1
A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség alapszabálya 2015. május 15. A jelen alapszabály a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet 41. számú mellékletének alapulvételével készült. 1.
Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében: 1.1. a szövetség neve: Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség 1.2. a szövetség székhelye: 1011 Budapest, Aranyhal u. 4. 1.3. a szövetség célja: A lovas turizmus eredményes működésének elősegítése, fejlesztése, célkitűzéseinek meghatározása és megvalósításuk elősegítése. 1.4. a szövetség tevékenysége:
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
A hazai lovas turizmus helyzetének, állapotának és lehetőségeinek részletes feltárása Rendszeres adatgyűjtés - informatikai adatbázis létrehozása és karbantartása (közhasznú tevékenység) Szakmai standardok, szabályok megalkotása és azok végrehajtásának ellenőrzése A lovas szolgáltatást nyújtó létesítmények minősítési szempontjainak kidolgozása Minőségtanúsító rendszer (védjegy) kialakítása, bevezetése és folyamatos ellenőrzése A marketing tevékenység megszervezése és ösztönzése (közös kiadványok készítése, sajtótájékoztatók, tanulmányutak, szakmai utak megszervezése, lovas szakkiállításokon történő közös megjelenés megszervezése) Szakmai támogatás nyújtása a tagszervezetek részére Szaktanácsadás, szakmai szolgáltatások (közhasznú tevékenység) A szolgáltatások szakmai színvonalának emelése Ismeretterjesztés, oktatás (közhasznú tevékenység Lovas oktatók, lovas túravezetők, lovas létesítményvezetők képzésének megszervezése Általános és középiskolai, valamint felsőfokú lovas oktatás elősegítése és népszerűsítése A belföldi lovas turizmus fejlesztése és népszerűsítése A lovas turisztikai infrastruktúra fejlesztése Lovas turisztikai rendezvénynaptár meghatározása és koordinálása A lovas turizmust népszerűsítő rendezvények szervezése (közhasznú tevékenység) A lovas turizmussal kapcsolatos szakmai találkozók, konferenciák, bel- és külföldi tanulmányutak szervezése, illetve a szervezésben való közreműködés (közhasznú tevékenység) Termékfejlesztési célok meghatározása és megvalósításuk ellenőrzése/lebonyolítása Részvétel a szakminisztériumok lovas-turizmushoz kapcsolódó programjainak kialakításában, megszervezésében és végrehajtásában (közhasznú tevékenység) A tagok érdekképviselete A lovas turizmus etikai normarendszerének kialakítása és hangsúlyozása Az Európai Uniós és nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és ápolása mind a lovassport, mind pedig a lovas turizmus területén (közhasznú tevékenység) Állatvédelem (közhasznú tevékenység)
2 – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Turistatájékoztatás Számítógép üzemeltetése Adatfeldolgozás Adatbevitel Egyéb adatfeldolgozási szolgáltatás Adatbanki szolgáltatás Egyéb számítástechnikai szolgáltatás Agrártudományi kutatás, fejlesztés Kulturális, szociológiai. pszichológiai kutatás Közgazdaságtudományi kutatás Egyéb társadalomtudományi humán kutatás Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértés Kereskedelmi, szálláshely-szolgáltatási, vendéglátási, szállítási, raktározási, postai, távközlési szakmai tervezés, szakértés Környezetvédelmi szakmai tervezés, szakértés Egyéb gazdasági társadalmi tevékenységet segítő szakmai tervezés, szakértés Településtervezés Tájrendezés-, tervezés Térképkészítés Hirdetési-, reklámfelület-, idő biztosítása Reklámtervezés-, készítés-, elhelyezés Egyéb hirdetési szolgáltatás Eseményfényképezés Üzleti ügynöki szolgáltatás, értékbecslés Kiállítás-, vásár-, kongresszus-szervezés Személyek, művek közvetítése Jogok kezelése Szakképesítést adó képzés Egyéb képzés, betanítás m.n.s oktatás Iskolán kívüli szakmai gyakorlati képzés Rendszeres adatgyűjtés - informatikai adatbázis létrehozása és karbantartása Szaktanácsadás, szakmai szolgáltatások Ismeretterjesztés, oktatás Lovas oktatók, lovas túravezetők, lovas létesítményvezetők képzésének megszervezése Általános és középiskolai lovas oktatás elősegítése és népszerűsítése A lovas turizmust népszerűsítő rendezvények szervezése A lovas turizmussal kapcsolatos szakmai találkozók, konferenciák, bel- és külföldi tanulmányutak szervezése, illetve a szervezésben való közreműködés Részvétel a szakminisztériumok lovas turizmushoz kapcsolódó programjainak kialakításában, megszervezésében és végrehajtásában A lovas turizmus etikai normarendszerének kialakítása és hangsúlyozása Állatvédelem, környezetvédelem 1.5. az első ügyvezető vagy az elnökség első tagjainak neve: ........................................ 1.6. a szövetség részére teljesítendő vagyoni hozzájárulás és annak értéke: pénzbeli hozzájárulás, 12.000,- Ft/év 1.7. a szövetség részére teljesítendő vagyon rendelkezésre bocsátásának módja: házipénztárba történő befizetés
3
1.8. a szövetség részére teljesítendő vagyon rendelkezésre bocsátásának ideje: legkésőbb a tárgyév július 31-éig 2.
