A z előzőekben leírt munkaműveletekhez kapcsolódó szállításokat a korábbi években szinte kizárólag oldalvillás vagy homlokvillás targoncával oldották meg. N a p j a i n k b a n , a m i k o r a forgácslapgyárak kapacitása állandóan emelkedik, azt tapasztaljuk, hogy a raktári anyagmozgatás területéről a futópályás d a r u k a targoncákat mindinkább kiszorítják. A d a r u beruházási költsége ugyanis közel azonos a targoncáéval, u g y a n a k k o r a vele nyerhető szállítási teljesítmény lénye gesen magasabb. A targoncák mozgásához szükséges úthálózat biztosítása miatt a raktárterületnek 45—50%-a a hasznosításból kiesik. D a r u v a l kiszolgált raktár ban csupán a tűzrendészeti előírások által megszabott közlekedési utakat k e l l biztosítani és így a raktárterület kihasználása 80%-ra tehető. A d a r u lényegesen kisebb üzembentartási költséget is igényel, s amortizációs költsége V3-a a tar goncáénak. A darus rakodásnál a korábbi években nehézséget jelentett a speciális r a k a t fogó berendezések kialakítása. M a már olyan rakatfogó berendezések készülnek (hazánkban is), amelyek a legkülönbözőbb lapméretű r a k a t o k emelésére és szál lítására alkalmasak. IllMudm
E.:
TPAHCnOPTHPOBKA
BECHOCTPV)KEMHbIX
MATEPHAJIA
HA
3ABOIJAX
no;
nPOH3BOnCTBV
APE-
njIHT. 8
B n p o M b i i u / i e H H O C T H n o B b i n y c K y j j p e B e c H o c T p y w e M H b i x n j T H T JXSIH np0H3B0flCTBa 1 M n p o n y K U H H HCnonfa3 y e r c H 3,9 T O H H H M a T e p n a n a . C n p H H « ™ e M w e B O B H H M 3 H H 6 M H o r o n p a T H o r o n e p e M e m e H a a iwaTepHajia B H y T p H 3 a B o n a , T O S y f l e T 16 T / M . B e p e T C H B O B H H M S H Í Í C M a u i H H b r H o ö o p y A O B a H H e , c j i y w a m H e J J J I H o ö e c n e q e H H H T p a H C n o p T H p o B K H o r p o M H o r o K O j i H H e c T B a M a T e p n a j i a n o ycTaHOBjieHHOfí onpe/jejieHHtotí K j i a c c w t i H K a u H H HaywHOH 8
TeXHOJIOrHH.
Schmidt,
E.:
EAW
M A T E M A L
The
matériái
consumption
raw
H A N D L I N G IN o f the
p r o d u c t . T a k i n g i n t o a c c o u n t , t h a t the méter
partiele b o a r d needs
chines
a n d equipments,
eribed
in
the
16
partiele
raw matériái
PARTICLE BOARD
board
s h o u l d be
tons of h a n d l i n g w o r k to
w h i c h are a p p l i c a b l e to
industries
be
is/3,9
FACTORIES metric
tons
per
cubic
méter
of
ha nd l e d several times,the production of one
done.
The
a u t h o r deseribes a n d e n u m e r a t e s
d o this a n o r m o u s w o r k , a c c o r d i n g to
a special
the
cubic
the
ma
technology
des-
article.
