A MAGYARFÖLDI FLORA UJ GYMNADENIA-FAJA. EINE NEUE G Y MN ADEN IA - ART AUS DEM UNGARISCHEN FLÜRENGEBIETE

II.

A N N A L E S

M U SEI

NATIONALIS

HUNGAK1CI.

1904.

A MAGYARFÖLDI FLORA UJ GYMNADENIA-FAJA. D r . GYÖRFFY ISTVÁN-tói.

(12 ábrával.)

EINE NEUE G Y MN ADEN IA - ART AUS DEM UNGARISCHEN FLÜRENGEBIETE. Y o n

D r . ST.

GYÖRFFY.

(Mit 12 Textfiguren.) Ismeretes, hogy a Balkán-félszigeten honos növények közül az erdélyi részekben elég számos v a n képviselve ; itt mindössze csak a tárg y a l á s o m b a v á g ó G-ymnadenia Frivaldii HAMPE f a j r a h i v a t k o z o m , mely. p é l d . NYMÁN 1 s z e r i n t , m i n d ö s s z e c s a k R u m é l i á b a n é s a m a g y a r o r s z á g i Bánságban van meg. Mindenekelőtt szükségesnek tartom, hogy röviden a nálunk honos ö s s z e s Gymnadenidkat összehasonlítsam. Könnyen megkülönböztethetjük őket a következő — szabad szemmel is rögtön felismerhető — bélyegek alapján : 1. M u r v á k h á r o m - e r ű e k « egy-erűek.. 2. S a r k a n t y ú k é t s z e r « egyenlő hossza 3. « «

_

_

_

_

2 3

oly bosszú, m i n t a t e r m ő hosszúságú a magházzal a m a g h á z n a k 1 .i-ával e g y e n l ő 1 « « -2-ével «

= = — =

G. G. G. G.

Conopea. odoratissima. albida. Frivaldii.

E z e k k ö z ü l a G. Conopea E . BR. é s G. odoratissima RICH, h e g y e s v i d é k e k f ü v e s , n a p o s h e l y e i n , r é t j e i n h o n o s a k ; a G. albida R I C H , v a j s á r g a v i r á g á v a l a z a l h a v a s i t á j a k n e d v e s h e l y e i t é k e s í t i : v é g ü l a G. Frivaldii HAMPE h a v a s i növény. Az első h á r o m ezek közül több t e r m ő h e l y r ő l , a z utolsó eddigelé csak 1

1882.

NYMÁN.

I. p. 695.

Carol. Frid., Conspectus Horse europaese etc. ü r e b r o Suecisp. .

1878—

IV GYORFFY

ISTVÁN

a m a g y a r o r s z á g i S z a r k ó - h e g y r ő l v o l t i s m e r e t e s , h o n n a n HEUFFEL 1 k ö zölte. SIMONKAI — k ü l ö n b e n i g e n j ó l h a s z n á l h a t ó é r d e m e s n a g y munk á j a 2 a G. Conopea, G. odoralissima m e l l e t t m é g c s a k a G. albidát e m l í t i ; a m a g y a r s z e r z ő k G. Frivaldii termőhelyére vonatkozó összes a d a t a i t e z u t ó b b i a l á v o n j a . E m e z a d a t o k k ö z ü l BORBÁS szóbeli közlése s z e r i n t - a G. Friualdiive v o n a t k o z ó a d a t á t 3 v i s s z a v o n j a , m i v e l é p p a k k o r SiMONKAival t e t t e g y ü t t e s k i r á n d u l á s u k a l k a l m á v a l ő k a R e t y e z á t o n (a H á t s z e g felőli r é s z e n ) a G. albidát s z e d t é k a b b a n a h i t b e n , h o g y a z a G. Friraldii. D r . D E G E N a SIMONKAI t é v e d é s é n e k m a g y a r á z a t á t e g y r é s z t a b b a n t a l á l j a ( i n litt, a d me), h o g y — m i k é n t a B a l k á n - f é l s z i g e t e n ü g y n á l u n k is sokszor e g y - u g y a n a z o n h e g y e n terem m i n d a két Gymnadenia, m i n t p é l d . a f e l s ő L e p u s n i k - v ö l g y b e n a « P a p u s a » alatt ( R e t y e z á t ) a G.albida t e r e m , 3 — 4 0 0 m . - e l f e l j e b b a G. Friraldii; m á s r é s z t , h o g y a z albida a l á v o n t a , a z v o l n a a z o k a . h o g y a z ő á l t a l a (t. i . SIMONKAI á l t a l ) « Z a n u g a » t a v á n á l g y ű j t ö t t s « G y m n a d e n i a Friraldii»-nek határozott növény a G. albida ( í r j a d r . D E G E N , k i n e k b i r t o k á b a n SiMONKAitól g y ű j t ö t t Gymnadenia-példány v a n ) ; é s m i v e l ő c s a k a G. albidát s z e d t e , abban a h i t b e n volt, h o g y a G. Frivaldii n á l u n k n e m f o r d u l e l ő . P e d i g h o g y n á l u n k v a n G. Friraldii. a z k é t s é g t e l e n . ' * A G. Frivaldiit a G. albidáwal t a l á n c s a k f e l ü l e t e s m e g t e k i n t é s n é l téveszthetjük össze ; m e g t u d j u k különböztetni a kettőt m á r azért is egyéb különbségeket n e m tekintve — , mert a : G. Frivaldii-nek :

m í g a G. albidá-nak :

gumója basgatott ; murvája egy-erű ; labellumának b á r o m lekerekített karélya van.

inkább vastag nyalábos gyökere van ; murva-levele három-erű ; labelluma h á r o m karélya közül a két szélső hegyes, sallangszerű.

