A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdései Dr. Rieger László stratégiai tanácsadó Agrárgazdasági Kutató Intézet
Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció (NVS)– 2020 (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégia)
A vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövőért
Mottó:
„Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság” (Vidéki Térségek Európai Chartája, 1996)
A stratégia célja 1.
a
vidéki
térségeink
nagy
részén
érvényesülő
kedvezőtlen
folyamatokat megfordítva, lassítva 2.
a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit középpontba állító
jövőkép alapján 3.
kijelölje az ország vidékpolitikájának stratégiai célkitűzéseit, stratégiai területeit, valamint
4.
az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit.
Területei: • Vidékfejlesztés, • Agrárgazdaság,
• Élelmiszerellátás, • Természeti értékek és erőforrások megőrzése, környezetvédelem
Irányváltás: • Agrárpolitika helyett integrált vidékpolitika
• Családi gazdaságok elterjesztése, fejlesztése a mezőgazdaságban • Monokultúra helyett tájgazdálkodás támogatása
A stratégia szakpolitikai keretei Hazai meglévő, illetve készülő stratégiai dokumentumok
EU-s kötelezettségek
NVS
Nemzetközi kötelezettségek
A stratégiai tényezők egymásrautaltsága környezeti adottság
gazdálkodási mód, intenzitás
környezetbiztonság
környezetminőség
termékminőség
foglalkoztatás szociális biztonság életminőség
élelmiszerbiztonság
A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban - GDP: - mezőgazdaság 3-4% között;
- az agrobiznisz 10-12% között; - csökken a súlya a GDP-ben, de EU átlag (1,5%) felett - Erős exportteljesítmény: – évi 1-2 milliárd euró aktívummal zár az élelmiszerkülkereskedelem
– külkereskedelmi mérlegtöbblet 38%-át adta az élelmiszergazdaság
Vidéki térségek - kihívások, fő problémák • Demográfiai válság (a lakosság elöregedése, elvándorlás) • Társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek o munkanélküliség 10,1% vidéki 4,3% nem vidéki térségben o szegénység a szegények közel fele vidéki környezetben él o vállalkozási aktivitás alacsony 1000 főre 86 fő nem vidéki, 43 fő vidéki térségben o nő az inaktívak aránya (egyes kistelepülésen a 70%-ot is meghaladja) o az alapellátások hiánya és alacsony színvonala (óvoda, iskola, posta, orvos) o elmaradottabb infrastrukturális ellátottság (közműellátottság, települési elérhetőség)
• Helyi közösségek szétesése • a vidék növekvő városra utaltsága)
Stratégiai alapelvek • Erős ökoszociális állam (közösségek állama) • Közösségi hasznosulás és méltányos elosztás • A helyi gazdaságra és a hálózati jellegű együttműködésre építkezés • A helyi közösségek részvétele a fejlesztésekben
Alapok, adottságok • Tekintélyes termelési tradíciók • Kedvező termőhelyi adottságok • Különleges minőségű, értékes mezőgazdasági termékek (bor,
zöldség,
víziszárnyasok, méz, pálinka, nyúl, bor,
paprika) és
hungarikumok előállításához
• Szigorú
élelmiszerbiztonsági
állategészségügyi státusz
szabályozás
és
jó
Alapok, adottságok (folyt.) • A régi tagállamokhoz képest alacsony környezetszennyezés • Jelentős biomassza potenciál • Jelentős geotermikus potenciál
• Jelentős vízkészlet
Helyzetkép • Az agrár- és élelmiszergazdaság foglalkoztatásának folyamatos csökkenése • Az elvándorlás, elöregedés, innovatív réteg hiánya, kiürülő települések, helyi közösségek szétesése • Jelentős térségi különbségek • Kiszolgáltatottság (globalizáció, stb.) a külső folyamatoknak • Értékesítési és jövedelmezőségi nehézségek • A támogatásfüggőség (termelés, fejlesztés, környezeti szempontú gazdálkodás) növekedése
Helyzetkép (folyt.) • • • • •
Tőkehiány, mezőgazdasági alacsony jövedelmezősége Állattartás és növénytermesztés aránya kedvezőtlen Rendezetlen tulajdonviszonyok a mg-ban Az EU mg. kibocsátásának csupán 1,9 % -át adjuk Termelési érték: • 2107 euró/ha EU átlag 989 euró/ha magyar átlag • Támogatások 2004-2009 időszakban: • 1500 Mrd Ft EU és 965 Mrd Ft nemzeti
A Közös Agrárpolitika „új” iránya Vidékfejlesztés Vidékfejlesztés
Piaci támogatások
Piaci támogatások
Forrás: Brian Fuller et al.:„Greening‟ the CAP Idézi: A Közös Agrárpolitika reformja és a magyar vidékfejlesztés. Podmaniczky László előadása az “A magyar vidékfejlesztés és a mezőgazdaság jövője Európában” konferencián, 2011. május 24-én, a
Vidékfejleszt és
Piaci intézkedése k
Közvetlen kifizetések
Reformopciók a Közös Agrárpolitikában • Egyenlőbb elosztás tagállamok és gazdálkodók között
• Egyenlőbb elosztás a tagállamok és a gazdálkodók között • A kifizetések „zöldítése” • Felső támogatási korlát • Fokozott kistermelői támogatás
• A közvetlen kifizetések fokozatos megszűntetése
• Jogcímek maradnak, hatékonyabb és egyszerűbb végrehajtás
• Jogcímek maradnak, hatékonyabb és egyszerűbb végrehajtás
• Legtöbb jogcím kivezetése • Csak súlyos válságok esetében, rendkívüli beavatkozások
• Fókuszban az éghajlatváltozás, biodiverzitás, bioenergia és innováció
• Fokozott hangsúly környezetvédelmen és klímaváltozás, zöld innovációval és helyi kezdeményezéssel • Új elem a kockázatkezelés • Új elosztási kritériumok
• A környezethez és a közjavakhoz kapcsolt új támogatási jogcímek bevezetése
1 Opció (konzervatív)
2 Opció (fontolva haladás)
3 Opció (radikális)
A jövőbeli KAP célkitűzései 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása
2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás:a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése
3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés:
a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása
NVS célkitűzések és a jövőbeli KAP összhangja 1. Életképes élelmiszertermelés: – Az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, – Agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása; 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás – Az ivóvízbázisok védelme, élővilág és a tájak megőrzése, környezetbiztonság növelése; 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: – A vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása; – Helyi erőforrásokra támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, – A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; – A város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása. – A vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása;
a
a
Stratégiai területek és a jövőbeli KAP összhangja 1. Életképes élelmiszertermelés: – Föld- és birtokpolitika – Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika – Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás – Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás – Vidéki környezetminőség 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: – Helyi gazdaságfejlesztés – Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek
NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 Stratégiai területek Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás és tájgazdálkodás
Vidéki környezetminőség
Föld- és birtokpolitika
Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika
Hozzáadott érték növelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac
Helyi gazdaságfejlesztés
Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek
Nemzeti stratégiai programok Talajvédelmi program
Ivóvíz program
Föld- és birtokrendezési program
Ökológiai gazdálkodás program
Agrármarketing, bel- és külpiaci program
Ártéri tájgazdálkodás program
Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása
Üzemszabályozási program
Szennyvíz program
Települési vízgazdálkodás Környezetbiztonsági program
Árvízvédelmi program
Vízkészlet- és vízminőségvédelmi program Területi vízgazdálkodási program
Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme Hulladékgazdálkodási program
Demográfiai földprogram, „fiatal gazda életpályamodell” Szociális földprogram
Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program
Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési program
Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási programjai (MTÉT, Natura 2000)
Helyi, regionális élelmiszer-feldolgozás program
„Kert-Magyarország” kertészeti program
Országos és nemzetközi élelmiszer-feldolgozás program
Gyepre alapozott és őshonos állattartási program Állattenyésztés-fejlesztési program Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése program Növényi fehérjeprogram
Ásványi nyersanyag és energiaerőforrásgazdálkodási program
Halászati program Vadgazdálkodási program
Helyi élelmiszerfeldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program
Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) program
Falusi, tanyai vendéglátás program
Ellenőrzött élelmiszerlánc program
Kézműves program
Tudatos fogyasztó és vásárló program
Helyi szövetkezetek, helyi pénz programok
Hungarikum program
Egészséges közétkeztetési program
Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés
Népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés
Modellgazdaságok, tájközpontok, szaktanácsadási rendszer
K+F infrastruktúra rekonstrukció program Vidéki kulturális és épített örökség program
Falufejlesztés, vidéki települések infrastrukturális fejlesztése
Nemzeti lovasprogram
Nemzeti erdőprogram
Térségi komplex vidékfejlesztési programok Tanyás térségek fejlesztési programja
Tisza-völgy komplex fejlesztési program
Homokhátság program
Ormánság program
Cserehát program
Zöld Duna Program
Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködésiek programja