F a alapanyagú termékek a csomagolástechnikában Z Á G
O
N
I
I S T V Á N
F a alapanyagú termékeken azokat a fa nyersanyagból készített faipari fél termékeket értjük, amelyek a természetes állapotú fának a feldarabolt (forgá csolt vagy rostra bontott) részecskéiből készülnek, rendszerint kötőanyaggal újraegyesítve lemez vagy idompréselt formában. Meghatározó fontosságú tulaj donságuk, hogy megmunkálás szempontjából fa jellegük m e g m a r a d (fűrészelhetők, szegezhetők, gyalulhatok stb.). A természetes állapotú fa m e c h a n i k a i t u l a j donságai — rostszerkeszetéből adódóan — a különböző irányokban változóak, vagyis a fa anizotrop tulajdonságú. E z a tulajdonság a fa elemi térfogatában három egymással szimmetrikusan merőleges sík szerkezetben rejlik (ortogonálanizotrópia). Ezzel szemben a fa alapanyagú termékek mechanikai tulajdonságai minden irányban közel azonosak, így felhasználásuk számos előnnyel jár. Ezek az előnyök tették lehetővé azt, hogy a csomagolástechnika is egyre szélesebb körben tudja a korszerű fa alapanyagú termékeket felhasználni, különösen a lemeztermékeket (rost- és forgácslemez), de újabban a forgács alapanyagú i d o m préselt termékeket is. Lemeztermékek A z utóbbi években a fa alapanyagú lemezek — közülük is a forgácslemez —• felhasználása növekedett a legdinamikusabban. Európai viszonylatban az
1960-as években az 1975-ig terjedően végzett számítások, előrejelzések sorra alacsonynak bizonyultak, és a fogyasztás tényleges szintje m i n d meghaladta azokat. Így p l . forgácslemezből az 1975-re jelzett fogyasztási szintet már 1965-ben e l érték. Jellemző, hogy Európában az egy főre jutó össz-lemezfogyasztás (a hagyo mányos enyvezett lemezzel és a bútorlappal együtt) 3,5-szer gyorsabban nőtt, m i n t az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem. Ezek a körülmények m i n d azt bizonyítják, hogy a fa alapanyagú lemeztermékek egyre nagyobb jelentőségűek a gazdasági élet különféle területein, és hogy számos olyan tényező segíti elő terjedésüket, amelyek m i n d műszakilag, m i n d gazdaságilag előnyösnek minő sülnek. A fa alapanyagú lemeztermékek, vagyis a farost-forgácslemezek gyors térhódítását a következő fontosabb tényezők segítik elő: — a termelésfejlesztéshez szükséges nyersanyagbázis viszonylag korlátlanul állt rendelkezésre, az ún. hulladékok hasznosítása kívánatosnak bizonyult és a nyersanyagbázis további bővítése még lehetségesnek látszik, kedvezőbb faj lagos kihozatali értékek elérése mellett; —• a nyersanyag-igényesség tekintetében a gyártástechnológiák megfelelő k e d vező irányú előrehaladást értek e l ; —• a technológiai színvonal, az átlagos termelőkapacitás, v a l a m i n t a termelé kenység gyors ütemű emelkedése egyre növekvő gazdasági eredményt b i z tosít ; — az előállítható lemeztermékek méreti és minőségi jellemzői oly módon fej lődtek, i l l . bővültek, hogy a felhasználói igényt rugalmasan k i lehet elégí teni; — a különféle hagyományos faválasztékokat, elsősorban a fűrészelt termékeket előnyösen (mind műszakilag, m i n d gazdaságilag) lehet helyettesíteni, lecse rélni; — a különféle fa alapanyagú lemezválasztékokat a féltermék szintjéről rész ben felületileg a felhasználási cél szerint differenciált kezeléssel vagy k i alakítással megmunkáltán, a magasabb készültségű szintre lehetett emelni. A farost-forgácslemezek fogyasztása és termelése várhatóan továbbra is erő teljesen fog növekedni, bár ütemében csökkenő mértékben. Európai viszonylat ban az 1. és 2. táblázat szerinti alakulásukkal számolhatunk. A farost-forgácslemezek fogyasztása és termelése hazai viszonylatban is erő teljesen növekszik. A termelésfejlesztési célkitűzések ellenére a belföldi igények kielégítése még hosszabb ideig jelentős importot tesz szükségessé. A hazai f e l 1. táblázat Farostlemez Fogyasztás Év
1950 1955 1960 1965 1970 várh 1975 várh 1980 várh
összesen 1000 met rikus t
1 főre ke "•a
595 1047 1569 2375 2920 3490 3980
1,45 2,43 3,48 5,01 5,90 6,70 7,30
Termelés a fogyasz tás %-ában
115 113 112 106 102 100 97
Forgácslemez Fogyasztás összesen 1000 met rikus t
Év
1950 1955 1960 1965 1970 várh 1975 várh 1980 várh
1 3 6 8 10
20 275 330 713 630 860 730
1 főre
0,05 0,64 2,95 7,83 13,40 17,00 19,70
Termelés a fogyasz tás %-ában
100 100 99 98 98 97
Forrás: F A O 1969. májusi a d a t a i .
