A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* 1

Botár István

A MAROSSZENTANNA–CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.*1 1

A Csíki-medence régészeti kutatása hos�-

szú évtizedekig esetleges volt, helyi intézményi, szakmai háttér nélkül az ásatásokat az erre látogató kutatók jobbára csak expedíciószerűen végezték. Ezek a kutatások a kor szelleméhez igazodva az őskorra koncentráltak, és csak melléktermékként kerültek elő népvándorlás és középkori leletek. A népvándorláskori leletek gyűjtését, értékelését hos�szú ideig nem csak a hiányos kutatási háttér, de a dák-római-román kontinuitásra kihegyezett hivatalos ideológia is befolyásolta. Az amúgy is kevés adat téves interpretációja komikus módon oda vezetett, hogy egy ideig a Római Birodalomhoz soha nem tartozó Csíkban sem sikerült a dák korszakot követő időszakban települési folyamatosságot igazolni. Ez alapján sokáig úgy tűnt, hogy a viszonylag kiterjedt késő vaskori lakottság ellenére, melyet részben a helyi vasművesség kiemelkedő szerepével is ös�szekapcsoltak, a dák királyság bukása, illetve Dácia provincia megalakulása és felhagyása után e lakatlanná vált térségben erőteljes visszaerdősödéssel kell számolni, amely hosszú ideig leszűkítette a megtelepedésre alkalmas területet és így évszázadokig tartó szinte teljes elnéptelenedést eredményezett.2 A helyi múzeum megalakulása után még sokáig csak külső intézmények végeztek nagyobb ásatásokat a térségben, így a kutatások hiánya miatt népvándorláskori régészeti leletek jobbára csak véletlenül, vagy terepbejárások, leletmentések során a kerültek a felszínre anélkül, hogy a leletek lelőkörülményeiről használható dokumentáció készült volna. Ennek ellenére ki 1. * A szövegben az egyszerűség kedvéért a “gót” kifejezést az etnikailag és anyagi kultúra szempontjából is sokszínű Marosszentanna–Csernyahov műveltség hordozóinak szinonimájaként használom. 2. FERENCZI 1957. 63., 1980. 28., 30-31

kell emelni az akkori múzeumigazgató János Pál és az általa szervezett múzeumbarátok gyűjtőtevékenységének szerepét, aminek eredményeiről beszámoló is készült.3 A háztáji gyűjtőmunka jellegéből fakad, hogy a kultúra székelyföldi leleteinek első feldolgozásában egyetlen lelőhely sem szerepel a Csíki-medencéből.4 A ’80-as évek második felében e korszak leleteit is felszínre hozó ásatások értékelése a kor szellemében fogantak ugyan, mégiscsak összefoglalták a legfrissebb adatokat.5 Látható, közölt anyag hiányában ezen a helyzeten a magyarországi kutatás sem tudott sokat finomítani, így Erdély rövid történetében is fehér foltként tátong az Olt forrásvidéke.6 A fordulat utáni években a delnei Csordajáró területéről begyűjtött 4. századi csonteszközöket (csont fésű töredéke, tűtartó és csontfüggő, ld. Corneliu Beldimán tanulmányát) immár, mint a Csernyahov–Marosszentanna kultúra itteni emlékeiként tették közzé.7 Az ezredfordulón kiadott Hargita-megyei régészeti repertóriumban, illetve az utólag építő településtörténeti összefoglalóban Csíki-medencéből mindössze nyolc lelőhely kapcsán tettek említést 4. századi, vagy Marosszentanna–Csernyahov kultúrához tartozó leletekről (Csíkszenttamás–Szádakút, Csíkjenőfalva–Kósakert, Csíkdelne–Csordajáró, Csíksomlyó–Fodor-kert, Csíkszereda–Mikó-vár, Csíkszentimre–Henter-kúria, Csatószeg–Görgős, Csíkszentsimon–Homokbánya).8 A Repertórium 3. 4. 5. 6. 7. 8.

JÁNOS-KOVÁCS 1967 SZÉKELY 1969 BELDIMAN 1987, 1989 BÓNA 1989. 63-73 BELDIMAN 1992 REP.38., illetve BAJUSZ (szerk.) 2004. 29. Mindezek fényében túlzásnak hat az a kijelentés, mely szerint a Gyergyói- és Csíki-medencéből mindössze a szárhegyi és

