A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

2005

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

I. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK HÁTTERE 1. BEVEZETÉS Jelen dokumentum a Mátészalkai kistérség átfogó területfejlesztési stratégiájának és programjának vezetői összefoglalója. A program a Belügyminisztérium támogatásával, a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából került elkészítésre. A program kidolgozását a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte 2005-ben. A fejlesztési program elkészítésének fő célja a Mátészalkai kistérség felkészítése az EU csatlakozásból származó lehetőségek kihasználására, azaz a kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. A szakértői munka konkrét célja egy átfogó területfejlesztési stratégia és program kidolgozása volt a kistérség részére. Ennek eredménye egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és programok a Mátészalkai statisztikai kistérség valamennyi (26) településére kiterjed. A stratégia kettős időtávval rendelkezik; egyrészt kijelöli a kistérség középtávú jövőképét és az abból levezethető missziót (2013-ig), másrészt az alprogramok keretében rövid távra (2007-ig) meghatározza a konkrét fejlesztési tevékenységeket. Az alprogramok megvalósítását szolgáló kiemelt projekteket nevesítve szerepelteti a dokumentum.

2. A KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM FELÉPÍTÉSE A „18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről” meghatározza a területfejlesztési koncepciók, stratégiai és operatív programok, részletes tartalmi követelményeit. A tervezési munka a Mátészalkai kistérségben a fenti rendeletben előírtaknak megfelelően történik, a kistérségi szintnek megfelelő részletezettséggel. A törvényi előírásoknak megfelelően a tervezés eredményeképpen gyakorlatilag két dokumentum jön létre: A Területfejlesztési Koncepcióban elemzésre kerül a Mátészalkai kistérség jelenlegi helyzete, külső környezete, a vonatkozó jogszabályok és tervdokumentumok figyelembe vétele mellett. A koncepció készítése során a kistérségben felmerülő problémák és szükségletek beazonosítása a cél, mivel ezek alapján kerülhet megfogalmazásra a kistérség fejlesztési stratégiája, jövőképe és céljai. A Stratégiai Program az előző részben elkészített stratégia prioritásait tovább részletezi, a dokumentumban részletesen kifejtésre kerülnek az egyes fejlesztési prioritások, valamint itt már beazonosíthatók potenciális projekt javaslatok. Az Operatív Program tartalmazza a célok eléréshez rövid távon vezető komplex alprogramokat, bemutatva azok indokoltságát, céljait, a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket és a partnerek körét.

MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

2


A Mátészalkai kistérség


3


II. A HELYZETFELTÁRÁS FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI A Mátészalkai kistérség belső erőforrásait, adottságait vizsgálva körvonalazódnak a gazdaság fejlődését meghatározó tényezők, a lehetséges fejlesztési irányok. Térszerkezet A Mátészalkai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli, keleti részén található. A térség az országon belül periférikus fekvésű, a fővárostól legtávolabb fekvő kistérségek egyike, délről Romániával határos. Demográfia Népsűrűsége 108 fő/km2, mely alapján a kistérség az OECD-besorolás szerint „alapvetően vidéki térségnek” minősül. 26 település alkotja: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj. A települések közül Mátészalka, valamint Nagyecsed bír városi ranggal. A kistérség demográfiai helyzete kedvezőtlen, már évek óta folyamatosan csökken a lakónépesség a negatív természetes szaporodás (-3,2%-os) és elvándorlás (-5,2‰) következtében. Ugyanakkor az öregedési index értéke (63,6%) kedvezőnek mondható. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a mátészalkai kistérségben a roma kisebbség részaránya 7,3%, ami a 3. legmagasabb kistérségi érték a megyében. Munkaerőpiac, szociális helyzet A kistérségben rendkívül alacsony a lakosság gazdasági aktivitása (40,7%), a magas munkanélküliség következtében alacsony a foglalkoztatási ráta (32,2%) is, azaz kevés munkavállaló tartja el a nagyarányú inaktív lakosságot. Mindezek mellett magas a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek aránya. A regisztrált munkanélküliek aránya csak részben követte az országos tendenciákat, a munkanélküliség csökkenése csak átmeneti volt, a jelenlegi érték megegyezik az öt évvel ezelőttivel. A regisztrált munkanélküliek aránya 2003-ban az országos érték duplája volt (11,7%). A problémát súlyosbítja a munkanélküliség kedvezőtlen összetétele, magas a pályakezdők (11,4%) és a tartósan munka nélkül lévők aránya (51,5%), ami alapvető, strukturális problémákra vezethető vissza. Ezek kezelése nélkülözhetetlen a térség fejlődéséhez. A lakosság képzettségi szintje minden szintem alacsonyabb az országos átlagoknál, a nem piacképes szakmák oktatása sok esetben hozzájárul a munkanélküliség kialakulásához. Alacsonyak a jövedelmi viszonyok, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alap az országos értéknek mindössze 56%-a. Ugyanakkor a szociális támogatásban részesülők aránya a kistérségben (50‰), csaknem ötszöröse az országos értéknek (11‰)! A térség súlyos szociális és foglalkoztatási problémákkal szembesül. Oktatás Alacsony a lakosság iskolai végzettsége, a Mátészalkai kistérség értékei mind az általános, mind a középiskolai, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányát tekintve kedvezőtlenebbek a megyei és országos átlagnál, de kiemelkedő a diplomások alacsony aránya. Az alap- és középfokú oktatási intézmények állapota változó, sok esetben szükséges az épületek felújítása vagy korszerűsítése. A kistérségben a hagyományos szakmák oktatása a meghatározó, felnőttképzés eseti jelleggel folyik. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

4


Mezőgazdaság A mátészalkai kistérség mezőgazdasági potenciálja alacsony. A talaj minősége összességében gyenge, melynek következtében a szántóföldi művelés versenyképessége alacsonyabb a térségben. A kistérség mezőgazdaságában dominál a szociális gazdaság, a versenyképes, piaci méreteket elérő, árutermelő gazdaságok száma alacsony. Ezek hiányában a térség nem képes a meglévő mezőgazdasági potenciál megfelelő hasznosítására. Alternatív mezőgazdasági tevékenységre, új típusú összefogásra elvétve akad példa a térségben. Biogazdálkodást vagy alternatív mezőgazdasági tevékenységet nem folytatnak a térség gazdái. Jellemző a klasszikus mezőgazdasági kultúrák termelése. Ipar A kistérség jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik. Az ipari tevékenység súlya (23,9%) magasabb az országos átlagnál (21,9%). Öt jellemző ipari ágazat alakult ki a kistérségben: építőipar, gép- és műszergyártás, élelmiszeripar, könnyűipar és a fa-, papíripar, bútorgyártás. A térségben erős a mezőgazdasági feldolgozóipar jelenléte: konzervgyár, húsüzem, tejgyár, és több almalé feldolgozó üzem működik a településeken. Az optomechatronikai ágazatban működnek a korábbi Magyar Optikai Művek utódvállalatai. Ezen társaságok a kistérség legnagyobb foglalkoztatói, árbevételük és foglalkoztatotti létszámuk alapján meghatározó szerepet töltenek be a térségben. A vállalkozások együttműködésük növelésére létrehozták az optomechatronikai klasztert. A helyi vállalkozások alapvetően kisméretűek, tőkeszegények, nem képesek jelentős számú munkahely teremtésére. A kistérség ipari vállalkozásaira egy polarizált kettős helyzet jellemző. Egyszerre találhatók meg a csúcstechnológiát használó multinacionális vállalatok, valamint a helyi piacra termelő Bt-k. Szolgáltatások A kistérség szolgáltató szektora fejletlen, részesedése messze elmarad az országos értékektől. A kistérség nem rendelkezik kiugróan jó turisztikai potenciállal. A vonzerők többségére (természeti értékek, folyók, holtágak, kulturális örökség, rendezvények) kisebb volumenű, a pihenés alternatív formáját jelentő idegenforgalmat lehet rátelepíteni. A térség turisztikai kínálata nem versenyképes a környező turisztikai célállomásokkal. A Mátészalkán található termálvízre (gyógyvízzé minősítés folyamatban), és a kórháza építve fokozatosan kialakítható egy gyógyturizmus a városban. A látnivalók kiépítettsége sok esetben nem megfelelő, állapotuk leromlott, vagy más közösségi intézmény működik bennük (pl. iskola), ami megakadályozza idegenforgalmi hasznosításukat. Problémát jelent a látnivalók megközelíthetősége, az utak állapota rossz, hiányoznak az útbaigazító táblák is sok esetben. Az idegenforgalmi szolgáltatások szinte teljesen kiépítetlenek. Vállalkozási szerkezet A vállalkozói szektor elmúlt években tapasztalható növekedése ellenére a vállalkozássűrűség, azaz a vállalkozói aktivitás továbbra is alacsony; ezer lakosra csupán 50 vállalkozás jut.