használás belső szerkezetében a túlzottnak minősíthető fenyőfűrészáru-fogyasz tás erőteljesebb csökkentése — többek között a csomagolástechnikában is — alapvető célkitűzés, ezért a fa alapanyagú lemeztermékek gyorsabb ütemű f o gyasztási növekedésével számolni k e l l . A műszaki
tulajdonságokról
A farost-forgácslemezek fizikai-mechanikai tulajdonságai előnyösen változtak, folyamatosan j a v u l n a k a különféle technológiai fejlesztések eredményeképpen. E z a körülmény is elősegítette felhasználásuk fokozását a csomagolástechniká ban, a kedvező felületi tulajdonságok és a kedvezőbb tara súly alakulás előnyein kívül. A lemezféleségek jellemzői javultak, mégpedig: — a térfogatsúly alsó határa csökkent, a felső emelkedett; — a hajlítószilárdság elfogadható alsó határértéke némileg csökkent, és jelen tősen növekedett a felső határérték; —• a húzószilárdsági érték jelentősen növekedett; — a vastagsági dagadás figyelemre méltóan csökkent, különösen a felső h a tárérték ; — javult a méretstabilitás; — a nedvesség-behatásokkal szembeni ellenállóképesség fokozódott, a külön féle szilárdsági jellemzőket kedvezőtlen irányba kevésbé befolyásolja — kü lönösen alacsonyabb nedvességtartalom esetén —• a nedvességfelvétel; — javultak az égésgátló tulajdonságok is. A választékok bővülése nemcsak a f i z i k a i - m e c h a n i k a i jellemzők differenciáló dása következtében vált lehetővé, h a n e m a felületi minőség, simaság javulásával és a korábbiaknál vékonyabb, i l l . vastagabb lemezek gyártásának megvalósítá sával is. Csomagolástechnikai felhasználás szempontjából a vékonyabb lemeztermékek a jelentősebbek, m i v e l a korszerű csomagolási igényeket sokoldalúan lehet a l k a l mazásukkal kielégíteni. A megmunkálás
egyes
problémái
A farost-forgácslemezek kedvező megmunkálási lehetőségei, akár a for gácsolásmentes, akár a forgácsolással járó módokat tekintjük, ugyancsak v o n zóak az egyes felhasználó szektorok részére, így a csomagolástechnika részére
is. Ezek a termékek gyakorlatilag a hagyományos famegmunkáló eszközökkel és módszerekkel dolgozhatók fel. Különösen előnyös, hogy jól fűrészelhetők, szegezhetők, gyalulhatok, fúrhatok, stancolhatók, ragaszthatók és más anyagok k a l (fém, műanyag stb.), v a l a m i n t természetes állapotú fával könnyen tartósít hatok. E z a kombinatív megoldás csomagolástechnikai alkalmazás szempontjá ból figyelemre méltó és előnyös. A termékek említett izotróp tulajdonságai miatt különösen alkalmasak a nagysorozatú gyártásra, aminek viszont gazdasági elő n y e i vannak. Előnynek k e l l tekinteni a csomagolástechnikában a könnyű jelölés, címkézés lehetőségét is. Felhasználási
lehetőségek
A fa alapanyag lemeztermékek csomagolástechnikai felhasználására számtalan lehetőség v a n . Kezdetben a csaphornyos vagy vendégeresztékes fűrészáruból k i képzett teli oldalú ládákhoz kezdték őket alkalmazni, keretszerkezetre erősítve. E hagyományos szerkezeti megoldású ládák helyett új, a lemeztermékek j e l legének jobban megfelelő sarokkötésű, illesztésű és merevítésű szerkezetek k e rültek előtérbe. U j a b b a n a lapra huzaltűzött megoldások kezdenek k i a l a k u l n i , amelyek igen kedvezőek az üres ládák szállítási térfogata szempontjából. Igen figyelemre méltóak azok a műszaki megoldások, amelyeket a hazai gyár tási lehetőségek és felhasználási igények messzemenő figyelembevételével a F a i p a r i Kutató Intézet alakított k i . A z Intézet törekvései a r r a irányultak, hogy jelentősen csökkentse a fenyőfűrészáru részarányát az egyes ládatípusoknál és növelje a farostlemez alkalmazásának részarányát. Külön érdeme a kidolgozott megoldásnak az, hogy a huzalerősítést is alkalmazza, amelynek bedolgozása közismerten jól gépesíthető, magasabb technikai színvonalon alkalmazható és ezek eredményeként az élőmunka-ráfordítás jelentősen csökkenthető. E g y ilyen megoldást ábrázol az 1. ábrán látható léckeretes kombinált huzalozott farost lemez láda.