Szükség szerint kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében: 2.1. a szövetség rövidített neve: MLTKSZ 2.2. a szövetség idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Equestrian Tourism Association (rövidítve: HETA)
3.
A létesítő okirat kötelező rendelkezései a szövetség tagjai vonatkozásában: 3.1. a szövetség tagjává olyan személy (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) válhat, amely 3.1.1. nyilatkozik a belépési szándékról 3.1.2. elfogadja a szövetség célját (céljait) 3.1.3. a létesítő okirat alapján a szövetség tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja 3.2. a belépési kérelem elfogadásáról az elnökség határoz
4.
Az alapszabály kötelező rendelkezései a tagsági viszony megszűnése körében: 4.1. a tagság megszűnik, ha a tag a szövetségből kilép 4.1.1. a kilépésről írásban kell nyilatkozni 4.1.2. a kilépésről szóló nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni 4.1.3. a tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat szövetség általi átvételének napján szűnik meg 4.2. a tagot a tagnyilvántartásból a szövetség tagjai közül törölni kell 4.2.1. jogutód nélküli megszűnése esetén 4.3. a tagot a tagnyilvántartásból a szövetség tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el 4.3.1. az elnökség törlést elrendelő határozatát az elnökségnek közölnie kell a taggal 4.3.2. ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot a szövetség tagjai közül törlik, tagsága a szövetségben megszűnik
5.
Az alapszabály rendelkezései a tag jogai tekintetében:
4
5.1. kötelező rendelkezései a tag jogai tekintetében 5.1.1. a közgyűlésen részt vehet 5.1.2. a közgyűlésen szavazhat 5.1.2.1. a szavazati jog gyakorlásának feltétele a közgyűlés időpontjában fennálló tagi jogviszony. 5.1.3. - ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz - a szövetség bármely tisztségére választható 5.1.4. a közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet 5.1.5. a közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet 5.1.6. jogosult igénybe venni a szövetségnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait 6.
Az alapszabály kötelező rendelkezései a tagok kötelezettségei tekintetében: 6.1. a szövetség tagja köteles tagdíjat fizetni 6.2. a szövetség tagja köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit 6.3. a szövetség tagja köteles betartani a közgyűlés határozatait 6.4. a szövetség tagja köteles betartani az elnökség határozatait 6.5. a szövetség tagja nem veszélyeztetheti a szövetség céljának megvalósítását és a szövetség tevékenységét 6.6. a jogszabályt, az alapszabályt vagy a szövetségi határozatot sértő vagy a szövetség céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait a jelen alapszabály mellőzi.
7.
Az alapszabálynak a szövetség szervezetével kapcsolatos kötelező rendelkezései: 7.1. a szövetség legfőbb szerve tekintetében 7.1.1. a szövetség legfőbb szervének megnevezése közgyűlés 7.1.1.1. a közgyűlés a szövetség tagjaiból áll 7.1.2. kötelező rendelkezés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tekintetében 7.1.2.1. döntés az alapszabály elfogadásáról
5
7.1.2.2. döntés az alapszabály módosításáról 7.1.2.3. döntés a szövetség megszűnéséről, más szövetséggel való egyesüléséről és a szétválásról 7.1.2.4. döntés az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról 7.1.2.5. döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról 7.1.2.6. döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról 7.1.2.7. döntés az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezetésnek a szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadásáról 7.1.2.8. a szövetség éves költségvetésének elfogadása 7.1.2.9. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szövetséggel munkaviszonyban áll 7.1.2.10. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt 7.1.2.11. a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és más szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés 7.1.2.12. a végelszámoló kijelölése 7.1.3. a közgyűlés összehívása 7.1.3.1. évente legalább egyszer össze kell hívni 7.1.3.2. az elnökség hívja össze 7.1.3.3. a meghívót a közgyűlés kezdő napját 15 nappal megelőzően kell a tagoknak megküldeni 7.1.3.4. biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően a szövetség tagjai a közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek 7.1.3.5. igazolható módon a helyszín megjelölésével kell összehívni 7.1.3.6. a napirend közlésével kell összehívni 7.1.3.7. a közgyűlést össze kell hívni:
6 7.1.3.7.1.
