A Magyar Természetvédők Szövetsége véleménye az EU alapokból finanszírozandó Operatív Programokról december 15

A Magyar Természetvédők Szövetsége véleménye az EU alapokból finanszírozandó Operatív Programokról 2013. december 15.

Tartalom Bevezetés, általános javaslatok ......................................................................................................................... 2 Vélemény az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programról ...................................................................... 4 Vélemény a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programról ............................................................... 7 Vélemény a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programról.............................................................. 9 Vélemény a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programról ................................................................. 16 Vélemény a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programról.......................................................... 20 Hozzászólás a Vidékfejlesztési Programhoz .................................................................................................... 23 Hozzászólás az Integrált Közlekedési Operatív Programhoz ........................................................................... 24 Melléklet 1. - Konstrukció javaslat a tájgazdálkodásról - KEOP 1. prioritás .................................................... 25 Melléklet 2. – Konstrukció javaslat az energiaközösségekről – KEHOP 6. prioritás ........................................ 28 Melléklet 3. – Konstrukció javaslat energiatudatossági szemléletformálásra – KEHOP 5. prioritás............... 36 Melléklet 4. – Konstrukció javaslat tanyapedagógiai programról – EFOP 4. prioritás vagy VP....................... 38 Melléklet 5. - Vélemény a Partnerségi Megállapodás tervezetéhez............................................................... 40

Készítette: Dr. Farkas István Tamás, ügyvezető elnök Szakértők: Botár Alexa, Cselószki Tamás, Éger Ákos, Dr. Gyulai Iván, Kapitány Ákos, Dönsz-Kovács Teodóra és a Közép- és Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat munkatársai Elérhetőség: Dr. Farkas István Tamás, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége, 1091 Budapest, Üllői út 91/b. [email protected]; www.mtvsz.hu; tel: 1/216-7297, +36-70-340-8801

1

Bevezetés, általános javaslatok A Magyar Természetvédők Szövetsége több mint 15 éve foglalkozik a regionális politikával. Az elmúlt EU tervezési ciklusokban is aktívan vettünk részt a tervezési folyamatokban, a programok monitoringjában és értékelésében, illetve pályázatok megvalósításában. Koordináljuk a Zöld Régiók Hálózatát, amely kifejezetten a regionális fejlesztés és a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozik, s amelynek 170 civil környezetvédő szervezet tagja a Fővárosból és az ország 19 megyéjéből. A dokumentumban megfogalmazott javaslataink főképp arra irányulnak, hogy az operatív programba még jobban integrálódjanak a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos környezet- és klímavédelmi elvek, ahogy azt az alapokra vonatkozó közös előírások EU rendeletének 8. cikkelye is előírja. Amennyiben a tervezők elfogadják a prioritástengelyekhez küldött javaslatainkat tartalmilag, szívesen segítünk a szöveg szerinti módosítások megfogalmazásában, illetve a támogatási konstrukció tervezetek környezeti szempontú véleményezésében. Az Európai Unió regionális politikájának sarokkövei a partnerség (lásd az alapokra vonatkozó közös előírások 5. cikkely), az esélyegyenlőség (lásd 7. cikkely) és a fenntartható fejlődés elősegítése (lásd 8. cikkely). Mi elsősorban a 8. cikkelyből adódó kérdésekkel foglalkozunk, de javaslataink egyrésze más téren is hasznosítható. Még a tervezési szakaszban meg kell teremteni az összhangot a nemzeti környezeti stratégiákkal A környezetvédelemi szempontok érvényesítése érdekében feltétlenül szükségesnek tartjuk a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, a nemrég elkészült OP Stratégiai Környezeti Vizsgálat, illetve az elfogadás előtt álló 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program és Nemzeti Biodiverzitás Stratégia szerint az egész operatív program finomra hangolását, az azokban foglalt elvek és konkrét javaslatok átvezetését az egyes intézkedésekhez. Környezeti szempontok integrációja a projektekbe, mind szakmai kritériumok Ahogy ezt a Partnerségi megállapodás tervezete is leszögezi minden programban, illetve minden releváns projektben érvényesíteni kell a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni fellépés, illetve ahhoz való alkalmazkodás szempontjai. Javasoljuk, hogy ezt az elvet szögezze le egyértelműen minden operatív program. Szakítani kell a pályázókat és az intézményrendszert feleslegesen terhelő és kishatékonyságú horizontális vállalások rendszerével, azt kell elérni, hogy például a környezeti problémák megelőzése és a fejlesztések negatív hatásainak csökkentése legyen a cél, úgy, hogy a horizontális elvek elsősorban projekt specifikus szakmai belépési és értékelési kritériumként legyenek megfogalmazva. Intézményrendszeri javaslatok a horizontális integrációra A környezeti és klíma szempontok (illetve a többi horizontális szempont) érvényesítése érdekében hozzon létre az Irányító Hatóság egy horizontális operatív szakmai bizottságot, amelyek minden pályázati kiírásnál megvizsgálja a horizontális szempontok egyedi integrálásának lehetőségét, építve a stratégiai környezeti vizsgálat eredményeire is. Ezekben a bizottságokban kapjanak szerepet a környezetvédő, illetve esélyegyenlőségi civilek. Emellett javasoljuk speciális, horizontális szempontok érvényesítését elősegítő pályázati kiírások létrehozását, illesztve az operatív program megfelelő prioritásaihoz. 2

Fontos mind a pályázói, projekttervező és végrehajtói oldal, mind a lebonyolító intézmények képzése a horizontális szempontok integrációjára. Javasoljuk, hogy készüljön olyan érthető útmutató, amely az elvek érvényesítési lehetőségeit mutatja be. Mind az intézményrendszer, mind a pályázó kommunikálja a horizontális szempontok integrációjával kapcsolatos eredményeket. Fontos a nemzetközi és hazai jó példák összegyűjtése, terjesztése is. Javasoljuk, hogy a felsorolt feladatok szerepeljenek az OP technikai segítségnyújtás prioritásnál, a „Program-végrehajtási feladatok támogatása” intézkedésben. Partnerek bevonása a tervezésbe Sajnos az operatív programok során nem sikerült a korai szakaszban bevonni a környezetvédő civil szervezeteket (a VP kivételével). Ez különösen visszatetsző annak a fényében, hogy az összes csatlakozó országban Bulgáriától Lengyelországig ott voltak a környezetvédő civilek a tervező munkacsoportokban. Felhívjuk a figyelmet ennek fontosságára, amelyet az alapokra vonatkozó közös előírások 5. cikkely-e előír és az említett European Code of Conduct on Partnership kifejt. Az OP tervezések lezárása során éppen ezért különösen tekintettel kell lenni a horizontális partnerek véleményére. Emellett az OP elfogadása utáni területi tervezési folyamatokba, mint ITI és CLLD tervek, pályázati kiírások, programkiegészítő dokumentumok készítése aktívan és kötelezően, munkacsoport szinten kell bevonni a horizontális partnereket, esetünkben a környezetvédő civil szervezeteket Horizontális partnerek kapacitásépítése Az EU alapok hatékony felhasználásához szükséges a partnerség, különös tekintettel a horizontális célok elérésére. Az említett rendelet mellett a készülő European Code of Conduct on Partnership (ECCP) is elő fogja írni, hogy a technikai segítségnyújtásból támogatni kell a partnerek kapacitásfejlesztését, beleértve a képzéseket, a részvétel költségeit és a partnerek koordinációs és hálózati struktúráit is. Különösen fontos a horizontális elveket képviselő civil szervezetek kapacitásainak építése. A környezetvédő szervezeteknek speciális hálózataik vannak erre, amelyek alkalmasak e feladat ellátására. Javasoljuk, hogy a technikai segítségnyújtás résznél a „Programkommunikációs és partnerségi feladatok támogatása” támogatása intézkedés tartalmazza a partnerek kapacitásépítése feladatot is a hálózati együttműködések támogatása mellett. Horizontális partnerek bevonása a monitoringba és pályázati elbírálásba Legyen egyértelműen kimondva, hogy a monitoring bizottságokba szavazati joggal kell be vonni a civil szervezeteket, kiemelten a horizontális ügyekkel foglalkozó esélyegyenlőségi és környezetvédelmi civil partnereket. Emellett a pályázati kiírások tervezésénél és pályázati döntéseknél is legyenek ott a civil szervezetek szakértői – természetesen figyelembe véve az összeférhetetlenség elvét. A civil partnereket képviselő személyeket, szervezeteket ne az Irányító Hatóság válassza ki, hanem az illetékes szervezetek maguk válasszák a képviselőjüket.

3

Vélemény az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programról Általános javaslat JAVASLAT 1. – az EFOP forrásai növelése Kevésnek tartjuk az EFOP-ra allokált összeget, tekintettel a feladatok nagyságára és arra is, hogy a jelenlegi periódusban a TÁMOP, ÁROP és TIOP nagyobb arányban részesült az NSRK-ból. Ez még akkor is igaz, ha figyelembe vesszük, hogy a TÁMOP egyes feladatait a GINOP tartalmazza most.

P1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén JAVASLAT 1. – energiahatékonysági, klímaalkalmazkodási, környezeti kiválasztási szempontok infrafejlesztéseknél Az infrastrukturális fejlesztéseknél figyelembe kell venni a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását, az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások használatát. Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). Javasoljuk olyan alternatív technológiák használatának előnyben részesítését, amelyek a helyi erőforrások felhasználását, a természetbarát szempontokat helyezik előtérbe (például szalmabála, szupervályog, tömegkályha). Ezen felül különösen szociális és egészségügyi intézményeknél fontos, hogy a klímaváltozás várható hatásaihoz való alkalmazkodás is szempont legyen. Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). Javasoljuk ezeknek a szempontoknak a megjelenítését a kiválasztási szempontoknál is. JAVASLAT 2. – az energiaszegénység elleni fellépés speciális programokkal A szegénységben élők egyik legnagyobb problémája a rezsi számlák, benne a fűtési és elektromos energia költségek relatíve magas volta. A lakhatási feltételekkel kapcsolatos beruházásoknál így különösen oda kell figyelni az energiatakarékosságra. Az előbbi pontnál említettük már, hogy javasoljuk preferálni a helyi anyagokat használó alternatív technológiákat. Ezen technológiák előnye, hogy bár korszerűek, de közel állnak a tradicionális építési technikákhoz, például a roma lakosság hagyományaihoz. Javasoljuk olyan komplex projektek elősegítését és támogatását, amelyek a szegénységben élő embereket vonják be a beruházások végrehajtásába éppen ilyen technológiák használatára való képzés, vállalkozási jellegű programok által. Így a jövedelemtermelés, munkához jutás szempontjai is érvényesíthetőek az energiahatékonysági célok mellett. A beruházások mellett a leszakadó rétegek számára az energiaügyekkel kapcsolatos speciális tudatformáló, közösségi, szociális programok indítása is javasolt. JAVASLAT 3. – környezeti ügyekkel foglalkozó civil szervezetek infrastrukturális fejlesztése A 38. oldalon található, „5. Közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése” intézkedésnél a humanitárius szervezetek mellett javasoljuk megnevezni a környezeti tanácsadással, kampányokkal foglalkozó szervezeteket is, mint kedvezményezetteket. A fenntartható és megújulásra képes közösségek nem képzelhetők el környezeti ügyekkel foglalkozó szervezetek nélkül, akik lakossági tanácsadást, kampányokat folytatnak, részben a szegénységben élőket sújtó környezeti problémák megoldása érdekében.

4

P 2. Befogadó társadalom JAVASLAT 1. – a környezeti demokrácia kérdéseinek megjelenítése Javasoljuk, hogy az aktív közösségi partnerségek fejlesztése részben foglalják bele a környezeti konfliktusokkal való foglalkozást, a környezeti demokrácia kérdéseit. A környezeti konfliktusok elszenvedői sok esetben a hátrányos helyzetben élők, akik egyrészt rosszabb érdekérvényesítők, másrészt kevésbé mobilak, hogy például egy helyi környezeti probléma elől más helyre költözzenek. A környezeti ügyek egyébként is a helyi közösségszervezés egyik kiinduló pontjai sok esetben. JAVASLAT 2. – természet- és környezetvédelem az önkéntességben Javasoljuk, hogy a 46. oldalon ne csak az egészségfejlesztést jelenítse meg a dokumentum, mint az önkéntesség területét, hanem a természet- és környezetvédelmi önkéntességet is. Ez egyrészt összhangba hozza a dokumentumot az alapok közös szabályaival foglalkozó EU rendelet 8. cikkelyével, másrészt az előző javaslatban leírtak szerint a szegénysége elleni küzdelemhez is hozzájárul. JAVASLAT 3. – az egésztudatosság növelésének szélesebb értelmezése A lakosság egészséges életmóddal kapcsolatos tudatfejlesztése témaköreibe kérjük belefoglalni az egészséges táplálkozással kapcsolatos szemléletformálást (ez a mostani periódusban is támogatható tevékenység), illetve az egészségkárosító környezeti hatásokkal kapcsolatos ügyeket (például vegyszerek használata, levegőtisztasággal és zajjal kapcsolatos kérdések). JAVASLAT 4. - Hátrányenyhítés a szociális gazdaság eszközeivel az alacsony CO2 gazdaság terén A jelenlegi EU rendelet kifejezetten támogatja, hogy ESZA források is járuljanak hozzá az alacsony széndioxid tartalmú gazdaságra való átmenethez. Ez például azt jelenti, hogy a lakások és intézmények szigetelésével, energiahatékonyságával foglalkozó gazdasági szektorban helye lehet a szegénységben élőknek speciális technológiák nyújtotta szolgáltatásokkal. Kérjük a másodnyersanyag felhasználás mellett ezt a témát, mint lehetséges példát megjeleníteni. Lásd még részletesen az 1. prioritáshoz írt második javaslatunkat.

P 3. infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében JAVASLAT 1. – energiahatékonysági, klímaalkalmazkodási, környezeti kiválasztási szempontok infrafejlesztéseknél Az infrastrukturális fejlesztéseknél figyelembe kell venni a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását, az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások használatát. Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). Javasoljuk olyan alternatív technológiák használatának előnyben részesítését, amelyek a helyi erőforrások felhasználását, a természetbarát szempontokat helyezik előtérbe (például szalmabála, szupervályog, tömegkályha). Ezen felül fontos, hogy a klímaváltozás várható hatásaihoz való alkalmazkodás is szempont legyen. Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). Javasoljuk ezeknek a szempontoknak a megjelenítését a kiválasztási szempontoknál is.

5

P 4. Gyarapodó tudástőke JAVASLAT 1. – környezettudatosság az egész életen át tartó tanulásban Kérjük, hogy a 87. oldalon olvasható, „Alapkompetenciák fejlesztése érdekében az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése a nem formális és informális tanulás eszközeivel” alintézkedés tartalmazza a környezettudatosságot, környezetkultúrát is, mint témát, illetve a kedvezményezettek között legyenek ott a környezetkultúrával foglalkozó civil szervezetek is. JAVASLAT 2. – környezettudatosság a felsőoktatásban A 92. oldalon olvasható, „Közvetlen részvételt növelő beavatkozások - a felsőoktatásba való bejutást és bentmaradást támogató egyéni szükségletekre alapozott intézményi hallgatói szolgáltatások fejlesztése” részhez javasoljuk a környezettudatosságot is beilleszteni a sport mellé.

P 5. Jó állam JAVASLAT 1. – társadalmi részvétellel kapcsolatos programok A prioritásból hiányoljuk a társadalmi részvétellel, civil szervezetek kormányzati és önkormányzati döntésekbe való bevonásával kapcsolatos tevékenységeket. Szükség lenne a kormányzati szektor képzésére, szemléletformálására és a civil szektor kapacitásainak, együttműködésének fejlesztésére is. Különösen fontos a két szektor együttműködésének erősítése. Ilyen program létezik a jelenlegi ÁROP-ban is, ezért nem értjük miért nincs a tervekben benne. JAVASLAT 2. – a kormányzat felkészítése a horizontális ügyek integrációjára A kormányzatban, hatóságoknál dolgozók jelentős részének nincs mélyebb tudása a fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség, társadalmi felzárkóztatás ügyeiről. Sajnos szemléleti, attitűd hiányosságok is vannak az említett témák terén. Szükség lenne a kormányzati szektor szemléletformálására és olyan intézményrendszeri megoldások kidolgozására, amelyek a fenti célokat horizontálisan integrálják a kormányzati munkába. Javasoljuk ilyen program, alintézkedés indítását tekintettel az EU rendelet 7. és 8. cikkelyére.

6

Vélemény a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programról JAVASLAT 1. - A helyi gazdaság megerősítése legyen domináns gazdaságfejlesztési prioritás a GINOP-ban A Partnerségi Megállapodásban két gazdaságpolitikai megközelítés verseng. Az egyik a kitörést, a duális szerkezet oldását abban látja, hogy a KKV szektort a multinacionális, export orientált szektorral jobban összeköti, a KKV-k beszállítóvá válásával. Emellett a külföldi tőke további vonzását segítené. A másik megközelítés a helyi gazdaság fejlesztésében, a KKV-k közötti kapcsolatok megerősítésében látja a megoldást. A GINOP gazdaságfejlesztési lépései általában az első megoldást priorizálják. Mi egyértelműen a második megoldás mellett törünk lándzsát. Ha a KKV szektort a multinacionális szektorhoz kötjük, fokozzuk az esetleges globális, európai válságok hazai negatív hatásait. Az is nagyon kérdéses, hogy pont olyan környezeti szempontból káros ágazatokat kell-e fejleszteni, mint az autóipar vagy a gyógyszer nagyipar. Ehelyett például az épületek energetikai korszerűsítésével foglalkozó KKV-kat kell segíteni. Piactorzító hatások miatt nem támogatjuk a vállalkozások közvetlen támogatását, a pénzügyi eszközök használatát sokkal célravezetőbbnek tartjuk. A GINOP-on belüli forrásokat az utóbbira kellene összpontosítani. Emellett oda kell figyelni, hogy mind a termék, mind a termelés módja megfeleljen a fenntarthatósági kritériumoknak a KKV támogatása esetén. Javasoljuk, hogy a pályázati kiválasztási és értékelési kritériumok tartalmazzák (például): - a helyi gazdaságfejlesztés szempontjainak érvényesítése minden intézkedésben, - a támogatott vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak fenntarthatósági szempontú elemzése (pl. szükségletek versus fogyasztói társadalom keltette mesterséges igények, termék energiatakarékos volta); - az anyag- és energiatakarékos termelés; - klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő termékeknél plusz pontok; - turizmusfejlesztésnél a szelíd (környezetbarát és szociális szempontokat figyelembe vevő) turizmus elsőbbsége;

JAVASLAT 2.- A K+F+I beavatkozásoknak kiemelten törekedniük kell az anyag- és energiatakarékos technológiák fejlesztésére Mivel túlléptük az ökológiai eltartóképességünket, ezért a technológiai innovációnak feltétele kell, hogy legyen, hogy ne fokozzuk tovább a környezeti terhelést. Ezért legyen alapvető feltétele minden K+F+I támogatásnak az anyag- és energiatakarékosság megkövetelése, a jelenlegi túlzott erőforráshasználat kiváltására irányuló fejlesztések elsődlegessé tétele. Ahogy fent leírtuk, mind a termék, mind a termelés módja megfeleljen a fenntarthatósági kritériumoknak (lásd a fenti kritériumok figyelembevételét). Különösen fontos az energiahatékonysággal és megújuló energiákkal kapcsolatos technológiai fejlesztés, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén való innováció.

JAVASLAT 3. - Energetikai fejlesztések fenntarthatósági szempontjai Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). A fejlesztéseknél a klímaalkalmazkodási szempontokat is figyelembe kell venni.

7

A megújuló energia beruházásoknál a fenntarthatóbb módon termelt nap, szél és geotermikus energia elsőbbségét mondja ki a program – hasonlóan a VEKOP-hoz (!). A biomassza felhasználásánál az ökológiai szolgáltatások megőrzése, a biodiverzitás védelem és talajerő utánpótlás szempontjai is legyenek fontosak. Mind minőségi (hogyan és hol termett a biomassza, honnan szállítják), mind mennyiségi (a térségben fenntartható módon megtermelhető mennyiség) fenntarthatósági szempontokat határozzanak meg a kiírások. „Vállalkozások erőforrás hatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása” alintézkedésnél nem támogatjuk a hulladékok égetésének támogatását. Hulladékok égetése csak nagyon speciális esetekben teljesíti a fenntarthatósági elvárásokat, jelentős környezeti kockázatokkal járnak az eljárások. A támogatás esetlegesen arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy az égetést válasszák, ahelyett, hogy a gyártási folyamataikat optimalizálnák a kisebb hulladéktermelésre.

8

Vélemény a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programról Általános észrevételek JAVASLAT 1. – A KEHOP forrásai Az operatív programra allokált források összege kevés, nincs összhangban azokkal a célokkal, amelyeket a Kormány a Partnerségi Megállapodás tervezetében az alacsony szén-dioxid tartalmú gazdaságra való átmenet és a környezetvédelem kérdéseivel kapcsolatban megfogalmazott, összhangban az Európai Unió prioritásaival. Mivel az elkövetkező években nagyon kevés hazai forrás áll majd rendelkezésre fejlesztésekre, a forrás allokáció lehetetlenné teszi, hogy Magyarország teljesítse az EU 2020-ra megfogalmazott energiahatékonysági és klímavédelmi céljait. Emellett elfogadhatatlannak tartjuk, hogy számos más környezetvédelmi fejlesztés kimarad a KEHOP-ból, mint például a levegővédelem, zajvédelem vagy a vízkeret irányelv végrehajtásához kapcsolódó lényeges feladatok. A forrásallokáció tarthatatlanságára az Országos Környezetvédelmi Tanács is felhívta a figyelmet, illetve a stratégiai környezeti vizsgálat is feltárta ezt a hiányosságot és szükségletet. Javasoljuk, hogy a Kormányzat növelje meg a KEHOP forrásait, kiemelten a lakossági energiahatékonysági, a környezetvédelmi és természetvédelmi fejlesztésekre, illetve a kapcsolódó szemléletformálási programok támogatására szánt összegeket. JAVASLAT 2. - Tudatformálási feladatok minden prioritáshoz A KEHOP dokumentum szerint a fenntartható életmóddal kapcsolatos szemléletformálás nem külön prioritásként jelenik meg, hanem kapcsolódva az egyes prioritásokhoz. Ez az elv kevés lehetőséget ad a komplex, holisztikus megközelítésű fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletformálási programok megvalósítására. Azonban még a dokumentum által kimondott elv sem valósul meg, több prioritásnál nincs ugyanis szemléletformálási intézkedés. Javasoljuk, hogy emellett az egyes prioritásokhoz kapcsolódva is legyenek olyan önálló, specifikus pályázati konstrukciók a szemléletformálásra, amelyek kedvezményezettjei között szerepelnek a civil szervezetek.

P1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás JAVASLAT 1. – a prioritástengely forrásainak belső megoszlása A prioritás tengelyen belüli hangsúly az árvízvédelmen van. Elismerve a téma fontosságát, nem szabad elfelejteni, hogy az árvízvédelem, mint kockázatkezelési téma nem tartozik az EU legfőbb prioritásai közé. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás más eszközei és témái sokkal nagyobb súlyt kell, hogy kapjanak az első prioritáson belül. JAVASLAT 2. – klímaalkalmazkodási szemléletformálás Hivatkozva a jelenleg formálódó megújított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiára javasoljuk, hogy az 1. prioritási tengelynél (A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás) legyen külön intézkedés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos széles értelmű szemléletformálásra, amely nem csak a katasztrófavédelemmel kapcsolatos kérdésekre irányul. Indoklásul lásd még PM tervezet 37. oldal, 63. oldal (újszerű szemlélet bevezetése fontos). Nem értjük a katasztrófavédelemmel kapcsolatos klasszikus szemléletformálási feladatok hogyan férnek bele a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás EU irányelveibe. Ezeknek a feladatoknak a súlyát javasoljuk csökkenteni az operatív programban. 9

JAVASLAT 3. - Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése intézkedés Az output tervekből is látszik, hogy kevés forrást tervez erre az operatív program. Javasoljuk, hogy nagyságrendekkel növeljék meg az intézkedés pénzügyi keretét. JAVASLAT 4. - Térségi vízszétosztás fejlesztése intézkedés Aggályosnak tartjuk az öntözési infrastruktúra fejlesztését európai uniós forrásokból. Egyáltalán lehetséges erre az EU támogatást felhasználni? Nem az öntözésre kell a hangsúlyt helyezni, hanem a vízvisszatartásra, a tájgazdálkodásra, az alkalmazkodó növényfajták használatára. Nem támogatjuk szántóföldi mezőgazdasági kultúrák öntözését a talajok védelme és a víz- és energiatakarékosság szempontjai miatt. A kertészeti kultúrák víztakarékos öntözési technológiák használatával való öntözését tartjuk csak elfogadhatónak. Lásd még NÉS2 133. oldal. JAVASLAT 5. - Állami és önkormányzati árvízvédelmi művek fejlesztése A meder vízáteresztéssel kapcsolatos fejlesztéseket a Vízkeret Irányelv és biodiverzitásvédelmi szempontok miatt aggályosnak tartjuk. A tiszai árvízvédelmi terveket alaposan át kell gondolni, ezen a területen kiemelten támogatjuk a WWF Magyarország javaslatait. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Partnerségi megállapodás tervezete is hivatkozik arra, hogy a VTT-nél szükséges a tájgazdálkodás biztosítása, a természetszerű mélyárterek reaktiválása (PM tervezet 35. oldal). A NÉS2 133. oldalán olvasható: „Minden kialakítandó tározóterületen biztosítani kell a rendszeres, sekélyvízi elöntéshez igazodó ártéri tájgazdálkodási rendszerek kialakításának támogatási feltételeit. A gazdálkodókat képzéssel, szaktanácsadással, tudatformálással kell segíteni a fenntartható, közösségi tájhasználat mintaterületek kialakításában.” „Vízvisszatartó vízrendezési gyakorlat teljes körű bevezetése vízgazdálkodásunkban. Kistáji vízkörforgási rendszerek helyreállítása.” „Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek, mélyárterek reaktiválási programjának kiterjesztése.” Kérjük a fenti elvek – akár szószerinti – átvezetését az operatív programba. Az elmúlt támogatási időszakban a sokszori ígéret után sem nem tudta a magyar kormány kialakítani azokat a tájgazdálkodási támogatási rendszereket, amelyek biztosítanák az ártéri tájgazdálkodás működését a VTT tározók területén. A tájgazdálkodással kapcsolatos infrastruktúra fejlesztésekről sincs még döntés a 2007-2013 periódus hetedik évében, pedig ezt is számtalanszor szorgalmazták a civilek és az EU Bizottság is. A fentiek miatt nem tartjuk támogathatónak a tervezett nagyprojekteket a jelenlegi formában. Az egész VTT koncepciót át kell gondolni a NÉS2 és más, elfogadás előtt álló programok (Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, NKP) tükrében. JAVASLAT 6. – vizek megtartására alapuló tájhasználat intézkedés javaslata Az MTVSZ javasol egy önálló intézkedést a gazdálkodás, az ökológia és az árvízvédelem közös érdekeinek szolgálata érdekében. A javaslatot itt röviden leírjuk, de már megküldtük a tervezőknek a tavasz folyamán. A program célja: A folyó menti természetközeli, vízvisszatartó tájhasználat előmozdítása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az árvízi kockázat csökkentése érdekében. Célkitűzések: A hazánkba érkező folyó- és csapadékvizek tájban (azaz nem tározókban, hanem a vizet tárolni képes tájszerkezetben), a természetes mélyárterekben való megtartása. Az ökológiai vízhiány csökkentése, ezáltal a vízigényes természetes élőhelyek megőrzésének segítése. A mezőgazdasági vízhiány csökkentése, ezáltal a gazdálkodás kiszámíthatóbbá tétele. 10

A vízgazdálkodási szélsőségek csökkentése. Az időjárási szélsőségekhez jobban alkalmazkodó és a biológiai sokféleséget is elősegítő mozaikos tájszerkezet kialakulásának elősegítése. Ezáltal a mezőgazdaság ökológiai szolgáltatásainak fejlesztése. A program által finanszírozható feladatok: A Tisza mentén a kedvezőtlen mezőgazdasági alkalmasságú területek felmérése, a meglévő felmérések összegzése és tájhasználati javaslatok kidolgozása folyóvölgyi szinten. Az egyes tájgazdálkodásra alkalmas területeken a gazdálkodói fogadókészség alapján vízgazdálkodási beavatkozások meghatározása és végrehajtása, valamint részletesebb tájhasználati tervek kidolgozása. A gazdálkodás ökológiai szolgáltatásait meghatározott indikátorok mentén mérő és elismerő zöldpontrendszer bevezetése és működtetése. Monitoring rendszer kidolgozása és működtetése a beavatkozással érintett területeken és kontroll területeken.