1. ábra. Léckerettel kombinált huzalozott farostlemez láda (fotó: Faipari Kutató Intézet)
A farost-forgácslemezekből előállítható ládákat elsősorban az ipar használja, így a textil-, bőr-, műszer-, üveg-, gép- stb. ipar, de egyre növekvő mértékben kerül felhasználásra a gyümölcs- és zöldségforgalmazásban. Igen kedvelt f e l használási terület a vízi szállítás, különösen a tengeri szállításra kerülő áruk esetében, ahol meglehetősen szigorú előírásokat k e l l kielégíteni. Idompréselt
termékek
A forgácslemez-gyártási technológiák lehetővé tették a különféle alakú és rendeltetésű idomok préselés útján történő előállítását. A rádiószekrény, a bú-
toripar, az építőipar stb. céljait szolgáló termékféleségek mellett a csomagolás technikai célú termékek préselés útján történő előállítása ugyancsak erőteljes fejlődésnek indult. E n n e k keretében elsősorban ládaféleségek, p l . gyümölcsös ládákat stb., továbbá a csomagolás és szállítás kapcsolatát biztosító rakodólapo kat kezdtek gyártani. Számtalan műszaki és gazdasági előnye kezd megmutat kozni az így előállított termékeknek, részben a gyártással közvetlen összefüg gésben, részben közvetett formában, felhasználásukkal kapcsolatosan. Így p l . előnyösnek mutatkozik az i l y e n típusú rakodólapoknak tárolása, szállítása stb. A z i l y e n eljárással készült termékek szerkezeti, statikai szempontból jól kö vetik azokat a szerkesztési elveket, amelyek az újszerű anyag nyújtotta lehe tőségek felhasználásán, valamint az anyag izotróp tulajdonságain alapulnak. E r r e vonatkozóan még számos továbbfejlesztési lehetőség vár kiaknázásra, aminek következtében a f a alapanyagú termékek versenyképessége tovább fokozódik a különféle új anyagokkal, elsősorban műanyagokkal szemben. A 2—5. ábra — az előző oldalon — jól szemlélteti e termékek kiképzésének módját, v a l a m i n t alkalmazási lehetőségeit. 3aeoHU
M.:
H3JIEJ1H51
OCHOBHOTO
flPEBECHOrO
M A T E P H A J T A
B
ynAKOBOHHOíl
T E X -
HHKE. r i O A M3ACJiHeM o c H O B H o r o A p e B e c H o r o M a T e p H a j r a n o n H M a e M Te nojry(t>a6pHKaTbi jiecHO-H
npoMbiinjreHHOCTH,
K O T O p b i e H3r0T0BJIÍlIOTCH H 3 C T p y > K e K H J I H p a C H J i e H e H H b l X BOJIO-KOH" n p H e C T e C T B e H H O M C O C T O f l H H H n p e B e c H H b i , O G b l M H O C B 5 5 3 b I B a K ) L U H M M a T e p H a j I O M C H O B a c o e n H H e H H b i e n j l H T b l H J T H B (J)opMe ( t > a c O H H O H n p e C C O B K H . V n a K O B O M H a H T e x H M K a H X G j i a r o n p H H T H b i e CBOHCTBa n o c T O H H H O H U I H P O K O MO>KeT H c n o n b 3 0 B a T b . M c n o j i b 3 0 B a H H e A p e B e c HQBOJIOKHHCTblX H A P e B e C H O C T p y w e M H M X n j l H T MO>KHO p a C U e H H B a T b K 3 K OCHOBHyK) Ijejlb B H H T e p e c a x CHJIbHOro