A magyar kultúra turisztikai vonzerejének lehetıségei
Rubovszky Rita
Két éve zajló kulturális kutatások: • Közel 10 ezer megkérdezett • A válaszadók közel kétharmada nı • A válaszadók fele 30 év alatti, 2/3-a 40 év alatti, 3/4-e 50 év alatti • 47%-uk diplomás, további 34% érettségivel rendelkezik • 57%-uk gazdaságilag aktív (országos átlag: 42%) • Csupán 11%-uk nyugdíjas (országos átlag: 30%). Eredmények:
• A kulturálisan aktív közönség 54%-a naponta olvas • 61%-a heti rendszerességgel sportol. • A sportversenyeket gyakran látogatók maguk is intenzíven sportolnak • Viszont a nem sportoló, de sportversenyekre látogató „szurkolók“ kulturális helyszíneken alig érhetık el.
Legfontosabb megállapítások • A kulturális aktivitás alapvetıen együtt jár a sportbeli aktivitással Aki vigyáz a szellemi frisseségre, az általában vigyáz a testi frisseségre is • Kultúra, sport, országkép, turizmus: érzékelhetıen összetartoznak, a nemzetstratégiában és a finanszírozásban is együttesen kezelendık • A kulturális reflexió megvalósulása növeli az egyén kulturális bázisát, fokozza a kulturális aktivitást • A kultúrát mint erıforrást az emberek más-más mértékben képesek felhasználni: minél kisebb egy kulturális mőfaj közönsége, annál aktívabb az a közönség • Tehát minél messzebb jut valaki a kultúra felfedezésének útján, annál hasznosabb lesz számára a kulturális örökség
A személyes kulturális élmény turisztikai fontossága •
A kulturális turizmus: utazás kulturális reflexiók reményében
•
A kulturális utazás nem egy ága a turizmusnak, hanem egyben az oka és a célja – a turisztikai utazások nagy többségében jelen van a kulturális igény
•
A fogyasztói társadalom nem csupán vásárolni akar, hanem egyben kultúrát, intellektuális biztonságot is akar vásárolni. A valódi, élı és szerves kulturális tartalom ezért kihat a turisztikai keresletre.
•
Oda mennek (vissza) szívesen a látogatók, ahol kulturális reflexiókat is kapnak, ahol a kultúra élı, megélt módon is jelen van
•
Ahol tehát a helybeliek jól érzik magukat a bırükben, oda mennek szívesen a turisták is: a lokális kulturális kínálati elemet az hitelesíti, hogy a helybelieknek örömet, intellektuális biztonságot ad
•
Élményturizmus: belelátni egy másik valóságba, életmódba, egy rövid idıre részesévé válni a meglátogatott közösségnek
A kultúrafogalom vizsgálata • Mit tekint a közönség a kultúra részének, és milyen mértékben? • 30 kulturális vonatkozású fogalomra kérdeztünk rá • 1-100-as skála: 75-100-ig erıs, 50-75-ig gyenge kulturális elem • 50 alatt a fogalom nem része a kultúrának a megkérdezettek szerint Eredmények: • • • •
Az utóbbi évtizedek kultúrpolitikájának hatása máig érezhetı A magyar kultúrafogalom erısen intézményi jellegő A társasági lét a kultúrának csak korlátozottan része A magánélet alapvetıen leszakadt a kultúrafogalomról
„Rend, esztétikum” kérdéskör Index Mőemlék épületek Felújított lakóházak
93 62
Tiszta városok, kirándulóhelyek Tisztaság, rend otthon Design, lakberendezés Divatos öltözködés
83 67 42 35
„Közösség, összetartozás” kérdéskör Index Lakóhely múltja, története Helyi közösségi élet, helyi programok Családi ünnepek, összejövetelek Barátságok, beszélgetés Családdal eltöltött szabadidı
82 78 67 62 60
„Szabadidı, kedvtelés, kreativitás” kérdéskör Index Népmővészet Népzene, néptánc Találmányok, tud. eredmények Hobbi Mőszaki cikkek
87 86 69 40 23
„Kapcsolattartás” kérdéskör Index Nyelvtudás Udvarias vendéglátás Udvarias közlekedés Bárok, kávéházak Korrekt ügyintézés Barátságok, beszélgetés Baráti összejövetelek Viccek, humor On-line fórumok, chat