P2 - TELEPÜLÉSI VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZ-ELVEZETÉS ÉS –TISZTÍTÁS, SZENNYVÍZKEZELÉS FEJLESZTÉSE JAVASLAT 1. – probléma megközelítés Nem meglepő, hogy rengeteg probléma van a már megvalósult szennyvíz projektekkel. Nemcsak az építés, de a fenntartás is nagy terhet ró a lakosságra és a környezetre. A szennyvíz iszap megoldatlan probléma. Még most sem késő az egész problémakezelés radikális átgondolása, a vízöblítéses technológia megközelítés helyett a komposztáló toalett módszerrel, de legalábbis a fekete és szürke szennyvizek külön kezelésével. Nem támogatjuk a szennyvíz-iszapok égetését sem. Ahol lehet a természetközeli szennyvíz technológiát kell támogatni, illetve ezen az elven működő egyedi berendezéseket. JAVASLAT 2. – kistelepülések problémái A 2000LE alatti települések szennyvízproblémájával is foglalkoznia kell a KEOP-nak. Azért mert nem derogációs kérdés attól még jelentős hazai probléma, a túlnyomórészt hátrányos helyzetű kistelepüléseken. JAVASLAT 3. - szemléletformálás Lényegesnek tartjuk, hogy a prioritáshoz kapcsolódó környezeti ügyekkel, például vízvédelemmel és talajvédelemmel kapcsolatos szemléletformálás is megjelenjen ebben prioritási tengelyekben önálló intézkedésként, amely nyílt pályázatokon támogat szemléletformáló kampányokat, ahol civil szervezetek, önkormányzatok is részt vehetnek. JAVASLAT 4. – vízkeret irányelv végrehajtása Jelenleg a KEHOP számos olyan kérdéssel nem foglalkozik, amely a Vízkeret Irányelv végrehajtásával kapcsolatos. Magyarország milyen forrásból fogja biztosítani a vizek jó ökológiai állapotát? Javasoljuk források allokálását ezekre a feladatokra is.

P3. - Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések JAVASLAT 1. - szemléletformálás Lényegesnek tartjuk, hogy a környezeti ügyekkel, hulladék- és erőforrás-takarékossággal, s főképp a hulladéktermelés megelőzésével kapcsolatos szemléletformálás is megjelenjen ebben prioritási tengelyekben önálló intézkedésként, amely nyílt pályázatokon támogat szemléletformáló kampányokat, ahol civil szervezetek, önkormányzatok is részt vehetnek. 11

JAVASLAT 2. - égetés Nem támogatjuk a hulladékégetők építését az EU támogatásaiból. A forrásokat a megelőzésre, a szelektív gyűjtésre, az újrahasználatra, az anyagban való újhasznosításra kell főképp fordítani.

P 4. Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések JAVASLAT 1. – források emelés A biológiai sokféleség megőrzése, az ökológiai szolgáltatások biztosítása a létünk alapját szolgáltatja. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is konkrét célokat fogalmazott meg a Biodiverzitás Stratégia keretein belül. Ezért nagyon kevésnek tartjuk a 4. prioritási tengelyre allokált összeget és javasoljuk a források megemelését. JAVASLAT 2. – zöldinfrastruktúra beavatkozások védett területeken kívül is Az biodiverzitás védelme, az ökoszisztéma szolgáltatások biztosítása nem lehetséges ha csak a védett területekkel foglalkozunk. A természetvédelmi fejlesztéseknek ki kell terjedniük az ország egész területére. Lényeges a mezőgazdasági művelési mód váltás ösztönzése, az ökológiai hálózat feljesztése és összefüggőségének biztosítása. Az EU zöldinfrastruktúra fejlesztési elképzeléseit meg kell valósítani a védett területeken kívül is. Például komplex térségi programokkal, ahol a helyi szereplők bevonásával készítenek terveket és szerződéseket, amelyek a szükséges beruházásokat biztosítják az ökológiai hálózatok egybefüggőségére, illetve a szereplők vállalják a természetvédelmi szempontok érvényesítését a gazdálkodási és önkormányzati döntésekben, párosulva szemléletformálási, nevelési programokkal. Tehát javasoljuk a források megemelését, hogy a védett területeken kívüli zöld infrastruktúra projekteket is támogathassa a program. Ezekre a témákra már kidolgoztunk intézkedési terveket és megküldtük a VM számára még a tavasz folyamán. JAVASLAT 3. – civilek is lehessenek kedvezményezettek a természetvédelmi szemléletformálásnál Hivatkozva az elfogadás előtt álló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiára, javasoljuk, hogy a „a Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása” intézkedés célját szélesítsék ki a nem védett területekkel kapcsolatos biodiverzitás-védelmi szemléletformálással. A kedvezményezettek körét szélesítsék ki a civil szervezetekre, ugyanis szakmai, minőségi szempontból nem indokolható, hogy csak a területek kezelői pályázhassanak szemléletformálási feladatokra. JAVASLAT 4. – fenntartható életmód kampányok Javasoljuk, hogy a 4. prioritás részeként külön intézkedésben szerepeljen a fenntartható életmóddal kapcsolatos holisztikus, több témájú szemléletformáló kampányok szervezése a 2007-2013-as periódussal hasonló forrásallokációval. A közreműködő szervezet (NKEK) és a programértékelések tapasztalataival egybecsengve javasoljuk, hogy ne országos, hanem főleg térségi kampányokat részesítsen előnyben a program, a magasabb szakmai minőség biztosítása érdekében.

P 5. ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA JAVASLAT 1. – megújuló energiatermelés, biomassza A megújuló energia beruházásoknál a fenntarthatóbb módon termelt nap, szél és geotermikus energia elsőbbségét mondja ki a program. A biomassza felhasználásánál az ökológiai szolgáltatások megőrzése, a biodiverzitás védelem és talajerő utánpótlás szempontjai is legyenek fontosak. Mind minőségi (hogyan és 12

hol termett a biomassza, honnan szállítják), mind mennyiségi (a térségben fenntartható módon megtermelhető mennyiség) fenntarthatósági szempontokat határozzanak meg a kiírások. Különösen zárja ki a program a biomassza együttégetést szénnel vagy hulladékkal. JAVASLAT 2. - hulladékégetés A hulladékokat nem tekintjük megújuló energiának, ezért nagyon nem támogatjuk megújuló energia címén támogatott hulladékégetést. A kérdés mind fenntarthatósági (a hulladékot nem kellene megtermelni), mind levegőtisztasági problémákat felvet. Kérjük, ezt vegyék ki a támogatható területek közül. JAVASLAT 3. – ne legyenek bioüzemanyag demonstrációs projektek A demonstrációs beruházásoknál nem támogatjuk a második és harmadik generációs bioüzemanyag beruházásokat. Egyrészt még ezek a technológiák nagyon kérdésesek az energetikai és gazdasági megtérülés szempontjából. Másrészt honnan nyerünk cellulózt a második generációs üzemanyaghoz? Az un. mezőgazdasági hulladékok használata aggályos, ugyanis a szén, nitrogén, foszfor és főleg a nyomelemek ciklusából nem lehet büntetetlenül elvenni nagyobb mennyiséget. A mezőgazdasági hulladékot komposztálni kellene és így visszavinni a talajba, nem kémia szereket használni talajerő visszapótlásra. Ha fát vagy erdészeti hulladékot használunk fel, akkor is felmerülnek a környezeti kérdések és emellett még a helyi társadalom szociális kérdései is (ők akarnák használni az erdészeti hulladékot). Tehát a talaj és a biodiverzitás védelme, az energiahatékonyság szempontjai teszik kérdésessé a második generációs bioüzemanyagokat. A harmadik generációs üzemanyagok technológiai fejlesztései még bizonytalanabbak technológiai és gazdasági szempontból. Emellett reméljük, hogy senki sem akar Magyarországra behozni génmódosított algát üzemanyag termelésre. Javasoljuk tehát a bioüzemanyag demonstrációs üzemek törlését az anyagból. Inkább napenergia és geotermikus energia demonstrációs projekteket támogasson az operatív program. JAVASLAT 4. – több forrást lakossági energiahatékonyságra Mivel a tervezett és a hazai források elégtelenek arra, hogy az Európa 2020 stratégiákból következő energiahatékonysági célokat elérjük, kiemelten fontos, hogy erre a prioritásra több forrást fordítson a KEHOP. Alapvetően a hosszú távú hiteleken alapuló finanszírozást támogatjuk ezen a területen, szemben a közvetlen támogatásokkal. JAVASLAT 5. – fenntarthatósági szempontok az energiahatékonysági beruházásoknál Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). Javasoljuk olyan alternatív technológiák használatának előnyben részesítését, amelyek a helyi erőforrások felhasználását, a természetbarát szempontokat helyezik előtérbe (például szalmabála, szupervályog, tömegkályha). JAVASLAT 6. – Közvilágítás korszerűsítése A közvilágítás korszerűsítésénél oda kell figyelni arra, hogy bizonyos led világító testek olyan spektrumban adnak fényt, amely a rovarokat odavonzza, így nagymértékben károsítja a természetet. Ezekben az esetekben a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve más spektrumú világítótesteket kell használni. Az ezzel kapcsolatos részletes javaslatunkat a VM számára már tavasszal elküldtük. JAVASLAT 7. – Szemléletformáló kampányok Üdvözöljük a szemléletformáló kampányok tervezését. Javasoljuk, hogy olyan kampányok legyen előnyben részesítve, amelyek: 13

-

nem elvontan közelítik meg a helytelen fogyasztás okozta következményeket, hanem a lakosság számára hasznos, a gyakorlatban alkalmazható ismereteket közvetítenek, melynek következtében ismertebbé válnak a zöld technológiák és kézzel foghatóbbak, átláthatóbbak lesznek a lakosságot érintő gazdasági racionalitások; - rámutatnak a környezeti problémák okaira, a problémák rendszerszemléletben való megoldási módjaira és a lakosságot, illetve a döntéshozókat arra ösztönzik, hogy támogassák a fenntartható termelési és fogyasztási szerkezet irányába mutató szerkezetváltást; - közvetlenül, interaktívan érik el a célcsoportot, szemben az óriás plakát kampányokkal. A 10-60 mFt közötti térségi kampányok megvalósítását tartjuk optimálisnak a jelenlegi közreműködő szervezet (NKEK) és a KEOP értékelések tapasztalatai alapján, szemben a nagy, médiára alapozott országos kampányokkal. Egy részletes konstrukció leírást már régebben eljuttattunk az NFM és a VM számára a témában, amelyet mellékeltünk.

P 6. - AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉT ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNÁLATÁT ÖSZTÖNZŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK JAVASLAT 1. – energiaközösségek támogatása Nyugat-európai mintákra is építve javasoljuk egy speciális konstrukció indítását szövetkezeti formában működő energiaközösségek kialakításának és beruházásainak támogatására. Az intézkedés terve röviden a következő (részletesebben mellékeltük): A támogatás célja: Az energiaközösségek/szövetkezetek energia-önrendelkezést elősegítő tevékenységének megvalósulása Specifikus célok - A megújuló energiaforrások felhasználásának, az energiahatékonyságnak és az energiatakarékosságnak a növelése - Klaszterek, együttműködések generálása, hogy olyan szereplők is forrásokhoz jussanak, akik önállóan erre nem képesek. - Alternatív finanszírozási módszer bevezetése - Az externáliák elismertetése a támogatások során A kedvezményezettek köre: A támogatások jogalanyai az energiaközösségek/szövetkezetek, amelyek az energiaönrendelkezés elősegítésének céljából jöttek létre. Mivel ilyen közösségnek bárki a tagja lehet, a közösségen keresztül a tagok mindegyike részesülhet a közösségi támogatási forrásokból. Támogatandó tevékenységek - Alternatív energiát termelő beruházások kivitelezése - Alternatív energiaát termelő berendezések gyártása - Alternatív energiát termelő berendezések szerelése és kapcsolódó szolgáltatások - Energiahatékonyság javítása mind termelői, mind fogyasztói oldalon - Energiahatékony berendezések gyártása, forgalmazása - Helyi hálózatok és azok integrációjának előmozdítása - Intelligens hálózatok, mérési módszerek kialakítása - Alternatív energiatárolási módok tervezése és kivitelezése - Tervezési, tanácsadási szolgáltatások 14

-

Alternatív energiával, energiahatékonysággal, energiatakarékossággal kapcsolatos K+F tevékenységekben való részvétel Energiaközösségek szervezésének támogatása

15

Vélemény a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programról Általános észrevétel Nagyon örülünk, hogy a TOP-ban dominánsan jelennek meg a fenntartható fejlődés elvei. Üdvözöljük a helyi gazdaságfejlesztés kiemelt megjelenését, az energiahatékonysági beruházásokat, a környezeti szemléletformálást és hasonló, fontos fenntarthatósági elveket. Fontos lenne, hogy a megyei és helyi tervezésben a helyi politikai érdekek ne írják át a program fenntarthatósági központú megközelítését. Erre a problémára egy hatékony intézményrendszeri választ kell adni az országos tervezőknek és döntéshozóknak.

P1 Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében JAVASLAT 1. – helyi gazdaságfejlesztés prioritása a gazdaságfejlesztésben Nagy örömmel látjuk, hogy a helyi gazdaságfejlesztés szempontként jelenik meg a TOP-ban, sőt áthatja több intézkedését. Javasoljuk, hogy az első prioritásban még nagyobb prioritást kapjon. A megyei/térségi gazdaság fejlesztés elsődleges célja és a pénzügyi allokáció prioritása is a helyi gazdaságfejlesztés legyen, olyan helyi tudáson és helyi erőforrásokon alapuló, helyi igényekre épülő gazdaság, amely haszna a térségben marad. Ne erősítse a multinacionális vállalatoknak beszállítóivá válást a program, mert ez hosszú távon nem oldja meg a duális gazdaság okozta problémákat. Emellett oda kell figyelni, hogy mind a termék, mind a termelés módja megfeleljen a fenntarthatósági kritériumoknak. JAVASLAT 2. – fenntarthatósági kritériumok a gazdaságfejlesztésben A kiválasztási kritériumok tartalmazzák: - a helyi gazdaságfejlesztés szempontjainak érvényesítése minden intézkedésben, - a támogatott vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak fenntarthatósági szempontú elemzése (pl. szükségletek versus fogyasztói társadalom keltette mesterséges igények, termék energiatakarékos volta); - az anyag- és energiatakarékos termelés, életciklus elemzés; - klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő termékeknél plusz pontok; - turizmusfejlesztésnél a szelíd (környezetbarát és szociális szempontokat figyelembe vevő) turizmus elsőbbsége;

P 2. Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása JAVASLAT 1. – települési zöldfelületek növelése A települési zöldfelületek növelése, a „zöldinfrastruktúra” kialakítása segíti a klímaalkalmazkodást, a biológiai sokféleség növekedését, a lakosság életminőségének növelését és vonzóbbá teszi a vállalkozások számára településeket. A prioritástengely kiemelt szempontjai közé expiliten kerüljenek bele a biológiai sokféleség és a zöldfelületek növelésének szempontjai. JAVASOLAT 2. – ökológiai hálózatok, védett területek fejlesztése

16

Nem egy nagyvárosunk közigazgatási területén vannak erdők, (helyi) védett természeti területek, amelyek az ökológiai feladatuk mellett rekreációs lehetőséget is biztosítanak a városi lakosságnak. Javasoljuk megnevezni a támogatandó tevékenységek között a városi területekre való erdőtelepítést, a (helyi) védett területek, ökológiai hálózatok és ökoszisztéma szolgáltatások fejlesztését. JAVASLAT 3. – forrás növelése Javasoljuk a prioritás forrásainak növelését, különös tekintettel a zöldfelületek növelésére. JAVASLAT 4. – kistelepülések vízbázisvédelme Tartalmazza a környezeti intézkedés 2000LE alatti települések természetközeli szennyvízkezelésével kapcsolatos támogatási lehetőséget. Az aprófalvas régiókban ez egy fontos vízbázisvédelmi probléma. JAVASLAT 5. – környezeti szemléletformálás A fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletformálás, környezeti és életmód tanácsadás a magyar lakosság kevéssé tájékozottsága miatt fontos, enélkül a környezeti, energetikai fejlesztések nem érik el céljukat. Lényeges, hogy az ITI-knek legyenek ilyen tartalmú programjai, ezért javasoljuk ezt, az ERFA forrásból támogatható célt külön intézkedésként megfogalmazni ebben a prioritásban.