a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
7.1.3.7.2. a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni 7.1.3.7.3.
a szövetség céljainak elérése veszélybe került
7.1.3.7.4. a szövetség tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri 7.1.3.8. a közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlés meghívójában szerepel 8.
Az alapszabály kötelező rendelkezései a közgyűlés határozatképessége, döntési rendje tekintetében: 8.1. rendelkezés arról, hogy a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz 8.2. döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza 8.3. a 8.2. ponttól eltérően titkosan, írásbeli szavazással dönt 8.3.1. az elnökség tagjainak megválasztásáról 8.4. az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni 8.5. a taggyűlés levezető elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot megválasztja
9.
Az alapszabály nem kötelező rendelkezései a közgyűlés határozatképessége, döntési rendje tekintetében: 9.1. az alapítók döntése szerint az 8.2. ponttól eltérően meghatározható szavazati arány 9.1.1. az alapszabály módosításához (aláhúzással jelölendő) 9.1.1.1. az összes tag több mint fele 9.1.1.2. az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbsége 9.1.2. a szövetség megszűnésének elhatározásához (aláhúzással jelölendő) 9.1.2.1. az összes tag több mint fele 9.1.2.2. az összes tag háromnegyedes szótöbbsége
7 9.1.3. az elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat, ha az elnökség tagja a szövetség céljaival ellentétes tevékenységet folytat; az elnökség valamely tagjának visszahívásához (aláhúzással jelölendő) 9.1.3.1. az összes tag több mint fele 9.1.4. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásához az összes tag több mint fele (jelen rendelkezés aláhúzásával jelölendő) 9.1.5. az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadásához az összes tag több mint fele (jelen rendelkezés aláhúzásával jelölendő) 9.2. rendelkezés arról, hogy a tagok 20%-ának indítványára írásban, titkosan szavaz (jelen rendelkezés aláhúzásával jelölendő) 9.3. az alapszabály kötelezően választható rendelkezése a határozatok közlése tekintetében (aláhúzással jelölendő): 9.3.1. a szövetség székhelyén, a tagok által hozzáférhető helyen történő kifüggesztéssel 9.3.2. a szövetség honlapján történő közzététellel 9.3.3. a tag által erre célra megadott e-mail címre történő megküldéssel 10. Az alapszabály kötelező rendelkezései a megismételt közgyűlés tekintetében: 10.1.
akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes
10.2.
kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg
10.3. a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza 10.4. az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni 10.5. szövetség más szövetséggel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint a fele részt vesz 11. Az alapszabály kötelező rendelkezései a szövetség ügyintéző és képviseleti szervezete tekintetében: 11.1.
az ügyvezetés megnevezése elnökség
8 11.2. az elnökség tagjai az alapítók döntése szerinti időszakra választhatóak (aláhúzással jelölendő) 11.2.1. 1 évre 11.2.2. 2 évre 11.2.3. 3 évre 11.2.4. 4 évre 11.2.5. 5 évre 11.3. elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételek teljesíti, és nem esik kizáró ok alá 11.3.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 11.3.2. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. 11.3.3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 11.3.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. 11.3.5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. 11.3.6. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 11.4.
tagjai
11.4.1. a közgyűlés által választott elnök 11.4.2. a közgyűlés által választott 3 alelnök 11.4.3. a közgyűlés által választott 11 elnökégi tag 11.5.
az elnökségi tagság megszűnése
11.5.1. a tisztségről való lemondással
9 11.5.1.1. a kilépést az elnökség ülésén kell bejelenteni jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy 11.5.1.2. a kilépést írásban, igazolható módon kell közölni az elnökkel 11.5.2. visszahívással 11.5.3. a határozott idő lejártával 11.5.4. ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól 11.5.5. törvényben meghatározott ok bekövetkezte 11.6.
az elnökség tagjainak díjazása tekintetében (aláhúzással jelölendő)
11.6.1. ülésenként meghatározott összeg 11.6.2. havonkénti bontásban meghatározott összeg 11.6.3. ingyenes 12. Az alapszabály kötelező rendelkezései az elnökség feladatai, döntési rendje tekintetében: 12.1. az elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe 12.2.