77 76 73 64 62 62 60 59 26
Helyzetkép Problémák: • • • • •
A kultúrában sem az állam, sem a közönség oldalán nem történt meg a rendszerváltás A kultúra olyasmi, ami velünk történik, nem pedig olyasmi, amit mi csinálunk A kulturális politika gondolkodása is túl gyakran intézmény-központú még A kultúra lehetséges turisztikai vonzerejének jelentıs része nem jön létre Kulturális sokszínőség helyett országszerte közel egyforma kínálat
Lehetıségek: • • • •
Az igény már megvan a lokális kultúra iránt Nemzetiségi kultúrák: hozzátesznek az egészhez, szélesebb körő reflexiót tesznek lehetıvé Ötszörösére növekedett a felsıfokú oktatásban tanulók száma, új kultúrafogyasztó réget formálódik, növekszik a hazai kereslet Az EU-csatlakozás, a schengeni határok, a fapadosok következtében még mindig nagy trisztikai tartalék van a régi EU-államok utazóközönségében
Gyakorlati következmények •
Kultúra, sport, turizmus, városkép, országkép összehangolt irányítása, finanszírozása és monitoringja
•
Olyan intézményi struktúrát kell kialakítani, amely az egyes ágazatokat össze tudja hangolni, miközben a kultúrát véleményformáló, társadalomalakító rangon kezeli
•
Magyarország belsı és külsı országimázsa és a turisztikai marketing közötti viszonyrendszert újra kell gondolni
•
Közös highlight beruházásokat, fejlesztési területeket kell kijelölni
•
Az újragondolt viszonyrendszerbıl emészthetı üzeneteket kell megfogalmazni
•
Az átalakított intézményrendszernek lehetıséget kell adnia arra, hogy a kulturális önkifejezés „divattá“ válhasson Magyarországon
Tepülésmarketing: az autentikus településekért Állítás: a turisztikai vonzerı alapja nem kizárólag a beruházás, mert a kulturális beruházás önmagában, élı programok nélkül fenntarthatatlanná válik • A cél tehát: beruházás, programfejlesztés és kulturális önkifejezés arányos finanszírozása. • Mindhárom munkahelyeket és vonzerıt teremt: panzió, étterem, intézmények, szolgáltatások • Imázsjavítás, településmarketing
Filozófiai szemléletváltás • A kulturális rendszerváltás: annak kimondása, hogy a kultúra az emberi önazonosság szövete, ezért a kultúra személyes indíttatásra és lokális kötıdésre épül
A feladat tehát: • Feltárni, megnevezni a magyar ember számára elérhetı és szerves, természetes identitás-forrásokat, motivációs tereket • Feloldani a problémavezérelt korszak okozta belsı ellentéteket és mőködési zavarokat Végsı soron: megteremteni a lokalitás alulról építkezı rendszerét, a helyi kötıdéső kultúrát
Lehetséges identitás-források • Családi kultúra, családi múlt rekonstruálása: családfa-kutatás, történetek, sorsok feltárása, közzé tétele • Állami ünnepek görcsössége helyett a közösségi lét ünnepei • Valódi és virtuális közösségi terek támogatása: budapesti és pécsi romkocsmák, reneszánsz iwiw, leona.hu sikere. • Példák az igény meglétére: Múzeumok éjszakája, Zene világnapja, Torkos csütörtök, Critical Mass, Csíksomlyói Búcsú • Belföldi orszgjáró túrák, pedagógiai programok, pl. osztálykirándulások
Várható pozitív hatások • Erısödnek a helyi ifjúsági közösségek • Csökken az anómia, a “szabálynélküliség” • Visszatér az élet az elnéptelenedı falvakba • Olyan erıs „off“ közösségi formák jönnek létre, mint a táncházmozgalom volt a 70-es években, a mai ízlések, stílusok szerint
Együttmőködés a szinergia érdekében • • • • • • • •
A mecénás egykor felkarolta a mővészetet Most fel kell karolni a közönséget is Kulturális mecenatúra létrehozása Az állam mint mecénás Interaktív kapcsolati háló Célzott ajánlatok Kulturális-turisztikai csomagok Intézményi minıségbiztosítás