5


A térségben működő vállalkozások nagy részének csekély a munkahelyteremtő képessége: a kistérségben döntően a 10 fő alatti létszámmal működő társas vállalkozások dominálnak. Mindez azt sejteti, hogy alapvetően tőkeszegények a vállalkozások. A gyenge gazdasági teljesítmény feltehetően a piaci és infrastrukturális környezet fejletlenségében, s a vállalkozások alacsony versenyképességében keresendő. Az üzleti szolgáltatások fejletlenek, a helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését segítő szolgáltatások szinte alig találhatók a térségben. Inkubátorház nem működik, egyedül a mátészalkai ipari park kínál különböző szolgáltatásokat a betelepülő vállalkozások számára. Infrastruktúra Komoly infrastrukturális hiányosságok figyelhetők meg a kistérségben. A vezetékes vízzel ellátott lakások aránya alacsony (89,6%), az ivóvíz minősége szinte valamennyi településen kívánnivalót hagy maga után. Ráadásul a vízhálózat kiépülésével nem tartott lépést a szennyvízhálózat építése, a Mátészalkai kistérségben a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya mindössze 28,4%. Annak ellenére, hogy a közműolló „bezárása”, azaz a szennyvízhálózat bővítése az elmúlt években megkezdődött, még 2005-ben is nagy a közműolló a kistérségben, 14 településén egyáltalán nincs szennyvízcsatorna kiépítve. A térség ár- és belvízvédelmi szempontból veszélyeztetett. Mind a Szamos, Mind a Kraszna erősen ingadozó vízhozammal rendelkezik, az árvizek elleni védekezés infrastruktúrájának fejlesztése, karbantartása szükséges. Az árvízvédelem koncepcióváltásának jegyében született Vásárhelyi-terv komplex, ökológiai szemléletű árvízszabályozásban, vidékfejlesztésben gondolkodik. A terv keretében kerül megépítésre a Mátészalka – Nagydobos – Szamosszeg – Tunyogmatolcs négyszögbe tervezett Szamos-Krasznaközi tározó. A kistérség keleti része, illetve különösen az ecsedi területek nagyon belvízérzékenyek. Általános probléma, hogy a belvízelvezető csatornák sok helyütt rossz állapotban vannak a feliszapolódás és a vízi növényzettel való benőttségük következtében. A vésztározók használatát tulajdonjogi problémák nehezítik. A kistérség az országon belül periférikus fekvésű, országon belüli elérhetőségét nagyban javítaná az M3-as autópálya továbbépítése, mely a tervek szerint áthaladna a kistérségen, Mátészalka mellett. Kiemelt közlekedési beruházás az M49 számú gyorsforgalmi út megépítése Csengersima és az M3-as között. Ezáltal nagymértékben csökkenne a 49-es út mentén elhelyezkedő települések átmenő forgalma, és tovább javulna a kistérség megközelíthetősége. A kistérségben a kerékpáros úthálózat kiépítettsége messze elmarad a kívánatostól. Környezeti állapot A térség délkeleti részén helyezkedik el a mára teljesen lecsapolt Ecsedi-láp. Jelenleg láppá történő visszaalakítása újból napirenden van. A 2004 elején megkezdődő projekt a nagy vegyszer- és energiaigényű iparszerű mezőgazdasági termelés helyett egy természet közeli élőhely kialakítását és az extenzív gazdálkodás feltételeinek megteremtését célozza. A kistérség közepes erdősültségi értékkel rendelkezik, mindössze a földek 14%-át borítják erdők.


6


III. A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG STRATÉGIÁJA 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt állapot elérését célozza a koncepció. „A Mátészalkai kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak aránya magas, a munkanélküliség alacsony, megközelíti az országos értékeket. A lakosság iskolai végzettsége megfelelő, a kistérségben sok diplomás él. A hátrányos helyzetű és roma lakosok széleskörű segítséget kapnak nehézségeik megoldásához. A térség gazdaságában a mezőgazdaság még mindig fontos szerepet tölt be, a helyi adottságokra, hagyományokra és a környezeti lehetőségekre alapozva versenyképes termékeket állít elő. Fontos szerep jut az alternatív mezőgazdasági tevékenységeknek. Az iparban a multinacionális vállalkozások szoros együttműködésben dolgoznak mind egymással, mind a térség többi kisvállalkozásával, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek. A tercier szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára, a térség a rekreációs turizmus egyik kedvelt célpontja. A kistérség minden településén kiépültek a szükséges közművek, a kistelepüléseken is biztosítottak a minőségi élet feltételei. A térség útjai jó minőségűek, a megépült autópálya és gyorsforgalmi út bekapcsolja a kistérséget az ország gazdasági vérkeringésébe. A települések közti kerékpárút-hálózat teljes mértékben kiépült, az országos hálózatba kapcsolódva vezeti a kerékpáros turistákat a térség természeti és kulturális látnivalóihoz. A települések rendezettek, mind a közterületek, mind a magánházak jó állapotban vannak, számos park és pihenőhely áll a lakosok rendelkezésére. A kikapcsolódni vágyók több sportolási lehetőségből és kulturális programból választhatnak. A kistérség szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol romániai testvérvárosaival.” A jövőkép alapján a kistérség missziója az alábbiakban fogalmazható meg: A kistérség missziója, hogy biztosítsa a kistérség valamennyi településén a lakosság életminőségének növelését. A misszió a fejlesztés alapcélja, a későbbiekben kijelölt stratégiai célok, részcélok, prioritások mind-mind a misszióban foglaltak elérését célozzák. Egy átfogó kistérségi koncepciónak a fő célja, mint azt a misszió is megfogalmazza a megfelelő életminőség biztosítása a kistérség lakosai számára. Fontos hangsúlyozni, hogy az életminőség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak hosszú távon hozhat eredményeket. A misszió kiemeli, hogy a fejlesztések végrehajtásának eredményeként keletkező előnyökből és lehetőségekből a kistérség valamennyi településének részesednie kell, törekedve a kistérségi különbségek mérséklésére.


7


2. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak elérésére a kistérség vezetősége kijelölte azokat a stratégiai irányvonalakat, melyeknek központi helyen kell szerepelniük a stratégiai célok kialakítása, a prioritások és alprogramok meghatározása során. A stratégiai irányvonalak adottságok és problémák csoportokban kerültek kialakításra. Az adottságok képviselik azokat a belső erősségeket és kedvező külső folyamatokat, amelyekre a kistérség fejlődése alapozható, míg a problémák azok a gyengeségek és külső veszélyek, amelyek a legnagyobb akadályt képezik a kistérség sikeres fejlődésében. Adottságok: Kihasználatlan természeti értékek: Ecsedi láp, Holt-Szamos A kistérség turisztikai potenciálja jelenleg alig kerül hasznosításra, ennek egyik oka a látnivalók rossz állapota, és a szolgáltatások kiépítetlensége. A kistérség jelentős természeti értékekkel rendelkezik, ezek jelenlegi formájukban csak korlátozottan alkalmasak turisztikai célokra. Mindféleképp szükséges a természeti értékek fejlesztése, hasznosításuk javítása. Optomechatronikai high-tech vállalkozások A Mátészalkai ipari parkban működő optomechatronikai vállalkozások meghatározó szerepet töltenek be a kistérség gazdaságában, árbevételükkel és a foglalkoztatottak számával kiemelkednek a többi vállalkozás közül. Elő kell segíteni ezen vállalkozások fejlesztéseit, a közöttük lévő együttműködés közösségi alapjainak megteremtését. Mátészalkai ipari park A kistérség meghatározó gazdasági központja a Mátészalkai ipari park. Az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével a terület versenyképes telephelykínálattal tud megjelenni a potenciális befektetőknél, elősegítve új vállalkozások kistérségbe települését, új munkahelyek létesítését. Oktatási intézmények A kistérség két városában számos oktatási intézmény működik, a középfokú és felsőfokú képzések széles spektrumát kínálva a tanulni szándékozóknak. Mátészalka térségi oktatási központ szerepére építve elősegíthető a lakosság iskolai végzettségének növelése, valamint a szakképzettség javítása. Termálfürdő fejlesztése A Mátészalkán működő termálfürdő továbbfejlesztése révén a városban működő kórház egészségügyi szolgáltatásira és kapacitásaira építve hosszú távon meghonosítható a gyógyturizmus a kistérségben. Ez a természeti értékekkel kombinálva lehetőséget biztosít a wellness-szolgáltatások kialakítására is. Problémák: Strukturális problémák a munkaerőpiacon, rendkívül alacsony gazdasági aktivitás A kistérség jövője szempontjából meghatározó a foglalkoztatási szint növelése, az inaktív lakosok munkaerőpiacra való visszavezetése. Ezek hiányában nem javíthatók jelentős mértékben a jövedelmi viszonyok a kistérségben, valamint a települések lakosságmegtartó képessége is erodálódik. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok A munkaképes korú lakosság folyamatos elvándorlása már középtávon is a térség fejlődésének gátjává válhat, szociális válságot idézve elő. A munkaerő-kínálat csökkenésével a vállalkozások növekedési potenciálja is csökken, a térség kevés aktív keresője nem képes elegendő jövedelmet termelni a nagyszámú inaktív és


8


eltartott személy ellátásához. A problémát súlyosbítja a hátrányos helyzetű lakosok magas aránya a kistérségben. A nagyszámú roma lakosság körében sokkal nagyobb mértékű a munkanélküliség, iskolai végzettségük pedig alacsonyabb a térségi átlagnál. Alacsony a lakosság iskolai végzettsége A szakképzetlen, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkaerő szintén akadálya a fejlődésnek, a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében szükség van a lakosság iskolázottságának növelése. Kimondottan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya, amely akadályozza a jelen lévő multinacionális vállalatok fejlesztéseit is. Kihasználatlan turisztikai adottságok A kistérségben a turizmus nem rendelkezik hagyományokkal, bár a látnivalók sem képviselnek jelentős vonzerőt. Ugyanakkor a látnivalók kiépítetlensége, a rossz állapota, az információk és minőségi szolgáltatások hiánya következtében a kistérség a lehetőségekhez képest nem használja ki eléggé a turizmusban rejlő jövedelmi, foglalkoztatási lehetőségeket. Közművek hiányosságai A fejlődés és a lakosságmegtartó képesség alapja a kommunális infrastruktúra biztosítása. A térség számos településé szorul fejlesztésre az úthálózat, a vízhálózat, a szennyvízhálózat kiépítettsége rendkívül alacsony. A ár- és belvíz elleni védelem infrastruktúrája szintén fejlesztéseket követel meg. Ezek kiépítésének hiányában nem valósítható meg a kistérség sikeres felzárkózása, fejlődése.

3. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER A jövőképben és a misszióban foglaltak alapján, a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével az alapján három stratégiai cél képezhető le. Az alábbi ábra a kistérség célrendszerét mutatja be. Központi helyen a fejlesztés alapcélja, a misszió áll, az alatt helyezkedik a három stratégiai cél, és azok alatt az egyes részcélok (összesen hét). A kialakított stratégiai célok a következők: 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése 2. Munkaerőpiaci részvétel növelése 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása Stratégiai célrendszer Az életminőség javítása a Mátészalkai kistérségben.

Foglalkoztatási lehetőségek bővítése

Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása

Tőkevonzó képesség javítása

Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása

A környezetbiztonság növelése

A környezet minőségének javítása


Közösségfejlesztés

Munkaerőpiaci részvétel növelése

Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása

Munkaerőpiaci reintegráció segítése

9


4. PRIORITÁSOK BEMUTATÁSA A felvázolt stratégiai célok, illetve a megvalósításukat támogató részcélok négy prioritás köré szerveződnek. A prioritások sorrendje nem jelent fontossági sorrendet, azok megvalósítása az egymással való szoros kapcsolatok miatt párhuzamosan szükséges. Prioritás A – Versenyképes kistérség A prioritás a gazdaság fejlesztését, diverzifikációját célozza. A térség ipari hagyományaira építve kiemelten kezeli a működő vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, az együttműködés növelését, s széleskörű befektetés-ösztönzési tevékenységet határoz meg további vállalkozások térségbe vonzása érdekében. A javasolt alprogramok a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását, valamint a munkaerő fejlesztését foglalják magukba. Javasolt alprogramok: A/1. Tőkevonzó képesség javítása A/2. Vállalkozások közti együttműködés erősítése A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése A/4 Humánerőforrás fejlesztése Prioritás B – Biztonságos környezet A prioritás az életminőség környezeti feltételeinek javítását célozza, elsősorban az infrastrukturális hiányosságok felszámolása révén. A környezet és a közösség védelméhez elengedhetetlen az árvízvédelem infrastruktúrájának fejlesztése, a bel- és csapadékvíz elvezetésének megoldása, a vízhálózat rekonstrukciója, valamint a szennyvízhálózat és -kezelés fejlesztése. A természeti értékek rehabilitációja és megőrzése szintén segíti az életminőség növekedését. Javasolt alprogramok: B/1. Ár- és belvízvédelem B/2. Vízminőség védelme B/3. Hulladékgazdálkodás B/4. Tájrehabilitáció és természetvédelem Prioritás C – Fejlődő vidék A prioritás elsősorban a kistérség vidéki területein a települések lakosságmegtartó képességének növelését, valamint az alternatív jövedelmi lehetőségek fejlesztése révén a lakosság foglalkoztatásának elősegítését célozza. Ennek megfelelően egyrészt a mezőgazdasági szerkezetátalakítást, az adottságoknak megfelelő termékstruktúra kialakítását, másrészt a turizmusban rejlő, eddig nem megfelelően hasznosított potenciál fejlesztését ösztönzi. A térségi kohézió és a települések lakosságmegtartó képessége érdekében egyrészt a belterületi úthálózat, az összekötő utak, illetve a térségi kerékpárút-hálózat infrastruktúrájának korszerűsítését, másrészt a rendezett települési környezet, a közterek- és épületek felújítását célzó alprogramokat jelöli ki.


10


Javasolt alprogramok: C/1. Alternatív mezőgazdaság C/2. Turisztikai kínálat bővítése C/3. Turisztikai együttműködés erősítése C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Prioritás D – Élhető kistérség A prioritás a közösségi szolgáltatások feltételeinek javítását célozza. A települések lakossága számára meghatározó az alapfokú nevelés és oktatás intézményeinek működése. Ebből kifolyólag az óvodák és általános iskolák működési feltételeinek javítását célozza az első alprogram. Egy közösség életében meghatározó az időskorúak, valamint a hátrányos helyzetű lakosság segítése. Ezért az idősotthonok fejlesztésével párhuzamosan javasolt a házi gondozás rendszerének kiépítése, bővítése, valamint a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi, munkaerőpiaci reintegrációját célzó programok beindítása (képzési, foglalkoztatási program, tehetséggondozás). A szabadidő kulturált eltöltése érdekében a rekreációs lehetőségek infrastruktúrájának fejlesztése szükséges. A települési sportesemények, a sportegyesületek működése a települési kohézió egyik fontos eleme. Javasolt alprogramok: D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi reintegrációja

5. HORIZONTÁLIS TÉMÁK A prioritások mellett létezik három olyan általános, horizontális elv, amely egyik konkrét területhez sem kapcsolható igazán, mégis át kell hogy hasson minden alprogramot. Ezek közül kettő – a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség – az Európai Unió és a Nemzeti Fejlesztési Terv horizontális témái, a harmadik, a határmenti együttműködés pedig a Mátészalkai kistérség speciális, határmenti elhelyezkedéséből fakad. Az alapelv érvényesülését nem elegendő a tervezés során figyelembe venni, azt érvényre kell juttatni a program megvalósítása és monitoringja során is. A stratégiai célok mindegyike tartalmaz olyan elemeket, melyek határmenti együttműködés keretei között kezelhetők, vagy közösen jobb eredményeket lehet elérni, mint külön-külön közelítve meg a problémákat.


11


6. ALPROGRAMOK ÉS RÉSZPROGRAMOK ÁTTEKINTÉSE PRIORITÁS A VERSENYKÉPES KISTÉRSÉG

PRIORITÁS B BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET

PRIORITÁS C FEJLŐDŐ VIDÉK

PRIORITÁS D ÉLHETŐ KISTÉRSÉG

A/1. Tőkevonzó-képesség javítása A/1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése A/1.2. Befektetés-ösztönzés

B/1. Ár- és belvízvédelem B/1.1. Árvízvédelem a Szamos és Kraszna közén B/1.2. Csapadék- és belvízelvezető rendszerek kiépítése és felújítása

C/1. Alternatív mezőgazdaság C/.1.1. Ökológiai és biogazdálkodás ösztönzése C/.1.2. Erdősítés C/.1.3. Energianövények termesztése

D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése D/1.1. Alapfokú nevelés intézményeinek fejlesztése D/1.2. Általános iskolai oktatás feltételeinek javítása

A/2. Vállalkozások közötti együttműködések A/2.1. Optomechatronikai vállalkozások közötti együttműködés A/2.2. Beszállítói hálózatok kialakítása

B/2. Vízminőség védelme B/2.1. Ivóvízhálózat korszerűsítése B/2.2. Szennyvízhálózat bővítése

C/2. Turisztikai kínálat bővítése C/2.1. Idegenforgalmi vonzerők felújítása C/2.2. Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése C/2.3. Település-rehabilitáció

D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése D/2.1. Rekreációs és szabadidős létesítmények kialakítása D/2.2. Közösségi és kulturális programok

A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése A/3.1. Üzleti szolgáltatások bővítése A/3.2. Vállalkozások technológiai korszerűsítése

B/3. Hulladékgazdálkodás B/3.1. Korszerű hulladékgazdálkodás B/3.2. Környezeti nevelési programok

C/3. Turisztikai együttműködés erősítése C/3.1. Turisztikai programcsomagok kialakítása C/3.2. Turisztikai marketing

D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése D/3.1. Szociális intézmények infrastruktúrájának fejlesztése D/3.2. Szociális ápoló-szolgálat és jelzőrendszer kiépítése

A/4. Humánerőforrás fejlesztése A/4.1. Átképzési programok szervezése A/4.2. Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése

B/4. Tájrehabilitáció, természetvédelem B/4.1. Természeti területek rehabilitációja

C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése C/4.1. Térségi úthálózat fejlesztése C/4.2. Térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése

D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja D/4.1. Felzárkóztatási programok D/4.2. Roma mentori program D/4.3. Foglalkoztatási programok


12



13

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Recommend Documents