15

Botár István A MAROSSZENTANNA–CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* településtörténeti összefoglalójában ennek ellenére a 3-4. század kapcsán szó sem esik arról, hogy az Olt felső forrásvidékén mentén valamikor germánok is éltek volna. A kutatás torz helyzetét azonban már akkor jól jelezte az a tény, hogy a kisebb alapterületű Keresztúr-széken, zömében Benkő Elek terepbejárásainak köszönhetően, több tucatnyi korabeli lelőhelyet lehetett felsorolni.9 E kérdést illetően, a kutatásra fordítható források teljes hiánya miatt, a csíkszeredai múzeumban az ezredforduló után alkalmazásba kerülő régészek sem hoztak lényeges változást az első években. Igazi áttörést a fokozatosan megcsontosodó örökségvédelmi hivatal által kieszközölt leletmentések, és megelőző feltárások eredményeztek. Ezek nyomán Kosza Antal Hargita-megyei régészfelügyelő által összeállított térképen már tizenhét 4. századi lelőhely szerepel a Csíki-medencében (a korábban felsoroltakon kívül: Csíkkozmás-belterület, CsíkmindszentKicsi Boroszló, Csíksomlyó-árvaház, ill. -Barátok-kertje, Csíkszentgyörgy-Potovszky-kert, Csíkszentkirály-Karimósarka, CsíkszentkirályKőoldal, Csíkszentlélek-Bánátus, Csíkszentmártonbelterület, Csíkszereda-Mikó-vár).10 (1. t.) A korszak kutatási helyzete, a közelmúltban zajlott biztató lépések ellenére, ma még igencsak elmaradottnak tartható, hiszen ismereteink jórészt terepbejárásokon alapszanak, mindössze féltucatnyi feltárt objektumot ismerünk, de nincs egyetlen teljesen feltárt lakóépület sem. Teljességgel hiányoznak a korszakhoz sorolható temetők, noha legalább tucatnyi lappang belőlük a föld alatt, remélhetőleg nem túl sokáig. A fentiek alapján az alábbiakban a legutóbbi időszakban előkerült lelőhelyek és leleteik ismertetése kapcsán néhány korábbi, a Csíki Székely Múzeum raktárában lappangó közöletlen leletet mutatok be. Ez utóbbi esetben dokumentáció híján esetenként kérdéses, hogy a raktárban található leletek ugyanabból az objektumból, rétegből tekerőpataki lelőhely sorolható ehhez a korszakhoz, ld. GÁLL 2005. 151 9. BENKŐ 1992 (második összesítő térkép) 10. KÖRÖSFŐI-NYÁRÁDI-SÓFALVI 2010. 64-66. A Csíkszenttamás-Taplocamező és -Szádakút tévesen került a lelőhelyek közé, itt ugyani nem kerületek elő 4. századi. leletek.

16

származnak-e, avagy utólag összeválogatott együttesekről van szó. Hangsúlyoznom kell, hogy dolgozatom nem tekinthető tehát a Csíki-medence 4. századi településtörténeti összefoglalójának, de még az egyes lelőhelyek feldolgozásának sem, erre ugyanis az éppen átrendezés alatt álló régészeti raktár teljes anyagának átnézése lenne szükséges, amire egyelőre nincs és a közeljövőben sem lesz lehetőségem. Így több esetben az ismert lelőhelyek jellemző leleteit sem áll módomban most közzétenni. A címben jelzett sorszám ugyanakkor azt jelzi, hogy a kérdésre a Marosszentanna- Csernyahov lelőhelyeket is érintő tervezett, és egyéb leletmentések, illetve a raktár végleges átrendezését követően vissza kívánok térni. Mindaddig azonban, az egyértelműen hiányos forrásbázis ellenére, jelen közlést fontosnak és hiánypótlónak gondolom. Nagy alapterületű régészeti lelőhely húzódik Csíkdelne keleti szélén a Csordajáró nevű dűlőben, ahonnan egyéb korszakok leletei mellett Marosszentanna – Csernyahov kultúrához sorolható kerámia, vassalak egy kétsoros (?) csont fésű töredékei, illetve egy csont függő is előkerült egy 1966ban János Pál által vezetett mentőásatás során (ltsz: 2951, 2957 – a csont leletekről részletesen Corneliu Bledimán e kötetben közölt tanulmánya). A leletmentés dokumentációjából mindössze egy kerámiatöredékeket ábrázoló mappa maradt meg, de ennek lapalji megjegyzései alapján legalább két lakóház maradványaira bukkantak, illetve öt (?!) gödörre. (2. t.) A lelőhely Darvas Lóránt 2010-es terepbejárásai alapján egészen a faluig behúzódik, a pálfalvi út menti házak udvarán nem mennyiségben található vassalak, kohótöredék és jellegzetes gót kerámia. Felcsíkon északabbra is találhatók nagy kiterjedésű, 3-4. századi lelőhelyek. Ezek közül a csíkjenőfalvi Kósakertben (Barabás Áron telke, Tsz istállók) János Pál a 60’-as években szondázó ásatást is végzett, amely során állítólag egy kőkemencés házból nagyszámú kerámiatöredéket gyűjtött be: egy nagy tárolóedényt, gyorskorongolt, simított bikónikus edényeket (ltsz: 137, 138, ), ill. kézzel ké-

ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN szített edények töredékeit. Egy későbbi terepbejárás során salak is került elő, így előfordulhat, hogy ez esetben is számolni kell a 4. században vasművességgel.11 (3-4. t.) Alcsíkon a Marosszentanna- Csernyahov települések jelentős része az Olt árterének árvízmentes magas teraszain terültek el, de az ártértől távolabb, a mellékpatakok felsőbb szakaszai mentén is találunk lelőhelyeket. Ilyen, nagy kiterjedésű 3-4. századi település található Csíkkozmás belterületén, ahol a polgármesteri hivatal kertjében, illetve a délkeletről befolyó patak túloldalán a kertekből is (Csillag Ottó telke) szép számmal kerülnek elő korabeli edénytöredékek, míg a korábbi terepbejárások során a falu nyugati szélén (Borbélyok) is kerültek elő 3-4. századi leletek.12 Egy korabeli, vasművességgel (is) foglalkozó település nyomait szintén egy mellékvölgyben Csíkmindszent határában találtuk meg. A 2005-ben folytatott terepbejárások során a falu Boroszlónak nevezett rész északkeleti felén egy gázvezeték árkából gyűjtöttem átégett agyagdarabból és ráolvadt salakból álló kohótöredékeket. Ettől a helytől kissé távolabb, mintegy 200 m délre a Mindszent patak partján 2008-ban végzett magnetometriás felmérés több anomáliát is azonosított, itt 2009-ben két kis szondával ellenőriztük az anomáliák okát.13 Mindkét szondában jelentkezett egy meglehetősen vastag, salakdarabokat tartalmazó réteg, amelyből őskori kerámia mellett 4. századi cserepek is előkerültek, egyebek mellett egy tárolóedény oldaltöredéke. Noha a szondák apró mérete miatt (1x1 m) elsietett lenne harsány következtetéseket levonni, úgy tűnik, hogy itt valószínűleg egy nagyobb, huzamosabb ideig használt, kiterjedt alapterületű vasfeldolgozó rejtőzik, lappang a gyep alatt.

11. JANOVITS 1999. 122 12. JÁNOS-KOVÁCS 1967 45 (pl. XV/53). Itt köszönöm meg Csillag Ottó csíkkozmási iskolaigazgató segítségét. 13. A kutatásokat Hargita Megye Tanácsának régészeti programja keretében végeztük.

E lelőhelytől mintegy 6 km-re északi irányban, a Somlyó hegy túloldalán a Csíksomlyón átfolyó patak jobb, északi partján húzódó nagy kiterjedésű településen is intenzív vasolvasztás folyt (Fodor-kert, Barátok-kertje, Kájoni utca, Tsz istállók). Az 50-es évek elején, amikor a terület beépítése megindult Kovács Dénes több rendben végzett itt terepbejárást, és az általa begyűjtött leletanyagot több kortárs régész (Ferenczi István, Constantin Preda) népvándorláskorinak határozta meg. Kovács feljegyzései szerint az akkoriban épülő házak alapjaival hamuval, szénnel, csontokkal és cserépdarabokkal telt gödröket bolygattak meg, kérdés, hogy ezek szemetesgödrök, vagy hamvasztásos sírok lehettek-e, esetleg teljesen más korhoz köthetők. A jelenleg is folyó ásatáson a 4. századi településnek több objektuma került elő: tárolóvermek, egy lakóház, és talán vasolvasztó kohó is. 2010 késő őszén a patak bal, déli oldalán az árvaház kertjében csatornaásáskor bolygattak meg legalább négy-öt vasolvasztó kohót, melyek mellől esetenként jellegzetes nagyméretű tárolóedények töredékeit azonosítottuk. Innen délnyugatra mindössze 3,5 km távolságra Csíkszereda belterületén az Olt árterébe benyúló „félszigeten” a Mikó-vár környezetében is található egy kiterjedt 4. századi település. Ennek egy nagy tárolóedényt is tartalmazó objektumát a múzeum skanzen részlegén bolygatták meg egy ház elhelyezésekor, de hasonló korú objektumok kerültek elő a Mikó-vár udvarán, és a vár előtti, keleti parkban is.14 A gót település jelentős részét a Mikóvár felépítésekor bolygatták meg, de a vártól nyugatra eső ártéri teraszon közel egy hektáros felületen a jövőben még kerülhetnek elő objektumok. 2008-ban terepbejárás során Csíkszentimrén Bedecs falurész nyugati szélén, az Olt lejtős teraszán hasonló salaktömbre bukkantunk (Kosza Antal, Botár István terepbejárása). Természetesen elsietett volna ezt a leletet is automatikusan a gótokhoz kötni, de ennek esélyét a falu belterületén, a salaktömb lelőhelyétől alig 300 méternyire délnyugatra, az Olt 14. Darvas Lóránt közöletlen kutatásai.

17

Botár István A MAROSSZENTANNA–CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* első teraszán 2010 folyamán feltárt 4. századi objektum legalábbis lehetségessé teszi. A kutatás előzménye ez esetben a szennyvízcsatorna ásásának 2007-es felügyelete volt, amikor az árokkal több más objektum mellett egy kemence sütőfelületét is átvágták a Kúria-utcában, mintegy 60 méterre nyugatra a Henter-kúriától. A kemence sütőfelületén egy teljesen ép kézi malom volt helyezve, míg a platniból Marosszentanna- Csernyahov kultúrához köthető kerámiát bontottam ki. 2010-ben ennek a kemencének a bolygatatlan másik felét szerettük volna feltárni, de az előzetesen nyitott, 1,5x3 méteres szondából egyértelművé vált, hogy a sérült, illetve egy további kemence egy nagyobb objektum részei. A megnagyobbított szelvényben mintegy -80 centiméterre a jelenlegi felszíntől egy nagy gödör sötét foltja bontakozott ki, amelyhez több kisebb, vörösre égett folt kapcsolódott. A kemencebokorhoz hét kemence tartozott, melyek mérete, formája és szintje is eltérő volt (5-6. t.). Ez alapján valószínűnek tűnik, hogy nem egy időben, kisiparszerűen folyt itt a sütés, hanem a gödör oldalában a kemencéket egymás után, sorban alakították ki. A sütőfelületek alá azonban nem minden esetben tapasztottak edénytöredékeket, a legtöbb kemencének egyszerű agyagból kialakított sütőrésze volt, kettőbe tapasztottak edénytöredékeket, egy továbbiba egy széttört malomkő darabjait, illetve egy esetben figyeltük meg a platni agyaggal történő újrasikárolását, megújítását (8. t.). A gödör betöltéséből, illetve a sütőfelületekből származó kerámia is a Marosszentanna–Csernyahov kultúrához köthető. Ezek között a kézzel készített zsákalakú és bikónikus edények, illetve korongozott, nagyobb tárolóedények töredékei, és finomabb, besimított asztali kerámia töredékei egyaránt megtalálhatóak voltak. A kézzel készített kerámia díszítetlen, hacsak nem számítjuk dísznek a perem bevagdosását. (7-8. t.) A meginduló leletmentések első eredményeként 2007-ben sikerült Csíkszentkirály határában Kencseszeg nyugati szélén, az Olt magas teraszán, az úgynevezett Kőoldalon több 4. századi objek-

tumot feltárni viszonylag gazdag leletanyaggal.15 Ugyanazon a lelőhelyen, mintegy 150 méterre nyugatabbra 2010-ben folytattam az előző kutatáshoz képest jóval nagyobb felületen megelőző feltárást, de mindössze két 4. századi objektumot (gödröket) sikerült részben feltárni. Ezek egyrészt arra nyújtottak támpontot, hogy noha a település súlypontja a 2010-es feltárástól keletre és délre lokalizálható, ahol nagyobb sűrűségben sikerült 2007-ben objektumokat dokumentálni, régészeti jelenségekkel északi, és nyugati irányban is számolni kell a továbbiakban. E bizonytalan topográfiai feltevés mellett azonban az objektumok jelentőségét az növeli, hogy az úgynevezett 3. gödörből előkerült egy vasolvasztó kohó töredéke. A lelet arra utal, hogy az Olt mentén ebben a korszakban is foglalkoztak vasművességgel. Szintén megelőző feltárás keretében került napvilágra Csíkszentmihályon egy olyan 4. századi objektum, amely minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a gótok rendszeresen foglalkoztak vasolvasztással ebben a térségben is. A falu központjában, a két patak által határolt lelőhelyet már régóta ismeri a kutatás, de az eddig begyűjtött anyag alapján késővaskori településnek tartották. Az ide tervezett új óvoda alapterületének feltárásakor a kutatási felület szélén egy nagyobb, köríves alaprajzú (?!) mélyített objektum került elő, melynek egykor, a hatalmas cölöplyukak alapján, masszív tetőszerkezete is lehetett. A mindössze negyed-harmadrészben feltárt gödörben (ún. 3. gödör) hat darab nagyméretű (kerületük egy és másfél méter között ingadozik), esetenként gomba alakú salaktömb volt egy halomba elhelyezve, ami egyértelműen arra utal, hogy a közelben huzamosabb ideig, rendszeresen végeztek vasolvasztást, aminek a felhasználhatatlan végtermékét ide depózták el. (9. t./ 1.) A gödör betöltésében a Marosszentanna–Csernyahov műveltség edényművességének jellegzetes kerámiája került elő természetesen töredékekben: simított felületű szürke, gyorskorongolt asztali kerámia, bikónikus tálak továbbá szürke és vörösre égetett nagy tárolóedények, illetve a kézzel készített tálak, fazekak. (10. t.) 15. KÖRÖSFŐI-DARVAS 2009

18

ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN A helyi viszonyok között nagy alapterületűnek számító feltáráson (512 m²) csupán egy további ebbe a korszakba sorolható, sekély, bizonytalan kontúrú 4. századi gödör került elő (9. t./ 2.) Ebből teljesen hasonló kerámiatöredékek kerültek elő, mint a fent ismertetett 3. gödörből. (11-12. t.) A tölcséres nyakú, finom, szürke, gyorskorongolt asztali kerámia, a bikónikus testű edények, a nagy korongolt tárolóedények, illetve a kézzel készített, olykor benyomkodott fenékkel ellátott mély tálak párhuzamait a Maroszentanna-Csernyahov műveltség területéről ismerjük. Gyanítható tehát, hogy a vasolvasztás a település szélén folyhatott, a terepbejárások tanúsága szerint a település a mai óvoda területén, illetve attól nyugatra és északra húzódik. Hasonló salaktömbök másutt is kerültek elő Csíkban, de eddig kivétel nélkül a dákokhoz kötötték őket. Tekintettel arra, hogy az előzetes terepbejárási adatok alapján a szentmihályi lelőhely is dák településként volt ismert, nem tartható kizártnak, hogy néhány további, salakot, kohótöredékeket is tartalmazó lelőhely a Marosszentanna- Csernyahov kultúrához köthető. Erre gyanakszunk egy további alcsíki lelőhely esetében is. Csíkszentsimon északi felén a régi Tsz istállóktól a felhagyott homokbányán túlnyúlóan észak felé majd egy kilométer hosszan gyűjthetők 3-4. századi cserepek. A lelőhelyről már jó néhány évtizede folyamatosan kerülnek be, több más korszak leletei mellett, 3-4. századi cserepek. 19871988-ban Corneliu Beldimán folytatott itt ásatásokat, de eredményeit csak rövid közleményekben tette közzé.16 Az általa begyűjtött leletanyagban szép számmal találhatók gót tárolóedények, korongozott, simított felületű asztali kerámia és kézzel készített egyszerű edények töredékei is.17 (13-14. t.) Ez utóbbi lelőhely azért is érdekes, mert a Tsz istállók udvarán 1978 folyamán Szőcs János több vasolvasztót is feltárt. Dokumentáció híján csupán az ásatási napló és a leletes tasakok, dobozok feliratainak fel16. BELDIMAN 1987., 1989. 17. Itt köszönöm meg Corneliu Beldimannak, hogy az általa ásott leletanyag egy részét itt közzétehetem.

használásával magam igyekeztem a rétegviszonyokat rekonstruálni és a raktárba került kohótöredékeket és leleteket értelmezni.18 Az akkor rendelkezésemre álló adatok alapján arra jutottam, hogy a kohók a dák és a 3-4. századi rétegek felett lehettek és késő népvándorlás koriak lehetnek. Ezt a többé-kevésbé hipotetikus rekonstrukciót hiteles ásatás igazolhatja, vagy helyesbítheti. Nem hagyható figyelmen kívül az az új adat, hogy nagyon hasonló, vastag agyagsávokból felrakott kohó töredékeit találta meg Darvas Lóránt és Kosza Antal (2010) ettől a helyszíntől mintegy 600 méterre délre, szintén a terasz szélén 3-4. századi, illetve közelebbről meghatározott, de talán szintén korabeli, kézzel készített kerámia környezetében.19 A település hatalmas kiterjedésére jellemző, hogy a terasz szélétől (Homokbánya, Tsz istállók) keleti irányba több száz méternyire a Kismezőn még gyűjtöttek 4. századi leletanyagot. (14. t./ 6-9.) Ma már egyértelműnek kijelenthető, hogy a Csíki-medencében nem lehet szó települési hiátusról Dácia provincia feladását követő időszakban, a betelepedő gótok emlékei egyre több falu határában azonosíthatók. A lelőhelyek jelenleg ismert száma nagy valószínűséggel módosulni fog a jövőben, hiszen egyrészt a Csíki Székely Múzeum régészeti raktárában is jóval több lelet található, másrészt a terepbejárások során rendre kerülnek elő újabb lelőhelyek. Ugyanakkor az eddig ismert csíki lelőhelyek kivétel nélkül települések, így a hozzájuk tartozó egyelőre ismeretlen temetőkkel a tényleges korabeli lelőhelyek száma minimum a duplájára, közel félszázra tehető. Fontos megemlíteni, hogy e lelőhelyek kiterjedt, nagy településekre utalnak, amelyek demográfiailag is jelentős lakosságot jeleznek, amely a medence egészét belakta, nem csak az Olt mentén, de a fontosabb mellékvölgyeket is. (1. t.) A szórványos adatokból (malomkövek, sütőkemencék) is egyér18. BOTÁR 2001. 19. Erre utal az is, hogy a fent említett csíksomlyói lelőhelyen jelenleg is folyó ásatáson (2011 május) egy 4. századi gödörben megtaláltuk e agyagsávokból épített kohótöredékek „testvéreit”.

19

Botár István A MAROSSZENTANNA–CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* telműnek tűnik, hogy a gótok nagy területeken foglalkoztak gabonatermesztéssel. A települések nagy részében adatolható vasművességre utaló adatok arra utalnak, hogy a Marosszentanna–Csernyahov kultúra hordozói kiterjedt vasművességet is folytattak, ehhez nem csak az Olt alcsíki ártereinek gyepvasát, de a felcsíki felszínközeli vasérctartalmú kőzeteket is felhasználták. A majdani temetőásatások és a nagyobb felületű telepásatások nyújthatnak támpontokat azokra az időrendi és értelmezési kérdésekre, amelyekre jelenleg még nem válaszolhatunk. Mikor indult meg a gótok betelepedése a Csíki-medencébe, mennyiben számolhatunk a korábbi dák lakosság jelenlétére ebben a korszakban, illetve milyen további etnikai-kulturális összetevőkkel számolhatunk a csíki Marosszentanna- Csernyahov lelőhelyek esetében?20

20. Egy Csíkszentimréről előkerült leletegyüttes szerint a karp megtelepedéssel is számolni lehet a 2-3. századtól, ld. CRIŞAN 1996.

20

Nem mellékes kérdés, hogy hogyan alakult e települések sorsa, mikor hagyták el a gótok véglegesen a területet. A 4. századot közvetlenül követő korszak(ok) leletanyaga gyakorlatilag hiányzik Csíkból, ami egyértelműen arra utal, hogy ez a korszak települési mélypontot jelent.21 Egyetlen bepecsételt, szürke színű (ltsz: 4338), illetve egy további besimított gyorskorongolt edénytöredék (ltsz: 4354) utalhat talán arra, hogy a gepidák, ha szórványosan is, de megtelepedhettek e keleti medencében. (11. t./ 10-12.) A vélhetően nem csak kutatási hiányosságokat, de a drasztikusan megváltozott demográfiai, települési viszonyokat jelző, hiátus után a 6-7. (?!) századtól adatolhatók azok a szórványos, új telepnyomok, amelyek a medence településtörténetének újabb fejezeteihez kapcsolódnak.

21. BÓNA 1989., ill. ezzel egyezően BENKŐ 1992. 17.

ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN IRODALOMJEGYZÉK BAJUSZ István (szerk.) 2004 A Csíki-medence településtörténete a neolitikumtól a XVII. Század végéig a régészeti adatok tükrében. Kolozsvár. 29 BELDIMAN, Corneliu 1987 Cercetări privind sec. III-IX. În estul Transilvaniei (judeţul Harghita). SympThrac 5. Miercurea Ciuc. 22-24 1989 Descoperirile arheologice din sec. III-V e. n. în estul Transilvaniei. SympThrac 7. Tulcea. 419-422 1990 Descoperiri arheologice din sec. VI-VII e. n. în estul Transilvaniei. SympThrac 8. Satu Mare. 228231 1992 Piese de toaletă şi podoabă din secolul al IV-lea e. n. descoperite în estul Transilvaniei. SCIVA 43 1. 71-80 BENKŐ Elek 1992 A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Varia Archeologica Hungarica V. Budapest BOTÁR István 2001 Népvándorláskori vasművesség nyomai Csíkszentsimonban I. ACTA 2001. 165-174 BÓNA István 1989 Daciától Erdőelvéig. Erdély és a Kelet-Alföld a népvándorlás korában (271-895). In: Erdély rövid története. Budapest. 61-98 CRIŞAN, Viorica 1996 Aşezarea dacică de la Sântimbru – “La pomii verzi”. ActaMN 33 I. 363-384 GÁLL Erwin 2005 Néhány gondolat a tekerőpataki kincs kelezéséről és elrejtésének okairól. Nyíregyházi Józsa András Múzeum Évkönyve XLVII. 145-159 FERENCZI István 1957 A Csíki-medence települései az Ókorban. A Csíki Múzeum Közleményei. 51-73 1980 Consideraţii de ordin arheologico-istoric privind importanţa Depresiunilor Ciucului în epoca romană şi postromană. ActaHarg I. 23-32 JANOVITS, István 1999 Noi periegheze arheologice din depresiunea Ciucului. Angustia 4. 121-150 JÁNOS Pál - KOVÁCS Dénes 1967 Periegheză arheologică în bazinul Ciucului. Marisia II. 43-57 KÖRÖSFŐI Zsolt – DARVAS Lóránt 2009 Egy Kr. u. 4. századi ház feltárása Csíkszentkirályon. CSSZMÉ I. 57-82 KÖRÖSFŐI Zsolt – NYÁRÁDI Zsolt – SÓFALVI András 2010 Bronzkori népek és vizigótok Székelyudvarhely határában. Kiállítás- és szakkatalógus. Székelyudvarhely REP Repertoriul arheologic al judeţului Harghita. Szerk..: Valeriu Cavruc. Sfântu Gheorghe 2000. SZÉKELY Zoltán 1969 Materiale ale culturii Sântana de Mureş din sud-estul Transilvaniei. Aluta I. 7-114.

21

Botár István A MAROSSZENTANNA–CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* Urmele arheologice ale culturii Sântana de Mureş–Cerneahov în bazinul Ciucului I. (Rezumat) Până în anii ’80 cercetarea arheologică a bazinului Ciucului în general şi cea a epocii migraţiilor din zonă în special a fost destul de lacunară din cauza lipsei de specialişti şi a barierelor ideologice. Cercetarea arheologică s-a limitat la periegheze şi săpături de salvare nedocumentate. Din această cauză zona Ciucului lipseşte în totalitate din sinteza orizontului de secol IV d. Chr. din Estul Transilvaniei. O parte a materialului colectat în această perioadă a fost publicat după 1989 ca urme a culturii Sântana de Mureş - Cerneahov şi tot atunci au fost menţionate opt situri de unde în urma perieghezelor s-a colectat un material arheologic aparţinând aceleaşi culturi. Ca urmare a activităţii direcţiunii de patrimoniu cultural şi a săpăturilor preventive din ultimii ani lista a fost completată la şaptesprezece situri de tip Sântana de Mureş–Cerneahov. Chiar şi aşa numărul siturilor şi cercetarea din bazinul Ciucului nu se compar cu cele din judeţul Covasna sau zona Cristuru Secuiesc, în momentul actual nu este cunoscut şi publicat nici o casa sau mormânt care ar putea fi încadrat în secolul IV., materialul fiind în general neprelucrat, nepublicat. Ca înlocuitor intermediar a unei sinteze locale articolul prezintă rezultatele cercetărilor noi şi o selecţiune din materialele colectate în perioadele anterioare. Acestea din urmă nu au o documentaţie în Muzeul Secuiesc al Ciucului astfel deseori este incertă relaţia pieselor şi contextul arheologic. Pe baza datelor prezente se poate afirma, faptul că în majoritate siturilor de secol IV d. Chr. s-a atestat prelucrarea zăcămintelor de fier, metalurgia fiind o activitate importantă a comunităţilor culturii Sântana de Mureş - Cerneahov din Ciuc. Ca materii prime în partea nordică a bazinului s-a folosit zăcămintele colectate din suprafaţă, iar pe partea sudică zăcămintele din zona izvoarelor minerale şi mlaştinile Oltului. La Sântimbru a fost cercetat un complex din aşezare care conţinea şapte cuptoare pentru uz casnic cu dimensiuni diferite. De pe teritoriul satului sunt cunoscute două situri de secol IV. d. Chr. astfel o bucată mare de zgură găsită în zonă poate fi atribuită cu mare probabilitate culturii Sântana de Mureş– Cerneahov. La câţiva kilometri mai la sud, la Sânsimion se extinde un sit mare, care cuprinde şi o aşezare a goţilor. Urme metalurgice din mai multe epoci sunt cunoscute şi din acest perimetru. La Mihăileni într-o groapă datată în secolul al IV-lea d. Chr. au fost găsite şase blocuri de zgură care atestă o activitate intensă şi îndelungată de metalurgie. Astfel de urme au fost identificate şi la Ineu în săpăturile din anii ’60. Aşezările culturii Sântana de Mureş–Cerneahov nu se limitează doar la terasele Oltului, situri cu suprafeţe întinse sunt cunoscute şi din Şumuleu, Mihăileni, Cozmeni, Misentea. În concluzie putem afirma că în secolul IV. nu poate fi vorba de un hiat a habitatului în bazinul Ciucului, ci din potrivă purtătorii culturii Sântana de Mureş–Cerneahov au înfiinţat numeroase aşezări de dimensiuni mari în care, între altele, s-au ocupat cu minerit şi prelucrarea zăcămintelor de fier. Deşi deocamdată nu cunoaştem mici un cimitir al acestor aşezări, şi nici măcar un mormânt din aceasta epocă, împreună cu acestea numărul siturilor din sec. IV d. Chr. poate fii estimat la circa 50. În prezent nu avem date locale privind începuturile şi înfiinţarea aşezărilor, nici date privind componentele etnice, sociale a siturilor din zonă. Aceste întrebări, cât şi identificarea cimitirelor va fi sarcina viitoarelor cercetări.

22

ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN Archaeological finds of the Sântana de Mureş–Cerneahov (4th century) culture in the Csík-Basin (Abstract) Csík-basin lays in the East Carpathians by the sources of the Olt-river. It’s archaeological research was very deficient before the ’80-s of the previous century, specially the those regarding the migration and medieval period. During these decades archaeology meant only field work and poorly documented rescue excavations. Therefore the sites of Csík-basin did not figured in the first synthesis about the remains of the 4thcentury Sântana de Mureş–Cerneahov culture from East Transylvania. After the political turn more finds from this culture were published and the even the previously identified 4th century sites were also listed. Thanks to the activity of the ofice for cultural heritage and the newly beganed rescue excavations in the last synthesis of such sites seventeen such sites could have been mentioned. Even so the research of the Csík-basin is definitely behind comparing with the neighbour regions such as Covasna county or the valley of Târnava-river. There is no data about the cemeteries of the culture, not even one house was published, and “naturally” there is no local synthesis about the sites and findings of the culture. As a intermediary substitution of a synthesis the present paper presents the results of the recent excavations and some material of the previous researches. These have no additional documentation in the Szekler Museum of Ciuc therefore is uncertain if the finds belong to a single complex or there were sorted later. It looks quite certain that iron smelting was a important activity of the Goths in the Csík-basin, sign of metallurgy can be found in almost all 4th century sites. As raw material for smelting they used siderits and limonits collected from the surface and surroundings of marshes. Recently more 4th century sites were researched in this region. In Sântimbru, on the terrace of Oltriver the tranches of a sewer crossed a oven. During the control excavation a big pit was found which was surrounded by seven ovens with different shape and dimensions. The baking surface of the ovens and the loading of the pit contained 4th century ceramics. This is the second Sântana de Mureş–Cerneahov site on the territory of the village, therefore a iron slag found in the neighbourhood is thought to belong to the same horizon. Just few kilometres away to south, in Sânsimion a big site is known, where among others 4th century material can be collected. In this area several signs of historical metallurgy are known. Such signs were documented in Mihăileni, where in a Sântana de Mureş–Cerneahov pit six huge iron slag blocks were found, as a clear proof of intensive iron smelting. In the ’60-es in Ineu a 4th century house was excavated, with also slag pieces in the collected material. Near the village the iron smelting is documented also from later periods. Goth settlements can be found not just along the terraces of Olt, but also near the smaller side brooks, fro example in Mihăileni, Misentea, Cozmeni, Şumuleu, therefore we have to count in Ciuc with quite dense settlemet system in the 4th century. More of the Sântana de Mureş–Cerneahov sites have remarkable extension which suggests existence of big, densly populated villages. The belonging cemeteries are yet unknown, but counting with them, in the present the total number of Sântana de Mureş–Cerneahov sites can be estimated around 50. So far there is no local data about the beginnings end, and (ethnical, social) composition of Sântana de Mureş–Cerneahov culture. Such data can be expected from future researches.

23

24

ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN

1. tábla. Marosszentanna–Csernyahov lelőhelyek a Csíki-medencében (Sântana de Mureş–Cerneahov sites in the Csík-Basin)

25

Botár István A MAROSSZENTANNA–CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.*

2. tábla. Csíkelne/Delniţa–Csordajáró (János Pál, 1967)

26


3. tábla. Csíkjenőfalva/Ineu–Kósa-kert (János Pál, 1966). Korongozott edények töredékei (fragments of wheel-thrown pottery)

27


4. tábla. Csíkjenőfalva/Ineu–Kósa-kert (János Pál, 1966). Kézzel formázott edények töredékei (fragments of hand-made pottery)

28


5. tábla. Csíkszentimre/Sântimbru–Kúria utca (2010). 4. századi kemencebokor (Szintadatok az ásatás +/- 0,0 pontjától mérve/654.292/)

29


6. tábla. Csíkszentimre/Sântimbru–Kúria utca (2010). 4. századi kemencebokor

30


7. tábla. Csíkszentimre/Sântimbru–Kúria-utca (2010). Edénytöredékek a kemencék sütőfelületéből

31


8. tábla. Csíkszentimre/Sântimbru–Kúria-utca (2010). Edénytöredékek a kemencebokor gödrének betöltéséből

32


9. tábla. Csíkszentmihály/Mihăileni–új óvoda. 1: a 3. gödör alaprajza és metszete, 2: a 14. gödör metszete és alaprajza

33


10. tábla. Csíkszentmihály/Mihăileni–új óvoda (2010). Kerámiatöredékek a 3. gödörből (pottery fragments from pit 3)

34


11. tábla. Csíkszentmihály/Mihăileni–új óvoda (2010). Kerámiatöredékek a 14. gödörből (pottery fragments from pit 14)

35


12. tábla. Csíkszentmihály/Mihăileni–új óvoda (2010). Kézzel formázott kerámiatöredékek a 14. gödörből (fragments of hand-made pottery from pit 14)

36


13. tábla. Csíkszentsimon-Homokbánya

37


14. tábla. Csíkszentsimon/Sânsimion. 1-5, 10-12: Homokbánya, 6-9: Kismező

38

A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA RÉGÉSZETI EMLÉKEI A CSÍKI-MEDENCÉBEN I.* 1

Recommend Documents