S z o k á s a G. Frivaldii H A M P E f a j t G. Frivaldszkyana-nak d a n i ; H A M P E e r r e v o n a t k o z ó ( 1 8 3 7 ) k ö z l e m é n y é b e n r> a z t m o n d j a : s c h r e i b u n g d i e s e r n e u e n A r t m u s s i c h m i r v o r b e h a l t e n . . . etc.» l ä u f i g . . . » G. Frivaldszkyananak n e v e z i ; d i a g n o s i s á t GRISEBACH

is mon«Die Beé s «voradta volt

1 HEUFFEL, Enumeratio plantarum in Banatu Temesiensi sponte erescentium et frequ. cult, etc. etc. 2 Erdély edényes Hör. hely. fogl. p. 502. Mathem. és Természettud. Közlemények. XV. p. 362. 4 Deutschlands Flora von H. G. BEICHENBACH 13. és 14. köt.-ben : Die Orchidaceen von H . G. BEICHENBACH fii. Leipzig, 1851. Icônes CCCCXX. fig. I, I I I . 5 Bevision der durch den Herrn Dr. Frivaldszky von Frivald in Pest vertheilten, getrockneten Pflanzen aus der Türkei. Flora od. allg. Zeit. 1837. pp. 230—1.

A MAGYARFÖLDI

FLÓRA ÚJ

GYMNADENIA-FAJA.

1

s G. Frira Idiinek m o n d j a a H A M P E a u c t o r s á g á v a l ! A l i e l y e s n é v t e h á t a G. Friraldii. A G. Frivdhlii l a h e l l u m a h á r o m , h a t á r o z o t t k a r é l v r a o s z t o t t úgy a b a l k á n i , m i n t a s z a r k ó i p é l d á n y o k o n . D r . DEGEN s z í v e s s é g é b ő l m a g a m is m e g v i z s g á l h a t t a m e g y ilyen e l s ő r a n g á ritkaságot,- m e l y n é l m e g g y ő z ő d hettem. hogy tényleg három, lekerekített karélyra osztott a lahellum, mely hosszasabb is. mint a letyezati példányoké. T e h á t a G. Friraldiinek l a h e l l u m a — m i n t REICHENBACH m ű v é b e n láthatjuk" h á r o m k a r é l y r a o s z t o t t (1. I c ô n e s , t i g . 2 , 3 , 5 ) , m e l y á b r á k k ö z ü l k e t t ő i I + I I I ) m a g y a r o r s z á g i (!!) p é l d á k u t á n k é s z ü l t ; a s z ö v e g ben is: « . . . . Lippe v o n s c h m a l e m G r u n d e ausgebreitet, d r e i l a p p i g . . . etc. . . . » 4 5 VELENOVSKY F l ó r á j a s z e r i n t is a l a b e l l u m m e g k ö z e l í t ő l e g é p , illetőleg három karélyú. A R e t y e z á t o n G. ullnihíkon k í v ü l g y ű j t ö t t e m o l y a n G y m n a d e n i á k a t . m e l y e k a G. Frivaldiihez á l l a n a k u g y a n l e g k ö z e l e b b , de mégis s o k b a n k ü l ö n b ö z n e k attól. É s pedig, a m i n t leírása m u t a t j a , ak ö vetkezőkben : (1843)

G y m n a d e n i a R i c h t e r i n . sp. T u b e r a oblonga apice longe bitida : folia laneeolata : spica d e n s i f l o r a , b r e v i t e r (1*2 c m . l o n g a ) c a p i t a t a , c y l i n d r a c e a ( c c a 1 c m . l a t a ) ; b r a c t e a p u n i n e r v r e e t — n o n s e m p e r s e d síepe — l i l a c i n o - r o s e y e . floribus u t c u n q u e aequales ; galea ovata et r o t u n d a t a : perigonii l a c i n i a e i n t é ri o r e s a s y m e t r i c e - o b l o n g a e , uninervre, rotundatse et rotundatis exterioribus elongato-lanceolatis b r e v i o r e s ; l a b e l l u m i n t e g r u m ovaliter r h o m b i f o r m e s i n e l a c i n i i s a c l o b i s lateralibus ; calcar filiforme, ovarii d i m i d i u m suha»quans. F l o r e s albi. In pratis paludosis, alpinis. Legi in alpibus : «Retyezát» (Comit. Hunyad) «Pelaga», ad ripas et in aqua torrentis «Fontana Pelaga». eodemq u e v i c i n i s l o c i s s p o n g i o s i s . I n s o c i e t a t e Sa.rifrat/ae stellaris L . e t hrueherifoline G R I S E B . Circa 1 7 0 0 — 1 8 0 0 m . alt. supr. m a r . d. 16. m . J u n i i a n n . 1901. 1 Spicilegimn Flora 1 rumelica* et bithynicap exhibeus synopsin plantarum quas ipst. 1839 legit auct. A. G R I S E B A C H . Vol. I. Brunsviga*, 1843. p. 363. 2 E példány mellékelt czimkéje szerint a köv. helyről való : «Flora albanica. Scardus. Ad lacus (Jezera) montis Crai-Vrh-Planina.» Légit : O . B I E R B A C H , com. Dr. D E G E N . 8 L. c. Icônes CCCCXX.

* L. c. p. 14i. 5

Flora Bulgarica. Descriptif et ennmeratio systematica plantarum vascularium in princ. Bulgarisp sponte nascentium. PragiP, 1891. p. 530.

240

TV JULIUS V. MADARÁSZ.

E z t a s z é p Gymnadenia-fajt d r . R I C H T E R A L A D Á R k o l o z s v á r i e g y e t e m i t a n á r tiszteletére n e v e z t e m el.* A R e t y e z á t o n d r . D E G E N ú j a b b a n g y ű j t ö t t e ( 1 9 0 3 . V I I I . 19) a G. Frivaldiit; p é l d á n y t i s k ü l d ö t t n e k e m , m e l y n e k v i r á g z a t a h o s s z a s a n f ü z é r e s , labellumán. h a m á r talán n e m is oly élesen, d e m é g mindig s z e m b e t ű n ő

a három karély. E példányon részletesebb vizsgálatot n e m ejthettem meg, mivel a r e n d e l k e z é s e m r e álló a n y a g n a g y o n csekély volt. * Hogy bárki részére is hozzáférketővé tegyük e Gymnadeniák vizsgálatát, dr. RICHTER ALADÁR tanár felliatalmazásából példákat kelyeztem el a Magyar Nemzeti Muzeum növénytani osztálya s az Erdélyi Ch'szágos Muzeum-Egylet gyűjteményébe, nemkülönben az irányomban több kérdésre nézve szívességet tanúsított dr. DEGEN ÁRPÁD kerbariumába, mint oly gyűjteménybe, a melyet a balkáni flóra kutatói egyébként is gyakran szoktak igénybe venni.

A MAGYARFÖLDI FLORA L'J GYMNADEN1A-FAJA. 245

A z e r d é l y i «G. Frivaldii»-k t e h á t e l t é r n e k ú g y a balkániaktól, mint a G o d j á n - S z a r k ó n termett példáktól; és pedig főleg abban, hogy a l a b e l l u m é p s a k é tbelső perigonium-levél is eltérő. E z e k b ő l a Gymnadeniák-ból n e m valami sokat (körülbelől 2 5 szálat) gyűjthettem, melyek o t t elszórtan vegetáltak s m á r ott a helyszínén feltűntek n e k e m k ü l ö n ö s virágzatuk által.1 A Gr. Hichtei'inek b e l s ő p e r i g o n u m - l e v e l e i t e h á t a s y m é t r i e u s a n t o j á s d a d o k , e g y - e r ű e k , ' 2 n e m ped i g h á r o m - e r ű e k . m i n t REICHENBACH a G. FrivaldiinéA lerajzolta, s r ö v i d e b b e k , mint a külsők; l a b e l l u m a é p , ovális, vagy lekerekítetten r h o m b u s o s (1—3. ábra). A k u r t a v i r á g z a t a közepes értékben 1'2 c m . hosszú, tehát feltűnően rövid, melynek szélessége körülb e l ő l 1 c m . ; f ü z é r e n a g y o n h a s o n l ó a z Orchis, globosáélioz, szóval v i r á g z a t a : « c a p i t a t u s » . (4. á b r a ) E r d é l y b e n t e h á t a « G y m n a d e v i a Friralclii» m e g van. csakhogy tetemesen elváltozva, úgyannyira, hogy — b á r a z i g a z i G. Frivaldiihez esik legközelebb — k ü l ö n n é v v e l v a l ó m e g n e v e z é s e j o g o s u l t . E z ú j Gymnadeniának a G. Friraldiive 1 v a l ó k ö z e l r o k o n s á g a , i l l e t ő leg attól való elkülönülése biztos k i m u t a t á s á v a l Erdély 1

Ez ötlött BORBÁS tanárnak is rögtön szembe, mikor szíves tanácsát s útbaigazításait kikértem. - REICHENBACH i. h. rajzán egymással párhuzamosan futó erezetű a perigonium ! Annales Musei Nationatis

Hnn>iarici. II.

242

TV JULIUS V. MADARÁSZ.

é r d e k e s s a b a l k á n i flórához t a r t o z ó n ö v é n y e k b e n v a l ó g a z d a g s á g a m é g inkább bebizonyosodik. I g a z k ö s z ö n e t e m e t f e j e z e m k i v é g ü l d r . BORBÁS YINCZE é s d r . D E G E N ÁRPÁD u r a k n a k , a k i k s z í v e s ú t b a i g a z í t á s a i k k a l t á m o g a t n i kegyeskedtek.

B á r a f e n t e b b l e í r t k ü l s ő b é l y e g e k a l a p j á n e z t a Gymnadeniát a G. Frivaldiitői j ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t j ü k , s z ü k s é g e s n e k t a r t o t t a m m é g i s , h o g y anatomiailag is megvizsgáljam m i n d a kettőt, m á r a m e n n y i r e részben a r e n d e l k e z é s e m r e álló csekély a n y a g , r é s z b e n azok kellő m ó d o n való fellágyítása után a metszetek használhatósága engedte. Fellágyításuk n e h e z e n m e n t kissé, m e r t m i n d k e t t ő n e k vékony, lágy falü sejtek által alkotott levele nagyon összeesett s deformálódott a préselés f o l v t á n ííav hoj?v n o n t o s a b b m i c r o s -

5. ábra.

6. ábra.

egyik, s e m másikról n e m készíthettem. M i n d a m e l l e t t mégis elég n a g y k ü l ö n b s é g e k e t á l l a p í t h a t t a m m e g , a m e l y e k m é g j o b b a n m e g e r ő s í t i k vizsg á l a t a i m a t . illetőleg a faj helyességét akkor, a m i d ő n utóvégre is külső bélyegek alapján n a g y o n j ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k több j ó fajt, melyek közt a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g egyáltalán nincs, a m i t h a n g s ú l y o z n o m kell. Lássuk röviden levélszerkezetüket. Gymnadevia Richteri: V i z e s , n e d v e s h e l y e n é l ő n ö v é n y l é v é n , e p i dermise vékony falú, m e l y n e k levele felső színéről vett felületi m e t s z e t e n rögtön szembetűnik, hogy az egyes epidermális sejtek a z organikus t e n g e l y lyel p á r h u z a m o s a n h e l y e z k e d t e k e l m e g n y u l á s i i r á n y u k k a l (5. ábra). Néha légzőnyílásokat (stoma) is látni a felső epidermisen. A levél foná-

A MAGYARFÖLDI FLORA

L'J

GYMNADEN1A-FAJA.