az elnökség határozatképes, ha azon legalább 8 tag részt vesz
12.3. az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza 12.4.
az elnökség döntéseiről határozatot hoz
12.5.
az elnökség tevékenységéről éves beszámoló készít
13. Az alapszabály kötelező rendelkezései az elnök tekintetében: 13.1. az elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer - írásban igazolható módon - össze kell hívnia 13.2. össze kell hívnia az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik 13.3.
az elnök feladatai különösen
13.3.1. képviseli a szövetséget
10 13.3.2. kezeli a szövetség pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol 13.3.3. kezeli a szövetség iratait, bevételi és kiadási bizonylatait 13.3.4. vezeti a szövetség tagnyilvántartását 13.3.5. vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet 13.4.
az elnököt akadályozatása esetén az alelnök helyettesíti
14. Az alapszabály kötelező rendelkezései a határozathozatal rendje tekintetében: 14.1.
a szövetség valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni
14.2. a jegyzőkönyvet elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai, taggyűlés esetén a levezető elnök és a szövetség két erre kijelölt tagja írja alá 14.3.
az elnökség és a közgyűlés döntéseit határozatba foglalja
14.4. a határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni 15. Az alapszabály kötelező rendelkezései a szövetség képviselete tekintetében: 15.1.
a szövetséget az elnök önállóan képviseli
16. Az alapszabály kötelező rendelkezései a szövetség vagyona, gazdálkodása körében: 16.1. a szövetség tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg 16.2.
a szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.
16.3. a szövetség egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el 16.4. a szövetség célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet 17. Az alapszabály egyéb kötelező rendelkezése: 17.1. az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat
11 17.2. ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja 17.3. az elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig a szövetség érdekeivel összhangban 17.4. a jegyzőkönyvnek - ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét 18. A létesítő okirat egyéb - az alapítók döntése szerint - választható rendelkezése (aláhúzással jelölendő): 18.1. a szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt 19. A felügyelőbizottságra vonatkozó rendelkezések 19.1. A szövetség 3 fős, 5 éves határozott időtartamra választott tagokból álló felügyelőbizottságot hoz létre azzal a feladattal, hogy az elnökséget a szövetség érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az szövetségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. 19.2. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. 19.3. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. 19.4. A közgyűlés választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A felügyelőbizottság elnökét a felügyelőbizottsági tagok választják meg maguk közül egyszerű többséggel. 19.5. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi. 19.6. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. 19.7. A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és
12 áruállományát, valamint megvizsgáltathatja. 19.8.
szerződéseit
megvizsgálhatja
és
szakértővel
A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
19.9. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. 20. A közhasznú jogállással összefüggő rendelkezések 20.1. A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 20.2. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 20.3. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 20.4. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
13
20.5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 20.6. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 20.7. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. 20.8. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 20.9. A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. 20.10. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. 20.11. A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. 20.12. Az elnökség köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható. 20.13. Az elnökség a döntéseket az érintettek részére könyvelt küldeménnyel kézbesíti, nyilvánosságra a http://www.mltsz.hu/ weboldalon hozza. 20.14. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést a szövetség a székhelyén hétköznapokon 9 és 15 óra között biztosítja. 20.15. A szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. A szolgáltatások igénybevételi módja a szövetséghez intézett írásbeli kérelem alapján egyedi egyeztetés alapján történik.
14 20.16. A szövetség az alábbi közhasznú tevékenység(ek)et folytatja, e közhasznú tevékenység(ek)et az alábbi közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, ezen közfeladat(ok) teljesítését az alábbi jogszabályhely(ek) írja (írják) elő: 20.16.1. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) bek. a)-u) pontok) 20.16.2. közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása (1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) pontok) 20.16.3. kulturális szolgáltatás (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bek. 7. pont) 20.16.4. a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1) bek.) 20.16.5. környezet- és természetvédelem (2011. évi CLXXXIX. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) bek. 12. pont)
tv.
20.16.6. az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása (2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e) pontok, 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bek. 15. pont) 20.17. A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. 20.18. A szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. 20.19. A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 20.20. A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 20.21. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes
15 körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). 20.22.
Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
20.23. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 20.24. A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. 20.25. A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a döntéshozó szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el. 20.26. A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. 20.27. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. A jogi képviselő igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának, ellenjegyzem 2015. május 15. napján:
