A magyar szállodaipar helyzete a makroszámok és egy felmérés alapján - A szállodaipari ÁFA kivételes jellemzői, szerepe a nemzetközi

A magyar szállodaipar helyzete a makroszámok és egy felmérés alapján - A szállodaipari ÁFA kivételes jellemzői, szerepe a nemzetközi versenyképességben, exportképességben, a fenntartható fejlődésben

Tartalom I.

A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái II. ÁFA szerepe a szállodaiparban III. Nemzetközi megoldások IV. Egy hipotetikus áfacsökkentés nemzetgazdasági hatásai – gazdaságpolitikai javaslat

I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái a) Az ágazat főbb mutatóinak alakulása 2000-től a) Makroszemszögből b) Mikroszemszögből b) Jövedelmezőség alakulása 2000-től (Századvég felmérés segítségével) c) Okok és következmények

*****

2000 2 538 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

2 750 2 840 3 275 3 709 3 672 3 897 4 034 4 491 4 681 4 641 4 423

szobák száma július 31-én *** **

****

- 8 174 9 094 9 562 10 653 12 112 13 474 14 351 15 446 16 130 18 342 20 933 21 234

111,3% 105,1% 111,4% 113,7% 111,2% 106,5% 107,6% 104,4% 113,7% 114,1% 101,4%

20 358 21 696 21 449 21 977 22 361 22 717 23 103 23 171 22 967 22 786 18 881

- 9 287 104,9% 106,6% 98,9% 102,5% 101,7% 101,6% 101,7% 100,3% 99,1% 99,2% 82,9%

8 883 8 513 8 127 7 179 6 709 6 944 4 983 4 843 4 649 4 291 2 524

- 2 961 95,6% 95,8% 95,5% 88,3% 93,5% 103,5% 71,8% 97,2% 96,0% 92,3% 58,8%

2 653 2 901 2 748 2 634 2 478 2 322 2 540 2 034 1 509 1 518 298

- 42 362 89,6% 109,3% 94,7% 95,9% 94,1% 93,7% 109,4% 80,1% 74,2% 100,6% 19,6%

-

43 738 45 512 46 252 47 611 48 694 50 231 50 106 50 669 52 148 54 169 47 360

103,2% 104,1% 101,6% 102,9% 102,3% 103,2% 99,8% 101,1% 102,9% 103,9% 87,4%

2012 4 322 97,7% 23 942 112,8% 18 376 97,3% 2 112 83,7% 511 171,5% 51 906 2012/2000 170,3% 292,9% 94,7% 22,7% 17,3% 2013 2 224 51,5% 17 372 72,6% 8 649 47,1% 52 014 2013/2000 87,6% 212,5% 44,6%

109,6% 122,5% 100,2% 122,8%

Forrás: KSH

108,4% 103,3% 115,3% 113,3% 99,0% 106,1% 103,5% 111,3% 104,2% 99,1% 95,3%

- 19 402

összesen

*

átlagos színvonal

Forrás: KSH

2000

2,95

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

3,01 3,02 3,08 3,15 3,19 3,21 3,27 3,32 3,38 3,42 3,57

2012 2013

3,41 3,77

BRUTTÓ SZÁLLÁSDÍJBEVÉTEL - SZÁLLODÁK belföldi (millió Ft)

2000 12 990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

13 743 15 437 17 227 25 857 34 344 39 671 45 030 40 997 39 897 38 655 39 695

külföldi (millió Ft)

- 59 322 105,8% 112,3% 111,6% 150,1% 132,8% 115,5% 113,5% 91,0% 97,3% 96,9% 102,7%

58 610 57 824 56 511 66 240 72 597 84 730 87 317 87 179 77 413 79 751 86 465

belföldi külföldi aránya (%) aránya (%)

összesen (millió Ft)

- 72 311 98,8% 98,7% 97,7% 117,2% 109,6% 116,7% 103,1% 99,8% 88,8% 103,0% 108,4%

72 353 73 261 73 738 92 097 106 942 124 401 132 347 128 176 117 310 118 406 126 160

- 18,0% 82,0% 100,1% 101,3% 100,7% 124,9% 116,1% 116,3% 106,4% 96,8% 91,5% 100,9% 106,5%

19,0% 21,1% 23,4% 28,1% 32,1% 31,9% 34,0% 32,0% 34,0% 32,6% 31,5%

81,0% 78,9% 76,6% 71,9% 67,9% 68,1% 66,0% 68,0% 66,0% 67,4% 68,5%

2012 44 527 112,2% 91 250 105,5% 135 777 107,6% 32,8% 67,2% 2012/2000 342,8% 153,8% 187,8% 2013 49 544 111,3% 99 395 108,9% 148 939 109,7% 33,3% 66,7% 2013/2000 381,4% 167,6% 206,0% Forrás: KSH

A külföldi vendégektől származó bruttó szállásdíj-bevételek aránya Kivételes exportágazat: a bevételek 64-77%-a külföldiektől származik.

Forrás: KSH

SZÁLLODÁK BRUTTÓ ÁRBEVÉTEL MEGOSZLÁSA Szállás (millió Ft)

Egyéb (millió Ft)

összesen (millió Ft)

Szállás Egyéb aránya aránya (%) (%)

2000 72 311 52 752 125 064 57,8% 42,2% 2013 148 939 119 152 268 091 55,6% 44,4% 2013/2000 206,0% 225,9% 214,4%

Forrás: KSH

SZÁLLÁSDÍJBEVÉTEL - SZÁLLODÁK (mil ió Ft) 5 csil ag 4 csil ag 3 csil ag 2000 21 631 29,9% 26 891 37,2% 21 513 29,8% 2012 33 787 24,9% 69 804 51,4% 26 876 19,8% 2012/2000 156,2% 259,6% 124,9% 2013 16 568 11,1% 56 769 38,1% 16 230 10,9% 2013/2000 76,6% 211,1% 75,4% Forrás: KSH

Összes szálloda 72 311 135 777 187,8% 148 939 206,0%

***** Ft

2000 23 287 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

20 753 19 198 16 166 17 911 21 328 23 854 24 217 20 884 16 666 17 669 19 662

**** %

Ft

- 8 988 89,1% 92,5% 84,2% 110,8% 119,1% 111,8% 101,5% 86,2% 79,8% 106,0% 111,3%

8 023 7 909 7 190 7 640 8 177 9 027 8 940 8 556 7 462 7 227 7 644

BRUTTÓ REVPAR *** % Ft

- 3 030 89,3% 98,6% 90,9% 106,3% 107,0% 110,4% 99,0% 95,7% 87,2% 96,9% 105,8%

3 063 2 992 3 062 3 267 3 579 4 151 4 389 4 416 3 989 3 676 3 799

** %

Ft

- 1 822 101,1% 97,7% 102,3% 106,7% 109,6% 116,0% 105,7% 100,6% 90,3% 92,2% 103,3%

1 909 1 843 1 883 1 920 1 956 1 989 2 395 2 590 2 466 2 207 2 440

* %

Ft

- 1 293 104,8% 96,5% 102,2% 102,0% 101,9% 101,7% 120,4% 108,1% 95,2% 89,5% 110,6%

1 267 1 324 1 515 1 461 1 597 1 662 1 707 1 745 1 799 1 479 1 512

%

98,0% 104,4% 114,5% 96,4% 109,3% 104,0% 102,7% 102,2% 103,1% 82,2% 102,2%

2012 21 359 108,6% 7 966 104,2% 3 996 105,2% 1 985 81,4% 1 491 98,6% 2012/2000 91,7% 88,6% 131,9% 108,9% 115,4% 2013 20 410 95,6% 8 953 112,4% 5 141 128,7% 2013/2000 87,6% 99,6% 169,7% Forrás: KSH

I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái a) Az ágazat főbb mutatóinak alakulása 2000-től a) Makroszemszögből b) Mikroszemszögből b) Jövedelem alakulása 2000-től (Századvég felmérés segítségével) c) Okok és következmények

Az egy főre eső szállásdíj bevétel alakulása reál értéken (2001-es árbázison) és az átlagos csillagszám alakulása

Csökkenő egy főre eső szállásdíj-bevétel és növekvő átlagos csillagszám. Kisebb szállásdíj bevétel nagyobb egységnyi tőkebefektetés mellett realizálódott.

Forrás: KSH, Századvég-számítás

Szálláshelyek kapacitáskihasználtsága (százalék, szezonálisan kiigazítva)

2013 végére a kapacitás kihasználtság lényegében elérte a válság kitörését megelőző szintet, de ezt egy jóval alacsonyabb árszínvonal mellett.

Forrás: KSH

Szálláshelyek kapacitáskihasználtsága egyes európai országokban

29 országból a magyar szállodák kihasználtsága a 21. a rangsorban. Az átlagtól (49,7%) való elmaradásunk 6,3 százalékpont.

Forrás: Eurostat

ÁTLAGOS ENERGIAKÖLTSÉGEK A NETTÓ ÁRBEVÉTEL SZÁZALÉKÁBAN A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ VÁLLALKOZÁSOK ESETÉBEN

Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás

1.Személyi Ábra: Személyi költségek alakulása a nettó árbevétel arányában 2000-2013(%) (%) költségek alakulása a nettó árbevétel arányában 2000-2013 35,0 30,0 25,0

20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013


A kérdőíves felmérésben részt vett szálláshely-szolgáltatók esetében 2-3 százalékpontnyi csökkenést figyelhetünk meg a személyi költségek nettó árbevételhez viszonyított arányában.

ÁTLAGOS ÁLLOMÁNYI LÉTSZÁM ALAKULÁSA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ SZÁLLODÁK ESETÉBEN


Marketingköltségek a nettó árbevétel százalékában

A marketingköltségek közel azonos szinten ingadoztak 2000 és 2013 között.


Jutalékköltségek a nettó árbevétel százalékában

A jutalékköltségek azonban több mint megduplázódtak.


MT ZRT. FORRÁSAI EGYRE SZŰKÜLNEK! Mind európai, mind pedig keletközép-európai összehasonlításban rendkívül alacsony!

AZ ÁTLAGOS ÜZEMI EREDMÉNY VAGY GOP SZINT ALAKULÁSA A NETTÓ ÁRBEVÉTEL SZÁZALÉKÁBAN

2000-ben 32% körül alakult, 2013-ra már csupán 14% körül mozgott. A pótló és bővítő beruházások megvalósulásához hosszú évek átlagában minimum 25-40%-os GOP szintre lenne szükség.


I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái a) Az ágazat főbb mutatóinak alakulása 2000-től a) Makroszemszögből b) Mikroszemszögből b) Jövedelem alakulása 2000-től (Századvég felmérés segítségével) c) Okok és következmények

Okok és következmények • Erős túlkínálat, túlságosan pozitív várakozások kialakulása a szállodapiacon a 2000-es évektől kezdődően  a devizahitelezés felfutása, a szállodaipar túlpörgése, többszöri ÁFA-emelés (12%ról) és központi marketing budget csökkenés • Válság kitörése, csökkenő kereslet ⁻ Mai napig tartó negatív árspirál kialakulása ⁻ Romló jövedelmezőség • Korlátozott rekonstrukciós és beruházási lehetőségek • Nem megfelelő munkahelymegtartó- és teremtő képesség

Romló szolgáltatás-színvonal és nemzetközi versenyképesség NEM FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS

Tartalom I.


SPECIÁLIS! Csak ebben az ágazatban külső versenyképességi, azaz exportot befolyásoló tényező! MIÉRT? 3 tényező egyszerre csak ebben az ágazatban áll fent: •Szállásdíj bevétel legalább 2/3-a külföldről származik •Az ÁFA része a külföldi felé kiadott számlának is! •Európában az egy vendégre eső átlagos ÁFA kulcs: 9,6% SPECIÁLIS EXPORT! 100 Ft szállásdíj mellé (pluszban!) 370 Ft-ot minimum elkölt egy külföldi turista! (KSH és MNB felmérés alapján) Szállítói oldalról is az átlagot messze meghaladó a szállodaipar multiplikátor hatása! (A KSH nem számol külön szállásdíj multiplikátort, csak turizmus multiplikátort, aminek 84%-a vendéglátás.

Gyakori ellenérvek az ÁFA-csökkentéshez 1. Így is alacsonyak az árak. •A szállodák és a Tour Operátorok centeken vitáznak •A versenyképesség összetevői: ár és minőség •Jelenleg a házakat és a humán erőforrásokat feléljük, így a minőség nem fenntartható, nem növelhető •Elsősorban minőségben kívánunk versenyképesek lenni és csak másodsorban árban, egyébként abban most is azok vagyunk több szegmensben! Nem mindegyikben!

•Felmérések és nemzetközi példák mutatják, hogy az ÁFA csökkentés hatására •nő a beszerzés •növekednek a beruházások és karbantartások •Növekszik a munkaerő létszáma és bérszínvonala EZEK MIND GDP növelő tényezők!!!

2. Kormányzati axióma: Jövedelemadókat alacsonyan, fogyasztási adókat magasan tartani! A szállásdíj ÁFA ezen axióma alól kivétel! Ez az ÁFA alapvetően -nem a belföldi adóztatás eszköze, a külföldieket adóztatja, -nem a belföldi újraelosztás része, hanem kiviteli vám, rontja a versenyképességet, veszélyezteti a fenntarthatóságot,

Tartalom I.


Nemzetközi példák • A szálláshely-szolgáltatás ágazat rossz helyzete számos más európai országra is jellemző • Az utóbbi években egyre több európai ország csökkentette a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsát • Cél: az ágazat anyagi terheinek mérséklése, a beruházások és a foglalkoztatottság növelése  az ágazat nagyobb teljesítményének elérése

Németország • 2010. január 1-től 19%-ról 7%-ra csökkent a szálláshely szolgáltatások áfakulcsa • Eredmények: – 2009 és 2013 között 11,7%-kal növekedett a vendégéjszakák száma – A nemzetgazdasági átlagnál (6,9%) gyorsabban növekedett az ágazatban foglalkoztatottak száma (10,2%) – Kérdőíves felmérések alapján jelentősen nőtt az ágazat beruházási aktivitása • Pl. Baden Würtemberg tartományban a 2010-2012-es évek beruházási értéke a „normál évek” (csökkentett áfakulcs nélküli) beruházási értékeinek körülbelül a duplája.

Írország • 2011 júliusában 13,5%-ról 9%-ra csökkentették az áfakulcsot az alábbi turisztikai szolgáltatások esetében: – Szálláshely-szolgáltatások – Vendéglátó ipari szolgáltatások – Különböző múzeumok, kiállítótermek, színházak, mozik és sportlétesítmények által kínált szolgáltatások

• Az intézkedés elérte a kívánt pozitív hatásokat a foglalkoztatottság és fogyasztói árakba való begyűrűzés tekintetében, méghozzá a vártnál alacsonyabb költségen

Svájc • 1996 óta van érvényben 3,8%-os csökkentett áfakulcs a szálláshely-szolgáltatás ágazatban • Csak ideiglenesen tervezték bevezetni • 2013-ban azonban már negyedik alkalommal, 2017 végéig hosszabbították meg érvényességét

Egyesült királyság • 2011 óta intenzív kampányt folytatnak a szállsáhely szolgáltatások és turisztikai látványosságok áfájának 20%-ról 5%-ra történő csökkentése érdekében • Egyes számítások szerint az intézkedésnek – nagyjából semleges bevételi hatásai lennének és – évente 4 milliárd fonttal járulna hozzá a brit gazdaság teljesítményéhez

Tartalom I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái II. ÁFA szerepe a szállodaiparban III. Nemzetközi megoldások IV. Egy hipotetikus áfacsökkentés nemzetgazdasági hatásai – gazdaságpolitikai javaslat

IV. Egy hipotetikus áfacsökkentés nemzetgazdasági hatásai – gazdaságpolitikai javaslat • Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás a 18%-os csökkentett áfakulcsba tartozik. • Az EU 28 tagállamában ugyanakkor a súlyozott átlagos áfakulcs 9,6%

A szálláshely-szolgáltatások áfakulcsa az EU-ban (2013) Az EU 28 tagállamából 23-ban alacsonyabb áfakulcs van érvényben, mint Magyarországon.

Forrás: Európai Bizottság

• Az uniós jogszabályok értelmében a szálláshelyszolgáltatás áfakulcsának 5%-ra csökkentése lehetséges • Egy ilyen intézkedés a költségvetésnek 12,8 milliárd forintos kiesést jelentene. Az áfacsökkentéssel párhuzamosan a Századvég javaslatot tesz egy 6 százalékos szállodaipari ágazati különadó kivetésére: • Közel 11 milliárd forintnak felelne meg

• A javaslat értelmében a különadó mértékével megnövelnénk Magyarország nemzetközi turizmusmarketing kiadásait • Számítások szerint: – a nemzetközi turizmusmarketing kiadások 100 forintnyi növelésével a szállodaipar szállásdíj bevételei 70 forinttal növekednek – egy külföldi turista 100 forintnyi szállásdíj kiadás mellett további 370 forintot költ el az országban – Azaz 100 Ft marketing kiadás 329 Ft egyéb turisztikai költést indukál Az intézkedés hatására így:

• • •

Nemzetgazdasági szinten 36 milliárd Ft-tal növekednek a devizabevételek 7 milliárd Ft többlete keletkezik a költségvetésnek Beruházási, foglalkoztatási és bérnövelési hatás (GDP-t növel)

Az intézkedés összességében egy háromszoros nyerő helyzetet teremt: a költségvetés, a szállodaipar és a társadalom is jól jár.

Köszönöm a figyelmet!

A magyar szállodaipar helyzete a makroszámok és egy felmérés alapján - A szállodaipari ÁFA kivételes jellemzői, szerepe a nemzetközi

Recommend Documents