243

káról vett felületi metszeten m é g s z e m b e t ű n ő b b a z epidermális sejtek m e g n y ú l á s a , ú g y b o g y s z i n t e (az o r g a n i k u s t e n g e l y i v e l s z i n t é n p á r h u z a m o s a n futó) p r o s e n c h y m a t i c e m e g n y ú l t a k n a k m o n d h a t ó k , m e l y e k n e k lánczolatát elég s ű r ű e n szakítják m e g a légzőnyílások, m e l y e k n e k körvonala n é g y s z e g l e t e s n e k m o n d h a t ó (6. ábra). A levél f ő e r é n e k k e r e s z t m e t s z e t é b e n a levélnek m i n d k é t színén egy rétegű, v é k o n y falú, n a g y ü r e g ű epid e r m i s t l á t u n k , m e l y n e k c u t i c u l á j a r á n c z o s , é s m e l y a p a l i s s a d - é s szi"vacsparenchvmára n e m differentiálódó, tehát «homogeneus» szerkezetű c h l o r e n c h y m á t z á r j a , k ö z b e (7. á b r a ) . A c h l o r e n c h y m á b a n e g y e s n a g y o b b üregű, vastagabb falú tömlőket látunk, a melyekben raphida-nyalábok ^ vannak, s a melyek jellemzőleg mindig az organikus tengely /e megnyulási irányában helyezkednek el, tehát a levelek hosszában. A z egyes kristályokat g u m m i n y á l k a a n y a g t a p a s z t j a e g y m á s h o z . A levél felső epidermisének sejtjei, a m i n t a z ábra is mutatja, jóval nagyobb üregűek, m i n t a z alsóé, m e l y

utóbbi sejtjeit elég bőven szakítják m e g a légzőnyílások. A légzőnyílások zárósejtjein ú g y a z epi-, m i n t a liypobasalis euticularis lécz m e g v a n

9. ábra.

(8. á b r a ) . H o g y ú g y s z í n é n , m i n t f o n á k á n l é g z ő n y í l á s a i v a n n a k , a z a b b ó l m a g y a r á z h a t ó , hogy a levelek állása megközelítőleg verticális. — A levél legnagyobb átmérőjű a főér keresztmetszetén, lemeze azután ékalakűlag Ifi*

244

TV JULIUS V. MADARÁSZ.

k e s k e n y e d i k a szélek felé (9. ábra). E d é n y n y a l á b j a ('beágyazott», m e l y e t közösen a v é k o n y falú, ehloroplastissal biró e h l o r e n c h y m á n a k p a r e n c h y m a t o u s sejtjei vesznek körül. Gymnadenia Frivaldii: L e v e l e f e l s ő e p i d e r m i s é n e k f e l ü l e t i k é p é n az e p i d e r m i s - s e j t e k e t k ö r ü l b e l ő l i s o d i a m e t r i c u s a k n a k látjuk, m e l y e k k ö z t igen gyakori a kör alakú — körvonalaikat tekintve — légzőnyílások, me-

l y e k n e k z á r ó s e j t j e i , f e l ü l r ő l t e k i n t v e , f é l h o l d - a l a k ú a k (10. ábra). U g y a n ilyen i s o d i a m e t r i e u s a k a levél f o n á k á n levő epidermális sejtek is. A levél keresztmetszetén a mesopbyllumot valamivel kevésbbé fejlettnek látjuk, m i n t a G. Richterinél s a l s ó e p i d e r m i s é n e k sejtjei is nagyok, t á g ü r e g ű e k ; oly n a g y k ü lönbség a két epidermis sejtjei közt nincs, mint a m i l y e n a G. Richterinél v o l t ( 1 1 . á b r a ) . R a p h i d a - t ö m l ő k itt i s v a n n a k . U g y a levél s z i n é n , m i n t f o n á k á n elég gyakoriak a stomák. K e ábj-a resztmetszeti képen a stomák ugyanolyanok, m i n t a G. Riehterièi. A f ő é r k e r e s z t m e t s z e t e e l t é r ő a G. Richteriétöl, m e r t i t t a l e v é l l e m e z m i n d v é g i g e g y e n k ö z ű ( p l a n p a r a l e l l u s ) s a főér a l a t t d u z z a d k i a f o n á k a felé (12. ábra). *

H a most szembeállítjuk az anatómiai különbségeket, melyeket a két növény közt m e g tudtam állapítani, kitűnik, hogy a z eltérések a következők :

A M A G Y A R F Ö L D I F L O R A L'J

245

GYMNADEN1A-FAJA.

GYMNADENIA

Frivaldii

:

Levele mindkét epidermisének sejtjei körülbelől isodiametricusak ; Légzőnyílások körkörös kontúr-vonalúak ; Stomák úgy a levél színén, mint a fonákon elég gyakoriak ; A főér keresztmetszetén az edénynyaláb a levél fonáka felé domborodik ki erősen ; Az alsó epidermis sejtjei nem sokkal kisebbek, mint a felső epidermiséi.

Richteri

:

Levele mindkét epidermisének sejtjei hosszant megnyúltak, különösen a fonákon ; Légzőnyílások kontúr-vonala négyszegletes ; Stomák a levél színén nem valami gyakoriak ; A főér keresztmetszete ékalakú, mely a levélszélek felé lejt, keskenyedik ; A felső és alsó epidermis sejtjei közt agy a különbség, a mennyiben a fonákon levő epidermis-sejtek sokkal kisebbek.

n

A fentiekben megállapított anatómiai bélyegek egyebek között azt is igazolhatják, hogy a növény szervezetének belső szerkezetében megnyilatkozó bélyegek megállapítása a korszerű rendszertani, ez alkalommal talán helyesebben mondva: florisztikai vizsgálatoknál is igen jó szolgálatot tehet. A szóban forgó Gymnadenidkon legalább is ezt tapasztaljuk. Most, a midőn a hazai flóra területén nem éppen gyakoriaknak ismert és jó speciesek gyanánt ismeretes Gymnadeniáink száma a G. Frivaldii mellett, mely sok tekintetben maga is tisztázásra szorult, egygyel megszaporodik, nagy okom volt rá, hogy a korszerű adta kutatási módszerekkel vizsgáljam meg lehetőlegtöbb példa alapján. Bár szerencsés véletlen, a mint ez az eddigelé végzett nagy számú systematikai-anatomiai vizsgálatokból általános igazságok gyanánt leszűrődik, hogy a magyarföldi flóra e két kitűnő Gymnadeniája nemcsak exo-, hanem endomorphice is a legélesebben megkülönböztethető egymástól, egy jellemző példával több ok arra nézve, hogy — a midőn a magyar földön az újabb idők folyamán fölfedezett új fajok sok mindenféle kérdés feltevésére, egynemely esetben talán nem is alaptalan kételkedésre is szolgáltatnak okot — a hazai földről kikerülő « novum »-ok vizsgálatánál, leírásánál még az esetben se nélkülözzük a mikroszkóp útján felderíthető bélyegek közreadását, ha az eredmény mindjárt (péld. a diagnosis megállapításában) negativ is volna. Mennyivel megnyugtatóbb azonban, miként ez a fentebb tárgyaltam két Gynmadevidra, nézve is kétségtelenül bebizonyosodik, ha ily irányban végzett kutatásaink ellenkezőleg épp arra jók, hogy a fajbeli bélyegek határvonalát annyival élesebben anatómiai bélyegek alapján vonhassuk meg. Ily irányú további fejtegetéseket mellőzve, ez alkalommal csupán arra kívánok még reá mu-

246

K

GYŐRFFY ISTVÁN

tatni, hogy specificus anatómiai bélyegek ismeretének a birtokában növényritkaságok faj szerint való meghatározásától sem riadhatunk vissza ezután és a természetbúvár, legyenek czéljai bár tisztán Üorisztikaiak, még az esetben sem végez felesleges munkát, ha történetesen egy vagy más, előtte már eleve ritkának látszó növény vegetativ részeit gyüjtheti be csupán a helyzet kényszerítő alakulása folytán. Pusztán e Gymnadeniára czélozva, valószinű, hogy botanikus nehezen jut el egyhamar a Retyezát ama tájaira, a hol én jártam, s épp akkor, a mikor ezek virítanak; s lám, a Pietyezát e pompás Gvmnadeniája nem leend ismeretlen még virága hiányában sem az esetleg ugyanazokon a tájakon, de más időben megforduló természetbúvár előtt ; egy metszet r esetleg már a helyszínén, nyomban megadja a feleletet arra nézve, hogy Gynmadenia Ricliterixe 1 van-e dolga, avagy sem? Ezt pedig haladásnak kell tekintenünk a ma szempontjából, szemben a mult idők hagyományaival, a mikor a kevésbbé kedvező tudományos és egyéb viszonyok folytán még az is megeshetett, hogy G. albida-példák szerepelhettek «G. Frivaldii* gyanánt. Az ábrák magyarázata. 1. ábra. 2—3. « 4. «

Gymnadenia « «

5. 6.

« «

« «

7.

«

«

8. 9.

« «

« «

10. 11. 12.

« « «

« « «

Rieht er i perigonium levelei, nagyítva. « karélyok nélküli, ép labelluma. « egész növény, (természetes nagyságban), rövid fejes virágzattal. « levelének felső epidermise. « levele fonákának epidermise, a négyszegletes kontúrvonalú légzőnyílásokkal. « homogén szerkezetű levél keresztmetszete a mesophyllumban raphida-nyalábokkal : c = ránezos cuticula : f e = felső epidermis ; m — chlorenchyma ; a e = alsó epidermis. « légzőnyílás keresztmetszete. « levelének főerén át készült keresztmetszet «beágyazott» edénynyalábbal, a leptoma-rész pontozva, a liadroma-rész vonalakkal van behúzva ; m = homogén mesophyllum (vázla-

tos rajz). Frivaldii « «

levelének felső epidermise köralakú stomákkal. levelének keresztmetszete. levelének főerén át készült keresztmetszet (jelzés-

mint a 9. ábrán); (vázlatos rajz). *

N E U E GYMNADENIA-ART AUS DEM UNG.

24-7

FLORENGEBIETE.

Es ist bekannt, dass viele auf der Balkan-Halbinsel einheimische Pflanzen im östlichen Ungarn so ziemlich vertreten sind ; hier erinnere ich blos an Gymnadenia Frivaldii H A M P E , welche z. B. nach N Y M A N 1 nur in Rumelien und im ungarischen Banat vorkommt. Vor allem finde ich es nothwendig, alle bei uns einheimischen Gymnadenia- Arten kurz zu vergleichen ; man kann sie durch folgende, auch mit freiem Auge wahrnehmbare Merkmale leicht unterscheiden : 1. Deckblätter drei-nervig .„. ... em-nervig

„.. _

„..

2 3

2. Sporn zweimal so lang als der Fruchtknoten « eben « « « « « « '3 « « « « « 3.

= = = —

G. G. G. G.

Conopea. odoratissima. albida. Frivaldii.

Von diesen kommen G. Conopea und G. odoratissima auf Wiesen und rasigen, sonnigen Stellen gebirgiger Gegenden vor ; G. albida ziert mit ihrer buttergelben Bliithe die nassen Orte subalpiner Gegenden ; Cr. Frivaldii ist eine Alpenpflanze. Die ersten drei Arten waren von mehreren Orten, die letztere bisher blos vom ungarischen Szarko-Berge bekannt, von wo sie H E U F F E L 2 mittheilte. Das verdienstvolle grosse Werk von S I M O N K A I erwähnt neben G. Conopea und G. odoratissima nur noch G. albida; sämmtliche Angaben der ungarischen Autoren, die sich auf die Fundorte der G. Frivaldii beziehen, zählt er zu G. albida. Von diesen Daten zieht B O R B Á S — nach seiner mündlichen Mittheilung — seine auf G. Frivaldii bezügliche Mittheilung 4 zurück, weil er damals auf seiner Excursion, die er eben mit S I M O N K A I machte, am Retyezát (am Theil gegen Hátszeg) G. albida sammelte, in dem Glauben, dass dies G. Frivaldii sei. Dr. D E G E N findet die Ursache des Irrthums von S I M O N K A I theils darin (in litt, ad me), dass — wie auf der Balkan-Halbinsel — so auch bei uns sehr häufig beide Gymnadenia- Arten auf ein und demselben Berge vorkommen, so wächst z. B. im Tliale des oberen «Lepusnik» unter der «Papusa» (Retyezát) G. albida, 3—400 m. höher G. Frivaldii ; dass er sie anderntheils zu G. albida zählte, komme daher, dass die von ihm (nämlich von S I M O N K A I ) beim Zanuga1

NYMAN,

Carol. Frid., Conspectus florae europaea- etc. Örebro Suecise.

1878—

1882. I. p. 605. 2

HH.UFFEL, Enumeratio plantarum in Banatu Temesiensi sponte crescentium et frequ. cult. etc. 3 Erdély edényes flor. helyesb. fogl. p. 502. 4 Math, és Természettud. Közlemények. XV. p. 362.

248

d; s t .

györffy

See gesammelte und als « G. Frivaldii» bestimmte Pflanze G. albida ist (dies schreibt Dr. D E G E N , in dessen Besitz sich von SIMONKAI gesammelte Gymiiadenia-^xemj)lsiTe befinden); und weil er bios G. albida sammelte, war er in dem Glauben, dass bei uns G Frivaldii gar nicht vorkommt. Doch ist es unzweifelhaft, dass bei uns G. Frivaldii vorhanden ist. 1 G. Frivaldii kann mit G. albida nur bei sehr oberflächlicher Betrachtungverwechselt werden; beide sind schon - ausser anderen Merkmalen dadurch zu unterscheiden, dass : bei G.

Frivaldii:

die Knolle gespalten ist ; die Deckblätter sind ein-nervig ; Lippe mit drei abgerundeten Läppchen.

während bei G. albida : die Wurzel dicker, mehr walzenförmig ist ; die Deckblätter sind drei-nervig ; von den drei Läppchen der Lippe sind die beiden seitlichen spitzig, zungenförmig.

Man pflegt G. Frivaldii H A M P E auch G. Frivaldszkyana zu nennen; sagt in seiner diesbezüglichen ( 1 8 3 7 ) Mittheilung:'- «Die Beschreibung dieser neuen Art muss ich mir vorbehalten....» und nennt sie «vorläufig» G. Frivaldszkyana ; ihre Diagnose gab G R I S E B A C H (1843) 3 und erklärt sie für G. Frivaldii unter der Autorschaft von H A M P E ! Der richtige Name ist also : G. Frivaldii. Die Lippe von G. Frivaldii ist in drei Läppchen getheilt sowohl bei den Exemplaren vom Balkan, wie bei denen von S z a r k ö . Der freundlichen Mittheilung von Dr. D E G E N habe ich es zu verdanken, dass ich auch selbst eine solche Barität 4 untersuchen und mich dabei überzeugen konnte, dass die Lippe thatsächlich in drei abgerundete Läppchen getheilt und auch länglicher ist, wie die der Exemplare vom Betyezät. Die Lippe von G. Frivaldii ist also — wie wir es im Werke von 5 BEICHENBACH ersehen können — in drei Läppchen getheilt (siehe Icônes HAMPE

1

Deutschlands Flora von H. G. REICHENBACH 13 u. 14. B n d : Die OrchidaH . G . REICHENBACH fil. Leipzig, 1 8 5 1 . Icônes C C C C X X . fig. I, III. 2 Revision der durch den Herrn Dr. Frivaldszky von Frivald in Pest vertheilten, getrockneten Pflanzen aus der Türkei. Flora od. allg. Zeit. 1837. pp. 230—1. Spicilegium Florae rumelicae et bithynicae exhibens synopsin plantarum quas œst. 1839 legit auct. A. GRISEBACH. Vol. I. Brunsvigae, 1843. p. 363. 4 Dieses Exemplar ist nach seiner beigelegten Etiquette von folgender Stelle : «Flora Albanica. Scardus. Ad lacus (Jezera) montis Crni-Vrh-Planina.» Legit : ceen von

O . BIERBACH, c o m . D r . 5

L. c. Icones

DEGEN.

CCCCXX.

N E U E GYMNADENIA-ART AUS DEM U N G .

FLORENGEBIETE.

24-7

fig. 2, 3, 5), von diesen Figuren sind zwei (l+III) nach ungarischen(!!) Exemplaren angefertigt; auch im Texte lieisst es: « Lippe von schmalem Grunde ausgebreitet, dreilappig.... etc.» 1 Auch nach der Flora von Y E L E N O V S K Y 2 ist die Lippe annähernd ungetheilt, eigentlich dreilappig. Ich sammelte auf dem Retyezát solche Gymnadenien, die zwar zu G. Friraldii am nächsten stehen, aber von ihr doch in mehreren Punkten abweichen. Sie gehören zu einer neuen Art, welche ich zu Ehren des Herrn Prof. Dr. A. R I C H T E R in Kolozsvár (Klausenburg) Gymnadenia Richteri benannte, und deren lateinische Diagnose auf pag. 239 des ungarischen Textes mitgetheilt ist. Dr. D E G E N sammelte neuestens (19. VIII. 1903) auf dem Retyezát G. Friraldii; er sandte mir auch ein Exemplar davon, dessen Blütlienstand länglich ährenförmig und die Lippe, wenn auch nicht so deutlich, aber noch immer auffallend dreilappig ist. Eingehendere Untersuchungen konnte ich an diesem Exemplar nicht ausführen, da mir das Material sehr spärlich zur Verfügung stand. Die siebenbürgischen «Gr. Friraldii» weichen sowohl von den im Balkan, als auch von den am Godj á n - S z a r k ó vorkommenden Exemplaren entschieden ab; und zwar hauptsächlich darin, dass d i e L i p p e n u n g e t h e i l t und auch die beiden inneren Perigonblätter abweichend sind. Von diesen am Retyezát sehr zerstreut vegetirenden Gymnadenien konnte ich nicht sehr viele (circa 25 Stück) sammeln und sie fielen mir schon dort durch ihren eigenthümlichen Blüthenstand auf.:i Die inneren Perigonblätter von Gymnadenia Richteri sind stets a s y m m e t r i s c h - e i f ö r m i g , e i n - n e r v i g 4 und nicht drei-nervig, wie es R E I C H E N B A C H bei G. Frivaldii zeichnete, ferner sind sie kürzer als die äusseren; ihre L i p p e i s t u n g e t h e i l t , oval, oder rhombisch abgerundet (Fig. 1—3). Ihr k u r z e r B l ü t h e n s t a n d ist durchschnittlich P2 cm. lang, also auffallend kurz und ungefähr 1 cm. breit; ihre Ähre sieht der von Orchis globosa sehr ähnlich, der Blüthenstand ist mit einem Wort : «capitatus». (Fig. 4.) In Siebenbürgen ist also « G. Frivaldii» vorhanden, aber bedeutend * L. c. p. 142. Flora Bulgarica» Descriptio et enumeratio systematica plantarum vasculariuni in princ. Bulgariœ sponte crescentium. Pragae, 1891. p. 530. Dieser fiel auch Herrn Prof. Dr. BOBBÁS sogleich auf, als ich ihn um seinen werthen Rath bat. 4 Auf der 1. c. Abbildung BEICHENBACH's ist das Perigon parallel-nervig ! 2

250

TK ST. GYŐBFFY

verändert, so sehr, dass — obzwar sie zu G. Frivaldii s. str. am nächsten steht es berechtigt erscheint, die ungarländische « G. Frivaldii» von den echten, wahrscheinlich nur im Balkan einheimischen G. Frivaldii s. str. in specie zu trennen. Durch den sicheren Beweis der Verwandtschaft, das heisst der Verschiedenheit dieser neuen Gymnadenia mit G. Frivaldii, wird Siebenbürgens Beichthum an interessanten und zur Balkan-Flora gehörigen Pflanzen noch mehr bestätigt. Endlich sage ich meinen innigsten Dank den Herren Dr. V. B O R B Á S und Dr. Á . DEGEN, die mich mit ihren gefälligen Bathschlägen unterstützten.1 *

Obzwar man diese neue Gymnadenia von G. Frivaldii infolge der oben beschriebenen äusseren Merkmale gut unterscheiden kann, so hielt ich es doch für nothwendig, beide auch anatomisch zu untersuchen, inwiefern es nämlich theils das mir zur Verfügung stehende geringe Material, theils die Brauchbarkeit der nach erforderlichem Aufweichen gemachten Schnitte erlaubten. Ihr Aufweichen war ein wenig beschwerlich, denn die dünnen, aus weichwandigen Zellen gebauten Blätter beider Pflanzen fielen durch das Pressen sehr zusammen und wurden so sehr deformirt, dass ich genaue mikroscopische Zeichnungen, z. B. von den Hauptnerven der Blätter weder von der einen, noch von der anderen anfertigen konnte. Dennoch konnte ich dabei ziemlich grosse Unterschiede constatieren, die meine Untersuchungen, eigentlich die Bichtigkeit der Art noch mehr bestärken. Betrachten wir kurz ihre Blattstruktur : Gymnadenia Richten ist eine auf nassen Stellen lebende Pflanze, infolgedessen ihre Epidermis dünnwandig ist; auf dem von der Blattoberseite genommenen Flächenschnitt der Epidermis fällt es uns sogleich auf, dass die Längsachse der einzelnen Epidermiszellen mit der organischen Achse parallel lauft. (Fig. 5.) Manchmal sieht man auf der oberen Epidermis auch Spaltöffnungen (stomata). Auf der Blattunterseite ist die Streckung der Epidermiszellen noch auffallender, so dass man sie beinahe für (mit der organischen Achse gleichfalls parallel verlaufende) prosenchymatisch gestreckte Zellen erklären kann, deren Beihen von Spaltöffnungen 1 Damit die Besichtigung eventuell zu einer wiederholten U n t e r s u c h u n g unserer neuen Gymnadenia J e d e m zugänglich sei, habe ich einige H e r b a r - E x e m p l a r e vorläufig in den botanischen Abtheilungen des Ungarischen National-Museums und des Siebenbürgischen Landes-Museums deponirt, ebenso im H e r b a r i u m des H e r r n Dr. ÁRPÁD DEGEN, da dessen P f l a n z e n s a m m l u n g von den F o r s c h e r n der BalkanFlora bekannterweise oft in Anspruch g e n o m m e n wird.

N E U E GYMNADENIA-ART AUS DEM U N G . F L O R E N G E B I E T E . 24-7

ziemlich dicht unterbrochen werden ; die Konturlinien dieser Spaltöffnungen sind viereckig. (Fig. 6.) Am Querschnitt vom Hauptnerv des Blattes sehen wir auf beiden Seiten des Blattes eine einschichtige, dünnwandige, grosslumige Epidermis, deren Cuticula gefaltet ist und welche das in Palissadengewebe und Schwammparenchym nicht differenzirte, also «homogene» Chlorenchym einschliessen. (Fig. 7.) Im Chlorenchym sieht man einige, grosslumigere, dickwandigere Schläuche, welche Baphiden-Biindel enthalten, und deren Pachtung mit der organischen Achse immer zusammenfällt, also der Länge der Blätter entspricht. Die einzelnen Krystalle sind durch eine schleimige Gummisubstanz zusammengeklebt und bilden so Bündel. Die Epidermiszellen der Blattoberseite sind, wie es auch die Abbildung zeigt, wcitlumiger als die der Unterseite, welche von Spaltöffnungen ziemlich häufig unterbrochen werden. Bei den Spaltöffnungen sind sowohl die epi-, wie die hypobasalen Cuticularleisten vorhanden. (Fig. 8.) Dass sowohl auf der Blattoberseite, wie auf der Blattunterseite Spaltöffnungen vorkommen, ist daraus erklärlich, dass die Blätter nahezu vertical stehen. Das Blatt hat beim Querschnitt des Hauptnerves seinen grössten Durchmesser, gegen die Bänder verschmälert es sich keilförmig. (Fig. 9.) Sein Gefässbündel ist «eingebettet» von den parenchymatischen Zellen des dünnwandigen, Chloroplaste enthaltenden Chlorenchyms umgeben. Gymnaäenia Frivaldii: Im Flächenechnitt der Epidermis von der Blattoberseite erscheinen die Epidermiszellen ungefähr isodiametrisch, zwischen diesen sind die in ihrer Kontur kreisförmigen Spaltöffnungen in nicht geringer Zahl vertreten, deren Schliesszellen, von oben gesehen, halbmondförmig sind. (Fig. 10.) Ebenso isodiametrisch sind auch die Epidermiszellen der Blattunterseite. Im Querschnitt des Blattes ist das Mesophyll weniger stark entwickelt wie bei G. Richteri und auch die Zellen der unteren Epidermis sind gross, weitlumig, der Unterschied zwischen den Zellen beider Epidermen ist nicht so gross wie bei denen von G. liiclileri. (Fig. 11.) Baphiden-Schläuche sind auch hier vorhanden. Die Spaltöffnungen sind sowohl auf cler Blattoberseite, als auch auf der Blattunterseite ziemlich häufig. Im Querschnitt zeigen die Spaltöffnungen dasselbe Bild, wie jene von G. Richteri. Der Querschnitt des Hauptnerves weicht von dem der G. Richten ab, denn hier ist das Blatt überall planparallel und unter dem Hauptnerv gegen die Blattunterseite gewölbt. (Fig. 12.) *

Wenn wir jetzt die anatomischen Unterschiede, die ich bei beiden Pflanzen constatiren konnte, vergleichen, so leuchtet es hervor, dass die Abweichungen folgende sind :

252

Df ST. GYŐRFFY

GYMN^ Frivaldii

:

Richteri

Beiderseitige Epidermis des Blattes besteht aus circa isodiametrischen Zellen ; Die Konturlinien der Spaltöffnungen sind kreisförmig; Die Spaltöffnungen sind sowohl auf der Blattoberseite, als auch auf der Unterseite ziemlich häufig ; Beim Querschnitt des Hauptnerves wölbt sich das Gefässbündel stark über Blattunterseite ; Die unteren Epidermiszellen sind nicht viel kleiner, als wie die der oberen Epidermis.

:

Auf beiden Seiten des Blattes sind die Epidermiszellen langgestreckt, besondei-s auf der Unterseite ; Die Konturlinien der Spaltöffnungen sind viereckig ; Die Spaltöffnungen sind auf der BlattOberseite nicht sehr häufig ; Der Querschnitt des Blattes ist keilförmig, das sich gegen die Blattränder zu verschmälert ; Zwischen den Zellen der oberen und unteren Epidermis ist ein grosser Unterschied, weil die Epidermiszellen der Blattunterseite viel kleiner sind.

Erklärung der Abbildungen. Fig. « «

1. Gymnadenia 2—3. « 4. «

Richteri: « «

« «

5. 6.

« «

« «

«

7.

«

«

« «

8. 9.

« «

« «

t

10.

«

« «

11. 12.

« «

Frivaldii: « «

Perigou-Blätter, vergrössert. Die uDgetheilte Lippe. Die ganze Pflanze mit i h r e m kurzen köpfchenförmigen B l ü t h e n s t a n d , in natürlicher Grösse. E p i d e r m i s der Blattoberseite. Epidermiszellen von der Blattunterseite, mit den viereckigen Spaltöffnungen. Quersclinitt des homogenen Blattes mit den Raphiden-Bündeln im Mesophyll: c = gefaltete Cuticula ; f e = obere E p i d e r m i s ; m = Clilorenchym ; a e = u n t e r e E p i d e r m i s . Querschnitt der Spaltöffnung. « vom H a u p t n e r v des Blattes mit dem «eingebetteten» Gefässbündel, das L e p t o m p u n k t i r t , das H a d r o m schraffiert ; m = h o m o g e nes Mesophyll (schcmatisch). E p i d e r m i s der Blattoberseite mit kreisförmigen Spaltöffnungen. Querscknitt des Blattes. « « H a u p t n e r v e s . (Zeichen wie bei F i g . 9) (schematisch).