P 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken JAVASLAT 1. – több forrás energiahatékonyságra Mivel a KEHOP forrásai és a más hazai források elégtelenek arra önmagukban, hogy az Európa 2020 stratégiákból következő energiahatékonysági célokat elérjük, kiemelten fontos, hogy erre a prioritásra több forrást fordítson a TOP. JAVASLAT 2. – fenntarthatósági szempontok az energiahatékonysági beruházásoknál Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). Javasoljuk olyan alternatív technológiák használatának előnyben részesítését, amelyek a helyi erőforrások felhasználását, a természetbarát szempontokat helyezik előtérbe (például szalmabála, szupervályog, tömegkályha). JAVASLAT 3. - fenntarthatósági szempontok a megújuló beruházásoknál A megújuló energia beruházásoknál a fenntarthatóbb módon termelt nap, szél és geotermikus energia elsőbbségét mondja ki a program. A biomassza felhasználásánál az ökológiai szolgáltatások megőrzése, a biodiverzitás védelem és talajerő utánpótlás szempontjai is legyenek fontosak. Mind minőségi (hogyan és hol termett a biomassza, honnan szállítják), mind mennyiségi (a térségben fenntartható módon megtermelhető mennyiség) fenntarthatósági szempontokat határozzanak meg a kiírások.

P 4. A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése JAVASLAT 1. – környezeti szempontok érvényesítése infrastruktúra beruházásoknál Az 1. intézkedés helyesen hivatkozik arra, hogy figyelembe kell venni „a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását, a megújuló energiaforrások használatát.” Javasoljuk, hogy nemcsak az 1. intézkedésre, hanem a prioritás minden beruházására fogalmazzák meg ezeket a szempontokat támogathatósági feltételként. 17

Ezen felül különösen szociális és egészségügyi intézményeknél fontos, hogy a klímaváltozás várható hatásaihoz való alkalmazkodás is szempont legyen. Emellett javasoljuk kiemelni az energiahatékonyság és takarékosság, mint átfogó szempont érvényesítését. Ez nemcsak környezeti szempont, de éppen a szegényebb rétegeknél fontos pénzügyi szempont is (kevesebb lesz az energiaszámla). JAVASLAT 2. – fenntarthatósági szempontok az energiahatékonysági beruházásoknál Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). Javasoljuk olyan alternatív technológiák használatának előnyben részesítését, amelyek a helyi erőforrások felhasználását, a természetbarát szempontokat helyezik előtérbe (például szalmabála, szupervályog, tömegkályha). Ezen technológiák előnye, hogy bár korszerűek, de közel állnak a tradicionális építési technikákhoz, például a roma lakosság hagyományaihoz. Átgondolandó, hogyan lehet a szegénységben élő embereket bevonni a beruházások végrehajtásába éppen ilyen technológiák használatára való képzés által. Így a jövedelemtermelés, munkához jutás szempontjai is érvényesíthetőek. JAVASLAT 3. - fenntarthatósági szempontok a megújuló beruházásoknál A megújuló energia beruházásoknál a fenntarthatóbb módon termelt nap, szél és geotermikus energia elsőbbségét mondja ki a program. A biomassza felhasználásánál a biodiverzitás védelem és talajerő utánpótlás szempontjai legyenek fontosak.

P 5. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) JAVASLAT 1. – energiafelhasználás csökkentése A térségi energiapotenciál felhasználásával kapcsolatban lényeges, hogy legyen elsődleges az energiatakarékosság szempontja, hogyan lehet csökkenteni a térség energiafogyasztását. JAVASLAT 2. – fenntarthatósági szempontok az energiahatékonysági beruházásoknál Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). Javasoljuk olyan alternatív technológiák használatának előnyben részesítését, amelyek a helyi erőforrások felhasználását, a természetbarát szempontokat helyezik előtérbe (például szalmabála, szupervályog, tömegkályha). JAVASLAT 3. - fenntarthatósági szempontok a megújuló beruházásoknál A megújuló energia beruházásoknál a fenntarthatóbb módon termelt nap, szél és geotermikus energia elsőbbségét mondja ki a program. A biomassza felhasználásánál az ökológiai szolgáltatások megőrzése, a biodiverzitás védelem és talajerő utánpótlás szempontjai is legyenek fontosak. Mind minőségi (hogyan és hol termett a biomassza, honnan szállítják), mind mennyiségi (a térségben fenntartható módon megtermelhető mennyiség) fenntarthatósági szempontokat határozzanak meg a kiírások.

P 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés A prioritásban foglalt intézkedéseket nagyon fontosnak tartjuk, támogatjuk. JAVASLAT 1. – civil szervezetek nevesítése

18

Kérjük, egyértelműsítsék, hogy a 2.6.3 pont 3. intézkedésének A (helyi identitás növelése) a kedvezményezettjei között a civil szervezeteket is szerepeltessék (ne csak a „non-profit szervezet” megjelölés legyen a listában). JAVASLAT 2. – környezetvédő civilek nevesítése Kérjük, hogy az 5. intézkedés (A helyi szerveződések elősegítése) a példálózó felsorolásban a környezetvédő és természetvédő szervezeteket is sorolják fel, tekintettel többek között az Európai Unió partnerségi elveire (Az alapokra vonatkozó közös előírások 5. cikkely-e).

19

Vélemény a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programról P1 Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése JAVASLAT 1. – helyi gazdaságfejlesztés prioritása Ne erősítse a multinacionális vállalatoknak beszállítóivá válást a program, mert ez hosszú távon nem oldja meg a duális gazdaság okozta problémákat. A KKV-k együttműködése, a helyi gazdaság fejlesztése KözépMagyarországon is fajsúlyos téma lehetne, mint ahogy a TOP több helyen helyesen priorizálja. Különösen a Fővárostól távolabbi Pest megyei térségekben van létjogosultsága a helyi gazdaságfejlesztésnek. Javasoljuk emellett a környezeti management és minőségbiztosítási eszközök elterjedésének támogatását is. JAVASLAT 2. – fenntarthatósági kritériumok a gazdaságfejlesztésben A gazdaságfejlesztésnél oda kell figyelni, hogy mind a termék, mind a termelés módja megfeleljen a fenntarthatósági kritériumoknak. A kiválasztási kritériumok tartalmazzák: - a helyi gazdaságfejlesztési hatás, - a támogatott vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak fenntarthatósági szempontú elemzése (pl. szükségletek versus fogyasztói társadalom keltette mesterséges igények; termékek energia- és anyagtakarékos volta); - az anyag- és energiatakarékos termelés; - klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő termékeknél plusz pontok. JAVASLAT 3. – a szelíd turizmus elsőbbsége A 4. intézkedésnél (turizmusfejlesztés) a szelíd (környezetbarát és szociális szempontokat figyelembe vevő) turizmus elsőbbségét támogatjuk. Kérjük, a természeti és kulturális örökséggel kapcsolatos turizmusnál is tüntessék fel a civil szervezeteket, mint lehetséges kedvezményezetteket. JAVASLAT 4. – környezeti szempontok a K+F+I támogatásoknál Mivel hazánk (és általában Európa) túlhasználja az erőforrásait olyan innovációra van szükség, amely az erőforrások használatát csökkenti. A K+F+I fejlesztéseknél, kutatásfejlesztésnél is legyen kiválasztási kritérium a fenntarthatóság és esélyegyenlőség, hasonlóan a gazdaságfejlesztésnél leírtakhoz. Ahogy fent leírtuk, mind a termék, mind a termelés módja megfeleljen a fenntarthatósági kritériumoknak (lásd a fenti kritériumok figyelembevételét). Különösen fontos az energiahatékonysággal és megújuló energiákkal kapcsolatos technológiai fejlesztés, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén való innováció.

P 3. Településfejlesztés JAVASLAT 1. – természetvédelmi fejlesztések Nagyon jó, hogy a települési zöldfelületek növelése szerepel a célok között. Emellett fontos lenne, hogy a természetvédelmi területekkel kapcsolatos fejlesztések ne csak a CLLD-ben szerepeljenek, az ökológiai hálózatok és ökoszisztéma szolgáltatások fejlesztése túlmutat egy-egy kistérségen, szükséges régiós szinten. JAVASLAT 2. – környezeti szemléletformálás A fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletformálás, környezeti és életmód tanácsadás a magyar lakosság kevéssé tájékozottsága miatt fontos, enélkül a környezeti, energetikai fejlesztések nem érik el céljukat. Tekintettel a régió fenntarthatósági problémáira, lényeges, hogy ne csak a CLLD-ben legyenek ilyen 20

tartalmú programok, hanem lehessenek egész régiót érintő szemléletformáló kampányok. Ezért javasoljuk ezt, az ERFA forrásból támogatható célt külön intézkedésként megfogalmazni ebben a prioritásban. JAVASLAT 3. - fenntarthatósági szempontok az energiával kapcsolatos beruházásoknál Minden épülettel kapcsolatos beruházás tartalmazzon energiatakarékossági, hatékonysági elemeket. Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). A megújuló energia beruházásoknál a fenntarthatóbb módon termelt nap, szél és geotermikus energia elsőbbségét mondja ki a program itt is, ahogy például a 110. oldalon az önkormányzati tulajdonú épületeknél megteszi (örömmel üdvözöljük azt a megjegyzést). A biomassza felhasználásánál az ökológiai szolgáltatások megőrzése, a biodiverzitásvédelem és talajerő utánpótlás szempontjai is legyenek fontosak. Mind minőségi (hogyan és hol termett a biomassza, honnan szállítják, őshonos fajok stb.), mind mennyiségi (a térségben fenntartható módon megtermelhető mennyiség) fenntarthatósági szempontokat határozzanak meg a kiírások. JAVASLAT 4. – fenntarthatósági kritériumok A kiválasztási kritériumok között szerepeljenek a fenntarthatóság szempontjai, például energia- és anyagtakarékosság, környezeti szemléletformáló hatás, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az ökológiai szolgáltatásokra és biológiai sokféleségre gyakorolt hatás.

P 5. Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének energiahatékonysági célú fejlesztései, illetve a szolgáltatások minőségének javítása JAVASLAT 1. - – fenntarthatósági szempontok az energiahatékonysági beruházásoknál Az infrastrukturális fejlesztéseknél figyelembe kell venni a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását, az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások használatát. Ezen felül különösen szociális és egészségügyi intézményeknél fontos, hogy a klímaváltozás várható hatásaihoz való alkalmazkodás is szempont legyen. Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). JAVASLAT 2. - fenntarthatósági szempontok a megújuló beruházásoknál Örülünk, hogy a 110.oldalon a megújuló energia beruházásoknál a fenntarthatóbb módon termelt nap, szél és geotermikus energia elsőbbségét mondja ki a program. Kérjük ezt az elvet az egész VEKOP-ban érvényesíteni. Az esetleges biomassza felhasználásánál a biodiverzitás-védelem és talajerő utánpótlás szempontjai legyenek fontosak.

P 6. Társadalmi Befogadást Szolgáló Programok JAVASLAT 1. – környezettudatosság az oktatásban „A nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása a társadalmi befogadást elősegítő programok” esetén, kérjük, említsék meg az egészségtudatosság mellett a környezettudatosságot is (129. oldal). JAVASLAT 2. – környezetkultúra az oktatási tartalomfejlesztésben Az „Oktatási és köznevelési tartalomfejlesztési programok”-nál (135. oldal), kérjük, a tartalomfejlesztési programok körébe a kulturális, oktatási és munkahelyi kapcsolati és egészségmegőrzési, megerősítési 21

kultúra fejlesztése mellé a környezetkultúra fejlesztését is beilleszteni, tekintettel az EU fejlesztési alapokra vonatkozó közös előírások 8. cikkelyére (fenntartható fejlődés elősegítésének elve). Kérjük, hogy következő mondatban lévő civil szervezeti felsorolásba a környezetvédő szervezeteket is tegyék be. A kedvezményezettek között szerepeljenek a civil szervezetek kimondva, ne csak mint non-profit szervezetek.

22

Hozzászólás a Vidékfejlesztési Programhoz JAVASLAT 1. - Energetikai ügyek Az energiahatékonysági beruházásoknál oda kell figyelni, hogy természetbarát anyagokkal történjen a fejlesztés (pl ne olyan műanyag legyen a szigetelő anyag, amely környezetre káros komponenst tartalmaz). A fejlesztéseknél a klímaalkalmazkodási szempontokat is figyelembe kell venni. A megújuló energia beruházásoknál a fenntarthatóbb módon termelt nap, szél és geotermikus energia elsőbbségét mondja ki a program – hasonlóan a VEKOP-hoz (!), ne a biomasszáét. A biomassza felhasználásánál az ökológiai szolgáltatások megőrzése, a biodiverzitás védelem és talajerő utánpótlás szempontjai is legyenek fontosak. Mind minőségi (hogyan és hol termett a biomassza, honnan szállítják), mind mennyiségi (a térségben fenntartható módon megtermelhető mennyiség) fenntarthatósági szempontokat határozzanak meg a kiírások. A biogáz felhasználását sokkal fenntarthatóbbnak tartjuk, mint a mezőgazdasági hulladékokból, vagy fahulladékból égetéssel termelt energia felhasználását. Talajainknak szükségük van arra, hogy a szén, nitrogén, foszfor stb. visszatérjen komposztálás után vagy más módon. Ha a természetes körforgásból túl sok anyagot veszünk ki, az a talaj és a biológiai sokféleség romlásához vezet. JAVASLAT 2. - Források Javasoljuk, hogy a VP forrásai túlnyomó részt a CLLD, környezettel kapcsolatos jogcímek, illetve a kisléptékű mezőgazdasági termelés és vidéki megélhetés elősegítésére fordítódjanak. Az un versenyképes mezőgazdaság, az intenzív termelés fejlesztésének kisebb súlyt kell adni, tekintettel a tevékenységek negatív környezeti és társadalmi externáliáira.

23

Hozzászólás az Integrált Közlekedési Operatív Programhoz A Duna hajózhatósága projekttel kapcsolatos észrevétel Támogatjuk, hogy az IKOP nem tartalmazza a Duna hajózhatósága projektet. A jelenleg megtervezett projekttel kapcsolatban számos probléma azonosítható, például a környezeti hatások a NATURA 2000 területekre, a költség-haszon elemzés bizonytalansága. Nem támogatjuk a jelenlegi tervezett projekt benyújtását a CEF-hez. A hajózás fejlesztését sokkal kisebb léptékű beavatkozások is biztosíthatnák ésszerű paraméterek mellett. Kérjük szervezetünk bevonását abban az esetben, ha a CEF-re való benyújtás tervezésre kerül.

24

Melléklet 1. - Konstrukció javaslat a tájgazdálkodásról - KEOP 1. prioritás A program neve: A vizek megtartására alapuló tájhasználat a Tisza mentén Magyarországon, a VTT program folytatása – a gazdálkodás, az ökológia és az árvízvédelem közös érdekeinek szolgálata A probléma, amelyre a programtól megoldást várunk: A Tisza menti mezőgazdasági területekről sokéves átlagban hozzávetőleg 1-1,5 milliárd köbméter vizet vezetünk el a területek belvízmentesítése címén. A vegetációs időszak alatt ugyanezeken a területeken közel ugyanekkora vízhiány jelentkezik, ami nagymértékben veszélyezteti az élelmiszertermelést. A két, egymással ellentétes műveletnek tetemes költségei vannak, melyeket nemzetgazdasági szinten a lakosság, a fogyasztók fizetnek meg. A folyamat sajátossága, hogy egy aszályos évben, mint amilyen a 2012-es esztendő, a mezőgazdaság vízhiányának csupán a töredékét voltunk képesek visszavezetni öntözéssel, azaz nem tudtuk pótolni a hiányzó vizet. E gyakorlat hosszú távú következménye tehát, hogy több vizet vezetünk el, mint ami hozzánk érkezik. A Kárpát-medence alföldi területein az élővilág vízigényét a folyók árvizei és a csapadék együttesen elégítették ki. Az árvizektől az árvízi védekezéssel, az áradások töltések közé szorításával szabadulunk meg, míg a csapadékvizeket belvíz védekezés címen vezetjük el. Az árvizek a töltéseknek feszülve nem csak a termő területeket, de a településeket is veszélyeztetik. A védekezés költségei nagyobb árvizek esetén több tízmilliárdos nagyságrendet érnek el, ugyanakkor a belvízvédekezés is milliárdos költségű. E kétféle költséges tevékenységgel mi magunk okozzuk a később fellépő vízhiányt, illetve a Kárpát-medence fokozatos száradását. A víz tehát egyszerre sok és kevés. Egy ésszerű területi kompromisszum ebben az esetben azt jelentheti, hogy a kiváló és jó szántóalkalmasságú területeken célszerű intenzív mezőgazdaságot folytatni, a közepes alkalmasságú és természetileg érzékeny területeken vegyes szempontok szerint kell gazdálkodni, míg a mélyártereken az ártéri tájgazdálkodásra érdemes váltani. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) program nem adott megoldást ezekre a problémákra, ugyanis a tájhasználat váltást célzó programelemek nem egészültek ki sem megfelelő agrártámogatási programokkal, sem kellő tájékoztatással. A VTT program hamar leegyszerűsödött árvízvédelmi programmá, pedig az időjárási szélsőségek és a vízhiány károkozása ma már hasonlóan égető probléma, mint az árvizeké. Az elkészült tározó területek, sőt a tájgazdálkodás mintaterülete (Cigánd – Karcsa térségében) sem mutatnak jelenleg élő, működő mintát a vízvisszatartásra, az ártéri tájgazdálkodásra. Ezért érdemes a VTT keretében szerzett tapasztalatokat felhasználva újabb programot alkotni, az alábbi célkitűzésekkel.

25

Melyik tematikus célkitűzéshez kapcsolódik: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása A program célja: A folyó menti természetközeli, vízvisszatartó tájhasználat előmozdítása. Célkitűzések: • A hazánkba érkező folyó- és csapadékvizek tájban (azaz nem tározókban, hanem a vizet tárolni képes tájszerkezetben), a természetes mélyárterekben való megtartása. • Az ökológiai vízhiány csökkentése, ezáltal a vízigényes természetes élőhelyek megőrzésének segítése. A mezőgazdasági vízhiány csökkentése, ezáltal a gazdálkodás kiszámíthatóbbá tétele. • A vízgazdálkodási szélsőségek csökkentése. • Az időjárási szélsőségekhez jobban alkalmazkodó és a biológiai sokféleséget is elősegítő mozaikos tájszerkezet kialakulásának elősegítése. A mezőgazdaság ökológiai szolgáltatásainak fejlesztése. A program által finanszírozható feladatok: • A Tisza mentén a kedvezőtlen mezőgazdasági alkalmasságú területek felmérése, a meglévő felmérések összegzése és tájhasználati javaslatok kidolgozása folyóvölgyi szinten. • Az egyes tájgazdálkodásra alkalmas területeken a gazdálkodói fogadókészség alapján vízgazdálkodási beavatkozások meghatározása és végrehajtása, valamint részletesebb tájhasználati tervek kidolgozása. • A gazdálkodás ökológiai szolgáltatásait meghatározott indikátorok mentén mérő és elismerő zöldpontrendszer bevezetése és működtetése. • Monitoring rendszer kidolgozása és működtetése A programban való részvétel fenntarthatósági feltételei: • A vízgazdálkodási beavatkozások legyenek minél hatékonyabbak, alacsony energia igénnyel és a természetes rendszerek minél kisebb mértékű bolygatásával. • A zöldpont rendszer kidolgozásakor a fenntarthatóság hosszú távú érdekeit kell figyelembe venni, beleértve a társadalmi, foglalkoztatási hatásokat is. • A tájhasználati tervekkel kapcsolatban alapvető elvárás a mozaikosság, az élőhelyi sokféleség növelése, valamint a természeti szempontból érétkesebb fajok és társulások előnyben részesítése. • A programban csak olyan beavatkozásokat szabad tervezni és finanszírozni, melyek a természetes rendszerek működését mintázzák, illetve segítik elő. A természetes működés alatt azt kell érteni, hogy vizet csak a vízbő időszakokban lehetséges megtartani, és a visszatartást a tájban, a táji elemekben (erdők és egyéb biomassza, vizes élőhelyek) célszerű megvalósítani. Nem értendőek bele a programba tehát a száraz időszakokban működtetett mesterséges öntözés művei, a hegyvidéki tározás, valamint az ún. száraz árvízvédelmi tározók építése, melyeket gyakran a vízgazdálkodás fenntartható módjaiként tüntetnek fel. Kötelező monitoring a program során: • A vízgazdálkodást és természetességet követő monitoring rendszer kidolgozása a Tisza völgyére. • Az érintett területek természeti és vízgazdálkodási alapállapot felmérése a tervezési szakaszban. • A megvalósult vízvisszatartás területein a monitoring rendszer működtetése, öt évente átfogó értékelés a változásokról. A program indikátorai és a megkövetelt célértékek: A vízvisszatartással és tájgazdálkodással érintett területek hektárban kifejezve. Az ökológiai szolgáltatások ellentételezéseként a zöldpontrendszerben szereplő területek nagysága (ha). 26

Természetes módon a tájban visszatartott többlet vizek éves mennyisége (becsült érték, m3). A potenciálisan alkalmas mélyárterek és a programba bevont területek aránya.

27

Melléklet 2. – Konstrukció javaslat az energiaközösségekről – KEHOP 6. prioritás Energiaközösségek a megújuló energiák termelése és energiahatékonysági beruházások megvalósítása érdekében Mik az előnyei? A közösség szereplői egymást támogatják információval, tudással, anyagi forrásokkal. A közösség szereplői egymás számára termelnek és szolgáltatnak azáltal, hogy önmaguk a közösség termékeinek legfontosabb fogyasztói. A közösség egy kiszámítható, de kifelé nyitott piacot működtet. Az előnyök között kiemelkedik, hogy olyan, többnyire szociálisan hátrányos szereplők is bekapcsolódhatnak, akik az eddigi támogatási konstrukcióknak nem, vagy csak nehezen lehettek kedvezményzettei. Miért lenne ez fontos az országunkban? Milyen problémát oldana meg (a probléma meghatározása)? A problémák a következők: • Az országnak nagyon magas arányú (70% feletti) a fosszilis energiaforrásoktól való külső függősége, és a függőség is meglehetősen egyoldalú. • Alacsony szintű a belső kereslet az alternatív energiaforrásokat hasznosító berendezések iránt, a keresletet a támogatások élénkítik, csak a módos és tudatos emberek költenek alternatív energiára. • Az alacsony kereslet miatt nem alakulnak ki a hazai kapacitások. A napelem gyártás tekintetében külföldi befektetői jelenlét van, amely exportra termel (termelt), de a globális piacon jelenleg túlkínálat van. A napkollektorok piacát az ázsiai áruk dominálják. De nemcsak a hazai gyártó, hanem a kapcsolódó szolgáltatói kapacitások is alacsonyak, illetve az alacsonyak sem kellően kihasználtak a kedvezőtlen keresletek miatt. • Az energiatakarékosságnak csak nagyon szűk szeletét oldja meg a piac, elsősorban a nyilászárók cseréje és a lakásszigetelés, illetve a fűtés- és világítástechnika tartozik ide. Az alternatív épületek, passzív és autonóm házak nem terjedtek el az amúgy is megtépázott építőiparban, bár nyilvánvaló, hogy az energetikai célú lakásfelújítások támogatásával a politika az építőiparnak igyekszik megrendeléseket adni. Azonban a támogatási keret nagyon alacsony. Amikor a lakóházak energiatakarékossági projektjére megnyitották a keretet, az általában napok alatt elfogyott. • Az alternatív energiaforrások (nap, szél) elterjedését hátráltatja a hálózatok rugalmatlansága, ami miatt szűkösek a kiépíthető alternatív kapacitások. • Hiányoznak az energiatárolás lehetőségei, az ismert technikák alkalmazására (szivattyús energiatározás) rosszak az ország adottságai. • Az intelligens hálózatokról jelenleg csak beszélünk, de nagyon kevés történik ezen a téren. • A termelők/szolgáltatók és fogyasztók nem tartoznak egy klaszterhez. A termelők és szolgáltatók a piacon keresztül láthatatlan módon kapcsolódnak a fogyasztókhoz, vagyis nincs köztük olyan közvetlen kapcsolat, amely információt/technikai és pénzügyi segítséget, könnyítést jelenthetne. • A versenysemlegesség miatt a termelő beruházások többnyire nem kerülnek támogatásra, holott a beruházások azon része, amely pozitív externáliát termel a társadalom számára, nagyon is támogatható lenne. • A kis szereplők, akik minimális összegű támogatást igényelnének, nem képesek hozzáférni a támogatásokhoz, mert nincsenek olyan konstrukciók, amelyek integrálnák a kis szereplőket, és mentorálnák azokat. A “kis” szereplők nem tudnak egyedül eleget tenni a nagyon bonyolúlt támogatási és adminisztratív feltételeknek (közbeszerzés, indikátorok kiszámítása, mérése), vagyis nem rendelkeznek elegendő technikai kapacitással, és azt a piacon sem képesek megfizetni.

28

•

Potenciális kedvezményezettek visszajelzései közösségi típusú energiás projektek fejlesztése iránti szándékukról.

29

Hazai példaként a Bükk Mak Leader kezdeményezést érdemes megemlíteni, amely számos nagyobb és kisebb önkormányzatot integrált annak reményében, hogy azok könnyíthetnek energia gondjaikon, és főleg költségeiken, ha alternatíyv energiaforrásokat használnak fel. A vezérgondolat a helyi megújuló energiatermelés, amelyet hidrogén formájában tárolnának, kiegyenlítve a termelési egyenletlenséget, amely a megújulókat (szél, nap) általában jellemzi. A projekt amellett, hogy technikailag még nem érett a helyzet egy ilyen elképzelés kivitelezéséhez, a támogatások rendszertelenségétől/esetlegességétől szenved. Az eset egyben jól mutatja, hogy kezdetben sokkal inkább a K+F feladatokra, és a takarékossági, hatékonysági kérdésekre kellene koncentrálni, és csak kevésbé az alternatív energiatermelésre. 1

2. FEJEZET - Konkrét intézkedések és kedvezményezettek, az operatív programok tervezetének tükrében

A támogatás céljai Az energiaközösségek/szövetkezetek energia-önrendelkezést elősegítő tevékenységének megvalósulása Specifikus célok A megújuló energiaforrások felhasználásának, az energiahatékonyságnak és az energiatakarékosságnak a növelése Klaszterek, együttműködések generálása, hogy olyan szereplők is forrásokhoz jussanak, akik önállóan erre nem képesek. Alternatív finanszírozási módszer bevezetése Az externáliák elismertetése a támogatások során A kedvezményezettek köre: A támogatások jogalanyai az energiaközösségek/szövetkezetek, amelyek az energiaönrendelkezés elősegítésének céljából jöttek létre. Mivel ilyen közösségnek bárki a tagja lehet, a közösségen keresztül a tagok mindegyike részesülhet a közösségi támogatási forrásokból. Támogatandó tevékenységek Alternatív energiát termelő beruházások kivitelezése Alternatív energiaát termelő berendezések gyártása Alternatív energiát termelő berendezések szerelése és kapcsolódó szolgáltatások Energiahatékonyság javítása mind termelői, mind fogyasztói oldalon Energiahatékony berendezések gyártása, forgalmazása Helyi hálózatok és azok integrációjának előmozdítása Intelligens hálózatok, mérési módszerek kialakítása Alternatív energiatárolási módok tervezése és kivitelezése Tervezési, tanácsadási szolgáltatások 1

A felsorolás sorrendje (K+F, energiatakarékosság, energiahatékonyság, megújuló energiaforrások beruházásai) csak az ideális fejlesztési prioritássorendet tükrözik; a gyakorlatban ezekből több fejlesztés párhuzamosan futhat. Pl. energiahatékonysági/megújuló energiaprojektekkel foglalkozó energiaközösségek klaszterek tagjai lehetnek, és a közösség szakértői vagy egy kutató(intézet) mint klasztertag segítheti K+F-sel a közösséget. Magyarországon főleg kkv-k és egyéni szakértők, kutatók nagyon aktívak K+F-ben.

30

Alternatív energiával, energiahatékonysággal, energiatakarékossággal kapcsolatos K+F tevékenységekben való részvétel Energiaközösségek szervezésének támogatása

31

Egyéb releváns információk, akadályok Akadály lehet, ha egy-egy energiaközösségben nincs elég szereplő ahhoz, hogy egymás termelői, szolgáltatói és fogyasztói legyenek. Előfordukhat, hogy nincs egyensúly a termelői/szolgálatói és fogyasztói oldal között. Számos olyan anyagfajta, berendezés van, amely hazai forrásból nem beszerezhető, és nem a belső piacot erősíti. Elképzelhető, hogy nehéz lesz az előnyökről megyőzni a potenciális tagokat. Fennáll annak a veszélye, hogy inkább azok csatlakoznának, akiknek nincs saját forrásuk, és távol maradnának azok, akik pénzt hozhatnak a közösségbe. Belátható, hogy egy közösség akkor képes a legnagyobb értékteremtésre, ha sokféle tevékenysége van. Alapjaiban a legfontosabb helyi materiális szükség az élelmiszer, víz és energia. A biztonságos ellátás érdekében tehát szükséges ezek terén önrendelkezést szerezni, és a belső piaci fogyasztás elegendő mértékét többféle tevékenységből biztosítani. Mi most csak energiáról és az ehhez köthető támogatásról beszélünk, de nyilván lehetővő kell tenni az energiaközösségek számára, hogy bármilyen más piaci tevékenységgel is kiegészíthessék profiljukat, hogy a szűkösség problémáján túl lehessen lépni.

A konstrukció(k), valamint hivatkozások jelenlegi, létező támogatási konstrukciókra A jelenlegi támogatási formák részleges anyagi támogatást nyújtanak a különböző szereplőknek, legyen az termelő/szolgáltató, avagy fogyasztó. A részleges támogatás megakadályozza, hogy azok a szereplők, akik nem tudnak önrészt felmutatni (ezek a többnyire szociálisan rászorulók) részesüljenek a közösségi forrásokból. Pl. a leggyakoribb 30%-os támogatási intenzitás hozzáférhetetlen azok számára, akik önrésszel nem rendelkeznek, és a harmadik fél általi finanszírozás sem jelent megoldást a visszafizetési konstrukciók miatt. A banki, vagy a harmadik fél általi finanszírozás a futamidők, és a hosszú megtérülési (fogyasztói oldalon alacsony megtakarítás) idő miatt sokszor elérhetetlen a szegényebb rétegek (és ez a legtöbb) számára.2 Azt sem szabad elfeledni, hogy a megtakarításokat csökkentik az üzemeltetési költségek, amelyek a mai technikai szinten nem elhanyagolhatók. Pl. csökken a napelem, hőszivattyú, led világítótest hatékonysága az idő múlásával, és ezzel a megtérülési idő is kitolódik. Gyakoriak a javítási költségek. A jelenlegi technikai szinten a valódi haszon az, hogy kevésbé terheljük a környezetet. Az infláció is nehezíti a megtérülésekből a visszafizetést, hacsak a reaálbérek emelkedése nem magasabb az inflációnál. Még ha ez előfordul is, akkor sem mindenkit egyformán érint a társadalomban. További gyengeség, hogy a jelenlegi konstrukciók (pl. KEOP) a szükségletekhez képest csekély forrást nyújtanak.

JAVASOLT PÉNZÜGYI KONSTRUKCIÓK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK

1. Minden olyan tevékenységet (és csak ezeket) közösségi forrásokból kell támogatni, amelyek pozitív externáliákat termelnek a társadalom számára. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az adófizetők pénzéből negatív externáliákat okozó tevékenységeket támogatunk. 2. A támogatásoknak azt a versenyhátrányt kell elismerni, amelyet a szereplők azért szenvednek el, mert nem hárították át a negatív externáliákat a társadalomra. Pontosan ez a megoldás szolgálja az egyenlő versenyesélyeket.

2

A ma gyakorlatban levő támogatási konstrukciók általában 30% támogatás-intenzitásúak, a maradék 70%-ra viszonylag kedvezményes hitelek vehetők fel. Azonban a konstrukciók célcsoportja, akiknek a leginkább szüksége lenne a konstrukció nyújtotta energiás beruházásokra, jellemzően el vannak adósodva, súlyos kölcsönöket fizetnek, így tapasztalataink szerint nem szívesen kockáztatnak új kölcsönfelvételt. Tehát hiába van/lenne kedvezményes hitelkonstrukció, az nem érné el a kívánt hatást a célcsoportban, nem növelné a lakossági energiás beruházások számát kellően nagy arányban.

32

3. Annak eldöntése, hogy egy projekt termel-e pozitív externáliát úgy lehetséges, ha az egy megelőző technikát/tevékenységet vált ki jobbra, vagyis kevesebb negatív externáliával járóra.. Tehát nem föltétlenül pozitív abszolút értelemben, de relatív értelemben jobb, kevesebb negatív externáliával jár. 4. A támogatottak kiválasztása ne a szerint történjen, hogy ki kicsoda, hanem, hogy tevékenységével/fogyasztásával csökenti-e a közre, a jövőre hárított környezeti terheket. 5. Klaszterek/szövetkezetek létrehozásásának feltételein keresztül segíteni kell a szereplők közvetlen egymásra találását, vagyis azt nem a piacra, hanem a kölcsönösségre kell alapozni. 6. A nyújtott támogatások teljes mértékben fedezzék az egyes kezdeményezések költségeit, de minden megtérülő elemét a beruházásoknak a megtérülés ütemében vissza kell fizetni (visszatérülő alap). Kivételt az abszolút értelemben vett pozitív externálával járó tevékenységek/tevékenységrészek jelenthetnek, amikor is ezt a részt visszatérítés nélkül támogatják. 7. Garanciaalapot kellene kialakítani azon veszteségek fedezésére, ha egy kezdeményezés (az elfogadott megvalósíthatósági tanulmány ellenére) nem sikeres és nem képes a támogatást visszafizetni. Ezt a garancia alapot arra is lehetne használni , hogy energiaszövetkezetek akár nagyobb kölcsönöket is kaphassanak a piacon, ha a kezdeményezés a visszatérülő alap pályázható határánál nagyobb költségű. A garanciaalap az EU Alapokon és más közpénzeken kívül működő pénzügyi intézmények (pl. Szövetkezeti bankok) bekapcsolódását elősegítené, és ez a program kapacitásait növelné. Az energiaközösségek/energiaszövetkezetek szervezete: Az energiaközösségnek bárki tagja lehet, aki termelésével/szolgáltatásával/fogyasztásával az energiaszövetkezet értéktermelését segítő elő. Tagok lehetnek jogi és természetes személyek egyaránt, vállalkozások, önkormányzatok, intézmények, magánszemélyek. A tagok arra szövetkeznek, hogy termelői/szolgáltatói/fogyasztói szükségleteiket a lehető legnagyobb mértékben egymás között elégítik ki, belső piacot biztosítva egymás számára. A szövetkezetben vannak részvényesek, akik anyagi forrásokat visznek be a közösségbe, és ennek arányában tulajdonossá válnak. A tagok termelőként/szolgálatóként vagy fogyasztóként csatlakoznak a közösséghez, és a közösség gazdálkodásának függvényében szintén tulajdonosok lesznek. A részvényesek és tagok egyenlő szavazati joggal rendelkeznek a közösség által hozott döntésekben. Az energiaközösség kifelé is szolgáltat, ezzel bevételekre tesz szert. A tagok felé azonban csak nonprofit szolgáltatásokat nyújt.

Működési mechanizmus Az energiaszövetkezetek támogatása program alapú. A közöségek egy tervezett és ütemezett programot nyújtanak be, amely különböző projekteket ölel fel a megadott tevékenységek közül. A különböző tevékenységek különböző mértékű támogatásban, finanszírozásban részesülnek.

A programban/konstrukcióban való részvétel fenntarthatósági kritériumai Az energiaszövetkezet a tagok fosszilis energiafogyasztását és ÜHG kibocsátását abszolút mértékben csökkentse a kiindulási helyzethez képest. A megújuló energiaforrások alkalmazásának környezeti megfelelőségét fenntarthatósági vizsgálattal igazolja. A megújuló energiaforrások alkalmazása helyetesíti a fosszilis energiafelhasználást, és nem addícionális. 33

Minden alkalmazott megoldás/tevékenység környezeti teljesítménye jobb egy a piacon lévőnél. A közösség szolgáltatásainak legalább 30%-a befelé irányul A közösség tagjai között legalább 10%-ban hátrányos helyzetű emberek legyenek

A konstrukció menedzsmentje A menedzsment feladatokat a visszatérülő alap kezelő szervezete látja el, gondoskodik a programok meghírdetéséről, a programok elbírálásáról, a szerződéskötésről, a monitoringról, és az alap kezeléséről.

Indikátorok Az energiaközösségen belül évente 1%-kal csökken a fosszilis energiafelhasználás és ÜHG kibocsátás, a programozási időszak végére eléri a 6%-kot. Legalább 10 energiaközösség jön létre a programozási időszakban, amelyek még a periódus végén is működnek A létrejövő energiaközösségek legalább 500 MW megújuló kapacitást hoznak létre. Hátrányos helyzetű emberek száma a tagok legalább 10%-a. A 10 energiaközösség együtt legalább 10 ezer tagot mozgósít.

A finanszírozás módja, beleértve az EU alapokból ehhez szükséges összeg mértékét és jellegét Az energiaközösségek finanszírozása egy visszatérülő alapból történik. Az EU alapok és hazai addícionális források egy visszatérülő alapot táplálnak. Az alap többféle támogatást nyújt a tevékenységi köröknek megfelelően. 1. Akár 100%-ban is kamatmentesen finanszírozza azokat a programokat, amelyek megtérülnek, és amelyek csökkentik egy korábbi tevékenység/gyártmány/szolgáltatás, stb. negatív externáliáit. Ilyenkor az alap kölcsönt nyújtó hitelintézményként működik, de a kölcsönt vissza kell téríteni a visszatérülés ütemének megfelelően.3 Finanszírozható pl. egy jobb berendezés előállítása, függetlenül attól, hogy az majd piaci alapon is megtérül. Itt a finanszírozás azt ismeri el, hogy kisebb lesz a közösségre háruló környezeti teher. 2. Energiaközösségek belső, nonprofit szolgáltatásainak támogatása. Olyan tevékenységek, pl. tervezés, tanácsadás támogatása, amely a közösség tagjainak nyújt szolgáltatást, és amelyért a tagok nem fizetnek. A támogatás az energiaközösség éves ráfordításának 7%-ka lehet. Ez vissza nem térítendő támogatás. 4 3. Olyan tevékenységrészek támogatása, amelyek piaci alapon nem térülnek meg, de a tágabb közösség, társadalom számára pozitív externáliákat termelnek (incremental cost). Pl. vezetékes infrastruktúrák kiépítésénél ökológiai szempontok érvényesítése, vagy kibocsátás csökkentési intézkedések. A támogatás a tevékenységnek csak ezen részét érinti, és a mértéke ezen költségeknek megfelelő összegű. A támogatást nem kell visszatéríteni.

3

100% támogatás 0 kamattal a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamatot (amely Magyarországon relatíve igen magas) a kedvezményezett támogatásként megtarthatja. Véleményünk szerint egy profitorientált ESCO vagy akár egy állami ESCO ennyire nem le(het)nne nagylelkű. 4

Szekértői becsléseink szerint a tervezett támogatás elegendő lenne mindhárom projektfázis finanszírozására (1. közösségszervezés fázis, 2. előkészítő-tervező fázis pl. megvalósíthatósági tanulmány és 3. megvalósítási fázis)

34

35

Melléklet 3. – Konstrukció javaslat energiatudatossági szemléletformálásra – KEHOP 5. prioritás Célok A konstrukció célja, hogy a lakosság szélesebb körben megismerhesse az energiatakarékossági, energiahatékonysági, megújuló és alternatív energiahasznosítási megoldásokat, lehetőségeket, illetve változzanak a lakosok ezekkel kapcsolatos fogyasztói és társadalmi beállítódásai. A fogyasztói és társadalmi attitűdváltás célja a környezetbarát és energiatudatos fogyasztói döntések számának növekedése, illetve az ezeket segítő gazdasági-társadalmi struktúraváltás támogatása. A célok elérésével a projektek hozzájárulnak a megújuló energia-felhasználás növekedéséhez és az energiafelhasználás csökkentéséhez. A kampányok célja a fogyasztók környezet- és energiatudatosságának, környezetkultúrájának és környezet-etikájának fejlesztése, főleg a mindennapi élet területén (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő), a megújuló energia felhasználás növelés és energia felhasználás csökkentés választási lehetőségeikről szóló információs kampányokkal, a termelői és fogyasztói mintázatok kialakításához szükséges társadalmi-gazdasági struktúraváltás szükségességének felismertetésével és a közösségi együttműködések megvalósításával. A pályázat konkrét célja a kompetens és felelős fogyasztói magatartás elterjedésének segítése, a fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek széleskörű elterjesztése, a környezeti tanácsadók módszertani kultúrájának korszerűsítése, és a fenntarthatóság nem formális tanulási helyzeteinek ösztönzése. A tájékoztatás, képzés kiemelt eszközei az – elsősorban aktív elérést eredményező – infokommunikációs tájékoztatási formák (közösségi rendezvények, közösségi oldalak, multimédiás tartalmak alkalmazása, stb.), melyek előnye a költséghatékonyság és nagy tömegek egyidejű elérése.

Előnyben részesülnek az olyan pályázatok, amelyek: - nem elvontan közelítik meg a helytelen fogyasztás okozta következményeket, hanem a lakosság számára hasznos, a gyakorlatban alkalmazható ismereteket közvetítenek, melynek következtében ismertebbé válnak a zöld technológiák és kézzel foghatóbbak, átláthatóbbak lesznek a lakosságot érintő gazdasági racionalitások; - rámutatnak a környezeti problémák okaira, a problémák rendszerszemléletben való megoldási módjaira és a lakosságot, illetve a döntéshozókat arra ösztönzik, hogy támogassák a fenntartható termelési és fogyasztási szerkezet irányába mutató szerkezetváltást; - összekapcsolják a szemléletformálást a megújuló energia-felhasználás növekedés és energiamegtakarítás közvetlen mérésével; - a közösségek fejlesztését, a problémák közösségi megoldását támogatják. Célok, részcélok és területek kapcsolata A projektek kötelező célja: Az energiatakarékosság és a megújuló erőforrások nagyobb arányú felhasználása; Választható – nem kötelező - részcélok: a. A fenntartható termelési és fogyasztási szerkezet irányába mutató szerkezetváltás támogatottságának erősítése; b. A humán együttműködések, különösen a kistérségeken belüli közösségek erősítése a fenntarthatóság érdekében. c. A fogyasztói szokások módosítása, a felelős termékválasztás elősegítése. A lakossági szemléletformálás területei: 36

a. Épületek, lakás, lakhatás, munkahely b. Táplálkozás c. Mobilitás d. Pihenés/szabadidő A szemléletformálás célcsoportjai Magyarországon élő: a. lakosság általában; b. gyerek korcsoport (4-15 év); c. fiatalok (15-28 év); d. családok; e. háztartások vezetői; f. vállalati, szervezeti, intézményi döntéshozók; g. politikai döntéshozók; h. oktatási szakemberek, pedagógusok; i. kommunikációs szakemberek Keret összeg, projekt nagyság, időtartam A pályázható támogatási igények nagysága 10-60 millió Ft, de nem pályázható nagyobb összeg, mint a pályázó szervezet előző két évi összes ráfordításának összege. Lényeges az előleg nagysága is, mivel tapasztalat szerint ez komoly gondot okoz a pályázóknak. A projekt maximális időtartam 18 hónap. Területi hatókör Általában a konvergencia régiók területe (ERFA miatt), illetve országos programok esetén a középmagyarországi régió is.

A pályázásra jogosult szervezetek A KEOP 6.1.0/B pályázati kiírásra jogosult pályázók köre, amennyiben legalább három éve működnek. Pályázat beadható konzorciumban is. A pályázónak vagy a konzorcium tagjának rendelkeznie kell legalább három éves tapasztalattal megújuló energiákkal és energiahatékonysággal kapcsolatos szemléletformáló kampányok lebonyolításában. A tapasztalatokat referenciákkal kell igazolni. Támogatható tevékenységek 1. 2. 3. 4. 5.

Térségi kampányok Fenntarthatósági tematikájú rendezvény/rendezvénysorozat szervezése és lebonyolítása Lakossági tanácsadó iroda fejlesztése a fentiekhez kapcsolódva bemutató célú beruházások korlátozott mértékben a fentiekhez kapcsolódóan projekt előkészítés, illetve közbeszerzés.

A célcsoport interaktív elérése kötelező elem. Az igénybe vehető támogatás nagyságára az aktív elérés (rövid és hosszú távú) szerint érdemes felső hatást megadni. ATL tevékenységek, mint az aktív szemléletformálást támogató elem tervezhetőek, a passzív elérés önmagában nem támogatható. Elbírálási mód Standard, nyílt, egyfordulós, szakaszos elbírálás.

37

Melléklet 4. – Konstrukció javaslat tanyapedagógiai programról – EFOP 4. prioritás vagy VP A program neve: Tanyapedagógiai program bevezetése a magyar iskolai oktatásba A probléma, amelyre a programtól megoldást várunk: Hazánkban a hagyományos vidéki életmód eltűnőben van. A paraszti hagyományoknak kevés a becsülete, a falvak egyre inkább külvárosi jellegű alvó településekké válnak. Az ott lakók többsége városokban keres megélhetést, segélyre vár, vagy a szürke, fekete gazdaságban próbál boldogulni, ugyanakkor az ország gazdasága nem képes több millió ember szociális problémáját kezelni. Bár a családi gazdaság és a hagyományos művelés nem veszi fel a versenyt a nagyüzemi gazdálkodással, azért a vidéki életmód megőrzése össztársadalmi érdek. A gyerekek egyre kevésbé ismerik az állatokat, növényeket, a szerszámokat, illetve azt, hogy hogyan lesz mindebből élelmiszer. A helyzetet súlyosbítja részben a számítógépek és a televízió előtt töltött idő, másrészt az, hogy a falvakból eltűnik az állattartás és a családi gazdálkodás. Ezek a folyamatok kiszolgáltatottá teszik hazánkat és eltávolítják a felnövekvő nemzedéket az élet alapvető elemeitől, a munkától és a földtől. A fiatal generációk megismertetése a hagyományos gazdálkodási gyakorlattal és a vidéki élettel ezért a fenti problémák hosszú távú megoldásának egyik lényeges eleme lehet.

Melyik tematikus célkitűzéshez kapcsolódik: Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén. A program célja: Hazánkban minden gyerek ismerje meg a hagyományos, falvainkban még fellelhető gazdálkodási módokat egy tudatos, életre nevelő pedagógiai programon keresztül. Célkitűzések: Az iskoláskorú gyerekek számára átélhetővé tenni a gazdálkodást, növénytermesztést, állattartást és termékfeldolgozást. Visszaadni a vidéki, kétkezi munka becsületét és visszahatni a gazdálkodás gyakorlatára. A természetes adottságokhoz igazodó gazdálkodás, tájhasználat bemutatása, elterjedésének segítése. A közösen végzett munka megszerettetése, a munkamorál javítása a gyerekek körében. Egy gazdálkodásra nyitott generáció, valamint tudatosabb fogyasztók nevelése az élelmiszerek és a táplálkozás tekintetében. Országos hálózat szervezése a tanyapedagógiai foglalkozásokat fogadó, illetve annak tematikáját ismerő gazdaságokból, parasztportákból. A program által finanszírozható feladatok: Kritériumrendszer kidolgozása egy azonos színvonalú és azonos értékek mentén működő országos hálózat érdekében. A program munkaszervezetének kialakítása és működtetése civil keretek között. Képzések a programokat szervező és lebonyolító animátorok, valamint a fogadó gazdaságok gazdái részére. A gyerek csoportokat fogadó gazdaságok, tanyák kisebb mértékű infrastrukturális fejlesztései, a nagyobb létszám fogadására való alkalmassá tétel (étkező helyek és edények, szerszámok, komposzt toalett stb.). Normatív jellegű finanszírozás (fejkvóta alapon): A foglalkozások utazási költségei, étkezési költségek, gazdálkodók és animátorok díjazása. 38

A programban való részvétel fenntarthatósági feltételei: A programban résztvevő gazdaságoknak természetközeli gazdálkodást kell folytatniuk minimális, vagy nulla vegyszerhasználattal, minél nagyobb arányban hagyományos eszközökkel, állati erő alkalmazásával. A gazdaságoknak alkalmazniuk kell a biodiverzitás megőrzését szolgáló technikákat, szempontokat, törekedniük kell a mozaikos tájszerkezet, az élőhelyi sokféleség fenntartására, valamint lehetőség szerint a vízmegtartó tájhasználatra. A gazdaságoktól elvárt az állattartás, azon belül a külterjes, vagy háztáji, nem intenzív tartási formák és lehetőleg az őshonos fajok tartása. A foglalkozások szervezésekor a közlekedési igényt figyelembe véve közeli helyszíneket kel keresni (a konkrét távolság nagyban függ a település méretétől) és előnyben kell részesíteni a környezetbarát közlekedési módokat (tömegközlekedés, kerékpár). Az étkezések során helyi, ismert származású, vegyszer és adalékanyag mentes élelmiszert kell felhasználni. Az alkalmazott eszközök (edények, szerszámok) esetében törekedni kell a kézműves, helyi előállítású, vagy a magyar gyártmányok használatára. Kötelező monitoring a program során: A fogadó gazdaságok és tevékenységeik rendszeres minőségbiztosítása, a foglalkozásokon zajló oktatási tevékenység monitoringja. Éves statisztikák készítése a foglalkozásokról, valamint az ott végzett tevékenységekről, munkafolyamatokról. Az iskolák (pedagógusok, gyerekek és vezetők) véleményének rendszeres felmérése és az eredmények felhasználása a program minőségbiztosításában és fejlesztésében. A program indikátorai és a megkövetelt célértékek: A programban részt vevő iskolák és gyerekek száma, a részvétel éves növekedése. A programban résztvevő fogadó gazdaságok száma. A tanyapedagógiai foglalkozások száma.

39

Melléklet 5. - Vélemény a Partnerségi Megállapodás tervezetéhez (2013. augusztus 13-án leadott vélemény)

A véleményünkben elsősorban a kritikai elemekre térünk ki, tekintettel a tömörség igényére, és, hogy a nyári időszakban kevesebb kapacitásunk van a dokumentum részletes, kiegyensúlyozottabb véleményezésére.

1.1.1. Átfogó helyzetképhez A környezeti terhek számbavétele hiányzik, csökkentésük nem cél A dokumentum átfogó helyzetképe egyoldalú, csak a gazdasági környezet és folyamatok elemzésére terjed ki. A természeti környezet és társadalmi folyamatok elemzése hiányzik. Ha erre is kiterjedne, láthatóvá válna, hogy Magyarország – mint az EU többi országa – a megújulás mértékén felül használja a környezetét. Az Unió polgárainak színvonalán 2,5-re nőne a szükséges bolygók száma az emberiség számára, ami elgondolkodtat, hogy kielégíthetők-e a ma fennálló növekedési vágyak. További gond, hogy az erőforrások túlterhelésével a Föld eltartóképessége is csökken, azaz minél később csökkentjük a környezeti terhelést, annál kisebb értékre kell azt visszavenni, késlekedésünk esetén jóval az eredeti eltartóképesség alá. A tervben nem látjuk annak az érdemi szándékát, hogy a környezeti terhek csökkenjenek. Például nem tudjuk elfogadni, hogy a terv a nem ETS szektorra 10% kibocsátás növekedést engedélyez 2020-ig, miközben tudományos tény, hogy a föld lakóinak 2050-re 2 t/évre kell csökkentenie az ÜHG kibocsátásokat, amely a jelenlegi magyarországi szint harmada. Tehát olyan fejlődést kell célul kitűznünk, amely már most az erőforrás felhasználás csökkentésével jár, nem a növekedésével. Megalapozatlan hit a gazdasági és pénzügyi válság elmúlásában A dokumentum – helyesen – detektálja a magyar gazdaság nyitottságát, illetve a duális szerkezetéből adódó problémákat. A nyitottságot azonban olyan adottságként kezeli, ami nem változtatható, hanem egy növekedési adottság lesz a globális, európai gazdasági válság múltával. Nehéz hinni abban, hogy a jelenlegi globális pénzügyi és gazdasági rendszer – akár középtávon – fennmaradhat. Ha a környezeti problémáktól el is tekintünk, akkor is nagyon sérülékeny az a rendszer, ahol az államok adósságai szakadatlanul növekednek, a tőzsdei folyamatok rég elszakadtak a valóságos gazdaságtól. Még ha a magyar gazdaságpolitika meg is erősödne, akkor is a dollár vagy az euró nagyobb válsága napok alatt bedönthet egy Magyarország típusú nyitott gazdaságot. Ezért a gazdaság nyitottságával, mint problémával kellene foglalkoznia a tervnek.

1.1.1. A nemzeti fejlesztési célok összefoglalása fejezethez A fenntartható növekedés helyett a fenntartható fejlődést kell célul kitűzni A terv az állítja, hogy tovább szeretnénk növekedni, ami az ökológiai terhelés további növekedését is 40

garantálja, tekintettel arra, hogy ma sehol sem ismerünk olyan növekedési mintát, ahol képesek lettek volna a növekedést abszolút értelemben szétválasztani a környezeti terheléstől. Sőt, a terv a környezeti és társadalmi struktúrákra is úgy tekint, mint a gazdasági növekedés potenciáljaira. Ezzel azt sugallja, hogy a környezetet és a társadalmat tovább fogja terhelni a gazdaság érdekében. A környezeti beruházások általában nem képesek a környezeti kockázatot csökkenteni, csak akkor, ha a környezeti terhelések megelőzését szolgálják. A probléma a fő célkitűzéssel van. A gazdasági növekedés nem lehet célja az emberi közösségnek. Csak az emberi életminőség javítása, úgy, hogy az erőforrásainkat őrizzük meg az utánunk jövők számára. Ezt a gondolatot a fenntartható fejlődés fogalmazza meg legjobban. Javasoljuk, hogy a terv célja a fenntartható fejlődés legyen, ne a fenntartható gazdasági növekedés.

1.1.3. helyzetértékelés illetve 1.3. fejlesztések és eredmények bemutatása fejezetekhez

Fő nemzeti fejlesztési prioritás 1. - Gazdaságfejlesztés A gazdasági, élelmiszer- és energia-önrendelkezés megerősítése legyen domináns gazdaságfejlesztési prioritás A tervben két gazdaságpolitikai megközelítés verseng. Az egyik a kitörést, a duális szerkezet oldását abban látja, hogy a KKV szektort a multinacionális, export orientált szektorral jobban összeköti, a KKV-k beszállítóvá válásával. Emellett a külföldi tőke további vonzását segítené. A másik megközelítés a helyi gazdaság fejlesztésében, a KKV-k közötti kapcsolatok megerősítésében látja a megoldást. Mi egyértelműen a második megoldás mellett törünk lándzsát. Ha a KKV szektort a multinacionális szektorhoz kötjük, fokozzuk az esetleges globális, európai válságok hazai negatív hatásait. Az is nagyon kérdéses, hogy pont olyan környezeti szempontból káros ágazatokat kell-e fejleszteni, mint az autóipar vagy a gyógyszer nagyipar. Örömmel tapasztaljuk, hogy az élelmiszer-önrendelkezés egyes elemei megtalálhatóak a tervben (például a rövid ellátási láncok ügye), az energia-önrendelkezésre is jelentős összeget szán a terv (például a lakossági energiahatékonysági beruházások), illetve a helyi gazdaságfejlesztés is megjelenik, mint támogatható cél, de ezeknek az intézkedéseknek sokkal nagyobb súllyal kellene szerepelniük. Helyi és országos pénzhelyettesítők szerepe A tervnek komolyan meg kellene vizsgálnia, hogy a különböző helyi pénzekkel vagy regionális, országos pénzhelyettesítőkkel hogyan lehetne segíteni a nemzetgazdaság fejlesztését. A kamatos pénz részbeni kiiktatása, a közösségi pénzhelyettesítők használata segíthetné a megtermelt haszon helyben maradását, a helyi gazdaság és társadalom hosszú távú megerősítését. A K+F+I beavatkozásoknak kiemelten törekedniük kell az anyag- és energiatakarékos technológiák fejlesztésére Mivel túlléptük az ökológiai eltartóképességünket, ezért a technológiai innovációnak feltétele kell, hogy legyen, hogy ne fokozzuk tovább a környezeti terhelést. Ezért legyen alapvető feltétele minden K+F+I támogatásnak az anyag- és energiatakarékosság megkövetelése, a jelenlegi túlzott erőforráshasználat kiváltására irányuló fejlesztések elsődlegessé tétele. 41

A rendszerszintű innováció elsőbbsége A hatékonyságnövelő technikai innováció mellett (helyett) a rendszerszintű innovációkat kell előnybe részesíteni. Az innovációnak nem lehet az egyetlen nézőpontja a magasabb hatékonyság. A fenntartható fejlődés a környezet és fejlődés kérdéseinek integrációját feltételezi, ezért a rendszerszintű innovációnak erre az integrációra kell irányulnia. Innovációra van szükség az intézmények területén: pénz intézményrendszere, hitelezés, támogatási intézmények, közgazdasági szabályozók, ösztönzők, adók; a termelés és fogyasztás mintázatainak átalakítása területén, pl. termelői-fogyasztói integráció, ipari ökoszisztémák, stb; a fenntartható erőforrás-használat területén; a tájhasználat területén; a közösségi intézmények területén.

Fő nemzeti fejlesztési prioritás 2. - Foglalkoztatás Társadalmi célú vállalkozások, szociális gazdaság elsőbbsége Támogatjuk a tervet abban, hogy forrásokat szán a társadalmi célú vállalkozások és a szociális gazdaság fejlesztésére. Ezeket minél nagyobb arányban kellene támogatni. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra áttérés lehetőségei foglalkoztatási szempontból A jelenlegi EU szabályozás szerint ESZA források fordíthatóak a klímaváltozás megelőzése érdekében tett foglalkoztatási célokra. Javasoljuk átgondolni azokat a foglalkoztatási lehetőségeket, amelyek például az energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtó KKV-k rejtenek és az ilyen irányú KKV fejlesztési programok indítását. Az agrár- és vidékfejlesztés a Nemzeti Vidékstratégián alapuljon Foglalkoztatási szempontból is lényeges, hogy a mezőgazdasági alapokat úgy használjuk fel, hogy a kormány vidékstratégiája szellemiségében a kisebb, helyi, fenntartható módon gazdálkodókat és a kapcsolódó vidékfejlesztési célokat támogassuk, szemben a nagyüzemi, intenzív mezőgazdaság eszközeinek támogatásával.

Fő nemzeti fejlesztési prioritás3 – Energia- és erőforráshatékonyság Energiahatékonyság támogatásának növelése Örömmel látjuk az energiahatékonysági beruházások, közte a lakossági beruházások megjelenését a tervben. Mivel ennek a környezeti és energiabiztonsági célok mellett jelentős gazdaságfejlesztési hatásai is lehetnek, javasoljuk, hogy minél nagyobb összeget költsünk lakossági energiahatékonysági beruházásokra. Létre kell hozni ennek az intézményrendszerét! Egyrészt kamatmentes, de visszatérítendő támogatással (visszatérülő alap) hozzá kell juttatni az energiaszegénységben élőket a takarékoskodáshoz, másrészt tanácsokkal, technikai, tervezési segítségnyújtással kell segíteni a lakosságot az energiatudatosságban. Támogatni, ösztönözni kell az energiaszövetkezeteket, társulásokat, amelyek az alternatív energiaforrások felhasználására, a helyi okos hálózatok kiépítésre és ezek integrálására irányulnak. Biomassza felhasználás csak szigorú feltételekkel A terv lehetőségeket lát a biomassza energetikai célú felhasználásában. A túlzott biomassza felhasználással 42

az ökológiai szolgáltatásainkat veszélyeztetjük – nemcsak a közvetlen szántóföldi termelés esetén -, közte végsősorban a hosszú távú élelmiszertermelési lehetőségeinket. Ezért csak szigorú mennyiségi és minőségi kritériumok mellett szabad a biomasszát energetikai célokra felhasználni. Javasoljuk ezen beruházási célok csökkentését a tervben, és leginkább csak a biogáz felhasználásra fókuszálni. Földhasználati váltás, az ökoszisztéma szolgáltatások javítása, biodiverzitásvédelem A földhasználat szerkezetét az ország ökológiai adottságaihoz kell igazítani, a földhasználatnak meg kell fellelnie a fenntarthatósági kritériumoknak. Jelentősen csökkenteni kell a talajromboló szántóföldi kultúrák kiterjedését, egy időben növelni kell a kertészeti tevékenységeket, és a hozzájuk köthető teljes feldolgozást. A mennyiség helyett a magas minőséget és egészséget kell előtérbe helyezni. Rehabilitálni, rekonstruálni kell a sérült ökoszisztéma szolgáltatásokat. Minden területhasználati vonatkozásban javítani kell az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Javítani kell az ország erdősültségét, célként kell kitűzni a 30%-os erdősültséget, és az erdőállományok természetességi mutatóinak javítását, hogy az erdőállományok legalább 70% reprezentálja a hazai fafajokból álló természetközeli erdőtársulásokat. Javítani kell a vizes területek arányát, és a velük való okszerű tájgazdálkodást. Javítani kell a gyepek diverzitását, egyúttal racionalizálni kell az állattartást. Meg kell teremteni az ökológiai hálózatok folytonosságát, kapcsolódva a Unió zöld infrastruktúra terveihez. Különösen javítani kell a városi területek ökoszisztéma szolgáltatásait tekintettel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási kényszerre, valamint a városi környezeti stresszek csökkentése érdekében. A természeti értékekkel és a biodiverzitásvédelemmel kapcsolatos szemléletformálásnak is meg kell jelennie a tervben, tekintettel a hazai szemléleti hiányokra. A téma fontossága miatt a természetvédelemre és a biodiverzitás védelmére szolgáló források arányát növelni kell a tervben. Az öntözés fejlesztése nagy óvatosságot igényel Mind a víz- és energiapazarlás elkerülésre, mind a talajok és a táj fenntartható használata miatt nem javasoljuk a nagy, szántóföldi öntöző rendszerekbe való beruházásokat. Az öntözést elsősorban kertészeti céllal javasoljuk fejleszteni, a szántóföldi termesztést illetően – amelynek arányát egyébként is csökkenteni javasoljuk – a tájhoz és éghajlati viszonyokhoz illeszkedő növénytermesztésben látjuk a megoldást. Különösen elutasítjuk a Duna-Tisza csatorna koncepcióját, amely komoly környezeti kockázatokat rejt. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése átgondolása szükséges Szükségesnek látjuk a VTT eddigi tapasztalatai alapján a terv újragondolását az egyéb vízvisszatartással, nagyobb területekre szétterülő tározással kapcsolatos megoldások vizsgálatát. Szükséges a mezőgazdasági támogatási rendszert összhangba hozni a VTT eszközeivel, hogy érdemben valósuljon meg a tájgazdálkodás ezeken a területeken. Fenntartható fogyasztás, környezeti tudatosság Olyan szemléletformáló programokat kell indítani, amelyek rámutatnak a jelenlegi nem fenntartható termelési és fogyasztási szerkezet okaira és felkeltik az új paradigmák iránt a lakosság érdeklődését. Örömmel látjuk, hogy ez megjelenik a tervben. Növelni kell a fenntartható fogyasztási szokások elterjedtségét, erősíteni a fogyasztók tudatosságát. Javasoljuk, hogy a fejlesztési igényekben leírtak szerint, a szemléletformálás támogatható célként jelenjen meg mind környezetvédelmi terület, mind az energiahatékonyság, mind a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás prioritásokban.

43

A mobilitás csökkentése legyen cél A fenntartható fejlődést csak akkor érhetjük el, ha jelentősen csökken a mobilitás, szállítás az európai társadalomban, annak erőforrás és térigényének káros környezeti hatásai miatt. Ezért javasoljuk a mobilitás csökkentését célként megfogalmazni, a környezetbarát közlekedés fejlesztése mellett, (örülünk, hogy ez szempontként jelent meg a helyi gazdaságfejlesztésként), és ehhez területfejlesztési eszközöket kapcsolni. Hajózás fejlesztése csak környezeti feltételekkel Támogatjuk, hogy a terv a dunai hajózás fejlesztését környezeti feltételekhez köti, ezt feltétlenül fontosnak tartjuk.

Fő nemzeti fejlesztési prioritás 4 – A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások fejlesztése, a Jó Állam A helyi közösségek és a civil szektor fejlesztése A társadalmi befogadás nem érhető el úgy, hogy csak egyes társadalmi csoportokban, térségekben növeljük a közösségek összetartó erejét. A civil szektort és a helyi közösségeket általában is fontos fejleszteni, tekintettel arra is, hogy a vállalkozóvá váláshoz, a gazdaság fejlesztéséhez is elengedhetetlen a civil mentalitás, az önkéntesség erősödése. A jelenlegi UMFT TAMOP 5.5. prioritásához több civil szervezet készített javaslatokat, amelyeket most fel lehetne használni. A társadalmi részvétel fejlesztése A Jó Állam csak akkor működik, ha a társadalom, az állampolgárok aktívan vesznek részt a közéletben. Ezért a közigazgatás mellett lényeges a civil oldali érdekérvényesítés és társadalmi érdekképviselet, az európai, nemzeti és helyi döntésekben való aktív állampolgári részvétel támogatása. Ez civil kapacitásfejlesztő és helyi közösségfejlesztő beavatkozásokkal segíthető elő. Környezeti és klímatudatossági nevelés A fenntarthatóság és a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjait integrálni kell az oktatásfejlesztési tervekbe, összhangban az új ESZA szabályokkal. A környezeti nevelési, klímavédelmi szemlélet formálására pályázati programokat javasolunk indítani a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt.

Fő nemzeti fejlesztési prioritás 5 – Helyi és térségi fejlesztések A helyi gazdaságfejlesztés prioritása Fontosnak tartjuk a gazdaságfejlesztési elveknél elírtakat érvényesíteni a TOP-okban. Azaz ne arra törekedjünk, hogy multinacionális vállalatok telepedjenek meg nálunk, amelyeknek KKV hazai beszállítói lesznek, hanem a KKV-k együttműködését, a helyi kapcsolatait kell erősíteni, a helyi erőforrásokon és helyi adottságokon alapuló gazdaságot. A megtermelt jövedelem helyben tartását szolgálhatják a pénzhelyettesítőkön alapuló közösségi gazdasági együttműködések. A helyi tervek kialakítására a CLLD-nek nagyobb szerepet kell szánni, nemcsak a vidékfejlesztési programban, de a TOP-ban is. Látjuk és örvendetesnek tartjuk az ilyen irányú tervezői szándékokat, de ezeket nagyobb hangsúllyal kell szerepeltetni a TOP-oknál. 44

Fenntartható városfejlesztés Támogatjuk a fenntartható és integrált városfejlesztési terveket, különösen, ha a zöldfelületek fejlesztését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a mitigációt is szem előtt tartják. Ezen programok megvalósítását fontosnak tartjuk.

45

1.5. fejezethez – Partnerség és horizontális elvek A környezeti horizontális elveket nem általános vállalásokként, hanem program specifikus szakmai feltételekként kell érvényesíteni Örömmel látjuk, hogy az intézményrendszer szakít a zöldiroda jellegű, általános vállalásokkal, amelyeket diszfunkcionálisnak tartunk. Támogatjuk a környezeti szempontok specifikus megjelenítését az egyes pályázati konstrukciókban, hogy azok hatásaiként a projektek és programok negatív környezeti hatása csökkenjen, a pozitív környezeti hatás nőjön. Törekedni kell például, hogy az egyes beruházások kiváltsák, helyettesítsék a környezetszennyező, energiapazarló létesítményeket, ne újabb – bár hatékonyabb – beruházások jöjjenek létre, amelyek által az összes energiafogyasztás, szennyezés nő. Partnerség a tervezés és végrehajtás minden szintjén A fejlesztési programok tervezése és végrehajtása során biztosítani kell társadalmi szereplők részvételét. A partnerség nem korlátozódhat a kormányzati kinevezésekkel létrehozott Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra, a különböző partnerségi csoportok önszerveződése alapján kell kiválasztani a fő partnereket. Biztosítani kell, hogy a partnerek érdemben mondhassanak véleményt a tervezés összes fázisában, olyan korai szakaszban, amikor még a különböző alternatívák nyitva állnak. A monitoringban egyenlő lehetőséget kell adni a partnereknek a részvételre és biztosítani kell az akciótervek, pályázati kiírások és pályázati értékelésekben való együttműködés lehetőségét is. A horizontális partnerek kapacitásfejlesztése Az EU alapok hatékony felhasználásához szükséges a partnerség, különös tekintettel a horizontális célok elérésére. A készülő European Code of Conduct pn Partnership elő fogja írni, hogy a technikai segítségnyújtásból támogatni kell a partnerek kapacitásfejlesztését, beleértve a képzéseket, a részvétel költségeit és a partnerek koordinációs és hálózati struktúráit is. Különösen fontos a horizontális elveket képviselő civil szervezetek kapacitásainak építése.

OP összesítő pénzügyi táblához A KEHOP forrásainak emelése szükséges A fent leírt elvek alapján következik, hogy szükséges az energiahatékonyságra, a biológiai sokféleség védelmére, a környezeti szemléletformálásra allokált összeg növelése. Ezt csak a KEHOP indikatív kereteinek növelésével tudjuk elképzelni, s nem a KEHOP-on belüli forrásátcsoportosítással. Mivel az energiahatékonyságnak jelentős a gazdaságélénkítő hatása, ezért az erre fordítandó forrásokat javasoljuk beleszámítani a gazdaságfejlesztésre szánt kormányzati indikatív döntés összegébe, így a KEHOP növelhető a GINOP terhére. 2.5 fejezethez – adminisztratív kapacitások megerősítése A horizontális politikák megvalósítására szükséges megfelelő kapacitásokat allokálni Az irányító hatóságoknak legyen elegendő kapacitásuk, hogy a horizontális elveket konstrukció specifikusan tudják érvényesíteni. Szükséges a megfelelő értékelő és végrehajtó kapacitás is ezen célok érvényesítésére. Újra hangsúlyozzuk a horizontális partnerek kapacitásainak erősítését, a hálózataik támogatását. 46

Tudjuk, hogy véleményünket csak dióhéjban tudtuk leírni. Amennyiben a tervezők igénylik, szívesen kifejtjük mélyebben az egyes részeket. A Magyar Természetvédők Szövetsége emellett készen áll arra, hogy a Partnerségi Megállapodás részdokumentumai (operatív programok, intézményrendszer kialakítása) kialakítását szakmai tanácsokkal segítse, illetve részt vegyen a végrehajtási intézményrendszerben, főként mint a környezeti horizontális szempontok érvényesítését szolgáló szervezet.

47