ódai élet mindennapjaiban: mese-vers, rajz-mintázás, kézimunka,
ének-zene,
érzelmekre
ható
esztétikai
élmények, -
szakórákon
és
szakkörökön:
irodalom,
rajz,
ének,
technika, mővészetek, énekkar stb., -
olvasásélmények
szerzésének
támogatása
könyvtárlátogatással, pályázatokkal, -
színház-, múzeum-,hangverseny-látogatások szervezése (szülıi anyagi támogatás esetén)
3.6.
az óvodai-iskolai környezet óvása, szépítése.
Különös figyelmet kell fordítani napjaink problémáinak mind teljesebb megismerésére, viták, drámafoglalkozások stb. során kialakítandó helyes beállítódásokra -
az elıítéletek felismerése, megelızése,
-
a bőnmegelızés,
-
a drogprevenció,
-
a fogyasztóvédelmi nevelés terén.
4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
4.1.
A
közösségfejlesztés
hassa
át
az
egész
intézmény,
az
intézményegységek, az óvodai-és tanulócsoportok mindennapjait. 4.2.
Tudatosuljon bennük a csoporthoz, osztályhoz tartozás mellett az intézményegység és a Megyervárosi Iskola közösségéhez tartozás is.
4.3.
A közösségbe történı beilleszkedés figyelemmel kísérése, segítése folyamatosan, de különösen egy-egy új közösség kialakulásakor (kiscsoport, elsı osztály, ötödik osztály, kilencedik osztály), egy-egy új gyermek, tanuló érkezésekor. 10
4.4.
A gyermekek, tanulók bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkákba. (pl.: óvoda, iskolai kulturális bemutatók, sportnapok, sportversenyek, hulladékgyőjtés, diákönkormányzati munka stb.).
4.5.
A családi életre nevelés az osztályfınöki órák kiemelt feladata. Tudatosítani kell a tanulókban a család – mint a társadalom legkisebb közössége – értékét, megtartó erejét.
4.6.
Erısítsük kötıdésüket az iskolához, a városhoz, a hazához, a nemzethez (pl.
óvodai,
iskolai hagyományok
ápolása, iskolai
ünnepélyek nemzeti ünnepeinken, helytörténet tanulmányozása, Sopianae Örökség kereszttanterv megvalósítása stb.). 4.7.
Olyan intézményegységi élet kialakítása, melyben a diákok nemcsak egyénileg, hanem szervezetten is aktív szerepet kapnak (pl. diákkörök szervezésével, diákönkormányzattal, stb.).
4.8.
Új, hatékony tanulási módszerek, munkaformák (kooperatív tanulás, projektmódszer,
a
kritikai
gondolkodás
fejlesztése,
epochák,
témahetek stb.) alkalmazásával segítjük a diákok együttmőködését, s ezzel közösségi formálásukat. 4.9.
A
különbözı
kultúrák,
vallások,
életmódok,
szokások
megismertetésével nyitottá, megértıvé tenni tanulóinkat, s elfogadni az egész emberi közösséghez tartozás és az európaiság gondolatát. (szakórákon túl pl. diákcserékkel, testvériskolai kapcsolatokkal, nemzetközi projektekkel, stb.). 4.10. Az inkluzivitás keretében a másság elfogadására való nevelés.
5. A
BEILLESZKEDÉSI,
MAGATARTÁSI,
TANULÁSI
NEHÉZSÉGEKKEL
ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
5.1.
Rendkívül fontos feladat az egyén és a közösség szempontjából is a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdı gyermekek, tanulók gondjainak idıben történı felismerése és kezelése. Ennek érdekében a
fejlesztı
pedagógus,
szaktanárok,
az
osztályfınökök,
az
ifjúságvédelmi felelıs rendszeres összehangolt munkájára van szükség. E területen gyakran igénybe kell vennünk külsı segítséget 11
is, pl. ANK Nevelési Tanácsadó intézete, Éltes Mátyás Iskola pedagógiai
tanácsadó
szolgálata,
PSZSZK
Szakértıi
és
Rehabilitációs Bizottsága. 5.2.
Feladataink: -
fel kell deríteni az okokat (pl. szociális eredető-e, családi környezetbıl ered-e, iskolai ártalomból, peremhelyzetbıl stb. vagy biológiai okra vezethetı vissza).
-
A
zavarok
megoldása
illetve
enyhítése,
különbözı
pedagógiai tevékenységekkel, pl,: •
szeretetteljes egyéni bánásmóddal,
•
a szülıkkel történı rendszeres kapcsolattartással,
•
a pozitív énkép támogatásával – dicsérettel, bíztatással,
6. A
TEHETSÉG,
-
külsı szakember segítségének igénybevétele
-
fejlesztı program kidolgozása.
A
KÉPESSÉG
KIBONTAKOZTATÁSÁT
SEGÍTİ
TEVÉKENYSÉG
Minden pedagógus kiemelt feladata, hogy a gyermekekben, fiatalokban rejlı tehetséget felismerje, felhívja rá a figyelmet, s minden segítséget megadjon a kibontakozásához és a fejlıdéséhez. A tehetséggondozás formái intézményünkben: -
Tanórán: •
emelt szintő (tagozatos) oktatás,
•
nívócsoportos oktatás,
•
kiscsoportos oktatás,
•
emelt óraszámú tanítás,
•
differenciált munkáltató órák (pár-és csoportmunka, kooperatív formák, győjtımunkák, kiselıadások stb.).
-
Tanórán kívüli foglalkozásokon: •
tantárgyi, mővészeti, sport stb., szakkörök,
•
iskolai házi versenyek,
•
pályázatok,
12
-
•
bemutatók, kiállítások,
•
felkészítés az emelt szintő érettségi vizsgára,
•
szaktáborok,
•
külföldi cserekapcsolatok.
Iskolán kívüli formák: •
városi, megyei regionális és országos versenyek, pályázatok.
•
közmővelıdési
intézmények
által
biztosított
lehetıségek
kihasználása. (A tanórán és iskolán kívüli lehetıségek egy részét csak a szülık anyagi támogatása esetén – pl. nevezési díj – tudjuk biztosítani.)
7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE (Az SNI-s és RÉSZKÉPESSÉG PROBLÉMÁVAL KÜZDİ TANULÓK HATÉKONY FEJLESZTÉSE)
7.1.
Az alulteljesítı, lemaradó tanulók felzárkóztatása érdekében a legfıbb feladataink:
-
óvodában egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés,
-
az egyéni képességek és a szociokulturális háttér felmérése elsı osztályban DIFER teszttel,
-
a részképességzavarok, az SNI, a tanulási nehézségek felismerése, szakemberhez irányítás,
-
a felismert és diagnosztizált zavarok és nehézségek kezelésére fejlesztési tervek kidolgozása, végrehajtása,
-
a tanuláshoz szükséges motivációk megteremtése, segítése,
-
a tanulás tanítása az egész oktatási folyamatban, minden szaktárgy esetén folyamatos feladatként, kiemelve az értı olvasás tanítását, gyakoroltatását,
-
a tanulási hátrányok enyhítése (pl. könyvtár-és számítógép-használat ösztönzése, lehetıség szerinti egyéni kedvezmények nyújtása pl. alapítványok révén: színház-, hangverseny-látogatás stb. esetén),
-
a kommunikációs készség fejlesztése,
13
7.2.
helyes viselkedési, magatartási szokások kialakítása. A felzárkózást segítı tevékenységformák Tanítási órán belül:
-
bontott csoportos órák,
-
fejlesztési terv szerinti differenciált egyéni foglalkozás,
-
tanórai differenciált foglalkoztatás,
-
kéttanáros oktatás
-
pedagógiai asszisztencia.
Tanítási órákon kívül: -
egyéni fejlesztı foglalkozások (a jogszabályban elıírtak, illetve az iskola lehetıségeinek függvényében),
-
rendszeres illetve alkalmi korrepetálások,
-
iskolaotthonos oktatás alsó tagozaton (Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda, Testvérvárosok Terei Általános Iskola),
-
napközis foglalkozások alsó tagozaton (Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola),
-
tanulószobai foglalkozások,
-
könyvtárhasználat,
-
számítógép – és internet használat,
-
személyes kapcsolatok, egyéni beszélgetések a pedagógusok és a diákok között,
-
együttmőködés a szülıkkel, a családdal,
-
együttmőködés
a
külsı
szakmai
szervezetekkel
(pl.
Nevelési
Tanácsadó, pszichológus stb.).
8. A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK
8.1.
A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában az intézmény minden pedagógusa közremőködik. Kiemelt szerepük van
a
gyermek
-és
ifjúságvédelmi
felelısöknek,
az
iskolapszichológusnak, az iskolaorvosoknak, a védınıknek és az osztályfınököknek. 14
8.2.
Gyermek-és
ifjúságvédelmi
feladataink
ellátásában
együtt
kell
mőködnünk a területi gyermekjóléti szolgálatokkal, a családsegítı szolgálattal,
a
gyermek-és
ifjúságvédelemmel
foglalkozó
szervezetekkel. 8.3.
A gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységben az elsıdleges feladat a prevenció.
-
Fel kell ismerni a tanulók problémáit,
-
fel kell tárni a problémák okait,
-
részt kell venni a veszélyeztetı okok megelızésében, feltárásában, megszüntetésében.
8.4.
A szülıket, tanulókat az intézményegységekben minden tanév elején tájékoztatni
kell
az
ifjúságvédelmi
felelıs
személyérıl,
elérhetıségérıl. 8.5.
Figyelemmel kell kísérni
-
a halmozottan hátrányos helyzető,
-
a hátrányos helyzető,
-
a veszélyeztetett tanulók körülményeit, tanulmányi elımenetelét, mulasztásait. Szükség esetén családlátogatást kell kezdeményezni.
8.6.
Tájékoztatni kell a szülıket az igénybe vehetı anyagi támogatásokról (pl:étkezési kedvezmények, tankönyvtámogatás stb.).
8.7.
A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén javasolni és segíteni kell a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására vonatkozó kérelmet.
8.8.
Nagy figyelmet kell fordítani az
-
egészségfejlesztésre.
-
drogprevencióra,
-
agresszió megelızésére.
15
9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK
9.1.
Az intézmény minden pedagógusának feladata a szociálisan hátrányos helyzető tanulók képességeinek kibontakoztatásához nyújtandó segítség adása.
9.2.
A szociális hátrányok anyagi ellensúlyozására minden lehetıséget ki kell használni, így pl.:
-
ingyenes tankönyv, tankönyvtámogatás lehetısége,
-
ingyenes étkezés, étkezési kedvezmények lehetısége,
-
üdülési, táborozási lehetıségek megszervezése,
-
pályázatokon való részvétel lehetıségérıl tájékoztatás nyújtása, segítségadás a pályázat elkészítésében.
9.3.
Az iskolaotthonos oktatás, a napközi otthoni nevelés és a tanulószoba is segítség e hátrányok enyhítésében.
10. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA
10.1. Célunk olyan testileg – lelkileg – szellemileg egészséges gyermekek nevelése, akik számára az egészség érték, s akik ennek érdekében életkoruknak megfelelı szinten – képesek cselekedni. 10.2. Az egészségnevelésben kiemelt szerepet kell kapnia a prevenciónak: -
a veszélyes helyzetek,a balesetek elkerülése,
-
a betegségek megelızése,
-
a káros szenvedélyekre való rászokás megelızése.
10.3. Fı feladataink az egészségnevelésben: 10.3.1.
Alapvetı ismeretek elsajátíttatása (pl. az emberi szervezet, a
helyes táplálkozás és életmód, káros szenvedélyek, balesetmegelızés, szerelem és szexualitás stb.). Az egészséges személyiségfejlıdés érdekében -
ezt segítı képességek, készségek fejlesztése
(pl. tolerancia, empátia, együttmőködés, önismeret stb. ), -
az erkölcsi tudat, a jellem fejlesztése.
16
10.3.2.
Óvodában preventív láb- és tartásjavító torna, képesség-
fejlesztés mozgáson keresztül. 10.3.3.
Az 1-4. évfolyamon játékos, egészségfejlesztı testmozgás
megszervezése,
a
testi
higiénia,
a
helyes
napirend
kialakítása. 10.3.4.
A mozgáshoz, a sportoláshoz való pozitív viszonyulás
kialakítása, a rendszeres mindennapi testedzés biztosítása (a testnevelés óra mellett diáksportkörökkel, tömegsporttal, versenyekkel stb.). 10.3.5.
Felkészítés
a
felelıs,
örömteli
párkapcsolatok
kialakítására, a szexualitásra, a családi életre. 10.3.6. -
Olyan óvodai, iskolai légkör kialakítása, mely a gyermeki, tanulói szorongásokat, a stresszt minimálisra szorítja,
-
segít a tanulóknak mindennapi problémáik felismerésében és megoldásában,
-
a konfliktusokat felszínre hozza, s lehetıségeket ad azok kezelésére.
10.4. Az egészséges életre nevelés színterei: -
az óvodai élet tevékenységi területei, foglalkozásai,
-
tanórák
(minden
tantárgy,
de
kiemelten:
osztályfınöki,
természetismeret, testnevelés, biológia, egészségtan), -
napközis foglalkozások,
-
szakkörök,
-
sportkörök, sportesemények,
-
egészségnap, sportnap,
-
projekttevékenység,
-
kortárscsoportos oktatók tevékenysége,
-
kirándulások, akadályversenyek,
-
iskolaorvosi tevékenység, szőrıvizsgálatok.
10.5. Az egészséges életre nevelés módszerei, tevékenységformái: A hagyományos tanórai módszerek mellett kerüljenek elıtérbe a tanulói tevékenységen alapuló oktatási eljárások, hogy a tanulók számára mindez ne megtanulandó ismeret legyen csupán. 17
10.6. Az egészségnevelési feladatok teljesítése érdekében a tantestületek együttmőködnek: -
az óvodaorvossal,
-
az iskolaorvossal,
-
a védınıvel,
-
a szülıi szervezettel,
-
a kortárscsoportos oktatókkal,
-
külsı
szervekkel
(pl.
Magyar
Vöröskereszt,
ÁNTSZ,
PTE
Egészségtudományi Kara, Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete stb.).
11. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA
11.1. Célunk olyan gyermekek, fiatalok nevelése, akik – életkoruknak megfelelı szinten – tisztában vannak az emberi környezetet veszélyeztetı tényezıkkel, ismerik a fenntartható fejlıdés szempontjából fontos teendıket szőkebb és tágabb környezetükben, és képesek eszerint élni és cselekedni. 11.2. A környezettudatos magatartás érdekében meg kell alapozni illetve ki kell alakítani -
felelısségérzetüket a környezetkímélı magatartás érdekében,
-
a természeti és az épített környezet értékének felismerését, megbecsülését, a megırzésük iránti igényt,
-
a rendszerszemlélet a fejlıdés és a környezet kérdésében,
-
a
globális
összefüggések
megértését
az
emberiség
jövıje
szempontjából, -
a problémamegoldó gondolkodást,
-
a cselekedni kész, aktív magatartást.
11.3. Az épített értékek és a szőkebb környezet iránti felelıs magatartás formálásában fontos szerepet tölt be a Sopianae Örökség kereszttanterv, melynek
városi
megvalósításába
minden
intézményegységünk
bekapcsolódik. 11.4. A környezeti nevelés színterei:
18
-
a
tiszta,
esztétikus
intézményi
és
osztály/csoport
környezet
kialakítása és gondozása, -
tanórák (minden tantárgy óráin, kiemelten a természettudományi, társadalomismeret, etika, technika és rajz tantárgyak),
-
óvodai és napközis foglalkozások,
-
tanulmányi séták kirándulások, akadályversenyek,
-
projektmunkák,
-
szakkörök,
-
múzeumlátogatások,
-
üzemlátogatások,
-
versenyek, vetélkedık, pályázatok.
11.5. Módszerek tevékenységi formák alkalmazása a környezeti nevelésben: A hagyományos tanórák mellett, de fıleg helyette domináljanak a tanulói aktivitásra és együttmőködésre épülı formák. -
kooperatív technikák,
-
önálló ismeretszerzési és kutatási módok,
-
projektmunkák,
-
drámafoglalkozások,
-
szituációs - és szerepjátékok,
-
terepgyakorlati módszerek (pl. kirándulásokon, üzemlátogatásokon stb.).
11.6. A tantestületi és dolgozói együttmőködésen túl a következı együttmőködések segíthetik a környezeti nevelési feladatok megvalósítását: -
szülıkkel.
-
iskolarendırrel.
-
az intézményegységek között (pl. kiállítások, pályázatok, versenyek),
-
más közoktatási intézményekkel,
-
nemzetközi kapcsolatokkal,
-
Környezetvédelmi Felügyelıséggel,
-
egyéb szervezetekkel (pl. nemzeti parkok, zöld szervezetek…stb. ).
19
II. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje: a hatálybalépéstıl számított öt év. (2013. augusztus 31. ) Hatálybalépés: 2008. szeptember 1.
2. A pedagógiai program módosítása: A pedagógiai program módosításáról vagy fenntartásáról dönteni kell, ha a nevelıtestület 50%-a kicserélıdik. Ha ilyen változás egy intézményegység nevelıtestülete esetén áll fenn, az intézményegység nevelıtestülete dönt saját programja fenntartásáról vagy megvalósításának szándékáról. Ha a döntés az intézményegységi pedagógiai program változatlan fenntartása, akkor további lépésekre nincs szükség. Ha az intézmény vagy intézményegység nevelıtestülete a változtatás mellett dönt, megindul a felülvizsgálati eljárás.
A program a bevezetést követı egy év elteltével módosítható. Módosítást kezdeményezhet az intézmény -
igazgatója
-
egy intézményegységének nevelıtestülete.
A módosítás lehetséges indokai: -
költségvetési változások, melyek a pedagógiai program végrehajtását nem teszik lehetıvé,
-
megváltozott intézményi körülmények,
-
a részprogramok, illetve az intézményegységi pedagógiai programok módosulásai,
A
fenntartói utasítás. módosításra
jogosultak,
az
az
intézményegységek
intézményegységi
nevelıtestületi
vélemények
értekezletei
elkészülte
és
az
igazgatótanácsi jóváhagyás után. A határozatképes értekezleten abszolút többséget (50%+1 fı) kell szereznie a javaslatnak.
20
Ha valamelyik intézményegységben nem szerez többséget a javaslat, össze kell hívni az intézményi nevelıtestületi értekezletet, és ott kell határozatképes ülésen megszereznie a javaslatnak az abszolút többséget.
A felülvizsgálat menete: -
Minden
tanév
április–májusában
lehet
kezdeményezni
a
felülvizsgálatot. -
Ha a nevelıtestületi szavazások alapján a tantestületi tagok több mint 50%-a egyetért a módosítás szükségességével, akkor kell a módosítási eljárást elkezdeni.
-
A felülvizsgálat folyamatát a Megyervárosi Iskola Minıségirányítási Programjának 2.2.1. fejezete tartalmazza.
3. A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános, a tanulók, a szülık és az érdeklıdık számára a következıképpen biztosítjuk a betekintést: -
A Megyervárosi Iskola teljes pedagógiai programja megtekinthetı a Megyervárosi Iskola igazgatójának titkárságán.
-
Minden intézményegység könyvtárában és iskolatitkári irodájában megtalálható a Megyervárosi Iskola nevelési programja és az adott intézményegység pedagógiai programja.
-
Ha az intézményegységnek van honlapja, ott is megtalálható a Megyervárosi Iskola nevelési programja és az adott intézményegység pedagógiai
programjának
általános
részei
(a
helyi
tanterv
tantárgyankénti részei nélkül).
21
III. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az intézmény pedagógiai programját az intézményegységek nevelıtestületei határozatképes értekezleteken elfogadták. (a jegyzıkönyvek mellékelve). Anikó Utcai Általános Iskola:
2008. márc. 17.
Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola: 2008. márc. 12. Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda:
2008. márc. 11.
Testvérvárosok Terei Általános Iskola:
2008. márc. 27.
Pécs, 2008. március 28.
Keszthelyi Gyula igazgató
22
