Vizsgálatok a magyar fa lutóhatásáról. írta: Dr. Fehér
Dániel.
A M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Növénytani Intézetéből, Sopron. Bevezetés. A magyarországi fafajok fűtőhatására v o n a t k o z ó l a g jBsszefoglaló és a kérdés egész terjedelmét felölelő vizsgáin, tok nem igen állanak a rendelkezésünkre. Csak Krippel: ..Erdőhasználattan" (l) c. munkájában találunk tájékoztató adatokat, ezeknek az alapján állították össze az „ E r d ő m é r nöki S e g é d t á b l á k é n a k (2) a fák fűtőhatására v o n a t k o z ó táblázatát is, ezek a z o n b a n többnyire külföldi és nem hazai fákon végzett vizsgálatok eredményeit tartalmazzák. A z i d e v o n a t k o z ó külföldi vizsgálatok közül elsősor ban Fabripius és Gross (3) munkáit szeretném m e g e m l í t e n i . Előttük már Kienitz (4) is dolgozott ebben a t á r g y k ö r b e n . A Lorey-iéle n a g y ö s s z e f o g l a l ó munkában Dietrich (~>) és Leivingi n-Westerburg (6) is közölnek idevonatkozókig igen hasznos adatokat. M i n t h o g y min lezek a vizsgálatok külföldön termett fák fűtőhatására szorítkoztak, a m a g y a r fák fűtőhatásának megállapítása olyan feladat volt, amelyet már a m a g y a r erdő gazdaság fokozatos fejlődésére való tekintettel is minél előbb el kellett v é g e z n i . E b b ő l a célból m á r 1933-ban m e g kezdtem a munkálatokat, m é g p e d i g o l y a n m ó d o n , h o g y a magyarországi n a g y o b b erdőbirtokosok támogatásával i g y e keztem a szükséges anyagot beszerezni és a tömeges vizs gálatokat megejteni. N a g y o n sokat köszönhetek a M a g y a r Erdőbirtokosok Faértékesítő Rt.-nak, különösen p e d i g a vállalat v e z é r i g a z g a tójának, Véssey Ferencnek, a ki a vizsgálatok m e g i n d í t á s a k o r hathatósan támogatott. De hálásan kell megemlékeznem a magyar kir. földmívelésügyi minisztériumról é>s a többi erdőbirtokosról is, akiket a kísérleti területek leírásánál részletesen felsorolok, mert mindnyájan a legjobb tehetsé-
gük szerint igyekeztek ezeknek a kiterjedt az elvégzését lehetővé tenni. . A kísérleti
területek
vizsgálatoknak
leírása.
A kísérleti területeket úgy választottuk meg, hogy azok Magvarország összes fontosabb erdővidékeit képvi seljék, még pedig [©fajaik, választékaik és termőhelyi osz lályok szerint elkülönítve. Azokat az erdőbirtokokat, ame-
16
1. ábra. A kísérleti teriiletek eloszlása. Abb. 1. Die Verteilung der Versuchsfláchen.
lyekre a vizsgálatok vonatkoznak, az 1. sz. táblázat tártai mázza. A kísérleti területek földrajzi elosztását pedig az 1 sz. kép mutatja. A vizsgálati
módszerek.
A fa fűtőhatása, azaz a fa elégetésével fejlesztett ösz szes hőnek hőegységekben kifejezett mennyisége, az ú. n elméleti alsó fűtőhatás. Hőegységül a gyakorlatban a gramm
kalóriát (k) használjuk, de lehet a kilókalóriát (kk = 1000 k) is használni. A vizsgálati módszereinknél a kalorimetrikus vizsgá latoknál általában alkalmazott elvekel tartottuk szem előtt. Az elégetés platinával bélelt Berthelot-bombabsm történt, az eljárást pedig a következőképen végeztük: Először meghatároztuk a próbadarabok víztartalmai, 105 C°-nál történt állandó súlyig való szárítással. Azután megmértük absz. száraz állapotban a próbadarabok fajsúlyát. A kalorimetrikus vizsgálatok céljaira a kiszárítol 1 próbadarabokat összesajtoltuk, isméi szárítottuk absz. szá ra/, állapotig, majd megmértük és azután a bombában elégel tük. A gyújtást kapcsolótábláról irányított villanyárammal végeztük. A bombában a gyújtás végrehajtására vékony platinahuzalt használtunk, míg a közvetítésre a szokásos, ismert hőerejű fagyapotszálat, amely összekötötte a platinaJmzalt a próba dara bókkal és az utóbbiakat tulajdonképen lángra lobbantotta. A hőmérsékletnek megfelelő időszakokban való leolvasása, ezeknek az időszakoknak a számításnál való figyelembe vétele, a víz egyenletes keverése, az irodalomban részletesen leírt elvek alapján történt. (8., 9.) A fák absz. száraz állapotban mért fűtőhatásából azután a különböző víztartalommal (q%) bíró fák fűtőhatá sát (I- ö) a következő képlel segítségével számítottuk ki: F = q
F
8
(l—0.0q)
— 600. O.Oq,
ahol F a bizonyos
1 töinörköbdeciméter fa fűtőhatása: f = F .y
kilogrammkalória.
F — a, fának a súly szerinti fűtőhatása é s y = a. fa faj súlya, is ugyanarra a víztartalomra kell h o g y vonatkoz zék, amelynél a térfogat szerinti fűtőhatást ki akarjuk számítani. 1 ür köbdeciméter fa fűtőhatása p e d i g : f — f. t.
kilogrammkalória
ahol / = az ürméter tömörfatartalmi
Az
eredmények
összehasonlító
százaléka.
tárgyalása.
Mielőtt a vizsgálati eredmények részletes tárgyalá sára rátérnek, az ezek megértéséhez szükséges néhány álta lános tudnivalót szeretném megbeszélni. A vizsgálatnál különbséget kell tennünk a lobbané k o n y s á g és a. fűtőhatás között. A lobbanékonyság szoros összefüggésben v a n azzal a körülménnyel, h o g y az illető p r ó b a d a r a b m i l y e n felületen érintkezik a l e v e g ő v e l . A kis fajsúlyú, erősen üreges fák, amelyek a levegő oxigénjével való érintkezés számára nagy felületet nyújtanak, sokkal hamarabb lobbannak lángra, mint a nehezebb és tömörebi) keményf'ák. Ezért a f e n y ő f á k lobbanékonysága m i n d i g na g y o b b , mint a l á g y f á k é és ezeké n a g y o b b , mint a kemény fáké. N a g y o n természetesen, a m e n n y i b e n a f e n y ő k fájában o l y a n a n y a g o k is előfordulnak, a m e l y e k ö n m a g u k b a n véve is l o b b a n é k o n y a b b a k , pl. gyanta, éteiikus olajok stb., ezek nek a lobbanékonysága e körülmény folytán is n a g y o b b . M i u t á n p e d i g ezeknek az anyagoknak ö n m a g u k n a k n a g y o b b a fűtőhatásuk is, m i n t a fának, világos, h o g y ez a fenyő fák absz. száraz állapotban vett fűtőhatását is fokozza. Általában, ha száraz fát veszünk alapul, a fűtőhatás megítélésénél különbséget kell tennünk a súly- és a térfogat e g y s é g r e vonatkoztatott, fűtőhatás közölt. A lombfák súly egységre vonatkoztatott fűtőhatása absz. száraz állapotban m i n d i g kisebb, mint a fenyőké. Fabricius (6) adatai alap-
jján a lombfák fűtőhatása, — 27 fafajt v é v e alapul — átlag 436á kalória, m í g a fenyőké, — 17 fafaj alapján — átlag 487.") kalória. A fenyő- és l o m b f á k együttes átlagértéke 4550 kalória. Legkisebb mértéke 4117, a legmagasabb p e d i g 51)6:) kalória volt. 15%-os víztartalom mellett p e d i g mérési ered ményei 3409 és 4984 kalória között ingadoznak. A lombfák közül a legjobb fűtőhatást észlelte a bükknél és a tölgynél, a fenyők közül p e d i g az erdei fenyőnél. A legrosszabb fűtő hatást a g y e r t y á n n á l mérte. A tölgyre és e r d e i f e n y ő r e vonat kozólag azt is igazolta, h o g y ezek fűtőértéke a korral n ö v e kedik. Fabricius kutatásai természetesen főleg N é m e t o r s z á g ban nőtt fafajokra vonatkoznak. Gyakorlati szempontból a fák fűtőhatásának megíté lésénél két fontos t é n y e z ő v e l kell m é g számolnunk. E z e k a víztartalom és a fajsúly. Száraz állapotban a k e m é n y f á k víztartalmát 16%-al, a l á g y fákét és f e n y ő f á k é t p e d i g 17%-al, szikkadt állapotban p e d i g a k e m é n y f á k é t 25%-al, a lágyfákét 27%-al és a fenyőfákét 28%-al vettük — Krippel felfogásával egyezően — e g y e n l ő n e k . A fajsúlyt a fa mindenkori víztartalma természete len szintén befolyásolja. M i n t h o g y fajsúlyméréseinket csak absz. száraz állapotban végeztük, ezeket az adatokat száraz és szikkadt fára Krippel adatainak alapulvételével átszá mítoltuk. Természetesen a leghelyesebb eljárás az lett volna, ha nemcsak az absz. száraz fák, hanem a különböző víztartahnuak fajsúlyát is közvetlenül m e g m é r t ü k volna. A z o n b a n a vizsgálatoknak a m ú g y is kiterjedt volta mellett ez — tekintettel a hiba rendkívüli kicsinységére — nem mutatko zott feltétlenül szükségesnek. Saját vizsgálataim eredményeit a 2. számú tartalmazza.
táblázat
A Fabricius és Gross (3) közölte adatok alapulvételé vel, Krippel a fontosabb fafajainak átlagos fűtőhatására (F») — absz. száraz állapotra — az alábbi, e d d i g m é g nem közölt átlagadatokat számította ki. E g y b e n az absz. száraz fa átlagos fajsúlyát (y<>) is közlöm Krippel összeállítása szerint.
i
52 K e m é n y f á k (kemény lombosfák). Y
F
9
1. 2. B ü k k 3. 4. 5. (i. 7. 8.
0
0 742 0 710 0 804
4260 k 4290 k 4500 k
0 0 0 0 0
4170 4290 4360 4240 4500
790 644 690 634 714
A keményfáik csoportjának átlaga . 0.726 A z átlagoktól való eltérés áll. viszonyszáma: -4- 0.12 +
Lágyfák (puha lombosfák) 9. Éger, mézgás 0.520 10. Fűz, kecske és fehér 0.486 11. Nyár, rezgő és fehér 0.460 12. Nyír, fehér °A lágyfák csoportjának átlaga . . 0.537 Az átlagoktól való eltérés -4-
4330 k 0.03
4420 k 4330 k 4230 k
680
áll. viszonyszámla:
k k k k k
4 5 0 0
k
4370 k
0.13 -4- 0.02
F e n y ő f á k (puha tűlevelűek). 13. Erdei fenyő 14. J e g e n y e f e n y ő 15. Lucfenyő 16. V ö r ö s f e n y ő A
0.496 0.420 0.424 0.580
5070 4650 k 4730 k 4470 k
fenyőfák csoportjának átlaga . 0.480 A z átlagoktól v a l ó eltérés áll. viszonyszámla: -4- 0.13 +
A z összes fontosabb fáink
átlaga:
0.578
A z átlagoktól való eltérés átl. viszonyszáma: - j - 0.15
4730 0.02 4500
-f- 0.04
Ha most már ezekkel az adatokkal saját méréseink eredményeit összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, h o g y a ke mény fák közül az akácra, a gyertyámra, a juharra, a kőrisre és a szilre vonatkozólag v a l a m i v e l m a g a s a b b , m í g a bükkié, a tölgyre és a cserre v o n a t k o z ó l a g valamivel a l a c s o n y a b b fűtőhatást mértem. A lágyfák közül a nyárnál egyező, az égernél, a fűznél és a nyírnél alacsonyabb értékeket talál tam. A fenyőknél az én méréseim valamivel a közölt átlagadatok alatt maradnak. L e g m a g a s a b b vizsgálati eredmé nyeim azonban — a fűz, a n y í r és az erdeifenyő kivételével — I mindenütt meghaladták a közölt átlagadatokat. A keményfák csoportjának átlaga saját méréseim sze li rint 4322 k, tehát az átlagadatokkal n a g y j á b a n e g y e z ő ; a lágyfák csoportjának az átlaga 4227 k, a f e n y ő k é p e d i g 44Ő2 k, v a g y i s a két utóbbi c s o p o r t v a l a m i v e l alacsonyabb a közölt átlagadatoknál. A z összes m e g v i z s g á l t fafajok átlaga 432Ö k; ez tehát szintén valamivel alatta marad a német országi átlagadatoknak. H a most adataimat Krippelnek az „ E r d ő m é r n ö k i Segéíltáblák"-ban közölt átlagértékeivel hasonlítjuk össze, akkor azt találjuk, h o g y a cseresznye, a kőris, a tölgy, a fűz, a hárs, a nyár, a n y í r és a v ö r ö s f e n y ő átlagos fűtő hatása n a g y o b b a Segédtáblák átlagadatainál. A bükkre, cserre, g y e r t y á n r a , szilre, juharra, égerre és az erdeifenyőre vonatkozó átlagadataim kisebbek u g y a n a Segédtáblákéinál, azonban maximális értékeim meghaladják azokat (1. a 2. sz. táblázatot). Csupán három fafajnál, az akácnál, a geszte nyénél és a szilnél nem érték el (eredményeim a közölt átlag adatokat. A m i most már a fajsúly-adatokat illeti, ha azokat a Krippel összeállította átlagadatokkal összehasonlítjuk, akkor azt találjuk, h o g y a kőris, a szil, a tölgy, az éger és a v ö r ö s fenyő értékeit magasabbnak találtam, a cser, a g y e r t y á n , a juhar, a fűz, a nyir, az erdei fenyő és a l u c f e n y ő n é l p e d i g saját átlagadataim alatta m a r a d n a k a német átlagadatok nak, míg az akácra, a bükkre és a nyárra v o n a t k o z ó ada taim kb. megegyeznek a közölt átlagadatokkal.
A keményfák csoportjának átlagos fajsúlya méréseim szerint 0.719, a lágyfáké 0.499, m í g a fenyőké 0.491. A két első csoport értéke valamivel alatta m a i a d a 152. oldalon közölt német átlagadatoknak, m í g az utolsó valamivel ma gasabb. A z átlagos fajsúlyt a hasábfáiból számítottam. A z egyes választékok között fűtőhatás tekintetében a vizsgálatok nem mutatnak különösebb szabályszerűséget, a hasábfának a fajsúlya azonban mindig valamivel n a g y o b b , mint a dorong fáé. A kérdés most már az, miként lehet ezeket az ered ményeket a gyakorlati erdőgazdaság szempontjából haszno sítani. A gyakorlat szempontjából a fűtőhatás megítélésekor figyelembe kell vennünk még a fának az eladásakor, illető leg felhasználásakor való víztartalmát és a fajsúlyát. A 3. sz. táblázatban kiszámítottuk a fajsúlyt és a "' fűtőhatást száraz állapotra keményfánál kereken 16%-os, lágyfánál és fenyőnél 17%-os víztartalom mellett) és szikkadt állapotra (keményfánál 2 5 % , lágyfánál 27%-üt és fenyőnél 28%-os víztartalom mellett). A szára/, és a szik kadt fa fajsúlyát az absz. száraz fa fajsúlyából Krippel adatai alapján grafikusan számtottuk ki, hogy a száraz és a szikkadt fa térfogategység szerinti fűtőhatását megad hassuk. Kiszámítottuk az űrmérték szerinti fa fűtőhatását is, amikor a lombosfák hasábfájára vonatkozólag az ümiér t e k tömörfa tartalmát 64%-nak, a fenyőfákra vonatkozólag 65%-nak, a lombosfák dorongfájára p e d i g kereken 58%-nak, a fenyőfákra 64%-nak vettük. Gyakorlati szempontból a legfontosabb eredmény annak az igazolása, h o g y a termőhelyi jóság a fának a fajsúlyát és ezen keresztül a térfogategység szerint vett fűtő hatást is befolyásolja. E z a megállapítás minden olyan esetre vonatkozik, a tűzifát nem súly, hanem valamilyen térfogat-méret szerint adjuk el. A z eredmények különben azt mutatják, h o g y mind a fajsúly, mind a fűtőhatás értékei bizonyos fokig származási
amikor
helyek szerint is változnak. M e g kell azonban j e g y e z n e m , hogy ennek a kérdésnek eldöntéséhez ez a vizsgálati a n y a g még nem elegendő. A kötött talajokon legtöbbször m i n d i g jobb fajsúlyt és ezen keresztül természetesen t é r f o g a t e g y ségre átszámítva j o b b fűtőhatást fogunk kapni. H o g y ez a jelenség a kötött talajok n a g y o b b tápanyagtartalmával, ille tőleg tápláló erejével függ össze, n e m szorul b ő v e b b m a g y a rázatra. Természetesen ugyancsak gyakorlati szempontból felette fontos szerepet játszik m é g a z eladásra kerülő fák nak a víztartalma is. K ü l ö n ö s e n n a g y szerepét játszik ez a súly szerint v a l ó eladásnál, m í g a t é r f o g a t e g y s é g szerinti eladásnál a különbségek kisebbekké válnak. Befejezésül kedves kötelességemnek tartom, h o g y volt kedves tanáromnak, Krippel Móric n y . egyetemi tanár úrnak hálás köszönetet m o n d j a k azért a segítségért, a m e l y lyel m i n d az adatok kiértékelésénél és összeállításánál, mind pedig azok összehasonlító tárgyalásánál a saját, eddig m é g nem közölt átlagadatainak rendelkezésemre v a l ó bocsátás;! val szeretettel és jóindulattal támogatott. H a s o n l ó k é p e n őszinte köszönettel tartozom Roth Gyula egyetemi ny. r. tanár úrnak is, aki a vizsgálati a n y a g jelen tékeny részének a begyűjtésénél a h e l y s z í n e n őszinte jóindu lattal támogatott. IRODALOM. 1. Krippel .¥.: Erdőhasználattan, Sopron. 1920. 2. Geyer—Fabricius: Die Forstbenutzung. Berlin. 1921. 3. Fekete Zoltán: Erdőmérnöki Segédtábláik. Sopron. 1927. 4. Fabricius L. und Gross H.: Heizwert und Würmepreis der Brennliólzer. Forstwissenschaftliche Centralblatt. 1923. I I I . 5. Kienitz M.: Welohes Brennmaiterial ist das billigste? Silv.i. 1913. S. 19. 6. Dietrich V.: Die Haupnutzungen. Im Lorey-s Handbuch der Forstwisseiiisohaft. Herausgesreben von H . Weber, Tiibingen, 1925. Bd. II., S. 486. 7. Leiningen von Weslerburg. W.: Forstlicli — cbemisehe TeclinoEbenda. S. 785. 8. Glikin, W.: Kalorimetrische Metliodik. Berlin. 1911. 9. Hári, Pl und St. Weiser: Kalorimetriselie Verbremiung. Im Abdei'haldena Handbuch der bioehemisehen Arbeitsmethoden, Bd. I., S. 658. ..Berlin. 1910. ' . . . . . .. ' .
Ioíííp.
1. sz. táblázat.
A kísérleti területek leírása
A származási hely szá ma
megnevezéze
A származási hely
JS
Fafaj
33
szá ma
«•
Fafaj
megnevezése
H IM. K i r . E r d ő Igazgatóság Gödöllő
A Magya r Erdőbirtokosok Fa értékesítő ut. é r d e k körébe tar tozó erdő k 1.
Ajka
kötött
bt.
2.
Alsógalla
«
Cs.,
T.
3.
Baj
«
B..
Qy., K.. F..,
•4,
Bánhida
B..
5.
Buják
Cs..
6.
Bükkbsd
7.
Csákvár
8.
Dad
T.
9.
Kabhegy
B..
Cs.. Gy., T., H.,Ef., W.,Lt.
B.,
Cs., Gy., J.,
«
«
Galgamácsn
27.
Isaszeg
«
A., Gy.. T.,
28.
Visegrád
ff
b . , cs., Gy.,
29.
Sopron város
ff
Gy., T.,É., N y í r j Ef., Fí., Lf., 1 Vf.
H. Cs.,Gy., Sz.. T., H.
Esterházy hg uradalma SO.
Fertöendréd
$
Cs.
Gyulfij
Cseresznye
32.
Kapuvár
ff ff
Cs. fi.
fi.
33.
Kardosfa
11.
Mezőkövesd
12.
Pannonhalma
«
Cs.,
13.
Szilvásvárad
«
B.,
14.
Tolna
Cs.,
T.
16.
Vértes
Cs.,
T.
lti.
Uzsa
B., Cs., G., Gy., J., K., Sz., T., fi.. B.
17.
Zirc
B.,
18.
Miskolci Erdöigazg.
B.
Füzérkomlós Kemencepatak
ff
Ki.svaszar Lenti
«
36.
Tamási
«
07.
Kőszeg váro
Egerbakta
22.
Felnémet
38.
24.
25.
ö
Felsötárkány
Kárász
40.
Kir. közala pitvvány pécsvárad1 erdőhlv.
Gyöngyös város
Rövidítések:
B.,
A..
«
T.
B. B.,
Cs., Cssz., 1 Gy.,.7.,K.,8a.J T.. fi., Nvá.,1
Ef.
1
Cs. T., B I .
ff.
B.,
<
B.,
Cs., Gy., T i É., Ef., Fí. 1
«
B.,
Cs. Gy. T.fl Nyá.
T., Syir
41.
Pusztavacs
42.
Kecskemét város
43.
Szeged váro
s
Pallavicini őrgróf urad
.
T.
Cs., Gy., T.. É.
1., 44.
Szeged
45.
Debrecen város
B., T.
B., T.
B.,
Cs., Gy.,
homok
A.,
T., Nyá.
«
A.,
«
A.,
t!
Coburg hg . uradalma
97...
Salgótarjáni Kőszénbán y a ut .
':
Cs.,
.
39.
B., T.
Cs.,
Keszthely Pécsi püs pöki urad
B., Cs.,Gy. ,7.,T.
F. 23.
1
Festetics hg . uradalma
Cs., Gy.
B.,
«
s
Tt.M rm
T.
Egri érsek i uradalom 21.
ff
34.
T. Cs., Gy., Sz..
«
35.
Dr. gró l Ká rolyi Istvá n uradalma Ifi.
Cs. T.
31.
KBrnye
20.
kötött
T.
10.
«
28.
A.,
1
K., T. N y á j
Ef.
J., T., F . j | Nyi.
A.,T., F. , N y a l f l El., Ff .
. 4 = Akác, B = B ü k k , Cs — Cser, Cssz = Cseresznye, G = Gesztenye, Gy= G y é r t J = J u h a r , K = K ő r i s , Ss = Szil, T= Tölgy, É = Eger, FrrFüz, H=Hárs, Nyá^ty J V i = N y í r , B/=Erdeifenyö. Ff — Feketefenyő, Z / = Lucfenyő, Vf= Vöiösfenyő. v
2. sz. táblázat. — Tabeíl" 2. Az összes m e g v i z s g á l t tüzifa-próbák átlagos h a t á r é r t é k e i fafaj és v á l a s z t é k szerint. Die mittlereu
Grenzwerte der untersuchten nach líolzart und Sortiment.
Az iitisz. Blártt fa 1 kg--
Az absz. száraz fa fajsúlya
Fafaj és v á l a s z t é k Holzart E •n und Sortiment
j:'ni:ik
leg leg átlagos kisebb nagyobb
Min.
Max.
Mittel
les-
leg-
m • b 11Qágyobt) átlagos Min. Max. Mittel
ki
und
líolzart Sortiment
F kilogramm kalória 0
Verhaltniszahl Y
Kalorie F
0
0
0-60
0-82
0-744
4080
4460
4266
. .
0-64
0-77
0-739
4020
4470
4296
2a Bükk hasáb . . . 21) « dorong . . 3a Cser hasáb . . . 3b « dorong . .
0 60
0-80
0 708
3910
4755
4244
0-61
0 76 0-690 0-86 0-794
3390
4310
4174
0-70
4000
4735
4262
0-68
0-85
0-761
4000
4408
4252
Zerreiche, Priigelh.
la
1b
Akác hasáb . . .
elméletlffttöhatása
Spez. Gewicht des abs. Theofetischer Heizwert von F a f a j ti'ockenen Holzes 1 hg abs. trockenem Holz és v á l a s z t é k
7o viszonyszám
X
Ürennholz-Frohen
«
dorong
Robinie, Scheitholz «
Priigelholz
Buche, Scheitholz «
Priigelholz
Zerreiche, Scheith.
4
Cseresznye hasáb .
—
—
0 610
4256
4272
4264
Kirsche,
Scheitholz
5
Gesztenye hasáb .
—
—
—
—
—
4500
Kastanie,
«
0-69
0-84
0781
40UO
4661
4279
Weissbuche, «
0-69
0-83
0-756
3800
4756
4138
Weissbuche, Priigelh
fia Gyertyán 6b
«
« dorong
7 Juhar hasáb . . . 8 Kőris « . . . í) Szil « . . . 11'a Tölgy « . . .
059
0-65
0-630
4070
4665
4306
Ahorn, Scheitholz
0 70
0-72
0-710
4240
4612
4402
Esche,
060
0-70
0-650
4270
4639
4419
Ulme,
«
0 60
0-83
0-736
3948
4802
4282
Eiche,
«
10b
0 59
0-81
0-685
4382
4206
«
4428
4284
«
. .
044
0-61
0-533
. .
0-49
0-52
0-500
4140
4390
4270
. .
0-40
0'52
0-460
3600
4060
3900
Weide, Scheitholz
. . .
—
—
—
4140
4848
4474
Linden,
4330
4228
Pappel,
4480
4334
«
. .
0 86
0-51
0-456
4060
dorong . . .
039
4260
Nyír hasáb . . . 16a Erdei fenyő hasáb . 16b
0 40
0 53 0-448 0 64 0 550
14b
«
«*
. . .
«
Priigelholz « « Priigelholz
4220
4444
4301
Birke,
4850
4470
Weisskiefer, Scheith
0 40
4530
4408
Weisskiefer, Priigelh
0-47
0 54
0-508
4200
4480
4343
« dorong 0 4 9
0-50
0 497
4200
4480
4353
0-38 —
0-375 0-599
4220
4955 —
4578 4420
Schwarzkiefer, Scheitholz Schwarzkiefer, Priigelholz Fichte, Scheitholz Larche, «
17a Fekete fenyő hasáb «
Erle, Scheitholz
0 53 0 479 4340 0 48 0 4 4 4 4140
15
17b
Priigelholz
3990 4020
« dorong 11a Éger hasáb . 11b « dorong . 12 Fűz hasáb . 13 Hárs 14a Nyár
«
18 Lucfenyő hasáb . 19 Vörösfenyő hasáb
0-40
0-37 —
Az összes mérési adat átlaga.
—
Scheitholz
i:>8 3. sz. táblázat. — TabeVe 3.
S z á r m a z á s i vidék és Herlcmi
hely
Talaj --
ft
F e l f ö l d . — Oberungam ( S a l g ó t a r j á n , I s a s z e g . ) A l f ö l d . — Tiefland ( S z e g e d , D e b r e c e n , P u s z t a v a c s , K e c s k e m é t . ) .
Átlagban: —
Dunántúl.—
.
Oberungam. (Miskolc , F e l s ő t á r k á n y . K e m e n c e p a t a k , K ü z é r -
Atlagban: —
Dunántúl.— Felföld.—
Dunántúl.
.
Homok
— Sandig
TransilwAicn. ( F e r t ő e n d r é j , " G y u l a j , K á r á s z . T a m á s i .
— Bindig
i ii .
Kötött
— Bindig
i in
Kötött Kötött
— Bindig — Bindig
i. ii i ni
Transdanubien. ( K á r á s z , K a r d o s f a , K e s z t h e l y , K ő s z e g ,
Felföld.— Obenmgarn ( E g e r b a k t a , F e l n é m e t , F e l s ő t á r k á n y , F ü z é r komlós, Kemeneepatak , Miskolc . V i s e g r á d . Salgótarján , • Isaszeg , Tiefland. ( D e b r e c e n , K e c s k é m é t , P u s z t a v a c s , S z e g e d . ) .
Átlagban: — Dunántúl.—
.
ii . t
— Bindig
i.
— Bindig
1.--IVÍ
Kötött Kötött
— Bindig — Bindig
i. ii .
1
Kötött
— Bindig
i. II
.
I
Kötött Homok
— Bindig — Sandig
II IV
IV. .
Kötött Kötött Homok
— Bindig — Bindig — Sandig
Kötött Kötött
— Bindig — Bindig
Kütiitt
— Bindig
Kötött Homok
— Bindig — Sandig
Kötött
— Bindig
Durehschnittl.:
Transdanubien. ( K á r á s z . K e s z t h e l y , K ő s z e g , L e ü t i . ) . .
Transdanubien. ( K a p u v á r . K e s z t h e l y , S o p r o n . )
Á t l a g b a n : — Durehschnittl.:
Dunántúl.—
.
Kötött
Á t l a g b a n : — Ditrchschnittl.: Dunántúl.—
.
Kötött
Á t l a g b a n : — Durehschnittl.:
Alföld.—
.
Durehschnittl. :
— Transdanubien. ( K á r á s z , K e s z t h e l y , L e n t i . )
Dunántúl.—
1 --IV . 1 IV .
Kötött
Du,rchschnittl.:
Obertmgam. ( E g e r b a k t a , F e l n é m e t , F e l s ő t á r k á n y . E s a s z e g ,
Átlagban: —
— Bindig — Sandíg
Sfandnrts- ]! klasse
D trckschnittl.]:
Dunántúl.— Transdanu'tie.n. ( K ő s z e g , b e n t i . K e s z t h e l y , K á r á s z . ) . F e l f ö l d , — Oberungam. ( G y ö n g y ö s , Miskolc. )
Átlagban: —
Boden
Kötött Homok
Durchschnittl. :
TransiaKubien. ( K ő s z e g , b e n t i , K e s z t h e l y , K i s v a s z a r ,
Felföld.—
Torino helyi ; osztály
Transdxinubien. ( K e s z t h e l y , K ő s z e g . L e n t i . S o p r o n . ) .
.
Á t l a g b a n : — Durchschnittl. :
1 IV .
-II. -IV. 1 111 .
II III
-II.
.
. -II .
1
A
Az absz. száraz fa
száraz
A szikkadt ( 2 5 — 2 8 % vizet tartalmazó) fa
(16—17% vizet tartalmazó) fa
Holz mit 16—77% Wassergehal* Trockenes Holz mit Abs. trockenesLuftrockenes Holz 1 kg-jának elméleti fütöhatása
fajsúlya
1 töraíír dm -ének dm
1 kgjának
fajsúlya
1 firdin ének
3
kgjának 7 1
fajsúlya
3
Spez. 1 kg 1 1 rdrrfi Spez. Spez. Qewicht QewichtTheoretischer Gewiofít elméleti fütöhatása Heizwert Tlieoretischer Heizwert Pi U u" tt Fo 3
0'770 I 0-754 | 0-782 |
4255 4223 1239
1
3478 1
0-805 0-813
1 |
3452 \ 3465 |
3438
0-1192
0-731
3447 |
0-748 0-694 0-721
2575
I
3366 3432 |
1 flrdm ének 3
1 dm* 1 rdm*
elméleti fütöhatása
g
fi
h
1804 1
0-869 |
7 3029 |
1575 |
|
Dorong. 2518
I
|
2448
Cser. —
2668 I 2590 |
1708 1658
2629 |
1683
3071
hasáb.
0-811
3005
2442
1564
1613
0.776
3014
2389
1497
1647
0-793
3010
2391
1530
0-794 0-786
2941 3000
2335 2207
135S
0-765 [
2971
(Prügelholz.)
I
1380 |
(Scheithoh.)
1682
1458
2379
3399
"Hl
(Prügelhol:..
2715 |
b) 4121 4201
00 -- 88 76 80 1|
2818 |
Dorong.
2521
0-747
0-70K 0-657
1 87 27 89 1
Rotbuehe.a)
BUkk. 0-764
3
TlíeoreMseher Heizwert
3041 1
2858 i 2779 |
|
|
0-723
1 tömör dni -ének
1419 |
Zerreiche. — a)
1280 1318
(Scheitholz.)
hasáb.
0-809
4202
0-847
3434
2909
1860
0-901
3001
2703
I 0-768 '-. 0-786
4261
0-7119
8483
2784
1782
0-850
3046
2590
1660
4231
0-823
3459
2846
1821
0-875
8023
2646
1895
!
0-751
4213 4185
0-788 0-786
0-752
4199
0-787
$
b) 0-7.13
*
3444 3419 3431
Tölgy. H
'
0-839 0-837
3010 2989
2624 2502
1151
2702
1567
0-838
2999
2513
1457
0-790
3450
2726
1745
0-844
301(1
3544
1824
0-742
0-701
4246 4249
0-794 0-750
3470 3473
2756 2605
1765 1662
0-848 0-801
3034 8036
2573 2431
1647 1556
0-727
4239
0-778
1724
0-831
3029
2516
1609
3464
2696
(Prügelholz.)
Dorong.
0-701! 0-726 0-641
4164 4103 4235
0-757 0-778 0-686
3402 3351 3Í62
2575 2608 2373
1494 1513 1376
0-806 0-880 0-733
2973 2927 3026
2397 2433 2216
1880 1404 1285
0'6!11
4167
0-740
3405
2519
1461
0-789
2975
2348
1360
o •-,._>-., 0-525 |
Éger. —
4284 4290
0-572 0-572
3454 3461
4287
0-572
3467
(Scheitholz.) Schwarzerle. — a) hasáb 0-628 1974 1263 2966 1965 1969
b) :
i;,;(
1574 1561
4222
0-525 .
(Priigelhok.)
2714 2691
) - Eiche. —a) hasáb. (Scheitholz
b) L :
Dorong.
1730
0-738
|
0-505 0-482 1 0-450 | 0-4IÍ6 |
4300 |
4497 4470 4483
0-550
3467
Erdei lenyö.
3631 3608
0-526 0-492 0-509
|
3619
Dorong. 1907
.4348 |
0-493
8607
1258
0-628
2970
1867 1865
1192 1 194
1260
0-628
2968
1866
1198
2977
1800
1049
(Priigelholz.) 1106
|
0-604
|
G'-nti'ine Itiefer. a) hasáb. — (Scheitholz,) — 1908 1771
1839
b) Dorong. 0-452
Wasser
Ituhinie.a) —hasáb (Scheitholz.)
Akác.
0-822
b) 4295
kg
25—25%
1729
1240 1152
3070 3051
0-Ő92 0-550
1196
0-571
|
3060 |
|
2963
1817 1675
1181 1088
1746
1134
1633
1046
(Prúgelltolz.) 1106
1
0-652
Termőhelyek és vidékek szerinti átlagokból számítva.
Untersuchungen über den Heizwert des ungarischen Brennholzes. V o n P r o f . D. Fehér. D i e U n t e r s u c h u n g e n , die m i t den ü b l i c h e n M e t h o d e n durchgeführt w u r d e n , s o l l t e n das s p e z i f i s c h e G e w i c h t u n d den H e i z w e r t der Brennholzisorten d e r w i c h t i g s t e n W a l d g é b i e t e U n g a r n s %ermitteln. D i e E r g e b n i s s e s i n d in den Ü b e r s i c h t e n N o 2 u n d 3 angefühnt, A b b . 1 g i b t eine D a r s t e l l u n g ü b e r die V e r t e i l u n g der Versuchsfláchen. W i e aus den A n g a b e n ersichtlich, betriigt der H e i z w e r t der h a r t e n L a u b h ö l z e r i m D u r e h s c h n i t t (auf den a b s o lut troclienen Z u s t a n d b e z o g e n ) 4322 K a l o r i e n , d e r der w e i c h e n L a u b h ö l z e r d u r c h s e h n i t t l i c h 4227 K a l o r i e n , bei den N a d e l h ö l z e r n h i n g e g e n 4452 K a l o r i e n . V e r f . v e r g l e i c h t die g e f u n d e n e n W e r t e m i t j e n e n v o n Fabricius b z w . Gross u n d stellt des wei terén fest, dass d e r H e i z w e r t der a u f b i n d i g e n B ö d e n stockendeii H ö l z e r i m allgem e i n e n i m m e r e t w a s h ö h e r ist, als des B r e n n h o l z e s der Sandwalder. #
Recherches sur le pouvoir calorifique des bois de chauffage hongrois, p a r le P r o f . T>. Fehér. L e s résultats des r e c h e r c h e s — p o u r e u i v i e s selon les m é t h o des o r d i n a i r e s — se t r o u v e n t résumés dans les t a b l e a u x n° 2 et n° 3, a c c o m p a g n é s du c r o q u i s n° 1 q u i i n d i q u e la r é p a r t i t i o n des t e r r a i n s d'essais. #
Researches into the Heating-value of Hungárián Fire-wood. B y P r o f . Dr. Fehér. T h e results o f the i n v e s t i g a t i o n s c a r r i e d o u t b y the u s u a l m e t h o d s are g i v e n in T a b l e s N o 2 and 3, w h i l e F i g . 1 s h o w s the d i s t r i b u t i o n o f the e x p e r i m e n t á l areas.