c O K p a m e H H H n o T p e ö A e H H H x B O H H o r o n H J i o M a T e p n a j i a . ,H.Jin y n a K O B O H H O ö T C X H H K H S T O n P H B j i e K a T e j i b H O B O 3 M O W H O C T b K ) H X o G p a G O T K H . J J j l H H X HCnOJlb30BaHHH HMeiOTCH GeCMHCJieHHbie BO3MO>KH0CTH. TeXHOJIOrHH n O B b l p a ö o T K e A p e B e c H O C T p y w e i i H b i x njiHT CAenajTH B03M0>KHbiM p a 3 j i H M H o r o B H A a (tiacoHHbie n p e c c o B K H . B STOM meHHH
e m e GeCMHCJieHHbie BOSMTOKHOCTH AanbHeííuiero
Z á g o n i , I.:
W O O D - B A S B D
P R O D U C T S
OTHO-
p a 3 B H T H « o>KHAaiOT C B o e r o H c n o j i b 3 0 B a H H « .
I N P A C K A G I N G
W o o d e n p r o d u c t s a r et h o s e h a l f - p r o d u c t s o f t h e w o o d p r o c e s s i n g i n d u s t r i e s , w h i c h a r ep r e p a r e d f r o m t h e p a r t s o f n a t u r a l w o o d , c u to r c h i p p e d f r o m i t , a n d u s u a l l y r e f o r m e d a n d r e - u n i t e d a g a i n i n t o plates o r s h a p e p r e s s e d b y u s i n g b i n d e r s . F o r t h e i r f a v o u r a b l e p r o p e r t i e s t h e y a r e u s e d m o r e a n d m o r e f o r p a c k a g i n g . I t is a basic objeetive o f our long-term p l a n t o reduce the excessive use o f sawn softwood b y replacing it with fibreb o a r d a n d partiele b o a r d . T h e y are attractive t o be used as packaging materials, since they c o u l d be easily p r o cessed. N u m e r o u s possibilities are k n o w n for their utilization. There are alsó partiele b o a r d technologies apt to several types o fshape-processing. T h eneed, however, to be developed further i n numerous-directions.
A faláda típusok korszerűsítésének néhány lehetősége E R D É L Y I
G Y Ö R G Y
A z évente felhasználásra kerülő csomagolóeszközök teljes értéken belül h a zánkban jelenleg a fa anyagú csomagolóeszközök még jelentős mennyiséget, csaknem 25%-ot képviselnek. E termékek zöme, mintegy 90%-a a ládaipari j e l legű termék. A papír-karton, műanyag és egyéb anyagok felhasználásának roha mos növekedése ellenére az elmúlt 10—12 év alatt a faláda-termelés is több m i n t kétszeresére növekedett. Ezen belül a mezőgazdaság fejlődése következté ben kiemelkedő a gyümölcs- és zöldségládák termelésének fokozódása. E láda típusokból a különböző üzemek csaknem négyszeresét állítják elő az 50-es évek végén termelt mennyiségnek. A termelés mennyiségének fokozásával egyidejűleg különböző korszerűsítési törekvések is érvényesültek. A z üzemek, elsősorban az anyagkihozatal fokozása útján — különböző takarékos vagy takarékosnak vélt szerkezeti, módosítá sokkal — a termelés gazdaságosságát kívánták fokozni. E törekvések adott eset ben kézzelfogható eredményekre vezettek, de egyben hozzájárultak ahhoz is,
